GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA
2007.
2
BEVEZETÉS
A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) rendelkezése alapján 2003. évben megalkotta Győr-Moson-Sopron megye szociális szolgáltatástervezési koncepcióját. A megyei szolgáltatástervezési koncepció keretet teremtett a települési önkormányzatok koncepciói számára, hogy meghatározzák a saját ellátórendszerére vonatkozó fejlesztési prioritásokat, a megvalósításhoz szükséges eszközöket, valamint a megyei szociális szolgáltató rendszer célterületeinek, részelemeinek a fejlesztését. A koncepciót a megyei közgyűlés 2003. december 19-én fogadta el. Felülvizsgálatára 2005. december 23-án került sor. A felülvizsgálat az Szt. 2005. január 1-én hatályba léptetett módosításait is tartalmazta, emellett bemutatásra került a kistérségek szerepvállalása. A jelenlegi 2007. évi áttekintést is több jogszabályi változás előzte meg. A változások a szociális ellátórendszer munkájában többször okoztak nehézséget, hiszen nyomon követésük, értelmezésük nem egy esetben nehézséget okozott (vizitdíj, kórházi napidíj, dobozdíj, alapellátási térítési díjak rendszere, bentlakásos intézményi díjak térítési rendszere, normatív támogatások rendszerének változásai, stb.). A szociális szolgáltatástervezési koncepció visszaküldésére kért 182 településből a megadott határidőig, illetve azon túl 156 település önkormányzata juttatta vissza adatlapját, 2 település anyagát késői visszaküldés miatt a feldolgozásba már nem lehetett figyelembe venni, 24 település egyáltalán nem küldött vissza adatlapot. Célunk, hogy az állampolgári igényekre reagáló szociális szolgáltató és ellátórendszer fejlődési folyamatában a szolgáltatástervezési koncepció járuljon hozzá: a települési önkormányzatok szükségletorientált alapszolgáltatásának, ellátásának tovább fejlesztéséhez, nehézségek, akadályok, problémák feltárásához, a többcélú kistérségi társulások fejlődéséhez, a fejlődési folyamat nehézségei, akadályai, problémái feltárásához, a bentlakásos szociális intézmények ellátásfejlesztéséhez. Szándékunk, hogy a koncepció, mint megyei összefoglaló dokumentum használható legyen a gyakorlatban: az ellátások korszerűsítésének tervezésénél, a fejlesztések tervezésénél, a nemzetközi és hazai forrásszerzésnél. Így megvalósíthatjuk azon emberközpontú törekvéseinket, mely embertársaink esélyegyenlőtlenségének mérséklődéséhez vezet. A Koncepció felülvizsgálatánál támaszkodtunk a felmérésekre, adatgyűjtésekre, jogszabályokra. Aktualizált, kérdőíves lekérdezést végeztünk a települési önkormányzatoknál, a szakosított ellátóknál. Köszönjük valamennyi adatszolgáltató segítő közreműködését.
3
Demográfiai kitekintés 1. értelmi és mozgásfogyatékosok Győr-Moson-Sopron megyében a korcsoportokat összesítve 1.444 fő értelmi fogyatékossággal élő személyről érkezett adat, ebből Győrben 538 fő él, az összes 37 %-a. Korcsoporti megoszlás szerint többségében az 1-18 és a 19-40 éves korosztályból kerülnek ki, a győri adatokat kivéve összesen 551 fő. A megye összlakosságához viszonyítva arányuk 0,32 %, azaz, minden 304. ember értelmi fogyatékosság valamilyen formájával él. Az egyes településekre vetítve elmondható, hogy átlagban az értelmi fogyatékos személyek aránya 1% alatt van a települések összlakosságához viszonyítva. Kiemelendő Nemeskér község, ahol a 230 fő lakosságból 8 fő értelmi fogyatékos, az össznépesség 3,48%-a, ezzel a legmagasabb a közölt adatokhoz képest. Pásztori település adatai azért szembetűnőek, mert a Felnőttkorú Fogyatékosok Otthonában élők létszáma jelentős mértékben megnöveli az arányszámot, amely mintegy 25%. Mozgásfogyatékkal élők összesített száma 3.573 fő, ebből Győrben 1.564-en élnek, az összes közel 44%-a. Korcsoporti megoszlásban kiemelendő a 41-60 év közöttiek és a 60 év felettiek magas létszáma, mely előbbinél 605, utóbbinál 1.037 fő, a győri adatokat nem számítva a fiatalabb korcsoportokhoz képest. Az egyes települések arányszámai a betegségben szenvedőknél átlagosan 1-4% között mozog, kiugróan magas értéket egy településen sem közöltek. Csér községben az 51 lakos 7,84%-a mozgásfogyatékos, ennél magasabb értékű település nincs. A mozgásfogyatékosok aránya a megye összlakosságához viszonyítva 0,81%, azaz minden 123. ember él a mozgásfogyatékosság valamilyen formájával. 2. látás- és hallásfogyatékosok A közölt adatok alapján a megyében élő látásfogyatékosok száma 1.301 fő, ebből 766-an Győrben élnek. A megye összlakosságához viszonyítva arányuk 0,29%, azaz minden 338. ember a látásfogyatékosság valamilyen formájával él. Korcsoporti megoszlásban a 60 év feletti korosztály száma a magasabb, a győri adatokat kivéve számuk 282. Az egyes települések adatait tekintve általánosságban elmondható, hogy a 60 év feletti korosztályban jeleztek több adatot, az össznépességhez viszonyítva az egyes településeken arányszámuk 1% alatt marad. Kiugróan magas értéket egy település sem jelzett. A hallásfogyatékosok száma a megyében 728 fő, ebből 558 fő Győrben él, az összes mintegy 76%-a, a megyében elszórtan 170 fő él. Az összlakossághoz viszonyított arányuk 0,16%, azaz minden 603. ember él a hallásfogyatékosság valamilyen formájával. Korcsoporti összesítésben a 41-60 éves korosztály számai magasabbak a többi korcsoporthoz képest, számuk 46 fő, a győri adatokat kivéve.
4 Egyes települések arányszámai 1% alatt maradnak az össznépességhez viszonyítva. Kiugróan magas értéket egy település sem jelzett. 3. pszichiátriai és szenvedélybetegek Elöljáróban említve el kell mondani, hogy Győr város nem rendelkezik egyik betegségben szenvedőkről sem statisztikai adatokkal, így a megye összesített számai között nem szerepel. A pszichiátriai betegek száma a megyében 2.596 fő, a megye összlakosságának mintegy 0,6%-a, azaz minden 169. ember rendelkezik e betegség valamilyen formájával. Mivel Győr adatai itt nem szerepelnek, ez a szám valószínűsíthetően magasabb. Korcsoporti megoszlásban a 41-60 éves korosztály száma magasabb, összesen 1.239 fő, ezt követik a 60 év felettiek 752 fővel. Egyes települések arányszámai 0-5% között mozognak. Kiugróan magas számot közölt Gyömöre község, ahol az 1.350 lakosból 73 fő a 19-40 éves, 130 fő a 41-60 éves, 160 fő a 60 év felettiek korcsoportjából tartozik az itt tárgyalt körbe, az összlakosság 26,89%-a. A szenvedélybetegek száma a megyében 3.865 fő, az összlakosság 0,87%-a, azaz minden 113. embert érintő probléma. Itt is elmondható, hogy Győr adatait nem ismerve a szám még magasabb, ami feltehetően felhívja a figyelmet a betegség „terjedésére”. Mivel a kérdéskörben nem szerepeltek a betegség formái, nem ismert hányan fogyasztanak a mértékletesnél több alkoholt, kik használnak kábítószert vagy hódolnak a játékszenvedélynek. Korosztályi megoszlást tekintve a 19-40 éves és a 41-60 éves korcsoport számai figyelmet érdemlőek, előbbi 1.159, utóbbi 1.746 fő. Az egyes települések arányszámai néhol kiugróan magas értéket mutatnak. Abda község 3119 lakosa közül a 1-18 éves korosztályból 255-en (!!), a 19-40 éves korosztályból 505-en, a 4160 éves korosztályból 463-an, a 60 év felettiek közül 39-en élnek szenvedélybetegséggel, arányuk az össznépességhez viszonyítva 40,46%. Hasonlóan magas, bár nem ilyen megdöbbentő adatot közölt Sikátor község, ahol a lakosság 24,3%-a, mintegy 87 fő szerepel. 4. hajléktalanok A megyében a következő települések jelezték, hogy hajléktalan személyek is élnek közösségükben: Dunasziget községben
1 fő
Fertőrákos községben
1 fő
Fertőszentmiklós községben
1 fő
Győrben
565 fő
Jánossomorján
2 fő
Kapuváron
2 fő
Mosonmagyaróváron
7 fő
Sopronban
54 fő
Számuk összesen 688 fő, a megye összlakosságához viszonyítva arányuk 0,15%.
5 Korcsoporti megoszlást tekintve a 19-40 éves és a 41-60 éves korosztályba tartozók számai magasabbak a többi korcsoport számaihoz képest. Előbbi 300, utóbbi 313 fő.
A Győr-Moson-Sopron megyei szociális szolgáltatások változása 2006-2007. években I. Szociális alapszolgáltatások A 2007. szeptember 15-ig kért adatok alapján és a 2005-ben történt szolgáltatástervezési koncepciók felülvizsgálata tükrében étkeztetést 128, házi segítségnyújtást 97 település nyújt lakosai számára. Az ellátottak köre mindegyik esetben ugyanazt a korosztályt öleli fel, nevezetten és többségében az időskorúakat (1. sz. melléklet). Családsegítés szolgáltatás a megye 118 településén elérhető. A 2005-ben készült felülvizsgálat megállapítása szerint a falu- és tanyagondnoki szolgáltatások terén kisebb mértékű szolgáltatásbővítés figyelhető meg. Mára ez számszerűen, a közölt adatok alapján 18 települést érintően elérhető szolgáltatás. Több település tervezi e szolgáltatást megvalósítani, akár társulásban is. Támogató szolgáltatások tekintetében az elérhető szolgáltatások köre ebben az esetben a 2005. évi felülvizsgálathoz képest duplájára nőtt, a 2005. szeptemberi 22 településsel szemben 2007 szeptemberében 44 településen működik ez a szolgáltatás. Közösségi pszichiátriai ellátást vizsgálva a 2005. évi állapothoz képest változás tapasztalható. Az előző felülvizsgálat Sopront és Csornát nevesítette, a 2007. évi felmérésben Csorna nem nevezett meg ilyen ellátást. Jelenleg Cirák, Gyóró, Kapuvár, Rábakecöl, Répceszemere, Sopron, Tét településeken áll rendelkezésre a szolgáltatás. A 2005. évi felmérés megállapította a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kezdődő terjedését, miszerint 33 településen működik a szolgáltatás, mára e települések száma 123-ra nőtt. Nappali ellátás tekintetében idősek klubja 26 településen, fogyatékosok nappali ellátása Csornán, Győrben, Mosonmagyaróváron és Sopronban, pszichiátriai nappali ellátás Sopronban működik. Szembetűnő, hogy a településeken a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, családsegítést, étkeztetést látja el más önkormányzat vagy nem állami fenntartó. E három ellátástípuson kívül szerepel még a fogyatékosok nappali intézménye (Csorna, Győr), idősek otthonai alapítványi fenntartókkal, időskorúak gondozóháza (Fertőd), idősek klubja (Iván), támogató szolgálat (Kapuvár). Megbízott fenntartóként más önkormányzatot a települések 101 esetben neveztek meg, többnyire a családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és az étkeztetés tekintetében. Egyéb fenntartóként 76 esetben történt megjelölés, amely többségében valamely többcélú kistérségi társulást takar. Egyesületi fenntartót 7 esetben neveztek meg, amely többségében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület tevékenységét takarja, általában a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és támogató szolgálat működtetésével.
6 Ezeken kívül alapítványi és egyházi fenntartók szerepelnek a felsorolásban, általában idősek otthonai esetében. Az ellátások kezdete 1998 és 2007 között mozog. 1998-ban indult Enese községben a családsegítés, Kapuváron pedig az Ápolási Otthonház. Az ellátások fenntartásának jogi formája 165 esetben társulás, 27 esetben ellátási szerződés, 25 esetben egyéb forma. A beérkezett válaszok alapján társulási formában 3.134 főt látnak el, mely szám több lehet, mivel nem minden település - mely válaszolt -, jelölt meg ellátotti létszámot. 1. falugondnoki, tanyagondnoki szolgálat A megye e szolgáltatását igénybevevők száma a beérkezett adatok alapján 633 fő, zömében idősek által igényelt szolgáltatás, az összes igénybevevő számának mintegy 78%-a. Ezt követi az egyéb igénybevevők létszáma 93 fővel, majd a mozgásfogyatékosok 27 fővel. 2. étkeztetés A 2.896 összes igénybevevő 73, 1%-a itt is az idősek korosztálya, számuk pontosan 2.117 fő. A második legmagasabb szám az egyéb kategória, 314 fővel, az összes igénybevétel 10%-át képezi körülbelül. 3. házi segítségnyújtás 971 fő idős, az összlétszám 75,27 %-át teszi ki, majd a mozgásfogyatékkal élők 232 fő igénybevevője következik. A szolgáltatást igénybevevők száma összesen 1.209. 4. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A legmagasabb arányban igénybevett szolgáltatás, összes létszáma 4.604. Ezen szolgáltatás típusnál is az idősek részvétele a legmagasabb, 4.243 fő, az összes 92,15%-a. 5. családsegítés Az egyetlen szolgáltatás típus a kérdezettekből, melyben az egyéb kategóriába tartozó igénybevevők száma meghaladja az idősekét. Az 1.541 összes igénybevétel 38,61%-a az időseké, 44,9%-a az egyéb csoporté. 6. idősek klubja Meglepően széles az igénybevevők skálája. Nemcsak idősek, hanem értelmi és mozgásfogyatékosok, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalanok és az egyéb csoportba tartozók is élnek a szolgáltatás nyújtotta lehetőségekkel, de természetesen itt is az idősek szerepelnek nagyobb számmal, 588-an, az összes igénybevevő mintegy 81,89%-a. 7. fogyatékosok nappali ellátása Értelmi fogyatékos igénybevevők száma 90, mozgásfogyatékosoké 6, pszichiátriai betegeké 4, így számuk összesen 100 fő. 8. pszichiátriai betegek nappali ellátása A Sopronban nemrég indult nappali ellátó központnak köszönhetően 30 fő veszi igénybe az ellátást. Az igénybevevők táblázata egyértelműen mutatja, hogy az idősek klubja ellátás rendelkezik a legtöbb igénybevevővel, 931 fővel. A 76 év feletti korcsoportba tartozók száma a
7
legmagasabb, 357 fő, ezt követi a 66-75 év közötti korosztály 310 fővel. 18-25 év közötti igénybevevő nincs, 26-35 év közötti személy 10 került megjelölésre. A fogyatékosok nappali ellátása szolgáltatásra igény 18-60 év között van, a megyében 91 fő él a lehetőséggel. A 18-25, illetve a 26-35 éves korcsoport száma a legmagasabb, előbbié 40, utóbbié 37 fő. Hajléktalanok ellátása körében 131 fő került megjelölésre a különböző településeken, főleg a 46-55 éves korosztály köréből kerülnek ki az ellátottak, de kis számban 18-25 év közöttiek is a rendszerben vannak. 76 év feletti ellátott nem jellemző. Pszichiátriai betegek nappali ellátása konkrétan Sopronban működik, ellátottaik száma 30 fő, 18-65 év közötti igénybevevőkkel. Legmagasabb számban 26-35 év közöttiek, 13 fő. Szenvedélybetegek bármilyen formájú ellátása sajnos hiányos a megye szolgáltatásainak körében, jelen két kérdéskörben nem jelölt meg egyetlen település sem működő ellátást. Fogyatékosok átmeneti ellátása a jövőben Győr városban lesz elérhető, miután a fogyatékosok napközi otthona kibővült férőhellyel és szolgáltatással megteremti a lehetőséget. Egyetlen település sem jelölt meg igénybevevőt vagy várakozót ezen ellátásra. Idősek átmeneti ellátása igénybevevőinek száma a megjelölt időpontban 135 fő, zömében 76 év felettieket gondoznak, számuk 96. Hajléktalanok átmeneti ellátását 165 fő veszi igénybe, legtöbben 46-55 év közöttiek. Jelentős még a 36-45 év közötti korosztály, 50 fővel. Pszichiátriai betegek átmeneti ellátása a Napszak Integrált Intézményben elérhető, 6 fővel működik, éveiket tekintve a 46-55 éves korosztályba tartoznak. A várakozók táblázata kevesebb információval szolgál. Idősek klubja tekintetében 5 fő várakozót jelöltek meg összesen, 46-55, 61-65 és 66-75 éves korosztályban. Fogyatékosok nappali ellátására 7 fő várakozik, ebből 4 fő 18-25, 3 fő 26-35 év közötti. Pszichiátriai betegek nappali ellátására 2 fő, 36-45 éves személy várakozik jelenleg. Legtöbb várakozó idősek átmeneti ellátása szolgáltatás tekintetében van, összesen 102 fő, ebből 66 fő 76 év feletti, 21 fő 66-75 év közötti, 11 fő 61-65 éves. A többi ellátási formára egy település sem jelölt meg a várakozót.
8
II. Szakosított ellátások IDŐSEK OTTHONA ENGEDÉLYEZETT FÉRŐHELY
1970
FOGYATÉKOS PSZICHIÁTRIAI HAJLÉKTALANOK SZEMÉLYEK BETEGEK ÖSSZESEN OTTHONA OTTHONA OTTHONA 355
490
178
2.993
ebből lakóotthoni férőhely emelt szintű elhelyezést biztosító
692
rehabilitációs intézeti
47
47
31
723
50
50
100
VÁRAKOZÓK SZÁMA
1.652
28
253
1578
soron kívüli várakozók
261
2
92
355
FÉRŐHELY KIHASZNÁLTSÁG
88%
81,50%
100%
66,50%
SZAKDOLGOZÓK SZAKKÉPZETTSÉGI ARÁNYA
89%
85,50%
87%
90,50%
ebből
Az előző felülvizsgálat összefoglalásában megállapításra került, hogy továbbra sem biztosított az átmeneti elhelyezés lehetősége pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és fogyatékos személyek részére. 2007-ben Sopronban pszichiátriai betegek, Mosonmagyaróváron fogyatékos személyek részére valósult meg e lehetőség. Idősek átmeneti elhelyezésében új intézményként indult a Csornai Szociális Központ irányítása alá tartozó gondozóház Magyarkeresztúron 16 férőhellyel. Értelmi fogyatékosok számára új intézményként említhető az Autista Lakóotthon Mindszentpusztán. Pásztoriban, a Felnőttkorú Fogyatékosok Otthonában történt beruházás 20 férőhellyel emelte meg a korábbi 82 elhelyezési lehetőséget. A beruházás komfortosabb elhelyezést is szolgálja a már bent lakó ellátottak számára (2. sz. melléklet). A működési engedélyezéssel összefüggő helyzetértékelés
INTÉZMÉNY TÍPUSA
IDŐSEK OTTHONA FOGYATÉKOSOKAT ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK
HATÁROZOTT IDEJŰ MŰKÖDÉSI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZIK
HATÁROZATLAN IDEJŰ MŰKÖDÉSI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZIK
8
14
2
2
FOGYATÉKOSOKAT ELLÁTÓ REHABILITÁCIÓS INTÉZMÉNYEK
1
0
PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONA
2
0
HAJLÉKTALANOK OTTHONA
2
0
9
A jelenlegi adatok alapján nehéz összehasonlítást tenni az előző koncepció eredményeivel, mivel a külön telephelyen lévő intézményi egységeknek (pl.: Szent Anna Otthon) külön működési engedélyek kerültek kiadásra. A határozott időre szóló működési engedélyek gyakran ellátási érdekből hosszabbodnak meg. A működési engedélyekben jelzett leggyakoribb hiányosságok: - 6 m2/ ellátott lakóterület biztosítása - szakképzettségi arány javítása - személyi feltételek biztosítása - akadálymentesítés A határozatba foglalt hiányosságok nagy részét az intézmények pótolták, mely főleg a szakképzettségi arányokon, szakmai programok aktualizálásán tapasztalható. Néhány intézményben sikerült az előírt lakóterület biztosítása. Az akadálymentes közlekedés biztosítása az intézmények számára anyagi korlátok miatt késlekedik. Az adatlapok lényegét érintő hiányosság, hogy a településeken élő fogyatékosok, szenvedélybetegek stb. adatai néhány helyen valószínűleg nem tükröznek valós adatokat. A mellékelt táblázatból látható pl. Abda községben megadott szenvedélybetegek kiugróan magas száma. Ha egy községben ilyen magas lenne a diagnózissal rendelkezők száma, egyéb egészségügyi hatóságok érdeklődését is felkeltené. Tehát valószínűleg megbecsült adatokkal rendelkezik a települések egy része. A tervezett fejlesztések ütemezése több helyen szerepel, azonban a települések nagy százaléka a fejlesztések hiányát egyértelműen anyagi okokra visszavezetve magyarázzák. Egyértelműen kitűnik, hogy az alapszolgáltatások közül főleg az étkeztetés, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működik, főleg idősek ellátásával. A pszichiátriai és szenvedélybetegek (főleg utóbbiak) ellátását még mindig mostohán kezelik az érintettek. A felmérésből kitűnik, hogy szenvedélybetegek ellátására önálló intézményben nincs lehetőség. A települések idősek ellátását és időskorú lakosaikról való gondoskodást emelték ki, kis lakosság számú településeken elhanyagolt szerep jut a fogyatékosoknak, pszichiátriai és szenvedélybetegeknek, bár néhány helyen tervezik az ellátásuk fejlesztését. Fent említett betegségekben szenvedők ellátása a nagyobb települések, városok által vállalt feladat. Az előző szolgáltatástervezési koncepcióhoz képest változás, hogy bár a települések főleg anyagi forrásai korlátozottak, a települések kistérségi társulásban igyekeznek megoldani ellátandó feladataikat. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a családsegítés inkább ebben a formában érhető el a településeken.
III. Kistérségi társulások szerepe a szociális szolgáltatásokban A Kormány 244/2003. (XII. 18.) rendelete – a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szól, melynek alapja: „A kistérségnek, mint területi egységnek a területfejlesztés, a közigazgatás és a statisztika jövőbeni igényeihez igazítása, a települési önkormányzatok területi besorolásukra vonatkozó igényeinek figyelembevétele, valamint a kistérségi lehatárolások hosszú távú stabilitása
10 érdekében – az Európai Unió statisztikai területi egységeire vonatkozó szabályozására tekintettel, e szabályozási elveket alapul véve” alkotta. A rendelet 2004. január 1-jén lépett hatályba. E miatt a változtatás miatt a települések által beküldött adatok feldolgozása szinte teljesen más rendszer szerint került feldolgozásra a szociális alapszolgáltatások tekintetében, mint a 2003. évi koncepcióban. Szociális ellátás Győri Többcélú Kistérségi Társulás: A társulás szociális ellátásként jelzőrendszeres házi segítségnyújtást működtet. A társulás 2005. május 9-től működik. Terveik között szerepel fogyatékosok nappali ellátásának működtetése a többcélú kistérségi társulás keretein belül. Csornai Többcélú Kistérségi Társulás: A többcélú kistérségi társulás 2006. március 22-től működik Csorna városában. Három szakfeladatot lát el: 1) Támogató Szolgálat 2) Fogyatékosok Nappali Ellátása (16 fő) 3) Idősek Átmeneti Gondozóháza, Magyarkeresztúr (16 fő) Mindhárom szolgáltatás 2006-ban indult. Kapuvár és Térsége Kistérség Többcélú Társulás: A Társulás 2004. november 30-án alakult, 2005. február 15-től vállalták fel a jogszabályban előírt feladatok beindítását. A Társuláshoz 19 település csatlakozott, ebből 10 település a többcélú feladatok közül minden ellátás elindítását felvállalta, míg 9 település a területfejlesztési feladatok elvégzését tűzte ki célul. A Társulás két mikro központtal működik: Kapuváron és Beleden A kapuvári mikro központ a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a családsegítést, a szociális információ-szolgáltatást és a támogató szolgálati feladatokat látja el. A beledi mikro központ a támogató szolgálat és a családsegítés mellett az étkezést látja el társulási formában. (A társulásnak 3 szakfeladat ellátása esetén van lehetősége állami normatíva igénylésre.) Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulás: A térségi szociális feladatokat a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye látja el. Az Intézmény működésének kezdete: 2006. január 1. Az Intézmény tevékenyégi körei: 1) Családsegítés 2) Gyermekjóléti szolgálat 3) Támogató szolgálat 4) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A fenti feladatokat önálló szakmai egységenként szolgáltatásvezetők irányításával működik.
11 Pannonhalmi Többcélú Kistérségi Társulás: A társulás szociális ellátásként a Gyermekjóléti Szolgálatot működteti. A Gyermekjóléti szolgálat 2006. január 1-től működik társulási formában. A Gyermekjóléti szolgálat a társulásban résztvevő 18 települést lefedi. 5 fő dolgozó látja el a feladatot. Közülük 4 fő főállásban 1 fő mellékállásban. 2007-ben tervezik a Családsegítő szolgálat beindítását társulási formában. Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás: A Társulás szociális ellátás területén 3 szakfeladatot lát el: 1) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2) Gyermekjóléti szolgálat 3) ÉNO (Értelmi Fogyatékosok Nappali Otthona), jelen pillanatban 25 fő- vel. A Többcélú Kistérségi Társuláshoz 25 település társult. Ásványráró az egyetlen település, amely egyetlen szolgáltatást sem vesz igénybe. Sopron- Fertőd Többcélú Kistérségi Társulás: A Kistérség a szociális alapszolgáltatások közül 2006-ban 3 szolgáltatást látott el: 1) Közösségi pszichiátriai ellátás (NapSzak, Sopron) 2) Nappali pszichiátriai ellátás (NapSzak, Sopron) 3) Támogató szolgálat (CSSI, Sopron; NapSzak, Sopron; lövői Támogató Szolgálat) 2007-ben a feltételrendszer változásai miatt módosításra kerül sor: Külön megállapodással működik: - A közösségi pszichiátriai betegek ellátása - A nappali pszichiátriai betegek ellátása Ellátási szerződéssel működik a továbbiakban is a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (2006. október 1-től, Megmentő Kht.). Intézményfenntartó társulások keretében működik: - a támogató szolgálat - a családsegítés - a gyermekjóléti szolgálat A tervek között szerepel a házi segítségnyújtás meg-, illetve átszervezése, szintén intézményfenntartó társulásokban. A Társulásban 5 mikro-körzetet alakítottak ki. IV. A szociális szolgáltatások fejlesztési prioritásai Meghatározásra kerül négy prioritás, ami a megyei önkormányzat szociális intézményei számára meghatározza a jövőépítést. Ezek a főbb irányelvek: - az esélyegyenlőség a hozzáféréshez, - a működőképességet garantáló megfelelő szervezeti forma kialakítása, - a folyamatos minőségfejlesztés a szolgáltatásokban, - a szükséglet alapú és piaci alapú szolgáltatások elkülönítése. Cél és lehetőség is egyben az Európai Uniós források kihasználása a szolgáltatások fejlesztésére, továbbképzési lehetőségek biztosítására, nemzetközi kapcsolatok építésére.
12 A két évvel ezelőtti koncepcióban leírtakhoz hasonlóan 2007-ben is el kell mondani, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani alapszolgáltatások esetében a fogyatékossággal élőkre, pszichiátriai és szenvedélybetegekre. Általánosságban elmondható, hogy a támogató szolgálatok terjedésével a fogyatékosok ellátása nagyobb teret nyert, biztosított számukra a társadalmi integráció, a közszolgáltatásokhoz hozzájutás. A szenvedélybetege ellátása továbbra is fejlesztéseket igényel. Pszichiátriai betegek ellátása terén Sopron városa a Napszak Integrált Intézménnyel karöltve fejlesztette az ellátást alapszolgáltatásokon át a szakosított ellátások lehetőségének bővítésével, így most már a betegségben szenvedők a közösségi ellátással kezdődően vehetnek igénybe nappali ellátást, átmeneti ellátást és tartós, végleges bentlakást, akár az ellátás egyes lépcsőinek végigjárásával. Az intézmények fenntarthatósága és a feladatok minél teljesebb körű ellátása érdekében a települések egyre inkább társulásokban látják el vagy tervezik ellátni feladataikat. A jövőben tervezett fejlesztéseket saját források mellet főleg pályázatokból kívánják megvalósítani. A fejlesztések forrásai A települések döntő része a fejlesztések hiányossága egyértelmű okaként az állami normatívák csökkenését, támogatások hiányát jelölték meg. Több település nyilatkozott úgy, hogy nem fejlesztésre van szükség, mert elegendő a jelenleg nyújtott szolgáltatás, inkább a meglévő szolgáltatások minőségén javítana, vagy forrásait azok fenntarthatóságára fordítja. Az önkormányzatok várják, számítanak a pályázati lehetőségekre, saját forrásból már csak szűkösen vagy egyáltalán nem tudnak kiegészítést nyújtani, fejleszteni. V. Érdekvédelmi szervezeteket érintő változások V. 1. Mozgáskorlátozottak Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete Egyesület célfeladatai: Győr-Moson-Sopron Megye területén élő mozgáskorlátozottak érdekvédelme, komplex rehabilitációjuk elősegítése, társadalmi és kulturális életbe való integrációjuk elősegítése. Az Egyesület közhasznú szervezet, az alábbi feladatokat és szolgáltatásokat végzi a mozgáskorlátozottak érdekében: Lakás Akadálymentesítési Állami Támogatás (LÁT), támogatás ügyintézése (maximum 150.000 Ft. vissza nem térítendő támogatás igényelhető). Gépkocsi szerzési, közlekedési, átalakítási támogatás elősegítése. Fogyatékossági támogatás igénylése (nyugdíj minimum 65 %-a, illetve 80 %-a). Egyéni szociális és egészségügyi, rehabilitációs ügyen intézése, segédeszközök kölcsönzése. Súlyos mozgáskorlátozottak számára telefon használathoz támogatás (analóg). Kulturális, szabadidős programok szervezése. Munkaképességük fejlesztése, munkába állításuk elősegítése, számítógépes és távmunka tanfolyam szervezése a MEOSZ OTTI segítségével. Az Egyesület érdekkörében működő klubok segítése. Közterületek és közhasználatú épületek akadálymentesítésének szorgalmazása.
13
Az „Egyetértés” SE. gyermek-és felnőtt tagjainak rekreációs-és versenysportjának támogatása. Mozgáskorlátozottakat érintő legfontosabb információs jogszabályok közvetítése.
Az egyesület 1981-ben alakult meg 186 fővel. Jelenlegi taglétszámuk 4.238 fő. Győrben 11 aktíva, a megyében 27 csoportvezető, 4 klubvezető segíti a szervezeti munkát. 2006-ban 523 db irat regisztráltak, az egyéb leveleken kívül 349 fő nyújtott be lakásának akadálymentesítésére kérelmet. Kiemelt feladat: Az elmúlt évben közülük 316-an részesültek LÁT támogatásban, melynek összege: 46.820.000.-Ft. volt. Az igénylők megoszlása a következő: Győrben és környékén 206-an, Csornán és környékén 58-an, Kapuváron és környékén 14-en, Töltéstava és közeli településeken 15-en, a Bakonyalján fekvő társult községekben pedig 15-en, Bőnyben 8-an részesültek támogatásban. Az elmúlt évi javaslataik alapján 60 tag részesült a T-Com Alapítványától, telefonjának fenntartásához támogatásban. Kiemelt állami feladat: 110 fő súlyos mozgáskorlátozott „Fogyatékossági támogatási kérelmét továbbították a MÁK Megyei Regionális Igazgatóságához. Az egyesület irodájában 5 fő dolgozik, közülük főállásban (6-8 órás munkaidőben) egy LÁT ügyintéző, egy gazdasági felelős, egy szociális ügyintéző, akiknek teljes munkabérét az egyesület fedezi. Két fő részmunkaidőben dolgozik megbízási díjjal, a számítógépes munkatárs és az elnök a minimálbér 30 %-ában részesül. A vezetőségi tagok, a csoportvezetők, aktívák útiköltség térítésben, illetve. egyszeri munkabérben, jutalomban részesültek. Az egyesület tevékenységének társadalmi hasznossága megmutatkozik az éves programok szervezésében, mely az egyén-és a közösség társadalmi befogadását hivatott elősegíteni. Az elmúlt évi programok közül kiemelkedő jelentőségűek voltak az alábbiak: Részt vettek a SZIE Közlekedési Intézetének EU-s tanulmányának összeállításában, mely Győr és 25 környéki településen élő mozgáskorlátozott egyéni-és tömegközlekedési lehetőségét vizsgálta. Május elején volt az Országos Esélyegyenlőségi nap Budapesten, melyen 42 fő vett rész (országosan több ezer fő). Júniusban 16 alkalommal szerezték meg Győrben az egészségkárosultak Kulturális „Pünkösdfesztiválját” 70-80 szereplővel-alkotóval, 80-100 fő kísérte figyelemmel a műsorszámokat, ill. a kiállított tárgyakat. Az ART Klub tagjai részt vettek a szomszédos megyékben hasonló rendezvényeken, pld. Celldömölkön, Balatonfűzfőn és Tatabányán. Júniusban Lakitelken az Országos Akadálymentességi Találkozón vettek részt 36 fővel, amelyet szegedi és ópusztaszeri kirándulással színesítettek. Július 25. – augusztus 1-ig Balatonlellén táboroztak, ahol sor került az önálló életvitelt elősegítő tréningek és szabadidős programok szervezésére. Több csoportvezető részt vett a MEOSZ éves szakmai továbbképzésein (szociális, jogi, építészeti, LÁT, média, stb.). Kiemelt állami feladat: Júliusban az egyesület vezetője részvételével – tagja a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal adhoc bizottságának – a gépkocsi szerzési és átalakítási támogatásokat bírálták el a 164/1995. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján. Az elmúlt évben 88 db gépkocsi + 15 db átalakítási utalványban részesültek tagjaik. A közhasználatú épületek akadálymentesítésére vonatkozó tervdokumentációkat 2000 óta folyamatosan véleményezik, építészmérnök szakértőjük segítségével. A törvényt ez év tavaszán módosították, és ennek végrehajtását határidőhöz kötötték (2010., illetve 2013. decmber.31.). Ezt kiemelt jelentőségű feladatnak tekintik. A súlyosan mozgáskorlátozottak, főleg a kerekes-székben élők számára, a Győri INSZOL. Rt. beruházásában újabb földszinti lakásokat adtak át, mely 2 család életében minőségi változást jelentett. Mindegyikük II., illetve VII. emeleten lakott korábban. Az ősz folyamán két szakmai főrum aktív résztvevői voltak (közlekedés és építészet).
14 Decemberben zenés-műsoros mikulásestet tartottak a gyerekek tagjaink számára, előadóművészek közreműködésével. A mikuláscsomagokat, ill. a műsor térítési díját a Kisalföld Kiadó Bt. biztosította. A 2006. év záróeseményét a Megyeháza dísztermében tartották december 15-én, ahol az egyesület megalakulásának 25 éves jubileumi ünnepségére került sor. A mozgáskorlátozottak szociális helyzetének értékelése: A mozgáskorlátozottak szociális helyzete a 2007. évi megszorító intézkedéseket követően rendkívüli mértékben romlott. A gépjármű teljesítményadó rendelet változtatása, csak a mozgáskorlátozott tulajdonában lévő személy számára nyújt mentességet. Leginkább azokat a 18. év feletti fiatalokat, ill. házastársakat sújtotta, akik vezetésre nem alkalmasak. A rehabilitációs foglalkozatás feltételrendszereit is szigorították oly mértékben, hogy sokan elvesztették munkahelyeiket, nyugdíj melletti foglalkoztatásuk lehetőségét is. Ugyanis, egyes célvállalatok nem alakultak át Kht-vá, ill. a működésükhöz nem nyerték el a kormány pályázati támogatását, így épp azok a célvállalatok szűntek meg, illetve vitték csődbe, ahol a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatták. Legtöbbjüknek hiányzik ez a többletjövedelem a lakás-és létfenntartásukhoz. Fontosnak tartják az ellátó és foglalkoztató rendszerek átalakítását, azonban sérelmes számukra, hogy nem történtek meg azok a felmérések, amelynek alapján a fogyatékossággal élők foglalkoztatását kijelölt, un. “tranzit foglalkoztatókban” biztosíthatnák. Szigorították a gyógyászati segédeszközök felírását, jó minőségi eszközök támogatását, amely a mozgássérült életminőségét alapvetően rontja. Az egészségügyi rendelet változása következtében, a közgyógyellátásra felírható gyógyszerek is mind többletkiadást jelentenek a hátrányos helyzetűek számára. Egyre többüknek jelent gondot, a megélhetésen túl, a személygépkocsi megvásárlása és fenntartása is. V. 2. Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete A Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete 2004-ben az országban elsőként nyert bejegyzést a megyei bíróságnál, mint önálló jogi személyiséggel rendelkező egyesület. Az egyesület a munkáját kiterjeszti a megye egész területére, kistérségi érdekvédelmi csoportjaik működnek Sopronban, Csornán, Mosonmagyaróváron és Győrben. Valamennyi, a Masek táblázat szerint 67 %-ot meghaladó látáscsökkenést szenvedett 14 év feletti, Győr-Moson-Sopron megyei lakos tagja lehet az egyesületnek. A közhasznúság jegyében, úgy az érdekvédelem, mint a szolgáltatás területén végzett munkáknál az állapotot, és nem a tagsági viszonyt veszik alapul. A statisztikai adatok szerint a megyében fogyatékossági támogatást legtöbben a súlyos látássérülés miatt kapnak. A fogyatékossági támogatást csak súlyos látássérült emberek kaphatják, ők vakok, vagy alig-látók. A gyengénlátók nem részesülnek ebben a pénzbeli juttatásban, de tagsági viszonyban állhatnak egyesülettel, így ügyeik intézésében, mindennapi életük megkönnyítésében segítséget kérhetnek és kapnak, hiszen az érdekvédelmi munka során valamennyi, a megye területén élő látássérült érdekében kívánnak cselekedni a kistérségi érdekvédelmi csoportok bevonásával. Az elmúlt években némi sikereket értek el a munkába állítás területén. 2006 őszén a Savaria Nett-Pack Kft 18 fő bedolgozót vett fel, majd ezt a létszámot egy hónapon belül 30 főre bővítette. Egyesületük tagjai között ennél jóval több a munkaképes korú személy, de sajnos a munkába állításuk egyre több akadályba ütközik. Ennek oka részben a 2004. december 14-i kormányrendelet, részben a 2007 júliusa után bekövetkezett változások. A munkaviszonyban álló látássérült emberek száma sajnos rohamosan csökken. Míg 2004 őszén több mint 90 látássérült ember dolgozott a megyében, ma ez a szám alig 50 fő. Elkeserítő, hogy a látássérült munkavállalók közül csak 3-4 ember dolgozik az elsődleges munkaerőpiacon.
15 A 2005. év folyamán az Arrabona Lions Club és az Első Győri Lions Club segítségével sikerült létrehozni a Látássérültek Rehabilitációs Központját, mely vidéken az első ilyen intézmény az országban. A komoly anyagi kiadásokkal járó intézmény Győr, Szigethy Attila út 109. szám alatt található. A bérlemény 12 szobából áll, mintegy 200 négyzetméter területen. Az épületrész felújítását, a berendezést, felszereléseket és a központ fenntartását fele-fele arányban a Győrött működő Lions Klubok segítségével és saját erőikkel (pályázatok útján) tudták és tudják megvalósítani. A rehabilitációs központ jelenleg több területen is segít a sorstársaknak. Így kézműves szakkörökön, (kerámia, szőnyegszövés) informatikai foglalkozáson, braille írás, olvasás tanulásában segítő foglalkozásokon, vehetnek részt a látássérültek. Kipróbálhatják, és a kölcsönzőikből kikölcsönözhetik az önellátást megkönnyítő konyhai és egyéb eszközöket, segítséget kaphatnak az úgynevezett „vakos” praktikák elsajátításához. Igénybe vehetik hangos könyvtárukat, tankonyhájukat, kondi termüket. Igény szerint felveszik a kapcsolatot pszichológussal, vagy az önálló közlekedés megtanulása érdekében mozgástrénerrel. Az intézmény működtetéséhez semmilyen állami támogatásban nem részesülnek, az ehhez szükséges forrásokat keresik. Pályázati úton elnyert pénzekből és a Lions Klubok támogatásával tudják munkáikat továbbra is folytatni, de sajnos bővítésekre nincs lehetőségük. Az érdekvédelem területén odafigyelnek, és szóvá teszik mindazokat a hibákat, mulasztásokat, melyek sértik a látássérült emberek érdekeit. Gondot jelentett a látássérült embereknek az útpadkák „akadálymentesítése”, hiszen ami egy mozgáskorlátozottnak akadálymente, az jelenti a vaknak a legnagyobb akadályt. Tapasztalataik azt mutatják, hogy jelzésük után egy nagyon jó megoldást talált ki az önkormányzat: 3-4 cm-s padkákat hagyva, vagy az elsimított padkát más minőségű kővel kirakva a mozgáskorlátozottaknak és a látássérülteknek is egyaránt akadálymentes a közlekedés. További probléma a kerékpárutak kialakítása is. Bár itt is tapasztaltak jó kezdeményezéseke – a burkolat eltérő minőségű kővel való kirakása -, de sajnos ebből még mindig nagyon kevés van Győrben és a környező városokban. Sikereik közé sorolható, hogy a Lions Klubok segítségével a városban gombamód szaporodtak a hangjelzéssel ellátott rendőrlámpák. Ezekből a lámpákból még többre lenne szükség, például a kórházaknál, vagy a megye többi településén, hiszen ezek nemcsak az egyesületük tagjainak biztonságos közlekedését könnyítik meg. Sajnálatos tény, és kudarcként élik meg, hogy többszöri kérésükre sem megoldott a városi és helyközi autóbuszok hangosítása. Csak arra gondolnának a mikrofonba bemondani, hogy melyik megálló következik. A Kisalföld Volánnál az ez irányú kezdeményezésüket elutasították anyagiak miatt. Egyesületük állandó anyagi gondokkal küzd, mivel az állami támogatás 2003 óta nem emelkedett, sőt volt olyan év, amikor csökkent. Ez a csökkentett támogatás csak a megyei egyesület legszűkösebb működési költségét részben fedezi. A Nemzeti Civil Alapprogram működési támogatását, szinte minden évben elnyerik, de a megpályázott összeg töredékét utalják csak ki. Ez évben sajnos a mai napig nincs döntés az előfinanszírozású kölcsön odaítéléséről. V. 3. Értelmileg Sérültek és Segítőik Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete Az Értelmileg Sérültek és Segítőik Győr-Moson-Sopron megyei Egyesülete (É.S.S.E.) immár 10. éve fogja össze a megyében élő értelmileg sérült embereket és családtagjaikat. Egyesületük 2004-től levált az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségétől és önálló jogállással rendelkező megyei Egyesületként folytat közhasznú munkát. Szervezetük célja, a Győr-Moson-Sopron megye területén élő értelmileg sérült emberek és családjaik társadalmi megkülönböztetésének csökkentése, érdekeik érvényesítése:
16 az emberi és állampolgári jogaik védelmét képviselni, szociális biztonságukat növelni, illetve a társadalmi integrációjukat és rehabilitációjukat támogatni. Küldetésük, hogy előmozdítsák az értelmileg akadályozott személyek, családjuk és segítőik életminőségének javítását. Ezt a célt a modern és európai értékek előterjesztésével, hatékony és eredményes érdekvédelemmel, a hiányzó szolgáltatások megvalósításával érhetik el. Fő tevékenységük: Programszervezés: o szezonális kirándulások o nyári táborozás o állatkert látogatás o színházlátogatás o gyermeknap o mikulás ünnepély és disco
Szolgáltatások: o jogi tanácsadás o szociális ügyek intézéséhez segítségnyújtás o szülő klubok szervezése o kapcsolattartás a Győr-Moson-Sopron megye területén működő értelmileg sérültekkel foglalkozó intézményekkel, szervezetekkel o tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetése
Taglétszám: 800 fő 970 fő
2006. 2007.
V. 4. Siketek és Nagyothallók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete Állandó szolgáltatásaik:
Taglétszám:
tagfelvételek, tagdíj befizetések szociális ügyek, rehabilitációs célú ügyek, oktatás, képzés megszervezése, kulturális programok biztosítása, internet-használat
2005. 319 fő 2006. 334 fő 2007. 382 fő
V. 5. Magyar Máltai Szeretetszolgálat A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Győri területi Központjánál történt változások 2006-2007. évben: 1./ Csoportok: Vas megye: Zala megye: Győr-Moson-Sopron megye:
6 csoport 4 csoport 13 csoport
17
2./ 2005-ben meglévő intézmények, folyamatos pályázati programok, modellkísérletek: Mozgáskorlátozottak Napközi Otthona Győr Sorstárs Támogató Szolgálat Győr Jelzőrendszeres Házi-gondozás Győr Regionális Jelnyelvi Tolmácsszolgálat – Vas, KEM, GYMSM, Veszprém megyékben Mentori szolgálat Támogató Szolgálat Kapuvár Támogató Szolgálat Csorna Támogató Szolgálat Mosonmagyaróvár Támogató Szolgálat Komárom Támogató Szolgálat Tata Támogató Szolgálat 2. Győr Pannonhalmi Kistérségi Támogató Szolgálat OFA „Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatás” pályázati program: Kapuvár, Fertőd, Csorna helyszínekkel. 4M program Kapuvár, Győr helyszínekkel Idősek Napközi Otthona Mosonmagyaróvár HEFOP 1.1.1 - Munkaerő-piaci szolgáltatás, Sopron, Kapuvár, Csorna, Mosonmagyaróvár, Győr helyszínekkel Téti Kistérségi Támogató Szolgálat Jelzőrendszeres Házi-gondozás 60 készülékkel Győr város területén Révész program, Mosonmagyaróvár, Győr, Kapuvár „ÖTLET 2005” OFA pályázati program, regionális koordináló szervezetként. 3./ 2006-ban indított intézmények, programok: Kapuvár Kistérségi Támogató Szolgálat – Beled mikro-térség. Jelzőrendszeres Házi-gondozás: Kapuvár és kistérsége 70 készülék Szenvedélybetegek közösségi ellátása – Nagykanizsa HOSPICE szolgálat – Sopron Nagybajcsi Kistérségi Támogató Szolgálat Baráti Kistérségi Támogató Szolgálat Sorstárs Támogató Szolgálat Zalaegerszeg Sorstárs Támogató Szolgálat Nagykanizsa Vas Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat Győr-Moson-Sopron Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat „ÖTLET 2006” OFA pályázati program, regionális koordináló szervezetként. 4./ 2007. évben, az előzőek mellett indított programok: Komárom-Esztergom Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat 5./ 2008-2009. évben tervezett fejlesztések: Győr Többcélú Kistérségi Társulás településein házi-gondozás indítása Győr Többcélú Kistérségi Társulás településein jelzőrendszeres házi-gondozás indítása Fertőd mikro-térségben támogató szolgáltatás Családi napközi Nagykanizsán Házi-gondozás Nagykanizsán Szenvedélybetegek nappali ellátása Nagykanizsán
18
Fogyatékosok nappali ellátása Keszthelyen Fogyatékosok integrált intézménye Zalaegerszegen
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységének is egyik alappillére az önkéntesek részvétele a szakmai, illetve az egyéb segítő tevékenységekben. A szolgálat intézményeiben kimagasló az önkéntes segítők aránya, akik nem a szakmai létszámot pótolják, hanem magas szinten hozzájárulnak a minőségi javuláshoz. A 2006-os statisztikai adatok alapján a NyugatDunántúli Régióban az önkéntesek éves szinten 1751 fő részére összesen 7857 óra szolgáltatást nyújtottak. A diagramból kitűnik, hogy a legnagyobb arányú volt a kórházi beteglátogatások száma, majd ezt követi a szociális otthoni látogatások száma. Jelentős arányt képvisel a házi ápolás, látogatás és a vérnyomásmérés is. 7857 óra értéke – átlag 500 Ft-os óradíjjal számolva – 3 929 e Ft. Ezen tevékenységek hiánypótlásként jelennek meg az adott területeken, melyet ha intézményi formában látnának el az önkormányzatok, tízszeresébe kerülne a költségvetésnek. 2000 -2008 évi tervek Az elkezdett tevékenységek folytatása, bizonyos csoportok felélesztése. Több közös ifjúsági és lelki program szervezése. Keszthelyen Csornán Nagykanizsán Celldömölkön A régióban több településen, az év végén működési engedélyeztetett, illetve a már meglevő intézmények részére pályázatok útján kívánjuk a normatíva csökkenésével és az ITKR rendszer bevezetésével kialakult finanszírozási problémákat megoldani. Ellátási szerződések megkötése: Nagykanizsán Zalaegerszegen További intézményesülés, együttműködési lehetőségek: Nagykanizsán: házi-gondozás, szenvedélybetegek nappali ellátása, családi napközi Zalaegerszegen: önkormányzattal közösen fogyatékos integrált intézmény megvalósítása (Norvég-alap) Keszthely: fogyatékosok nappali ellátása Győr kistérség: házi-gondozás, jelzőrendszer bővítése Beruházások: Zalaegerszeg: pályázati és önkormányzati forrásból az integrált intézmény megvalósítása – kb. 160 000e.-Ft Keszthely: a 10+10 évre, az önkormányzat által biztosított épület felújítása, tetőcseréje – kb. 2 600e.-Ft Gépkocsi cserék, új beszerzések: Hely Forrás - Győr Gondviselés háza intézményi - Nagybajcsi TSZ saját + OK - Zalaegerszeg TSZ saját + OK
19 Nappali intézmények, jelzőrendszer: Gondviselés Háza Fogyatékosok Napközi Otthona Győr: Engedélyezett férőhelyek száma: 45 Ellátottak száma: 41 Idősek Napközi Otthona Mosonmagyaróvár: Engedélyezett férőhelyek száma: 30 fő Ellátottak száma: 30 fő Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Győr, Kapuvár kistérség: Készülékek száma: - Győr 60 - Kapuvár 70 Közösségi ellátások: Szenvedélybetegek közösségi ellátása Nagykanizsa: Ellátásban részesülők száma: 28 fő Ellátási órák száma: 2100 Idősek tartós bentlakásos elhelyezése, szakellátások: Fertőd: MMSZ Gondviselés Háza, Mentes Mihály Idősek Otthona – 38 fő Bakonyszentlászló: Gondviselés Háza Idősek Otthona – 12 fő Pályázati, modellkísérleti programok: 4M Munkaerő-piaci program Jelnyelvi Tolmácsszolgálatok Mentori rendszer OFA Ötlet program Az MMSZ Nyugat-Dunántúli Régió, mint intézmény fenntartói és munkáltatói jogokat gyakorló központ jelenleg 126 alkalmazottja közül 18 megváltozott munkaképességű. A megye minden településén, ahol intézményi szinten jelen vannak, jó a kapcsolat a helyi önkormányzattal és a településen működő szociális ellátórendszerrel. A jövőben is, mint eddig, tevékenységükkel hiánypótló szerepet kívánnak betölteni.
VI. Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) meghatározza a megyei önkormányzat szociális szakosított szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatát. A továbbiakban is fennálló kötelezettsége a hiányzó ellátási formák biztosítása. Ennek megfelelően a megyei önkormányzatnak gondoskodni kell – azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására e törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles. Mint kötelező feladatellátás megszervezésének kezdeményezéséről kell gondoskodni az alábbi szociális szolgáltatások esetében:
pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye, szenvedélybetegek otthona, szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye, hajléktalanok otthona, hajléktalanok rehabilitációs intézménye.
20 A hiányzó ellátási formák működési feltételeiről az alábbiak szerint kell gondoskodni: a) a személyi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésőbb 2007. december 31-éig. b) a szakképzettségi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésőbb 2007. december 31-éig, c) a tárgyi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésőbb 2008. december 31-éig. A megyei önkormányzat fenntartásában álló intézmények köre a 2003. évi alapkoncepció és a 2005. évi felülvizsgálathoz képest változatlan (3. és 4. sz. melléklet). 1. Idősek Otthona (Jobaháza) Az intézmény alapfeladata, hogy az időskorúak számára ápoló-gondozó szociális intézményi elhelyezést biztosítson teljes körű ellátással. Ellátotti férőhelyek száma: 85 fő Férőhelyek kihasználtsága: 100% 6 fő ellátott áthelyezést igényelne, 2 fő mozgásfogyatékosok, 2 fő vakok, 1 fő pszichiátriai betegek, 1 fő szenvedélybetegek otthonába. Férőhelyre várakozók száma 2007.06.30-án: 31 fő Szakdolgozói létszám: 23 fő Szakképzettségi arány 91,3%, mely a 2005. évi arányhoz képest 9 %-os javulást jelent. Hiányzó szakdolgozók száma, munkaköre: ápoló-gondozó 3,4 fő mozgásterapeuta heti 4 órában Működési engedélyük: 2007. december 31-ig érvényes. Az intézmény dolgozói folyamatosan lehetőség szerint részt vesznek szakmai továbbképzéseken, többek között tanfolyamokon, szakmai tanácskozásokon, szakmai műhelyen, személyiségfejlesztő foglalkozáson. Az utóbbi 3 év figyelembevételével a következő tendenciákat állapíthatók meg: - a bekerülők önellátási képessége jelentősen csökkent - egy időben többféle betegségben szenvednek, mely fokozott ápolási igényt jelent - megnőtt a demenciában szenvedők aránya A jövőre nézve célkitűzéseik: - szakképzettségi arány tartása - lakók további magas színvonalú ellátása - demens betegek számára részleg kialakítása - nem kötelező szolgáltatások további bővítése a lakók igényének figyelembevételével 2. Időskorúak Otthona, Nagylózs Az intézmény alapfeladata, hogy az időskorúak számára ápoló-gondozó szociális intézményi elhelyezést biztosítson teljes körű ellátással. Ellátotti férőhelyek száma: 250 fő Férőhelyek kihasználtsága: 100% 26 fő ellátott áthelyezést igényelne értelmi fogyatékosok, 8 fő mozgásfogyatékosok, 22 fő pszichiátriai betegek, 36 fő szenvedélybetegek, 8 fő mozgásfogyatékosok rehabilitációs, Férőhelyre várakozók száma 2007.06.30-án: 40 fő Szakdolgozói létszám: 68 fő, 2005-ben 78 fő volt
21 Szakképzettségi arány: 78%, mely a 2005. évi felülvizsgálathoz képest 7%-os emelkedés. Hiányzó szakdolgozók száma, munkaköre: 1 fő mozgásterapeuta 3,5 fő ápoló-gondozó 1 fő szociális és mentálhigiénés munkatárs diétás nővér heti 4 órában Jelenleg 6 fő vesz részt szociális ápoló-gondozó képzésben, melynek végeztével a szakképzettségi arány meghaladja az előírt 80 %-os arányszámot. Működési engedélyük 2007. december 31-ig érvényes. Az intézményben jelenleg nem folyik férőhelynövelő beruházás. Komfortnövelő beruházást a jövőben terveznek. Az intézmény dolgozói lehetőség szerint részt vesznek szakmai továbbképzéseken. Az intézménybe kerülő idősek fizikai, egészségi, mentális állapotában rosszabbodás tapasztalható. Az intézményben megoldásra váró feladat az akadálymentesítés, a zsúfoltság megszűntetése, néhány lakószobában 4-nél több ellátott él, és nincs meg mindenütt a 6 m2/fő lakóterület. Célkitűzéseik: - 100 fős pavilon megépítése - tárgyi feltételrendszer megvalósulása 3. Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézménye (Koroncó-Zöldmajor) Alapfeladata azoknak a nem tanköteles korú enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékkal élő személyek teljes ellátása, akiknek oktatása, képzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. Ellátotti férőhelyek száma: 50 fő Férőhelyek kihasználtsága: 98 % 4 fő értelmi fogyatékosok otthonába, 2 fő pszichiátriai betegek otthonába áthelyezést igényelne, értelmi fogyatékos személyek lakóotthoni életére l5 fő alkalmas lenne. Férőhelyre várakozók száma 2007.06.30-án: 2 fő Szakdolgozói létszám: 16 fő Szakképzettségi arány nem felel meg a szakmai rendeletben előírtaknak. Hiányzó szakdolgozók: - fejlesztő pedagógus 1 fő - felsőfokú szakképesítés - szabadidő szervező 1 fő - felsőfokú szakképesítés - munkavezető 1 fő - középfokú képesítés - szociális és mentálhigiénés munkatárs 1 fő - felsőfokú szakképesítés - szociális ügyintéző 1 fő - középfokú szakképesítés - mozgásterapeuta 1 fő - felsőfokú szakképesítés Működési engedélyük 2007. december 31-ig érvényes. Férőhelybővítő (50 fős) és komfortnövelő beruházás bővítés 2008-2010-re tervezett. Az intézmény dolgozói szakmai továbbképzéseken rendszeresen részt vesznek.
22 Az intézményben megvalósuló szociális foglalkoztatás a tartalmi munka megújítását jelzi. Az intézmény továbbfejlődéséhez a szükségletekre, igényekre fokozottan személyre szabott, rugalmas szolgáltatás-nyújtáshoz nagyobb mozgásteret biztosító keretszabályozók szükségesek. /A lakók munkafoglalkoztatása teremt alapot a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez/ Jövőbeni célkitűzések: - kastélyépület lakószobáiban a zsúfoltság csökkentése - lakóotthon létrehozása a településen - a kastélyépület átfogó rekonstrukciója 4. Felnőttkorú Fogyatékosok Otthona (Pásztori) Alapfeladata a súlyos és középsúlyos felnőtt korú fogyatékos személyek teljes körű ellátása. Ellátotti férőhelyek száma: 102 fő Férőhelyek kihasználtsága: 100 % Férőhelyre várakozók száma 2007.06.30-án: 24 fő Szakdolgozói létszám: 39 fő Szakképzettségi arány: 83%, 2005. évhez képest változatlan. Hiányzó szakdolgozók száma, munkaköre: 3 fő ápoló-gondozó 1 fő fejlesztő pedagógus 1 fő mozgásterapeuta 0,5 fő szociális ügyintéző Működési engedélyük 2007. december 31-ig érvényes. Férőhelybővítő beruházás jelenleg nem folyik az intézményben, komfortnövelő beruházást pályázatból a közeljövőben terveznek, mely a lakószobák ajtóinak cseréjét, padlózat cseréjét, festést és akadálymentesítést foglal magában. Az intézmény munkatársai a kreditpontos továbbképzéseken vesznek részt. Az intézmény megoldásra váró feladat a főépület akadálymentesítése és a létszámnorma betöltése a szakdolgozók tekintetében. Az intézmény célkitűzése a jövőre nézve a határozatlan idejű működési engedély megszerzése és a lakóotthoni elhelyezés megvalósítása. 5. Fogyatékos Gyermekek Otthona (Sopron) Alapfeladata azon súlyos, indokolt esetben középsúlyos értelmi, illetve halmozottan fogyatékos személyek ápolása-gondozása, akiknek nevelése, oktatása az életkoruknak megfelelő oktatási intézményekben nem oldható meg. Ellátotti férőhelyek száma: 180 fő Férőhelyek kihasználtsága: 97% 1 fő áthelyezést igényelne pszichiátriai betegek otthonába. Férőhelyre várakozók száma 2007.06.30-án: 0 fő Szakdolgozói létszám: 92 fő Szakképzettségi arány: 82%, amely a 2005. évi felülvizsgálathoz képest 11%-os emelkedés, így a jogszabályban előírtaknak megfelel. Hiányzó szakdolgozók száma, munkaköre: 4 fő fejlesztő pedagógus 1 fő mozgásterapeuta
23 1 fő foglalkoztatás szervező 1 fő szabadidő szervező Működési engedély 2007.december 31-ig érvényes. Jelenleg 10 fő vesz részt ápoló-gondozó szakképzésben. Az intézmény dolgozói lehetőség szerint részt vesznek szakmai továbbképzéseken (szociálpolitikai konferencia, szupervízió, szakmai tanácskozás stb.) Férőhelybővítő beruházás nem, komfortnövelő beruházás 2007. december.31-ig folyik az intézményben, mely a vizes helyiségek felújítását foglalja magába fenntartói keretből. Egyéb komfortnövelő beruházás 2008. évben minisztériumi pályázatból fog történni, nyílászárók cseréjére vonatkozólag. Az intézményben megoldásra váró feladat az üvegtető szerkezetének cseréje, az alatta lévő fűtéscsövek cseréje, ezek korrodálódása miatt. Jövőbeni célkitűzéseik: - zsúfoltság csökkentése - lakóotthoni fejlesztés - fejlesztő központ létesítése 6. Dr. Piróth Endre Mentálhigiénés Otthon (Táplánypuszta) Alapfeladata a számottevő pszichiátriai kezelést nem igénylő személyek ápolása, gondozása, teljes körű ellátása. Az intézmény látja el a megyei módszertani feladatokat. Ellátotti férőhelyek száma: 350 fő Férőhelyek kihasználtsága: 99% Férőhelyre várakozók száma: 114 fő Szakdolgozói létszám: 95 fő Szakképzettségi arány: 100%, mely 18%-os emelkedés a 2005. évi felülvizsgálathoz képest. Hiányzó szakdolgozók száma, munkaköre: 12 fő szociális ápoló-gondozó Működési engedélye 2007. december 31-ig érvényes. Férőhelybővítő beruházás jelenleg nem folyik az intézményben. Komfortnövelő beruházás 2007. év végéig folyamatban van, festés és kerítés felújítás tekintetében. 2012. évre tervezett 12 fős lakóotthoni részleg kialakítása pszichiátriai betegek számára. Az intézmény dolgozói rendszeresen részt vesznek szakmai továbbképzéseken. Jelenleg 1 fő vesz részt szociális ápoló-gondozó szakképzésben. Az intézményben legfontosabb megoldásra váró feladat, a zsúfoltság megszüntetése. Jövőbeni célkitűzések: - rehabilitációs részleg kialakítása - ellátottak számára munkalehetőségek körének bővítése - zsúfoltság megszüntetése - személyi és tárgyi feltételek megteremtésével az ellátás minőségének javítása
24
Módszertani feladatok A szociális törvény rendelkezése alapján a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés a 44/1999.(IV.22.) KH-val a Dr. Piróth Endre Mentálhigiénés Otthont bízta meg a módszertani feladatok ellátásával. Az intézmény e feladatellátással kapcsolatos ismételt – öt éves időtartamra szóló kijelölése a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés 222/2004. (IX. 24.) KH számú határozatával történt meg. A módszertani intézmény feladata a megye területén működő valamennyi szociális intézmény és a fenntartók szakmai munkájának segítése: - szakértőként közreműködik a Megyei Szociális és Gyámhivatal által végzett intézményi ellenőrzésekben, szervezi a fogyatékkal élő személyek, pszichiátriai, illetve szenvedélybetegeket ellátó intézményekben élők felülvizsgálatával kapcsolatos szakértői bizottsági tevékenységet - teljesíti az ágazati minisztérium megbízásait - alapellátási szakreferensen keresztül módszertani segítséget nyújt a települési önkormányzatok alapellátási feladatainak megszervezéséhez - együttműködik a többi módszertani intézményekkel - közreműködik a megyei szolgáltatástervezési koncepció kidolgozásában véleményezi a szociális szolgáltatások szakmai programját - feladatát képezi az emelt szintű ápolási díj megítéléséhez kapcsolódó szakértői vélemények elkészítése. Következtetések A szociális szolgáltatások működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat elsősorban a szociális szükségletek figyelembevétele, a törvényi kötelezettségek, az önkormányzat finanszírozási képessége alapján célszerű meghatározni. A koncepció felülvizsgálata során feltárt fejlesztések megvalósítását a fentiek figyelembevételével ajánlatos összeállítani, hangsúlyozva elsődlegesen a kötelező feladatok végrehajtását, valamint a meglévő intézmények személyi és tárgyi feltételeinek biztosítását. G y ő r, 2007. november 30.
