2005. április 9.
S AVA R I A
FÓRUM
GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁST JAVASOLNAK
Fotó: Vass Szilárd
– A gyógyszerellátás az egészségügynek sabban együttmûködne az orvossal. Nem receptírásról egy speciális területe. Innen nézve mik az van szó, hanem például cukorbetegek esetében gyógyszertári vércukorszint-mérésrõl, tanácsadásról, s hogy ágazat gondjai? – A gyógyszerészek is érzékelik az egészségügy nyomon tudjuk követni az illetõ terápiáját is, kartont problémáit, ezek közül is kiemelten érint bennünket vezetnénk, vagy rácsatlakozhatnánk az orvosi adatbáaz éves gyógyszer-támogatási keret kérdése. Évek zisra. Ma elsõsorban csak gyógyszerellátási kérdésekóta tapasztalható, hogy a megállapított összeg végül ben kérik ki az orvosok a gyógyszerészek tanácsát. nem elegendõ, és mindig a központi költségvetésbõl – Ön hogy látja, helyesen állapítják-e meg pótolják ki. Számunkra ez azért gond, mert az év a társadalombiztosítás által támogatott és közbeni korrekciós intézkedések miatt kiszámítha- nem támogatott gyógyszerek körét? tatlanok az árak és a gazda– A támogatott gyógysági feltételek. Legalább szerek árai csak kötött móegy évre elõre kellene tuddon változtathatóak, ilyenkor nunk ezeket, hogy tervezszéles körû tárgyalásra van hessünk. Elõfordul például, szükség, míg a nem támogahogy egy gyógyszer – tottak árát negyedévente egyamelybõl nagy mennyisészer a gyártó szabadon emelget beszerzett a patika – év heti. Nem csak az én véleméközepén kerül ki a 90 szányem, hogy nincs jól meghazalékos támogatottságú tározva a támogatott szerek szerek körébõl, így az orvos köre, de a gyógyszerkassza már nem írja fel a betegnek, véges, így meghúzzák a haa patika pedig nem tudja eltárvonalat. A kormányzat is adni. Így nem lehet hosszú foglalkozik a kérdéssel, távra gondolkodni. gyógyszerpiaci rendtartás elnevezéssel már elkészült egy – Még mindig igaz, anyag, ami e tekintetben is hogy a magyarok sokújraszabályozná a gyógykal több gyógyszert szerellátást. Az ármegállapíszednek, mint mondjuk „nincs jól meghatározva tás így átláthatóbbá válna, s a nyugat-európai ora támogatott szerek köre” ez mindenkinek jó volna. szágok lakói? – Nemzetközi összehasonlításban ma már nem kirí– Ön szerint a beteg biztos lehet benne, vóan magas az átlagos magyar gyógyszerfogyasztás, hogy a neki megfelelõ gyógyszert kapja? legalábbis dobozszámot tekintve. Ugyanakkor számo– Egyes terápiás csoportokban már sokféle gyógysan vannak, akik egyszerre sokféle gyógyszert szednek. szer rendelkezésre áll, de vannak betegségek, amelyek – Egyes nyugat-európai országokban a kezelésére csak egy-két készítmény kapható. Úgy tagyógyszerész is felírhat bizonyos szereket. pasztalom, a betegek megkapják a számukra optimális Mit gondol, nálunk ennek mekkora a realitá- gyógyszert. Ha új szer kerül forgalomba, és választani lehet, az orvosok nyitottak. Nem hiszem, hogy az anyasa, egyáltalán szükséges volna-e. – Szakmai körökben folyik errõl eszmecsere, tu- gi tényezõk figyelembevétele a terápia rovására menne. dom, hogy egyes helyeken gyakorlat, de állásfogla- Egyébként egyre inkább elterjedtek az utóbbi idõben a lás errõl nem született még, mert hazánkban nagyon generikus, vagyis olcsóbb készítmények, mintha elinsok mindent meg kellene ahhoz változtatni, hogy ez dult volna valami a költségtakarékosabb gyógyítás irákivitelezhetõ legyen. A patika egészségügyi szolgál- nyában. Szakmai munka folyik az ügyben, hogy a tató jellegét erõsítené ugyan, a gyógyszerészek en- gyógyszertárakat is érdekeltté tegyék az olcsóbb készítnek meg is tudnának felelni, ma viszont talán még mények ajánlásában, kiadásában. igény sincs rá. Egy szorosabb orvos-gyógyszerész – Éri bármiféle hátrány a magyar betegeegyüttmûködést azonban el tudok képzelni, s a szak- ket amiatt, hogy nem minden gyógyszer elmai szervezeteink ez ügyben már javaslatot is tettek. érhetõ itthon? – Egyedileg is sok mindenhez hozzá lehet jutni, – Ez mirõl szól? – A gyógyszerészek már az egészségügyi kormány- be lehet hozatni olyan készítményt is, ami itthon zat elé terjesztették az ún. gyógyszerészi gondozásról nem törzskönyvezett. Mindamellett már olyan széles szóló javaslatukat, amelyrõl még szakmai körökben is a gyógyszerpaletta Magyarországon, hogy ez csak egyeztetés folyik. Ha megvalósulna, ez azt jelentené, egy nagyon szûk kört érint. Túlnyomórészt minden hogy bizonyos betegségcsoportoknál a gyógyszerész elérhetõ nálunk is. jobban bekapcsolódna a terápiába, mint eddig, szorohhá
In memoriam II. János Pál Soha nem fogom azt a napot és azt a pillanatot elfelejteni... 1991. augusztus 19-én a szombathelyi reptéren, a szentmise végeztével méltóságteljesen lesétált a lépcsõkön, elindult a hívek közé, hogy köszöntse õket. Õket, akik több mint százezren azért jöttek, hogy találkozzanak vele. Ott álltam magam is a lelkes – s a pár perce elhangzott üzenettõl átszellemült – tömegben. A szektorunkhoz érve kezet fogott a hozzá legközelebb lévõkkel. A harmadik sorban álltam, s a többiekkel együtt tapssal köszöntöttem. Már túlhaladt rajtunk, amikor váratlanul, szelíden rám nézett, tett egy lépést visszafelé, és a kezek erdeje közt a kezét felém nyújtotta. Szinte megkövülten fogtam meg a kezét, amelynek érintésében, ott és akkor, a világmindenséget éreztem. II. János Pál pápa. Minden idõk egyik legnagyobb hatású pápája, akinek – kérem, higgye el nekem a kedves olvasó, mert megtapasztaltam – valóban rendkívüli volt a kisugárzása. S ez az ember, Szent Péter kései utóda, egy hete már nincs közöttünk. Vagy mégis? Most, a gyász heteiben számos értékelés lát napvilágot huszonhat éves uralkodásáról. De talán az uralkodás kifejezés nem is helytálló, hiszen ha valaki, akkor Õ tényleg szolgált. Szolgálta Istent, szeretett egyházát, és legfõképpen az emberiséget. Tette mindezt hatalmas munkabírással, szent meggyõzõdéssel és szeretettel. Most, halála után különféle jelzõkkel illetik, úgymint: nagy, Isten bajnoka, utazó, reformer, fiatalok pápája és így tovább. Magam úgy vélem, hogy II. János Pál elsõsorban a SZERETET PÁPÁJA volt. Legbensõbb énjébõl, neveltetésébõl, társadalmi származásából ösztönösen és õszintén fakadt a szeretet. Alighanem pápai névválasztásában is fontos szerepet játszott Szent Pál iránti tisztelete, s az apostol által oly’ szépen megfogalmazott szeretet-gondolat vezérelte. Érezték ezt katolikusok milliói is, népszerûsége felülmúlta minden eddigi egyházi vezetõét. „Giovanni Paolo, Giovanni Paolo” – skandálták százezrek nyilvános fellépésein, akár egy futballmeccsen vagy rockkoncerten lettek volna. Meggyõzõdésem, hogy II. János Pál súlyos, ám szép örökséget hagyott a világra. „Ne féljetek!” – voltak elsõ szavai megválasztása után, és ezt sokszor, sok helyütt megismételte: biztatva az embereket az önbecsülésre, az emberi méltóság megõrzésére, a hit megvallására. Ezt érezhettem én is azon a tizennégy évvel ezelõtti napon kézfogása melegében... Horváth Vilmos
J E G Y Z E T
Az orvosok és patikusok együttmûködésének szorosabbá válását várja az egészségügyi reformtól dr. Fülöp Gyula, az egyik belvárosi gyógyszertár vezetõje, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének vasi elnöke. Emellett támogatná, hogy a gyógyszer-finanszírozás rendszere átláthatóbb legyen.
KÉZFOGÁS
H E T I
REFORM ELÕTT AZ EGÉSZSÉGÜGY
3
S AVA R I A F Ó R U M
4
2005. április 9.
K Ö Z É L E T
ÁTSZERVEZÉSEK ÉS ÓVODABEZÁRÁS
Közgyûlés utáni sajtótájékoztatók
A Mézeskalács Óvoda bezárása, a Fõ tér rekonstrukciója és az út-hídfelújítási program helyzete adta a fõ témákat a múlt csütörtöki közgyûlés után megtartott sajtótájékoztatókon. A város nehéz költségvetése szükségessé tette a mielõbbi intézményracionalizálást, melynek elsõ jelei már megmutatkoztak.
Tisztségviselõk: egymilliárdos támogatás A Térségi Integrált Szakképzõ Központra juttatott egymilliárd forintot szimbolizáló emléklapot mutatott
MSZP: útfelújítás
be dr. Ipkovich György a tisztségviselõk tájékoztatóján. A polgármester, összefoglalva a közgyûlésen történteket, elmondta: sajnálatos, hogy a civil szervezetek támogatásáról szóló rendelet módosítását nem fogadta el a közgyûlés, hiszen a módosítás után a civil szervezetek könnyebben jutottak volna támogatáshoz. Hosszú vita bontakozott ki az út-hídfelújítási programról, csalódás, hogy az ígért egymilliárd forintos központi támo-
Szücs Gábor az MSZP sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az óvodát nem úri passzióból zárták be, a városra háruló terhet csak így lehet mérsékelni. Az intézmény megszüntetése nagyobb szakmai gond nélkül megoldható. Soós József, a városfejlesztési bizottság elnöke az útfelújítási programról szólva kiemelte, hogy a munka 1,7 milliárd forinttal indult, a most kapott 50 millió forint támogatás jövõre remélhetõleg több lesz. A felújítás ütemezésével kapcsolatban leszögezte: az idei programba már nem kerülhetnek be új utcák.
Rettegi Attila (Fidesz-MPSZ) szerint a szocialisták számára a pártpolitikai ügyek elõbbre valók, mint a városi problémák. A politikus hozzátette, hogy a városvezetés 5 százalékos hatásfokkal teljesíti az ígéreteket, hiszen az utakra ígért egymilliárd forint helyett mindössze 50 millió érkezett a kormány részérõl. – A gyárbezárásokat óvodabezárások követik, amelyeket ráadásul szakmai okokkal magyaráznak, pedig nem volt hatásvizsgálat sem – hangoztatta dr. Gyimesi József. Mint elmondta, az óvoda népszerû volt, még a szülõk szerint is politikai döntés volt a megszüntetése. A 7. választókörzet egyébként is hátrányos megkülönböztetés áldozata, hiszen a Kertész utca felújítása – amelyet a polgármester megígért – elmarad. Az óvoda megszüntetésével mindössze 10 millió forintot takarított meg a város. Dr. Gyimesi József szerint ennyi megtakarítást akkor
is elérhettek volna, ha a polgármester csökkenti a tanácsadói létszámát. *** „Álmodik a nyomor Szombathelyen” – kezdte sajtótájékoztatóját Böröcz Miklós (MDF). A képviselõ hangsúlyozta, hogy az utak katasztrofális állapotban vannak, a támogatás pedig csupán ötvenmillió forint lett a kormányzat részérõl. Az óvoda bezárása szakmailag és politikailag sem volt indokolt.
Fotók: Czika László
gatásból mindössze 50 milliót kapott a város. A polgármester részletesen beszélt a Mézeskalács Óvoda bezárásáról. Kifejtette, hogy az intézmény bezárása fájdalmas lépés volt, de errõl 400 meg nem született gyerek döntött. Az óvodák nehezebb helyzetben vannak, mint más oktatási-nevelési intézmények, hiszen itt nem lehet vidékrõl bejáró gyerekekkel feltölteni a létszámot. Feiszt György alpolgármester elmondta: a Bartók Terem felújítására a megyével közösen 400 millió forintra pályázott a város.
FIDESZ-MPSZ: hátrányos megkülönböztetés
Gombás Endre tanácsnok közgyûlés után tartott beszámolóján sérelmezte, hogy a civil támogatások odaítélésének könnyítését célzó módosító javaslatot az ellenzék politikai okokból elutasította. A Kulturális Kht. megalapításáról szólva kijelentette: a folyamat elkezdõdött, a Mûvelõdési és Sportház intézményének megszûnése után a peremkerületi klubok civil egyesületek kezelésébe kerülhetnek, és a szintén a Sportház kezelésében lévõ szabadidõközpontot is értékesítik. Óvári Gábor
ZÁSZLÓK A KARNEVÁLRA
Változások a programban fel az egész várost. Elsõ helyezett nem volt, a második helyet Dévai Zsófia háromdarabos zászlócsaládja és Bonin Katalin Savariai mozaikok címû munkája szerezte meg. Az idei karnevál programjáról Szabolcsi Gábor kuratóriumi elnök elmondta, hogy a belvárosi építkezések, így a Fõ téri közmûcsere miatt alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez. A Fõ tér nyugati oldala augusztusra használható állapotba kerül, tehát ott szervezik majd meg a középkori vásárt. A Rákóczi Ferenc utca idén a kézmûvesek utcája lesz, a pincészetek kiállítóit pedig a Thököly úton találhatják a ven-
dégek. A Gayer parkban a megszokott módon alakítják ki a gyerekeknek a Kalandvárat, de új játékkal is bõvül a választék, amelyben ókori életformát idézhetnek fel a gyerekek. A Ferences-kertben az õszi építkezések miatt már a karnevál elõtt lebontják a színpadot, az elõadást – amely Plautus Bögre címû darabja lesz – várhatóan az Egyházmegyei Kollégium udvarán rendezik meg. A Ferences-kert-
Fotó: Czika László
Karneváli zászlópályázat nyertes terveit mutatták be kedden a Képtárban. A Savaria Történelmi Karnevál Közhasznú Közalapítvány és a Képtár közös ötleteként 2004-ben meghirdetett pályázatra 23 textilmûvész pályamunkája érkezett, amelyeket kiállítás keretében mutattak be. Szommer Ildikó karneváligazgató a sajtótájékoztatón elmondta: elsõsorban az ókor, és Szent Kvirin témaköre kötötte a mûvészeket, bár Quirinus története csak jövõre kerül a karneváli események középpontjába. A legeredményesebb pályázatokat megvalósítják, szándék szerint a karnevál idejére a legjobb zászlókkal díszítik
ben a színpad helyén küzdõteret alakítanak ki, ahol a II. Ókori Katonai Találkozóra érkezõ egyesületek tarthatnak bemutatókat. A karnevál csúcspontjának számító, tömegeket megmozgató jelmezes-fáklyás felvonulást szombat este tartják meg, ismétlése pedig vasárnap délután várható.
2005. április 9.
S AVA R I A
NYELVÉSZEK ELÕADÁSÁVAL NYÍLT MEG A MAGYAR NYELV HETE Két izgalmas elõadással nyílt meg Szombathelyen a 39. Magyar Nyelv Hete országos rendezvénysorozata. Legnevesebb nyelvészeink a nyilvános megszólalás felelõsségét és a magyar nyelvstratégia fontosságát hangsúlyozták a Megyeházán.
ti. Mint mondta, nyelvünk megõrzését õ maga és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is szívügyének tekinti, ezért folyamatosan nyelvápolást támogató pályázatokat, programokat hirdetnek. Kitért arra is, mekkora felelõsség terheli a politikusokat, ugyanis a közéleti beszéd alapján ítéljük meg a közéleti gondolkodást is. Minden évben egy központi téma köré csoportosulnak a Magyar Nyelv Hete rendezvényei, idén ez a nyilvános megszólalás társadalmi szerepe – hallottuk. Bozóki András utalt rá: aki helyesen használja a magyar nyelvet, az helyesen is érvel, képes jogainak, érdekeinek érvényesítésére, tehát anyanyelvünk mûvelése a demokrácia alapját jelenti.
Az észt nyelv stratégiáját hozta példaként elõadásában dr. Balázs Géza, a televízióból, rádióból is jól ismert nyelvész. A magyar nyelvstratégia szükségességérõl szólva kiemelte, hogy az információs társadalom kommunikációs zavart idézett elõ, de a hivatali életben elterjedt nyelvhasználat is hozzájárul a problémához, Balázs Géza mindezt az adóbevallási útmutatóból vett idézettel érzékeltette. Megemlítette az SMS és a chat okozta komoly nyelvi változást, és szólt az uniós csatlakozás miatt szaporodó fordítások romló minõségérõl, valamint a média mintaadó szerepérõl is, végül kulturálisnyelvi környezetvédelemre szólított fel. hhá
Fotó: Czika László
Dr. Deme László, a tekintélyes nyelvész elõadásában kihangsúlyozta a felelõsséget, ami azokat terheli, akik hangzó, illetve írott formában nyilvánosan megnyilatkoznak. Úgy látja, évtizedek óta többnyire csak alakul, nem pedig fejlõdik a magyar nyelv. Megfigyelhetõ az is, hogy különvált a magánember és a közéleti ember stílusa, szinte két embertípus létezik, ám akad, akin belül a kettõ ötvözõdik. Deme László azt tanácsolta: a közélet tanuljon emberül!
„KULTURÁLIS VIDÉKFEJLESZTÉS”: CÉL AZ ESÉLYEGYENLÕSÉG Mûvelõdési házak felújítását segíti az NKÖM Bozóki András kulturális miniszterrel csak a Magyar Nyelv Hete országos megnyitója és a tárcavezetõ délutáni elõadása között folytathattunk rövid beszélgetést, annyit mindenesetre így is megtudtunk, hogy új, mûvelõdési házak fejújítását célzó program indul a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma jóvoltából. – Azt nyilatkozta egy helyütt, hogy kulturális vidékfejlesztésre van szükség. Ez mit jelent? – Az esélyegyenlõség megteremtése nemcsak gazdasági, hanem kulturális értelemben is fontos cél. Sok esetben nagy szakadék tátong a fõváros és a vidék között, ezért bizonyos központi kulturális eszközökkel fel kell gyorsítani a felzárkózás folyamatát. De ezt a célt nem központosítással, hanem együttmûködéssel tudjuk elérni. Egyebek közt leromlott állapotú múzeumok, tájházak fejlesztését, a közgyûjteményi állományok frissítését segítõ pályázatokat jelent mindez. – Olyan kistelepüléseket segítene a minisztérium, amelyek anyagi okok miatt nem képesek megõrizni az értékeiket? – Így van, de akár a közepes nagyságú városokról is beszélhetünk. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát is érintette a kötelezõ – a források tíz százalékát jelentõ – tartalékképzés, de így is megteszünk mindent azért, hogy jó modelleket dolgozzunk ki. A mûvelõdési házak felújításához pályázati lehetõséget nyújtunk, azaz egy-egy fejlesztés költségeit felerészben az adott helyi közösség, felerészben pedig a kormányzat állja. E program részletei napokon belül nyilvánosak lesznek. – Már most sikerrel zajlik a Nagy Könyv-mozgalom. Konk-
Fotó: Czika László
Vas megyei népdalokkal vette kezdetét a keddi esemény, a zsúfolásig megtelt díszteremben a Kice együttes adott szép mûsort. A Tudományos Ismeretterjesztõ Társulat, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Vas Megyei TIT által szervezett 39. Magyar Nyelv Hete országos programsorozatát Bozóki András kulturális miniszter nyitotta meg, aki mindenekelõtt arra hívta fel a figyelmet, hogy anyanyelvünk ápolása egyben a teljes magyar kultúra mûvelését is jelen-
5
K U L T Ú R A
Fókuszban a nyilvános megszólalók felelõssége
FÓRUM
rétan mit vár ettõl a kezdeményezéstõl, mire számít? – Azt várom, hogy a hatására legalább öt-tízezer magyar fiatal értékes könyvet vesz a kezébe, megszereti az olvasást, és nem csak a valóságshow-kat nézi majd. – Ön is tudja, nincs színház Szombathelyen. Számíthat-e a város valamilyen minisztériumi segítségre ahhoz, hogy legyen? – Szeretném, ha lenne színház Szombathelyen, de a költségvetés megköti a kezemet. Szembesültem ezzel a problémával, Jordán Tamással, a Nemzeti Színház igazgatójával és dr. Ipkovich György polgármesterrel is szót váltottam errõl, azonban körülbelül százmillió forintra volna szükség ehhez. Jelen pillanatban ez az összeg nem áll rendelkezésre, de bízom benne, hogy egy-két éven belül igen. hhá
ALPOK-ADRIA SPORTÜNNEPÉLY – A BARÁTKOZÁS JEGYÉBEN Az Alpok-Adria Iskola és Iskolai Testnevelés Munkacsoportja Vas megye önkormányzatával, Körmend, Sárvár, Szombathely, Szentgotthárd városokkal, a Berzsenyi Dániel Fõiskolával, valamint a Vas Megyei Testnevelõ Tanárok Egyesületével közösen rendezi meg a 7. Alpok-Adria Sportünnepélyt jövõ hét végén. Az április 15–17-ig tartó rendezvényen az Alpok-Adria régióba tartozó országok diákjai vesznek részt. Két sportünnepély lesz, az elsõ a kisvárosokban, a második Szombathelyen, a Mûvelõdési és Sportházban lesz. Itt két helyszín felváltva áll rendelkezésre a programok bemutatására. A több országból érkezõ diákok a bemutató elõtt sportos programokon vesznek részt. A csónakázás, vízibiciklizés, falmászás, csúszókorongozás, az aerobik, a görkorcsolyázás, a tájfutás, a kosárlabda, a foci jó alkalmat teremt a barátkozásra. A vasárnap 16 órakor kezdõdõ 7. Alpok-Adria Sportünnepélyre a Mûvelõdési és Sportházba a szervezõk szeretettel várják az érdeklõdõket.
S AVA R I A F Ó R U M
T A L Á R
A szûrõvizsgálatok fontosságáról
Bemutatkozik: A SZOMBATHELYI GYERMEKVÉDÕ LIGA
A déli városrészben több 45 év feletti lakos kapott vastagbélés végbéldaganat szûrésére meghívót. Sokan érdeklõdtek, hogy mibõl áll ez a vizsgálat és miért fontos. A colorectális, azaz a vastagbél- és végbéldaganatok elõfordulása gyakori. Magyarországon közel 8 ezer új esetet ismernek fel évente. Ezek a daganatok sokáig tünetmentesen növekszenek, nem okoznak panaszokat, ezért érdemes, sõt szükséges szûrõvizsgálatokat végezni. Az idõben felfedezett daganat ugyanis jól gyógyítható, mivel ilyenkor még nem keletkeztek áttétek. A beteg sokszor csak akkor észlel panaszokat, ha a daganat már jelentõs nagyságot ér el, és a bélcsatorna vastagságát jelentõsen szûkíti. Ilyenkor megváltozik az addigi székelési szokás, sokszor hasmenés váltakozik székrekedéssel. Puffadás, hasi fájdalom, véres széklet, fogyás jelentkezik. Ilyen tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni. Jóval megelõzi ezeket a súlyos tüneteket a rejtett vér megjelenése
2005. április 9.
Dr. Nagy Éva a székletben. Ez szabad szemmel nem látható, csak laboratóriumi vizsgálattal lehet kimutatni. Ezért egy egyszerû székletvizsgálattal szûrhetõ a daganatok jelenléte. Pozitív esetben a beteg további kivizsgálása indokolt. Sokszor nem daganatot, hanem polypot találunk, melynek idõben történõ eltávolítása megelõzheti a késõbbi rákos elfajulást. Várjuk betegeinket a Rumi úti orvosi rendelõ szûrõvizsgálataira, ahol panaszaik kikérdezése után széklettartállyal látjuk el õket. Ezt a fajta szûrõvizsgálatot 45 év felett 2 évente javasolt elvégezni. Megtisztelõ kérdéseiket továbbra is várom: Dr. Nagy Éva
CIVIL TÉR
PANASZKÖNYV HÁZIDOKTOR
6
A Szombathelyi Gyermekvédõ Liga az Országos Gyermekvédõ Liga területi szervezeteként 1992-ben alakult. Önálló egyesületként 1999 márciusától mûködik. Az egyesület alapszabályában megfogalmazott célja a szociális segítõ, prevenciós és lelkiegészség-megõrzõ, gyermek- és ifjúságvédõ tevékenység, valamint segítségnyújtás a szabadidõ hasznos eltöltéséhez, programszervezés. Szervezetünk nonprofit, mely tagjai befizetéseinek, a pártoló intézmények szakmai együttmûködésének, adományoknak és a pályázatokon elnyert támogatásoknak köszönhetõen mûködik. Jelenleg 50 aktív tagunk van, közöttük olyan szakemberek – pedagógusok, orvosok, szociális munkások –, akik kapcsolatrendszerükkel, szakmai tudásukkal, munkahelyi hátterükkel is segítik a Liga céljainak megvalósulását. Szombathelyen kapcsolatot tartunk óvodákkal, általános és középiskolákkal, a védõnõi hálózattal, a gyermekjóléti szolgálattal, így a ténylegesen rászoruló gyermekekhez jutnak el programjaink, segélyakcióink, információink. Ezenkívül Vas megyében rendszeres kapcsolatunk van ifjúsági, szociális és más civil szervezetekkel. Irodánkban – amely sok esetben a fiatalok találkozási helyéül is szolgál – napi 8 órában ügyfélfogadást tartunk. Programjainkkal minél több fiatalt igyekszünk megnyerni, hogy segíthessünk nekik saját gondjaik és kortárscsoportjuk problémáinak megoldásában. Meggyõzõdésünk, hogy a lelki egyensúly megõrzése mellett kiemelkedõ fontossággal kell kezelni a test egészségét is, ezért a jövõben megvalósítandó programjainkkal szeretnénk erre is felhívni a fiatalok figyelmét. Rendezvényeink között szerepeltek: pl. táborok, Mikulás-ünnepség a hátrányos helyzetû gyerekek számára, önismereti és kortárssegítõ csoportfoglalkozások, jótékonysági estek, ruhagyûjtés és szétosztás a szociálisan rászoruló családok gyermekei számára, szünidei szabadidõs programok… stb. Az önismereti és kommunikációs programokon kiképzett kortárssegítõ fiatalok segítenek az õket felkeresõk problémáinak megoldásában, illetve beszélgetnek azokkal, akiknek szükségük van arra, hogy valaki meghallgassa/megértse õket. Új kezdeményezésként délutánonként felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk tanító szakos fiatalok segítségével alsós gyermekek számára. Elérhetõségek: 9700 Szombathely, Kisfaludy S. u. 1. • tel.: 94/331-093
IN MEMORIAM Pénteken a vatikáni Szent Péter-bazilika altemplomának egyik kriptájában helyezték örök nyugalomra II. János Pál pápát. A népszerû katolikus egyházfõ 1991. augusztus 19-én Szombathelyre látogatott, ahol több mint százezer hívõ elõtt tartott szentmisét. Alábbi képriportunkkal búcsúzunk tõle, olvasóink nevében is.
Archív fotók: Czika László
2005. április 9.
S AVA R I A
FÓRUM
7
A SZOCIÁLIS ÁGAZAT IS LEHET SIKERES
Hajnal Ágotát a legmagasabb szakmai díjjal tüntették ki
A kitüntetést – amelyet a Szociális Szakmai Szövetség és Ferge Zsuzsa, a neves szociológus javaslatára ítéltek oda – Hajnal Ágota Szombathely szociálpolitikai intézményrendszerének megteremtéséért, szociális és egészségképének készítéséért, több évtizedes, a gyermekvédelem és a szociálpolitika területén végzett munkásságáért, tanári, módszertani tevékenységéért kapta. Sokszor halljuk, hogy városunk szociális ellátó rendszere országszerte példaértékû, arról viszont már kevesebb szó esik, hogy mindez kinek-kiknek köszönhetõ. A ’90-es évek legelején bõven volt tennivaló ezen a téren. Hajnal Ágota – mint azt érdeklõdésünkre meséli – a rendszerváltás elõtti években „terepen”, azaz a gyermekvédelem területén dolgozott, nap mint nap szegénységgel, társadalmi igazságtalansággal találkozott, és tele volt kérdésekkel, amelyekre az egyetemtõl várt választ. Beíratkozott az ELTE-re, ahol az
országban elõször indítottak ilyen irányú képzést, Ferge Zsuzsa vezetésével. Miután ’88-ban szociológus–szociálpolitikusként végzett az egyetemen, ’91-ben egy pályázat nyomán a szombathelyi hivatalba került népjóléti tanácsosként. Utóbb kiderült, ez az alakulóban lévõ szociális osztály vezetését jelenti. Egy komplett szakmai programmal érkezett, s ’93-ban furcsa módon kellett távoznia posztjáról. A közben eltelt idõ alatt szinte maradéktalanul megvalósította elképzeléseit: elérte, hogy a korábbi gyakorlattal szemben egyénre szabottan nyújtson segítséget a hivatal, a családok gondjait komplexen kezeljék, mindennek a közigazgatásban is megteremtsék az alapját, s kiépüljön az új intézményrendszer. Javasolta a krízis- és átmeneti szállás, a családsegítõ kialakítását, ahová az otthonról elmenekült anyák jöhettek gyerekeikkel, és kezdeményezte az ingyen konyha, valamint a hajléktalan-ellátás beindítását. Hajnal Ágota úgy látja, a
Fotó: Vass Szilárd
A szociális szakma legmagasabb elismerését, Pro Caritate díjat kapott nemrég Hajnal Ágota, a Polgármesteri Hivatal munkatársa dr. Göncz Kinga minisztertõl. A Stratégiai Iroda vezetõje korábban mind a hivatalban, mind pedig „terepen” szociális területen dolgozott, és tapasztalatait a fõiskolásoknak is átadta.
szociális szférában nehéz eredményeket elérni, mégis sikerült nagymértékben fejleszteni a rendszert. – Ahogy nõtt a munkanélküliek száma, egyre inkább feladták az emberek azt a korábbi nézetüket, hogy akinek nincs munkája, nem is rendes ember – utal a rendszerváltás körüli idõszak nehézségeire. – Ha valaki akkoriban odaállt a társadalom által egyébként lenézett ember mellé, akkor õt magát is elítélték, nem volt érték a segít-
Idestova három éve már, hogy lezajlottak hazánkban a választások, és az EU-parlamenti képviselõkre szóló voksokat fogadó szavazókörök is egy éve bezártak. Néhány olvasónk éppen a már zavaró plakátok, választási felhívások, oszlopokra, út menti fákra kiragasztott propagandaanyagok miatt kereste fel szerkesztõségünket, szeretnék ugyanis tudni, hogy milyen intézkedések szükségesek azok eltávolításához. Dr. Szele Györgyit, a Polgármesteri Hivatal igazgatási osztályának vezetõjét arról kérdeztük, hogy milyen törvény szabályozza a politikai plakátok közterületekrõl való eltávolítását. – Egy belügyminisztériumi rendelet harminc napot ad a politikai plakátok és választási felhívások eltávolítására, erre fel is hívtuk a pártok, szervezetek és politikusok figyelmét – mondta el dr. Szele Györgyi. A türelmi idõ leteltével, a hivatal levelet küldött ki az érintetteknek, felszólítva õket a plakátok eltávolítására. Amikor ezek az intézkedések is hatástalanok maradtak, akkor a hivatal szabálysértési eljárást indított, amely pénzbírsággal vagy figyelmeztetéssel
zárult. Az osztályvezetõ elmondta, hogy a politikai pártok néha nehezen tesznek eleget ennek a kötelességüknek. Ugyanakkor a szabályozás sem egyértelmû ebben a kérdésben, hiszen azt úgy alkották meg, hogy az önkéntes jogkövetõ magatartást feltételez. Mivel ez több esetben nem valósult meg, így az igazgatási osztály megvizsgálja, hogy a politikai pártokat milyen egyéb eszközökkel lehet rábírni a kötelezettségük megtartására, ez azonban hosszú folyamat.
ILLETÉKES
VÁLASZTÁSI PLAKÁTOK A KÖZTERÜLETEKEN
ségnyújtás, nem volt presztízse a szakmának. Mára ez megváltozott – mondja. Amit senki nem gondolt még tizenöt éve, az az, hogy a szociális terület sikerágazat lehet. Szombathelyen az lett, de ehhez elengedhetetlen volt az ágazatban dolgozó kiváló és elkötelezett szakemberek munkája. Hajnal Ágota szociális referensként dolgozott tovább a hivatalban, közben a pécsi egyetemen és a szombathelyi fõiskolán tanított, a városi Egészségkép elkészítésével pedig útjára indította azt a kezdeményezést, amelybõl késõbb a hagyományos Egészséghét létrejött. Ma területfejlesztéssel foglalkozik, a szociális szakma azonban nem felejtette el: Pro Caritate díjjal tüntették ki. hhá
S AVA R I A F Ó R U M
SZOMBATHELYI SZÍNTEREK
8
2005. április 9.
KÉPTÁRÉPÍTÕ TÉGLAJEGYEK
Húszéves a Szombathelyi Képtár
Idén lett húszéves a belváros képét meghatározó középület, a Szombathelyi Képtár, amely részben közadakozásból, közakaratból épült fel. Azon kevés épület közé tartozott, amelyet az állam már nem finanszírozott teljes egészében. Máig emlékezetesek azok a téglajegyek, amelyek megvásárlásával bárki hozzájárulhatott az új kulturális intézmény felépítéséhez. Azóta számos nagysikerû tárlatnak és rendezvénynek adott otthont. A sikeres múltbéli események után a szomszédos Iseum átépítésével új korszak is kezdõdhet a Képtár történetében. Az ötlettõl a megvalósulásig A Szombathelyi Képtár felépítésének gondolata már harminc évvel ezelõtt felmerült. 1976-ban Zsennyén, egy értelmiségi találkozón hangzott el, hogy legyen a megyeszékhelyen egy olyan „tér¨, amely hajlékot adhat a szerteágazó és értékes, Vas megyéhez kötõdõ képzõmûvészeti alkotásoknak. Ezt a szándékot erõsítette az is, hogy Szombathely méltó körülmények között szerette volna bemutatni Derkovits Gyula és Dési Huber István életmûvét, amelyet korábban a mai Mátyás király utcai körforgalom mellett álló emlékházban állítottak ki.
Híres kiállítások
Pozsgay Imre, az MSZMP KB tagja elhelyezi a Képtár alapkövét Dr. Gálig Zoltán, a Képtár igazgatója elmondta, hogy a megnyitásig jelentõs mennyiségû képzõmûvészeti alkotást gyûjtöttek össze a megyében is, amelyhez társult még akkor a szocialista kultúrát felvonultató kiállítási anyag. Az elõkészítõ munkát dr. Gonda György vezetésével a Képtárépítõ Egyesület végezte. Ez a szervezet tömörítette a Vas megyei
A Képtárépítõ Egyesület olyan kezdeményezést indított el, amely a szocializmus idején nem volt megszokott. Az épületet kizárólag központi forrásból nem lehetett megvalósítani, hiszen a ’80-as évek közepére a rendszer már pénzügyi nehézségekkel küszködött. Adományokat és felajánlásokat gyûjtöttek, neves elõadókat hívtak meg Szombathelyre, és a bevételeket a Képtár építésére fordították. A
Balról jobbra: Gonda György, Weöres Sándor és Károlyi Amy a megnyitón
A fotókat a Szombathelyi Képtár bocsátotta rendelkezésünkre.
civilek támogatásának bevonását célozták meg az ún. téglajegyek, amelyekbõl szintén jelentõs összeg folyt be. Végül az építkezés 100 millió forintos költségébõl 40 millió forintot sikerült civil felajánlásokból elõteremteni. A Szombathelyi Képtár elsõ igazgatója Salamon Nándor volt. 1996-tól dr. Fabényi Julia, majd 2000 végétõl dr. Gálig Zoltán vezeti az intézményt. A Képtár profilja némileg változott az idõk során. Sokan tartottak attól, hogy a rendszerváltás után a kultúrára nem jut elég pénz, de csak annyi változás történt, hogy az intézmény saját keretbõl nem vásárolt többé. Mûvészeti szempontból a rendszerváltás nem sokat jelentett, hiszen a mûvészi szabadság már a nyolcvanas években kibontakozhatott, az Aczél-féle kultúrpolitika nem éreztette annyira a hatását. – Ma már a pályázatoké a fõszerep – hangsúlyozta Gálig Zoltán igazgató. Mint mondta, a tavalyi költségvetés tíz százalékát már pályázatok útján tudták elõteremteni. Nagy érdeklõdésre számot tartó kiállításokra mindig is Aczél György mûvelõdésügyi miniszter 1985-ben átadja a Képtár épületét szükség lesz ahhoz, hogy a Képtárat több ember látogassa. A koszellemi élet kiválóságait. Az 1985-ös megnyitó el- rábbi fontosabb tárlatok közül kiemelkedõ volt a Thyssõ tárlata a szocialista mûvészetet és Derkovits Gyu- sen-Bornemissza gyûjtemény bemutatása 1986-ban. la munkásságát mutatta be. A tárlat egyik része az Akkor Szombathelyen lehetett megtekinteni többek 1910-tõl a negyvenes évek végéig rendszerezte a között Dürer és Rubens alkotásait is. Az ehhez hasonmûveket, másik része pedig a ’60-as évektõl napja- ló mûveket vidéken egyedül csak Szombathelyen tudinkig vonultatta fel a mûvészeket. Reprezentatív, or- ták fogadni, csak itt voltak megfelelõ klímaviszonyok szágos jelentõséggel bíró képtár nyitotta meg kapu- és biztonságos körülmények. A hasonló kiállításokkal it. Az elsõ évben tekinthette meg a közönség a Kon- késõbb a Képtár már bekerült a köztudatba. dor Béla mûveibõl rendezett idõszaki kiállítást is. A kiállítóhely jövõjét tekintve új helyzetek elé kerülDinamikus növekedés kezdõdött, bár eleinte a két- het. Funkcióját, mûködését nagyban befolyásolhatja ezer négyzetméteres terület megtöltésére kevésnek majd az Isis-szentély rekonstrukciója, azzal egységet albizonyult a mûalkotások száma, sok mûvet különbö- kotva kulturális központ válhat a belváros ezen részébõl. zõ múzeumoktól szereztek be. A gyûjtés már a koÓvári Gábor rábbi években is folyt, leginkább minisztériumi és megyei vásárlások által nõtt a gyûjtemény.
2005. április 9.
S AVA R I A
FÓRUM
9
Bûn és bûnhõdés a XIX. századi Vas megyében
Bûn és deviancia persze létezik, amióta csak társadalmak vannak, de a nagyobb történelmi-politikai változások mindig is egyfajta bûnözési hullámot indítottak el, erre jutottak legalábbis a kutatók. Így volt ez Magyarországon 1848 után is, amikor az új berendezkedés „megzavarta” a különféle csoportokat, ráadásul a jogi rendhez való alkalmazkodás a büntetõ szervek dolgát is nehezítette. Vas megyében – ahogy másutt is – egymást követték a súlyosabbnál súlyosabb bûnperek. 1852-ben – mivel hazánknak nem volt sajátja – az osztrák büntetõ törvénykönyvet, 1853-tól pedig az osztrák bûnvádi eljárást vezették be Magyarországon. Ezt kellett alkalmazni 1861-ig, amikor megszülettek az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok. Ez némiképp a régi törvényekhez való visszatérést jelentette, de közben zajlott az igazságszolgáltatás átalakítása. A szolgabírói ítélõszékeket a járásbíróságok váltották fel, s emellett mûködtek a megyei törvényszékek és az ügyészségek is. Vas megyét – szombathelyi székhellyel – 7 bírói kerületre osztották. A korabeli periratok szerint a Vas megyei törvényszék legtöbb ügyében állatlopás, pénzlopás, fegyveres útonállás, gyilkosság, és nagyon sokszor újszülöttgyilkosság volt a vád. Utóbbi oka az lehet, hogy széles rétegek kerültek ekkor nyomorúságos helyzetbe, ami több anyát gyermeke meggyilkolására késztetett.
szejtésére” biztatta, sõt üldözte õt egy másik gyermeke miatt is, aki egy évvel korábban halt meg. Az apa mindezt tagadta, az iratokat ezért a megyei törvényszék elé terjesztették. Katalin védõje a vád megváltoztatását indítványozta gyermekgyilkosságról magzatelhajtásra, és kérte, hogy vegyék figyelembe: a nõ büntetlen elõéletû, cselekedetét a férfi fenyegetésére tette, mentsége pedig az iszonyú sze-
Különösen jellemzõ az 1861-tõl kezdõdõ idõszakra – amikortól újra mûködhettek a kerületi táblák –, hogy hatóság elleni lázadás vádjával tárgyaltak ügyeket. Erõszakos birtokrendezés Ilyen volt az a csetepaté, ami „gróf Erdõdy Ferenc szétszórt birtokrészei, illetve a jánosházi volt úrbéres közötti
Jog: egyszerre polgári és feudális
Tíz év újszülöttgyilkosságért Kegyetlenül végzett csecsemõjével Gombocz Katalin, a 33 éves pertócsai hajadon, akinek ügyét a vasi törvényszék is tárgyalta. Titokban megszült leánygyermekének benyomta a mellét, majd a sertésól alatt elásta. Az apát bûnrészességgel vádolták, hiszen Katalin állandó üldözésével maga is elõidézte a tragédiát. Mindez úgy derült ki, hogy valaki feljelentette a nõt, akit ezért bevittek a muraszombati járásbíróságra. Elõször tagadta a történteket, majd a rajta elvégzett orvosi vizsgálat után azt vallotta, hogy valóban szült, de a koraszülött gyermek meghalt, s mivel a kovácsmestertõl – akinél szolgált, s aki egyben a gyerek apja – félt, a kis testet elásta a ház kamrájában. A helyszíni vizsgálat persze eredménytelen volt, mire a nyomozást folytató ülnök a félrevezetési kísérlet miatt úgy megdühödött, hogy vesszõzéssel fenyegette meg Katalint. Az ijedségtõl a nõ inkább bevallott mindent. Elmondta, hogy élve született a gyermek, de gazdája a terhesség alatt folyton verte, s „a gyerek elve-
katonákat pedig – akiket a helyszínen nem tudtak elszállásolni – visszarendelték. Másnap új elöljárót neveztek ki a letartóztatott helyett, és a kihasítást elvégezték. Az ügyész „hosszú ideig tartó sanyarúfogságot” kért a bizalommal visszaélt községi elöljárókra, a barázdahúzásra befogott ökröket eleresztõ nõkre, a védelem pedig a letartóztatott személyek nyomorúságos sorsára, illetve a birtok igazságtalan szétszórására hivatkozott. Végül a vádlottak félévi, háromhavi katonavasban letöltendõ börtönt és pénzbüntetést kaptak.
génység. Végül tízévi börtönt és magas pénzbüntetést kapott, ám utóbbit nem teljesíthette, mert semmi értéke nem volt. Az apát háromnegyed évi börtönre ítélték. A buja életvitel is bûn A bûnesetek zöme ekkor a nyomorral és a bosszúval volt összefüggésben, sok volt a váltó- és pénzhamisítás. A kevésbé súlyos ügyeket – mint például egy 8 pengõforintos csalást – a megyei törvényszékek gyakorta utalták vissza a járásbíróságokhoz, Szombathelyen ezért a cselekedetért egyébként „4 heti vasban és közmunkában eltöltendõ börtön”, valamint pénzbírság járt. Több napi sanyarúfogságot kapott az, akire a buja életvitelt rábizonyították, férfiaknál súlyosbító körülményként értékelték, ha az illetõnek felesége, gyermeke is volt, ilyen esetben rabságukban böjtölniük is kellett.
birtokrendezés” során tört ki. Az 1850-es években ez ügyben már született egy ítélet, ezt azonban csak a rendõrségi karhatalom fenyegetésével tudták végrehajtani, pontosabban a végrehajtást megkezdeni, mert a határ kétharmadának felosztása után jött egy parancs Bécsbõl, hogy a munkát le kell állítani. Ekkor a falu egyik része a „már kihasított”, másik a „még ki nem hasított” földjeit vetette be. A bécsi válasz a község számára elutasítást tartalmazott, egy bizottság – karhatalmi kísérettel – ki is szállt a helyszínre, ám a helybeliek, köztük a legnagyobb hangadók, az elöljárók kijelentették: inkább meghalnak, de nem engedik, hogy vagyonuktól megfosszák õket. A „kihasítási kísérletet” a nép ellenállása napokig akadályozta, a tolongásból erõszak lett, mire a katonaság lezárta az utcákat, begyûjtötte a lázadókat, és a szombathelyi börtönbe szállította õket. Közben az alispán rosszul lett, a
Az ezekhez hasonló perek során a nyomozást a közigazgatási hatóságok végezték. Tanúkihallgatási jegyzõkönyvet vettek fel, és tárgyi bizonyítékokat gyûjtöttek, amelyek közül a kisebbeket – mint például egy kocsmai verekedés esetében a késeket – az iratokhoz csatolták. Mindig megvizsgálták a gyanúsított anyagi helyzetét, korábbi életvitelét. Bár a bírósági praxist ekkor már a polgári vonások jellemezték, azért a feudális szemléletet is meg lehetett figyelni. A per kimenetelét nem egyszer befolyásolták elõítéletek, a vádlott származása, társadalmi ranglétrán elfoglalt helye. Bizonyos esetekben nõtt a szakszerûség is, megjelentek például a boncolási jegyzõkönyvek, máskor viszont nem éppen tudományos módszerekkel vizsgálódtak. Gyújtogatásnál tudniillik nem voltak képesek a tûzfészket megállapítani, de a pszichológia is hiányzott az eszköztárból. A fennmaradt periratok – a kutatók szerint – krimibe illõ, minden fantáziát felülmúló esetekrõl tanúskodnak, amelyek a XIX. század emberének életvitelérõl, szemléletmódjáról is sokat elárulnak. S mint kiderül belõlük, Vas megyében sem csak angyalok éltek. szerk.: hhá Forrás: Baloghné Lasics Judit: Tipikus bûnperek Vas megyében az 1850-es, 1860-as években. In: Vas megyei levéltári füzetek 6. Elõadások Vas megye történetérõl II. Szombathely, 1993.
MESÉLÕ MÚLT
CSECSEMÕGYILKOSOK, LÁZADÓK A BÍRÓSÁG ELÕTT
S AVA R I A F Ó R U M
10
FÕSZERKESZTÕI PÁLYÁZAT Szombathely Megyei Jogú Város Közgyûlése pályázatot ír ki a Savaria Fórum címû városi hetilap fõszerkesztõi feladatainak ellátására. Pályázati feltételek: • büntetlen elõélet • az írott médiában szerzett szerkesztõi gyakorlat • a 16/1994. (VII. 8.) MKM rendeletben meghatározott újságírói végzettség, vagy kommunikáció szakos, a nyomtatott sajtóra specializálódott, legalább fõiskolai végzettség. A pályázat elbírálásánál elõny az idegen nyelv ismerete. A pályázathoz kérjük benyújtani: • 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt • szakmai végzettséget, nyelvismeretet igazoló bizonyítvány másolatokat • lényegesebb referenciákról fénymásolatokat vagy eredeti példányokat • részletes szakmai önéletrajzot • elképzeléseit a lap tartalmi és formai elemeirõl, rovatszerkesztésrõl • elképzeléseit a választási idõszakban a politikai esélyegyenlõség megteremtésére a választásokon szereplõk számára. Eredményes pályázat esetén a gyõztes pályázót Szombathely Megyei Jogú Város Közgyûlése nevezi ki, és a Savaria Médiacentrum Lapkiadó Kht. alkalmazotti munkajogviszonyban foglalkoztatja fõszerkesztõi beosztásban, határozatlan idõre, 3 hónap próbaidõ kikötésével. A pályázat benyújtásának határideje: 2005. május 2. 12.00 óra. Az elbírálás idõpontja: 2005. május 26. A kinevezés kezdete: 2005. június 1. A pályázatot és mellékleteit 2 példányban a Savaria Médiacentrum Kht. igazgatójának kell eljuttatni. Cím: 9700 Szombathely, Géfin Gyula u. 22. II. emelet. A borítékra kérjük ráírni: „Savaria Fórum fõszerkesztõi pályázat 2005”. A beérkezett pályázatokat bizalmasan kezeljük.
Helyzetjelentés a Fõ téri vízi-közmû rekonstrukcióról Elkezdõdött a vízhálózat rekonstrukciója a Fõ tér nyugati oldalán, a feltárásos csatorna-rekonstrukció pedig a Fõ tér 14. sz. elõtt, így a munkához szükséges felvonulási terület is kialakításra került. A csõfektetés azonban csak a Savaria Múzeum régészeinek engedélye alapján történhet. A héten kiásott munkaárokban már elõkerült régészetileg értékes lelet, ezért a csõfektetést még nem lehetett elkezdeni. A kutatásra átvett terület helyett újabbakat kell biztosítani, ami a Fõ tér nyugati oldalán, valamint a 17. és 20. sz. környezetében további feltárásokat eredményezhet. Munkaszervezéssel, a kiemelt föld és törmelék folyamatos elszállításával a közlekedés zavarásának csökkentésére törekszünk. Köszönjük megértésüket és türelmüket! (x)
2005. április 9.
SZOCIÁLIS HÉT KEZDÕDIK
Szociológiai elõadások, minisztériumi tájékoztatók az idei programban
Szakmai körökben, és a nagyközönség számára is megszokott már, hogy tavasszal Szociális Hetet szerveznek a városban. Bár csak három napról van szó, több érdekes és hasznos programot kínál a szervezõ Regionális Szociális Forrásközpont Kht. Itt lesz Popper Péter pszichológus, de helyi elõadókkal is találkozhatunk. Minden tavasszal hagyományosan a Szociális Hét keretében találkoznak a szakma képviselõi, s hallgathatnak érdekes elõadásokat a laikusok is. Ezúttal április 13-án, szerdán délelõtt 10-kor indul a program, amikor dr. Ipkovich György polgármester megnyitja az eseménysorozatot a városházán. Prof. dr. Popper Péter pszichológus Az evangéliumi történések a valláspszichológia szempontjából címmel tart izgalmasnak ígérkezõ elõadást, délután pedig a gyermekbántalmazásokról hallhatunk Herczog Mária szociológus jóvoltából. Még ugyanezen a napon Gyebrovszki János, a szombathelyi közgyûlés szociális bizottságának elnöke mutatja be a nagyközönségnek a Szombathelyi Szociális Kalauzt. Másnap, 14-én délelõtt 10 órakor Szabó Sándorné szociálpolitikai helyettes államtitkár beszél a szociális ágazat fejlesztési irányairól, utána pedig Oross Jolán fõosztályvezetõ ismerteti a 2007-tõl 2013-ig terjedõ idõszak tervezési, programozási folyamatát. Késõbb, délután 2 órakor Jóléti csapda címmel hallgathatjuk meg Szalai Júlia szociológus elõadását, majd egy olyan könyv bemutatóján vehetnek részt az érdeklõdõk, amely a bölcsõdei anyanyelvi neveléshez nyújt segítséget gyermekirodalmi válogatásával. Április 15-én, pénteken délelõtt 10-kor Csepeli György politikai államtitkár Versenyképesség és kohézió címmel ad elõ, míg kicsivel késõbb Tausz Katalin, az ELTE tanszékvezetõ egyetemi docense beszél a közönségnek a hazánkban is tetten érhetõ gyermekszegénység jelenségérõl. E napon délután dr. Kovács Zsolt, a szaktárca fõosztályvezetõje a szociális szolgáltatások keretében mûködõ rehabilitáció megújításának alternatíváit ismerteti a szakembereknek. A dr. Göncz Kinga miniszter és dr. Ipkovich György polgármester fõvédnökségével megvalósuló háromnapos program a szociális területen dolgozók kitüntetéseinek átadásával zárul. A Szociális Hét egyébként az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési Szakvizsga Bizottság által akkreditált továbbképzésnek minõsül.
2005. április 9.
S AVA R I A
KI TUD TÖBBET SZOMBATHELYRÕL?
FÓRUM
11
11- es ! VESZÉLYES ÜZEM
Helytörténeti-honismereti vetélkedõ
Kedves Olvasóink! A Megyei Mûvelõdési és Ifjúsági Központtal együttmûködve több héten át tartó vetélkedõt hirdettünk. Célunk, hogy városunk múltjából, történetébõl – játékos formában – minél többet megismerjenek. Hétrõl hétre az MMIK jóvoltából értékes nyereményeket is kisorsolunk a helyes megfejtést beküldõk között. X. forduló: Városunk gyakran emlegetett épülete a Legáth-ház. Hol áll? Ki volt a tervezõje? A megfejtések zárt borítékban leadhatók az MMIK portáján, vagy levélben elküldhetõk az MMIK, Szombathely, Ady tér 5. címre (a borítékra írják rá: HELYISMERETI JÁTÉK, X. FORDULÓ). A válaszok e-mailben is elküldhetõk a
[email protected] címre. Határidõ: április 13.
A minap hallottam a rádióban a statisztikát, mely szerint a megyében 25 embert büntettek a biztonsági öv miatt, kettõt azért mert telefonált vezetés közben, sok úrvezetõt a két szabálysértés kombinációjáért dorgáltak meg. A gyorshajtásról és egyéb szabálysértésekrõl nem is beszélek. Bizony lazák vagyunk a közutakon, és kegyetlenek is. Azt is sokszor hallani a rendõrség felvilágosító reklámjaiban, hogy már 50 km/h sebességnél nagy erejû az ütközés, és ez akár emberéleteket is követelhet. Senki nem veszi komolyan a figyelmeztetéseket, még akkor sem, amikor közel jár a halálhoz. De annak az autósnak, amelyik péppé töri a kocsiját (a városon belül!), akár önhibáján kívül is, ezek a figyelmeztetõ szavak már véresen komolyak. Aki szenvedett már balesetet, biztosan óvatosabb lett, legalább egy kis idõre. Lehet, hogy nem is annyira az anyagi kár miatt, hanem mert rájön arra, mennyire jelentéktelen kis pont az ember az elemek harcában. Mert egy nagy közhellyel élve kijelenthetjük végre: az autó veszélyes üzem. Mondom én ezt a 17 éves újdonsült pilótáknak, akik egy szempillantás alatt képesek átküldeni magukat és társaikat a másvilágra. De mondom a napi robottól megfáradt, álló helyzetben is mélyen alvó családfenntartóknak, a magukat mindenhatónak képzelõ kamionosoknak, azoknak, akik félnek a volán mögé ülni, de mégis naponta megteszik, a bosszúállóknak, akiknek minden helyzetben elsõbbségük kell, hogy legyen. De miért is változzanak meg? Ha nem másért, akkor azért, mert a kárrendezés egyes esetekben akár hosszú hónapokba is kerülhet. Óvári Gábor
NAGY KÖNYV AJÁNLÓ Óvári Gábor ajánlata: Robert Merle: Malevil Az emberiség váratlan helyzettel való találkozása sokakat foglalkoztató kérdés. A sci-fi, ezen belül is a negatív utópia, számtalan dilemmát vet fel, amelyekre a választ talán soha nem kapjuk meg. Robert Merle a biztonságos, kiszámítható társadalmat tüntette el regényében, akár egy kísérletben, megmutatta, hogyan reagálhat az ember arra, ha nincsenek már kapaszkodók. A francia várkastély pincéjében tartózkodó hét szereplõ egy atomcsapást vészel át, a Földön gyakorlatilag megszûnik az élet. A könyv éppen akkor íródott, amikor a hidegháború miatt mindennapos veszély fenyegette az emberiséget. Ki ne foglalkozott volna azzal a gondolattal, hogy mi lenne, ha
vírus, háború, vagy mondjuk egy meteor irtja ki az értelmes életet a bolygón. És mi történne a maroknyi túlélõvel? A végítélet szindróma ma is tart, de a tõle való félelmet talán nem is a halál bekövetkezte jelenti, hanem éppen a túlélés, amelyben rengeteg szorongás, bizonytalanság, harc és új feladat áll elõ. Veszélyhelyzetben azonban nemcsak a negatív érzelmek uralkodnak el, hanem azok a jó emberi tulajdonságok is, amelyeket a modern ember elnyom, mert gyengeségnek tart. Egy újjászervezõdõ társadalom, amelyik elölrõl kezd el építkezni, ugyanazokat a hibákat is elköveti, bár szeretné elkerülni az ismétléseket. Ez is rávilágít arra, hogy valójában az ember természetében rejlik a végzetszerûség, a pusztítás és újjáépítés igénye, ám a technika, így a haditechnika egyre inkább megnehezíti az újrakezdést. A sci-fi és a pszichológia kedvelõjeként akár újraolvasásra is ajánlom a kötetet.
Horváth Vilmos ajánlata: Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából Hajnóczy Péternek, ennek a tragikus életû és sorsú embernek méltán leghíresebb, mármár klasszikusnak nevezhetõ mûve 1978-ban született. A szocializmus szürkeségében az ifjúkorától bevallottan alkoholista Hajnóczy önmagáról mintázta kisregényét. Az író több síkon vizsgálja az ideálisnak mondható szabad cselekvés lehetõségeit: a jelenvalóság hétköznapjainak elemi viszonyaiban, a halállal való szembenézés pillanataiban, valamint az önmaga ellen forduló ember erõszakos tetteinek látomásaiban. Hajnóczy regénye olyan regény, amelyben a törté-
net a legkevésbé érdekes. Fontosabb és tanulságosabb az a finoman kibomló személyiségrajz, amely az írástudó alkotói kényszerérõl szól. Az alkotómunka az organikus létezésre való legnagyobb kísértés, gyarló erõpróba. Hajnóczy – sokunkkal együtt – olyan országban élt, ahol a jogokat formálisan elismerték, de érvényesülésüket ellehetetlenítették. Írói világában, s különösen e kisregényében ez a mély, ellentmondásos élmény is felfedezhetõ. Hajnóczy az életet kibírhatatlannak érzi (e regény írása után három évvel öngyilkos is lett), keresi a kiutat, igaz, egyre reménytelenebbül. Egy meg nem értett ember líraian és õszintén ír önmarcangolásáról, félelmetes látomásairól. Két ok miatt szeretem ezt a könyvet: õszintesége, s ezáltal nyelvezete miatt. Hajnóczy Péter „Perzsiáját” nevezhetném a reménytelenség regényének, ám ha az olvasó figyelmes, akkor a felületi réteg alatt a mélyebb, biztatóbb üzenetre is rátalál.
KÖZLEMÉNYEK
12
S AVA R I A F Ó R U M
2005. április 9.
NYÍLT FOGADÓÓRA GYEBROVSZKI JÁNOSSAL Kedves Olvasónk! Nagysikerû, nyílt fogadóóra sorozatunk folytatódik. Itt az újabb alkalom arra, hogy elsõ kézbõl tájékozódjon. Meghívott vendégünk ezúttal Gyebrovszki János (MSZP) városi képviselõ lesz, aki válaszol az Ön kérdéseire, megosztja gondolatait a város ügyeivel, problémáival kapcsolatban. Április 12-én, kedden 14 és 16 óra között õ várja hívását az 506-551es telefonszámon vagy levelét a
[email protected] e-mail címen. A beszélgetések szerkesztett változatát pedig már jövõ heti számunkban olvashatja. Kedves Olvasónk! Éljen a lehetõséggel, telefonáljon, tájékozódjon elsõ kézbõl!
HELYI VÉDETTSÉG ALÁ TARTOZÓ ÉPÜLETEK
Pályázat
Szombathely Megyei Jogú Város Közgyûlésének Városfejlesztési Bizottsága pályázatot hirdet a helyi védettség alá tartozó épületek, építmények vissza nem térítendõ önkormányzati támogatásra. A pályázat célja: a városképet meghatározó, helyi védettség alatt álló értékek (terület, épület, építmény, építménytartozék) megóvása, állagának megõrzése érdekében elvégzett munkák ösztönzése, amelyek Szombathely lakóinak polgári életszemléletét erõsítik, és a város érdekeinek megfelelnek. Pályázható összeg: a helyi építészeti értékek védelme szempontjából egy átlagos épület, ill. építmény felújításához képest többletköltséget jelentõ munkák ellenértékének egy része. Az önkormányzati támogatás a védett értékek megóvása, állagának megõrzése érdekében elvégzett átlagos megjelenésû épületekhez képest helyi védelmi többletmunkák költségvetéssel igazolt összegének legfeljebb 50%-áig terjedhet. A pályázaton részt vehetnek: természetes személyek, akik helyi védettség alatt álló értékek tulajdonosai, és a kérdéses ingatlanokra vonatkozó jogerõs építési engedéllyel és költségvetéssel rendelkeznek. A pályázatnak tartalmaznia kell: – a kérelmezõ nevét és pontos címét, – a felújítani kívánt ingatlan tulajdoni lapjának három hónapnál nem régebbi hiteles másolatát (amennyiben az építési engedélyhez beadott tulajdoni lap másolat ennél régebbi), – a jogerõs építési engedély tervet, – tételes költségvetést, a többletköltséget jelentõ építési munka pontos ismertetését és annak költségvetését, – a beadvány benyújtásával egyidejûleg a kérelmezõnek nyilatkozni kell a végszámla várható idõpontjáról. A pályázat 2005. évi, de legkésõbb 2006. I. félév végéig befejezhetõ felújításokra vonatkozhat. A megpályázható összeg felsõ határa 1-2 lakásos lakóépület esetén 500.000 Ft, társasházi épületnél minden további lakás-, illetve rendeltetési egység plusz 150.000 Ft pályázati támogatásban részesülhet. A pályázat benyújtásának helye: Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztály, 9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1–3. A pályázatok folyamatosan benyújthatók, amelyeket Szombathely Megyei Jogú Város Városfejlesztési Bizottsága a benyújtást követõ három hónapon belül bírál el. A pályázat eredményérõl minden pályázó írásos értesítést kap. A pályázattal kapcsolatos felvilágosítás a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztályán (Szombathely, Kossuth L. u. 1–3. V. emelet 513. és 514. szobájában) kérhetõ. Telefon: (94) 520-194 vagy (94) 520-189. A pályázat elbírálása két ütemben történik, a pályázat befogadása után megállapodást köt az Önkormányzat a pályázóval a tervezett építkezés megvalósulása esetén kifizethetõ támogatásról. Az így elnyert támogatási összeg kifizetése utólagos elszámolással, számla alapján, az elvégzett munkák helyszíni szemlén történõ ellenõrzése és annak elfogadása után 30 napon belül történik. Amennyiben a pályázó a pályázatában szereplõ építési munkától vagy költségvetéstõl el kíván térni, köteles ezt a Fõépítészi Irodán bejelenteni. A bejelentést a Városfejlesztési Bizottság következõ ülésén megtárgyalja, és esetleg dönt a támogatási szerzõdés módosításáról. Amennyiben a pályázó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és a helyszíni szemle szerint csökkentett tartalmú építési munkával vagy költségvetéssel valósította meg a felújítást, a támogató jogosult egyoldalú nyilatkozattal a támogatási szerzõdést módosítani, illetõleg felmondani. A kérelmezõ a kérelemhez a jogerõs használatbavételi engedély másolatát is köteles csatolni.
RENDELETEK MÓDOSULTAK Tájékoztatjuk Szombathely Megyei Jogú Város polgárait, hogy a Közgyûlés 2005. március 31-i ülésén megalkotott, a város lakosságát érintõ rendeletek közül: 2005. április 1. napján lépett hatályba: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet jogszabályi elõíráson alapuló módosítása. 2005. április 15. napján lép hatályba: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló rendeletének módosítása. 2005. május 1. napján lép hatályba: a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások térítési díjáról szóló önkormányzati rendelet módosítása. 2005. szeptember 1. napján lép hatályba: a nevelési-oktatási intézményekben fizetendõ tandíjak és térítési díjak rendszerének szabályairól szóló önkormányzati rendelet módosításának 4. §-a. A rendeletek teljes szövege megtekinthetõ a Jogi és Képviselõi Osztályon.
ÜGYELETES PATIKA 2005. ápr. 8-án 18.00 órától ápr. 15-én 18.00 óráig ÕRANGYAL (Óperint u. 2.) • ápr. 15-én 18.00 órától ápr. 22-én 18.00 óráig FEKETE SAS (Paragvári u. 70.)
Pályázati felhívás
A 2005. ÉVI KULTURÁLIS PROGRAMOK TÁMOGATÁSÁRA A pályázat célja: 1. A város kulturális kínálatának bõvítése, gazdagítása színvonalas programokkal. 2. A városhoz kötõdõ mûvészeti és kulturális tevékenység támogatása. A pályázók köre: természetes és jogi személyek. Pályázni a következõ témakörökre lehet: 1. Szombathelyen megrendezésre kerülõ mûvészeti és kulturális rendezvények támogatása. (Kivéve azok a rendezvények, amelyek a 2005. évi rendezvénynaptárban támogatottként – (T) betûjellel – vagy a város 2005. évi költségvetésében címzetten szerepelnek.) 2. Szombathelyen megrendezésre kerülõ nemzetközi, országos és regionális kulturális, valamint tudományos rendezvények támogatása. A pályázat benyújtásának határideje: 2005. április 23. Csak postai úton feladott pályázatot fogadunk el! Cím: Polgármesteri Hivatal Kulturális Iroda, Szombathely, Kossuth L. u. 1–3., VI. emelet 605. sz. iroda. A támogatás mértéke: maximum 200.000 forint. A támogatás formája: vissza nem térítendõ támogatás. A pályázat elbírálásának határideje: 2005. május 31. A pályázat eredményérõl a pályázókat írásban értesítjük, telefonon felvilágosítást nem adunk. Egy pályázó több célra is nyújthat be pályázatot. Ez esetben célonként külön Pályázati adatlapot kell kitölteni. A pályázatot egy példányban kell benyújtani. A 2005. évben csak egy alkalommal (tavasszal) írunk ki pályázatot. Pályázni csak a Pályázati adatlapon lehet, amely a Polgármesteri Hivatal Kulturális Irodáján (Szombathely, Kossuth L. u. 1–3., VI. emelet 605. sz. iroda) vehetõ át, illetve letölthetõ a www.szombathely.hu címrõl, az e-ügyfélszolgálat/közgyûlés/pályázatok menüpont alatt. Felvilágosítás kérhetõ: Dr. Gálffyné Szilágyi Annamáriától a 94/520-226-os telefonszámon. Szombathely Megyei Jogú Város Közgyûlésének Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága