Gyomaendrőd oktatási-nevelési intézményeinek átfogó törvényességi szakértői elemzése

Gyomaendrőd oktatási-nevelési intézményeinek átfogó törvényességi szakértői elemzése Törvényességi szakértői vélemény a gyomaendrődi közoktatási intézmények átfogó ellenőrzéséről I. Fenntartói kötelezettség jogi alapja A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 102 § (2) bekezdés d) pontja előírja, hogy a fenntartó: „négyévenként legalább egy alkalommal ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét”. Az ellenőrzéseket Gyomaendrőd Város Önkormányzati Minőségirányítási Programjában illetve Közoktatási Intézkedési tervében szereplő ütemterv szerint végeztette el az önkormányzat. Munkánkat segítette, hogy az intézményeknél rendszeres belső ellenőrzési vizsgálat történik, így 2008-ban is találkoztunk az ellenőrzés eredményével. Emellett az alapfokú művészeti iskolában ebben a tanévben lezajlott a művészetoktatás minősítési eljárása, mely szintén teljes szakmai átvilágítást jelentett. Emellett a képviselő-testület évente értékeli az intézmények éves munkáját az általuk készített önértékelő beszámolókon keresztül. Ilyen tervszerű és tematizált ellenőrzési rendszer által valóban átfogó képet kap a fenntartó az oktatási intézményekben folyó munkáról. Az ellenőrzés: ♦Típusa: átfogó ellenőrzés ♦ Jogszabályi felhatalmazása: Közoktatási törvény 102. § (2) bekezdés d) pontjában és az ÖMIP-ben meghatározott fenntartói ellenőrzés ♦ Ellenőrzés módszere: - helyszíni ellenőrzés (40 óra) - interjú - dokumentum elemzés (20 óra) - megfigyelés Négyévente megvalósuló törvényességi ellenőrzés tárgykörei 1. Alapdokumentumok megléte, koherenciája 2. Tanügyigazgatási dokumentációk megléte, vezetése 2.1. Naplók, Foglalkozási Helyettesítési naplók vezetése

2.2. Tanulói nyilvántartás 2.3. Vizsgák dokumentumai 2.4. Anyakönyvek/Törzslapok/ Bizonyítványok egyezősége 2.5. Tantárgyfelosztás 3. Tanuló- és gyermekbalesetek 4.

Irattár

naplók,

Az ellenőrzés kiterjedt a naplóvezetés ellenőrzésére, a tanulói hiányzások vezetésére, értékelési naplórészben a tanulói adatok, osztályzatok, záradékok: napló megnyitása, zárása, aláírások, bélyegzőlenyomat meglétének ellenőrzésére. A naplók, mint a megtartott órák bizonylata. Központi formanyomtatványoknak való megfelelés. Diákigazolványok érvényesítési eljárása, dokumentálása. A központi és helyi szabályozásnak megfelelő gyakorlat és adminisztráció ellenőrzése. Összhangban állás, egyezőség vizsgálata. Közokiratnak megfelelő kiállítás és kibocsátási eljárás ellenőrzése. Kötelező óraszámok, kedvezmények, túlórák jogszerűsége. A nevelési-oktatási intézmények tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésére irányuló tevékenysége, adminisztrációja. Az iktatás rendje, előírások megtartása, az iratkezelés, a selejtezés gyakorlata

5. Munkáltatói dokumentumok ellenőrzése 5.1. Személyi anyagok Tartalmi ellenőrzés 5.2.Továbbképzési terv- Beiskolázási terv A hatályos szabályozásnak megfelelő tartalom és forma vizsgálata, végrehajtás. II. Ellenőrzött intézmények 1. Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, Diákotthon és Könyvtár 2. OM azonosító: 028298 Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, Diákotthon és Könyvtár Intézménynév: Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya 5502 Gyomaendrőd, Népliget u. 2. Székhely:

Készítette: Ipszilon Pedagógiai Intézet 2008

Gyomaendrőd oktatási-nevelési intézményeinek átfogó szakmai és szakértői elemzése Intézmény vezetője: Többcélú intézmény: Ellátott feladatok: Tel.: Fax: Vezető e-mail: Fenntartó: Fenntartó típusa:

Farkas Zoltánné közös igazgatású közoktatási intézmény általános iskola; kollégium, diákotthon; egyéb - nem közoktatási feladat 66/283938 66/283938 [email protected] Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Közoktatási Intézményi Társulás önkormányzatok fenntartói társulása

Székhely Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, Diákotthon és Könyvtár, Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya 5502 Gyomaendrőd, Népliget 2. Tel.66/283938 Fax:66/283938 Telephely Diákotthon 5502 Gyomaendrőd, Főu. 42. Tel.:66/0386072 Telephely Tornaterem 5502 Gyomaendrőd, Deák Ferenc 11. Telephely Könyvtár 5502 Gyomaendrőd, Blaha Lujza 21. Telephely Általános Iskola 5621 Csárdaszállás, Arany János 2. Telephely Speciális Tagozat 5502 Gyomaendrőd, Fő út 81/1. Tel.: 66/283381 Tevékenységköre: ♦ Alapfokú oktatás 8 évfolyammal, tagozat nélkül. – Gyomaendrőd, Népliget u. 2. ♦ Alapfokú oktatás 1-4 évfolyammal Csárdaszállás, Arany J. u. 2. ♦ Cigány etnikumhoz tartozók felzárkóztató oktatása – interkulturális oktatás magyar nyelven. ♦ Különleges gondozás keretében gyógypedagógiai ellátás – sajátos nevelési igényű tanulók alapfokú oktatása: enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása látásfogyatékos tanulók integrált nevelése, oktatása tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása ♦ Hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató felkészítése, integrációs nevelése, oktatása ♦ Iskolaotthonos ellátás ♦ Általános iskolai napközis foglalkozás. ♦ Általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása. ♦ normál és sajátos nevelési igényű tanulók diákotthoni ellátása.- Gyomaendrőd, Fő út 42. szám alatti telephelyen ♦ Munkahelyi étkeztetés, diákétkeztetés Gyomaendrőd, Népliget u. 2., Csárdaszállás Kossuth u. 23. ♦ Iskolai és közművelődési könyvtári tevékenység - Gyomaendrőd, Blaha út 21. szám alatti telephelyen ♦ Ifjúsági turistaszállás szolgáltatás – a feladatellátást az intézmény szorgalmi időn kívül folytathatja. - Gyomaendrőd, Fő út 42. szám alatti telephelyen Kötelező felvételre kijelölt körzete: - a volt Endrőd település közigazgatási területe és az Október 6 lakótelep. Maximálisan felvehető létszám: Készítette: Ipszilon Pedagógiai Intézet 2008

2

Gyomaendrőd oktatási-nevelési intézményeinek átfogó szakmai és szakértői elemzése  általános iskola:450 fő  speciális tagozat: 60 fő  diákotthon: 30 fő - Csárdaszállás község közigazgatási területe Maximálisan felvehető létszám:  általános iskola:60 fő - Hunya Község közigazgatási területe ( a szülők iskolaválasztása alapján teljesül a szolgáltatás) 2. Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda OM azonosító: 028297 Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Intézménynév: 5500 Gyomaendrőd, Fő u. 181. Székhely: Fülöp Istvánné Intézmény vezetője: közös igazgatású közoktatási intézmény Többcélú intézmény: óvoda; általános iskola; Ellátott feladatok: 66/386016 Tel.: 66/386016 Fax: [email protected] Vezető e-mail: Gyomaendrőd Város Önkormányzata Fenntartó: városi önkormányzat Fenntartó típusa: Székhely Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda 5500 Gyomaendrőd, Fő u. 181. Tel.: 66/386006 Fax:66/386016 Telephely Hősök úti épületegység 5501 Gyomaendrőd, Hősök útja 45. Tel.: 66/386301 Telephely Jókai úti épületegység 5501 Gyomaendrőd, Jókai u. 6. Tel.: 66/386311 Telephely Százszorszép Óvoda 5500 Gyomaendrőd, Kossuth u. 7. Tel.: 66/386610 Telephely Csárdaszállási Óvoda 5621 Csárdaszállás, Kossuth u. 23 Tel.: 66/426174 Tevékenységköre: ♦ Alapfokú oktatás 8 évfolyammal. ♦ Felzárkóztató oktatás - fejlesztő felzárkóztatásban résztvevő tanulók ellátása ♦ Hátrányos helyzetű tanulók képesség kibontakoztató felkészítése, integrált nevelése-oktatása. ♦ Különleges gondozás keretében, gyógypedagógiai ellátás – a sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátása: enyhe fokú testi-, érzékszervi-, beszéd, és értelmi fogyatékos tanulók, pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulók esetében. ♦ Hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás német nyelven. ♦ Általános iskolai napközis foglalkozás. ♦ Általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása. ♦ Munkahelyi étkeztetés, diákétkeztetés iskoláskorú gyermekek számára. ♦ Óvodai nevelés Százszorszép Óvoda Gyomaendrőd, Kossuth u. 7. szám Óvoda Csárdaszállás, Kossuth u. 23. Készítette: Ipszilon Pedagógiai Intézet 2008

3

Gyomaendrőd oktatási-nevelési intézményeinek átfogó szakmai és szakértői elemzése ♦ Iskolás kor előtti oktatás, az óvodai nevelés és iskola-előkészítés ♦ Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése ♦ Különleges gondozás keretében, gyógypedagógiai ellátás – a sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátása ♦ Munkahelyi étkeztetés, gyermekétkeztetés óvodáskorú gyermekek számára Az általános iskolába felvehető maximális tanulólétszám: 750 fő A kötelező felvételre vonatkozó körzete: a volt Gyoma település közigazgatási területe kivéve az Október 6 lakótelep A Százszorszép Óvoda felvehető maximális létszám: 114 fő A Százszorszép Óvoda csárdaszállási telephelyén felvehető maximális létszám: 25 fő Kötelező felvételre vonatkozó körzete: gyomai városrész Katona József utca, Nagy Sándor utca, Kató József utca, Kossuth út, Szabadság tér, Fő út, Vízműsor, Keleti utca, Bessenyei Gy utca, Kazinczy utca, Bajcsy út, Bánomkerti út által határolt terület. Kötelező felvételre vonatkozó körzete: Csárdaszállás Község közigazgatási területe. 3. Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium OM azonosító: 028379 Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Intézménynév: 5500 Gyomaendrőd, Hősök útja 43. Székhely: Dr. Kovács Béla Intézmény vezetője: összetett iskola Többcélú intézmény: gimnázium; szakközépiskola; kollégium, diákotthon; Ellátott feladatok: 66/386046 Tel.: 66/386046 Fax: [email protected] Vezető e-mail: Gyomaendrőd Város Önkormányzata Fenntartó: Székhely Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 5500 Gyomaendrőd, Hősök útja 43. Tel.: 66/386046 Fax:66/386046 Telephely Kollégium 5501 Gyomaendrőd, Hősök útja 39. Tel.: 30/5624958 Telephely Kollégium 5501 Gyomaendrőd, Hősök útja 41. Telephely Oktatási épület 5500 Gyomaendrőd, Hősök útja 43/1. Tevékenységköre: ♦ Gimnáziumi oktatás négy évfolyammal - Kilencedik évfolyamon intenzív nyelvi felkészítés. A nyelvi felkészítésben résztvevők öt évfolyamos képzése. - Közbiztonsági-rendészeti fakultáció ♦ Szakmai középfokú oktatás szakközépiskolai oktatás négy évfolyammal Érettségit követő képzés: Kereskedelmi technikus képzés ( két évfolyamos) Pénzügyi, számviteli ügyintéző (két évfolyamos) ♦ Kollégiumi ellátás ♦ Munkahelyi étkeztetés, diákétkeztetés Kiegészítő tevékenységként önköltséges képzést folytathat. - ifjúsági szálló –a feladatellátást szorgalmi időn kívül folytathatja. Maximálisan felvehető létszám: 450 fő. Készítette: Ipszilon Pedagógiai Intézet 2008

4

Gyomaendrőd oktatási-nevelési intézményeinek átfogó szakmai és szakértői elemzése Kollégiumi férőhely: 90 Illetékességi és felvételi körzete: Gyomaendrőd Város közigazgatási területe és vonzáskörzete. 4. Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény OM azonosító: 039476 Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Intézménynév: 5500 Gyomaendrőd, Kisréti u. 27. Székhely: Holubné Hunya Anikó Intézmény vezetője: alapfokú művészetoktatás; Ellátott feladatok: 66/581-830 Tel.: Fax: [email protected] Vezető e-mail: Gyomaendrőd Város Önkormányzata Fenntartó: Székhely Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 5500 Gyomaendrőd, Kisréti u. 27, Tel: 66/581-830

Telephely Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola 5502 Gyomaendrőd, Népliget u. 2. Telephely Szent Gellért Katolikus Általános Iskola 5500 Gyomaendrőd, Selyem u. 109/2. Telephely Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium 5500 Gyomaendrőd, Hősök u. 40. Telephely Katona József Művelődési Központ 5500 Gyomaendrőd, Kossuth u. 9. Telephely Általános Iskola 5555 Hunya, Óvoda u. 10. Tevékenysgköre ♦ Alapfokú művészeti oktatás Az intézménynek legfeljebb 12 évfolyama van. 4 művészeti ágban folytat képzést: 3.1.1. Zeneművészeti ág

- Klasszikus zene hangszeres tanszakai:

- Népzene hangszeres tanszakai: - Elektroakusztikus zene hangszeres tanszakai: Zeneművészeti Ág összesen:

Tanszakok Zongora Hegedű Fafúvós:furulya fuvola Rézfúvós:trombita, klarinét, szaxofon, kürt, harsona Gitár Tangóharmonika Citera Szintetizátor

Maximális létszám - székhelyen 75 fő 20 fő 20 fő 20 fő 5 fő 5 fő 5 fő 5 fő 5 fő 30 fő 5 fő 5 fő 5 fő 205 fő

3.1.2.Táncművészeti ág Készítette: Ipszilon Pedagógiai Intézet 2008

5

Gyomaendrőd oktatási-nevelési intézményeinek átfogó szakmai és szakértői elemzése Maximális létszám a székhelyen Balett tanszak 60 fő Néptánc tanszakx 100 fő Társastánc tanszakx 100 fő (x a vizsgálat alatt módosult az alapító okirat a két tanszakkal) 3.1.3. Képzőművészeti ág Maximális létszám a székhelyen Kézműves tanszak 200 fő 3.1.4. Színművészeti ág

Színjáték tanszak

Maximális létszám a székhelyen 60 fő

5. Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet OM azonosító: 200199 Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Intézménynév: Logopédiai Intézet, Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya 5502 Gyomaendrőd, Fő u. 2. Székhely: Czikkely Erika Intézmény vezetője: egységes pedagógiai szakszolgálat Többcélú intézmény: pedagógiai szakszolgálat; egyéb - nem közoktatási feladat; Ellátott feladatok: 66/282560 Tel.: 66/282560 Fax: [email protected] Vezető e-mail: Gyomaendrőd Város Önkormányzata Fenntartó: városi önkormányzat Fenntartó típusa: Székhely Térségi Humánsegítő Szolgálat 5502 Gyomaendrőd, Fő u. 2. Tel.:66/282560 Fax:66/282560 Tevékenységköre: Nevelési tanácsadás: ♦ Feladata a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. ♦ Az óvoda, az iskola, a családvédelmi intézmény valamint a szülő megkeresésére szakvélemény készítése, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. ♦ Az óvoda, a családvédelmi intézmény valamint a szülő megkeresésére iskolaérettségi vizsgálat elvégzése: szakértői vélemény keretében javaslatot tenni a gyermek óvodai nevelésére, beiskolázására, rehabilitációs célú foglalkoztatására. Logopédiai ellátás: ♦ A logopédia szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi, kommunikációs zavarok javítása, diszlexia megelőzése és gyógyítása. Gyógytestnevelés: ♦ A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja. (Jelenleg szolgáltatást ezen a területen nem végeznek.) ♦ Fő tevékenysége mellett másodlagos tevékenysége: szociális szakemberek és önkéntesek számára képzés biztosítása, szervezése. A vizsgált öt intézmény közül 3 (a két általános iskola és középiskola) önálló gazdálkodási jogkörrel, míg kettő részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik. Az ő esetükben a gazdálkodási feladatokat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztálya látja el. Két intézményt Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Közoktatási Intézményi Társulás alapított és tart fenn. Négy intézmény többcélú, közös igazgatású oktatási intézmény. Készítette: Ipszilon Pedagógiai Intézet 2008

6

Gyomaendrőd oktatási-nevelési intézményeinek átfogó szakmai és szakértői elemzése Mind az öt intézmény felelősen előkészült az ellenőrzésre, valamennyi dokumentum a rendelkezésre állt a helyszíni vizsgálathoz, a szabályzatokat pedig elektronikus formában bocsátották a rendelkezésünkre. A két általános iskola teljes körűen rendelkezik digitalizált szabályzat dokumentációval, a többieknél részben még papír alapúakkal teljes a szabályzattár. III. IV.

Alapdokumentumok vizsgálata

1. Koherencia az alapító okirat és feladatellátás között: 1. 1. Alapító okiratok Az Alapító okiratok jogszabálynak megfelelő tartalmúak. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának meghatározása, jogosultsága eltér a két általános iskolában és középiskolában. Kis Bálint Általános Iskola Különleges gondozás keretében, gyógypedagógiai ellátás – a sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátása: 1. enyhe fokú testi-, érzékszervi-, beszéd, és értelmi fogyatékos tanulók, 2. pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulók esetében. (megjegyzés: új terminológia szerint: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége) Rózsahegyi Általános Iskola Különleges gondozás keretében gyógypedagógiai ellátás – sajátos nevelési igényű tanulók alapfokú oktatása: 1. enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása 2. látásfogyatékos tanulók integrált nevelése, oktatása 3. tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása Kner Imre középiskola nem lát el SNI-s tanulókat. Enyhe értelmi fogyatékos, látásfogyatékos és BTM-s tanulót mindkettő iskola fogadhat, testi-hallás és beszéd fogyatékos tanulót csak a Kis Bálint iskola láthat el. A Rózsahegyi iskola jogosult szegregált szervezeti formában is oktatni SNI-s tanulókat. A Százszorszép Óvodában nincs részletezve milyen SNI-s gyermeket láthat el, a pedagógiai program szerint az iskolához hasonló körben tervez ellátást. A középiskola semmilyen SNI-s tanulót nem fogad alapító okirata szerint. Ez átgondolandó a közoktatási törvény tükrében: „Kt. 86. § (1) A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók.” A középfokú oktatás nem kötelező feladatellátása az önkormányzatnak, hanem vállalt feladatellátás. Az integráltan történő oktatás biztosítása azonban ezen az iskolafokon is kötelezően biztosítandó. Emellett a kollégium éves munkaterve tartalmazza a sajátos nevelési igényű tanulókkal való kiemelt bánásmódot. (ha nincs ilyen tanuló, nincs ilyen feladat) Feladatellátás koherenciája az alapító okirattal. 1. A Százszorszép óvoda nevelési programjában megfogalmazásra került a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés feladatai is, az alapító okirat azonban ilyen feladatellátást nem határozott meg az intézménynek. Vezetői interjúban egyeztetésre került, hogy jogszabályszerinti kisebbségi nevelés nem folyik, differenciált figyelem a kisebbséghez tartozó gyermekek nevelésében jelenik meg. Ezért a PP-ban a megfogalmazásban egyértelmű distingciót javasoltam a külön szakértői véleményben leírtak szerint. 2. Javasolt az általános és középiskola SNI-s tanulók ellátásának újragondolása /szabályozása két területen. Egyrészről az alapító okiratokban azonos terminológia használat, másrészről az integráltan oktatható tanulók ellátásának oktatás szervezési gyakorlatának egységesítése területén. A Rózsahegyi általános iskolában párhuzamosan folyik ellátás a szegregált és az integrált oktatás szervezésében. Az iskola az integráltan oktatható szakértői véleménnyel rendelkező enyhe értelmi fogyatékos tanulókat a szegregált tanulócsoportban látja el. A fent idézett jogszabály alapján amennyiben a szakértői vélemény azt fogalmazza meg, hogy a többi tanulóval együtt, vagy azonos osztályban oktathatóak, akkor az az integrált, vagyis az ép értelműekkel való együttnevelést jelenti. V.ö. Kt. 30. § (2.) „A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, óvodai tagozaton, illetve iskolai osztályban történhet.


7

Gyomaendrőd oktatási-nevelési intézményeinek átfogó szakmai és szakértői elemzése A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, illetve a tanulók külön iskolai nevelését és oktatását végző iskolai tagozatot, osztályt - a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel egyezően - a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni.” Az integráció természetesen a feltételek megteremtésével, biztosításával valósítható meg. Sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: az integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a fejlesztő felkészítéshez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. A szegregált oktatási forma kifutó rendszerű megszüntetésére javaslat: A szakvélemények alapján kialakítani (újra besorolni a tanulócsoportokba) az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat városi szinten – pl. mindkét iskola a saját körzetébe tartozó integráltan oktatható tanulókat látja el, míg a Rózsa a kifutó rendszerű szegregált tanulócsoportot is biztosítja. A városi Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésre épülő Esélyegyenlőségi programnak is ezt a metodikát célszerű követnie. Ez felel meg az EU-s pályázatoknál elvárt kritériumoknak és az egyenlő bánásmódról szóló törvénynek. Ha nem indul el a folyamat (pl. 2009. szeptember) hátrány érheti az EU-s pályázatok elbírálásánál az önkormányzatot. A Kis Bálint iskola alapító okirata már tartalmazza az enyhe értelmi fogyatékos tanulók ellátását, ezt kell nyomatékosítani a szakértői bizottsággal, hogy a jövőben a lakóhely szerint jelöljék ki az iskolákat. Szakmai konszenzus esetén 2009. szeptembertől a felvételi körzetbe tartozó gyermekek ellátásáról mindkét iskola önállóan gondoskodik az integráltan oktathatóak körében. SNIs- ellátás terminológiai használat egységesítése: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, c) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. ( közoktatási tv.) A szakértői és rehabilitációs bizottságok a korábban pszichés fejlődési zavarral diagnosztizált gyermekeket (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) hivatalból indított eljárás keretében lefolytatott vizsgálat eredményei alapján 2007. december 31-éig a fent említett és megváltozott terminológiai besorolás miatt ismét megállapították a) a sajátos nevelési igény fennállását aa) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt, ab) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt; b) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség fennállását ( ezen tanulók szakmai nyomon követése, segítése a nevelési tanácsadó hatáskörébe került) A szakértői és rehabilitációs bizottság 2007. január 1-je után a gyermek, a tanuló sajátos nevelési igényét akkor állapíthatja meg, ha azt fogyatékosság vagy a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének - organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető - tartós és súlyos rendellenessége indokolja. Az együttnevelést vagy a külön csoportban történő nevelést a szakértői bizottság szakértői véleményéből állapítjuk meg, mert a véleményének tartalmaznia kell többek között: b) a szakértői vizsgálat rövid leírását, a fogyatékosságra vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket, d) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló csak az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban, e) annak megállapítását, hogy a fogyatékos tanuló tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással vagy a szülő választása szerint iskolába járással, illetve magántanulóként, illetőleg kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, h) a gyermek, tanuló fogyatékosságának megfelelő - óvodára, csoportra, - általános iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését ( l.s.14/1994. MKM r.) Intézményi körzethatárok meghatározása


8

Gyomaendrőd oktatási-nevelési intézményeinek átfogó szakmai és szakértői elemzése Az oktatási feladat-ellátási helyek száma kötelezővé tette az óvodai, iskolai körzethatárok fenntartói meghatározását. A fenntartó ennek a kötelezettségének határidőben eleget tett, 2007-ben a Képviselő-testület meghatározta az iskolai, óvodai körzethatárokat és azt a közoktatás információs rendszerében is rögzítette. Az óvodai férőhely lehetővé teszi valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű óvodás felvételét és elhelyezését az adott felvételi körzetben, így az esélyegyenlőségi programban férőhelybővítést nem szükséges tervezni. 1.2. Belső szabályzatok - pedagógiai program, - intézményi minőségirányítási program, - SZMSZ, - házirend, - munkaterv 1.2.1.Pedagógiai program (benne Helyi Óvodai Nevelési Program) Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott alapelv figyelembevételével készítették dokumentációjukat a Helyi Nevelési Programot. A programban megfogalmazottak tükröződnek a házirendben, a munkatervekben, feladat-ellátási tervben. Az iskolai pedagógiai programok nevelési alapelvei korszerűek és gyermekközpontúak, hagyományaik és ünnepeik a nevelési eszménynek és az életkornak (alap és középfok) megfelelően kialakított. Szakértő által véleményezett, képviselő-testület által jóváhagyott. A művészeti iskolában volt módosítás 2006ban, 2007-ben a PP-ban, de nem terjesztették jóváhagyásra a fenntartó elé, és a szakértő által kért különbözeti vizsga szabályozását sem pótolták. A szervezeti bővülés miatt esedékes PP módosításkor ezt pótolni kell és a jövőben minden módosítást jóvá kell hagyatni a képviselő-testülettel, ennek elmaradása a módosítás érvénytelenségét vonja maga után. Iskolák arculatát meghatározó pedagógiai rendszer jellemzői: ►Az életkori sajátosságoknak megfelelő szervezeti formákat és módszereket alkalmaznak (Kis Bálint, Rózsahegyi) ► Képességek szerinti differenciálásban oktatnak a továbbtanulásra való felkészítés alapjainak kiépítésével ( Kner Imre, Kis Bálint, Rózsahegyi) ► A tehetségek kiválasztása, tanulási útjuk egyengetése, fejlődésük nyomon követése egyenrangúan fontos pedagógiai rendező elv a hátrányos helyzet kompenzatív pedagógiájával. ( Kner Imre, Kis Bálint, Rózsahegyi, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény) ►Alapértékek, pedagógiai elvek gyakorlatban törtnő megvalósítása: nyitottság, tudás, tisztelet, felelősség, fegyelem, kulturáltság (Kner Imre) Céljaik alapján sikeresen pályázott mindkét általános iskola több EU-s projektre. A Kis Bálint iskola országos hasznosítású tapasztalatok publikálására készül. Az intézményi pedagógiai programok az iskolák pedagógusainak rendelkezésére állnak. A programokban megfogalmazottak találkoznak a fenntartó elvárásaival, a szülők és tanulók igényeivel, érdekeivel, az intézmények helyi lehetőségeivel, a pedagógusok emberi és szakmai felkészültségével. A programokat a fenntartó képviselő-testület megfelelő jogi eljárással jóváhagyta. Az intézmények a nyilvánosságra hozatalról gondoskodtak. 1.2.2. Intézményi minőségirányítási programok fenntartó által jóváhagyottak. Az Intézmények Minőségirányítási Program szerinti működéséről külön szakértői vélemény készült. 1.2.3.

A Szervezeti és Működési Szabályzat A szervezeti kultúra fejlesztése érdekében sokat tettek a vezetők az elmúlt négy évben. Különösen az átszervezést megélt intézmények vezetői munkája emelendő ki – két általános iskola, szakszolgálati intézmény-. A kistérségi feladatellátás, a több telephelyen (településen) való működés szervezeti és működési mechanizmusának kialakítása maximális kompetenciát igénylő vezetői munka. A nevelési-oktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatában határozták meg a működés rendjét, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét s a szervezeti élet valamennyi kötelezően szabályozandó területét. Az SZMSZ-ek korrekcióját az intézmények elvégezték, azokat a fenntartó jóváhagyta. A szabályzatok mind az öt intézményben a törvényességi és eljárásbeli követelményeknek megfelelnek. A művészeti iskola a következő SZMSZ módosításakor a vezető helyettesítésének rendjét konkrétan (két rendben) nevezze meg a szabályzatban (pl. igazgatóhelyettes, együttes hiányzás esetén a …….. tanszak vezetője, l.s. Kjt. 55. §) és a legitimációs záradék legyen pontos és teljes körű (pl. diákönkormányzat aláírása, pecsét hiányzik) 1.2.4.

Házirend Készítette: Ipszilon Pedagógiai Intézet 2008

9

Gyomaendrőd oktatási-nevelési intézményeinek átfogó szakmai és szakértői elemzése Valamennyi intézményben megtalálható ( a nevelési tanácsadóra, logopédiára nem kell készíteni, a szociális ágazat miatt azonban rendelkezik házirenddel). A közoktatási törvény 2003. évi módosításában foglaltakat a fenntartó és intézményei maradéktalanul végrehajtották. A módosítás egyrészt a házirend tartalmát érintette azzal, hogy meghatározta a kötelező tartalmat másrészt a jóváhagyást a fenntartó hatáskörébe utalta. (v.ö. Kt 40. § (7)-(9). A nevelési-oktatási intézmények a házirendjükben - a közoktatási törvény 40. § (9) bekezdése szerint szabályozták az egyéb jogszabályban meghatározottakon túlmenően: a) a gyermek, tanuló mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket, b) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait, c) a napközis, tanulószobai, kollégiumi foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elveit, d) a szociális ösztöndíj, támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét, e) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, f) a tanulók jutalmazásának elveit és formáit, g) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, h) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket, Mind a négy intézmény Házirendjének tartalma és szabályozási módja megfelelő. Pozitív kiemelések:  Stílusát, retorikáját tekintve kiemelendő a Rózsahegyi Házirendje (diákokhoz szóló diákalkotmány)  a Kis Bálint mindenre kiterjedő részletes eligazító eljárásrendi szabályozása.  A középiskola a tanulók életkorát figyelembe véve általánosabban, rövidebben szabályoz, a különböző létesítmények használatának speciális szabályait mellékletben rögzítik. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál. Azt, hogy a véleményezési jog szempontjából a tanulók milyen közössége minősül a tanulók nagyobb közösségének, valamennyi Házirend meghatározta. Kner: A tanulók nagyobb közössége alatt a diákok 25%-át kell érteni. Kis B: A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók tekinthetők. A szülői közösségnek a közoktatásról szóló törvény 59. §-ának (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. Rózsahegyi: A diákság véleményezési jogának gyakorlása szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának számít minden olyan osztály, évfolyam vagy az olyan önszerveződő tanulói csoportok, amelyeknek a létszáma eléri a teljes tanulói létszám legalább 10 %-át. Jó példák egy-egy szabályozásra: Rózsahegyi:- Magántanulói jogviszony eljárásrendje Kis Bálint: - A tanuló anyagi felelőssége gondatlan vagy szándékos károkozás esetén - A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje Korrekcióra javaslat: a művészeti iskola Házirendje, SZMSZ-e nem tartalmazza a telephelyekre vonatkozó szabályokat. Rövid, lényeges eligazító szabályokat kell megfogalmazni a telephelyek vonatkozásában mindkét dokumentumban. Az elfogadással kapcsolatos eljárási szabályok és jogosítványok érvényesülése: A Házirendek megalkotása, véleményezése, elfogadása és jóváhagyása mindenhol a jogszabállyal megegyezően történt. A szervezetek gyakorolhatták jogaikat (egyetértési jog: szülők, diákok, elfogás: nevelőtestület), a fenntartói jóváhagyás megtörtént. Legitimációs záradékkal ellátottak a dokumentumok, az eljárásban közreműködők aláírták. A legitimációban a középiskolánál a fenntartói jogosítvány helytelenül szerepel: „A Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium házirendjét a fenntartó ...napján elfogadta.” Helyesen: jóváhagyta (a nevelőtestület fogadja el). .......................................................................... A Házirendek nyilvánossága biztosított, honlapon, kifüggesztéssel, könyvtárban való elhelyezéssel. Valamennyien gondoskodnak arról, hogy a beiratkozott tanulók és szüleik azt közvetlenül a beiratkozáskor vagy az első szülői értekezleten is megkapják. Munkaterv, feladatellátási terv Készítette: Ipszilon Pedagógiai Intézet 2008

10

Gyomaendrőd oktatási-nevelési intézményeinek átfogó szakmai és szakértői elemzése A Feladat-ellátási tervet a 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet alapján az idei tanévtől kellett készíteni az intézményeknek, a terv az éves munkaterv része. A nevelési év feladatait a Helyi Nevelési illetve Pedagógiai Program alapján állították össze. A feladat-ellátási terv céljai, a feladatok meghatározása a programban megfogalmazottakkal megegyezőek. A tervben érvényesülnek az irányító dokumentumok elvei, biztosítják az intézményekben folyó nevelőmunka összehangolását, ellenőrizhetőségét és a főbb dokumentumokban foglalt feladatok végrehajtását. Pedagógiailag, szervezetfejlesztésileg átgondolt, szép dokumentum a munkaterv és a feladat-ellátási terv a Kis Bálintban, a Rózsahegyiben, a Knerben és a nevelési tanácsadóban egyaránt, a művészeti iskolában pedig a képző-és iparművészeti tagozat által készített rész munkaterv. Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fórumát a diákközgyűlést a jogszabálynak megfelelően évenként egy alkalommal összehívják. A rendkívüli diákközgyűlés összehívására sehol nem került sor. A Házirend jogérvényesítő fórumként jelöli a diákközgyűlést, ahol a tanulók az iskola, kollégium életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola, kollégium vezetéséhez. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol mind a négy intézmény érvényre juttatja a joggyakorlást. Az oktatási törvényben felsorolt jogosítványokat elsősorban a PP és Házirend SZMSZ véleményezési eljárása ill. egyetértési eljárása során gyakorolják a diákok. Tanulói fegyelmi eljárás nem volt a vizsgált időszakban, így a diákönkormányzat képviseletére sem volt példa ilyen ügyek eljárásában. Összegzés: Az intézmény életét meghatározó alapdokumentumokban foglalt tartalmak összhangban vannak a jogszabályokban foglalt kötelező tartalmakkal és szabályozási paraméterekkel. Az intézmények működését alapvetően meghatározó és szabályozó szakmai dokumentumokkal hiánytalanul rendelkeznek az intézmények. Szakmai színvonaluk egyöntetűen kiváló.  A dokumentumok tartalma a törvényi előírásnak megfelelő. Igényes tervezői, szabályzatalkotói vezetői munkát tükröz. Általuk is megállapítható, hogy a közoktatás vezetői szakvizsga mind az öt intézményben hasznosul a gyakorlatban.  A két általános iskolában és a szakszolgálati intézményben a tartalom mellett a szerkesztés és tárolás, a külső megjelenés is példaértékű. Mappákban (spirálozva, sínezve), egyéni logóval egységesítenek egy-egy tematikus szabályzatgyűjteményt. Tartalomjegyzékkel, melléklettel, függelékkel ellátottak. Ezzel is biztosítják a használók részére a könnyebb eligazodást, valamint a komplexitást. Az intézményeknek nyilvánosságra hozatali kötelezettsége van: a Pedagógiai Program, az SZMSZ, a Házirend és az IMIP tekintetében. Ezeket az intézményi honlapon kell nyilvánosságra hozni, amennyiben nincs, a helyben szokásos módon. A világháló használata kialakult az intézményeknél. (Dicséretes a Kis Bálint és Rózsahegyi honlapja informatív és naprakész) Kimaradt az SZMSZ a honlapi nyilvánosságból (Kner, Rózsahegyi) pótlandó. A nyilvánosságra hozatal eddig bevált színterei is működnek, a papír alapú dokumentumok az iskolai könyvtárban, igazgatói irodában, nevelői szobában is elhelyezésre kerülnek. A nyilvánosság és hozzáférhetőség az elvárás szerint biztosított mind az öt intézményben. 2. Tanügyigazgatási dokumentumok vezetése Az óvodai, iskolai, szakszolgálati tanügy-igazgatási dokumentumok teljeskörű ellenőrzése a helyszínen megtörtént. Az intézmények a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a nevelési-oktatási intézmények működéséről) alapján rendelik meg és vezetik tanügyigazgatási dokumentumaikat. A jogszabályban meghatározott és jelölt nyomtatványokat csak az Oktatási és Kulturális Minisztérium engedélyével gyártott és forgalmazott ( Állami, a Pátria, művészeti iskola- Grafika Nyomda) termékeiből vásárolnak, a többi nyomtatvány is az ajánlott termékek köréből kerül ki vagy saját alkotású (PL. ÓVODA CSOPORTNAPLÓ). 2.1. Naplók, foglalkozási, szakköri naplók Az óvodai törzskönyv, a haladási és mulasztási napló valamint a csoportnaplók ellenőrzésének megállapítása: Mind a két óvodai telephelyen valamennyi dokumentum naprakészen vezetett, megfelelő tartalmú és színvonalú. A beírási napló, a felvételi és mulasztási napló Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására a felvételi és mulasztási naplót (A. Kö. 1100 Állami nyomda) jogszabályszerűen vezetik, melyet gyermekcsoportonként az óvodapedagógusok vezetnek. Valamennyi csoportnapló ellenőrzésre került, megfelelően vezetettek, záradékoltak. A gyermeket akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezés megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. Törlésre nem került sor.


11

Gyomaendrőd oktatási-nevelési intézményeinek átfogó szakmai és szakértői elemzése Az óvoda sajátos nevelési igényű gyermek nevelését is ellátja, a felvételi naplóban, illetve a beírási naplóban feltüntetik a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. Mind az óvodák, mind az iskolák SNI-s gyermeket is nevelnek, esetükben is megfelelő eljárással, záradékolással találkoztunk. Az óvoda, az iskola minden év június 30-áig megküldi az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság részére azon gyermekek, tanulók nevét - a bizottsági szakvélemény iktatószámával együtt -, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes. A mulasztási napló havonkénti lezárását elvégezik, az igazolásokat gyűjtik, tárolják, figyelemmel arra, hogy az igazolatlan mulasztáshoz hatósági intézkedések kötődnek ( jegyzői intézkedés: – tanköteles korba lépettek esetében, valamint az óvodai elhelyezés megszűnése egyéb óvodás esetében: v.ö. Kt. 20. § 84), 11/1994. (VI.8.) MKM r. 74. § (2),(3)). A középiskolai naplóban nem válik el az igazolt és igazolatlan hiányzás jelölése, javasolt a belső jelzés kialakítása, a jelölés különbözősége megmutatja az összegzett eredményt. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségét megvalósító Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés is kiemelten kezeli az óvodáztatást, rendszeres iskolába járást. A helyzetelemzésben megfogalmazott elvárás értékelését is igazoló indikátor lesz a hiányzás (kiemelten: igazolatlan) mértéke. Az óvodában nem jellemző az iskolákban is alacsonyszámú (főként egy-két notórius hiányzó tanuló) az igazolatlan hiányzás. A szülőnek írt igazolatlan hiányzás miatti felszólítást a jogszabályi követelménynek megfelelően a naplókban is jelölik.( Kner, Rózsahegyi, Kis). Az óvodai törzskönyv (A.Tü.723), a felvételi és előjegyzési napló (A.Tü.728.r.sz. Pátria) minden adatot tartalmaz. Az IPR-rel, a választható foglalkozásokkal, az egyéni fejlettségi lapokkal összefüggő adminisztráció példás. Osztálynapló, Foglalkozási napló A tanórai, a tanórán kívüli foglalkozásokról a nevelő munkát végző, illetve a foglalkozást tartó pedagógus foglalkozási naplót (csoportnaplót, osztálynaplót) vezet. Az osztálynaplók kollégiumi naplók, szakköri naplók mind az öt intézményben az Állami, a Pátria, Grafika Press Nyomda OKM által jóváhagyott központi tanügyigazgatási nyomtatványai. A naplók szakszerűen vezetettek, év eleji megnyitás, év végi lezárás az osztályfőnök ill. foglalkozást vezető valamint az intézményvezető részéről hitelesített, a haladási és mulasztási rész naprakészen vezetve, év végén a napló mindkét része ( haladási és mulasztási ill. értékelési) szöveges záradékkal lezárva, aláírva, pecsételve. A szakszolgálati intézmény egyöntetűen a logopédiai naplót használja, precízen vezetett igényes dokumentumokat találtam mindkét szakszolgálatban. A négy iskolai intézményben előfordult apróbb hiányosság a záradékolásnál. Az egységes eljárás miatt a követendő az alábbi: - Ezt a haladási naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam. - Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam. Legvégül dátum, aláírás, pecsét. Bármilyen javítás a 11/1994. (V. 8.) MKM. r. szerint történhet, meszelés szigorúan tilos (l.s..művészeti iskola főtárgyi napló). A tanórán kívüli foglalkozások naplói az általános iskolában rendben vezetettek, a középiskola egy-két tanórán kívüli naplója hektikusabb (ig.helyettessel megbeszélve). 2.2. Tanulói nyilvántartás (beírási napló) A tanulók nyilvántartása mind a négy közoktatási intézményben megfelelő nyomtatvány használatával történik. Az iskolák A. Tü 36/új r. számú, a művészeti iskola a A. G.1048 r. számú nyomtatványt használja. Jelölik a törvény szerinti térítésmentességet és a szociális alapú kedvezményt (műv.iskola). Az alap és középiskolából távozókat szabályosan kivezetik, az érkezőket felvezetik. A tanuló nyilvántartás naprakész vezetésével találkoztam mindenhol. Egyetlen típushiba: a távozó tanulók esetében előfordul, hogy a távozott tanuló beiratkozásáról szóló értesítés dátumát nem vezetik be a nyilvántartásba (Kis B, Rózsahegyi). Ez azért fontos, mert a tanulóért addig az elbocsátó iskola felel, míg nem kap értesítést a beiratkozás tényéről. Az új intézménybe történő beiratkozásra 5 napja van a távozó tanulónak és szülőjének. Ha ez az idő eltelik és nem érkezik visszajelzés, a tanuló állandó lakóhelyén a jegyzőnél kell eljárást kezdeményezni a tanköteles tanuló felkutatására. A fogadó iskola nevét, címét pedig azért kell feltüntetni, hogy esetleges bizonyítványmásodlat kérése esetén tudni lehessen hol tanult a tanuló az adott évfolyamon ill. gyermekvédelmi szempontból. A távozásról és érkezésről szóló igazolást megfelelően gyűjtik és őrzik. Tanulókkal kapcsolatos ügyintézés dokumentumai Készítette: Ipszilon Pedagógiai Intézet 2008

12

Gyomaendrőd oktatási-nevelési intézményeinek átfogó szakmai és szakértői elemzése - az iskolai felvételi rendje, dokumentálása, - a tankötelezettséggel kapcsolatos ügyvitel rendje, - tanulói fegyelmi, kártérítési ügyek kezelése, - a tankönyvellátás rendje, - szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ügyeinek kezelése. Az iskola a fenntartóval közös eljárásrendben szervezi az első osztályos tanulók felvételi eljárását. A tanulói hiányzások vezetése, nyilvántartása, az igazolásokkal kapcsolatos eljárás szabályozott, pontos. A szabálysértési eljárást indokoltság esetén alkalmazzák. Mind a három iskolában jogszabály szerint járnak el az igazolatlan hiányzáskor: első hiányzást követően felszólítják a szülőt- javaslom a tértivevényes kézbesítést, (Kis Bálint átadókönyvben rögzíti, az is megfelelő) mert szabálysértés esetén bizonyítékot képez arra vonatkozóan, hogy a szülő tudott az igazolatlan hiányzásról és annak jogkövetkezményeiről. A megismétlődő hiányzás családsegítő bevonását és szabálysértési eljárást von maga után. Az általános iskolák erre formanyomtatványt használnak (A.Tü. 11. r.sz. Pátria nyomda szabálysértési feljelentés, A. Tü. 9. r.sz. felszólítás rendszeres iskolába járásra), a középiskola levélben teszi ezt meg. Javaslom a formanyomtatvány használatát, mert minden szükséges információt tartalmaz a feljelentési nyomtatvány, amelyre az eljáró jegyzőnek szüksége van. (pl. Rózsahegyi 45 felszólítást és 10 szabálysértési feljelentést tett.) Tanulókkal szembeni fegyelmi eljárásra egyik intézményben sem volt precedens, így felülbírálati eljárásra sem került sor. Kártérítési eljárást sem kellett indítani az elmúlt vizsgálati ciklusban. A tankönyvvel történő ellátás szervezetten folyik mind a tartós tankönyvekkel kapcsolatban, mind az egyéb segélyezési lehetőségek és normatív támogatások terén. Igazgatási eljárásban hozott határozatok Kérelmet elbíráló intézményi döntést valamennyi intézményben határozati formában közlik, pl. középiskolai jelentkezés eredménye, a középiskolai, kollégiumi felvételről hozott döntés, magántanulói jogviszony, tantárgyi értékelés alóli mentesítés, étkezési- és tankönyv támogatás. Minden intézményben alakszerű határozatokkal találkoztam, a határozatok indoklása alapos. A határozatok a jogorvoslati joggal kapcsolatos tájékoztatást tartalmazzák. Javaslat: A Kner Imre középiskolában a jogorvoslatról szóló tájékoztatást ki kell egészíteni a benyújtás helyéről és a címzettről való tájékoztatással (hová kell címezni a fellebbezést: – Polgármesteri Hivatal jegyzője- hová kell benyújtani: - Kner Imre Középiskola igazgatójához- Ket alkalmazás szerint) A nevelési-oktatási intézményekben az elmúlt időszakban vezetői határozatokkal szemben nem nyújtottak be felülbírálati kérelmet, ez is bizonyítja a jogos és megalapozott döntéshozatalt. Jegyzőkönyvek: A nevelőtestületi értekezletekről fölvett jegyzőkönyvek – tanévkezdés, félév, tanév vége – informatívak, részletesek, jelenléti ívek csatoltak, a testületi határozatokat tartalmazzák. 2.3. Vizsgák dokumentumai Az iskolák osztályozó és javítóvizsgát szerveznek a központi és helyi szabályaik szerint. Mind a három iskolában( alap-középfok) jól bevált és alkalmazott eljárással találkoztam. A magántanulók és a javítóvizsgázók részére is írásban küldenek értesítést a vizsgaidőpontról. A PP-ben meghatározott módon írásbeli és/vagy szóbeli vizsgát kell teljesíteni a vizsgabizottság előtt. A vizsgabizottságban a tagok száma 3 fő, a vizsgabizottságok száma a vizsgázók száma és tantárgyai alapján áll fel. Az írásbeli vizsgadolgozatokat a vizsgajegyzőkönyvhöz csatolják, a jegyzőkönyvek őrzési ideje 5 év. Javaslat: Az írásbeli dolgozatok százalékos vagy érdemjegyi értékelése legyen rávezetve a dolgozatra (Rózsahegyi), nem elég csak a jegyzőkönyvi rögzítés. A vizsgaeredményt a naplóba, törzslapba és bizonyítványba megegyezően bejegyzik: ( Kner, Kis, Rózsahegyi). A vizsga szervezésekben kifogástalan gyakorlatot folytat mindhárom intézmény. A javítóvizsgák dokumentációjának kitöltése szabályszerű, pontos. Irattározása megoldott. Az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód érvényesül minden intézményben Az oktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, a feladatok végrehajtásában a gyermekkel, tanulókkal kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét megtartják:  az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeit meghatározzák, a felvételi kérelmeket jogszerűen bírálják el (Kner, Művészeti).  az oktatásban a továbbhaladás követelménye a PP-ben szabályozott és minden tanulónál azonos elbírálással érvényesített ( l.s. osztályozó értekezlet, nevelőtestületi döntés a továbbhaladásról. pl. Kis Bálint nevelőtestületi jegyzőkönyv).  az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása a juttatásokhoz, pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés azonosan érvényesül


13

Gyomaendrőd oktatási-nevelési intézményeinek átfogó szakmai és szakértői elemzése  önkéntes választás szerint szervezett oktatás tanrendje jogszerűen indokolja az elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását (idegen nyelv Kis Bálint, fakultáció Kner …) A tehetségekkel és hátrányos helyzetűekkel való egyenrangú törődés széles palettáját valósítja meg mindkét általános iskola: - egyéni tanulási út biztosítása, differenciált, egyéni személyiség és készségfejlesztés tanórán és tanórán kívül, szakkörök, versenyeken való részvétel. Egyenrangúan figyelnek a hátránykompenzációra és a tehetségfejlesztésre. A mindennapi oktató-, nevelőmunka során érvényesülnek a PP-ben és az IMIP-ben megfogalmazott elvárások, nevelési alapelvek, figyelembe veszik a gyermekek életkori sajátosságait, eltérő fejlődési ütemét, egyéni fejlettségi szintjét, a gyermekek speciális szükségleteit, igényeit ( Rózsahegi, Kis Bálint, Művészeti) Az iskolai nevelés, oktatás során tiszteletben tartják a gyermekek jogait, a gyermekek személyiségét, emberi méltóságát (Kner Imre pozitív iskolai légkörét közvetlenül is megtapasztaltam). Az iskolai szocializációban érvényesül az inkluzív pedagógia, az elfogadás, az odafigyelés. Elismerésre méltó módon valósítják meg a speciális nevelési célok, - köztük a szociokultúrális hátrányok csökkentését -, valamint a differenciált egyéni bánásmód praxisát (Rózsahegi, Kis Bálint, Kner kollégium). 2.4. Törzslapok, bizonyítványok vezetése Az osztályfőnökök megfelelően vezetik az osztálynaplót, a törzslapot, és a bizonyítványt, az alapfokú művészetoktatási intézményben az egyéni foglalkozási illetve a csoportos foglalkozási naplót, a törzslapot és bizonyítványt, a szakszolgálati intézményben az egyéni és csoportos naplót. A törzslap és bizonyítvány egyaránt közokirat, kiállítása és vezetése szigorúan szabályozott, továbbá csak az OKM által előírt okmány használható. A bizonyítvány-nyomtatványok kezelése mind a négy iskolában felelősen történik. Az iskolák az üres bizonyítvány-nyomtatványokat zárt helyen tárolják. Kiállításkor adják át a szükséges számú nyomtatványt az osztályfőnököknek, szaktanároknak. Felhívom a figyelmet az iskolák nyilvántartási kötelezettségére: - az üres bizonyítvány-nyomtatványok, - a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványok, - az elrontott és megsemmisített bizonyítványok vonatkozásában. A nyilvántartás pontos vezetése a hamisítások elkerülése érdekében szükséges preventív eljárás. Elveszett, vagy megsemmisült üres bizonyítvány-nyomtatvány érvénytelenségéről közleményt kell közzé tenni Oktatási és Kulturális Közlönyben megjelölve az azonosítószámot és az érvénytelenség időpontját. Ilyen eljárásra nem volt precedens sehol, ez az őrzés biztonságát is igazolja. A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó pedagógus a felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a határozatokat és a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal feltüntetik. A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. Ebben találtam eltérő jelölést mind a négy oktatási intézményben pl. csillag és az eredeti beírás nem lett áthúzva. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával helyesen hitelesítik. Az iskola a tanulókról - a tanévkezdést követő harminc napon belül - törzslapot, kollégiumban törzskönyvet állít ki. A nyilvántartási lapon feltüntetik az iskola nevét, címét, OM azonosítóját és a tanuló azonosító számát. A nyilvántartási lap csak a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazza. A törzslap tartalmazza a tanuló év végi szöveges minősítését, osztályzatait,valamint a tanulóval kapcsolatos döntéseket, határozatokat. Az SNI-s tanulóknál a törzslapon feltüntetik a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. Használt nyomtatvány A.Tü. 30/K. r.sz. Korrekciós javaslat: a középiskolában a 12. évfolyam elvégzése után az üresen maradt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell, az általános iskolában ez megtörténik. A bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani, két dokumentum ( + osztálynapló) egyezősége fennáll. A bizonyítványokban az iskola OM azonosítója és a tanuló azonosító száma megtalálható. 2.5. Tantárgyfelosztás Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához valamennyi intézményben elkészül a tantárgyfelosztást. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója - a nevelőtestület véleményének kikérésével - hagyta jóvá. A fenntartó szignálja, de nem jóváhagyó jogkörben, elsősorban törvényességi és pénzügyi szempontú ellenőrzéshez szükséges a bemutatás és megküldés. A tantárgyfelosztás a tanév végi értekezleten kerül ismertetésre a következő tanévre vonatkozóan, az iskolavezetők ezt az eljárást betartják. A tantárgyfelosztásokban érvényesül az arányos teherviselés, a többletfeladatok arányos elosztása.


14

Gyomaendrőd oktatási-nevelési intézményeinek átfogó szakmai és szakértői elemzése Az iskolák tantárgyfelosztásai megfelelnek a szakmai és jogszabályi követelményeknek. A túlmunkaórára előírt jogszabályi rendelkezés megsértése, a túlmunkakeret túllépése (Kjt. 55/A. §-a) egyik intézményben sem fordult elő. Tanulócsoportok kötelező óraszámai (tanórai, tanórán kívüli) A Pedagógiai programokban nincs oktatási többletfeladata egyik iskolának sem, így a Közoktatási törvényből lehet az iskolák órabankját kiszámítani. Az elmúlt időszak minden évét (2004, 2005, 2006, 2007, 2008) ellenőriztük e tekintetben a PP-n keresztül. Az óraszámok a törvényben meghatározottak szerint kerültek kiszámításra Minden évre kiszámították az iskolai órabankot és ennek alapján kerül meghatározásra az éves pénzügyi költségvetési terv. Ez a metodika megkönnyíti az önkormányzat költségvetési tervezését és előrelátását. A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét. A sajátos nevelési igényű tanulók részére akár integráltan, akár szegregáltan tanulnak biztosított a Ktben meghatározott mértékű habilitációs és rehabilitációs foglalkozás. A Kt. 8.§ (3) bekezdés módosításával a nem szakrendszerű oktatást az 5. évfolyamon a 2008/2009-es tanévtől kell megszervezni, a jogszabályi követelményeknek megfelelően az iskolák átdolgozták a helyi tantervüket és a Képviselő-testület jóváhagyta a PP módosítását. A 2006/2007-es tanévvel befejeződött a csökkentett óraszámot eredményező tantervbevezetés, mely álláshely vagy túlóracsökkenést eredményezett éveken keresztül. Az ezzel összefüggő létszámcsökkentéseket a fenntartó végrehajtotta. A jelenlegi tanévtől állandó órabankkal lehet számolni egy kivétellel: - az egyéni foglalkozás 9%-on álló és évente 1%-kal való növekedése a végleges 12%-os beállásig. Ezért álláshely csökkenést a tanulócsoportok óraszámcsökkenésből már nem, csak osztályösszevonásból - ha az indokol t- lehet elérni a következő években. Az osztályok szervezésénél a Kt előírásait figyelembe vették. Első osztálynál 53 fő felett, 5. osztálytól 61 főtől, 9 osztálytól 71 főtől 3 osztályt lehet indítani. A Kt. 2006. júniusi módosítása lehetővé teszi a maximális létszámtól való eltérést + 20 %-ban, ha az óvodában két óvodai csoport, iskolában egy évfolyamon legfeljebb két osztály indul. A maximális létszám feletti osztályszervezésre egyik intézményben sem kényszerültek. A tanulócsoport létszámoknál a kistérségi társulás létszámhatárait is figyelembe kell venni, eszerint alsó-tagozaton minden évfolyamon meg kell haladni a 15,75 főt, felső-tagozaton minden évfolyamon a 17,25 főt, óvodában a 15 főt. Ennek a követelménynek Gyomaendrőd és a társult önkormányzatok megfelelnek a 2007/2008-as tanévben, becslés alapján a következő tanévekben is. Az önkormányzat minden évben a költségvetés tervezésekor, illetve tanévindítást megelőzően határozza meg a következő tanévben indítható tanulócsoport számot. Pedagógus álláshelyek száma, órakedvezmények érvényesülése Az órabankból lehet a számított álláshelyeket meghatározni. Az alap és középiskola a PP-ben bemutatja a szükséges és Kt-ben biztosított órabankot, ezek ellenőrzése helybenhagyóan megtörtént. Az ellátandó feladaton alapuló órabankra számított álláshelyek és annak megfelelő foglalkoztatás ellenőrzése a tantárgyfelosztáson keresztül valósult meg. Az intézmények tantárgyfelosztása szakmai, tanügy-igazgatási szempontból is megfelelőek, pontosak, precízek.  Művészeti iskola álláshelye 9 fő, alkalmazott létszám 9 fő és a meghatározott túlóra lefedi a feladatellátást.  Rózsahegyi iskola ellátott feladat órabankja: 1004 óra/hét, számított álláshely: 49,3 fő álláshely álláshely szám: 40 fő és heti 108 túlóra = 44,9 fő különbség: - 4,4 fő  Kis Bálint iskola ellátott feladat órabankja: 1012 óra/hét, számított álláshely: 49,8 fő álláshely tényleges álláshely szám: 45 fő és heti 23 túlóra = 46,04 fő különbség: - 3, 76 fő  Kner Imre Középiskola órabankja szerinti álláshely és a tényleges 27 álláshely valamint a heti túlóra lefedi a feladatellátást. A két általános iskolában a számított álláshely nem egyezik az iskolák tényleges álláshely számával és túlóráival, kevesebben látják el a feladatot. Ennek oka a Kt. 2006. nyári módosítása kapcsán a díjazás nélkül ellátható órák elrendelhetősége miatt végrehajtott létszámcsökkentés, majd a törvény e passzusának törlésével az elvont álláshely nem került visszaállításra. Az iskolák ezt a hiányt átmenetileg kezelik (pl. pályázaton nyert foglalkozásokkal, munkaidőkeret kihasználása…).


15

Gyomaendrőd oktatási-nevelési intézményeinek átfogó törvényességi szakértői elemzése 3. Tanuló- és gyermekbalesetek Az óvodákban gyermekbaleset nem volt az elmúlt időszakban. Védelmi szabályok működtetésére a gyermekek és a felnőttek tekintetében nagy figyelmet fordítanak. Munkavédelemmel és balesetvédelemmel összefüggő feladatokra megbízással külsős foglalkoztatású szakembert alkalmaznak az intézmények. Az ezzel összefüggő feladatellátás maradéktalan és szakszerű továbbá pontosan adminisztrált. Munkavédelmi, Tűzvédelmi szabályzattal minden intézmény rendelkezik, az éves munka és tűzvédelmi oktatást gyermek és felnőtt vonatkozásában is megtartják és dokumentálják. A menekülési útvonalak kifüggesztettek, évente egyszer próbát tartanak. Az óvodában, középiskolában, Rózsában nem fordult elő, a Kis Bálint iskolában is alacsony számban fordult elő baleset: 2008-ban 1 fő tanuló, 2004-ben, 2006-ban, 2007-ben egy-egy fő felnőtt munkavállaló szenvedett munkahelyi balesetet. Kivizsgálásuk, jegyzőkönyvezésük az előírt nyomtatványon megtörténik. Egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a követő hó 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak, a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény őrzi, ellenőrzésük során mulasztás tényét nem lehet megállapítani. Az OM-nek történő jelentések online történnek, pontosak. A KIR rendszerbe történő intézményi szintű belépés kiépített, statisztikai adatszolgáltatás határidőben megtörténik. Súlyos baleset nem történt sehol. 4. Irattár Az intézménybe érkezett iratokat megfelelően iktatják. Az iktatókönyvbe történő bejegyzés naptári évenként újra kezdődő sorszámmal történik. A beérkezett iratokon és az iktatókönyvben feltüntetik az érkezés napját, az iktatószámot, az ügyintézés helyét és idejét, az irat aláírójának nevét, beosztását és a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. Az iratok kézbesítése postán vagy postakönyvvel történik. Az elintézett iratokat irattárba helyezik. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg, minden intézmény szabályozza az irattározási rendet. Az irattári őrzés idejének lejártával legalább 5 évente selejtezni kell. A tervezett iratselejtezést szintén meg kell küldeni az levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak - a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett - hozzájárulása alapján lehet. Az irattár nem selejtezhető tételeit, ötven év után át kell adni az illetékes levéltárnak. Ahol selejteztek ( Rózsahegyi, művészeti) ott szakszerűen jártak el, a középiskola évtizedek óta nem selejtezett, ezért 2009-ben elodázhatatlan a selejtezés megtartása. Jegyzőkönyv Jegyzőkönyvet mindig készítenek, ha jogszabály előírja, továbbá ha az oktatási intézmény nevelőtestülete az intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben dönt, véleményez, javaslatot tesz, vagy, ha azt rendkívüli esemény indokolja. Az elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendeli. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. A jegyzőkönyvek tartalmilag és formailag megfelelőek, azokat amelyek a fenntartó számára lényeges információkat tartalmaznak és összefüggnek az irányítással, működéssel - határidőben megküldik a fenntartónak. 5. Munkáltatói dokumentumok 5.1. Személyi anyag Személyi anyagok: A vizsgálat során elsősorban a következő jogszabályi rendelkezések érvényesülése került elemezésre  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.),  a Kjt. közoktatási intézményeknél való végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet (Vhr.)  a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.),  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény ((Kt.),  a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet (Kr). A Kjt. 83/B. §-a szerint a munkáltatónak a közalkalmazottról a törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást (közalkalmazotti alapnyilvántartás) kell vezetnie. Vegyes tapasztalat alakult ki, van ahol az alapnyilvántartás ( Kis Bálint) hiánytalan, pontos és rendezett, a másik két iskolában (Rózsahegyi, Kner Imre) az iratgyűjtőkben elhelyezett személyi anyag rendezett. Cél mindkettő együttes rendezettsége. A részben önállóan gazdálkodó intézmények vonatkozásában a művészeti iskolában nincs semmilyen személyi anyag- hivatkozva, hogy a Polgármesteri Hivatalban van-, a nevelési tanácsadóban és logopédián másolati példányokból mindenkinek készített a vezető személyi anyagot.


Gyomaendrőd oktatási-nevelési intézményeinek átfogó szakmai és szakértői elemzése A bérbesorolások, a tizenharmadik havi illetmény kifizetése, a jubileumi jutalmak megállapítása, a bérpótlékok megállapítása mind az öt vizsgált intézményben jogszerűen és törvényes keretek között történik. A közalkalmazotti előmeneteli rendszer a gyakorlatban megfelelően érvényesül. A munkáltatók kivétel nélkül betartották a háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba történő átsorolás kötelezettségét, és a jogszabályoknak megfelelően állapították meg az illetményt. Erkölcsi bizonyítványt, önéletrajzot, eskü okmányt, fényképet, diploma másolatot, kinevezést a személyi anyagok tartalmazzák (Kt. 16. § (2) bek. b) pont, Kjt. 5. sz. melléklet IV.). 5.2. Továbbképzés, Humánerőforrás helyzete Mind az öt intézmény rendelkezik Továbbképzési Programmal, mely 2008-ban járt le, - kivéve a nevelési tanácsadó, ahol 2010-ig terveztek. Többségében már elkészült (a középiskolában folyamatban van) az újabb etápra, (2008-2013) szóló program. Az éves Beiskolázási Tervek konkretizálják a középtávú program megvalósulását. A tervek végrehajtása megtörtént, a pedagógusok eleget tesznek a 120 órás továbbképzési kötelezettségnek. A pedagógusok a korszerű tanításához megszerezték az újabb ismereteket, módszereket. A Nevelőtestületek törekszenek a korszerű módszerek, eszközök, tanulási elsajátítására, a vezetők a közoktatás vezetői szakismeret megszerzésére. Az elmúlt négy évben a képzés, továbbképzés, önképzés folyamatos tervezése az intézményi célok figyelembevételével történik. Összességében: A humánerőforrás fejlesztése az elmúlt négy évben mind az öt közoktatási intézményben tervszerűen és jogszerűen valósult meg. IV. Ö s s z e g z é s A szakértői elemzés igyekezett feltárni az intézmény törvényes működésében esetlegesen fellelhető hiányosságokat - kifejezetten a minőségi munka segítése céljából. Az önkormányzat közoktatási közszolgáltatási feladat-ellátása bővült az elmúlt négy évben, elsősorban a társulási keretben ellátott oktatási feladatokkal, másrészt a nem önkormányzati feladatellátásból visszakerülő feladattal (l.s óvodai nevelés, művészetoktatási ágak). A szolgáltatási feladatellátás összetettsége nagyobb terhet rótt a hivatal szakági vezetőjére és az oktatási intézmények vezetőire is. A megnövekedett feladatokat a vezetők jó színvonalon oldották meg mind a stratégiai, mind az operatív vezetői munkájukat tekintve. Alapdokumentumok: Intézményi működést meghatározó alap dokumentumokkal rendelkeznek, az elfogadással kapcsolatos eljárási szabályokat (nevelőtestület, diákönkormányzat, iskolaszék) betartják: A pedagógiai programot, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot véleményeztetik és a fenntartóval jóváhagyatják, nyilvánosságra hozatal biztosítva. ( kisebb hiányosságok a részterületnél felsorolva) Az intézmények felelősen gondoskodnak a gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanuló- és gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, a gyermekeket, tanulókat megillető étkezési és tankönyvtámogatásáról, a diákigazolvánnyal, tankönyvvel való ellátásáról. A fenntartó jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási programját, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, költségvetését. Értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét, évenkénti önértékelő beszámoló formájában, melynek nyilvánosságát is biztosítja. A vezetői interjúk és a korábbi írásos beszámolók elemzése alapján megállapítható, hogy mind az öt intézményvezető önértékelésen alapuló intézményi működést bemutató évenkénti beszámolójának megállapításai és értékelései reálisak és helytállóak. Tanügy-igazgatási nyilvántartások vezetése Helyszíni vizsgálat keretében ellenőrzésre kerültek mind az öt (óvoda, iskola, középiskola, művészetoktatási intézmény, nevelési tanácsadó) intézményben a kötelezően vezetendő tanügy-igazgatási dokumentumok. Minden intézmény érvényes, jogszabályban előírt nyomtatványt használ. Vezetésük megfelelő, apróbb hiányosságokat feltárt az ellenőrzés, ezek a részterületnél felsoroltak és korrekciójuk megtörténik. A vizsgálat összegezéseként megállapítható, hogy valamennyi intézmény működése megfelel a jogszabályokban rögzített követelményeknek.


17

Gyomaendrőd oktatási-nevelési intézményeinek átfogó szakmai és szakértői elemzése Összességében megállapítható, hogy az intézmények a közoktatás területén törvényes keretek között látják el közszolgáltatási feladataikat. Az oktatás-nevelés tartalma, szervezete a hatályos jogi szabályozásokkal összhangban folyik. Az intézmények szervezeti rendszerében és működését szabályozó dokumentumaiban nem fordul elő jogszabállyal ellentétes működés illetve szabályozás egy területet kivéve: az Iskolaszék összetétele (Kner Imre középiskola)  Az összetétel esetében nem követték a Kt. 1996. évi módosítását. Korábban (1996. aug. 31-ig) valóban azonos számú képviselőt választhatott a nevelőtestület, a szülők közössége és a fenntartó. Ez az összetétel az iskola társadalmasításának erősítése céljából megváltozott: Az iskolaszékbe a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt küldhet. A fenntartó egy főt delegálhat az iskolaszékbe. A delegálás a fenntartó részéről nem kötelező, de ha él vele ezt csak egy fő erejéig teheti meg. (l.s. Kt. 60.§ (2),(3)). Ez az Iskolaszék SZMSZ-nek módosításával korrigálható. A két általános iskola új feladatokra való nyitottságban, a minőségi munka iránti elkötelezettségben, a többlet feladatok vállalásában élen jár. Tevékenységük fémjelzi a XXI. sz-i iskola minőségkritériumait – vélhetően- a versenyhelyzet is segítette az innovációt és a minőség irányába történő elkötelezettséget. Kiemelendő a versenysport ( két általános és középiskola) valamint az országos tanulmányi versenyeken való szereplés (Kis Bálint, Kner, Művészeti iskola) pedagógiai értéke. A két általános iskolában folyó szervezetfejlesztést, hatékony és eredményt felmutató vezetői munkát, tanügyigazgatási tevékenységet, valamint a középiskola hozzáadott pedagógiai értéket képviselő országos élmezőnyi eredményét a fenntartó Képviselőtestület szíves figyelmébe ajánlom. Javaslat:  Tanügy-igazgatási dokumentumokban a javítás és a záradékolás legyen szabályos és egységes a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapulvételével. Végezetül megköszönjük az intézményvezetőknek és vezető társaiknak a munkánkhoz nyújtott szakmai segítségét.

Békéscsaba, 2008. július 25.

Mucsi Tiborné közoktatási szakértő sz.ig.sz: 004859-02 az Ipszilon Pedagógiai Intézet megbízásából


18

Gyomaendrőd oktatási-nevelési intézményeinek átfogó törvényességi szakértői elemzése

Recommend Documents