GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK Gyógyszerészek
nyomtatott vizsgadolgozatai 1827-1844 Összeállította Dörnyei Sándor
Az előszót írta Grabarits István
A Magyar Gyógyszerészettörténeti Társaság Kiadványa 2010
Támogatók
Kiadó: Magyar Gyógyszerészettörténeti Társaság
ISBN
Nyomdai munkák:
TARTALOM
Grabarits István: Előszó........................................ 1 Bevezetés................................................................ 3 Koricsánszky Vilmos értekezése........................... 10 A rövidítve idézett forrásmunkák.......................... 29 Az értekezők és az értekezések.............................. 33 Időrendi mutató...................................................... 223 Hely- és névmutató................................................ 227
ELŐSZÓ A Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság megalakulá sakor (2002) elhatározta, hogy kiadványokat jelentet meg. A kezünkben lévő kötet ennek az++ első darabja. A „Gyógyszerésztörténeti Könyvek” sorozatcímet nemcsak a Társaság nevére utalva választottuk, hanem úgy gondoljuk, a továbbiakban sokféle témájú kiad vány belefér ebbe. A sorozat jelképének motívumát a hajdani Gyógyszerészek Évkönyve sorozatból vettük, ezzel is ápolva hagyományainkat. A „Gyógyszeres Ertekezések”-ről az eddigi szakiro dalomban nem találunk semmit. Dörnyei Sándornak köszönhetjük azok összegyűjtését és sajtó alá rendezését. A Gyógyszeres értekezések nem csupán egy korszak vizsgadolgozatainak gyűjteménye, hanem a modern magyar gyógyszerészi szaknyelv kialakulásá nak kezdeteitjelenti. A XVIIL század végéig ismert magyar gyógyszer elsősorban kémiai - nevek csak a reakciótermékek egy részét nevezték meg. Azt is a több évszázados hagyomány szerint idegen nyelvből fordították, a flogiszton korszak nevezéktanának megfelelően. Hivatalosan az 1770-es évektől nem is volt magyar gyógyszerészi szaknyelv. A Pharmacopoea AustriacoProvincialis 1794-es kiadása Európában elsőként teret biztosított a ílogisztonellenes nevezék tannak, és elhagyta a sok évszázados alkémiai jelképrendszert. Az új kémiai nevek Lavoisier és Berzelius rendszerét követték. Hazánkban Schuszter János professzor kezdett dolgozni a kémiai nomenklatúra megújításán. 1
1824-től tanszéki társa lett Bugát Pál. Munkájuk eredményeit első sorban a Gyógyszeres Értekezések tették közzé. Tőlük származik a „gyógyszer, gyógysze rész, gyógyszertár, árszabás” szavunk is. Ok szerkesztették az első magyar nyelvű gyógyszerár szabást, ami Taxa Medicamentorum pro regno Hungáriáé et partibus eidem adnexis - Gyógyszerek Árszabása Magyar országra és a hozzá kaptsolt tartományokra alkalmaztatva címmel 1829-ben jelent meg. BaráIjuk volt Prégart János pesti gyógyszerész, aki elsőnek irta ki patikájára a gyógyszertár feliratot. Gyógyszeres edényeire is az új magyar nomenklatúrát égettette. Reméljük, hogy a Gyógyszeres Értekezések kiadásával bepillantást engedünk a magyar nyelvújítás gyógysze res oldalára, megismertetünk soha nem látott életutakat és mindezzel kuriózumot nyújtunk az olvasónak. Grabarits István
2
BEVEZETÉS 1827-ben Frantz György „nevendék patikárius” szülő városában, Veszprémben kinyomtatta azt a „rövid chemiai értekezését”, amelyet egyetemi záróvizsgája alkalmával előadott. Az 1813-ban bevezetett és a következő évtizedekben érvényben maradt egyetemi tanulmányi rend a gyógysze részmesteri oklevél megszerzéséhez három elméleti és egy gyakorlati vizsga eredményes letételét írta elő. A gyakorlati vizsga alkalmával a jelöltnek két meghatározott készítményt kellett a kémiatanár felügyelete mellett „a vegytani oktató helyen” nyilvánosan előállítani és ismertetni. Ezt nevezték magisteriumnak. Az előadás nyomtatásban történő megjelentetése - az orvosi disszertációkkal ellentétben — nem szerepelt a követelmények között. Nem tudjuk, hogy Frantz Györgyöt mi késztette erre az újításra, de példája hamarosan követésre méltónak bizonyult. Schuster János, a kémia tanára ismerte fel az ebben rejlő lehetőséget, s 1829-ben maga szervezte meg egyes „gyógyszeres értekezések” megjelentetését. Schuster a XIX. század eleje óta a magyar irodalmi nyelv megújítása érdekében már eredményesen folyó mozga lomhoz igyekezett csatlakozni. Kidolgozta a kémiai szaknyelv átfogó rendszerét. Erre oktatta hallgatóit: az orvosi és a gyógyszerészi pályára készülőket. Schuster 1802-től a kémia és botanika híres pro fesszorának, Winterl Jakabnak a tanársegéde volt, 1806-tól pedig korrepetitorként a gyógyszerészi kémiából és botanikából készítette fel a vizsgára jelentkezőket. 1810-től haláláig, 1838-ig a kémia professzora volt, közben néhány évig helyettesként a botanikai tanszéket is vezette. így egész pályája során szoros kapcsolatban volt a gyógyszerészekkel. 3
Megmagyarított kémiai szaknyelvének a megismer tetésére és elterjesztésére a gyógyszerészeket tekintette a legalkalmasabbnak. 1829-ben az ő tevékeny közreműkö désével készült el a Gyógyszerek árszabása Magyar Országra és a hozzá kapcsolt tartományokra alkalmaztatva. A korábbi taxák után ez volt az elsó' olyan kiadás, amely latin és német mellett magyar nyelven is tartalmazta a készítmények elnevezését. Schuster kémiai „műnyelve” így kötelezően eljutott valamennyi gyógyszertárba, s vált a szakma számára legalább néhány évtizedre hivatalos nyelvvé. Ennek a nyelvújítási célkitűzésnek a keretében vállalkozott arra, hogy egyes tanítványainak a záróvizsgán tartott előadását nyomtatásban közzétegye. 1829-ben 36 hallgató fejezte be tanulmányait a pesti egyetemen. Schuster közülük tizenháromnak a munkáját kis gyűjte ménybe szerkesztve megjelentette. A kötet előszavában Schuster meg is jelölte célját: „A kémia mostani terjedéséhez alkalmazott nyelvet az. 1829-diki Gyógyszerek árszabása a Ns. Magyar Hazának előadatott;... miképpen lehessen kelljen ezzel élni, legelőször most, ezen nevendék magyar gyógyszeresek meg mutatták.” A kötet címlapja hangsúlyosan kiemeli Schuster szerepét, és megnevezi az értekezések elmondásának az alkalmát. A mai olvasó számára szokatlan Universitas szó akkori fordításának (Mindenesség) a használata. Ugyan-csak szokatlannak tűnik az egyes dolgozatok címkezdete: gyógyszeres értekezés. A korábbi apothecarius, pharmaco-pola, patikárius helyett ekkor a gyógyszeres szót használták a hamarosan általánossá váló gyógyszerész megfelelőjeként. Azt gondolhatnánk, hogy Schuster legjobb tanítványa inak, a legjobban vizsgázóknak az értekezéseit gyűjtötte kötetbe. Ennek a tetszetős feltevésnek a bizonyítására megnéztük a tizenhárom értekező vizsgái minősítését. Ebből kiderül, hogy heten bene (jól), hárman satis bene (elég jól), ketten snfficienter (kielégítően, elégségesen) szere peltek, és csak egy (Engel József) volt, aki valde bene (igen jól) jegyet kapott. 4
Az évfolyam többi 25 tagja között volt még több jó eredménnyel vizsgázó is. A kötet összeállításakor Schuster célja tehát nem a jó tanulmányi eredmények bemutatása, hanem a magyar kémiai szaknyelv alkalmazhatóságának a bizonyítása, az új műszavak teijesztése volt. A vizsgákon a magyar mellett a németet és a latint is lehetett választani. így csak azok jöhettek számításba, akik vállalkoztak arra, hogy feleletüket közlésre alkalmas módon magyarul is leíiják. Akadtak közöttük, akiknek aligha magyar volt az anyanyel vűk (pl. a lőcsei Engel vagy a brassói Eitel), a kellő magyar nyelvismeret birtokában azonban jól megírták érte kezésüket. Az első kötetet a következő évben hasonló címlappal, azonos formában újabb követte. Ebben 15 értekezés jelent meg, vagyis többen éltek a lehetőséggel, hogy kinyomtatva lássák munkájukat. Ehhez a két kötethez minden bizonnyal Schuster biztosította az anyagi fedezetet. Itt azonban - egyelőre ismeretlen okból - megszakadt az értekezések kiadása, 1831-ből és 1832-ből egyetlen egy sem került elő. A kezdeményezés azonban 1833-ban Schuster támoga tása nélkül is folytatódott. Ebben az évben ugyanis 10 „nevendék gyógyszeres” - már nem kötetbe gyűjtve, pro fesszoruk nevének hangsúlyozásával, hanem a kialakult formát követve külön-külön - adta ki értekezését. Ettől kezd ve 1844-ig majdnem minden évben —előbb több, majd keve sebb - vállalkozó akadt, aki saját költségén (vagy támogatók segítségével) tudta kiadni vizsgamunkáját. Az első két kötetben már kialakult formát a legtöbben pontosan követték, az elődök kiadványa olyan apróságok ban is példaként jelentkezett, mint pl. az ajánlások megfo galmazásában („zsendülő gyógyszeresi kora”), a mottó kiválasztásában (a Seneca idézet többszöri előfordulása). A gyógyszerképzésben korán megvalósult a magyar nyelvű oktatás. A hazai nem magyar anyanyelvűek (leg alábbis a magyar nyelvű értekezés megírására nem vállal kozók) és a külföldiek között azonban szintén akadtak olya nok, akik érdemesnek tartották a vizsgán előadottak kinyomtatását. Ezzel magyarázható, hogy a most ismert 99 értekezés között 17 német és 1 latin nyelvű is található. 5
A végzett gyógyszerészek és a megjelent évenkénti megoszlását mutay'a be az alábbi táblázat. 1827 1828 1829 1830 1831 1832 1833 1834 1835 1836 1837 1838 1839 1840 1841 1842 1843 1844
végzettek 24 36 36 34 32 31 39 58 42 49 46 76 70 78 79 74 56 8
értekezések ebből német
értekezések latin
1
-
-
-
-
-
13 15 -
10 11 8 19 5 3
-
-
-
-
-
-
4
-
-
-
3
1
1
-
-
-
-
-
-
1
1 1
4 7
1 1
_
6
_
1
_
-
-
Ezek a számsorok arra mutatnak, hogy Schuster hosszas betegségéig, illetve 1838. máj. 19-én bekövetkezett haláláig a kolerás 1831. és az azt követó' 1832. évet nem tekintve közel azonos szinten mozgott a megjelent értekezések száma. 1837-től viszont látványosan csökkent, ugyanakkkora német nyelvűek aránya megnőtt. 1840 és 1844 között a megjelent 14 értekezés közül 9 német. Ez azt bizonyítja, hogy Schuster utódai (Sadler József és Sangaletti Ede) nem támogatták tanítványaik ilyen irányú törekvéseit. Az értekezések - az egyetemi disszertációk általános szo kását követve — többnyire ajánlással kezdődnek. A szerzők röviden köszönetét mondanak és hálából átnyújtják mun kájukat azoknak, akik tanulmányaik ideje alatt támogatták őket, s talán az értekezések megjelenését anyagilag is segí tették. 6
Természetesen néhányan szüleiknek, hozzátartozóiknak ajánlották dolgozatukat. A fentebb elmondottakból érthető', hogy többen, pontosabban tizenöten tanáruknak, Schuster Jánosnak ajánlották értekezésüket. Schuster köztisztelet nek örvendett a gyógyszerészek és az orvosok között egyaránt, s mikor elhunyt, emlékének megörökítésére az Orvosi Tár című folyóirat országos gyűjtést szervezett. A hozzájárulok nagy száma bizonyítja, hogy egykori tanítványai - már korábban végzett gyógyszerészek és orvosok- így is igyekeztek hálájukat kifejezni. Gyógyszerészettörténeti szempontból azonban különö sen jelentősek azok az ajánlások, amelyek azokhoz a gyógy szerészmesterekhez szóltak, akik pályafutásuk első szaka szában, gyakornoki idejük alatt „példás oktatójuk, tanítójuk” voltak, vagyis akik felkészítették őket az egyetemi tanul mányokra. Ezek sorában megismerhe^ük egy sor olyan gyógyszerész nevét, aki jelentős szerepet vállalt a következő nemzedék szakmai nevelésében. A dolgozatok a vizsga alkalmával elhangzott feleletek kialakult felépítését, módszerét követik, s erősen kötődnek a szokásos formákhoz, a tanár igényéhez. A tanult ismeretek megfelelő elsajátítását kívánták bizonyítani, nem törekedtek új, egyéni megoldásokra. Egy értekezés teljes szövegét közöljük, hogy képet adjunk a fentiekről. Az érdemleges szakmai értekezés, az akkori oktatás szakmai értékelése meglehetősen nagy feladatot jelentene a korabeli kémia alapos ismerete, ugyanakkor a Schuster-féle szaknyelvben valójártasság nélkül. Az értekezések legtöbbje egy nyomdai ív, vagyis 16 lap terjedelmű és az orvosi disszertációk megszokott nyolcadrétű formáját követi. Az amúgy sem nagy terjedelemben benne van a címlap és az ajánlás is. A szerzők általában ezzel a dolgozattal iratkoztak be a kialakuló gyógyszerészeti szakirodalom művelőinek a név sorába, a továbbiakban nem foglalkoztak tudományos munkával. Kivétel talán egyedül a pályaelhagyó Engel József, aki orvos lett, beválasztották az Akadémiába nyelvé szeti munkája elismeréseként. A lepkészet terén jelentős felfedezőként ismert Metelka Ferenc írásait csak halála után tették közzé. 7
Akadnak azonban az ezúttal megismertek között későbbi ismert gyógyszerészcsaládok, így pl. a Koricsánszky, Ferenczy, Ternajgo, Svirbely „dinasztia” korai tagjai. Sztupa György pedig a XIX. század második felében nemcsak a szerveződő gyógyszerészeinek, hanem a pesti közéletnek is egyik nagy szerepet vállaló tagja volt. De többen is voltak, akik hátat fordítottak a gyógyszerészi hivatásnak: néhányan seborvosok (kirurgusok) lettek, má sok a helyi közigazgatásban vállaltak szerepet, polgármester, tanácsnok is volt köztük. Bizonyára voltak, akik gyógyszerészek maradtak, de nem lettek sem tulajdonosok, sem bérlők, hanem segédként fe jezték be pályafutásukat. A szakirodalom azonban ezekkel elég mostohán bánt, a névtárakban is csak esetlegesen talál hatók. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy számos értekező későbbi sorsáról igen keveset, vagy semmit sem tudtunk kiásni. A kötetünkben bemutatott értekezések többségükben ritkaságok. Kis példányszámuk és csekély terjedelmük miatt az idők folyamán zömük elkallódott, elpusztult. Az Ernyey Könyvtárban is csak 33 található a közel százból. Több helyen maradt fenn a Schuster nevével is jelzett két kötet, hála ezek kicsit nagyobb terjedelmének. Érdekes, hogy ezekből az Országos Széchényi Könyvtár olyan példányokat őríz, amelyeket a kézírásos bejegyzés szerint maga Schuster adott a könyvtárnak. A legtöbbet természetesen az Országos Széchényi Könyvtárban találtuk meg, hét értekezés azonban ott sincs meg, pedig több bibliográfia is leírja őket. Ezeket külön csoportban muta^uk be. Van egy olyan dolgozat is, amelyből az egyetlen megtalált példány címlapja csonka, ezért csak ilyen formában tudjuk közölni. Az értekezések megismertetésére azt a megoldást választottuk, hogy másolatban közöljük az egyes munkák címlapját. Az ezzel szembeni lapon a szerzők pályafutására vonatkozó adatokat foglaltuk össze. Ezt kiegészítettük az olyan jellemzőkkel, amelyek a címlapon szerepelnek (terjedelem, ajánlás, mottó).
Az életrajzok esetében elsősorban az egyetemi levéltárban őrzött forrásokéi indultunk ki. Az anyakönyv bői kiderül, hogy a beiratkozó hány éves volt. Ebben az időben ugyanis nem a születési évszámot vezették be az anyakönyvbe. Az így kiszámítható születési év nem biztos, ezért az egyszerű kivonással nyert évszámot megtoldottuk a „körül” szócskával. Megtalálható az anyakönyvben a beiratkozó születési helye, vallása és az édesapa, özvegy édesanya vagy a gyám neve, foglalkozása. Az osztályozási naplókban megörökítették a vizsgákon szerzett minő sítéseket. Az oklevelet szerzők nyilvántartásába vezették be a diplomát szerzők legfontosabb adatait (életkor, vallás, születési hely), továbbá a magisterium megnevezését, a vizsgán szerzett érdemjegyet, a vizsgának és az oklevél átvételének az idejét. (Az oklevelet legtöbbször vagy a vizsga napján, vagy az azt követő napon adták ki.) A levéltári forrásokban talált adatok mellett minden egyes személynél nem hivatkozunk a . korabeli folyó iratokban (Orvosi Tár, Oesterreichische Zeitschrift fúr Pharmazie, Gyógyszerészi Hetilap) és évkönyvekben (Gyógyszerészek naptára, Gyógyszerészek évkönyve) talált említésekre sem. Ezek ugyanis számunkra nagyrészt csak annyit adtak, hogy bizonyos felsorolásokban (egyes rendezvények résztvevői, gyűjtési íveken szereplő adakozók, állásajánlatok stb.) a név és esetleg a lakhely közlését találtuk. A további, idézett szakirodalmi források ennél többékevésbé tovább jutnak, a hangsúly általában itt is a tulajdonviszonyok rögzítésére jut, például a személyzet (gyakornok, segéd) említése igen esetleges. A kötetünkben szereplő gyógyszerészek közül csak néhányról (pl. Engel, Metelka, Sztupa) találtunk részletesebb életrajzot. Ezen a téren tehát az újabb kutatói nemzedékre még sok feladat hárul. Eredményeket hozhat a „dinasztiák” feldolgozása, ennek során remélhetőleg sok lappangó adat, irat, dokumentum ismertté válhat. Dörnyei Sándor 9
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK M E L Y E K E T
A’ KIRÁLYI MAGYAR TUDOMÁNYOS MINDENESSÉGBEN
T E K I N T E T E S
s c h u s t er j á n o s KIRÁLYI OKTATÓ V E Z É R L É S E AL ATT A' MAGYAR NEVENDÉR GYÓGYSZERESEK KISZABOTT KÉSZÍTMÉNNYEIK ELŐ ÁLLÍTÁSAKOR KÖZÖNSÉGESENN ELMONDOTTAK 1829-dik esztend Óben .
P Özvegy P a t z k
e
s
t
ó J o
e
sep
10
n
L a betűivel.
GYÓGYSZERES
ÉRTEKEZÉSEK, mellyeket &» KIRÁLYI MAGYAR TUDOMÁNYOS
MINDENESSÉGBEN TEKINTETES
s c h u s t er j á n o s KIRÁLYI OKTATÓ VEZÉRLÉSE ALATT A*
MAGYAR NEVENDÉK
GYÓGYSZERESEK KISZABOTT KÉSZÍTMÉNYEIK ELÓ ÁLLÍTÁSAKOR
KÖZÖNSÉGESEN ELMONDOTTAK 1830-dik ESZTENDŐBEN.
P E S T E N 1830. BE1MEL ÍÓSEF ESZTERGÁM I, ÉS EGY PESTI KÖNYVNYOMTATÁS' TULAJDONOSSA INTÉZETÉBŐL.
11
KÉNSAVAS HÉZAGRÓL (SULFAS CüPIUCí.)
TISZTA TIMÁGRÓL (ALÜWNA PÚRA.)
zmmtaAmtájri BÉKÉS CSABAINEVENDÉK GYÓGYSZERES.
Szent Ivón hava i 1 U4,a 1835 n^ndőlieii.
13
NEMES ÉS NEMZETES
FÁRNEK VINCZE ÚRNAK
GYÓGYSZERES MESTERNEK AZ EMBERISÉG’, TUDOMÁNYOSSÁG' ÉS
NEMZETI MŰVELTSÉG’
BUZGÓ BARÁTJÁNAK,
14
HAJDANI TANÍTÓJÁNAK, JÓ URÁNAK
HÁLADATOS TISZTELETE JE LÉÜL ajánlja
a’ Kiadó.
15
vw Wk
-i ^ ^ *v~>i~i m -ti -fc-yuviLmi^irii n*m>%m>+
Kénsavas Hézag, £Sulfas cupricij Czipriai vagy kék üvegcse, kék gálitz kő; Vitriolum cupri, vei caeruleum , vei de Cypro , vei Vénéiig; — Jtupfec áUttioí, 2Mau« Sitriöl, Mautt
©alijjenflein.
Ezen só már régi időben ösmeretes vala, a* mint az Galeuus és Dioscorides írásaikból kitetzik; ez az utólsó különösen Rézvirág név alatt írja le. De lehetetlen is volt ezen testtel meg nem ösmerkedni, a’ bogy ósak az embe rek rézbányákat mívelni kezdének, mert ezek ben a’ hegy rézsein átszivárgó víz behatása által a’ nem igen ritka rézkénetekből (illyenelc a’ réztűzkő, és a1 rézfény) könnyen tá mad , a'hol azután igen is gyakran vagy más rézérczeken jeges csoportokban, mint termés kék gálítz, vagy vizben felolvadva mint ter mészeti gálitz víz (aqua cementitia) találtatik. Hogy a1 kékkő különféle használhatóságát is az emberek már jó korán átlátták, bizonyosab ból , mert már több századok elolt a’ termés elégtelen lévén, a' mesterségek és az orvosok szükségeikre Cyprus szigetén a’ természet út mutatása szerént azt rnesterségessen készíteni 17
6 kezdék. — A' mi időnkben pedig ezen só hasz* náltatása annyira növekedett, hogy már most az sok helyeken különös nagy gyárakban ké szítethetik. Készítése a különféle gyárakban 3 ezek nek környűlállásaikhoz képest, igen külömbözik; dé ezen külömbség csupáncsak a’hasz nálandó rézkénetet, mellyből majd nem mind nyájában készíttetik, illetti. A’höl elegendő ter més réztűzkő (pyrites cupri) találtatik, ott ezt meg-pergelik; a? pergelt követ a’ levegő béhatásának kiteszik, a minek következésé ben ez elmálik: azután kilúgozzák, a1 lúgot pedig maga módján ín^gjegesítik. — Némelly helyen a’ réz első, választó olvasztásánál tá madó rézkénetet (Síoíjfíem, Sftoljíeá)) használ ják az előbbeni módon. Mivel pedig az imínt mondott módokon készített kék-kő min dég vassal, némellykor még más érczannyaggal is meg vagyon fertőztetve, azért leggyak rabban tiszta rézből készítetik; e’ végre réz lemezek kénkő porral behintve különös kemenczékben az izzásig felhevitetnek, és még izzóan hideg vízbe mártatnak; ezen munka tétel mindaddig ugyan azon réz lemezzel ismételtetik, míg csak ez erre használtatható; az így több ízbéli bémártások után végre kén savas rézaggal megtellett hűtő víz atszívárogtatva a’ jegesedés pontjáig elpárologtatik , és a’ só a’ meghűlés által belőle kijegesítetik. — A niont mondott munkák folyamatját elő kép lehet magyarázni: a' már kész réz kénét a’ pergelés köztt a’ levegőből savítót von ma gához; a’ minek következésében mind a’ réz mind pedig a’ kénő tellyessen savítatnak; tá 18
7 mad így: Hézag, és Kén-sav, mellyek öszvekötve teszik a* kénsavas Hézagot; ezt a' hozzá járuló víz felolvasztja, és az által mindfennem olvadékony részektől elválasztja. A’hol a’ sa vi tás mindjárt a’ pergelés közt meg nem tör ténhetik, mint p.o. a’réztűzkőnél, ott a’míg szükséges Savító későbben a’ levegőn valóelmálás alatt a’ levegőből kipótoltatik. — Az utólszor említett készítésnél, ugyan azon az egy munkatétel alatt elébb rézkénet, ebből pedig a’ további izzás közt kénsavas Rézag támad, melly a’ hűtő vízben fel is olvad. A'hol a’ terniészcti Gáliczvíz el anyira tömény, hogy annak további elpárologtatása nagy költséget nem okoz, ott ennek legjutalmasahb haszon vétele, ha csupa elpárologtat ás és megbűtés által kékkő készítésére forditatik; a’ mi mindazonáltal igen ritka helyen történhetik és történik. A’ gyárakban nagyobb mennyiségben készí tett és szerte szélyel mint árúbeli szer megkap ható kérisavas Rézag általán fogva oíly tiszta, vagy leg-aláhb igen csekély fogással, a’ mint azt alább előadandom, megtisztáltatbató, hogy a’ Gyógyszeres valóban soha annak készítésére nem szorulhat. Ha mindazonáltal akármi okon fogva ebbe ereszkedni kívánkoznék, akkora’ gyárakban divatos, csak nagyobb mennyiség készítésénél jutalmás módot, nékie csak kevés re szüksége lévén, kár nélkül nem igen követ heti ; hanem szándékát czélirányosan csak a’ réznek kénsavban való felolvasztása által érhe ti el. Annakokáért én is ezen só előállítását, melly a’ feladott mester műveim egyike vala, ezen az úton igyekeztem véghez vinni. 19
8 Vettem G lat réz reszeléket és erre egy tök szabású nagyobb üvegben 18 lat tömény Kén savból (Oleum Vitrioli) és 6 lat vízből álló keveréket töltöttem; az egészet a* homokfördöben lassanként és addig felhevítettem, míg csak a’ kénsavacsos gőzkibontakozása, a’kén savnak a’rézrevaló béltatása következésében mutatkozék. Ennek elmúlta után az Üveget a’ tűzről le vettem, és későbben a1 már hideg és majd nem száraz tartalmát 36 lat forró le párolt vízben felolvasztottam, az átszívarogtatott olvadékot pedig elpárologtatás és erre kö vetkező lassú hűtés által megjegesítettem. — Ezen munka folyamatja rövideden ez: a’ réz, mint már a’ nemes érczanyaghoz igen közelálló, a1 levegőből és a’ vízből csak igen nehezen fogadja el a’ Savítót; ha tehát valami erősebb sav bébatása. ennek felvételére kénszeríti, azt sziikségeskép a’ sav egyik részé nek elbontása által igyekezik magának meg szerezni; azért itt is az erős Kénsavtól szorongattatva ennek egyik részét úgy elbontja; hogy magának elfoglalván a’ Savítónak harmad ré szét rézaggá, a’ kénő pedig megmaradott két harmadrész Savítóval Kénsavacscsá válhasson; az utólsó gőz képpen elszál; a’ Rézag pedig a’még el nem bontott Kénsavval egyesülve te szi a’kénsavas Rézagot, mellyel azután vízben való felolvasztás által a’meg nem változott réz től elválasztunk. Kénsav Kénsav Kenő S. $. is.
Kénsavm
Kén sav ács
Rézag
ch'zdl.
Rt-. 20
Rézrri'
9 A’ tiszta kénsavas Hézag szép lazúrkék ferde csürlőded lapú oszlopokban, mellyeknek tulajdon súlyok 2,2, szokott jegesedni; ízzé fanyarú kellemetlen ércznemű, szaga nin csen, 4 rész hideg vagy 2 rész forró vízben fel olvad , nem pedig langban; az olvadékja a’ kék kémlő papírost megveresíti. — A’ leve gőnek kitéve külső képpen fehérporrá omlik, mellyel azután a’ jegek bévonatatnak. Felhe vítve elereszti a’jegesedés vizét, és szinte fe hér porrá válik. Nagyobb hévségben tökéle tesen elbontatik, kénsavacsos és savító szeszt ereget, Rézag hátra maradásával. — Elbon tatik Borkő által is, ha ez az olvadékjához adatik: támad felborkősavas Rézag (Tartras Cuprici acidulus) és kénsavas Hamag. — A1 Sósav az olvadékja kék színét zöldre változ tatja, és akkor a’ hozzá öntött láng többé za varossá nem teszi; ez kétség kívül onnan van, mert sósavas Rézag támadt, melly a1 langban is könnyen felolvad. — Kevés Hamag az ol vadékjából világos zöld igen könnyű alkénsavas Rézagott üttki. Ha az olvadékja több ideig rézaggal pálíttatik, ebből még egy jó részt fel vehet, a’ mi által szinte alkénsavas Rézag tá mad, de az előbenitől az állasztó részek erányára különböző: — ebben t. i. fele annyi a’ Kénsav, az előbbeniben pedig csak egy har madrésze mint sem a’ kielégítetben ugyan annyi Rézaghoz járúl. — Nád-méz és több más növevényi állományok a’ forró olvadékjából anyas rezet választanak el. — Egyébb tulaj donságaiban a' többi réz sókkal megegyez. — 21
10 Alkotó részéi. Á* parány számvetés szerén! | valódi bontá* izerent a* gy ulót csak lnek vérén. ( rhomson. ■Bery.el. Proust, Kirvan.
1. parrtity llezug — 40 V. 32 — 4. — Kensav — 40 —32 — 5. — Víz — 45 — 3<> —
32 32 39
32, 13 31, f>7 30, 30
32 33 35
é*
pedig
40 31 29
Jegeáédftt Keioavaa J2.Ő—ÍUOj 1U0 J 100,00 J 1001 100 Kér, ag.
Ha a’ kénsavas Rézag a’ mostan előadott tulajdonságokkal nem bír, akkor annak tisztátalanságáról meglehetünk győződve; de némellykor , noha a’ külső tekintete azt nem mutatja , még is más idegen sze rekkel meglehet fertőztetve ; illyenek legin kább a’ Vasacs és Horgag , mellyek az árúbeli kékkőben nem igen jritkán találtatnak. — A* vas jelenlétét megtudhatjuk , ha a’ gyanús kékkő vizbeli olvadékját felesleg lévő I-Iúgyagolúval keverjük; mert ezen esetben az elein tén kivállott Rézag ismét felolvad; a’ vas pedig mint Vasag, vagy mindjárt, vagy legalább kevés vártat múlva barna bojtok képiben ki-* válik. — jV Horgag kipuhatolása többféle képpen történhetik: így lia a’ kékkő vizbeli ol vadékjához addig adunk égető Hamagot, még csak ez leváladékot okoz; ekkor kiválik be lőle minden Rézag és Vasag; ellenben a’Hor gag a’ felesleg lévő Hamagban felmarad olvad va, és ezen elébb átszívárogtatott olvadékjá ból kéngyúlat savasvíz által mint fehér por kiüttettetik ; — vagy pedig a’ kékkő olvadék ból a’ Rezet vas rudacs által kiválasztjuk, és ezután az előbeni módon égető Hamaggal el bontatjuk; a’ Vas kiválássá után ismét vagy kéngyúlat savas vizet, vagy Villósavat adunk hozzá; ezen esetben is a’ Horgag jelenlétét a’ fehér Ieváladék mutatja meg. 22
11
A ’ Vassal megfertőztet e tt kékköve t megtisztálhaíjuk, ha aztat egy ide ig gyengén per gel j ük; — mert a’ hévség segítségével a’ Vasac s teljesen Vasaggá savi tátik, és egyszers mind a’ k énsavát elb ocsátja.; ha tehát a’ per gelt kékkö vet ismét vízben felolvasztjuk, ak kor a’ Vasag el marad, és így ezen olvadékból jegese dés által tiszta kénsavas Rézagot kapha tu nk. — Elérhetjük szándékunkat úgyis, ha a’ forró k é k k ő olvadékhoz kevés Fojtósavat adunk, melly a’ YasacsotVasaggá változtatja; e zután p e dig a’ Rézagvizetet (hydras c uprici) egy i deig pálítjuk, és megjegesítjük. Ezen tisztáltatás módja a’ Rézagnak a’ Kénsav hoz való a’ Vasagénál nagyobb vónzódáson alapúi. A* kékkő használtatása, a’ mint már fellyebb említtetett, felette nagy: itt elég legyen megemlíteni azt, hogy az orvosok külömbféle külső és belső betegségek gyógyítására fordít ják, ’s hogy a’ Gyógyszeres és Kémikus eztet haszná lja leginkább a’ Réz készítmények eléálítására. Azon kivííl készítetnek külömb féle festékek, és legújabb időben a’ búza üszők ellen azt javasolják, hogy a’ vetendő magot elébb kékkő olvadékban ásztassák.
23
12
Ti s z t a T i m a g , ( AlumtnaJ tiszta agyagföld , timsófüld; Oxydum aluminii, terra argiüacea , tena nluininaris; íflíathterbe,
$í;onevt>e.
A’ régiek előtt is ösmeretes Timsót, melly a’ tizenötödik századig a’ napkeleti tartomá nyokból hozatott Európába, már az Alkémisták Kénsavból és valami különös földnemü test ből állónak tárták. Ezt a’ testet Stahl, és má sok ő utánna mész földnek álliták lenni; Geoffroy megmutatá 1728ban annak jelenlétét az agyagban; Marggraff pedig 1754ben annak, mind a’ mészföldtőlmind pedig minden ad dig ösmeretes földneinütesttől külömböző tu lajdonságait, tett próbáinak következésében megösmérvén, aztat timsóföldnek (Terra Alnminaris) nevezte. — A’ legújab időkig ezt a’ földet a’ Kémikusok a’ Kémiai elvek közé számlálák, még Davy megmutathatá, hogy az különös érczanynak savítatja, és ezen érczanyat (timany, aluminium) noha tisztátalan állapotban elő is álh'tá, ’s végre Oersted 1825ben, Wöhler pedig 1827ben Gay—Lussac út mutatása szerént tökéletessen tisztán kivá lasztás A’ Timag minden földnemü. testek közül, leivé vén a’ Kovagot, a’ fold felületén legna gyobb mennyiségben találtatik: majd nem tisz tán és megjegesedve teszi a’ Szafirt, Rubint és a’ Gyémántkavatsot (Spatum Adarnantinum); Kovaggal egyesülve számtalan sok kö vekben, és a' közönséges agyagban vagyon je len *, találtatik azonkívül Villósavval a1 \Vawel24
13 l inben, Kénsavval a’Timdedben (aluminites), evvel és Hamaggal egyiit a’ termés timsóban, és a’ Timsókőben, *s úgy t. — A’ növevényi testekben igen ritkán, és csak kicsin mennyi ségben szokott jelen lenni; az állati testekben pedig éppen nem talállatik. Készítésé csupán csak a’ timsóból, de külombféle úton szokot történni; igy: Gay~Lussac hugyagos Timsót bont el egyedül az izzó hévség segitséggével *, de arra szükséges, hogy a’ Timsó éppen semmi Ha maggal ne bírjon, hanem csupán csak kénsa vas Timagból és kénsavas Hngyagból áljon; ezen esetben t. i. mind a’ Hugyag, mind pedig az egész kénsav kibontakozik és elszáll, meg marad a’ Ti mag. Mások a’ közönséges Timsó olvadékjából szénsavas Szikag , vagy szénsavas Hamagáltal ütik ki a’ Timagot; ezt ismét vagy Fojtása vban, vagy Sósavban felolvasztják, és az ol vadékot szénsavas Hamaggal, vagy tiszta Hu* gyaggal újonnan elbontják. Én a’ most mondott módhoz hasonlót kö vettem. — Vettem egy font, (az az 32 lat) szép Timsót; ezt elegendő tiszta lepárolt víz ben felolvasztottam, átszívárogtattam, és an* nyi tiszta Hugyag olút adtam hozzá, még csak az leváladékot okozott. A’ le váladékot tiszta lepárolt vízben több ízben kiédesítettem, azután elegendő meghigított Sósavban felolvasz tottam, az olvadékot pedig, elpárologtatás által clébb jól meg sűrítve, hiives helyen eltettem. Más nap a’ támadott jegekről leöntött folyadékot újonnan tiszta Hugyag olúval, még csak levá ladékot okozott, elbontottam. A’ leváladékot 25
14 most is tiszta lepárolt vízzel ki édesítettem, és papirosközt megszárítottam. Ezen kétszeres munka magyarazatja ez; a’ közönséges Timsó kénsavas Timagból, és kénsavas Hamagból álló kettes só; a’ hozzá adott Hugyag a’ kénsavas Timagot, annak a’ Kénsavát magának elfoglalván, elbontja, mi nek következésében a’ Savítótól megfosztatott *s a’ vízben nem olvadékony Timag az edény fenekére leszáll; de ezen Timag soha sem tisz ta, mert akár millyen gondossan is édesítetik, még is mindég kevés Kénsav és Hamag marad benne; hogy ezektől meg tisztuljon, fel olvasztjuk sósavban: itt a’ Kénsav a’ Hamag gal és szükséges Timaggal újonnan Timsót al kat ; a’ többi Timag pedig Sósavval egyesül; a’ megsúrített olvadékból a’ támadt Timsó kijegesedik, és megmarad tisztán a’ sósavas Ti mag; ha már ehez ismét Hugyagot adunk, ak kor ez a" Sósavval egyesül ’s mint sósavas Hugyag az olvadékban marad, a’ Timag pedig kiüttetik. Az igy készítet, és csak a’ levegőn szá rított Timag fehér, finom, könnyen elmorzsol ható , és a’ nyelvhez tapadó test, mellynek, ha tiszta, sem ize sem szaga nincsen; de ha vassal meg vágj on fertőztetve, akkor a’ reá lehellés után különös agyag szagot hocsájt. A* vízben fel nem olvad, de tökéletessen szét megy. — Nagyobb hévségben a’ még benne lévő vizet elbocsátja, és öszsze suli, a1 mi által némellykor olly kemény lesz, hogy az aczéllal szikrázik; a’ tulajdon súllyá ezen állapot ban 4,152 Royer és Dumás szerént, mint vize zett test alig 2,000* — A’ közönséges ke26
15 ineuezék legnagyobb tűsében sem ömlik, cfea (íyulónak tiszta Savi tó álfal élesztett Lángjá ban , valamint az igen bailratós Volta-oszló* pának körében is legalább felületessen fehér mázzá változtathatjuk. A"' Timag, de csak ha még víz van ben ne , a’ Savakkal igen könnyen egyesül, ki\évén a’ Szénsavval; nóha az ő allyas tulaj donsága már igen is csekély. — A’ Timagsóknak színek nipcsen, a’ vizhen némellyek felolv adnak, mások nem; az oh adékjaik egy ál táljában savanyú ellenhatásnak, fanyarú édeses savanyú ízűek. Azok a’ Timagsók, mellyek’ savai nem tűzállók, a’nagy óbb tűzben el bontatnak. Szinte így elbontatnak a’ tiszta szénsavas, és kéngyulatsavas Égvények (alcalia) által is; mind ezen esetekben a’Timag ki válik. — A’ tiszta Hamag és Szikag a’ Timagsókból eleintén kiütik a’ Timagot; de ha felesleg adatnak hozzá, ezt ismét felolvasztják. — A’ Timagsók’ tömény olvadékjaik Kénsav val és Hamaggal vegyítve jeges leváladékot (Tínisóból állót) adnak. Fojtósavas Ledéraggal (nitras cobaltici) vegyítve a’ forrasztó cső tüzében a’ Timagsók megkékűlnek. Némellyek csupa tüzesedés által elvesztik a’ vízben való olvadékonyságokat. A’ Timag az allyas testekkel is, legin kább pedig az Égvén}ekkel, mind száraz, mind nedves úton, igen könnyén egyesül; á támadt testek, ha nem Égvénynyel készül tek, vízben felnem olvadnak. Egyesül azon kivűl az életmüves testek közelebbi állasztó részei közzül legkönnyeb ben a’ festő szerekkel; de azonkívül több másokkal is. 27
16 Elbontatik a’ Timag a’ ITamahy által a* fehérízzó bévségben; ugyan ebben a’ Szén a’ Vas segítségével is elbontathatja. — A’Galvani villányozás (Electricitas galvanica) által még el nem bontathátták, mint a’ többi foldnemü testeket. Alkotó részei a* T/magnak. Á’ psrány számvetés szerént A.' valddi bontás szerént éé pedig iVy tílót, ónk Inek vévcn. ^ ^. tieyzfliaii, • Davy
t óarany Tiiuany J — Savitó 1 Parány Timag
U * 17
52,U4 47,06 100,00 |
. . ,03,3 . . 56 ... 46,7 . . 44 . . 100,0 I . . 1 0 0
Timag Vizeinek QHydras Aluminae). 1 Parány Timag . . '. . r 1 — Víz......................... 1 Parány Timag Viiet -
'9 26 ||
50,4 34;6 • 100,0. %
A’ tiszta Timagot újabb időkben mind Gyógyszert használni kezdék. Némeliy tisztá talan keverékei régi időtől fogva tartatnak a’ Gyógyszertárokban (bolus alba, rubra, terra sigillata). Egyéb eránt az agyag külömbféle tisz ta állapotában használtatik, a3 Timsó, a’ téglák, külömbféle más cserép edények , magának a’ porczellánnak készítésére is.
28
A rövijíítvc idézel! fonrá-smuiEiLáL
Baradlai-Bársony
Baradlai János Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet története az ősidőktől a mai napig. l-2.kötet. Bp. 1931.
Blázy
Blázy Árpád: A gyógyszerészet meg jelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1849-ig. Zalaegerszeg 1974.
Bugát-Flór
Bugát Pál Flór Ferenc: Magyaror szági orvosrend névsora. 1840re. Pesten 1840.
Ébel
Ébel Zita: A gyógyszerészet megjele nése és fejlődése Pest-Pilis-Solt vár megye déli kerületében (1746-1950). Gyógyszerészdoktori értekezés. Bp. 1984. Gépirat.
Edvi Illés
E[dvi] Illés László: Magyar- és Erdély ország összes gyógyszerészeinek névtára. Vácz 1874.
Gábomé
Gábor Józsefné: Tolna megye gyógy szertári hálózatának kialakulása és fejlődése (1767-1950). Gyógyszerészdoktori értekezés. Bp. 1982. Gépirat.
Gecsei 1976
Gecsei Lajos: Patikák és patikáriusok 1770-1850. Gyógyszerészettörténeti emlékek Békés vármegyéből. Békéscsaba 1976. Gecsei Lajos: Gyógyszertárak, gyógy szerészek 1850-1875. Gyógyszerészettörténeti emlékek Békés várme gyéből. Békéscsaba 1986.
Gecsei 1986
29
Gusbeth
Gusbeth, Eduard: Zűr Geschichte dér Sanitats-Verháltnisse in Kronstadt. Kronstadt 1884.
Győry
Győry Tibor: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899. Bp. 1900.
Knotik
T. Knotik Márta: Gyógyszertárak Csongrád megyében (1738-1947). = A Móra Ferenc Múzeum évkönyve. Történeti tanulmányok 6. Szeged 2003. 375-451.1.
Linzbauer
Linzbauer, Xavér Franz: Statisti des Medicinal-Standes. Wien 1859.
Menner
Menner Ödön, ifj.: Szabolcs vármegye gyógyszertári hálózatának kialakulása (1648-1950). Gyógyszerész-doktori értekezés. Vásárosnamény 1984. Gépirat.
Militar-Schematismus
Militar-Schematismus 1845-1875. Wien 1845-1875.
Péter
Péter H. Mária: Az erdélyi gyógysze részet magyar vonatkozásai. Kolozsvár 2002.
Rothschnek
Rothschnek V. Emil: A Debreczenbiharmegyei gyógyszerész-testület és az általános magyarországi egylet III. kerület IV. járás gyógyszertárai, testülete, és egyletének története alapításuk óta. Debreczen 1882.
Simon
Simon Imre: Magyar gyógyszerészek évkönyve. Temesvár 1862.
Soproni
Soproni László: Nógrád megye gyógy szertárainak kialakulása és története (1701-1918). Gyógyszerész-doktori értekezés. Bp. 1979. Gépirat. 30
Sziliné
Sziliné Decsi Mária: Gyógyszerészet Somogy megyében 1760-1850. Kaposvár 1990.
Szinnyei
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 1-14. köt. Bp. 1890-1914.
Szmodits
Szmodits László: Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára.
B p . 2003. Sztankai
Sztankai István: A gyógyszerészeire és a budapesti gyógyszertárakra vonatkozó adatok. Bp. 1935.
Vondrasek
Vondrasek I. József: A budapesti gyógyszerész-segédek betegápoló egyletének története. 1841-1896.
Bp. 1896.
31
éirlekezíA
és slz ieLezéseL
1. ANGYAL ANTAL 1812-ben Esztergomban született. A sikabonyi előnevű nemes családból származott. Szülei árván hagyták. Rokona, egy Antal nevű esztergomi diakónus gyámsága alatt nevelkedett. Ezért ajánlotta 15 lapos értekezését a „Tekintetes, nemzetes és vitézló' sikabonyi Angyal nem zetségnek, iijúsága gyámjainak, tisztelve szeretett attyafiainak.” A gyógyszerészmesteri vizsga letétele (1836. jun. 15.) után Gyönkön 1837-ben megalapította a Megváltó gyógyszertárat, ezt 1842-ben eladta. Ezután Esztergomban, 1847-ben pedig Kecskeméten működött. Még abban az évben Becs belvárosában, a Kohl-markton lett gyógyszertártulajdonos. 1849. jul. 4-én azonban fegyverrejtegetésért (egy kard és két tőr!), Kossuth kis szobrának tartásáért és koszorúval díszítéséért, valamint Jellacic képének felakasztásáért halálra, in aj d kegyelemből nyolc évi várfogságra ítélték. Kufsteini fogságából kiszabadulva 1857-től a „most létesített” nagymegyeri gyógyszertárat vezette Nagymegyeren halt meg 1877. ápr. 24-én. Szinnyei I. 177-178. - Bugát-Flór 99. - Linzbauer 75. Simon 15. - Edvi Illés 45. - Gyászjelentés - Baradlai János: A kufsteini rab gyógyszerész=Gyógyszerészi Hetilap. ] 937. 230-233. - Ébel 63.
34
G YÚU Y.SZERES ÉRTEKEZÉSEK A’
imáméi (hydrargyrum iodatüm) ÉS A'
lűAmAíöiűda (NITRAg LIXIVAE) , M.ELLYKKKT M AG Y A R K I R Á L Y I TU D O M Á N Y O S K O V E T E M ’ O R V O SI K VRÁNAK KÉMIAI OKTATÓ INTÉZETTBEN készített
ÉS
KÖZÖNSÉG ESEN ELMONDOTT
ANGYAL AH TÁL, Eitlcrgojn , Ctuergcini Nerentlék Gyógyszerei.
Szerit Iván hava 15k
PESTEN, TltATTNEK KÁROLYI NYOMTATÁSA. Ú R I i'TZA < s i a .
35
2. ANGYALFFY MÁRK AURÉL Győrben született 1812 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 23 évesként szerepel. Atyja, Angyalffy Mátyás (17761839) volt, aki öt évig működött a keszthelyi Georgikonban, aztán Pesten a mezőgaz-dasági szakirodalomnak szentelte életét. A Tudós Társaság 1832-ben levelező taggá választotta. Angyalffy Márk Aurél 20 lapos vizsgaértekezését tanárának, Schuster Jánosnak ajánlotta. Mottóul ugyanazt a Seneca idézetet használta, mint korábban Scheidenberg Antal. Pest-Budán lett segéd, a gyógyszerészsegédek betegápoló egyesületétől 1841-ben, majd 1854-ben ismét segélyt kapott. 1858-ban már nem volt az egyesület tagja. Szinnyeil. 179-180.- Vondrasek65-66.
36
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK a’
iésiiiifiéi (a e I!) V M 0 X A L I C D M_)
ÉS 1EGE6ÍTETT
3F
KIRÁLYI MAGYAR
TUDOMÁNYOS EGYETEMBEN, a’
KÉMIAI OKTATÓ HELYBEN KÉSZÍTETT ,
É8
közönsége sen elmondott
IXGmiTY MÁltlC AUKEI*, Győri Nereodék úvégyamirm.
P E S T E M , rKATTNER KÁROLYI NYOMTATÁSA, úri _____
57
utza 612.
3. ANGYALOSY GYÖRGY Nyíregyházán született 1811 körül, az egyetemi anya könyvben ugyanis 23 évesként szerepel. Egyetemi beirat kozásakor édesanyja már özvegy volt. Gyakornoki idejét Kobylitz Dániel nyíregyházi Arany Sas gyógyszertárában töltötte. 16 lap teij edelmű vizsgaértekezését tanárának, Schuster Jánosnak ajánlotta. Késó'bb csak egyszer bukkan fel a neve: 1840-ben a Schuster János emlékének a megörökítésére folyó országos gyűj téshez egy Heves megyei ívenjárult hozzá. Szinnyei 1.180-181.-Menner 29.
38
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK A 7 TISZTA
F AECZETRÓL, -
(DE ACIDO PYROLIGNOSO DEl’URATO) ÉS k'
FOJTÓSAVAS SÚLYAGRÓIL, (DE NITRÁTÉ BARYTAE) MELLYERET A* KIRÁLYI MAGYAR TUDOMÁNYOS EGYETEM* OR VOSI KARÁNAK KÉMIAI OKTATÓ INTÉZETÉBEN KÉSZÍTETT., ÉS TANULÓ TÁRSAI ELŐTT
NEME$ ü?r^'iAii D2'jr (sxiíiimi SZABOLCS NYÍREGYHÁZI NEVENDÉK GYÓGYSZERES,
| « •{ ií
PESTEN, TRATTNER KÁROLYI NYOMTATÁSA
39
ARY GYÖRGY 1805-ben született a Bihar megyei Kötegyánban. 1830. jul. 30-án mondta el nyomtatásban 22 lapos vizsgáértekezését, melyet tanárának, Schusterjánosnak ajánlott. Pályafutásának csak utolsó szakaszáról találtunk adatokat. A Vallásés Közoktatásügyi Minisztérium számvevőségi levéltárnokaként hunyt el 1873. okt. 20-án Budapesten. Szinnyei L 263-264. - Gyászjelentés.
40
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK A’
TIS Z T A I I Á N T A T ó D É K R Ó I i (Emetina púra) ÉS A’
TISZTA FOLYÓ IUJGYAGRÓL (Ammónia púra liquida) ucl I y c k c t
a’ Királyi Magyar Tudományos Mindenesség Ké miai Oktató jieiiyében készített, és közönségesen elmondott
ARYGY0RGY BIH A It K Ü T E G Y A N i N E V K N 0 É K ,
GYÓGYSZERES Sz. Jakab Hava' i5-Juín i8-3<:> Esztendőben.
J.
P E S T E N IS30. B * ’ * e I 1 ú 5 c t K^is?rs.um va Peali Kön) ví*yonttáfcás*
Tu!»jdotto$sa fciUheetébői. 41
5. BERNÁTH JÓZSEF Rimaszombatban született 1806 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 22 évesként szerepel. Atyja, id. BernáthJózsef rimaszombati szenátor volt. Vizsgaértekezését 1829. jun. 24-én mondta el. A 18 lap terjedelmű munkát Lenhossék Mihály Ignác országos fó'orvosnak ajánlotta. Mottóul azt a Seneca idézetet használta, amit később Angyalffy Márk Antal és Scheidenberg Antal. Oklevelével hamarosan visszatérhetett szülővárosába, mert 1840-ben már a rimaszombati Oroszlán gyógyszertár tulajdonosaként említik. Ott működött egész élete során. Patikáját 1863-ban bérbe adta. Utoljára 1875-ben szerepel a híradásokban. Szinnyei I. 954. - Bugát-Flór 37. - Linzbauer 104. - Edvi Illés 50.
42
Gyógyszeres Értekezések Ham any Vas any K ékl etro1 (Cyanuretum Kalii Ferratuni) és a'
Zászpaclékról (Veratrina)» melyeket
a’
Királyi
Magyar
Tudományos
mindenesség
kémiai
Oktatóhelyében
ké
szített, és közönségesen el mondott
Bernáth Jo’sef, Giimür Kishont Ilimn Szombatit! Xevcntiek Gyógyszeren.
Szent Iván Hava 34-én löao Észt.
P
e
s
t
e
n
Özvegy Patzkó Joaepha betűivel.
43
6. BOZSEK (BOSCHEK) JÓZSEF Kassán született 1810 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 26 évesként szerepel. 1837. jul. 8-án, záróvizsgáján elmondott értekezését Tudós Müllerjózsef úrnak, érdemes gyógyszeresnek, szabad királyi Pestvárossi gyógyszertár tulajdonosnak ajánlotta. Müllerjózsef 1829 és 1839 között a pesti Városi gyógyszertár tulajdonosa volt. Nem tudjuk, Bozsek gyakornokként vagy egyetemi tanulmányai idején került kapcsolatba vele. Gyógyszerészmesteri oklevelének megszerzése után 25 évig Baján működött. 1862-ben még Paukovits Ernő patikájának a kezelője volt. 1863-ban megvásárolta az esztergomi Városi Szentháromság gyógyszertárat. Ezt 1866-ban eladta, s visszatért Bajára, ahol előbb ismét Paukovits Ernő gyógy szertárának a bérlőjeként dolgozott. 1873-ban viszont már ő volt a gyógyszertár tulajdonosa. 1880. dec. 7-én hunyt el Baján. Szinnyei 1
.1274. Simon 13. Edvi Illés 27. Gyászjelentés.
44
UYIÍGYSZEKES
A'
Jlí(SI5SÍTI5TT FOJTÓSAVAS KZÜSTA(3H()L í;:s x IIKi.lW . 1412TTEI11IIO!.(ATB<>I/. S1KI.I.YIÍKKT
A‘ MAOYAH KIRÁLYI TUDOMÁNYOS EGYETEM ORVOSI KAKÁNAK TITKÁSZI OKTATÓ INTÉZETÉBEN KÉSZÍTETT ÉS KÖZüNSÉRKSKX ELMONDOTT
BOSCHEIi JÓ'SEF, KASSA ARIUJVAIU KRVENUKK GYÓOYSJUaiES SZ. JAKAB HAVA Mik NAPJÁN isii
fiS'S EE&e FÜSKÚTi LANDKUKR LAJOS NYOMTAT \SA
45
7. BÖHM JÁNOS Munkácson született 1801 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 28 évesként szerepel. 1830. szept. 6-án elmondott, 17 lap terjedelmű vizsga értekezését tanárának, Schusterjánosnak ajánlotta. Az oklevél megszerzése utáni pályafutásáról semmilyen adatot nem találtunk. Szinnyei 1.1299.
46
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK AZ
ETZET É G É N V R Ö J (Aether aeetieus) ÉS
M A R Ó
S Z I K A C R Ó l
(Nalrimi causticum), melyeket
a' Magyar Királyi Tudományos Mindenesség Ré miai OIíLató helyében készített, és közönségesen elmondott
ti K G V A U M V N K A T á I K E V K N ?) é K G'YíkíVSZEItES I»is Asszony Hava’ 6-kán i83o Ivutendóbon
P E S T E N 1830. He íme! Jó$ef ÍU'd^mmy «s egy Pesíi T ti b í(foltossá 1 a ívjMém L
47
8. BÚN JÁNOS Pakson született 1819 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 21 évesként szerepel. 1841. juk 18-án elmondott, 15 lap terjedelmű vizsga értekezését „Nemzetes és vitézlő Gebhard Gibárd úrnak a korhadó szegénység ápoló attyának szeretett nagy báttyának mint szíves jóakarójának ajánlotta. További pályafutásáról semmilyen adatot nem találtunk. Szinnyei I. 1415. (tévesen Bún Samuként)
48
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK
aAiim^aiétfc HVi fras lixlvae^ vt'";
/•«''' ' >v •
ES^^.v.
I< I ■ A III It IIA KA IIÚHIUIIi CBhabarbarinal HELLYECBT
A 5 MAtíYAH KÍHÁLYITUDOMÁNYOD üü VETEM’ OHVOSÍ KAKÁNAK VEGYTANI OKTATÓ IN TÉZETÉBEN
es közöáségesen etóiptdotf Ilim János. Tolna Pali sí nevendék syégymerém nynr ho 18-án Í M - J , é v b en .
T r a t t n c r - K á r o I y i b e t űiv el 49
9. CSIKY FERENC Marosvásárhelyen született 1818 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 23 éves ként szerepel. 18 lapos vizsgaértekezését Orvos doctor Csiky János szeretett bátyjának testvéri szeretete örök zálogául szenteli. Az értekezéshez mottóként Berzsenyi és Vörösmarty idéze teket választott Csiky János József (1806-1867) szintén Marosvásárhelyen született, 1826-ban Bécsben szerezte meg orvosi oklevelét. Az 1840-es években kórházi főorvos, az 1860-as években pedig városi főorvos volt Marosvásárhelyen. Csiky Ferenc 1841. jun. 18-án tartotta vizsgaelőadását. Utána a marosvásárhelyi Szentlélek gyógyszertár tulajdo nosa volt. Fiatalon hunyt el 1849. jul. 27-én Marosvásárhelyen. Szinnyei II. 356. Péter 72.
50
R Ö V I D
VEGYTAN - (iVOGSZEUKSZI ÉRTEKEZÉS A 7,
IBOLORÓL (JODI€M) KS A
B Ü Z i l Y B Ó L (BHüMIUM) MKELYET A> MAGYAR KIRÁLYI EGYETEMBEN KKS'/ÍTK SEJK ALKALMAVAL SZKRKKZTETT
CSIKY ¥ E RE H C KH.MKI.V MAHO.SSZ.KKi «VINÍYSÜKHIÍSZ NKVKNhKK
NVÁíll.LÖllü 18. NA IMÁN
I *
ESTEK,
i,V\ OMU-.lt ES MEEh l'.N'AST NYOMTATÁSA
51
10. CSILLAGH KÁROLY Óbecsén született 1810 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 23 évesként szerepel. Az egyetemi beiratkozáskor árva volt, gyámjául Dienesjózsefet nevezte meg. 1834. jun. 12-én elmondott, 16 lap terjedelmű vizsgaérte kezését „Nagyságos gombosfalvi és kisfalui Gombos Imre úrnak, a n.m.k. Udv. Kamara tanácsosának ... mint mindenkori kegyes pártfogójának s szíves jó akaró urának” ajánlotta. KésöTibi pályafutásáról nincsen biztos adatunk, mert 1841ben keresztnév nélkül az Orvosi Tárban említettek egy Csillag gyógyszerészt a szlavóniai Pozsegából. Nem tudjuk, ez azonos-e Csillagh Károllyal. Szinnyei II. 373
52
RÖVID ÉRTEKEZÉSEK
TISZTA TÖMÉNY KÉNSAVRÓL fAcidum Sulfuricum Coueeulmíum purumj K * Af
VIZNÉLKULI LÁNGRÓL (Alcohol lUchteriJ H U 1. t V E K K T
A’ GYÓGYSZEREK KÉSZÍTÉSE TUDOMÁNYÁBAN SZERZETT ÖSMERETEINBK, ÉS GYAKORLÓ TAPASZTALÁSJNAK V1ZSGÁLTATÁSA A LKAI „VIA V AL A' MAGYAR ORSZÁGI K. TUDOMÁNYOS EGYETEM, ÉS KÜLÖNÖSBEN PEDIG A* BÖLCS ORVOSI KAR ELŐTT A* TÁRGYAK VALÓSÁGOS KEK ESZÍTÉSE UTÁN *5 i> Ü A 0 ö %■ T
NEMES CSILLAGH KÁROLY, tíács ÉS BODROGI! ÓBECSEI NEVENDÉK GYÓGY SZERES.
Szent Iván Hava 12-dtk napján 1834 esztendőben-
P E S T E N , 1834. P E T l l Ó Z A l T R A T T N K I t J . M . É S K AR O L Y 1 Í V J ' . K Ö N Y V . N Y O M T AT Ó 1 N T E Z K T E B E N .
53
11.
DEGRÉ IGNÁC Makón született 1802 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 27 évesként szerepel. 1829. aug. 6-án elmondott vizsgaértekezését Tomastsek György úrnak, a gyógyszeresség mesterének, ifjúsága legjobb barátjának ajánlotta. Gyógyszerészmesterként Ja§i-ban működött. Ott is halt meg 1847 körül. Szinnyei II. 749.
54
Gyógyszeres Értekezések
PóróSavr6i fAcidnm B o r a c i c n m ) és
B o r k ő S a vr ó l ( á c i d u m Ta r t a r i c n m), melyeket a’ Királyi Magyar Tudományos Mindenesség
kémiai
oktatóhellyébers
készített „ és kdzdnsegésen el mondott
1> egró Ignátz Tsanád Makói NevendéJk Gyógyszeres Kis Asszony Hava 6*á« iÖsq Észt.
P
e
s
t
e
n
Ö z v e g y í ’ a t x k ó J o s e p h a b etfi íy*1.
55
.12. DRABEK KÁROLY Balmazújvárosban született 1808 körül, az egyetemi anyakönyv szerint ugyanis 27 éves árvaként szerepel. Gyakornoki idejét feltehetó'en Debrecenben töltötte. Erre utal, hogy 1836. máj. 30-án elmondott, 16 lap terjedelmű vizsgaértekezését „Nemzetes és tudós Boér László úrnak, a gyógyszeresség mesterének zsendülő kora példás oktató jának, tanítójának és tapasztalt fáradhatatlan jó urának” ajánlotta. Az 1819-ben Pesten oklevet szerzett Boér László a debreceni Nap gyógyszertár tulajdonosa volt. Drabek további pályafutásáról csak azt tudjuk, hogy 1862ben a Somogy megyei Karádon a Szentlélek gyógyszertár tulajdonosa volt. Szinnyei II. 1062. (tévesen orvosdoktorként) Simon 17.
56
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK a’
B©ma@ffiA¥&© isis. (tARTUAS LIXIVAK ET SÜÓAE) ÉS A’
SZÉNSAVAS VASATSRÓI (feriujm carboiuoum) MET.L VEKET
A* KIRÁLYI MAGYAR TUDOMÁNYOS EGYETEM ORVOSI KARÁNAK TITKÁSJ5I OKTATÓ INTÉZETÉBEN KÉSZÍTETT , És
KÖZÖNSÉGESEN ELMONDOTT
VI ICA BEK KÁROLY Zalióíü B. újvárosi gyakorló Gyógys*sres
Pünkösd havának 30k*“ 1836diJt évben«
P E S T E M , TRATTNER KÁROLYI NYOMTATÁSA. ÚRI UTCÍÍA 012.
57
13. EIBEL JÁNOS Szombathelyen született 1806 körül, az egyetemi anyakönyv szerint ugyanis 23 évesként szerepel. 1830. júl. 23-án elmondott, 15 lap terjedelmű vizsgaértekezését Lenhossék Mihály Ignác országos főorvosnak ajánlotta. 1840-ben a Sopron megyei Lakompakban (ma Lackenbach, Ausztria) volt gyógyszertártulajdonos. Későbbi pályafutásáról nem találtunk adatokat. Szinnyei II. 1247. Bugát-Flór 86.
58
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK A*
BORKŐ
SAVRÓL
(Acidum Tartaricnm) ÉS
RIÉSZANY KENETRŐL (Sulfurctiim Calcii), mellyckel
a’ Magyar Királyi Tudományos Mindenesség Ké m iai Oktató helyéb en készített, és közönségesen elmondott
EIREL JÁNOS SZOMBATHELYI VASS VÁRMEGYEI NEVENDÉK
GYÓGYSZ ERES S z , Jakab Havának aS-lutn iö3o. Esztendőbtm.
III.
P E S T E N 1830. Bei J ó t e f Esilergomí, é * egy Pesti K«in>»nyoiBt»lí*’ iJ (itlt'UÍ ÍÍS íf!tMlíU!bí"’.
59
14. EISMANN JÓZSEF Gyulafehérváron született 1804 körül, hiszen az egyetemi anyakönyvben 25 évesként szerepel. Gyakornoki idejét feltehetően Nagyszebenben töltötte. 19 lapos értekezését ugyanis „Nemzetes Molnár Károly Ignác úrnak, erdélyi nagy szebeni gyógyszeres mesternek hajdani tanítójának nagyjó akaratú urának ajánlotta. Az 1830. aug. 31-én megtartott vizsgaelődása után Zalatnán volt a kamarai bányák gyógyszerésze. 1848. okt. 22-én a várost megtámadó oláh felkelők áldozata lett. Szinnyei 11.1251. Péter 304.
60
GYÜGYSZKKES ÉRTEKEZÉSEK A'
ZŐLDLŐOYÚLATSAVAS
S U L Y A G R Ó L (Miirias Barytae) ÉK
(Morpliiria), m c i t y e k <31 Ma gyár Királyi Tudományos Mindenesség Kémi ai Oktató helyébe n készített, és közönségesen elmondott
EI 8 M ANN J 0 8 EF !■: IL ti
É I . V K Á U O L Y F E U É I I V A R I J f E VKN J ) É K
IV.
P E S T E N 1830. B e i m é i J ó s é i Emtcrgorni, « pgj' Pesti Ky»j"mjomUilá»’
Tulajdonossá luUzeUÜiöt. 61
15. EITEL FRIGYES Brassóban született 1808. novemberben. Édesatyja Eitel András orgonakészítő volt. 1829. aug. 29-én adta elő 12 lap terjedelmű vizsgaérte kezését. Gyógyszerészi pályája Bukaresthez kötődik. Az udvari gyógyszertár tulajdonosa lett. 1870-ben Bukarestben halt meg. Szinnyei II. 1251-1252. Gusbeth 139.
62
/
Gyógyszeres Ért eke zése k fC
Jallappadékról (Jalappina) &$
Ha m a n j Z ö l d l é t r ő l ( Chloridum Kalií) melyeket a * Királyi Magyar Tudományos Mindenes sé^ kémiai Oktatókéi] yében készí tett., é s közönségesen el mondott
Eitel Fr i dri k. Kidely Brassói Nevendék Gyógyszere*.
his Asszony Hava 39-én 1829 Észt.
P e s t e n Üssvpgy I’ntxkő Josepha betáirel.
16. ELLMAYER ANTAL Máramarosszigeten született 1813 körül, az egyetemi anyakönyv szerint ogyanis 20 évesként szerepel. Atyja, Ellmayer Mihály sörfőző volt. 24 lap terjedelmű vizsgaértekezését tanárának, Schuster Jánosnak ajánlotta. Későbbi pályafutásáról nem találtunk adatokat. Szinnyei II. 1272.
64
<>Y(KiVSZERm ÉRTEKEZÉSEK a’
NEHÉZANY ZÖLDLETRŐL ( Chloridum PlaímiJ Ls a’
VILLÓSAVAS SZ1KAGRÓL ( Phospkas SodaeJ MELÍ,VEKET
A1 MAGYAR KIR. TUDOMÁNYOS EGYETEMBEN, A' TÁRGYAK VALÓSÁGOS ELKÉSZÍTÉSE UTÁN A' KÉMIAI OKTATÓ HELYEN KÖZÖNSÉGESSEN ELMONDOTT
mKKmkTMJi MAEMAKOS SZiCETHl XEVKXBKK CíVÓOVSZF.iÜiS
P E S T E N , 1S34* PKTRÓZAI TRATTNER i. M. ÉS KÁROLYI LSTV. KONYVNYOMTATÜ INTÉZETÉBEN.
65
17. ENGEL JÓZSEF Bécsben született 1807-ben. Atyja, Engel József Keresztély (1770-1841) ugyanis az erdélyi udvari kancellárián dol gozott forgalmazóként, majd titkárként. Hírnevét azonban történeti munkáival szerezte. Engel József nagyatyja Engel Jakab lőcsei gyógyszerész (1717-1793) volt. Engel édesanyja, Mauksch Katalin a gyógyszerészeUörténetben is kiemelkedő Mauksch család tagja volt. Középiskolai tanulmányai után három évig, rokona, Brandecker Simon (1790-1854) marosvásárhelyi Arany Szarvas patikájában szerzett gyógyszertári gyakorlatot. Brandecker felesége, Maukschjozefa Karolina révén jutott a gyógyszertár tulajdonába. Engel 28 lapos értekezését is Nemzetes Brandekker Ernst Simon úrnak, gyógyszeres mesternek, hajdani tanítójának ajánlotta. 1829. jul. 3O-án tartotta vizsgaelőadását, a következő évben azonban a pesti karra iratkozott be, s 1836-ban orvosi diplomát is szerzett. Előbb Marosvásárhelyen, majd 1857-től Kolozsvárt volt gyakorló orvos. Nyelvészeti munkájának elismeréseképen a Magyar Tudományos Akadémia 1859ben levelező taggá választotta. 1870. jun. 2-án halt meg Kolozsvárt. Szinnyei II. 1315-1316. Péter 422-434.
66
Gyógyszere s Értekezése k a’
Lángról
(Aleoliol) é 8 fl %
Égető
Ha
magról
( L i x i v a P ú r a) melyeket a’ Királyi Magyar Tudományos Mindenesség kémi ai Oktató he lyében készí tett , és közönségesen el mondott
Engel Jósef SzepesLőts eiNevendék Gyógyszeres
S z . Jakab Hava 3o-án 1829 Észt.
P
e
s
t
e
n
Özvegy I’ a t v. k ti J o s e j» h a betűivel.
67
18.
FÁKLYA ANDRÁS A Gömör megyei Ratkón született 1811 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 21 évesként szerepel. Atyja, Fáklya Dániel kereskedő'volt. 22 lap terj edelmű vizsgaértekezését „Nemes nemzetes Fáklya Dániel úrnak tekintetes nemes Nyitra vármegye rendes seb-orvosának drága kedves báttyának szívlelt testvéri szeretetnekjeléül” ajánlotta. Fáklya Dániel haláláig, 1848-ig Nyitra megyei és kórházi seborvos volt. Fáklya András 1855 és 1857 között Döblingben volt gyógyszertártulajdonos. Elképzelhető', hogy ő látta el gyógyszerrel azt az ideggyógyintézetet, ahol ebben az időben Széchenyi István tartózkodott. Szinnyei III. 93. (tévesen 1843-i megjelenési évszámmal)
68
iiYÓGYSZRRES ÉRTEKEZÉSEK AZ
ALSZÉNSAVAS HÚGYAGRÓL (Subcarbonas Ammóniáé) ÉS A*
HIGANYKETTEDKÉKLETROL ( B icyanidura Ilj'drargyri .) MKEEYEKET A' KIRÁLYI MAGYAR TÍ OüMÁNYOS EGYETEMBEN KÉMIAI OKTATÓ HELYÉBEN KÉSZÍ TETT ÉS KÖZÖNSÉGESEN
KtMONHOtT
FÁKLYA ANDRÁS, íiÖMÖR KIS5HONTU HA TKOI N£VEN I )K& GYÓGYS ZERES.
F E S T
E
N , 183:?.
riUTT NER J . M. ÉS KÁROLtflST^híNÁL.
69
19. FEHRENBACH, FRANZ GAUGLITZ, FRANZ HARTMANN, KARL Rendhagyó módon három külföldről a pesti egyetemre érkező „nevendék gyógys zeres” együtt készítette ezt az érte kezést. Mindhárman ugyanis ugyanazt a feladatot kapták záróvizsgájukon. Fehrenbach 1842. jul. 19-én, Gauglitzjul. 25-én, Hartmann pedig jul. 31-én mondta el a maga előadását. Ezeket dolgozták össze a nyomtatott értekezésbe. Franz Fehrenbach a Salzburg tartománybeli Radstadtban született. Az egyetemi anyakönyv szerint a beiratkozáskor 24 éves volt. 1850-ben szülőhelyén volt patikája, ezt azonban 1854-ben eladásra kínálta. Franz Gauglitz a morvaországi Brodban született. Az egyetemi anyakönyvben 32 évesként szerepel. Kart Harmann az Alsóausztriában fekvő St. Peterben született. Az egyetemi anyakönyv szerint 28 éves volt. Gauglitz és Hartmann további pályafutásáról sincsen adatunk. Feltehetően a megszerzett gyógyszerészmesteri oklevéllel visszatértek szülőföldjükre.
70
Chemísch-Pharmaceuliseh©
a bér die
PrSparate des
OPIUMS, welche
xur Erlangang dér pharmaceulisehen Magister-W ürdo in «lem L ab o r a f o r í^j^tb c. k. ungr. U n I v e rs í ISI á*rgáft4fg|» verném *'má
Vöa
F*ran% F e h r e n b a c h ? Franz G a u g l í t s ? und
Kart II art m a n n , Caöíliáftten dér Fbarömc-l^
lm (Tnlire
PEST U. Oedruckt bei TRATTNER-KAROLVL
71
20. FEIGEL ZSIGMOND Újvidéken született 1809 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 19 évesként szerepek Egyetemi beiratkozásakor édesanyja már özvegy volt. Gyakornoki idejét szülővárosában töltötte. Erre utal, hogy 1829. aug. 10-én elmondott, 15 lap terjedelmű vizsgaérte kezését „Nemes nemzetes és vitézlő Körber János úrnak gyógyszeres mesternek, szabad királyi Ujvidék várossá nagy érdemű belső tanácsossának, hajdani tanítójának” ajánlotta. További pályafutásáról nem találtunk semmilyen adatot. Szinnyei III. 248.
72
Gyógyszeres Értekezések a*
Főj tósavas Eziistagról íNit ras A r g e n t i c i ) a
Kánsavas Hézagos Bmíagról (Sulfas Cuprici Ammoniacaiis) melyeket a' Királyi Magyar Tudományos Mindenesség kémiai Oktatóhelyében ké szített , és közönségesen el mondott
F e igei ’Sigmond B kt s Ú j v i d é k i N e v e n d é k G y ó g y s seres Ivis Asszony Hava 10-én 1829-dik Észt,
P e s t e n ÍJ z
v e g y 1* a t ■/. k (í J m c j> h n bet il i v e k 73
21. FRANTZ (FERENCZY) GYÖRGY Veszprémben született 1806. szept. 16-án. Atyja, Frantz Ádám (1772-1827) 1801-tó'l a veszprémi Fekete Sas gyógy szertár tulajdonosa volt. 1827-ben eló'adott, 20 lap terjedelmű munkája volt az első nyomtatásban megjelent „gyógyszeres értekezés . Frantz családnevét 1843-ban Ferenczyre magyarosította. Atyja halála után átvette a veszprémi Fekete Sas gyógy szertárat, de ennek kezelését 1862-ben átadta fiának, Ferenczy Károlynak. Haláláig, 1870-igVeszprémben élt. Szinnyei III. 741. (Frantz) L inzbauer 214. (Ferenczy) Simon 15. - NitsJános: Egy magisteriumról. = Gyógyszerészi Hetilap 1892.463-464., 481-482. Szmodits 82.
74
R ö v i d /
Chémiai Értekezé
s
a* Hamany Ibolatról, és Fojtó Savnak Tisztái tatásár ál, m e 11 y c t a’ Ki r á l y i P e s t i U n i N r e r s i t á s b a n e m l í t e t t K é s z í t m é n ívtf je i r n f e l m u t a t á s a ’ i d e« j é íi 1827-dik E s z t e n d ő b e n e l ü l a d t a m mint Nevendék F&tikárius
F r an t z G y ö r g y , Wes?,prémből.
... .. ......as1jaá>i^aiO>3PC=gl::.;., ............
f'V<e$ zp r$ftt B e n,
Számmer Itb^a* betűi?el. \ * V* ■ 75
22. GALLIK SÁMUEL Rozsnyón született 1805 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 24 évesként szerepel. Atyja, Gallik János előbb katonatiszt, majd a Rozsnyóhoz közeli csermosnyai vashá mor tulajdonosa volt. 1929. jul. 3O-án elmondott, 14 lap terjedelmű vizsgaérte kezését Schuster János professzornak, „fáradhatatlan tanitójánakjó urának” ajánlotta. 1840-ben Hont megyei gyógyszerészként említik a Schuster János emlékének a megörökítésére folyó országos gyűjtés egyik ívén. 1845-ben viszont Gyulafehérváron „tábori gyógyszerész tisztviselő” volt. Ott szolgált haláláig, való színűleg 1850-ig, mert a következő évi katonai névjegy zékben már nem szerepel. Szinnyei III. 9811. Militar-Schematismus 1845-1851.
76
Gyógyszeres Értekezések
Kamanj IBolatról ( J o d nr e t n m K a l i i ) és a’
Tömény Sósavról (Ac idurn m uriaticuin Concentratum ) , melyeket a’ Királyi Magyar Tudományos Mindenesség kémiai Oktatóhelyében készí tett , és közönségesen el mondott
Nemes Gállik Sámuel Gömör Kis Hont Rosnyói Nevendék Gyógyszeres S * . Jakab Hava 3 o-án 1829 Es*t„
Pe t t e
n
(jvsvflgy l’at/.kií Jo*ei>lii» bet&irel. 77
23. GAUDI VILMOS KÁROLY Az egyetemi anyakönyv és az értekezés címlapja szerint bukaresti, Szinnyei Gusbeth alapján azonban brassói születésűnek írja. 1816. nov. 2O-án született. Atyja, Honorius von Gandi a beiratkozáskor kiérdemesült brassói városi tanácsi titkár volt. Német nyelvű, 22 lapos vizsgaértekezését „Oláhország ural kodó fejedelmének, H. Sándor hoszporádnak, a tudomá nyok és művészetek védelmezőjének és támogatójának” ajánlotta. Vizsgaelőadását 1836. júniusban tartotta, a kinyomtatott értekezésben azonban az 1837. év szerepel. Ezután a Panteleimon Kórház gyógyszertárában dolgozott Bukarestben, ez utóbbinak igazgatója is lett. 1866.jan. 26-án halt meg Bukarestben. Szinnyei II. 1048. Gusbeth 140.
78
Pharmaccutisch- ehetni schc
Abhandlung uhu ám
w ® m , w >
s s
m
Moi plilllisi
un* t>ie tXJnn^ícinwáure
vorgclr&gon
an íicr Ii. Kniur rsiíii t ju $)rstl) t m IWHIhclm Cári v, fiFmntf.
lm Juni I83G .
PESTÜL Brufk von Ludwig v. Landerer
24. GERGELYI JÓZSEF Sátoraljaújhelyen s zületett 1810 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 24 évesként szerepel. Atyja, Gergelyi János sátoraljaújhelyi polgár volt. 1835. jul. 2-án elmondott 14 lap terjedelmű vizsgaérte kezését tanárának, Schusterjánosnak ajánlotta. Későbbi pályafutásáról semmilyen adatot nem találtunk. Szinnyei II. 1164-1165.
80
GYÓGYSZERES
ÉRTEKEZÉSEK A'
TISZTA TÖMÉNY ETZETSAVRÓL CAcidum Acetimm purum*) ÉS A"
TISZTA KÉNSAVAS KES ERAGRÓL fSulphas Magmsim purus.), MELLYKKET
A’ KIRÁLYI MAGYAR TUDOMÁNYOS M1NDENESSÉG
KÉMIAI OKTATÓHELYÉBEN KÉSZÍTETT, Í
B
t,
KÖZÖNSÉGESEN ELMONDOTT
mmmmmmiTii íiímsma ZEMPLÉNT S. AELYA DJ HELYI NEVENDÉK GYÓGYSZERES.
Sz. Jakab Hava 2dik napján 1835.
PESTEN, 1835. TR4TTNER KÁ HOIiT! NYOMTATÁSA , ÚRI UT SZA 612,
81
25. GORGIAS, JOHANN A moldvai Boto§ani-ban született 1813 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 20 évesként szerepel. Atyja, ugyancsak Johann Gorgias gyógyszerészként működött B oto§ani-ban. Német nyelvű, 30 lapos vizsgaértekezését is neki ajánlotta: „Johann Gorgias úrnak, gyógyszerésznek, az osztrák cs.k. arany polgári érdemérem tulajdonosának, szeretett édes atyjának”. A pesti egyetemi tanulmányok befejezése után hazatért szülőföldjére, és átvette atyjától a gyógyszertár vezetését. Gusbeth, E.: Zűr Geschichte dér Sanitáts -Verháltnisse in Kronstadt. Kronstadt 1884.140.
82
h a r m a c e u tí s c h - c h e in i s r h e A I ) l i a n d ! u 11 g é n ü brr ti i «
Jím iöteí ne/iure (Acidum s uccinicum), n
n
d <1 a *
gDcf)U)efelftlattőto(t=üaímm (Su lfo-cyanidimi Ivalii), <1 f f e n f i i t : li v o r g e f r a g ti a
a u d é r k , u n g a riscl ien li»i versít;i< , I) e
i
dér H e r e i t u r í g d i c s é r P r ■ * f i a r a t r , i t n M o n a t Juli IS l va
n
iáim Kandidat^!) d*ir (Miarmarí^,
;-r;rvr. T':."í£T.Tr«5"TrvT
-V
'
tfUttSÜ'. (.üiiSrucki mii ». TraMner-Károíj'i’wlifti EeU»>r.->
83
26. GÓTZY KÁROLY Baján született 1804 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 25 évesként szerepel. Atyja Gótzy Krisztián bajai kelmefestő volt. 1830. szept. 12-i záróvizsgáján elmondott, 15 lapos értekezését „Nemes nemzetes és vitézlő ó moravitzai Heinrich Ferentz úrnak édes attyafijának és jóltevőjének háládatos méjj tiszteletejeléül ajánlotta. Gyógyszerészi pályafutását 1831-ben Dunaföldváron kezdte. Későbbi adatot nem találtunk róla. Szinnyei III. 1323.
84
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK AZ
ARAN1
SZIKANY ZŐLDLETRŐL (Chloridutu A u i i nutroiiatuin} ÉS A’
Ivetted - fúr jagsavas
II A M A G R Ó L {B i-arsen i as Kai í), m u I i y e k e I
a' Magyar Királyi Tudományos Mindenesség Kémiai Oktató helyében készített, és közönségesen elmonflott
GÓTZY KÁROLY # A T « IS A J A 1 N E V E N D É K GYÓGYSZERES Kis Asszony
Hava
la-Hén i83o. Esztendőben.
V.
P E S T E N iXW. B e i m é i ? *'< « e i
es e^y Pe&U
Tf.í!aíú m a >ssa fidebí?í. 85
nyomtál.;*^
27. GÖLDNER KÁROLY Marosvásárhelyen 1 805 körül született, az egyetemi anya könyv szerint ugyanis 1836-ban 21 éves volt. Atyja, GöIdner Dániel, a marosvásárhelyi evangélikus gyülekezet első prédikátora, aki haláláig, 1837-ig iskolát tartott fenn, s főleg a német nyelv tanításával foglalkozott. Gyógyszerészi gyakorlatot Brandecker Simon marosvásár helyi gyógyszertárában szerzett. Ezért ajánlotta 15 lapos értekezését Nemzetes és tudós Brandecker Simon úrnak, érdemes gyógyszeresnek cs. és k. pénztárnoknak zsendülő kora példás oktatójának, tanítójának fáradhatatlan különös jó akaró urának”. Brandecker Simon (1790-1854) 1814-ben szerezte a pesti egyetemen gyógyszerészmesteri oklevelét. 1819-től maros vásárhelyi gyógyszerész volt. Göldner a gyógyszerészmesteri oklevél megszerzése (1836. jun. 6.) után Brandecker Simon marosvásárhelyi Arany Szarvas gyógyszertárában volt kezelő. 1846júliusában fiatalon elhunyt. Szinnyei III. 1348. Péter 70.
86
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSKK A*
w, ( FI,0R ÉS ZINCl) ,
KS A1
.JEGESEDET!' ETZETSAVAS
má&Miséa. (ac etas eiiPRi eus cr vstallisatus) , M EL I , VEKET A ' MAGYAR KIRÁLYI TUDOMÁNYO S EGYETEM OR VOSI KARÁNAK TlTXÁSZt OKTATÓ INTÉZETÉBEN KÉSZÍTETT , ÉS TANULÓ TÁRSAI ELŐTT
E L H O
N
D O T T
GÖLD^EK KÁROLY Erdélyi M. Vásárhelyi gyakorló gyógyszeres.
Szent Iván ha vána k 6Un 1836,lik Évben,
PESTEN, TRATTNEK - KÁROLYI NYOMTATÁSA, (űri utsía §I2, sas,}
87
28. GÖTZ KÁROLY Szegeden született, feltehetően 1821-ben, az egyetemi anyakönyv szerint ugyanis 20 évesként szerepelt. Atyja, Götz. János szegedi kereskedő volt. 21 lapos vizsgaértekezését Szabad kir. Szeged város tekinte tes nemes tanácsának és választott közönségének ajánlotta. A gyógyszerészmesteri oklevél megszerzése (1841. jul. 18.) után még 1841-ben - feltehetően atyja anyagi támogatásával megvette Piszeker Ferenc szegedi gyógyszertárát. Az 1851. évi gyógyszertári vizsgálat jegyzőkönyve szerint Götz „egyéni műveltségét és szakértelműségét, és jó erkölcsi magavisele tét mindenkor bebizonyította.” Fiatalon, 31 éves korában 1852. febr. 27-én hunyt el Szegeden. Szinnyei III. 1398. Knotik413.
88
c;YÓGYSZERE>S ÉRTEKEZÉSEK A
smim a h a h i t i b Í Q í í ADU M RJEGULINUM)
m a
(ALCOHOL ABSOLUTUS )
ifi» 4 , ?at»IÍ!»WEBíj|fBiciyjjf, j5 ií/iaif«>j mán i>ll
A MAGYAR KllL^Ö'^lÁNYoWc^fetEM ORVOSI fvnRA^KfiffeCYTANI OKTATÓ INTÉZETTB EN. készített
és közönségesen elmondott
QÖT5K KÁROLY, (.■MlS(JBAl) SZEGEDI NE VENDÉK GYÓüYSZKRKSZ.
nyárho 18*án í84!-dlk évben.
B Ü Ü Á. N * <, JtAOYAR KI Jt. KOVBTIÍM BRTÖTVKt, 1841.
89
29. HACKENBERGER, KARLM. Prágában születe tt 1817 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 24 évesként szerepel. Német nyelvű, 32 lapos vizsgaértekezése a szokás osnál kissé terjedelmesebb. Visszatért szülőföldjére, és l 848-ban Rakonitzban volt gyógyszertára.
90
€ Iteiniscli p h a r mázéul lse l» e
Abliandliing über d ie vorzüglic listen
Pflan zcn-Saiiren U n
Pflanzen-Alkaloide, welcho zűr Erreichung dér pliarinazeutisc hen Magi stervvíírde an dér köni gl. ungar ischen UmVersitsit z u Pestli veriiAentlicht C. Ifi. IIa£fcen1>erger, Camiidat dér Pímiroiacíe,
i in .1 ;»Ii t* e 1 8 4 1 .
O fc II. gpilriickt mit Grnriáti und l!agi'» sciien Schriftcn.
91
30. HEROLD IMRE Abrudbányán született 1815 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 20 évesként szerepel. Atyja, Herold Ignác abrudbányai gyógyszerész volt. Gyakornoki idejét Kolozsváron töltötte. Erre utal, hogy 1836. j u n . 3-án e l m o n d o t t , 1 5 l a p t e r j e d e l m ű vizsgaértekezését „Tekintetes Nappendruk Márton úrnak Kolozsváros egyik érdemes gyógyszeresének zsendüló' gyógyszeresi kora példás oktatójának, tanítójának, fáradhatatlan különösjó akaró urának ajánlotta. További pályafutásáról semmilyen adatot nem találtunk. Szinnyei IV. 802.
92
AZ
ECZETSAVAS
(ACETAS AIIGENTI CI ) é a a"
hígam WT ÍC* líl ifi Tfc T
T A m» AT JL JL Ju JKJr JL JIJI JLs JL ^LP JLx (PEBIODU RET UJí HYDRARGYÍU) , MELLVEKET A' MAGYAR KIRÁLYI
TUDOMÁNYOS EGYETEMBEN , A*
TÁRGYAK VALÓSÁG OS ELKÉSZÍTÉSE UTÁN a' K E M I A I 0 K T A T Ó H EL Y ?• h KÖZÖN
s
E
fi !>:
S I<: N EL MON D0 T T
11 e r o / <í / m r e Erdélyi Abruábányíi-i N ö v e n d é k (zyé^yBzmrvs. Szent Svan hava 3kán 1S3G lísate mlőbe m
I* E S T E X TIUTTNER - KAIIOLYI NYOMTATÁSA. I IU I TC/.A 612,
93
31. HOFFBAUER IGNÁC Szabadkán született 1804 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 24 évesként szerepel. 1829. aug. 7-én eló'adott vizsgaértekezését „Tekintetes ne mes nemzetes és vitézló' Hoffbauer Máté úrnak, a sz[abad] k[irályi] Szabadka (Maria Theresiopolis) várossá fő adószedőjének, szeretett kedves testvérének” ajánlotta. 1839-ben már szabadkai gyógyszertártulajdonos volt. 1863ban visszavonult, patikáját bérbe adta. Ómoravicán halt meg 1870-ben. Szinnyei IV. 950. Bugát-Flór 17. Simon 14.
94
f
Gyógyszeres Értekezések Ü%
É r t z-K é r m é s r ő l (Kermes Minerale) és ü ”
Ibologyúiatsavatsos Hamagról (Hydriodis Káli), melyeket a Királyi Magyar Tudományos Mindenesség kémiai Oktató helyében ké szített, és közönségesen elmondott
Hoffbauer Ignátz, lUts Szabadkai Nevendék Gyógyszeres Kis Asszony Hava 7-dikén 1829.
P e s t en Ös zve gy Patzkó Josepiia betűivel. 95
32. JANDÓ ANTAL Baján született 1807 körül, az egyetemi anyakönyv szerint ugyanis 26 évesként szerepel. Atyja, Jandó Mihály szabó volt. Gyógyszertári gyakorlatát feltehetően Arad megyében szerezte, 16 lapos vizsgaértekezését „Tekintetes s tudós Bittner Imre úrnak, a gyógyászság doktorának, a magyar királyi tudományos egyetemben az orvosi kar egyik érdemes tagjának, és tekintetes nemes Arad vármegye másod fő orvosánakjó akarójának” ajánlotta. Bittner (1848-tól Kéry) Imre (1798-1887) Borossebesen működött Arad vármegye másodfőorvosaként. Jelentős szerepetjátszott az orvosi közéletben. Jandó 1833. jun. 19-i vizsgaelőadása után hamarosan az Arad vármegyei Butyinba került, s ott lett az 1815-ben alapított Őrangyal gyógyszertár tulajdonosa, 1872. dec. 18án hunyt el Butyinban. SzinnyeiV. 354. Simon 25. Gyászjelentés.
96
GYÓG V SZERF.S ÉRTEKF,ZÉSEK AZ j: t z e t s a
v
a
n
( A r t f a x Morphinae) ÉS AZ
ETZETSAVAS S ZIKAGIióL (Acetas Sorfáé), w i & r x st t r
A* MAGYAR KIR ÁLYI TUDOMÁNYOS E GYETEM KÉMIAI OKTAT Ó HELYÉB EN KÉSZÍTETT, ÉS KÖZÖNSÉGESEN
JANDÓ ANTAL, Btjái f?«Y«s*dék
G
Y
Ó
G
T
S 2 B E E
S,
'FfSgnv
&, í»«rt 19-/.?•« 1833------- ..... dC ’-gü?:!"1................. -■...... P E S T E N. »*«»». Sitrnmi K . BEI SEL J Ó S E F ,
97
33. JURETZKY LAJOS Rózsahegyen született 1818 körül, az egyetemi anyakönyv ben ugyanis 24 évesként szerepel. Feltehetően az ő édes anyja volt az ajuretzky Mártonné, akit 1840-ben a rózsahegyi gyógyszertár tulajdonosaként említenek. Német nyelvű, 16 lapos értekezését „jóságos tanárának”, Sadlerjózsefnek, a növénytan professzorának ajánlotta. Késmárkon a Magyar Korona gyógyszertár tulajdonosa volt. 1868-ban hunyt el. Bugát-Flór51. Linzbauer78. Simon 18.
98
('iieiniiscli-pharmaceiiíische
A I) h a
n d I ii 11 g\ uber die
**
llydrocliloi’saure und (ias
IC ii p fera in 111 €> 11 i ii lí.
(Iflenílii'h t orgetragen
au dér köriig). ungar. Universitái hei
Hereit ung dicsér Práparate im Móniit July 1 8 4 ‘J* von
I, ii <| w
i g- .1 ii *• e í i U j,
Candídat dér l’harmacié.
«l I e ••, gctirnckt mit Gyurian und Iiagó’srihen Schrifteii.
99
34. JÜTTNER VIKTOR Pesten született 1815 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 20 évesként szerepel. Atyja, Jüttner Károly pesti polgár volt. Gyakornoki idejét Wranits Ignác pesti Salvator gyógyszertárában töltötte. Erre utal az, hogy német nyelvű, 15 lapos vizsgaértekezését tanárának, Schuster Jánosnak, valamint Wranits Ignácnak ajánlotta. Pályafutásáról csak azt tudjuk, hogy 1841 é 1846 között a Nagy Kristóf gyógyszertár tulajdonosa volt. Szinnyei V 750. Sztankai 185.
100
PIIARMACEUTISCH-C1IEMISCIIE
ABHAlfDIiüNi Ü OCX I) * 8
^rfpnffdfaatc ijüber USD I) A S
I O D. O f f e n t l i c h v o r g e t rn g o n
« n (I fc r
liönlgl* uiigaríselicii Unlversttüt bei Gelegenheit
IJereitung dicsér Praeparate von
VICTOR JÜTTJUER Candidaten ikr Phormacie,
lm M o n a t J u n i 1.836.
PEST, 1880, Oedruckt unt V. Trattner-Krirolyifdjcu Leltem, (Hcrftugasíe Nro 61X.)
101
35. KAFFKA KÁROLY Debrecenben született 1811 körül, az egyetemi anyakönyv ben ugyanis 21 évesként szerepel. Atyja, Kaffka József 1807től haláláig, 1840-ig debreceni gyógyszerész volt. 15 lap terjedelmű vizsgaértekezését tanárának, Schuster Jánosnak ajánlotta. Édesatyja halála után az Arany Egyszarvú gyógyszertár tulajdonosa lett, de 1846. febr. 14-től, amikor patikáját elad ta Rothschnek Károlynak (1806-1873), már nem folytatta a gyógyszerészséget, életét a közügyeknek szentelte, 1851-től 1858-ig városi közigazgatási tanácsnok lett. 1861-ben a rövid alkotmányos időszakban ismét megválasztották tanács noknak. Szinnyei V. 796. Rothschnek 122-123 Péter 478.
102
GVŐGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK A*
FAETZETRŐL (De Acido pyrolignoso) ÉS A4
SÓSAVAS AR-SZIKAGRÓL (De Muriate Auri Nat ronat o) SÍ ELITEKET
A’KIRÁLYI MAGYAR TUDOMÁNYOS EGYETEMBEN, A’ KÉMIAI OKTATÓ HELYBEN KÉSZÍTETT, ÉS KÖ ZÖNSÉGESEN k
&
m o k d o y t
K A F F K A
K A R 0 L Y,
BIHAR DEBBETZENINEVENDÉS GYÓGYSZERES,
1833 ESZTENDŐBEN.
P K S T E S, TRATTNEA í. M. ÉS KÁROLYI ISTVÁNNÁL,
103
36. KÁLMÁN KÁROLY Losoncon született 1814 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 21 évesként szerepel. Atyja, Kálmán Péter losonci tiszttartó volt. Gyakornoki idejét szülővárosában töltötte. Erre utal az, hogy 15 lapos vizsgaértekezését volt főnökének, „Nemzetes és tudós Geduly Dániel úrnak, a gyógyszeresség mesterének zsendülő gvógyszeresi kora hív tanítójának s szíves jóaka rójának ajánlotta. Geduly Dániel 1825-től 1873-ig volt losonci gyógyszerész. Kálmán 1836. jun. 2-án letett záróvizsgája után pár évvel, 1843-ban a füleki Flóra gyógyszertár tulajdonosa lett. 1873ban már örökösei szerepelnek a patika tulajdonosaiként. Szinnyei V. 865. Linzbauer231. Simon 11. Soproni 63
104
t; VÖGYSZEKES ÉRTEKEZÉSKE AZ
ETZETS AV AS
(ACET AS HYDHARGY ROS I), É S A’
KÉN G Y UL ATS A VAS
(HYDROTHIONAS AMMÓNIÁÉ), M E I, L Y E K E T a’Kíhá
r.yi mag vak tudományos egyetem O R V OS I K AK Á N A K T l T K Á & Z I O K T A T Ó helyében készített É S
ELMONDOTT NEMES KÁLMÁN KÁROLY Neograd Losiontzi gyakorló Qy(tgy**«re*
S/cnt Iván hava 3ke” 183© Esztendőben.
I* E S T E Hí, TRATTNER - KÁROLYI NYOMTATÁSA I KI LTZA «12.
105
.37. KISS BÉLA Sárváron született 1813 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 21 évesként szerepel. Utóneve ott Albert, a későbbi írásokban az Adalbert változat is előfordul. Gyakornoki idejét Isoó Ferentz zalaegerszegi gyógyszertárá ban töltötte, erre utal 14 lapos vizsgaértekezésében az aján lás: „Nemes nemzetes és vitézlő Isoó Ferentz úrnak, a gyógy szeresség mesterének, szíves jóakarójának”. Isoó Ferentz 1814-től volt a zalaegerszegi gyógyszertár tulajdonosa. Kiss nem sokkal gyógyszerészmesteri oklevelének megszer zése (1834. jun. 30.) után, 1835 májusában már megkapta a Helytartó Tanács gyógyszertárnyitási engedélyét Alsólendvára. Itt működött haláláig a Szentháromság patika tulajdo nosaként. Élénken részt vett a kiegyezés után megélénkülő gyógyszerészi közéletben. 1885. okt. 7-én hunyt el Alsólendván. SzinnyeiVI. 774. Bugát-Flór 1 l 8. Linzbauer 223. Simon 17. Edvill]és25. Blázy46-47. Gyászjelentés.
106
(IY< H VVSZERES ÉRTEKEZESEK A
ETZET EGENYROL (AETrn:r, aceticíjs; k
sA
:í
LEVÁLT K É K R Ő L (SLEPliUR PllAECI PITAT!.?M S1E 1,1, V g *í JE T A' KIRÁLYI MAG VAR TUDOMÁNYOS EG V ET EMBEN, A KÉMIAI OKTATO HELYBEN KÉSZÍTETT , ÉS KO* KÖNSÚGESEN
K I, M fi S l>
K
<1
T T
/ S 8 tí á L A ,
CJY AKORLO GYOOYSZBRFS VASS VÁRMEGYEI El,
Szent Iván ilatxi 30-dik napjait 1834 razUmMht'iu
P E S T E N , 1834. PETEÓZAl TRAT TNKR J. M. ÉS KÁROLYI IST. KÜNYVNYOMTATO INTÉZETÉB EN.
107
38. KORICSÁNSZKY VILMOS Békéscsabán született 1816 körül, az egyetemi anyakönyv ben ugyanis 19 évesként szerepel. Atyja, Koricsánszky János jegyző volt Békéscsabán. Gyakornoki idejét Kunszentmártonban töltötte. Erre utal 16 lapos vizsgaértekezésének ajánlása: „Nemes és nemzetes Fárnek Vincze úrnak gyógy szeres mesternek az emberiség, tudományosság és nemzeti műveltség buzgó barátjának, hajdani tanítójának, jó urának háládatos tiszteletejeléül”. Fárnek Vince 1817-ben a pesti egyetemen szerezte gyógy szerészmesteri oklevelét, és a kunszentmártoni Szenthá romsággyógyszertár tulajdonosa volt. 1863. máj. l-én eladta patikáját. Koricsánszky 1840-től az Arad megyei Kisjenőben volt gyógyszertártulajdonos. 1872-ben már özvegye szerepel az Oroszlán gyógyszertár tulajdonosaként. SzinnyeiVI. lOl8. Bugát-Flór 11. Linzbauer 145.
108
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK A'
KÉNSAVAS HÉZAGRÓL (SULFAS CÜPRICI.) ÉS A’
TISZTA TIMAGKÓL (ALUMINA PUHA.) MELLYEKET
A’ MAGYAR KIR. TUDOMÁNYOS EGYETEMBEN *' T Á R G Y A K V A L Ó S Á G O S E L K É S Z Í T É S E UTÁN
A’ K É M I A I O K T A T Ó H E L Y E N KÖZÖNSÉGESE N ELMON D OTT
wmmm BÉKÉS CSABAI NEVENDÉK GYÓGYSZERES.
Sz e n t I v á n h a v a t i k é n Í S 3 5 e s z t e n d ő b e n .
PESTEN, T RATTNER KÁKOLYI NYOMTATÁSA , ERAK ÜTSZAJÁ Öl2.
109
39. KOVÁTS LAJOS Kézdivásárhelyen született 1811 körül, az egyetemi anya könyvben ugyanis 21 évesként, atyja Kováts János pedig erdélyi gyógyszerészként szerepel. A vizs gaértekezés ajánlásaként „Édes atyám legelső, ki Erdélyben mint Szé kely, ezen nemzet szabad királyi városában Maros-Vásár helyen patikát nyitni próbált”. Péter Mária az első maros vásárhelyi gyógyszertár alapítási évét 1812-re teszi, a tulajdo nost azonban Kováts Józsefként tünteti fel. Kézdivásárhelyi Kovátsjános 1845. aug. 26-án hunyt el Marosvásárhelyen. Kováts Lajos 16 lapos vizsgaértekezését a sok fiatal tanulását támogató csíktusnádi Kováts Miklós (1769-1852) erdélyi katolikus püspöknek ajánlotta. Kováts Lajos atyja halálakor Marosvásárhelyen lakott, de gyógyszerészi tevékenységéről adatokat nem találtunk. Szinnyei VI. 1311. Péter71. Kovátsjános gyászjelentése
110
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK A’
KÉNSAVAS
RÉZ - II ÚGY A CB ÓL (de svlfatb eiiPRt ammokiacall)
és
LEPÁROLT Dl PPEL OLAJRÓL, (DE OLEO DEST1LLATO DIPPKLü") MELLTBKKT 4
KIRÁLYI MAGYAR TUDOMÁNYOS EGYETEM KIMIÁT OKTATÓ HELYÉBEN KÉSZÍTETT ÉS KÖZÖNSÉGESEN ELMONDOTT
ERDÉLYI KEZDI VÁSÁRHELYI
KOVÁTS LAJOS, NEVENDÉK GYÓGYSZERÉSZ. Kis-Atnony hava 13düdn 1833. etstendohen.
PESTEN, NYOMTATTA TRATTNER * ÉS KÁROLYI.
111
40. KUK ANDRÁS Ungváron született 1807 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 22 évesként szerepel. Gyakornoki idejét szülővárosában töltötte. Erre utal, hogy 1830. aug. 2-án elmondott, 14 lap terjedelmű vizsgaérteke zését „Nemzetes Smatla Mihály úrnak gyógyszeres mester nek hajdani tanítójának”ajánlotta. Smatla Mihály ungvári gyógyszertártulajdonos volt. Kuk András további pályafutásáról semmilyen adatot nem találtunk. Szinnyei VII. 418.
112
GYÓGYSZERES ÉRTEZÉSEK A’
b o r k ő sa v a s s zi k IIAMAGRÓL
(Tartras Lixivae et Sodae) ÉS AZ
ALFOJTÓSAVAS KÍTRAGttüL (Suhuitras Bismuthiei), mellycket
a' K i r á l y i Magyar Tudományos Minden esség Kémiai O ktató helyében készíte tt, és közönségesen elmo ndo tt
KÜK ANDRÁS U B O Y A E U N G V Á R I N EVEN DÉK GYÓGYSZ ERES
Kis Asszony Hava a-kán i83o Esztendőben,
VI. PES T E N 1830. B e i m c l J ó s é i Eszíerganii, és egy Pesti KÖJj’Vllyumtalis’ Tulajdonom Intézeteiből,
113
41. LAJOS FERENC Debrecenben született 1806 körül, az egyetemi anyakönyv ben ugyanis 22 évesként szerepel. Atyja Lajos András debreceni kereskedő'volt. 1829. júl. 2-án elmondott, 12 lap terjedelmű vizsgaérte kezését tanárának, Schuster Jánosnak ajánlotta. További pályafutásáról semmilyen adatot nem találtunk. SzinnyeiVII. 642.
114
Gyógyszeres Értekezések a'
Borsadékról ( Piperina ) «» »'
nar antsszínü kengyúlatsavas Dárdatsról ( S u l f u r auratnm Antimonii ), melyeket a’ Királyi Magyar Tudományos Mindenesség kémiai Oktatóhelyében készí tett , és közönségesen el mondott
Lajos Ferentz Bihar Debretzeni Nevendék G y ó g y sz e re s Sz. Jakab Hava s-ári tÖzg Észt.
Pe
s
t
e
n
Ö z v e g y P o t i t k é J o n e p l i u b e t ű i v e l.
115
42.
LAMER IGNÁC Komáromban született 1817-ben. Atyja, Lamer János tímármester volt. 1838. jul. 12-én előadott vizsgaértekezését „Tekintetes Amtmann József úrnak, szabad s kir. Révkomárom városa fő bírájának különös pártfogójának sjó akarójának”ajánlotta. Az egyetemi tanulmányok befejezése után szülővárosában akart gyógyszertárat nyitni, de 1839. jan. 22-én tüdőgyulladásban elhunyt. SzinnyeiVII. 682.
116
GYOG Y.SZKRES ÉRTEKEZÉSEK AZ
oIíühauty
IBOIíAVROI, fJOUORETtJM PLUMBI) ÉS AZ
ECZETSAVAS E 25Í J ^ T A € ^ l i O I i s f A CET A S AIIGBXT ICI)
MKLI.V1 kf r a’ MAGYAR KÍIU TUDOMÁNYOS EGYETEM VEGYTANI OKTATÓ HELYÉBEN KÉSZÍTETT ÉS KÖZÖNSÉGNEK ELMONDOTT
LÁM Eli IGNÁCZ, RKV»KOMÁROMI NKVEStDÉK
,
OVéO YSÍSKRBS.
Sz. Jakab liava VI "k napján ls3s. évben.
PESTEN, TfMTTN'fift * KÍHOIíVI NYOMTATÁSA,
117
Urí ÚtCíia fii 3,
43.
LÁNTZ JÓZSEF Pesten született 1809 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 29 évesként szerepel. Atyja, Lántz József pesti városi seborvos volt. 1830. aug. 31-én tette le záróvizsgáját. Itt elmondott érteke zése a szokásosnál rövidebb, mindössze 10 lap terjedelmű volt. További pályafutásáról csak azt tudjuk, hogy 1857 és 1862 közt Szobráncon volt gyógyszertártulajdonos. SzinnyeiVII. 686. Linzbauer 119. Simon 21.
118
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK AZ
E T Z E T S
A V A S
SZUNYASZTDÉKRŐL (A c e t a s M o r p h i n a e), fia A’
SZÉNSAVAS VASAGRÓL (Carbonas Ferrici), t« <$ I l y e k e t a' Pesli Királyi Tudományos Mindenesség Kémiai oktató helyében készített és közönségesen elmondott
LÁNTZ JÓZSEF l> E 3 T H 1 N E V E N D É K
GYÓGYSZERES Kis Asszony Hava 3i-kén iő3o Esztendőben.
VII. P E S T E N 1830. B e i m e t J ó s c f Esitergamí, egy Pesti Kónyvnyomtatít* Tulajdonolja JntíiClíbBI.
119
44. LOIMANN, FRIEDRICHW. A csehországi Egerben (ma Cheb) született 1818 körül, az egyetemi anyakönyv szerint ugyanis 23 évesként szerepel. Német nyelvű, 23 lapos vizsgaértekezését „szeretett és tisztelt bácsikájának,JosephAugustHechtnek”ajánlotta. A hazai gyógyszerészi irodalomban több adatot nem találtunk róla, feltehetó'en gyógyszerészmesteri oklevéllel hazatért szülőföldjére.
120
Chemiseli pharmaeeutisehe
A b h a 11 d 1 1111 g ü h c r (! » »
chemisch reine Sllbcr, und essigsaurc Silberoxyd, verfasst bet
(Jelegenheit
chrmischeii
ihrer
Laboratorki
offentllehen dér
k,
DarMellnng
tussarisehen
zűr Eiiaiigtiitií dér plianmieeutiscUen MagMes-w»nk\
von
P . W , Im ó l m a i i n f Ot.nd id&!« é rr Fharmac?*>» i
iíi
J H li r ti («■** !"
I* €» 8 t II , Druck von E x i i d c r e r u n d H c c k n a 8 L
121
ím
linivcrsítat
45.
LUKÁCHY JÓZSEF A Pest megyei Ordason született 1811 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 24 évesként és Lukátsy névformával szerepel. Atyja, id. Lukáchyjózsef bérlő volt a faluban. 1836. jun. 13-án elmondott 16 lap terjedelmű vizsgaérte kezését Tekintetes tudós Gebhardt Xav. Ferentz úrnak orvos doktornak a Magyar királyi Tudományok Egyete ménél, a sebészet számára rendelt orvosi praxis, és különös kór- és gyógytudománynak nyilvános és rendes profeszszorának ajánlotta. Gebhardt Ferenc (1871-1869) 1821-től I86O-ig - mai elnevezéssel a belgyógyászat tanára volt. Lukáchy 1840-ben Izsákon volt gyógyszerész, 1858-tól viszont már Dunapatajon az általa alapított Megváltó gyógyszertár tulajdonosa. 1880-ban hunyt el. Szinnyei VIII. 119. Bugát-Flór 76. Linzbauer 41. Simon 13. Edvi Illés 16. Ébel 140.
122
<,Y( xaszKHi'.s i:irri:iviizi;s!:iv A1
TISZTA SZÉNSAVAS
(( AIUION AS MAftNESIAK I’i ltUs), ÉS A
SOS A V A S
| M L ' R I A » CHí.MNAE’),
MKLLTEK.ET A - M A G Y A R K I R Á L Y I TUDOMÁNYOS EGYETEM ORVOSI KARÁNAK
KÉMIAI
OKTATÓ INTÉZETÉBEN KÉSZÍTETT
ÉS NY1LVÁNOSAN ELMONDOTT
gy&kmíé 0yt
PESTEN, TKATTNEK KÁROLYI NYOMTATÁSA, ÚRI L’TSZA e»S.
123
46. LUKÁTS KONSTANTIN Zalatnán született 1814 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 21 évesként szerepel. Atyja, id. Lukáts Konstantin zalatnai postamester volt. 1836. jún. 9-én elmondott, 16 lap terjedelmű vizsgaérte kezését Reinboldt Ignác zalatnai sebészdoktornak német nyelven ajánlotta. Mottóul viszont magyar verset választott. Reinboldt Ignác a Zalatna környéki római emlékek kutatója és feldolgozója volt. Lukáts további pályafutásáról semmilyen adatot nem találtunk. SzinnyeiVIIl. 93-94. Péter 153
124
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK A’
(MUK IAS TELLURICI) ÉS A*
S Z Á R A Z
SZÉNSAVAS HÚGYÁGRÓL (CARBONAS AMM ONIAE S1CCDS), ‘••
• ' MELLYEKET A 1 MAGVA R KIRÁLYI
TUDOMÁNYOS EGYETEMBEN, A ' TÁRGYAK VALÓSÁGOS ELKÉS ZÍTÉS E U TÁN
A*
KÉMIAI OKTATÓ .HELYEN KÖZÖNSÉG ES EN SLMO N DOTT
Lukáts Constant in
3
Erdélyift Neventtók Gyógyszeres,
S/.ent Iván havának 3-kén 1836 évben.
P E S T
E
M ,
TRAT TNEll KÁROLYI N YOMTATÁSA, tuuwnu. 612
125
47.
MADÁCSY KÁROLY Pankotán született 1808 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 24 évesként szerepel. Atyja, id. Madácsy Károly pankotai jegyzó' volt. 1833. jún. 17-én elmondott, 16 lap teijedelmű vizsgaérte kezését „Tekintetes nemzetes és vitézlő Tzutz János úrnak tekintetes nemes Arad vármegye aljegyzőjének, kedves sógorának” ajánlotta. További pályafutásáról semmilyen adatot nem találtunk.
126
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK AZ
ÖNTÖTT FOJTÓSA VAS
2ó 3 ü' A ü I& í» i (de N i t r á t é Á r g é n t i fmo) ÉS AZ
KÉNSAVAS VASATSRÓL (de Stílfái e, Ferrosi) K * I* t T f. & 8 T
A’ MAGYAR KIRÁLYI TUDOMÁNYOS EGYETEM KÉMIAI OKTATÓ HELYÉBEN KÉSZÍTETT, ÉS KOXÖNSÉGKSKN XÍ.M OütUrTr
H AI)V SFAL VI
MADÁCSY KÁROLY, GYÓGYSZER ü S,
Sz. ívun Unva 17. t833
I’ E S T E N. M w - Esrrr.níiimi B E IM G L J Ó SÉ F .
127
48. MAGYAR JÁNOS Abaújszántón született 1812 körül, az egyetemi anyakönyv ben ugyanis 25 évesként szerepel. Atyja, id. Magyar János kézműves volt. Gyakornoki idejét Kecskeméten tölthette. Erre utal, hogy 14 lap terjedelmű vizsgaértekezését „Tudós Buttinger Imre úrnak, érdemes gyógyszeresnek szabados Kecskernéth várossá gyógyszertár tulajdonosának ajánlotta. Buttinger Imre 1837-től 1847-ig vezette a kecskeméti gyógyszertárat. 1838. jul. 24-én letett záróvizsgája után l 857-ből találtuk az első adatot Magyarról. Ekkor Kunhegyesen a Magyar Korona gyógyszertár tulajdonosa volt, 1864-től azonban már bérlő vezette a patikát. Linzbauer 53. Simon 27.
128
<ívófJvszKiu-;s
értek mmm AX
éghxjett
itum.
ús A'
FOJTÓ ÉGÉNYES LÉ MELLYEKET
A"' MAGYAR KIRÁLYI TUDOM EGYETEM ORVOSI KARÁNAK HTKÁ&
TÉZETÉBEN készített és közönségesen e
MAGYAR NÉP. JÁXO S Z Á N TÓ A R A - ü TV Á R1 N E V E GYÓGYSZERÉSZ.
1..nnnwfflügjjijiir *"
■!-■»«««*
$*ent Jakab hava 24 - ken 1S3S. í‘
BUBÁM, Nyomatott Gyurián cs Bagó l*<>!tlsv
129
49. MAJOVSZKY JÁNOS Breznóbányán született 1816 körül, az egyetemi anyakönyv ben ugyanis 26 évesként szerepel. Német nyelvű, 19 lapos vizsgaértekezését édesatyjának aján lotta, aki már nem élt, hiszen édesanyja ekkor már özvegy volt. Nem sokáig működött gyógyszerészként, hanem a Liptó meeryei ivacsnofalui birtokán eazdálkodott. Ott is halt meg 1868.jul.-ban. Szinnyei VIII. 397.
130
lshomiíd . rbavniaiíuí ífdu'
M ff
$ a tt §
í ti
«ö
ül'cr He
Satyet^frttire isnb
Q.«eííftl&ctrí*f ostíítr-
3
iB c v f a p t
ÍH'i ÖklftjenÍKií iíncr i>ffcnri íd>m 3>»irftdí»itg mi tfr’jIiífítn'i?
Vabei;;iru,- t ( r h. uigl. UmiarnsÍH'ii Unfv-.'rMráí, \ u v <£ r ( a n g it ti «i
Hl pbiinmtrt'utifcÍH’ii a
v0n $ a 1 t ii e i n M;»j o vsuslt y -
ö>Bi6éE«ten ín f^-irmade ím Jabrt H!
131
50. MASSA ALAJOS Ipolytarnócon született 1806 körül, az egyetemi anyaköny vben ugyanis 22 évesként szerepel. Atyja, id. Massa Alajos seborvos volt. 1829. júl. 3O-án adta elő igen rövid, mindössze 8 lap terje delmű vizsgaértekezését. További pályafutásáról semmilyen adatot nem találtunk. SzinnyeiVIII. 779.
132
Gyógyszeres Értekezések a' kénsavas K.eseragró1
(Sülf ás Magnesiac), és az
elégedett sóskasavas Iln magról (Rali oxalicmn nentrura), melyeket a’ Királyi Magyar Tudományos
Mindenesség kémiai Oktatóhelyében készí tett j és közönségesen el mondott
M a s s a A I o y si 1 1
s
NeográdTarnótzai Neve nd ék Gyógyszeres 5*. Jakab Hava 3o-án 1829 Észt,
P e s t e n Özvegy Patzkó Josei»Iia betűivel.
133
51.
MAYER GUSZTÁV ADOLF Pesten született 1812 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 23 évesként szerepel. Atyja, Mayer Vince kocsmáros volt. Gyakornoki idejét feltehetően Laibachban (ma a szlovén főváros, Ljubljana) töltötte. Erre utal, hogy 1836. jun. 28-án elmondott, 31 lap terjedelmű, német nyelvű vizsgaérteke zését Joseph Friedrich Wagner gyógyszerészmesternek, laibachi patikusnak és ennek unokaöccsének, Sigismund Gráf vegyészdoktornak, gyógyszerésznek, a krajnai mezőgazdasági társaság rendes tagjának ajánlotta. További pályafutásáról semmilyen adatot nem találtunk. SzinnyeiVIII. 921.
134
CMEMISCII ■ I’lIAIiMACHmSCHi:
ABÍIANDLUNG ÜBKR HAS
(CREOSOTUM) UND ÜBEK BAS
maisa (Lixiva púra , Tiszta hamag ,J votgetragén
bev Berei tung dieser Praparale, a u
dér
koiii gl. Universitát in Pestli, ■Vön
Cíustav Adolpli Mayer,
Am 28. JÜNI tmt>.
ipisássiíis 9
Gedrockt mif v. Trattner-Károlyi’schen Lettem# Wro 012,) 135
52. MAYR, JOSEPH Az itáliai Mantovában született 1822 körül, az egyetemi anya könyvben ugyanis 19 évesként szerepel. Atyja, ugyancsak Joseph Mayr mantovai gyógyszerész volt. Német nyelvű, 22 lapos vizsgaértekezését „tekintetes és tisztelt Peter von Webernek, a cs.k. katonai gyógyszertár provizorának és a pesti gyógyszerraktár vezetőjének, atyai barátjának és pártfogó jának” ajánlotta. A gyógyszerészrnesteri oklevél megszerzése után a hadsereg gyógyszerészi karában találtuk nyomát. Különböző helye ken és beosztásban szolgált: Zágráb (1848), csapatnál (1850), Gyulafehérvár (1851-1854), csapatnál (1855), Prága (1856-1857), Csernovic (1858-1965), Prága (1866-1874). 1875-től már nem szerepel a katonai névjegyzékben. Szinnyei VII. 937. (tévesen Schematismus 1848-1875.
136
orvosdoktorként)
Militar-
(‘he mi srh-plianiiaecuHscli e
A I) li a n d I ii 11 g tíiicl il <•
reiue coneentrirte Salpetcrsüuro Arcúi, mtricuin cone. j
NantlelrolIi. iNaiiííiIin <•nVntlif.li vo rget nt íren <m dér koiiigt. tmgar. IPniversíial
zűr Kiiangnng
pliannaeeutisehen Magister - Würdo iiu Monat Juh I s i i . von
.1 o s c* !> li M a y » . Kamiidat dcr PharBiaeie .
<1 f c «i, geilnickt mii Gyuriim mid Bugú'schen Seliriftui
137
53. MENESDORFER JÁNOS Gölnicbányán született 1806 körül, az egyetemi anyakönyv ben ugyanis 23 évesként szerepel. Atyja, Menesdorfer Mihány gölnicbányai kelmefestő' volt. 1830. jul. 25-én elmondott 18 lap terjedelmű vizsgaérteke zését tanárának, Schuster Jánosnak ajánlotta. A gyógyszerészmesteri oklevél megszerzése után újra beiratkozott a pesti egyetemre és 1837. dec. 16-án sebész- és szülészmesteri diplomát is szerzett.
138
<3YÓGYSZERES ÉRTE K i/ZÉSEK A>
KÉNSAVAS RÉZAGOS
HÚ G Y A G R Ó L (Cup rura ammoniacum), ÉS A’
BORKŐSAVAS DÁRDAT SOS
HAMAGRÓL (Tíii’tartis eincticus ), mell y é k c t
a’ Királyi Magyar Tudományos Míndenesség Kémiai Oktató helyén Készített és közönsé gesen elunton dott
MENESDORFER JÁNOS, SZEPES O ÖLLNI TZI NEVENUÉK.
GYÓGYSZERES Sí, Jakab Hava aS-hén i83o Esztendőben*
vii
r.
-—.—----- ............................................................... P E S T E N 1830, f i * * í m v í J v é V Í EmU'r^zmi, c g ;y PesU Tuhjúmuma Intézetehol»
139
54. MÉSZÁROS FERENC Az egyetemi anyakönyvben nagykátai 26 évesként szerepel, értekezésének címlapján azonban pándinak mondja magát. Mindenesetre 1814 körül született. Atyja, Mészáros Márton aKeglevich grófi család uradalmi tisztviselője volt. 1835. jun. 18-án elmondott, 15 lap terjedelmű vizsgaérteke zését „Nemes s nemzetes KováLs Mihály úrnak, méltóságos gróf Keglevich família uradalmi fő tisztviselőjének” ajánlotta. 1858-ban Hevesen a Heves megye címeréről elnevezett gyógyszertár tulajdonosa volt. 1862-től éveken át eladásra kínálta patikáját, de még l 866-ban is őt említik tulajdonosként. Linzbauer38. Simon 20.
140
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK A’
S ÓSAVAS
KI NADÉKR ÓL
fMUBIAS CHIMNAE)
is AZ
ALFOJTÓSAVAS litTIÍAGIÍÜI (SUBMTKAS BISMÜTHICI),
M K ». I* V E X K t
A* MAGYAR KIRÁLYI TUDOMÁNYOS EGYETEM ORVOSI KARÁNAK KÉMIAI OKTATÓ INTÉZETÉBEN KÉSZÍTETT ’ü TANULÓ TÁRSAI ELŐTT
Clitísl) « T T wmmJLmm wmmmwm PEST PÁNDJ NEVENDÉK GYÓGYSZERES
Szent I’í’rtn hava LSk<ía 1835 Esirtendóbftíií
^*<~^Jt^fe3^1itritr(miTiOTrittWWiiiiMWlii>iiiwniririoinnonfifiri-innriiiiii--i--i—r--^— - -- . PESTEN, TRATTNER KÁROLYI NYOMTATÁSA , {úri tíriM
612 .)
141
55. METELKA FERENC Hatvanban született 1814. jul. 21-én. Értekezésén hatvani nak mondja magát, az egyetemi anyakönyvben azonban gödölló'iként szerepel. Atyja, Metelka Ferenc a Grassalkovicb-család uradalmi építésze volt. Középiskolai tanulmányait Vácott és Esztergomban végezte. 1828-tól az esztergomi Krakovitzer-patikában gyakornokoskodott. 14 lapos vizsgaértekezését is Nemzetes tudós Krakovitzer József úrnak gyógyszeres mesternek fáradhatat lan hajdani tanitójánakjó urának ajánlotta. Krakovitzer József 1826-ban Bécsben szerezte meg a gyógyszerészmesteri oklevelét. Hamarosan átvette édesapjá tól, az 1803-ban végzett Krakovitzer Antaltól az esztergomi patikát. 1857-ben azonban már magánzóként szerepel a névtárban. Metelka oklevelének megszerzése után Folinusjános abonyi Reménységhez címzett gyógyszertárában talált munkát. Két év múlva azonban gyógyszeralapítási engedélyt szerzett Alsódabasra, s 1840 elejétől az ottani Reménységhez nevű patika tulajdonosa lett. Gyógyszerészi munkája mellett számottevő szerepet játszott a község közéletében, és kertészettel-szőlészettel is foglalkozott. 1855-től érdeklődése a rovartan felé fordult. Új faj felfedezésével a lepkészet terén alkotott maradandót. Gyógyszertárát 1876-ban átadta vejének, Rácz Ferencnek. 1885. márc. 9-én halt meg Alsódabason. Szinnyei VIII. 1187. Simon 13. Edvi Illés 25. - Heneráry László: Egy méltatlanul elfeledett természetkutató gyógy szerész a XIX. Századból: Metelka Ferenc (1814-1886). = Gyógyszerészet 2008. 297-301.
142
OYÓÍ j VSZEHES
értekezések
AZ
ETMTSAVAS
("ZLXCUM ACET/CLM). ÉS A'
(STUJICU3IJ, MELLVEKET
’ M AGY All KIRÁLYI TUDOMÁNYOS EGYEszoros viz*gÁltatÁ.sá által előadott
METELKA FEUE1STL HEVES It A T V A N 1 N E V E N D fi K
(.íyógvszeuejs.
PESTEN, NYOMTATTATOTT TRATTNER ÉS KÁROLYI' kUN\ \ NYOMTATO-iNTKZETKliEN.
143
56. MIKE JÓZSEF Felsőbányán született 1810 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 24 évesként szerepel. Atyja, csomortáni Mike János felsőbányái polgár volt. 1835. jun. 16-án elmondott, 15 lap terjedelmű vizsgaértekezését „Rövidi Wozáry Imre úrnak gyógyszeres mesternek” ajánlotta. Gyógyszerészmesteri oklevelének megszerzése után hamarosan újra beiratkozott a pesti egyetemre és 1839. jan. 26-án sebész-és szülészmesteri diplomát szerzett. Szinnyei XIII. 1304. Linzbauer82.
144
JL
-d
; GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK
Íamanyvasany KÉKLETRŐL £Cgamiretum Kalü FcrralumJ ', " ®s A’
Vll RÉZAGOS HUGYAGRÓL s>,
[Sulfás Cupri AmmomacalisJ, 4 " ■ - ' MELLYEKET
Á' KIR. M A G Y A R T ü D 0 M Á N V O S ••• EGYETEM v
-V ' ' ..« KÉMIAI OKTATÓIIKLYÉÍÜ \ KE'/ITKTT
*
'
'ÉS KÖZÖXSKGESKX ELMONDOTT
.
v**
' , '-"^r ,* ú V m
l> fí 8 T E N, TIiATTXJ.il KÁROLYI NYOMTATÁSA, LiW UTCZA SI3.
145
57.
MÖES MÓRIC Miskolcon sztdetett 1812 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 20 évesként szerepel. Atyja Möes Sámuel miskolci gyógyszerész volt. 1833. jun. 19-én elmondott, 16 lap terjedelmű vizsgaérteke zését „Nemes nemzetes és vitézlő lefkótzi Möes Sámuel úr nak szeretett kedves édes attyának” ajánlotta. Nem említi gyógyszerességét, ennek alapján arra gondo lunk, hogy Möes Sámuel nem tulajdonos, hanem segéd volt. Tulajdonosként nincs is nyoma a névjegyzékekben. Möes Móric további pályafutásáról nem találtunk semmilyen adatot. Szinnyei IX. 360.
146
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK A’
SÓSKA SAVBÓL, (Aeidum Oxalieum) ÉS A*
HIGANY - ELŐ - IöOLATRÓL (Proto iodiduiM Hydrargyri) MELLVEKKI*
A’KIRÁLYI MAGYAR TUDOMÁNYOS EGYETEMBEN, A' KÉMIAI OKTATÓ HELYBEN KÉSZÍTETT, ÉS KÖ ZÖNSÉGESEN E L M O N D O T T
ISI t) E S Sí 6 R I T 2, BORSOD MISKÓLTZI NEVENDÉK.
GTÓGTSZKRES.
SZ. IVÁN HAVA 1 Dk éti 1S33 E«?»*
r E S T E N, TRATTJíER J. M. ÉS KAROLVI ISTVÁNNÁL.
147
58. MURMANN KÁROLY Sopronban született l 810 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 23 évesként szerepel. Atyja Murmann Kristóf sopro ni szűcs volt. Német nyelvű, a szokásosnál terjedelmesebb, 42 lapos vizsgaértekezését Benedek András soproni orvosdoktornak ajánlotta. Pályafutásáról kevés adatot találtunk. 1844. márc. 2-án kapta meg a polgárjogot Sopronban. 1847-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók soproni vándorgyűlésén előadást tartott. 1850-ben még soproni gyógyszerész volt. Szinnyei IX. 419. -Házyjenő: Soproni polgárcsaládok 15351848. Bp. 1982. II. köt. 684
148
ÍMiarmaeeutisch-chemische
Abliandlung
uher
Fauciuclm’0 lilatieatitc « n <1 d a a
éTíjína ejtítact.
0 f f (> n 1 1 i i h v o c g c t r a g « n an dér k. ungaiischen Un i
vers i t a t ,
b?1 l í e r e i t n n g d i e s e r P r a p a ra t e , i n i M n i i a t J u l y IS'M
V 0 fi
GA&& 3&1T&3B4Ü9DSIÍ* Karuiidatmi <íe-r Pfiarmacie,
feriíwsaw**ö«r •*„.*■'»■j í
'■■■«,' V.—eíKs*&" MtMfíffíffi sara ? i í r^incuJSSf IPIH3!?ő
godruckt mit t. Trattiifer-Kjárolyrsehen Lettera.
149
'|*
59. PENTZ FERENC 1814 körül született, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 21 évesként és pátkai születésűként szerepel. Az értekezés címlapján azonban székesfehérvárinak tünteti fel magát. A beiratkozáskor édesanyja, Anna már özvegy volt. 1836. jun. 14-én elmondott, 16 lap terjedelmű vizsgaérte kezését „Tekintetes nemes és tudós Horvát István úrnak, a s.s.m.m. és böltselkedés doctorának, Széchényi Országos Könyvtár őrének, több ts ns vármegye táblabírájának, s.a.t. s szívesjótevőjének” ajánlotta. Horvát István (1784-1846) könyvtárőr és a magyar irodalom egyetemi tanára székesfehérvári születésű volt, feltehetően ez magyarázza, hogy támogatta Pentzet egyetemi tanulmá nyai idején. Pentz további pályafutásáról nem találtunk semmilyen adatot. Talán azonos azzal a Pentz Ferenccel, aki 1873. jul. 4én 59 éves korában hunyt el Vácott. A gyászjelentésen foglalkozást nem tüntettek fel. Szinnyei X. 737.
150
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK A% A R A N Y
SZ1KANY ZÖLDLETBŐL, ( CIILORIDUM A ÚRI ET NATRIl), ÉS AZ
WimmiWA® lüíEüíüAtfUI&b (zinc u m aceticiím), MELLVEKET
A’ MAGYAR KIRÁLYI
TUDOMÁNYOS EGYETEM’
KÉMIAI OKTATÓ HELYÉBEN KÉSZÍTETT
?
ús
KÖZÖNSÉGESBN EL1HONDOTT
1* E i\ T T * F E R E A T T Ü S * Székes-Fehérvárt Növendék Gyógyszeres.
Szent Iván hava 14-én 1836 Esztendőben.
I* E S T E MI, TKATTXEH KÁROLYI NYOMTATÁSA, úri vt*a 612,
151
60. PILLÉR KÁROLY Szegeden született 1806 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 22 évesként szerepel. 1829. aug. 12-én elmondott, rövid, mindössze 11 lap terjedelmű vizsgaértekezését tanárának, Schuster Jánosnak ajánlotta. Pályafutásáról csak egyetlen adatot találtunk: 1840-ben a Schuster János emlékének a megörökítésére folyó országos gyűjtés egyik Szatmár megyei ívén szerepel a neve. Szinnyei X. 1163.
152
Gyógyszeres Értekezések a"
K é n s a va s K í n a d é k r ő l (Siilfas Chininae) es a
Kéklőgyálatsavról (Acidam hydrocyanicnra ) melyeket a HiráJyi Magyar Tudományos Mmdenesség kémiai Oktatóhelyében ké szített, és közönségesen elmondott
Pillér Károly Tsongrád Szegedi Nevendék G y ó g y s zer e s Kis Asszony Hava 13*án 1829-dik Es*t.
P e s t e n Özvegy P a t z k ó Josepha betűivel 153
61 .
PILLMANN FERENC 1815 körül született, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 20 éves herpai születésűként szerepel. Az értekezés címlapján azonban ugyancsak Gömör megyeinek, de vizesrétinek tüntette fel magát. Beiratkozáskor édesanyja, Mária már özvegy volt. Feltehető', hogy édesapja Pillmann Vince rozsnyói születésű orvosdoktor, nagyatyja pedig Pillmann István (1751-1815) Gömör megyei főorvos volt. Feltevésünk mellett szól, hogy Pillmann Ferenc nemesnek mondta magát. A bécsi származású Pillmann István főorvos pedig 1793-ban nemességet kapott. 1836. máj. 3O-án elmondott, 15 lap terjedelmű vizsga értekezését „Tekintetes nemzetes és vitézlő Janik Ferentz úrnak, méltóságos gróf Forgách familia inspectorának szíves jó akarójának” ajánlotta. További pályfutásáról nem találtunk semmilyen adatot. Szinnyei X. 1166.
154
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK
(aether aceticüs) ÉS AZ
OLVADHATATLAN ZŐLDLŐ GYULATSAVAS HUGYAGOS
H I G A G R Ó L (me r cürius PR ABCI PITAT US albus), MELLYEKET
A’ MAGYAR KIRÁLYI TUDOMÁNYOS EGYETEMBEN
A’ KÉMIA OKTATÓ HELYÉBEN KÉSZÍTETT, ’S KÖZÖNSÉGESEN ELMONDOTT N E MES PILIMAM FERENTZ, Gömör Vizea-Réthi Nevendék Gyógyszeres.
Pünkösd havának 30kÍB 1836-dik évben.
...................... »«»»*-"•-....................... P E S T E M ,
TRATTNER-KÁROLYI NYOMTATÁSA. ÚRI ÚTCZA 612.
155
62. PINTÉR JÓZSEF Ráckevén született 1807 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 21 évesként szerepel. Atyja gyógyszerész volt Ráckevén. Gyakornoki idejét feltehetően Székesfehérváron töltötte. Erre utal, hogy 1829. júl. 10-én elmondott, 16 lap terjedelmű vizsgaértekezését „Nemzetes Say József gyógyszerres mesternek” ajánlotta. Say József (1786-1858) 1809-ben szerezte oklevelét. 1818ban alapította a székesfehérvári Szentháromság gyógyszertárat. Pintér 1840-ben martonvásári gyógyszertártulajdonos volt, de 1858-ban már nem az övé a patika. 1862-ben még feltűnik a neve Fejér megyei gyógyszerészként. Szinnyei X, 1177, Bugát-Flór 35.
156
Gyógyszeres Értekezések a'
V asanj-ké ki étről (Cyanur etum Forr i ), és a’
fojtósavas Hígatsról £Nitras Mydrargyrosi), melyeket a* Királyi Magyar Tudományos Mindenessé"; kémiai Oktató helyében ké szített, és közönségesen elmondott
Pintér Jósef Pest Hé t z k e v e i N e v e n d é k Gyógyszeres Sz, Jakab Hava io-dikén iöag.
P e s t e n, Öszregy Patzkú Josepha betűivel. 157
63. POLLACK JÓZSEF Pesten született 1812 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 23 évesként szerepel. Atyja Pollack Mihály pesti polgár volt. Gyakornoki idejét Gömöry Károly pesti gyógyszertárában töltötte. Erre utal, bogy 15 lapos vizsgaértekezését tisztelete és bálája jeléül neki ajánlotta. Pollacké volt a gyógyszeres értekezések között az egyetlen, amely latin nyelven jelent meg. Gömöry Károly a XIX. század első felének egyik legje lentősebb gyógyszerésze volt. Patikájának muzeális beren dezése ma a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban látha tó. A Szt. Lélek gyógyszertár 1863-tól Török József tulajdo nába került. Pollack 1838. márc. 7-én kapta meg a Helytartótanácstól a patikanyitási engedélyt. A Szent Teréz gyógyszertárat 1851ig vezette. 1841-ben a Természettudományi Társulat alapító tagja volt. Későbbi sorsáról nincsenek adataink. Szinnyei X. 1345. (tévesen orvosdoktorként) Sztankai 22l-
222.
158
DISSERTATIO CH E M I CO P H A R M A C E U T I C A »K
ClIiOltIDO AUIU ET M'l’ltll (Solti uiib 9falriimi!Í!ícnt-i
BT UK
IOHUHETO PIíUHIIII (SotMtí), UIAM
IN REGIA UNIVERSITATE SCIENTIARüM HÜNGAJRICA PRO GR ADU MAGJSTBI PHARMACIA^ OBTINEKDO
PÜBLICE WXIT nfasephus Pollack,
Mense Junií anni 183C.
VvstInl, tSTypu .Ak\vuh' -^VntD f tfi '» t*u<’U*í
159
64. QUITVASSER JEN Losoncon született 1813 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 22 évesként szerepel. Gyakornoki idejét feltehetően Szécsényben töltötte. Erre utal, hogy 15 lap terjedelmű vizsgaértekezését „Nemes és nemzetes Pokorny Pál úrnak, gyógyszeres mesternek, zsendülő gyógyszeresi kora oktatójának, tanítójának, jó urának” ajánlotta. Pokorny Pál 1828-ban szerezte oklevelét a pesti egyetemen, s a szécsényi Szentháromság gyógyszertár tulajdonosa volt 1885-ig. Quitvasser 1836. jun. 10-én tette le a záróvizsgát, utána hamarosan Mezőkövesden lett gyógyszertártulajdonos. 1840 után azonban nem találtunk további adatokat róla. Bugát-Flór 30.
160
iiYŐGYSZFJIES ÉRTEKEZÉSEK A1
TISZTA FELERESZTETT
( VCIDÜM NITHICUM DILI T. PURUM) ÉS A’
BORKŐSAVAS DÁRDATSOS 9
A’ MAGYAR KIRÁLYI TUDOMÁNYOS EGYETEMBEN A* TÁRGYAK VALÓSÁGOS KÉSZÍTÉSE MÓDJA ELŐADÁSA SZERÉNT
A' KÉMIA OKTATÓ HELYÉBEN KÉSZÍTETT, KÖZÖNSÉG ESEN £ LMON DOTT
aíJlTS VASSER EC»É]MUS Núgrátl L(t«aoiie/,i NevcmMk Gj-égyswere*
HZent Iván hava 1 0ke“ 1836. Esztendőben.
<1
$
I» E S T E
N,
TRATTNER - KÁROLYI NYOMTATAT A UH! U T C Z A ö l 2 .
161
65. RADANY BERTALAN Baján született 1812 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 26 évesként szerepel. Beiratkozásakor az édesanyja, Katalin már özvegy volt. 16 lapos vizsgaértekezését Tekintetes roglatitzai Pilaszánovits Antal úrnak, tekintetes Bács és Bodrogh törvényesen egyesült vármegyék tábla bírájának ajánlotta. 1840-ben már a Bács vármegyei Kulán volt gyógyszertára. 1862-ben kezelő vezette a patikát. Radany Kulán élt 1865ben bekövetkezett haláláig. Özvegye akkor eladta a patikát. Szinnyei XI. 342. Bugát-Flór 18. Simon 14.
162
C.YÓGYSZEHKS ÉRTEKEZÉSEK A'
KÉKLÚ G Y Ij LATSAVRÓL (Acidnm hydrocyanieum) ÉS A’
F É R J A N Y I B OL A T R Ó L (Joduretuui Arseniei) MELLYEKET A’ KIRÁLYI MAGYAR TUDOMÁNYOS EGYETE MBEN, A’ KÉMIAI OKTATÓ HELYBEN KÉSZÍT ET T, RS KÖ ZÖNSÉGESEN KbMO
S I> O T T
11A D A N Y B E \\ T A L A N, BÁCS BAJAI NEVENDÉK. GYÓGYSZERES.
ESZTENDŐBEN.
P E S TE N* TRATTNER J. HL ÉS KÁROLYI ISTVÁNNÁL.
163
66. RADUBICZKY ANDRÁS Szentendrén született 1806 körül, az egyetemi anyakönyv ben ugyanis 23 éves árvakéntszerepel. 1830. aug. 11-én elmondott, 13 lap terjedelmű vizsgaértekezését Apostolovich Miklós úrnak, a Szent Entrei Keres kedő Társaság tagjának” ajánlotta. Kásőbbi pályfutásáról nem találtunk semmilyen adatot. Szinnyei XI. 398-399. (tévesen Radubszkyként)
164
GYÓGYSZERES ÉRTEZÉSEK A’
TISZTA T Ö M É N Y
ETZETSAVRÓL (Acidnm aceticum purum), ÉS
É G E T E T T KE S E R A G R Ó L (Mag'iiesia usta), m c 11 y g k e t a’ Királyi Magyar Tudományos Mindenesség Kémiai Oktató helyében készített, és közönségesen elmondott
RADUBlCZlvY ANDRÁS PILIS SZÉN T £ N D R JE I N E V E N D & K
GYÓGYSZERES Kis Asszony Hava* n-kén i83o Esztendőben.
IX.
P E S T E N 1830. Beiméi J4»e( Eízterpmi, ét egy P«ti Köityviiyomfati* 1 Tiila|ilöö»«# IntéíctifbiJ
165
67.
REMETEI JÓZSEF Zalatnán született 1812 körül, az egyetemi anyakönyvben t ugyanis 23 évesként szerepel. Atyja, Remetei Sebestyén zalatnai kereskedő'volt. Gyakornoki idejét szülőhelyének patikájában tölthette. Erre utal, hogy 15 lap terjedelmű vizsgaértekezését „Nemzetes és tudós Eismannjózsef gyógyszeres úrnak, a zalatnai cs.k. értzbányai gyógyszertár nagy érdemű fő felügyelőjének, zsendülő gyógyszeresi kora példás oktatójának, tanítójának, tapasz talt fáradhatatlan jó urának” ajánlotta. Eismannjózsef (1802? 1848) nyomtatásban megjelent vizsgaértekezésével szerepel kötetünkben. Remetei hazafias érzületét és az akkori egyetemisták han gulatát tükrözi a Társalkodó című lapból mottóul vett vers: „Szép szó a haza: bár nyelv fűzi csak össze szülöttit; Van haza: nélküle nints nemzeti lét. Abrudbányán lett gyógyszertártulajdonos. Utolsó adatot l 863-ból találtunk róla. Szinnyei XI. 772-773.
166
(ÍYÓGYNZK11K& IÍ11TKKE/KSEK v'
HAM ANY VASANV
( UYANlJRETIiM KALH EKRRATUH ) ,
E ÜA
( ciinoMA8 vhvmnoüi ), -.11 i.i.\ na. f A KIRÁLYI MAGYAR TI. DDMÁNYOS KÖVETEM ORVOS KARÁNAK TITKASZI V)KTATÖ INTÉZETÉBEN KÉSZÍTETT BS
Koy.ONSKGÉNEN ELMONDOTT
H e m a ( e i J ó $ <> f Erdély ZalaUmai gvftkorlö ü y ú g j w r v a
SZ, Jakab havának Ír" 1836,l:k évben.
V E S T E j*!, TKATTNEH - KAROLYI \VONTATÁSA.
úri utcíaC>12.
167
68. ROKSZER ÁGOSTON Budán született 1815 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 21 évesként szerepel. Atyja, Rokszer András kamarai tisztviselő volt. Gyógyszerészmesteri záróvizsgáját 1837. jun. 13-án tette le. Az itt elmondott 15 lap terjedelmű vizsgaértekezését édes atyjának ajánlotta. 1845-ben a császári hadsereg gyógyszerészi karában tűnik fel a neve. Különböző' helyeken és beosztásban szolgált: Lembergben (1845-1848), Budán (1850), Pesten (18511853), Padovában (1854-1863), közben 1855-ben csapatnál. Utolsó ismert szolgálati helye 1861-tól a padovai helyó'rségi gyógyszertár volt. 1864-tó'l már nem található a katonai névjegyzékben. Szinnyei XI. 1094. Militár-Schematismus 1845-1864.
168
<;Y■()<;■ VSZERKS ÉRTEKEZÉSEK A’
1E/OIA.W VÁSÁRIT
?i?f tí? ■ /<' ff, m m 3ff ®fiL öhá ■&£* Ö£í2^'Ibs|p áüáeí fVYAXURETlL
11 A
ALII FERRATÜM), ÉS a'
it&rta&ma uíA^íímo
M'Xí®TA®méi. ( t i l J L l ' A S C L P R ! A 31M O N I A C A L 1S ) , JtlKLLYElCET
A' Ivllí. MAG\ Ali TUDOMÁNYOS
EGYETEM KÉMIAI OKTATÓ MELYÉBEN KÉSZÍTETT ÉS
AŰ Z O X S É Ü K E K E L M O N D O T T
mO í < L S K E I S Á O S T O Í V , J 51 • I) AI N i •; V E N1) É K G Y 6 G Y S 2 E R E S. zi.nt ivÁN haván Mi K5-S,;íii 1S37 ilvm'y.
l> E S T KM, 'i liAi’TNLii KÁUÜLYi NYOMTATÁSA .
169
69. RONKOVITS PÁL Nagykikindán született 1801 körül, az egyetemi anyakönyv ben ugyanis 28 évesként szerepel. Gyakornoki idejét szülőhelyétől kissé távol, Hajdúböször ményben tölthette. Erre utal, hogy 1830. aug. 10-én elmon dott, 25 lap terjedelmű vizsgaértekezését „Nemzetes Bartsch Dániel úrnak gyógyszeres mesternek mintjó akaró urának, és pártfogójának ajánlotta. Az 1814-ben Bécsben oklevelet szerző Bartsch Dániel előbb debreceni, ebben az időben hajdúböszörményi gyógyszer tártulajdonos volt. Ronkovits későbbi pályafutásáról nem találtunk semmilyen adatot. Szinnyei XI. 1162.
170
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK A*
D Á
fí D A N Y R Ó L (S t i b i u m ) ÉS A'
DÁRDANY K É S Z Í T M É N Y E K R Ő L
(Praeparata Stibii), m e 1 1 y ek c t
a' Magyar Királyi Tudományos Mindenesség ben szoros vég Visgáltatása alkalma tosságával előadott
RONKOVITS PÁL ' r O R O X T A I. NA G Y K 1 K I N D A 5 S E V E N D É K
GYÓGYSZERES Kis Asszony Hava to-kén i83o. Esztendőben
mi..... ......
—w
.
P E S T E N 1830. B e i m e t J á * e f Esztergoroi, és egy Pesti KóujnmyoniUUs TulajdoB(H<* Intézeteitől.
171
70.
SCHEIDENBERG ANTAL Nagybányán született 1812 körül, az egyetemi anyakönyv ben ugyanis 21 évesként szerepel. Gyakornoki idejét Sárospatakon tölthette. Erre utal, hogy 16 lap terjedelmű vizsgaértekezését „Tekintetes nemes Árvay Teöreök István úrnak, s.pataki gyógyszeresnek és hajdani jó urának ajánlotta. Értekezésének mottójául Senecának ugyanazt az igen szép gondolatát választotta, amelyet korábban Bernátb József latinul, később pedig Angyalffy Márk Aurél is magyarul alkalmazott: „Sokat tettek őseink, de mindent el nem végeztek; sok tenni való maradt még hátra, és maradni is fog, úgy hogy ezer Századok után is be nem rekesztetik az alkalmatossága egy halandónak, valamit hozzá tenni.” Scheidenberg további pályafutásáról nem találtunk sem milyen adatot. Szinnyei XII. 351.
172
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK A*
JEGESÍTETT FOJTÓSAVAS EZÜSTAGról (Ni tra s Arge ntici Crys t alli s atus) ÉS A’
HAMANY VASANY K ÉKLETrui (Ilyanuretuin Kalií ferr a tu m ) MELETEKET
A* KIRÁLYI MAGYAR TUDOMÁNYOS EGYETEMREN, A’ KÉMIAI OKTATÓ HELYBEN KÉSZÍTETT, ÉS KÖZÖNSÉGESEN ELMONDOTT
SCHEIDENBERG ANTAL, NAGY BÁNYI NEVENDÉK, GYÓGYSZERES.
1834 esztendőben.
PESTEN. NYOMT. TRATTNER ,L M, is KÁROLYI IST V
173
71. SCHIMBEK ANDRÁS Baján született 1809 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 23 évesként szerepel. Atyja Schimbekjózsef volt. 1833. jún. 27-én elmondott, 16 lap terjedelmű vizsga értekezését „Nemes nemzetes és vitézló' Pollermann Ferentz úrnak, gyógyszeres mesternek” ajánlotta. Pollermann Ferenc bajai gyógyszertártulajdonos volt, Schimbek tehát szülővárosában, nála tölthette gyakornoki idejét. Későbbi pályafutásáról nem találtunk semmilyen adatot. Szinnyei XII. 418
174
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK A'
L E VÁ L T K É N R Ő L (Sulphur praecipitatum)
ÉS A’
HIGANYKETTED IBOLATRÓL (Periodíduni Hydrargyri) , , meix * eket .
A * K I R Á L Y I M A C VAR TUDOMÁNYOS-: EGYETEMBEN A ’ K É M I A I OKTATÓ.''HELYBEN KÉSZÍTETT, É S KÖ ZÖNSÉGESEN
r f. M 0 H I) » t T
S C H I M BE K A N D R Á S , M A V S BAJA ! NEVEJiDKK. GYÓGYSZERES.
Sí. I v a r t h a v a Ildikén 1S33. e$*U»éőbtt*>
P E 8 T E X, TB.irTNER 3 , M. ÉS KARO LT! ISTVÁNNÁL.
175
72. SCHNELL PÉTER Brassóban született 1812. jun. 28-án. Atyja, Schnell György brassói polgár volt. Gyakorló idejét egyik rokona, Schnell András bukaresti gyógyszertárában töltötte, neki, jóságos tanítójának ajánlotta 16 lapos, német nyelvű vizsgaérte kezését. 1837-ben Stenner Frigyessel együtt megvásárolta a brassói Arany Oroszlán gyógyszertárat. 1859-ben patikarészét átadta társának, maga pedig városi állást vállalt. Előbb a gazdasági hivatal ellenőre, majd városi alkapitány volt. 1877. nov. 21-én halt meg Brassóban. Szinnyei XII. 527. Gusbeth 135.
176
Pbainíaceutisclt-ebeinísclte
A b h a n d I 11 n g über
^ ciivu f f c l a I f e o 1 ) o I und da*
basisch mangansaure Káli, üflcntlich vorgetragen an dér königl. ungarischeu Universilát, in*j Bereitung dicsér Prüparate, iíK Mount iidy 1834. V 0 TI
{3 r i r r 5 f Íj n f í I, Camiidtttt'n dér i'harmartf.
...
. r!XZii~Zí. ' - *
P C 8 t ll, gedruckt mit v. T r a t t n e r - K ároly’icken Lettem. 177
73. SCHRÖDER JÓZSEF Keszthelyen született 1808 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 21 évesként szerepel. Atyja, Schröder Fülöp keszthelyi pék volt. Gyakornoki idejét feltehetően szülővárosában töltötte. Erre utal, hogy 20 lap terjedelmű vizsgaértekezését „Nemzetes és nemes érdemű lrshábek Ferencz úrnak, gyógyszeres mesternek hajdani tanítójának” ajánlotta, lrshábek Ferenc 1820-tól 1848-ig a keszthelyi uradalmi gyógyszertár bérlője volt. Schröder 1836-tól a kaposvári Arany Oroszlán gyógyszertár tulajdonosa, 1851. okt. 29-től 1853-ig kaposvári polgármester (városbíró) volt. A patikát 1869-ben átadta fiának, Schröder Sándornak, aki azonban fiatalon, 37 éves korában 1879. nov. 28-án megmérgezte magát. Schröder József hosszas betegség után 1882. jul. 5-én hunyt el Kaposváron. Szinnyei XII. 612. Bugát-Flór 118. Illés 38 Gyászjelentés Sziliné 35-36.
178
Linzbauer
198.
Edvi
G Y ÜG YSZERES ÉRTEKEZÉSEK A’
TISZTA TÖMÉNY KÉNSAVBÚl (Acidum sulphuricum concentratum pimtm), ÉS A*
B O l UiŐSAVAS IIAMAGRÚL (Tartras Káli), mc I ly ele t
•d Királyi Magyar Tudományos Mindenesség Kémiai Oktató helyében készített, és közönségesen elmondott
SCHRÖDER JÓSEF 2 A L A K E S Z TH E L Y J NE V E N D É K
GYÓGYSZERES Si% Jakab Hava i í-kén i83o-dik Esztendőben,
■%r
I ’ E S T E N 1830. B e ni!t-l J 6 * e l EnUírgami, é» vsy Pali Kiíujrvjjjfoniuiis• TiilJ]dMJO*sa hitive léb őt.
179
74.
SIMONIDES ANTAL Hódrnezó'vásárbelyen született 1812 körül, az egyetemi anya-könyvben ugyanis 21 évesként szerepel. Az egyetemi beiratkozáskor édesanyja már özvegy volt. 15 lap terjedelmű vizsgaértekezését tanárának, Schuster Jánosnak ajánlotta. 1839-ben alapította az Isteni Gondviseléshez nevű gyógy szertárat Hódmezővásárhelyen, de 1858-ban már nem szere pel a névtárban. Szinnyei XII. 1077. Bugát-Flór 32. Knotik 386-387.
180
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK A'
T I S Z T A
KÉN SAVAS KESERAGRÓL ( Snlfas Magnesiaepurtis J, ÉS A
L A N G B Ó
I,
( A te o h o l), MELLVEKET
A KIRÁLYI MAGYAR TUDOMÁNYOS EGYETEMBEN. A' KÉMIAI OKTATÓ HELYBEN KÉSZÍTETT, ÉS KÖZÖNSÉGESEN ELMONDOTT
QUmCDaULDLiiS MTÍTüilia CSÖNG RÁD VÁSÁRHELYI NEVENDÉK GYÓGY SZERES.
PE S T E N I S 3 4 , J. M. TRATTNER ÉS KÁROLYI I. BETŰIVEL.
181
75. SINAY DÁNIEL Debrecenben szidetett 1812 körül, az egyetemi anyakönyv ben ugyanis 21 éves árvakéntszerepel. Gyakornoki idejét szülővárosában tölthette. Erre utal, hogy 1834. jun. 13-án elmondott vizsgaértekezését „Nemes nemzetes nagy enyedi Borsos Ferentz urnák, a gyógyszeresség mesterének, hajdani kedves tanítójának s szíves jó akarójá nak” ajánlotta. Borsos Ferenc 1818-ban Becsben szerezte oklevelét. A deb receni Kigyó gyógyszertár tulajdonosa volt haláláig, 1837-ig. Sinay pályafutásáról egyetlen adatot találtunk: 1840-ben Hajdúböszörményben az Arany Sas volt gyógyszertár tulajdonosa volt. Szinnyei XII. 1124. Bugát-Flór 39. Rotbscbnek 158.
182
(. VO(* \ SZERES ÉRTEKEZÉSEK AZ
AHÁNY SZIKANYZÖLDLETrol (Cliiuriduiu A úri et Naírii) E> A
KETT ED KÉNSAV ASHAMAGróI (Bisulfas Káli), MELLYEKET
A'MAGYAR KIHALVI TUDOMÁNYOS MINDÉNESS ÉGNÉL A‘ CTÍEMIAI OKTATÓ HELYBEN KÉZIT ETT , ÉS KÖZÖNSÉGESEN ELMONDOTT
Nemes SINAY DÁNIEL, BIHAR DEBBECZENI NEVENDÉK
GYÓGYSZERES.
Szent Iván Hava 13dik napján 1834.
PESTEN. s
\j. TRATTNER ES KÁROLYI I. BETŰIVEL
183
76.
SÍP CZ FERENC Komáromban született 1806-ban. Atyja Sipó'cz István ügyvéd volt. Gyakornoki idejét Ráth József budai Szent Háromság patikájában szerezhette. 14 lapos vizsgaértekezését ugyanis Nemzetes Ráth József úrnak, a gyógyszerészség mesteré nek, szabad királyi Buda Magyar Ország anyavárosa nagy érdemű szószólójának, hajdani tanítójának” ajánlotta. Oklevelének megszerzése után (1830. aug. 6.) 1840-ben Pes ten dolgozott. 1857-ben már a pécsi Szerecsen gyógyszertár tulajdonosa. 1862-től az Osztrák Gyógyszerész Egylet tagja volt. 1866. máj, 12-én 60 éves korában hunyt el Pécsett. Szinnyei XII. 1171. Linzbauer 176. Simon 17. Gyászjelentés.
184
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK A’
GYANTÁRSÁVRÓL (Acidum síiccinictun), ÉS A’
KÉ N S A V A S V A S A T S R Ó L (Sri I fás Ferrosi), In e 11 y c k e t
a Királyi Magyar Tudományos Mindenesség Kémiai Oktató helyén készített és közönsé gesen elmondott
S1PŐCZ FERENC Z, Ráv-K 0 M Á Ii O M 1 N E V E N B É K
GYÓGYSZERES. Kisasszony Havának 6-kún i83o Esztendőben.
XI. ...... m mr wr irar wrr rmr tar rr mt-.................... ..............P E S T E N 1830. Beinél Jójef Ew.lergami, «•* egy Pesti Küuy»ríji)»Uíís'
Tulajdonossá Ilitíííet<:i‘ol* 185
77.
SOLTÉSZ JÓZSEF A Nógrád megyei Törincsen született 1808 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 24 évesként szerepel. Atyja Soltészjános volt. Gyakornoki idejét Füleken tölthette. Erre utal, hogy 1833. jun. 28-án elmondott, 16 lap terjedelmű vizsgaértekezését „Nemes, nemzetes és vitézlő Palumbinyjános úrnak gyógy szeres mesternek hajdani tanítójának és jó urának aján lotta. Palumbinyjános füleki gyógyszertártulajdonos volt. Soltész feltehetően az ő patikáját vette meg, mert 1840-ben már ő szerepel füleki gyógyszertártulajdonosként, l843-tól azonban már Kálmán Károly a tulajdonos. Szinnyei XII. 1214. Soproni 63.
186
GYÓGYSZERES KRTEK&ZÚSKK A’
JALAPADÉKRÓL (J a I a p i n a) ÉS A’
HAMANY VASANY KÉKLETRŐL (Cjanuretum kalii ferratum) MELLYEKET A’ KIRÁLYI MAGYAR TUDOMÁNYOS EGYETEMBEN, A 7 KÉMIA OKTATÓ HELYBEN KÉSZÍTETT ÉS KÖZÖNSÉGESEN ELMONDOTT
SOLTÉSZ JÓSEF, NEOGRAO TÖKINTSI KB VENDEK
GVÓCYSÍEllBS.
Szent Iván Hava 28-án 1833 JBstst*
P E S T E V, f B A T TN E R J. M, É S K Á R O L Y I I S T V Á N N Á L .
187
78. SOÓS KÁROLY Désen született 1807 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 21 évesként szerepel. Atyja, Soós Márton orvos doktor, Belső-Szolnok vármegye főorvosa volt. A szokásosnál is rövidebb, mindössze 10 lap terjedelmű vizsgaértekezését is neki ajánlotta „Tekintetes nemes nemzetes és vitézlő tudós Bádoky Soós Márton úrnak, tekintetes nemes Belső Szolnok vármegye pbysikusságának kedves édes attyának”. Erzsébetvárosban lett gyógyszertártulajdonos. Veje, a gyógyszerészcsaládból származó Róth Pál volt, aki gyógyszerészsége mellett dési polgármester, országgyűlési képviselő lett. Soós Károly két havi lábüszkösödés után 1870. márc. 5-én balt meg Erzsébetvárosban. Szinnyei XII. 1304. Simon 29. Péter 359., 504. Gyászjelentés
188
t
f
Gyógyszeres Brtekezesek a'
I I í g a n y El őz ő i d l é t r ő l (Protochloridum Uydrargyri), é 8 ti
Fojt ósavról
(Acidum nitricum), melyeket a’ Királyi Magyar Tudományos Minden esség kémiai Oktatóhelyében készí tett , és közöns éges en cl mondott
Iládoky Sóós Károly Bel s t,"> S z ó 1 n o k D é s y ÍN’ e v e n d é ’k G y ú g v s z e re s S z. J a k a b H a v a ai-t'n 1829 Észt.
Pesten Özvegy
P í t 11.
k
ú
J o s
189
ep
h a
betűivel.
79.
STAURÓTZKY LÁSZLÓ Az Arad megyei Butyinban született 1813 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 21 évesként szerepel. Ekkor már árva volt, gyámjául Egyed Imre butyini esküdtet nevezte meg. 14 lapos vizsgaértekezését gyakornoksága főnökének, „Nemzetes és nemzetes zelinci Boros András úrnak, gyógy szeres mesternek, az emberiség, tudományosság és nemzeti műveltség buzgó barátjának zsendülő gyógyszeresi kora példás oktatójának, tanítójának, és tapasztalt fáradhatatlan jó urának” ajánlotta. Boros András aradi gyógyszertárát az özvegytől 1840-ben Sztupa György vette meg. Staurótzky gyógyszerészmesteri oklevelének megszerzése után hamarosan bérbe vette az ugyancsak Arad megyei Máriaradna gyógyszertárát. 1840-ben már itt működött. Nem tudjuk, innen mikor és hova került, de 1860 novemberében vette át az orosházi Megváltó gyógyszertárat. Ezt 1868-ban eladta és 1869. nov. 1én megvette a szekszárdi Fekete Sas gyógyszertárat. Hites gyógyszerészként 1879. ápr. 1-én halt meg Szekszárdon. Szinnyei XII. Gáborné 46-47.
1409.
Bugát-Flór
190
11.
Gecsei
1986.
36.
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZESEK A* B O R S A D E K B Ó L
(P(perina,)
A" BORKOSA VAS DÁRDATSOS HAMAGBÓL ÉS
( Tartarus Emeticm), MKLIjYEKET
A’ MAGYAR KIRÁLYT TUDOMÁNYOS EGYETEMBEN A’ TÁRGYAK VALOSÁGOS MÓDJA ELŐADÁSA SZERÉNT
A’ KÉMIAI'OKTATÓ HELYEN KÉSZÍTETT . "'S KÖZÖNSÉGESEN
/'-*■* kdA’XELMONDOTT m.
QV&wménuí'&T? iLÁsmikA?
ARAD BOROS- JEN El NEVENDÉK GYÓGYSZERES.
S/.ent Iván hava 19-en lS35. J£*aí<»íMÍóbett.
P E S T E N, TRATTNER KÁROLYI NYOMTATÁSA. UIU 0TCZA 61!.
191
80. STOLLMANN KAROLY Miskolcon született 1809 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 20 évesként szerepel. Gyakornoki idejét Hajdúböszörményben tölthette Erre utal, hogy 1830. aug. 13-án elmondott, 14 lap terjedelmű vizsgaértekezését „Nemzetes Bartsch Dániel úrnak, a gyógy szeres mesternek, hajdani tanítójának, jóakaró urának, pártfogójának” ajánlotta. Bartsch Dániel 1815-től 1831-ig a debreceni Fehér Hattyú gyógyszertár tulajdonosa volt, 1828-ban Hajdúböszörmény ben, 1831-ben Hajdúszoboszlón alapított gyógyszertárat. Stollmann Károlyt 1840-ben miskolci gyógyszerészként említik, de előbb egy ideig a hajdúböszörményi patika tulajdonosa volt. Szinnyei XIII. 60. Bugát-Flór 30.
192
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK A’
SZ ORÍTDÉKRŐL (Stry chnina), ÉS A’
FELKÉNSAVAS IIAMAGBÓL (Supersulfas Káli), in e 1 I jr c k c t
a’ Királyi Magyar Tudományos Mindenesség Kémiai Oktató helyén készített és közönsé gesen elmondott
STOLLMANN KÁROLY, MJSKÓLTZ1 NEVENOÉK
GYÓGYSZERES Kisasszony Hava i3*kán iÖ3o Értendőben.
X I I. Minin----- - un -*" — — mmm----P E S T E N 1830. B c i r n n l l é s e i EMtergann,
Tulajdonom IntíxeUfbSI*
193
KtojfTnjromlaU*'
81. SVIRBELY JÓZSEF 1807 körül született, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 25 éves és töketerebesi születésűként szerepel. Az értekezés címlapján azonban sátoraljaújhelyinek tüntette fel magát. Atyja, Svirbelyjános sátoraljaújhelyi szűcs volt. Gyakornoki idejét Békéscsabán tölthette, mert 1827-ben ott említik segédként. 1833. júl. 6-án elmondott, 15 lap terjedelmű vizsgaértekezé sét tanárának, Schusterjánosnak ajánlotta. Későbbi pályafutásáról nem találtunk semmilyen adatot. SzinnyeiXIII. 145. Gecsei 1976. 81.
194
1, V ÜGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK A'
K É K L Ő G Y UL Á T S A V R Ó L (Axidum llydrocyaiúcuml ÉS AZ
IBOLÓGYÚLATSAVAS SZJKAGRÓL (Ilyd riodas Natri) MELLYEKET
A’ KIRÁLYI MAGYAR TUDOMÁNYOS EGYETEMBEN, A’ KÉMIAI OKTATÓ MELYBEN KÉSZÍTETT, ÉS KÖ ZÖNSÉGESEN f. t, m o a o e t t
SVÍ R B É L Y J Ó S É F , ZEMPLÉN S. A. ÚJHELYI NEVEN'DF.K OY ÓGYSZBHE5,
$x. Jakab hmm 6diktin 1S33. exztmMlen.
P E S T E N, TRATTNFJK J. M. ÉS KÁROLYI ISTVÁNNÁL,
195
82. SZARRÁ NEPOMUK JÁNOS Pápán született. Az egyetemi anyakönyv szerint a beirat kozáskor 21 éves volt. Atyja, Szarka József kórházi sebor vosként működött Pápán. A gyógyszertári gyakorlatot feltehetően szülővárosában szerezte meg, hiszen 16 lapos vizsgaértekezését „Nemzetes és tudós Bischitzky Ignácz úrnak, a gyógyszerészség meste rének, fáradhatatlan példás oktatójának, hajdani jó urának ajánlotta. Mestere, Bischitzky Ignácz 1811-ben Bécsben szerzett gyógyszerészmesteri oklevelet. Utolsó egyetemi vizsgája (1836. jul. 8.) utáni pályafutásáról azt tudjuk, bogy 1857-ben már Grindl Károly gyógyszerész vejeként az aradi Szentháromság gyógyszertár tulajdonosa. 1867-ben jelen volt az Altalános Országos Gyógyszerész Gyülekezet ülésein. 1879. máj. 2-án 67 éves korában balt meg Aradon. Szinnyei XIll. 400. Linzbauer 143. Simon 25. Edvi Illés 26. Gyászjelentés.
196
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK A1
J E G E SÍ T E T T
FOJTóSAVAS EZÜSTACRÓL (NITRAS ARGENTI CRYSTALLISATUS) ÉS
1W0SCÁT’ FEKETE IIIGATSÁRÓL (MERCUMUS MOSCATI),
MEI.MBKKT
A* KIRÁLYI MAGYAR TUDOMÁNYOS EGYETEMBEN, A’ KÉMIAI OKTATÓ HELYBEN KÉSZÍTETT, ÉS KÖZÖNSÉGÉSÉN
UL M O N D « T t q'&aüí&a ukn-m \\T..S7,t>lU;\LI>ÁI'Al GYAKORLÓ GYÓGYSZERÉSZ.
S*. .laka!) Hava 8-dik napján 1835.
PESTEN, TRATTNEU KÁROLYI NYOMTATÁSA,
( I R A K ÜTS7.Í (512.)
197
83.
SZÉP JÓZSEF Zombán született 1819 közül, az egyetemi anyakönyvbeo ugyanis 24 évesként szerepel. Először „vegytani nevendék”-ként végzett, s 1844. máj. l 1-én elmondott, nyomtatásban is megjelent értekezése formailag is, tartalmilag is pontosan illeszkedik a gyógyszeres érte kezések sorába. Ezt a dolgozatát gyakornoki idejének mesterére emlékezve Tudós Enyeter Fridrik úrnak érde mes gyógyszerésznek szabados Zombor várossá gyógyszertár tulajdonosának ajánlotta. Enyeter Frigyes később Szekszárdon volt gyógyszerész. Szép József a vegyészet után azonnal visszatért a gyógy szerészeihez, s a következő tanév végén, 1845. jun. l3-án meg-szerezte a gyógyszerészmesteri oklevelet. 1858-ban már a Baranya megyei Mágocson gyógyszertár tulajdonos. l 862-ben még ő, 1868-ban már özvegy Szép Józsefné szerepel a névtárakban. Linzbauer 178. Simon 17.
198
VEGYTANI ÉRTEKEZÉSEK a’
KÉS VAS4TSR0L - WURETOM FERROSUM ás AZ
ŐT K É N E S H A M É L E G R Ő L rentasulfuretum káli.
.
MH.LVET A’ KIRÁLYI MAGYAR TUDOMÁNYOS EGYETEMBEN A' VEGY TANI HELYBEN K ÍSZ [TETT.
»*ÉP JÓZSEF, VEGYTANI NEVENDIÍK
Tavasz utó II-kén 1844-dik Évben,
uiiniB, •' ’'1'Í.S HKGIAF. IINIVEH51TATAE HONG
199
ARICA*.
84.
SZTUPA GYÖRGY Nagyváradon román birtokos családban született 1812. aug. 5én. 1826-tól Grindl Károlynál Gyulán, 1829-tól Székely Károlynál Pesten, a tirocinális vizsga letétele (1834.jan. 8.) után Preisgauer Károlynál Jászberényben dolgozott. Ezután iratkozott be a pesti egyetemre. 1834, jun. 10-én elmondott 12 lapos vizsgaértekezését Tekintetes Dobai Székely Károly úrnak, a pesti gyógyszeresek nemes egyesülete öregbikjének, a bajor országi gyakorlott kertészeti társaság tagjának fáradhatatlan példás oktatójának, tanítójának, és jó urának ajánlotta. 1840-ben megvette Boros András özvegyétől az aradi patikát. Ezt 1848 márciusában eladta és Pestre költözött. Megvásárolta a Széna (ma Kálvin) téri Magyar Korona gyógyszertárat. 1848 júliusában már a józsefvárosi nemzetőrök kapitánya lett. A szabadságharc leverése után „vendégszerető háza egyik találkozó helye volt a siralmas idők fölött gyászoló hazafi aknak”. Gyógyszertárát 1863-ban egy időre bérbe adta, maga pedig idejét a közéletnek szentelte. A fővárosi képviselőtestület tagjaként a közigazgatási, a pénzügyi, a középitészeti bizottságban és a központi választmányban tevékenykedett, de beválasztották a népszínházi, a Battbyány-mauzóleumot építtető bizottságba is. 1869-től a Magyar Orvosok és Termé szetvizsgálók vándorgyűléseinek a pénztárosa, az 1867. évi Általános Országos Gyógyszerészi Gyülekezet jegyzője, a meg alakuló Magyarországi Gyógyszerész Egyesület központi igaz gatóságának buzgó tagja volt. Az akkor kiépülő Svábhegyet gondozó fővárosi bizottság elnökségéért tréfásan svábhegyi polgármesternek nevezték. Egész sor jótékonysági egyesület vezetőségében működött, árvíz, éhínség, szerencsétlenségek alkalmával indított gyűjtőakciók rendezője volt. Elnöke volt a pesti görög-román ortodox hitközségnek, a román egyete mistákat támogató Gozsdu alapítványnak. 1875-től 1878-ig a febértemplomi kerület országgyűlési képviselője volt mérsé kelt ellenzéki programmal. 1884. szept. 9-én agyvérzésben bunyt el. Gyógyszertárát veje, Kriegner György örökölte. Szinnyei XIII. 1151-1152. Linzbautr 17. Simon 11. Edvi Illés 30. - Baradlai-Bársony 1.380. Péter 155-156. 200
A'
ÜIÉSZANV ZÖlBLETRÓt (CLOIUCTUM CALCII) Ú> A*
KÉNSAVAS HORGAGRÓL (SULFAS ZÍNC1). MBlVLYESiBT
A’ GYÓGYSZEREK KÉSZÍTÉSE TUDOMÁNYÁBAN SZERZETT ÖSMÉRETKINEK, ÉS GYAKORI,ö TAPASZTALÁÉINAK VÍZSGÁLTATÁSA ALKALMÁVAL A’ MAGYAR ORSZÁGI K. TU DOMÁNYOS EGYETEM ÉS KÜLÖNÖSEN PEDIG A* BÖLCS ORVOSI KAR ELŐTT A’ TÁRGYAK’ VALÓSÁGOS ELKÉSZÍ TÉSE UTÁN ELŐ ADOTT
gyakori v G jr ó
eyi *e r«»Bihari
fi.
Sunl Iván Hava' 1 0 Napján 1834 Esxtmdőbm,
ti y O U T A T T A r V S & £• 'X 3 h a n d e e e k.
201
85. TAMÁSSIK ISTVÁN Erzsébetvárosban született 1804 körül, az egyetemi anya könyvben ugyanis 24 évesként szerepel. Egyetemi beirat kozásakor édesanyja, Anna már özvegy volt. 1829. aug. 3-án elmondott, 10 lap terjedelmű vizsgaérteke zését Tekintetes tudós Batsó Bálint úrnak, kémia dokto rának, gyógyszeres mesternek, az orvosi tudományok szabadossának, a Királyi Magyar Tudományos Mindenségben, az Orvosi Karnál, a kémia és botanika királyi oktatói segéd jének, mint szorgalmatos tanítójának, gondos ápoló orvosá nak, báládatos tiszteletejeléül ajánlotta. Batsó Bálint (1789-1854) 1812-ben alapította Debrecenben a Kígyó gyógyszertárat, ezt azonban 1822-ben eladta. 1824ben a pesti orvosi karra iratkozott be, majd Bécsbe ment, ott 1826-ban az egyik első kémiai doktor lett. Visszatérve Pestre, 1830-ban szerezte meg az orvosi oklevelet. Közben a vegy tani és növénytani tanár asszisztense, 1830-tól debreceni gyakorló orvos volt. Tamássik további pályafutásáról nem találtunk semmilyen adatot. Szinnyei XIII. 1269. Péter 156.
202
tp
Gyógyszeres Értekezések a*
N a d r a g u l y a d é k r ól (A t r o p in a ) és ft’
Higany kett^dzoldletről (DeutocMoridum Hydrargyri) melyeket a’ Királyi Magyar Tudományos Mindenes ség kémiai Oktatóhelyében ké szített, és közönséges en elmondott
T a m á s si k I st v á n Erdély Küküllő Erzsébet Várossal Növendék Gyógyszeres His Asszony Hava 3*án 1829-di k És zt.
P e s t e n Ö z v e g y P a t z k ó i o s t p l i a í> e t ű i v e L
203
86. TERNAJGO JÓZSEF 1808-ban született az egyetemi anyakönyv és az értekezés címlapja szerint a sziléziai Pernben, Péter Mária szerint Spanyolországban. 14 lapos vizsgaértekezését tanárának, Schuster Jánosnak ajánlotta. 1840júniusáig Aradon volt bérló', akkor Sztupa György vette meg a gyógyszertárat, ő pedig az Arad megyei Radnára (később Máriaradna) került. 1848-ban nemzetőröket toborzott, s századával a harcokban is résztvett. Kapcsolatba került Kossuth Lajossal. Máriaradnai gyógyszertárában 1857-ben 1 segédet és 1 tanulót foglalkoztatott. 1879-ben átadta a patikát Ternajgo Cézárnak. 1891. dec. 25-én hunyt el Máriaradnán. Leszármazottai több nemzedéken át működtek gyógyszerészként. Szinnyei XIII. 400. Bugát-Flór Simon 25. - Péter 505-507.
204
11.
.
Linzbauer
146.
GYÓGYSZERES É RTEKEZÉSEK A’
VILLÓ SA V R Ó L (Acidtun ph nsphori ciim), ÉS A'
T I S Z TA T I M Á G R Ó L (Aliimmá púra), mc l I si e K e t
a’Királyi Magyar Tudományos Mindenesség Kémiai Oktató helyén készített és közönsé gesen elmondott
TERNAJGO JÓSEF, AUSZTRIAI SILÉZ1AI FF.IUÜ NEVENDÉK
GYÓGYSZERES Szent Jakab Havának 26 -hán i83o Esztendőben.
XIII. ... .... mmumt'- u *r\m\Mr\ámr\Mmrumrvx0'\m* m P E S T E N IS30. ( I r i i i i r l J ó s e f E*íteigami, és <;cy Tu[jjtiouni.vi ItidiíeUíIxil.
205
fv<>., • > < y;
87.
THODOROVITS MÁTÉ Vingán született 1813 körül, az egyetemi anyakönyvberi ugyanis 22 évesként szerepel. Atyja városi szószóló volt. Gyakornoki idejét Aradon tölthette. Erre utal, hogy 1836. jún. 21-én elmondott, 15 lap terjedelmű vizsgaértekezését „Nemes, nemzetes és vitézló' Hidegh Sándor úrnak, a gyógy szeresség mesterének, zsendülő gyógyszeresi kora szíves jó akarójának” ajánlotta. Hidegh Sándor (1806? 1865) oklevelét Pesten 1827-ben szerezte, azután az aradi Magyar Korona gyógyszertár tulajdonosa volt. Thodorovits további pályafutásáról nem találtunk semmilyen adatot. Szinnyei XIV. 102. (Theodorovitsként)
206
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK A’ S Ó S A V A ! ?
(Muriau StiőiQ ÉS A'
FOLYÓ ALETZETSAVAS
éiLMA1turném V A G Y
ÓLOM ETZETltÖL (Subacelas Plumhi liquidusj MELLYEKET A' MAGYAR KIRÁLYI TUDOMÁNYOS EGYETEMBEN A TÁRGYAK' VALÓSÁGOS KÉSZÍTÉSE .MÓDJA ELŐADÁSA SZERÉNT
A’ K É MI A’ O K T A T 0 IIE L Y É B E üí KÉSZÍTETT ?s
KÖZÖNSÉGESEN ELMONDOTT
THODOROVITS MÁTÉ, Jfc*. f r r C z j iuki,
TűmSt-Tijri
Sseut Iván hava
211'-*
tSZO*^ Esztendőben-.
PESTEN, T R A T T NER.KÁRO L Y I" NYO M T A T A S A űri érsz a m.
207
88. TOMTSIK ALAJOS Alsókubinban született 1804 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 25 évesként szerepel. 1830. júl. 19-én elmondott, 17 lap terjedelmű vizsga értekezését „Nemzetes Bentzur Márton úrnak, gyógyszeres mesternek, hajdani tanítójának, jó akaró urának, pártfo gójának” ajánlotta. Bentzur Márton Rimaszombatban, majd Sopronban mű ködött. Tomtsik feltehetően Rimaszombatban volt nála gya kornok. Későbbi pályafutásáról csak annyit tudunk, bogy az l84O-es években Nagyváradon volt gyógyszerész. Szinnyei XIV 276. Péter 509.
208
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK A'
KÉNÉGÉNYRöL (Aether sulphuricus), ÉS Az
ÉGETŐ HAMAGRÓL (Káli cansticum), mcily^kct a’ Királyi Magyar Tudományos Mindenessé" Kémiai Oktató helyébe n készített, és közönségesen elmondott
TOMTSIK LAJOS ÍRVA ALSÓ RUBINI NEVENDÉK
GYÓGYSZERE S Sz. Jakab Hava ’ 19-kén i83o Esztendő ben.
P E S T E N 1830, J í t e í Eaztcrgatni, é s e g y Pesti Koíiyvnyomtatá;,’ Tulajifonosía
209
89.
TÓTH ISTVÁN Kaposváron született 1813 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 21 évesként szerepel. Atyja Tóth József kaposvári polgár volt. Gyakornoki idejét szülővárosában tölthette. Erre utal, hogy' 1835. jún. 14-én elmondott, 15 lap terjedelmű vizsga értekezését „Nemzetes, s tudós Svarcz paulai Ferencz gyógy szeres mester úrnak, a Német országi T ermészet vizsgáló nagy Társaság, valamint a Közhasznú esméretekről nevezett académiának rendes, a Bajor országi füvész, és kertmívelő Társaság levelező', úgy szintén az Éjszak Német országi Tudós Gyógyszerészi Egyesületnek tisztbéli tagjának szíves és példás oktatójának, tanítójának és jó urának ajánlotta. Schwarz Ferenc kaposvári gyógyszertártulajdonos volt. Tóth István neve 1861-től 1866-ig budai gyógyszerészként szerepel a szaklapban.
210
ÜÖVID ÉRTEKEZÉSEK A'
HI G A N Y KETTEDIBOLATRÓL (PERIODÚ BETŰM IIYDRARGYRÍ) ÉS A’ TISZTA
KÉNSAVAS VASATSRÓL (SULFAS FEBROSUS CUM AQUA), MELLYliKET K' MAGYAR KIRÁLYI TUDOMÁNYOS EGYETEMBEN, A’ TÁRGYÁÉ' VALOSÁ6OS ELKÉSZÍTÉSE UTÁN, A' KÉMIAI OKTATÓ HELYEN KÖZÖNSÉGESEM
ELSiOSBOTT
spíshei
usHry&a
SOMO GY KAPOSVÁRI NEVENDÉK GYÓGYSZERES,
Szent Iván hava 14-kén 1833 Esztendőben.
PESTEN, TRATTNKR KÁRO LYI NYO MTATÁSA, (URAK UTSXA 0 1 2 , )
21l
90.
TUMLER IGNÁC A Tolna megyei Ozorán született 1814 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 21 évesként szerepel. Atyja, Tiimler Antal kereskedő volt. 1836. jun. 10-én elmondott, 15 lap terjedelmű vizsgaérteke zését „Tekintetes nemes nemzetes és vitézlő Ritter Jakab úrnak, szeretett kedves báttyámnak ajánlotta. 1857-ben már a bicskei Őrangyal gyógyszertár tulajdonosa volt, s ott működött 1880-ig. 1882. okt. 4-én hunyt el Bics kén. 1858-ban az Orvosi Hetilapban egy közleménye jelent meg a németegybázi vízről. Gyászjelentés én Jutassy Tumler Ignácként szerepel. Egyetlen lányának a férje Göllner Károly neves gyógyszerész volt. Szinnyei XIV. 568. Linzbauer 47. (Tummlerként) Simon 18. - Edvi Illés 28. (Tumberként) Gyászjelentés
212
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK A’
SAvmé* (a c t d u m b o ricüm) ÉS A‘
HIGANY-ELÖ-IBOXiATRÓI. (JODURETUM IIYDRARGYRl} ,
MELLYEKET
A’ MAGYAR KIRÁLYI TUDOMÁNYOS EGYETEM ORVOSI KARÁNAK KÉMIAI OKTATÓ IN TÉZETÉBEN KÉSZÍTETT
ÉS KÖZÖNSÉGES EN ELMONDOTT NEMES
TUMLER I^rÁTZ, Tolna Ostorai N«T«nilck (iji g y w e t e t .
SíeutIván hava lü^é* 1830. Esztendőben.
PESTEN, TUATTNEK KÁROLYI NYOMTATÁS A, ÚRI UTZA 612.
213
91. WAGNER FERENC Adonyban született 18l 1 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 24 évesként szerepel. Atyja, Wagner János adonyi postamester volt. 1836. jun. 16-án elmondott, 16 lap terjedelmű vizsgaérteke zését „Nagyságosjeszenitzei JankovicbJosef Urnák ő tsászári királyi és apostoli felséges tanátsosának és több tekintetes nemes vármegyék érdemfényű táblabírájának a korhadó szegénység ápoló kegyes attyának az emberiség példás barátjának a tudományok buzgó előmozdítójának hő tiszteletejeléül hódolva” ajánlotta. További pályafutásáról nem találtunk semmilyen adatot. Szinnyei XIV. 1379
214
mmwnmnm ürtekezeskk
HAMAMY IBOLATBÓL i MDÖRETÜM KAMI I f ÉS A'
•ri-rim wmir® f AMMÓNIA TORA MÜÜIBA) » aELLYEKM' V K«R\L1cI MAGYAR TUDOMÁNYOS MlNUKNKS-ti: K’VM! OKTATÓ UKLJÍÉm.—
KÉSZÍTET'!' ÉS
KÖZÖNSÉGESEN ELMONbui i;
w Á ö M E R,F EREIT*, E^fitSí-VI* Aao*^s’í¥jYeB(l«;k Gy5gy»zere*.
Sxts! Iván htiv» t6*-íi» 1836, Eszteiwlóisöfi
PESTEM,
TEATTNEH KÁBOLYI NYOMTATÁSA, ú m v t z A 6i 2. 215
92. ZWIK ZSIGMOND A Szerém megyei Csernekben sztdetett 1814 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 21 évesként szerepel. Egyetemi beiratkozásakor édesanyja, Magdaléna már özvegy volt. Német nyelvű, 16 lap terjedelmű vizsgaértekezését nagy bátyjának, Rein Jakabnak, a kalocsai érsekség kanonokjának, Szerém vármegye táblabírájának ajánlotta. Oklevelének megszerzése után, még 1836-ban Gyulán volt segéd. Hosszú ideig nem tudjuk végigkísérni pályafutását, 1862-tó'l azonban már a Bács megyei Ofutakon a Megváltó gyógyszertár tulajdonosa volt. 1862-től az osztrák gyógyszerész egyesület tagjai között is szerepel. 1886-ban már Zwik Zsigmondné a patika tulajdonosa. Simon 14. Edvi Illés 47. (tévesen 1829-ben végzettként) Gecsei 1976. 82.
216
41' í) e Rí i i vb c '211> i) rt ii Ö 1U rt $ úí'cr &a$
faí5faurc
IStocnoTyfci HmmomaU, mib bíe
reinc foblenfa ur c 23itt cr crbc, meI4’í «n í>fv (in«i(}!ii{jei! unflörif^fn UiitPtriítat 6fi fc;" 2?m«un,H eru’áíjntfr
Síaisbtbaím bír >pfc&nnad<.
(s:*ci. óVmuft unt i', Trattner Károly irfi&írt 4&<&wu' •Vamjait c Xro
217
CSAK IRODALOMBÓL ISMERT ÉRTEKEZÉSEK 93.
FEKETE IGNÁC Gyógysze res értekezés a csucsordékról (solamina) balvsavas bamu-élegről (cbloras káli). Pest 1842.
és
a
Csengeren született 1820 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 21 évesként szerepel. Az egyetemi beiratkozáskor édesanyja már özvegy volt. 1842. júl. 29-én volt a záróvizsgája, amelyen értekezését elmondta, oklevelét azonban csak okt. 14-én vette át. 1850-től 1857-ig a hőgyészi Szentháromság gyógyszertár tulajdonosa volt. 1857-től 1876-ig viszont már Fekete Ignácné nevén szerepel a patika. Szinnyei III. 294-295. Gáborné 71. 94.
GRÜNER, FRIEDRICH SIGMUND Kurze Abhandlung über das Urán und dessen Verbindungen. Verfasst bei Gelegenheit über öffentliche Darstellung im chemischen Laboratorium dér kön. ung. Universitát zűr Erlangung dér pbarmaceutiscben MagistratenWürde. Ofen 1842 gedr. bei Gyurián u. Bagó. 16 p. A csehországi Egerben (ma Cheb) született 1819 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 22 évesként szerepel. Atyja, Sebastian Grüner az egeri városi elöljáróságon tevékeny kedett. Záróvizsgája 1842.júl. 18-án volt. Oklevelével valószínűleg visszatért szülőföldjére, 1862-ben Sieghartskirchenben volt gyógyszertártulajdonos.
Szinnyei III. 1527 218
95. PATZEK VILMOS Vegy- és gyógyszertani értekezés az ezüstagról s az al-eczetsavas ólmacsról. Pesten [1838]. 16p.
ömlesztett
fojtósavas
Pásztón született 1816 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 21 évesként szerepel. Atyja Patzek Benjámin gyógy szerészvolt. Szinnyei szerint az értekezés latin címmel is megjelent. A gyógyszerészmesteri oklevél megszerzése után ismét beiratkozott a pesti egyetemre, s ott 1843-ban seborvosi (ebirurgusi) és szülészmesteri oklevelet is szerzett. Ezután szülőhelyén seborvosként működött. 1885. aug. 3-án hunyt el Pásztón. Szinnyei X. 83. Linzbauer37. Gyászjelentés.
96. SCHERZ, JÁNOS Pharmaceutisch-chemische Abhandlung über die medicinische Seife und die reine kohlensaure Magnesie. Pest l 834 gedr. bei Landerer und Heckenast. 18 p. Pozsonyban született l 813 körül, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 20 évesként szerepel. Atyja Scherz Fülöp pozsonyi kereskedő volt. Egyetemi tanulmányainak befejezése utáni pályafutásáról nem találtunk semmilyen adatot. Egy gyászjelentés szerint 1873. márc. 11-én Pozsonyban elhunyt egy Johann Scherz földbirtokos, aki 60 éves volt. így elképzelhető, hogy azonos az okleveles gyógyszerésszel. Győry 68. — Gyászjelentés. 219
97.
SZENTE KÁROLY Gyógyszeres értekezések a tömény eczeLsavról (ac idum aceticum concentratum) és a hamany vasany kékletről (cyanuretum kelii ferratum). Pest 1837 ny. Trattner-Károlyi 16 p. Veszprémben született 1815 körül, az egyetemi anyakönyv ben ugyanis 21 évesként szerepel. Atyja Szente Jakab veszprémi gyógyszerész volt. Pályafutásának az egyetemi tanulmányok utáni első szakaszáról nem találtunk semmilyen adatot, 1863-tól azonban veszprémi gyógyszerészként említik. 1898. okt. 22én hunyt el Veszprémben. Szinnyei XIII. 717. (tévesen orvos és gyógyszerészként) Gyászjelentés.
98.
TOMANEK, FRANZ Cbemiscb-pharmaceutiscbe Abbandlung über krytallisirte salpetersaure und chromsaure Silberoxyd. Pestb 1840 Druck von L. Landerer 16 p.
das
A galíciai Lambergből (Leopolis, ma az ukrajnai L’viv) jött a pesti egyetemre. 1819 körül született, az egyetemi anya könyvben ugyanis 20 évesként szerepel. 1840. jül. 20-án megszerzett gyógyszerészmesteri oklevelével visszatért szülőföldjére, előbb Lembergben, 1861 -tol Stanislauban volt gyógyszertártulajdonos.
Győry 70. 220
99. WAGNER, JOHANN ANTON
Cbemiscb-pharmaceutiscbe Abbandlung Magnesinm und Quecksilbcrcyanid. Ofen 1843 Druckvon Gyurián und Bagó. 24 p.
über
das
A csehországi Kuscbwardából jött a pesti egyetemre. 1819 körül született, az egyetemi anyakönyvben ugyanis 23 éves ként szerepel. Gyógyszerészmesteri oklevelének megszerzése után valószínűleg visszatért szülőföldjére. A hazai forrásokban semmilyen adatot nem találtunk róla. Győry71.
221
IJ ©rcmdi láLlázal (A csillaggal (*) jelöltek értekezése csak az irodalomból ismert, ezek a betűrend után külön csoportba kerültek.) l 827 Frantz (Ferenczy) György 1829 Bernátbjózsef Degré Ignác Eitel Frigyes Engel József Feigel Zsigmond Gállik Sámuel Hoffbaucr Ignác Lajos Ferenc Massa Alajos Pillér Károly Pintérjózsef Soós Károly Tamássik István 1830 Ary György Böhmjános Eibeljános Eismannjózsef Gótzy Károly Kuk Ándrás Lántzjózsef Menesdorfer János Radubiczky András Ronkovits Pál Schröderjózsef Sipó'cz Ferenc Stollmann Károly Ternaj go J ózsef Tomtsik Lajos 223
1833 Fáklya András Jandó Antal Kaffka Károly Kováts Lajos Madácsy Károly Möes Móric Radany Bertalan Schimbek András Soltész József Svirbelyjózsef 1834 Csillagh Károly Ellmayer Antal Gorgias, Johann Kiss Béla Murmann Károly Scheidenberg Antal Scherzjános* Schnell Péter Simonides Antal Sinay Dániel Sztupa György 1835 Angyalosy György Gergelyijózsef Koricsánszky Vilmos Mészáros Ferenc Mike József Stauróczky László Szarka János Tóth lstván
224
1836 Angyal Antal Angyalffy Márk Anrcl Drabek Károly Herold Imre Jüttner Viktor Kálmán Károly Lukácbyjózsef LukáIs Konstantin Mayer Gusztáv Adolf Pentz Ferenc Pillmann Ferenc Pollackjózsef Quitvasserjenő Remeteijözsef Theodorovits Máté Tumler Ignác Wagner Ferenc Zwik Zsigmond 1837 Bozsckjózsef Gaudi, Wilhelm Metelka Ferenc Rokszer Ágoston Szente Károly* 1838 Lamer lgnác Magyarjános PatzekVilmos* 1840 Tomanek, Franz*
225
1841 Bunjános Csiky Ferenc Götz Károly Hackenberger, Kari 1842 Fehrenbach, Franz Gauglitz, Franz Hartmann, Kari Fekete Ignác* Grüner, Friedrich Sigmund* Juretzky Lajos Loimann, Friedrich W. Majovszkyjános Mayrjoseph 1843 Wagner, Johann Anton* 1844 Szépjózsef
226
Mely- és m év mm la ló (A számok az cletrajzok és értekezések sorszámára utalnak. A dőlten szedett nevek az értekezők Bicske 90 Bihar megye 4 Bischitzky Ignác 82 Bittner (Kéry) Imre 32 Boér László 12 Boros András 79 Boros András özvegye 79, 84 Borossebes 32 Borsos Ferenc 76 Boto§ani 25 Bozsek (Boschek) József 6 BöhrnJános 7 Brandecker Simon 17,27 Brassó 15,23,72 Breznóbánya 49 Brod 19 Buda 68, 76,89 Budapest 4 Bukarest 15,23,72 BúnJános 8 Buttinger Imre 48 Butyin 32,79 Cheb lásd Eger Csehország 44,94,99 Csenger93 Csermosnya 22 Csernek 92 Csernovic 52 Csiky Ferenc 9 Csikyjános 9 Csillagh Károly lO
Abaújszántó 48 Abony 55 Abrudbánya 30,67 Adony91 Alsóausztria l 9 Alsódabas 55 Alsókubin 88 Alsdlendva 37 Amtmann József 42 Angyal Antall A ngyalffy Márk A urél 2,5,70 Angyalffy Mátyás 7 A ngyalosy György 3 Apostolovicb Miklós 66 Arad 79,82, 86,87 Arad megye 32, 38, 47, 79,
86 Ary György 4 Bács megye 65,92 Baja 6,26,32,65,71 Balmazújváros 12 Baranya megye 83 Bartsch Dániel 69,80 Batsó Bálint 85 Bécs l, 9, 17, 55, 6l, 69, 76, 82,85 Békéscsaba 38, 81 Belső-Szolnok megye 78 Benedek András 58 Bentzur Márton 88 Bemát, hJózsef5,70 Berzsenyi Dániel 9 227
Debrecen 12, 35, 41, 69, 76, 80,85 Degré Ignác 11 Dés 78 Dienesjózsef 10 Döbling 18 Drabek Károly 12 Dunaföldvár 26 Dunapataj 45 Eger (Cheb) 44,94 Egyed Imre 79 EibelJános 13 EismannJózsef 14,67 Eitel András 15 Eitel Frigyes 15 Ellmayer Antal 16 Ellmayer Mihály 16 Engeljakab 17 Engel Józsefi 7 Engeljózsef Kerresztély 17 Enyeter Frigyes 83 Erdély 39 Erzsébetváros 78, 85 Esztergom l, 6,55 Fáklya András 18 Fáklya Dániel 18 Fárnek Vince 38 Fehértemplom 84 Fehrenbach, Franz 19 Feigel Zsigmond 20 Fejér megye 62 Fekete Ign ác 93 Fekete Ignácné 93 Felsőbánya 56 Ferenczy György lásd Frantz György Folinusjános 55
Forgách-család 61 Frantz Ádám 21 Frantz (Ferenczy) György 21 Ftdek36,77 Galícia 98 Gallikjános 22 Gallik Sámuelt Gaudi, Honorius von 23 Gaudi Vilmos Károlyt Gauglitz, Franz 19 Gebhard Gibárd 8 Gebhardt Xavér Ferenc 45 Geduly Dániel 36 Gergelyi János 24 GergelyiJózsef24 Gombos Imre 10 Gorgias,Johann 25 Gótzy Károly 26 Gótzy Krisztián 26 Gödöllő 55 Göldner Dávid 27 Göldner Károly 27 Göllner Károly 90 Gölnicbánya 53 Gömör megye 18,61 Gömöry Károly 63 Götzjános 28 Götz Károlyt Gráf, Sigismund 51 Grassalkovich-család 55 Grindl Károly 82,84 Grüner, Friedrich Sigmund94 Grüner, Sebastian 94 Gyönk1 Győr 2 Gyula 84,92 Gyulafehérvár 14,22,52 228
Kaffka Károly 35 Kálmán Károly 36, 77 Kálmán Péter 36 Kalocsa 92 Kaposvár 73,89 Karád 12 Kassa 6 Kecskemét 1,48 Keglevich-család 54 Kéry Imre lásd Bittner Imre Késmárk 33 Keszthely 2,73 Kézdivásárhely 39 Kisjenő38 Kiss Béla?>1 Kobylitz Dániel 3 Kolozsvár 17,30 Komárom 42, 76 Koricsánszkyjános 38 Koricsánszky Vilmos 38 Kossuth Lajos 1,86 Kovátsjános 39 Kováts Lajos 39 Kováts Mihály 54 Kováts Miklós 39 Körberjános 20 Kötegyán 4 Krakovitzer Antal 55 Krakovitzer József 55 Kriegner György 84 Kufstein 1 Kuk András 40 Kula 65 Kunhegyes 48 Kunszentmárton 38 Kuschwarda 99 Laibach 51 Lajos András 41
1 íackenbergei, KarlM. 29 Hajdúböszörmény 69, 76, 80 Hajdúszoboszló 80 Hartmann, Kari 19 Hatvan 55 Hccht, Joseph August 44 Heinricb Ferenc 26 Herold Ignác 30 Herőid Imre 30 Herpa81 Heves 54 Heves megye 3,54 HideghSándor 87 Hódmezővásárhely 74 Hoffbauer Ignác 31 Hoffbauer Máté 31 Hont megye 22 Horvát István 59 Hőgyész 93 lpolytarnóc5O lrshábek Ferenc 73 lsoó Ferenc 37 Itália 52 lvacsnófalu 49 Izsák 45 Jandó Antal 32 jandó Mihály 32 Janik Ferenc 61 JankovichJózsef91 Ja§i 11 Jászberény 84 JellacicJosip l furetzky Lajos 33 Juretzky Mártonné 33 Jüttner Károly 34 füttner Vilmos 34 Kaffka J ózsef 35 229
Miskolc 57,80 Mikejános 56 MikeJózsef56 Moldva 25 Molnár Károly Ignác 14 Morvaország 19 Möes Móric 57 Möes Sámuel 57 Munkács 7 Murmann Károly 58 Murmann Kristóf 58 Müllerjózsef 6 Nagybánya 70 Nagykáta 54 Nagykikinda 69 Nagymegyer 1 Nagyszeben 14 Nagyvárad 84,88 Nappendruk Márton 30 Németegyháza 90 Nógrád megye 77 Nyíregyháza 3 Nyitra megye 18 Óbecse 10 Ófutak 92 Oláhország 23 Ómoravica31 Ordas 45 Orosháza 79 Ozora 90 Padova 68 Paks 8 Palumbinyjános 77 Pánd 54 Pankota 47 Pápa 82 Pásztó 95 Patzek Benjámin 95
Lajos Ferenc 41 Lakompak 13 Lamer Ignác 42 Lamerjános 42 LántzJózsef43 Lemberg 68,98 Lenhossék Mihály Ignác 5, 13 Leopolis lásd Lemberg Liptó megye 49 Ljubljana lásd Laibach Loimann, Franz W. 44 Losonc 36,64 Lőcse 17 LukáchyJózsef45 Lukáts Konstantin 46 L’viv lásd Lemberg Madácsy Károly 47 Mágocs 83 MagyarJános 48 Majovszky János 49 Makó 11 Mantova52 Máramarossziget 16 Máriaradna 79,86 Marosvásárhely 9,17, 27,39 Martonvásár 62 Massa A lajos 5 0 Maukschjozefa Karolina 17 Mauksch Kornélia 17 Mayer Gusztáv Adolf 51 Mayer Vince 51 Mayr, Joseph 52 MenesdorferJános 53 Menesdorfer Mihály 53 Mészáros Ferenci Mészáros Márton 54 Metelka Ferenc 55 Mezőkövesd 64 230
RemeteiJózsefül Remetei Sebestyén 67 Révkomárom lásd Komárom Rimaszombat 5,82 Ritter Jakab 90 Rokszer Ágoston 68 Rokszer András 68 Ronkovits Pál 69 Róth Pál 78 Rothschnek Károly 35 Rózsahegy 33 Rozsnyó 22,61 Sadler József 33 Salzburg tartomány 19 Sándor II., oláhországi fejedelem 23 Sárospatak 70 Sárvár 37 Sátoraljaújhely 24,81 Sayjózsef62 Scheidenberg Antal2,5, 70 Scherz Fülöp96 Scherzjános 96 Schimbek András 71 Schimbekj ózsef 71 Schnell András 72 Schnell György 72 Schnell Péterig Schröder Ferenc 73 SchröderJózsefi 3 Schröder Sándor 73 Schuster János 2, 3, 4, 7, 16, 22, 24,34, 35,41,53,60,74, 81,86 SchwarczFülöp 89 Seneca2, 5, 70 Sieghartzkirchen 94 Simonides A ntal 74 Sinay Dániel 75
Patzek Vilmost Paukovits Ernő 6 Pécs 76 Pentz Ferenc 59 Pern 86 Pest 2, 6, 12, 17, 25, 27, 34, 38,43,51,52,53,56,63,64, 68,76,84,85,87,95 Pest megye 45 PilászanoviLs Antal 65 Pillér Károly 60 Pillmann Ferenc 6 l PiIImann István 61 Pillmann Mária 61 Pillmann Vince 61 PintérJózseJ'62 Piszeker Ferenc 28 PokornyPál 64 PollackJózsefi')?) Pollack Mihály 63 Pollermann Ferenc 7l Pozsega 10 Pozsony 96 Prága 29,52 Preisgauer Károly 84 Qiútvasser Jenó' 64 Ráckeve 62 Rácz Ferenc 55 Radany Bertalan 65 Radany Katalin 65 Radna lásd Máriaradna Radstadt 19 Radubiczky A ndrás 66 Rakonitz 29 Rátb József 76 Ratkó 18 Rein Jakab 92 Reinboldt Ignác 46 231
SipőczFerenc 76 Sipőcz István 76 Smatla Mihály 40 Soltészjános 77 SoltészJózsefi7 Somogy megye 12 Soós Károly 78 Soós Márton 78 Sopron 57,88 Sopron megye 13 Spanyolország 86 St. Péter 19 Stanislau 98 Stauróczky László 19 Stenner Frigyes 72 Stollmann Károly 80 Svábhegy 84 Svarcz Fülöp lásd Schwarcz Fülöp Svirbelyjános 81 SvirbelyJózsef8l Szabadka 31 Szarkajózsef82 Szarka NepomukJános 82 Szatmár megye 60 Széchenyi István 18 Szécsény64 Szeged 28,60 Székely Károly 84 Székesfehérvár 62 Szekszárd 79,83 Szentejakab 97 Szente Károly 97 Szentendre 66 SzépJózsef83 Szépjózsefné özv. 83 Szerém megye 92 Szilézia 86 Szlavónia 10 Szobránc 43 Szombathely 13 252
Sztupa György 79,84,86 Tamássik Anna 85 Tamássik István 85 Teöreök István 70 Ternajgo Cézár 86 TemajgoJózsefük Thodorovits MátéSl Tolna megye 90 Tomanek, Franz98 Tomastsek György l 1 Tomtsik Alajos88 Tóthlstván89 Tóth József 89 Tőketerebes 81 Törincs 77 Törökjózsef63 Tumler Antal 90 1 umler Ignác 90 Tzutzjános 47 Újvidék 20 Ungvár 40 Vác55,59 Veszprém 21,97 Vinga87 Vizesrét 61 Vörösmarty Mihály 9 Wagner Ferenc 91 Wagner János 91 Wagner, Johann A nton 99 Wagner, Joseph Friedrich 51 Weber, Petervon 52 Wozáry Imre 56 Wranits Ignác 34 Zágráb 52 Zalaegerszeg 37 Zalatna 14,46,67 Zomba 83 Zombor 83 Zwik Magdaléna 92 Zwik Zsigmond92 Zwik Zsigmondné 92
