Gyógyszerészi gondozás A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) a Gyógyszertár-tulajdonosok Egyesülete (GYTE) közös előterjesztése
Budapest, Egészségügyi Minisztérium, 2005. március 9.
Elő Előterjesztő terjesztő: Dr. Botz Lajos a MGYT fő főtitkára
Előadásban érintett kérdések • Gyógyszerészi gondozás szerepe, célja • Kényszerítő, kiváltó okai • „Terv a változásra, terv a megújulásra” • Gyógyszerészet lehetőségei, közegészségügyi tevékenységének erősítése • Hazai ésszerű tartalmi tagolása és ütemezése
Gyógyszerterápia kulcsproblémái • Gyógyszereltek 40%-a haszonélvező • Rossz beteg együttműködés • Vezető halálozási okok közé tartozik • Kezelés előtt nem ismert, hogy a beteg: haszonélvezője lesz-e a gyógyszerelésnek egy mellékhatás elszenvedője lesz mi számára az optimális dózis • Követő szakértői rendszer hiánya
GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁS: PHARMACEUTICAL CARE
• Alkalmazott szerek hatásának megfigyelése, azok követése • Közreműködés a beteg folyamatos ellátásában • ASHP: “közvetlen felelősségteljes közreműködés a gyógyszeres terápiában azzal a céllal, hogy a beteg életminősége javuljon”
GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁS: PHARMACEUTICAL CARE
• Gyógyszerekre kiválasztására vonatkozó ismertetés • Tanácsadás • Együttműködés javítása • Végeredmény (outcome) értékelése
TÁGABB ÉRTELMEZÉSŰ GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁS • Kibővített gyógyszerészi szolgáltatások • Előny/rizikó optimalizálása • Egészséges életmód promóciója • Új tartalmú orvos-beteg-gyógyszerész együttműködés
Változó filozófia 1.
Cél Elfogadási szakadék
Valóság
2.
3.
Gyógyszertár lehetőségei • Nagyszámú beteg/fogyasztó és gyógyszerész kontaktus (500ezer/nap) • „Betegség” előtt történő találkozások • Egyenletes területi ellátás és színvonal • Hozzájutás esélyegyenlősége • Képzett szakszemélyzet • Általános IT infrastruktúra
Bevezetésének ismert előnyei • Jobb beteg compliance • Csökkentek a mellékhatások • Csökkent „gyógyszerpazarlás” • Hitelesen informált beteg/fogyasztó • Eladás helyett szolgáltatás • Növekvő bizalom az egészségügy iránt • Javuló „egészség-érték”, egészségtudatosság
Bevezetésének útjai • Átfogóan, teljeskörűen (nem célszerű) • Ésszerű tartalmi szakmai tagolással és ütemezéssel • Szabályozást rendező, jogosultságokat rendező ágazati intézkedésekkel • Többlet-forrást igénylő elemeinél modell-kísérletek és számítások elvégzését követően
Első szint jellemzői („minimál program”)
Az egészséges életmód és a helyes gyógyszerhasználat elősegítése: • öngyógyítás, öngyógyszerezés
• gyógyszerkölcsönhatások szűrése • helyes gyógyszeralkalmazás • táplálkozási tanácsadás • krónikus betegségek rizikófaktorairól felvilágosítás, tanácsadás
Első szint „feltételei” • Módszertani levelek kiadása
• Koordinált, validált promóciós anyagok • Közérthető, szakmailag helytálló betegtájékoztató és felvilágosító anyagok • Folyamatos továbbképzés • Lokális és országos együttműködés a társszakmákkal
Észben tartott egészség Egészségügyi Információs Program 2004Cél: A lakosság egészségre való nevelés és a gyógyszerészi tekintély további növelése.
Második szint jellemzői A.) • Krónikus betegségek kialakulásának kockázatára vagy fennállásának valószínűségére szűrővizsgálatok (kérdőív, stb.) B.) • Előző pontban foglaltak meghatározott körének nem diagnosztikus, szűrővizsgálata (pl. BMI, szérum-lipidek, stb.)
Második szint „feltételei” • Módszertani levelek kiadása, vagy „egyszerű” eljárási protokollok kiadása • Vizsgálati kompetenciák, engedélyek tisztázása • Finanszírozás (beteg/fogyasztó)
Harmadik szint jellemzői • A beteggel és orvosával szoros együttműködésben a konkrét betegség terápiájának menedzselése, gondozása (asztma, diabetes, hipertónia) • A beteg gyógyszeres terápiájának követése: (1) hasznának növelése (2) veszélyeinek csökkentése (3) költségeinek optimalizálása
Javasolt hazai modellkísérlet • Választott krónikus betegcsoport(ok)ra • 50-100 hazai gyógyszertár bevonásával • Meghatározott belépés kritérium feltételekkel • 12-24 hónap időtartamra • Tervezett adatgyűjtéssel, monitorozással, kiértékeléssel • Kalkulált forrásigény: kb. 120-300M Ft
Hazai sikeres program „haszonélvezői” • Lakosság • Betegek • Egészségbiztosító • Gyógyszerészek • Egyéb betegellátók • Kormányzat
