GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉG
1
Terminális állapot : végső állapot. Azon állapot megjelölésére használt kifejezés, amikor a betegség igen előrehaladott állapotban van, életfontosságú szervekre is érint és a beteg állapota feltartóztathatatlanul romlik.
2
Fájdalomcsillapítás
3
Fájdalom: mindig szubjektív, kellemetlen fizikai és érzelmi tapasztalat. Elvileg csaknem minden esetben lehetséges a fájdalom megszüntetése. Befolyásolják: pszichikai faktorok
4
Fájdalomcsillapítás formái (1) Sugárkezelés Sebészi kezelés Kemoterápia Gyógyszeres kezelés (gyenge/erős opiátok) Pszichoterápia (hipnózis, relaxáció, magatartásterápia) Fizikai módszerek (fizikoterápia, TENS készülék)
5
Fájdalomcsillapítás formái (2) Aneszteziológiai módszerek (állandó v ideiglenes idegblokád) Idegrendszeri módszerek
6
A HALDOKLÁS, A HALÁL ÉS A GYÁSZ „Sírva jössz a világra és körülötted mindenki mosolyog. Igyekezz úgy élni, hogy mosolyogva távozzál és körülötted mindenki sírjon.” (Hindu közmondás)
7
Haldoklás: a halált közvetlenül megelőző, változó hosszúságú életszakasz
Elisabeth Kübler-Ross: svájci származású, amerikai pszichiáter ismertette a szakirodalomban először a haldoklás jellemző szakaszait
8
A 20. századi hospice mozgalom legjelentősebb személyiségei :
Elisabeth Kübler-Ross
Cicely Saunders
Kalkuttai Teréz anya
9
Haldoklás fázisai: Elutasítás, a tudomásulvétel elhárítása, tagadás: „Ez nem lehet igaz!” 2. Düh, harag, lázadás: „Miért éppen velem történik ez? Biztosan rosszul kezelnek.” 3. Alkudozás: „Csak legalább még néhány szép hónapom/napom lenne hátra! Ígérem ezentúl, jó leszek!” 4. Depresszió, lehangoltság: Közöny, szorongás, önvád 5. Belenyugvás, beleegyezés, elfogadás: „Ám legyen! Hagyjatok békén!” 1.
10
A hozzátartozók is többnyire ugyanezeken a stádiumokon mennek keresztül, de általában ez nincs szinkronban a betegével. Előfordul, hogy a beteg már a belenyugvás szakaszában van, a család, pedig még mindenképpen erőlteti a további kezeléseket, vagy etetni igyekszik a beteget, amikor ő már nem kíván enni. Még szomorúbb az, ha a beteg még az alkudozás stádiumában van, reménykedik, a család, pedig már lemondott róla, esetleg nem is látogatja. 11
Halál bekövetkezésének módjai: Élettani halál: a szervezet természetes elhasználódásának következménye, végelgyengülés Betegség miatti halál: szervi, szervrendszeri károsodások miatt következik be Külső behatás miatti halál: baleset, önkezű cselekmények (öngyilkosság), idegenkezű cselekmények (gyilkosság)
12
Kommunikáció a haldoklóval (1) Megfelelő körülmény teremtése a beszélgetéshez (hely, helyzet, idő) Túlzott aktivitás és iránytó szerep helyett: türelem és odafigyelés Meghallgatás
13
Kommunikáció a haldoklóval (2)
Információ átadásának tudnivalói:
Térképezzük fel, hogy mit szeretne tudni a beteg Fokozatos tájékoztatás Többszöri ismétlés Valótlanság, hamis reménykeltés kerülése Beteg reakcióinak megfigyelése Remények erősítése Ne hagyjuk magára a problémánál
14
Kommunikáció a haldoklóval (3) Többször használjunk nyitott kérdéseket Hasznos a visszakérdezés (ha a beteg „nehéz” kérdéseket tesz fel; pl: Miből gondolja?) Szakkifejezések kerülése Ismétlés több formájának használata:
magyarázat írásos betegtájékoztató
15
Gyász: a veszteség által kiváltott reakció
16
A gyászreakciót befolyásolja A gyászoló: életkora neme személyisége korábbi veszteségei előzetes és jelenlegi (elsősorban pszichés) betegségei kulturális környezete vallásossága szociális kapcsolatrendszere.
17
A gyász fázisai (Pilling János: Gyász, Medicina Kiadó, 2003)
Anticipációs (megelőlegező) gyász: a haldokló elgyászolása, már életében elkezdődhet, elhúzódó haldoklásnál Sokk: tagadás, érzelmi bénultság; minél váratlanabb a veszteség, annál tovább tart Kontrollált szakasz: összeszedettség, temetéssel járó ügyintézés ezt igényli, temetés fordulópont: fontos a részvétel, mert tudatosítja az elválást Tudatosulás (regresszió): kaotikus állapot, végletesség jellemzi>> megkönnyebbülés, szomorúság, harag, depresszió váltakozása, bűntudat, felelősök keresése; testi tünetek is lehetnek Átdolgozás: racionalizálódás> szép emlékek Adaptáció (feldolgozás): gyászolónak új irányvonal 18 >>továbblépés>> az elveszett személy nélkül
Az egyén önsegítésének módjai a gyászban: gyásszal kapcsolatos könyvek olvasása (pl: Judy Tatelbaum: Bátorság a gyászhoz, Pont Kiadó Kft, 1998.); napló vezetése; gyásszal kapcsolatos rítusok (gyertyagyújtás, hívő embereknél az imádkozás, nem hívőknél az emlékekkel kapcsolatos helyek meglátogatása); háziállatok gondozása.
19
A hospice szolgálat
20
Mit jelent súlyos betegen élni? Kínzó
fájdalom, Korlátozott fizikai és szellemi tevékenység, Szorongás félelem ( a haláltól, a kezelésektől), Veszteségek, lemondás, Kiszolgáltatottság. 21
Félelem, szorongás a betegségfolyamatban
Félelem: A haláltól, haldoklástól, Szenvedéstől, kiszolgáltatottságtól, Kezelésektől, mellékhatásoktól, Izolációtól, Személytelenségtől.
22
Terminális állapotú az a beteg, akinek a betegsége nem gyógyítható, egyensúlyban nem tartható, az életmeghosszabbító terápiás próbálkozások ellenére a betegség folyamatosan előrehalad, és egy adott időn belül halálhoz vezet. Palliatív terápia: alapelve, hogy a gyógyszereket folyamatosan, a tünetmegelőzés elvét betartva – preventíven – adagoljuk (cél: nem a gyógyítás, hanem a fájdalomcsillapítás). A hospice a súlyos betegségük végstádiumában levő, elsősorban daganatos betegek humánus ellátását végző szervezet. 23
Az első hospice: FABIOLA római matróna nevéhez fűződik, aki a 4. század elején megnyitotta otthonát a betegek és átutazók előtt. Dr.Polcz Alaine (1922-2007) magyar pszichológus, írónő, a tanatológia magyarországi kutatója, 1991-ben a Magyar Hospice Mozgalom és Alapítvány életre hívója.
24
A hospice-szellemiség lényege: a haldoklóval való együttélés, a haldokló bevonása egy közösség életébe, olyan környezet, körülmények biztosítása, amelyben a haldokló a megmaradt szellemi és fizikai képességeit, készségeit használni, élvezni tudja.
25
26
Hospice – az emberi méltóság megőrzése
Értékeli és becsüli az életet, a haldoklást természetes folyamatnak tekinti, Enyhíti a fájdalmat és más kínzó tüneteket, Biztosítja a beteg pszichés, spirituális és szociális szükségleteit, Törekszik az elérhető legjobb fizikai és szellemi aktivitás fenntartására, Az életminőség javítását helyezi előtérbe, Az indokolatlan életmeghosszabbító kezeléseket elkerüli, Nem késlelteti, de nem is sietteti a halált, Támaszt nyújt a hozzátartozónak. 27
A hospice gondozás célja: a betegek életminőségének javítása testi és lelki szenvedéseik enyhítése fizikai és szellemi aktivitásuk támogatása hozzátartozók segítése a betegség és a gyász terheinek viselésében.
28
Jellemzői
Holisztikus szemlélet, Interdiszciplináris team, Életminőség javítása, Fizikai, lelki támogatás, A beteget és hozzátartozóit egyaránt támogatja, Együttműködik a családdal (pszichés támogatás, a gyászfeldolgozás segítése) , Tiszteletben tartja a beteg meggyőződését, kívánságait, Fájdalomcsillapítás (test-lelki szenvedés enyhítése korszerű fájdalomcsillapítással), Köztudat formálása, a halál tabujának oldása, Ingyenes. 29
A hospice munkacsoport tagjai: orvosok ápolók gyógytornászok pszichológusok vagy mentálhigiénikusok lelkészek szociális munkások dietetikusok képzett önkéntes segítők.
30
A hospice ellátás formái Elsősorban
a beteg otthonában – hospice otthonápolási csoport, Kórház bentfekvő részlege, Kórházi mobil team, Ápolási idősek otthonai, Nappali ellátás.
31
32
A méltó búcsú lehetősége A hospice-ban a halál bekövetkezése után a család és a személyzet tagjai gyertyát gyújtanak a holttest mellett, és lehetőség szerint elbúcsúznak tőle. 33
2003-ban Polcz Alaine új kezdeményezést indított útjára azzal a céllal, hogy a kórházi osztályokon, kórtermi körülmények között is biztosítható legyen az elhunyt emberi méltósága, s a hozzátartózok méltóbb módon búcsúzhassanak el szeretteiktől.
34
Temetés szervezése Helyszín Időpont Módja (polgári, egyházi; koporsós, urnás, szétszórásos) Formai kellékei (iratok, okmányok) Temetési szertartás elemei (időrendi ütemezés)
35
