Győri Zsuzsanna. Ökológiailag-orientált vállalkozások. (Antro Kft, Bio-Drog-Berta Kft, Idea-Chem Kft, Magnet Magyar Közösségi Bank) *

Győri Zsuzsanna Ökológiailag-orientált vállalkozások (Antro Kft, Bio-Drog-Berta Kft, Idea-Chem Kft, Magnet Magyar Közösségi Bank)*

Műhelytanulmány

*

A műhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektje „Fenntartható fejlődés – élhető régió – élhető települési táj” címet viselő alprojektjének kutatási tevékenysége eredményeként készült.

Antro Kft Az interjú Hegedűs Zsolt lakásán készült, Gyöngyösön, 2011. június 16-án.

1. A vállalat/vállalkozás profilja

1.1 A cég alapvető jellemzői: alapítása, tevékenységei, foglalkoztatottak létszáma, éves árbevétele, gazdasági helyzete

Az Antro Alternatív Erőforrásokat és Járműveket Fejlesztő Nonprofit Kft egy cégcsoport része. A cég alapvető tevékenysége 2001 óta a magyar alternatív autó kifejlesztése. Az évek alatt megszületett az autó, a SOLO prototípusa, megtervezték a két autó összekapcsolásával léterjövő családi modellt, a DUO-t, valamint egy szintén alternatív hajtású városi robogót, a MOVEO-t. A TIME magazin 2010-ben a világ legjobb 50 felfedezése közé választotta az Antro elektromos autóját. Az autót egy gázolaj, növényi vagy alkohol meghajtású és egy elektromos motor kombinációja hajtja (plagin hibrid), ultrakönnyű, légellenállása alacsony, ezért energiaigénye a mai autókénak csupán a negyede. Az elektromotor akkumulátorát a tetőn elhelyezett napcellák is töltik, de lehetőség van a pedállal való emberi hajtásra is. Az ülések száma változtatható, a belső tér flexibilisen alakítható, a családi DUO például két SOLO-ra választható szét.

Ennek ellenére a 2010-es év egyfajta mélypont volt a cég életében, a gazdasági válság hatásai eddigre zárták el a további fejlődés lehetőségeit. Volt olyan, hogy 20-an dolgoztak a cégcsoportban, de projekteknél 50-100-an s voltak a résztvevők, különböző partnerekkel kiegészülve. Jelenleg csak 3-4 fő dolgozik a cégnél, új irányokat próbálnak találni, új gondolatokra építenek. 10 évvel ezelőtt az alternatív autó még magyarázandó fogalom volt, ma viszont ez már nem újdonság. Valamilyen szinten már ez is eredménynek tekinthető. Továbbá az elkészült üzleti tervekkel (külön a Moveo sorozat gyártása és külön a Solo-Duo tovább fejlesztése és gyártása) magyar és külföldi befektetőket szeretnénk bevonni, hogy a fejlesztés termékké tudjon válni.

1.2 Van-e meghatározott küldetése?

2

Látszó rész: alternatív autó tervezése, gyártása. Mögötte: túljutni a mai gazdasági viszonyokon, rendszeren, magán a versenyen is – például nem íratnak alá titoktartási szerződést, vagy hogy a szektorban 5 évig nem dolgozhat az, aki távozik tőlük. Sok kis céggel dolgoztak együtt, akik mára nemzetközi sikereket is elértek már. De ők itthon szeretnének alternatív autógyártást, nem csak egy külföldi cég beszállítói szeretnének lenni.

1.3 Melyek az alapvető érték-vállalásai?

Alternatív közlekedés, alternatív munkahely, alternatív gazdaság. A materiális, csak az anyagból kiinduló gondolkodás („múlt világ”) nem alkalmas arra, hogy valóban feltárjuk az ok-okozati összefüggéseket, a dolgok miértjét. „A cég eszköz arra, hogy a világ felé az új irányt bemutathassuk, gyakorlatban bizonyítsuk az értelmét.” Maga a verseny is a „múlt világhoz” tartozó fogalom. Amit csinálnak, az előkészítése valami újnak, így mindenki, aki a régi rendszerben konkurenciának számít, a többiek útját is egyengeti. A versenytársak így inkább „társak”. „A profit-központúság csak romboló tud lenni.”

1.4

Hogyan függ ez össze az alapító és/vagy vezető személyes érték-elkötelezettségével?

A mostani mélypont érdekes emberi tapasztalat, sokat lehet belőle tanulni. Henry Ford „Életem és működésem” c. könyve nagyon nagy hatással volt Hegedűs Zsolt gondolkodására, hiszen ő az akkori gazdaságtól idegen gondolkodásmódjával egészen új piaci erőt és ideát tudott teremteni. Az alapítók közül Hegedűs Zsolt kapcsolódik leginkább a jövő ideákhoz, a többiek inkább a termék megjelenésére koncentrálnak mert ezekkel lehet az ideát megjeleníteni, így emberileg és szakmailag kiegészítik egymást. Nagyon sokat tanultak Takács Péter organikus menedzseri képzéseiből is. Például, hogy ha nehézség van, nem kívül keresik a hibást, „én vagyok az ok”, magukon próbálnak változtatni.

2. A cég környezeti menedzsmentje

2.1 Mit jelent a környezet védelme a vállalat működésében? Mely területeken, hogyan érvényesül a „zöld” szemlélet? (Pl. termékfejlesztés, új beruházások, termelés, irodai tevékenység, szállítás stb. során.) 3

A mai környezetvédelem felszínes, így a problémákat nem oldjuk meg, hisz nem változtatunk az alapvető logikán, működésmódon, így nem lehet mélyreható a változás. „A Föld lehetőséget kínál számunkra, hogy tanuljunk. Innentől nem az a kérdés, hogy mennyire tűnünk zöldnek, mennyire vagyunk környezetbarátak. Nem a környezet a legfontosabb, az első az ember (jelzi ezt a cég neve is: Antro). A környezet védelme ebből következő morális felelősség, hogy a Föld másoknak is lehetőséget adjon az emberi életre.”

2.2 Mely területeken a legjobb a környezeti teljesítményük, és hol gondolják szükségesnek a további fejlesztést, előrelépést?

Maga az alapgondolat, a tevékenység egy teljesen más hozzáállást képvisel a környezethez, ez a tevékenység, a fejlesztés lényege. Magyarországon kellene gyártás-, és piacképessé tenni az alternatív autókat. Egy 2011. július 8-i hír szerint a SOLO széria gyártását 2012-ben megkezdik†. „A tervek szerint a high-tech anyagú és technológiájú I+Solo és I+Duo alternatív autó(k) szériagyártása 2012-13-tól indul és a termelés felfutásával a nyugati autómárkák alsó középkategóriás típusaival megegyező áron kerül majd piacra (mai árakon kb. 3-3,5 millió Ft / Solo). A keleti gyártók alacsony áraival úgy lesz képes versenyezni, hogy a relatív jelentős bekerülési pluszköltsége kb. 40-50.000 km használat alatt megtérül. Akik hosszabb távon gondolkodnak, gazdaságilag is megtalálják számításaikat, mivel legfőbb előnye a takarékos üzemeltetésben rejlik.” (http://www.solo-duo.hu/main.php?category=126)

2.3 Van-e minősített (környezetbarát, organikus stb.) termékük? Ha igen: miért tartották fontosnak, hogy megszerezzék a minősítést?

Nincs.

2.4 Van-e a cégnek meghatározott környezeti menedzsmentje, környezeti irányítási szabványa (pl. ISO 14000)? Ha igen, melyek az ezzel kapcsolatos tapasztalataik? Ha nincs, fontosnak tartják-e annak a megszerzését? Ha nem, miért nem fontos a számukra?

†

http://www.bukisa.com/articles/518162_2012-antro-solo

4

Még a fejlesztési szakaszban, már foglakoztunk az anyagok kiválasztásával, jelenleg már van olyan magyar partnerünk, aki pl. természetes szálból (pl. len) készült kompozit fejlesztésével foglakozik. Azt gondolja egyébként, hogy ha kell majd ilyet csinálniuk, akkor mélyen, jól fogják csinálni, megtöltik valódi tartalommal, és így lesz értelme. Szeretnék az elkészülő termékeik öko-lábnyomát meghatározni.

2.5 Mi volt a fő motivációja az előremutató környezetvédelmi gyakorlatoknak? Honnan jött az ösztönzés? (Pl. vezető, tulajdonos elkötelezettsége, külső hasznok stb.)

Alternatív gondolkodás, fiatalok nevelése. Az emberek szeressék a munkájukat, ne meneküljenek pótcselekvésekbe. Ne szankciókkal, hanem a feltételek megváltoztatásával, példával neveljünk. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy mérnökembereknek ez műszaki kihívás is volt, ugyanakkor nagy baj lenne, ha emögött nem állna valami emberi, társadalmi cél is.

2.6 Mennyire fontos és milyennek látja az állami szabályozás vagy támogatások jelentőségét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében?

Aki sikeres és támogatást kap, az eltávolodik a valóságtól. Nekik 5 nagy pályázatuk volt már, de nem érzi, hogy alapvetően segítettek volna nekik, sőt sokszor hátráltatták a munkájukat. Maga a bürokratikus háttér és az előírások mesterséges versenyeztetést szolgálnak, ami sokszor ellentmond a valódi, értelmes és életszerű dolgoknak. Ehhez hozzátartozik az utófinanszírozás, a vállalkozók kifizetésének kötelezettsége – akár rossz teljesítés után is. A centrális hatalmat és döntéshozatalt erősíti meg a pályázati rendszer is. Az ő tevékenységük gazdasági és társadalmi szinten is értelmes, értékes lenne, a pályázatok mégsem tudták igazán segíteni.

2.7 Mennyire fontos és milyennek látja a civil szervezetek szerepét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében? Van kapcsolatuk civil szervezetekkel? Ha igen, ezek milyen természetűek, mire vonatkoznak?

Előadásokra, kiállításokra, együttműködésre hívják őket, vállaltak is ilyeneket régebben. A nonprofit szervezetek feladata a tudatformálás, ezért fontosnak tartja őket. A kiállítások azért fontosak, mert kézzelfoghatóvá teszik az új dolgokat, gondolatokat, beviszik őket a köztudatba. 5

3. Verseny és természeti környezet

3.1 Milyennek ítéli meg a verseny erősségét a cég saját szektorában?

0 nem tudja

1 nagyon gyenge

2 gyenge

3 közepesen erős

4 erős

5 nagyon erős

Szektorként az alternatív közlekedést határozta meg, ahol a versenytársak inkább egymás társai a fejlesztésben, az új lehetőségek kitalálásában, megteremtésében, így nem gondolja, hogy itt igazán versenyről lenne szó. Talán a befektetők megnyeréséért kell versenyezni, de ezt sem tartja igazán jellemzőnek.

3.2 Milyennek ítéli meg a versenytársak környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában? 0 nem tudja

1 nagyon gyenge

2 gyenge

3 közepesen erős

4 erős

5 nagyon erős

Ez alapvetően ilyen szektor, azonban sajnos nagyon sok esetben felszínesnek érzi a környezeti elkötelezettséget, nem érzi mögötte az alternatív gondolkodást, a valódi tartalmat.

3.3 Általánosságban inkább előnyt, vagy hátrányt jelent a környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában?

0 nem tudja

1 jelentős hátrány

2 hátrány

3 indifferens

4 előny

5 jelentős előny

Valódi értékek szempontjából előny, de sok esetben hátrány: rengeteg plusz energiával, plusz figyelemmel, plusz pénzzel is jár. Sok munka, a kényelmi szférák folyamatos elhagyása, kockáztatás. Ez utólag megéri, de közben emberileg és szakmailag is okoz nehézségeket, problémákat.

6

4. Jelent-e bármilyen előnyt a környezeti elkötelezettség a cég számára?

4.1 Előnyt jelent-e a cég környezeti elkötelezettsége a tulajdonosok és a managerek szempontjából? 0 nem tudja

1 egyáltalán nem

2 nem

3 részben igen, részben nem

4 igen

5 határozottan igen

A tulajdonosok a cégvezetők. A többi projektvezető is nagyon motivált volt, ez a tartalomból következett, a környezeti orientációból. Ráadásul egy teljesen új fejlesztésben részt venni szakmailag is nagy lehetőség és motiváció egy mai mérnök számára. A vezetői képzéseken is mindig részt vettek nem csak a tulajdonosok, hanem a többi vezető is, hogy ők is értsék, érezzék a dolgok súlyát, értelmét.

4.2 Érzékelhető-e a cég környezeti elkötelezettsége az alkalmazottak munkateljesítményén, motivációján? 0 nem tudja

1 egyáltalán nem

2 nem


4 igen


A mérnököknél mindenképpen, de az alkalmazott közgazdászoknak is szakmai kihívás volt, hogy a hogyan lehet megvalósítani az alternatív működést. A normális főnöki hozzáállás, valamint a feladat mibenléte, a mögötte álló eszmék stabil motivációs alapot teremtettek. Mikor szorítottak a határidők, nem volt kérdés például, hogy túlóráznak-e. De emberfüggő, hogy valaki nem él-e vissza az állandó ellenőrzés hiányával, a viszonylagos szabadsággal. Van, aki sajnos nem dolgozik megfelelően, ha nem olyan szigorú a kontroll, mint egy átlagos cégnél. Nagy a veszély, hogy a szabadság átcsap szabadosságba.

4.3 Vonzónak találják-e a céget a leendő managerek/alkalmazottak a cég környezeti elkötelezettsége miatt? 0 nem tudja

1 egyáltalán nem

2 nem


7

4 igen


A munkatársak eleve azért hagyták ott a multinacionális cégeket, mert azt látták, hogy itt alternatív munkakörülmények vannak, és értelmes munka, ami mellett le lehet köteleződni. Maguk az alapítók is emiatt kezdtek bele.

4.4 Hozzájárul-e a cég környezeti elkötelezettsége a fogyasztók hűségéhez, lojalitásához? 0 nem tudja

1 egyáltalán nem

2 nem


4 igen


Konkrét, eladható termék még nincs, az autóból van egy prototípus, a robogóból 3, fejlesztés alatt állnak még a termékek. A potenciális fogyasztókkal kiállításokon találkoztak (pl. Párizsi Autószalon, 2008), pozitívan fogadják őket.

4.5 Kimutatható-e a cég környezeti elkötelezettségének a hatása a beszállítókkal és partnerekkel való kapcsolatban? 0 nem tudja

1 egyáltalán nem

2 nem


4 igen


Eleve olyan partnereket kerestek (vagy találtak?), akiknek hasonló az értékrendjük. (Ahogy Frank írja, a kooperatívok megtalálják egymást.) Például az autó prototípusához egy repülőgépgyártóval készítették el a szélvédőt. Akkor épp pályázatmegvalósításban voltak, épp kaptak utófinanszírozásként forrást, és a partner kérésére a szerződésben megállapodottnál előbb fizettek (ő különben nem tudott volna fizetni az alkalmazottainak, mert egy másik megrendelője késett a fizetéssel). A következő szakaszban nekik volt szükségük a termékre, fizetni viszont csak késve tudtak. A nagylelkűség kölcsönös volt, „a gazdaság a testvériség területe kéne hogy legyen egy egészséges társadalomban”.

4.6 Összességében megtérül-e a cég környezeti elkötelezettsége a mai magyar gazdaság viszonyai között? 0 nem tudja

1 egyáltalán nem

2 nem


„Emberi értelemben igen, anyagi értelemben nem.”

8

4 igen


5. A környezeti elkötelezettség kilátásai a magyar gazdaságban

5.1 Milyennek látja a környezeti elkötelezettség esélyeit a mai magyar gazdaságban?

A mai korban erőteljesen kettéválik a világ. A kényszervezéreltekből van nagyon sok, ők nem értik a modern kor üzeneteit, megvárják, hogy összedőljenek a dolgok. Majd ha ez megtörtént, fognak változtatni, mert nem lesz más út. A másik oldalon vannak kevesebben, ők már most hajlandóak változni, változtatni. Hosszútávon óriási lehetőségek vannak a környezetileg elkötelezett fejlesztésekben, ráadásul tényleg fenntarthatatlan a jelenlegi állapot.

5.2 Miként lehetne előre lépni a gazdaság környezet-orinetáltabbá tételében?

A vállalatokat nem lehet elválasztani a személyektől, ha az emberek gondolkodása, jelleme változik, tudatosabb, nyíltabb lesz, akkor lesz változás. Jó lenne, ha lennének már működő minták, példák, mert ha ezek ismertté válnak, abba bele lehetne kapaszkodni. Példaként említi a Drogerie Markt tulajdonosát, aki olyan elérhető árú saját márkákat alapított, ahol nem használnak szintetikus alapanyagokat. Az a baj, hogy nem nagyon látszik, nem kommunikálják, az emberek el is mennek mellette. Ugyanakkor a munkavállalók szeretnek ott dolgozni, pont az alternatív környezeti-szociális hozzáállás miatt.

5.3 Remél-e változást a következő 5-10 évben?

Biztos, hogy durva változások lesznek. Ahol jelek mutatkoznak erre: kulturális kreatívok, látens kulturális kreatívok, tudatos fogyasztás. A mai ipar teljesen ellenérdekelt abban, hogy a valódi fogyasztói igények felé mozduljon el. A mai piac egy idő után nem fog tudni működni, és eljön az ideje a kis helyi kezdeményezéseknek, alternatív üzleteknek. Számukra jelentős változás történhet befektető megjelenésével, mert akkor a Moveo 2012-ben, mint termék meg tud jelenni a világban. Jelenleg már kikristályosodott, hogy mit szabad nekik mint gyártmány felvállalni, és mi az, amit partnerektől kell megvenni. A robogó gyártási tapasztalatai pedig jelentősen segítheti az autófejlesztésüket is.

9

6. Milyen más környezeti elkötelezettségű vállalatokat/vállalkozásokat ismer? Kiket ajánlana még a kutatás körébe való bevonásra?

Takács Péter ajánlhatna ilyeneket.

10

Bio-Drog-Berta Kft Az interjú 2011. július 8-án, Fajszon készült, dr. Berta Zoltánnal, a Bio-Drog-Berta Kft ügyvezető igazgatójával.



1990-ben alakult a Berta Bt, biotermelésre, a feldolgozásra, forgalmazásra jött létre 1995-ben a Bio-Drog-Berta Kft. (A drog a tájnyelvben egyszerűen száraz fűszernövényt jelent, mint például a majoranna vagy a bazsalikom.) Az árbevétel 135 millió Ft volt 2010-ben. A magyarországi forgalmazást 2002-ben kezdték, ezelőtt csak külföldi piacokra szállítottak. A válságot elég jól kezelték, ez a cégvezető szerint is el is várható a bio szektorban tulajdonképpen. A nyugati megrendelések csökkentek, a hazaiak nem. 15 főt alkalmaznak. Mára több mint 100 különböző terméket (fűszerek, szárított zöldségek, gyümölcslevek, zöldséglevek, mártások, krémek, lekvárok) állítanak elő és forgalmaznak.

1995-re alakult ki a jelenlegi, európai léptékű méret- és szerkezet nagyság. A termésbiztonság, és a kiváló minőség következetes biztosítása érdekében a kezdő szerszámkészletet (ásó, kapa, gereblye) világszínvonalú – referencia értékű gép- és eszközparkká cserélték-fejlesztették. 2000-re már 50 család, 30 növényfaj, és több mint 70 hektár öntözhető terület integrációjával rendelkeztek.


A cég mottója: „Terülj-terül bioasztalkák, Magyarország!” Először ez álom volt, de egyre inkább megvalósítható, hiteles programmá kezd válni. Hogy ez megvalósítható legyen, ahhoz nagyon hitelesen, tisztán kellett élni az elmúlt 20 évben. Kiemelten 3 növényt tartanak fontosnak, a magyar fűszerpaprikát, a rák gyógyításában Csernobil óta egyre elismertebb

11

homoktövist, valamint a csicsókát, melynek különleges életképessége és vitamintartalma nagy ígéreteket rejt magában.


Egészséges termékek gyártása, a környezet védelmével, Magyarországon. A természet közelsége, a magas minőségű mezőgazdaság a családban generációk óta fontos. Édesapja TSZ elnök volt Fajszon, célja volt a legjobb paprikatermelővé válni, és hiába hívták például Izraelbe meghonosítani a paprika termesztést, az országért érzett felelősség miatt ezt nem vállalta.

1.4

Hogyan függ ez össze az alapító és/vagy vezető személyes érték-elkötelezettségével?

Édesapjának mottója volt: „Emberségre törekedni”, ez azonban a mai világban már sajnos nem nagyon érték. Amire büszke, hogy mindkét gyerekük a céget választotta, itt kezdtek el dolgozni.

Berta Zoltán már a 80-as években felfigyelt arra a külföldi szaklapokban – melyek kivonatait édesapja TSZ elnökként megkapta - hogy egyre inkább trenddé válik a biotermelés. Mivel a vállalkozások előtt megnyílt az út, és 1988-ban a falu nem engedte, hogy átvegye édesapja helyét a TSZ élén, a saját földjükön biotermelésbe fogtak. A falu először bolondnak tartotta, de később (1992) rájöttek, hogy a kapitalizmus farkastörvényei között jobb megint a helyi közösség felé fordulni, így a volt TSZ tagok, dolgos emberek csatlakoztak hozzájuk. Így 56 család kezdett el beszállítani a cégnek. Ők jelenleg is őstermelők, a szövetség, a közösség erős, de nem alapítottak új szövetkezetet. Ez megnyilvánul abban is, hogy ha vízkár vagy egyebek miatt valaki terménye megsemmisül, annak is fizetnek, hogy jövőre is tudjon termelni, dolgozni.

12


2.1 Mit jelent a környezet védelme a vállalat működésében? Mely területeken, hogyan érvényesül a „zöld” szemlélet? (Pl. termékfejlesztés, új beruházások, termelés, irodai tevékenység, szállítás stb. során.)

Mezei gazdálkodásnál, termelésnél nem csak az EU bio kritériumainak felelnek meg, hanem ennél erősebb svájci és amerikai rendszereknek is. Mivel vállalják az emelt szintű feltételeket, sokkal környezettudatosabbak, mint bárki más Magyarországon.

Nincs saját szállító apparátusuk, a termelés-forgalmazás megszervezéséhez kell iroda, de nem erre koncentrálnak, hiszen a fő tevékenység maga a termelés és az környezet orientált.

Kiskereskedésekkel, bioboltokkal állnak kapcsolatban, a nagy áruházláncoknak közvetlenül nem szállítanak be. Most kötöttek szerződést egy „erőszakosabb” forgalmazóval, de még nem tudják eldönteni, érdemes-e feladni a nyugalmukat, „bájukat”.


A termesztés a legjobb. Feldolgozásban lehetne javítani, bár mindenhol a hatósági határértékeken belül van a teljesítményük. Jelenleg nem terveznek új beruházást, de ugyanakkor költségkímélés miatt nem fognak például áttérni környezetszennyezőbb technológiára.


Van, ez feltétele a „bio” forgalmazásnak. Nevelésre, szemléletformálásra jók ezek a szabványok, de sajnos macerás, drága a megszerzésük, fenntartásuk. Ezen felül az FVM 2000-ben FŰSZERNÖVÉNYEK TERMELÉSE, FELDOLGOZÁSA – BEMUTATÓ ÜZEM, 2001-ben AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI TÁJKÖZPONT címmel, akkreditációval ismerte el tevékenységüket.

13


ISO9000 van, 14000 nincs. A bio certifikációt erősebbnek, fontosabbnak tartja. Mivel azt megszerezték, nem szükséges még egy papír, hiszen nem tenne hozzá érdemben a tevékenységükhöz.


Családi indíttatás, édesanyja rákban halt meg, Paks is közel van hozzájuk. Homoktövist is azért telepített, mert olvasta, hogy Csernobil után ez volt a csodanövény, amivel az embereket gyógyították. Erre csak ráerősített, hogy a piaci trendek is ígéretesek voltak.


Még soha nem pályázott környezetvédelmi céllal, pedig fejlesztésekre kb. 40 alkalommal pályázott már. Azt gondolja, turisztikai céllal is használható lenne a település, az egészség és a kultúra összekapcsolásával, tiszta, természetközeli „wellness” programok kialakításával. Jelenleg erre szeretne pályázni, de még nem talált megfelelő kiírást.

Azt

sajnálatosnak

tartja,

hogy

termékeivel

nem

tud

bejutni

a

kormányzathoz,

minisztériumokhoz, ahol külföldi vendégek ajándékcsomagjába lehetne például magyar biotermékeket rakni. A bornál talán már elindult ilyen, de ő még nem kapott ilyen lehetőséget annak ellenére, hogy próbálkozott.


Nem foglalkozott még sokat ezzel a kérdéssel. Ha megkeresnék valamilyen együttműködésre, arra nyitott lenne. 14

Saját részükről a Bio Berta – az egészséges megoldás programsorozattal próbálnak részt venni a tudatformálásban, valamint előzetes egyeztetés után bármely érdeklődőt fogadnak fajszi telephelyükön.


3.1 Milyennek ítéli meg a verseny erősségét a cég saját szektorában?

0 nem tudja

1 nagyon gyenge

2 gyenge

3 közepesen erős

4 erős

5 nagyon erős

A verseny erős, de a saját helyzetüket is erősnek érzi a versenyben. Mivel az elsők között kezdték Magyarországon a biotermelést, és folyamatosan fejlesztenek, versenypozíciójuk megkérdőjelezhetetlenül kedvező.

3.2 Milyennek ítéli meg a versenytársak környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában?

0 nem tudja

1 nagyon gyenge

2 gyenge

3 közepesen erős

4 erős

5 nagyon erős

A szereplők nem nagyon tudják, hogy a többiek hogyan kezelik ezt. De az ő szektoruk, a bio élelmiszer előállítás, gyártás alapvetően környezettudatos.


0 nem tudja


2 hátrány

3 indifferens

4 előny

5 jelentős előny

Mivel ez a szektor alapvetően erről szól, előny a környezeti tudaotsság, sőt anélkül nem is lehet részt venni benne.

15


4.1 Előnyt jelent-e a cég környezeti elkötelezettsége a tulajdonosok és a managerek szempontjából?

0 nem tudja

1 egyáltalán nem

2 nem


4 igen


Családi vállalkozás.

4.2 Érzékelhető-e a cég környezeti elkötelezettsége az alkalmazottak munkateljesítményén, motivációján?

0 nem tudja

1 egyáltalán nem

2 nem


4 igen


Az állandó és időszaki munkások sem hagyják már kint a területen például a műanyag flakonjaikat. Az elején voltak ebből viták, de ma már automatikusan működnek ezek a dolgok az alkalmazottaknál.

4.3 Vonzónak találják-e a céget a leendő managerek/alkalmazottak a cég környezeti elkötelezettsége miatt?

0 nem tudja

1 egyáltalán nem

2 nem


4 igen


Úgy érzi, a 90-es években sokkal fontosabbak voltak az értékek, mint a mostani fiataloknál. Ezért úgy érzi, ezen a területen romlik a helyzet. Ezért is érzi nagy eredménynek, a hitelessége egyfajta bizonyítékának, hogy a saját gyerekei a cégnél maradtak, tovább viszik az értékeket.

16

4.4 Hozzájárul-e a cég környezeti elkötelezettsége a fogyasztók hűségéhez, lojalitásához?

0 nem tudja

1 egyáltalán nem

2 nem


4 igen


Maga a bio szektor egy olyan sziget a társadalmi anarchiában, ahol az emberek örülnek, ha bízhatnak valamiben, valakiben. A bio programban nem történtek nagy botrányok Magyarországon.

4.5 Kimutatható-e a cég környezeti elkötelezettségének a hatása a beszállítókkal és partnerekkel való kapcsolatban?

0 nem tudja

1 egyáltalán nem

2 nem


4 igen


Saját termelőiknél egyértelműen igen, de például a csomagolóanyagok beszállítóinál nem releváns, vagy néha kifejezett hátrány, mert olyan előírásai vannak a bio-nak, amit ők nem akarnak betartani.

4.6 Összességében megtérül-e a cég környezeti elkötelezettsége a mai magyar gazdaság viszonyai között?

0 nem tudja

1 egyáltalán nem

2 nem


4 igen


Talán a vörösiszap óta javul a helyzet, de alapvetően nem értékelik a piaci partnerek ezt a hozzáállást.



17

Reménykeltő. Az elmúlt években elindult a változás.


Pályázati feltételként meghatározni a környezet-orientált működést, ezzel ösztönözni a vállalkozókat. A fogyasztók irányába jó tudatformálás a műanyag zacskók fizetőssé tétele, vagy a szelektív hulladékgyűjtés. Hasonló, vagy ezeknél nagyobb horderejű programokra lenne még szükség.


Remél, de hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság szabályozásában figyelembe kell venni a kis gazdák meglévő, régről örökölt módszereit, természet közeliségét.

6. Milyen más környzeti elkötelezettségű vállalatokat/vállalkozásokat ismer? Kiket ajánlana még a kutatás körébe való bevonásra?

Kalocsai Fűszerpaprika Kutató Fejlesztő Kft, Tímár Zoltán, 06-70-7039525

18

Idea-Chem Kft Az interjú 2011. július 8-án, Röszkén, az Idea-Chem Kft székhelyén készült, László Béla ügyvezetővel.



A cég jogelődje 1998-ban alakult, családi vállalkozásként, mint Idea’98 Bt. Két év elteltével 2000. évben alakult át a társaság Kft-vé, és ebben az évben vásárolták meg a később felújított telephelyüket is. A főtevékenység egyéb mezőgazdasági jellegű vegyi termék előállítása. Kezdetben Szeged belvárosában tevékenykedtek, de a környezetükben ezt nem nagyon szerették, pedig ez nem klasszikus vegyi üzem, hiszen meglévő anyagokat kevernek össze, nem történnek veszélyes reakciók. Az alapanyagokat multinacionális cégektől kénytelenek megvásárolni, akik egyébként konkurenseik, és felvásárolták a magyar vegyi ipart a privatizáció során.

4 főt alkalmaznak, a létszám 2000 óta állandó, azóta nyereséges a vállalkozás. Éves árbevételük 20-40 millió Ft között van. A válságig 40 millió Ft volt az árbevétel, utána esett vissza, és ez máig nem változik.

Termékeiknek nagy a konkurenciája, nehéz bekerülni az értékesítési csatornákba, de a „fő termék” a Biola növényvédőszernek nem minősülő növényvédelmi hatású termék szobanövényekre való változata minden multinacionális szakáruházban kapható.


Célkitűzésük olyan kifejezetten igényes összetételű, környezetkímélő vegyi termékek gyártása, melyek közepes árszinten gazdaságosan termelhetők.


19

Környezet védelme. A röszkei tanyavilágban figyelik is egymást az emberek, így nem is lehet például tarlót égetni. Maguk a vidéki emberek vigyáznak a környezetükre, legalábbis régen vigyáztak, és ahol nem nagyüzemi a mezőgazdaág, ott még ma is.

1.4 Hogyan függ ez össze az alapító és/vagy vezető személyes érték-elkötelezettségével?

A családban szinte mindenki allergiás, ennek oka, hogy túl sok mesterséges dolgot fogyasztunk. Inkább nem dobnak piacra például egy autómosó, bogároldó szert, mert az egyik összetevője 3 év alatt bomlik le, ami még belefér az uniós normába, de személy szerint ők túl hosszúnak érzik.



A környezet védelme elsősorban a termékek szintjén jelenik meg:

-

motormosó:

Magyarországon a legtöbb esetben Brigéciolt, petróleum alapú motormosó szert használnak. Az ásványi olaj így a földbe jutott, és nem bomlik le. Az ő motormosójuk foszfát tartalmú, ami szintén nem tesz jót bizonyos mérték felett, de az olajt szappanná alakítja, ami elbomlik, kvázi jótékony hatású a talajra.

-

Biola Agro és Biola Plant növényvédelmi hatású szer:

50% napraforgóolaj tartalmú készítmény, szintén szappanszerű. A konkurens termékek ásványi olajból készülnek, így a felesleges mennyiség, amely a talajba kerül, nem bomlik le. Az ő termékükből majdnem mindegy, mennyivel terhelik meg a földet, nincs kártékony hatása. 20


Termék előállítás, melyen belül a Biola növényvédelmi szer a fő. Az irodai tevékenységben próbálnak papírkímélően működni, például interneten keresztül kommunikálni, de ez inkább azért van, mert kényelmesebb, olcsóbb, gyorsabb, nem a zöld szemlélet miatt. Gondolkoznak brikettáló gép beszerzésén, mivel a környéken sok mezőgazdasági hulladék keletkezik, aminek felhasználása környezetileg és gazdaságilag is kedvező lenne. Az így keletkezett hamu trágyaként szolgálna, táplálná a földeket.


A Biola. A szabadalmat a Szerves Kémia Kutatóintézet fejlesztette ki, eladta egy cégnek, aki rossz marketinggel lejáratta, de bio-szerként minősítették. A cég vezetője a 90-es évek elején vette meg a szabadalmat, azóta a minősítést minden évben megújítják. Maga az (egyébként étkezésre alkalmas) napraforgóolaj nem számít növényvédő szernek az Európai Unióban. A növényvédő szerek hatósági engedélyezésének díja nagyon magas, ráadásul az eljárás hosszú és bürokratikus, ezt a cég nem tudja kivárni, kigazdálkodni, ezért nem minősül növényvédőszernek a Biola hivatalosan. Ugyanakkor a cég bevételének 70%-át adja.


Nincsen, de egy most beadott uniós pályázathoz szükséges, így be fogják vezetni. Személyesen nem hisz benne, hiszen inkább a szabályozásról, a „lepapírozásról” szól, mint a valóban környezetkímélő tevékenységről.


21

Mivel családi vállalkozásról van szó, a családi értékek, érdekek az elsődlegesek. A Biola megvásárlása üzletileg érdekes, ígéretes dolognak tűnt a 90-es években, pedig akkor még nem volt jellemző Magyarországon a biogazdálkodás.


A túlszabályozottság nem jó, jelenleg inkább csökkenteni kellene a bürokratikus előírásokat. A pályázati támogatások nem jelentősek, egyszer pályázott, nyert is, de forráshiány miatt nem kapta meg az összeget. Reméli, hogy a most beadandó pályázaton (brikettáló berendezés) nyerni fognak, és kapnak is pénzt. De nem ezért csinálják. A szabályozás hibáinál kiemelte például a környezetvédelmi termékdíj alanyát, aki nem a műanyag flakon előállítója, hanem az azt használó termelő, aki először csomagol bele. Ez felesleges terhet ró a vállalkozókra.


Nincs kapcsolata civilekkel. Lát jó példákat, de alapvetően úgy érzi, „csendőr” szerepet vesznek fel, ezt nem találja helyesnek.


3.1 Milyennek ítéli meg a verseny erősségét a cég saját szektorában? 0 nem tudja

1 nagyon gyenge

2 gyenge

3 közepesen erős

4 erős

5 nagyon erős

A magyar vegyi ipar nagy részét privatizálták, a multinacionális versenytársak mellett nagyon nehéz egyáltalán labdába rúgni.

3.2 Milyennek ítéli meg a versenytársak környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában? 22

0 nem tudja

1 nagyon gyenge

2 gyenge

3 közepesen erős

4 erős

5 nagyon erős

Nem ismeri, nem igazán tud erről nyilatkozni, valótlant nem akar mondani. Van olyan cég, akiről konkrétan tudja, hogy gyártási selejt alapanyagot használ. De az EU-s előírások elég szigorúak, azt mindenkinek be kell tartania.

3.3 Általánosságban inkább előnyt, vagy hátrányt jelent a környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában? 0 nem tudja


2 hátrány

3 indifferens

4 előny

5 jelentős előny

Léteznek túlságosan radikális anyagok, ők inkább elkerülik ezek használatát. Például a vízkőoldók nagy része sósavat tartalmza, ők inkább ecetsavval dolgoznak, ami szintén hatékony, de kíméletesebb. Ezáltal nagyon meggazdagodni nem fognak, a versenyben csak bizonyos szintet tudnak elérni.



1 egyáltalán nem

2 nem


4 igen


Családi vállalkozás.

4.2 Érzékelhető-e a cég környezeti elkötelezettsége az alkalmazottak munkateljesítményén, motivációján?

23

0 nem tudja

1 egyáltalán nem

2 nem


4 igen


Az alkalmazottak parasztlányok (a lehető legpozitívabb értelemben), így a régi környezet közeli szemlélet eleve bennük van, nem öntenének ki vegyi anyagos hordó kimosásából származó vizet a fűre például.


1 egyáltalán nem

2 nem


4 igen


Azt gondolja, ha jó pénz ajánlana, nem okozna nehézséget alkalmazottat találni akár környezetkárosító tevékenységre is.


1 egyáltalán nem

2 nem


4 igen


Főleg a bio termelőknél, akiket előírások is köteleznek bizonyos vegyszerek használatának elkerülésére.


1 egyáltalán nem

2 nem


4 igen


Ilyet nem érez. A Biola alapanyagát jórészt maguk termelik, az egyéb szereket külföldről kénytelenek beszerezni.

4.6 Összességében megtérül-e a cég környezeti elkötelezettsége a mai magyar gazdaság viszonyai között?

24

0 nem tudja

1 egyáltalán nem

2 nem


4 igen


Miért csinálják mégis? – kérdezem. Személyes motiváció, látja, hogy a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan, ezért ha lehet, nem akar benne részt venni.



Egyre több embernek kinyílik a szeme, fejlődik a terület lassan-lassan.


Felvilágosítás kell, nagy környezetszennyezésnél pedig látványos felelősségre vonás, szankcionálás.


Nem érez egyértelmű elkötelezettséget az állam vagy a fogyasztók részéről, de azért remél javulást.


Nem tud ilyet mondani.

25

Magnet Magyar Közösségi Bank Az interjú a Magnet Magyar Közösségi Bank székházában készült, 2011. június 8-án, Molnár Csaba közösségfejlesztési vezetővel.



A Magnet Magyar Közösségi Bank Magyarország első új bankja.

A jogelőd takarékszövetkezet 1995-ben jött létre 17 magánszemély taggal. 2008-ban hosszú, gondos előkészítés után egy a saját hazájában, Spanyolországban úttörőnek számító közösségi bankkal, a Caja Navarrával arról állapodtak meg, hogy tőkeemelés révén 30%-os tulajdont szerez a takarékszövetkezetben, és ezzel lehetővé teszi a bankká átalakítást. Igaz, ezzel a magyar tulajdonosok aránya 70%-ra csökkent, de a többségi hazai részesedést meg tudtuk őrizni.

2010. év elején határozták el a tulajdonosok, hogy a bankból, - amely 15 éves múltra tekint vissza, mint takarékszövetkezet, később, mint HBW Bank, - közösségi bankot formálnak.

Ennek jelentése, hogy a betétesek és a hitelesek a megszokottnál mélyebb, szélesebb információt kapnak pénzük felhasználásáról és forrásáról, ezáltal megérezhetik, hogy a pénzük épít. Ez egy jó lehetőség, de az ügyfeleknek használni is kell ezt.

A banknak jelenleg 13 fiókja van. Létrejöttek az induláshoz szükséges első közösségi betétés hiteltermékek, és a Közösségi Adományozási Program. Magyarországon ma még példa nélküli jogot kapnak a bank ügyfelei a fontos közös célok támogatására, és a bank hitelezési politikájának alakítására.

26

A Mentor konstrukció célja, hogy a betétes bizonyos kamatrészről lemondva egy általa választott hitelfelvevőt támogathasson – akinek a hitelkamata csökken azzal az összeggel, amiről a betétes lemondott. Az első Mentor hitelfelvevő az Óbudai Waldorf Iskola volt.


„A MagNet Magyar Közösségi Bank felvállalja az úttörő szerepet, hogy az ügyfelek közreműködésével

valódi

választási

lehetőségek

révén

forrást

biztosítson

olyan

kezdeményezések számára, amelyek pozitívan hatnak környezetünkre és társadalmunkra, amelyek közös jövőnk biztosítékai lehetnek.”‡

„Az újbanki modellben a betétesek és a hitelesek érdekközösséget alkothatnak, láthatják, segíthetik egymást. A betétesnek alapvető joga meghatározni, hogy a pénzéből olyan dolgok valósuljanak meg, amelyek jótékony hatással vannak a környezetre és a társadalomra.”

Ehhez nagyon fontos a transzparencia, az ügyfelek irányába való nyitottság, a velük való kétirányú kommunikáció készsége. Azt tapasztalják, hogy ügyfeleik elkezdenek az életük egyéb

területén

is

tudatosabban

viselkedni,

tudatosan

fogyasztani,

figyelni

a

hulladékkezelésre stb.


„Célok és értékek 1.

A bankválasztás során legtöbben biztos helyet keresnek a pénzüknek, megfelelő

mértékű kamatot várnak, alacsony költségek mellett. Egy bank azonban jóval több, mint egy biztos hely a pénz számára. A bankok - amelyek egyáltalán nem függetlenek a környezetüktől - úgy termelnek nyereséget, hogy a pénzt hitelként kihelyezik valakinek, a betétes ügyfélnek pedig a leggyakrabban nincs lehetősége megválasztani, hogy az ő pénzét valójában kinek és milyen céllal adják oda hitelként. Azaz a betétes ügyfélnek nincs ráhatása arra, hogy az ő pénzéből mi valósul meg és az milyen következményekkel jár. 2.

Az elmúlt időszak bank- és hitelválsága megmutatta, mennyire összetetten és

átláthatatlanul működik a hagyományos bankrendszer. Az emberek többsége számára ‡

Az idézetek a Magnet Bank honlapjáról származnak: http://www.magnetbank.hu/

27

átláthatatlan, hogy mi a bankok tulajdonképpeni funkciója a gazdaságban, hogyan működnek, valamint az is követhetetlen, hogy azoknak a termékeknek, amelyeket igénybe vesznek milyen tulajdonságaik, kockázataik, előnyeik és hátrányaik vannak. Általánosságban ezek az elemek nem egyszerűsödnek, hanem egyre bonyolultabbá és áttekinthetetlenebbé válnak. Az emberek pénze és annak végső felhasználása közötti összefüggés feltérképezhetetlen. 3.

A bankok felelőssége pedig jelentős, hiszen a betétesek pénzét visszaáramoltatva a

gazdaságba, maguk döntik el például azt, hogy mely szervezeteknek biztosítanak forrást a fejlődéshez, és melyeknek nem.” 4.

„Ügyfeleinknek olyan jogokat biztosítunk, amelyek eddig nem léteztek a hazai banki

szektorban. 5.

Munkatársainkkal,

vezetőinkkel,

tulajdonosainkkal

olyan

új

termékek

és

szolgáltatások kifejlesztésén dolgozunk, amelyek túlmutatnak eredeti finanszírozáshoz kötődő céljaikon, és a bank tágabb környezete számára valós értéket teremtenek, illetve őriznek meg. Ezáltal nemcsak ügyfeleink, de mi magunk is fejlődünk - és mindezt örömmel tesszük, átlátható, törődő és barátságos munkamodell keretében.” 6.

Az értékekhez való hűséghez hozzátartozik, hogy bizonyos jövedelmező, mások által

reklámozott és kedvezőnek bemutatott tevékenységektől távol tartották/tartják magukat. Ilyenre példa az önerő nélküli autólízing, a hitelkártya, vagy a svájci frank hitelezés, melyet végül 2007-ben kezdtek csak meg, piaci nyomásra, így összesen kb. 130 ilyen hitelesük van ma. Ez éberséget, felelősséget jelent – a bank kockázatát, de az ügyfelek kockázatát is figyelik. 7.

Másik példa: ha probléma merül fel egy építkezés befejezésénél, a tulajdonosok

mérlegelik, hogy érdemes-e további forrást nyújtani a beruházás befejezésére, ahelyett, hogy felszámolót hívnának, így meg lehet akadályozni, hogy pl. a leendő lakástulajdonosok, vagy az építő cég sokat bukjon. 1.4 Hogyan függ ez össze az alapító és/vagy vezető személyes érték-elkötelezettségével?

Fáy Zsolt, Rostás Attila és Salamon János a fő tulajdonosok. A honlapon található személyes hangú bemutatkozásaikból kiderül, hogy mindannyian fontosnak tartják a családi értékeket, a közös munkát, tanulást, alkotást, valamint a természeti környezet megóvását.

“A bank tulajdonosai, vezetői és alkalmazottai közösen jutottak arra a következtetésre, hogy elérkezett az ideje a banki működés új alapokra való helyezésének, és együtt alkották meg az

28

új stratégiát. Egy évig tartott, amíg az organikus szervezetfejlesztés alapelveit alkalmazva közösen eljutottunk oda, hogy alapelveinkké tegyük a minél átláthatóbb banki működést, a fenntarthatóság elveire alapozott üzleti döntéshozatalt és felelősségvállalást, valamint kitaláljuk, hogy mi módon tudjuk megadni ügyfeleinknek azt a jogot, hogy beleszólhassanak a bank közösségi tevékenységébe. A stratégiai váltást úgy szeretnénk végigvinni, hogy a hagyományos banki értékeket és célokat is meg tudjuk tartani.”



Mivel a bank közvetett hatása nagyobb, mint a közvetlen környezeti hatás, egyelőre inkább ezzel foglalkoznak, de tervezik a „Zöld iroda” gondolat meghonosítását a jövőben. Papírokat már külön gyűjtik, illetve az ügyfél és belső kommunikációban előnyben részesítik az emaileket (e-dokumentáció, online ügyintézés), amit lehet, elektronikusan kezelnek, nem nyomtatnak.

Alaptermék szintjén: negatív szűrőt alkalmaznak, erősen környezetszennyező projekteket nem finanszíroznak, ezen kívül pozitív irányba is nyitnak, kifejezetten keresik a zöld projekteket, melyeknek finanszírozásra van szükségük. A Mentor betétek esetén egy konkrét hitelfelvevő intézmény támogatásáról van szó, a Szféra betétek révén pedig egy teljes működési területet (zöld energia, környezet. és természetvédelem, munkahelyteremtés, kutatás és fejlesztés, egészségügy és szociális ellátás, kultúra és oktatás, biogazdálkodás) is támogathatnak az ügyfelek.


A közvetlen felelősségben kell még fejlődni, az irodaház és a fiókok energiaellátását, hulladékkezelését, erőforrás-használatát lehetne racionalizálni, zöldíteni. Egyelőre erre nem volt még idő, de középtávon tervezik a lépések megvalósítását. 29


Valamelyik nemzetközi etikai banki szövetséghez szeretnének csatlakozni (valószínűleg Global Alliance for Banking on Values), ez az egész bank számára jelent majd minősítést. A Szféra hitelezés ügyfelek számára készülő kimutatásait tervezik auditáltatni könyvvizsgálóval, növelendő annak hitelességét, transzparenciáját.


Nincs, hiszen nem klasszikus termelés, nem annyira környezetterhelő maga a közvetlen tevékenység.


Eredetileg közösségi bankot akartak csinálni, tehát elsősorban a társadalmi oldal volt fontos. Mivel azonban a közösségek élettere a környezet, és a külföldi etika-orientált bankok is a fenntarthatóság többes dimenzióját használják, kézenfekvő volt a zöld projektek irányába fordulás.


Nem éreznek sem nyomást, sem szabályozói ösztönzést ebben a kérdésben.


30

92 civil partnerük van a Közösségi Adományozási Programban. A KAP programban a bank ügyfelei a rájuk eső profit 10%-át az általuk kiválasztott civil szervezetnek utaltathatják át. Idén nem akarnak mennyiségi növekedést elérni, inkább elmélyítenék a kapcsolatokat: közös programok, rendezvények szervezése, önkéntes munka szervezése ügyfelek között, közvetlen felajánlások lehetőségének bővítése – ilyen módon fejleszteni szeretnék a közösségi tereket, kapcsolatokat.

Van civil számlacsomagjuk is, tervezik a pályázati pénzek előfinanszírozását, mivel az utófinanszírozás hagyományosan nagy terhet ró a civilekre.

A gazdasági fenntarthatósághoz is hozzájárul ez: a civileket támogató, tudatos ügyfélréteget lehet megcélozni általuk.

Ami még fontos, a Morális Hitel Egyesület nagyon sokat segített a közösségi bank kialakításában, rendezvények, belső képzések, vagy a Szféra hitel minősítések során.


3.1 Milyennek ítéli meg a verseny erősségét a cég saját szektorában? 0 nem tudja

1 nagyon gyenge

2 gyenge

3 közepesen erős

4 erős

5 nagyon erős

1.0 (hagyományos) bankolásban 5-ös, de ők kívül vannak valamennyire a versenyen, más a kommunikáció, más a hozzáállás („kék óceán stratégia”). Be sem tudnának szállni a reklámversenybe, de nem is akarnak. Ők a tudatos réteget szeretnék vonzani.

3.2 Milyennek ítéli meg a versenytársak környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában? 0 nem tudja

1 nagyon gyenge

2 gyenge

3 közepesen erős

31

4 erős

5 nagyon erős

Klasszikus CSR lehetőségként ez egész erős – pl. zöld iroda -, persze kérdés, hogy ebből mennyi a valódi felelősség. Programok, jelentések szintjén akár 4-est is lehetne adni, de fekete doboz, hogy hogyan teremti meg a forrását ezeknek. A bank valódi felelőssége az, hogy hogyan szerzi meg a profitját, nem az, hogy annak egy kis részét hogyan használja fel. Ha a valódi felelősséget nézzük, akkor az nagyon gyenge.


0 nem tudja


2 hátrány

3 indifferens

4 előny

5 jelentős előny

Jelentős előny termelő cégnél lenne.



1 egyáltalán nem

2 nem


4 igen


A tulajdonosok vezetők is. A többi vezetővel is jó a kapcsolatuk, de valószínűleg éppen azért, mert ők is személyesen részt vesznek a cég tevékenységében.

4.2 Érzékelhető-e a cég környezeti elkötelezettsége az alkalmazottak munkateljesítményén, motivációján? 0 nem tudja

1 egyáltalán nem

2 nem


4 igen


Egyfelől az alkalmazottaknak is pozitív dolgok ezek, másrészt viszont egy 15 éve egyfajtaképpen működő takarékszövetkezetet szellemiségét, működési logikáját nehéz átalakítani (szervezeti inercia).

32


1 egyáltalán nem

2 nem


4 igen


Bombázzák őket, régi bankosok jönnek hozzájuk, hiszen a személyes kibontakozás, megvalósítás új lehetőségeit adja egy ilyen szervezet. Olyanok is, akik megfogadták, hogy nem térnek vissza a bankszektorba, most jönnek hozzájuk dolgozni, de hangsúlyozzák, hogy ezt nem tekintik a bankszektorba való visszatérésnek, hiszen itt újbankról van szó.


1 egyáltalán nem

2 nem


4 igen


Becsléseik szerint csak az ügyfelek 5-10%-a egyelőre az igazán elkötelezett, aki tudatosan, és nem a kamatok miatt választotta őket. Sokan vannak, akik kifejezik akaratukat, de a bankváltás nehézségei miatt még nem nyitottak számlát.

Egyelőre a magas betéti kamatok és a kedvező hitelkamatok miatt jönnek az ügyfelek. Kisbankként muszáj magas betéti kamatot nyújtanunk, banki szektorban még nincs elfogadva az a „felár”, amit például egy fair trade kávéért kifizetnek.

Azt gondolja, lehet, hogy becsléseik túl pesszimisták, lehet, hogy kellene erre vonatkozó felmérést csinálni az ügyfelek körében. Kérdés az is, hogyan lehetne megtalálni a tudatos réteget, a kulturális kreatívokat Magyarországon, hol van és milyen tulajdonságokkal jellemezhető a célcsoport.


1 egyáltalán nem

2 nem

3 részben igen, részben nem 33

4 igen


Politikai csoportokkal próbálnak nem tartani kapcsolatot a magas korrupció miatt, de a környezeti elkötelezettség a beszállítók kiválasztásában és a velük való kapcsolattartásban nem releváns.

4.6 Összességében megtérül-e a cég környezeti elkötelezettsége a mai magyar gazdaság viszonyai között? 0 nem tudja

1 egyáltalán nem

2 nem


4 igen


Megszólítanak egy réteget, akinek ez fontos, nekik lehetőséget teremtenek, maguknak és a jövőbeni újbankoknak pedig piacot. Be akarják bizonyítani, hogy bár kiugró profitot így nem lehet elérni, de hosszútávon fenntartható lehet egy ilyen tevékenység. Hisznek abban, hogy további

potenciális

újbankokkal,

leendő

versenytársaikkal

egymás

tevékenységét,

felelősségvállalását erősítenék. Optimális méretig akarnak növekedni, hiszik, hogy gazdaságilag fenntartható, és ez a másik két pillérre is pozitív hatással lehet.



Politikafüggő, mivel hatalmas volumenű beruházások lennének szükségesek. Nem derűlátó az ügyben. Az egyéni akciók fontosak, de nem elég nagy horderejűek az állam nélkül.


Össze kellene fogni: az állam szabályozóként, a vállalatok felelősséget vállalva, a fogyasztók a tudatosság növelésével. Az államtól nem konkrét pénz kellene, hanem adókönnyítés, infrastruktúra, kommunikáció, társadalmi nevelés.

A katasztrófával való riogatás a kommunikációban nem vált be, abba kellene hagyni. A negatív üzenettől az emberek elfordulnak, ez pszichológiai védekezés. Éreznünk kell a 34

környezetvédelem súlyát, de remény, vízió kell, hogy kapcsolódhassunk a gondolathoz, így a konkrét megvalósításhoz is.


Igen, jelentős változások vannak előttünk. Egyre gyorsul a változás, mivel a problémák is egyre komolyabbak, ráadásul az információ globálisan terjed.


A saját szektorában ezeket ajánlaná: CIB és Raiffeisen CSR programjai, KBC (K&H anyavállalata)

35

Győri Zsuzsanna. Ökológiailag-orientált vállalkozások. (Antro Kft, Bio-Drog-Berta Kft, Idea-Chem Kft, Magnet Magyar Közösségi Bank) *

Recommend Documents