Győrszentmárton Nagyközség. – Hozzátartozik: Imre-major, Jánosháza Győrszentmárton, magyar mezőváros, Pannonhalma nyugati lejtőjén és tövében. Némely írók szerint e helyen „Civitas Pannonia” római város állott. Szent László egyik oklevelében Pannonia preadium név alatt említi. Pannonia helyén már a XIII-ik században Alsuc preadiumot találjuk, amely utóbb Alsókra változtatta a nevét, ez valószínűleg a rég kihalt Alsóky nemzetség ősi fészke volt. Ugyanitt voltak szent Márton egyházának szőlőmávesei, kovácsai, kézművesei és harangozói. 1334-ben Róbert Károly a pannonhalmi apátot az alsóki vásár jogában megerősítette. Első királyaink alatt a községnek a pannonhalmi apátságon kívül egyéb földesurai is lehettek; így az 1403-ban kihalt Eörsi-nemzetség, melynek birtokából Zsigmond király három szőlőt Héderváry Zsigmondnak adományozott. Szent-Márton nevét 1582-ben nyerte. A XVII-ik század elején elpusztul, elhagyott hely lehetett, mert ez időben említést nem tesznek róla; a század közepe táján már török hódoltsági terület volt. 1689-ben Rummer Márton főapát települőket szállított a községbe, akiket az urasági adó fizetése alól három évre felmentett. A községbe beolvadt elpusztult helyek: Illok, hajdan Yylok, preadium, melynek szentegyháza is volt. Mikor és ki által pusztult el, nem tudható; emlékét a község határában elterülő Illok erdő tartja fenn. Lelka praedium múltja is ismeretlen. Kis-Écs a VIII. században többek, köztük a Kis-Ruozdi nemzetség birtokában volt, ma egészen a pannonhalmi főapátság szőlő- és erdőbirtoka. Szent Lőrinc, hajdan falu, de már 1591. évi megyei jegyzőkönyv szerint puszta volt. 1877-ben Győrszentmárton, Váralja és Tóthegy külön községek. Győrszentmárton név alatt egyesítve lettek. A községben 23 tanerős bencésrendi főgimnázium, 4 tanerős községi iparostanonciskola, faiskola, 3 tanerős r. kath. elemi fiúiskola, r. kath. elemi leányiskola és óvoda van. A villanyvilágítás már be van vezetve, egy mozgóképszínház és egy kávéház teszi élénkebbé a község életét. Rendszeres hetivására és három országos vására van Győrszentmártonnak: március hó 21én, augusztus 8-án és november 11-én; a vásártartási jog a községé. A pannonhalmi főapátság történetével szorosan összeforrt Győrszentmárton története. Pannonhalma nevét a halom tövében elterülő Pannonia várostól vette. Római uralom alatt szent Márton, római vitéz ezredes fia, később turoni püspök, a Pannonhalma tövében létezett Sabaria nevű helységben született. Szent Márton tiszteletére Nagy Károly az avarok legyőzése után Pannonhalmán kápolnát emeltetett. Honfoglaláskor Árpád vezér nemeseivel Szent Márton hegyéről tekintette meg a vidéket. A külföldi kalandos hadjáratok után 996-ban Géza fejedelem a hármas halom egyikén szent Benedek szerzeteseinek számára, kik a kereszténységet terjesztették, monostort kezd építtetni, melyet István fia fejez be, aki 1001ben kiadja a monostor sajátkezűleg írott alapítólevelét, melyet ma is Pannonhalmán őriznek. A javakkal gazdagon ellátott kolostor első lakói külföldről jött bencések voltak. Szent István királynak és fiának, Szent Imre hencegnek gyakori és kedves tartózkodási helye volt. A pannonhalmi felsőiskola első volt hazánkban, innen kerültek ki első püspökeink: Anasztáz, Sztrik, Sebestyén, Mór, Gellért és mások. A kolostor lakói Szent István idejében hittérítésen kívül politikai, ipari és kereskedelmi s a tudományos műveltség terjesztésével is nehéz és fontos feladatot végeztek, sőt a Rend tagjai mindezeken kívül még közegészségüggyel, gyógyászattal is foglalkoztak. A vallás és tudomány ez apostolai közül többeket a kormánytanácsába is meghívott István királyunk; valamint felhatalmazta őket a birtokaikon lakók fölött – halálos ítélet kivételével – bármi végzések hozatalára. Szent István halála után, 1044-ben a ménfői csata után Pannonhalma is sokat szenvedett, részint a megvert és Pannonhalma felé visszavonuló magyar, részint az előnyomuló német csapatoktól. 1047-ben Vatha vezérlete alatt föllázadt pogány magyarok a kolostort feldúlták s
a monostor szerzeteseit legyilkolták. A vihar elmúlta után a kolostor életben maradt apátja, minthogy javaikat a zavargások alatt elkobozták, kimondhatatlan nehézségek leküzdése mellett a kolostort újjá építette, s hogy hasonló pusztulásnak ne legyen újra kitéve, valószínűleg fallal vették körül, amit annál könnyebben tehettek, mert I. Endre, I. Béla, Salamon és Géza hasonló kegyelettel viseltettek Pannonhalma iránt, mint Szent István. Szent László alatt a kolostor visszanyerte régi fényét, folytathatta üdvös működését, a főiskola ismét megnyílt, az ipar és nemzetgazdászat virulni kezdett. Szent László 72 kötetből álló könyvtár adományozásával megvetette alapján a mai nagyszerű pannonhalmi könyvtárnak. Igen valószínű, hogy több ízben megfordult itt, Pannonhalmát jelölte ki IV. Henrik német császárral való találkozása helyéül s a maga és utódai számára itt királyi lakot emelt. Kálmán király Pannonhalmáról tartotta féken, vagy verte szét a keresztes hadak fegyelmezetlen előcsapatait és itt fogadta országos főrendjei jelenlétében Bouillon Gottfriedet és kíséretét, hogy a keresztes hadseregnek az országon miként való átvonulásáról tanácskozzék. Mint apostoli király az egyházi fegyelem tekintetében több zsinatot tartott. A pannonhalmi iskola az ő uralkodása alatt érte el virágzásának tetőpontját. Ezután nemsokára a monostor minden melléképületével együtt a lángok martaléka lett. 1137-ben Dávid apát a monostort újra felépítette és a templomot kibővítette és Felicián esztergomi érsek által felszenteltette. Ezen egyházi ünnepélyen II. Béla király is jelen volt, aki ez alkalommal földés egyéb adományokon kívül hét sószállító vámmentes hajót is adományozott a monostornak. II. Géza 1142-ben, Kálmán és fia István által elvett halászatot adta vissza a monostornak. Ezen időtől fogva nemcsak a királyok, hanem egyesek is adományoznak, vagy végrendeletileg hagyományoznak birtokokat az apátságnak. Istvánok, Imre és Endre egymás ellen viselt harcai alatt a szerzetesek is, hogy birtokaikat megvédhessék, kénytelenek katonákat toborozni, aminek a következménye a szellemiek elhanyagolása s a fegyelem meglazulása lett. A pannonhalmi apátot III. Ince pápa, mert Endrét Imre törvényes király ellen támogatta, apátságától megfosztotta. Utána egy minden tekintetben kiváló férfit, Uriást választották apáttá, aki a már régebben leégett egyházat és kolostort rendbehozatta s az újjá alakított egyház fölszentelése 1224-ben II. Endre és neje, valamint számos főúr jelenlétében ünnepélyes keretek között történt. A mohi csata után a tatárok elől menekülő s Fridriktől kifosztott Béla király Pannonhalma alatt pihent meg s ennek apátjától 800 márka ezüstöt vett föl. Uriás apát törhetetlen buzgalommal igyekezett a monostort védelmi állapotba helyezni, a menekülő király után özönlő tatár hordák ostrom alá is fogták, de az ostromlókat ismételten visszavetették, de a várat a biztos pusztulástól csak az mentette meg, hogy az ostromló tatárhad Béla üldözésére a vár alól elvonult, de még így is igen sokat szenvedett, környéke és a távolabb fekvő birtokai teljesen elpusztultak A visszatérő király Pannonhalmának, mely őt a veszély napjaiban kisegítette, földbirtokokat és kiváltságokat adományozott, melyeket fia István és később IV. László és III. Endre királyok alatt a pártoskodó főurak pusztításai miatt Hermann apát III. Bonifác pápához fordult, de a pápai felszólalásnak sem volt meg az eredménye, mert különösen az Árpád-ház kihalta után a Rend minden birtokát elfoglalták. I. Károly megkoronázása után, habár szerény keretek között, újra folytathatta működését. Nagy Lajos uralkodása alatt Szigfrid apát a király által támogatva, törhetetlen eréllyel szerezte vissza a jogtalanul elidegenített birtokokat, a fegyelem újra megszilárdult, s a tudomány és nevelés ügye új lendületet nyert. Mária királynő a pannonhalmi ősmonostor apátját a magyarországi összes benedekrendek főnökévé nevezte ki. A következő évtizedek alatt új hanyatlás következett. Hunyadi Mátyás uralkodása alatt zavartalanul élhettek hivatásuknak a rend tagjai. II. Ulászló szokatlan eréllyel lépett fel a szerzetesi élet megreformálására. 1500-ban Tholnay Mátyást nevezte ki pannonhalmi apátnak, aki pápai támogatást véve igénybe, igyekezett az ősi monostor régi fényét visszaszerezni. Eredményre nem igen vezető munkáját Máté apát sikerrel oldotta meg.
A pápa 1514-ben Ulászló király sürgetésére a pannonhalmi apátságot főapátságra emelte és ennek apátját pedig a magyarországi benedekrendi összes monostorok valóságos főapátjává és primásává tette. Az 1526-iki mohácsi vész a pannonhalmi kolostort megrendítette. Zápolya és Ferdinánd közötti vetélkedés idejében előbb Zápolyának, majd Ferdinándnak hódoltak, aki a főapátságot kiváltságaiban megerősítette. Az 1529-iki török hadjárat után a várnagyok gondjaira bízott monostor teljesen elszegényedett. 1567 után leégett s csak több birtok eladása árán építhették újra. 1593-ban Hassan ötezer emberrel Pannonhalmára rontott s azt, dacára Baranyai Pál főapát hősiességének, a várőrség és Zádory János várkapitány árulása vagy gyávasága miatt elfoglalta, ahonnan az életben maradt bencéseknek menekülniök kellett. A várat, melyet a törökök megerősítettek, 1597-ben Miksa főherceg vezére, Berstein visszafoglalta, ahová a szerzetesek csak 1638-ban tértek vissza, amidőn III. Ferdinánd a Szent Benedek rendet az ausztriai kongregációhoz csatolva, visszaállította. Ez a kötelék 1722-ig tartott, midőn Sajgho Benedek azt megszakította. A visszaállított rend tagjai szigorú fegyelem megtartása mellett újra a tudományokat is művelik. Magger Placid főapát a monostori helységeket benépesítette, lelkészekkel és néptanítókkal látta el s a tűz által újra elhamvasztott várat és egyházat nagy költséggel újra építette, de azt 1683-ban Kara Musztafa nagyvezér serege ismét felgyujtotta. 1691-ben Leopold a főapátság összes kiváltságait megerősítette. A szerzetesek a néhány évig tartó békét kihasználva, iskoláikat újra megnyitották. 1705-ben Rákóczy katonái a monostort kirabolták s a szerzetesekkel kegyetlenkedtek. Rákóczí hős katonájából szerzetessé lett Sajghó Benedek főapát a monostort megnagyobbíttatta és annak visszaszerezte régi fényét. Mária Therezia kegyelettel és szeretettel viseltetett Pannonhalma iránt, melyet 1775-ben meglátogatott. József császár 1786 november 14-én kelt rendeletével a pannonhalmi monostort eltörölte, birtokait a vallásalaphoz csatolta, a szerzeteseket lelkipásztorkodásra vagy tanításra alkalmazta. 1802 április 25-én Ferenc király a szent Benedek-rendet az 1786-ban élvezett jogaival együtt visszaállította. 1852-ben Ferenc József király látogatta meg. A pannonhalmi Benedek-rend tagjai a visszaállítás óta is üdvösen munkálják irodalmi és tudományos életünk s egész nemzeti kultúránk fejlődését. Területe: 5700 kh. Szántó 3128, rét 111, legelő 30, erdő 1809, szőlő 217, kert 164, nádas 14, terméketlen 217 kh. Talajviszonya: a község keleti része hegyes, homokos, északi része lapos, kötött, déli és nyugati hegyes kötött. Terményei: búza, rozs, árpa, zab, átlagtermés 910 q. Gyümölcs: szilva, körte, alma szőlő. Erdőbirtok: 1809 kh., amelyből a legnagyobb rész a Pannonhalmi Főapátságé és a községé. Nagyon régikorú akác-, tölgy- és cserfákból áll. Lakosság: 3287 lélek. Magyar 3287, R. kath. 3145, ref. 24, ág. Ev. 8, g. kath. 6, izr. 102, egyéb 2. Házak száma 632. Vas. áll.: Pannonhalma. Szállás: Sturm László, Katona Márton és Nemes János vendéglősöknél. Kocsi rendelhető Reichenfeld Károly, Sturm László és Vér Ferecnél. Posta és táv.: helyben. Törvsz., Pü,-ig., Mezőg. Kamr., Járb., Tkv., Adóh., Orsz. Társ. Bizt., Iparf. És Keresk. Kamr. És Pü. Bizt.: Győr. Főszb., Pü. Szak., Cső.: körorv. és vál. Ker.: helyben. Községi előljáróság Vezetőjegyző és akvtő: Heinzelmann Gyula Adóügyi jegyző: Székely László Segédjegyző: Renner Zoltán Irnok: Moser Károly
Díjnok: Szőllőssy Anna Községi bíró: Komondi Ferenc Törvénybíró: Komondi B. József Pénztáros: ifj. Tarró Márton Közgyárm: Presznyák György M. kir. csendőrség Örsparancsnok: Lukács János tiszthelyettes M. kir. pénzügyőrség Szemlész: Kiss Alajos Felvigyázók: Kicsi Péter és Nagy Jenő Körzeti Forgalmiadóhivatal Hiv. vezető: Cecei Imre Orvosok: dr. Lengyel Mihály közs. Orvos, Dr. Longauer Kálmán magánorvos, Dr. Miklós Endre járásorvos, Dr. Fetth Géza járási m. kir. állatorvos Gyógyszertártulajdonos: Nizsalovszky István Községi szülésznő: Stiássny Jánosné, sz. Kéry Mária Állomásfőnök: Muzslay János Máv. Intéző Postamester: Wecksbert Anna Postakiadók: Zádory Józsefné, Szalay Ida A Szent Márton püspökről nevezett, minden egyházmegyétől független és közvetlenül az apostoli szentszéknek alárendelt, a Casino-hegyi Társulattal jogközös PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG (megj: A Főapátság alá tartozó apátságok, iskolák és egyéb intézmények közül csak a Győr vármegye területén lévők vannak felsorolva) A Rend Rendfőnök és főpásztor: Dr. Bárdos Remig A pannonhalmi főmonostor Perjel: Gácser Kal. József Főapáti szentszék: Elnöke: A Főapát Főapátsági székesegyház: Őre: Dr. Radó Polikárp Lelkésze: Jung Benedek A pannonhalmi főapátsági Szent Gellért főiskola Igazgató: Dr. Strommer Viktorin A győri székház és Czuczor Gergely kath. gimnázium (lásd Győrnél) A pannonhalmi egyházmegyébe, a főapát főpásztori joghatósága alá tartozó győr megyei plébániák Kegyuraság: a pannonhalmi főapátság Lelkészek: a Rend tagjai A főapátsági egyházmegyei esperese és tanfelügyelője: Wohlmuth József Győrszentmárton, Csanakfalu, Győrszentiván, Nyalka, Ravazd, Tényőfalu. Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek Győrszentmárton Igazgató: Gácser Kal. József R. kath. elemi fiúiskola Ig.-kántortanító: Kovács Gábor Iparos Tanonciskola
Igazgató: Kovács Gábor r. kath. ig.-tanító Izr. Hitközség Rabbi: Winkler Mór EGYESÜLETEK Pusztai Járási Általános Ipartestület Elnök: Lehner Nándor épít. vállalkozó Önk. Tűzoltó Egyesület Elnök: Lehner Nándor épít. vállalkozó Parancsnok: Székely László. MOVE helyi csoportja Elnök: Jung Benedek plébános Levente Egyesület Elnök: Lippay Gyula tb. főszolgabíró R. kath. Népszövetség helyi csoportja Igazgató: Jung Benedek plébános R. Kath. Olvasókör Elnök: Jung Benedek plébános Vadász Társaság Elnök: Lehner Nándor Pannonia Dalegylet Elnök: Lehnen Nándor Karnagy: Kovács Gábor ig.-kántortanító SZÖVETKEZETEK ÉS PÉNZINTÉZETEK Győrszentmárton és Vidéke szövetkezet, mint az OKH tagja Pusztai Járási Takarékpénztár Igazgató: Weisz Artur Pannonhalma és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő szövetkezet Elnök: Jung Benedek plébános Hangyar Fogy. És Ért. Szövetkezet Elnök: Jung Benedek plébános Ügyv. Ig.: Kovács Gábor ig.-kántortanító Szeszfőző Szövetkezet Elnök: Jung Benedek plébános FÖLDBIRTOKOSOK Komonczy Kálmán. Komondy Pál. Kovács Pál 7 kh. Lendvai Sándor 13 kh. Ifj. Presznyák György 54 kh. Özv. Ress Jánosné 31 kh.., Ress Sándor. Somodai Ferenc. Veér Ferenc. Farkas Dániel (33), Komondi Ferenc közsb. (24) Peidl János bérlő, Presznyák Mihály (31), özv. Ress Mátyásné (21), özv. Ver Pálné (32), Wagner Géla (7). Vitézek. Kunos Jenő csendőrszázados, néhai Peitli Vince, községi jegyző, Gelencsér István csendőrfőtörzsőrmester, Somhegyi Gyula férfiszabó, és Varró Sándor asztalos
BETŰSOROS SZAKCÍMTÁR Asztalosok: Meltréder László, vitéz Varró Sándor, Dobos Dezső, Németh Pál, Söprü Géza, Wachtler Ferenc Autótualjdonosok: Pannonhalmi főapátság, teherautó 30 HP Ácsok: Gyurkovits Pál, Káldi Imre, Dombián Gyula, Takács Antal, Tóth József, Tringer János Bádogosok: Boros Antal, Edelényi Béla, Rotkó Gyula Biztosítási ügynökök: Kutnyik Imre, Pap Márton somodai Mihály, Takács Vendel, Tarró Márton Bognárok: Kovács József, Horváth István Borbélyok: Mergl Lőrinc, Alföldi gerő, Rottig József Bőrkereskedők: Lővy Lászlóné, Zsalud István Cement és mészkereskedők: Handelsmann Nándor, Lehner Nándor Címfestő: Domby Rolly Lajos kalaposmester Cipészek és csizmadiák: Börzsey István, Börzsey Nándor, Garliczky István, Fodor László, Makk István, Márton József, Németh Imre, Németh László, Németh Pál, Ress Ferenc, özv. Sári Józsefné, Steczin István, Tréger János, Vince János Cséplőgéptulajdonosok: Bors Kálmán és Maás György 6 ½ HP; Juhász József 16 HP; Kéri János traktor, 4 ½ HP; Ledó Gyula 6 ½ HP; Pannonhalmi Főapátság 16 HP; Peidl János traktor, 12 HP; Svád Pál 12 HP; Veér Pál 8 HP és traktor 8 HP; Wachtler József 12 HP; Wagner Géza 12 HP. Divatárukereskedő: Reichenfeld Mórné, özv. Szalay Istvánné, Weisz Dezső Dohánytőzsdések: Ács László, Frank Pál, Hadur Béla, Kovács Lajos, Kraftcsik B., Krammer Mórné, Reichenfeld Károly. Építési vállalkozók: Lehner Nándor fakereskedő, Handelsmann Nándor, Mednyánszky Zsigmond Fakereskedők: Handelsmann Nándor, Lehnen Nándor Fényképész: Trini Albert Férfiszabók: Mednyánszky István, Prágai Ödön, vitéz Somhegyi Gyula, Hegyi Ernő,m Knipper Pál, Sipák Gyula, Szalay István Fűszer- és vegyeskereskedők: Komonczy József, Kutnyák Imre képzett szakács, Ács László, Frank Pál, freund Pál, Grosz Pálné, Hadur Béla, Hein Dezső, Janek Ferenc, Kohn Erzsébet, Kovács Lajos, Kraftcsik B., Krausz Ignácné, özv. Krausz Pálné, Lehner Lipőt Pál, Reichenfeld Károly, Szvodoba Károly, Weisz Dezső Gabona- és terménykereskedők: Petrik István, Pollák Jenő, Weis Arthur Hentesek és mészárosok: Jankovich István, Bördén Ferenc, Fehér József, Katona Márton, Kiss Márton, Löwi László, Maár József, Sturm László, Székely János, Wachtler János vendéglős Kádárok: Csillag Antal, Nagy Károly Kárpitos és kocsifényezők: Bozó József kárpitos, Péter József. Kávéháztulajdonosok: Józsa Pál, Sturm László
Kefekötők: Moise Dávid Kéményseprő: Sütő János Kovácsok: Csigi Vince, Flekk Antal, Hand Sándor, Maár György, Maár János Kőmívesek: Mednyánszky Zsigmond, cserepes, Erdélyi István, Erdélyi József, Halász Kálmán, Jasztrab István, Kiss Endre, Mednyánszky József, titrik Ferenc, vörös Márton Könyvkötő: Zsalut István Kötélgyártó: Veszprémi Mihály Lisztkereskedő: Komonczy József Malomtulajdonosok: Sváb Pál, Szücs István Mézeskalácsosok: Komondy Sándor, Tarkó József Női szabók: Bálind Istvánné, Bock Henrikné, Skók Margit, Szilvássy Irma, Takács Mária és Wachtler Ferencné Órás: Csoma János Pékek: Serényi Józsefné, Alföldi Péter, Kraftcsik B. Rövidárukereskedők: Lehner Lipót, Wilhelm Antal Szíjgyártók: Péter József Szobafestő és mázolók: Bock Henrik, Pethő Vendel Temetkezési vállalkozók: Söprű Gyuláné, Varró Sándorné, Wachter Ferenc Tüzelőanyagkereskedők: Handelsmann Nándor, Lehner Nándor, Reichenfeld Károly Vaskereskedők: Lehner Lipót, Reichenfeld Károly Vendéglősök és korcsmárosok: Csillag Antal, Hadur Béla, Józsa Pál, Nemes János, Papp Márton, Sturm László, Wachtler János, Katona Márton, R. kath. Kör.
