GYORSJELENTÉS GYORSJELENTÉS

GYORSJELENTÉS GYORSJELENTÉS

A kutatást Nemeskéri István emlékének ajánljuk!

A Gyorsjelentés elkészítésében közreműködött: Bauer Béla Bazsalya Balázs Berényi Eszter Marián Béla Máder Miklós Péter Molnár Zsuzsanna Perényi Szilvia Pillók Péter Rosta Gergely Ságvári Bence Szabó Andrea Szabó Ákos © Bauer Béla, Bazsalya Balázs, Berényi Eszter, Marián Béla, Máder Miklós Péter, Molnár Zsuzsanna, Perényi Szilvia, Pillók Péter, Rosta Gergely, Ságvári Bence, Szabó Andrea, Szabó Ákos

GYORSJELENTÉS

GYORSJELENTÉS

© Bauer Béla, Szabó Andrea editors, 2009 © Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet publisher, 2009

A kutatás megrendelője: Szociális és Munkaügyi Minisztérium A kutatás pénzügyi fedezetét az alábbi alapok biztosították: Munkaerő-piaci Alap Képzési Alap Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alap

Felelős kiadó: a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet igazgatója ISBN 978-963-7366-18-5

©

Ifjúság2008

Szerkesztette: Szabó Andrea, Bauer Béla Szerkesztette: Szabó Andrea, Bauer Béla

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

5

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS  AZ IFJÚSÁG2008 KUTATÁS MÓDSZERTANA  A kvantitatív kutatás módszertana  A kvalitatív kutatás módszertana 

DEMOGRÁFIA, CSALÁDI VISZONYOK ÉS GYERMEKVÁLLALÁS  Családi állapot  Gyermekvállalás  Oktatási részvétel  Gazdasági aktivitás és tanulás  Továbbtanulás, nyelvtudás, különóra  Egyetemisták, főiskolások Az iskola és a munkahely közti átmenet lehetséges útjai  Az iskola  Fizikai környezet  Tanárok  Tananyag  Az iskolaválasztás szempontjai  Preferenciák  Diszpreferencia  Egyéb döntési tényezők  Időközi lemorzsolódás  Az iskolaválasztás utólagos megítélése 

MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP  Az első munkavállalás  Elhelyezkedés az első munkavállaláskor  A jelenlegi munkahely, munkavállalás  Feketemunka  Ingázás  Foglalkozás  A munkahely föladása, elvesztése, munkanélküliség  Földrajzi mobilitás  Elhelyezkedés, pályakezdés, munkahelykeresés  Munkahelyválasztás, munkahellyel való elégedettség, az ideális munkahely  Munkanélküliség  A munkanélküliségből kivezető út 

ANYAGI, VAGYONI, JÖVEDELMI ÉS LAKÁSHELYZET  Fiatalok – egységes csoport?  Családi állás, önállóak és eltartottak  Jövedelmi viszonyok  A háztartások jövedelmi viszonyai 

7 11 11 14

17 17 20 23 26 28 30 32 32 33 33 34 35 35 36 37 38 38

41 42 42 44 45 45 47 47 49 50 51 52 53

55 55 55 57 58

6

Tartalomjegyzék

Vagyoni helyzet  Lakáshelyzet  Az anyagi helyzet szubjektív megítélése  Üdülés 

A 15–29 ÉVES KOROSZTÁLY ÉLETMÓDJÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐVONÁSA  Sportolási szokások  Dohányzási szokások  Alkoholfogyasztás  Droghasználat  Az egészségi állapot szubjektív megítélése  A szexualitás néhány jellemzője 

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS A MÉDIAFOGYASZTÁS  Számítógép- és internethasználat  Digitális eszközök a háztartásban  Az internethasználat jellegzetességei  Egyéb eszközök a fiatalok háztartásaiban  Televízió, rádió, napi- és hetilapok 

A KULTURÁLIS FOGYASZTÁS NÉHÁNY JELLEMZŐJE, A SZABADIDŐ FELHASZNÁLÁSA  15

Tárgyiasult kulturális tőkével való ellátottság  A kulturális fogyasztás színterei  A szabadidő eltöltése  Társadalmi közérzet  Politikai érdeklődés és véleménY Politikai aktivitás  Ifjúsági szolgáltatások  Ifjúsági irodák és ifjúsági referensek 

7

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

62 62 65 67

69 69 73 75 76 77 78

83 83 84 85 87 88

91 91 92 95 101 107 114 118 120

BEVEZETÉS Amikor felvetjük azt a kérdést, hogy mi jellemzi a magyar fiatalok helyzetét, illetve az ebből a helyzetből fakadó feladatokkal szembesülő magyar társadalmat, akkor alapvetően azt a problémát feszegetjük, hogy a rendszerváltás után eltelt közel két évtizedben kialakult új rendszer milyen körülményeket teremt, és milyen feltételeket biztosít a fiatalok számára. Milyen esélyeket nyújt, és milyen korlátokat állít a felnövekvő korosztályok elé a társadalmi felkészülés, az önállóvá válás, a társadalmi beleszólás és cselekvés, a pályakezdés és a karrierlehetőségek területén? Másként fogalmazva: a rendszerváltás hatására kialakult társadalmi, gazdasági, politikai, jogi stb. viszonyok által teremtett generációs reprodukció körülményei hogyan befolyásolják az ifjúkori cselekvésmódokat és érdekmegjelenítési formákat? A modern társadalmakban – ide értjük a magyar társadalmat is – a mindenkori fiatal nemzedékek társadalmi felkészítését, tevékenységét és beilleszkedését sok és sokféle társadalmi intézmény és szervezet egyidejű működése hivatott biztosítani. Ennek egyik legfontosabb eleme a család, emellett azonban az oktatási-képzési rendszer, az állam, az önkormányzatok, az ifjúsági és civil szervezetek, az egyházak, a kortárscsoportok vagy a média is alapvető szerepet töltenek be a fiatalok szocializálásában. Egy munkanélküliséggel sújtott, szegény lakosságú település, egy alacsony költségvetésű önkormányzat és az általa rosszul ellátott iskola együttese alapvetően más minőségű életet és hátteret tud biztosítani az ott lakó fiatalok számára, mint egy – túlnyomórészt – jobb módú, középosztály által lakott település, ahol a megfelelő forrásokkal rendelkező önkormányzat magas színvonalú szolgáltatásokat képes nyújtani az ellátórendszerek területén. Az Ifjúság2008 kutatás immáron a harmadik olyan kísérlet – a rendszerváltás folyamatának kezdete óta –, amely megpróbálja a társadalomtudomány, a szociológia eszközeivel leírni azokat a társadalmi, gazdasági átalakulásoknak (is) köszönhető változásokat és jellegzetességeket, amelyek a generációs újratermelődés folyamataiban végbemennek. A négyévente lefolytatott nagymintás, a 15–29 éves korosztályt vizsgáló ifjúsági adatfelvétel egyik célja annak rögzítése, hogy az előző felvétel(ek)hez képest mennyiben, milyen módon változtak az ifjúsági korosztályok iskoláztatását, elhelyezkedését, karrierjét, önállósodását és boldogulási esélyeit befolyásoló társadalmi tényezők, továbbá, hogy ezek a hatások hogyan tükröződnek a fiatalok életmódjában, szabadidős tevékenységében, kulturális fogyasztásában. Az elmúlt két évtized ifjúságszociológiai kutatásai jelzik, hogy kitolódott az ifjúsági korszak . A fiatalok egyre hosszabb időt töltenek oktatási intézményekben. A ’80-as, de még a ’90-es évek elejének adatai is azt mutatták, hogy a szakmunkások és a rutin szellemi tevékenységet végzők (főleg a gimnáziumi érettségivel rendelkezők) esetében az iskola befejezése, a munkavállalás, a családalapítás, valamint a gyermekvállalás ideje szorosan kapcsolódott egymáshoz. A munkába állás után – végzettségtől függetlenül – általában megházasodtak a fiatalok, és az azt követő két éven belül az első gyermek is megszületett. Ma azonban a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők jellemzően közel 19 évesen vállalnak először három hónapnál hosszabb idejű munkát. A diplomát nem igénylő szellemi munkát végzőknél hasonló tendenciák írhatók le. Míg korábban az érettségi ideje határozta meg a munkavállalást, addig 2000-ben már az érintettek több mint kétötöde 20 évesen vagy annál idősebben lépett ki először a munkaerőpiacra. 2004ben még teljesen hasonlóak voltak a tendenciák, 2008-ra azonban ez az arány tovább növekedett, és a fiatalok kétharmadára lett jellemző. Felmerül a kérdés, hogy a munkába állás kitolódása milyen folyamatokkal kapcsolódik össze. Az ifjúsági korszak meghosszabbodásának következményeit jelzi, hogy bár a fiatalok többsége szeretne gyer1

1

Kitolódik az önálló döntések időszaka, ugyanakkor – az életük bizonyos területein – a fiatalok önálló cselekvési autonómiával rendelkeznek. Erről részletesen lásd: Gábor Kálmán (szerk.): Ifjúságszociológia Belvedere Szeged, 2006.é 445. p.

8

9

Bevezetés

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

meket vállalni, az első gyermek vállalása az utóbbi 10 évben évekkel későbbre tolódott. Ennek részben az az oka, hogy a férfiak és a nők tartós párkapcsolatban való elköteleződése szintén – az oktatási rendszerben eltöltött időszak megnövekedésével – a 20-as éveik második felére húzódik. Míg 1990-ben a 15 éves és idősebb népesség 20,3 százaléka volt nőtlen, illetve hajadon, addig 2001-ben 27,1, 2002-ben 28 százaléka. Már az Ifjúság2000 adatai is azt tükrözték, hogy a fiatalok házasodási kedve rendkívül alacsony, hiszen 69 százalékuk nőtlen vagy hajadon volt, míg a házasok aránya 22 százalékot tett ki. Az Ifjúság2008 adatai a 15–29 évesekre vonatkozóan azt mutatták, hogy tovább csökkent a házasok aránya 13 százalékra, és hetven százalék felé növekedett a nőtleneké és hajadonoké. Nyolc éves távlatból akár drámainak is mondhatnánk azt a kilenc százalékos csökkenést, amely a házasok arányát mutatja. Bár kétségtelen, hogy a rendszerváltozás utáni időszak a tartós kapcsolatok új formáját, az együttélést véglegesen szentesítette, az Ifjúság2000 kutatás is rámutatott, hogy a gyermekvállalás még 2000-ben is a házasságkötéssel kapcsolódott össze. Az ezredfordulót követő években azonban a házasságon kívüli születések aránya dinamikusan emelkedett. A tizenéves anyák 85 százaléka, a 20-24 évesek 58 százaléka, a 25-29 évesek 30 százaléka házasságon kívül vállalt gyermeket 2007­ben. Tehát valamennyi ifjúsági korosztályban emelkedik a házasságon kívül gyermeket vállalók aránya. Az adatok azt jelzik, hogy a fiatalok házasságkötésére akkor kerül sor, amikor az első gyermeket vállalják. A kitolódó ifjúsági korszak új szerepformákat hoz létre – ilyen a szingli vagy éppen a pre­szingli állapot – vagy a posztadoleszencia jelenségének terjedését, amely bizonyos csoportok számára sajátos kulturális és fogyasztási helyzetet teremt. A fiatalok élettervezéséből jól kitapintható a korosztály tagjainak a kibocsátó szülői háztól való függőségének, illetve függetlenedésnek új megjelenési formája. Ez annak következtében áll elő, hogy a fiatalok önállósodásával párhuzamosan növekszik az az idő, amelyet szüleikkel együtt élve töltenek. A szülői háztól való elköltözés leginkább a házasságra lépés vagy az együttélés kezdetének időpontjával esik egybe, és kevésbé kapcsolódik a tanulmányok befejezésének vagy a munkába állásnak a tervezett időpontjához. A ’90-es évek ifjúságszociológiai tanulmányai nagy reményeket fűztek a képzettségi szint emelkedéséhez, azt az illúziót táplálva, hogy a felsőoktatás kapui a társadalmi hierarchia alsó fokain elhelyezkedő rétegek (így például a községekben élő, alacsony iskolázottságú családok gyermekei) számára is megnyílnak. Egy 2002-ben, a felsőoktatásba bekerült hallgatók körében készített vizsgálat azt jelzi, hogy a remények túlzottnak bizonyultak. A felsőoktatásban való részvételre a középfokú és a felsőfokú végzettségű szülők gyermekeinek nyílhatnak esélyei. A társadalom jóval szélesebb rétegei számára a felsőoktatás továbbra is csak a felemelkedés elméleti lehetőségét hordozza. A 2000. évben a leginkább iskolázott családokból, a felsőbb társadalmi rétegekből érkező fiatalok látszottak a felsőoktatási expanzió egyértelmű haszonélvezőinek. A 2004-ben felvett adatok azt mutatták, hogy a középiskolai végzettséggel rendelkező apák gyermekeinek felsőfokú továbbtanulási esélyei javultak. 2008ban ez a tendencia folytatódott. Úgy tűnik tehát, hogy a felsőfokú továbbtanulás szempontjából immár az apa középiskolai végzettségének megléte vagy nem léte tekinthető meghatározónak. Az ennél alacsonyabb iskolázottságú családhoz, rosszabb társadalmi környezethez tartozó fiatalok két csoportját (tehát a szakmunkás és a legfeljebb általános iskolai végzettségű apák gyermekeit) pedig a további expanzió sem hozta kedvező helyzetbe. Sőt, a legkedvezőtlenebb családi, társadalmi környezetben élők felsőfokú továbbtanulásának esélyei a korábbinál is kisebbnek mutatkoznak. Az eltérő társadalmi háttérből fakadó iskolázási esélyegyenlőtlenségek tehát változatlan intenzitással befolyásolják a fiatal nemzedék tudásszerzésének lehetőségeit. A kulturális tevékenységek közötti válogatás, azok mélysége, intenzitása meg sem közelíti azt a mértéket, mint amire az elmúlt években készített kultúrszociológiai vizsgálatok utaltak. Az a néhány, szabadidőben végzett – de akkor kevésbé tudatosnak, mint inkább ötletszerűnek tűnő választáson alapuló – foglalatosság, amiről a fiatalok beszámolnak, jórészt egyéni aktivitást, elhatározást tükröz. A társaság, a közösség hiányzik; másképpen megközelítve: csak itt-ott merül fel ennek igénye, szinte eltűnt a társas cselekvés iránti vágy a fiatalok kulturális tevékenységéből. Ez annak a folyamatnak lehet a következménye, amely az internetes kommunikáció széles körű elterjedésével válik általánossá. A fiatalok számára a

beszédcselekvés színtere ma már az internet adta lehetőségekhez kötődik. A beszédcselekvés hagyományos helyszíneit (kávéház, teázó, söröző) ugyanis a fiatalok átlagosan 2-3 havonta látogatják meg. Ez a tendencia hatással bírhat a személyközi kommunikációkra is, de ennek a folyamatnak a leírására a kvantitatív módszer kevéssé alkalmas. Úgy gondoljuk, hogy az elmondottak önmagukban is indokolják olyan kutatások folytatását, amely megkísérli feltérképezni az ifjúság helyzetében bekövetkezett változásokat és folyamatokat. Az Ifjúság2008 kutatási programot az SZMM rendelte meg, és a Munkaerő-piaci Alap Képzési Alaprészéből illetve a Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprészéből finanszírozta. Az előző nagymintás vizsgálatokhoz képest a 2008-ban elvégzett nagymintás survey vizsgálat kvalitatív (fókuszcsoportos) szakasszal bővült, amelynek funkciója az volt, hogy pontosabban fel lehessen tárni a fiatalok életmenetére hatást gyakorló döntéseket. 2008-ra végre kijelenthető, hogy – követve az Európai Unió számos országának példáját – Magyarországon is rendszeressé vált egy, a kormányzat által is támogatott átfogó ifjúságkutatás. A kutatás alapvető céljai között szerepel, hogy a vizsgálat adatai – a hagyományoknak megfelelően – minden érdeklődő számára elérhetőek és használhatóak legyenek. Így az eredmények, az adatok a feldolgozást követően nyilvánossá válnak. A Gyorsjelentés, a műfaj sajátosságából adódóan, azt a célt szolgálja, hogy a tanulmányok elkészülte előtt betekintést adjon a vizsgálat alapadataiba; azok mélyebb értelmezésére, az összefüggések feltárására és magyarázatára – itt és most – nem vállalkozunk. A Gyorsjelentés tehát nem más, mint a vizsgálat alapadatainak felületi megközelítése.

2

3

2 3

A Központi Statisztikai Hivatal szíves közlése alapján. Gábor Kálmán – Kabai Imre: Első évfolyamos hallgatók vizsgálata, 2002. (Kézirat.)

A kutatás célja A kutatás célja, hogy . a magyarországi fiatalok anyagi és kulturális erőforrásairól, életmódjáról és értékrendszeréről horizontálisan és vertikálisan is képet kapjunk; . hazánk statisztikai-gazdasági régióiról, a vizsgált dimenziók mentén, összehasonlító adatokkal rendelkezzünk a korábbi magyarországi kutatások vonatkozásában; . Magyarország polgárai, döntéshozói, szervezetei, kutatóműhelyei részére összehasonlító adatokkal rendelkezzünk; . mind módszertani (empirikus szociológia), mind tartalmi (vizsgált dimenziók) szempontjából lehetőséget adjunk a későbbi összehasonlíthatóság, illetve a helyi, megyei illetve regionális kutatásokra, gyakorlati használatban való alkalmazásokra (pl.: ifjúsági koncepciók kidolgozására). Témakörök Az egyes témakörök az alábbi részekből állnak: 1.  Társadalmi mobilitás a család kulturális tőkéje, szülők iskolai végzettsége, foglakozása 2.  Iskolázottság iskolai végzettség, jelenlegi iskolai helyzet, továbbtanulási tervek; 3.  Egzisztenciális helyzet tartós fogyasztási eszközök, jövedelem, gazdálkodás 4.   Családi helyzet együttélés típusai, párkapcsolatok, elköltözés 5.   Munkaerő-piaci jellemzők első munkába állás, jelenlegi és korábbi munkahelyek, munkavállalási tervek 6.   Társadalmi közérzet, közéleti attitűdök társadalmi problémák, intézmények megítélése, politikához való viszony és attitűdök, szervezeti aktivitás; a szülői értékrendhez való viszony

10

Bevezetés

7.   Helyi közélet és helyi politika helyi közélet iránti érdeklődés, részvétel a helyi politikában 8.   Ifjúsági szolgálatok ifjúsági referens, ifjúsági irodák, ifjúsági szervezetek 9.   Vallásosság vallásosság, felekezeti hovatartozás 10.   Kulturális fogyasztás szabadidő, médiafogyasztás, kulturálódási, művelődési szokások 11.  Egészség, életmód, szexualitás egészségi állapot, életmód jellemzői, szexuális szokások, fogamzásgátlás , dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás 12.  Sporthoz való viszony sportolási szokások, sportágak elismertsége, nézettsége 13.  Informatikai ismeretek informatikai ismeretek, számítógép-használati szokások A kutatás támogatói Szociális és Munkaügyi Minisztérium Munkaerő-piaci Alap Képzési Alap Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alap

Közreműködő munkatársak Iván Klára Ladencsics Virág Debreczy Márta Bodor Tamás Krémer Balázs Kurucz Andrea, olvasó szerkesztő Veres Judit Inez

Az adatfelvételt készítette: MARKETING CENTRUM Országos Piackutató Intézet Szakmai lektor: Tokaji Károlyné főosztályvezető Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi szolgáltatások statisztikai főosztálya

11

AZ IFJÚSÁG2008 KUTATÁS MÓDSZERTANA

A kvantitatív kutatás módszertana Az Ifjúság2008 kutatás első szakaszához, a survey vizsgálathoz 8076 fős (négy 2000 fős), a 15–29 éves korosztályt országosan reprezentáló mintát készítettünk. A vizsgálat a nyolc évvel ezelőtti Ifjúság2000 és négy évvel ezelőtti Ifjúság2004 kutatással jól összehasonlítható, hiszen akkor is 8000-8000, 15–29 éves korú fiatal került bele az országosan reprezentatív mintákba. A mintának területileg (régiók), településnagyság (településtípusok), korcsoportok és nemek szerint kellett tükröznie a vizsgált népességet. A minta készítéséhez a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala 2007. december 31-én érvényes adatállományát használtuk fel, amely településenként tartalmazza az érvényes lakóhellyel rendelkező és az adott korosztályba tartozó lakosság létszámát férfiakra és nőkre vonatkozóan, születési évenkénti bontásban. A 15–29 éves korosztályt 3 korcsoportba soroltuk. A 15–18 éves korcsoport az 1990–1993 években, a 19–24 éves korcsoport az 1984–1989 években, a 25–29 éves korcsoport az 1979–1983 években születetteket jelenti. A települések besorolása a következő 6 településnagyság-kategória szerint történt: Budapest, megyei jogú város, 5000 fő feletti település (Budapest és a megyei jogú városok kivételével), 2000 és 4900 fő közötti település, 500 és 1999 fő közötti település, 500 fő alatti település. Mivel a kutatást régiók szerinti elemzésre is szeretnénk felhasználni, különös hangsúlyt fektettünk arra, hogy Magyarország 7 régiója (1. Közép-Magyarország, 2. Közép-Dunántúl, 3. Nyugat-Dunántúl, 4. Dél-Dunántúl, 5. Észak-Magyarország, 6. Észak-Alföld, 7. Dél-Alföld) szerint is reprezentatív legyen az adatfelvétel. A mintavételt úgy terveztük meg, hogy – az elemszámok által korlátozott mértékben – megyei szintű elemzéseket is lehessen végezni. Ennek érdekében a minta a megyéken belüli településnagyságok szerinti népességarányokat is követi. A mintavétel két szakaszból állt. Először az e célra kifejlesztett speciális Telepbank nevű program segítségével elkészítettük a települések mintáját. Négy településmintát készítettünk (4x2.000), melyek külön-külön is leképezik az ország településstruktúráját regionális elhelyezkedés és településnagyság szerint. A következő lépésben a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adatállománya alapján a négy almintára külön-külön megyénként arányítottuk a megkérdezendők demográfiai jellemzőit két demográfiai szempont: neme (férfi, nő), illetve életkora (15–18 év, 19– 24 év, 25–29 év) szerint. Ezek után az arányok és az előzőleg elkészített településminta alapján meghatároztuk, hogy egyes településeken pontosan hány, és milyen demográfiai jellemzőkkel bíró személyt kell megkérdezni. Az arányosítás során a kerekítések miatt természetesen kisebb torzulások keletkeztek. Például az elméletileg kiszámított 3,4 férfi helyett az adott településen 3 vagy 4 férfit kérdeztünk meg. Ezeket a torzulásokat megyei szinten korrigáltuk. 4

Az Ifjúság2008 projekt vezető kutatói Bauer Béla szociológus, a kutatás vezetője Máder Miklós Péter szociológus Molnár Zsuzsanna szociológus Pillók Péter szociológus Ságvári Bence szociológus Szabó Andrea szociológus Szabó Ákos szociológus Közreműködő kutatók Berényi Eszter szociológus Bazsalya Balázs szociológus Galácz Anna szociológus Marián Béla szociológus Papházi Tibor szociológus Perényi Szilvia sportmenedzser Rosta Gergely szociológus

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

4

BM Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal jogutódja.

Ifjúság2008 Gyorsjelentés Ifjúság2008 Gyorsjelentés Ifjúság2008 Gyorsjelentés

14 12

Az Ifjúság2008 kutatás módszertana

A demográfiai jellemzők és a kapott településminta alapján a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala véletlenszerűen választotta ki azokat a személyeket, akik a mintába kerültek. Az eljárást követően összesen 552 település került a mintába. A négy 2000 fős alminta külön-külön is reprezentatívnak tekinthető, és a négy almintában a fővárosi kerületeket és a megyei jogú városokat leszámítva más-más települések kerültek. Egy ilyen típusú vizsgálatnál számítani kell arra, hogy a címlistában szereplő személyek közül nem lehet mindenkit megtalálni, és nem mindenkivel sikerül kérdőíves interjút készíteni, ezért az eredeti címek mellé szigorú szabályok szerint használandó pótcímlistákat biztosítottunk. Minden főcímhez 3 pótcímet rendeltünk. A címlistához a címeket 3 korcsoportra bontva nemenként külön kértük. A települések neve mellett feltüntettük, hogy ott pontosan hány adott korú és nemű fiatalt kell megkérdezni. Az összesen nagyjából 34 000 címet 24 különálló adatállomány tartalmazta. A minta kialakításánál az elméleti meggondolásokon túl olyan praktikus szempontokat is figyelembe kellett venni, amelyek segítették az adatfelvétel racionális megszervezését. A mintát ennek érdekében úgy alakítottuk ki, hogy egy településen (az 500 fő alatti településeket kivéve) legalább 5 főt kelljen megkérdezni. A kutatócsoport úgy döntött, hogy az Ifjúság2008 kutatás mintáját 4x2000 fős és 2x4000 fős mintára bontva a négy, illetve a két almintán egymástól részben különböző kérdőívet kérdeznek le. Ennek a döntésnek a legfőbb oka az volt, hogy néhány fontosnak ítélt altéma elemzéséhez elegendő a 2000 fős, illetve a 4000 fős országos minta, és így lehetőség nyílt arra, hogy az eredetileg tervezett interjúidő jelentős túllépése nélkül lényegesen több témát járhasson körül a vizsgálat. A 2000-2000-es mintákon vizsgált kérdéscsoportok a következők voltak: . gyermekneveléssel, gyermekvállalással kapcsolatos attitűdök; . állampolgári tudat, a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalom; . a tanulással, illetve a hasznosítható tudással kapcsolatos attitűdök; . infokommunikációs eszközökkel való ellátottság; . médiafogyasztás; . az információs társadalomra vonatkozó kérdések. A 4000-es almintákon vizsgált kérdéscsoportban . a kulturális fogyasztással, szabadidős tevékenységgel kapcsolatos kérdések szerepeltek. A 8000 főnek átadott önkitöltős kérdőíven szereplő kérdéskörök: . droghasználat; . szexuális szokások; . alkohol ás dohányzás; . pártpreferencia; . tiltakozásokon való részvétel. Az adatfelvétel közben azzal az – előre látható és előre kalkulált – problémával szembesültünk, hogy a megvalósult megkérdezések 28 százalékában a mintában szereplő főcímeken és a hozzájuk rendelt pótcímeken sem lehetett elkészíteni az interjút (objektív okokból: lebontották a házat, elköltözött, soha nem lakott ott, vagy válaszmegtagadás miatt). Így tehát korrigálni kellett az eredeti és optimális mintavételi tervet. A jelzett az esetekben úgynevezett kvótás pótlásról gondoskodtunk. Vagyis ugyanolyan településnagyságú településen, ugyanolyan nemű és ugyanolyan korcsoportba tartózó, de a címlistában nem szereplő személlyel készült el a kérdőíves interjú.

14

13

1. táblázat: A sikeres megkérdezéseket és meghiúsulási okokat összefoglaló táblázat 1. táblázat: A sikeres megkérdezéseket és meghiúsulási okokat összefoglaló táblázat Összesen FĘcím 1. pótcím okokat 2. pótcím 3. pótcím táblázat Kvóta 1. táblázat: A sikeres megkérdezéseket és meghiúsulási összefoglaló a kérdĘív elkészült alkalmatlan (pl. beteg) a kérdĘív elkészült válaszmegtagadás alkalmatlan (pl. beteg) szülĘ nem engedélyezi válaszmegtagadás meghalt szülĘ nem engedélyezi nem elérhetĘ meghalt elköltözött, nem elérhetĘ nem elérhetĘ elköltözött, elérhetĘ elköltözött, nem elérhetĘ egyéb elköltözött, elérhetĘ fals cím egyéb felkeresett címek összesen fals cím a címlistákban összesen felkeresett címek összesen nem kerestük a címlistákban összesen

8076 Összesen 171 8076 7541 171 339 7541 5 339 3629 5 1101 3629 38 1101 115 38 70 115 21085 70 34402 21085 13317 34402 13317

nem kerestük

3247 1324 924 297 FĘcím 1. pótcím 2. pótcím 3. pótcím 80 35 24 32 3247 1324 924 297 2457 1895 1498 1693 80 35 24 32 196 76 46 21 2457 1895 1498 1693 2 0 2 1 196 76 46 21 1326 1111 771 421 2 0 2 1 599 283 163 56 1326 1111 771 421 23 13 1 1 599 283 163 56 60 30 21 4 23 13 1 1 40 15 10 5 60 30 21 4 8030 4782 3460 2531 40 15 10 5 8030 8030 8030 8030 8030 4782 3460 2531 0 3248 4570 5499 8030 8030 8030 8030 0

3248

4570

2284 Kvóta 2284

2284 2284 2284 2284

5499

Az alminták készítésmódjából, illetve azilletve adatfelvétel során kisebb keletkeztek az elméletileg Az alminták készítésmódjából, az adatfelvétel soráneltérések kisebb eltérések keletkeztek az várható mintamegoszlástól. Ezeket, a kisebb aránytalanságokat több szempontos súlyozással korrielméletileg várható mintamegoszlástól. Ezeket, a kisebb aránytalanságokat több szempontos alminták készítésmódjából, illetve az adatfelvétel során kisebb eltérések az gáltuk.Az A súlyozás szempontjai: nemek, korcsoportok településnagyság. Az így keletkeztek kialakított minta súlyozással korrigáltuk. A súlyozás szempontjai: nemek,éskorcsoportok és településnagyság. Az így elméletileg várható mintamegoszlástól. Ezeket, a kisebb aránytalanságokat több szempontos összesen 2minta 031 735 fő 15–29 éves magyarországi reprezentál,lakost amelyreprezentál, 182 969 fővel kevesebb, kialakított összesen 2 031 735 fĘ 15–29 éveslakost magyarországi amely 182 súlyozással korrigáltuk. súlyozás nemek, korcsoportok és településnagyság. Az így mintfĘvel négykevesebb, évvel ezelőtt. 969 mintAnégy évvelszempontjai: ezelĘtt. kialakított minta összesen 2 031 735 fĘ 15–29 éves magyarországi lakost reprezentál, amely 182 ábra: Amint vizsgált korévenként, 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban 969 fĘvel 1. kevesebb, négykorosztály évvel ezelĘtt. (fĘ)

1. ábra: A korévenként,2000-ben, 2000-ben, 2004-ben 2008-ban 1. ábra: A vizsgált vizsgált korosztály korosztály korévenként, 2004-ben és és 2008-ban 200000

(fő) (fĘ)

180000 200000 160000 180000 140000 160000 120000 140000 100000 120000 80000 100000 60000 80000 40000 60000 20000 40000 0 20000 0

15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 15 16 17 18 2000 19 20 212004 22 23 2008 24 25 26 27 28 29 2000

2004

2008

14

Az Az Ifjúság2008 Ifjúság2008kutatás kutatásmódszertana módszertana

15

Az Ifjúság2008 kutatás módszertana

15

2. táblázat: A súlyozott minta nemek szerinti megoszlása 2. táblázat: A súlyozott minta nemek szerinti megoszlása 2. táblázat: A súlyozott minta nemek Férfi NĘ szerinti megoszlása Mindösszesen elemszám százalék Férfiszázalék elemszám NĘ százalék elemszám Mindösszesen Megoszlás elemszám 4115 3961 49 8076 100 51* százalék elemszám százalék elemszám százalék *a Gyorsjelentésben közlésre kerülĘ egyes tábla kerekített adatokat tartalmaz! 3961 49 százalékos 8076 100 Megoszlás 4115 minden51 * ábra és *a Gyorsjelentésben közlésre kerülĘ minden egyes ábra és tábla kerekített százalékos adatokat tartalmaz!

3. táblázat: A súlyozott minta korcsoportok szerinti megoszlása 3. minta korcsoportok szerinti megoszlása 3.táblázat: táblázat: súlyozott minta korcsoportok szerinti 15–19 évesekAAsúlyozott 20–24 évesek 25–29 évesekmegoszlása Mindösszesen

elemszám százalék elemszám százalék elemszám százalék elemszám százalék 15–19 évesek 20–24 évesek 25–29 évesek Mindösszesen Megoszlás elemszám 2603 32 2538 31 2935 36 8076 100 százalék elemszám százalék elemszám százalék elemszám százalék Megoszlás

2603

32

2538

31

2935

36

8076

100

A kvalitatív kutatás módszertana A kvalitatív kutatás módszertana kvantitatív adatfelvétel után került sor a fókuszcsoportos kutatási szakaszra, amely során kiemelt AA kvalitatív kutatás módszertana célunk volt a kérdĘíves kutatás során helyzetben rejlĘszakaszra, lehetĘségek leírása, A kvantitatív adatfelvétel után került sor megismert a fókuszcsoportos kutatási amely soránilletve kiemelta A megismert kvantitatív adatfelvétel után került sor a fókuszcsoportos kutatási szakaszra, amely kapcsolatban során kiemelt „megmagyaráztatása”. Ennekhelyzetben érdekében a föltett kérdésekkel célunk volt helyzetek a kérdĘíves kutatás során megismert rejlĘ lehetĘségek leírása, illetve a célunk volt a kérdőíves kutatás során megismert helyzetben rejlő lehetőségek leírása, illetve a megfeltártuk egyrészt a 15–29 évesekkel foglalkozó szakemberek igényeit, véleményét és meglátásait a megismert helyzetek „megmagyaráztatása”. Ennek érdekében a föltett kérdésekkel kapcsolatban megoldási lehetĘségekkel kapcsolatban; másrészt maguknak a kérdésekkel fiataloknak akapcsolatban helyzetét, igényeit, ismert helyzetek „megmagyaráztatása”. Ennek érdekében a föltett feltártuk feltártuk egyrészt a 15–29 évesekkel foglalkozó szakemberek igényeit, véleményét és meglátásait a attitĦdjeit, véleményét, és a közvetlenül iskolaés/vagy pályaválasztás elĘtt állók szüleinek egyrészt a 15–29 évesekkel foglalkozó szakemberek igényeit, véleményét és meglátásait a megoldási megoldási lehetĘségekkel kapcsolatban; másrészt maguknak a fiataloknak a helyzetét, igényeit, véleményét,véleményét, meglátásait. lehetőségekkel kapcsolatban; maguknak a helyzetét, igényeit, attitűdjeit, véleattitĦdjeit, és amásrészt közvetlenül iskola-a fiataloknak és/vagy pályaválasztás elĘtt állók szüleinek ményét, és a közvetlenül véleményét, meglátásait.iskola- és/vagy pályaválasztás előtt állók szüleinek véleményét, meglátásait. A fiatalokkal 18 darab fókuszcsoportos beszélgetéstle. folytattunk A csoportok A fiatalokkal 18 darab fókuszcsoportos beszélgetést folytattunk A csoportok le. résztvevőinek kivárésztvevĘinek kiválasztása során célunk az volt, hogy minél többféle élethelyzetben lévĘ lasztása során célunk az volt, többféle élethelyzetben lévőfolytattunk magyarországi és huszonA fiatalokkal 18 hogy darabminél fókuszcsoportos beszélgetést le. tízenA csoportok magyarországi tízenés huszonéves véleményét ismerjük meg. A beszélgetések során törekedtünk éves véleményét ismerjük meg. A beszélgetések során törekedtünk arra, hogy minden csoport résztvevĘinek kiválasztása során célunk az volt, hogy minél többféle élethelyzetben vegyes lévĘ arra, de hogy minden csoport vegyeslegyen. nemi, de homogén korösszetételĦ legyen.csoporthelyszínként Igyekeztünk mindenaz nemi, homogén korösszetételű Igyekeztünk minden lefedni, magyarországi tízenés huszonéves véleményét ismerjük meg.régiót A beszélgetések során törekedtünk régióthogy lefedni, csoporthelyszínként az ország keleti és nyugati, valamint középsĘ felét hozzávetĘleg ország keleti és nyugati, valamint középső felét hozzávetőleg egyenlő arányban „szerepeltetni”. arra, minden csoport vegyes nemi, de homogén korösszetételĦ legyen. Igyekeztünk minden egyenlĘ arányban „szerepeltetni”. régiót lefedni, csoporthelyszínként az ország keleti és nyugati, avalamint középsĘ felét projektív hozzávetĘleg A csoportoknak volt egy-egy általános blokkjuk, melyeken fiatalokat különböző techA csoportoknak volt egy-egy általános blokkjuk, melyeken a fiatalokat különbözĘ projektív egyenlĘsaját arányban „szerepeltetni”. nikákkal élethelyzetükre „reflektáltattuk”, illetve céljaikról, jövőképükről kérdeztük meg a véletechnikákkal saját élethelyzetükre „reflektáltattuk”, illetvemelyeken céljaikról, jövĘképükrĘl kérdeztük meg a A csoportoknak volta benyomásaikat egy-egy általánosazblokkjuk, a fiatalokat különbözĘ projektív ményüket, hallgattuk meg őket körülvevő társadalmi környezetről. Ezt követte véleményüket, hallgattuk meg a benyomásaikat az Ęket körülvevĘ társadalmi környezetrĘl. Ezt technikákkal saját élethelyzetükre céljaikról, jövĘképükrĘl kérdeztük meg a egy-egy hosszabb, speciális blokk. „reflektáltattuk”, Minden speciálisilletve blokkra csak a csoportok egy-egy harmadában követte egy-egy hosszabb, speciális blokk. Minden speciális blokkra csak a csoportok egy-egy véleményüket, meg a benyomásaikat az Ęket körülvevĘ társadalmi környezetrĘl. Ezt került csak sor.került Ehallgattuk speciális blokkok a következők voltak: harmadában csak sor. követte egy-egy hosszabb, speciális blokk. Minden speciális blokkra csak a csoportok egy-egy .  szakképzési elvárások; E speciális blokkok a következĘk voltak: harmadában került csak sor. . xegyéni életutak, pályaképek, pályaválasztás; szakképzési elvárások; E .  speciális blokkok a következĘk voltak: szakképzési mobilitás, migráció; x szakképzési egyéni életutak, pályaképek, pályaválasztás; elvárások; .  xmunkahely-választási mobilitás, migráció. E tematika alapján folytattuk le a beszélgetések többségét. szakképzési mobilitás, migráció; xx egyéni életutak, pályaképek, pályaválasztás; x munkahely-választási mobilitás, migráció. x szakképzési mobilitás, migráció; További két csoportbeszélgetést folytattunk olyan szülőkkel, akiknek gyerekei felső tagozatosok, és E tematika alapján folytattuk mobilitás, le a beszélgetések többségét. x munkahely-választási migráció. közvetlenül iskolaválasztás előtt állnak. E beszélgetések oka az volt, hogy ebben a korban a szülők még E tematika alapján folytattuk le a abeszélgetések többségét. jelentős mértékben befolyásolják pályaválasztási döntéseket, döntik elakiknek tehát (legalább részben), További két csoportbeszélgetést folytattunk olyan ők szülĘkkel, gyerekei felsĘ hogy milyen képzési pályán indul el, illetve, hogy milyen szakképzés felé orientálódik gyermekük. tagozatosok, és közvetlenül iskolaválasztásfolytattunk elĘtt állnak.olyan E beszélgetések oka az volt,gyerekei hogy ebben További két csoportbeszélgetést szülĘkkel, akiknek felsĘa Három csoportbeszélgetést, ahogyan azbefolyásolják eredeti koncepcióban is szerepelt, fiatalokkal foglalkozó korban a szülĘk még jelentĘs mértékben a pályaválasztási döntéseket, Ęk döntik tagozatosok, és folytattunk, közvetlenül elsősorban iskolaválasztás elĘtt állnak. E beszélgetések oka azvvolt, hogymotivációebben el a szakemberekkel a fiatalok pályaválasztási és munkahely­ álasztási tehát (legalább hogy mértékben milyen képzési pályán indul el, illetve, hogydöntéseket, milyen szakképzés korban a szülĘkrészben), még jelentĘs befolyásolják a pályaválasztási Ęk döntikfelé el iról, mobilitásigyermekük. hajlandóságáról. orientálódik tehát (legalább részben), hogy milyen képzési pályán indul el, illetve, hogy milyen szakképzés felé Három csoportbeszélgetést, ahogyan az eredeti koncepcióban is szerepelt, fiatalokkal orientálódik gyermekük. foglalkozó szakemberekkel folytattunk, elsĘsorban a fiatalok pályaválasztási és munkahelyHárom csoportbeszélgetést, ahogyan az eredeti koncepcióban is szerepelt, fiatalokkal választási motivációiról, mobilitási hajlandóságáról. foglalkozó szakemberekkel folytattunk, elsĘsorban a fiatalok pályaválasztási és munkahelyválasztási motivációiról, mobilitási hajlandóságáról.

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

15

A fiatalokkal szervezett csoportok megoszlása: 1.  életkor szerint: . 15–19 évesek: 7 csoport; . 19–24 évesek: 6 csoport; . 25–29 évesek: 3 csoport; . 20–29 évesek: 2 csoport. 2. régió szerint: Egy-egy megyében rendszerint csak egy-egy csoportot tartottunk, Budapest kivételével. . Nyugat-Dunántúl: 3 csoport; . Közép-Dunántúl: 2 csoport; . Dél-Dunántúl: 2 csoport; . Közép-Magyarország: 3 csoport; . Észak-Magyarország: 3 csoport; . Észak-Alföld: 3 csoport; . Dél-Alföld: 2 csoport. 3.  településtípus szerint: . főváros: 4 csoport; . megyei jogú város: 4 csoport; . más város: 10 csoport. 4. A csoportok megoszlása gazdasági aktivitás szerint: A legtöbb csoport toborzásánál nem volt szempont a gazdasági aktivitás szerint homogenitás, de igyekeztünk, hogy legyen egy-egy jellemző gazdasági aktivitás minden csoportban. Rendszerint „beengedtünk” 2-2, a többségtől eltérő gazdasági aktivitású résztvevőt is az egyes csoportokba. . tanulók: 7 csoport; . dolgozók: 3 csoport; . munkanélküliek: 1 csoport; . vegyes: 7 csoport (elsősorban dolgozó résztvevőkkel).

17

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

DEMOGRÁFIA, CSALÁDI VISZONYOKÉS ÉSGYERMEKVÁLLALÁS GYERMEKVÁLLALÁS DEMOGRÁFIA, CSALÁDI VISZONYOK

Családi állapot Családi állapot A 2000-ben folytatott aztazt a Nyugat-Európában az az 1980-as években A 2000-ben folytatottvizsgálatunkban vizsgálatunkbanjeleztük jeleztükelĘször először a Nyugat-Európában 1980-as években dokumentált az az ifjúsági életszakasz. Saját korosztályán dokumentáltfolyamatot, folyamatot,mely melyszerint szerintmeghosszabbodik meghosszabbodik ifjúsági életszakasz. Saját korosztályán belül fiatalok egyre egyre nagyobb nagyobb hányada hányada tölt tölt aa korábbiakhoz korábbiakhoz képest képest hosszabb hosszabb idĘt belül aa fiatalok időt tanulással, tanulással, így így kikitolódik az elsĘ munkába állás idĘpontja, amely viszont késlelteti a tartós partnerkapcsolatok tolódik az első munkába állás időpontja, amely viszont késlelteti a tartós partnerkapcsolatok kialakíkialakítását és a családalapítást. mellett felbomlanak a hagyományos családformák, és egyre tását és a családalapítást. E mellettE felbomlanak a hagyományos családformák, és egyre divatosabbá, divatosabbá, elfogadottabbá válnak adokumentumok hivatalos dokumentumok nem szentesített társadalmilagtársadalmilag elfogadottabbá válnak a hivatalos által nem által szentesített együttélési együttélési módozatok. módozatok. 2008-ban az évezred elején feltárt jellegzetességek még pregnánsabban mutatkoznak. A 15– 2008-ban az évezred elején feltárt jellegzetességek még pregnánsabban mutatkoznak. A 15– 29 29 éves korosztály tagjainak több mint héttizede nĘtlen vagy hajadon, 13 százalékuk él házastársi, éves korosztály tagjainak több mint héttizede nőtlen vagy hajadon, 13 százalékuk él házastársi, és 13 és 13 százalékuk élettársi kapcsolatban. ElsĘsorban tehát a tartós kapcsolatban élĘk összetételében százalékuk élettársi kapcsolatban. Elsősorban tehát a tartós kapcsolatban élők összetételében törtörtént tendenciaértékĦ változás e nyolc év alatt: 9 százalékponttal csökkent a házastársi tént tendenciaértékű változás e nyolc év alatt: 9 százalékponttal csökkent a házastársi kapcsolatban élĘk aránya, ezzel párhuzamosan mintegy 6 százalékponttal nĘtt azkapcsolatban élettársi élők aránya, ezzel párhuzamosan mintegy 6 százalékponttal nőtt az élettársi viszonyban élők aránya. viszonyban élĘk aránya. 2008-ban 3 százalék volt az elváltak aránya. Igaznak véljük azt a korábbi 2008-ban 3 százalék volt az elváltak aránya. Igaznak véljük azt a korábbi megállapításunkat, miszerint megállapításunkat, miszerint a házasságkötések aránya csökkent, de ez mégsem a tartós kapcsolatok a házasságkötések aránya csökkent, de ez mégsemegyre a tartós kapcsolatok hiányát jelenti, sokkallátják inkább hiányát jelenti, sokkal inkább azt, hogy a fiatalok kevésbé a házasság intézményében azt, hogy a fiatalok egyre kevésbé a házasság intézményében látják együttélésük egyetlen módját. együttélésük egyetlen módját. Jeleznünk kell azonban, hogy a házasságon kívüli együttélési formák Jeleznünk kell azonban, hogy a házasságon kívüli együttélési formák élĘk növekedése nem ellensúnövekedése nem tudja ellensúlyozni a házasságok és a házasságban számának és tudja arányának lyozni a házasságok és a házasságban élők számának és arányának tartós visszaesését. tartós visszaesését. ábra:AAfiatalok fiatalokcsaládi családiállapot állapotszerinti szerintimegoszlása megoszlása 2.2.ábra: (azérdemi érdemi válaszok százalékos megoszlása) (az válaszok százalékos megoszlása)

2000

69

2004

68

2008

71

0%

20%

7 2

22

40%

60%

17

13

2

13

13

3

80%

nƅtlen/hajadon,egyedülél

házas,együttél

nƅtlen/hajadonélettárssalél

elvált

100%

A legfiatalabb vizsgált korosztály (15–19 évesek) 95 százaléka nĘtlen vagy hajadon, e csoporton belül 3 százalékot tesz ki az élettárssal élĘk, és mindössze egy százalékot a házasok

18

Demográfia, családi viszonyok és gyermekvállalás

A legfiatalabb vizsgált korosztály (15–19 évesek) 95 százaléka nőtlen vagy hajadon, e csoporton belül 3 százalékot tesz ki az élettárssal élők, és mindössze egy százalékot a házasok aránya. Az életkor előre haladtával azonban változás következik be a családi állapotban. A 20–24 évesek 8, míg a legidősebbek 27 százaléka él házastársi kötelékben. Ez utóbbi korosztály nagyjából egynegyede, míg a 20–24 évesek 14 százaléka él élettárssal. Jelezni kell, hogy 2000-hez és 2004­hez képest is e két korcsoporton belül történtek az átrendeződések. A 2000-ben először regisztrált folyamat tehát végiggyűrűzött az összes korosztályon. A férfiak és a nők családi állapotában évtizedek óta fennálló különbségek 2008-ban egyértelműen bemutathatók. A 15–29 éves férfiak 78, míg a nők 64 százaléka nőtlen vagy hajadon. A hajadonok arányának növekedése 4 százalékpont 2004-hez képest, míg a nőtlenek aránya 2 százalékponttal növekedett. Élettársi kapcsolatban a nők 16, míg házastársi kapcsolatban 17 százaléka él. A férfiaknál nincs ekkora különbség a két tartós kapcsolattípus között: 9 százalékuk vállal házasságot, illetve 10 százalékuk együttélést. Az Ifjúság2004 adataihoz képest a férfiak esetében a legidősebb szegmensnél mutatható ki szignifikáns változás. Négy éve a 25–29 éves férfiak 53 százaléka volt nőtlen, 28 százaléka nős, és 19 százalékuk tartozott az élettársi kapcsolatban élők kategóriájába. Négy év alatt a házasok aránya 8 százalékponttal csökkent, és regisztrálhatóvá váltak az egyéb, e korosztály egészét tekintve atipikus formák is (pl. elváltak; házasok, de házastársukkal nem együtt élők). A nőknél még karakterisztikusabb a változás tendenciája. 2004-hez képest 2008-ban a 20–24 éves korosztályban átlagosan 3 százalékpontos a változás, illetve az átrendeződés mértéke. Igazán lényeges ugyanakkor a 25–29 éves női korosztály családi állapotában bekövetkezett átalakulás. Négy éve a 25–29 éves nők 43 százaléka volt férjezett, szemben a mostani 35 százalékkal. Szintén említésre méltó változás az elváltak, az özvegyek és más formában élő (pl. házas, de házastársával nem él együtt) 25–29 éves nők 8 százalékos aránya. A családi állapot tehát erősen differenciálódott, szerteágazóbb lett. A Gyorsjelentés, mint műfaj nem alkalmas a mélyebb elemzésre, azt azonban érdemes felvetni, hogy a kapott eredmények nem jelzik-e a családnak, mint intézménynek a válságát is. A társadalmi esélyek mentén továbbra is fontos különbség mutatható ki a fiatalok családi állapotában. Az ifjúsági életszakasz kitolódása különösen a magasabban iskolázott, legalább érettségizett szülők gyermekeire jellemző, ugyanis minél magasabb a befejezett iskolai végzettsége az anyának, illetve az apának, annál valószínűbb, hogy a fiatal nőtlen, hajadon lesz, és fordítva is igaz a megállapítás. Minél alacsonyabb a szülő iskolázottsága, annál valószínűbb, hogy a gyermek hamar kikerül a kibocsátó családból, és élettársi kapcsolata vagy házastársi kapcsolata lesz. Az összefüggés szinte lineáris jellegű. A legfeljebb 8 osztályt végzett apák 15–29 éves gyermekeinek 59 százaléka hajadon vagy nőtlen, míg a diplomás apák körében ez az arány megközelíti a 80 százalékot. A vizsgált korosztályon belül az első élettársi kapcsolatra átlagosan 20,5 éves korban, míg az első házasságkötésre átlagosan 22,8 évesen kerül sor. (A mintában szereplők közül a legkorábban élettársi kapcsolatot létesítő fiatal ekkor 12 éves volt, a legfiatalabb házasságra lépő pedig 14 éves.) A nőknél mindkét esetben alacsonyabb az átlagos életkor: 20,07 az élettársi kapcsolatnál, és 22,37 év a házasságnál. A 15–29 éves férfiak átlagosan 21,19 évesen kezdik első élettársi együttélésüket, míg házasságot átlagosan 23,85 évesen kötnek. A házasságra lépők 7 százaléka legfeljebb 18 éves, 39 százalékuk a 19–22 éves korcsoportba tartozik, háromtizedük 23– 25 éves, míg egyötödük ennél idősebb korban házasodik. A jelenleg házasságban élők több mint egyharmada korábban együtt élt párjával, míg a felvétel időszakában önmagát nőtlennek vagy hajadonoknak mondóknál a korábban már élettársi kapcsolatot kipróbálók aránya 7 százalék.

Demográfia, családi viszonyok és gyermekvállalás

19

Demográfia, családi viszonyok és gyermekvállalás Ifjúság2008 Gyorsjelentés

19 19

4. táblázat: Családi állapot nemenként és korcsoportonként, 2004-2008 4. táblázat: Családi állapot nemenként és korcsoportonként , 2004-2008 (azállapot érdemi válaszok százalékos megoszlása) 4. táblázat: Családi nemenként és korcsoportonként , 2004-2008 (az érdemi válaszok százalékos megoszlása) Házas, Élettársa

15–19 férfi 15–19 férfi 20–24 férfi 20–24 férfi 25–29 férfi 25–29 férfi férfiak átlagosan férfiak átlagosan 15–19 nĘ 15–19 nĘ 20–24 nĘ 20–24 nĘ 25–29 nĘ 25–29 nĘ nĘk átlagosan nĘk átlagosan

2004 2008 2004 2004 2008 2008 2004 2004 2008 2008 2004 2004 2008 2008 2004 2004 2008 2008 2004 2004 2008 2008 2004 2004 2008 2008 2004 2004 2008 2008 2004 2008

NĘtlen/hajadon együtt van Házas,él Élettársa NĘtlen/hajadon 0 él 2 98 együtt van 97 00 21 98 4 10 86 0 1 97 11 83 45 10 86 28 19 53 5 11 83 20 18 57 28 19 53 12 11 77 20 18 57 9 10 78 12 11 77 5 94 91 10 78 93 11 54 94 14 21 65 1 4 93 11 18 68 14 21 65 43 22 35 11 18 68 35 23 35 43 22 35 22 17 61 35 23 35 17 16 64 22 17 61 17 16 64

Összesen (%) Összesen 100 (%) 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

Egyéb Egyéb – –2 2– –1 1– –5 5– –3 3– –2 2– –3 3– –7 7– –3 3

5. táblázat: Az élettársi és a házastársi kapcsolat létesítésének átlagos életkora 5.táblázat: táblázat:Az Azélettársi élettársi házastársi kapcsolat létesítésének átlagos életkora nemenként és korcsoportonként, 2004-2008átlagos 5. ésésaaházastársi kapcsolat létesítésének életkora (az érdemi válaszok átlaga) nemenként és korcsoportonként, 2004-2008 nemenként és korcsoportonként, 2004-2008 érdemi válaszok átlaga) (az(azérdemi válaszok átlaga)

Férfi 2004 Férfi 2008 2004 2008 Élettársi kapcsolat

NĘ NĘ

2004 2004

Minta Minta 15–195 15–19 20–245 20–24 25–29 25–29

Élettársi kapcsolat 21,1 21,2 21,1 21,2 16,9 16,6 16,9 16,6 19,8 19,8 19,8 19,8 21,7 21,9 21,7 21,9 Házastársi kapcsolat

20,0 20,0 16,3 16,3 19,2 19,2 20,8 20,8

20,1 20,1 16,9 16,9 19,1 19,1 20,8 20,8

Minta Minta 15–196 15–19 20–246 20–24 25–29 25–29

Házastársi kapcsolat 23,4 23,8 23,4 23,8 17,5 – 17,5 – 21,1 21,0 21,1 21,0 23,7 24,3 23,7 24,3

21,6 21,6 16,9 16,9 20,5 20,5 22,0 22,0

22,4 22,4 18,0 18,0 20,4 20,4 23,0 23,0

2008 2008

A három nagymintás ifjúsági vizsgálat közül most elĘször próbáltuk azt megtudni, hogy A háromés nagymintás ifjúsági vizsgálat közülélettársi most először próbáltuk aztkapcsolatban, megtudni, hogy hajadohajadonok ha ifjúsági nem isvizsgálat élnek vagy házastársi legalább A háromnĘtlenek, nagymintás közül most elĘször próbáltuk azt megtudni, hogy nok és nőtlenek, ha nem is élnek élettársi vagy házastársi kapcsolatban, legalább párkapcsolatot párkapcsolatot egyedülálló egyedülvagy lévĘt házastársi jelent-e. A nĘtlen, hajadonlegalább fiatalok hajadonok és létesítenek-e, nĘtlenek, haazaz nemaz is élnek élettársi kapcsolatban, létesítenek-e, azaz egyedülálló lévőtegyedül jelent-e. A fogalmazva: nőtlen, hajadon fiatalok 40 valóban százaléká40 százalékának vanazjelenleg partnerkapcsolata, másképpen 60 százalékuk párkapcsolatot létesítenek-e, azaz azegyedül egyedülálló lévĘt jelent-e. A nĘtlen, hajadon fiatalok nakszázalékának van jelenleg partnerkapcsolata, másképpen fogalmazva: 60 százalékuk valóban egyedülálló. Azt feltételeztük, az életkor elĘremásképpen haladtával növekszik azok akikegyedülálló. bár nem 40 van jelenleg hogy partnerkapcsolata, fogalmazva: 60 aránya, százalékuk valóban Azt feltételeztük, hogy az életkor előre haladtával növekszik azok aránya, akik bár nem vállalnak fel Azt tartós kapcsolatot, párkapcsolattal rendelkeznek. Ez a hipotézis verifikálható. A fel egyedülálló. feltételeztük, hogy az életkor elĘre haladtával növekszik azok nem aránya, akikvállalnak bár nem tartós kapcsolatot, párkapcsolattal rendelkeznek. Ez a hipotézis nem verifikálható. A 15–19 A éves vállalnak fel tartós kapcsolatot, párkapcsolattal rendelkeznek. Ez a hipotézis nem verifikálható. hajadon, nőtlen fiatalok 30, a 20–24 évesek 50 százalékának van partnere, de a 25–29 évesek ese5

A 15–19 éves korcsoportban mind a két vizsgált évben az elemszámok alacsonyak, 100 fĘ alattiak, így az adatok

5elsĘsorban tájékoztató jellegĦek. A többi korcsoportnál minimum 150 fĘ tartozik egy-egy kategóriához. 5 A 15–19 éves korcsoportban mind a két vizsgált évben az elemszámok alacsonyak, 100 fĘ alattiak, így az adatok 6 A 15–19 éves korcsoportban mind a két vizsgált évben az elemszámok alacsonyak, 100 fő alattiak, így az adatok elsősor-

A 15–19 tájékoztató éves korcsoportban mind a két vizsgált évben az elemszámok rendkívül alacsonyak, néhány (2-10) fĘ. Az elsĘsorban jellegĦek. A többi korcsoportnál minimum 150 fĘ tartozik egy-egy kategóriához. ban tájékoztató jellegűek. A többi korcsoportnál minimum 150 fő tartozik egy-egy kategóriához. így csak jelzés értékĦek. A többi korcsoportnál minimum 150 fĘ tartozik egy-egy kategóriához. Némiképp 6 A 15–19 éves korcsoportban mind a két vizsgált évben az elemszámok rendkívül alacsonyak, néhány (2-10) fĘ.Az AzadaA 15–19 éves korcsoportban mindtájékoztató a két vizsgált évbenaaz elemszámok rendkívül alacsonyak, néhány (2-10) fő. magasabbak, de még mindig inkább jellegĦek 20–24 évesek esetében. Itt az elemszám 50–200 fĘ. adatok értékĦek. A többi korcsoportnál minimum fĘ tartozik kategóriához. Némiképp tok így így csakcsak jelzésjelzés értékűek. A többi korcsoportnál minimum 150 fő150 tartozik egy-egyegy-egy kategóriához. Némiképp magasabmagasabbak, még mindig tájékoztató jellegĦek a 20–24 esetében. az elemszám 50–200 bak, de még de mindig inkább inkább tájékoztató jellegűek a 20–24 évesekévesek esetében. Itt az Itt elemszám 50–200 fő. fĘ.

6adatok

20 20

Demográfia, családi viszonyok és gyermekvállalás Ifjúság2008 Gyorsjelentés

Ifjúság2008 Gyorsjelentés Demográfia, családi viszonyok és gyermekvállalás

tében ismét csökken a párkapcsolatot létesítők aránya, 47 százalékra. Az Ijfúság2008 tanulmány15–19 éves ehajadon, nĘtlen fiatalok 30, ais20–24 évesek 50 százalékának van partnere, de a 25–29 kötetében jelenséget részletesebben elemezni szükséges. évesek esetében ismét csökken a párkapcsolatot létesítĘk 47 százalékra. Aztársának Ijfúság2008 Érdekesen alakul a házastársi, élettársi kapcsolatban aránya, élő 15–29 éves fiatalok iskolai tanulmánykötetében e jelenséget részletesebben is elemezni szükséges. végzettsége. A legfeljebb nyolc osztályt végzetteknél a legmagasabb, 65% a homogámok Érdekesen alakul a házastársi, élettársi kapcsolatban élĘ 15–29 éves fiatalok társának iskolaiala(azaz azonos végzettségű partnerek) aránya – ez 2004-hez képest szignifikáns növekedés, végzettsége. legfeljebb nyolc osztályt végzetteknél legmagasabb, 65%aza érettségizetteknél, homogámok (azaz és csonyabb azAekvivalencia a szakmunkásoknál (49%),a 50 százalék feletti azonos végzettségĦ partnerek) aránya – ez 2004-hez képest szignifikáns növekedés, az legalacsonyabb a diplomásoknál (46%). Ez utóbbi esetben egyrészt arról van szó,alacsonyabb hogy a diplomáekvivalencia szakmunkásoknál 50 társat százalék felettiazaző érettségizetteknél, és legalacsonyabb sok egy részea még egyetemista,(49%), főiskolás választ, végzettségük pedig még középiskola. aFeltételezhető diplomásoknálaz (46%). Ez utóbbi esetben egyrészt arról van szó, hogy a diplomások egynem részealkalmas még is, hogy a már házas – elsősorban női – diplomások mobilizációra egyetemista, fĘiskolás társat választ, az Ę végzettségük pedig még középiskola. FeltételezhetĘ az is, társadalmi térben élnek, életútjukat részben lezárja az alacsonyabb iskolázottságú partnerrel való hogy a már házas – elsĘsorban nĘi – diplomások mobilizációra nem alkalmas társadalmi térben kapcsolat. A diplomás házastársi, élettársi kapcsolatban élők házastársa mintegy 2 százalékban élnek, életútjukat részben lezárja az alacsonyabb iskolázottságú partnerrel való kapcsolat. A legfeljebb 8 osztályt végzett, 11 százalékuk szakiskola végzettségű, 41 százalékuk pedig érettsédiplomás házastársi, élettársi kapcsolatban élĘk házastársa mintegy 2 százalékban legfeljebb 8 gizett. végzett, 11 százalékuk szakiskola végzettségĦ, 41 százalékuk pedig érettségizett. osztályt Gyermekvállalás Gyermekvállalás mintába kerültfiatalok fiatalok 16 16 százalékának 2004-hez képest négynégy százaA A mintába került százalékának van vanmár mársaját sajátgyermeke. gyermeke. 2004-hez képest lékpontos csökkenést regisztrált az adatfelvétel e tárgykörben. Kevesebben vannakvannak az egy,az illetve százalékpontos csökkenést regisztrált az adatfelvétel e tárgykörben. Kevesebben egy,két gyermeket vállalók, miközben három- ésa több gyermekesek aránya lényegében nem változott. illetve két gyermeket vállalók, amiközben háromés több gyermekesek aránya lényegében nem változott. 3.ábra: ábra: A A 15-29 évesekgyermekeinek gyermekeinek száma, 2000-2008. 3. 15-29 évesek száma, 2000-2008. (azérdemi érdemi válaszok százalékos megoszlása) (az válaszok százalékos megoszlása)

2000

2004

12

80

2008

10

84

0%

20%

7 3

13

77

40%

60%

80%

nincsgyermeke

1gyermekevan

2gyermekevan

3vagytöbbgyermekevan

5 3

42

100%

A 15–19 évesek két, akét, 20–24 évesekévesek 11, míg11, az míg ennélazidősebbek 33 százalékának van gyermeke. A 15–19 évesek a 20–24 ennél idĘsebbek 33 százalékának van Az első gyermek vállalására éves korban kerülkorban sor. Ahogy várható, gyermeke. Az elsĘ gyermek átlagosan vállalására22,1 átlagosan 22,1 éves kerülez sor. Ahogyalacsonyabb ez várható, az életkor a nőknél (21,71aév) mint(21,71 a férfiaknál (23,02). A mintába került, rendelkező 15–29 alacsonyabb az életkor nĘknél év) mint a férfiaknál (23,02). A gyermekkel mintába került, gyermekkel éves fiatalok esetében 18 éves korig 16 százalék, 19–22 év között 37 százalék, 23–25 év között rendelkezĘ 15–29 éves fiatalok esetében 18 éves korig 16 százalék, 19–22 év között 37 százalék, 29 százalék, míg 26–29 év között 1826–29 százalék 23–25 év között 29 százalék, míg év vállal közöttgyermeket. 18 százalék vállal gyermeket.

21

21

6. táblázat: A gyermekvállalás átlagos életkora nemenként és korcsoportonként (az érdemi válaszok átlaga, illetve anemenként válaszadók száma) 6. táblázat: A gyermekvállalás átlagos életkora és korcsoportonként (az érdemi válaszok átlaga, illetve a válaszadók száma)

Férfi Minta 15–19 20–24 25–29

NĘ

átlag

fĘ*

átlag

fĘ*

23,02 18,6 20,2 23,9

408 9 81 318

21,7 17,4 19,7 22,6

821 43 174 604

*A helyenként rendkívül alacsony elemszámok miatt közöljük az átlaghoz tartozó elemszámokat. *A helyenként rendkívül alacsony elemszámok miatt közöljük az átlaghoz tartozó elemszámokat.

A házasságot feltehetĘen a családalapítási szándékkal kötnek a fiatalok számára. A házas fiatalok mintegy háromnegyedének van gyermeke, míg az kötnek élettárssal élĘknélszámára. ez az arány csakfiatalok kb. A házasságot feltehetően a családalapítási szándékkal a fiatalok A házas egyharmad. A gyermekszám összefüggésben áll a társadalmi státussal és a jövedelmi helyzettel. A 3 mintegy háromnegyedének van gyermeke, míg az élettárssal élőknél ez az arány csak kb. egyharvagy gyermekkel összefüggésben rendelkezĘk 15 százaléka tartozikstátussal a nélkülözések között élĘk csoportjába, mad. több A gyermekszám áll a társadalmi és a jövedelmi helyzettel. A 3 vagy míg a gyermektelenek között 2 százalék ez az arány. Az egygyermekeseknél 4, a kétgyermekesek több gyermekkel rendelkezők 15 százaléka tartozik a nélkülözések között élők csoportjába, míg a között pedig hatközött százalék a nagyon nehézAzanyagi helyzetben élĘk aránya. Hasonlóan gyermektelenek 2 százalék ez az arány. egygyermekeseknél 4, a kétgyermekesek között többgyermekesek találhatók inkább a hónapról-hónapra élĘk között is. Ezzel párhuzamosan az tapedig hat százalék a nagyon nehéz anyagi helyzetben élők aránya. Hasonlóan többgyermekesek önmagukat az alsó társadalmi csoportba sorolók között nagyságrendileg többen vannak a 3 vagy lálhatók inkább a hónapról-hónapra élők között is. Ezzel párhuzamosan az önmagukat az alsó társatöbb mint a között gyermektelenek. dalmigyermekesek, csoportba sorolók nagyságrendileg többen vannak a 3 vagy több gyermekesek, mint a A vizsgálatban tapasztalt alacsony gyermekszámot elvileg ellensúlyozhatja, ha a fiatalok a gyermektelenek. késĘbbiekben mégiscsak vállalnak gyermeket. A 15–29 éves korosztály mintegy 19 százaléka A vizsgálatban tapasztalt alacsony gyermekszámot elvileg ellensúlyozhatja, ha a fiatalok a kéjelenti ki határozottan, hogy nem tervez (további) gyermeket, 8 százalékuk a körülményektĘl teszi sőbbiekben mégiscsak vállalnak gyermeket. A 15–29 éves korosztály mintegy 19 százaléka jelenti függĘvé, 5 százalékuk pedig nem tud erre a kérdésre válaszolni. Így összességében 68 százalékuk ki határozottan, hogy nem tervez (további) gyermeket, 8 százalékuk a körülményektől teszi fügjelez (további) gyermekvállalást. Akik már most is nevelnek gyermeket, azok közül az gővé, 5 százalékuk erre a kérdésre válaszolni. Így egyötöde összességében 68még százalékuk egygyermekesek többpedig mint nem fele, tud a kétgyermekeseknek viszont kb. szeretne egy jelez (további) gyermekvállalást. Akik már most 73 is nevelnek azok közül az egygyermegyermeket. A gyermekkel még nem rendelkezĘk százalékagyermeket, tervez gyereket, de 9 százalékuk a kesek több mint fele, a kétgyermekeseknek viszont kb. egyötöde szeretne még egy gyermeket. körülményektĘl teszi függĘvé majdani döntését. E csoport tagjainak többsége 25 és 30 év közé A gyermekkel még nem rendelkezők gyereket, de 9elkészíteni százalékukaa„összes körülmétervezi elsĘ gyermekének megszületését.73Aszázaléka részletes tervez elemzésben érdemes nyektőlgyermekszám” teszi függővémutatót, majdaniamely döntését. csoportlevĘ tagjainak 25 és 30 év közé tervezi kívánt a márEéletben és mégtöbbsége kívánt gyermekszámok összegét első gyermekének megszületését. A részletes elemzésben érdemes elkészíteni a „összes kívánt jelenti. Ennek idĘbeni változása alapján vizsgálható a termékenységi preferenciák, a várható gyermekszám” mutatót, amely a már életben levő ésvalamint még kívánt összegét jelenbefejezett termékenység, a jövĘbeli családtípusok az gyermekszámok akaratlagos gyermektelenség ti. Ennek időbeni változása alapján vizsgálható a termékenységi preferenciák, a várható befejeesetleges terjedése. zett termékenység, a jövőbeli családtípusok valamint az akaratlagos gyermektelenség Akik nem terveznek (további) gyermeket, elsĘsorban anyagi okokra hivatkoznak. esetleges Ezt az terjedése. okot követi a lakásprobléma, illetve a munkakarrier. Meg kell jegyezni, hogy egyes fiatalokat a gyermekneveléssel járó (további) többletfeladatok is elriasztanak. Akik nem terveznek gyermeket, elsősorban anyagi okokra hivatkoznak. Ezt az okot köveAz eddigi adatokkal összhangban legnagyobb arányban (76%) a diplomások ti a lakásprobléma, illetve a munkakarrier. Meg kell jegyezni, hogy egyes fiatalokat a szeretnének gyermeknevegyermeket, igaz, köztük a legkisebb a már most is gyermeket nevelĘk aránya. Az érettségizettek 72 léssel járó többletfeladatok is elriasztanak. százaléka, mígadatokkal az ennél alacsonyabb gyermeket. Jelezni Az eddigi összhangbanvégzettségĦek legnagyobb hattizede aránybanszeretne (76%) a (további) diplomások szeretnének gyerszeretnénk, hogy a szakmunkások és a legfeljebb 8 osztályt végzettek gyermekvállalási szándékai meket, igaz, köztük a legkisebb a már most is gyermeket nevelők aránya. Az érettségizettek 72 száazért alacsonyabbak iskolázott társaikénál, mert Ęk azok, akik legnagyobb arányban zaléka, míg az ennélmagasabban alacsonyabb végzettségűek hattizede szeretne (további) gyermeket. Jelezni már most nevelnek gyermeket (a legfeljebb 8 osztályt végzettek 15, a szakmunkások 26 szeretnénk, hogy a szakmunkások és a legfeljebb 8 osztályt végzettek gyermekvállalási szándékai százalékának van gyermeke). azért alacsonyabbak magasabban iskolázott társaikénál, mert ők azok, akik legnagyobb arányban már most nevelnek gyermeket (a legfeljebb 8 osztályt végzettek 15, a szakmunkások 26 százalékának van gyermeke).

Ifjúság2008 Gyorsjelentés Demográfia, családi viszonyok és gyermekvállalás

22 22

23

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

4. ábra: Gyermekvállalási tervek a meglévő gyermekek száma szerint 4. ábra: Gyermekvállalási a százalékos meglévĘ megoszlása) gyermekek száma szerint (az érdemitervek válaszok (az érdemi válaszok százalékos megoszlása)

nincsgyermeke

73

1gyermekevan

13

53

2gyermekevan

37

20

3vagytöbbgyermekevan

0% tervez

6 2

77

10%

20%

30%

nemtervez

40%

50%

attólfügg

11

60%

70%

80%

OKTATÁSI HELYZETKÉP OKTATÁSI HELYZETKÉP

5

8 2

72

10

9

2

90% 100%

nemtudja

Négy évvel ezelőtt azt állítottuk, hogy a 15–29 év közötti fiatalok élethelyzetét alapvetően meghaNégy ezelĘttexpanzió azt állítottuk, hogy 15–29 expanzió év közötti fiatalok élethelyzetét alapvetĘen tározzaévvel az oktatási jelensége. Az aoktatási kifejezés egyszerre két dolgot takarhat, meghatározza az oktatási expanzió jelensége. oktatásimindkettőről expanzió kifejezés egyszerre két növekszik dolgot és adataink tanúsága szerint a magyar fiatalokAz esetében szó is van: egyrészt, takarhat, adataink tanúsága magyar fiatalok mindkettĘrĘl szó is van: egyrészt, az az idő,ésamit egy fiatal életeszerint során aátlagosan eltölt azesetében iskolarendszerű képzésben, másrészt, egyre növekszik az az idĘ, amit egy fiatal élete során átlagosan eltölt az iskolarendszerĦ képzésben, többen járnak egy adott időpontban iskolába. A világ fejlett országainak oktatáspolitikájában mind másrészt, egyre többen járnak egy adott idĘpontban iskolába. A világ fejlett országainak nagyabb hangsúlyt kap az élethosszig tartó tanulás (Life long learning) elve, és az erre való törekvés. oktatáspolitikájában mind nagyabb hangsúlyt kap az élethosszig tartó tanulás (Life long learning) Ezzel kapcsolatban, elöljáróban mindenképpen érdemes kiemelni, hogy felmérésünk tanúsága alapelve, és az erre való törekvés. Ezzel kapcsolatban, elöljáróban mindenképpen érdemes kiemelni, ján a felmérésünk még tanuló magyar 22 éves korukig akarnak tanulni; ezenkorukig belül isakarnak a legfiatahogy tanúságafiatalok alapjánátlagosan a még tanuló magyar fiatalok átlagosan 22 éves labbak (a 15 és 19 is évaközöttiek) 21 és(afél15éves korukig. tanulni; ezen belül legfiatalabbak és 19 év közöttiek) 21 és fél éves korukig. A 2008-as adatok azt mutatják, hogy tart az folyamata: a teljes sokaságból 2000­ ben 34, A 2008-as adatok azt mutatják, hogy tartexpanzió az expanzió folyamata: a teljes sokaságból 20002004-ben 40, 2008-ban 46 százaléknyian jártak iskolába az adatfelvétel idején.idején. ben 34, 2004-ben 40, 2008-ban 46 százaléknyian jártak iskolába az adatfelvétel Oktatási Oktatási részvétel részvétel ábra:Az Az oktatásban oktatásbanrészt résztvevĘ vevőfiatalok fiatalokaránya, aránya, 2000-2008. 5.5.ábra: 2000-2008.

Szakorvosi publikációk az utóbbi idĘben jelezték, hogy egyre magasabb azon fiatalok Szakorvosi publikációk az utóbbi időben jelezték, hogy egyre magasabb azon fiatalok aránya, akik aránya, akik meddĘségi panaszokkal küszködnek. A mintába került 15–29 évesek nyitottak a meddőségi panaszokkal küszködnek. A mintába került 15–29 évesek nyitottak a különböző medkülönbözĘ meddĘség elleni kezelések és végsĘ soron az örökbefogadás elĘtt. Egynegyedük dőség elleni kezelések és végső soron az örökbefogadás Egynegyedük további biztosan, további 31 százalékuk pedig valószínĦleg elmenne előtt. meddĘségi kezelésre.biztosan, Lombikbébi31 százalékuk pedig valószínűleg elmenne meddőségi kezelésre. Lombikbébiprogramban 49 programban 49 százalékuk venne részt biztosan vagy valószínĦleg, és örökbefogadáson száza39 lékuk venne részt biztosan vagy valószínűleg, és örökbefogadáson 39 százalékuk gondolkodna. százalékuk gondolkodna.

(százalékos megoszlás) (százalékos megoszlás)

50% 45% 40% 35% 30% 25%

46%

20% 15%

40% 34%

10% 5% 0% 2000

2004

2008

A képzésben vevĘk aránya az elmúlt nyolc évben látványosan növekedett,ami amiegyrészt egyrésztabA képzésben résztrészt vevők aránya az elmúlt nyolc évben látványosan növekedett, abból fakad, hogy a tankötelezettségi korhatár 18 év lett, másrészt abból, hogy emelkedett a ból fakad, hogy a tankötelezettségi korhatár 18 év lett, másrészt abból, hogy emelkedett a társadaltársadalmilag elvárt végzettségi iskolai végzettségi szint. év Nyolc év távlatában a legjelentĘsebb növekedés 20– milag elvárt iskolai szint. Nyolc távlatában a legjelentősebb növekedés a 20–a24 éves 24 éves korosztályon belül történt meg. korosztályon belül történt meg.

Ifjúság2008 Oktatási Gyorsjelentés helyzetkép Ifjúság2008 Gyorsjelentés

24 24 24

Oktatási helyzetkép Ifjúság2008 Gyorsjelentés

7. táblázat: Az iskolai képzésben részt vevők aránya korcsoport szerint, 2000-2008. 7. táblázat: Az iskolai képzésben részt vevĘkmegoszlás) aránya korcsoport szerint, 2000-2008. (százalékos megoszlás) 7. táblázat: Az iskolai képzésben(százalékos részt vevĘk aránya korcsoport szerint, 2000-2008. Életkori csoportok 15–19csoportok éves Életkori 20–24 15–19 éves 25–29 20–24 éves 25–29 éves

(százalékos megoszlás)

Ifjúság2000 81 Ifjúság2000 24 81 4 24 4

Ifjúság2004 81 Ifjúság2004 38 81 12 38 12

Ifjúság2008 88 Ifjúság2008 40 88 13 40 13

A különbözĘ iskolatípusokra bontva nem látszik számottevĘ változás 2004 és 2008 között. különböző iskolatípusokra nem látszik számottevő változás 2004 éstechnikumba 2008 között. Az isAz Aiskolában tanulóknak továbbrabontva is több mint a negyede szakközépiskolába vagy járt A különbözĘ iskolatípusokra bontva nem látszik számottevĘ változás 2004 és 2008 között. kolában tanulóknak továbbra is több mint a negyede szakközépiskolába vagy technikumba járt az adatfelvétel idején, valamivel kevesebben gimnáziumba, s körülbelül minden ötödik kérdezett Az iskolában tanulóknak továbbra is több mint a negyede szakközépiskolába vagy technikumba járt az adatfelvétel idején, valamivel gimnáziumba, s körülbelül minden ötödik kérdezett járt fĘiskolára. Kérdés, mi lehetkevesebben azkevesebben oka annak, hogy a 2008-as adatai alapján 3 százalékkal az adatfelvétel idején, valamivel gimnáziumba, sfelmérés körülbelül minden ötödik kérdezettjárt csökkent az egyetemisták részaránya; ennek a csökkenésnek azonban jelentĘs része a bolognai főiskolára. Kérdés, mi lehet az oka annak, hogy a 2008-as felmérés adatai alapján 3 százalékkal csökjárt fĘiskolára. Kérdés, mi lehet az oka annak, hogy a 2008-as felmérés adatai alapján 3 százalékkal folyamat hatásának is betudható, hiszen, korábbiazonban évekkel való összehasonlíthatóságot kent az egyetemisták részaránya; ennek a csökkenésnek jelentős része arésze bolognai folyamat csökkent az egyetemisták részaránya; ennek aa csökkenésnek azonban jelentĘs a bolognai 7 szolgálandó, a jelenleg BA-képzésen részt vevĘket a fĘiskolások közé számítottuk, noha hatásánakhatásának is betudható, a korábbi évekkel való összehasonlíthatóságot szolgálandó, aegy jelenfolyamat is hiszen, betudható, hiszen, a korábbi évekkel való összehasonlíthatóságot 7 részük a késĘbbiekben MA-képzésben isarészt fognoha majd egy venni. szolgálandó, a jelenleg BA-képzésen részt vevĘket fĘiskolások közé számítottuk, noha egynyilleg BA-képzésen részt nyilvánvalóan vevőket a főiskolások közé számítottuk, részük a későbbiekben kell említenünk ugyanakkor, hogy vannak a teljes populáció részük aMeg késĘbbiekben nyilvánvalóan is résztolyanok, fog majdméghozzá venni. vánvalóan MA-képzésben is részt fogMA-képzésben majd venni. kicsit több 1 százaléka (102 megkérdezett), akik nem fejezték be aza általános iskolát, és Meg kell említenünk ugyanakkor, hogy vannak olyanok, méghozzá a teljes populáció Meg kellmint említenünk ugyanakkor, hogy vannak olyanok, méghozzá teljes populáció kicsit már nem is járnak iskolába. Mintegy harmaduk arról számolt be, hogy rossz tanulmányi kicsit több mint 1 százaléka (102 megkérdezett), akik nem fejezték be az általános iskolát, több mint 1 százaléka (102 megkérdezett), akik nem fejezték be az általános iskolát, ésésmár elĘmenetele nem fejezte be azMintegy iskolát; további túllépte az iskolaköteles kort, éstanulmányi ezért nem már ismiatt járnak iskolába. harmaduk arról számolt be, hogy rossz nem nem is járnak iskolába. Mintegy harmaduk arról 25% számolt be, hogy rossz tanulmányi előmenetele folytatta a fejezte tanulmányait, illetve azok is25% ugyanennyien vannak,azakik az és iskolaelhagyást családi elĘmenetele miatt nem betovábbi az iskolát; további 25% túllépte iskolaköteles kort, ésfolytatta ezért nema tamiatt nem be azfejezte iskolát; túllépte az iskolaköteles kort, ezért nem okokkal indokolták. folytatta a tanulmányait, azok is vannak, ugyanennyien akik azcsaládi iskolaelhagyást családi nulmányait, illetve azok isilletve ugyanennyien akik az vannak, iskolaelhagyást okokkal indokolták. Ehhez érdemes hozzátennünk, hogy a mintánkba bekerülteknek körülbelül 1 százaléka volt okokkal indokolták. Ehhez érdemes hozzátennünk, hogy a mintánkba bekerülteknek körülbelül 1 százaléka volt áltaáltalános vagyérdemes középiskolai tanulmányai magántanuló. Figyelemreméltó, hogy az általános Ehhez hogysorán amagántanuló. mintánkba bekerülteknek körülbelül lános vagy középiskolaihozzátennünk, tanulmányai során Figyelemreméltó, hogy1azszázaléka általánosvolt iskolai iskolai végzettséggel rendelkezĘknek mintegy egynegyede Figyelemreméltó, (a teljes populáció több mint 8 általános vagy középiskolai tanulmányai során magántanuló. hogy az általános végzettséggel rendelkezőknek mintegy egynegyede (a teljes populáció több mint 8 százaléka) jelenszázaléka) jelenleg nemrendelkezĘknek tanul. A községekben körében ez(aaz teljes arány populáció 12%. Leginkább a szülĘ iskolai végzettséggel mintegyélĘk egynegyede több mint 8 leg nem tanul. A községekben élők körében ez az arány 12%. Leginkább a szülő iskolai végzettsége iskolai végzettsége befolyásolja a tényezĘt:élĘk a legalacsonyabb gyermekeinek százaléka) jelenleg nem tanul. Aezt községekben körében ez azvégzettségĦ arány 12%.apák Leginkább a szülĘ befolyásolja ezt a tényezőt: a legalacsonyabb végzettségű apák gyermekeinek mintegy egyharmada mintegy egyharmada az, akinek ilyen és nem is tanul. apák iskolai végzettsége befolyásolja ezt aalacsony tényezĘt:a végzettsége, a legalacsonyabb végzettségĦ gyermekeinek az, akinek ilyen alacsony a végzettsége, és nem is tanul. mintegy egyharmada az, akinek ilyen alacsony a végzettsége, és nem is tanul. 8. táblázat: Az iskolarendszerben tanulók százalékos megoszlása iskolatípusok szerint, 8. Az iskolarendszerben tanulók százalékos megoszlása iskolatípusok szerint, 2000-2008. 8. táblázat: táblázat: Az iskolarendszerben tanulók százalékos megoszlása iskolatípusok szerint, 2000-2008. 2000-2008.

25 25

Az 6. ábra két generáció (a felmérésben részt vevő valamilyen iskolai végzettséggel rendelkezők, Az 6. ábra két generáció (a felmérésben részt vevĘ valamilyen iskolai végzettséggel rendelkezĘk, illetve az ő apáik) iskolai végzettségbeli különbségeit mutatja. Jól látszik, hogy jelentős elmozdulás illetve az Ę apáik) iskolai végzettségbeli különbségeit mutatja. Jól látszik, hogy jelentĘs elmozdulás történt aa két nemzedék között – azaz, míg míg az apák történt két középső középsĘ végzettségi végzettségi fok fokesetében esetébena akétkét nemzedék között – azaz, az generáapák ciójában nemcsak hogy a leggyakoribbnak számított a szakmunkás végzettség, hanem majdnem generációjában nemcsak hogy a leggyakoribbnak számított a szakmunkás végzettség, hanem minden második (46%)apa ilyennel rendelkezett, addig gyermekeik körében márkörében az érettségi majdnem minden apa második (46%) ilyennel rendelkezett, addig gyermekeik már aazleggyakoribb (40%) végzettség. érettségi a leggyakoribb (40%) végzettség. ábra:Az Az apák apák és ésgyermekeik gyermekeikiskolai iskolaivégzettsége végzettsége 6.6.ábra: (azérdemi érdemi válaszok százalékos megoszlása) (az válaszok százalékos megoszlása)

gyerekiskolaivégzettsége

18

27

40

15

7

Iskolatípusok SzakmunkásképzĘ, szakiskola Iskolatípusok Szakközépiskola, technikum SzakmunkásképzĘ, szakiskola Gimnázium Szakközépiskola, technikum FĘiskola Gimnázium Egyetem FĘiskola Egyéb Egyetem Egyéb

Ifjúság2000 11 Ifjúság2000 27 11 25 27 19 25 15 19 3 15 3

Ifjúság2004 13 Ifjúság2004 27 13 22 27 23 22 15 23 15 -

Ifjúság2008 12 Ifjúság2008 26 12 23 26 21 23 12 21 5 12 5

Kutatásunk – számos más oktatással foglalkozó elemzéshez hasonlóan – rávilágított arra a problémára, hogy egyfelĘl azmás oktatási expanzió nemelemzéshez jelenti azt, hasonlóan hogy a megelĘzĘ korosztályoknál Kutatásunk – számos más oktatással foglalkozó – rávilágított arraarra a probKutatásunk – számos oktatással foglalkozó elemzéshez hasonlóan – rávilágított a magasabb iskolai végzettség elérése feltétlenül létbiztonságot, jobb egzisztenciát, elĘnyösebb lémára, hogyhogy egyfelől az oktatási expanzió nemnem jelenti azt, hogy a megelőző korosztályoknál magaproblémára, egyfelĘl az oktatási expanzió jelenti azt, hogy a megelĘzĘ korosztályoknál 8 munkaerĘ-piaci helyzetet teremtelérése – erre feltétlenül utallétbiztonságot, példáullétbiztonságot, az „oktatási szintek elmélete, magasabb végzettség jobb inflálódásának” egzisztenciát, elĘnyösebb sabb iskolaiiskolai végzettség elérése feltétlenül jobb egzisztenciát, előnyösebb munkaerő8 másfelĘl az alacsony iskolai végzettség nagy eséllyel helyzetbe az egyéneket. munkaerĘ-piaci helyzetet teremt – erre utal például azsodorja „oktatási szintek inflálódásának” elmélete, másfelől az piaci helyzetet teremt – erre utal például az „oktatási szintekkilátástalan inflálódásának” elmélete, másfelĘl alacsony iskolainagy végzettség eséllyel sodorja helyzetbe kilátástalanazhelyzetbe az egyéneket. alacsony az iskolai végzettség eséllyelnagy sodorja kilátástalan egyéneket. 8

7

Szeretnénk jelezni, hogy a Bologna-folyamat kiteljesedésével a hagyományos fĘiskola, egyetem kifejezés már nem 7 Szeretnénk jelezni, hogy Bologna-folyamat kiteljesedésével hagyományos főiskola, egyetem egyetem kifejezés már nem nem 7takarja pontosan az iskolai A fĘiskolások egész pontosan a felsĘfokú fĘiskola, alapképzésben résztvevĘk valamint a taSzeretnénk jelezni, hogy aastruktúrát. Bologna-folyamat kiteljesedésével aa hagyományos kifejezés már karja pontosan az iskolai struktúrát. A főiskolások egész míg pontosan a felsőfokúa alapképzésben résztvevők résztvevĘk valamint a hahagyományos fĘiskolai képzésben résztvevĘk együttesen, az egyetemisták felsĘfokú mesterképzésben takarja pontosan az iskolai struktúrát. A fĘiskolások egész pontosan a felsĘfokú alapképzésben résztvevĘk valamint a és gyományos főiskolai képzésben résztvevők együttesen, míg az egyetemisták a felsőfokú mesterképzésben résztvevők és a hagyományos egyetemi, valamint az osztatlan képzésben együtt. fĘiskolai képzésben résztvevĘk együttesen, mígrésztvevĘkkel az egyetemisták a felsĘfokú mesterképzésben résztvevĘk a hagyományos egyetemi, valamint az osztatlan képzésben résztvevőkkel együtt. 8hagyományos Collins: The credential society. A historical sociology of education and stratification. New York, 1979, Academic 8 a hagyományos egyetemi, valamint az osztatlan képzésben résztvevĘkkel együtt. és Collins: The credential society. A historical sociology of education and stratification. New York, 1979, Academic Press. 8 Press. Collins: The credential society. A historical sociology of education and stratification. New York, 1979, Academic Press.

apaiskolaivégzettsége

22

0% legfeljebbnyolcosztály

46

20%

24

40%

szakmunkás

60% érettségi

8

80%

100%

diploma

Az átlagos végzettségi szintek növekedtek az elmúlt két évtizedben. A tényleges különbség Az átlagos szintek növekedtek az elmúlt két évtizedben. A tényleges különbség a két a két generációvégzettségi között az általunk mértnél vélhetĘen nagyobb lesz a késĘbbiekben, hiszen a 15–29 generáció az nem általunk mértnél vélhetően nagyobb lesz a későbbiekben, hiszen a 15–29a év év közötti, között jelenleg tanuló fiatalok közül sokan, különösen az alsóbb korcsoportokban, közötti, jelenleg nemdönthetnek tanuló fiatalok azvesznek alsóbb korcsoportokban, a későbbiek késĘbbiek során még úgy,közül hogy sokan, továbbikülönösen képzéseken részt. során még dönthetnek úgy, hogy további képzéseken vesznek részt. A generációk közötti átlagos iskolázottsági szint növekedése mögött természetesen teljesen A generációk átlagos iskolázottsági szint növekedése mögöttistermészetesen teljesen eltéeltérĘ egyedi utakközötti feltételezhetĘk, s az iskolázottsági szintet több tényezĘ befolyásolhatja. rő egyedi utak feltételezhetők, s az iskolázottsági szintet több tényező is befolyásolhatja. A települési egyenlĘtlenségekre utal, hogy a legmagasabban iskolázottak a megyei jogú A települési egyenlőtlenségekre utal, hogy a találhatók, legmagasabban a megyei városokvárosokban, elsĘsorban a megyeszékhelyeken de a iskolázottak fĘvárosiak között is jogú erĘteljesen ban, elsősorban a megyeszékhelyeken találhatók, de aTalán fővárosiak között is módon, erőteljesen felülreprezenfelülreprezentáltak a diplomások és az érettségizettek. nem meglepĘ a községekben táltakkörében a diplomások és az érettségizettek. Talán nem meglepő módon, a községekben élők körében élĘk a legkedvezĘtlenebb a fiatalok iskolázottsági szintje – a fiatalok negyede mindössze általános iskolai végzettséggel s mindössze van felsĘfokú végzettsége. a legkedvezőtlenebb a fiatalokrendelkezik, iskolázottsági szintje – atizedüknek fiatalok negyede mindössze általános iskolai 26 Gyorsjelentés végzettséggel rendelkezik, s mindösszeIfjúság2008 tizedüknek van felsőfokú végzettsége. 9.9.táblázat: befejezettiskolai iskolaivégzettség végzettség településtípusonként táblázat:AAlegmagasabb legmagasabb befejezett településtípusonként (százalékos megoszlás) (százalékos megoszlás)

Településtípus FĘváros

Legmagasabb befejezett iskolai végzettség legfeljebb szakmunkásérettségi diploma 8 általános képzĘ 12 18 45 25

Összesen 100

Megyei jogú város

9

25

39

28

100

Város Község

19 24

29 32

35 33

17 11

100 100

Az iskolázottságot befolyásoló tényezĘk másik nagy csoportja a szülĘk iskolai végzettségével áll kapcsolatban. Továbbra is a gazdaságilag aktívak körében vizsgálódva, azt a következtetést kell levonnunk, hogy a társadalmi háttér í az apa iskolai végzettségével mért í hatása igen jelentĘsnek bizonyul. Az általános iskolai végzettségĦ apák gyermekeinek több mint

26

FĘváros

12

18

45

25

100

Megyei jogú város

9

25

39

28

100

Város Község

19 24

29

35 33

17 11

100 100

Oktatási helyzetkép 32

Az iskolázottságot befolyásoló tényezők tényezĘk másik nagymásik csoportja iskolaia végzettségével Az iskolázottságot befolyásoló nagya szülők csoportja szülĘk iskolaiáll kapcsolatban. Továbbra is a gazdaságilag aktívak körében vizsgálódva, azt a következtetést végzettségével áll kapcsolatban. Továbbra is a gazdaságilag aktívak körében vizsgálódva, kell azt lea vonnunk, hogy akell társadalmi háttér − az apa iskolai háttér végzettségével − hatása igen jelentősnek következtetést levonnunk, hogy a társadalmi í az apa mért iskolai végzettségével mért í bizonyul. Az általános iskolai végzettségű apák gyermekeinek több mint maga puszhatása igen jelentĘsnek bizonyul. Az általános iskolai végzettségĦ apákegyharmada gyermekeinek többismint tán legfeljebbmaga általános iskolailegfeljebb végzettséggel rendelkezik, márpedig ez rendelkezik, a végzettségimárpedig szint csaknem egyharmada is pusztán általános iskolai végzettséggel ez a végzettségi szint csaknemkudarcokat biztosan munkaerĘ-piaci kudarcokat lehetĘségét hordozza. biztosan munkaerő-piaci lehetőségét hordozza. Az általános végzettségĦ és a szakmunkás gyermekei körében egyaránt Az általános iskolaiiskolai végzettségű és a szakmunkás apák apák gyermekei körében egyaránt többtöbb mint 40 százaléknyian vannak azok,azakiknek esetében felfelé egylépcsĘs felfelé beszélhetünk: mobilitásról 40mint százaléknyian vannak azok, akiknek esetébenazegylépcsős mobilitásról beszélhetünk: szakmunkás végzettséggel, illetve érettségivel rendelkeznek. Mindez természetesen szakmunkás végzettséggel, illetve érettségivel rendelkeznek. Mindez természetesen pusztán a két pusztán aközötti két generáció közötti strukturális mobilitás jellegzetességeibĘl fakad, s az oktatási generáció strukturális mobilitás jellegzetességeiből fakad, s az oktatási expanzió miatt ez expanzió miatt ez sem feltétlenül jár együtt az ide tartozó fiatalok megnövekedett esélyeivel sem feltétlenül jár együtt az ide tartozó fiatalok megnövekedett esélyeivel is, hiszen tudjuk, hogyis, ma hiszen tudjuk, ahogy ma tulajdonképpen is a nagy szakmunkás-végzettség nagy eséllyel jelez elĘre tulajdonképpen szakmunkás-végzettség eséllyel jelez előre isalacsony szintű megélhetést, alacsony munkanélküliséget. szintĦ megélhetést, hosszabb munkanélküliséget. Inkábbhogy azt kell tehát mondanunk, hosszabb Inkább azt kell tehát mondanunk, ennél a két csoportnál hogy (tehát ennél a két csoportnál (tehát a legalacsonyabb végzettségĦ apák gyermekeinél) mindazok, akik a legalacsonyabb végzettségű apák gyermekeinél) mindazok, akik nem mobilak felfelé legalábbnem egy, mobilak legalább egy, de inkább kéthátrányos lépcsĘfokkal, tulajdonképpen hátrányos helyzetĦnek de inkábbfelfelé két lépcsőfokkal, tulajdonképpen helyzetűnek számítanak a munkaerőpiacon. számítanak a munkaerĘpiacon. A másik két végzettségi csoportban azok alkotják a legnagyobb A másik két végzettségi csoportban azok alkotják a legnagyobb csoportot, akik hasonló végzettsécsoportot, akik hasonló végzettséget szereztek, mint édesapjuk – az érettségizett apák fiainak get szereztek, mint édesapjuk – az érettségizett apák fiainak például több mint a felének szintén az például több mint a felének szintén az érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége. érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége. 10. táblázat: A fiatalok befejezett iskolai végzettsége az apák végzettsége szerint 10. táblázat: A fiatalok befejezett iskolai végzettsége az apák végzettsége szerint (százalékos megoszlás) Apa legmagasabb iskolai végzettsége általános iskola szakmunkás érettségi felsĘfok (felsĘfokú szakképzéssel együtt)

Legmagasabb befejezett iskolai végzettség (gazdaságilag aktívak között) Összesen általános iskola szakmunkás érettségi fĘiskola egyetem 35 41 20 4 0 100 7 37 43 11 2 100 2 14 54 24 6 100 2

9

31

42

16

100

A településtípus és a iskolai szülĘk végzettsége iskolai végzettsége nem függetlenek egymástól (azaz, a A településtípus és a szülők nem függetlenek egymástól (azaz, a községekközségekben közöttazjelentĘs az arányaakik azoknak, akik édesapjának alacsony voltvégzettsége), az iskolai ben élők közöttélĘk jelentős aránya azoknak, édesapjának alacsony volt az iskolai végzettsége), s voltaképpen a településtípusok esetében látott egyenlĘtlenségek jelentĘs s voltaképpen a településtípusok esetében látott egyenlőtlenségek jelentős része mögött azrésze apák mögött az apák iskolázottságára visszavezethetĘ okok bújnak meg. Ha egyszerre vizsgáljuk ezt a iskolázottságára visszavezethető okok bújnak meg. Ha egyszerre vizsgáljuk ezt a két hatást, akkor két hatást, akkor még nagyobb különbségekre bukkanhatunk, mintha csak külön-külön: a megyei még nagyobb különbségekre bukkanhatunk, mintha csak külön-külön: a megyei jogú városokban jogúdiplomás városokban lakó, diplomás (iskoláikat már befejezett) gyermekeinek százalékavégzettmaga lakó, apák (iskoláikat márapák befejezett) gyermekeinek 62 százaléka maga 62 is felsőfokú is felsĘfokú végzettséggel rendelkezik; a másik végponton pedig a községekben lakó, általános séggel rendelkezik; a másik végponton pedig a községekben lakó, általános iskolai végzettségű apák iskolai végzettségĦ apák gyermekei találhatók, akik közül csak 2 százalék rendelkezik felsĘfokú gyermekei találhatók, akik közül csak 2 százalék rendelkezik felsőfokú végzettséggel. végzettséggel. Gazdasági aktivitás és tanulás Az előzőekben a már nem tanulók körében vizsgálódtunk, azért, hogy általános képet kaphassunk a fiatalok legmagasabb befejezett iskolai végzettségéről. A már nem tanuló fiatalok körén belül is élesen elkülöníthetünk gazdasági aktivitás szerint különböző csoportokat, amelyekre egymástól teljesen eltérő élethelyzetek jellemzők. Érdemes megfigyelnünk tehát az iskolázottság és a gazdasági aktivitás közötti összefüggéseket. Miközben a gazdaságilag aktívak körében 8 százalékra csökkent a legfeljebb általános iskolai végzettséggel, és 27 százalékra a legfeljebb szakmunkásvégzettséggel rendelkezők aránya, addig a munkanélküliek zömét ez a két, alsó végzettségi kategória adja. 2008-ban az általános iskolai vég-

már nem tanuló fiatalok körén belül is élesen elkülöníthetünk gazdasági aktivitás szerint fiatalok A legmagasabb befejezett iskolai végzettségérĘl. különbözĘ csoportokat, amelyekre egymástól eltérĘ élethelyzetek jellemzĘk. Érdemes A már nem tanuló fiatalok körén belül isteljesen élesen elkülöníthetünk gazdasági aktivitás szerint megfigyelnünk tehát az iskolázottság és a gazdasági aktivitás közötti összefüggéseket. különbözĘ csoportokat, amelyekre egymástól teljesen eltérĘ élethelyzetek jellemzĘk. Érdemes Miközben gazdaságilag aktívak körében aktivitás 8 százalékra csökkent a legfeljebb általános megfigyelnünk teháta az iskolázottság és aIfjúság2008 gazdasági Gyorsjelentés közötti összefüggéseket. 27 iskolaiMiközben végzettséggel, és 27 százalékra a legfeljebb aránya, a gazdaságilag aktívak körében szakmunkásvégzettséggel 8 százalékra csökkent a rendelkezĘk legfeljebb általános addig avégzettséggel, munkanélküliek zömét ez a két, alsó végzettségi kategória adja. 2008-ban az általános iskolai és 27 százalékra a legfeljebb szakmunkásvégzettséggel rendelkezĘk aránya, zettségűek kétszeres mértékben felülreprezentáltak ebben a kategóriában, miközben amiközben diplomások iskolai végzettségĦek kétszeres mértékben felülreprezentáltak ebben a kategóriában, a addig a munkanélküliek zömétfeleannyian ez a két, alsó végzettségi kategória adja. 2008-ban az általános számarányukhoz képest éppen szerepelnek a munkanélküliek között. diplomások számarányukhoz képest éppen feleannyian szerepelnek a munkanélküliek között. iskolai végzettségĦek kétszeres mértékben felülreprezentáltak ebben a kategóriában, miközben a diplomások számarányukhoz képest éppen feleannyian szerepelnek a munkanélküliek között. 11. táblázat: A különböző iskolázottságú fiatalok aránya az egyes gazdasági 11. táblázat: A különbözĘ iskolázottságú fiatalok aránya az egyes gazdasági aktivitási aktivitási csoportokban, 2000-2008 csoportokban, 2000-2008 11. táblázat: A különbözĘ iskolázottságú fiatalok aránya az egyes gazdasági aktivitási (százalékos megoszlás) (százalékos megoszlás) csoportokban, 2000-2008 Gazdaságilag aktív Inaktív Munkanélküli (százalékos megoszlás) 2000 2004 2008 2000 2004 2008 2000 2004 2008 Gazdaságilag aktív Inaktív Munkanélküli 10 11 8 25 36 39 26 30 35 Általános iskola 2000 2004 2008 2000 2004 2008 2000 2004 2008 39 36 27 30 30 22 38 34 29 SzakmunkásképzĘ 10 11 8 25 36 39 26 30 35 Általános 34 36 42 26 27 27 23 27 28 Érettségi iskola 39 36 27 30 30 22 38 34 SzakmunkásképzĘ 11 17 23 6 7 12 3 9 829 FelsĘfok 34 36 42 26 27 27 23 Érettségi 6 – – 13 – – 10 –27 –28 Egyéb 11 17 23 6 7 12 3 9 8 FelsĘfok 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Összesen 6 – – 13 – – 10 – – Egyéb 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Összesen Érdemes szemügyre vennünk a kérdezett gazdasági aktivitásának és az apa iskolai

végzettségének a kapcsolatát. A fiatalok többsége közel aktivitásának azonos arányban illetvevégzettségé38%) tanul, Érdemes szemügyre vennünk a kérdezett gazdasági és az(40%, apa iskolai Érdemes szemügyre vennünk a kérdezett gazdasági aktivitásának és az apa iskolai illetve dolgozik. Legkevésbé a csak dolgozók arányának esetében látunk az38%) átlagtól való eltéréseket nek a kapcsolatát. A fiatalok többsége közel azonos arányban (40%, illetve tanul, illetve dolgovégzettségének kapcsolatát. A fiatalok többsége azonos arányban illetve tanul, a különbözĘ csoportok között (bár közel alátunk felsĘfokú végzettségĦ apák a38%) gyermekei zik. LegkevésbéaahátterĦ csak dolgozók arányának esetében az átlagtól való(40%, eltéréseket különböző illetve dolgozik. Legkevésbé a csak dolgozók arányának esetében látunk az átlagtól való eltéréseket alulreprezentáltak kategóriában). Ugyanakkor, apák miközben az általános iskolai végzettségĦ hátterű csoportok ebben között a(bár a felsőfokú végzettségű gyermekei alulreprezentáltak ebben a akategóriában). különbözĘ hátterĦ csoportok között (bár a felsĘfokú végzettségĦ apák gyermekei apák gyermekeinek egynegyede tanul, és mintegy kétötödük se nem dolgozik, se nem tanul (tehát Ugyanakkor, miközben az általános iskolai végzettségű apák gyermekeinek egynealulreprezentáltak ebben a kategóriában). Ugyanakkor, miközben az általános iskolai végzettségĦ inaktív), addig felsĘfokú végzettségĦek körében többség, 53% kizárólag tanul, s gyede tanul, és amintegy kétötödük se nemgyermekeinek dolgozik, se nem tanula (tehát inaktív), addig a felsőfokú apák gyermekeinek egynegyede tanul, és mintegy kétötödük se nem dolgozik, se nem tanul (tehát mindössze 5% az inaktívak aránya. végzettségűek gyermekeinek körében a többség, 53% kizárólag tanul, s mindössze 5% az inaktívak inaktív), addig a felsĘfokú végzettségĦek gyermekeinek körében a többség, 53% kizárólag tanul, s aránya. mindössze12. 5%táblázat: az inaktívak aránya.gazdasági aktivitása az apa iskolai végzettsége szerint A fiatalok megoszlás) 12. táblázat: A(százalékos fiatalok gazdasági aktivitása az 12. táblázat: A fiatalok apa gazdasági aktivitása az apa iskolai iskolai végzettsége szerint Tanulvégzettsége és Egyikszerint Apa legmagasabb iskolai végzettsége (százalékos Tanul Dolgozik Összesen (százalékos megoszlás) megoszlás) dolgozik sem 25 34 3 és 39 100 általános iskola Tanul Egyik Apa legmagasabb iskolai végzettsége Tanul Dolgozik Összesen 37 42 5 16 100 szakmunkás dolgozik sem 45 37 83 939 100 érettségi iskola 25 34 100 általános 53 31 11 5 100 felsĘfok (felsĘfokú szakképzéssel) 37 42 5 16 100 szakmunkás 40 38 78 169 100 összesen 45 37 100 érettségi 53 31 11 5 100 felsĘfok (felsĘfokú szakképzéssel) 40 38 7 16 100 összesen A magyarországi oktatási rendszer társadalmi egyenlĘtlenségeket felerĘsítĘ hatásáról

számos hazai és nemzetközi kutatás számolt már be. Az Ifjúság2008 felmérés adatai is hasonló képet tárnak elénk.oktatási Miközben a felsĘfokú végzettségĦ szülĘk gyermekei mindössze egy A magyarországi oktatási rendszer társadalmi egyenlĘtlenségeket felerĘsítĘ hatásáról A magyarországi rendszer társadalmi egyenlőtlenségeket felerősítő közül hatásáról számos hazai százalék járt felmérésünk idején szakiskolába, addig az összes, legfeljebb általános iskolai számos hazai és nemzetközi már be.felmérés Az Ifjúság2008 felmérésképet adatai is hasonló és nemzetközi kutatás számoltkutatás már be.számolt Az Ifjúság2008 adatai is hasonló tárnak elénk. végzettséggel rendelkezĘ apa gyermekei közül 9 százalék járt ebbe a jelenleg sok szempontból képet tárnak elénk. Miközben a felsĘfokú végzettségĦ szülĘk gyermekei közül mindössze egy Miközben a felsőfokú végzettségű szülők gyermekei közül mindössze egy százalék járt felmérézsákutcás jellegĦ képzésnek tartható formába. százalék járt szakiskolába, felmérésünk addig idejénaz szakiskolába, addigáltalános az összes, legfeljebb általános iskolai sünk idején összes, legfeljebb iskolai végzettséggel rendelkező végzettséggel rendelkezĘ apa gyermekei közül 9 százalék járt ebbe a jelenleg sok szempontból apa gyermekei közül 9 százalék járt ebbe a jelenleg sok szempontból zsákutcás jellegű képzésnek zsákutcás jellegĦ képzésnek tartható formába. tartható formába. Az oktatási egyenlőtlenségek mértékével kapcsolatban még azt is érdemes kiemelni, hogy míg 100 általános iskolai végzettséggel rendelkező apa gyermeke közül mindössze egy járt egyetemre az adatfelvétel időpontjában, addig ugyanez a szám a felsőfokú végzettségű apák gyermekeinek esetében 15. A bővülő felsőoktatási expanzió ellenére úgy tűnik tehát, hogy ez a képzési forma, ha már nem is a magasan képzett szülők gyermekeinek privilégiuma, ők mindmáig erőteljesen felülreprezentáltak minden más csoporthoz képest.

míg 100 általános iskolai végzettséggel rendelkezĘ apa gyermeke közül mindössze egy járt egyetemre az adatfelvétel idĘpontjában, addig ugyanez a szám a felsĘfokú végzettségĦ apák gyermekeinek esetében 15. A bĘvülĘ felsĘoktatási expanzió ellenére úgy tĦnik tehát, hogy ez a képzési forma, ha már nem is a magasan képzett szülĘk gyermekeinek privilégiuma, Ęk mindmáig 28 Oktatási helyzetkép erĘteljesen felülreprezentáltak minden más csoporthoz képest. 13. táblázat: A különböző intézményekbe járóaránya fiatalok 13. táblázat: A különbözĘ oktatási oktatási intézményekbe járó fiatalok azaránya apa iskolai az apavégzettsége iskolai végzettsége szerint szerint teljesminta minta arányában, százalékos megoszlás) (a(ateljes arányában, százalékos megoszlás)

Az apa legmagasabb iskolai végzettsége általános iskola szakmunkásképzĘ érettségi felsĘfok 9 7 3 1 Szakiskola 7 13 14 9 Szakközépiskola, technikum 3 8 13 18 Gimnázium 2 8 13 18 FĘiskola 1 3 7 15 Egyetem 22 39 50 61 Iskolába jár összesen

A legnépszerűbb tanulási cél a nyelvtanulás. A vizsgálatban részt vevők közel kétharmada (60%) állította, hogy beszél valamilyen idegen nyelvet, de ez természetesen nem jelent semmit arra nézve, hogy milyen szinten beszéli az adott nyelvet. Ha kicsit alaposabban vizsgáljuk meg a fiatalok nyelvtudását, akkor azt tapasztaljuk, hogy a magyar fiatalok gyakorlatilag angolul és a németül beszélnek (ha beszélnek). Ugyanakkor a nyelvet igazán jól (felsőfokon) beszélők aránya az angol és a német 30 Ifjúság2008 Gyorsjelentés esetében sem jelentős. 8. ábra: ábra: Idegen 8. Idegen nyelvek nyelvek ismerete ismerete és és az az ismeret ismeret szintje szintje

(az egyes nyelvek ismeretének és az ismeret szintjének százalékos előfordulása)

(az egyes nyelvek ismeretének és az ismeret szintjének százalékos elĘfordulása)

angol

Továbbtanulás, nyelvtudás, különóra Továbbtanulás, nyelvtudás, különóra

német

A teljes A teljes populációnak populációnak pontosan pontosan aa fele fele szeretne szeretne még még továbbtanulni továbbtanulni vagy vagy valamilyen valamilyentanfolyamot tanfolyamotvégezni. végezni. A végzettségi szempontból leghátrányosabb helyzetben a jelenleg nem áltaA végzettségi szempontból leghátrányosabb helyzetbenlévők, lévĘk, a jelenleg nemtanuló, tanuló,csak csak lános iskolai végzettségűek mintegy egyáltalánnem nem is általános iskolai végzettségĦek mintegy3535százaléka, százaléka,tehát teháttöbb többmint mint egyharmaduk egyharmaduk egyáltalán is tervezi, hogy a késĘbbiekben tanulni KiemelendĘ, miközben már diplomával tervezi, hogy a későbbiekben tanulni fog. fog. Kiemelendő, hogy hogy miközben a már adiplomával rendelkerendelkezĘk körében második minden megkérdezett második megkérdezett (52%) azt, válaszolta azt, hogy még zők körében minden (52%) válaszolta hogy szeretne mégszeretne tanulni valamit, tanulni a pusztán szakmunkás rendelkezőknek bizonyítvánnyal csak rendelkezĘknek csak mintegy addig avalamit, pusztán addig szakmunkás bizonyítvánnyal mintegy 35 százaléka. Az 7.35 ábra Oktatási helyzetkép 29 százaléka. Az 7. ábra azt mutatja meg, hogy a még tanulni szándékozók konkrétan miket azt mutatja meg, hogy a még tanulni szándékozók konkrétan miket szeretnének még tanulni. szeretnének még tanulni. ábra:AAfiatalok fiataloktovábbi továbbitanulási tanulási tervei 7.7.ábra: tervei

francia

említések százalékos előfordulása) (az(azemlítések százalékos elĘfordulása)

29

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

5

orosz

7

2

4 2

21

32

olasz spanyol

35

36

31

4 1 21 2

cigánynyelv 11 román 1

nyelv

33

fƅiskola,egyetem

egyébnyelv

31

szakma

25

érettségi

3 11 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

17

másikszakma

alapfokon

15

számítástechnika

12

Ph.D.,DLAképzés

6

technikum

4

munkaerƅͲpiaciképzés

3

posztszekunderiképzés

3 0

5

felsƅfokon

anyanyelviszinten

Magyarországon a közoktatási rendszer egyik fontos kritikájaként szokott megfogalmazódni Magyarországon a közoktatási rendszer egyik fontos kritikájaként szokott megfogalmazódni az, az, hogy a gyerekek (és családjaik) tanulási igényét az iskola nem képes kielégíteni, és ezért igen hogy a gyerekek (és családjaik) tanulási igényét az iskola nem képes kielégíteni, és ezért igen magas magas a különórára járók Ez száma. Eztovább viszontnöveli tovább növeli a társadalmi egyenlĘtlenségeket, a különórára járók száma. viszont a társadalmi egyenlőtlenségeket, hiszen nemhiszen minnem minden család tudja meghozni a szükséges anyagi áldozatokat. A 9. ábra a különbözĘ típusú den család tudja meghozni a szükséges anyagi áldozatokat. A 9. ábra a különböző típusú különórákülönórákon való részvételi mutatja be. kon való részvételi arányokatarányokat mutatja be.

7

tanfolyamonvennerészt

középfokon

10

15

20

25

30

35

A legnépszerĦbb tanulási cél a nyelvtanulás. A vizsgálatban részt vevĘk közel kétharmada (60%) állította, hogy beszél valamilyen idegen nyelvet, de ez természetesen nem jelent semmit arra nézve, hogy milyen szinten beszéli az adott nyelvet. Ha kicsit alaposabban vizsgáljuk meg a fiatalok nyelvtudását, akkor azt tapasztaljuk, hogy a magyar fiatalok gyakorlatilag angolul és a németül beszélnek (ha beszélnek). Ugyanakkor a nyelvet igazán jól (felsĘfokon) beszélĘk aránya az angol és

Oktatási helyzetkép 30

31

Oktatási helyzetkép

9. 9. ábra: jártáltalános általánosésésközépiskolában? középiskolában? ábra:Milyen Milyenkülönórákra különórákra járt

Érdemes néhány dimenzió mentén összehasonlítani egymással a főiskolásokat és az egyetemistákat, illetve a felsőfokú képzésbe járókat a teljes populációval. A 10. ábráról érdemes kiemelnünk, hogy a felsőfokú képzésben részt vevők körében jóval magasabb (91%, illetve 95%) az idegen nyelven valamilyen szinten beszélők aránya, mint a teljes populációban (60%). Ugyancsak fontos hatásnak tűnik, hogy az egyetemisták és a főiskolások többsége (58, illetve 59%) járt különórára általános- vagy középiskolai tanulmányai során, miközben ez az arány a teljes populációban csak 36%. A legtöbben az egyetemisták között vannak azok, akik tervezik, hogy külföldön fognak tanulni, és messze az ő körükben a legmagasabb (17%, a főiskolásoknál látható 10 százalékhoz képest) azoknak az aránya, akik valamikor már tanultak is külföldön. A felsőfokú képzésben részt vevők kisebb, de nem elhanyagolható hányada él a diákhitel lehetőségével: a főiskolások 22 százaléka, az egyetemistáknak 19 százaléka. Mindez közvetetten arra a már érintett tényre is utalhat, hogy a két típusú felsőoktatási képzésben részt vevők társadalmi összetétele eltérő, s az egyetemisták mind az otthonról kulturális tőke, mind az anyagiak tekintetében33 Oktatásihozott helyzetkép előnyt élveznek a főiskolásokkal szemben.

(százalékos elĘfordulás) (százalékos előfordulás)

matematika idegennyelv

felvételielƅkészítƅ

6

humántárgyak

5

másmƾvészet egyéb

8 12

6

9

10. ábra: Egyetemisták és fĘiskolások, valamint a teljes minta összehasonlítása különbözĘ 10. ábra: Egyetemisták és főiskolások, valamint a teljes minta összehasonlítása szempontok szerint különböző szempontok szerint

1

13

5

2

1

13

7

számítástechnika

2

15

3

énekͲzene

2

15

5

másodikidegennyelv

8

13

10

természettudományok

8

32

14

sport,edzés

10

31

18

(az százalékoselőfordulása) elĘfordulása) (az egyes egyes jellemzĘk jellemzők százalékos

3 1 2

59 58

jártakkülönórára 10

általánosiskola

19 22

vandiákhitele

10

0

31

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

20 középiskola

30

40

50

60

36

70

mindkétiskolában

95 91

idegennyelvenbeszélƅkaránya 60

Egyetemisták, főiskolások Egyetemisták, fĘiskolások A főiskolások és az egyetemisták összetételét vizsgálva világosan látszik, hogy az alacsonyan iskolázott

A szülők fĘiskolások és az egyetemisták látszik, az alacsonyan gyermekei számára továbbra isösszetételét zárva vannakvizsgálva a felsőfokúvilágosan intézmények kapui.hogy A legfeljebb 8 osziskolázott szülĘk gyermekei számára továbbra is zárva vannak a felsĘfokú intézmények kapui. tályt végzett apák gyermekei mindenki máshoz képest jelentős esélyhátrányokkal küzdenek, s az elmúlt A legfeljebb osztályt végzett apák gyermekei mindenki máshoz képest jelentĘs esélyhátrányokkal 8 év során8 nem látszanak a jelei annak, hogy megkezdődött volna valamiféle esélykiegyenlítődés. Ha az küzdenek, s az és elmúlt 8 év során nem látszanak a jelei annak, hogyhogy megkezdĘdött volnaesetében valamiféle egyetemisták a főiskolások összetételét vetjük össze, akkor azt látjuk, míg a főiskolások esélykiegyenlítĘdés. Ha az egyetemisták és a fĘiskolások összetételét össze, akkor azt látjuk, az általános iskolai végzettségű apák gyermeki vannak mindenki máshoz vetjük képest hátrányos helyzetben, hogy mígazaegyetemi fĘiskolások esetében az általános iskolai végzettségĦ apák gyermeki vannak mindenki addig hallgatók esetében a felsőfokú végzettségűek gyermekei vannak előnyben, hiszen 32 Ifjúság2008 Gyorsjelentés máshoz képest hátrányos helyzetben, addig az egyetemi hallgatók esetében a felsĘfokú számarányukhoz képest több mint kétszeresen vannak felülreprezentálva a hallgatók között. végzettségĦek gyermekei vannak elĘnyben, hiszen számarányukhoz képest több mint kétszeresen vannak felülreprezentálva a iskolai hallgatók között. egyetemisták 14.14. táblázat: AzAz apák iskolai végzettsége ésfĘiskolások főiskolásokkörében, körében, 2000-2008 táblázat: apák végzettsége egyetemisták és 2000-2008 (százalékos megoszlás) megoszlás) (százalékos

Az apa iskolai végzettsége felsĘfok középiskola szakmunkásképzĘ legfeljebb 8 osztály Összesen

2000 44 31 22 3 100

Egyetemisták 2004 39 38 22 1 100

2008 42 35 22 1 100

2000 29 33 32 6 100

FĘiskolások 2004 24 38 33 5 100

2008 30 34 33 3 100

Érdemes néhány dimenzió mentén összehasonlítani egymással a fĘiskolásokat és az egyetemistákat, illetve a felsĘfokú képzésbe járókat a teljes populációval. A 10. ábráról érdemes kiemelnünk, hogy a felsĘfokú képzésben részt vevĘk körében jóval magasabb (91%, illetve 95%) az

17 10 8

mártanultakvalahakülföldön

egyetemista fƅiskolás

26 23

tervezik,hogykülföldönfognaktanulni

teljesminta

12 39 41

tervezik,hogykülföldönfognakdolgozni 28 0

20

40

60

80

100

Az oktatásihelyzetkép helyzetkép bemutatásának zárásaként tehát hasonló következtetést Az oktatási bemutatásának zárásaként tehát hasonló következtetést vonhatunkvonhatunk le, mint 4 év-le, mint 4 évvel ezelĘtt: a hátterű társadalmi hátterĦ iskolázási esélyegyenlĘtlenségek (elsĘsorban azanyagi otthonról vel ezelőtt: a társadalmi iskolázási esélyegyenlőtlenségek (elsősorban az otthonról hozott és hozott anyagi és kulturális tĘke) befolyásolják változatlan aintenzitással fiatal nemzedék kulturális tőke) változatlan intenzitással fiatal nemzedékbefolyásolják tudásszerzését,aiskolázási esélyét. tudásszerzését, esélyét. A kvantitatíviskolázási kutatás során felmerült problémák közül többet körüljártunk a fókuszcsoportos vizsA kvantitatív kutatás során felmerült érintve problémák közül többet körüljártunk a fókuszcsoportos gálatokban. Ezek közül az iskolázottságot a következők emelhetők ki. vizsgálatokban. Ezek közül az iskolázottságot érintve a következĘk emelhetĘk ki. Ma már a nappali tagozatos hallgatók körében is igen gyakori a munkavégzés. Az iskola és a munkahely nem minden esetben áll egymással folytonos idĘrendi kapcsolatban.

32

Oktatási helyzetkép

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

Ma már a nappali tagozatos hallgatók körében is igen gyakori a munkavégzés. Az iskola és a munkahely nem minden esetben áll egymással folytonos időrendi kapcsolatban. Az alábbi ábrán áttekinthetjük az iskola-munkahely közötti lineáris kapcsolaton kívül fellelhető többi mellékutat. A preferált iskola-munkahely irányt a vastag szürke nyíl szimbolizálja. A kutatás célját képezte az iskolaválasztás preferenciáinak feltérképezése. Mint majd látni fogjuk, számos esetben a választás sikertelennek bizonyult és a fiatal már iskolai pályája során letért a munkahely felé vezető útról. 34 Ifjúság2008 Gyorsjelentés Vannak, akik kiestek az iskolarendszerből és vannak, akik szakot váltottak az iskola alatt. Az elvégzett vagy félbehagyott iskolák pedig nem minden esetben folytatódtak a munkahelyeken, vannak, akik munkanélküliek Azlettek. iskola és a munkahely közti átmenet lehetséges útjai Az iskola és a munkahely közti átmenet lehetséges útjai

iskola

munkahely

átképzés iskolaváltás lemorzsolódás

munkanélküliség

Az elvégzett szakmák, adott végzettségek nem minden esetben felelnek meg a munkaerőpiac elvárásainak. A tanulmány célja ezeknek a negatív anomáliáknak a természetét feltárni és esetenként megoldási javaslatokat megfogalmazni. Az elvégzett szakmák, adott végzettségek nem minden esetben felelnek meg a munkaerĘpiac elvárásainak. A tanulmány célja ezeknek a negatív anomáliáknak a természetét feltárni és esetenként Az iskola megoldási javaslatokat megfogalmazni. Az Az iskola iskola az említések szintjén pozitív és negatív elemként is felmerült a fókuszcsoportokon. Pozitívum a jó jegy, tanári dicséret. Az iskola az aemlítések szintjén pozitív és negatív elemként is felmerült a fókuszcsoportokon. Mondjuk amikor megdicsér a tanár, hogy jó jegyet kaptunk! Pozitívum a jó jegy, a tanári dicséret. Amikormegdicsér kapok egyaötöst, annak Mondjuk amikor tanár, hogy nagyon jó jegyetörülök! kaptunk! Vannak iskolák is, ahol az a természetes, ha valaki jó jegyet kap. Amikorolyan kapokkiemelkedő egy ötöst, annak nagyon örülök! Nálunk ilyen nincsen, mert a tanárok tök természetesnek veszik, hogy ha valakinek jó jegye Vannak olyan kiemelkedĘ iskolák is,ezt ahol az a természetes, ha valaki jó jegyet kap. van,nincsen, mert azért járunk hogytök tanuljunk. Nálunk ilyen mert ezt aoda, tanárok természetesnek veszik, hogy ha valakinek jó jegye van, mert azért járunk oda, hogy tanuljunk. Vannak olyan helyzetek, amikor a tanulók már azt is pozitívumként említik, ha egy dolgozat egy-

Vannak olyan helyzetek, általán megfeleltre sikerül. amikor a tanulók már azt is pozitívumként említik, ha egy dolgozat egyáltalán megfeleltre Írunk egysikerül. dolgozatot, és nem sikerült, de ha megvan a kettes, akkor örülök. Írunk egy dolgozatot, és nem sikerült, ha megvan a kettes, akkor örülök. Az iskolát persze számos dolog miattdekellemetlennek érzik. Sokan nem szeretnek korán kelni, nem Az iskolát persze számos dolog miatt kellemetlennek érzik. Sokan nem szeretnek korán kelni, szeretik a nulladik órákat. A tanár szerepe sem minden esetben bizonyult pozitívnak. Amikor rossz nem szeretik a nulladik órákat. A tanár szerepe sem minden esetben bizonyult pozitívnak. Amikor jegyet ad, vagy amikor kivételezik másokkal, akkor kedvezőtlen a megítélése. rossz ad,kapcsolatos vagy amikorattitűdök kivételezik másokkal,csoportba akkor kedvezĘtlen a megítélése. Azjegyet iskolával 3 tematikus rendezhetők. A fizikai környezet, a tanárok Az iskolával kapcsolatos attitĦdök 3 tematikus csoportba rendezhetĘk. A fizikai környezet, a és a tananyag azok az elemek, melyek a fiatalokban az iskolával, iskolába járással kapcsolatban különtanárok és a tananyag azok az elemek, melyek a fiatalokban az iskolával, iskolába járással böző érzelmeket keltenek. A diákokban megfogalmazódnak mind kritikai állítások, mind ajánlások. kapcsolatban különbözĘ érzelmeket keltenek. A diákokban megfogalmazódnak mind kritikai állítások, mind ajánlások. Fizikai környezet

33

Fizikai környezet A fizikai környezettel kapcsolatban felmerült az autonómia igénye. Bizonyos mértékű szabadság segíthet olyan problémák megoldásában, melyek kellemesebbé tehetnék a diákok életét. Az iskolák hangulata, enteriőrje a diákok szerint sokszor unalmas, depresszív. Ezen segíthet a fiatalok kooperatív bevonása. Számos ötlet hangzott el a zenére és a színes falakra vonatkozóan. Sokszor természetesen csak az igény jelentkezik, de kimutatható az aktív szerepvállalásra irányuló akarat is. Legtöbbször az átfestés igénye merült fel. Hangulatosabb iskolát szeretnék! Képek a falon, zene a héttérben, meg ilyesmi. Legyen kicsit emberközelibb. Igen, inkább a kinézetre. Hogy legyen valami hangulata a dolognak, ha már odajárok X évig, és nézem. Jó, hát örüljek neki, hogy fölvettek. Az ilyen módon egyénivé tehető iskolákat inkább magukénak éreznék a diákok. Olyan hely benyomását keltené, ami nem idegen tőlük, hanem az ő kézjegyüket is magán hordozó saját tulajdon. Ezzel komoly motivációs lehetőség nyílna meg számukra. Az egyetemeket pedig a középiskolákkal ellentétben már szinte túl lazának érzik. A tanítási módszer nagymértékben eltér az egyetemeken és a középiskolákban. Ezt az átállást nem mindenki éli meg lehetőségként, sokkal inkább az oktatási oldalról sugárzó érdektelenséget érzékelnek. Talán egy kicsit túl nagy az önállóság, túl nagy szabadságot adtak nekünk az egyetemen. Amikor odakerültünk, elsőben rájöttünk, hogy nem kell bejárni órákra, nem kell igazolást hozni meg semmi ilyesmi. A középiskolában is rákényszerítenek minket arra, hogy tanuljunk. Itt nem érdekli őket, hogy tanulunk-e vagy nem. Tanárok A tanárokat számos kritika éri, ezek egy részét a generációs távolság okozza. A tanároktól való nagy távolságot számos esetben hangoztatták. Ennek alapja egyfajta kölcsönös meg nem értés. Hát mert nem értenek meg minket. Tényleg, hogy ha nem tudom, 20 évvel idősebbek, vagy többel, és teljesen máshogy nőttek fel, így úgyse fognak megérteni, mi meg őket nem értjük meg. Ez a távolságérzet számos konfliktus alapja lehet. A bizalom hiánya sok esetben eltávolítja a fiatalokat attól a potenciális segítségtől, mely támogatná őket különböző neuralgikus élethelyzetekben. A beszélgetések során a tanárokat nemcsak távolinak, de sokszor motiválatlannak is tartották. A motiváció hiánya miatt az órák unalmassá válnak. Meglátszik a tanárokon, hogy ők is unják. Valahogy úgy kéne csinálni, hogy egy kicsit őket is érdekelje, meg a mi érdeklődésünket is felkeltsék esetleg, hogy ha lehet. A legtöbb tanár ilyen kényszerpályán van. Nem tud mit kezdeni magával, és akkor elmegy tanítani. És a saját maga életét is megkeseríti, meg a miénket is. A tanárok motiválatlanságában feltételezhetően a diákok visszajelzéseinek hiánya is szerepet játszik. A diákok motiválatlansága, érdektelensége hatást gyakorol a tanárok munkájára, így a kölcsönös hatásokon alapuló defektusos viszonyon mindkét fél motivációjának változtatásával lehetne segíteni. Ebből a szempontból nehéz elkülöníteni, melyik okozza melyiket. Az alábbi idézet ezt a körforgást próbálja szemléltetni. Én 15 éve, hogy elkezdtem a tanulást, és akkor még abszolút nem volt kötelező a nyelv. A németet tanultuk, vagy megpróbálták velünk taníttatni, de amikor a tanár azt mondta, hogy ti hülyék vagytok, és kár veletek foglalkozni, akkor igazából csak bementünk rajzolgatni az órára. Tehát abban az időben abszolút nem volt ösztönzés a nyelvtanulásra. De most már ez biztosan máshogy van. A gyakori tanárcsere és az alternatív módszerek használata szintén elbizonytalanítja a fiatalokat, melyek félreértésekhez vezetnek.

34

Oktatási helyzetkép

Nekem saját tapasztalatom, hogy nekem a gimiben az angol volt a második nyelv, és 2 év alatt 5 angoltanárom volt, és az egyiknél nem lehetett megszólalni. Tehát az olyan érdekes nyelvtanítás volt. Azt mondta, hogy nem arról fog szólni az angol óra, hogy beszélünk, hanem ő beszél, és mihallgatjuk, hogy mit magyaráz. És hát ez nem egy gyakorlatias nyelvtanítás. A felsőoktatási intézményekben egészen más problémák jelentkeznek a tanárokkal kapcsolatban, ott sokszor inkább a tanár jelenléte hiányzik, nem a motiváltsága. Angolt szerettem volna tanulni a főiskolán, meg is kaptuk a könyveket, és közölték, hogy „bocs,de mégsem, mert nincs tanár, aki órát adna alapszinten”. És kicsit ez olyan váratlanul ért, és így mentünk olaszra alapszinten. És most eszembe jutott, hogy mennyire tehet az iskola, és itt úgy gondolom, hogy igen. Tehát azért egy nyelvoktatás ne a mi dolgunk legyen már, hogy van-e tanár, vagy nincs. Hanem azért ez egy minimum elvárás, hogy a tanintézmény biztosítson kellően tanárokat. Tananyag A tananyagot sokszor a valós céltól távolinak érzik, a diákok nem látják a kapcsolódási pontokat a tanagyag és a megszerezni kívánt szakma között. A már végzettek számos esetben kritizálták az iskolai tananyagot, mely a tényleges szakmák kihívásaira nem készítette fel őket megfelelően. …több gyakorlati dolgot kéne az órákra bevinni. Mert általában az elméletet nyomatják mindenhol, és az így eléggé száraz és unalmas. Nem lehet összefüggést találni a kettő között, hogy az embernek saját magának kell ezeket így megtapasztalnia. Ezzel kapcsolatban jóval nagyobb mobilitást igényelnének a diákok, amikor kevésbé formalizáltan, a jelenleginél sokkal szabadabban, átjárhatóbban képzelik el a gyakorlat megszerzését. Nem kellene mondjuk mindig suliban lenni, szóval lehetne ide-oda menni, szóval hogy több ilyen szakmai tapasztalatot szerezni, meg ilyesmi. Tehát minden suliban van olyan, amikor valaki valami olyat tanul, ami tökre nem érdekli, meg olyan is, ami kicsit érdekli. Szóval így azokat lehetne hanyagolni, ami nem érdekli. A gyakorlat megszerzésével kapcsolatban pozitívumként említették a külföldi gyakorlatokat. A középiskolások jellemzően a németországi gyakorlatokat élvezik, ezeket nagyon várják. A felsőoktatási intézményekben is hiányolták a komolyabb gyakorlatot, de megjelentek más igények is. Ilyen a nyelvoktatás kiemelt szintje és a kommunikációs, prezentációs skillek elsajátítása. Több kommunikációs készségfejlesztés kellene. Azt kéne megtanítani, hogy hogy tudnám magamat úgy eladni, hogy tényleg összejöjjön egy állás. Adott esetben lehetne egy olyan órád, hogy „öcsém, így kell kinéznie egy önéletrajznak.” Az iskola szerepkészletébe nem tartozik bele az, hogy a tanulókat átvezesse a munka világába, amivel kapcsolatban elvárásaik lennének, és aminek hiányát komoly defektusnak tartják. Megkaptam a szakmai képesítésemet, csak éppen azt is közölték vele, hogy „jó, tessék, kapsz egy papírt, megtanultál egy szakmát, csak éppen keress is hozzá állást, azt ott csináld”. Ehhez járul az a tény, hogy számos munkahely esetében kérik az 1-2 éves gyakorlatot, amit a pályakezdők nem tudnak felmutatni. És a gond még az, hogy nagyon sok helyen úgy állnak hozzá, hogy 1-2 év gyakorlat. És hogy szerezzek gyakorlatot, ha nem vesznek föl? Kedvencem a „pályakezdő személyt fölveszünk 1 év gyakorlattal”. Mert az úgy ugye nagyon lehetséges, hogy pályakezdő, és van már 1 év gyakorlata!

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

35

Az iskolaválasztás szempontjai Általános bizonytalanság tapintható ki a pálya- és iskolaválasztás területén, a fiatalok számos esetben nincsenek felkészülve arra a döntésre, amit akár 14 éves korban meg kell hozniuk. Hát szerintem sokan nem tudják, hogy mik akarnak lenni majd nagy korukban. Sokan nem döntötték el a választás időpontjáig, hogy milyen pályára is szeretnének menni, az erőltetett döntés pedig sok esetben hibásnak bizonyul, amit az iskolatípusok közti nehéz átjárhatóság miatt utóbb nem könnyű korrigálni. Az iskolaválasztás szempontjait vizsgálva két alapvető attitűdöt különíthetünk el. A már alkalmazott push-pull fogalompárt használjuk ismét. Push hatású attitűdökben dominálnak a környezet adta információk, lehetőségek: . Család, barátok, ismerősök alkotta csoport tagjai megosztják a fiatalokkal tapasztalataikat, segítenek a tájékozódásban. . Lokális lehetőségek: számos esetben a választás az adott lehetőségekre redukálódik, ez kifejezetten igaz a középiskolák esetében. A pull hatású attitűdökben dominálnak az egyéni érdekek: . Könnyű bejutás: az egyéni érdekek könnyű oldala. Számos diák orientáció, érdeklődés hiányában a legkisebb ellenállás felé halad. . Az adott szakma iránti konkrét érdeklődés a legkézenfekvőbb iskolaválasztási szempont. . Az anyagi lehetőségek nagy húzóerőt jelentenek a fiatalok számára. Abban az esetben is, amikor egy bizonyos szakma kevésbé érdekli, az elérhető jó anyagi helyzet olyan motiváló erővel bírhat, mely az adott iskola, szakma választására ösztökéli őket. A push hatások terén említett család és rokonok ma már nem minden esetben bizonyulnak kompetensnek az iskolaválasztás terén. A szülők számos diák szerint elvesztették kompetenciájukat. Ők más társadalmi rétegben nőttek fel, én is másban fogok. Én már más szemszögből kezdem el látni a dolgokat, mint ők. Természetesen mindig visszatérünk arra, hogy tanuljak, meg hasonlók, tehát jót akartak ezzel, hogy könnyebb legyen nekem. Úgyhogy ilyen téren talán nem hibásak. Az iskolaválasztás szempontjait két csoportban mutatjuk be. A preferenciák alá csoportosítjuk azokat a tényezőket, amelyek a választást vonzóbbá teszik, a diszpreferenciák pedig eltávolítják őket bizonyos választási lehetőségektől. Preferenciák A kutatás során az alábbi preferenciákat mutattuk ki: . Érdeklődés . Anyagi megfontolások . Sikertelenség okozta továbblépés . Egyediség Az iskolaválasztásban az érdeklődésnek van a legnagyobb szerepe, ez számos pozitív hatást gyakorol magára a tanulásra is. Az alábbi idézetből látható, hogy az érdeklődés előre is vetíti a pozitív hozzáállást. Én azért mentem kozmetikusnak, mert az érdekelt, és az volt a véleményem, hogy egy valamit kell jól csinálni, de azt jól. Anyagi megfontolások szerinti választás szintén számos esetben elhangzott. Az anyagi megfontolások mindig összefüggésben voltak a szakma által kínált szolgáltatásra mutatkozó igény valószínűségével is. Azokat a szakmákat favorizálták a fiatalok, amelyekre állandó igényt feltételeztek.

36

Oktatási helyzetkép

Hát szerintem a fodrász az olyan munka, ami úgyis mindig kelleni fog, meg én például ezzel majd így külföldön szeretnék. Szóval ott is kellenek fodrászok. Nagyon kell fodrász, szóval szerintem, én ezért választottam ezt. Majd szeretnék külföldön. Az, hogy a jövőben melyik szakma fog munkahelyet, nyugodtabb megélhetést garantálni, nemigen látható előre. Ebben a kérdésben a diplomások is bizonytalanok. Ők sem tudják, hogy egy szakmával mennyit is lehet keresni, mert ugyanaz a szakma lehet egy bizonyos területen hiányszakma, egy másikon viszont túltelített. Ez olyan dolog, hogy főiskolán is, egyetemen is vannak szerintem tényleg büfé szakok. Remélem rendezvényszervező nincs köztünk senki! Mert az ilyeneket feleslegesnek tartom. Igaz, Pesten van egy ismerősöm, aki 21 éves, rendezvényszervező, és havi 300-400 ezreket keres. Sikertelenség okozta továbblépés azokra volt jellemző, akik már előre beépítettek menekülési alternatívákat az életvezetésükbe. Ők számoltak a kudarc lehetőségével, ezáltal nyitottnak is bizonyultak más szakma megtanulására. Ez attól függ, hogy ebben hogy fogunk tudni elhelyezkedni. Mert ha nem megy, akkor kell valami mást keresni, mert hát mégis csak meg kell élni valamiből. Szóval addig keres az ember, amíg nem talál. Az egyediség olyan szakmunkás szakmákra irányítja a figyelmet, amelyek az anyagi és egyéb lehetőségeket tekintve túlszárnyalhatják a viszonyítási alapként szolgáló diplomás szakmákat. Ilyen többek között a szakácsmesterség. Van benne valami. Nekem az öcsém csak egy szakács, de abban viszont olyan szintű, hogy Budapesten általában chef, és például sokszor lényegesen többet keres vele, pedig csak egy szakmunkásvizsgája van, meg egy mestervizsga, de ennyi. Tehát ha jó valaki a szakmájában, akkor azzal túl lehet szárnyalni egy rossz diplomás embert. Diszpreferencia A kutatás során az alábbi diszpreferenciákat mutattuk ki: . Bizonytalan alternatívák esetén a konkrétumok felé . Sorba rendezés . Céltalanság – érdektelenség . Kényszerpálya . Továbbtanulási idő kitolása . Gúny . Predesztinált sorsok Bizonytalan alternatívák esetén a konkrétumok felé vett irány a diploma megszerzését teszi feleslegessé. A tanulásra fordított befektetésben érzett bizonytalanság legtöbbször a könnyebb ellenállás felé tereli a fiatalokat. Nem muszáj továbbtanulni, mert annyi diplomás van mindenfelé, és nem tudnak mit kezdeni a diplomájukkal, mert elmennek Mekibe dolgozni. Ezért kell inkább egy valamit, egy szakmát jól csinálni, és az ember szerintem azzal többet ér. Voltak olyanok, akik a lehetséges iskolák közül úgy választottak, hogy sorba állították különböző szempontok szerint, és a lista aljára kerülőket egyszerűen kihúzták. Hát hogy nem bírtam eldönteni, hogy mit akarok, és akkor felírtam 5 fajta lehetőséget, és kihúztam az egyiket, majd a másikat és a legvégén ez jött ki. A céltalanság már az okozat oldaláról érhető csak tetten, az érdektelenül elvégzett iskolák után a tanulók nem helyezkednek el az adott területen.

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

37

A szakmám fodrász, de úgy annyira nem is használtam, csak elvégeztem az iskolát, aztán így otthon a családban csinálgattam meg a hajakat. Sárváron tanultam bőrdíszművesnek de nem dolgoztam soha ebben a szakmában. Vannak fiatalok, akik az iskolaválasztásuk során valójában kényszerpályán mozognak. Ők általában gyengébb tanulók voltak az általános iskolákban, emiatt középiskolát már kevesebb lehetőség közül választhatnak. Ezek a kényszerlehetőségek pedig valószínűleg nem egyeznek meg az érdeklődési területekkel, emiatt az ilyen diákok demotiváltak lesznek. Ha rosszak a jegyek, akkor mégis csak kell valami szakma, akkor persze, hogy elmegy egy olyan suliba, ahova felveszik. Nekem azt mondta az angoltanárom, hogy tanár úr, legyen szíves átengedni, hogy annak mehessek, aminek akarok, fodrásznak, erre ő mondja, hogy hát angyalom van hely kőművesek között… A továbbtanulás megkezdésének esetleges kitolása annyiban diszpreferencia, amennyiben a diák továbbra is bizonytalan, nem a végcél felé halad, hanem bizonyos okok miatt a felsősokú vagy továbbképzés megkezdése előtt megáll. Megvan benne továbbra is a lehetőség, a kedv, de nem lép tovább. Most még nem megyek főiskolára. Lehet, hogy majd 10 év múlva úgy döntök, hogy megérné, mert úgy látom, de most még nem. A gúny a diszpreferencia egyik legkínosabb megnyilatkozása. Ebben az esetben a kortársak, a rokonok, esetleg a tanárok ironikus, lekicsinylő megjegyzései tántoríthatják el a diákokat a továbblépéstől, illetve érdeklődésük tárgyától. Mondtam az osztályfőnökömnek akkoriban, hogy hát én szeretnék állategészségőrnek vagy valami ilyennek tanulni, adjon nekem tanácsot! Akkor is voltak ilyen pályaválasztási emberkék és akkor azt mondták nekem: hát mit akarsz te? Hát hogyan segítesz te, amikor a tehénnek borjúzni kell, hát ne hülyéskedjél már! Szóval, itt kezdődik… hogy ügyesen 14 évesen belénk sulykolták, hogy nem, nem. Akkor mondom édesapámnak – mivel ő egészségügyben dolgozott elég sokáig –: Apu, elmegyek ápolónőnek! Te? Hát hogyan akarsz te megemelni egy 60kg-os beteget? Hát hogyan fogod te azt megmosdatni? Ugyan már, kislányom! Hagyjuk! Szóval… ilyen helyzetek is vannak. Predesztinált sorsok szintén okozzák a kényszerpályára kerülést. Legtöbb esetben a fiatalok életkörülményei, lakóhelyük befolyásolja negatív irányba a továbbtanulási lehetőségeiket. Sokszor elhangzott az az iskolaválasztási szempont, hogy ez az iskola volt a közelben, emiatt csak ide mehettek, kellet menniük. Az sem mindegy, hogy milyen környéken lakik, mert akkor már arról el van ítélve. Egyéb döntési tényezők A fenti preferencia, diszpreferencia megközelítésen kívül találtunk olyan egyéb tényezőket is, melyek az iskolaválasztást nem a fent elemzett két dimenzió mentén befolyásolták. Ezek: . A nem, mint választóvonal . Pozitív diszkrimináció . Félrecsúszás . Késői változás . Átállási lehetőség hiánya . Időközi lemorzsolódás Már-már triviális, hogy a pályaválasztók neme milyen erősen determinálja az iskola-, de leginkább a szakmaválasztást, mennyire leszűkíti a választható lehetőségek körét. Az átjárás számos esetben nem kizárt ugyan, de az ilyen átjárások meglehetősen különlegesek.

38

Oktatási helyzetkép

Nem vicc, van a 12.-esek között két lány, meglesz a kőműves szakmája. Hát ez milyen durva már! Ha ilyen mérnök, akkor azt mondom ok, de kőműves? Szerintem nem is fognak tudni elhelyezkedni, egy ember sem fogja felvenni őket, azért, mert nők. Kaposváron is van az építőipari, aki szakmunkásban van két lány kőműves meg melegburkolónak tanul. Nálunk a végzős lányok három van, aki hentes. A pozitív diszkrimináció gyakorta említett jelenség, melyben a diákok azt nehezményezik, hogy az esetleg szűkös erőforrásokhoz csak egy-két diák juthat hozzá, emiatt ők hátrányba kerülnek a felkészülés során. Ugye meg hát nem a doktor néni vagy doktor bácsiék lánya… A diszpreferencia szintén sajátos formája az a félrecsúszás, amikor nem azt a szakmát választja a diák, amely érdekelte, hanem azt, amiben a tanára tehetségesnek tartotta. Utóbb viszont a munka során átsodródott oda, ami a kezdetekkor inkább érdekelte. Én semmiképpen nem akartam ilyen mezőgazdasági szakon végezni. Aztán végül is amiatt is mentem, mert nagyon jó voltam biológiából, aztán a tanárom mondta, hogy jó vagy biológiából, menjél ilyesmi területre! Mert rajzolni egyáltalán nem tudtam, aztán végül is ilyen műszaki rajzokat olvasok most. És azt nem tanultam. A késői változás a fenti félrecsúszásnak egy markánsabb fajtája. Ebben az esetben a volt diák bánkódik is amiatt, hogy nem a mostani érdeklődési területének megfelelő iskolát választotta. Én például ehelyett a bőrdíszműves szakma helyett, választhattam volna például valamilyen kertészkedéses dolgot, vagy virágokkal kapcsolatos dolgot. A virágok azért úgy közel állnak hozzám, mint ez az egész. Csak akkor még nem, akkor még nem voltam olyan virágmániás, mint most. A felsőoktatási intézményekben gyakrabban nyílik lehetőség a váltásra, amivel az ide járók merészebben élnek is. Mikor bekerültem a suliba már rálátásom nyílt nagyon sok dologra, inkább a felnőttképzést választottam. A pénz miatt, meg alapból, mert abból most több lehetőséget látok. Időközi lemorzsolódás Az iskolaválasztás, a tanulás és a munkába állás szakaszai nem minden esetben követik egymást következetesen. Számos diák vagy saját döntése miatt vagy külső körülmények hatására nem folytatja a választott iskolában a tanulmányait. Ők vagy váltanak különféle szakképzések között, vagy megszakítják tanulmányaikat és lemorzsolódnak. Az induló osztályokból való kiáramlás számos esetben megközelíti az 50%-ot. Mi 36-an voltunk, most vagyunk 18-an. Még egy év van hátra. A lemorzsolódás nem kizárólag a rossz tanulmányi eredmény következménye. Az okok feltárása sok esetben még az osztálytársak előtt is rejtve marad. A lemorzsolódás, illetve az azt megelőző hiányzás számos esetben a diákok szemszögéből is értelmetlennek tűnik. A szakácsok között is sokan nem járnak be, szóval onnan is fognak irtani. Nem értem, hogy szakmát akarnak és mégsem járnak be.

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

39

Az iskolaválasztás utólagos megítélése Az iskolaválasztást illetően a fiatalok utólag megerősítést kaphatnak, önigazolást nyerhetnek, vagy döntésüket hibásnak ítélhetik. A diplomások jellemzően úgy érzik, maguk választottak, és jól döntöttek. Nekem is elsősorban az érdeklődési körömbe esett, plusz én is közgazdász leszek és a reál tantárgyak jobban mentek. Úgy éreztem, hogy ez az, ami testhezálló. De mint az a korábban leírt véleményekből is látszik, sokan az iskola befejeztével már elhagyták a szakmát, emiatt az iskolaválasztás utólagos megítélése jellemzően rossz. Ennek oka lehet a képzéssel kapcsolatos csalódás, számos esetben pedig az, hogy nem valósultak meg az irreális elvárások. Jellemzően a képzettség, a szakma iránti kisebb kereslet, s ennek eredőjeként a munkanélküliség hat kiábrándítóan a fiatalokra. Nekem is hatalmas terveim voltak mindaddig, amíg meg nem kaptam a diplomámat. Aztán sorba kaptam a pofonokat, hogy „ide se, oda se, amoda se.” A múltkor beszélgettem egy vízvezeték-szerelő sráccal fenn a presszóban, és mondja, hogy „hát ő tök jól elvan, egész nap dolgozik, itt a barátnője, most jegyezte el…” hát – mondom –, akkor lehet, hogy tényleg rossz fele indultam el. Úgyhogy most már én is azt mondom, hogy egy jó szakmával lehet, hogy tényleg többet lehet elérni, mint egy kaposvári egyetemes diplomával. Hogyha én visszatekintek az elmúlt pár évre, akkor még mindig motiválták a fiatalokat, hogy „menj, és tanulj tovább”, meg „szerezz diplomát, menjél főiskolára, mert akkor majd leszmunkád. Diploma, diploma, diploma!” És ugye akkor elvégezte a hallgató az iskolát, és akkor meg azt mondták, hogy köszi, de túlképzett vagy. Szóval azért, ha hosszú távon belegondol az ember, akkor azért ez egy átverés, hogy akkor most milyen cél van e mögött.

41

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

MUNKAERŐ-PIACIHELYZETKÉP HELYZETKÉP MUNKAERė-PIACI A kutatás során megkérdezett 8076 fiatal 44 százaléka dolgozott az adatfelvétel idején, fő tevékenyA kutatás során megkérdezett 8076 fiatal 44 százaléka dolgozott az adatfelvétel idején, fĘ ségének 39 százalék tekintette a munkát. tevékenységének 39 százalék tekintette a munkát. Akik nem fő tevékenységként dolgoznak, azok elsősorban tanulók (főképp felsőoktatási intézAkik nem fĘ tevékenységként dolgoznak, elsĘsorban tanulók21(fĘképp felsĘoktatási ményekben). A nem fő tevékenységként dolgozók azok java része alkalmazott. százalékuk betanított, intézményekben). A nem fĘ tevékenységként dolgozók java része alkalmazott. 21 százalékuk 27 százalékuk szakmunkás. Azt gondolhatnánk, hogy elsősorban azokról van szó, akik szakmunkásbetanított, 27 százalékuk szakmunkás. Azt gondolhatnánk, hogy elsĘsorban azokról van szó, akik képzőbe vagy szakközépiskolába járnak, de ez nincs így: meglehetősen sok főiskolás, egyetemista szakmunkásképzĘbe vagy szakközépiskolába járnak, de ez nincs így: meglehetĘsen sok fĘiskolás, van a tanulás mellett betanított vagy szakmunkásként dolgozók között. A nem fő tevékenységként egyetemista van a tanulás mellett betanított vagy szakmunkásként dolgozók között. A nem fĘ dolgozók egy másik nagy csoportja diplomát nem igénylő szellemi (irodai) munkát végez. Ők a legtevékenységként dolgozók egy másik nagy csoportja diplomát nem igénylĘ szellemi (irodai) többen egyetemisták, de sokvagy gimnazistát vagy egyéb munkát főiskolások végez. ėk vagy a legtöbben fĘiskolások egyetemisták, de soktanfolyamra gimnazistátjárót vagyis találunk egyéb körükben. tanfolyamra járót is találunk körükben. 15. fő tevékenység tevékenységrészletesen részletesen 15. táblázat: táblázat: A A jelenlegi jelenlegi fĘ (azérdemi érdemiválaszok válaszokszázalékos százalékosmegoszlása) megoszlása) (az

Tevékenység tanul, részt vesz valamilyen iskolában vagy tanfolyamon valamilyen képzésben dolgozik, akár bejelentve, akár nem, akár alkalmazottként, akár vállalkozóként munkanélküli összesen munkanélküli, álláskeresési járadékot kap álláskeresési támogatásban részesülĘ, közhasznú foglalkoztatott munkanélküli, ellátás nélkül más inaktív összesen terhességi-gyermekágyi segélyen van gyeden van gyesen van gyeten van háztartásbeli, otthon van a gyerekkel (gyed, gyes, gyet nélkül) eltartott, otthon van rokkantnyugdíjas, rokkantjáradékos (más) nyugdíjas szociális segélyezett egyéb inaktív egyéb

Százalék 44,5 38,9 6,9 2,7 0,4 3,8 9,3 0,3 1,8 3,5 0,2 0,6 0,9 0,5 0,0 1,0 0,4 0,5

N=7919

Vannak azonban olyanok is, akik tevékenységüknek a munkát tekintik, mégismégis csinálnak mást is Vannak azonban olyanok is,főakik fĘ tevékenységüknek a munkát tekintik, csinálnak mellette. A fő tevékenységként dolgozók 10 százaléka munka mellett tanul. Egy százaléknyian, mást is mellette. A fĘ tevékenységként dolgozók 10 százaléka munka mellett tanul. Egybár dolgoznak, eközben munkanélkülinek tekintik magukat nem kapnak), szintén egy százaszázaléknyian, bár dolgoznak, eközben ismunkanélkülinek is (ellátást tekintik magukat (ellátást nem kapnak), léknyian pedig eltartottnak. szintén egy százaléknyian pedig eltartottnak. A fő tevékenységként végzettvégzett munkamunka mellettmellett tanulóktanulók legnagyobb része (47része százaléka) egyetemre A fĘ tevékenységként legnagyobb (47 százaléka) egyetemre vagyjárfĘiskolára jár (a két iskolatípus közöttazonos hozzávetĘleg azonos arányban vagy főiskolára (a két iskolatípus között hozzávetőleg arányban oszlanak meg), oszlanak 22% pedig meg), 22% tanfolyamot pedig valamilyen tanfolyamot végez. valamilyen végez. Az elsĘ munkavállalás A fiatalok 69 százaléka dolgozott már pénzért életében, 51 százaléknak pedig már 3 hónapnál hosszabb, iskolai szünidĘn kívüli munkavállalása is volt. Az elsĘ pénzért végzett munka vállalására

42

MunkaerĘ-piaci Ifjúság2008helyzetkép Gyorsjelentés

Munkaerő-piaci helyzetkép

Az első munkavállalás Gyorsjelentés A fiatalok 69 százaléka dolgozott márIfjúság2008 pénzért életében, 51 százaléknak pedig már 3 hónapnál hos�szabb, iskolai szünidőn kívüli munkavállalása is volt. Az első pénzért végzett munka vállalására átlagosan 18 évesen kerültkerült sor először a megkérdezettek körében, az első 3 hónapnál hosszabb ideig tartó átlagosan 18 évesen sor elĘször a megkérdezettek körében, az elsĘ 3 hónapnál hosszabb ideig munkára pedig 19 évesen. (Fontos, hogy ezek az átlagok csak azok körében igazak, akiknek már tartó munkára pedig 19 évesen. (Fontos, hogy ezek az átlagok csak azok körében igazak, akiknekvolt ilyenvolt munkájuk – e számok nemtehát azt jelentik, a fiatalok idősen vállalnak már ilyen munkájuk – etehát számok nem azthogy jelentik, hogyátlagosan a fiatalok ennyi átlagosan ennyi idĘsenelőször munkát, hiszmunkát, van olyan, a megkérdezés pillanatábanpillanatában ez még egyáltalán történtnem meg.) vállalnak elĘször hiszakivel van olyan, akivel a megkérdezés ez még nem egyáltalán A megkérdezettek 11 százalékra rendszeresen, 21 százaléka néha dolgozott/dolgozik már az iskotörtént meg.) la mellett is. A megkérdezettek 11 százalékra rendszeresen, 21 százaléka néha dolgozott/dolgozik már az iskola mellett is. 42

Elhelyezkedés az első munkavállaláskor Elhelyezkedés az elsĘ munkavállaláskor A mintába került fiatalok 57 százaléka befejezte már – legalábbis egyelőre – iskolarendszerben folytatott – az iskolarendszerű adó –tanfolyamokon kívül – A mintábatanulmányait, került fiatalokvagyis 57 százaléka befejezte márképesítéseket – legalábbis nem egyelĘre iskolarendszerben folytatott tanulmányait, vagyis – az iskolarendszerĦ képesítéseket nem adó tanfolyamokon – is nem jár jelenleg iskolába. Leszámítva azokat, akik még nem tudtak elhelyezkedni (köztük kívül olyanok nem jár jelenleg iskolába.idején Leszámítva azokat, akik be még nem tudtak elhelyezkedni (köztük vannak, akik a kérdezés kb. fél éve fejezték tanulmányaikat), a megkérdezett (ésolyanok válaszolni is vannak, akik a kérdezés idején kb. fél éve fejezték be tanulmányaikat), a megkérdezett (és tudó) fiatalok átlagosan 5,3 hónap alatt találtak munkát, miután befejezték az iskolát. 9 válaszolni tudó) fiatalok átlagosan 5,3 hónap alatt találtak munkát, miután befejezték az iskolát. 11. ábra: A tanulmányok befejezése és a munkába állás közt eltelő átlagos idő (az iskolarendszerben már és nem százalékos megoszlása) 11. ábra: A tanulmányok befejezése a tanulók munkába állás közt eltelĘ átlagos idĘ

43 43

12. ésaamunkába munkábaállás állásközt közteltelĘ eltelő átlagos legmagasabb 12. ábra: ábra: AAtanulmányok tanulmányok befejezése befejezése és átlagos idĘidő legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint befejezett iskolai végzettség szerint (átlagokhónapban, hónapban,azok azokkörében, körében, akik már befejezték tanulmányaikat és találtak munkát) (átlagok akik már befejezték tanulmányaikat és találtak munkát)

diploma

3,3

érettségi

4,7

szakmunkásképzƅ

4,5

9

legfeljebb8általános

12,6

0

(az iskolarendszerben már nem tanulók százalékos megoszlása)

5

10

15

N=3606

8

Szignifikáns – bár az végzettségnél iskolai végzettségnél – hatása van az elhelyezkedéshez Szignifikáns – bár az iskolai gyengébbgyengébb – hatása van az elhelyezkedéshez szükséges időre szükséges idĘre annak, hogy valaki dolgozott-e már az iskola mellett is. A tanulmányok mellett a annak, hogy valaki dolgozott-e már az iskola mellett is. A tanulmányok mellett végzett munka – különösen végzett munka a rendszeres munka – az(legalábbis adatok tanúsága szerint elhelyezkedést. megkönnyíti 44 Ifjúság2008 Gyorsjelentés rendszeres munka– – különösen az adatok tanúsága szerint megkönnyíti időben) a későbbi (legalábbis idĘben) a késĘbbi elhelyezkedést.

3

10

18

61

13. ábra: ábra: A A tanulmányok befejezéseésésa amunkába munkába állás közt eltelő átlagos a korábbi, 13. tanulmányok befejezése állás közt eltelĘ átlagos idĘidő a korábbi, iskola melletti mellettimunkatapasztalatok munkatapasztalatok függvényében iskola függvényében (átlagok hónapokban azok körében, akik már befejezték tanulmányaikat és találtak munkát)

sohasemdolgozottiskola mellett

legfeljebb3hónap

4Ͳ6hónap

7Ͳ12hónap

többmint1év

6,2

ritkándoltozott

mégnemsikerültelhelyezkedniük

4,8

N=3714

Az iskolai végzettség erősen befolyásolja, hogy mennyi alatt sikerül munkát találnia valakinek, miután Az iskolai végzettség erĘsen befolyásolja, hogyidőmennyi idĘ alatt sikerül munkát találnia befejezte tanulmányait. Mindenkinél lényegesen nehezebb helyzetben azok, akik csupán 8vannak általánost valakinek, miután befejezte tanulmányait. Mindenkinél lényegesenvannak nehezebb helyzetben azok, akik csupán 8 általánost vagy ennél is kevesebbet végeztek: nekik átlagosan több mint vagy ennél is kevesebbet végeztek: nekik átlagosan több mint egy évre volt szükségük, hogy munkátegy találjaévre szükségük, hogy munkát találjanak. A szakmunkás végzettségĦek és az érettségizettek nak. Avolt szakmunkás végzettségűek és az érettségizettek náluk lényegesen „jobb esélyekkel indultak” ebből a náluk lényegesen „jobb esélyekkel indultak” egymástól ebbĘl a szempontból két kategóriábanszükséges nem szempontból (e két kategóriában nem különbözik szignifikánsan (e az elhelyezkedéshez különbözik szignifikánsan az elhelyezkedéshez szükséges átlagos aidĘ). A diplomások átlagos idő). egymástól A diplomások esélyei a legjobbak – bár korántsem akkora a különbség diplomások és a középesélyei a legjobbak – bár korántsem akkora a különbség a diplomások és a középfokon végzettek fokon végzettek elhelyezkedési ideje közt, mint utóbbi csoport és a 8 általánossal rendelkezők között. elhelyezkedési ideje közt, mint utóbbi csoport és a 8 általánossal rendelkezĘk között. 9 Nulla hónapnak számítva azokat, akik kevesebb mint 1 hónap alatt el tudtak helyezkedni.

9

Nulla hónapnak számítva azokat, akik kevesebb mint 1 hónap alatt el tudtak helyezkedni.

rendszeresendolgozott

2,9

0

2

4

6

8

N=3581

A válaszolók 14 százalékáról tudjuk biztosan, hogy jelenlegi munkahelyük az elsĘ munkahely, ahol dolgoznak. 72 százalékuknak személyes kapcsolatai – szülei, családja, ismerĘsei – segítettek abban, hogy el tudjanak helyezkedni10. Tanárai 6 százalékuknak segítettek, a

44

Munkaerő-piaci helyzetkép

16. táblázat: A munkavállalás formája a fő foglalkozásban 16. táblázat: A munkavállalás formájamegoszlása) a fĘ foglalkozásban (a jelenleg is dolgozók százalékos

A válaszolók 14 százalékáról tudjuk biztosan, hogy jelenlegi munkahelyük az első munkahely, ahol dolgoznak. 72 százalékuknak személyes kapcsolatai – szülei, családja, ismerősei – segítettek abban, hogy el tudjanak helyezkedni . Tanárai 6 százalékuknak segítettek, a pályaválasztást és elhelyezkedést segítő intézmények – munkaügyi központok, pályaválasztási és ifjúsági irodák, tanácsadók – pedig csupán 8 százalékuknak. 17 százalékuk senkitől nem kapott segítséget. MunkaerĘ-piaci helyzetkép 45

(a jelenleg is dolgozók százalékos megoszlása)

10

Munkavállalás formája Százalék Vállalkozás vagy alkalmazás formája önálló vállalkozó, tulajdonos 5% A VÁLLALKOZÁS FORMÁJA vagy résztulajdonos társas vállalkozás tagja, tulajdonosa szövetkezet tagja önálló /egyéni/ vállalkozó segítĘ családtag összes vállalkozó ALKALMAZOTTAK SZÁMA A VÁLLALKOZÁSBAN nincs alkalmazottja 1–5 alkalmazott 6–12 alkalmazott 85 alkalmazott összes vállalkozó ĘstermelĘ 1% alkalmazott /volt/ 88% AZ ALKALMAZÁS FORMÁJA határozatlan idejĦ, bejelentett határozott idejĦ, bejelentett eseti megbízás alkalmazottként számlát adok egy cég nevében bejelentés nélküli alkalmazásban áll összes alkalmazott alkalmi munkái vannak 5% közhasznú munkás 1% egyéb 0%11 összesen 100%

14. ábra: Kitől/kiktől érkezett a legnagyobb segítség a 14. ábra: KitĘl/kiktĘl érkezett a legnagyobb segítség a jelenlegi – egyben elsĘ – jelenlegi – egyben első – elhelyezkedéskor? (említések százalékos megoszlása elhelyezkedéskor? azok körében, akik jelenleg első munkahelyükön dolgoznak) (említések százalékos megoszlása azok körében, akik jelenleg elsĘ munkahelyükön dolgoznak) szüleitƅl,szƾkebbcsaládjától

49

ismerƅsöktƅl,rokonoktól

43

újmunkahelyétƅl

11

tanáraitól

6

munkaügyiközponttól

6

ifjúságiirodától

1

pályaválasztásitanácsadótól

1

másvalakitƅl,máshelyrƅl

3

senkitƅl

45

Ifjúság2008 Gyorsjelentés Ifjúság2008 Gyorsjelentés

46

17

37% 1% 59% 4% 100% 58% 37% 5% 1% 100% 81% 14% 1% 0% 2% 100%

N=3333 0

20

40

60

N=285

Akik jelenleg is iskolába járnak, rendkívül rossznak látják jövĘbeni esélyeiket a munkaerĘpiacon: százalékuk vagylátják nagyon kedvezĘtlennek meg saját Akik jelenleg is51 iskolába járnak,kedvezĘtlennek rendkívül rossznak jövőbeni esélyeiket aítéli munkaerőpiacon: jövendĘbeli végzettségével, saját környékén elhelyezkedésiítéli esélyeket. 28% közepesrevégzettségéértékeli a 51 százalékuk kedvezőtlennek vagy nagyon az kedvezőtlennek meg saját jövendőbeli lehetĘségeket, és csupán 10% kedvezĘnek (nem tudott válaszolni 6%). (Fontos megjegyezni, vel, saját környékén az elhelyezkedési esélyeket. 28% közepesre értékeli a lehetőségeket, éshogy csupán minden más csoport, mégtudott a jelenleg dolgozóké is, rosszabbnak látja a helyzetet.) 10% kedvezőnek (nem válaszolni 6%). (Fontos megjegyezni, hogy minden más csoport, még a jelenleg dolgozóké is, rosszabbnak látja a helyzetet.) A jelenlegi munkahely, munkavállalás

Feketemunka Feketemunka alkalmazottak 22 százaléka, munkások 28 százaléka „vallotta be”, hogy AzAzalkalmazottak százaléka,azazalkalmi alkalmi munkások 28 százaléka „vallotta be”,feketén hogy dolgozik. feketén Lényegesen megnőtt ezmegnĘtt az arány,ezhaazmásképp rá: az alkalmazottak közül 17 százalék dolgozik. Lényegesen arány, hakérdeztünk másképp kérdeztünk rá: az alkalmazottak közülteljes 17 fizetését, 8 százaléka pedig egy részét zsebbe kapja, az alkalmi munkásoknak pedig 36 százaléka a telszázalék teljes fizetését, 8 százaléka pedig egy részét zsebbe kapja, az alkalmi munkásoknak pedig jes 12 aszázaléka annak egy Az alkalmazottak 6, az alkalmi munkások 156,százaléka nem 36fizetését, százaléka teljes fizetését, 12 részét. százaléka annak egy részét. Az alkalmazottak az alkalmi kívánt válaszolni erre a kérdésre, s csupán 69 (alkalmazottak), illetve 37 (alkalmi munkások) százalékuk munkások 15 százaléka nem kívánt válaszolni erre a kérdésre, s csupán 69 (alkalmazottak), illetve jelentette ki, hogy teljes fizetésüket Legtöbben a 8 általánost végzettek kénysze37 (alkalmi munkások) százalékuk legálisan jelentettekapja. ki, hogy teljes fizetésüket legálisan kapja. közül Legtöbben a 8 általánost közül kényszerülnek fekete- vagy szürkemunkárapedig (esetleg választják közül. azt), rülnek fekete-végzettek vagy szürkemunkára (esetleg választják azt), legkevesebben a diplomások legkevesebben pedig a diplomások közül.

A jelenlegi munkahely, amunkavállalás A vizsgálat idĘpontjában mintába került fiataloknak 45 százaléka dolgozott. Közülük 86 százalék ezt tekinti fĘ tevékenységének. Nagy részüknek egy, 6 százalékuknak egynél több munkahelye. A vizsgálat időpontjában a mintába került fiataloknak 45 százaléka van dolgozott. Közülük 86 százalék A jelenleg is dolgozók túlnyomó többsége (88%) alkalmazott, a többiek fĘként vállalkozók és ezt tekinti fő tevékenységének. Nagy részüknek egy, 6 százalékuknak van egynél több munkahelye. alkalmi munkások. A jelenleg is dolgozók túlnyomó többsége (88%) alkalmazott, a többiek főként vállalkozók és alkalmi munkások.

Ingázás Ingázás

10

11

Azt a kérdést, hogy milyen segítséggel tudtak elhelyezkedni a válaszadók jelenlegi (vagy legutóbbi) munkahelyükön, csupán a minta egynegyedének tettük föl. Ez az egynegyed éppúgy reprezentatív, mint a teljes 8000 fős minta, de természetesen nagyobb konfidencia-intervallumokkal kell számolnunk.

A kérdésre érdemben válaszolók közül 56 százalék ugyanazon a településen dolgozik, mint ahol A kérdésre érdemben válaszolók 56 százalék a településen dolgozik, minttöbbséahol lakik. 3 százalék külföldön dolgozik,közül 41 százalék pedigugyanazon az országon belül ingázik. Az ingázók lakik. 3 naponta százalék teszi külföldön dolgozik, százalék pedig az országon és belül ingázik.közt, Az 9ingázók ge (83%) meg az utat más41településen lévő munkahelye lakóhelye százalék többsége (83%) naponta teszi meg az utat más településen lévĘ munkahelye és lakóhelye közt, 9 hetente, 3 százalék kéthetente, 4 százalék pedig havonta vagy ritkábban. Többségük munkahelye százalék hetente, 3 százalék kéthetente, 4vannak százalék pedigolyanok havontais vagy ritkábban. Többségük legfeljebb 30 kilométerre van lakóhelyétől, azonban (7%), akik több mint 100 kilomunkahelye legfeljebb 30 kilométerre van lakóhelyétĘl, vannak azonban olyanok is (7%), akik több méternyi utat tesznek meg rendszeresen a munkáért. mint 100 kilométernyi utat tesznek meg rendszeresen a munkáért. A táblázatokba írt 0%-ok azt jelentik, hogy volt ilyen válasz, de a teljes mintában arányuk még kerekítve sem éri el az 1%-ot. Ha nincs ilyen válasz, akkor azt vízszintes vonal (–) jelzi. 11 A táblázatokba írt 0%-ok azt jelentik, hogy volt ilyen válasz, de a teljes mintában arányuk még kerekítve sem éri el az 1%-ot. Ha nincs ilyen válasz, akkor azt vízszintes vonal (–) jelzi.

MunkaerĘ-piaci helyzetkép 46 19

28

47

Munkaerő-piaci helyzetkép 18

8

5

6

7

6

2

15. 15.ábra: ábra:AAmunkahely munkahelyés ésaalakóhely lakóhely közti közti távolság távolság

0%

(a kilométerben mért távolságok a lakóhelyüktől eltérő, magyarországi (a kilométerben mért távolságok százalékosszázalékos megoszlásamegoszlása a lakóhelyüktĘl eltérĘ, magyarországi településen dolgozók településenkörében) dolgozók körében)

10% 1о10

20%

11о20

30%

19

21о30

40%

31о40 28

50%

41о50

60%

51о100 18

70%

80%

8100fölött 5 6

90%

7változó 6 2

100%

nemtudja

1447

47

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

Az ingázók közül legtávolabbra az észak-magyarországiak és az észak-alföldiek utaznak rendszeresen dolgozni (átlagosan több mint 50 km), a dél-alföldiek ennél valamivel kedvezőbb helyzetben vannak (44 km), az ország többi részén élők 25-35 Gyorsjelentés km-re utaznak a munkáért. Ha a lakóhelyükön 48 Ifjúság2008 dolgozók „ingázási távolságát” 0 kilométernek vesszük, akkor változik a kép: legnehezebb helyzetben így is az észak-keleti országrészekben élők vannak (24, ill. 27 kilométerre utaznak rendszeresen dollegnehezebb helyzetben így is az észak-keleti országrészekben élĘk vannak (24, ill. 27 és kilométerre gozni), legkönnyebb helyzetben pedig a közép-magyarországiak (7 km). A dél-alföldiek a dunánutaznak rendszeresen dolgozni), legkönnyebb helyzetben pedig a közép-magyarországiak (7 km). A túliak átlagosan 13-16 kilométerre ingáznak. dél-alföldiek és a dunántúliak átlagosan 13-16 kilométerre ingáznak. Foglalkozás Foglalkozás

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

A már dolgozó fiatalok java része (52%) szakmunkás vagy betanított munkás, de elég sokan végez-

már dolgozó fiatalok java része (52%) szakmunkás vagy betanított elég sokan A legtöbb ingázó a községekben, a legkevesebb a fĘvárosban van. Minél kisebbnekAszellemi vagy irodai munkát is (37%). Az arányeltolódás a fizikai munkamunkás, javára a de megkérdezett 1о10 11о20 21о30 31о40 41о50 51о100 100fölött változó nemtudja végeznek szellemi vagy irodai munkát is (37%). Az arányeltolódás a fizikai munka a alacsony átlagéletkorának tudható be – akik irodai vagy szellemi munkát fognak javára végezni, püléskategóriáról van szó, annál nagyobb a napinál ritkább ingázás valószínĦsége is. Afiatalok megkérdezett fiatalok alacsony átlagéletkorának tudható be – akik irodai vagy szellemi munkát java része még „főállású” iskolás. N=1447 lságokkal ellentétes a helyzet: a lakóhelyükkel azonos településen lakók „ingázási távolságát” 0azok fognak végezni, azok java része még „fĘállású” iskolás. A legtöbb ingázó aingázó községekben, a legkevesebb a fővárosban Minél kisebb településkategóméternek véve a afĘvárosiak ingáznak a a van. legkisebb távra, azonban a 17. táblázat: A jelenleg is dolgozók foglalkozása A átlagosan legtöbb községekben, a legkevesebb fĘvárosban van. Minél utánuk kisebb 17. táblázat: A jelenleg is dolgozók foglalkozása riáról van szó, annál nagyobb a napinál ritkább ingázás valószínűsége is. A távolságokkal ellentétes (százalékos megoszlás) településkategóriáról vans szó, annál nagyobb a átlagosan napinál ritkább ingázás valószínĦsége is. A égekben élĘk következnek, a legmesszebbre a megyei jogú városok lakói utaznak a (százalékos megoszlás) a távolságokkal helyzet: a lakóhelyükkel lakókazonos „ingázási távolságát” 0 kilométernek véve átlaellentétes a azonos helyzet:településen a lakóhelyükkel településen lakók „ingázási távolságát” 0 káért. gosan a fővárosiak ingáznak a legkisebb távra, utánuk azonban a községekben élők következnek, Foglalkozás Százalék kilométernek véve átlagosan a fĘvárosiak ingáznak a legkisebb távra, utánuk azonban sa a legmesszebbre átlagosan a megyei városok lakói utaznak a munkáért. községekben élĘk következnek, s ajogú legmesszebbre átlagosan a megyei jogú városok lakói utaznak a munkáért. 16. ábra: Ingázási távolságok településtípus szerint 16. ábra: Ingázási távolságok településtípus szerint (a lakóhelyüktĘl eltérĘ,eltérő, magyarországi településen dolgozók százalékos megoszlása) (a lakóhelyüktől magyarországi településen dolgozók százalékos megoszlása) 16. ábra: Ingázási távolságok településtípus szerint

mezĘgazdasági fizikai munkás segédmunkás (nem mezĘgazdasági) betanított munkás (nem mezĘgazdasági) szakmunkás (nem mezĘgazdasági) közvetlen termelésirányító (pl. mĦvezetĘ) egyéb (diplomához nem kötött) szellemi beosztott diplomás alsó vezetĘ (osztályvezetĘ alatt) középszintĦ vezetĘ (osztályvezetĘ) felsĘ vezetĘ (osztályvezetĘ fölött) nem válaszolt érdemben Összesen

(a lakóhelyüktĘl eltérĘ, magyarországi településen dolgozók százalékos megoszlása)

község

75 75

község

város

9

61

megyeijogúváros

25

50

fƅváros

1Ͳ30km

20%

64

31Ͳ100km

60%

többmint100km

6

N=3596

A munkahely föladása, elvesztése, munkanélküliség

9

15

20

40%

9 9

25 64

0%

15

4 5

6

25

50

megyeijogúváros

fƅváros

25

61

város

4 516

16

16

80%

20

A munkahely elvesztése A munkahely föladása, elvesztése, munkanélküliség

A munkahely A jelenleg elvesztése is dolgozó fiatalok 33 százaléka tart attól, hogy a közeljövĘben elveszíti munkáját, 13 100%

változó

2 3 14 35 2 22 13 1 2 1 6 100

16

N=1356

0%legtávolabbra 20%az észak-magyarországiak 40% 60%és az észak-alföldiek 80% 100% Az ingázók közül utaznak rendszeresen dolgozni (átlagosan több mint 50 km), a dél-alföldiek ennél valamivel kedvezĘbb helyzetben vannak (44 km), az ország többi részén élĘk 25-35 km-re utaznak a munkáért. Ha a 1Ͳ30km 31Ͳ100km többmint100km változó lakóhelyükön dolgozók „ingázási távolságát” 0 kilométernek vesszük, akkor változik a kép:

A jelenlegpedig is dolgozó 33 százalékaaztart attól, hogy a közeljövőben elveszíti munkáját, 13 százalék nem fiatalok tudott válaszolni erre vonatkozó kérdésre. Ennek kapcsán fontos százalék pedig nem tudott válaszolni az erre vonatkozó kérdésre. Ennek kapcsán fontos megjegyezmegjegyezni, hogy az adatfelvétel jelentĘs részére a nemzetközi pénzügyi válság 2008 Ęszi kitörése ni, után hogykerült az adatfelvétel jelentős részére a nemzetközi válság 2008 őszi kitörése után került sor. A dolgozó fiatalok 10 százaléka mostpénzügyi is keres munkát. sor. A dolgozó fiatalok 10 százaléka most is keres munkát.

Munkanélküli fiatalok Munkanélküli fiatalok

Az Ifjúság2008 kutatás kutatás mintájába mintájába került százaléka volt volt munkanélküli munkanélküli aa kérdezés kérdezés idején, Az Ifjúság2008 került fiatalok fiatalok 99 százaléka idején, 22 százalékuk azonban nem ezt tekintette „fĘ tevékenységének” (van, aki tanul, dolgozik emellett, 22 százalékuk azonban nem ezt tekintette „fő tevékenységének” (van, aki tanul, dolgozik emellett, vagy inaktív státuszban magát gyakorlatilag munkanélkülinek tekinti). A vagy másmás inaktív státuszban van, de van, magátdegyakorlatilag munkanélkülinek tekinti). A munkanélkülimunkanélkülivé válást erĘsen befolyásolja az iskolai végzettség. vé válást erősen befolyásolja az iskolai végzettség.

N=1356

Az ingázók közül legtávolabbra az észak-magyarországiak és az észak-alföldiek utaznak

10

MunkaerĘ-piaci helyzetkép Munkaerő-piaci helyzetkép

48

49

17. szerint 17. ábra: ábra:AAmunkanélküliek munkanélküliek aránya aránya iskolai iskolai végzettség végzettség szerint (a már tanulókszázalékos százalékosmegoszlása) megoszlása) már nem nem tanulók

diploma

93

érettségi

7

89

11

márúgyislejártajáradék 26

17

Ifjúság2008 Gyorsjelentésnemtudtam,hogykell/lehet

49

úgysemtudnaksegítenimunkáttalálni A munkanélküliek 65 százaléka nagyon rossznak, 25 százaléka csak rossznak látja saját végzettségével, saját környékén az 24 elhelyezkedési 22 esélyeket, s mindössze 2 százalékuk látja kedvezőnek. 8 fölöslegeskötelezettségekkeljár százalékuk teljesen reménytelennek2 látja a helyzetet, azt gondolja, egyáltalán nem fog tudni elhelyezkedni. Minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál bizakodóbb: a diplomások 32 nemtudja,nemválaszol százaléka úgy véli, hogy – a kérdezés időpontjához képest – egy-két hónapon belül el fog tudni helyezkedni, míg a legfeljebb 8 általánost végzettek körében ugyanez az arány 25 százalék. A munkanélküli fiatalok 16 százaléka jelenleg nem keres munkát, legtöbbjük azért, mert úgy gondolja, úgysem talál pénzügyi N=135 vagy egyéb szempontból megfelelő munkát magának.

19. ábra: Az utolsó munkavállalás oka(i) 19. ábra: Az utolsó munkavállalásmegszűnésének megszĦnésének oka(i) (az egyes okokokok említése százalékban körében) (az egyes említése százalékbanaa munkanélküliek munkanélküliek körében)

szakmunkásképzƅ

83

17

felmondtak

40

lejártaszerzƅdése

legfeljebb8általános

71

29

23

elégedetlenvolt,kilépett

21

megszƾntacég

0%

20% nem

40%

60%

80%

100%

A jelenleg munkamunka nélküliek 63 százalékának volt már „rendes munkája”, 17 százalékukkal előfordult A jelenleg nélküliek 63 százalékának volt már „rendes munkája”, 17 százalékukkal elĘfordult már, hogy dolgozott (de soha nem tovább 3 hónapnál, illetve nem a szünidĘn kívül), már, hogy dolgozott (de soha nem tovább 3 hónapnál, illetve nem a szünidőn kívül), viszont 20 százaviszont 20 még százalékuk eddig még életében nem Adolgozott pénzért.75Aszázaléka munkanélküliek 75 A lékuk eddig soha életében nemsoha dolgozott pénzért. munkanélküliek regisztrált. százaléka regisztrált. A fennmaradó 25 százalék nem regisztrálásának okait a 18. ábra mutatja. fennmaradó 25 százalék nem regisztrálásának okait a 18. ábra mutatja. Összesen 41% egyszerűen föÖsszesen 41% egyszerĦen fölöslegesnek tartja a regisztrációt: túl soksegíteni kötelezettséggel jár, és/vagy löslegesnek tartja a regisztrációt: túl sok kötelezettséggel jár, és/vagy pedig úgysem tudnak. segíteni pedig úgysem tudnak. Legtöbben azért veszítették el a munkahelyüket, mert felmondtak nekik, megszűnt a szerződéel a munkahelyüket, mertvannak felmondtak nekik, a sük, vagyLegtöbben megszűnt azért a cég, veszítették amelynél dolgoztak. Viszonylag sokan azonban azok megszĦnt is, akik elégeszerzĘdésük, vagy megszĦnt a cég, amelynél dolgoztak. Viszonylag sokan vannak azonban azok is, 50 Ifjúság2008 Gyorsjelentés detlenek voltak a munkahelyükkel, maguk léptek ki. akik elégedetlenek voltak a munkahelyükkel, maguk léptek ki. A munkanélküliek 65„Miért százaléka nagyon rossznak,munkanélküliként?” 25 százaléka csak rossznak látja saját 18. ábra: nem regisztrált 18. ábra: „Miért nem regisztráltÖn Ön munkanélküliként?” végzettségével, saját környékén elhelyezkedési s mindössze 2 százalékuk látja (a nem munkanélküliek százalékos megoszlása) (a regisztrált nemaz regisztrált munkanélküliekesélyeket, százalékos megoszlása) kedvezĘnek. 8 százalékuk teljesen reménytelennek látja a helyzetet, azt gondolja, egyáltalán nem fog tudni elhelyezkedni. Minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál bizakodóbb: a diplomások 32 százaléka úgy véli, hogy – a kérdezés idĘpontjához képest – egy-két hónapon belül el fog tudni helyezkedni, míg a legfeljebb 8 általánost végzettek körében ugyanez az arány 25 aztreméli,nagyonhamartalálmunkát százalék. A munkanélküli fiatalok 16 százaléka jelenleg nem keres munkát, legtöbbjük azért, mert úgy gondolja, úgysem talál pénzügyi vagy egyéb szempontból megfelelĘ munkát magának. 10

márúgyislejártajáradék

26 17

nemtudtam,hogykell/lehet úgysemtudnaksegítenimunkáttalálni 22

24 2

gyermeketvállalt

5

visszamenttanulni

4

egészségügyiokokmiattkilépett

3

egyébcsaládiokmiattkilépett

3

igen

N=4584

fölöslegeskötelezettségekkeljár nemtudja,nemválaszol

N=135

19. ábra: Az utolsó munkavállalás megszĦnésének oka(i) (az egyes okok említése százalékban a munkanélküliek körében)

10

másokból

5 0

10

20

30

40

50

N=472

Földrajzi mobilitás A magyarok közmondásosan meglehetősen immobilak. A fiatalok 17 százaléka nem költözne más településre a munkáért, 16 százaléka pedig nem tudja, hogy elköltözne-e. Legtöbben, 80 százaléknyian a munkanélküliek közül volnának erre hajlandóak. A jelenleg is dolgozók 65 százaléka költözne vagy már költözött is el a munkavállalás érdekében. Náluk – legalábbis elméletben – még a tanulók is mobilabbnak tűnnek valamivel. Legkevésbé az inaktívak volnának hajlandóak költözni – ők azonban az a csoport, akik nem vallották magukat semmilyen módon (akár nem hivatalosan sem) munkanélkülinek, ezért feltehetően jelen pillanatban kevésbé motiváltak a munkahelytalálásra, mint a többi csoport tagjai. A megkérdezettek mindössze 5 százaléka dolgozott már valaha külföldön, további 27 százalék pedig tervezi, hogy fog. Akik szeretnének külföldön dolgozni, azokat leginkább az motiválja, hogy keressenek némi félretehető pénzt. Második helyen a nyelvtudás, harmadik helyen a jobb élet, negyedik helyen a tapasztalatszerzés indoka szerepel. Akik nem szeretnének külföldön dolgozni, azokat főképp a családok, barátok tartják vissza. 31 százalék úgy véli, itthon is van munka, és 27 százalék említi akadályként a nyelvtudás hiányát. A teljes minta egy 2000 fős részmintájától azt is megkérdeztük, mennyire tartják fontosnak, hogy minél többen menjenek külföldre dolgozni egy időre tapasztalatszerzés céljából. A válaszadók éppen fele ezt fontosnak vagy nagyon fontosnak tartotta – ami lényegesen magasabb arány, mint a külföldre menni szándékozó vagy már ott megfordult kb. 30%. Elvi ellenvetése a külföldi munka ellen („a magyar állam pénzén tanult, s külföldön kamatoztatja a megszerzett tudást”) 43 százaléknak van. Az elhelyezkedéssel valamint a munkavállalással kapcsolatos kérdéseket a fókuszcsoportos beszélgetések keretében is vizsgáltuk. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk azok legfőbb eredményeit.

50

Munkaerő-piaci helyzetkép

Elhelyezkedés, pályakezdés, munkahelykeresés Fókuszcsoportos beszélgetőpartnereink meghatározó része vagy még tanuló volt, vagy pályakezdő, így – az utóbbi csoport esetében – a munkahelykeresés, elhelyezkedés élményei meglehetősen frissek. Sokak esetében már az iskola vége felé jellemző, hogy rájönnek: mégsem ezt a szakmát, iskolát kellett volna választani. Hogy miért kerültek mégis abba az iskolába, amit elvégeztek? Az egyik legkézenfekvőbb ok az előzetes tájékozatlanság: nem voltak tisztában a lehetőségekkel, vagy nem volt kellő információjuk a munkaerő-piaci keresleti-kínálati viszonyok alakulásáról, vagy épp arról, hogy pontosan mit is kínál a választott iskola. Több esetben volt az iskola „választásának” oka a rossz általános vagy középiskolai tanulmányi eredmény. Szintén viszonylag sokaknál, elsősorban szakiskolások vagy azt végzettek esetében akadályozta a piacképesebb, vagy épp személyesen érdekesebbnek tartott szakma tanulását a kishitűség. Elgondolkodtató, hogy ez minden esetben a szülők vagy a tanárok kishitűsége volt, sosem az iskolaválasztás előtt álló gyerekeké. Akkor már idevehetjük azt is, hogy a család, amit már az előbb mondtunk. Az is lehet külső tényező. Olyan szinten, hogyha le akarja beszélni a másikat, próbál rá hatni. Hogy neked úgyse sikerül! Mit akarsz te itt? Szóval, itt kezdődik… hogy ügyesen 14 évesen belénk sulykolták, hogy nem, nem. Az előbbiekben leírtak ellentétére is lehet bőven példát találni: olyanokat, akiket valaki „rákényszerített” az iskolaválasztásra, ám útközben rájöttek, mégiscsak nekik való az adott szakma, s ha újra dönteniük kellene, most már ezt választanák. Olyan esetet csak a jelenleg munkanélküliek körében láttunk, hogy valaki gimnáziumba, majd főiskolára, egyetemre ment, de rájött, hogy mégis inkább szakmát kellett volna tanulnia, olyan szakmunkással viszont nem találkoztunk, aki bánta volna, hogy nem szerzett diplomát. Beszélgetőtársaink jó részében fel sem merült ez a gondolat, más részük, elsősorban a fiatalabbak pedig úgy gondolják, még bármikor leérettségizhetnek vagy tanulhatnak szakmát. A döntésüket megbánók elsősorban tanáraikat, szüleiket hibáztatják – anélkül, hogy szemrehányást tennének nekik, hiszen őket is tájékozatlannak tartják. A munkanélküli csoport esetében nagyjából konszenzus volt egy olyan megközelítést illetően, hogy mind a felsőoktatás, mind a különböző felsőfokú szakképzések, tanfolyamok túlburjánzása mögött különböző lobbicsoportok anyagi érdekei húzódnak. A szakmatanulás vonzereje a résztvevők szemében az volt, hogy az ember korábban önállósodhat, korábban kezdhet kereső tevékenységet, külföldön is nagyobb esély van szakmával elhelyezkedni, mint anélkül vagy diplomásként. Sok esetben – a tanulmányi eredmények, a családi háttér miatt – pedig föl sem vetődött az érettségi- majd diplomaszerzés. (Minden egyes beszélgetőpartnerünk úgy vélte, hogy szakma nélkül, csak egy érettségivel lehetetlen elhelyezkedni, ez tehát abszolút nem életképes alternatíva.) A szakmunkáként való elhelyezkedés hátránya viszont, hogy csak nagyon kevés szakmunkás tud olyan jól keresni, mint akár egy közepesen jó állásban lévő diplomás. Abban, hogy szakmunkásként vagy diplomásként könnyebb-e elhelyezkedni, bizonytalanok voltak a csoportok résztvevői. A diplomaszerzés vonzereje a könnyebb munka, rugalmasabb, kedvezőbb munkaidő, valamint az, hogy a végső döntés későbbre tolódhat, s addig is a család, a szülők védelmében él az ember. Az utóbbi érv mások szemében éppen hogy taszító, és a szakmaszerzés „felé visz”. A diplomaszerzés hátránya viszont, hogy ha valaki a saját szakmájában nem talál állást, akkor csak betanított munkásként, rendkívül alacsony bérért tud elhelyezkedni. Példaként a McDonaldsban elhelyezkedő, igen alacsony órabérért dolgozó diplomást említették, szemben az alkalmazottként, vagy akár csak alkalmilag dolgozó, de még így is jobban kereső szakmunkással. A pályakezdőként való elhelyezkedés legtöbbek szerint komoly problémát okoz. Nagyon kevesen voltak, akiknek ez nem okozott gondot, ők azonban vagy hiányszakmákat tanultak (pl.:egészségügy), vagy pedig már az iskola ideje alatt kerestek maguknak munkahelyet, s az iskola után is ottmaradtak, legtöbbször hamar feljebb is jutottak a ranglétrán. Ez a megoldás mind szakmunkásoknál, mind diplomásoknál bevált útnak bizonyult. (Érdekes, hogy ők sem feltétlenül a tanult szakmájukban helyez-

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

51

kedtek el.) Mindez már utal az egyik legkomolyabb problémára: a legtöbb munkahelyen gyakorlattal rendelkező pályakezdőket keresnek. Mivel – csoporttagjaink körében legalábbis – kevés iskola nyújt valóban hasznos gyakorlati képzést, ennek a feltételnek nagyon nehéz megfelelni. Egyetlen csoportrésztvevő említette, hogy az ő iskolája valóban jó gyakorlati képzést biztosított, s további két ember volt, aki maga talált magának jó gyakorlati helyet. Ki lehet menni különböző cégekhez, hogy tanuljanak. És igenis, és ott tanítsák meg. Teljesen mindegy, hogy most az milyen szakmában, vagy szakközépben tanul, rendeljék ki, amit ő szeretne csinálni menjen oda, és akkor legyen lehetősége, hogy jobban lássa egy nagy cégnek a működését, és akkor erről írjon szakmai dolgozatot, meg minden. És akkor meglenne a szakmai gyakorlata is ezzel. De akkor ne fénymásoltassanak vele, meg főzessék a kávét, hanem magyarázzák is el neki, hogy mi a rendszer. Sokan a munkahelykeresés során vagy első munkahelyükön szembesülnek azzal, hogy rengeteg tudás, készség hiányzik, amire pedig szükség lenne a munkaerőpiacon. Amikor bekerül az ember az első munkahelyére, akkor jön rá, hogy amit az iskolában tanult, az messze van attól, amit csinálni kell. A csoportok résztvevői között, tekintettel fiatal korukra, csak elenyésző számban akadtak, aik súlyos problémaként említették, hogy a legtöbb helyre nem szívesen vesznek föl kisgyerekeseket. Volt olyan beszélgetőtársunk is, aki hosszú ideje úgy dolgozik a munkahelyén, hogy ott senki sem tud négy gyermekéről. Az elhelyezkedéshez, viszonylag jó munkahely megtalálásához az elsöprő többség szerint elsősorban ismeretségre, kapcsolatokra van szükség. A beszélgetések során a fiatalabbak nagyobb valószínűséggel adták a „Kin múlik, hogy el tudsz-e helyezkedni?” kérdésre a „rajtam” választ, de a kapcsolatok fontosságát ők sem tagadták. Szintén szükségesnek érzik az elhelyezkedéshez a tanulást, elsősorban a nyelvtudást, és azt, hogy az ember jó nevű iskolában szerezzen papírt. Végül, de messze nem utolsósorban az elhelyezkedést segítő tényezők közt ott van a szerencse is. Munkahelyválasztás, munkahellyel való elégedettség, az ideális munkahely A csoportrésztvevők nagy része természetesen tanult szakmájában szeretne elhelyezkedni, bár olyan is akadt, aki ennek épp az ellenkezőjét állította. Sokan, elsősorban a magasabb végzettségűek, úgy gondolták azonban, hogy ez csak hosszú távú cél lehet: Most úgy gondolom, hogy frissen végzett diplomásként sok mindent el kell vállalni, amire később majd legyinthetek, hogy ez már nem az én dolgom, mert alattam is vannak már. Most még ebben a fázisban vagyok. A (leendő) munkahelyükkel szembeni explicit elvárások listáján első helyen az elfogadható kereset és időbeosztás állnak. Ez után következnek a megfelelő munkakörülmények és az, hogy „valamennyire szeressék”. Sokan ódzkodnak a túl nagy felelősségtől. A jó keresettel kapcsolatban konkrét értékhatárok nem fogalmazódtak meg, csak az az igény, hogy az elvégzett munka mennyisége, a munkaidő és a felelősség álljon arányban a fizetéssel. Különösen akkor zavaró ennek hiánya, ha valaki a saját munkahelyén indokolatlannak tűnő egyenlőtlenségeket, igazságtalanságot tapasztal. A munkaidő tekintetében leginkább azok panaszkodtak – érthető módon –, akiknek soha nincs két szabadnapjuk egymás után, illetve akiknek olyan hosszú a – sokszor meg nem fizetett túlórával növelt – munkaidejük, hogy gyakorlatilag semennyi időt sem tudnak szeretteikkel, barátaikkal tölteni. Különösen fájdalmas az utóbbi azok számára, akiknek nemrégiben zárlult le az élénk társasági élettel járó iskolás korszaka. Sokan számoltak be a munkába állással bekövetkező elmagányosodás, szociális talajvesztés jelenségéről. Az ingázással és a rossz közlekedési viszonyokkal függ össze, hogy sokak számára jelentős mértékben meghosszabbítja a „bruttó munkaidőt” a hosszú utazás. Különösen nehezen viselik ezt azok, akik tömegközlekedést vesznek igénybe, illetve akik számára megterhelő a – meg nem térített – benzinköltség.

52

53

Munkaerő-piaci helyzetkép

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

A „megfelelő munkakörülmények” kritérium sok mindent tartalmaz. Talán a leggyakoribb a „jó társaság” és a „normális főnök” említése volt. Egy jó munkahelyi társaság – a csoporttagok elmondása szerint – a legmonotonabb, legrosszabbul fizető munkát is elviselhetővé tudja tenni. Többeknek, különösen kisgyerekeseknek, akik a munkán kívül minden idejüket otthon töltik, kimondott élményt jelent a munkában a felnőtt társaság, a – mégoly kevés – beszélgetés is. A legnehezebb természetesen annak körülírása volt, hogy mitől szeretheti valaki a munkáját. Fontos természetesen az érdeklődési kör, továbbá az, hogy olyan munkát végezhessen az ember, amiben sikerélményekre tehet szert. Nem elég a siker, az is lényeges, hogy erről visszajelzést kapjanak. Azért jó az,ha az embernek mondják, hogy ügyes vagy Robikám, ügyes. A munkahelyemen megdicsértek, elkezdtem könnyezni, hogy végre valaki úgy csinálta. Ami a felelősség kérdését illeti – bár ez inkább a pályaválasztás témakörébe tartozik –többen is említették: nem tudják elképzelni, hogy orvosok legyenek, hogy emberek élete legyen a kezükben. Szintén többen szóba hozták, hogy nem szívesen lennének főnökök, legalábbis ilyen fiatalon, mert az túl nagy felelősséggel jár. A vállalhatatlan felelősség kategóriájába tartozik többek szemében az olyan munkahely is, ahol az ember pénzért, pénzzel felel: … meg olyan helyet, ahol nincs – hát jó, mindenhol van felelősség, csak mondjuk például egy boltban ha leltárhiány van, azért fizetni kell. Szó sincs azonban arról, hogy ódzkodnának mindenfajta felelősségtől. Sőt, ha új dolgot kell tanulniuk, addig ismeretlen elvárásoknak kell megfelelni, az sokuk számára ösztönzően hat: Sikerélmény, életemben nem csináltam azt, amit most szakmámban fogok és amikor elkezdem csinálni és napról napra jobban csinálom, akkor mindig mondják, hogy nagyon jó, meg hogy sikerélmény, hogy dicsérnek, jó érzés. Megbíznak benned, odaállítanak, hogy most már te is meg tudod csinálni, egyedül. Mondjuk nálunk már úgy van, hogy én készítem egyedül a menüket, és megkóstolják, és mondják, hogy ez nem jó, javítsál rajta. Ennek ellentéte viszont kimondottan meg tudja gyűlöltetni a munkát, még a szakmáját amúgy szerető emberekkel is. Akinek gyakran, számára érthetetlen okból „leordítják a fejét” a munkahelyén, az gyomorgörccsel megy minden reggel munkába, és már „pénteken attól vagyok ideges, hogy csak két napom van otthon”. Szintén elviselhetetlen, különösen hosszú távon, ha a munkában még a minimális változatosság sem jelenik meg. Tulajdonképpen a munkahellyel kapcsolatos „elvárások” közt első helyen jelent meg, hogy egyáltalán legyen, ami egyben magyarázatot ad a nem megfelelő munkafeltételek elviselésére is. Vagyis nemigen lehetnek az embernek manapság túlzott igényei, már annak is örülhet, ha van állása. Sokan úgy vélték, néhány évig – míg családot nem alapítanak, az „induláshoz” egy kevés pénzt össze nem gyűjtenek – képesek csupán elviselni a rosszabb munkakörülményeket, a már-már kizsákmányolásnak tekinthető munkaidő-fizetés arányt. Mind magasabb, mind alacsonyabb végzettségű csoportokban gyakran tapasztaltuk, hogy a fiatalok a munkavégzést nemcsak a pénzkeresés, de az önmegvalósítás terepének is tekintik. Kevesen voltak azok, akik úgy érezték, hogy már most megtalálták az ennek megfelelő munkahelyet. Ezt a legtöbben fiatal korukkal magyarázták, s bíznak benne, hogy a későbbiekben meg fog változni a helyzet.

Hozzá kell tenni, hogy beszélgetéseinkre erősen rányomta bélyegét a gazdasági válság ténye. Legalábbis most, ideig-óráig. Régebben azért ez nem így volt. Két-három hónappal ezelőtt ez még nem így volt. Szerintem ha valaki normálisan nekiáll dolgozni – az most lényegtelen, hogy egy monoton munkát vagy egy olyan munkát, ami egy kicsit másabb munka, de az, hogy akkor ettől annyira nem kellett tartani, mert énszerintem én is már mondom, tíz éve dolgozok ott a cégnél és idáig nem volt ilyen probléma. Ezt most hozta ez a világválság. Amint az a fenti idézetből is kitűnik, akiknek van munkájuk, illetve nincs a munkanélküliségről tapasztalatuk, nehezen tudják elképzelni, hogyan maradhat valaki hónapokig munka nélkül (vagy legalábbis hogyan maradhatott a válság előtt). Ugyanez áll fordítva is: a munkanélküliek (akiknek zöme beszélgetőtársaink között pályakezdő volt) nem is értik, hogy mások hogy találnak maguknak munkát. A munkanélkülivé vált (pontosabban iskola utáni életüket ekként kezdő) fiatalok számára általában nem is maga a kereset hiánya a legfájdalmasabb, hiszen legtöbbjüket támogatja még a család, hanem az őket régóta, folyamatosan érő kudarcok hosszú sora. Ahogyan azt már kifejtettük, az iskolások számára ha nem is elképzelhetetlen, de mindenképpen váratlan, ha munkanélkülivé válnak. Nincs benne a „dolgok normál menetében” az, hogy valaki munkanélküli legyen (sőt, munkanélküliként induljon el a pályáján), nem tanít – tapasztalatok híján – sem a család, sem az iskola olyan életstratégiákat, amiket ebben a helyzetben követni lehet. Csak én meg úgy érzem, hogy valahol vissza is ránt az, hogyha nem sikerül egy állás. Tehát ugye a folyamatos keresgélés, és ha folyamatosan nem sikerül, és nem sikerül, mert még ez kellene hozzá, még az kellene hozzá, és mégsem felel meg az ember, az azért elég szépen visszarántja olyankor az embert. A gazdasági válság beköszöntével a fiatalok még kilátástalanabbnak látják életüket, mint korábban. Helyzetük okát az ország általános helyzete (a politikusok rossz döntései, a rossz vállalkozástámogatási rendszer stb.) mellett sokan a rosszul választott iskolában, az elégtelen nyelvtudásban látják, továbbá abban, hogy az iskolában nem kapnak releváns gyakorlati ismereteket. Fontos rávilágítani, hogy munkanélküli beszélgetőtársaink szinte mindegyike arról számolt be, hogy számtalan álláskereső oldalon regisztrált, rengeteg önéletrajzot küldött szét, többen közülük tanfolyamokra járnak – érzésük szerint tehát mindent megtesznek azért, hogy álláshoz jussanak.

Munkanélküliség A még nem dolgozó iskolások nem nagyon tudják elképzelni, hogy milyen lesz dolgozni, ahogyan azt sem, hogy munkanélkülivé válhatnak. Tisztában vannak természetesen ennek veszélyével, de – mást nem is tehetnek – bíznak benne, hogy hamar állást kaphatnak. A már dolgozók közül csak a hiányszakmákban (pl. egészségügyben) dolgozók érzik teljes biztonságban magukat. A jelenlegi helyzetben szerintem van ez az állapot, hogy mindenki azon retteg, hogy még meddig tud dolgozni (mások is egyetértenek). Mert szerintem egyikünk sem mondhatja el magáról, hogy három hónap múlva még biztosan ugyanitt fog dolgozni.

A munkanélküliségből kivezető út Külföldi munkavállalás A még iskolába járó beszélgetőtársaink szinte mindegyike számára egyértelmű volt, hogy valamikor a jövőben, ha csak rövid időre is, de meg fognak próbálni munkát vállalni külföldön. Akik már dolgoznak, különösen a családosok, sokkal kevésbé tűntek vállalkozó szelleműnek e tekintetben. Legkevésbé azonban a munkanélküli fiatalok gondolták úgy, hogy bele mernének vágni a külföldi munkavállalásba. Az otthonhoz, családhoz, barátokhoz való érzelmi kötődésen és a nyelvtudás hiányosságain kívül ennek okát abban kereshetjük, hogy ők már igazán megtapasztalták, mennyire fontos a hozzátartozók és a barátok érzelmi, valamint a család anyagi támogatása krízishelyzetekben. El sem tudják képzelni, hogy egy hasonló munkanélküli, munkakereső periódust hogyan tudnának átvészelni a családjuk nélkül, márpedig a munka nélkül maradás veszélye külföldön is fenyegetné őket. A külföldi munka a beszélgetések tanúsága szerint nem annyira egy válságos helyzet megoldásaként jár a fiatalok fejében, inkább mint pénzgyűjtési lehetőség. Sokan úgy képzelik, hogy iskola után néhány évig külföldön fognak dolgozni, majd az összegyűjtött pénzzel hazajönnek, és itthon esetleg vállalkozásba fognak. (Érdekes, hogy mások viszont úgy tartják: hiába gyűjtenének külföldön sok pénzt, hazatérve nem találnának munkát, s csak felélnék külföldön felhalmozott tartalékaikat.) Költözés belföldön Arra a kérdésre, hogy a munkanélküliség elkerülése érdekében elköltöznének-e az ország egy távolabbi pontjára, szinte minden beszélgetőtársunk nemmel válaszolt. Az otthonhoz való érzelmi kötődés mellett ennek oka elsősorban az, hogy úgy tartják: Magyarországon belül sehol sem annyival

54

Munkaerő-piaci helyzetkép

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

jobb a helyzet, hogy azért érdemes legyen távolabbra költözni az otthontól, a családtól. Egyedül a fővárosról gondolják úgy többen, hogy ott azért könnyebb munkához jutni, Budapestet azonban sokan veszélyes helynek tartják – a szennyezett környezetről nem is beszélve. Szintén megemlítették a lakhatás nehézségeit. A fiatalok vagy még a szüleiknél laknak, vagy nemrégiben tettek szert saját lakásra. Az előbbi viszonylag olcsó megoldás a számukra, hisz a rezsit közösen fedezi a család – erről nem szívesen mondanának le egy drága albérletért cserébe. Utóbbi esetben nem szívesen válnának meg frissen szerzett ingatlantulajdonukról egy korántsem biztos munkahelyért. A belföldi költözést azok tartották lehetséges megoldásnak, akik tovább szeretnének tanulni egyetemen vagy főiskolán, továbbá néhányan azok közül, akik jelenleg is munkanélküliek. Vállalkozás A vállalkozóvá válás lehetőségét a legtöbb fiatal visszautasította – legalábbis egyelőre. Ennek több oka volt. Az egyik, hogy egy kicsit még mindig él a fejekben a sztereotípia: a vállalkozó eleve bűnöző; illetve, ennek enyhébb, általában már a magas közterhekkel magyarázott változata: vállalkozásból csak tisztességtelen eszközök árán lehet megélni. Legtöbb beszélgetőtársunk úgy vélte, csak idősebb korában venné fontolóra, hogy netánvállalkozásba fog. Úgy érezték, jelenleg még hiányzik a megfelelő tapasztalat – sem a munkavégzésben, sem szakmájukban nem rendelkeznek még annyi ismerettel, készséggel, hogy egy önálló vállalkozás felelősségét magukra tudják venni. Végül, de korántsem utolsósorban: a hiányzó tőke akadályozza a vállalkozóvá válást. Egyetlen csoport volt, ahol a vállalkozás pozitív kontextusban merült fel: vállalkozónak lenni önállóságot, függetlenséget jelent. Ebben a csoportban viszonylag idősebb szakmunkások voltak a beszélgetőtársaink, akik közül sokan érezték magukat kiszolgáltatva főnökük kénye-kedvének, a rugalmatlan időbeosztásnak, a monoton munkának – ők tehát különösen vágynak arra, hogy a maguk urai legyenek. Tanfolyamok, átképzés A munkanélküliséggel eddig nem szembesült beszélgetőtársaink úgy vélték, ha munkanélkülivé válnának, és szakmájukban nem tudnának elhelyezkedni, mielőbb keresnének olyan tanfolyamot, amelyen elsajátíthatnának valamilyen keresett szakmát. A munkanélküliséget megtapasztaltak szemében ennél kicsit bonyolultabb a képlet. Ahogy első pályaválasztásukkor, úgy munkanélkülivé válásukkor sem voltak tisztában azzal, hogy melyek a piacképes szakmák, s főleg, hogy melyek lesznek akkor, amikor az új iskolát, tanfolyamot elvégezték. Másfelől, többen próbálkoztak már fölösleges, sőt, ugyan haszontalan, ámde drága tanfolyamokkal. Munkaügyi központok A munkaügyi központokat lényegében minden – a központokkal kapcsolatban tapasztalatokkal rendelkező – beszélgetőtársunk fölöslegesnek tartotta. Sem a maguk, sem bármely ismerősük problémájára ezek az intézmények még soha nem nyújtottak megoldást. Függetlenül attól, hogy ez a „haszontalanság” általános-e, biztos, hogy a munkaügyi központtól már nem várnak segítséget, következésképp, ha lehet, nem is fordulnának hozzá. A fókuszcsoportos beszélgetések egyik legfontosabb tanulsága, hogy sem az iskola- sem a pályaválasztást illetően nincsenek előzetes stratégiák, vagy ha vannak, akkor azok olyan információkon alapulnak, amik később nagyrészt tévesnek bizonyulnak. Ugyanez igaz arra az esetre, ha valaki váratlanul nehéz helyzetbe kerül – iskolai vagy a gyerekkel otthon töltött évek után nem tud elhelyezkedni, vagy elveszíti a munkáját. A reális jövőképnek nem része a munkanélkülivé válás, így sem azt elkerülő, sem azt megoldó stratégiák nem jelentek meg nagy számban a csoportokon, s a fiatalok szülei – eltérő tapasztalatukból adódóan – nem tudnak ilyeneket „megtanítani” gyermekeiknek. A beszélgetések alapján úgy tűnt, hogy az élet váratlan helyzeteire, kockázataira sem a család, sem a fiatalokkal foglalkozó állami intézmények (iskola, munkaügyi központ stb.) nem készítik fel a fiatalokat.

55

ANYAGI, VAGYONI, JÖVEDELMI ÉS LAKÁSHELYZET

Fiatalok – egységes csoport? Az ifjúságkutatás számára releváns kutatási csoportot a 15–29 éves kor közötti fiatalok, fiatal felnőttek alkotják. A posztmodern társadalmak már sokkal likvidebb életvezetési mintákat tesznek lehetővé, mint azok az ipari társadalmakban megszokottak voltak. Bizonyos, a felnőttkorra jellemző viselkedési formák már fiatalkorban is megjelennek, és egyre nagyobb önállóságot követelnek. Ezt az átalakulást ugyanúgy lehet a klasszikus értelemben vett fiatalkor megszűnésének, mint a fiatalkor kitolódásának tekinteni, látni. A húszas éveiken túli fiatal nemzedék tagjai már fiatal felnőtteknek tekinthetők. A felnőttektől magatartásuk, értékeik, mindennapi életük szerint erősen eltérnek, viszont szociális, politikai és gazdasági státuszuk mentén már felnőttnek tekinthetők. Ezt az átstrukturálódást posztadoleszcenciának nevezik. Vaskovics László posztadoleszcencia-elméletében a fiatalkort öt leválási dimenzió mentén értelmezi, ezek: . „a jogi értelemben vett leválás, . a közös fedél alóli leválás, . anyagi és pénzügyi területen értendő leválás, . az önálló döntést eredményező leválás, valamint . az öntudatosulás”. 12

A fiatalok anyagi, jövedelmi és lakáshelyzetének bemutatása a fenti elmélet tükrében már nem egyértelmű feladat. A vizsgálatunkban definiált korosztály 39 százaléka tanuló és nem is jut önálló jövedelemhez, ők – annak ellenére, hogy akár elmúlhattak 18 évesek, és emiatt jogi értelemben már leváltak a szüleikről – eltartott státusban vannak. Az anyagi, jövedelmi és lakáshelyzet bemutatásakor ennek determinisztikus hatása van. Mielőtt tehát elkezdenének az anyagi, jövedelmi és lakáshelyzet taglalását, bemutatjuk az együttlakás tipológiájából készített csoportbontást: . még a felmenőkkel közös fedél alatt lakó – nem levált, illetve . önállóan lakó – már levált csoportokat.

Családi állás, önállóak és eltartottak 2008-ban a 15–29 éves fiatalok 30 százaléka már önálló életvitelt folytat, négy éve arányuk 36 százalék volt. Ők egyedül, vagy már új, nukleáris családjukkal élnek. Az eltartottak aránya 68 százalék, legnagyobb részük a szüleivel, illetve az egyik szülővel él. Az eltartottak körében a négy évvel ezelőtti arányokhoz képest nőtt a kétszülős családok aránya, az önállóak között viszont csökkent a házastársával és gyermekével élőké.

12

Vaskovics László: A posztadoleszcencia szociológia elmélete. Szociológiai Szemle, 2000/4.

Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

58 56

Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet

Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet

20. ábra: A fiatalok családösszetétel szerinti megoszlása („Ön kivel él együtt?”), 2004-2008

20. ábra: A fiatalok családösszetétel szerinti (százalékosmegoszlása megoszlás) („Ön kivel él együtt?”), 2004-2008 (százalékos megoszlás)

eltartott

egyszülƅvelésnagyszülƅvel

2 2

nagyszülƅvel

1 1

NagyszülĘvel NagyszülĘvel SzülĘvel, gyerekével SzülĘvel, gyerekével Egy szülĘvel Egy szülĘvel Két szülĘvel Két Két szülĘvel szülĘvel és nagyszülĘvel Két ésnagyszülĘvel nagyszülĘvel EgyszülĘvel szülĘvel és Egy szülĘvel és nagyszülĘvel

2008

8 8

házasͲ/élettárssal

önálló

2004

10 14

házasͲ/élettárssal,gyerekével

szülƅvel,házasͲ/élettárssal,gyerekével

3 3

szülƅvel,házasͲ/élettárssal

4 4

gyerekétegyedülneveli

1 1

szülƅvel,gyerekével

1 2

egyedülél

4 3

egyéb

3 1 0

táblázat:A A dolgozó dolgozó fiatalok aránya a különböző összetételű családokban élő fiatalok 18.18. táblázat: fiatalok aránya a különbözĘ összetételĦ családokban élĘ fiatalok között 18. táblázat: A dolgozó fiatalok aránya a különbözĘ összetételĦ családokban élĘ fiatalok között (százalékos előfordulás az egyes családkategóriák arányában)

Kivel él? Kivel él? Gyerekét egyedülneveli neveli Gyerekét egyedül Házas-/élettárssal, gyerekével Házas-/élettárssal, gyerekével SzülĘvel, házas-/élettárssal, gyerekével SzülĘvel, házas-/élettárssal, gyerekével Házas-/élettárssal Házas-/élettárssal Egyedül él Egyedül él SzülĘvel, SzülĘvel, házas-/élettárssal házas-/élettárssal

11 14 5 3

59

(százalékos elĘfordulás az egyes családkategóriák arányában)

49 44

kétszülƅvelésnagyszülƅvel

59

(százalékos elĘfordulásközött az egyes családkategóriák arányában)

kétszülƅvel egyszülƅvel

57

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

Dolgozók aránya (%)

Dolgozók aránya (%) 97 97 90 90 88 88 83 83 76 76 74 74 53 44 39 32 30 29

53 44 39 32 30 29

Jövedelmi viszonyok

Jövedelmi viszonyok

Jövedelmi viszonyok

A fiatalok 37 százaléka a szüleitől különkasszán kasszánél. él.AA lakáshelyzetük lakáshelyzetük szempontjából A fiatalok 37 százaléka a szüleitĘl külön szempontjából önállóak önállóak85 85 százalékaönállóan önállóanisis gazdálkodik. pedig, akikakik eltartottak, csakcsak 14 százalékot tesz kitesz azok-ki százaléka gazdálkodik.Azok Azokközött között pedig, eltartottak, 14 százalékot A azoknak fiatalok 37 százaléka a szüleitĘl külön kasszán él. A lakáshelyzetük szempontjából önállóak 85 nak az aránya, akikakik a szüleiktől anyagi értelemben már leváltak. az aránya, a szüleiktĘl anyagi értelemben már leváltak.

százaléka önállóan is gazdálkodik. Azok között pedig, akik eltartottak, csak 14 százalékot tesz ki táblázat: A háztartások és aktív keresők azoknak az aránya,19. akik a szüleiktĘl anyagi értelemben már átlagjövedelme, leváltak. önállóság szerint 19. táblázat: A háztartások és aktív keresĘk átlagjövedelme, önállóság szerint (átlagokezer ezer forintban) forintban) (átlagok

19. táblázat: A Aháztartás háztartások és aktív múlt havi nettó keresĘk átlagjövedelme, A kérdezett sajátönállóság havi nettó szerint

10

20

30

40

50

60

A Vaskovics által leírt leválás az életkor előre haladtával folyamatosan egyre jellemzőbb lesz, azaz

A Vaskovics által leírt leválás az életkor elĘre hogy haladtával jellemzĘbb lesz, azaz minél idősebbek a fiatalok, annál valószínűbb, egyre folyamatosan több területen egyre leválnak a szülők gondosminél idĘsebbek a fiatalok, annál 25,6 valószínĦbb, hogy egyre többaz területen leválnak a szülĘk kodásáról. Az önállóak átlagéletkora év, az eltartottaké 20,7. Ezek átlagértékek nem változtak gondoskodásáról. Az önállóak átlagéletkorakívül 25,6szignifikáns év, az eltartottaké 20,7.találunk Ezek aza nemek átlagértékek nem 2004 óta. A vaskovicsi leválási dimenziókon különbséget tekinteváltoztak leválási tartozik dimenziókon kívülcsoportjába. szignifikáns különbséget találunk a tében, a2004 lányokóta. 38, A mígvaskovicsi a fiúk 23 százaléka az önállóak eltartottak 33a százaléka dolgozik, ezzel23szemben az önállók ebbe a katenemekAztekintetében, lányok 38, míg a fiúk százaléka tartozik81 azszázaléka önállóaktartozik csoportjába. góriába. Az eltartottak 33 százaléka dolgozik, ezzel szemben az önállók 81 százaléka tartozik ebbe a A leválási dimenziók számos esetben együtt jelentkeznek, a 18. táblázatban nyomon követhekategóriába. tő, hogy a már gyermekükkel önállóak 90 százaléknál is magasabb arányban dolgoznak. nyomon Azok A leválási dimenziók élő számos esetben együtt jelentkeznek, a 18. táblázatban közt, akik együtt élnek (még) a szülőkkel, de már van gyermekük, a dolgozók aránya 40 és 70 szákövethetĘ, hogy a már gyermekükkel élĘ önállóak 90 százaléknál is magasabb arányban dolgoznak. zalék között mozog, míg a szülőkkel együtt élő gyermekteleneknek 30–40 százaléka dolgozik. Azok közt, akik együtt élnek (még) a szülĘkkel, de már van gyermekük, a dolgozók aránya 40 és 70 százalék között mozog, míg a szülĘkkel együtt élĘ gyermekteleneknek 30–40 százaléka dolgozik.

Önálló Eltartott Átlagosan

összjövedelme(átlagok ezer forintban) A háztartás 176 múlt havi nettó 203 összjövedelme 191

összbevétele* 83 saját havi nettó A kérdezett 40 összbevétele* 53

176 83 Önálló *zsebpénzt, munkabért, ösztöndíjat is beleértve. 203 40 Eltartott Az egy háztartásra jutó havi nettó jövedelem átlagosan 191 ezer forint. Az eltartott és önálló Átlagosan 191 53önálló házAz egy háztartásra jutó havi nettó jövedelem átlagosan 191 ezer forint. Az eltartott és háztartások közötti különbség szignifikáns. *zsebpénzt, munkabért, ösztöndíjat is beleértve. közötti különbség szignifikáns. A megkérdezett 65 keresetére százaléka érdemi választ adott A tartások megkérdezett fiatalok 65 százaléka érdemi választ adottfiatalok az önálló vonatkozóan. Ennek az önálló keresetére vonatkozóan. Ennek az összegnek az átlagértéke 53 ezer forint, az önállóak köösszegnek az átlagértéke 53 ezer forint, az önállóak körében 191 83 ezer, eltartottak esetében Azazrében egy háztartásra jutó havi nettó jövedelem átlagosan ezerazforint. Az eltartott40és önálló 83 ezer, az eltartottak esetében 40 ezer forint, az önálló, és már dolgozó fiatalok átlagkeresete ezer forint, közötti az önálló, és már dolgozó fiatalok átlagkeresete 109 ezer forint volt 2008-ban. háztartások különbség szignifikáns. 109 ezer forint volt 2008-ban. A már a szülĘi fedél alól kiköltözĘ, tanulmányaikat befejezĘ dolgozó fiatalok Ennek A megkérdezett fiatalok 65kiköltöző, százaléka érdemi választ adottdolgozó az önálló keresetére vonatkozóan. A már a szülői fedél alól tanulmányaikat befejező fiatalok átlagjövedelme 109is átlagjövedelme 109 ezer forint. Ez regionálisan nagyon nagy eltéréseket mutat. A fĘvárost azmagába összegnek az átlagértéke 53 ezer forint, az lakók önállóak ezer, az eltartottak esetében 40 ezer forint. Ez nagyon nagy eltéréseket mutat. Akörében fővárost is83 magába foglaló közép-mafoglalóregionálisan közép-magyarországi régióban másfélszer annyit keresnek, mint a többi gyarországi régióban annyit keresnek, mint a többi régióban élővolt fiatalok. A többi ezer forint,élĘ azfiatalok. önálló, Aéslakók mármásfélszer dolgozó fiatalok átlagkeresete 109 ezer forint 2008-ban. régióban többi régió között nem mutatható ki jelentĘsebb különbség. régióAközött jelentősebb márnema mutatható szülĘi ki fedél alól különbség. kiköltözĘ,

tanulmányaikat befejezĘ dolgozó fiatalok átlagjövedelme 109 ezer forint. Ez regionálisan nagyon nagy eltéréseket mutat. A fĘvárost is magába foglaló közép-magyarországi régióban lakók másfélszer annyit keresnek, mint a többi régióban élĘ fiatalok. A többi régió között nem mutatható ki jelentĘsebb különbség.

Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet

60

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

60 58

Gyorsjelentés Anyagi,Ifjúság2008 vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet

21. ábra: Az önálló háztartásokban lakó, már dolgozó fiatalok átlagjövedelme régiók szerint forintban) 21. lakó,(ezer már dolgozófiatalok fiatalokátlagjövedelme átlagjövedelme régiók szerint 21. ábra: ábra:Az Azönálló önálló háztartásokban háztartásokban lakó, már dolgozó régiók szerint (ezerforintban) forintban) (ezer

Összesen

109

Összesen DélͲAlföld

109 93

DélͲAlföld ÉszakͲAlföld

93 95

ÉszakͲAlföld ÉszakͲMagyarország

95 98

ÉszakͲMagyarország DélͲDunántúl

98 94

DélͲDunántúl NyugatͲDunántúl

94 100

NyugatͲDunántúl KözépͲDunántúl

100 95

KözépͲDunántúl KözépͲMagyarország KözépͲMagyarország

61

Az önállóak között az ekvivalensIfjúság2008 átlag 81 ezer forint, az eltartottak esetében pedig 72 ezer. Gyorsjelentés A különbség szignifikáns.

59

A háztartások megtakarítási potenciáljának vizsgálata során megállapítható, hogy a 2004. évben A háztartások megtakarítási potenciáljának vizsgálata során megállapítható, hogy a 2004. pozitívabb volt az anyagi értékelése, 2008-ban. négy évvel adatfelvétel évben pozitívabb volt helyzet az anyagi helyzet mint értékelése, mint A2008-ban. A ezelőtti négy évvel ezelĘtti során a fiatalok 55 százaléka rendszerességgel tudott félretenni, 2008­ ban azonban adatfelvétel során a több-kevesebb fiatalok 55 százaléka több-kevesebb rendszerességgel tudott félretenni, 2008-a 15–29 éveseknek csak aa 15–29 fele volt erre képes. ban azonban éveseknek csak a fele volt erre képes. 22. megtakarítani? – önállóság szerint 22.ábra: ábra:Tudnak-e Tudnak-e pénzt pénzt megtakarítani? – önállóság szerint (az érdemi érdemi válaszok megoszlása) (az válaszokszázalékos százalékos megoszlása)

95

szüleivelél

12

önálló

10

41

47

148

0

20

40

148 60 80

0

20

40

60

80

100

120

140

160

100

120

140

160

A háztartások jövedelmi viszonyai

38

0%

A háztartások háztartások jövedelmi jövedelmi viszonyai A viszonyai A háztartás egy fĘre esĘ jövedelmének számításakor a továbbiakban az ekvivalencia jövedelemszámítási módszert használjuk.13 számításakor a továbbiakban az ekvivalencia jövedelemA háztartás egy főre eső jövedelmének A háztartás egy fĘre esĘ jövedelmének számításakor a továbbiakban az ekvivalencia számítási módszert használjuk. jövedelemszámítási módszert használjuk.13

20%

52

40%

rendszeresen

60%

esetenként

80%

100%

nemtudnak

13

20. táblázat: A20. háztartások egy fogyasztásiegy egységre jutó havi nettó átlagjövedelme, régiók táblázat: A háztartások fogyasztási egységre jutó havi szerint, nettó átlagjövedelme, régiók szerint, 20. táblázat: A háztartások egy fogyasztási egységre jutó havi2004-2008 nettó átlagjövedelme, régiók 2004-2008 (forint) szerint, (forint) 2004-2008 Közigazgatási régiók

Közép-Magyarország Közigazgatási régiók Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld átlagosan Dél-Alföld átlagosan

(forint)2004 (Ft)

2008 (Ft)

79 119 2004 (Ft) 68 328 79 119 69 268 68 328 57 438 69 268 51 465 57 438 54 078 51 465 59 193 54 078 63 753 59 193 63 753

103 041 2008 (Ft) 75 612 103 041 74 799 75 612 67 140 74 799 62 940 67 140 57 078 62 940 64 328 57 078 74 728 64 328 74 728

Az egy egységre jutó havijutó nettó jövedelem átlagosan 17 százalékkal, ugyanakkor a Az fogyasztási egy fogyasztási egységre havi nettó jövedelem átlagosan 17 százalékkal, fogyasztói-árindex 23 százalékkal nőtt 2004 óta. A nettó jövedelemnövekedés üteme a közép-maugyanakkor a fogyasztói-árindex 23 százalékkal nĘtt 2004 óta. A nettó jövedelemnövekedés üteme Az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem átlagosan 17 százalékkal, gyarországi régióban jóval magasabb mint azvolt, átlag,mint ott 30 az ekvivalens a közép-magyarországi régióban jóvalvolt, magasabb az százalékkal átlag, ott 30nőtt százalékkal nĘtt jöveaz ugyanakkor a fogyasztói-árindex 23 százalékkal nĘtt 2004 óta. A nettó jövedelemnövekedés üteme delem. ekvivalens jövedelem. a közép-magyarországi jóval magasabb volt, mint az átlag, esetében ott 30 százalékkal nĘtt AazküAz önállóak között azrégióban ekvivalens átlag 81 ezer forint, az eltartottak pedig 72 ezer. ekvivalens jövedelem. 13 Lényege, hogy a háztartás tagjait nem egyforma súllyal veszi figyelembe a háztartás egy fĘre esĘ jövedelmének lönbség szignifikáns.

kiszámításakor, hanem arányosítja egy súlyozási eljárás segítségével a háztartásban lakók számával. E=0.73. Lényege, hogy a háztartás tagjait nem egyforma súllyal veszi figyelembe a háztartás egy fĘre esĘ jövedelmének 13 Lényege, hogyhanem a háztartás tagjaitegy nem egyforma súllyal veszi figyelembe a háztartás főre esőE=0.73. jövedelmének kiszákiszámításakor, arányosítja súlyozási eljárás segítségével a háztartásban lakókegy számával. mításakor, hanem arányosítja egy súlyozási eljárás segítségével a háztartásban lakók számával. E=0.73. 13

A megtakarításokban bekövetkezett változáshoz hasonló elmozdulás történt a két

A megtakarításokban bekövetkezett változáshoz hasonló elmozdulás történt a két adatfelvétel adatfelvétel közötti idĘben a háztartások hó végi pénzügyi helyzetét tekintve. 2008-ban a hónap közötti időben háztartások hófiatalok végi pénzügyi 2008-ban a hónap végére nehéz végére nehézahelyzetbe kerülĘ aránya kis helyzetét mértékben tekintve. nĘtt 62 Ifjúság2008 Gyorsjelentés helyzetbe kerülő fiatalok aránya kis mértékben nőtt 23. ábra: „Milyen gyakran fordult háztartásában elmúlt 12 hónapban, 23. ábra: „Milyen gyakran fordultelő elĘ az az Önök Önök háztartásában az az elmúlt 12 hónapban, hogy ahogy a hónap elfogyott a pénzük?”, 2004-2008 hónapvégére végére elfogyott a pénzük?”, 2004-2008 (az érdemi érdemi válaszok megoszlása) (az válaszokszázalékos százalékos megoszlása)

2008

22

2004

21

0%

21

14

19

20%

mindenhónapban

43

14

40% félévnélgyakrabban

46

60%

80%

féléventevagyritkábban

100% soha

24. ábra: Milyen gyakran fordult elĘ az Önök háztartásában az elmúlt 12 hónapban, hogy a hónap végére elfogyott a pénzük? – önállóság szerint (az érdemi válaszok százalékos megoszlása)

Ifjúság2008 Gyorsjelentés Ifjúság2008 Gyorsjelentés Ifjúság2008 Gyorsjelentés

64 64

Gyorsjelentés Anyagi,Ifjúság2008 vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet

60 62

24. gyakran háztartásábanazaz elmúlt hónapban, a 23.ábra: ábra:Milyen „Milyen gyakranfordult fordultelő elĘ az az Önök Önök háztartásában elmúlt 12 12 hónapban, hogyhogy a hónap végére elfogyott a pénzük? – önállóság szerint hónap végére elfogyott a pénzük?”, 2004-2008

61

26. hitelekkelrendelkezik rendelkezik a háztartás? 26.ábra: ábra:Milyen Milyentípusú típusú hitellel, hitellel, hitelekkel a háztartás? 26. ábra: Milyen típusú hitellel, hitelekkel rendelkezik a háztartás? (a rendelkezők körében, százalékos előfordulás) (a hitellel hitellel rendelkezĘk körében, százalékos elĘfordulás) (a hitellel rendelkezĘk körében, százalékos elĘfordulás)

(azérdemi érdemiválaszok válaszokszázalékos százalékos megoszlása) (az megoszlása)

19 19

2008

22

21

14

13 13 16 16

szüleivelél szüleivelél

43

27 27

áruhitel áruhitel hitelkártya hitelkártya folyószámlahitel folyószámlahitel személyikölcsön személyikölcsön gépjármƾhitel gépjármƾhitel lakáshitel lakáshitel

39 39 41 41

17 17

2004

21

19

14

12 12 15 15

46

önálló önálló

0%

20%

mindenhónapban

40%

60%

félévnélgyakrabban

80%

20 20

34 34

54 54

100%

féléventevagyritkábban

0 0

soha

Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet

63

A24. fiatalok ötödében (22azszázalék) havi gyakorisággal fordul hogy a hónap ábra: háztartásainak Milyen gyakran fordult elĘ Önök háztartásában az elmúlt 12 elő, hónapban, hogy avégére elfogy a pénz. További hónap ötödében (21elfogyott százalék)aez a probléma viszonylag gyakran – fél évnél gyakrabvégére pénzük? – önállóság szerint (az érdemi válaszok százalékos megoszlása) évesek kevesebb mint a fele (43 százaléka) számolt be arról, hogy háztartásuk szembesül ilyenmint a ban – jelentkezik, a fiatalok 14 százaléka szerint ennél ritkábban, és a 15–29nem évesek kevesebb jellegĦ anyagi gondokkal. fele (43 százaléka) számolt be arról, hogy háztartásuk nem szembesül ilyen jellegű anyagi gondokkal. A háztartások gazdasági helyzetét jól jellemzi, hogy rendelkeznek-e bármilyen hitellel a háztarA háztartások gazdasági helyzetét jól jellemzi, hogy rendelkeznek-e bármilyen hitellel a tásban élők tagjai. A háztartások 46 százaléka terhelt hitellel, a fiatalok önálló háztartásai azonban háztartásban élĘk tagjai. A háztartások 46 százaléka terhelt hitellel, a fiatalok önálló háztartásai nagyobb mértékben eladósodottak, ami 20 elsősorban a lakáshitelek47felvételéből adódik. szüleivelél 19 14 azonban nagyobb mértékben eladósodottak, ami elsĘsorban a lakáshitelek felvételébĘl adódik. 25. háztartásban, önállóság szerint 25.ábra: ábra:Hitel, Hitel, adósság adósság aaháztartásban, önállóság szerint

10 10

20 20

30 30

40 40

50 50

60 60

Minden hitelfajta esetében a szülĘkkel élĘ fiatalok háztartásaiban jelentĘsebb az Minden egyébegyéb hitelfajta esetében a szülőkkel élő fiatalok háztartásaiban jelentősebb az eladósoMinden egyéb hitelfajta esetében a szülĘkkel élĘ fiatalok háztartásaiban jelentĘsebb az eladósodottság, ezekben jóval nagyobb arányban vesznek fel gépjármĦhitelt és személyi kölcsönt, dottság, ezekbenezekben jóval nagyobb arányban vesznek fel gépjárműhitelt és személyi kölcsönt, mint az eladósodottság, jóval nagyobb arányban vesznek fel gépjármĦhitelt és személyi kölcsönt, mint háztartással az önálló háztartással rendelkezĘk. önálló rendelkezők. mint az önálló háztartással rendelkezĘk. 27.ábra: ábra: Okoz-eproblémát problémát a hitelek – önállóság szerint 27. hitelektörlesztése? törlesztése? – önállóság szerint 27. ábra:Okoz-e Okoz-e(aproblémát a hitelek törlesztése? – önállóság szerint hitellel rendelkezĘk százalékos megoszlása) (a hitellel rendelkezőkszázalékos százalékosmegoszlása) megoszlása) (a hitellel rendelkezĘk

átlagosan átlagosan

55 55

45 45

(válaszokszázalékos százalékos megoszlása) (válaszok megoszlása)

önálló átlagosan

szüleivelél

28

0%

mindenhónapban

46

20% 41

23

15

40%

60%

félévnélgyakrabban

50

53

35

80%

féléventevagyritkábban

4

100% 6 soha

önálló 1 44 54 (22 százalék) havi gyakorisággal A fiatalok háztartásainak ötödében fordul elĘ, hogy a hónap végére elfogy a pénz. További ötödében (21 százalék) ez a probléma viszonylag gyakran – fél évnél gyakrabban – jelentkezik, a fiatalok 14 százaléka szerint ennél ritkábban, és a 15–29 0%

20% vanhitel

40% nincshitel

60% nt/nv

80%

100%

szüleivelél szüleivelél

56 56

41 41

önálló önálló

54 54

46 46

0% 0%

20% 20%

40% 40%

okozproblémát okozproblémát

60% 60%

80% 80%

100% 100%

nemokoz nemokoz

A hitel törlesztése az érintett háztartások közel felének (45 százalék) jelent gondot, s az A hitel törlesztése az érintett háztartások közel felének (45 százalék) jelent gondot, s az önálló háztartásban élĘ fiatalok nagyobb arányban számoltak be törlesztési problémákról. háztartásban élĘ fiatalok nagyobb arányban be törlesztési problémákról. A hitelönálló törlesztése az érintett háztartások közel felénekszámoltak (45 százalék) jelent gondot, s az önálló háztartásban élő fiatalok nagyobb arányban számoltak be törlesztési problémákról.

Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet 62

65

Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet

Vagyoni helyzet Vagyoni helyzet Az objektív anyagi helyzetet mindkét csoport esetén a tartós fogyasztási javakkal való ellátottság Az objektív anyagi helyzetet mindkét csoport esetén a tartós fogyasztási javakkal való ellátottság feltérképezésével mértük. feltérképezésével mértük. táblázat: egyes tartós fogyasztási javakkal rendelkezők aránya önállóság szerint, 21.21. táblázat: AzAz egyes tartós fogyasztási javakkal rendelkezĘk aránya önállóság szerint, 20042004­ 2 008 2008 (százalékos az összes megkérdezettkörében) körében) (százalékos előfordulási elĘfordulási arányok arányok az összes megkérdezett

Hifi-berendezés CD-lejátszó DVD-lejátszó Házimozi-szett Videomagnó Plazma tévé, LCD TV Digitális fényképezĘgép Hordozható MP3 lejátszó Játékkonzol, pl. Xbox, Ps2

2004 Önálló Eltartott 49 64 51 66 35 35 14 13 66 80 -

2008 Önálló Eltartott 51 62 68 76 80 78 29 24 16 14 52 54 37 63 9 13

A felsorolt elektronikai cikkek penetrációjában nagy különbségeket tapasztalhatunk. A hifi­ A felsorolt elektronikai cikkek penetrációjában nagy különbségeket tapasztalhatunk. A hifiberendezések penetrációja 4 éve stagnál, az önállóak tulajdonában lévőknek 10 százalékponttal alaberendezések penetrációja 4 éve stagnál, az önállóak tulajdonában lévĘknek 10 százalékponttal csonyabb az aránya. A hifi helyettesítő terméke a házimozi-szett, melynek aránya megduplázódott, alacsonyabb az aránya. A hifi helyettesítĘ terméke a házimozi-szett, melynek aránya itt viszont az innovációra fogékonyabb, már önálló fiatal háztartások a jellemzően adopter csoport. megduplázódott, itt viszont az innovációra fogékonyabb, már önálló fiatal háztartások a jellemzĘen Az MP3 lejátszók körében ennek fordítottja figyelhető meg. A fiatalabbak alkotta eltartottak csoportadopter csoport. Az MP3 lejátszók körében ennek fordítottja figyelhetĘ meg. A fiatalabbak alkotta jában 63 százalékos a penetráció, míg az önállóak esetében csak 37 százalék. eltartottak csoportjában 63 százalékos a penetráció, míg az önállóak esetében csak 37 százalék.

Az eltartottak 91 százaléka a szüleinél lakik, 3 százalék kollégista. Az önállók 19 százaléka annak ellenére, hogy önálló háztartást vezet, a szülei házában, lakásában él. Az albérletben élĘk 63 aránya ebben a csoportban 12 százalék.Ifjúság2008 Gyorsjelentés Az eltartottak 91 százaléka a szüleinél lakik, 3 százalék kollégista. Az önállók 19 százaléka annak ellenére, hogy önálló háztartást vezet, a szülei házában, lakásában él. Az albérletben élők aránya ebA lakások állagára vonatkozó, 2004-ben rögzített trendek nem változtak 2008-ra. A már ben a csoportban 12 százalék. önállóan élĘk 2008-ban is – a kérdezĘbiztos szubjektív szerint – rosszabb környéken, A lakások állagára vonatkozó, 2004-ben rögzített trendekvéleménye nem változtak 2008-ra. A már önállóhelyileg lakáspiaci övezetben élnek, mint–azok, akikkörnyéken, még szüleikkel an élőkalacsonyabbra 2008-ban is – aértékelt kérdezőbiztos szubjektív véleménye szerint rosszabb helyileglaknak. Azalacsonyabbra eltérés szignifikáns. értékelt lakáspiaci övezetben élnek, mint azok, akik még szüleikkel laknak. Az eltérés szignifikáns.

23.23.táblázat: évlegnagyobb legnagyobbrészében részében hol lakik Ön?” – önállóság szerint táblázat:„Az „Az év hol lakik Ön?” – önállóság szerint (az százalékos megoszlása) (azérdemben érdembenválaszolók válaszolók százalékos megoszlása)

Szüleinél lakik A saját lakásában lakik A saját házában lakik Házastársánál, élettársánál lakik Házastársa, élettársa szüleinél lakik Rokonoknál lakik IsmerĘsöknél lakik Teljes lakást bérel magánszemélytĘl Lakást bérel önkormányzattól Albérletben többekkel együtt Kollégista Intézményben él Egyéb

önálló 19 31 20 8 5 2 1 7 2 3 0 1 1

Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet

eltartott 91 1 0 0 0 1 0 1 0 2 3 0 0

67

Lakáshelyzet Lakáshelyzet A lakáshelyzet nem változott 2004 óta, a megkérdezett fiatalok kétharmada most is a szüleivel él. A lakáshelyzet nem változott 2004 óta, a megkérdezett fiatalok kétharmada most is a szüleivel él. Továbbra vagy házas-/élettársa béTovábbraisisötödük ötödükélélsaját saját vagy házas-/élettársalakásában, lakásában,házában, házában,a fennmaradó a fennmaradó1414százalék százalék relt lakásban, kollégiumban, ismerősöknél lakik az az évév legnagyobb bérelt lakásban, kollégiumban, ismerĘsöknél lakik legnagyobbrészében. részében. 14 Állandó lakóhelyüket tekintve 6 százalékponttal többen vannak a szüleikhez bejelentve, mint 66 Gyorsjelentés Állandó lakóhelyüket tekintve Ifjúság2008 6 százalékponttal többen vannak a szüleikhez bejelentve, ahányan ténylegesen ott élnek (74 százalék). mint ahányan ténylegesen ott élnek (74 százalék).

24. táblázat: A ház/lakás helye a településen belül a kérdezĘbiztos 24. táblázat: A ház/lakás helye a településen belül a kérdezőbiztosmegítélése megítélésealapján, a alapján,kérdezett a kérdezett önállósága szerint, 2004-2008 önállósága szerint, 2004-2008 (a(a válaszok százalékos megoszlása) válaszok százalékos megoszlása)

14

22. táblázat: „Az „Az év év legnagyobb legnagyobb részében 22. részébenhol hollakik lakikÖn?”, Ön?”,2004-2008 2004-2008 (az érdemben érdemben válaszolók válaszolókszázalékos százalékosmegoszlása) megoszlása)

2004 65 Szüleinél 20 Saját vagy házas-/élettársa lakásában, házában 3 Kollégiumban 3 Házas-/élettársa szüleinél 3 Albérletben, többekkel együtt 2 Lakást bérel magánszemélytĘl 2 Rokonoknál, ismerĘsöknél 1 Lakást bérel önkormányzattól 14 1 Egyéb Nem tekintettük állandó lakóhelynek azt, ahova valaki csak névlegesen van bejelentve. 14

Nem tekintettük állandó lakóhelynek azt, ahova valaki csak névlegesen van bejelentve.

2008 68 19 2 2 2 3 2 1 1

Az eltartottak 91 százaléka a szüleinél lakik, 3 százalék kollégista. Az önállók 19 százaléka annak ellenére, hogy önálló háztartást vezet, a szülei házában, lakásában él. Az albérletben élĘk aránya ebben a csoportban 12 százalék.

2004 2008 Önálló Eltartott Önálló Eltartott 22 15 23 15 Olcsó lakáspiaci övezet 59 60 55 61 Közepes, átlagos lakáspiaci övezet 15 20 17 18 Helyileg magasabbra értékelt lakáspiaci övezet 1 3 2 2 Helyileg a legmagasabbra értékelt lakáspiaci övezet 3 2 3 4 A kérdezĘ nem tudta megítélni az övezetet Az önállóak és az eltartottak lakáshelyzetét nem csak a lakás jellemezheti. A lakáAz önállóak és az eltartottak lakáshelyzetét nem csakelhelyezkedése a lakás elhelyezkedése jellemezheti. A sok mérete szintén fontos paraméter. Az önállóak átlagosan 75, míg az eltartottak 90 négyzetméteres lakások mérete szintén fontos paraméter. Az önállóak átlagosan 75, míg az eltartottak 90 lakásokban, házakban élnek. Eházakban különbségélnek. mögött anyagi erőforrások és ezen különbnégyzetméteres lakásokban, E az különbség mögött azkülönbsége anyagi erĘforrások különbsége ség okozta lakástipológiai sajátosság áll, nevezetesen: az önállóak 12 százaléka által lakott bérleméés ezen különbség okozta lakástipológiai sajátosság áll, nevezetesen: az önállóak 12 százaléka által nyek jellemzően 60 négyzetméter lakott bérlemények jellemzĘen 60alattiak. négyzetméter alattiak.

28. ábra: „MegfelelĘnek tartja-e jelenlegi lakáskörülményeit?”, 2004-2008 (az érdemi választ adók százalékos megoszlása)

lakások mérete szintén fontos paraméter. Az önállóak átlagosan 75, míg az eltartottak 90 négyzetméteres lakásokban, házakban élnek. E különbség mögött az anyagi erĘforrások különbsége és ezen különbség okozta lakástipológiai sajátosság áll, nevezetesen: az önállóak 12 százaléka által lakott bérlemények jellemzĘen 60 négyzetméter alattiak.

64

65

Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

28. ábra: „Megfelelőnek tartja-ejelenlegi jelenlegilakáskörülményeit?”, lakáskörülményeit?”,2004-2008 2004-2008 „MegfelelĘnek tartja-e

Ezek alapján most kifejezetten az önállósodási tervekről kérdeztük azokat a fiatalokat, akik szüleikkel élnek. A szülőkkel együtt élők kategóriájába sokféle helyzetű és motivációjú csoport tartozik, ezt jól mutatja, hogy a szüleikkel együtt élők több mint 55 százaléka nem akar elköltözni, a legfiatalabbak jelentős részénél ez még nincs is napirenden. A fiatalok 31 százaléka szeretne önállósodni szüleitől, de nem tud, 14 százalékuknak viszont konkrét terve van önállóságának megvalósítására. Az Ifjúság2004 kutatás tapasztalatai alapján legtöbben lakásuk, házuk méretével elégedetlenek, bár konkrétan 2008-ban nem kérdeztük, de vélhetően a legnagyobb hajtóerő – az önállósodás mellett – a lakás mérete: az Ifjúság2008 kutatás eredményei alapján a fiatal háztartásokban az átlagos egy főre jutó négyzetméter 25, ugyanez a szám a lakáskörülményeikkel elégedettek esetében 27, míg az azzal elégedetlenek esetében 20 m .

(azérdemi érdemiválaszt választadók adókszázalékos százalékosmegoszlása) megoszlása) (az

2008

18

82

2

2004

20

0%

Az anyagi helyzet szubjektív megítélése

80

20%

40% nem

60%

80%

100%

igen

A lakáskörülmények feltérképezése mellett az Ifjúság2008 a négy évvel ezelőtti kutatáshoz haA lakáskörülmények feltérképezése mellett az Ifjúság2008 a négy évvel ezelĘtti kutatáshoz sonlóan a szubjektív megítéléseket is igyekezett feltárni. Ennek eszköze volt az azt firtató kérdés, hasonlóan a szubjektív megítéléseket is igyekezett feltárni. Ennek eszköze volt az azt firtató kérdés, vajon megfelelőnek tartják-e a fiatalok lakáskörülményeiket. Mint kiderült, a megkérdezettek döntő vajon megfelelĘnek tartják-e a fiatalok lakáskörülményeiket. Mint kiderült, a megkérdezettek döntĘ többsége, mintegy 82 százaléka, megfelelőnek tartja saját lakáskörülményeit, amely gyakorlatilag többsége, mintegy 82 százaléka, megfelelĘnek tartja saját lakáskörülményeit, amely gyakorlatilag nem jelent változást változástaanégy négyévvel évvelezelĘtti ezelőttieredményekhez eredményekhez képest. nem jelent képest. Az önálló, szüleiktől külön kasszán élők 23 százaléka elégedetlen, a szülőkkel együtt élőkélĘk pedig élĘk 23 Gyorsjelentés százaléka elégedetlen, a szülĘkkel együtt 68Az önálló, szüleiktĘl külön kasszánIfjúság2008 összesen 15 százaléka számolt be arról, hogy hogy elégedetlen lakáskörülményeivel. pedig összesen 15 százaléka számolt be arról, elégedetlen lakáskörülményeivel.

A már felvázolt paramétereket – melyek részben determinálják az anyagi helyzetet, részben magának az anyagi helyzetnek az okai – egy szubjektív helyzetértékelésben összegezzük. A szubjektív helyzetértékelés, bár összefüggésben áll a valós anyagi helyzettel, inkább annak érzékelése, azt tárja elénk, hogy a fiatalok az objektív paraméterek által leírható anyagi helyzetüket hogyan élik meg, hogyan ítélik meg a számukra adekvátként kezelt viszonyítási alaphoz mérten. Hasonlóan a 2004-ben mért szubjektív anyagi helyzethez, a 15–29 éves fiatalok közel fele (44 százalék) vélekedik úgy, hogy háztartása anyagi helyzetét legpontosabban a jövedelmeikből „beosztással jól kijönnek” kijelentés írja le. Ugyanakkor a háztartásukat a „gond nélkül élők” közé soroló fiatalok aránya csökkent (6 százalék). A tendencia szerint a magukat kiegyensúlyozott és jó körülmények közt élőnek tekintők aránya a 2000. évi vizsgálathoz képest 2004-re megnőtt, ugyanakkor 2008-ra valamelyest csökkent: 2008ban a fiatalok fele (50 százalék) vélekedik így. A fiatalok másik fele viszont úgy érzi, hogy a háztartás, amelyben él, nem engedhet meg magának mindent, amit szeretne, vagy pedig kifejezetten anyagi Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet 69 gondokkal küszködőnek érzi magát. 30. háztartás 2004-2008 30.ábra: ábra:A A háztartásanyagi anyagihelyzetének helyzetének megítélése, megítélése, 2004-2008

29. ábra: „Ha„Ha együtt él szüleivel: költöznia aközeljövĘben?” közeljövőben?” 29. ábra: együtt él szüleivel:elelakar-e akar-eonnan onnan költözni

(az (az érdemi érdemi válaszok válaszok százalékos százalékos megoszlása) megoszlása)

(az érdemi válaszok százalékos megoszlása együttélĘk élőkkörében) körében) (az érdemi válaszok százalékos megoszlása aa szüleikkel szüleikkel együtt

2008

6

44

35

12

3

14 igen,szeretnék,ésmárkonkréttervemisvan 54

igen,szeretnék,denemtudok

2004

9

45

34

10

2

31 nemszeretnék

0%

20%

40%

60%

80%

100%

gondnélkülélnek

beosztássaljólkijönnek

jövedelmükbƅléppen,hogykijönnek

hónaprólhónapraanyagigondokkalküzdenek

nélkülözésekköztélnek N=5366

Ezek alapján most kifejezetten az önállósodási tervekrĘl kérdeztük azokat a fiatalokat, akik szüleikkel élnek. A szülĘkkel együtt élĘk kategóriájába sokféle helyzetĦ és motivációjú csoport tartozik, ezt jól mutatja, hogy a szüleikkel együtt élĘk több mint 55 százaléka nem akar elköltözni, a

Ha, aszerint vizsgáljuk az anyagi helyzet szubjektív megítélését, hogy a kérdezett szülĘvel együtt vagy önálló háztartásban él, akkor jól látható, hogy a szülĘktĘl független háztartások tagjai kevésbé érzik úgy, hogy nincsenek anyagi gondjaik, mint a szülĘkkel élĘk. Nagyobb közöttük azok

66

Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet

Ha, aszerint vizsgáljuk az anyagi helyzet szubjektív megítélését, hogy a kérdezett szülővel együtt vagy önálló háztartásban él, akkor jól látható, hogy a szülőktől független háztartások tagjai kevésbé érzik úgy, hogy nincsenek anyagi gondjaik, mint a szülőkkel élők. Nagyobb közöttük azok aránya is, 70 Ifjúság2008 Gyorsjelentés akik nem jönnek ki a pénzükből hónap végére. Ifjúság2008 Gyorsjelentés

70

67

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

31. ábra: AA háztartás anyagi azönállóan önállóanésésaaszülĘkkel szülőkkelélĘk élők között 31. ábra: háztartás anyagihelyzetének helyzeténekmegítélése megítélése az között (az megoszlása) (az érdemi érdemi válaszok százalékos megoszlása) 31. ábra: A háztartás anyagi helyzetének megítélése az önállóan és a szülĘkkel élĘk között (az érdemi válaszok százalékos megoszlása)

szüleivelél

7

46

34

11

2

szüleivelél

7

46

34

11

2

Üdülés

Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet

71

Az üdülés az életminőség és az anyagi helyzet egyik jellemző mutatójának tekinthető. 2007-ben a fiataloknak több mint a fele (59 százalék) üdült belföldön, vagy külföldön. Az elmúlt 8 évben stastatisztikailag is releváns módon nĘtt azon fiatalok aránya, akik megengedhették maguknak az tisztikailag is releváns módon nőtt azon fiatalok aránya, akik megengedhették maguknak az üdülés üdülés „luxusát”. „luxusát”. Azok, akik 2007 során üdültek, nagyobb részben belföldre utaztak, a fiatalok 51 százaléka Azok, akik 2007 során üdültek, nagyobb részben belföldre utaztak, aélĘ fiatalok 5152 százaléka jártvolt beljárt belföldön, 25 százalékuk pedig külföldön. Az önálló háztartásban fiatalok százaléka földön, százalékuk pedig Az önálló háztartásban élő63 fiatalok 52 százaléka voltirányát üdülni üdülni 25 valahol 2007-ben, az külföldön. eltartottak között ez az arány azonban százalék. Az utazások valahol 2007-ben, az eltartottak között ez az arány azonban 63 százalék. Az utazások irányát tekintve tekintve hasonló különbségeket tapasztalunk, az önálló háztartásban élĘ fiatalok közül kevesebben hasonló különbségeket tapasztalunk, az önálló háztartásban élő fiatalok közül kevesebben engedengedhették meg maguknak mind a belföldi, mind a külföldi üdülést. hették meg maguknak mind a belföldi, mind a külföldi üdülést. 33. üdülni? –– 2000-2008 2000-2008 33.ábra: ábra:Az Azelmúlt elmúltegy egyévben évben volt-e volt-e üdülni? (százalékos körében) (százalékosmegoszlás megoszlás az az összes összes megkérdezett megkérdezett körében)

önálló

5

40

38

14

3

önálló

5

40

38

14

3

0%

20%

40%

0% gondnélkülélnek

20%

40%

60%

80%

100%

60% 80% beosztássaljólkijönnek

100%

gondnélkülélnek jövedelmükbƅléppen,hogykijönnek

beosztássaljólkijönnek hónaprólhónapraanyagigondokkalküzdenek

jövedelmükbƅléppen,hogykijönnek nélkülözésekköztélnek

hónaprólhónapraanyagigondokkalküzdenek

nélkülözésekköztélnek

2008

2004

(az megoszlása) (az érdemi érdemi válaszok válaszok százalékos százalékos megoszlása)

52

48

2000

32. ábra: Tudnak-e pénzt megtakarítani? – 2000-2008 (az érdemi válaszok százalékos megoszlása) 32. pénzt 32. ábra: ábra:Tudnak-e Tudnak-e pénzt megtakarítani? megtakarítani? –– 2000-2008 2000-2008

41

59

61

39

0%

20%

40% voltüdülni

2000

15

45

40

2000

15

45

40

2004

17

38

45

2004

17

38

45

2008

11

39

49

2008

11

39

49

0%

20%

80%

100%

0%

20% 40% 60% 80% rendszeresen esetenként nemtudnak

100%

rendszeresen

40%

60%

esetenként

nemtudnak

Üdülés Üdülés Az üdülés az életminĘség és az anyagi helyzet egyik jellemzĘ mutatójának tekinthetĘ. 2007-ben a

60% nemvoltüdülni

80%

100%

69

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

15–29KOROSZTÁLY ÉVES KOROSZTÁLY ÉLETMÓDJÁNAKNÉHÁNY NÉHÁNY JELLEMZŐ A 15–29A ÉVES ÉLETMÓDJÁNAK JELLEMZė VONÁSA VONÁSA

Sportolási szokások Sportolási szokások A 2008. évi évi vizsgálat szerint a fiatalok 38 38 százaléka vallotta önmagáról azt, azt, hogy a kötelezĘ iskolai A 2008. vizsgálat szerint a fiatalok százaléka vallotta önmagáról hogy a kötelező iskolai testnevelésórán kívül rendszeresen sportol. A 2000 és a 2004 közötti idĘszakban tapasztalt testnevelésórán kívül rendszeresen sportol. A 2000 és a 2004 közötti időszakban tapasztalt örvendeörvendetes 8 százalékos növekedéssel szemben a 2004 és 2008 közti intervallumban csökkenés tes 8 százalékos növekedéssel szemben a 2004 és 2008 közti intervallumban csökkenés figyelhető figyelhetĘ meg (ld. 34. ábra). Igaz, a lekérdezések 8 évet átívelĘ idĘszakát tekintve manapság a meg (ld. 34. ábra). Igaz, a lekérdezések 8 évet átívelő időszakát tekintve manapság a fiatalok még fiatalok még mindig többen sportolnak, mint 2000-ben, ám a részvételi arány visszaesése azt jelzi, mindig többen sportolnak, mint 2000-ben, ám a részvételi arány visszaesése azt jelzi, hogy a fizikai hogy a fizikai aktivitás vesztett a fontosságából. aktivitás vesztett a fontosságából. 34.ábra: ábra:Rendszeresen Rendszeresen sportolók aránya, 2000-2008, 34. sportolók aránya, 2000-2008, érdemi válaszok százalékos megoszlása) (az(az érdemi válaszok százalékos megoszlása)

2008

61

38

2004

59

41

2000

67

33

0%

20%

40% sportol

60%

80%

100%

nemsportol

A 2000 és a 2004 között felvázolt törésvonalak í miszerint a férfiak, a fĘvárosiak, a fiatalabbak, A 2000azésanyagi a 2004gondok között nélkül felvázolt törésvonalak − miszerint a férfiak, fővárosiak, a fiatalabbak, a tanulók, élĘk, valamint a gyermektelenek azok,aakik magasabb arányban a tanulók, az– anyagi nélküllátszanak. élők, valamint a gyermektelenek azok, akik magasabb2004-ig arányban sportolnak részbengondok halványodni A nemek közötti részvételi arány különbsége sportolnak – részben halványodni látszanak. A nemek részvételi arány különbsége tovább erĘsödött, 10 százalékkal nĘtt a sportoló férfiak,közötti míg csak 6 százalékkal a sportoló 2004-ig nĘk tovább erősödött, 10 százalékkal nőtt a sportoló férfiak, míg csak 6 százalékkal a sportoló nők aránya. aránya. A 2008-as lekérdezés során azt tapasztaltuk, hogy mind a férfiak, mind a nĘk részvétele A 2008-as lekérdezés során azt(3%). tapasztaltuk, hogy mind atovábbra férfiak, mind a nőkhogy részvétele egyenlő egyenlĘ mértékben csökkent Ennek megfelelĘen is igaz, a fiatal férfiakmértékben csökkent (3%). Ennek megfelelően továbbra is igaz, hogy a fiatal férfiak nagyobb arányban nagyobb arányban (44%) végeznek rendszeres sportmozgást, mint a fiatal nĘk (31%). (44%) A végeznek rendszeresvégzett sportmozgást, mint a fiatal hogy nők (31%). korcsoportonként elemzés azt mutatja, a 2004 elĘtti részvételi növekedés és A korcsoportonként elemzés azt eltérĘ mutatja, hogy a 2004 előtti az ezt követĘ csökkenés avégzett három korcsoportot mértékben érintette. A részvételi 2004 elĘttinövekedés növekedés és a az ezt követő csökkenés a háromés korcsoportot eltérő(25í29 mértékben érintette. 2004 növekedés a legfiatalabbak (15í19 évesek) a legidĘsebbek évesek) között Avolt a előtti legmarkánsabb (10í10 százalékkal), míg a 2004 utáni csökkenés a legfiatalabbak (15í19) körét érintette legerĘsebben (5%). Annak ellenére, hogy továbbra is a legfiatalabbak közt vannak legtöbben a

70

A 15–29 éves korosztály életmódjának néhány jellemzĘ vonása 73 legfiatalabbak (15−19 évesek) és a legidősebbek (25−29 évesek) között volt a legmarkánsabb (10−10 százalékkal), míg a 2004 utáni csökkenés a legfiatalabbak (15−19) körét érintette legerősebben (5%). Annak ellenére, hogy(47%), továbbra is a legfiatalabbak vannak legtöbben rendszeres sportolók rendszeres sportolók a náluk is tapasztalhatóközt csökkenĘ tendencia arraautal, hogy a fiatalok (47%), a náluk is tapasztalható csökkenő arratanulmányaik utal, hogy a fiatalok hamarabb„leszokni” hagynak fel hamarabb hagynak fel a testedzéssel, mártendencia a középfokú idején kezdenek a a testedzéssel, már a középfokú tanulmányaik idején kezdenek „leszokni” a rendszeres fizikai aktivitásrendszeres fizikai aktivitásról. A 20-24 évesek 37 százaléka, míg a 25-29 évesek 31 százaléka volt ról. A 20-24aktív évesek 37 százaléka, míg a 25-29 évesek 31 százaléka volt fizikailag aktív 2008-ban. fizikailag 2008-ban.

35. aránya nemek nemekszerinti szerintifelosztásban, felosztásban, 2000−2008 35.ábra: ábra:Rendszeresen Rendszeresen sportolók sportolók aránya 2000í2008 (azérdemi érdemiválaszok válaszokszázalékos százalékosaránya) aránya) (az

60 50 40 30 48 20 10

39

34

44 31

27

Ifjúság2008 Gyorsjelentés Ifjúság2008 Gyorsjelentés

74

A 15-29 éves korosztály életmódjának néhány jellemző vonása

A 15–29 éves korosztály életmódjának néhány jellemzĘ vonása

73

Az iskolázottság továbbra is meghatározó a fizikailag aktív életmód Az iskolázottság továbbra is meghatározó a fizikailag aktív életmódkialakítása kialakításasorán, során,hiszen hiszenaz előző felmérések eredményeihez hasonlóan még mindig a diplomások a „legsportosabbak” (47%), az elĘzĘ felmérések eredményeihez hasonlóan még mindig a diplomások a „legsportosabbak”és a(47%), szakmunkásképzőt végzettekre végzettekre jellemző legkevésbé rendszeres amozgás (27%).mozgás Azonban fontos és a szakmunkásképzĘt jellemzĘ alegkevésbé rendszeres (27%). Azonban fontos megjegyezni, hogy a diplomások részvételi aránya csökkent az elmúlt idĘszakban, megjegyezni, hogy a diplomások részvételi aránya csökkent az elmúlt időszakban, ami azt valószíami azt valószínĦsíti, hogy a dolgozóként munkaerĘpiacon dolgozóként megjelenĘmár frisskevesebb diplomások már nűsíti, hogy a munkaerőpiacon megjelenő friss diplomások szabadidőkevesebb szabadidĘvel rendelkeznek. Ezt a megállapítást alátámasztja, hogy 2008-ban is általában a vel rendelkeznek. Ezt a megállapítást alátámasztja, hogy 2008-ban is általában a tanulók sportoltak tanulók sportoltak legnagyobb arányban (49%), azoknak, akik fĘ dolgoznak, tevékenységként legnagyobb arányban (49%), míg azoknak, akikmíg fő tevékenységként csak dolgoznak, 34 százaléka csak 34 százaléka mozog rendszeresen, alatta maradva a minta átlagának. Sportolás szempontjából mozog rendszeresen, alatta maradva a minta átlagának. Sportolás szempontjából hátrányos helyhátrányos helyzetĦeknek a munkanélküliek (23%), a kisgyermekes anyák (18%), és a zetűeknek tekinthetőek atekinthetĘek munkanélküliek (23%), a kisgyermekes anyák (18%), és a roma kisebbség roma kisebbség (22%) csoportja. (22%) csoportja. A és 2000 és aközött 2004 között megállapított településtípusok szerinti trendek, miszerint a fizikai A 2000 a 2004 megállapított településtípusok szerinti trendek, miszerint a fizikai aktivitás aktivitás a településméret növekedésével párhuzamosan emelkedik, a 2008. évben módosult. a településméret növekedésével párhuzamosan emelkedik, a 2008. évben módosult. Egyrészt a vidéa vidéki nagyvárosokban (megyei jogú városok) 5 százalékkal sportolnak többen, ami kiEgyrészt nagyvárosokban (megyei jogú városok) 5 százalékkal sportolnak többen, ami vélhetően ezeknek vélhetĘen ezeknek a településeknek az új sportlétesítményeivel, önkormányzati programok a településeknek az új sportlétesítményeivel, önkormányzati programok indításával magyarázható. indításával magyarázható. Másrészt a fĘvárosban 18 százalékkal csökkent a sportolók aránya; ezen Másrészt a fővárosban 18 százalékkal csökkent a sportolók aránya; ezen meglepő mértékű változás meglepĘ mértékĦ változás okaként említhetjük a szabadidĘs tevékenységek túlkínálatát, a okaként említhetjük a szabadidős tevékenységek túlkínálatát, a megváltozott értékszemléletet, a támegváltozott értékszemléletet, a távolságokból és közlekedési nehézségekbĘl származó volságokból és közlekedési nehézségekből származó időveszteséget, fontos tényező az értelmiidĘveszteséget, de fontos tényezĘ az értelmiségi családoknak a környezĘdefalvakba történĘ költözése ségi családoknak környező falvakba történősorán költözése is; az itt felsorolt okok további elemzések is; az itt felsorolt aokok a további elemzések még pontosításra várnak. Azaurbanizációs szint során még pontosításra várnak. Az urbanizációs szint emelkedése tehát valóban együtt jár a fizikai emelkedése tehát valóban együtt jár a fizikai aktivitás növekedésével, ez a megyei jogú városok aktivitás növekedésével, ez a megyei jogú városok méretével azonos városoknál tetőződik, a főváros méretével azonos városoknál tetĘzĘdik, a fĘváros esetében viszont a tendencia ellenkezĘ irányúvá esetében viszont a tendencia ellenkező irányúvá válik. válik. 37. 2000−2008 37.ábra: ábra:Rendszeresen Rendszeresensportolók sportolók aránya aránya településtípusonként, településtípusonként, 2000í2008 (százalékosarányok) arányok) (százalékos

0 2004csökkenĘ tendencia 2008 rendszeres sportolók (47%),2000 a náluk is tapasztalható arra utal, hogy a fiatalok hamarabb hagynak fel a testedzéssel, már a középfokú tanulmányaik idején kezdenek „leszokni” a sportolóférfi rendszeres fizikai aktivitásról. A 20-24sportolónƅ évesek 37 százaléka, míg a 25-29 évesek 31 százaléka volt fizikailag aktív 2008-ban.

50

36. ábra: Rendszeresen sportolók aránya korcsoportonként, 2000í2008 35. ábra: Rendszeresen sportolók aránya nemek szerinti felosztásban, 2000í2008 36. ábra: Rendszeresen sportolók aránya korcsoportonként, 2000−2008 (százalékos arányok)

35

(az érdemi(százalékos válaszok százalékos arányok) aránya)

60 60

45 40

30 25 20

50 50

15

0 0

27

38

32

47

42 35

38

5

30 30

10 10

38

40

10

40 40

20 20

71

0 52 42 34 39 27

2000 2000

25

40

48

34

2000

47

34

2004 2004

31

37 44 31

2008 2008

15Ͳ19 20Ͳ24 25Ͳ29 sportolónƅ sportolóférfi

36. ábra: Rendszeresen sportolók aránya korcsoportonként, 2000í2008 (százalékos arányok)

2004 község

város

2008

megyeijogúváros

A sporttevékenységben való részvétel és az anyagi helyzet összefüggése erĘsödött az elmúlt A sporttevékenységben való részvételidején és azisanyagi erősödött az elmúlt nyolc évben. Már a 2000. évi lekérdezés látszott,helyzet hogy a összefüggése tehetĘsek megközelítĘleg kétszer nyolc évben. Már a 2000. évi lekérdezés idején is látszott, hogy a tehetősek megközelítőleg kétszer annyian sportolnak, mint az anyagi gondokkal vagy nélkülözések között élĘk. 2008-ra a társadalmi annyian sportolnak, mint az anyagikülönbségek gondokkal már vagyközel nélkülözések közöttnĘttek. élők. 2008-ra a társadalmi hierarchia végpontjain érzékelhetĘ háromszorosra Az anyagi gondok hierarchia végpontjain érzékelhető különbségek már közel háromszorosra nőttek. Az anyagi gondok nélkül élĘk és a beosztással jól kijövĘk körében a sportolók aránya – elĘbbi 58%, utóbbi 44% – nélkül élők és a beosztással jól kijövők körében a sportolók aránya – előbbi 58%, utóbbi 44% – jóval a

72

A 15–29 éves korosztály életmódjának néhány jellemzĘ vonása A 15-29 éves korosztály életmódjának néhány jellemző vonása

75

populációs átlag fölé (38%) jövedelmükből éppen kijövők körüli részvételi arányt mujóval a populációs átlag fölékerült. (38%)A került. A jövedelmükbĘl éppenátlag kijövĘk átlag körüli részvételi arányt (36%), mutatnak míg az anyagiésgondokkal és aközött nélkülözések élĘk végez csak egyötöde tatnak míg (36%), az anyagi gondokkal a nélkülözések élők csakközött egyötöde rendszeres végez rendszeres ill. 20%). A versenyszerĦ sportban részt vevĘk az aránya azonban testmozgást (22%,testmozgást ill. 20%). A (22%, versenyszerű sportban részt vevők aránya azonban anyagi helyzet az anyagi helyzet különbözĘ szintjein 2008-ban kiegyenlített, a részvételi arány a nélkülözések különböző szintjein 2008-ban kiegyenlített, a részvételi arány a nélkülözések között élők körében között alacsonyabb élĘk körében enyhén alacsonyabb (12%), de minden más csoportban a enyhén (12%), de minden más csoportban közelít a csoportátlaghoz (16%).közelít Ezen eredcsoportátlaghoz (16%). Ezen eredmények igen érdekes megvilágításba helyezik a szabadidĘsportmények igen érdekes megvilágításba helyezik a szabadidősport­jelleggel és a versenyszerűen űzött jelleggel és a versenyszerĦen sporttevékenység lehetĘségét és feltételrendszerét, hiteles sporttevékenység lehetőségét ésĦzött feltételrendszerét, hiteles magyarázatot azonban csak további adat magyarázatot azonban csak további adat elemzés adhat. elemzés adhat. Az Ifjúság2000 és 2004 lekérdezések a nem sportoló fiatalok távolmaradásánakokaira okairatértek tértekki. Az Ifjúság2000 és 2004 lekérdezések a nem sportoló fiatalok távolmaradásának A fiatalok válaszaikban – amintában két mintában hasonló arányban – elsĘdlegesen idĘhiányra (52%) Aki.fiatalok válaszaikban – a két hasonló arányban – elsődlegesen időhiányra (52%) hivathivatkoztak, kedvetlenségüket hangsúlyozták (19%), de 8% a sportolás fontosságát is A koztak, kedvetlenségüket hangsúlyozták (19%), de 8% a sportolás fontosságát is megkérdőjelezte. megkérdĘjelezte. A 2008-as lekérdezés során ellentételezésképpen a sportoló fiatalok részvételi 2008-as lekérdezés során ellentételezésképpen a sportoló fiatalok részvételi indokait kíséreltük meg indokait kíséreltük meg kideríteni. A kérdezettek az „egészséges legyek” (67%) és az „edzett kideríteni. A kérdezettek az „egészséges legyek” (67%) és az „edzett legyek” (60%) válaszokat emelték legyek” (60%) válaszokat emelték ki, amelyeket sorrendben a „jó legyen a közérzetem” (45%), az ki, amelyeket sorrendben a „jó legyen a közérzetem” (45%), az „örömforrásként szolgál” (44%) és a „jól „örömforrásként szolgál” (44%) és a „jól nézzek ki” (33%) indokok követtek. A „jó társaság nézzek ki” (33%) követtek. A „jó társaság kedvéért” (23%), kedvéért” (23%),indokok a „testsúly csökkentése céljából” (12%) és aa „testsúly „szüleimcsökkentése javaslatára” céljából” (4%) (12%) és a „szüleim már javaslatára” (4%) nyomós válaszlehetőségek már atartoztak. kevésbé nyomós indokok közé tartozválaszlehetĘségek a kevésbé indokok közé A versenyszerĦ sportolók tak. A versenyszerű sportolók szabadidő-sportoló társaikhoz képest nagyobb arányban választották szabadidĘ-sportoló társaikhoz képest nagyobb arányban választották az edzettséget (62%), a jó az edzettséget (62%), a jó társaságot (38%), örömforrást (72%) és míg a szülői javaslatot (8%), míg kitársaságot (38%), az örömforrást (72%) és aazszülĘi javaslatot (8%), kisebb arányban jelölték sebb jelölték(62%), meg az egészséget (62%), (30%), a jó közérzetet (30%), amegjelenést jó külső megjelenést meg arányban az egészséget a jó közérzetet a jó külsĘ (23%) és(23%) a és a testsúlycsökkenést (3%)., testsúlycsökkenést (3%)., 25. sportolóksportolási sportolási okai 25. táblázat: táblázat: Rendszeresen Rendszeresen sportolók okai (említésekszázalékos százalékoselĘfordulása) előfordulása) (említések

Edzett legyek Egészséges legyek Jó közérzetem legyen Örömöt okoz Jól nézzek ki Jó társaságért Fogyni szeretnék Szüleim javaslatára

Sportol % (N=820) 60 68 48 39 33 20 13 3

VersenyszerĦen sportol % (ȃ=132) 62 62 30 72 23 38 3 8

ǹ 2008. évi lekérdezés továbbá a fiatalok egészségés testtudatosságának szubjektív Α 2008. évi lekérdezés kitért kitért továbbá a fiatalok egészségés testtudatosságának szubjektív megmegítélésére is; megvizsgáltuk, hogy a fiatalok mennyire elégedettek edzettségi szintjükkel, külsĘ ítélésére is; megvizsgáltuk, hogy a fiatalok mennyire elégedettek edzettségi szintjükkel, külső megmegjelenésükkel és egészségi állapotukkal. A sportoló fiatalok mindhárom vizsgált változónajelenésükkel és egészségi állapotukkal. A sportoló fiatalok mindhárom vizsgált változó esetében esetében nagyobbvallották arányban vallották magukat „teljesen elégedettnek”, az „inkább elégedettek” gyobb arányban magukat „teljesen elégedettnek”, az „inkább elégedettek” aránya a nem aránya a nem sportolók, szabadidĘés a versenysportolók esetében kiegyenlítettnek mondható, sportolók, szabadidő- és a versenysportolók esetében kiegyenlítettnek mondható, azonban a küazonban a újra különbségek újra megmutatkoznak az „is-is”, az „inkább és a „teljesen lönbségek megmutatkoznak az „is-is”, az „inkább elégedetlen” és aelégedetlen” „teljesen elégedetlen” válaelégedetlen” válaszok elĘfordulásánál. A mozgás gazdag életmód hatása jól látható az erĘnléti, a a szok előfordulásánál. A mozgás gazdag életmód hatása jól látható az erőnléti, a megjelenési és megjelenési és a közérzeti elégedettség sĦrĦbb elĘfordulásában. közérzeti elégedettség sűrűbb előfordulásában. Úgy tĦnik, hogy a versenyszerĦ sportolás az, amely kiemelten hozzájárul a fiatalok Úgy tűnik, hogy a versenyszerű sportolás az, amely kiemelten hozzájárul a fiatalok egészegészségével, testtudatosságával, közérzetével kapcsolatos elégedettség jelentĘs növekedéséhez. ségével, testtudatosságával, közérzetével kapcsolatos elégedettség jelentős növekedéséhez. Természetesen a versenyrendszerben történĘ részvétel dimenziói, körülményei és hatásai a jövĘben Természetesen a versenyrendszerben történőannak részvétel dimenziói, és mértékĦ hatásai a további vizsgálatokat és elemzéseket igényelnek tisztázására, hogy körülményei pontosan milyen jövőben további aktivitás vizsgálatokat igényelnek annak tisztázására, hogy pontosan és rendszerességĦ válthatéskielemzéseket még pozitív változást a szubjektív elégedettségben. milyen mértékű és rendszerességű aktivitás válthat ki még pozitív változást a szubjektív elégedettségben.

Ifjúság2008Gyorsjelentés Gyorsjelentés Ifjúság2008

76

73

26.26. táblázat: „Mennyire elégedett szintjével,külsejével, külsejével,egészségével?” egészségével?” táblázat: „Mennyire elégedettaz azedzettségi edzettségi szintjével, (az (az érdemi érdemi válaszok válaszok százalékos százalékos megoszlása) megoszlása)

Teljes minta Nem sportol Sportol VersenyszerĦen sportol Teljes minta Nem sportol Sportol VersenyszerĦen sportol Teljes minta Nem sportol Sportol VersenyszerĦen sportol

Inkább Teljesen Teljesen Inkább Is-is elégedetlen elégedetlen elégedett elégedett edzettségi szintjével 17 33 34 13 3 11 32 36 17 4 24 36 31 8 1 39 33 22 4 1 külsejével 16 35 37 9 2 13 32 41 11 2 21 39 33 6 1 32 38 25 4 1 egészségével 34 40 20 4 2 28 41 22 6 2 43 38 16 2 1 53 35 11 0 2

Megnéztük a fiataloka testmagassága és testsúlya alapján statisztikai átlagok kalMegnéztük fiatalok testmagassága és testsúlya alapján figyelembevételével statisztikai átlagok figyelembevételével kalkulált ún. testtömeg-index és ais,sportolás is, elfogadva azt, kulált ún. testtömeg-index és a sportolás összefüggéseit elfogadvaösszefüggéseit azt, hogy a testtömeg-index nem hogyfigyelembe a testtömeg-index veszi figyelembe Aazsportolók egyéni alkati A sportolók közöttés veszi az egyéninem alkati különbségeket. közöttkülönbségeket. magasabb a normál testsúlyúak, magasabb aanormál testsúlyúak, és alacsonyabb a túlsúlyosak elhízottak aránya.szembeni A sportolás és az alacsonyabb túlsúlyosak és elhízottak aránya. A sportolás és azésegyén önmagával szubjektív egyén önmagával szembeni szubjektív megelégedettségének összefüggéseire utal, hogy a sportoló megelégedettségének összefüggéseire utal, hogy a sportoló fiatalok testalkatuktól függetlenül elégefiatalok testalkatuktól függetlenül elégedettebbek és túlsúlyos külsĘjükkel, ez az dettebbek egészségükkel és külsőjükkel, vonatkozik egészségükkel ez az esetlegesen vagyvonatkozik elhízott fiatalokra esetlegesen túlsúlyos vagy elhízott fiatalokra is. Ezzel szemben nem sportoló társaik (statisztikailag) is. Ezzel szemben nem sportoló társaik (statisztikailag) normál testalkatuk ellenére is nagyobb arányban normál testalkatuk ellenére is vagy nagyobb arányban viszonyulnak fenntartással („is-is”) vagy viszonyulnak fenntartással („is-is”) elégedetlenséggel saját külsőjükhöz, illetve egészségükhöz. elégedetlenséggel saját külsĘjükhöz, illetve egészségükhöz. A versenyszerű és szabadidősportban tapasztalt igen alacsony részvételi arányok a sport megítéA fontosságának versenyszerĦ éstársadalmi szabadidĘsportban tapasztalt igenjelzi, alacsony részvételi arányok a a sport lésének és méretű leértékelődését melynek következményei társamegítélésének és fontosságának társadalmi méretĦ leértékelĘdését jelzi, melynek következményei a dalmi közbeszédben is aktuális kérdéseket vetnek fel. A 2008. évi felmérés a vidéki nagyvárosokban társadalmi közbeszédben is aktuális kérdéseket vetnek fel. A 2008. évi felmérés a vidéki és a fővárosban élő fiatalok életmódszerkezetének átrendeződésére hívja fel a figyelmet. Az adatok nagyvárosokban és a fĘvárosban élĘ fiatalok életmódszerkezetének átrendezĘdésére hívja fel a általánosságban azt mutatják, hogy a mozgásszegény, inaktív életmód a fiatalok körében továbbra figyelmet. Az adatok általánosságban azt mutatják, hogy a mozgásszegény, inaktív életmód a fiatalok is „pusztít”, ami előrevetíti a felnövekvő generációk, egyben a magyar társadalom egyre aggasztóbb körében továbbra is „pusztít”, ami elĘrevetíti a felnövekvĘ generációk, egyben a magyar társadalom teljesítőképességét és egészségügyiésállapotát. Ezenállapotát. jelenségek továbbra is deklarálják sportolási egyre aggasztóbb teljesítĘképességét egészségügyi Ezen jelenségek továbbra is adeklarálják tevékenység jótékony hatásainak társadalmitársadalmi szintű kihasználatlanságát. a sportolási tevékenység jótékony hatásainak szintĦ kihasználatlanságát. Dohányzásiszokások szokások Dohányzási nagymintás vizsgálatunk során során a dohányzással kapcsolatos kérdéseket kérdéseket kérdezőbizAA korábbi korábbi kétkét nagymintás vizsgálatunk a dohányzással kapcsolatos tosok tették fel a fiataloknak. elmúlt években azonban Magyarországon is egyre komolyabb pres�kérdezĘbiztosok tették fel aAzfiataloknak. Az elmúlt években azonban Magyarországon is egyre szió éri a dohányosokat, különös figyelem övezi a fiatalkori dohányzást. Ezért úgy döntöttünk, komolyabb presszió éri a dohányosokat, különös figyelem övezi a fiatalkori dohányzást. Ezért hogy úgy 2008-ban önkitöltős blokkba tesszük a dohányzást érintő kérdéseket. A 2000-es és 2004-es vizsgálat döntöttünk, hogy 2008-ban önkitöltĘs blokkba tesszük a dohányzást érintĘ kérdéseket. A 2000-es és eredményeivel valóeredményeivel összevetés ilyvaló módon csak részleges lehet. 2004-es vizsgálat összevetés ily módon csak részleges lehet. A vizsgált korosztály fele állítja, még soha nem gyújtott rá, háromtizedük naponta, 7 százaléA vizsgált korosztály fele hogy állítja, hogy még soha nem gyújtott rá, háromtizedük naponta, 7 kaszázaléka heti gyakoriság fogyaszt dohánytermékeket. Új kategóriaként kérdeztünk –kérdeztünk épp a folyamatos heti gyakoriság fogyaszt dohánytermékeket. Új kategóriaként – épp doa hányzókra nyomás miatt – nyomás a leszokókra választ 6 százaléka állítja, hogy folyamatosnehezedő dohányzókra nehezedĘ miattis.–Aakérdésre leszokókra is. adók A kérdésre választ adók 6 most ugyanállítja, nem dohányzik, korábban cigarettázott. A naponta dohányzókAarányában érdemi válszázaléka hogy most de ugyan nem dohányzik, de korábban cigarettázott. naponta dohányzók arányában érdemi sem változás nem történt sem 2000-hez, sem 2004-hez A soha nem dohányzók tozás nem történt 2000-hez, sem 2004-hez képest. A soha nemképest. dohányzók viszont lényegesen viszont lényegesen lettek. A ugyanakkor változás értékelésére ugyanakkor módosítások, a jelzett módszertani kevesebben lettek. A kevesebben változás értékelésére a jelzett módszertani valamint módosítások, valamint az új válaszkategória miatt nem vállalkozunk. az új válaszkategória miatt nem vállalkozunk.

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

78

A 15–29 éves korosztály életmódjának néhány jellemzĘ vonása A 15-29 éves korosztály életmódjának néhány jellemző vonása

74

77

38. gyakoriságaafiatalok fiatalokkörében, körében,2000-2008 2000-2008 38.ábra: ábra:AAdohányzás dohányzáselőfordulása elĘfordulása és dohányzási dohányzási gyakoriság (az érdemi érdemiválaszok válaszokszázalékos százalékosmegoszlása) megoszlása) (az

2008

2004

32

2000

50

7

7

30

60

5 3

Alkoholfogyasztás Alkoholfogyasztás

dohányzáshoz hasonlóan hasonlóan az az alkoholfogyasztás az adaAA dohányzáshoz alkoholfogyasztás is is az azönkitöltős önkitöltĘskérdőívrészbe kérdĘívrészbekerült. került.ÍgyÍgy az tokban történt elmozdulást nem szabad túlértékelni. 2008-ban a kérdésre önbevallás alapján válaadatokban történt elmozdulást nem szabad túlértékelni. 2008-ban a kérdésre önbevallás alapján szoló fiatalok mintegy 50 százaléka jelezte,jelezte, hogy az elmúlt év folyamán sohasem, vagy csak válaszoló fiatalok mintegy 50 százaléka hogy az elmúlt év folyamán sohasem, vagynagyon csak ritkán fogyasztott alkoholt. Mintegy 10 százalékuk napi vagy heti rendszerességgel alkoholizál. Ezen nagyon ritkán fogyasztott alkoholt. Mintegy 10 százalékuk napi vagy heti rendszerességgel túlalkoholizál. 28 százalékuk azttúl állítja, hogy egy-két iszik egy-két alkoholt.havonta Hasonlóan dohányzáshoz, az alkoEzen 28 százalékuk azt havonta állítja, hogy iszikaalkoholt. Hasonlóan a holfogyasztás tekintetében is jelentős az tekintetében eltérés a férfi is és ajelentĘs női megkérdezettek dohányzáshoz, az alkoholfogyasztás az eltérés afogyasztási férfi és szokásaa nĘi iban. A férfiak 17, míg a nők ötszokásaiban. százaléka szokott saját 17, bevallása legalább hetiszokott gyakorisággal megkérdezettek fogyasztási A férfiak míg aszerint nĘk öt százaléka saját szeszesitalt fogyasztani. bevallása szerint legalább heti gyakorisággal szeszesitalt fogyasztani. Nem lehet azonban az életkort illetĘen a dohányzáshoz hasonló– –összefüggést összefüggést rögzíteni. rögzíteni. A Nem lehet azonban az életkort illetően – a –dohányzáshoz hasonló A 15–19 évesek körében valóban a legnagyobb az alkoholt nem fogyasztók aránya (27%), de után ez 15–19 évesek körében valóban a legnagyobb az alkoholt nem fogyasztók aránya (27%), de ez után a 25–29 évesek következnek 20 százalékkal, míg a 20–24 évesek között a soha nem a 25–29 évesek következnek 20 százalékkal, míg a 20–24 évesek között a soha nem alkoholizálók alkoholizálók aránya 15 százalék. aránya 15 százalék.

62

5 4

29

6

gyermekei között 18 százalékot képviselnek a dohányzók, és 56 százalékot a nem dohányzók. A Ifjúság2008 75 legfeljebb 8 osztályt végzetteknél ezek az arányokGyorsjelentés 43, illetve 41 százalék.

39.ábra: ábra:Alkoholfogyasztási Alkoholfogyasztási gyakoriság gyakoriság nemenként 39. nemenként (azérdemi érdemi válaszok százalékos megoszlása) (az megoszlása)

0%

20% naponta

40% hetente

60% ritkábban

80% soha

100%

leszokott nƅ

Az első élmény többnyire az általános iskola utolsó osztályaihoz és aésközépiskola első Az dohányos elsĘ dohányos élmény többnyire az általános iskola utolsó osztályaihoz a középiskola éveihez kötődik. 14 és14 16éséves korakora között próbálta ki a ki dohányzást a kérdésre válaszolók közel a 60 elsĘ éveihez kötĘdik. 16 éves között próbálta a dohányzást a kérdésre válaszolók közel százaléka. Az adatok megerősítik azt a azt korábban már már jelzett tényt, hogy aki aki kb. kb. 20 éves koráig nem a 60 százaléka. Az adatok megerĘsítik a korábban jelzett tényt, hogy 20 éves koráig nem gyújt már valószínűséggel nagy valószínĦséggel nemaktív lesz dohányos. aktív dohányos. Riasztó adat, hogy 8 olyan gyújt rá, az rá, máraznagy nem lesz Riasztó adat, hogy 8 olyan fiatal is fiatal is abekerült a aki mintába, aki 5-6 évesen, azaz még az szerezte óvodában az elsĘ illetve „élményét”, bekerült mintába, 5-6 évesen, azaz még az óvodában az szerezte első „élményét”, 2008-ra illetve 2008-ra mérhetĘ csoportot,tesznek 3 százalékot tesznek kiéves azok,korukig akik 10próbálták éves korukig próbálták ki a mérhető csoportot, 3 százalékot ki azok, akik 10 ki acigarettát. Érdecigarettát. Érdekességként elmondható, hogy 2004-hez képest új dohánytermék jelent meg a kességként elmondható, hogy 2004-hez képest új dohánytermék jelent meg a palettán. A kérdésre palettán. fiatalok A kérdésre válaszoló fiatalok 2 százaléka dohányos élményét vízipipa válaszoló 2 százaléka első dohányos élményételsĘ vízipipa szívásával szerezte meg. szívásával Nyilvánvaló szerezte meg. Nyilvánvaló azonban, hogy döntĘ többségük, 95 százalékuk elĘször a cigarettát azonban, hogy döntő többségük, 95 százalékuk először a cigarettát próbálja ki. A rendszeres füstölők próbálja ki. A rendszeres füstölĘk 95 százaléka naponta legfeljebb egy doboz cigarettát szív el. 95 százaléka naponta legfeljebb egy doboz cigarettát szív el. Az elmúlt vizsgálatokhoz hasonlóan a naponta dohányzók között túlsúlyban jelentĘs túlsúlyban Az elmúlt vizsgálatokhoz hasonlóan a naponta dohányzók között jelentős találhatók találhatók a férfiak. A 15–29 éves férfiak 34 százaléka, míg a nĘk valamivel több mint egynegyede a férfiak. A 15–29 éves férfiak 34 százaléka, míg a nők valamivel több mint egynegyede napi gyakonapi gyakorisággal szív dohányterméket. Sajátszerint bevallása szerint férfiak 46míg százaléka, míg mint a nĘk53 risággal szív dohányterméket. Saját bevallása a férfiak 46aszázaléka, a nők több több mint 53 százaléka nem dohányzik. A négy évvel korábbiakhoz képest jelentĘsek e téren a százaléka nem dohányzik. A négy évvel korábbiakhoz képest jelentősek e téren a különbségek, de különbségek, de mint utaltunk rá, megváltoztak a kérdezés körülményei. Megállapítható, hogy a mint utaltunk rá, megváltoztak a kérdezés körülményei. Megállapítható, hogy a nők 7, míg a férfiak 5 nĘk 7, míg a férfiak 5 százaléka jelezte, hogy leszokott a dohányzásról. százaléka jelezte, hogy leszokott a dohányzásról. A 15–29 éves korosztály esetében a dohányzás intenzitása jelentĘsen függ az életkortól, A 15–29az évesiskolázottságtól. korosztály esetében a dohányzás intenzitása jelentősen függ azdohányzók életkortól, valamint valamint A legalsó életkori csoportban a naponta aránya az 20iskolázottságtól. életkori dohányosok csoportban aanaponta aránya 20aszázalék, míg a legaktívabb százalék, mígA alegalsó legaktívabb 25–29 dohányzók évesek. Körükben napi rendszerességgel dohányosok a 25–29 évesek. Körükben a napi rendszerességgel rágyújtók aránya eléri a 35 százalékot. rágyújtók aránya eléri a 35 százalékot. Az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan csökkenAz iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan csökken a dohányosok A diplomások százaa dohányosok hányada. A diplomások 20 százaléka aktív dohányos, hányada. 58 százaléka pedig még20soha léka aktív dohányos, 58 százaléka pedig még soha sem gyújtott rá. A dohányterméket fogyasztók között sem gyújtott rá. A dohányterméket fogyasztók között a legnagyobb arányt a szakmunkások képezik, a legnagyobb a szakmunkások képezik, akiknek 46táborába. százaléka tartozik a naponta dohányzók táborába. akiknek 46 arányt százaléka tartozik a naponta dohányzók Az anya vagy vagy az apa iskolai végzettsége is hatást gyakorol a gyermek dohányzási szoAz anya azbefejezett apa befejezett iskolai végzettsége is hatást gyakorol a gyermek dohányzási kásaira. Minél alacsonyabb az anya vagy az apa iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy a 15–29 szokásaira. Minél alacsonyabb az anya vagy az apa iskolai végzettsége, annál valószínĦbb, hogy a éves fiatal lesz, éslesz, fordítva is igazisa igaz megállapítás. MinélMinél magasabban iskolázott a szülő, 15–29 évesdohányos fiatal dohányos és fordítva a megállapítás. magasabban iskolázott a annál hogy a hogy gyermek nem fognem dohányozni. A felsőfokú végzettségű apák gyermekei szülĘ,egyértelműbb, annál egyértelmĦbb, a gyermek fog dohányozni. A felsĘfokú végzettségĦ apák között 18 százalékot képviselnek a dohányzók, és 56 százalékot a nem dohányzók. A legfeljebb 8 osztályt végzetteknél ezek az arányok 43, illetve 41 százalék.

27

férfi

35

15

0%

10%

egyszersem

22

20% ritkábban

20

24

30%

40%

1Ͳ2havonta

13

23

50%

60%

70%

havontanéhányszor

5

15

80% hetente

90%

1

100% naponta*

* minden nap vagy majdnem minden nap

Más kérdésekkel is körbejártuk az alkoholfogyasztást. Nemzetközi standardok alapján azt kérdezMás kérdésekkel is körbejártuk standardok alapján azt tük a fiataloktól, hogy előfordult-e velükaz az alkoholfogyasztást. elmúlt év folyamán,Nemzetközi hogy egy alkalommal 3 vagy több kérdeztük a fiataloktól, elĘfordult-e velük az elmúlt év annál folyamán, egyalkoholt alkalommal 3 korsó sört, esetleg fél liter hogy vagy annál több bort, illetve 1 dl vagy többhogy tömény fogyaszvagy több korsó sört, esetleg fél liter vagy annál több bort, illetve 1 dl vagy annál több tömény tottak. A sör esetében 7 százalék azok aránya, akikkel gyakran előfordult, hogy 3 vagy több sört ittak alkoholt fogyasztottak. A sörkét esetében 7 százalék azok4aránya, akikkel gyakran elĘfordult, hogyÖs�3 egy alkalommal, míg a másik alkoholfajta esetében százalék a gyakran fogyasztók aránya. vagy több sört ittak egy alkalommal, míg a másik két alkoholfajta esetében 4 százalék a gyakran szességében a fiatalok 3 százaléka állítja, hogy az elmúlt évben ittas volt vagy berúgott. Közel 60 száfogyasztók aránya. Összességében a fiatalok 3 százaléka állítja, hogy az elmúlt évben ittas volt vagy zalékukkal ez az állapot sohasem fordult elő, a többiek legalább egyszer voltak ittasak. A 15–29 éves berúgott. Közel 60 százalékukkal ez az állapot sohasem fordult elĘ, a többiek legalább egyszer férfiaknál 5 százalék azok aránya, akik gyakran kerültek ittas a lányoknál 1 százalék. voltak ittasak. A 15–29 éves férfiaknál 5 százalék azokállapotba, aránya, akik gyakranpedig kerültek ittas Másik oldalt vizsgálva megállapítható, hogy a nők 71 százaléka soha sem volt berúgva az elmúlt év folyamán, a férfiak estében azonban csak 44 százalék ez az arány. Szocio-demográfiai dimenziók mentén vizsgálva a kérdést, a 2004. évi adatok alapján arra számítottunk, hogy a legveszélyeztetettebbek a szakmunkásvégzettséggel rendelkezők lesznek. Ezt azonban 2008-ban nem tudjuk egyértelműen bizonyítani. Azok között, akik az elmúlt egy év során

állapotba, a lányoknál pedig 1 százalék. Másik oldalt vizsgálva megállapítható, hogy a nĘk 71 százaléka soha sem volt berúgva az elmúlt év folyamán, a férfiak estében azonban csak 44 százalék ez az arány. 76 A 15-29 éves korosztály életmódjának néhány jellemző vonása Szocio-demográfiai dimenziók mentén vizsgálva a kérdést, a 2004. évi adatok alapján arra számítottunk, hogy a legveszélyeztetettebbek a szakmunkásvégzettséggel rendelkezĘk lesznek. Ezt gyakran kerültek ittasnem állapotba, közel azonos arányt képvisel minden végzettségi kategóriába tartoazonban 2008-ban tudjuk egyértelmĦen bizonyítani. Azok között, akik az elmúlt egy év során zógyakran fiatal. A különbség a „nem fordult elő” kategóriát illetően mutatható ki. A szakmunkás, valamint az kerültek ittas állapotba, közel azonos arányt képvisel minden végzettségi kategóriába érettségizett fiatalok körében ez az arány 52 százalék, míg a diplomásoknál 63, a legfeljebb 8 osztályt tartozó fiatal. A különbség a „nem fordult elĘ” kategóriát illetĘen mutatható ki. A szakmunkás, végzetteknél azaz a legfiatalabbaknál – 64%. azok, akik, ha63, nem valamint az–érettségizett fiatalok körében ez Aazközépfokú arány 52végzettségűek százalék, míg tehát a diplomásoknál a 8 de osztályt végzetteknél – azaz állapotba a legfiatalabbaknál is legfeljebb túl gyakran, azért időnként alkoholos kerülnek. – 64%. A középfokú végzettségĦek tehát azok, akik, ha nem is túl gyakran,ade azért idĘnként alkoholos állapotba kerülnek. Az ittas állapotba kerülők esetében „gyakran” kategória lényegében a havi, illetve a heti rendAz jelenti, ittas állapotba kerülĘk a „gyakran” kategória lényegében a havi, illetve a heti szerességet ugyanakkor sajátesetében bevallása szerint a gyakran berúgók 2 százalékával ez majdnem rendszerességet jelenti, ugyanakkor saját bevallása szerint a gyakran berúgók 2 százalékával ez minden nap előfordul. majdnem minden azok nap elĘfordul. Érdekes módon között, akik az elmúlt év során soha sem voltak ittas állapotban, a legfeljebb Érdekes módon azok között, akik többségben, az elmúlt év és során soha sem voltak ittas állapotban, a 8 osztályt végzett szülők gyermekei vannak a legkisebb arányt a diplomás apák gyerlegfeljebb 8 osztályt végzett szülĘk gyermekei vannak többségben, és asorán legkisebb arányt aisdiplomás mekei képviselik. Ezt az összefüggést az Ifjúság2008 tanulmánykötete mélyebben meg kell apák gyermekei képviselik. Ezt az összefüggést az Ifjúság2008 tanulmánykötete során mélyebben is vizsgálni. meg kell vizsgálni. 40. ábra: Erősen ittas állapot előfordulási gyakorisága nemek szerint (százalékos az alkoholt fogyasztók körében) 40. ábra: ErĘsen ittasmegoszlás állapot elĘfordulási gyakorisága nemek szerint

drogokon kívül még a hallucinogén drogok, a szipuzás, a máktea és a kokain használata is mérhetĘ arányban jelen van a fiatalok körében. A fiatalok 35 százaléka állította, hogy ismerĘsei, barátai között van olyan személy, aki kipróbált már valamilyen kábítószert. Ez valamivel kisebb arány a négy évvel korábban mértnél (43%). Ifjúság2008 Gyorsjelentés 77 41. ábra: Az adott drogot kipróbálók, illetve az adott drogot az elmúlt legalább 41. ábra: Az adott drogot kipróbálók, illetve az adott drogot az elmúlt évben évben legalább egyszer egyszer használók aránya használók aránya (százalékoselĘfordulás) előfordulás) (százalékos

12

marihuána

6 5 5

altató 3

partydrogok

2 2

lsd,halucinugének

1

(százalékos megoszlás az alkoholt fogyasztók körében)

nƅ 1 2 6

férfi

3

0%

22

6

mindennap

34

20%

1 1

máktea

1 1

kokain

1 1

heroin

0 0

kipróbálta azelmúltévbenhasználtalegalábbegyszer

70

15

10%

szipuzás

30%

40%

hetente1Ͳ2Ͳszer

0

43

50% havonta

60%

70%

1Ͳ2havonta

80% ritkábban

90%

100% soha

Droghasználat Az Ifjúság2008 kutatásban az őszinte válaszadás segítése miatt a droghasználatra egy önkitölDroghasználat tős, borítékos kérdőív segítségével kérdeztünk rá. A valamivel több mint 8000 kérdőív tanúsága szerint továbbra iskutatásban a marihuána a legelterjedtebb kábítószer. A válaszadók 12 százaléka állította, Az Ifjúság2008 az Ęszinte válaszadás segítése miatt a droghasználatra egy önkitöltĘs, hogy kipróbált mársegítségével élete soránkérdeztünk marihuánát, válaszadók elmúlt évben legalább egyborítékos kérdĘív rá.ezen A valamivel többfele mintaz8000 kérdĘív tanúsága szerint szer használta ezt a drogot. A második legelterjedtebb drogfajta 2008-ban a fiatalok körében az továbbra is a marihuána a legelterjedtebb kábítószer. A válaszadók 12 százaléka állította, hogy altatótabletták célú használata volt. A válaszadók 5 százaléka kipróbálta már kipróbált már nem élete gyógyászati során marihuánát, ezen válaszadók fele az elmúlt évben legalább egyszer az altatótabletták „alternatív” használatát. A party-drogokat kipróbálók aránya 3 százalék, és ezek kétharmada használt is valamilyen party-drogot az elmúlt évben legalább egyszer. Ezeken a drogokon kívül még a hallucinogén drogok, a szipuzás, a máktea és a kokain használata is mérhető arányban jelen van a fiatalok körében. A fiatalok 35 százaléka állította, hogy ismerősei, barátai között van olyan személy, aki kipróbált már valamilyen kábítószert. Ez valamivel kisebb arány a négy évvel korábban mértnél (43%).

2

4

6

8

10

12

14

A drogfajták elterjedtsége és népszerűségi rangsora nem változott jelentősen az elmúlt négy évA drogfajták elterjedtsége és népszerĦségi rangsora nem változott jelentĘsen az elmúlt négy ben. Minden többségearról arrólszámolt számoltbe,be,hogy hogy a tízes éveinek évben. Mindenmérhető mérhetĘdrogfajtánál drogfajtánál aa válaszadók válaszadók többsége a tízes éveinek második felébenpróbálta próbáltakikiaz azadott adottdrogot. drogot. második felében A magas státuszú fiatalok körében a marihuána használata elterjedtebb, minélminél nagyobb telepüA magas státuszú fiatalok körében a marihuána használata elterjedtebb, nagyobb lésen lakik valaki és minél annál valószínűbb, hogy kapcsolatba kerül kerül ezzel aezzel drogfajtelepülésen lakik valaki és iskolázottabb, minél iskolázottabb, annál valószínĦbb, hogy kapcsolatba a tával. A többiAnehezebben beszerezhető drogfajta is nagyobb valószínűséggel van jelen drogfajtával. többi nehezebben beszerezhetĘ drogfajta is nagyobb valószínĦséggel vannagyobb jelen településen, de a használók és ezen drogok között nincs olyan egyértelmű összenagyobb településen, de a státusza használók státusza és használata ezen drogok használata között nincs olyan függés, mintösszefüggés, a marihuánamint esetében. A fiúk között – azAaltatótablettán – valamennyikívül drogfajta egyértelmĦ a marihuána esetében. fiúk között – kívül az altatótablettán – valamivel elterjedtebb, mint a lányok körében. Az altatótabletták nem orvosi célú használata nem valamennyi drogfajta valamivel elterjedtebb, mint a lányok körében. Az altatótabletták nem orvosi függ össze a státusszal, a nemmel, lakóhellyel, iskolai végzettséggel. Használata a fiatalok szinte célú használata nem függ össze a astátusszal, a az nemmel, a lakóhellyel, az iskolai végzettséggel. minden rétegében egyformán elterjedt. Használata a fiataloknagyjából szinte minden rétegében nagyjából egyformán elterjedt. Az egészségi állapot szubjektív megítélése A fenti magatartás-együttes egészségkárosító következményeit a korosztály egészére nem tudja a vizsgálat egyértelműen kimutatni. A szubjektív egészségkép alapján megállapíthatjuk, hogy a 15– 29 évesek 35 százaléka teljesen, további 40 százaléka inkább elégedett egészségével, közérzetével. A teljesen elégedetlenek aránya kettő százalék, az inkább elégedetleneké pedig 4 százalék. 100 fokú skálára vetítve a kapott eredményeket 75,11 indexpont adódik, ami kétségtelenül magas szubjektív egészségi mutatót jelez. Az egészségi helyzet alapvetően kedvező megítélésén csak kis mértékben változtat egyes szociodemográfiai változók bevonása. Az alacsonyabb iskolázottságú szülők gyermekeinél a 75-ös átlag-

29 évesek 35 százaléka teljesen, további 40 százaléka inkább elégedett egészségével, közérzetével. A teljesen elégedetlenek aránya kettĘ százalék, az inkább elégedetleneké pedig 4 százalék. 100 fokú skálára vetítve a kapott eredményeket 75,11 indexpont adódik, ami kétségtelenül magas szubjektív egészségi mutatót jelez. 78 A 15-29 éves korosztály életmódjának néhány jellemző Az egészségi helyzet alapvetĘen kedvezĘ megítélésén csak vonása kis mértékben változtat egyes szocio-demográfiai változók bevonása. Az alacsonyabb iskolázottságú szülĘk gyermekeinél a 75-ös hoz képestképest alacsonyabb, mintegy 72 pont, diplomás szülők gyerekeinél pedig 78 pontotmeghaladó átlaghoz alacsonyabb, mintegy 72a pont, a diplomás szülĘk gyerekeinél pedig 78 pontot átlag adódik. Érdekes az is, hogy a gyermektelenek inkább elégedettek, míg meghaladó átlag adódik. Érdekes az is, hogy a gyermektelenek inkábba gyermekesek elégedettek, kevésbé, míg a mint ahogy az kevésbé, is fontos, mint hogy ahogy az életkor haladtával az egészségi állapottal való szubgyermekesek az előre is fontos, hogy csökken az életkor elĘre haladtával csökken az jektív elégedettség. 15–19 évesekelégedettség. 77,6 pontjához képestévesek a 25–29 éveseknél 71,87 pont adódik, egészségi állapottal A való szubjektív A 15–19 77,6 pontjához képest a 25–29 ugyanakkor mindez relatív elmozdulás, hiszencsak összességében a fiatalok elégedettek egészségéveseknél 71,87 pontcsak adódik, ugyanakkor mindez relatív elmozdulás, hiszen összességében a ügyi állapotukkal. fiatalok elégedettek egészségügyi állapotukkal. Ezt támasztja alá, ahogy a mintába került és a kérdésre válaszoló fiatalok több mint 90 Ezt támasztja alá, hogy mintába került és a kérdésre válaszoló fiatalok több mint 90 százalékát százalékát semmilyen tartós rokkantság, betegség, rokkantság, fogyatékosság lelki probléma nem zavarja. semmilyen tartós betegség, fogyatékosság vagy lelkivagy probléma nem zavarja. 42.ábra: ábra:A A saját egészséggel, közérzettel közérzettel való nemek szerint 42. saját egészséggel, valóelégedettség elégedettség nemek szerint (az (az érdemi érdemiválaszok válaszokszázalékos százalékosmegoszlása) megoszlása)

nƅ

31

férfi

41

38

0%

20%

21

38

40%

60%

teljesenelégedett

inkábbelégedett

inkábbelégedetlen

teljesenelégedetlen

18

80%

5 2

42

100%

isͲis

A szexualitás néhány jellemzője fiatalok társas életét alapvetően határozzák meg a személyközi viszonyok, ezen belül is fontos A Aszexualitás néhány jellemzĘje helyet foglal el a „társkapcsolat” és ez ehhez kapcsolódó szexuális élet. Arra a kérdésre, hogy milyen sajátosságok jellemzik fiatalok szexuális életétmeg Magyarországon, az Ifjúság2004 A fiatalok társas életéta alapvetĘen határozzák a személyközi először viszonyok, ezen belül kutatás is fontoskeretén egy fős reprezentatív, almintán kerestük választ. kutahelyetbelül, foglal el 4000 a „társkapcsolat” és ezönkitöltős ehhez kapcsolódó szexuális aélet. ArraAza Ifjúság2008 kérdésre, hogy tásban 8000 fiatalt kérdeztünk meg önkitöltős kérdőív segítségével. milyen sajátosságok jellemzik a fiatalok szexuális életét Magyarországon, elĘször az Ifjúság2004 A szexualitással kapcsolatos vélemények, a szexualitáshoz valóalmintán viszony része a mindennapi kutatás keretén belül, egy 4000 fĘs reprezentatív, önkitöltĘs kerestük a választ.embeAz riIfjúság2008 cselekvésnek. Egy adott társadalom által preferált szexuális kultúra a társadalomnak, hikutatásban 8000 fiatalt kérdeztünk meg önkitöltĘs kérdĘívtükörképe segítségével. szen szabályzó mechanizmusrendszerén keresztül megmutatja, hogy a társadalom mennyire gátolja, illetve segíti az egyén lehetőségeit. A megkérdezett fiatalok 7 százaléka nem válaszolt arra a kérdésre, hogy szexuálisan hogyan jellemezné önmagát. A heteroszexuálisok aránya 87 százalék, az önmegtartóztatóké 5 százalék, míg a biszexuálisoké 1,5 százalék, az önmagukat homoszexuálisnak vallóké pedig 0,2 százalék. Az, hogy ki mit tekint szexuális együttlétnek, egyéni megítélés kérdése. A közösülés viszont a szexuális együttlét legáltalánosabban elfogadott formája. 2008-ban a megkérdezettek 17 százaléka nem kezdte még el a szexuális életét, 14 éves kora alatt a fiatalok 7 százaléka lépett szexuális kapcsolatba, 15–18 éves kora között 56 százalékuk létesített először nemi viszonyt, míg 20 százalékuk 19 éves kora fölött került szexuális kapcsolatba. 2004-ben a fiatalok átlagosan 17 évesen kezdték meg szexuális

79

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

életüket. Különbség van azonban a férfiak és a nők között. A férfiak átlagosan 16,7 évesen, míg a nők 17,2 évesen éltnek először nemi életet. 2008-ben a fiatalok átlagosan 16,7 évesen kezdtek szexuális életet élni. A férfiak és a nők közötti különbség továbbra is fennáll, a fiúk átlagosan 16,5 évesen, míg a lányok 16,9 évesen kezdik meg nemi életüket. Amennyiben korcsoportonként vizsgáljuk, hogy a fiatalok hány évesen kezdenek nemi életet élni, figyelembe kell vennünk, hogy 2004-ben a legfiatalabb korcsoportba tartozók 46 százalékának még nem volt szexuális kapcsolata, 2008-ban pedig 43 százalékuknak A szexuális élet megkezdésének időpontját több tényező is befolyásolhatja, amelyet sem Ifjúság2004, sem az Ifjúság2008 kutatásnál használt kérdőíves módszerrel nem tudunk pontosan definiálni, az azonban megállapítható, hogy az első szexuális kapcsolat felvállalását leginkább az életkor befolyásolja, ugyanakkor kétségtelenül a társadalmi státus is hatással van a szexuális kapcsolatokra. A legnagyobb arányban a szexuális életet nem élők között azok vannak, akik még tanulnak. A jelenleg is tanulók között a magasabb presztízsű intézménybe járók azok, akik kevésbé érintettek a szexuális kapcsolatokban. A szexuális kapcsolatot már létesített fiatalok 26 százaléka házastársával, illetve élettársával él nemi életet, míg 29 százalékuk nem él együtt szexuális partnerével, két százalékuknak több szexuális partnere volt a felvétel idején, míg 38 százalékuk arról számolt be, hogy jelenleg nincs szexuális partnere. A megkérdezett fiatalok 52 százaléka válaszolt arra a kérdésünkre, hogy eddigi élete során hány szexpartnere volt (átlagosan 4 partner). A válaszolók 31 százalékának nem volt szexpartnere, 16 százalékuknak egy partnere volt, két partnerről 14 százalékuk, három partnerről 11, négy illetve öt partnerről 6 százalékuk számolt be. Hat és tíz partner között a fiatalok 9 százalékának volt kapcsolata, 11 vagy több szexuális partnerről a válaszolók 6 százaléka számolt be. Az adatok arra engednek következtetni, hogy e kérdésre azok válaszolnak, akik már ténylegesen éltek szexuális életet. Amennyiben rendelkeznek állandó partnerrel, úgy a fiatalok 5 százaléka naponta, 51 százaléka hetente többször, 21 százaléka él nemi életet. Ezek az eredmények jelentős átalakulást, csökA 15–29hetente éves korosztály életmódjának néhány jellemzĘ vonása 83 kenést jeleznek 2004-hez képest. 43. 43. ábra: ábra:„Hány „Hányévesen évesenélt éltelőször elĘszörszexuális szexuáliséletet?” életet?”––korcsoportonként, korcsoportonként, 2004-2008 2004-2008 (átlagéletkorok)

17,5

17

16,5

17,1

16

15,5

15,9

17,3 16,9

17,1

15,9

15 15Ͳ19

20Ͳ24 2004

25Ͳ29

2008

44. ábra: Szexuális kapcsolatot még nem létesítĘk aránya korcsoportok szerint (százalékos megoszlás)

15 15Ͳ19

20Ͳ24

25Ͳ29

A 15-29 éves korosztály életmódjának néhány jellemző vonása 2004 2008

80

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

44.44. ábra: korcsoportokszerint szerint ábra:Szexuális Szexuáliskapcsolatot kapcsolatotmég mégnem nemlétesítĘk létesítőkaránya aránya korcsoportok (százalékosmegoszlás) megoszlás) (százalékos

50 45 40 35 30 25

46

43

20 15 10 5

7

3

2

7

0 15Ͳ19

20Ͳ24 2004

25Ͳ29

2008

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

84

ábra: Szexuális partnerek számakorcsoportok korcsoportokés ésnemek nemekszerint szerint 45. 45. ábra: Szexuális partnerek száma (átlagok) (átlagok)

nƅ

2,9

férfi

5,8

átlag:4,2 25Ͳ29

6,3

20Ͳ24

5,3

15Ͳ19

1,9 0

1

2

3

4

5

6

7

A fiatalok jelentĘs része rendszeresen alkalmaz valamilyen fogamzásgátló módszert. A 15–29 évesek arra a kérdésre, hogy kinek a felelĘssége a fogamzásgátlás, illetve a nem kívánt terhesség elleni védekezés, 80 százalékban egyöntetĦ felelĘsséget említenek, 11 százalék gondolja úgy, hogy

81

A fiatalok jelentős része rendszeresen alkalmaz valamilyen fogamzásgátló módszert. A 15–29 évesek arra a kérdésre, hogy kinek a felelőssége a fogamzásgátlás, illetve a nem kívánt terhesség elleni védekezés, 80 százalékban egyöntetű felelősséget említenek, 11 százalék gondolja úgy, hogy a nőké, 3 százaléka szerint pedig a férfiaké a felelősség, míg 6 százalékuk nem válaszolt erre a kérdésre. A fiatalok több mint fele megbeszéli partnerével a védekezés módját, 7 százaléka bízza a partnerére a védekezést, 21 százalék saját maga gondoskodik arról, míg a fiatalok 4 százaléka azt állítja, hogy soha sem védekezik. Ez esetben 15 százalék volt a nem válaszolók aránya. A legelterjedtebb fogamzásgátló az óvszer, illetve a fogamzásgátló tabletta használata. Korcsoportonként vizsgálva a fogamzásgátlás módszereit, jól látható, hogy az életkorral együtt csökken a gumi óvszert használók száma, és növekszik a fogamzásgátló tablettát alkalmazóké – feltehetően azért, mert növekszik az állandó partnerrel szexuális kapcsolatot létesítők aránya. A legfiatalabb korosztályban 3, míg a legidősebbek között 5 százalék az egyáltalán nem védekezők aránya. A 25–29 évesek közül a szexuális aktusban nem védekezők általában stabil párkapcsolattal rendelkeznek, feltehetően náluk a „nem védekezés” már a gyermekvállalás előfeltétele.

83

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS A MÉDIAFOGYASZTÁS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS A MÉDIAFOGYASZTÁS Számítógépés és internethasználat Számítógépinternethasználat A legalapvetőbb indikátorokat vizsgálva az elmúlt néhány évben lassú növekedést mutatott az inforA legalapvetĘbb indikátorokat vizsgálva az elmúlt néhány évben lassú növekedést mutatott az mációs társadalom magyarországi fejlődése. A teljes lakosságot vizsgálva lassan közelítünk egy olyan információs társadalom magyarországi fejlĘdése. A teljes lakosságot vizsgálva lassan közelítünk telítődési ponthoz, amelynek azokban azokban a háztartásokban, ahol erre az anyagi egy olyan telítĘdési ponthoz,eredményeképpen amelynek eredményeképpen a háztartásokban, aholmind erre mind lehetőségek, pedig azmind egyéni motivációk lehetőséget megjelent a számítógép az anyagimind lehetĘségek, pedig az egyéni motivációkbiztosítottak, lehetĘséget biztosítottak, megjelent a és az internet. E folyamattal azonbanpárhuzamosan a kimaradók egyre inkább leszakadniegyre látszanak, számítógép és az párhuzamosan internet. E folyamattal azonban a kimaradók inkábbhiszen leszakadni látszanak, hiszenbővülésével a szolgáltatások és a funkciók bĘvülésével egyre nehezebben a szolgáltatások és a funkciók egyre nehezebben áthidalható szakadék keletkezik a táráthidalható szakadék keletkezik a társadalom különbözĘ csoportjai között. Az ily módon sadalom különböző csoportjai között. Az ily módon megjelenő választóvonalak pedig amegjelenĘ már meglévő választóvonalak pedig a már meglévĘ társadalmi egyenlĘtlenségeket súlyosbítják, tovább rontva az társadalmi egyenlőtlenségeket súlyosbítják, tovább rontva az amúgy is hátrányos helyzetű csoportok amúgy is hátrányos helyzetĦ csoportok esélyeit. A kérdéssel foglalkozó minden korábbi kutatás esélyeit. A kérdéssel foglalkozó minden korábbi kutatás kimutatta, hogy e téren a fiatalok jelentik azt a kimutatta, hogy e téren a fiatalok jelentik azt a csoportot, ahol ezek különbségek a legkisebbek, és csoportot, ahol ezek különbségek a legkisebbek, és ezt az Ifjúság2008 adatai is alátámasztják. ezt az Ifjúság2008 adatai is alátámasztják. 2008-ban a magyar fiatalok 84 százaléka használt valamilyen formában A négy év2008-ban a magyar fiatalok 84 százaléka használt valamilyen formábanszámítógépet. számítógépet. A vel ezelőtti helyzethez képest ez további jelentős emelkedést mutat. négy évvel ezelĘtti helyzethez képest ez további jelentĘs emelkedést mutat. 46. 46. ábra: Számítógépet használók aránya, 2000-2008 ábra: Számítógépetés és internetet internetet használók aránya, 2000-2008 (százalékos elĘfordulás) (százalékos előfordulás)

90 80 70 60 50 84

40 30 20

84

70 59 46

10 0 2000

2004 számítógép

2008 internet

2008 dinamikusan között dinamikusan nĘtt az internetet használó fiatalok aránya amely a 2004 és 2004 2008ésközött nőtt az internetet használó fiatalok aránya is, is, amely a korábkorábbi kutatásunkban mért 59 százalékról szintén 84 százalékra emelkedett. Ezzel kapcsolatban bi kutatásunkban mért 59 százalékról szintén 84 százalékra emelkedett. Ezzel kapcsolatban fontos fontos megjegyeznünk, hogy folyamatosan zárul az „olló”, amely a számítógép- és az megjegyeznünk, hogy folyamatosan zárul az „olló”, amely a számítógép- és az internethasználat aráinternethasználat arányaiban korábban mindvégig megmutatkozott. Ma már aligha van értelme az nyaiban mindvégig megmutatkozott. már aligha van értelme az önálló számítógépönállókorábban számítógéphasználatnak – ezt az adatainkMa is bizonyítják. használatnak – ezt az adataink is bizonyítják. Ellentétben a korábbi évek kutatási gyorsjelentéseivel, amelyekben a fĘ kérdés még az volt, hogy ki az, aki használja a számítógépet, illetve az internetet, a kérdés ma már leginkább úgy tehetĘ

40 84

79

30

Az információs társadalom és a médiafogyasztás

70

57 Ifjúság2008 Gyorsjelentés

85

20

Ellentétben a korábbi évek kutatási gyorsjelentéseivel, amelyekben a fő kérdés még az volt, hogy ki az, aki használja a számítógépet, illetve az internetet, a kérdés ma már leginkább úgy tehető fel, hogy kik azok, akik még napjainkban sem férnek hozzá ezekhez a társas kapcsolatokat, az egyéni versenyképességet alapvetően meghatározó lehetőségekhez. A sem számítógépet, sem pedig internetet nem használók, azaz a digitálisan írástudatlanok csoportjainak meghatározásában – más kutatások eredményeivel összhangban – a fiatal korosztályok esetében is az életkor, az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás, és kisebb mértékben a településtípus a meghatározóak. A digitálisan írástudatlanok aránya az életkor előre haladtával jelentős mértékben nő. Míg a 1519 éves korosztályban arányuk 7% alatt marad, addig a 25–29 évesek körében már meghaladja a 20 százalékot. Jóval sokkolóbb a különbség a fiatalok különböző iskolát végzett csoportjai között. Ennek illusztrálásához csak a 25–29 éves korosztályt vizsgáltuk, mivel erre az életkorra már lényegében befejeződik az oktatási rendszerben való részvétel. Míg a korosztály diplomával rendelkező tagjai körében lényegében nincsenek, illetve az érettségizettek körében is csak 9% a digitális analfabéták aránya, a szakmunkások 36 százaléka, míg a csak alapfokú végzettséggel rendelkezők 69 százaléka nem használ sem számítógépet, sem pedig internetet! Fontos megemlíteni, hogy míg az Ifjúság2004 adatai alapján igen jelentős volt, 2008-ra nagymértékben csökkent az urbanizációs lejtő jelentősége, azonban arányában még mindig közel kétszer annyian vannak számítógépet és internetet nem használók a községekben (20%), mint a fővárosban (11%).

29 (elsősorban középiskolásoknak és egyetemistáknak) köszönhető. Míg a családban lévő fiataloknak 24 10 2000-ben még csak 29%, 2004-ben pedig 57% volt arányuk, addig 2008-ra ez már megközelítette a 9 0 80 százalékot, amely jóval magasabb, mint az országos átlag. Ehhez hasonló dinamikájú növekedést regisztrálhattunk az otthoni2000 internet-hozzáférések terén is, ahol a korábbi 2004 2008kutatások 9, illetve 24 százalékos penetrációja 2008-ra már 70 százalékra nőtt. Ezen a téren az árcsökkenés mellett technolóinternet giaváltás is végbement, hiszen ma már a számítógép háztartások legnagyobb részében szélessávú kapcsolat van, az „internet” pedig egyre inkább kiszabadult az asztali gépek fennhatósága alól. Az internet (legyen az bármilyen formában és eszközön keresztül) a fiatalok napi rutinjának Az internet (legyen az bármilyen formában és eszközön keresztül) a fiatalok napi rutinjának egyik legalapvetőbb részévévált, vált, hiszen hiszenaa15–29 15–29éves évesfiataloknak fiataloknakmár már6060százaléka százalékanapi napi szintű egyik legalapvetĘbb részévé szintĦ internethasználó. Bár az életkor előre haladtával némiképpen csökken ezeknek az intenzív hasznáinternethasználó. Bár az életkor elĘre haladtával némiképpen csökken ezeknek az intenzív lóknak az aránya, még a 25–29 éves korosztály közel fele is szintén ide sorolható. használóknak az aránya, még a 25–29 éves korosztály közel fele is szintén ide sorolható.

48. ábra: „Milyen gyakran használja az internetet?” – válaszok korcsoportonként 48. ábra: „Milyen gyakran használja az internetet?” – válaszok korcsoportonként (százalékosmegoszlás) megoszlás) (százalékos

25–29évesek

22

7

23

48

Digitális eszközök a háztartásban Internet és számítógép Az elmúlt néhány évben az informatikai eszközök és szolgáltatások jelentős mértékű árcsökkenésének lehettünk tanúi. Részben ennek is köszönhető, hogy dinamikusan nőtt a fiatalok otthoni számítógéppel és internettel rendelkező háztartásainak aránya. Ezek az eredmények is azt a hipotézist látszanak alátámasztani, mely szerint az otthoni informatikai infrastruktúra megteremtése elsősorban Az információs társadalom és a médiafogyasztás 87

20–24évesek

15–19évesek

6

26

60

15

6

22

57

9

47. Személyi fiatalokháztartásaiban, háztartásaiban,2000í2008 2000−2008 47.ábra: ábra: Személyiszámítógép számítógépés és internet-hozzáférés internet-hozzáférés aafiatalok (százalékos (százalékos elĘfordulás) előfordulás)

0%

90

10%

20%

30%

naponta(folyamatosan,többször)

40%

50%

60%

hetente(többször)

70%

80%

90%

havonta(többször)

100% soha

80 70

Az internethasználat jellegzetességei

60

Ugyan e kutatás keretében nem volt lehetőségünk az online tevékenységek részletes elemzésére, azonban a kommunikációhoz kapcsolódó legfontosabb felhasználási módokat megvizsgáltuk. Ezek alapján a fiatalok 74 százaléka rendszeresen küld és fogad e-maileket, míg 59 százaléka SMS-ezik. A harmadik leggyakrabban használt kapcsolattartási mód az azonnali üzenetküldő programok használata, amelyet 47% rendszeresen, míg további 15% ritkán, de használ. Ez a kommunikációs mód az elmúlt néhány évben óriási „karriert” futott be, ma már elsősorban a középiskolások esetében az iskolai együttlét meghosszabbításának egyik eszközévé vált. A közösségi kommunikáció, az ismerősökkel, vagy akár ismeretlenekkel való információcsere fontos lehetőségét jelentik a fórumokon és blogokon való hozzászólások: ezzel a fiatalok 47 százaléka rendszeresen, míg 15 százaléka ritkábban szokott élni. Saját blogbejegyzést valamilyen rendszerességgel a fiatalok 12% szokott készíteni. A 2004–2008 közötti időszak a közösségi oldalak magyarországi felfutásának időszaka is volt. Az internetező fiatalok 85 százaléka regisztrált tag egy vagy akár több ilyen oldalon.

50 40

79

30

70

57

20 10

29

24 9

0 2000

2004 számítógép

2008 internet

Az internet (legyen az bármilyen formában és eszközön keresztül) a fiatalok napi rutinjának egyik legalapvetĘbb részévé vált, hiszen a 15–29 éves fiataloknak már 60 százaléka napi szintĦ internethasználó. Bár az életkor elĘre haladtával némiképpen csökken ezeknek az intenzív

információcsere fontos lehetĘségét jelentik a fórumokon és blogokon való hozzászólások: ezzel a fiatalok 47 százaléka rendszeresen, míg 15 százaléka ritkábban szokott élni. Saját blogbejegyzést valamilyen rendszerességgel a fiatalok 12% szokott készíteni. A 2004–2008 közötti idĘszak a közösségi oldalak magyarországi felfutásának idĘszaka is 86 Az információs társadalom és a médiafogyasztás volt. Az internetezĘ fiatalok 85 százaléka regisztrált tag egy vagy akár több ilyen oldalon.

49. formái 49.ábra: ábra:Az Azinternethasználat internethasználat különböző különbözĘ formái („Milyen gyakran végzi az alábbi tevékenységeket?”) („Milyen gyakran végzi az alábbi tevékenységeket?”)

A számítógép és az internet „beköltözése” a fiatalok háztartásaiba egyben az otthoni szórakozás alapvető formáit is átalakította. Az internet nyújtotta lehetőségeknek a kihasználása főleg a legfiatalabb korosztálynál okozott gyökeres változásokat. A legális vagy illegális forrásból letöltött filmek számítógépen keresztüli megnézése a szabadidő eltöltésének egyik jellegzetes módjává vált, történjen az akár egyedül, akár barátokkal, ismerősökkel. A 15–19 éves fiatalok 41 százaléka szokott filmeket letölteni, illetve 63 százaléka filmeket nézni számítógépén. Ez az eszköz egyben a zenehallgatás fontos forrásává is vált, hiszen az előbb említett korosztály 62 százaléka zenéket is le szokott tölteni, míg 82 százalékuk a gépét használja zenehallgatásra.

(az (azérdemi érdemi válaszok válaszok százalékos százalékos megoszlása) megoszlása)

EͲmailekolvasása SMSküldésͲ nem(csak)interneten

Hozzászólásfórumokban,blogokon

17

Telefonhívásokfogadásaéskezdeményezéseaz internetenkeresztül

15

CsetͲszobákbanvalórészvétel

61

22

51. ábra: A különböző digitális eszközökkel arányakorcsoportonként korcsoportonként 51. ábra: A különbözĘ digitális eszközökkelrendelkező rendelkezĘ fiatalok fiatalok aránya

70

14

(százalékos (százalékoselőfordulás) elĘfordulás)

72

17

11

A fiatalok körében a mobiltelefon-penetráció teljesnek tekinthető, de döntő többségük DVD-, illetve CD-lejátszóval is rendelkezik. A zenei kultúra teljes átalakulása nem mehetett volna végbe az mp3 formátum, illetve az ezt használó hordozható lejátszók megjelenésével. E folyamatot jól jelzi, hogy a 15–19 évesek 68 százaléka, a 20–24 évesek 58 százaléka, de még a 25–29 évesek 41 százaléka 90 Ifjúság2008 Gyorsjelentés is rendelkezik ezzel az eszközzel.

42

24

34

Egyéb eszközök a fiatalok háztartásaiban

38

15

47

EͲmailküldés

27

14

59

Csetelés,azonnaliüzenetküldés

19

7

74

Az információs társadalom és a médiafogyasztás BlogͲírás 4 8

89

87

történjen az akár egyedül, akár barátokkal, 0% ismerĘsökkel. A 40% 15–19 10% 20% 30% 50%éves 60% fiatalok 70% 80%41 90%százaléka 100% szokott filmeket letölteni, illetve 63 százaléka filmeket nézni számítógépén. Ez az eszköz egyben a rendszeresen zenehallgatás fontos forrásává is vált, hiszen az elĘbbritkán említettsoha korosztály 62 százaléka zenéket is le szokott tölteni, míg 82 százalékuk a gépét használja zenehallgatásra. 50. előfordulásakorcsoportonként korcsoportonként 50.ábra: ábra:AAkülönböző különbözĘonline online tevékenységek tevékenységek elĘfordulása A számítógép és az internet „beköltözése” a fiatalok háztartásaiba egyben az otthoni szórakozás (az egyes tevékenységek százalékos előfordulása) (az egyes tevékenységek százalékos elĘfordulása) alapvetĘ formáit is átalakította. Az internet nyújtotta lehetĘségeknek a kihasználása fĘleg a legfiatalabb korosztálynál okozott gyökeres változásokat. A legális vagy illegális forrásból letöltött filmek számítógépen keresztüli megnézése a 41 szabadidĘ eltöltésének egyik jellegzetes módjává vált, filmekletöltése

35

91 94 93

mobiltelefon

76 77 83

DVDlejátszó

76 72 72

CDͲlejátszó

hordozhatóMP3Ͳlejátszó

41

38

15о19éves

zenékletöltése

51

25о29éves

34 82 73

MP3zenefájlokhallgatása

játékkonzol

15 12 10

plazmavagyLCDTV

13 15 15

57 0

Egyéb eszközök a fiatalok háztartásaiban

20

40

60

80

100

15о19éves 20о24éves 25о29éves

25 22 29

házimozi

20о24éves

62

68

52 55 54

digitálisfényképezƅgép

63 55

58

58 60 57

HIͲFIberendezés

24

filmnézésszámítógépen

87

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

0

20

40

60

80

100

88

Az információs társadalom és a médiafogyasztás

Televízió, rádió, napi- és hetilapok Televízió Az internet térhódítása, a napi szintű médiafogyasztásba való beépülése a fiatalok életében sajátos átrendeződést eredményezett. 2004 és 2008 között érzékelhető mértékben csökkent a tévénézésre fordított átlagos idő mind a hétköznapokon, mind pedig a hétvégéken. Abszolút értékét tekintve a legnagyobb arányú csökkenés a 15–19 éves korosztályban ment végbe, ahol a hétköznapi átlag a 2004-es 143 percről 2008-ra 107 percre (azaz több mint fél órával) csökkent, míg a hétvégi Az információs és ahogy médiafogyasztás 91 napok esetében mért 54 perces csökkenéstársadalom azt jelenti, a korábbi közel napi négy óra televízió előtt töltött idő 2008-ra háromra csökkent. 27. táblázat: Tévénézésre fordított átlagosfordított napi idĘ átlagos hétköznap és idő hétvégén korcsoportonként, 27. táblázat: Tévénézésre napi hétköznap 2004-2008 és hétvégén korcsoportonként, 2004-2008 (átlagok (átlagokpercben) percben)

Korcsoport 15-19 20-24 25-29

2004 Hétköznap Hétvégén 143 235 134 208 130 202

2008 Hétköznap Hétvégén 107 181 105 174 104 168

E csökkenés azonban természetesen nem járt együtt a különböző médiafogyasztásra fordított E csökkenés azonban természetesen nem járt együtt a különbözĘ médiafogyasztásra fordított összidő csökkenésével, hiszen a televízión „megspórolt” időt a számítógép és az internet „vette át”, összidĘ csökkenésével, hiszen a televízión „megspórolt” idĘt a számítógép és az internet „vette át”, azzal a multitasking életformával együtt, aminek lényege az elérhető kommunikációs csatornák és azzal a multitasking életformával együtt, aminek lényege az elérhetĘ kommunikációs csatornák és a akülönbözĘ különbözőtartalmak tartalmakkínálatának kínálatánakmegsokszorozódásából megsokszorozódásából fakadófolyamatos folyamatosfigyelemmegosztás, figyelemmegosztás, fakadó amely fiatal korosztályokra korosztályokra jellemzĘ. jellemző. amely leginkább leginkább aa fiatal A legnézettebb televíziós csatornáknak továbbra is a iskéta országos kereskedelmi csatorna bizoA legnézettebb televíziós csatornáknak továbbra két országos kereskedelmi csatorna nyult: a fiatalok közelközel kétharmada ezeket nézinézi leggyakrabban. bizonyult: a fiatalok kétharmada ezeket leggyakrabban. Rádió Ellentétben az internettel, ahol a fiatalabb életkor egyben intenzívebb használatot is feltételez, Rádió arádióhallgatás esetében a helyzet éppen fordított. Összességében a fiatalok 41 százaléka naponta, Ellentétben internettel, ahol 21 a fiatalabb egyben intenzívebb használatot is feltételez, 22 százalékaaz hetente többször, százalékaéletkor ennél ritkábban, míg 16 százaléka sohasem hallgatarárádióhallgatás esetében a helyzet éppen fordított. Összességében a fiatalok 41 százaléka naponta, 22 92 Gyorsjelentés továbbra is meghatározó része maradt diót. Kijelenthetjük tehát, hogy a fiatalok Ifjúság2008 mindennapjainak százaléka hetente többször, 21 százaléka ennél ritkábban, míg 16 százaléka sohasem hallgat rádiót. Kijelenthetjük tehát,52. hogy a Rádióhallgatás fiatalok mindennapjainak továbbra is meghatározó része maradt a ábra: korcsoportonként 52. ábra: Rádióhallgatásgyakorisága gyakorisága korcsoportonként rádió, bár ez elsĘsorban csupán háttérrádiózást jelent. Jelzi ezt az is, hogy a döntĘ többség többnyire (százalékos megoszlás) megoszlás) (százalékos az országos lefedettségĦ, illetve kisebb részben a helyi zenei kereskedelmi adókat hallgatja. A rádióhallgatás gyakoriságát kevésbé befolyásolják más háttérváltozók, csupán két említésre méltó eltérést érdemes megemlíteni: a rádiót hallgató fiatalok aránya Budapesten alacsonyabb, mint a 25–29 22 7 23 48 többi településtípuson élĘk körében. A kevésbé intenzív rádióhallgatás Budapest esetében leginkább azzal magyarázható, hogy a fĘvárosban jóval többféle szórakozási lehetĘség érhetĘ el, ami összességében csökkenti a rádióhallgatásra szánható idĘt, továbbá itt az átlagnál több és intenzívebb internethasználót találunk, ami szintén ezt a hatást erĘsíti. 20–24

15

6

22

57

a rádió, bár ez elsősorban csupán háttérrádiózást jelent. Jelzi ezt az is, hogy a döntő többség többnyire az országos lefedettségű, illetve kisebb részben a helyi zenei kereskedelmi adókat hallgatja. A rádióhallgatás gyakoriságát kevésbé befolyásolják más háttérváltozók, csupán két említésre méltó eltérést érdemes megemlíteni: a rádiót hallgató fiatalok aránya Budapesten alacsonyabb, mint a többi településtípuson élők körében. A kevésbé intenzív rádióhallgatás Budapest esetében leginkább azzal magyarázható, hogy a fővárosban jóval többféle szórakozási lehetőség érhető el, ami ös�szességében csökkenti a rádióhallgatásra szánható időt, továbbá itt az átlagnál több és intenzívebb internethasználót találunk, ami szintén ezt a hatást erősíti. Újságok Mélyreható változások mentek végbe a fiatalok újságolvasási szokásaiban az elmúlt évtized során. Nagymértékben megnőtt azoknak az aránya, akiknek az életében a hagyományos, papíralapú újságok (napi- és hetilapok, illetve különböző folyóiratok) már nem játszanak különösebb szerepet. Jól jelzi ezt az a tény, hogy míg 2000-ben az újságot egyáltalán nem olvasók aránya 7% volt, addig arányuk 2004-re 11 százalékra, míg 2008-ra már 26 százalékra nőtt. Azaz, a magyar 15–29 éves fiatalok negyede már egyáltalán nem olvas semmilyen újságot. Valamilyen napilapot négy fiatalból csupán egy olvas napi rendszerességgel. A legnépszerűbbek a 2004-es kutatás eredményeivel összhangban a különböző megyei napilapok, illetve a bulvársajtó. Politikai napilapot a fiataloknak csupán néhány százaléka nevezett meg az általa leggyakrabban olvasott sajtóorgánumok között. Összességében elmondhatjuk, hogy az életkor előre haladtával valamelyes nő a napilapot rendszeresen olvasók aránya, és csökken azoké, akik ezeket egyáltalán nem veszik kézbe. Továbbá a magasabb iskolai végzettség egyben intenzívebb napilapfogyasztást is jelent, hiszen míg a 25–29 évesek körében a diplomások 60 százaléka, az érettségivel rendelkezők 54 százaléka, a szakmunkások 52 százaléka, addig az alapfokú végzettségűeknek csupán 26 százaléka számít rendszeres napilapolvasónak, azaz legalább hetente néhány alkalommal belelapoz egy napilapba. Figyelemreméltó, hogy Budapesten a fiatalok minden csoportjában alacsonyabb a napilapolvasók aránya, azaz itt is elmondhatjuk, hogy a főváros sajátos kulturális- és médiafogyasztási közeget jelent az ország többi részéhez képest. Megjegyzendő azonban, hogy jelentősen magasabb viszont körükben a számítógépet használók aránya, és feltételezAz információs társadalom és a médiafogyasztás 93 hető, hogy a budapesti fiatalok a különböző internetes hírportálokon keresztül szerzik be ismereteiket. ábra: A napilapolvasásgyakorisága gyakorisága korcsoport 53. 53. ábra: A napilapolvasás korcsoportszerint szerint (százalékosmegoszlás) megoszlás) (százalékos

teljesminta

25–29évesek

20–24évesek

6

26

60

10%

20%

30%

naponta(folyamatosan,többször)

40%

50%

60%

hetente(többször)

70%

80%

90%

havonta(többször)

18

12

7

4

12

24

5

12

24

14

32

9

0% 0%

12

22

25

17

9

20

31

26

13

5

11

20

25

15–19évesek 15–19

89

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

20%

40%

60%

80%

100%

100% soha

Újságok

Mélyreható változások mentek végbe a fiatalok újságolvasási szokásaiban az elmúlt évtized során.

naponta

hetentetöbbször

havontaegyszer

havonta

ritkábban

soha

Ami a hetilapok és folyóiratok olvasását illeti, a helyzet többé-kevésbé hasonló a napilapok esetében tapasztaltakkal. A leggyakrabban olvasott hetilapok a pletykalapok, illetve a nĘi

0%

90

naponta

20%

40%

60%

80%

hetentetöbbször havontaegyszer havonta Az információs társadalom és a médiafogyasztás

100%

ritkábban

soha

91

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

Ami a hetilapok és folyóiratok olvasását illeti, a helyzet többé-kevésbé hasonló a napilapok esetéAmi a hetilapok és folyóiratok olvasását illeti, a helyzet többé-kevésbé hasonló a napilapok ben tapasztaltakkal. A leggyakrabban olvasott hetilapok a pletykalapok, illetve a női magazinok. Itt is esetében tapasztaltakkal. A leggyakrabban olvasott hetilapok a pletykalapok, illetve a nĘi elmondhatjuk, hogy a magasabb iskolai végzettségűek összességében több időt töltenek hetilapok, magazinok. Itt is elmondhatjuk, hogy a magasabb iskolai végzettségĦek összességében több idĘt folyóiratok olvasásával, ugyanakkor az egyes településtípusok Budapest és a(leginkább községek) töltenek hetilapok, folyóiratok olvasásával, ugyanakkor az (leginkább egyes településtípusok közötti kontraszt kisebb, mint amit a napilapok esetében láthattunk. Budapest és a községek) közötti kontraszt kisebb, mint amit a napilapok esetében láthattunk.

A KULTURÁLIS FOGYASZTÁS NÉHÁNY A KULTURÁLIS FOGYASZTÁS NÉHÁNYJELLEMZŐJE, JELLEMZėJE, A SZABADIDŐ FELHASZNÁLÁSA A SZABADIDė FELHASZNÁLÁSA

54. korcsoportonként 54.ábra: ábra:HetilapHetilap-ésésfolyóirat-olvasási folyóirat-olvasási gyakoriság gyakoriság korcsoportonként (százalékos (százalékos megoszlás) megoszlás)

teljesminta

4

14

21

16

A fiatalok kultúrához, kulturális fogyasztáshoz kapcsolódó viszonyát az Ifjúság2008 című kutatás – A fiatalok kultúrához, kulturális fogyasztáshoz kapcsolódó viszonyát az Ifjúság2008 címĦ kutatás – csakúgy, mint az Ifjúság2000, illetve az Ifjúság2004 – több kérdésen keresztül vizsgálta. csakúgy, mint az Ifjúság2000, illetve az Ifjúság2004 – több kérdésen keresztül vizsgálta.

29

16

15

Tárgyiasult tőkével való ellátottság Tárgyiasultkulturális kulturális tĘkével15 való ellátottság 25–29évesek

5

20–24évesek

4

15–19évesek

3

0% naponta

22

17

22

16

21

13

20%

hetentetöbbször

13

16

27

16

16

26

14

40% havontaegyszer

16

60% havonta

32

80% ritkábban

100%

Hasonlóan az Ifjúság2004 vizsgálathoz, most is megkérdeztük a fiatalokat, hogy hány könyv taHasonlóan az Ifjúság2004 vizsgálathoz, most is megkérdeztük a fiatalokat, hogy hány könyv lálható otthonukban. fiatalok háztartásában háztartásábanátlagosan átlagosan344 344 könyv volt. található otthonukban.2004-ben 2004-benaamegkérdezett megkérdezett fiatalok könyv volt. Ugyanakkor a fiatalok 4 százaléka állította azt, hogy egyetlen könyv sincs a birtokukban. Az IfjúUgyanakkor a fiatalok 4 százaléka állította azt, hogy egyetlen könyv sincs a birtokukban. Az ság2008 adataiadatai tetemes csökkenést jeleznek. Azokban a háztartásokban, ahol 15–29 fiatalok Ifjúság2008 tetemes csökkenést jeleznek. Azokban a háztartásokban, aholéves 15–29 évesélnek, átlagosan 265 könyvet találunk. A fiatalok háztartásainak 15 százaléka rendelkezik 100 könyvvel, fiatalok élnek, átlagosan 265 könyvet találunk. A fiatalok háztartásainak 15 százaléka rendelkezik míg százalékamíg 20012kötettel. 10012könyvvel, százaléka 200 kötettel. A könyvállomány nagysága erősenerĘsen függ attól, hogyhogy a fiatal önálló-e, vagy szüle(i)vel él. Az eltartotA könyvállomány nagysága függ attól, a fiatal önálló-e, vagy szüle(i)vel él. Az tak esetében 300 feletti, míg az önállóaknál átlagosan 158 könyv található a háztartásban. Legjobb eltartottak esetében 300 feletti, míg az önállóaknál átlagosan 158 könyv található a háztartásban. a helyzetük generációs fiataloknak, az ő családjuk egész Legjobb aa többed helyzetük a többedértelmiségi generációs családban értelmiségiélő családban élĘ fiataloknak, az ugyanis Ę családjuk egész kis „könyvtárat” birtokol az mint átlagosan több mint 500 kötettel (N=80). kisugyanis „könyvtárat” birtokol az átlagosan több 500 kötettel (N=80). 55.ábra: ábra:AAfiatalok fiatalokháztartásában háztartásában található található könyvek 55. könyvekszáma számakorcsoportonként korcsoportonként

soha

(átlagok) (átlagok)

300 átlag:265 250

200

150

280

284 235

100

50

0 15–19éves

20–24éves

25–29éves

Az 55.Az ábra tükrözi, az idősebbek kevesebbkevesebb kötettel rendelkeznek, ennek okaennek többek 55.jólábra jól hogy tükrözi, hogy az idĘsebbek kötettel rendelkeznek, okaközött az lehet, hogy elköltözve a családtóla még nemmég tudtak létrehozni. többek között az lehet, hogy elköltözve családtól nemönálló tudtak„könyvtárat” önálló „könyvtárat” létrehozni. Az Ifjúság2008 kutatásban kérdeztük meg elĘször – a nagymintás kutatások sorában –, hogy 15 Lásd részletesebben Bourdieu, Pierre: Gazdasági tőke,a kulturális tőke, társadalmiotthonában tőke in:Süsü(ahol a társadalomban, Új Manmilyen egyéb kultúrahordozóval rendelkezik háztartás. A fiatalok Ę él) átlagosan dátum 2000. pp 35-48 15

Lásd részletesebben Bourdieu, Pierre: Gazdasági tĘke, kulturális tĘke, társadalmi tĘke in:Süsü a társadalomban, Új Mandátum 2000. pp 35-48

92

A kulturális fogyasztás néhány jellemzője, a szabadidő felhasználása Kulturális fogyasztás néhány jellemzĘje, a szabadidĘ felhasználása

95

Az Ifjúság2008 kutatásban kérdeztük meg először – a nagymintás kutatások sorában –, hogy milyen kultúrahordozóval rendelkezik aközött háztartás. A fiatalok él) átlagosan 103 egyéb zenei cd található. A megkérdezettek 4 százalék azokotthonában aránya, akik(ahol nem őrendelkeznek 103 zenei cd található. megkérdezettek 4 százalék azok aránya, akik nem rendelkeznek zenei zenei cd-vel. A cd-k A között – átlagosan között – 40 százalék a másoltak aránya. Ugyanakkor a fiatalok cd-vel. A cd-k között – átlagosan – 40 százalék a másoltak közel egyharmadának nincs egyetlen másolt cd-je sem. aránya. Ugyanakkor a fiatalok közel egyharmadának nincs egyetlen másolt cd-je sem. 56.ábra: ábra:Másolt Másoltéséseredeti eredeti cd-k cd-kés és dvd-k dvd-k száma száma a fiatalok háztartásaiban 56. háztartásaibankorcsoportonként korcsoportonként (átlagok) (átlagok) 103 45

teljesminta

71 36 90 34

25–29évesek

65

CD

32

ebbƅlmásolt 107

DVD

47

20–24évesek

71

ebbƅlmásolt

39 112 55

15–19évesek

76 38 0

20

40

60

80

100

120

Az 56.Az ábra mutatja, hogy hogy a fiatalabbak többtöbb cd-vel rendelkeznek, és arányait tekintve is ezek 56.jól ábra jól mutatja, a fiatalabbak cd-vel rendelkeznek, és arányait tekintve is között több a másolt, amelynek oka lehet, hogy a 15–19 az internetet ezek között több a másolt, amelynek oka lehet, hogyévesek a 15–19 évesek azhasználják internetet forrásként. használják A fiataloknak 71 dvd van a birtokában, amelynek több mint fele másolt. A kérdezettek kilenc forrásként.átlagosan A fiataloknak átlagosan 71 dvd van a birtokában, amelynek több mint fele másolt. A százalékának nincs dvd-filmje, ésnincs 40 százalékuk mondta, hogy nincsmondta, másolt hogy dvd­je.nincs másolt dvdkérdezettek kilenc százalékának dvd-filmje, és 40 százalékuk je.Az objektivált kulturális tőkéhez való viszony – ahogy az adatok is mutatják – átalakulóban van. Az objektivált kulturális viszony – ahogyarra, az adatok mutatják – átalakulóban Ennek sokféle oka lehet, azonbantĘkéhez fontosvaló felhívni a figyelmet hogy aisváltozásnak az egyik marvan. Ennek sokféle oka lehet, azonban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a változásnak egyikés káns eleme a számítástechnika és ezen belül is az internet térhódítása, amely átrendezte azaz audiomarkáns eleme a való számítástechnika és ezen belül is az internet térhódítása, amely átrendezte az video anyagokhoz hozzájutás módját és lehetőségét. audio- és video anyagokhoz való hozzájutás módját és lehetĘségét. AAkulturális kulturálisfogyasztás fogyasztásszínterei színterei A kultúrafogyasztás helyszíneit tekintve elmondhatjuk, hogy a társadalom kettészakítottsága – A kultúrafogyasztás helyszíneit tekintve hogy a társadalom kettészakítottsága 2000-hez és 2004-hez képest – tovább nőtt.elmondhatjuk, A kulturális javak fogyasztását tekintve kialakult egy, a – 2000-hez és 2004-hez képest – tovább nĘtt. A kulturális javak fogyasztását tekintve kialakult egy, javakban dúskáló csoport, az ebbe tartozók elsősorban az elitkultúra szegmensei közül választanak. a javakban dúskáló csoport, az ebbe tartozók elsĘsorban az elitkultúra szegmensei közül Mások viszont alig férnek hozzá bármiféle kulturális termékhez, s egy ponton túl már nem is ismerik választanak. Mások viszont alig férnek hozzá bármiféle kulturális termékhez, s egy ponton túl már fel saját szükségleteiket, ezért kulturális aktivitásuk az „elitkultúra intézményeinek használatában” 16 nem is ismerik fel saját szükségleteiket, ezért kulturális aktivitásuk az „elitkultúra intézményeinek formális. Különösen szembetűnő ebben a vonatkozásban Budapest és a községek ellentéte, mely használatában” Különösen szembetĦnĘ ebben a vonatkozásban és jellegében a községekés lakóhelyek 15–29formális. éves korosztálya élesen elkülönül egymástól a kulturálisBudapest fogyasztás ellentéte, mely lakóhelyek 15–29 éves korosztálya élesen elkülönül egymástól a kulturális fogyasztás jellegében és gyakoriságában. Míg a budapestiek – az eddigi nagymintás 16

16

Elitkultúra színtere az art mozi, az opera, a színház, a múzeum, illetve a kiállítások és a hangversenyek.

16

Elitkultúra színtere az art mozi, az opera, a színház, a múzeum, illetve a kiállítások és a hangversenyek.

93

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

96

gyakoriságában. Míg a budapestiek – az eddigi nagymintás ifjúságkutatások adataihoz hasonlóan – élen járnak a magas kulturális értéket képviselő fogyasztásban (pl. színház, hangverseny, könyvtár, ifjúságkutatások hasonlóan lakó – élen járnak magas kulturális múzeum, kiállítás), adataihoz addig a községekben 15–29 éveseka művelődési házakba,értéket a helyi képviselĘ diszkókba, fogyasztásban (pl. színház, hangverseny, könyvtár, múzeum, kiállítás), addig a községekben lakó bálokra, mulatságokra járnak. Ez feltehetően összefügg az intézményi ellátottsággal és az iskolázott15–29 évesek mĦvelĘdési házakba, a helyi diszkókba, bálokra, mulatságokra járnak. Ez feltehetĘen sággal is. összefügg intézményi ellátottsággal és az iskolázottsággal is. E feltűnőazaránytalanság a kulturális intézmények látogatásának sűrűségében is megmutatkozik. E feltĦnĘ aránytalanság a kulturális intézmények látogatásának sĦrĦségében is megmutatkozik. 2000-ben a budapesti fiatalok közel egynegyede kéthónapos perióduson belül járt színházban, míg 2000-ben a budapesti fiatalok közel egynegyede kéthónapos perióduson belül járt színházban, mígvolt a a községekben lakóknál az arány nem érte el az egytizedet. 2004-ben a fővárosiak 15 százaléka községekben lakóknál az arány nem érte el az egytizedet. 2004-ben a fĘvárosiak 15 százaléka volt egy hónapon belül színházban, a községben élőknek csupán 6 százaléka. 2008-ben a fővárosban egy hónapon belül színházban, a községben élĘknek csupán 6 százaléka. 2008-ben a fĘvárosban lakó fiatalok 13 százaléka járt egy hónapon belül színházban, míg a községben élőknek mindössze 5 lakó fiatalok 13 százaléka járt egy hónapon belül színházban, míg a községben élĘknek mindössze 5 százaléka. A mozilátogatás esetében 2000-ben kétszeres különbséget regisztráltunk: a budapesti fiszázaléka. A mozilátogatás esetében 2000-ben kétszeres különbséget regisztráltunk: a budapesti atalok közel háromnegyede voltvolt két hónapon belülbelül moziban, a községekben lakó fiataloknak viszont fiatalok közel háromnegyede két hónapon moziban, a községekben lakó fiataloknak csak egyharmada; 2004-ben, a2004-ben, multiplexaelterjedésével tovább nőtt tovább a különbség, viszont csak egyharmada; multiplex elterjedésével nĘtt aa fővárosban különbség, élő a fiatalok háromszor több alkalommal voltak egy hónapon belül moziban, mint községben élő társaik. fĘvárosban élĘ fiatalok háromszor több alkalommal voltak egy hónapon belül moziban, mint 2008-ban a fővárosban fiatalok aegyharmada, a községben élők egyötöde egy hónapon községben élĘ társaik.élő 2008-ban fĘvárosban míg élĘ fiatalok egyharmada, míg a járt községben élĘk belül moziban. Megállapítható, hogy a „kulturális olló” tovább nyílik, ami még inkább erősítheti a fiaegyötöde járt egy hónapon belül moziban. Megállapítható, hogy a „kulturális olló” tovább nyílik, talok közötti esélyegyenlőtlenségeket. ami még inkább erĘsítheti a fiatalok közötti esélyegyenlĘtlenségeket. A megkérdezett fiatalok között – a korábbi felmérések eredményéhez hasonlóan – szép számmal A találunk olyanokat, akik között soha nem látogatnak meg bizonyos kulturális intézményeket. Legkevemegkérdezett fiatalok – a korábbi felmérések eredményéhez hasonlóan – szép számmal sebben tartozó látogatják,meg korosztálytól a 70 találunkaz elitkultúrához olyanokat, akik sohaszíntereket nem látogatnak bizonyos függetlenül kulturális meghaladja intézményeket. százalékot az art mozikat, operát, komolyzenei koncerteketlátogatják, soha nem látogatók aránya. A fiatalok Legkevesebben az elitkultúrához tartozó színtereket korosztálytól függetlenül meghaladja a 70 százalékot az art mozikat, operát, komolyzenei koncerteket soha érthető nem látogatók mintegy 20 százaléka még multiplex moziban sem járt soha. A multiplex mozikat módon aránya. A fiatalok mintegyélők 20 százaléka még multiplex moziban sem jártlátogatják. soha. A multiplex mozikat legkevésbé a községekben és a 25–29 éves korosztályhoz tartozók érthetĘ módon legkevésbé a községekben élĘk és a 25–29 éves korosztályhoz tartozók A kulturális tevékenységek közötti választás, azok mélysége, intenzitása meg semlátogatják. közelíti azt a A kulturális közötti választás, azok mélysége, intenzitása meg sem aközelíti a mértéket, amely tevékenységek szükséges lenne ahhoz, hogy a fiatalok megfelelően tájékozódjanak kultúraazt terümértéket, amely szükséges lenne ahhoz, hogy a fiatalok megfelelĘen tájékozódjanak a kultúra letén. Az a néhány szabadidős – de akkor is elég ötletszerű – foglalatosság, amiről a fiatalok beszáterületén. Az a egyéni néhányaktivitást, szabadidĘs – de akkor tükröz. is elég AötletszerĦ amirĘlmásképpen a fiatalok molnak, jórészt elhatározást társaság,–afoglalatosság, közösség hiányzik; beszámolnak, jórészt egyéni aktivitást, elhatározást tükröz. A társaság, a közösség hiányzik; megközelítve: csak itt-ott merül fel ennek igénye, véleményünk szerint szinte eltűnt az igényes társas másképpen megközelítve: csak itt-ott merül fel ennek igénye, véleményünk szerint szinte eltĦnt az cselekvés iránti vágy a fiatalok kulturális tevékenységéből. igényes társas cselekvés vágyaza ún. fiatalok kulturális tevékenységébĘl. A fiatalok által részben iránti használt, „elitkultúrához” tartozó kulturális téren kívül léteznek olyan A fiatalok által részben használt, az ún. „elitkultúrához” tartozó kulturális kívülrészei. léteznek „szubkulturálisnak” nevezhető terek, amelyek már egyértelműbben az ifjúságitéren kultúra Ezek olyan „szubkulturálisnak” nevezhetĘ terek, amelyek már egyértelmĦbben az ifjúsági kultúra részei. egyrészt a beszédcselekvés helyszínei (kocsma, kávéház stb.), másrészt a könnyed vagy igényes szóEzek egyrészt a beszédcselekvés helyszínei (kocsma, kávéház stb.), másrészt a könnyed vagy rakoztatás színterei (pl. diszkó, jazz-klub). Ezeket a tereket azonban eltérő rendszerességgel tudják igényes szórakoztatás színterei (pl. diszkó, jazz-klub). Ezeket a tereket azonban eltérĘ használni a fiatalok. A 15–29 évesek – átlagosan – 80 naponként jutnak el kávéházba, hetven naponrendszerességgel tudják használni a fiatalok. A 15–29 évesek – átlagosan – 80 naponként jutnak el ként sörözőbe, és 130 naponként étterembe. kávéházba, hetven naponként sörözĘbe, és 130 naponként étterembe. 28. táblázat: A havonta vagy gyakrabban intézmények 28. táblázat: A havonta vagy gyakrabban látogatottlátogatott kulturális kulturális intézmények korcsoportonként, korcsoportonként, 2004-20082004-2008 (az vagy gyakrabban gyakrabbanlátogatók látogatókszázalékos százalékosaránya) aránya) (azadott adottintézményt intézményt havonta havonta vagy

Könyvesbolt Könyvtár Mozi, multiplex Színház Videó-, dvd-kölcsönzĘ Múzeum, kiállítás

15–19 évesek 2004 2008 28 17 41 31 40 25 11 7 28 12 15 7

20–24 évesek 2004 2008 34 21 33 24 38 22 8 5 28 12 14 6

25–29 évesek 2004 2008 33 18 20 14 28 18 8 4 22 11 12 5

Kulturális fogyasztás néhány jellemzĘje, a szabadidĘ felhasználása A kulturális fogyasztás néhány jellemzője, a szabadidő felhasználása

94

97

29. 29. táblázat: táblázat: AAsoha sohanem nemlátogatott látogatott kulturális kulturálisintézmények intézmények korcsoportonként, korcsoportonként, 2004-2008 2004-2008 (az adott intézményt soha nem látogatók százalékos aránya) (az adott intézményt soha nem látogatók százalékos aránya)

98

Könyvesbolt Video-, dvd-kölcsönzĘ Könyvtár Multiplex Art mozi Múzeum, kiállítás Hangverseny Színház Opera

15–19 évesek 2004 2008 34 38 47 62 28 30 21 27 68 68 35 41 76 77 35 40 86 89

20–24 évesek 2004 2008 33 36 49 65 42 43 23 29 67 67 42 47 76 80 45 47 87 89

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

25–29 évesek 2004 2008 36 38 58 67 53 43 33 43 70 72 49 53 81 81 47 51 87 90

A 2008-ban lefolytatott kutatás során érdeklĘdtünk elĘször arról, hogy a Magyarország történelmében fontos szerepet játszó városokba, helyszínekre eljutottak-e a fiatalok. A válaszolók 57. valaha a akövetkezĘ helyeken a fĘvárosban? 57.ábra: ábra:Volt-e Volt-e valaha következő helyeken a fővárosban? (százalékos megoszlás körében, akik vagy voltak mármár Budapesten) három százaléka nem volt mégazok Budapesten, ésbudapestiek 13 százalékuk kizárólag az iskolával jutott el a (százalékos megoszlás azok körében, akik budapestiek vagy voltak Budapesten) fĘvárosba. Tihanyba 38 százalékuk nem látogatott el még soha, akik pedig már voltak a Balaton parti városban, azok közül 12 százalék az iskolájával jutott el oda. Esztergomot a fiatalok 40 Állatkert 15 85 százaléka nem látta eddig, akik pedig jártak már ott, azoknak 23 százaléka iskolai kirándulást tett a városba. Budaivár 25 75 A budapesti nevezetességek közül az Országházban a fiatalok 42 százaléka, fĘvárosiaknak fele nem volt még, az azt belülrĘl megtekintĘk fele pedig68 ugyancsak az iskolájával tett parlamenti Városliget 32 látogatást. A Budai Várat a fiatalok negyede nem látta eddig, s elgondolkodtató, hogy a fĘvárosban élĘknek négy százaléka sem voltMargitsziget még a Várban. A jelentĘsebb – budapesti – múzeumok közül a 34 66 SzépmĦvészeti Múzeumban a megkérdezettek több mint fele, a budapestiek negyede még soha nem járt, és a múzeumi látogatáson részt vettek közt egyharmad azoknak az42aránya, akik ezt kizárólag Parlament 58 iskolai szervezésben tették. A Nemzeti Múzeumba a fiatalok kétötöde nem látogatott még el. A fĘvárosban élĘk 17 százalékaNemzetiMúzeum mondta, hogy még nem56 volt ebben az intézményben. Itt is egyharmad 44 azok aránya, aki csupán az iskola keretein belül jutottak el ide. A fĘváros egyik új SzépmƾvészetiMúzeum 52 több mint ötven százaléka 48 nevezetességében, a MĦvészetek Palotájában kétharmaduk, a budapestiek még nem soha nem volt. Egy negyedük az iskolával nézte meg a kulturális élet egyik fellegvárát. A 65 Puskás Stadiont a fiatalok MƾvészetekPalotája háromnegyede nem látta35belülrĘl. PetƅfiCsarnok 69 31 szerepe és felelĘssége Megállapítható, hogy az iskola kultúraközvetítĘ meghatározó. A családok kulturális terek használatára irányuló nevelĘ hatása – elsĘsorban a községekben élĘk és a PappLászlóBudapestSportaréna 70 rendelkezĘ szülĘk gyermekei 30 szakmunkás, valamint az annál alacsonyabb szintĦ végzettséggel esetében – meglehetĘsen csekély és esetleges.

A szabadidĘ eltöltése

PuskásFerencStadion

25

75

MagyarNemzetiGaléria

24

76

Operaház

18

82

NemzetiSzínház

15

85

0%

20%

volt

nemvolt

40%

60%

80%

100%

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

95

A 2008-ban lefolytatott kutatás során érdeklődtünk először arról, hogy a Magyarország történelmében fontos szerepet játszó városokba, helyszínekre eljutottak-e a fiatalok. A válaszolók három százaléka nem volt még Budapesten, és 13 százalékuk kizárólag az iskolával jutott el a fővárosba. Tihanyba 38 százalékuk nem látogatott el még soha, akik pedig már voltak a Balaton parti városban, azok közül 12 százalék az iskolájával jutott el oda. Esztergomot a fiatalok 40 százaléka nem látta eddig, akik pedig jártak már ott, azoknak 23 százaléka iskolai kirándulást tett a városba. A budapesti nevezetességek közül az Országházban a fiatalok 42 százaléka, fővárosiaknak fele nem volt még, az azt belülről megtekintők fele pedig ugyancsak az iskolájával tett parlamenti látogatást. A Budai Várat a fiatalok negyede nem látta eddig, s elgondolkodtató, hogy a fővárosban élőknek négy százaléka sem volt még a Várban. A jelentősebb – budapesti – múzeumok közül a Szépművészeti Múzeumban a megkérdezettek több mint fele, a budapestiek negyede még soha nem járt, és a múzeumi látogatáson részt vettek közt egyharmad azoknak az aránya, akik ezt kizárólag iskolai szervezésben tették. A Nemzeti Múzeumba a fiatalok kétötöde nem látogatott még el. A fővárosban élők 17 százaléka mondta, hogy még nem volt ebben az intézményben. Itt is egyharmad azok aránya, aki csupán az iskola keretein belül jutottak el ide. A főváros egyik új nevezetességében, a Művészetek Palotájában kétharmaduk, a budapestiek több mint ötven százaléka még nem soha nem volt. Egy negyedük az iskolával nézte meg a kulturális élet egyik fellegvárát. A Puskás Stadiont a fiatalok háromnegyede nem látta belülről. Megállapítható, hogy az iskola kultúraközvetítő szerepe és felelőssége meghatározó. A családok kulturális terek használatára irányuló nevelő hatása – elsősorban a községekben élők és a szakmunkás, valamint az annál alacsonyabb szintű végzettséggel rendelkező szülők gyermekei esetében – meglehetősen csekély és esetleges. A szabadidő eltöltése Az Ifjúság2000 és az Ifjúság2004 adatai azt jelezték, hogy a fiatalok jelentős része valójában kevés szabadidővel rendelkezik. Ráadásul a szabadidő fogalma sem teljesen egyértelmű: tapasztalataink szerint a szabadidővel jórészt a tétlenséget azonosították a 15–29 évesek. Előző kutatásainkhoz hasonlóan megállapítható, hogy egy átlagos hétköznapon a kötetlenül felhasználható szabadidő mennyiségét tekintve a gazdasági aktivitás és a korcsoport dimenziói mentén mutatkoznak lényeges eltérések. Minél idősebb a megkérdezett, és minél valószínűbb, hogy már nem tanul, annál kevesebb a szabadon felhasználható ideje. A hétköznapi és a hétvégi szabadidő mennyisége alapvetően különböző. A hétköznapi átlag egy-két órához képest hétvégén fél-egy nap a szabadon felhasználható idő. Itt is lényeges eltérések tapasztalhatók azonban, mégpedig az életkor és az állandó lakhely településtípusa függvényében. Hasonlóan a hétköznaphoz, megállapítható, hogy minél fiatalabb a kérdezett, annál több szabadidővel rendelkezik hétvégenként, és az is igaz, hogy összefüggésben az életkorral, az anyagi, jövedelmi státus is befolyásolja a hétvégi szabadidő mennyiségét. Felmerül a kérdés, hogy a rendelkezésre álló szabadidőt hol töltik el a fiatalok. A továbbiakban ebbe nyújtunk betekintést. A fiatalok döntő többsége hétköznap alapvetően otthon, kollégiumban, albérletben (mintegy 89%), vagy a barátainál tartózkodik (52%). 2004-hez képest növekedett azok aránya, akik a szabadidejüket otthon töltik. Elenyésző kisebbségben vannak azok a fiatalok, akik beszédcselekvési helyszínekre (kocsma, kávéház) vagy kulturális intézményekbe járnak szabadidejükben. Érdemes azonban megemlíteni, hogy főleg a férfi megkérdezettek közel egyhetede sportpályán tölti a szabadidejét. Előzetes hipotézisünk az volt, hogy az elmúlt években a szabadidő-eltöltés helyszíneként mind nagyobb népszerűségre tett szert a pláza, ahol egyesül a passzív (kirakat­nézegetés) és az aktív kulturálódás helyszíne (mozi, éttermek, kávézók). E vélekedésünket azonban a kutatás eredményei nem igazolják. A vizsgált 15–29 éves korosztály mintegy 6 százaléka tölti szabadidejét egy átlagos hétköznap bevásárlóközpontban. Valamivel magasabb az arány a nők (8%), valamint – érthető módon – a budapestiek/megyei jogú városban lakók (8%) körében.

Kulturális fogyasztás néhány jellemzĘje, a szabadidĘ felhasználása

99

Felmerül a kérdés, hogy a rendelkezésre álló szabadidĘt hol töltik el a fiatalok. A A kulturális fogyasztás néhány jellemzője, a szabadidő felhasználása ebbe nyújtunk betekintést.

96 továbbiakban

58. helyszíneihétvégén hétvégénésés hétköznap 58.ábra: ábra:a aszabadidő szabadidĘeltöltésének eltöltésének helyszínei hétköznap

és a községekben lakók. Az okok első látásra nyilvánvalónak tűnnek. Azt lehet vélelmezni, hogy az idősebbek esetében valószínűbb, hogy tartós párkapcsolatban élnek, esetleg már gyermekük is van, így a kevesebb szabadidejüket inkább otthon töltik. A település típusa szerinti megoszlásra viszont már nincsenek ennyire nyilvánvaló magyarázatok. Bár tudjuk, hogy vidéken rosszabb a kulturális terekkel való ellátottság, az még nem feltétlenül akadálya annak, hogy a fiatalok a barátaikkal találkozzanak. A baráti kör léte alapvető és meghatározó. Az Ifjúság2008 adatai azt mutatják, hogy minél fiatalabb korcsoportba tartozik a kérdezett, annál több időt tölt barátaival, valamint annál több abaráti kapcsolata. Különösen a hétvégi cselekvésben jelenik meg a baráti együttlét. Érdemes azonban megfigyelni, hogy ennek ellenére milyen fontosak azok a tevékenységek, amelyekhez nincs szükség barátokra, társakra (tévénézés, zenehallgatás, olvasás). Az is kitűnik az adatokból, hogy a szabadidő eltöltése gyakran okoz nehézséget, erre utal „a semmi különöset, csak úgy elvagyok” kategória 18 Kulturális fogyasztás néhány jellemzĘje, a szabadidĘ felhasználása 101 százalékos aránya. Ez egyébként jellemzőbb a férfiakra és hétvégén a községben élőkre.

(az érdemi érdemi válaszok válaszok százalékos százalékoselĘfordulása) előfordulása) (az

88 89

otthon barátainál

52

rokonoknál

16

sportpályán

9 9

bevásárlóközpontban

7 6

kocsmában

6 4

kulturálisintézményben

6 4

utcán

4

64

26

59. ábra: Hétvégi 59. ábra: Hétvégiéséshétköznapi hétköznapiszabadidős szabadidĘs tevékenységek tevékenységek (az aránya) (azegyes egyestevékenységeket tevékenységeket végzők végzĘk százalékos százalékos aránya)

hétvégén

68 65

tévétnéz

hétköznap

3

54 54

számítógépezik

moziban

8 4

zenéthallgat

klubban,mƾvelƅdésiházban

4 2

abarátaivalvan

egyéb

6 5

olvas

nincsszabadideje

2 4

csakúgy"elvan"

18 18

sportol

18 18

0

97

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

20

40

60

80

100

40 38 37 32 31

hétvégén hétköznap

12 12

gyereketnevel

A fiatalok döntĘ többsége hétköznap otthon, kollégiumban, albérletben (mintegy Áttörésről azonban e csoportok esetében alapvetĘen sem beszélhetünk. 89%), vagy a barátainál tartózkodik (52%). 2004-hez növekedett azok aránya,mint akikamit a A hétköznapi és a hétvégi szabadidő-eltöltés helyszínétképest tekintve jóval kisebb az eltérés, szabadidejüket otthon töltik. kisebbségben vannaktovábbra azok a fiatalok, akik beszédcselekvési előzetesen feltételeztünk. Az ElenyészĘ otthoni szabadidő-eltöltésnek is primátusa van, lényeges elhelyszínekre (kocsma, kávéház) vagy kulturális intézményekbe járnak szabadidejükben. Érdemes mozdulás csak a baráti társaság esetében érzékelhető, hiszen 52-ről 64 százalékra növekedett azok azonban megemlíteni, hogy fĘleg a férfi megkérdezettek közel egyhetede sportpályán tölti a aránya, akik barátaikkal (is) együtt töltik a szabadidejüket. A különböző kulturális terek közül a mozi szabadidejét. ElĘzetes hipotézisünk az volt, hogy az elmúlt években a szabadidĘ-eltöltés a legkedveltebb (4-ről 8 százalékra nő a hétvégi látogatás aránya), de általában is elmondható, hogy helyszíneként mindhelyszín nagyobb népszerĦségre tett szert a pláza, ahol egyesül a passzív (kirakatminden lehetséges „használata” növekszik egy-két százalékkal. nézegetés) és az aktív kulturálódás helyszíne (mozi, éttermek, kávézók). E vélekedésünket azonban A hétköznap rendelkezésre álló szabadidő eltöltésének módja függ a fiatalok életkorától és a laa kutatás eredményei nem igazolják. A vizsgált 15–29 éves korosztály mintegy 6 százaléka tölti kóhelyük településtípusától. A legfiatalabb korosztályhoz tartozók 60 százaléka, míg a 25–29 évesek szabadidejét egy átlagos hétköznap bevásárlóközpontban. Valamivel magasabb az arány a nĘk mindössze 43 százaléka tölti hétköznapon baráttal a szabadidejét. És hasonló lineáris összefüggés (8%), valamint – érthetĘ módon – a budapestiek/megyei jogú városban lakók (8%) körében. mutatható ki az állandó lakhely szerinti településtípusa szerint. Minél kisebb településen él a megkérdezett, annál kevésbé valószínű, hogy barátokkal tölti az idejét hétköznap. A hétvégi szabadidő eltöltésének módját tekintve a 15–19 éveseknek 73 százaléka tölti az idejét a barátaival (is), míg a 25-29 éveseknél 55 százalék ez az arány. Barátaival tölti idejét a budapestiek 74 százaléka, a községben lakóknak pedig 62 százaléka. Egyébként minden más helyszínnél jellemző, hogy a fiatalabb korcsoportba tartozók, valamint a fővárosiak inkább látogatják azokat, mint az idősebbek

56

7 7

számgͲpesjáték egyéb

11 7

nincsszabadidƅ

2 3 0

20

40

60

80

. Egyébként bevallása szerint a fiatalok százalékánakvan vanolyan olyanbaráti baráti köre, Egyébként saját saját bevallása szerint a fiatalok 87 87 százalékának köre, társasága, társasága, amellyel gyakran van együtt a szabadidejében. Elgondolkodtató, hogy 2004-hez hasonlóan a amellyel gyakran van együtt a szabadidejében. Elgondolkodtató, hogy 2004-hez hasonlóan a közséközségekben egyfajta „zártságot” rögzíthetünk, az ittközött élĘk között relatíve a legtöbben gekben egyfajta „zártságot” rögzíthetünk, hiszenhiszen az itt élők vannakvannak relatíve a legtöbben olyan olyan 15–29 évesek, akik nem rendelkeznek barátokkal. Talán a baráti kapcsolatok hiányának is 15–29 évesek, akik nem rendelkeznek barátokkal. Talán a baráti kapcsolatok hiányának is betudható, betudható, hogy a fiatalok szabadidĘ-eltöltése elsĘsorban az otthoni környezetre korlátozódik. Az hogy a fiatalok szabadidő-eltöltése elsősorban az otthoni környezetre korlátozódik. Az sem meglepő sem meglepĘ a fenti adatok alapján, hogy a legfiatalabbak között vannak a legtöbben a barátokkal a fenti adatok alapján, hogy a legfiatalabbak között vannak a legtöbben a barátokkal rendelkezők rendelkezĘk (92%), míg a 15–29 évesek között a legkevesebben (81%). Ami némiképp meglepĘbb: az iskolázottság is befolyásolja a baráti kapcsolatok létét vagy hiányát. Minél magasabb iskolázottságú a szülĘ, annál valószínĦbb, hogy gyermeke baráti társasággal bír, és fordítva, minél alacsonyabb az anya vagy apa végzettsége, annál valószínĦbb, hogy a gyermek kisebb arányban fog

98

99

A kulturális fogyasztás néhány jellemzője, a szabadidő felhasználása

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

(92%), míg a 15–29 évesek között a legkevesebben (81%). Ami némiképp meglepőbb: az iskolázottság is befolyásolja a baráti kapcsolatok létét vagy hiányát. Minél magasabb iskolázottságú a szülő, annál valószínűbb, hogy gyermeke baráti társasággal bír, és fordítva, minél alacsonyabb az anya vagy 102 végzettsége, annál valószínűbb, hogy Ifjúság2008 Gyorsjelentés apa a gyermek kisebb arányban fog barátokkal rendelkezni.

A túlzottnak érzett munkavégzés és kevés szabadidő jellemzően a már családos fiatalokra volt jellemző, számukra nehéz megtalálni az egyensúlyt a gyerek, a párkapcsolat és a munka között. Kevés az idő a gyerekre, a szüleink segítenek. Én nem bölcsibe vittem a picit, hanem a nagyszülők vigyáznak rá. A párom is két műszakban dolgozik, és elég nehéz, amikor reggel 7-re kell menni, akkor nehéz elhelyezni. A munkába járó fiatalok elfoglaltságának ára van, ezt kifejezetten a kapcsolataik, a párkapcsolat sínyli meg, illetve a barátok ennek az elszenvedő alanyai. Kevés időt töltünk együtt a férjemmel, és az sem túl tartalmas. Én két helyen is dolgozom, hogy meglegyen a szükséges pénz az elinduláshoz. Mennek tönkre a baráti kapcsolatok. A jelenre vonatkozó pull hatásokat a szabadidő eltöltése jellemzi. Számtalan alkalommal említették a fiatalok a haverokat, bulikat, focit, biciklizést. Ezek a pull hatások motiválta cselekmények jellemzően pozitív tartalommal teltek. Elsősorban közös bennük a kortárs csoporttal való együttlét. Hát én írtam a focit, a bulizást, meg a biciklit. Foci az csak így hobbi téren, a biciklizést is, a buli meg csak így hétvégen. A jelenre vonatkozó pull és push hatásoknak szerencsés találkozása, amikor a munka a fiatalok hobbija is egyben. Akkor én szerencsés vagyok, mert nekem az volt a célom, hogy területi állatorvos legyek, és hogy kisállat- rendelőben dolgozhassak 8, vagy akár 12 órát, és ez ne egy mellékállás legyen. Szóval én egy ilyen szerencsés helyzetben vagyok, hogy abszolút hajlandó vagyok az összes szabadidőmet erre áldozni. A család előtt nekem is a munkám volt a hobbim, mert imádtam és imádom csinálni. A jövőorientációt az iskolába járás és a felhalmozás témája jellemzik. A tanulók esetében az iskola elvégzése, a szakmára való felkészülés jelenti azt a tevékenységet, mely a jövőre nézve fejti ki hatását. A szakmunkástanulók esetében a gyakorlat, a szakközépiskolásoknál és a gimnazistáknál az egyetemre való bekerülés lehetőségének biztosítása, a munkanélkülieknél az átképzés adta lehetőségek, az egyetemistáknál pedig a diploma megszerzése jelentik a jelenben a jövőbe való befektetéseket.

ábra.körrel A baráti körrel nem rendelkezők aránya az anya iskolai szerinti 60. ábra. A60. baráti nem rendelkezĘk aránya az anya iskolai végzettsége végzettsége szerinti bontásban bontásban (százalékoselĘfordulás) előfordulás) (százalékos

felsƅfok

7

érettségi

9

szakmunkás

12

legfeljebb8általános

25

0

5

10

15

20

25

30

fókuszcsoportos vizsgálatban is körbejártuk a szabadidő-eltöltés néhány dimenzióját. A Afókuszcsoportos vizsgálatban is körbejártuk a szabadidĘ-eltöltés néhány dimenzióját. A fiatalok sajátos élethelyzetükből adódóan kettős szerepelvárásnak igyekeznek megfelelni. Ezt A fiatalok sajátos élethelyzetükbĘl adódóan kettĘs szerepelvárásnak igyekeznek megfelelni. a szerepelvárásokban lévő konfliktust a jelenbeli és a jövőre irányuló különböző – számos esetben Ezt a szerepelvárásokban lévĘ konfliktust a jelenbeli és a jövĘre irányuló különbözĘ – számos nehezen összeegyezethető – stratégiák egymásnak feszülése jellemzi. esetben nehezen összeegyezethetĘ – stratégiák egymásnak feszülése jellemzi. Énkerülök sokszorválasztás kerülök elé, választás elé,mindenre és ez ígykihat, mindenre kihat, bulizzak, hogy inkább Én sokszor és ez így hogy inkább vagy bulizzak, inkább vagy intanuljak, vagy hát hogy mindig hogy el kellmelyik döntenem, hogy melyik utat választom. tanuljak, kább vagy hát hogy így mindig el kellígy döntenem, utat választom. •  xE  gyrészt megfigyelhetjük a jelenre vonatkozó tevékenységek széles skáláját. Ezt Ezt két Egyrészt megfigyelhetjük a jelenre vonatkozó tevékenységek széles skáláját. két aa skálát a push és aa pull skálát pushhatások és a pulljellemzik. hatások jellemzik. o Push (tol) hatásokkal jellemezhető cselekvések alatt alatt azokat értjük, melyek a kényszerítő o Push (tol) hatásokkal jellemezhetĘ cselekvések azokat értjük, melyek a erők révén hatnakerĘk az egyénre. kényszerítĘ révén hatnak az egyénre. o Pull pedig húzóerővel rendelkeznek, jellemzően ezekben ezekben a tevékenységi köo (húz) Pullhatások (húz) hatások pedig húzóerĘvel rendelkeznek, jellemzĘen a rökben jól érzik magukat az emberek. tevékenységi körökben jól érzik magukat az emberek. •  x Másrészt a ajövőorientáció fiatalokat, ezt eztaamezĘt mezőtjellemzĘen jellemzően Másrészt jövĘorientációaz, az,ami ami motiválja motiválja a fiatalokat, a a tanulás, a továbbképzés foglalja el. foglalja el. tanulás, a továbbképzés A push jellemzően negatív konnotációval jelentek meg. meg. A fiatalok kényszernek érzeték A hatások push hatások jellemzĘen negatív konnotációval jelentek A fiatalok kényszernek számos iskolát, ésaztermészetesen kényszer munkanélküliség esetén az álláskeresés érzetékesetben számosazesetben iskolát, és természetesen kényszer munkanélküliség eseténproceaz dúrája, illetve ennek ellenkező pólusán a túlzott munkavégzés. álláskeresés procedúrája, illetve ennek ellenkezĘ pólusán a túlzott munkavégzés. Az iskolát gyakran kényszerként éleik meg a középiskolások, kivéve azokat a helyzeteket, amikor iskolát gyakran kényszerként az iskolaAz nem a kifejezett tanulásról szól. éleik meg a középiskolások, kivéve azokat a helyzeteket, amikor az iskola a kifejezett tanulásról szól. Hátnem mondjuk így társaságban lenni, meg egész nap hülyülni, meg ilyenek. Amikor nem Hát mondjuk így társaságban lenni, meg egész nap hülyülni, meg ilyenek. tanulni jár oda az ember, akkor jó. Amikor nem tanulni jár oda az ember, akkor jó.

A túlzottnak érzett munkavégzés és kevés szabadidĘ jellemzĘen a már családos fiatalokra volt jellemzĘ, számukra nehéz megtalálni az egyensúlyt a gyerek, a párkapcsolat és a munka között.

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

101

A FIATALOK TÁRSADALMI KÖZÉRZETE, POLITIKAI KÉRDÉSEKHOZ VALÓ VISZONYA

Társadalmi közérzet A vizsgálat a társadalmi közérzet alakulását hagyományos módon az életminőségre kiható gazdasági helyzet, az emberek életének szubjektív értékelése és a személyes élethelyzet többfaktoros dimenziójában közelítette meg. Változás azonban 2000-hez és 2004-hez képest, hogy a retrospektív értékelés nem a rendszerváltoztatásig, hanem csak 10 évre nyúlik vissza. A rendszerváltoztatás megítélése külön dimenzióban történik. Az adatok összehasonlítása így csak részleges lehet, de a változások olyan jelentősek, hogy azokat nem magyarázhatja pusztán az időtényező átalakulása. A fejezet elején jeleznünk kell ugyanis, hogy szinte az összes dimenzióban érzékelhető romlást rögzített az adatfelvétel 2000-hez és 2004-hez képest is. Az elmúlt 10 esztendőre visszatekintő értékelést ugyanis döntően negatív válaszok dominálják. Az Ifjúság2000 és az Ifjúság2004 kutatástól eltérően a 15–29 évesek legkedvezőtlenebbül nem az emberek életszínvonalának alakulását minősítik, hanem a gazdaság helyzetét. Az értékelhető választ adó megkérdezettek 84 százaléka szerint romlott, 13 százalékuk szerint változatlan maradt, és mindössze 3 százalékuk szerint javult a gazdaság helyzete 10 év alatt. 2004-hez képest drámai a változás iránya és mértéke egyaránt. Nem egyszerűen romlásról, hanem szinte a gazdaság összeomlásáról tanúskodnak az adatok. Valamivel kedvezőbb, de szintén dominánsan negatív megítélés övezi az emberek életszínvonalának megítélését. A választ adó 15–29 évesek 80 százalékának az a véleménye, hogy az elmúlt 10 évben kedvezőtlen irányban változott az életszínvonal, míg javulásról mindössze 4 százalékuk számolt be. E téren is egyértelmű a változások iránya. Az előző két vizsgálatunkhoz képest statisztikailag releváns módon csökkent a pozitívan, és ezzel párhuzamosan növekedett a negatívan vélekedők aránya. Azok aránya, akik az emberek életszínvonalát változatlannal ítélik meg, mintegy 16 százalék. Érezhetően jobb az általánosságban értelmezett „személyes helyzet” megítélése. Mind a két megelőző vizsgálati évben ez a dimenzió mutatta a legpozitívabb eredményeket. Nincs ez másképp, összességében, 2008-ban sem, még akkor sem, ha a kapott eredményekben mégis jelenősek az eltérések. 2004-ben a válaszadók 40 százaléka számolt be a családi helyzet változatlanságról, 2008­ban 32 százalék. Az igazi átalakulás ott érhető tetten, hogy míg 4 éve a fiatalok egynegyede határozott javulásról tett tanúbizonyosságot, most csak 7 százaléknyian vannak ezek a válaszolók, viszont egyharmadról 62 százalékra növekedett a családi helyzetet negatívan megítélők aránya. Szeretnénk felidézni, hogy a 2004-es adatfelvétel egy olyan időszakban készült, amikor a Medgyessy-kormány kétszer 100 napos programja már teljesült, a rendszerváltoztatás óra a legjelentősebb jövedelemkiáramlás zajlott a közszférában, illetve részben az inaktívak körében. 2004-hez képest tehát magyarázható a változás, az azonban már sokkal érdekesebb, hogy a 2000-es adatokkal összevetve is egyértelmű a negatív elmozdulás. Meg kell állapítani, hogy a 2008. október folyamán kitörő pénzügyi, majd ezt követő gazdasági válság hatásai nagyon hamar leszivárogtak az életvilág szintjére, és ezen belül is a fiatalok gondolkodására.

A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya 102

105

A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya

61. ábra: „Mindent számításba véve, rendszerváltozás óta, illetve az 61. ábra: „Mindent számításba véve,véleménye véleményeszerint szerint aarendszerváltozás óta, illetve elmúlt 10 évben hogyan alakult…?” helyzetmegítélése, megítélése,2004-2008 2004-2008 az elmúlt 10 évben hogyan alakult…?”––gazdasági gazdasági helyzet érdemiválaszok válaszok százalékos százalékos megoszlása) (az(az érdemi megoszlása)

62.ábra: ábra: A A jelenlegi 62. jelenlegi és és az az előző elĘzĘ (Kádár-) (Kádár-)rendszer rendszerösszehasonlítása összehasonlításakülönböző különbözĘszempontok szempontok szerint. „Véleménye szerint a következő szempontok szerint melyik rendszer szerint. „Véleménye szerint a következĘ szempontok szerint melyik rendszer aajobb?” jobb?” kérdésreválaszolók válaszolók százalékában, százalékában, illetve (a(akérdésre illetve ±100 ±100fokú fokúskála skálaátlagai) átlagai)

azországgazdaságihelyzete

13 3

84

Ͳ49

7

31

62

16

80

4

Ͳ75

25

Ͳ50pont

lakáshozjutás

Ͳ74

26

Ͳ49pont

Ͳ20

szórakozásilehetƅségek

2004

azországgazdaságihelyzete

24

40

36

munkalehetƅség

0% romlott

20%

nemváltozott

20

25

55 40%

60%

80%

szociálisbiztonság

100%

javult

Általánosságban kijelenthetĘ, a budapesti, iskolázott szülĘk magasan Általánosságban kijelenthető, hogyhogy a budapesti, magasan magasan iskolázott szülők magasan iskolázott iskolázott gyermekei relatíve kedvezĘbben az elmúlt 10 esztendĘt. A apák felsĘfokú gyermekei értékelik értékelik relatíve kedvezőbben az elmúlt 10 esztendőt. A felsőfokú végzettségű végzettségĦ apák pl. gyermekeinél pl. már gyakorlatilag azonos stagnálónak a személyesvagy helyzetét gyermekeinél már gyakorlatilag azonos a személyes helyzetét romlónakstagnálónak megvagy ítélők romlónak aránya. kimutatható, Az is egyértelmĦen kimutatható, hogy a társadalmi közérzetet aránya.megítélĘk Az is egyértelműen hogy a társadalmi közérzetet fiataloknál is befolyásolfiataloknál is befolyásolja a pártpolitikai hovatartozás. A jobboldali ellenzéki pártok szavazói ja a pártpolitikai hovatartozás. A jobboldali ellenzéki pártok szavazói 2008­ban sokkal negatívabban2008gondolkodnak, mint azgondolkodnak, MSZP hívei. ban sokkal negatívabban mint az MSZP hívei. Ahogy fentebb a rendszerváltoztatást, pontosabban a jelenlegi demokratikus Ahogy fentebbjeleztük, jeleztük, a rendszerváltoztatást, pontosabban a jelenlegi berendezdemokratikus kedés és a Kádár-korszak megítélését más kérdésekkel is vizsgáltuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy 10 berendezkedés és a Kádár-korszak megítélését más kérdésekkel is vizsgáltuk. Arra voltunk szempont alapján melyik rendszert/korszakot tartják inkább jónak a fiatalok. A kérdések megfogalkíváncsiak, hogy 10 szempont alapján melyik rendszert/korszakot tartják inkább jónak a fiatalok. A mazásakor tisztában voltunktisztában azzal, hogy a vizsgált 15–29 éves akorosztály túlnyomó többségé- tagjai kérdések megfogalmazásakor voltunk azzal, hogy vizsgált tagjai 15–29 éves korosztály nek nincs, vagy csak alig-alig van személyes élménye a Kádár-korszakról. Ezért e kérdés nemcsak a fi- Ezért túlnyomó többségének nincs, vagy csak alig-alig van személyes élménye a Kádár-korszakról. atalok, de a szocializáció révén lényegében az egész társadalom, azaz a szülői generáció véleményét e kérdés nemcsak a fiatalok, de a szocializáció révén lényegében az egész társadalom, azaz a szülĘi is tükrözik a két rendszerről. generáció véleményét is tükrözik a két rendszerrĘl. A konkrét adatok ismertetése előtt le kell szögezni, hogy a 10 kérdés esetében relatíve magas, 15 adatokmozgott ismertetése elĘtt le kell szögezni, 10 kérdés esetében relatíve ésA20konkrét százalék között a bizonytalanok aránya. E csoporthogy tagjai a elsősorban a legfiatalabbak, magas, 15 és 20 százalék között mozgott bizonytalanok aránya. csoport tagjaikérdésekelsĘsorban a illetve az alacsonyabban iskolázott szülők agyermekei, tehát azok, akik E közéleti, politikai legfiatalabbak, illetve az alacsonyabban iskolázott szülĘk gyermekei,véleményét tehát azok, akik közéleti, ben egyébként is nehezebben tájékozódnak. A 62. ábrán a bizonytalanok kihagyjuk, így politikai kérdésekben egyébként is nehezebben A 62. megfigyelhető ábrán a bizonytalanok ugyanis pregnánsabban kimutatható a 15–29 évesektájékozódnak. gondolkodásmódjában sokszívéleményét kihagyjuk,ellentét. így ugyanis pregnánsabban kimutatható a 15–29 évesek nűség és látszólagos gondolkodásmódjában megfigyelhetĘ sokszínĦség és látszólagos ellentét.

48

Ͳ40

Ͳ77

elƅzƅrendszer

Ͳ57pont 82

23

Ͳ80% Ͳ60% Ͳ40% Ͳ20%

0%

71pont

19pont

21 Ͳ18

60pont

Ͳ4pont

60

Ͳ79

szabadságjogok

azemberekéletszínvonala

86

Ͳ52

fiatalokérvényesülése

26

24

50

80

Ͳ14

gyermekekhelyzete

acsaládhelyzete

2pont

51

napimegélhetés

felsƅoktatásbanvalórészvételilehetƅség

azemberekéletszínvonala

103

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

mindentegybevetve

acsaládhelyzete

2008

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

106

65pont Ͳ54pont

20% 40% 60% 80% 100%

mostanirendszer

Megjegyzés: az az ábrán szerepelnek az előző rendszer százalékos értékei. értékei. Ennek kizárólag ábrázolás-technikai Megjegyzés: ábrán (–) (–)előjellel elĘjellel szerepelnek az elĘzĘ rendszer százalékos Ennek kizárólag ábrázolásokai vannak, nem értékítéletet jelöl! technikai okai vannak, nem értékítéletet jelöl!

Az adatokból nagyon vegyes kép bontakozik ki, amelyet a tanulmánykötetben Az adatokból nagyon vegyes kép bontakozik ki, amelyet a tanulmánykötetben érdemes érdemes részlerészletesen, többdimenziós statisztikai eljárásokkal is megvizsgálni. Összességében megállapítható, tesen, többdimenziós statisztikai eljárásokkal is megvizsgálni. Összességében megállapítható, hogy hogy a válaszoló magyar fiataloknak (csak) 51 százaléka véli úgy, a mai rendszer jobb Aaz a válaszoló magyar fiataloknak (csak) 51 százaléka véli úgy, hogy a maihogy rendszer jobb az előzőnél. elĘzĘnél. A megélhetéssel, a létbiztonsággal kapcsolatos kérdések esetében egyértelmĦ a Kádármegélhetéssel, a létbiztonsággal kapcsolatos kérdések esetében egyértelmű a Kádár­korszak primákorszak (pl. szociális biztonság, munkalehetĘségek), míg a fiatalok élethelyzetével tusa (pl.primátusa szociális biztonság, munkalehetőségek), míg a fiatalok élethelyzetével kapcsolatos kérdékapcsolatos kérdések (szórakozás, felsĘoktatási intézménybeesetében járási lehetĘsége) esetében inkább a sek (szórakozás, felsőoktatási intézménybe járási lehetősége) inkább a mostani rendszerrel mostani rendszerrel szimpatizálnak a 15–29 évesek. ElsĘ ránézésre úgy tĦnik, hogy a Kádárszimpatizálnak a 15–29 évesek. Első ránézésre úgy tűnik, hogy a Kádár-korszak többszörös komprokorszak többszörös kompromisszumokra épülĘ, de viszonylagos szociális nyújtó misszumokra épülő, de viszonylagos szociális biztonságot nyújtó karaktere maradtbiztonságot meg leginkább a karaktere maradt megemlékezetében. leginkább a társadalom kollektív emlékezetében. társadalom kollektív A téma megkívánja, hogy itthogy mutassuk be a vizsgálat izgalmas, de talán legmegdöbbenA téma megkívánja, itt mutassuk be másik a vizsgálat másik izgalmas, de talán tőbb információját hordozó kérdést.hordozó A politikaikérdést. szocializációs vizsgálatokszocializációs hagyományosan elemzik legmegdöbbentĘbb információját A politikai vizsgálatok a társadalom demokráciához és a diktatúrákhoz való viszonyát. nagymintás ifjúsági vizsgálatokA hagyományosan elemzik a társadalom demokráciához és a A diktatúrákhoz való viszonyát. során most ifjúsági először tettük fel mi issorán ezt a kérdést. A Kádár­ -korszakkal ambivalens vélenagymintás vizsgálatok most elĘször tettük fel mikapcsolatos is ezt a kérdést. A Kádárkedések után talán nemambivalens is annyira váratlan, hogyután a 15–29 százaléka azon a hogy véleményen korszakkal kapcsolatos vélekedések talánévesek nem is14annyira váratlan, a 15–29 van, miszerint bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint a demokrácia, további közel évesek 14 százaléka azon a véleményen van, miszerint bizonyos körülmények között egy diktatúra egyharmaduk számára pedig gyakorlatilag lényegtelen, számára hogy demokratikus vagy diktatórikus köjobb, mint a demokrácia, további közel egyharmaduk pedig gyakorlatilag lényegtelen, rülmények között él-e. is feltűnő, hogy 14 százalék nem tudja állításnem az hogy demokratikus vagyAz diktatórikus körülmények között él-e. Azeldönteni, is feltĦnĘ,hogy hogy melyik 14 százalék inkább megfelelőbb. tudja eldönteni, hogy melyik állítás az inkább megfelelĘbb.

108 A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya 104

107

A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya

(százalékos megoszlás) (százalékos megoszlás)

31

14

25–29évesek

33

15

20–24évesek

33

14

105

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

63. demokratikus és és aa diktatórikus diktatórikuspolitikai politikairendszerek rendszerekmegítélése megítélésekorcsoportok korcsoportok 63.ábra: ábra: A A demokratikus szerint következĘ kijelentések kijelentések közül közül melyik melyik áll állaalegközelebb legközelebb az azÖn Önvéleményéhez?” véleményéhez?” szerint––„A „A következő

teljesminta

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

41

14

43

9

42

2004-hez képest két új tényezĘt is vizsgáltunk: az eddig elért tudásszintet és az anyagi helyzetet. alacsonyabb érték (2,9). 40 százalékuk inkább elégedetlen, mintegy harmaduk inkább elégedett és Ez utóbbit egyébként 2004-ben más kérdések segítségével valójában teszteltük. Egyik esetében 28 százalékuk bizonytalan a munkavállalási lehet séggel összefüggésben. sincs rendkívül eltéréskéta újtöbbi dimenzióhoz képest. Azelért elért tudásszintet jóra, az anyagi 2004-hez képest tényezőt is vizsgáltunk: az eddig tudásszintet és az inkább anyagi helyzetet. helyzetet viszont kevésbé kedvezĘre értékeliksegítségével a fiatalok.valójában teszteltük. Egyik esetében sincs Ez utóbbit egyébként 2004-ben más kérdések Ha összességében vizsgáljuk a 2004 óta Az bekövetkezett változásokat, rendkívül eltérés a többi dimenzióhoz képest. elért tudásszintet inkább jóra, érdekes az anyagi megállapításokat helyzetet viszont értékelik a fiatalok. tehetünk. Akevésbé három,kedvezőre a fiatalok életét különösen érintĘ tényezĘ, a baráti-, a partnerkapcsolatok, Ha összességében vizsgáljuk a 2004 óta bekövetkezett változásokat, megállapításokat te- Romlott valamint a tanulási lehetĘség esetében lényegében nincs változás aérdekes skálaátlagokat tekintve. hetünk. A három, ainkább fiatalok életét érintő tényező, a baráti-, a partnerkapcsolatok, valamint viszont a közérzetet jelzĘkülönösen életszínvonal, valamint a jövĘbeni várakozásokat jelzĘ mutató. a tanulási lehetőség esetében lényegében nincs változás a skálaátlagokat tekintve. Romlott viszont Ezek után nem meglepĘ, hogy az általános elégedettségi faktor esetében is van némi elmozdulás. a közérzetet inkább jelző életszínvonal, valamint a jövőbeni várakozásokat jelző mutató. Ezek után Hat százalékponttal csökkent az egyértelmĦen elégedettek, nyolc százalékponttal az nem meglepő, hogy az általános elégedettségi faktor esetébenés is van némi elmozdulás. Hat növekedett százainkább elégedetlenek Ha azonban a 2000-es is számításba vesszük, lékponttal csökkentaránya. az egyértelműen elégedettek, és adatokat nyolc százalékponttal növekedett azkitĦnik, inkább hogy a 8 évvel ezelĘttihezaránya. képest az adatok, tehátvesszük, 8 éves kitűnik, idĘtávlatban az elégedetlenek Hainkább azonbankedvezĘbbek a 2000-es adatokat is számításba hogy a 8emelkedett évvel ezelőttihez kedvezőbbek adatok, tehát 8 éves időtávlatban emelkedett az életével életével inkább,képest vagy inkább teljesen elégedettekazaránya. inkább, vagy teljesen elégedettek aránya.

11

64.64. ábra: dimenzióival kapcsolatos elégedettség, 2004-2008 ábra:Az Azélet élet különbözĘ különböző dimenzióival kapcsolatos elégedettség, 2004-2008 (az ötfokú skálán átlagértékei) (azérdemi érdemi válaszok válaszok ötfokú skálán mértmért átlagértékei)

15–19évesek

29

10

38

22

3,3 3,5

összességébenahogymostél 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

ahozzámhasonlóemberekszámáraazegyikpolitikairendszerolyan,mintbármelyikmásik bizonyoskörülményekközöttegydiktatúrajobb,mintegydemokratikuspolitikairendszer

munkavállalásilehetƅségeivel

2,9 2,9

anyagihelyzetével

3,0

ademokráciamindenmáspolitikairendszernéljobb nemtudja

A rendszer-szkeptikus válaszok elsősorban az alacsonyabb iskolázottságú szülők gyermekeinél, a községben lakóknál, valamint a legfeljebb szakiskolát végzetteknél mutathatószülĘk ki. Az iskolázottabb A rendszer-szkeptikus válaszok elsĘsorban az alacsonyabb iskolázottságú gyermekeinél, szülők gyermekei, a diplomások, valamint a fővárosban élők válaszai szélsőségesebbek. Ők a diktaa községben lakóknál, valamint a legfeljebb szakiskolát végzetteknél mutatható ki. Az iskolázottabb túrát bizonyos körülmények között inkább pártolók, de demokráciát a legjobb politikai rendszernek szülĘk gyermekei, a diplomások, valamint a fĘvárosban élĘk válaszai szélsĘségesebbek. ėk a gondolók bizonyos között is többségben vannak. Az inkább előző kérdéssel összevetve a válaszokat megállapítható, diktatúrát körülmények között pártolók, de demokráciát a legjobb politikai hogy a jelenlegi rendszert jobbnak tartók 55 százaléka szerint a demokrácia minden más politikai rendszernek gondolók között is többségben vannak. Az elĘzĘ kérdéssel összevetve a válaszokat rendszernél jobb, akika viszont szimpatizálnak az előző rendszerrel, jobban megosztottak válaszaikat megállapítható, hogy jelenlegi rendszert jobbnak tartók 55 százaléka szerint a demokrácia minden illetően. Relatív többségük (44%) szerint „a hozzám hasonló emberek számára az egyik politikai rendmás politikai rendszernél jobb, akik viszont szimpatizálnak az elĘzĘ rendszerrel, jobban szer olyan, mint bármelyikilletĘen. másik”, míg a demokrácia primátusát 28 százalékuk hangoztatja. egymegosztottak válaszaikat Relatív többségük (44%) szerint „a hozzám hasonlóMég emberek szer szereznénk hogy mind aolyan, két kérdést körüljárni, itt számára az egyikjelezni, politikai rendszer mint érdemes bármelyikalaposabban, másik”, mígrészletesebben a demokrácia primátusát 28 csak a legfontosabb gondolatokat vetettük fel. százalékuk hangoztatja. Még egyszer szereznénk jelezni, hogy mind a két kérdést érdemes A társadalmi közérzet következő fontos dimenziója a jelenlegi helyzet megítélése. alaposabban, részletesebben körüljárni, itt csak a legfontosabb gondolatokat vetettük fel.Az aktuális helyzet elemzése több faktor együttes figyelembevételével történt. Hagyományos, iskolában szokásosAötfokú skálánközérzet kellett a következĘ fiatalok élethelyzetét leíró 10 tényezőt megítélni. olyan társadalmi fontos dimenziója a jelenlegi helyzet Egyetlen megítélése. Aztényező aktuális sem volt,elemzése amelynektöbb átlagafaktor ne haladta volnafigyelembevételével meg a 2,5-öt, azaz a skálaátlagot. Ezek alapján úgy tűnik, helyzet együttes történt. Hagyományos, iskolában hogy a 15–29 évesek jelenlegi életük meghatározó területeit továbbra is inkább pozitívan ítélik szokásos ötfokú skálán kellett a fiatalok élethelyzetét leíró 10 tényezĘt megítélni. Egyetlen meg. olyan Különösen az elégedettség befolyásoló tényezővel, a partnertényezĘ semmagas volt, amelynek átlaga anefiatalok haladtaéletét volnalegjobban meg a 2,5-öt, azaz a két skálaátlagot. Ezek alapján és atĦnik, barátihogy kapcsolataikkal. Egyedül a munkavállalási lehetőségeknél a 3-as pozitívan átlagnál úgy a 15–29 évesek jelenlegi életük meghatározó területeittapasztalható továbbra is inkább

ítélik meg. Különösen magas az elégedettség a fiatalok életét legjobban befolyásoló két tényezĘvel, a partner- és a baráti kapcsolataikkal. Egyedül a munkavállalási lehetĘségeknél tapasztalható a 3-as átlagnál alacsonyabb érték (2,9). 40 százalékuk inkább elégedetlen, mintegy harmaduk inkább elégedett és 28 százalékuk bizonytalan a munkavállalási lehetĘséggel összefüggésben.

jövƅbenikilátásaival

3,1 3,4

élettervekmegvalósítási esélyeivel

3,2 3,4

jelenlegiéletszínvonalával

3,3 3,5

ismeretmennyiségével

3,5

tanulásilehetƅségeivel

3,6 3,6

2008 2004

4,0 4,0

partnerkapcsolataival

4,3 4,3

barátikapcsolataival 1

2

3

4

5

A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya

106

109

65. ábra: „Mindent számításbavéve, véve,Ön Önmennyire mennyireelégedett elégedett azzal, 65. ábra: „Mindent számításba azzal,ahogy ahogymost mostél?”, él?”,2000-2008 2000-2008 (százalékos megoszlás) megoszlás) (százalékos

2008

3

2004

3

2000

14

6

31

45

9

0%

42

30

11

10%

10

16

59

20%

30%

40%

13

50%

60%

egyértelmƾenelégedetlen

túlnyomóanelégedetlen

túlnyomóanelégedett

egyértelmƾenelégedett

70%

90%

100%

részbenelégedett,részbennem

A társadalmi közérzet harmadik meghatározó faktorát, a jövőre vonatkozó várakozásokat az elmúlt két nagymintás ifjúságiközérzet vizsgálat során alapvetően optimista dominálta.várakozásokat 2004-ben például A társadalmi harmadik meghatározó faktorát,környezet a jövĘre vonatkozó az minden jövővel kapcsolatos kérdésnél többségben voltak az inkább javulást várók, vagy az inkább elmúlt két nagymintás ifjúsági vizsgálat során alapvetĘen optimista környezet dominálta. 2004-ben elégedettek. A fenti elemzés azonbankérdésnél már jelezte, hogy a fiatalok jövővel elégedettségi például minden jövĘvel kapcsolatos többségben voltak az inkábbkapcsolatos javulást várók, vagy az 110 Ifjúság2008 Gyorsjelentés mutatója tekintetében kismértékű romlás következett be. A szubjektív elégedettség mellett a társainkább elégedettek. A fenti elemzés azonban már jelezte, hogy a fiatalok jövĘvel kapcsolatos elégedettségi mutatója tekintetében kismértékĦ romlás következett be. A szubjektív elégedettség 66.ábra: ábra: „Ha a jövĘre gondol,mutatóinál mittart tartvalószínűnek: valószínĦnek: következĘ években hogyan alakul…?” 66. a jövőre gondol, mit a következő években hogyan alakul…?” mellett a„Ha társadalmi közérzet is rögzíteni lehet a süllyedést. A kérdésre választ adó – gazdasági várakozások, 2004-2008 – gazdasági várakozások, 2004-2008 fiatalok közel fele (47-48%) vár kedvezĘtlen változásokat a gazdaságban és az emberek (azérdemi érdemi válaszok válaszok százalékos százalékos megoszlása) (az megoszlása) életszínvonalában, és 39 százalékuk a személyes helyzetére vonatkozóan. Mindhárom esetben 30 százalék körül mozog az ambivalensek aránya, és kb. 25 százalék a romlást prognosztizálók aránya. Ezek az adatok érdemi negatív irányú elmozdulást mutatnak nemcsak 2004-hez, de 2000-hez képest személyeshelyzet 38 34 28 is. A fiatalok tehát a társadalom egészére vonatkozóan jóval pesszimistábbak, mint ha saját mindennapi életvilágukat kell megítélniük. Hasonlóan az elmúlt 10 év retrospektív megítéléséhez, a jövĘorientációt tekintve is jellemzĘen a fĘvárosiak és a magasabban iskolázott szülĘk diplomás azországgazdaságihelyzete 47 29 24 2008 számítanak gyermekei elĘnyös helyzetre. azemberekéletszínvonala

48

személyeshelyzet

2004

20

azországgazdaságihelyzete

29

35

28

23

Az elmúlt két nagymintás ifjúsági vizsgálat rámutatott, hogy a fiatal korcsoportok politikai érdeklődése és aktivitása meglehetősen alacsony. Azt is bizonyítottuk, hogy a választási kampányok időszakára – minden látszat ellenére – sem változott lényegesen az ifjúsági csoportok közéleti aktivitása. A legutolsó, 2006-os választások óta ugyanakkor olyan politikai történések zajlottak Magyarországon, amelyek esetleg mégis a közügyek felé orientálhatták a 15–29 éveseket. A politika iránti érdeklődés szintje azonban továbbra is igen alacsony a korosztályon belül. A válaszadók 60 százalékát nem, vagy egyáltalán nem érdekli a politika. Közepes intenzitású érdeklődés mintegy 30, intenzívebb érdeklődés 9 százalék esetében regisztrálható. Sem 2000-hez, sem 2004-hez képest nem mutatnak emelkedést az adatok: 2000-ben és 2008-ban egyaránt 2,19 volt az ötfokú skála átlaga, míg 2004-ben ennél is kevesebb 2,08. Inkább azt mondhatjuk, hogy az elmúlt 8 évben A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya 111 nagyjából hasonlóan alakult a magyar fiatalok politikai affinitása. ábra: KülönbözĘ iskolai végzettséggelrendelkező rendelkezĘ fiatalok iránt, 67.67. ábra: Különböző iskolai végzettséggel fiatalokérdeklĘdése érdeklődésea apolitika politika iránt, 2000-2008 2000-2008 (1–5-igterjedő terjedĘskála skála átlagai) átlagai) (1–5-ig 2,8 2,9 3,0

egyetem

2,5 2,6 2,8

fƅiskola

2,5 2,4 2,5

gimnázium

technikum

45

35

dalmi közérzet mutatóinál is rögzíteni lehet a süllyedést. A kérdésre választ adó fiatalok közel fele (4748%) vár kedvezőtlen változásokat a gazdaságban és az emberek életszínvonalában, és 39 százalékuk a személyes helyzetére vonatkozóan. Mindhárom esetben 30 százalék körül mozog az ambivalensek aránya, és kb. 25 százalék a romlást prognosztizálók aránya. Ezek az adatok érdemi negatív irányú elmozdulást mutatnak nemcsak 2004-hez, de 2000-hez képest is. A fiatalok tehát a társadalom egészére vonatkozóan jóval pesszimistábbak, mint ha saját mindennapi életvilágukat kell megítélniük. Hasonlóan az elmúlt 10 év retrospektív megítéléséhez, a jövőorientációt tekintve is jellemzően a fővárosiak és a magasabban iskolázott szülők diplomás gyermekei számítanak előnyös helyzetre. Politikai érdeklődés és véleménY

8

80%

2,3 2,4 2,2 2,2 2,3

szakközépiskola

37

szakmunkásképzƅ azemberekéletszínvonala

30

35

35

legfeljebb8általános 0% romlik

Politikai érdeklĘdés és vélemény

20% nemváltozik

40% javul

60%

80%

107

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

100%

1

2,1 1,9 2,1

Ifjúság2008,átlag:2,19

1,9 1,8 1,8

Ifjúság2000,átlag:2,19

Ifjúság2004,átlag:2,08

2

3

4

5

A politika iránti csekély affinitás összefüggésben lehet azzal is, hogy a vizsgált korosztály

nagyonnagylehetƅségükvan 108

inkábbnincslehetƅségük egyáltalánnincslehetƅségük Ifjúság2008 Gyorsjelentés

A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya

Továbbra is érvényes azonban, hogy az iskolai végzettség alapvetően meghatározza a fiatalok politikával kapcsolatos attitűdjét. Az összefüggés szinte lineáris. Minél alacsonyabb iskolázottságú a kérdezett, annál kevésbé érdeklődik a politika iránt, illetve minél magasabb a végzettsége, annál valószínűbb, hogy az érdeklődése skálaátlag körüli, vagy annál magasabb lesz. A politika iránti csekély affinitás összefüggésben lehet azzal is, hogy a vizsgált korosztály döntő többsége, nagyjából háromnegyede úgy érzi, hogy a politikusokat nem érdekli igazán a fiatalok véleménye. Úgy érzik, hogy az országos politikusok még a helyi politikusoknál is kevésbé figyelnek az ifjúság álláspontjára. Ez azt is maga után vonja, hogy a 15–29 évesek úgy vélekednek, alapvetően nincs beleszólásuk a közügyekbe, különösen az országos ügyekbe. Hipotézisünkkel ellentétben, az állandó lakhely szerinti település típusától független, hogy miként vélekednek a fiatalok a közügyekbe való beleszólás lehetőségéről. Elmondható azonban, hogy minél magasabb iskolai végzettségű a kérdezett – és ezzel párhuzamosan minél jobban érdeklődik a politika iránt –, annál nagyobb valószínűséggel állítja, hogy a fiataloknak van lehetőségük beleszólni az országos, illetve a helyi közügyekbe. Ugyanakkor még a diplomásoknak is csak 27, illetve 21 százaléka vélekedik pozitívan a politikai aktivitás esetleges eredményéről. A 15−29 éveseknek egyébként 52 százaléka szokott tájékozódni a helyi közügyekben. Akik tájékozódnak, azok kétszer akkora arányban vélekednek a politikába való beleszólás pozitív lehetőségeiről, illetve arról, hogy a politikusokat mennyire érdekli a 15–29 évesek 112 Ifjúság2008 Gyorsjelentés véleménye. 68.68. ábra: Menyire van lehetősége és az az országos országosközügyekbe? közügyekbe? ábra: Menyire van lehetĘségeaafiataloknak fiataloknakbeleszólni beleszólni aa helyi helyi és (az (azérdemi érdemi válaszok válaszokszázalékos százalékos megoszlása) megoszlása)

Mennyirevanlehetƅségükafiataloknakbeleszólni azországosközügyekbe?

16

Mennyirevanlehetƅségeafiataloknakbeleszólnia helyiközügyekbe?

22

50

46

inkábbvanlehetƅségük

34

109

69. politikusokataafiatalok fiatalokvéleménye? véleménye? 69.ábra: ábra:Mennyire Mennyireérdekli érdekliaz azországos országos és és helyi helyi politikusokat (az válaszok százalékos megoszlása) (az érdemi érdemi válaszok százalékos megoszlása)

Mennyireérdekliazországospolitikusokata 1 fiatalokvéleménye?

21

43

35

A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya Menyireérdekliahelyipolitikusokatafiatalok 1 véleménye?

25

113

40

34

12 százalékuk kerül legalább alkalmanként közvetlen kapcsolatba helyi politikusokkal. Fontos, és a korosztály általános közéleti aktivitására utal, hogy 6 százalékuk vesz részt legalább alkalmanként a települési diákönkormányzat vagy ifjúsági önkormányzat munkájában. Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb a lokális közösség, és minél magasabb a kérdezett iskolai 0% 20% 40% 60% 80% 100% végzettsége, annál valószínĦbb, hogy tájékozódik közügyekben, illetve részt vesz azok alakításában. Kivételt képez ezen általánosítás alól a települési diákönkormányzat és az ifjúsági önkormányzat, nagyonérdekli inkábbérdekli inkábbnemérdekli egyáltalánnemérdekli melyekkel kapcsolatban a magas iskolai végzettségĦek ugyanolyan passzívak, mint az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezĘk. A 15í29 évesek majdnem háromnegyede szokott rendszeresen vagy alkalmanként 70. tevékenység „Milyenlegalább gyakranalkalmanként szokott,szokta szokta Ön…?” 70.ábra: ábra: Helyiközéleti közéleti tevékenység ––„Milyen gyakran szokott, Ön…?” családjával helyi Helyi ügyekrĘl beszélgetni. 60 százalékuk elolvassa a lokális (érdemi válaszok százalékos megoszlása) (érdemi százalékos megoszlása) újságot, vagy megnézi a helyi honlapot. Mintegy felük pedig legalább alkalmanként belenéz, vagy belehallgat a helyi televízió, illetve rádió mĦsoraiba. Viszont a fiataloknak mindössze 15 százaléka szokott legalább alkalmanként internetes fórumokon helyi közügyekben véleményt nyilvánítani, és családjávalhelyiügyekrƅlbeszélni

20

helyihonlapotvagyújságotnézniolvasni

20

helyitévét,rádióthallgatni

18

53

27

40

40

32 36

46

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% nagyonnagylehetƅségükvan

inkábbvanlehetƅségük

inkábbnincslehetƅségük

egyáltalánnincslehetƅségük

A 15−29 évesek majdnem háromnegyede szokott rendszeresen vagy alkalmanként családjával 69. ábra: Mennyire érdekli az országos és helyi politikusokat a fiatalok véleménye? helyi ügyekről beszélgetni. 60 százalékuk legalább alkalmanként elolvassa a lokális újságot, vagy (az érdemi válaszok százalékos megoszlása) megnézi a helyi honlapot. Mintegy felük pedig legalább alkalmanként belenéz, vagy belehallgat a helyi televízió, illetve rádió műsoraiba. Viszont a fiataloknak mindössze 15 százaléka szokott legalább alkalmanként internetes fórumokon helyi közügyekben véleményt nyilvánítani, és 12 százalékuk kerül legalább alkalmanként közvetlen kapcsolatba helyi politikusokkal. Fontos, és a korosztály általános közéleti aktivitására utal, hogy 6 százalékuk vesz részt legalább alkalmanként a települési diákMennyireérdekliazországospolitikusokata 1 21 43 35 hogy minél önkormányzat vagy ifjúsági önkormányzat munkájában. Általánosságban elmondható, fiatalokvéleménye? kisebb a lokális közösség, és minél magasabb a kérdezett iskolai végzettsége, annál valószínűbb,

internetesfórumokonhelyiközügyekbe 3 12 beleszólni

85

közvetlenkapcsolatbakerülnihelyi 2 10 politikusokkal atelepülésidiákönkormányzatvagyifjúsági 15 önkormányzatülésénrésztvenni

88

94

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100% rendszeresen

alkalmanként

soha

Az általános politikai érdeklĘdés és az ideológiai mezĘben való tájékozódás, az ideológiai önbesorolás között nagyfokú korreláció mutatható ki. A politika iránt jobban érdeklĘdĘk találhatók

110

A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya

111

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

hogy tájékozódik közügyekben, illetve részt vesz azok alakításában. Kivételt képez ezen általánosítás alól a települési diákönkormányzat és az ifjúsági önkormányzat, melyekkel kapcsolatban a magas iskolai végzettségűek ugyanolyan passzívak, mint az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők. Az általános politikai érdeklődés és az ideológiai mezőben való tájékozódás, az ideológiai önbesorolás között nagyfokú korreláció mutatható ki. A politika iránt jobban érdeklődők találhatók az ideológiai paletta két végén, míg az apolitikus fiatalok elsősorban középre helyezik önmagukat. Az ideológiai teret hagyományosan bal–jobb és liberális–konzervatív részekre szokás felosztani. A 2008as adatfelvételben azonban bővebbre „nyújtottuk” a teret, és vizsgáltuk például a mérsékelt– radikális, illetve a hagyománykövető–modern dimenzióban való elhelyezkedést. Az Ijfúság2008 részletes elemzésében ezekre nyilvánvalóan kitérünk. A Gyorsjelentésben azonban csak az elmúlt években is elemzett dimenziókat emeljük ki. 114 Ifjúság2008 Gyorsjelentés A bal–jobb ideológiai orientáció szerinti önbesorolásra a megkérdezett 15–29 évesek 77 százaléka vállalkozott, közülük 53 százalék az 1-től 7-ig terjedő skála semlegesnek tekinthető négyes fokozatába sorolta magát.megegyeznek Az önmagukata bal, pozíciókba sorolók együttes aránya 8; a jobbközép, lényegében négyilletve évvelbalközép korábbi mérésekkel. Akkor is, és most is igazolható az a illetve jobboldali pozíciókba sorolóké 21 százalék. Ezek az adatok lényegében megegyeznek a négy évvel nemzedéki sajátosság, miszerint a fiatal korcsoportok körében szignifikánsan magasabb a korábbi mérésekkel. Akkor is, és most is igazolható az a nemzedéki sajátosság, miszerint a fiatal korcsojobbközép és jobboldali orientációjúak együttes aránya. portok körében szignifikánsan magasabb jobbközép és jobboldali A liberális–konzervatív politikaiaértékorientációs mezĘben orientációjúak a megkérdezettegyüttes fiatalok aránya. inkább a A liberális–konzervatív politikai értékorientációs mezőben elvégzésére a megkérdezett fiatalok inkább a liberális liberális oldalon helyezkednek el. Az önbesorolás nagyjából ugyanannyian oldalon helyezkednek el. Az önbesorolás elvégzésére vállalkoztak, mint az elővállalkoztak, mint az elĘzĘ tengely esetében. A nagyjából kérdésre ugyanannyian választ adók mintegy 47 százaléka magát a középsĘ értékre. A adók 15–29mintegy évesek 47 17 százaléka százaléka helyezte inkább liberálisnak, 10 százaléka ző helyezte tengely esetében. A kérdésre választ magát a középső értékre. A pedig inkább konzervatívnak vallja magát. 15–29 évesek 17 százaléka inkább liberálisnak, 10 százaléka pedig inkább konzervatívnak vallja magát.

Az adatokból jól látszik, hogy egy -/+100-ig áttranszformált, eredetileg 4 fokú skálán 4 intézmény található a negatív, és 6 a pozitív tartományban. A kormányzat megítélése romlott leginkább, de nem javult az egyházak, valamint az Országgyűlés bizalmi indexe sem. A 2008 októberében kitört pénzügyi válság – úgy tűnik – erősen érintette a bankszektort, aminek bizonyos jeleit vizsgálatunkban is ki lehet mutatni. A bankok és biztosítók a negatív tartományban helyezkednek el, -10,5 pontos átlagértékkel. 2004-hez képest a vizsgált intézmények közül egyedül a honvédség bizalmi indexe emelkedett, méghozzá igen jelentősen: 5,6 pontról 11,9 pontra. Véleményünk szerint ez esetben elképzelhető, hogy egy új típusú „nemzeti büszkeség” vagyunk tanúi. Büszkék vagyunk katonáinkra, A fiatalok társadalmikialakulásának közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya 115 akik nemzetközileg is elismert módon állnak helyt külföldi missziókban, és árvizek, belvizek, természeti katasztrófák esetén képesek itthon is a civil lakosság segítségére sietni. Négy éve is a pozitív bizalmi tartományban helyezkedett el a rendőrség és a bíróságok, de ezek megítélése negatív irányba árvizek, belvizek, természeti katasztrófák esetén képesek itthon is a civil lakosság segítségére sietni. mozdult el. Az újonnan vizsgált aktorok közül a legpozitívabb az Alkotmánybíróság megítélése (24,6 Négy éve is a pozitív bizalmi tartományban helyezkedett el a rendĘrség és a bíróságok, de ezek átlagpont), és érdekes, hogy bár a polgármesterek a politikai intézményrendszer szereplői, megítémegítélése negatív irányba mozdult el. Az Végül újonnan vizsgált aktorok közül a legpozitívabb az lésük mégis viszonylag kedvező, 13,1 ponttal. a köztársasági elnök bizalmi indexe valamivel Alkotmánybíróság megítélése (24,6ésátlagpont), és érdekes, hogy bár a polgármesterek a politikai elmarad a helyi polgármesterekétől a honvédségétől is (10,4 átlagpont). intézményrendszer szereplĘi, mégisjobb viszonylag 13,1 ponttal. Végül a Egyébként a diktatúrát bizonyosmegítélésük körülmények között rendszernek kedvezĘ, vélők körében a polgármesterek, köztársasági elnök bizalmi indexe polgármesterekétĘl és a honvédségétĘl a bankok/biztosítók megítélése tér el valamivel lényegesen elmarad az átlagtól.a Ahelyi polgármesterek esetében negatívba fordul is (10,4 átlagpont). át a mutató, míg a bankokat és biztosítókat a vizsgált csoportok közül a legnegatívabban ítélik meg. ábra: köztársaság intézményeibe intézményeibe vetett 2004-2008 – „Mennyire bízikbízik a(z) ...” 72.72. ábra: AAköztársaság vetettbizalom, bizalom, 2004-2008 – „Mennyire a(z) ...” (±100 skála átlagai) (±100fokú fokú skála átlagai)

71.ábra: ábra:Bal–jobb Bal–jobbésésliberális–konzervatív liberális–konzervatív orientáció, 71. orientáció,2004-2008 2004-2008 (azérdemi érdemiválaszok válaszokszázalékos százalékos megoszlása megoszlása hétfokú (az hétfokúskálán) skálán)

liberálisͲkonzervatív,2008

6

10

17

25

Alkotmánybíróságban

47

10

6

4

15 19

bíróságokban

13

helyipolgármesterben balͲjobb,2008

4 4

8

53

11

10

10

honvédségben liberálisͲkonzervatív,2004

balͲjobb,2004

8

12

3 6

0%

12

53

8

56

10%

bal/liberális

7

20% 2

3

30% közép

40% 5

10

50% 6

60%

70%

80%

10

90%

5 4

8

6

köztársaságielnökben

10

rendƅrségben

7 11

egyházakban

Ͳ7 Ͳ5

2008

bankokban

Ͳ11

2004

100%

jobb/konzervatív

A 15–29 éves fiatalok politikai érdeklődésének alacsony intenzitása mellett rögzíthető a politikai és egyes civilAintézmények megnyilvánuló bizalmatlanságalacsony is. 2004-ben bizonyítottuk, a demok15–29 éves iránt fiatalok politikai érdeklĘdésének intenzitása mellett hogy rögzíthetĘ a ratikus intézményrendszer, különösen a népképviseleti demokrácia alappillérének számító országgyűléspolitikai és egyes civil intézmények iránt megnyilvánuló bizalmatlanság is. 2004-ben bizonyítottuk, nekhogy és a pártoknak erősenintézményrendszer, negatív a bizalmi indexe. 2008-ban módosítottukdemokrácia és tágítottukalappillérének a kört, elfogada demokratikus különösen a népképviseleti va számító ugyanakkor, hogy demokratikus deficit érvényesül a politikai intézményrendszert irányító aktorokkal országgyĦlésnek és a pártoknak erĘsen negatív a bizalmi indexe. 2008-ban módosítottuk és szemben. Olyan mint például a bankok, biztosítók a köztágítottuk a intézményeket kört, elfogadvais bevontunk ugyanakkor,a vizsgálatba, hogy demokratikus deficit érvényesül a vagy politikai intézményrendszert irányító aktorokkal Olyan intézményeket is bevontunk akerültek. vizsgálatba, társasági elnök, amelyek az utóbbi időben szemben. több alkalommal is támadások kereszttüzébe mint például a bankok, biztosítók vagy a köztársasági elnök, amelyek az utóbbi idĘben több alkalommal is támadások kereszttüzébe kerültek. Az adatokból jól látszik, hogy egy -/+100-ig áttranszformált, eredetileg 4 fokú skálán 4 intézmény található a negatív, és 6 a pozitív tartományban. A kormányzat megítélése romlott

12

Ͳ22 Ͳ20

országgyƾlésben Ͳ37

kormányban Ͳ40

Ͳ20

Ͳ18 0

20

40

Egyébként a diktatúrát bizonyos körülmények között jobb rendszernek vélĘk körében a polgármesterek, a bankok/biztosítók megítélése tér el lényegesen az átlagtól. A polgármesterek

112

A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya

Fontos kérdés, hogy a politikai és egyéb társadalmi alrendszerrel szemben megnyilvánuló esetleges bizalmatlanság, valamint a rendszerkritika összekapcsolódik-e az állampolgári attitűd elutasításával. Egyáltalán létezik-e a fiatalok fejében „jó polgár” minta? A válasz egyértelműen igen. A vizsgálatba került 15–29 éveseknek – egy nemzetközi vizsgálat standardjait figyelembe véve – 10 szempont mérlegelése alapján kellett eldöntenie, hogy milyen magatartás fontos ahhoz, hogy valaki jó állampolgár legyen. Véleményünk szerint sokatmondó, hogy szokatlanul alacsony a bizonytalanok aránya (kb. 1%) e kérdést illetően. 116 Gyorsjelentés A magyar 15–29 éves fiatalok szerint Ifjúság2008 ahhoz, hogy valaki jó állampolgár legyen, mindenekelőtt törvénytisztelőnek kell lennie, illetve fizetnie kell az adókat és járulékokat. E két szempont messze megelőz minden más dimenziót, jelzi, hogy – a sokat szidott – aiskolai és családi családi szocializáción keresztül eés kétazt alapérték áthagyományozódik fiatalokra. Ezenszocializáción két szempont keresztül e két alapérték áthagyományozódik a fiatalokra. Ezen két szempont megmagyarázza azt is, megmagyarázza azt is, hogy a Nyugat-Európában egyébként teljesen bevett polgári engedetlenség hogy a Nyugat-Európában bevett polgári engedetlenség és bojkott-felhívások miért egyébként nem tudtak teljesen Magyarországon gyökeret ereszteni. és bojkott-felhívások miért nem tudtak Magyarországon gyökeret ereszteni. A második csoportba a 70 pontot meghaladó, de 80 pontot el nem érĘ, azaz továbbra is A második a 70 pontot meghaladó, 80 pontot el nem azaz továbbra inkább inkább fontoscsoportba szempontok tartoznak, így az önállódevéleményalkotás és érő, a szavazáson való is részvétel. fontos szempontok tartoznak, önálló véleményalkotás a szavazáson való azonItt azonban érdemes felhívniígy a az figyelmet egy látszólagos ésellentmondásra. Bárrészvétel. a 15–29Ittévesek ban érdemes felhívni a figyelmet egy látszólagos ellentmondásra. Bár a 15–29 évesek tisztában vantisztában vannak azzal, hogy közügyekben önálló véleményt kellene alkotniuk, sĘt részt kellene nak azzal,a hogy közügyekben önálló véleményt kellene–alkotniuk, részt kellene venniük a vávenniük választásokon, a valós részvételi hajlandóság mint majdsőt látni fogjuk – mégis rendkívül lasztásokon, a valós részvételi hajlandóság – mint majd látni fogjuk – mégis rendkívül alacsony e alacsony e korosztályon belül. A norma és a napi rutin tehát nem mindig kapcsolódik össze. A korosztályon belül. Aegy norma és a napi rutin tehát nem mindig kapcsolódik harmadik csoporharmadik csoportot 5 szempontot tartalmazó középmezĘny alkotja, össze. míg azA utolsó tényezĘ, az tot egypolitizálás, 5 szempontot tartalmazó fontos középmezőny alkotja,számára. míg az utolsó az aktív politizálás,ha a aktív a legkevésbé a korosztály Ami tényező, persze nem is meglepĘ, legkevésbé fontos a korosztály számára. Ami persze nem is meglepő, ha figyelembe vesszük a politifigyelembe vesszük a politikai érdeklĘdés alacsony szintjét. kai érdeklődés alacsony szintjét. 73. ábra: ábra:„Mennyire „Mennyirefontos fontosahhoz, ahhoz,hogy hogy valaki valakijó jóállampolgár állampolgárlegyen, legyen, az, az, hogy…” hogy…” (0-100-ig (0-100-igterjedő terjedĘ skála skálaátlagai) átlagai)

aktívanpolitizáljon

A pontos válaszkategóriák: •  támogassa azokat, akik őnála rosszabb körülmények között élnek •  szavazzon a választásokon •  mindig tartsa be a törvényeket és az előírásokat •  másokétól független, önálló véleményt alkosson a dolgokról •  aktívan tevékenykedjen önkéntes szervezetekben •  fizesse meg az adókat és a járulékokat •  aktívan politizáljon •  tájékozott legyen a lakóhelyi, iskolai, munkahelyi közösségét érintő ügyekben •  aktívan részt vegyen a lakóhelyi, iskolai, munkahelyi közösségét érintő ügyekben •  tájékozott legyen az országos közügyekben A fenti adatok arra utalnak, hogy a magyar 15–29 évesek a normák szintjén törvénytisztelő „polgárok”. 2004-hez hasonlóan ezen túl még az is kijelenthető, hogy bár vannak a demokratikus berendezkedésnek ellenzői, és vannak rendszerszkeptikus fiatalok is, a vizsgált korosztály túlnyomó többsége normakövető és konformista. Ezt jelzi az is, hogy a fiatalok relatív többségének, 48 százalékának politikai kérdéseket tekintve megegyezik a véleménye saját szüleiével. Ellenvéleményéről a 15–29 évesek tizede számol be, míg valamivel több mint egyharmaduk bizonyos kérdésekben egyetért, míg másokban nem ért egyet szüleivel, vagy külön-külön édesanyjával, illetve édesapjával. Hét százalékuk nem tudott a kérdésre válaszolni, ami abból is adódhat, hogy a szülői környezetben nem feltétlenül beszédtéma a politika. Ezek az adatok nem egy lázadó fiatalságról tesznek tanúbizonyságot, hiszen 2004-hez képest még növekedett is a szülői álláspontot elfogadók aránya. A legkonformabb álláspontot a 15–19 évesek, a nők, a községben élők, a legfeljebb 8 osztályt végzettek fejtenek ki. Nyilvánvaló, hogy minélIfjúság2008 idősebb,Gyorsjelentés minél tájékozottabb és minél több egyéni tapasz118 talattal rendelkezik a fiatal, annál valószínűbb, hogy politikai kérdésekben ellentmond szüleinek. 74. ábra: az ellentétek a magyar a különböző csoportok a 74. Mekkorák ábra: Mekkorák az ellentétek a magyartársadalomban társadalomban a különbözĘ csoportok közöttközött a fiatalokvéleménye véleménye szerint? fiatalok szerint?

36

vegyenrésztönkéntesszerv.munkájában

(0-100-igterjedő terjedĘ skála (0-100-ig skálaátlagai) átlagai)

51

aktívlegyenaközösségügyeiben

56

legyentájékozottországosügyekben

63

legyentájékozottközösségétérintƅügyekben

65

támogassaaszegényebbeket

66

szavazzonaválasztásokon

kormányͲellenzék

85

balͲjobb

85

cigányͲnemcigány

77

gazdagͲszegény

77

adófizetƅéssegélyenélƅ

62

vállalkozóͲalkalmazott

62

72

önállóvéleménytalkosson

BpͲvidék

77

fizessenadótésjárulékot

83

tartsabeatörvényeket

85

53

határontúliésMaͲonszületett

49

tanárͲdiák

47

fiatalͲnyugdíjas

43

hívƅnemhívƅ

38

szülƅͲgyermek

0

10

20

113

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

30

40

50

60

70

80

34

90 0

A pontos válaszkategóriák: x x

kormány és ellenzék között baloldaliak és jobboldaliak között

20

40

60

80

100

114

115

A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

Végül a társadalmi közérzetről és általában a közéletről való gondolkodás utolsó szegmense egy olyan témakör, amely azt vizsgálja, hogy a 15–29 évesek milyen ellentéteket, szociális és politikai „törésvonalakat” érzékelnek a magyar társadalomban. Nem kell magyaráznunk, hogy ennek a kérdéskörnek is kiemelt jelentősége lehet a fiatalok „felnőtt” társadalomba való beilleszkedése kapcsán. Itt is elmondható, hogy meglepően alacsony, még az 1 százalékot sem éri el a „nem tudja” válaszkategóriába menekülők aránya, azaz a szociális, a társadalmi és a politikai konfliktusokról van valamilyen véleménye a vizsgált korosztályba tartozóknak. A pontos válaszkategóriák: •  kormány és ellenzék között •  baloldaliak és jobboldaliak között •  a gazdagok és szegények között •  vállalkozók és alkalmazottaik között •  a cigányok és a nem-cigányok között •  fővárosiak és vidékiek között •  hívők és nem hívők között •  fiatalok és nyugdíjasok között •  szülők és gyerekeik között •  tanárok és diákok között •  adófizetők és segélyen élők között •  ideköltöző határon túli magyarok és a Magyarországon születettek között

a 2004-ben az egész mintára mért adatokkal. Ha viszont az országos közvélemény-kutatási adatokkal hasonlítjuk össze a részvételi szándékra vonatkozó eredményeket, az egész felnőtt lakosságra vetítve az eredmények nagyságrendileg alacsonyabb részvételi szándékról tesznek tanúbizonyságot. A pártok globális támogatottsága differenciált képet mutat. A legnagyobb támogatottságú szervezet – ahogy 2000-ben és 2004-ben egyaránt – a Fidesz - MPSZ. A teljes mintában az egész korosztályra vetítve globális támogatottsága 32, míg a 18 éven felüliek körében 33 százalék. A pártot választók körében támogatottsága tovább nő, a kérdésre választ adók 66 százaléka szavazna a legnagyobb ellenzéki pártra. A szocialisták globális támogatottsága 9 százalék, a pártot választók körében 18 százalék. Az 5 százalékos parlamenti küszöbértéket e két párton kívül egyetlen más erő sem éri el 120 Ifjúság2008 Gyorsjelentés a teljes sokaságot, valamint a pártot választók körében.

A 74. ábrából jól látható, hogy a 15–29 évesek leginkább a politikai aktorok egymás közötti konfliktusát érzékelik feszítőnek. A baloldaliak és jobboldaliak, valamint a kormány és az ellenzék közötti ellentét értéke több 85 pont átlagpont, ami azt jelenti, hogy a kérdésre választ adók közel 90 százaléka az eredeti 1-től 5-ig terjedő skálán az 1-es (nagyon nagy) és a 2-es (nagy) értéket választotta. A társadalmi, szociális konfliktusok közül messze kiemelkedik a romák és nem romák, valamint a szegények és gazdagok közötti ellentét (77 pont). Mind a két esetben a „nagyon nagy ellentét” kategóriát 40, míg a „nagy ellentétet” 35 százalék választotta. A gazdasági válság – sajnálatos módon – még inkább kiélezheti mind a két egyértelműen meglévő konfliktuspotenciált. Közepes, illetve annál valamivel magasabb intenzitású ellentétet tapasztalnak a 15–29 évesek az adófizetők és a segélyen élők, a vállalkozók és alkalmazottaik, valamint a fővárosban élők és a vidékiek között. A fiatalok közvetlen életvilágát érintő esetleges konfliktus-potenciálok ennél kisebb átlagértéket kaptak a 0-100-ig terjedő skálán. Legkisebb az ellentét a szülők és gyermekeik között (34,2 átlagpont), és viszonylag alacsony a fiatalok és nyugdíjasok közötti konfliktus megítélése is. Ez utóbbi már csak azért is érdekes, mert van egy olyan sztereotípia a társadalomban, mely szerint azok a nyugdíjasok, akik dolgoznak, elveszik a munkalehetőséget a fiatalok elől. A tanulmánykötetben, azaz az Ifjúság2008 részletes elemzésében érdemes e témát is bővebben körüljárni, és megvizsgálni, hogy milyen tényezők húzódnak meg az ellentétpárok érzékelése mögött.

75. ábra: Pártok támogatottsága az összes felüli és a biztos 75. ábra: Pártok támogatottsága az összes 18 éven felüli18 és éven a biztos szavazó pártot választók szavazó pártot választók körében körében megoszlások) (százalékos megoszlások)

70

FideszͲMPSZ

33 16

MSZP

9 5

JMM

2 3 2

MDF

3

MIÉP

1

SZDSZ

2 1

egyéb

2 2

biztosszavazópártotválasztók globálistámogatottság

nt

26

nv

10

nemmenneel

14 0

20

40

60

80

Politikai aktivitás A közéleti érdeklődés mellett a politikai aktivitás több dimenzióját is vizsgálta az Ifjúság2008. Minden adat egyértelműen jelzi, hogy az alacsony fokú politikai affinitás mérsékelt aktivitással párosul. Sőt, az adatok 2004-hez képest még csökkenő tendenciát is mutatnak. Egy most esedékes parlamenti választáson a megkérdezett 8000 fiatal 34 százaléka venne biztosan részt, 16 százalékuk pedig határozottan kijelentette, semmiképp sem menne el szavazni. 2004-hez képest ez a választói részvétel csökkenő mértékét mutatja. Ha csak a 18 éven felüli választópolgárokat vizsgáljuk, a részvételi szándék növekedése rögzíthető (37 százalék), ami nagyjából megegyezik

A biztos szavazó pártot választók körében, tehát azoknál, akik biztosan részt kívánnak venni egy A biztosparlamenti szavazó pártot választók tehát azoknál, akikpártot, biztosan részt kívánnak venni most esedékes választáson és körében, megneveznek valamilyen némiképp más a helyzet. egy most esedékes parlamenti választáson és megneveznek valamilyen pártot, némiképp más a E rendkívül szűk, de politikailag aktív rétegen belül a Fidesz támogatottsága 70 százalék, az MSZP-é helyzet. E 16 rendkívül de politikailag aktív rétegen belül aMozgalom Fidesz támogatottsága 70éppen százalék, mindössze százalék,szĦk, ugyanakkor a Jobbik Magyarországért 5,0 százalékkal átléaz MSZP-é mindössze 16 százalék, ugyanakkor a Jobbik Magyarországért Mozgalom 5,0 pi a belépési küszöböt. százalékkal átlépi a belépési küszöböt.a szervezethez való kapcsolódás. Azt a hipotézist alakíA politikaiéppen aktivitás második dimenziója A politikai aktivitás második szervezethez kapcsolódás. Azt a hipotézist tottuk ki vizsgálatunk elkészítése előtt,dimenziója hogy 2000aóta alapvetőenvaló változott meg a fiatalok részvételi alakítottuk ki vizsgálatunk elkészítése elĘtt, hogy 2000 óta alapvetĘen változott meg a fiatalok részvételi struktúrája. Egyrészt ma már nem a formális tagság a mérvadó, hanem a laza, informális kötĘdés, másrészt a fiatalok nem formális szervezetekhez kötĘdnek, hanem informális csoportokhoz, baráti és egyéb társaságokhoz.

116

117

A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

struktúrája. Egyrészt ma már nem a formális tagság a mérvadó, hanem a laza, informális kötődés, másrészt a fiatalok nem formális szervezetekhez kötődnek, hanem informális csoportokhoz, baráti és egyéb társaságokhoz. 2000-ben a fiatalok kevesebb mint egyhatoda, 2004-ben 15 százaléka volt valamilyen módon tagja civil, társadalmi, politikai, vallási, jótékonysági, sport- vagy kulturális szervezetnek, közösségnek, klubnak, körnek. A legpreferáltabb szervezet a sportegyesület, sportklub és az egyházi szervezet volt. 2008-ban négy kategória segítségével igyekeztük feltérképezni a fiatalok szerveződésekhez A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya 121 való viszonyát. Lehetett valakinek hagyományos, formális tagsága, részt vehetett egy szervezet munkájában, a lazább kötődés jegyében elmehetett egy-egy szervezet rendezvényére, és végül külön megkérdeztük is, hogy kötődik-e valamilyen civil szervezetekhez nem formális, nem nem formális, azt nem bejegyzett közösséghez, mozgalomhoz. A hasonló, kapott de eredmények roppant bejegyzettA közösséghez, mozgalomhoz. kapott eredmények roppantmindössze érdekesek. A formális6 érdekesek. fiatalok formális tagsága AegyértelmĦen visszaszorult, a fiatalok 15–29 évesek tagsága egyértelműen visszaszorult, mindössze a 15–29 évesek 6 százaléka számolt be arról, hogy a százaléka számolt be arról, hogy a felsorolt 20 féle szervezettípusnak tagja lenne. 9 százalékuk vesz felsorolt 20 féle szervezettípusnak tagja lenne. 9 százalékuk vesz részt valamilyen szervezet munkárészt valamilyen szervezet munkájában, és 7 százalék jár el a szervezetek rendezvényére. Öt jában, és 7 százalék jár el a szervezetek rendezvényére. Öt százalékot képviselnek a mintában azok, százalékot képviselnek a mintában azok, akik vagy mindhárom módon kötĘdnek valamilyen akik vagy mindhárom módon kötődnek valamilyen szervezethez, vagy legalább kétféle kötődés rögszervezethez, vagy legalább kétféle kötĘdés rögzíthetĘ esetükben. zíthető esetükben. Nagyon sokat vártunk az informális közösségekhez, mozgalmakhoz való kötödéstĘl. Azt Nagyon sokat vártunk az informális közösségekhez, mozgalmakhoz való kötödéstől. Azt gondolgondoltuk, hogy igazán ez lesz majd a meghatározó a vizsgált korosztályon belül. Hipotézisünk tuk, hogy igazán ez lesz majd a meghatározó a vizsgált korosztályon belül. Hipotézisünk azonban azonban legkevésbé sem verifikálható. A kérdésre választ adó 15–29 évesek mindössze kettĘ legkevésbé sem verifikálható. A kérdésre választ adó 15–29 évesek mindössze kettő százaléka jelezte, százaléka jelezte, hogy kötĘdik valamilyen nem bejegyzetten mĦködĘ csoporthoz, mozgalomhoz. hogy kötődik valamilyen nem bejegyzetten működő csoporthoz, mozgalomhoz. Ha összekapcsolHa összekapcsoljuk az elĘzĘ kérdésblokkal, kitĦnik, hogy egy százalékot képviselnek a mintában juk az előző kérdésblokkal, kitűnik, hogy egy százalékot képviselnek a mintában azok, akik valóban azok, akik valóban kizárólag informális mozgalmakhoz, közösségekhez kötĘdnek, további két kizárólag informális mozgalmakhoz, közösségekhez kötődnek, további két százalékuknak pedig százalékuknak pedig informális és valamilyen típusú formális kötĘdése is egyaránt rögzíthetĘ. Az informális és valamilyen típusú formális kötődése is egyaránt rögzíthető. Az Ifjúság2008 részletes Ifjúság2008 részletes elemzése során ezeket az adatokat érdemes alaposan, több dimenziót is elemzése során ezeket az adatokat érdemes alaposan, több dimenziót is figyelembe véve körüljárni, figyelembe véve körüljárni, megvizsgálni azok szociológiai hátterét. megvizsgálni azok szociológiai hátterét.

2000-ben, valamint 2004-ben gyakorlatilag értelmezhetetlen volt a párt- és a politikai ifjúsági szervezethez való tartozás fogalma, hiszen az egy százalékot is alig érte el a politikai szervezeti tagság. 2008-ban több direkt politikai, vagy politikához erősen kötődő organizációt vizsgáltunk, azt feltételezve, hogy így talán jobban feltárható lesz a fiatalok direkt politikai szervezetekhez való kötődése. A 15−29 évesek 1 százaléka kötődik valamilyen módon politikai ifjúsági szervezethez, párthoz szintén 1 százalék, míg polgári körhöz ismét csak 1 százalék. Ugyanakkor a 3*1 százalék nem 3 százalékot jelent, mert a politikai szervezetekhez kötődők között nagy a személyi átfedés. Érdemi növekedés tehát nem rögzíthető az elmúlt évekhez képest. Az azonban bizonyítható, hogy a különböző politikai organizációk alapvetően ugyanazt az ifjúsági kört tudják megszólítani. A korábbi vizsgálataink eredményei visszaköszönnek a tekintetben is, hogy a fiatalok preferencia-sorrendje nem változott. Sportklubokhoz vagy sportegyesületekhez kapcsolódnak a legtöbben (15%), ezt követik a diák és hallgatói szervezetek, valamint a szabadidős organizációk mintegy 10-10 százalékkal. Az átlaghoz képest magasabb organizációkhoz való kötődés – akárcsak az elmúlt két vizsgálat során mindig – a férfiaknál (32%), a legfiatalabb korcsoportba tartozóknál (36%), magas iskolai végzettségű és a jó státusú szülők jól képzett gyermekeinél regisztrálható. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy ezen rétegek rendelkeznek a legtöbb szabadidővel, így az időbeni kötöttséggel járó szervezeti tagság kötelezettségeit ők képesek a legnagyobb mértékben akceptálni. A közéleti érdeklődés felől vizsgálva a kérdést kétségtelen, hogy minél inkább érdeklődik a fiatal a politika iránt, annál nagyobb a valószínűsége, hogy szervezethez kötődik. A nagyon érdeklődők 54, míg az egyáltalán nem érdeklődők 23 százaléka kapcsolódik valamilyen szerveződéshez. Az önmagukat a középtől jobbra helyezők, illetve részben a balra helyezők között is az átlaghoz képest magasabb a szervezetekhez való kötődés valamilyen formája. A radikálisok körében viszont a „kombinált formák”, azaz a többes, illetve többféle tagságot, így a formális és informális kötődést felvállalók aránya a relatíve magas. A fejezet utolsó dimenziója a direkt politikai aktivitást, a tiltakozási potenciált vizsgálja. A nemzetközi szakirodalom megkülönbözteti a potenciális és az aktuális részvétel fogalmát. A potenciális részvétel a várható, míg az aktuális a jelenlegi, esetleg múltbeli tiltakozási aktivitást vizsgálja. 2004-hez hasonlóan most is önkitöltős – tehát a kérdezőbiztos előtt ismeretlen – kérdőív­blokkban kérdeztünk rá a részvételi hajlamra. Változás történt 2004-hez képest a kérdéspark tekintetében. A direkt politikai részvételi 17 formákat három csoportba soroltuk, kampányaktivitás, legális tiltakozási formák és illegális repertoár. A kérdezési technikától függetlenül – 2004-hez hasonlóan – a kérdezettek közel háromtizede jelezte részvételét valamilyen direkt politikai aktivitásban. A legtöbben (11%) valamilyen legális tiltakozásban vettek részt, míg ezt a kampányaktivitás, illetve e kettő kombinációja követi. A kérdésre választ adók mindössze 3 százaléka az igazán aktív, ők azok, akik a három típusba sorolt aktivitások közül legalább egyben részt vettek. A 2004-ben tett megállapításunk, miszerint a 15–29 évesek a nem erőszakos és nem illegális cselekményeket, a viszonylag kis energia- és időráfordítást igénylő aktivitási formákat részesítik előnybe, továbbra is helytálló. Jeleznünk kell, hogy vizsgálatunkban külön rákérdeztünk a 2006 szeptembere óta évente több alkalommal is tapasztalható utcai zavargásban való részvételre. Az adatok elsődleges elemzése alapján megállapítható, hogy 2004-hez képest növekedett azok aránya, akik mobilizálhatók valamilyen illegális eseményhez (kb. 6%), és az is egyértelmű, hogy bár nem magas, de érzékelhető csoportot képeznek az utcai zavargásokban részt vevő fiatalok (2 százalék). E csoport tagjai között az átlagosnál jóval nagyobb arányban találhatók azok, akik önmagukat a jobboldalra sorolják (egy 1-től 7-ig terjedő skálán 6-ost vagy 7-est adnak), illetve – leginkább – radikálisnak vélik saját gondolkodásukat. Egyébként összességében is elmondható, hogy a különböző intenzitású politikai részvételi formákban a magukat jobbra helyezők, valamint a radikálisok az aktívabbak.

76. ábra: ábra:AAszervezetekhez szervezetekhezvaló valókapcsolódás kapcsolódásjellegzetességei jellegzetességei 76. (érdemi elĘfordulása) (érdemiválaszok válaszok százalékos százalékos előfordulása)

formálistagság

6

résztveszszervezetmunkájában

9

néhaeljárrendezvényre

7

afentihárombólkettƅigazrá

4

mindhárommódonkapcsolódikszervezethez

1

informálisszervezethezkötƅdik

1

formálisésinformáliskötƅdéseegyarántvan

2

nemkapcsolódikszervezethez

71 0

10

20

30

40

50

60

70

80

2000-ben, valamint 2004-ben gyakorlatilag értelmezhetetlen volt a párt- és a politikai ifjúsági szervezethez való tartozás fogalma, hiszen az egy százalékot is alig érte el a politikai

17

A kampányaktivitás kifejezés alatt a politikai plakátok ragasztását, az ajánlócédula gyűjtését, a szórólap terjesztését, valamint a jelszavak falra festését értjük. A legális tiltakozási repertoár- típushoz soroltuk a politikai nyilatkozatok aláírását, az aláírások gyűjtését, az engedélyezett sztrájkot, a tüntetést, a félpályás útlezárást. Illegális tiltakozás a nem engedélyezett tüntetés, az utcai zavargás, a köz-vagy magántulajdon megrongálása, személyek megdobálása (pl. tojással), személyekkel szembeni erőszak, az egészpályás útlezárás, valamint a bérleti díj megtagadása.

124

118

A Afiatalok politikaikérdésekhez kérdésekhez való viszonya fiataloktársadalmi társadalmi közérzete, közérzete, politikai való viszonya

123

77.77. ábra: Kampánytevékenységben, éstényleges tényleges ábra: Kampánytevékenységben,valamint valaminttiltakozásban tiltakozásban való való potenciális potenciális és (az (azérdemi érdemiválaszok válaszokszázalékos százalékoselőfordulása) elĘfordulása)

61

nemaktív

71

Országosan a fiataloknak csupán 6 százaléka állította azt, hogy rendszeresen, és további 42 119 százalékuk, hogy néha részt szokottIfjúság2008 venni aGyorsjelentés helyi szervezetek valamelyikének nyilvános programján. 46 százalék állította, hogy nem vesz rész ilyen programokon, 6 százalék pedig azt, százalék állította, is hogy nem vesz részszámára ilyen programokon, 6 százalékMinél pedigkisebb azt, hogy is ilyen hogy nincsenek ilyen programok elérhetĘ közelségben. egynincsenek település, annál programok számára elérhető közelségben. Minél kisebb egy település, annál kisebb azoknak az arákisebb azoknak az aránya, akik soha nem vesznek részt helyi szervezetek nyilvános rendezvényein. nya, akika soha nem vesznek részt helyi szervezetek nyilvános rendezvényein. Tehát avalószínĦséggel kisebb települéTehát kisebb településeken kevesebb az ilyen program, viszont azokon nagyobb vesznek részt a fiatalok seken kevesebb az ilyen program, viszont azokon nagyobb valószínűséggel vesznek részt a fiatalok 78. 78. ábra: „Vannak-e az Ön számára elérhetĘ közelségben olyanolyan civil vagy egyházi ábra: „Vannak-e az Ön számára elérhető közelségben civil vagy szervezetek, szolgáltatások, amelyek a fiatalokamelyek számára aszerveznek különbözĘ programokat?” egyházi szervezetek, szolgáltatások, fiatalok számára szerveznek – településnagyság szerint különböző programokat?” – településnagyság szerint

5 7

csakkampányaktivitás

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

(százalékos megoszlás) megoszlás) (százalékos

14 11

csaklegálistiltakozás

országosan 11 7

kampánybanéslegálistiltakozásbanisaktív

résztvenne résztvett

1 1

csakillegálistiltakozás

Budapest

5

mindenféleaktivitásbanrésztvesz

28

30

42

46

17

37

megyeijogúváros

49

5000Ͳnélnagyobbtelepülés

47

20

31

3 3 2

egyéb 0

20

40

60

80

2000Ͳ4999fƅközöttitelepülés

A jövőre tiltakozási potenciál jóval magasabb, mint a valós A kérdésre válaszoA vonatkozó jövĘre vonatkozó tiltakozási potenciál jóval magasabb, mint arészvétel. valós részvétel. A kérdésre lókválaszolók 40 százaléka venne részt a jövőben tiltakozásokban. 14 százalékuk venne részt legális tiltakozások40 százaléka venne részt a jövĘben tiltakozásokban. 14 százalékuk venne részt legális ban, 11 százalékuk tiltakozásban és kampányeseményben, 5 százalékuk csak kampányeseményben, tiltakozásokban, 11 százalékuk tiltakozásban és kampányeseményben, 5 százalékuk csak éskampányeseményben, további 5 százalékuk minden politikai aktivitási formát előnyben részesítene. illegális eseméés további 5 százalékuk minden politikai aktivitásiAzaz formát elĘnyben nyekben való potens részvétel is valamivel magasabb, a valósisaktivitás. részesítene. Azaz illegális eseményekben való potensmint részvétel valamivelLegtöbben magasabb,aláírásgyűjtésmint a valós aktivitás. Legtöbben aláírásában, aláírásgyĦjtésben, nyilatkozatok aláírásában, valamint ben, politikai nyilatkozatok valamintpolitikai szórólapterjesztésben és sztrájkban vennének részt. szórólapterjesztésben és sztrájkban vennének részt. Ifjúsági szolgáltatások Ifjúsági szolgáltatások Az Ifjúság2008 felvételében először vizsgáltuk meg azt, hogy milyen ifjúsági szolgáltatások vanAzmilyenekre Ifjúság2008 meg azt, hogy milyen ifjúsági szolgáltatások nak, vanfelvételében igény, illetveelĘször hogy azvizsgáltuk állami/önkormányzati ifjúsági intézményrendszer mennyimilyenekre van igény, illetve hogy az állami/önkormányzati ifjúsági intézményrendszer revannak, hatékonyan éri el a fiatalokat. mennyire hatékonyan a fiatalokat. Országosan a fiatalokéri42elszázaléka állította, hogy van számára elérhető közelségében olyan civil Országosan a fiatalok 42 százaléka állította, hogy van számára elérhetĘ olyan vagy egyházi szervezet, amely a fiatalok számára nyilvános programokat szervez.közelségében Minél nagyobb egy civil vagy egyházi szervezet, amely a fiatalok számára nyilvános programokat szervez. Minél település, annál nagyobb valószínséggel állítják a fiatalok, hogy létezik náluk ilyen egyházi vagy civil nagyobb Aegy település, annál nagyobb állítják a fiatalok, hogy létezik náluk ilyen szervezet. főváros kivételt jelent. Csak avalószínséggel 2000 főnél kisebb településeken állítják kevesebben azt, egyházi vagy civil szervezet. A fĘváros kivételt jelent. Csak a 2000 fĘnél kisebb településeken hogy vannak ilyen programok, mint a fővárosban. Valószínű, hogy a fővárosban a szervezett prograállítják kevesebben azt, vannak Ailyen fĘvárosban. ValószínĦ, hogy a mok nehezebben érnek el ahogy fiatalokhoz. kínáltprogramok, programokmint nem aolyanok, amelyek meg tudják érinfĘvárosban a szervezett programok nehezebben érnek el a fiatalokhoz. A kínált programok nem teni a fiatalokat. Erre enged következtetni az is, hogy a lakóhely nagyágával párhuzamosan növekszik olyanok, amelyek meg tudják érinteni a fiatalokat. Erre enged következtetni az is, hogy a lakóhely a „nem tudja” válaszok aránya. nagyágával párhuzamosan növekszik a „nem tudja” válaszok aránya. Az ifjúság számára szervezett programok a magas iskolai végzettséggel rendelkezőkhöz könnyebAz ifjúság számára szervezett programok a magas iskolai végzettséggel rendelkezĘkhöz ben eljutnak. Persze ez nem jelenti automatikusan azt, hogy részt is vesznek ezeken a programokon. könnyebben eljutnak. Persze ez nem jelenti automatikusan azt, hogy részt is vesznek ezeken a Országosan a fiataloknak csupán 6 százaléka állította azt, hogy rendszeresen, és további 42 száprogramokon. zalékuk, hogy néha részt szokott venni a helyi szervezetek valamelyikének nyilvános programján. 46

van

20% nincs

19

51

30 0%

23

38

39

2000fƅnélkisebbtelepülés

25

28

40%

60%

80%

100%

nemtudja

Az ifjúsági intézmények a fiatalság ma is kiépített a régen művelődési kiépített mĦvelĘdési és Az ifjúsági intézmények közül aközül fiatalság számáraszámára ma is a régen és sportolási sportolási intézmények a leginkább elérhetĘk. A válaszadók bĘ kilenctizede állította, hogy van intézmények a leginkább elérhetők. A válaszadók bő kilenctizede állította, hogy van hozzá elérhető hozzá elérhetĘ közelségben mĦvelĘdési ház, iskola. könyvtár, illetvenem iskola. Ez persze nem közelségben művelődési ház, könyvtár, illetve Ez persze feltétlenül jelenti azt,feltétlenül hogy ezek jelenti azt, hogy ezek az intézmények „élĘk”, bennük folyamatos ifjúsági munka folyik. A másik az intézmények „élők”, bennük folyamatos ifjúsági munka folyik. A másik jelentős intézménycsoporjelentĘs amiszámára a fiatalokelérhető, több mint számára elérhetĘ, az amatĘr kulturális és tot, ami aintézménycsoportot, fiatalok több mint fele az fele amatőr kulturális és hagyományőrző egyesühagyományĘrzĘ egyesületek jelentik. A fiatalok több mint fele számára elérhetĘ még egészséggel letek jelentik. A fiatalok több mint fele számára elérhető még egészséggel kapcsolatos tanácsadás, kapcsolatos tanácsadás, illetve valamilyen egyházi ifjúsági szervezet. A fent említett illetve valamilyen egyházi ifjúsági szervezet. A fent említett intézményekről, szolgáltatásokról általáintézményekrĘl, szolgáltatásokról általában elmondható, hogy elterjedtségük valamelyest ban elmondható, hogy elterjedtségük valamelyest összhangban van a fiatalok igényeivel. Viszonylag összhangban van a fiatalok igényeivel. Viszonylag elterjedtek, és igényli is Ęket a fiatalság. elterjedtek, és igényli is őket a fiatalság. A modern ifjúságpolitikához jobban köthetĘ intézmények, szolgáltatások elterjedtsége és a A modern ifjúságpolitikához jobban intézmények, szolgáltatások elterjedtsége és a fiafiatalok igényei között már nagyobb Ħr köthető tátong. Teleház, klubhelyiség és pályaválasztási tanácsadás talok igényei között már nagyobb űr tátong. Teleház, klubhelyiség és pályaválasztási tanácsadás a fiatalok kevesebb mint fele számára, droggal kapcsolatos tanácsadás és ifjúsági iroda csupán bĘ a fiatalok kevesebb mintelérhetĘ. fele számára, droggal kapcsolatos tanácsadás és ifjúsági iroda ezek csupán harharmaduk számára A mĦvelĘdési ház, sportpálya, könyvtár mellett a bő jóval maduk számára elérhető. A művelődési ház, sportpálya, könyvtár leginkább mellett ezek a jóval nehezebben nehezebben elérhetĘ intézmények, szolgáltatások azok, amelyeket igényelnek a fiatalok. elérhető intézmények, szolgáltatások azok, amelyeket leginkább igényelnek a fiatalok. Lakóhelyre és iskolai végzettségre való tekintet nélkül elmondható, hogy a fiatalok igényei és ezen szolgáltatások elérhetősége között van a legnagyobb szakadék. Ifjúsági önkormányzat és diákönkormányzat a fiataloknak nagyjából ötöde számára elérhető, igaz ezek nem is hiányoznak annyira a fiatalok számára.

120

121

A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

A fiatalok 40 százalékának lakóhelye közelében működik valamilyen környezetvédelmi vagy környezetszépítő egyesület, melyekre szintén igen nagy az igény. Általában elmondható, hogy a fiatalok inkább igénylik az ifjúsági szolgáltatásokat és intézményeket. A mért megközelítések közül egyiknek sincs elutasítottsága. Könyvtárral, művelődési házzal és sportolási intézményekkel való ellátottság minden településtípusban magas. Még ha ez a kisebb településeken nem feltétlenül jelent működő intézményeket, a fiatalok számon tartják a létezésüket. A többi intézmény kapcsán általában elmondható, hogy minél nagyobb lakosságszámú egy település, annál nagyobb valószínséggel állítják a fiatalok, hogy van a településen az adott intézmény. Többnyire itt is kivételt képez Budapest. A legtöbb intézményről a budapestiek kevésbé állítják, hogy van ilyen a közelükben, mint a megyei jogú városokban vagy kisvárosban élők. A meglepő adatoknak valószínűleg az áll a hátterében, hogy habár léteznek Budapesten a kérdezett szolgáltatások, intézmények, a budapesti fiatalok jelentős hányadának „mentális térképén” nem jelennek meg.

Azoknak, akik jártak már ifjúsági irodában, 87 százaléka állította, hogy elégedett vagy inkább elégedett volt a szolgáltatással, és csupán 13% érezte úgy, hogy elégedetlen, vagy inkább elégedetlen. Tehát az ifjúsági irodák szolgáltatásainak minőségével a szolgáltatást igénybe vevők döntő többsége szerint nincs különösebb probléma. Az alacsony látogatottsági szintnek nem ez az oka, hanem az, hogy nehezen jutnak el a fiatalok az ifjúsági irodákhoz, illetve az ifjúsági irodák nehezen jutnak el a fiatalokhoz. Az ifjúsági irodával rendelkező településeken élő fiataloknak is csak valamivel több mint fele állította, hogy van számára elérhető közelségben ilyen intézmény. Az önkormányzatok által kinevezett ifjúsági referensek ismertsége sokkal alacsonyabb, mint az ifjúsági irodáké. A fiatalok több mint fele, 56 százaléka nem hallott még róla, hogy léteznek ifjúsági referensek. A válaszadóknak csupán a 9 százaléka mondta, hogy szerinte van ilyen a településén, 20 százalék szerint nincs, további 15 százalék pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. A magasabban iskolázottak és a nagyobb településeken élők körében többen vannak az ifjúsági referens intézményét ismerők. Nem csak hogy sokan nem tudnak az ifjúsági referensek létezéséről, de ugyancsak ködös képzetek fiatalokegy társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya 127 vannak a fejekben arról, mit isAcsinál ifjúsági referens.

Ifjúsági irodák és ifjúsági referensek A fiatalok 15 százaléka legalább egyszer volt már ifjúsági irodában (a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében nagyobb arányban kaptuk ezt a választ), 80 százalékuk még sosem járt ilyenben, további 5% pedig nem is hallott arról, hogy létezik ez az intézmény. Az ifjúsági irodák a megyei jogú városokban működnek leghatékonyabban, itt a fiatalok negyede állította, hogy járt már benne. A többi településtípusban a fiataloknak nagyjából a tizede állítja ugyanezt. Az ifjúsági irodák126 kínálta szolgáltatások szinte mindegyikét a valaha ott járt fiatalok 20­30 százaléka vette igénybe. Ifjúság2008 Gyorsjelentés Egyetlen kivétel a pszichológiai tanácsadás, 3 százalékos aránnyal. 79.ábra: ábra:Az Azifjúsági ifjúságiirodák irodák látogatásának látogatásának okai 79. okai

(említésekszázalékos százalékosmegoszlása megoszlása az az ifjúsági ifjúsági irodák (említések irodáklátogatóinak látogatóinakkörében) körében) internetezni

(a válaszok százalékos elĘfordulása) (a válaszok százalékos előfordulása)

tanácsokatadafiataloknak

43

képviseliafiatalokérdekeitazönkormányzatoknál

37

összefogjaszifjúsággalfoglalkozószervezeteketés prfogramokat

34

kulturálisprogramokatszervez

24

tanácsokatadazifjúságiszervezeteknek

28

kulturálisprogramra

80. ábra: 80. Mi(ke)t csinál egy ifjúsági referens a fiatalok szerint? ábra: Mi(ke)t csinál egy ifjúsági referens a fiatalokvéleménye véleménye szerint?

21

ahátrányoshelyzetƾdiákokérdekeitvédiaz önkormányzatoknál

29

18

sportprogramra

24

pénztszerezakülönbözƅifjúságiszervezeteknek

13

másszabdidƅsprogramra

24

zeneiprogramokatszervez

13

találkozniahaverokkal

28

pszichológiaitanácsért

nemcsinálsemmit

3

7

egyéb

továbbtanulásitanácsért

23

munkahelykeresésitanácsért

3 0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

30

pályaválasztásitanácsért

20

szabadidƅsprogramokkalkapcsolatosinformációért

24

ügyintézésselkapcsolatosinformációért

22

csakúgy

21

egyéb

4 0

5

10

15

20

25

30

35

Azoknak, akik jártak már ifjúsági irodában, 87 százaléka állította, hogy elégedett vagy inkább elégedett volt a szolgáltatással, és csupán 13% érezte úgy, hogy elégedetlen, vagy inkább elégedetlen. Tehát az ifjúsági irodák szolgáltatásainak minĘségével a szolgáltatást igénybe vevĘk

A felmérésben 2000 válaszadónak elmondtuk, hogy mi az ifjúsági referens definíciója, és ezután A felmérésben elmondtuk, hogy mi azvalós ifjúsági referens definíciója, és kérdeztük meg, hogy szerintük,2000 mintválaszadónak csinál egy ifjúsági referens. Egy tevékenységlistából kellett ezután kérdeztük meg, hogy szerintük, mint csinál egy ifjúsági referens. Egy valós kiválasztaniuk azokat a tevékenységeket, amelyek egy ifjúsági referens feladatkörébe beletartoznak. tevékenységlistából kellett kiválasztaniuk azokat a tevékenységeket, amelyek egy ifjúsági referens A listába egy kakukktojást is beraktunk, nevezetesen, hogy az ifjúsági referens a hátrányos helyzetű feladatkörébe beletartoznak. A listába egy kakukktojást is beraktunk, nevezetesen, hogy az ifjúsági diákok érdekét védia hátrányos az iskolában. Eztdiákok a válaszlehetőséget a fiatalok százaléka jelölte meg. 18 referens helyzetĦ érdekét védi az iskolában. Ezt18 a válaszlehetĘséget a fiatalok Összegezve az adatokból az derül ki, hogy a fiataloknak az ifjúsági szolgáltatások széles palettájára százaléka jelölte meg. van igénye, ennek ellenére a létező ifjúsági szolgáltatásokról sok fiatalnak nincs tudomása, akik pedig Összegezve az adatokból ki, nem hogy veszi a fiataloknak az ifjúsági szolgáltatások széles az tudnak ezen szolgáltatásokról, azoknak az egyderül része őket igénybe. Viszont akiket elérnek palettájára van igénye, ennek ellenére a létezĘ ifjúsági szolgáltatásokról sok fiatalnak nincs ifjúsági irodák szolgáltatásai, általában elégedettek azok minőségével. A fiatalok részéről kiemelten tudomása, akik pedig tudnak ezen szolgáltatásokról, azoknak egy része nem veszi Ęket igénybe. nagy igény Viszont mutatkozik ifjúságpolitikához köthető szolgáltatásokra, mint pályaválaszakiketolyan elérnekmodern az ifjúsági irodák szolgáltatásai, általában elégedettek azok minĘségével. A tási tanácsadás, droggal, tanácsadás, klubhelység, fiatalok részérĘlalkohollal, kiemelten szenvedélybetegségekkel nagy igény mutatkozik olyankapcsolatos modern ifjúságpolitikához köthetĘ szolgáltatásokra, mint pályaválasztási tanácsadás, droggal, alkohollal, szenvedélybetegségekkel teleház, ifjúsági iroda. kapcsolatos tanácsadás, klubhelység, teleház, ifjúsági iroda.

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

123

VALLÁSOSSÁG Négy esztendővel ezelőtt, az Ifjúság2004 vizsgálat gyorsjelentésében azt írtuk, hogy egy társadalom vallásosságának változása lassú folyamat, és az akkori adatok azt mutatták, hogy ez az állítás a változásokra leginkább fogékony és összetételét tekintve folyamatosan változó ifjúságra is igaz. A 2008-as felmérés adatai ugyanakkor nem a stabilitásra, hanem a változásra hívják fel a figyelmet. Az Ifjúság2008 kutatásban szereplő összes összehasonlítható indikátor szerint a 15–29 éves korosztály vallásossága a korábbi évekhez képest csökkenő tendenciát mutat. Csak az adatok későbbi, részletesebb elemzése fog tudni rámutatni arra, hogy a korosztály mely csoportjait milyen mértékben érinti ez a változás. Azonban fontos előrebocsátani, hogy a korábbi felmérésekkel történő összehasonlítást lehetővé tevő adatok szinte kizárólag a vallásosság intézményesült, egyházi keretekhez köthető formájának mennyiségi változásaival foglalkoznak. A vallási individualizáció, az egyházakhoz nem kapcsolódó vallásosság, vagy éppen az egyéni hitek, értelemkeresés jelenségeiben mutatkozó változásokra csak egy önálló vallásszociológiai vizsgálat tudna fényt deríteni. E gyorsjelentésben a vallási önbesorolásra, a vallásos nevelésre, a felekezethez tartozásra, a vallásgyakorlatra, bizonyos természetfeletti dolgokba vetett hitre, valamint egy vallási rituáléhoz fűződő viszonyra vonatkozó eredményeket ismertetjük, és ahol mód nyílik rá, ott a korábbi hasonló felmérésekkel is összehasonlítást teszünk. Az összevethetőséget elősegíti, hogy a 2008-as felmérés kérdőívébe újból a bővebb, 2000-ben már alkalmazott kérdésblokk szerepelt, kiegészítve a 2004-es vizsgálat egy kérdésével és egy új, önálló kérdésblokkal. 2008-ban a 15–29 éves korosztály fele tartotta magát vallásosnak. A vallási önbesorolásra vonatkozó kérdés két ilyen értelmű kategóriája közül – a korábbi évekhez, illetve a felnőtt lakosság körében végzett felmérések eredményeihez hasonlóan – a „maga módján vallásos” kategória jóval gyakoribb, mint az „egyház tanítása szerint” vallásos. Mindkét kategória részaránya csökkent 2004 óta, az egyháziasan vallásosaké kb. egynegyedével, a „maguk módján” vallásosaké pedig mintegy tizedével. Ha figyelembe vesszük azt a korábbi kutatások által alátámasztott megfigyelést, hogy az egyházias vallásosságtól eltávolodás általában a „maguk módján vallásosak” csoportjához közeledést jelenti, akkor azt vélelmezhetjük, hogy ez utóbbi kategória is erősebb csökkenést mutatna az elmúlt évek során, ha nem kompenzálná azt némiképp a másik csoportból kikerülők köre. A másik oldalon a „nem vagyok vallásos” kijelentést tevő fiatalok csoportja közel másfélszeresére duzzadt, jelenleg az ifjúsági korcsoport több mint egyharmada sorolható ide. Szembetűnő ugyanakkor, hogy a határozottan más meggyőződésű, ateistának tekinthető másik nem vallásos csoport létszáma 2000 óta nem változott, 2004-hez viszonyítva pedig csökkent. Az ifjúsági korosztály vallásosságban mutatkozó csökkenés tehát inkább az érdektelenség, mint a határozott vallásellenesség irányába mutat. A vallási nevelésre vonatkozó kérdésre adott válaszokban kisebb mértékű a változás, mint az önbesorolásban. 2000-hez viszonyítva csupán 2 százalékponttal csökkent azok aránya, akiket saját állításuk szerint vallásosan neveltek vagy nevelnek odahaza. Ugyanakkor csökkent a kérdés megválaszolásában bizonytalanok aránya is – akik esetében feltehetőleg szintén érvényesülhetett valamilyen vallási hatás, ez azonban nem volt elegendő egy határozott „igen” válaszhoz – ami összességében a vallásos nevelésben nem részesültek arányának valamivel jelentősebb, 7 százalékpontos emelkedését eredményezte. Az előző kérdés eredményével összevetve azt a hipotézist fogalmazhatjuk meg,

Vallásosság Vallásosság

124

129

81. ábra:81. „Aábra: következĘ, vallásosságról szóló kijelentések közül melyikkel tudná önmagát „A következő, vallásosságról szóló kijelentések közül melyikkel tud- a leginkább jellemezni?”, 2000-20082000-2008 ná önmagát a leginkább jellemezni?”, 18 (százalékos megozslás) (százalékos megozslás)

18

125

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

hogy a vallásos nevelést előnyben részesítő szülők, családok aránya talán nem csökkent számottevően, de a vallásosság átadásának eredményessége – ami erősen függ a tágabb társadalmi környezettől is – igen. Az Ifjúság2008 kutatásban a nyolc esztendővel ezelőttiekhez hasonlóan újból két kérdés szerepelt a felekezethez tartozásra vonatkozóan. Az első a formális, általában a szülők döntésén alapuló keresztséghez (vagy egyéb egyházi szertartáshoz, eljáráshoz) köthető, a második pedig a szubjektív kötődésen alapuló hovatartozást vizsgálta. A felmérés vallási részének egyik legjelentősebb változását a keresztségen alapuló felekezethez tartozás mutatja. A 2000-ben végzett felméréshez képest több mint duplájára nőtt a meg nem kereszteltek (illetve be nem jegyzettek) aránya, az 1979 és 1993 között született korosztály több mint egyötöde saját állítása szerint nem részesült ebben a szertartásban. Kérdés, hogy a rendszerváltás után született korcsoportok körében a későbbiekben mennyiben fog tovább folytatódni ez a tendencia. Látszólag ellentmondás feszül a vallásos nevelésben részesültek számának változatlansága és a keresztségben részesültek számának csökkenése között, hiszen mindkét kérdés javarészt a család vallási hatását méri. Az ellentmondás azonban valóban látszólagos, hiszen a keresztségek számának csökkenése feltehetőleg épp azon a nagyobb létszámú csoporton belüli jelenség, amely eleve nem részesítette vallásos nevelésben gyermekét. A kulturális tradíciók fellazulását érhetjük tetten abban, hogy számukra ez a vallási kapocs is egyre jobban elveszíti jelentőségét. A megkereszteltek számának csökkenése mind a nagy, mind a kisebb egyházakat, vallási csoportokat érinti, de ezen belül a reformátusokat valamivel erősebben, mint a római katolikusokat. A megkereszteltek körében utóbbiak részaránya 70-ről 73 százalékra emelkedett, utóbbiaké pedig 21-ről Vallásosság 131 19 százalékra csökkent. 19

2008

7

2004

10

48

2000

10

46

43

0%

35

20%

40%

8

6 1

24

13

41

28

8

60%

6 2

80%

100%

vallásosvagyok,azegyháztanításaitkövetem vallásosvagyokamagammódján nemvagyokvallásos

83.ábra: ábra:Az Azegyes egyesfelekezetben felekezetben megkereszteltek, bejegyzettek aránya, 2000, 2008 83. megkereszteltek, bejegyzettek aránya, 2000, 2008

nemvagyokvallásos,határozottanmásameggyƅzƅdésem

(százalékos (százalékosmegoszlás) megoszlás)

nemtudommegmondani,hogyvallásosvagyokͲevagysem nincsválasz Ifjúság2008 Gyorsjelentés

130

A vallási vonatkozó kérdésre adott válaszokban kisebb mértékĦ változás, mint az 82. nevelésre ábra: „Vallásosan nevelték, nevelik Önt otthon?” 2000, 2008a2008 82. ábra: „Vallásosan nevelték, nevelik Önt otthon?” 2000, önbesorolásban. 2000-hez viszonyítva(százalékos csupán 2 százalékponttal csökkent azok aránya, akiket saját megoszlás) (százalékos megoszlás) állításuk szerint vallásosan neveltek vagy nevelnek odahaza. Ugyanakkor csökkent a kérdés megválaszolásában bizonytalanok aránya is – akik esetében feltehetĘleg szintén érvényesülhetett valamilyen vallási hatás, ez azonban nem volt elegendĘ egy határozott „igen” válaszhoz – ami összességében a vallásos nevelésben nem részesültek arányának valamivel jelentĘsebb, 7 62 százalékpontos2008 emelkedését 35 eredményezte. Az elĘzĘ kérdés eredményével3 összevetve azt a hipotézist fogalmazhatjuk meg, hogy a vallásos nevelést elĘnyben részesítĘ szülĘk, családok aránya talán nem csökkent számottevĘen, de a vallásosság átadásának eredményessége – ami erĘsen függ a tágabb társadalmi környezettĘl is – igen. 2000

37

0%

55

20% igen

40% nem

60%

9

80%

100%

nemtudjamegítélni/nincsválasz

18

A kérdĘív kérdéseinek mindegyikénél szereplĘesztendĘvel „nem tudja” kategóriát összevontuk a „nem tudom Az Ifjúság2008 kutatásban a nyolc ezelĘttiekhez hasonlóan újbólmegmondani, két kérdés 18 vallásos vagyok-e vagy sem” kategória válaszadóival. 19 A kérdőív kérdéseinek mindegyikénél szereplő „nem tudja” kategóriát összevontuk a „nem tudom szerepelt a felekezethez tartozásra vonatkozóan. Az elsĘ a formális, általában a szülĘkmegmondani, döntésén vallásos vagyok-e vagy sem” kategória válaszadóival.

alapuló keresztséghez (vagy egyéb egyházi szertartáshoz, eljáráshoz) köthetĘ, a második pedig a szubjektív kötĘdésen alapuló hovatartozást vizsgálta. A felmérés vallási részének egyik legjelentĘsebb változását a keresztségen alapuló felekezethez tartozás mutatja. A 2000-ben végzett felméréshez képest több mint duplájára nĘtt a meg nem kereszteltek (illetve be nem jegyzettek)

2008

57

2000

15

62

0%

10%

rómaikatolikus

20%

30%

református

3 21

19

40% evangélikus

50%

60%

70%

görögkatolikus

egyéb

22

3 3 2

80% semmilyen

9

90%

2

100%

nemtudja

AA fentiek meglepőmódon módona afelekezethez felekezetheztartozás tartozás érzése jóval stabilabb fentiek fényében fényében talán némileg némileg meglepĘ érzése jóval stabilabb képet egyik feleképet mutat, mint aa megkereszteltek megkereszteltek száma. száma. Gyakorlatilag Gyakorlatilagnem nemváltozott változottazok azokaránya, aránya,akik akik egyik felekezethez tartozónak sem érzik magukat, és azoké sem, akik közel érzik magukat valamely kezethez tartozónak sem érzik magukat, és azoké sem, akik közel érzik magukat valamely felekezetfelekezethez. Azszignifikáns egyetlen szignifikáns a római katolikusok arányának enyhe növekedése hez. Az egyetlen változást a változást római katolikusok arányának enyhe növekedése jelenti, s ezzel jelenti, s ezzel párhuzamosan némileg csökkent a kisegyházakhoz, szektákhoz tartozók együttes párhuzamosan némileg csökkent a kisegyházakhoz, szektákhoz tartozók együttes aránya. Az új vallási aránya. Az számottevő új vallási mozgalmak térhódítása sem korosztályok figyelhetĘ meg a fiatal mozgalmak térhódításaszámottevĘ továbbra sem figyelhetőtovábbra meg a fiatal körében. korosztályok körében. 19 A két kérdés együttes vizsgálatából kitĦnik, hogy a római katolikusnak kereszteltek valamivel Az Ifjúság2004 vizsgálatban csak a szubjektív felekezethez tartozás kérdése szerepelt, amely így nem összehasonlítható sem a 2000-es, semérzik a 2008-as felmérés eredményeivel. nagyobb arányban most is ehhez az egyházhoz tartozónak magukat (71%), mint a másik nagy felekezethez, a reformátusokhoz tartozók (64%). A keresztelések számának csökkenése mellett ez egy újabb adat, amely arra utal, hogy a vallásosság visszaszorulása valamivel erĘsebben érinti a reformátusokat, mint a katolikusokat. Ugyanakkor gyakorlatilag nincs átjárás a két nagy felekezet

126

127

Vallásosság

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

A két kérdés együttes vizsgálatából kitűnik, hogy a római katolikusnak kereszteltek valamivel nagyobb arányban érzik most is ehhez az egyházhoz tartozónak magukat (71%), mint a másik nagy felekezethez, a reformátusokhoz tartozók (64%). A keresztelések számának csökkenése mellett ez egy újabb adat, amely arra utal, hogy a vallásosság visszaszorulása valamivel erősebben érinti a reformátusokat, mint a katolikusokat. Ugyanakkor gyakorlatilag nincs átjárás a két nagy felekezet között az132 ifjúságon belül, egyik vallás esetében sem éri el a megkereszteltek egy százalékát azok részaránya, Ifjúság2008 Gyorsjelentés akik a másik egyházhoz érzik közel magukat.

A vallásosság társadalmi megjelenését leggyakrabban a vallásgyakorlaton keresztül szokás mérni. Az egyházi keretekhez kötődő vallásosság eme indikátora is csökkenésről tanúskodik mind a rendszeres, mind az alkalmi vallásosság terén. A legalább heti rendszerességgel vallásukat gyakorlók aránya a felére csökkent nyolc év alatt, a legalább havonta templomba járók aránya pedig több mint 40 százalékkal esett vissza a 15–29 évesek körében. Szintén csökkenést mutat a rendszertelen vallásgyakorlat. A növekvő távolság az egyházi szertartásoktól ugyanakkor többnyire nem azonos a teljes elfordulással: 2000 óta jóval erőteljesebben növekedett a „ritkábban, mint évente néhányszor” templomba betérők aránya, mint azoké, akik soha nem teszik be oda a lábukat. Ha másként nem, akkor az egyházi ünnepek révén – amelyek ezeknek a ritka szertartáslátogatásoknak a leggyakoribb alkalmai – a 15–29 éves korosztályhoz tartozók többsége továbbra is kapcsolatban maradt az egyházakkal. 2004 után másodszor szerepelt az ifjúságkutatás kérdőívében az a kérdés, amely a vallási tradíció egyéni életre gyakorolt hatását hivatott vizsgálni egy olyan életfordulón keresztül, amely leginkább erre a korosztályra a jellemző. Eszerint a 15–29 éves korosztály kb. egyharmada biztos benne, hogy lesz egyházi esküvője is, illetve ezen belül egy kisebb csoportnak már volt is. Ha ehhez hozzávesszük azt a 22 százalékot, akik valószínűsítik, hogy egyházi házasságot is fognak kötni, akkor azt mondhatjuk, hogy a fiatalok többsége számára az egyházi szertartás – továbbra is – fontos, és csupán minden hatodik fiatal biztos abban, hogy nem lesz egyházi esküvője. Az egyházi esküvő megtartása természetesen erősen függ az egyén vallási identitásától is, de még a határozottan nem vallásosak csoportjához tartozók közül is csak minden harmadik válaszadó zárkózik el kategorikusan az egyházi esküvő 134 Ifjúság2008 Gyorsjelentés gondolatától. (Nyilvánvaló, hogy ebben a döntésben a válaszadó szándékán túl igen sok egyéb tényező is szerepet játszhat.)

84. magukat tartozónakérzĘk érzőkaránya, aránya,2000, 2000,2008 2008 84.ábra: ábra:A A magukatkülönböző különbözĘfelekezetekhez felekezetekhez tartozónak (százalékos megoszlás) megoszlás)

21

2008

40

2000

10

37

0%

10%

10

20%

rómaikatolikus

212

30%

református

45

22 3

40%

50%

44

60%

70%

evangélikus görögkatolikus Vallásosság

egyéb

1

80%

90%

semmilyen

100%

86. ábra: Az egyházi esküvĘt tartók/tartani kívánók aránya a vallásosság szerinti 86. ábra: Az egyházi esküvőt tartók/tartani kívánók aránya a vallásosság szerinti csoportokban csoportokban (százalékos megoszlás) (százalékos megoszlás)

nemtudja 133

A vallásosság társadalmi megjelenését leggyakrabban a vallásgyakorlaton keresztül szokás 85. ábra: „Milyen gyakran járkötĘdĘ egyházi, vallásiközösségi közösségi szertartásokra (mise, istentisztelet), mérni. Az„Milyen egyházi gyakran keretekhez vallásosság eme indikátora is csökkenésrĘl tanúskodik mind a 85. ábra: jár egyházi, vallási szertartásokra (mise, istentisztelet), leszámítva családi eseményeket (esküvő, temetés, keresztelő)?”, 2000, 2008 rendszeres, mind az alkalmi vallásosság(esküvĘ, terén. A legalább heti rendszerességgel vallásukat leszámítva aacsaládi eseményeket temetés, keresztelĘ)?”, 2000, 2008 20 (százalékos megoszlás) (százalékos megoszlás) gyakorlók aránya a felére csökkent nyolc év alatt, a legalább havonta templomba járók aránya pedig több mint 40 százalékkal esett vissza a 15–29 évesek körében. Szintén csökkenést mutat a rendszertelen vallásgyakorlat. A növekvĘ távolság az egyházi szertartásoktól ugyanakkor többnyire nem azonos a teljes elfordulással: 2000 óta jóval erĘteljesebben növekedett a „ritkábban, mint évente néhányszor” templomba betérĘk aránya, mint azoké, akik soha nem teszik be oda a lábukat. 2008 4 6 18 29 42 Ha másként nem, akkor az egyházi ünnepek révén – amelyek ezeknek a ritka szertartáslátogatásoknak a leggyakoribb alkalmai – a 15–29 éves korosztályhoz tartozók többsége továbbra is kapcsolatban maradt az egyházakkal. 20

2000

8

9

24

22

Vallásosvagyok,azegyháztanításátkövetem

13

Vallásosvagyokamagammódján

11

Nemtudommegmondani,hogyvallásosvagyokͲe vagysem

Nemvagyokvallásos

6

3 10

Nemvagyokvallásos,határozottanmása 2 9 meggyƅzƅdésem

38

61

35

18

28

26

17

20

15

19

12

13

6

9

26

33

25 4

8

13

28

25

24

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 0%

10%

20%

hetentevagytöbbször

20

30%

40%

50%

havonta1Ͳ3Ͳszor

60%

70%

éventenéhányszor

80%

90%

ritkábban

100% soha

2004 után másodszor szerepelt az ifjúságkutatás kérdĘívében az a kérdés, amely a vallási tradíció

Ez a kérdés a 2004-es kutatásban de ott nem tették fel azoknak, akik a vallási önbesorolásnál a „határozotegyéni életreszerepelt gyakorolt hatását hivatott is,vizsgálni egy olyan életfordulón keresztül, amely leginkább tan más meggyőződésű” kategóriába 21sorolták magukat, ezért nem összehasonlítható a másik két felmérés eredményeierre a áttekinthetőség korosztályra aérdekében jellemzĘ.a válaszok Eszerint a kategóriáit 15–29 éves korosztály kb. egyharmada biztos benne, vel. Az egyes összevontuk.

hogy lesz egyházi esküvĘje is, illetve ezen belül egy kisebb csoportnak már volt is. Ha ehhez hozzávesszük azt a 22 százalékot, akik valószínĦsítik, hogy egyházi házasságot is fognak kötni, akkor azt mondhatjuk, hogy a fiatalok többsége számára az egyházi szertartás – továbbra is –

voltegyháziesküvƅje

biztoslesz

valószínƾleglesz

valószínƾlegnemlesz

biztosannemlesz

nemtudja/nincsválasz

Akérdések korábbisajnos ifjúságkutatásokhoz képest újdonság, hogymivel a vallási önbesorolás vallásgyakorlat A mégsem teljes mértékben összehasonlíthatók, 2004-ben ezt a kérdést és sema tették fel a határozottan egyes típusain túl a nem vallásosság egyilletve másik dimenziójára, a hitrevoltak. vonatkozóan is szerepeltek más meggyőződést valló vallásosaknak, a válaszlehetőségek is eltérőek 21

kérdések. Összesen tizenhat természetfelettinek tartott dolog kapcsán tettük fel a kérdést, a válaszadók22 a határozott és a bizonytalan hit és elutasítás kategóriái közül választhattak. A tizenhat lehetĘség közül kilenc egyértelmĦen a keresztény tradícióhoz köthetĘ (Isten, mennyország, pokol,

128

Vallásosság

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

A korábbi ifjúságkutatásokhoz képest újdonság, hogy a vallási önbesorolás és a vallásgyakorlat135 Vallásosság egyes típusain túl a vallásosság egy másik dimenziójára, a hitre vonatkozóan is szerepeltek kérdések. Összesen tizenhat természetfelettinek tartott dolog kapcsán tettük fel a kérdést, a válaszadók a határozott és a bizonytalan hit és (73%) elutasítás kategóriái közül választhattak. A tizenhatés lehetőség közül dologban hisznek, viszont többen fogadnak el legalább egyet az ezoterikus sci-fi tartalmak kilenc egyértelműen a keresztény tradícióhoz köthető (Isten, mennyország, pokol, ördög, halál utáni közül, mint az egyház tanítása szerint vallásosak. feltámadás, szeplőtelen fogantatás, szentek, Szentháromság), és a csodák kategóriája is besoAélet, nem vallásosak két csoportjába tartozók közel kétharmada mindennemĦ keresztény rolható ide is. A másik hat dolog más vallásokból, illetve ezoterikus vagy tudományos-fantasztikus hittartalmat elutasít, ugyanakkor a nem vallásos csoport 51 százaléka, a határozottan más gyökerekből származik (kabala-talizmán, horoszkóp, lélekvándorlás, telepátia, mágia, UFO). 22

meggyĘzĘdésĦeknek pedig 55 százaléka legalább egy nem keresztény hittartalmat elfogad. 87. ábra: A különböző hittartalmakban hívők aránya

87. ábra: A különbözĘ hittartalmakban hívĘk aránya (százalékos előfordulás) (százalékos elĘfordulás)

mágia

13

szeplƅtlenfogantatás

4

11

8

feltámadás

14

lélekvándorlás

15

kabala,talizmán

7 7

18

ördög

5

15

9

UFO

17

8

pokol

16

9

csodák

19

8

szentek

21

10

Szentháromság

20

11

halálutániélet

22

horoszkóp

11

27

mennyország

8

23

telepátia

13

25

Isten

13

28 0

10 inkábbhisz

22 20

30

40

50

60

határozottanhisz

A22kifejezetten a vallásosságra túl a kérdĘív egy más helyén A kérdéseket a teljes kutatás egy 2000vonatkozó fős almintájánkérdések kérdeztük le.blokkján Az alminta önmagában is reprezentálja a teljes 15-29 is éves korosztályt, tehát önálló elemzésre alkalmas. elĘfordult a vallással kapcsolatos kérdés. A kérdéscsoport a civil szervezeti tagságot vizsgálta, itt tizenkilenc másik kategória mellett az „egyházi szervezetek, vallási közösségek” típus is megjelent. A megkérdezettek három százaléka mondta magát valamilyen egyházi közösséghez, szervezethez tartozónak, amely így a hetedik leggyakrabban említett szervezettípus lett.

129

A megkérdezettek mindössze egynegyede nem hisz egyik felsorolt dologban sem, egy másik hasonló méretű csoport 1-3 esetben mondta, hogy inkább vagy biztosan hisz, és mintegy felük háromnál több dolog létét is több-kevesebb bizonyossággal hiszi. Egy válaszadó átlagosan három hitelemet fogadott el. A leggyakoribb az istenhit, ezzel minden második fiatal jellemezhető. A további leggyakrabban vallott hitek közt egyaránt találunk keresztény alapúakat (mennyország, halál utáni élet) és ezoterikus gyökerűeket (telepátia, horoszkóp) is. A fiatalok esetében is érvényes az a megfigyelés, amit a hasonló kérdéseket felvető, felnőttek körében végzett vizsgálatok esetében tapasztalni, hogy ti. a pozitív hittartalmak (mennyország, halál utáni élet, csodák) népszerűbbek, mint a hasonlóan keresztény gyökerekből táplálkozó negatív tartalmak (pokol, ördög). Az egyház tanítása szerint vallásosak a tíz keresztény hitelem közül átlagosan 7-ben hisznek, ugyanakkor 62 százalékuk hajlik a másik hat dolog közül is legalább egynek az elfogadására. A nem keresztény hittartalmak közül a telepátia létezésében hisz a legtöbb egyháziasan vallásos válaszadó (36%). A maguk módján vallásosak átlagosan valamivel több mint négy keresztény alapú dologban hisznek, viszont többen (73%) fogadnak el legalább egyet az ezoterikus és sci-fi tartalmak közül, mint az egyház tanítása szerint vallásosak. A nem vallásosak két csoportjába tartozók közel kétharmada mindennemű keresztény hittartalmat elutasít, ugyanakkor a nem vallásos csoport 51 százaléka, a határozottan más meggyőződésűeknek pedig 55 százaléka legalább egy nem keresztény hittartalmat elfogad. A kifejezetten a vallásosságra vonatkozó kérdések blokkján túl a kérdőív egy más helyén is előfordult a vallással kapcsolatos kérdés. A kérdéscsoport a civil szervezeti tagságot vizsgálta, itt tizenkilenc másik kategória mellett az „egyházi szervezetek, vallási közösségek” típus is megjelent. A megkérdezettek három százaléka mondta magát valamilyen egyházi közösséghez, szervezethez tartozónak, amely így a hetedik leggyakrabban említett szervezettípus lett.

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

131

AZ IFJÚSÁG LEGÉGETŐBB PROBLÉMÁI A 2000-es és a 2004-es nagymintás ifjúsági vizsgálat más-más problémacsoport érzékelésére mutatott rá. Míg 2000-ben a korosztály legégetőbb problémája elsősorban a társadalmi–gazdasági folyamatokkal és problémákkal voltak összefüggésben (munkanélküliség, pénztelenség, lakáshelyzet), 2004-re lényegesen megváltozott a problématérkép. 4 évvel ezelőtt a 15–29 évesek számára minden kétséget kizárólag a drogok elterjedése jelentette a legfontosabb feszültségforrást. Fontos változás volt az is, hogy a másik devianciaforrás, az alkohol elterjedése is bekerült a négy legfontosabb feszültségpotenciál közé. 2004-ben tehát az ifjúság legégetőbb problémáira gondolva a fiatalok az életvilágukban megjelenő ügyekre asszociáltak. 2008 újabb változást, helyesebben a 2000-es állapotokhoz való visszacsatolást hozta. A 15– 29 éves korosztály – feltehetően nem függetlenül a gazdasági problémáktól – számára újra a munkanélküliség, a pénztelenség és elszegényedés, valamint a létbizonytalanság vált a három legfontosabb problémává. A drogok elterjedése visszacsúszott az ötödik helyre. Nagyon érdekes viszont az a „környezet”, amely körülveszi a drogok elterjedését: kilátástalan jövő, valamint a céltalanság. Mintha e két, alapvetően a bizonytalansággal összefüggő tényező adódna össze a drogok elterjedésében. A legfiatalabb, 15–19 éves korosztály az átlagosnál jóval fontosabbra értékelte a drog és az alkohol elterjedését, míg a munkanélküliséget a pályakezdőként most a munkaerőpiacra kilépő 20– 24 évesek, valamint a 25–29 évesek említették különös hangsúllyal. Az önálló egzisztencia megteremtésével összefüggő problémák, így a kilátástalanság, a céltalanság, a létbizonytalanság a többi csoporthoz képest a legidősebbek problématérképén jelenik meg nagyobb arányban. Hasonlóan az előző két nagymintás felvételhez, a budapesti fiatalok körében az átlaghoz képest jóval magasabb a lakásproblémákat, valamint az önálló egzisztencia megteremtését felemlegetők aránya, míg a községekben a munkanélküliség és az ehhez kapcsolódó pénztelenség jelentősége a kiemelkedőbb. Az alkoholproblémák leginkább a községben lakó fiatalokat foglalkoztatják, míg a kábítószer elterjedése nem oszlik meg az állandó lakhely szerinti településtípus alapján. A problématérkép átalakulása azt jelzi, hogy az ifjúság differenciáltan, helyzet-adekvátan ítéli meg az őket körülvevő világot. 2004-ben, amikor az általános szociális helyzet minden statisztikai mutató szerint kedvezőbb volt, mint négy évvel korábban és négy év elteltével, a mindenkit érintő, általános társadalmi kérdések felől visszafordult saját szűkebb életvilágába, ugyanakkor 2000-ben és 2008-ban a perspektíva kitágult. Az adatok tehát azt jelzik, hogy téves az a sztereotípia, miszerint a „mai fiatalokat semmi sem érdekli…”. Véleményünk szerint mindhárom vizsgálat egyértelműen azt támasztotta alá, hogy a 15–29 évesek reálisan látják és ítélik meg a társadalmi, a szociális és a politikai környezetet. Persze az is elképzelhető, hogy az ifjúság „legégetőbb problémája” kifejezést a fiatalok valóban makro társadalmi jelenségekre vonatkoztatják, míg a helyi társadalom, a lokalitás szintjén más, életvilágukhoz közelebb eső ügyeket azonosítanak. Ez a hipotézis azonban nem támasztható alá. Ha összehasonlítjuk a makro- és a mikrotársadalom szintjén értelmezett problématérképet, jóval kevesebb a különbség, mint amire előzetesen számítani lehetett.

132

Az ifjúság legégetĘbb problémái

137

Az ifjúság legégetőbb problémái

kulturálatlanság

4 6 4

rosszcsaládikörülmények

5 6 4 4

családválsága

17

2008

5

6

4 5

kulturálatlanság

9

4 4

2004

11

országos

erkölcsiromlás

7 7

fiatalokrosszhelyzete

6

16

5

16

10 9 1

szórakozásilehetƅségekhiánya

9 11 10

bƾnözés

tanulásbeszƾkülése

7

kilátástalanjövƅ

8

13 10

drogelterjedése

18 17

7

alkoholelterjedése létbizonytalanság

társadalmiegyenlƅtlenségek

drogelterjedése

pénztelenség

létbizonytalanság

10 10

lakásprobléma

pénztelenség

18

17

munkanélküliség

14

32

38

32

0

22 34 18

0

22

18 17

kilátástalanjövƅ

10

munkanélküliség

11

céltalanság

14

18

14

41

13

13 13

9 13

lokális

8

lakásprobléma 11

bƾnözés

2

önállóegzisztencia

2000

5

3 4

közösségekhiánya

4

céltalanság

3

iskolaiproblémák

7

erkölcsiromlás

rosszcsaládikörülmények

8

4

4 3

családválsága

2

133

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

(két voltlehetséges, lehetséges, összevont százalékos elĘfordulás) (két válasz válasz volt összevont százalékos előfordulás)

válasz volt lehetséges, összevont százalékos előfordulás) (két(két válasz volt lehetséges, összevont százalékos elĘfordulás)

7

139

89.89.ábra: ifjúságlegégetőbb legégetĘbbproblémái problémái országosan és helyben a fiatalok ábra:Az Az ifjúság országosan és helyben a fiatalok szerintszerint

88. ábra: ifjúságlegégetĘbb legégetőbb problémái problémái aafiatalok szerint, 2000-2008 88. ábra: AzAz ifjúság fiatalok szerint, 2000-2008

alkoholelterjedése

Az ifjúság legégetĘbb problémái

10

38 47 20

30

40

50

A legfiatalabb, 15–19 éves korosztály az átlagosnál jóval fontosabbra értékelte a drog és az

10

20

30

40

Helyi és országos szinten is a materiális problémák, és ezzel összefüggésben a bizonytalan Helyi és országos szintenais legnagyobb a materiális problémák, összefüggésben a bizonytalan jövőorienjövĘorientáció okozza fejtöréstésaezzel fiataloknak. Érdekes azonban, hogy a helyi táció okozza a legnagyobb fejtörést a fiataloknak. Érdekes azonban, hogy a helyi problémák esetéproblémák esetében az alkohol elterjedésének nagyobb a fontossága, mint a drogoknak. ben az alkohol elterjedésének nagyobb a fontossága, mint a drogoknak. Lényegében egyetlen olyan Lényegében egyetlen olyan tényezĘ került az elsĘ 10 ügy közé, amely csak helyi szinten tényező került az első 10 ügy közé, amely csak helyi szinten jelentkezik, ez a szórakozási lehetőségek jelentkezik, ezkorlátozottsága. a szórakozási lehetĘségek hiánya vagy korlátozottsága. hiánya vagy

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

135

ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK Az Ifjúság2008 Gyorsjelentés elkészítésekor még nincs lehetőség a három nagymintás vizsgálat mélyebb összehasonlítására, azonban szükségesnek látjuk, hogy néhány – már a Gyorsjelentés szintjén is látható – változásra felhívjuk a figyelmet. Ezeket is csak vázlatosan és a Gyorsjelentés fejezeteit követve emeljük ki: 1. A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott jelentés alapján megállapítható, hogy négy év alatt 182 969 fővel csökkent a vizsgált populáció. 2. A családi és párkapcsolatban bekövetkezett változások elsősorban a 25–29 éves nőket érintik, akik körében a 2004 évi kutatáshoz képest tovább csökkent a férjezettek aránya, és a tartós kapcsolatok jellege is drámaian alakult át. A 15–19 éves korosztályban kevesebb mint 0,5 százalék a gyermekesek aránya, ők azonban az európai tendenciákhoz hasonlóan a szociálisan hátrányos helyzetűek, alacsonyan iskolázottak körébe tartoznak. Egyértelműnek tűnik, hogy a legalább nyolc osztályt, vagy annál magasabb szintű iskolát végzetteknél húsz éves kor fölé emelkedett az az életkor, amikor az első gyermek megszületik. 3. Az elmúlt négy esztendőben mintegy 6 százalékponttal nőtt a 15–29 éves korosztályok részvétele az iskolai képzésben. Az expanzió legeklatánsabban a 25–29 évesek korcsoportjában mutatható ki, ahol 2000-hez képest megnégyszereződött a jelenleg még tanulók aránya. 4. A foglalkoztatási helyzet és a foglalkoztatás szerkezete további átalakulásokon ment át. Míg 2000-ben a fizikai munkát végzők aránya kétharmad volt, ez 2008-ban kb. egyharmadra csökkent. 2004-ben még atipikusként írhattuk le a munka és a tanulás együttes megjelenését, 2008-ban ez a forma „hétköznapivá” vált. 5. A fókuszcsoportos beszélgetések egyik legfontosabb tanulsága, hogy sem az iskola-, sem a pályaválasztást illetően nincsenek előzetes stratégiák, vagy ha vannak, akkor azok olyan információkon alapulnak, amik később tévesnek bizonyulhatnak. Ugyanez igaz arra az esetre, ha valaki váratlanul nehéz helyzetbe kerül – iskola vagy a gyerekkel otthon töltött évek után nem tud elhelyezkedni, vagy elveszíti a munkáját. A reális jövőképnek nem része a munkanélkülivé válás sem, így olyan technikák sem jelentek meg a beszélgetéseken, amelyek az ebből kivezető utat mutathatnák meg. 6. A rendszerváltoztatást követően megváltozott a családok és a fiatalok felhalmozáshoz, a jövő anyagi megalapozásához való viszony. Előtérbe került az azonnali fogyasztás (jelen) és az ehhez kapcsolódó státusszimbólumokká váló tárgyak birtoklása. Ezt 2000-ben a dvd­lejátszó, 2004-ben a légkondicionáló berendezés és a plazma tévé jelenítette meg. 2008-ra ezek a tárgyak is mindennapossá váltak. A státusszimbólumok megteremtésének forrását nem a félretett és megspórolt jövedelem, hanem az időközben felvett hitelek jelentették. Ezt jelzik a vizsgálatban tapasztalt adatok is, amelyek szerint 2000-hez képest jelentősen csökkent a pénzt félretevők aránya, és növekedett a hitellel rendelkezőké. 7. 2008-ban a magyar fiatalok 84 százaléka használt valamilyen formában számítógépet. A négy évvel ezelőtti helyzethez képest ez további jelentős emelkedést mutat. 2004 és 2008 között dinamikusan nőtt az internetet használó fiatalok aránya is. Folyamatosan zárul az „olló”, amely a számítógép- és az internethasználat arányaiban korábban mindvégig megmutatkozott. Ma már aligha van értelme önmagában a számítógép-használatnak. 8. Az internet térhódítása, a napi szintű médiafogyasztásba való beépülése a fiatalok életében sajátos átrendeződést eredményezett. 2004 és 2008 között érzékelhető mértékben csök-

136

Záró megjegyzések

kent a tévénézésre fordított átlagos idő mind a hétköznapokon, mind pedig a hétvégéken. E csökkenés azonban természetesen nem járt együtt a különböző médiafogyasztásra fordított összidő csökkenésével, hiszen a televízión „megspórolt” időt a számítógép és az internet vette át, azzal a multitasking életformával együtt, aminek lényege az elérhető kommunikációs csatornák és a különböző tartalmak kínálatának megsokszorozódásából fakadó folyamatos figyelemmegosztás, amely leginkább a fiatal korosztályokra jellemző. 9. Az előző két nagymintás felvételhez képest is tovább nyílt a kulturális és „társadalmi olló”. Ma már elmondható, hogy az alacsony iskolázottságú szülők gyermekei számára szinte elérhetetlenné vált az oktatás felső szegmense (egyetem), illetve a megfelelő szocializáció hiányában az elit kulturális terek használata. Itt kell megjegyeznünk, hogy a tananyagban is szereplő történelmi és kulturális helyek látogatottsága elsősorban iskolához kötődik, csupán a magasan kvalifikált rétegek gyermekei és a nagyobb városokban lakók azok, akik a családjukkal ismerkednek meg a magyar történelem nevezetes helyeivel. 10. Előzetes hipotézisünk az volt, hogy az elmúlt években megerősödött a szabadidő-eltöltés helyszíneként a pláza, mint az a tér, ahol egyesül a passzív (kirakat-nézegetés, sétálás) és az aktív kulturálódás helyszíne (mozi, éttermek, kávézók). E vélekedésünket azonban nem lehet alátámasztani. A vizsgált 15–29 éves korosztály mintegy 6 százaléka tölti szabadidejét egy átlagos hétköznap bevásárlóközpontban. Valamivel magasabb az arány a nőknél,valamint a Budapesten, ill. megyei jogú városban lakók körében. Áttörésről azonban e csoportok esetében sem beszélhetünk. 11. A szabadidőben végzett elfoglaltság jórészt egyéni aktivitást tükröz, a társaság és a közösség hiánya látszódik. Azt is meg kell jegyezni, hogy 2004-hez képest nőtt azok aránya, akik azt állítják, hogy van baráti társaságuk. Vizsgálatunk egyik tisztázatlan pontja, hogy ez a kapcsolat személyközi, vagy interneten keresztül tartják-e fenn a fiatalok. Véleményünk szerint – legalább részben – eltűnt az igényes beszédcselekvés tereihez köthető kommunikáció. A fiatalok közel egyötöde „elvan” magával, szabadidejét passzív módon tölti el. 12. A társadalmi közérzet minden dimenziójában érzékelhető romlást rögzített az adatfelvétel 2000-hez és 2004-hez képest is. Az elmúlt 10 esztendőre visszatekintő értékelést minden dimenzióban döntően negatív válaszok dominálják. Míg 2004-ben a 15–29 évesek nem egészen egyharmada látta inkább negatívan a rendszerváltozás óta eltelt időszakot saját vagy családja szempontjából, addig 2008-ban már a fiatalok kétharmada vélekedett hasonlóan. 13. A 15–29 évesek jövőorientációja is romló tendenciát mutat. Míg 2004-ben a fiatalok 45 százaléka gondolta azt, hogy a közeljövőben javul a személyes helyzete, addig 2008-ban már csak 28 százaléka. 14. Összességében megállapítható, hogy a válaszoló magyar fiatalok alig fele véli úgy, hogy a mai rendszer jobb lenne az előzőnél. A megélhetéssel, a létbiztonsággal kapcsolatos kérdések esetében egyértelmű a Kádár-korszak primátusa (pl. szociális biztonság, munkalehetőségek), míg a fiatalok élethelyzetével kapcsolatos kérdések (szórakozás, felsőoktatási intézménybe járás lehetősége) esetében inkább a mostani rendszerrel szimpatizálnak a 15–29 évesek. Első ránézésre úgy tűnik, hogy a Kádár-korszak többszörös kompromisszumokra épülő, de viszonylagos szociális biztonságot nyújtó karaktere maradt meg leginkább a társadalom kollektív emlékezetében. Mindez annak fényében érdekes, hogy a vizsgálatba került fiataloknak lényegében nincs (csak néhány korévhez tartozónak lehet) személyes tapasztalata az előző rendszerről. 15. A vizsgálat egyik legizgalmasabb megállapítása, hogy a 15–29 évesek egyhetede azon a véleményen van, miszerint bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint a demokrácia, további közel egyharmaduk számára pedig gyakorlatilag lényegtelen, hogy demokratikus vagy diktatórikus körülmények között él-e.

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

137

16. A fiatalság legégetőbb problémáit jelző térkép érdekesen alakult a három nagymintás ifjúsági vizsgálat idején. 2004-ben, amikor az általános szociális helyzet minden statisztikai mutató szerint kedvezőbb volt a jelenleginél és a 2000-es adatoknál, a 15–29 évesek saját szűkebb életviláguk problémáik felé fordultak, és európai társaikhoz hasonlóan a drogok elterjedését, a céltalanságot, a bűnözést sorolták fel. 2000-ben és 2008-ban ugyanakkor a perspektíva hasonlóan alakult: a legproblémásabbnak ítélt terület mindkét évben a munkanélküliség, és ezzel összefüggésben a létbizonytalanság szegénység volt/lett. Véleményünk szerint ez egyértelműen azt támasztja alá, hogy a 15–29 évesek differenciáltan, helyzet-adekvátan ítélik meg az őket körülvevő világot, reálisan látják a szociális és a politikai környezetet.

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

139

ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A sikeres megkérdezéseket és meghiúsulási okokat összefoglaló táblázat  2. táblázat: A súlyozott minta nemek szerinti megoszlása  3. táblázat: A súlyozott minta korcsoportok szerinti megoszlása  4. táblázat: Családi állapot nemenként és korcsoportonként, 2004-2008  5. táblázat: Az élettársi és a házastársi kapcsolat létesítésének átlagos életkora nemenként és korcsoportonként, 2004-2008  6. táblázat: A gyermekvállalás átlagos életkora nemenként és korcsoportonként  7. táblázat: Az iskolai képzésben részt vevők aránya korcsoport szerint, 2000-2008  8. táblázat: Az iskolarendszerben tanulók százalékos megoszlása iskolatípusok szerint  9. táblázat: A legmagasabb befejezett iskolai végzettség településtípusonként  10. táblázat: A fiatalok befejezett iskolai végzettsége az apák végzettsége szerint  11. táblázat: A különböző iskolázottságú fiatalok aránya az egyes gazdasági aktivitási csoportokban, 2000-2008  12. táblázat: A fiatalok gazdasági aktivitása az apa iskolai végzettsége szerint  13. táblázat: A különböző oktatási intézményekbe járó fiatalok aránya az apa iskolai végzettsége szerint  14. táblázat: Az apák iskolai végzettsége egyetemisták és főiskolások körében, 2000-2008 15. táblázat: A jelenlegi fő tevékenység részletesen  16. táblázat: A munkavállalás formája a fő foglalkozásban  17. táblázat: A jelenleg is dolgozók foglalkozása  18. táblázat: A dolgozó fiatalok aránya a különböző összetételű családokban élő fiatalok között  19. táblázat: A háztartások és aktív keresők átlagjövedelme, önállóság szerint 20. táblázat: A háztartások egy fogyasztási egységre jutó havi nettó átlagjövedelme, régiók szerint, 2004-2008  21. táblázat: Az egyes tartós fogyasztási javakkal rendelkezők aránya önállóság szerint, 2004-2008 22. táblázat: „Az év legnagyobb részében hol lakik Ön?”, 2004-2008 23. táblázat: „Az év legnagyobb részében hol lakik Ön?” – önállóság szerint  24. táblázat: A ház/lakás helye a településen belül a kérdezőbiztos megítélése alapján, a kérdezett önállósága szerint, 2004-2008 25. táblázat: Rendszeresen sportolók sportolási okai  26. táblázat: „Mennyire elégedett az edzettségi szintjével, külsejével, egészségével?”  27. táblázat: Tévénézésre fordított átlagos napi idő hétköznap és hétvégén korcsoportonként, 2004-2008  28. táblázat: A havonta vagy gyakrabban látogatott kulturális intézmények korcsoportonként, 2004-2008  29. táblázat: A soha nem látogatott kulturális intézmények korcsoportonként, 2004-2008 

13 14 14 19 19 21 24 24 25 26 27 27 28 30 41 45 47 57 57 58 62 62 63 63 72 73 88 93 94

140

Ábrák és táblázatok jegyzéke

Ábrák jegyzéke 1. ábra: A vizsgált korosztály korévenként, 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban  2. ábra: A fiatalok családi állapot szerinti megoszlása  3. ábra: A 15-29 évesek gyermekeinek száma, 2000-2008  4. ábra: Gyermekvállalási tervek a meglévő gyermekek száma szerint  5. ábra: Az oktatásban részt vevő fiatalok aránya, 2000-2008  6. ábra: Az apák és gyermekeik iskolai végzettsége  7. ábra: A fiatalok további tanulási tervei  8. ábra: Idegen nyelvek ismerete és az ismeret szintje  9. ábra: Milyen különórákra járt általános és középiskolában? 10. ábra: Egyetemisták és főiskolások, valamint a teljes minta összehasonlítása különböző szempontok szerint  11. ábra: A tanulmányok befejezése és a munkába állás közt eltelő átlagos idő  12. ábra: A tanulmányok befejezése és a munkába állás közt eltelő átlagos idő legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint  13. ábra: A tanulmányok befejezése és a munkába állás közt eltelő átlagos idő a korábbi, iskola melletti munkatapasztalatok függvényében  14. ábra: Kitől/kiktől érkezett a legnagyobb segítség a jelenlegi – egyben első – elhelyezkedéskor?  15. ábra: A munkahely és a lakóhely közti távolság  16. ábra: Ingázási távolságok településtípus szerint  17. ábra: A munkanélküliek aránya iskolai végzettség szerint  18. ábra: „Miért nem regisztrált Ön munkanélküliként?”  19. ábra: Az utolsó munkavállalás megszűnésének oka(i)  20. ábra: A fiatalok családösszetétel szerinti megoszlása („Ön kivel él együtt?”), 2004-2008  21. ábra: Az önálló háztartásokban lakó, már dolgozó fiatalok átlagjövedelme régiók szerint  22. ábra: Tudnak-e pénzt megtakarítani? – önállóság szerint  23. ábra: „Milyen gyakran fordult elő az Önök háztartásában az elmúlt 12 hónapban, hogy a hónap végére elfogyott a pénzük?”, 2004-2008  24. ábra: Milyen gyakran fordult elő az Önök háztartásában az elmúlt 12 hónapban, hogy a hónap végére elfogyott a pénzük? – önállóság szerint  25. ábra: Hitel, adósság a háztartásban, önállóság szerint  26. ábra: Milyen típusú hitellel, hitelekkel rendelkezik a háztartás?  27. ábra: Okoz-e problémát a hitelek törlesztése? – önállóság szerint  28. ábra: „Megfelelőnek tartja-e jelenlegi lakáskörülményeit?”, 2004-2008  29. ábra: „Ha együtt él szüleivel: el akar-e onnan költözni a közeljövőben?”  30. ábra: A háztartás anyagi helyzetének megítélése, 2004-2008  31. ábra: A háztartás anyagi helyzetének megítélése az önállóan és a szülőkkel élők között  32. ábra: Tudnak-e pénzt megtakarítani? – 2000-2008  33. ábra: Az elmúlt egy évben volt-e üdülni? – 2000-2008  34. ábra: Rendszeresen sportolók aránya, 2000-2008,  35. ábra: Rendszeresen sportolók aránya nemek szerinti felosztásban, 2000−2008  36. ábra: Rendszeresen sportolók aránya korcsoportonként, 2000−2008  37. ábra: Rendszeresen sportolók aránya településtípusonként, 2000−2008  38. ábra: A dohányzás előfordulása és dohányzási gyakoriság a fiatalok körében, 2000-2008 

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

13 17 20 22 23 25 28 29 30 31 42 43 43 44 46 46 48 48 49 56 58 59 59 60 60 61 61 64 64 65 66 66 57 69 70 70 71 74

39. ábra: Alkoholfogyasztási gyakoriság nemenként  40. ábra: Erősen ittas állapot előfordulási gyakorisága nemek szerint 41. ábra: Az adott drogot kipróbálók, illetve az adott drogot az elmúlt évben legalább egyszer használók aránya  42. ábra: A saját egészséggel, közérzettel való elégedettség nemek szerint  43. ábra: „Hány évesen élt először szexuális életet?” – korcsoportonként, 2004-2008  44. ábra: Szexuális kapcsolatot még nem létesítők aránya korcsoportok szerint  45. ábra: Szexuális partnerek száma korcsoportok és nemek szerint  46. ábra: Számítógépet és internetet használók aránya, 2000-2008  47. ábra: Személyi számítógép és internet-hozzáférés a fiatalok háztartásaiban, 2000−2008  48. ábra: „Milyen gyakran használja az internetet?” – válaszok korcsoportonként  49. ábra: Az internethasználat különböző formái  50. ábra: A különböző online tevékenységek előfordulása korcsoportonként  51. ábra: A különböző digitális eszközökkel rendelkező fiatalok aránya korcsoportonként  52. ábra: Rádióhallgatás gyakorisága korcsoportonként  53. ábra: A napilapolvasás gyakorisága korcsoport szerint  54. ábra: Hetilap- és folyóirat-olvasási gyakoriság korcsoportonként  55. ábra: A fiatalok háztartásában található könyvek száma korcsoportonként  56. ábra: Másolt és eredeti cd-k és dvd-k száma a fiatalok háztartásaiban korcsoportonként 57. ábra: Volt-e valaha a következő helyeken a fővárosban?  58. ábra: A szabadidő eltöltésének helyszínei hétvégén és hétköznap  59. ábra: Hétvégi és hétköznapi szabadidős tevékenységek  60. ábra: A baráti körrel nem rendelkezők aránya az anya iskolai végzettsége szerinti bontásban  61. ábra: „Mindent számításba véve, véleménye szerint a rendszerváltozás óta, illetve az elmúlt 10 évben hogyan alakult…?” – gazdasági helyzet megítélése, 2004-2008  62. ábra: A jelenlegi és az előző (Kádár-) rendszer összehasonlítása különböző szempontok szerint. „Véleménye szerint a következő szempontok szerint melyik rendszer a jobb?”  63. ábra: A demokratikus és a diktatórikus politikai rendszerek megítélése korcsoportok szerint  64. ábra: Az élet különböző dimenzióival kapcsolatos elégedettség, 2004-2008  65. ábra: „Mindent számításba véve, Ön mennyire elégedett azzal, ahogy most él?”, 2000-2008  66. ábra: „Ha a jövőre gondol, mit tart valószínűnek: a következő években hogyan alakul…?” – gazdasági várakozások, 2004-2008  67. ábra: Különböző iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok érdeklődése a politika iránt, 2000-2008  68. ábra: Menyire van lehetősége a fiataloknak beleszólni a helyi és az országos közügyekbe?  69. ábra: Mennyire érdekli az országos és helyi politikusokat a fiatalok véleménye?  70. ábra: Helyi közéleti tevékenység  71. ábra: Bal–jobb és liberális–konzervatív orientáció, 2004-2008  72. ábra: A köztársaság intézményeibe vetett bizalom, 2004-2008  73. ábra: „Mennyire fontos ahhoz, hogy valaki jó állampolgár legyen, az, hogy…”

141

75 76 77 78 79 80 80 83 84 85 86 86 87 88 89 90 91 92 94 96 97 98 102 103 104 105 106 106 107 108 109 109 110 111 112

142

Ábrák és táblázatok jegyzéke

74. ábra: Mekkorák az ellentétek a magyar társadalomban a különböző csoportok között a fiatalok véleménye szerint?  75. ábra: Pártok támogatottsága az összes 18 éven felüli és a biztos szavazó pártot választók körében  76. ábra: A szervezetekhez való kapcsolódás jellegzetességei  77. ábra: Kampánytevékenységben, valamint tiltakozásban való potenciális és tényleges  78. ábra: „Vannak-e az Ön számára elérhető közelségben olyan civil vagy egyházi szervezetek, szolgáltatások, amelyek a fiatalok számára szerveznek különböző programokat?” – településnagyság szerint  79. ábra: Az ifjúsági irodák látogatásának okai  80. ábra: Mi(ke)t csinál egy ifjúsági referens a fiatalok véleménye szerint?  81. ábra: „A következő, vallásosságról szóló kijelentések közül melyikkel tudná önmagát a leginkább jellemezni?”, 2000-2008  82. ábra: „Vallásosan nevelték, nevelik Önt otthon?” 2000, 2008  83. ábra: Az egyes felekezetben megkereszteltek, bejegyzettek aránya, 2000, 2008  84. ábra: A magukat különböző felekezetekhez tartozónak érzők aránya, 2000, 2008  85. ábra: „Milyen gyakran jár egyházi, vallási közösségi szertartásokra (mise, istentisztelet), leszámítva a családi eseményeket (esküvő, temetés, keresztelő)?”, 2000, 2008  86. ábra: Az egyházi esküvőt tartók/tartani kívánók aránya a vallásosság szerinti csoportokban  87. ábra: A különböző hittartalmakban hívők aránya  88. ábra: Az ifjúság legégetőbb problémái a fiatalok szerint, 2000-2008  89. ábra: Az ifjúság legégetőbb problémái országosan és helyben a fiatalok szerint

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

113 115 116 118 119 120 121 124 124 125 126 126 127 128 132 133

Jegyzetek

143

144

Jegyzetek

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

Jegyzetek

Jegyzetek

145

146

Jegyzetek

Ifjúság2008 Gyorsjelentés

Jegyzetek

Jegyzetek

147