GYÖNGYÖS-MÁTRA Takarékszövetkezet
ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT
Az Igazgatóság a 11/2015.05.07. sz. határozatával elfogadta. Hatályba lépés napja: 2015. július 01. Módosítva: Hatályos:
a 16/2016.03.23. Ig. határozattal 2016. március 23. naptól
Sohajda Jánosné elnök-ügyvezető
Azonosító adatok: Takarékszövetkezet neve: Gyöngyös-Mátra Takarékszövetkezet Székhelye: 3200 Gyöngyös, Magyar utca 1. 1.em.7. Tevékenységi engedélyének száma: 755/1997/F. Az engedély dátuma: 1997. november 27. A Takarékszövetkezet weblapjának címe: http://www.gyongyosmatratakarek.hu A Takarékszövetkezet részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységek a következők: Főtevékenység: TEÁOR 64.19'08 Egyéb monetáris tevékenység Kiegészítő tevékenységek: TEÁOR 64.99'08 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés TEÁOR 66.22'08 Biztosítási, ügynöki, brókeri tevékenység TEÁOR 66.19'08 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység TEÁOR 66.12'08 Értékpapír – árutőzsdei ügynöki tevékenység
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.) Az üzletszabályzat jogi jellege, hatálya a.) Az üzletszabályzat (Általános Üzleti Feltételek) a Gyöngyös-Mátra Takarékszövetkezet (továbbiakban: Tksz/Hitelintézet.) és ügyfelei közötti jogügyletek általános jellegű feltételeit tartalmazza, amelyektől az egyes szerződésekben el lehet térni. Az egyes hitelintézeti ügylet-típusokra vonatkozó rendelkezéseket az üzletági szabályzat tartalmazza. b.) A Tksz. és ügyfelei között létrejövő jogügyletekre és szerződési feltételekre az üzletszabályzatban nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyv, a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, továbbá a Tksz. és ügyfelei jogviszonyát szabályozó más hatályos jogszabályok rendelkezései és hatósági engedélyek az irányadók. c.) A Tksz és ügyfelei közötti jogviszony tartalmát és részleteit – ügylettípusonként az üzletági szabályzat – keret, - vagy egyedi szerződések szabályozzák. Az üzletszabályzat hatálya kiterjed a felek között létrejövő, a hitelintézeti tevékenység körébe tartozó jogügyletekre. Rendelkezései – mindazokban a kérdésekben, amelyekben a szerződés, vagy a jogügyletre irányadó jogszabály nem rendelkezik – mind a Tksz-re, mind az ügyfélre külön kikötés nélkül is kötelező hatályúak.
2.) Üzletszabályzat alkalmazása Fogalmak: 2
1.
Adós: Az az Ügyfél, aki/amely hitel,- vagy kölcsönszerződést vagy hitelkeret-szerződést köt, mely szerződés alapján a Hitelintézet a szerződésben meghatározott pénzösszeget az ügyfél rendelkezésére bocsátja, és aki/ amely ezen összeget és annak járulékait a Szerződés szerint visszafizetni köteles.
2.
Deviza alapú hitel: jelenti a devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződést.
3.
Devizahitel-szerződés: jelenti a deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel-, vagy kölcsönszerződést, vagy pénzügyi lízingszerződést (azaz devizában nyilvántartott és devizában törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés)
4.
Előtörlesztés: jelenti a Hitelszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges teljesítését.
5.
Felek: megjelölés jelenti az Ügyfelet és a Hitelintézetet együttesen.
6.
Felügyelet, Felügyeleti hatóság, Magyar Nemzeti Bank: jelenti a Magyar Nemzeti Bankot, melynek székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8–9.
7.
Fhtv.: jelenti a Fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvényt.
8.
Fix kamatláb: azt a szerződésben meghatározott mértékű hitelkamatlábat, amely a kölcsön teljes futamidejére rögzítésre kerül és a teljes futamidő alatt változatlan marad.
9.
Fogyasztási kölcsön: jelenti mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott hiteleket (áruhitelek) és a Fogyasztó részére nyújtott felhasználási célhoz nem kötött kölcsönt.
10. Fogyasztó: jelenti az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eljáró természetes személyt. 11. Fogyasztó Ügyfél: jelenti a Fogyasztónak minősülő Ügyfelet. 12. Hirdetmény: jelenti a Hitelintézeti kirendeltségekben (a Hitelintézet ügyfélforgalom előtt nyitva álló helyiségeiben) kifüggesztett, és jogszabályban meghatározott módon, valamint a Hitelintézet honlapján közzétett tájékoztatót, amely a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az Ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a Késedelmi Kamatokat, a teljes hiteldíj mutatót (THM) tartalmazza. A mindenkor hatályos Hirdetmény a Hitelintézet Üzletszabályzatának elválaszthatatlan részét képezi. 13. Hitelintézet jelenti a GYÖNGYÖS-MÁTRA Takarékszövetkezetet. (székhely: 3200 Gyöngyös, 3
Magyar u. 1. 1.em.7. cégjegyzékszám: 10-02-020134; tevékenységi engedély száma: 755/1997/F). 14. Hitelkamat jelenti a Fogyasztó által igénybe vett hitelösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten meghatározott pénzösszeget. 15. Hitelszerződés: jelenti a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Polgári törvénykönyv) meghatározott hitelszerződést és kölcsönszerződést, valamint – eltérő rendelkezés hiányában – pénzügyi lízing szerződést, ide nem értve az olyan szerződést, amely alapján folyamatos szolgáltatásnyújtás vagy azonos termék azonos mennyiségben történő értékesítése ellenében a Fogyasztó részletfizetést teljesít. 16. Hitelképesség-vizsgálat: jelenti a Fogyasztó törlesztési kötelezettségeinek várható teljesítésére vonatkozó kilátás előzetes felmérését 17. Honlap jelenti a Hitelintézet www.gyongyosmatratakarek.hu című weboldalát. 18. Jelzáloghitel Szerződés: jelenti a Hitelintézet és a Fogyasztó Ügyfél között megkötött olyan Hitelszerződést, mely alapján a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél részére ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve a különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett nyújt hitelt. 19. Kamatfelár: jelenti a referencia-kamatlábon felül - a hitelkamat részeként - fizetendő kamatot, a hitelkamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatrészt, amely éves százalékban kifejezett értéke az Ügyféllel való megállapodás alapján, egyedi (kockázati) döntéssel kerül a Hitelintézet által meghatározásra. 20. Kamatfelár-változtatási mutató: jelenti a Kamatfelár módosításának alapjául szolgáló kamatváltoztatási mutatót, amely – alkalmazása esetén – a hitelszerződésben kerül meghatározásra. A Hitelintézet csak olyan Kamatfelár-változtatási mutatót alkalmaz, amelyet a Magyar Nemzeti Bank – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – honlapján közzétett. (www.mnb.hu) 21. Kamatforduló: a következő kamatperiódusra – referencia-kamat alkalmazása esetén kamatfelárperiódusra – érvényes kamat rögzítésének napját jelenti. A 3 évet meghaladó futamidejű Hitelszerződések esetén új kamatperiódusban, kamatfelár-periódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértéke a kamatperiódus, kamatfelár-periódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével kerül megállapításra. 22. Kamatperiódus: a Hitelszerződésben meghatározott olyan időszak, amely alatt a kamat mértékét a Hitelintézet nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni. (A kamatperiódus nem egyezik meg a kamatfizetés gyakoriságával.) Az első kamatperiódus Kölcsönszerződés esetében a Kölcsön folyósítása napján, Hitelkeret Szerződés esetében a Hitelkeret megnyílásának napján kezdődik, és a 4
Szerződésben meghatározott első kamatperiódus utolsó napjáig tart. Minden további kamatperiódus az előző kamatperiódus utolsó napját követő első napon kezdődik és az adott kamatperiódus utolsó napján, illetve az utolsó kamatperiódus esetében a Kölcsön lejáratának napján végződik. Külön eltérő rendelkezés hiányában a kamatperiódus kifejezés vonatkozik a Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén a kamatfelár-periódusra is. 23. Kamatváltoztatási mutató: jelenti a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a Hitelintézet által nem befolyásolható, tőle független, valamint általa el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, a kamatmódosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára hozzáférhető viszonyszámot, amely – alkalmazása esetén – a hitelszerződésben kerül meghatározásra. A Hitelintézet csak olyan Kamat-változtatási mutatót alkalmaz, amelyet a Magyar Nemzeti Bank – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – honlapján közzétett. (www.mnb.hu) 24. Kapcsolódó Szolgáltatás: jelenti a Fogyasztó részére a Hitelszerződéshez kapcsolódóan nyújtott szolgáltatás(oka)t 25. Keretszerződés: jelenti a Hitelintézet és az Ügyfél között az olyan Pénzforgalmi Szolgáltatás nyújtására létrejött megállapodást, amely egy adott időszakra vonatkozóan határozza meg az azon alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit, ideértve a fizetési számla megnyitását is. 26. Késedelmi Kamat: jelenti azt a hitelszerződésben és/vagy a Hirdetményben meghatározott mértékű kamatot, melyet az Ügyfél az általa az esedékességkor a Hitelintézetnek meg nem fizetett összeg után köteles a késedelem idejére fizetni. A Fogyasztó Ügyfél késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamára a Hitelintézet legfeljebb olyan mértékű Késedelmi Kamatot számíthat fel a Fogyasztó Ügyfél szemben, amely nem haladja meg a Hitelszerződésben kikötött Ügyleti Kamat másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt mértékét, és nem lehet magasabb, mint a hitelszerződés típusa tekintetében az Fhtv.-ben meghatározott teljes hiteldíj mutató maximális mértéke. 27. Központi hitelinformációs rendszer (KHR): jelenti azt a zárt rendszerű adatbázist, amelynek célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az Adósok és a referenciaadatszolgáltatók biztonságának érdekében. 28. Lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: jelenti ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel- vagy kölcsönszerződést, a) amelyben a Felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, vagy 5
b) amelynek igazolt célja az a) pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget; 29. Lakáscélú pénzügyi lízingszerződés: jelenti a Hitelintézet és a Fogyasztó Ügyfél között megkötött olyan pénzügyi lízingszerződést, amelyben a Felek által okiratban rögzített cél lakóingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése. 30. Pénzforgalmi Szolgáltatás: a. a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, b. a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a c. d.
e. f. g.
fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő Ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekk és az elektronikus pénzeszköz - kibocsátása, a készpénzátutalás, az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között.
31. Referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető, szerződésben meghatározott mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a Hitelintézetnek nincs ráhatása. Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású ügylet esetén a Hitelintézet a referencia-kamatláb mértékét a Hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként (referencia-kamatláb periódus), a referencia-kamatláb periódus fordulónapját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítja. A referenciakamat változása automatikus változásnak minősül, vagyis nem egyoldalú szerződésmódosítás. A Referencia-kamatlábhoz kötött Ügyleti Kamat esetén a Hitelintézet rendszeresen a honlapján és fiókjaiban kifüggesztve tájékoztatja Ügyfeleit a Referencia-kamatláb változásáról. 32. Rögzített hitelkamat jelenti a Hitelszerződésben annak megkötésekor meghatározott, a Hitelszerződés teljes futamidejére vonatkozó egy, vagy a futamidő részeire vonatkozó több, 6
százalékos mérték használatával meghatározott hitelkamatot; a hitelkamat kizárólag arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a Hitelszerződésben a százalékos mértéke meghatározásra került. 33. Szerződés: jelenti a Hitelintézet és az Ügyfél között a Hitelintézet által nyújtandó pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra megkötött egyedi szerződést, beleértve a Keretszerződést is, biztosíték nyújtására vonatkozó szerződéseket, ezek valamennyi mellékletével, a Hirdetménnyel és a jelen Üzletszabályzattal továbbá az Üzletszabályzat mellékletét képező Általános Szerződési Feltételekkel együtt. 34. Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. 35. Teljes Hiteldíj mutató vagy THM: jelenti azt a belső megtérülési rátát, amely mellett a Fogyasztó által teljesítendő kötelezettségek jelenértéke (törlesztés és díjak) éves százalékban kifejezve megegyezik a hitelező által folyósított hitelösszeggel. A THM számításánál a Hitelintézet – az arra vonatkozó külön jogszabályban1 meghatározottak szerint – az általa ismert minden olyan ellenszolgáltatást figyelembe vesz, amelyet a Fogyasztó a Hitelszerződés kapcsán megfizet. 36. THM maximum: A Hitelintézet részéről az Adósnak nyújtott kölcsön jogszabályban meghatározott módon számított THM mértéke nem haladhatja meg az adott hiteltermék típusra előírt maximális nagyságot (THM plafont). A THM Maximum az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének és a jogszabályban százalékpontban meghatározott mértéknek összege. 37. Ügyfél alatt értendő az a természetes, valamint jogi személy, akinek/amelynek a Hitelintézet az Üzletszabályzatban meghatározott pénzügy és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások valamelyikét nyújtja, illetve annak nyújtása érdekében kérelemmel fordul a Hitelintézethez. Ügyfélnek minősül továbbá az a személy (szervezet) is, aki/amely az Üzletszabályzatban megjelölt jogügylet teljesítésének biztosítékaként a Hitelintézetnek fedezetet nyújt. 38. Ügyleti év: az első ügyleti év a szerződés kötéstől az adott év december 31-ig tart, a további ügyleti évek a naptári évnek felelnek meg. 39. Ügyleti Kamat: A Hitelszerződésben megállapodott mértékű hitelkamat, amely a teljes futamidő alatt fix, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített kamatként, vagy referenciakamatlábhoz kötött kamatként kerül meghatározásra a Hitelintézet által. Referencia kamatlábhoz kötött kamat esetében az adott ügyletre alkalmazott érvényes Referencia-kamatláb és az egyedileg meghatározott a teljes futamidő alatt fix, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített Kamatfelár összege alkotja az Ügyleti kamatot. A Hitelszerződésben a Hitelintézet a 1
A THM számítására a 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az irányadó
7
szerződéskötés napja szerinti tárgyhóra, vagy az első Kamatperiódusra – Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén az első referencia-kamatláb periódusra – érvényes Ügyleti kamat mértéket tünteti fel, melytől a folyósítás napján a folyósítás napja szerinti Ügyleti Kamat mértéke eltérhet. Az Ügyleti Kamatot a Hitelintézet a folyósított kölcsön összege után naptári napokra számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Az utolsó kamatfizetés a kölcsön lejáratának a napján esedékes. Ha az Ügyfél a kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, az Ügyleti Kamat a kölcsön visszafizetésének a napján válik esedékessé. A Hitelintézet az Ügyleti Kamatot a tényleges visszafizetés napját megelőző napig számítja fel. 40. Változó hitelkamat: minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített hitelkamatnak. 41. Végtörlesztés: jelenti az Ügyfél egy adott Szerződése alapján fennálló valamennyi tartozásának egyösszegű Előtörlesztését. 42. Az Üzletszabályzat, az Általános Szerződési Feltételek, a Hitelintézet Hirdetménye, Kondíciós Listája, valamint a Szerződés alatt - eltérő rendelkezés hiányában - azok Szerződés aláírásakor hatályos szövege, illetve azok a Hitelintézett általi egyoldalú, illetve a Felek általi kétoldalú módosítása alapján mindenkor hatályos szövege értendő. 43. Átutalás: a fizető fél rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számláját a kedvezményezett javára megterhelik, valamint a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás. 44. Beszedés: a kedvezményezett rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számlájának a kedvezményezett javára történő megterhelése a fizető fél által a kedvezményezettnek, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának vagy a fizető fél saját pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulás alapján történik. 45. Értéknap: az a nap, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számla javára vagy a fizetési számla terhére elszámolt pénzösszeg utáni kamatszámítás szempontjából figyelembe vesz. 46. Fizetési megbízás: a fizető félnek vagy a kedvezményezettnek a saját pénzforgalmi szolgáltatója részére fizetési művelet teljesítésére adott megbízása, valamint a hatósági átutalási megbízás és az átutalási végzés, 47. Fizetési művelet: a fizető fél, a kedvezményezett, a hatósági átutalási megbízás adására jogosult és az átutalási végzést kibocsátó által kezdeményezett megbízás - valamely fizetési mód szerinti lebonyolítása, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti jogviszonytól. 48. Fizetési számla: fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is. 8
49. Fizető fél: az a jogalany, a) aki a fizetési számla tulajdonosaként fizetési számlájáról fizetési megbízást hagy jóvá, vagy b) aki a fizetési számla hiányában fizetési megbízást ad, vagy c) akinek a fizetési számláját hatósági átutalási megbízás vagy átutalási végzés alapján megterhelik. 50. Háztartás: Az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége. 51. Kedvezményezett: az a jogalany, aki a fizetési művelet tárgyát képező pénz jogosultja. 52. Lakossági bankszámla: az az egy vagy több ügyfél nevére megnyitott látra szóló, forintban vezetett belföldi fizetési számla, amely Számlatulajdonos rendelkezésére álló pénzeszközök nyilvántartására és kezelésére, valamint fizetési műveletek teljesítésére szolgál. 53. Lekötött betétszámla: a Számlatulajdonos által a magasabb hozam elérése céljából a szabad pénzeszközeinek elhelyezése érdekében nyitott fizetési számla. Betét elhelyezésének, a lekötött betétszámla megnyitásának nem feltétele, hogy az ügyfél a Számlavezető helynél pénzforgalmi számlával rendelkezzen. 54. Munkanap: az a nap, amelyen az ügyfél pénzforgalmi szolgáltatója fizetési művelet teljesítése céljából nyitva tart, 55. Pénz: bankjegy, érme, számlapénz, és az elektronikus pénz, 56. Pénzforgalmi számla: az a látra szóló, forintban vezetett belföldi fizetési számla, amelyet a Számlatulajdonos a rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott. 57. Pénzforgalmi szolgáltató: az a hitelintézet, elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzforgalmi intézmény, Magyar Nemzeti Bank és kincstár, amely pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez, 58. Sorbaállítás: a pénzforgalmi szolgáltató által vezetett fizetési számlára érkező fizetési megbízás fedezethiány miatt történő nem teljesítése (függőben tartása) és várakozási sorba helyezése a jövőbeni teljesítés céljából, ide nem értve azt az esetet, amikor a fizető fél az ütemezett fizetések céljából, a beérkezett fizetési műveletek tervszerű teljesítése érdekében sorba helyezésről állapodik meg a pénzforgalmi szolgáltatóval. 59. Számlatulajdonos: A számlavezetővel számlaszerződést kötő fél. 9
60. Távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - a keretszerződés megkötése, valamint az egyszeri fizetési megbízási szerződés érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére.
3.) Az Üzletszabályzat nyilvánossága és az Üzletszabályzat Ügyfél által történő elfogadása 1.
Az Üzletszabályzat nyilvános, azt bárki megtekintheti és megismerheti. A Hitelintézet az Üzletszabályzatot, illetve annak módosítását a Hitelintézet székhelyén, illetve valamennyi, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben és a Hitelintézettel megbízási szerződéses jogviszonyban álló közvetítők ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, könnyen hozzáférhető helyen teszi közzé. Az Üzletszabályzat megtalálható továbbá a Hitelintézet Honlapján. Az Ügyfél kérésére a Hitelintézet díjtalanul az Ügyfél rendelkezésére bocsátja az Üzletszabályzat egy példányát.
2.
Az Ügyfél a Szerződés aláírásával tudomásul veszi és elfogadja az Üzletszabályzatban meghatározott feltételeket.
Az Üzletszabályzat módosítása A Tksz jogosult üzletszabályzatát szolgáltatásainak módosulása esetén.
módosítani
tevékenységi
körének
változása,
meglevő
4.) Teljesítés helye, ideje a.) A Tksz. és az Ügyfél közötti kapcsolatok során keletkező kötelezettségek teljesítésének helye a Tksz.-nek az a szervezeti egysége, amellyel az Ügyfél szerződést kötött, vagy az a kirendeltség, amely a szolgáltatást teljesíti. b.) A Tksz. javára történő bármely fizetés (pl.: postai befizetés, betételhelyezés, törlesztés, stb.) teljesítésének időpontja az a nap, amelyen a pénz a Tksz. számlájára megérkezik, illetve a pénztárba befizetik, kivétel ha kötelezően alkalmazandó jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.
II. PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1.) A Felek együttműködési kötelezettsége 1.
A Hitelintézet és az Ügyfél üzleti kapcsolataikban kölcsönösen együttműködve, egymás érdekeit figyelembe véve, jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolva és kötelezettségeiket szerződésszerűen teljesítve kötelesek eljárni.
2.
A Hitelintézet az együttműködés elősegítése érdekében az ügyfélfogadásra nyitva álló 10
helyiségeiben – nyitvatartási időben – ügyfélszolgálatot tart. 3.
A Felek kötelesek a közöttük fennálló jogviszony szempontjából jelentős adatokról, tényekről, körülményekről és ezek változásairól egymást haladéktalanul értesíteni, az egymáshoz intézett kérdésekre válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre és mulasztásokra felhívni.
4.
Az Ügyfél köteles haladéktalanul értesíteni a Hitelintézetet, amennyiben személyét, jogi státuszát érintő változás, jogi személy Ügyfél esetén szervezeti változás (így különös tekintettel az átalakulásra, kiválásra, szétválásra, összeolvadásra) történt, továbbá ha neve (cégneve), címe, telefon- és faxszáma, e-mail címe, illetve képviselője megváltozott. A Hitelintézet az Ügyfél által tett bejelentéseket mindaddig hatályosnak tekinti, amíg az Ügyfél a változást írásban be nem jelenti. Több, egymásnak ellentmondó bejelentés közül a Hitelintézet mindig az időben legfrissebb bejelentést fogadja el hatályosnak.
5.
Az Ügyfél haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni a Hitelintézetet, ha önmaga ellen csőd- vagy felszámolási eljárást, végelszámolást, adósságrendezési eljárást kezdeményezett, továbbá - a tudomásszerzéssel egyidejűleg - ha ellene harmadik személy csőd- vagy felszámolási, vagy adósságrendezési eljárást kezdeményezett. Amennyiben valamely felügyeleti szerv, illetve hatóság ellenőrzést, vagy más olyan hatósági eljárást végez az Ügyfélnél, amely az Ügyfél és a Hitelintézet között fennálló jogviszonyra hatással lehet, az ellenőrzésről, illetve az egyéb hatósági eljárásról az Ügyfél köteles a Hitelintézetet értesíteni, és a felügyeleti szerv, illetve hatóság által hozott határozat másolatát, a kézhezvételt követően a Hitelintézetnek haladéktalanul megküldeni.
6.
Az Ügyfél a Hitelintézet kérésére köteles megadni minden, a személyével és a Felek közötti jogviszonnyal összefüggő adatot és felvilágosítást és lehetővé tenni a Hitelintézet munkavállalója, illetve megbízottja számára, hogy a helyszínen az Ügyfél üzleti könyveibe és nyilvántartásaiba betekinthessen. E kötelezettség teljesítésekor az Ügyfél az egyedi szerződésben és mellékleteiben meghatározott körben köteles lehetővé tenni a Hitelintézet számára, hogy az üzleti titkot tartalmazó iratokat is megismerhesse. Az Ügyfél köteles továbbá a Hitelintézet rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek gyűjtését valamely jogszabály vagy hatósági rendelkezés a hitelintézetek számára előír.
7.
Amennyiben
a
Hitelintézet
az
Ügyféllel
szemben
a
Hitelintézeti
törvény
szerinti
kockázatvállalással járó ügyletet köt, az Ügyfél köteles rendszeresen a Hitelintézet rendelkezésére bocsátani éves letéti mérlegét, eredmény-kimutatását, a mérleg kiegészítő mellékletét, pénzügyi terveit és adóbevallásait, valamint az ezekhez kapcsolódó könyvvizsgálói jelentést, az elkészítést, illetve jóváhagyást követő tizenöt napon belül. A konszolidált beszámolót készítő Ügyfél köteles a konszolidált beszámolóját is benyújtani. Az egyes szerződések további rendszeres információszolgáltatási igényről is rendelkezhetnek. 8.
Az Ügyfél tájékoztatási kötelezettségének megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. Az 11
Ügyfél felel a Hitelintézettel szemben a tájékoztatási kötelezettségének megsértéséből eredő esetleges károkért. 9.
Folyamatos szerződések (ideértve a betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződést is) esetén a Hitelintézet köteles évente egy alkalommal, valamint a Szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni az Ügyfél részére.
10. Az Ügyfél - a saját költségére - a kérést megelőző 5 évben végrehajtott egyedi ügyleteiről kimutatást kérhet. Ezen kimutatást a Hitelintézet 90 napon belül küldi meg az Ügyfélnek írásban.
2.) Képviselet a.) A Tksz. jogosult meggyőződni az Ügyfél, illetőleg képviselője személyazonosságáról, a képviselő tekintetében pedig a képviseleti jogosultságról is. E célból kérheti, hogy az Ügyfél vagy képviselője személyazonosságát, illetőleg képviseleti jogosultságát megfelelően igazolja. A Tksz. a hozzá bejelentett képviselőket mindaddig az Ügyfél képviselőjének tekinti, amíg a képviseleti jog visszavonásáról szóló értesítés a Tksz. megfelelő szervéhez be nem érkezik. b.) A Tksz. az Ügyfél írásos rendelkezésein jogosult az aláírás azonosságát vizsgálni az erre rendszeresített űrlapon bejelentett aláírásminta alapján. Ha a rendelkezés nem a Tksz.-nél bejelentett módon van aláírva, azt a Tksz. jogosult az ok megjelölésével visszaküldeni a benyújtónak, illetve megtagadja a fizetést. A Tksz. nem felel az elvárható gondos vizsgálat során sem felismerhető hamis vagy hamisított megbízás teljesítésének következményeiért. c.) A Tksz. a pénzügyletek speciális jellege, valamint ügyfelei érdekeinek védelme céljából jogosult ügyfeleinél a meghatalmazás közokiratba foglalását előírni.
3.) Kézbesítés 1.
A Felek az egymáshoz intézett értesítéseket (szerződéses ajánlat, nyilatkozatok, okmányok stb.) amennyiben a Szerződés, az Általános Szerződései Feltételek vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik - közvetlen kézbesítés útján (személyesen vagy futárral), postai úton, vagy telefax útján kötelesek eljuttatni a címzett fél értesítési címére, illetve az általa megadott faxszámra.
2.
Mindegyik fél köteles az új értesítési címe közlésével haladéktalanul írásban bejelenteni a másik félnek, ha az értesítési címe megváltozott. A Felek értesítési címének mindaddig, amíg annak megváltozását az adott személy írásban nem jelentette be, az utolsóként megadott értesítési cím, ennek hiányában pedig a Szerződésben feltüntetett székhely (cím) minősül.
3.
A közvetlen kézbesítés útján eljuttatott nyilatkozatot akkor lehet kézbesítettnek tekinteni, ha a nyilatkozat átvételét a címzett írásban elismerte, vagy két tanú jelenlétében megtagadta. Az átvétel elismertnek minősül akkor is, ha az elismerést (a) a Hitelintézet esetében az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében dolgozó alkalmazottja tette;
12
(b)
Ügyfél esetében a vele együtt élő cselekvőképes közeli hozzátartozója vagy élettársa tette.
4.
A Hitelintézet jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta a nyilatkozatban foglaltakat, ha arra a kézhezvételtől számított 8 naptári napon belül nem érkezett írásos észrevétel vagy kifogás.
5.
Az előző pontban meghatározott szabályok nem vonatkoznak a Felek számára jogot, kötelezettséget keletkeztető, törlő, ezek mértékét megváltoztató nyilatkozatokra. Azokat a küldeményeket, amelyek kézbesítésének tényéhez jogkövetkezmény fűződik, a Felek könyvelt küldeményként, tértivevénnyel kötelesek postára adni. A jelen pont szerinti postai úton megküldött küldeményeket a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett a nyilatkozatot nem vette át, a nyilatkozatot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A Hitelintézet által az Ügyfél ismert legutolsó kézbesítési címre feladott postai küldemény a feladástól számított 5. munkanapon kézbesítettnek tekintendő, amennyiben azt a postai szolgáltató elköltözött / nem kereste / ismeretlen vagy cím elégtelen jelzéssel látta el.
6.
A telefax útján elküldött értesítés a küldő fél telefax activity reportjában szereplő időpontban tekintendő kézbesítettnek.
7.
Egyik Fél sem hivatkozhat arra, hogy a fentiek szerint kézbesítettnek tekintendő nyilatkozatról nem szerzett tudomást.
8.
A nyilatkozatok kézbesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a Felek értesítést vagy más dokumentumot küldenek egymás részére.
9.
A Hitelintézet a Szerződésben valamint jogszabályban meghatározott esetekben Hirdetmény útján is tájékoztathatja, értesítheti az Ügyfelet. A Hitelintézet ilyen formában értesíti az ügyfeleket különösen abban az esetben, ha az Üzletszabályzat, valamely ÁSZF, a Kondíciós lista illetve a Hirdetmény megváltozik. A Hirdetményeket azon a banki munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, amely napot megelőző banki munkanapon, az üzleti órák alatt a kifüggesztés megtörtént. A Hitelintézet a hirdetményeit az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, a nyitvatartási időszak alatt, valamint a Honlapon hozzáférhetővé teszi.
10. A kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően az Ügyfél haladéktalanul értesíti a Hitelintézetet, ha valamely, a Hitelintézettől várt értesítés - különösen, ha az fizetési megbízások teljesítésére vagy pénzösszegek átvételére vonatkozik - nem érkezett meg időben. E kötelezettség elmulasztásának következményei az Ügyfelet terhelik. 11. Az Ügyfél által hibásan vagy hiányosan megadott adat miatt téves kézbesítésből eredő károk és 13
többletköltségek az Ügyfelet terhelik. 12. A Hitelintézet okmányt, bankjegyet, értékpapírt, valamint egyéb értéket a tőle elvárható gondossággal és – az Ügyfél eltérő rendelkezése hiányában – a saját választása szerinti módon továbbít az Ügyfélnek, az Ügyfél költségére és kockázatára. 13. A számláról küldött kimutatást - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában elfogadottnak kell tekinteni, ha az Ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét.
4.) Írásbeliség a.) A Felek az egymásnak szóló értesítéseket, megbízásokat, szerződéseket, üzeneteket kötelesek írásba foglalni, illetőleg írásban megerősíteni. A telefonon, távirati úton érkezett megbízás teljesítését a Tksz. az Ügyfél írásbeli megerősítéséig függőben tartja. b.) Telefonon, vagy más nem írásos formában kapott közlés visszaigazolása esetén a másik fél – kárfelelőssége mellett – azonnal köteles jelezni a közlés és visszaigazolása közötti eltérést. c.) Az Ügyfelet terheli a kárfelelősség, ha a Tksz. az Ügyfél különkérésére az írásos megerősítés előtt teljesít rendelkezést. d.) A telefaxon érkező megbízás, közlemény, stb. teljes értékű írásos közlésnek tekintendő.
5.) Kamatok, díjak, jutalékok, költségek a.) A Tksz. szolgáltatásaiért felszámított kamat, jutalék, díj, költségtérítés mértékét és megváltoztatásának feltételeit az Ügyféllel kötött szerződés tartalmazza. Az olyan térítést és számítási módját, amelyről a szerződés nem rendelkezik, a Tksz. üzlethelyiségében megtekinthető "Hirdetmény"ben teszi közzé. b.) Az egyes szerződésekben megállapított kamat jutalék díj megváltoztatásának feltételeit a szerződést kiegészítő egyes ügyletekre vonatkozó Általános Szerződési Szabályok is tartalmazhatja. A feltételek változásának időpontjában a térítések szerződés módosítás nélkül is megfelelően változnak. c.) Tartozás késedelmes teljesítése esetén az Ügyfél a szerződésben, illetve jogszabályban meghatározott mértékű késedelmi kamatot tartozik fizetni. d.) Az ellenérték megfizetése – ellenkező kikötés hiányában – felmerüléskor esedékes oly módon, hogy a Tksz. megterheli az Ügyfél számláját. e.) Az alkalmazott – Kisbanki (BOSS) Rendszerben - betét elhelyezés és pénzkölcsön nyújtás alkalmával a kamatok és az időtartamhoz kötött díjak, továbbá jutalékok az alábbi módon kerülnek kiszámításra: Tőke összege x kamatláb x naptári napok száma 360 x 100
14
A pénzforgalmi bankszámla vezetéséhez kapcsolódó kamat a következő képlet alapján kerül meghatározásra: Pénzforgalmi számla napi záró egyenlege x kamat mértéke (%) 365 x 100 A pénzforgalmi bankszámla vezetéséért a tartozik forgalom után felszámítandó forgalmi jutalék számítási módja: Tartozik forgalom x jutalék (‰) 1.000
6.) A Takarékszövetkezet felelőssége a.) A Tksz. a hitelintézeti tevékenysége és a szerződések teljesítése során mindenkor az Ügyfél érdekeinek – az adott körülmények lehető legteljesebb – figyelembevételével és a legnagyobb gondossággal jár el. A Tksz. köteles megtéríteni az Ügyfélnek okozott kárt, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható. b.) A Tksz. nem felel az olyan károkért, amelyek erőhatalom, hatósági rendelkezés, a szükséges hatósági engedély megtagadása, vagy késedelmes megadása okából következik be. c.) A Tksz. azonosító irat elvesztéséből, vagy illetéktelen személy által történő felhasználásából eredő károkért nem felel. d.) A Tksz. felelősségének korlátozása nem érinti azt a felelősséget, amelyet a Ptk. szerint szerződésben érvényesen kizárni nem lehet. A Tksz. nem felel az okmányok eredetiségéért, érvényességéért, azok módosításáért. Nem vállal felelősséget kisebb jelentőségű hibákért, melyek a nagy tömegű megbízás teljesítése során tőle elvárható gondosság mellett is előfordulhatnak.
7.)
Jogviták rendezése, alkalmazandó jog 1. A Hitelintézet és az Ügyfél a közöttük létrejött Szerződésből származó értelmezési és egyéb vitás kérdéseket békés úton törekszenek rendezni. 2. Amennyiben a Felek közöttük felmerült vitás kérdést nem tudják békés úton rendezni, a Szerződésből eredő jogvita eldöntésére - a Felek erre vonatkozó, kifejezett eltérő megállapodása hiányában - a magyar bíróságok rendelkeznek hatáskörrel. 3. Az Ügyfél és a Hitelintézet közötti jogviszonyokra - ellentétes kikötés hiányában - a magyar anyagi és eljárási jogot kell alkalmazni.
III. BANKTITOK ÉS BANKINFORMÁCIÓ 1.) Banktitok a.) A Tksz. az Ügyféllel kötött jogügyletei során tudomására jutott tényeket és adatokat banktitokként kezeli. Banktitok minden olyan, az egyes Ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti 15
tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződésére vonatkozik. b.) A felek jogügyletei tekintetében a banktitok fogalmi körébe tartoznak, különösen az Ügyfélnek a Takarékszövetkezetnél vezetett bármely számlájának forgalmára, a felvett hitelének összegére és feltételeire, továbbá a Takarékszövetkezetnél elhelyezett betéteire vonatkozó adatok. A banktitokra vonatkozó rendelkezéseket a függő közvetítő ügyfelének adataira is alkalmazni kell. Titoktartási kötelezettség: - A banktitok tekintetében időbeni korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli a Tksz. Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik a Tksz.-szel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon jutottak hozzá. - A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitkok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat – a következő pontban meghatározott körön kívül – az Ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel. - Aki üzleti titok, vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga, vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézménynek, vagy az intézmény Ügyfeleinek hátrányt okozzon.
Titoktartási kötelezettség alóli mentesség A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró MNB-vel, OBA-val, betét- és intézményvédelmi alappal, és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény alapján a szövetkezeti hitelintézeti integráció feladatkörében eljáró központi bankjával, intézményvédelmi szervezettel, valamint törvényben nevesített és ott meghatározott feladatkörében eljáró kormánybiztossal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel és jegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, c) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval, d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel, e) a büntető-, valamint polgári ügyben, a csőd-, illetve felszámolási eljárás, továbbá kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal, f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, h) az adó-, vám- és egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási igazgatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve egészségbiztosítási szervvel, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel, i) bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban - ideértve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdése alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is - eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletek alapján bekapcsolódni szándékozó fővárosi és megyei kormányhivatallal, j) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, 16
k) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk hatálya alá tartozó állami támogatások - az Európai Unió működéséről szóló szerződésben szereplő mezőgazdasági termékek előállításához és kereskedelméhez nyújtott támogatások és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások, valamint jogszabályban más miniszter feladatkörébe utalt támogatások kivételével - versenyszempontú ellenőrzésének hazai koordinálásáért felelős miniszterrel, l) a lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző fővárosi és megyei kormányhivatallal, kincstárral, lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszterrel, valamint pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel, továbbá a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás összegének megtérülése érdekében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal, m) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, n) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a pénzügyi intézménynél működő vagy volt könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, o) a feladatkörében eljáró kormányzati ellenőrzési szervvel, p) az eltűnt vagy az elfogatóparancs, európai elfogatóparancs, nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt álló személyek felkutatását, továbbá az ismeretlen személy vagy holttest azonosítását végző rendőri szervvel szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén. (3) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a) az adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot, b) a hitelintézet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. § (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot, c) a pénzügyi intézmény a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 13. § (1) bekezdése alapján szolgáltat adatot, d) a pénzügyi intézmény az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget, e) a pénzügyi intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti, f) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - harmadik ország bűnüldöző szerve esetén, ha a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől, vagy g) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából harmadik ország pénzügyi információs egysége esetén, ha a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől.
A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: a.) A feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, az Áht. 63. §-ában meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), b.) Hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, 17
c.) Csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval, d.) Folyamatban lévő büntetőeljárás esetében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozóhatósággal, ügyészséggel, e.) Büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal, f.) Külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ-gyűjtésre felhatalmazott szervvel, g.) Törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, h.) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel, i.) bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban - ideértve az 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdés alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is - eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó kincstárral, j.) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, k.) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel és az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatások - az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek előállításához és kereskedelméhez nyújtott támogatások és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások, valamint külön jogszabályban más miniszter feladatkörébe utalt támogatások kivételével - versenyszempontú ellenőrzésének hazai koordinálásáért felelős miniszterrel, l.) lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző kincstárral, m.) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén. A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha - az adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a Tksz-től, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot, - a hitelintézet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot, - a pénzügyi intézmény a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 13. § (1) bekezdése alapján szolgáltat adatot. A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha - a pénzügyi intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti, - a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a pénzügyi információs egységként működő hatóság - a Pmt.ben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől. 18
Az MNB jogszabályban, a pénzügyi intézmény számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni. A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Tksz. az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a Tksz. az adózás rendjéről szóló hatályos törvény alapján, az adóhatóság megkeresésére adatot szolgáltat, ha az ellenőrzéshez, vagy adóigazgatási eljárás lefolytatásához szükséges. Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyről a fent megjelölt szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró Felügyelet vagy az MNB helyszíni ellenőrzést folytat. A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér banktitoknak minősülő adatot a Tksz.-től, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot. A Tksz. a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy ügylet - kábítószerrel való visszaéléssel, - terrorcselekménnyel, - robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel, - lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, - pénzmosással, - bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel, - bennfentes kereskedelemmel, vagy - piacbefolyásolással van összefüggésben. Az előző bekezdésben foglalt rendelkezést a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre a hatáskörükbe tartozó bűncselekményekkel összefüggő adatok tekintetében kell alkalmazni. A Tksz. a megkeresések teljesítése során köteles az államtitok és a szolgálati titok védelméről szóló jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő védelmi intézkedéseket megtenni.
2. ) Ügyfél azonosítási kötelezettség A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény előírásai szerint a takarékszövetkezet köteles az ügyfél azonosítását négy különböző eseményhez kapcsolódva elvégezni. Így: 1. A 3,6 millió forintot elérő, vagy meghaladó összegű, forintban, illetőleg külföldi pénznemben történő készpénzforgalommal együtt járó, valamint ilyen forgalmi értékű értéktárgy, illetve ilyen piaci értékű értékpapír letétjére, illetve bizalmi őrzésre irányuló ügyleti megbízás esetében; 2. Az egymással ténylegesen, vagy vélelmezhetően összefüggő, több ügyleti megbízás esetén az azonosítást a 3,6 millió forint összeghatár átlépését előidéző ügyleti megbízás alkalmával kell elvégezni;
19
3. A pénzügyi szolgáltató szervezet az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződéskötéskor köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult személy azonosítását elvégezni; 4. Ötszázezer forintot elérő, illetve meghaladó pénzváltási tranzakció esetében a pénzügyi szolgáltató szervezet köteles az azonosítást elvégezni. Az előzőek szerinti ügyleti megbízás - 1., 2., 4., pont - kizárólag olyan ügyféltől fogadható el, illetve szerződéskötés, üzleti kapcsolat - 3. pont -, olyan ügyféllel létesíthető, aki azonosságát az előírt okmányokkal igazolja – azokat bemutatja, vagyis a szolgáltatónál személyesen megjelenik - és az azonosítása megtörtént. Amennyiben az ügyfél nem hajlandó személyét azonosítani, a tranzakció végrehajtását meg kell tagadni. Ténylegesen, vagy vélelmezhetően összefüggő több ügyleti megbízás: Ugyanazon ügyfél által ugyanannál a pénzügyi szolgáltató szervezetnél, vagy annak bármelyik szervezeti egységénél (telephelyénél, fióktelepénél) több alkalommal, egy vagy több egymást követő banki munkanapon adott, 3,6 millió forint értékhatár alatti készpénzmozgással járó megbízás kezdeményezése, illetve erre irányuló ügylet kötése, ha azok együttes értéke eléri vagy meghaladja a 3,6 millió forintot. A Törvény értelmében a takarékszövetkezet az ügyfelét – saját ügyfél – szerződéskötéskor azonosítja, mégpedig azoknak az adatoknak rögzítésével, melyeket a törvény meghatároz. Azoknak az ügyfeleknek az azonosítására, amelyekkel a pénzügyi szolgáltató szervezet szerződést nem kötött, akkor kerül sor, amikor az általa kezdeményezett ügyleti megbízás, vagy a ténylegesen, vélhetően összefüggő megbízások a 3,6 millió forint összeghatárt elérik, meghaladják, illetve pénzváltás esetén az 500.000,-Ft összeghatárt elérik, meghaladják, továbbá pénzmosás gyanús esetekben. Az azonosítás gyakorlati végrehajtásáról a hivatkozott törvény előírásai alapján összeállított belső szabályzat részletesen rendelkezik. Az azonosítási kötelezettségünkről kifüggesztésre került.
szóló
ügyféltájékoztató
valamennyi
kirendeltségünkben
IV. PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA A Tksz. részére a Felügyelet a 755/1997/F. számú ÁPTF határozatában 1997.11.27.–én engedélyezte a pénzforgalmi szolgáltatások végzését. E tevékenységét a Tksz. a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 2009. évi LXXXV. tv. és a 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendeletben foglaltaknak megfelelően végzi. A tevékenységre vonatkozó alapfogalmakat, konkrét szabályokat a vonatkozó Általános Szerződési Feltételek tartalmazzák.
1.) Bankszámla vezetése forintban és külföldi, konvertibilis pénznemben a.) A Tksz. az Ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására és fizetési forgalmának lebonyolítására bankszámlát nyit. Az elszámolási számla mellett a Tksz. más típusú (elkülönített-, betét-, folyó-) számla nyitását és vezetését is vállalja. b.) A Tksz.-nél megnyitott valamennyi számla az Ügyfél, mint számlatulajdonos nevét viseli és számlaszámmal van ellátva. c.) A számlatulajdonos a Tksz. által rendszeresített módon- írásban jelenti be, hogy a pénzforgalmi bankszámla felett ki jogosult, illetőleg kik jogosultak rendelkezni. A Tksz. nem ellenőrzi azt, hogy a számlatulajdonos, illetve a számlatulajdonos szervezet vezetője által a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett személy az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel-e. 20
d.) A számlatulajdonos szervezet vezetője bejelentési, illetve rendelkezési jogosultságát abban az esetben gyakorolhatja, ha a megválasztását, valamint aláírását hitelt érdemlő módon – aláírási címpéldánnyal – igazolja. Ha a vezető megbízása megszűnik, az általa bejelentett aláírók rendelkezését a Tksz. mindaddig érvényesnek tekinti, amíg az új vagy más vezető másként nem rendelkezik. e.) Jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság számlatulajdonos bankszámla feletti rendelkezéséhez a számlatulajdonos által a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett személy vagy személyek aláírása szükséges. f.) A bankszámla felett rendelkezők bejelentésére vonatkozó jogokat és kötelezettségeket részletesen a pénzforgalmi bankszámlák vezetéséhez készített „Ügyviteli Szabályzat” tartalmazza. g.) Természetes személy a lakossági bankszámla felett a bankszámlaszerződésben meghatározott módon rendelkezhet, melyre vonatkozóan - a lakossági bankszámla és a kapcsolódó termékek, szolgáltatások Ügyviteli Szabályzata az irányadó. h.) A Tksz. a bankszámlákon történő jóváírásokról és terhelésekről a bankszámla egyenlegét tartalmazó bankszámlakivonattal értesíti az Ügyfelet. i.) Bankszámlakivonatot kell készíteni minden olyan munkanapon, amelyen a pénzforgalmi bankszámlán terhelés vagy jóváírás történt és azt a számlatulajdonos részére haladéktalanul továbbítani kell. Ha a bankszámlán kizárólag költségterhelés, illetve kamatjóváírás miatt történt terhelés, illetve jóváírás, a hitelintézet évente egyszer, a naptári év végét követő hó 15. napjáig értesíti a számlatulajdonost bankszámlakivonattal. Ha a számlatulajdonos úgy rendelkezik, hogy nem kéri a bankszámlakivonat részére történő továbbítását, hanem azt a Takarékszövetkezetnél veszi át, a bankszámlakivonatot úgy kell kezelni, hogy az bármely banki munkanapon kérésre haladéktalanul a számlatulajdonos rendelkezésére bocsátható legyen. j.) A lakossági bankszámlán történt terhelésről, illetve jóváírásról a Tksz. a számlatulajdonost a bankszámlaszerződésben meghatározott határidőben (időszakonként) de legalább havonta egy alkalommal értesíti bankszámlakivonattal. Ha a meghatározott időszakban, illetve a hónapban nem történt terhelés illetve jóváírás, a Tksz. a számlatulajdonost bankszámlakivonattal a legközelebbi terheléssel, illetve jóváírással érintett időszakban értesíti. k.) Amennyiben az Ügyfél a számlakivonat elküldésétől számított 15 napon belül a számlakivonatra írásban észrevételt nem tesz a Tksz úgy tekinti, hogy az abban foglaltakat az Ügyfél elfogadta. l.) A bankszámlaszerződés határozatlan időre szól és bármelyik fél 30 nap felmondási idővel mondhatja fel. m.) A Tksz.-nek a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott – a pénzforgalmi bankszámlák megnyitásával, illetve vezetésével kapcsolatos adatszolgáltatást kell teljesítenie. n.) A devizabetétek elhelyezése látra szólóan vagy lekötött betét formájában történhet. A leköthető minimum betétek összegét a Hirdetmény tartalmazza. A deviza-betétek legrövidebb lekötési ideje egy hónap.
21
A lekötött deviza betétek utáni kamat jóváírására a lejárat napján kerül sor, látra szóló betét esetén évente egyszer, a tárgyév december 31-én, illetve a számla megszűnésekor. Látra szóló devizaszámlával rendelkező ügyfelek részére a Takarékszövetkezet a számlára érkező jóváírásokat fogadja, illetve az Ügyfél írásos megbízása alapján arról fizetéseket teljesít a hatályos deviza-és pénzforgalmi jogszabályok alapján. A devizaszámlára történő befizetések jogcímei, illetve követelések felhasználásának feltételei a mindenkori devizajogi rendelkezésekhez igazodnak. A devizaszámlán lekötött összeg után járó kamat számításának első napja az elhelyezés (pénztári befizetés, banki jóváírás napja, az elhelyezés napján érvényes kamattal, utolsó napja pedig a lejárat vagy a betét megszüntetését megelőző nap. A Takarékszövetkezet a deviza betétek után járó kamatot GBP esetén 365 napos, a többi devizanem esetén 360 napos bázison számítja az alábbi képlet szerint: betét tőke összege × kamat % × lekötés napjainak száma 36000 vagy 36500 Fenti tevékenységet a Takarékszövetkezet a Gyöngyös, Magyar u. 1. sz. alatti fiókjában végzi.
1.1.
Fizetési megbízások utólagos helyesbítése
A Számlatulajdonos az előzetesen általa jóváhagyott InterGiro2 átutalási megbízás teljesítése során, vagy teljesítését követően kezdeményezheti a megbízás visszavonását legkésőbb az eredeti InterGiro2 átutalási megbízás teljesítésre történő befogadását követő 45. (negyvenötödik) naptári napon, a „Tájékoztató a fizetési megbízások benyújtásának és teljesítésének rendjéről” szóló Tájékoztatóban meghatározott befogadási határidő szerint benyújtott, a Számlavezető helynél bejelentett módon aláírt, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (RECALL megbízás). A RECALL megbízás alapján a Számlavezető hely, az eredeti InterGiro2 megbízás teljesítésétől függően, haladéktalanul intézkedik a megbízás törlése, vagy visszahívása érdekében. A Számlavezető hely, a RECALL megbízás alapján ellenőrzi az eredeti megbízás teljesítését, majd az alábbiak szerint jár el: • Amennyiben a RECALL megbízásban megjelölt eredeti fizetési megbízást a Számlavezető hely átvette, de még nem fogadta be, Számlavezető hely megtesz minden tőle elvárhatót az eredeti megbízás törlése érdekében. • Amennyiben a RECALL megbízásban megjelölt eredeti fizetési megbízás átvétele és befogadása megtörtént - vagyis a Számlavezető hely a teljesítés érdekében szükséges feladatokat elvégezte -, a Számlavezető hely RECALL üzenetet indít a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója felé az eredeti megbízás visszahívása érdekében. A belföldi elszámolóház (GIRO Zrt.) felé továbbított a RECALL üzenet alapján a belföldi elszámolóház a feldolgozásból kizárja az eredeti megbízást, amennyiben az még nem került továbbításra a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója felé és az elszámolóház nem kezdte meg az eredeti megbízás elszámolását. A Számlavezető hely ez esetben a belföldi elszámolóház kizárásra vonatkozó értesítése alapján rendezi a megbízás összegét a Számlatulajdonos fizetési számláján. Amennyiben a belföldi elszámolóház (GIRO Zrt.) felé továbbított a RECALL üzenetben megjelölt eredeti fizetési megbízást a belföldi elszámolóház továbbította a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója felé, vagy a belföldi elszámolóház már megkezdte az eredeti fizetési megbízás feldolgozását a RECALL üzenet fogadásakor, a belföldi elszámolóház továbbítja a RECALL üzenetet a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója felé. 22
Az InterGiro2 rendszerben indított RECALL üzenet alapján, az eredeti InterGiro2 átutalási megbízásnak a kedvezményezett számláján történő jóváírását követően a kedvezményezett hozzájárulása alapján történik meg a visszavont InterGiro2 átutalási megbízás összegének visszautalása (pozitív válasz) vagy a kedvezményezett rendelkezése alapján a visszahívás elutasítása (negatív válasz). Az InterGiro2 átutalás visszavonására vonatkozó üzenet címzett pénzforgalmi szolgáltató általi fogadását követően a kedvezményezettnek 45 (negyvenöt) naptári nap áll rendelkezésére a visszavonás kezdeményezés megválaszolására. Az InterGiro2 RECALL megbízások esetében a Tksz. felelőssége kizárólag a RECALL megbízás teljesítéséig, a RECALL üzenetek továbbításáig terjed. A Számlatulajdonos a fizetési megbízás teljesítését követően haladéktalanul, de legfeljebb a fizetési megbízás teljesítését követő 60. (hatvanadik) napig kezdeményezheti az általa előzetesen jóvá nem hagyott vagy a jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési megbízás utólagos helyesbítését. A jóvá nem hagyott vagy a jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési megbízás helyesbítése iránti kérelem esetén a Tksz. köteles bizonyítani, hogy a kifogásolt fizetési megbízást a Számlatulajdonos, mint fizető fél előzetesen jóváhagyta, a fizetési megbízás a Számlatulajdonos által benyújtott megbízásnak megfelelően került rögzítésre, teljesítésre és a teljesítést műszaki hiba vagy üzemzavar nem akadályozta. A Számlatulajdonos által előzetesen jóvá nem hagyott fizetési megbízás teljesítése esetén a Tksz. haladéktalanul megtéríti a fizető fél részére a fizetési megbízás összegét, helyreállítja a pénzforgalmi számla megterhelés előtti állapotát, valamint megtéríti a Számlatulajdonos jogosnak minősített kártérítési követelését. A Tksz. mentesül a fentiek szerinti kárviselési felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a Számlatulajdonos által előzetesen jóvá nem hagyott fizetési megbízással összefüggésben keletkezett kárt a fizető fél csalárd módon eljárva okozta. A Tksz. visszatéríti a kedvezményezett által vagy rajta keresztül kezdeményezett, és a fizető fél által előzetesen jóváhagyott fizetési megbízás összegét, ha: a) a jóváhagyás időpontjában a Számlatulajdonos a fizetési megbízás összegét nem ismerte, és b) a fizetési megbízás összege meghaladta azt az összeget, amely a fizető fél részéről az adott helyzetben ésszerűen elvárható volt. Az előzőekben rögzített feltételek együttes fennállása tekintetében a bizonyítási kötelezettség kizárólag a fizető felet terheli. A fizető fél részéről a fizetési megbízás adott helyzetben ésszerűen elvárható összegének megítélése során a Tksz. a Számlatulajdonos ugyanazon kedvezményezett részére teljesített korábbi fizetési megbízásait, valamint a fizetési megbízás kezdeményezésének körülményeit veszi figyelembe. A Tksz. a visszatérítési igény elbírálása során a Számlatulajdonos által benyújtott, a vitatott fizetési megbízás kedvezményezettje által kiállított nyilatkozat alapján jár el, melynek tartalma részletesen kiterjed: a fizető fél és a Szolgáltató/Partner közötti megállapodásban rögzített fizetési gyakoriságra; a Számlatulajdonos fizetési szokásaira, a vitatott fizetési kötelezettség kiszámítása során a kedvezményezett által alkalmazott számítási módra/követelés elemekre (pl. fizetési hátralék, késedelmi kamat, stb..). A fizető fél visszatérítési felszólamlása során nem hivatkozhat az a) bekezdésre abban az esetben, ha a fizetési megbízás teljesítésének alapfeltételét képező, egyben a kapcsolódó fizetési megbízások előzetes jóváhagyását szolgáló Felhatalmazó levélben a vitatott fizetési megbízás teljesítését megelőzően a Számlatulajdonos a teljesítés felső értékhatárát rögzítette. Ezen kívül nem hivatkozhat a visszafizetési feltételek b) pontjára, ha a fizetési megbízás teljesítése a fizetési megbízásban rögzített követelés pénzneme és a megbízásban megadott terhelendő pénzforgalmi számla pénzneme különbözött, ezért a 23
Tksz. a megbízás teljesítése napján aktuális Hirdetményben rögzített árfolyamot alkalmazta az átváltás során. A fizető fél továbbá nem jogosult a visszatérítésre, ha az előzetes jóváhagyást közvetlenül a Tksz.-nek adta meg, és a fizetési megbízás benyújtására vonatkozó előzetes tájékoztatási kötelezettséget a Tksz. vagy a kedvezményezett a fizetési megbízás teljesítésének esedékességét megelőzően 28 (huszonnyolc) nappal teljesítette. A kedvezményezett által vagy rajta keresztül kezdeményezett, és a fizető fél által előzetesen jóváhagyott fizetési megbízás visszatérítésére vonatkozó igényét a Számlatulajdonos a terhelés napjától számított 56 (ötvenhat) napig érvényesítheti. A Tksz. a visszatérítés elbírálását csak akkor kezdi meg, ha a Tksz. a Számlatulajdonostól a visszatérítési igény jogosságát bizonyító, a Szolgáltató/Partner által kiállított, a Tksz. által előírt tartalmi követelményeknek megfelelő nyilatkozatot befogadta. A Tksz. a Számlatulajdonos visszatérítésre vonatkozó igényének benyújtásától számított 10 (tíz) munkanapon belül a fizetési megbízás összegét visszatéríti vagy az igényt indokolással ellátva elutasítja. A visszatérítés elutasítása esetén a Tksz.egyidejűleg tájékoztatja a Számlatulajdonost a jogvita peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumokról. Amennyiben a Számlatulajdonos a fizetési megbízáson hibás pénzforgalmi jelzőszámot tüntet fel, akkor ezen megbízás nem teljesítéséért vagy hibás teljesítéséért a Tksz.-et nem terheli felelősség. A Tksz. azonban köteles a Számlatulajdonos helytelen adatközlése miatt hibásan teljesített fizetési megbízás összegének visszaszerzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani. A Számlatulajdonos által kezdeményezett, de a Tksz. által hibásan teljesített fizetési megbízásért a Tksz. felel kivéve, ha bizonyítja, hogy a fizetési megbízás összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójához már beérkezett. Ebben az esetben ugyanis a fizetési művelet hibás teljesítésének rendezéséért a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója felel. A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója haladéktalanul jóváírja a kedvezményezett fizetési számláján, illetve a kedvezményezett rendelkezésére bocsátja a fizetési megbízás összegét. A Tksz. a fizetési megbízás nem teljesítése vagy hibás teljesítéséből adódó felelősségének fennállása esetén a nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési megbízás összegét haladéktalanul visszatéríti a Számlatulajdonos részére, és a pénzforgalmi számlát olyan állapotba hozza, mintha a hibásan teljesített fizetési megbízásra nem került volna sor. Ezen kívül a Számlatulajdonos kérésére - a fizetési megbízás nem teljesítéséért vagy hibás teljesítéséért való felelősség kérdésétől függetlenül - a nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési megbízás nyomon követése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsít, valamint a szóban forgó fizetési megbízás nyomon követésének eredményéről a Számlatulajdonost tájékoztatja.
2.) Pénztárszolgálat, megbízások érkeztetése, elfogadása a.) A Tksz. pénztárszolgálatot az üzleti helyiségeiben meghirdetett pénztári órák alatt tart. b.) A pénztári kifizetéseknél az adott kirendeltség pénztáránál kifüggesztett összeghatár feletti készpénzfelvételi igényét az ügyfélnek előző munkanapon telefonon be kell jelenteni a kifizetést teljesítő kirendeltségnél. Előzetes bejelentés nélkül a limiten felüli összeg kifizetésére csak abban az esetben kerülhet sor, - ha ez nem okoz fennakadást a napi fizetési kötelezettségek teljesítésében. Az összeg nagyságáról az ügyféltérben kifüggesztett tájékoztató útján informálja az ügyfeleket. c.) Nem postai úton érkezett megbízásokat a Tksz. csak a meghirdetett időben fogad el. A meghirdetett órák után érkező küldeményeket a megbízás teljesítése tekintetében következő munkanapon érkezettként kell kezelni. 24
d.) A Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER) keretein belül az ügyfelek számára lehetővé teszi a kiemelt jelentőséggel bíró, főként nagy összegű tranzakciók rövid idő alatt való eljuttatását a címzetthez, hogy még ugyanazon a napon megkapják. Az eljárás részletes szabályait a VIBER Eljárás Rendje tartalmazza. Jutalékok, költségek A Takarékszövetkezet a deviza megbízások teljesítéséért a mindenkor aktuális Hirdetményében közzétett ügyleti jutalékokat számolja fel. Ezen felül az ügyek intézése során keletkező költségek (telefax, posta, másolatkészítés, stb.) is a Számlatulajdonost terhelik, amennyiben a költségek viselését nem tudta partnerére hárítani. A Hirdetményben %-ban kifejezett jutalék-, költségtételek ellenértékének kiszámítása mindenkor a Tksz. napi árfolyamon történik. A Hirdetményben foglalt tételeken felül a Számlatulajdonost terhelik a megbízások lebonyolításába bekapcsolt bel- és külföldi bankok által felszámított jutalékok és költségek, kivéve, ha a megbízás ellentétes kikötést tartalmaz, és a bank ennek érvényt is tud szerezni. c) Határidőre teljesítendő megbízásokat az Ügyfél tartozik a Tksz.-nek olyan időpontban benyújtani, hogy a teljesítés késedelmet ne szenvedjen. Ennek elmulasztásából eredő kárért a Tksz. nem felel. d) A beérkezett megbízásokat a Tksz. kizárólag a jelen üzletszabályzat II/4. pontjában meghatározott feltételek mellett és az aláírások valódisága esetén fogadja el. A Tksz. a fizetési megbízás befogadását követően a megbízó utasításának megfelelően a szerződésben meghatározott – ennek hiányában rendeletben megállapított határidőn belül köteles teljesíteni. A Tksz. megtagadja a megbízást, ha teljesítése jogszabályba ütközik és a Tksz. ezt észleli. e) A megbízásnak minden kétséget kizáróan tartalmaznia kell az ügylet tárgyát és a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat. f) Ha az Ügyfél a megbízásnak az általános gyakorlattól eltérő, vagy meghatározott időpontban való teljesítését igényli, a megbízáson, illetőleg azzal egyidejűleg más módon a Tksz-t értesítenie kell. g) A Tksz. nem felel, ha a megbízó a teljesítéshez szükséges adatokat tévesen adja meg. Az Ügyfél bankszámlája terhére szóló megbízások esetén a Tksz. a tőle elvárható gondossággal köteles ellenőrizni, hogy a megbízáson feltüntetett aláírás megegyezik-e a rendelkezésre jogosult Tksz.-nél bejelentett aláírásával. h) A Tksz. visszaküldi a megbízást, ha a megbízás vizsgálata során a tévedés felismerhető, vagy a megbízást hiányosan állították ki és a kiegészítés, vagy helyesbítés rövid úton nem volt lehetséges. i) Az Ügyfél terhére érkező fizetési megbízáson terhelendő bankszámlaként a megbízó/kötelezett Ügyfél megnevezését és bankszámlaszámát kell feltüntetni. A közlemény rovatban szereplő további adatokat, közléseket a Tksz. nem vizsgálja, jogait és kötelezettségeit nem érinti. j) A Tksz. minden esetben köteles teljesíteni az Ügyfél megbízását, ha annak fedezete rendelkezésre áll. k) Ha a megbízás bármely ok miatt akadályba ütközik, a Tksz. köteles erről az Ügyfelet haladéktalanul értesíteni. Abban az esetben, ha a Számlatulajdonos partnerétől olyan megbízás érkezik a Számlatulajdonos részére, amelyet a pénzforgalmi jelzőszám hibája vagy egyéb okból kifolyólag a Számlavezető hely 25
nem tud automatikusan és egyértelműen beazonosítani, akkor a tétel rendezéséről tárgynapon megkísérel gondoskodni. Rendezés alatt értendő az, hogy a Számlavezető hely sikeres beazonosítás után lekönyveli a megbízást a Számlatulajdonos pénzforgalmi számláján, vagy sikertelen beazonosítás esetén visszautalja a tételt a kezdeményező fizetési számlájára. l) A jogszabályban, továbbá bankszámla szerződésben meghatározott megbízások teljesítését a Tksz. fedezet hiánya miatt részben, vagy egészben függőben tartja. A haladéktalanul teljesítendő megbízás esetén csak a rendelkezésre álló fedezet összegéig teljesít. m) A megbízások függőben tartásáért, illetőleg soron kívüli teljesítéséért, vagy a fedezet megelőlegezéséért a Tksz. a Hirdetményben vagy az egyedi szerződésekben foglaltak szerinti díjat, illetőleg kamatot számíthatja fel. n) A pénzforgalomra vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései alapján az Ügyfél jogosult meghatározni a megbízások teljesítésének sorrendjét. Ügyfél, vagy jogszabály rendelkezésének hiányában a Tksz. a megbízásokat érkezésük sorrendjében teljesíti. Az érkezés sorrendjére a Tksz. nyilvántartása az irányadó. o) A Tksz. az Ügyfél rendelkezése nélkül is jogosult megterhelni az Ügyfél nála vezetett számláját a pénzintézeti tevékenysége körében keletkezett követelésével. A számlatulajdonos rendelkezése nélkül vagy rendelkezése ellenére a Tksz. csak pénzfizetésre szóló végrehajtható bírósági, illetve közigazgatási határozatok, továbbá a lejáratkor az egyenes váltóadós által megjelölt hitelintézetnél fizetés végett bemutatott váltó alapján, valamint jogszabályban meghatározott más esetekben terheli meg a bankszámlát. p) Az Ügyfél fizetésre szóló megbízását a terhelés megkezdéséig visszavonhatja, vagy módosíthatja. Ha ez nem írásban történik, a Tksz. írásbeli megerősítésig a teljesítést függőben tartja. q) Tévedésen alapuló jóváírást vagy terhelést a Tksz. az Ügyfél jóváhagyó rendelkezése hiányában is jogosult – az Ügyfél egyidejű értesítése mellett – helyesbíteni. Ha a tévedést a Tksz. követi el, az ebből eredő költségeket, károkat tartozik viselni. r) Az ügyfél a Tksz. szolgáltatásával kapcsolatos észrevételeit, reklamációját a Fogyasztóvédelemről, a panaszok intézéséről szóló Ügyviteli Szabályzatban foglaltak szerint rögzítheti.
V. BETÉTGYŰJTÉS A Tksz. részére a Felügyelet 755/1997/F. számú ÁPTF határozatában 1997.11.27.–én engedélyezte a betétgyűjtést és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadását. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: "pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni. Nem minősül betétgyűjtésnek az olyan jegy, kártya vagy egyéb tanúsítvány kibocsátása, amely kizárólag a kibocsátó árujának, szolgáltatásának vásárlása, illetve igénybevétele során fizetőeszközként használható."
1.) Betételhelyezés 26
a.) Betételhelyezés esetén az ügyfél a Tksz.-nél takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv vagy más okirat ellenében – kizárólag névre szólóan – pénzösszeget helyez el, mely után a Tksz. az általa közzétett kamatfeltételek és általános szerződési feltételek alapján a szerződésben meghatározott kamatot vagy egyéb hozadékot fizet. b.) Takarékbetétet minden természetes személy elhelyezhet. c.) A takarékbetét mentes mindennemű adó alól. A takarékbetétre nem lehet zálogjogot szerezni. d.) A Tksz.-nél elhelyezhető különböző betétek fajtáiról, ezek elhelyezésének általános szabályairól és feltételeiről külön üzletági szabályzatok rendelkeznek. e.) A Tksz.-nél elhelyezhető betét legkisebb összege 10.000,- Ft, illetőleg fix címletű betéteknél a legkisebb címletnek megfelelő pénzösszeg. f.) A betételhelyezés időtartamát, valamint a lekötési idő előtt felvett takarékbetét utáni kamatfeltételeket a Tksz. "Hirdetmény"-ben teszi közzé. g.) Az Ügyfél kötelessége, hogy a betétként elhelyezett összeget a szerződésben meghatározott időtartamig a Tksz.-nél tartsa, ennek megszegése a kamatra való jogosultság részbeni, vagy teljes elvesztésével jár. h.) A bankbetétekben elhelyezett megtakarítások védelmét meghatározott keretek között az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garantálja, amely kártalanítást fizet a betétesek részére, ha az OBA-hoz csatlakozott hitelintézet fizetésképtelenné válik. A törvény értelmében a GYÖNGYÖS-MÁTRA Takarékszövetkezet (továbbiakban Hitelintézet) az OBA tagintézete. Jelen tájékoztató kitér I. Az OBA által biztosított betéttípusokra és a biztosítás mértékére II. Az OBA által nem biztosított betétekre III. Ügyféltájékoztatás az OBA által biztosított összegekről IV. A kártalanítási kifizetés feltételeire, menetére, a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásra I. Az Országos Betétbiztosítási Alap által biztosított betétek és a biztosítás mértéke 1993-ig a lakossági forint- és devizabetéteket a Magyar Állam garantálta. 1993 közepétől, az OBA megalakulásával a betétbiztosítást önálló intézmény vette át, de az OBA létrejöttét megelőzően elhelyezett betéteket – azok felvételéig – továbbra is védi az állami garancia. (Országos Betétbiztosítási Alap – Iránytű a betétbiztosításhoz kiadvány alapján) Az OBA által biztosított betétvédelem illeti meg - a jelen tájékoztató II. pontjában felsoroltak kivételével – a magyarországi székhelyű bankokban, vagy azok külföldi fiókjaiban elhelyezett, névre szóló - betéteket (bankszámlákat, fizetési számlákat, betéti okiratokat, betétszámlákat) lekötéstől függetlenül, valamint - a hitelintézetek által – 2015. július 2-át megelőzően – kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (kötvényekre, letéti jegyekre) lejáratukig. Az egyértelmű beazonosíthatóság érdekében a Tagintézet az OBA védelemmel rendelkező megtakarítási termékek esetén, a vonatkozó terméktájékoztatókban, hirdetményekben az OBA által előírt betétbiztosítási emblémát feltünteti. A törvény a kártalanítás esetén történő kifizetés felső értékhatárát személyenként 100 000 euróban határozza meg, a kifizetés forintban történik, először a tőke majd a kamat összege kerül kifizetésre, a kártalanítás kezdő időpontját megelőző napon érvényes MNB devizaárfolyamon számítva. A 2015. július 3-át követően az OBA a kártalanításra jogosult természetes személy részére további legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig kártalanítást fizet azon betétkövetelések esetén, amelyeket a kártalanítás kezdő napját megelőző három hónapban elkülönített számlán helyeztek el, és a törvényben meghatározott eredetüket a törvényben foglaltaknak megfelelően igazolták a Hitelintézet részére. 27
2015. július 2-áig a társasházak és lakásszövetkezetek esetén lakásonként, míg építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén a közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba venni a százezer eurónak megfelelő forintösszegű kártalanítási értékhatárt (többszörös OBA-védelem). (Ez azt jelenti, hogy pl. egy tízlakásos társasház esetében az Országos Betétbiztosítási Alap tízszer százezer eurónak, azaz egymillió eurónak megfelelő forintösszegű kártalanítást fizetne ki.). A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 2015. július 3tól hatályba lépő rendelkezései alapján azonban a társasházak, a lakásszövetkezetek, az építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetében sem haladhatja meg a kártalanítási értékhatár a százezer eurónak megfelelő forintösszeget. Azon társasházak, lakásszövetkezetek, építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetében, amelyek 2015. július 2-án rendelkeznek betéttel Hitelintézetünknél, ezen lekötött betétekre lejáratukig továbbra is fennáll a többszörös OBAvédelem, a lejárattal nem rendelkező betétekre (azaz a bankszámlákra, folyószámlákra, lakástakarék pénztárnál elhelyezett betétekre) pedig 2015. augusztus 31-éig áll fenn a többszörös OBA-védelem. II. Az OBA által nem biztosított betétek Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a Hpt. 213. § és a 239. §-(4) bekezdés szerinti meghatározottakra, így a) a költségvetési szerv*, b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, c) a helyi önkormányzat*, d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, e) a befektetési alap, f) a Nyugdíjbiztosítási Alap valamint ezek kezelő szervezetei, és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a pénzügyi intézmény, i) az MNB, j) a befektetési vállalkozás, a tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató, k) a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, és l) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire. *Az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv betétjére, amennyiben a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolója adatai alapján a helyi önkormányzat költségvetési mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázezer eurót. Továbbá az OBA nem fizet kártalanítást - az 1993. június 30-át megelőzően elhelyezett olyan betétekre, amelyekre az állam jogszabályban garanciát (helytállást) vállalt, - az 1993. június 30-a után elhelyezett bemutatóra szóló betétekre, ideértve az 1993. június 30-át megelőzően kötött betétszerződések alapján elhelyezett bemutatóra szóló betétekbe 1993. június 30-át övetően teljesített új befizetéseket. - az 1993. július 1. és 1996. december 31. között sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratokra, tekintet nélkül azok elnevezésére. - az olyan betétekre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéjére és a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra; - a hitelintézet tagsági viszonyának megszűnését követően, azokra a betétekre, amelyekre más ország betétbiztosítása kiterjed. A Hpt. 2015. július 3-tól hatályba lépő rendelkezése alapján az ezen időponttól kezdődően a hitelintézetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő okiratokra (kötvényekre/letéti jegyekre) nem terjed ki az OBA biztosítása. 28
III.Ügyfél-tájékoztatás az OBA által biztosított összegekről Az Ügyfél-tájékoztatót a Bank a betétes kifejezett kérése alapján bocsátja a betétes rendelkezésére, postai úton vagy a Bank ügyfélfogadásra kijelölt helyiségében történő személyes átadással A Hitelintézet – évente egyszer díjmentesen – köteles az OBA által megfogalmazott egységes Ügyféltájékoztatót ügyfelei rendelkezésére bocsátani. Az Ügyfél-tájékoztató tartalmazza a betétes neve alatt – a Hitelintézetnél, az adott időpontban nyilvántartott – OBA által biztosított betéteinek összegét, mint konszolidált biztosított betéti (KBB) információt. A KBB adat mutatja meg, hogy az OBA egy ügyfél egy hitelintézetnél tartott összesen mekkora összegű megtakarítását biztosítja (azaz a bank fizetésképtelensége esetén ennyit fizet az OBA az ügyfélnek). Az Ügyfél-tájékoztatót a betétes kérése alapján bocsátja a Hitelintézet a betétes rendelkezésére, postai úton vagy a Hitelintézet ügyfélfogadásra kijelölt helyiségében történő személyes átadással.. A fentieken túl 2015. július 03-át követően a Hitelintézet feltünteti a betétes részére küldött kivonaton, hogy vonatkozik-e rá a betétbiztosítás és utal a Hpt. 6. melléklet szerinti tájékoztatóra, melyet a Hitelintézet legalább évente egyszer megküld a betétes részére. IV. A kártalanítási kifizetés feltételei Az OBA a betétek tőkéje és kamata után legfeljebb 100 000 (azaz százezer) eurónak megfelelő forintösszegig fizet kártalanítást. A kártalanítás értékhatárát a törvény euróban állapítja meg, azonban a kifizetés forintban történik. Ha a kártalanítás kifizetésére kerül sor, a betétes részére kifizetendő összeg megállapítása úgy történik, hogy az OBA a 100 000 eurót a kártalanítás kezdő napját megelőző napon érvényes MNB devizaárfolyamon átszámítja forintra és a betétes betétjei után az így kapott forint összegig fizet kártalanítást. V. A kártalanítás menete, a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárás Az OBA a betétek befagyása határozatának közlése vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzétételét követő napon - a három időpont közül a legkorábbiban - (a továbbiakban: a kártalanítás kezdő időpontja) megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Kivételesen indokolt esetben az OBA kérésére a Felügyelet engedélyezheti a kifizetési határidő meghosszabbítását legfeljebb egy alkalommal és legfeljebb tíz munkanappal. A fentiek értelmében a kártalanítás első napja a kártalanítást megalapozó döntés közzétételét követő nap. Ezt követően az OBA „bezárt” pénzintézet adataiból haladéktalanul megkezdi a kártalanítási eljárásra történő felkészülést, és azonnal tájékoztatja az ügyfeleket a kártalanítás részleteiről. Meghatározza a kártalanítás módját (átutalás, kifizető ügynök bank/bankok, OBA kártya) illetve ennek alapján megnevezi a kártalanításban közreműködő partnereket, Ezeket az információkat az OBA közzé teszi a honlapján, de sajtóban és a médián keresztül is tájékoztatja az ügyfeleket. Lehetséges kártalanítási csatornák: Posta – a kisebb összegű kártalanítások rendezésére OBA kártya – azok számára, akik egy bizonyos (kártalanítási eljárásonként kerül meghatározásra) összeg felett kapnak kártalanítást Kifizető Ügynök Bank – cégek, szervezetek, egyéni vállalkozók és magasabb összegű kártalanítási kifizetések esetén. Mi történik a kártalanítás 20. napját követően? A 20. munkanapot követőn sem zárul le a kártalanítási eljárás. A betétbiztosítással szembeni követelés mindaddig él, amíg az eredeti követelés a bankkal szemben érvényesíthető lett volna. A takarékbetétek például nem évülnek el, az egyéb betétkövetelések pedig - ha a szerződés nem állapított meg más 29
határidőt - öt évig érvényben maradnak. A letéti jegy a beváltásra előírt határidő lejártát követő tíz év alatt évül el, a kötvényen alapuló követelés nem évül el. További részletes információkat tartalmaz az Országos Betétbiztosítási Alap által kiadott „Iránytű a betétbiztosításhoz” című kiadványa, melyet megtalál az OBA honlapján (www.oba.hu) vagy kérje számlavezető helyeinken, bankfiókjainkban. j.) A takarékbetét kamatozása a befizetés napján kezdődik és a kifizetést megelőző napon végződik. k.) A Tksz. jogosult a takarékbetét után járó kamat mértékének egyoldalú módosítására lekötési időn belül is. Az új kamatmértéket a módosítást megelőzően legalább 15 nappal a Tksz. a napilapok útján és a Kirendeltségeken kifüggesztett „Hirdetmény”-en köteles bejelenteni. l.) A betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.) számú Kormányrendelet rendelkezése alapján a Tksz.-nek az üzletszabályzatban az egyes betéti szerződések esetében rögzített kamatszámítási módszeren kívül az egységesített betéti kamatláb mutatót (EBKM) is ki kell számítani. Az EBKM kiszámítása a következő: Az EBKM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő 365 napnál kevesebb:
ahol n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM értéke, t : a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, i (k+bv) : az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. i -
Az EBKM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő legalább 365 nap:
ahol n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM értéke, t : a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, i (k+bv) : az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. i
VI. PÉNZKÖLCSÖN NYÚJTÁSA A Tksz. részére a Felügyelet a 755/1997/F. számú ÁPTF határozatában 1997.11.27.–én engedélyezte a pénzkölcsön nyújtási tevékenység végzését.
1.) Pénzkölcsön nyújtása:
30
- a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni, - követelésnek – az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő – megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi. - zálogkölcsön nyújtása. Hitelnyújtás: a Tksz. és az ügyfél között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az ügyfél részére, jutalék ellenében és a Tksz. kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére. A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel- és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja. a.) A Tksz. hitelműveletet hitelszerződés, vagy hitelügyletre vonatkozó egyéb eseti szerződés alapján végez. b.) Hitelt csak kérelemre – egyedi bírálat alapján – a mindenkor hatályos belső szabályzatokban foglaltaknak megfelelően, - az előfeltételek fennállása esetén - nyújthat a Tksz. c.) A Tksz. hitel és pénzkölcsön nyújtása körében a következő tevékenységeket végzi forintban, illetőleg devizában: Forintban - számlahitelt, - fogyasztási kölcsönt, - egyéb kölcsönt (vállalkozások és a lakosság részére), - zálogkölcsönt nyújt, továbbá faktorálást végez. Devizában (jelenleg nem forgalmazzuk) Magánszemélyek részére: - fogyasztási kölcsönt, - ingatlanvásárlási kölcsönt, - ingatlan fedezet mellett jelzálogkölcsönt nyújt, - lakáscélú felhasználásra folyósított hitel kiváltást, valamint egyéb lakáscélú hitelfolyósítást végez. Vállalkozások részére: - forgóeszköz finanszírozási kölcsönt, - beruházási kölcsönt, - felhasználási célhoz nem kötött ingatlan fedezet mellett jelzálogkölcsönt, - egyéb kölcsönt nyújt. d.) A kölcsönt igénybevevő és a Tksz. közötti hiteljogviszony írásbeli szerződés alapján jön létre, amely tartalmazza a konkrét üzleti feltételeket, az Ügyfél (adós) és a Tksz. jogait, kötelezettségeit, valamint a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket. e.) Hitelt az e célra szolgáló nyomtatványon lehet igényelni. A hitel igényléséhez mellékelni kell az igénybevételre vonatkozó jogosultság elbírálásához szükséges okiratokat és az egyéb dokumentumokat is. A hitelügylet iránt érdeklődő ügyfél tájékoztatási kötelezettségét külön belső szabályzat tartalmazza. f.) A Tksz. az esedékes, felszólítás ellenére meg nem fizetett tartozást annak járulékait, valamint a követelés érvényesítésével esetleges felmerülő költségeket az Ügyféllel (adóssal) illetve a szerződést biztosító mellékkötelezettséget vállalókkal szemben – a felek eltérő megállapodása, vagy eltérő jogszabályi felhatalmazás hiányában – bírósági úton érvényesítheti. g.) A Tksz. jogosult és köteles a hitel nyújtása előtt és annak lejárati ideje alatt tájékozódni az Ügyfél vagyoni viszonyáról, üzleti eredményéről, hitel fedezetéről, értékéről és érvényesíthetőségéről. 31
h.) A Tksz. a hitelszerződést és a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést a Ptk 6:387. §-ban illetőleg a szerződésben meghatározott esetekben jogosult felmondani, amely azonnali hatályú is lehet. i.) Az együttműködés és tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. A bankszámla szerződés felmondásáról, valamint más hitelintézetnél bankszámla nyitásról, valamint további hiteltartozás vállalásáról azonnal tájékoztatni kell a Tksz.-t. j.) Ha a szerződésben foglalt kikötés nem zárja ki, az Ügyfél – a tartozás teljes összegének visszafizetése mellett – jogosult a hitelszerződést, vagy a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést bármely időpontban, akár azonnali hatállyal is felmondani. Amennyiben az Ügyfél él ezzel a jogával, a Tksz. köteles a szerződésben meghatározott hiteldíjat arányosan csökkenteni. k.) A Tksz. a kölcsönkérelmet az elbíráláskor hatályban lévő, a Hpt. és ennek felhatalmazása alapján kiadott Kormány és PM rendeletekben, valamint a Felügyelet rendelkezései és a Tksz. ügyfélminősítésre és fedezetértékelésre vonatkozó belső előírásai szerint bírálja el és engedélyezi. l.) A hitel kamata, a mindenkor érvényben levő "Hirdetmény" alapján kerül meghatározásra. Takarékszövetkezet jogosult a hiteldíj mértékét – forrásköltség és a pénzpiaci kamat változásától függően – egyoldalúan a hitel visszafizetésének időtartama alatt megváltoztatni. m.) A teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III.25.) Korm. rendelet előírja, hogy a Tksz.-nek az üzletszabályzatban a kamat és kezelési költségen túl a teljes hiteldíj mutatót is közölni kell. A teljes hiteldíj mutató számítására és közzétételére vonatkozó előírásokat a Tksz. által folyósított, három hónapnál hosszabb lejárattal rendelkező lakossági kölcsönök esetén kell alkalmazni. 1.
A teljes hiteldíj mutatóra (a továbbiakban: THM) vonatkozó alábbi szabályokat a Hitelintézet kizárólag a Fogyasztóknak nyújtott hitel és pénzügyi lízing esetén alkalmazza az Fhtv.-ben meghatározott kivételekkel. A THM számítása a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően történik. (Az Üzletszabályzat jelen fejezetében alkalmazott fogalmak tekintetében a kiadásakor hatályos, a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendeletben alkalmazott fogalmakat kell irányadónak tekinteni.)
2.
A THM számításánál a Hitelintézet figyelembe veszi a Fogyasztó által a Hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a hitelhez Kapcsolódó Szolgáltatások költségeit, ha a Hitelintézet számára ismertek, továbbá ha a szolgáltatás igénybevételét a Hitelintézet a Hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez előírja, ideértve különösen a) a Fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének költségét, b) építésnél a helyszíni szemle díját, c) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának díjait és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb díjakat a 4. pont f) alpontjában foglalt kivétellel, d) a hitelközvetítőnek fizetendő díjat, e) az ingatlan-nyilvántartási – ide nem értve az ingatlan megvételével kapcsolatos költségeket − , és a hitelbiztosítéki nyilvántartási eljárás költségét, valamint f) a biztosítás és garancia költségét, Az a)-f) pontokban meghatározott költségeket az Ügyfél a Hitelintézet kérésére igazolni köteles.
3.
Az 2. pont c) alpontjának alkalmazásánál, ha a Fogyasztó által igényelt számlatípus még nem ismert, a Hitelintézet a nála elérhető legkedvezőbb feltételekkel kínált számlatípust veszi figyelembe, amelynek igénybevételéhez a hitelhez nem kapcsolódó feltételek teljesítése nem 32
szükséges. 4.
A Hitelintézet a THM számításánál az alábbi költségeket nem veheti figyelembe: a) a prolongálás (futamidő hosszabbítás) díj, b) a Késedelmi Kamat, c) az egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, d) a közjegyzői költség, e) kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt Hitelszerződés esetén a Fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett - a vételáron felüli - díj függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint f) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának díjai és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb díjak, ha a számla fenntartását a Hitelintézet nem írja elő az adott Hitelszerződéshez és költségeit a Fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették.
5.
A THM számításánál a Hitelintézet úgy számol, hogy a Hitelszerződés a szerződés szerinti futamidő alatt a szerződés szerint kerül teljesítésre. Ha a THM meghatározásához szükséges feltételek a Hitelszerződésben nem szerepelnek vagy a Hitelszerződést megelőző tájékoztatásnál és a kereskedelmi kommunikáció során nem ismertek, a THM-et az 5.1. pontban meghatározott feltételek figyelembevételével kell kiszámítani.
5.1. A Hitelintézet a THM kiszámításánál a következő számítási módszert alkalmazza: a) ha a Hitelszerződés nem határozza meg a hitel lehívásának időpontját, a teljes hitelösszeget azonnal lehívottnak kell tekinteni; b) ha a Hitelszerződés alapján a kamat és más díj mértéke változó, de azok mértéke nem határozható meg a kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert kamatot és díjat változatlannak kell tekinteni a futamidő végéig; c) olyan határozatlan idejű Hitelszerződés esetén, amely nem minősül fizetési számlához kapcsolódó hitelnek és nem áthidaló hitel, ca) a hitel futamidejét jelzáloghitel esetén az első lehívás időpontjától számított húsz évnek, más Hitelszerződés esetén egy évnek kell tekinteni és a tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozások megfizetését az utolsó részlettel együtt teljesítettnek kell tekinteni, cb) - ha a Fogyasztó az első lehívás után egy hónappal kezdi el törleszteni a tőkét egyenlő havi részletekben vagy a tőketartozást minden egyes fizetési időszakban egyetlen részletben teljes összegben vissza kell fizetni - a teljes tőkeösszeg egymást követő lehívásait és visszafizetéseit a hitelnek a ca) pontban meghatározott futamidejére vonatkozóan kell figyelembe venni, vagy cc) a kamatokat és más díjakat a lehívásoknak és visszafizetéseknek megfelelően és a Hitelszerződésben foglaltak szerint kell figyelembe venni; d) ha a Hitelszerződés különböző módokat biztosít a lehívásra, amelyekhez eltérő kamatok és 33
díjak kapcsolódnak, a teljes hitelösszeget az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módra alkalmazandó legmagasabb kamattal és díjjal kell figyelembe venni; e) ha a Hitelszerződés szerint a Fogyasztó szabadon hívhatja le a hitelt, de a Hitelszerződés a lehívás különböző módjainál összegre és időtartamra vonatkozó korlátokat tartalmaz, a hitelt a legkorábbi időpontban lehívottnak kell tekinteni a korlátok figyelembevételével; f) olyan Hitelszerződés esetén, amely nem minősül fizetési számlához kapcsolódó hitelnek, áthidaló hitelnek, ingatlanértékhez kötött tőketörlesztésű hitelnek és nem tartozik a c) pont hatálya alá, fa) - ha a tőketörlesztés időpontja vagy összege nem állapítható meg - a törlesztést a Hitelszerződésben meghatározott legkorábbi időpontban és a Hitelszerződésben meghatározott legalacsonyabb összegben történő megvalósulással kell figyelembe venni, vagy fb) - ha a Hitelszerződés megkötésének időpontja és az első lehívás időpontja nem ismert az első lehívás időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amelytől számítva a legrövidebb idő telik el a Fogyasztó első törlesztésének időpontjáig; g) fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén, ha a hitel időtartama nem ismert, a hitel futamidejét három hónapnak kell tekinteni és ha a Hitelszerződésnek ga) feltétele egy meghatározott összeg meghatározott időközönként a fizetési számlán történő jóváírása, a THM-et akként kell kiszámítani, hogy ez az összeg - vagy a befizetendő minimumösszegre vonatkozó előírás esetén a minimumösszeg - a Hitelszerződésben meghatározott időközönként jóváírásra kerül úgy, hogy első alkalommal a lehívás után egy teljes időszakkal kerül jóváírásra, ezt követően pedig minden alkalommal lehívásra kerül a hitelkeretből rendelkezésre álló rész; gb) nem feltétele egy meghatározott összeg meghatározott időközönként a fizetési számlán történő jóváírása, a THM-et akként kell kiszámítani, hogy a teljes hitelösszeg a Hitelszerződés teljes időtartamára lehívásra kerül, a fizetési számlán a futamidő során nem történik jóváírás és a teljes tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozás visszafizetésére egy összegben kerül sor a futamidő végén; h) ha a hitel legmagasabb összegéről még nem állapodtak meg, azt jelzáloghitel és ingatlanlízing esetén ötvenhárommillió forintnak, egyéb esetben négyszázhatvanezer forintnak kell tekinteni; i) ha a törlesztés időpontja vagy összege a Hitelszerződés vagy a c), f) és g) pontban meghatározott feltételek alapján nem állapítható meg, a THM-et akként kell kiszámítani, hogy ia) a kamatfizetés a tőketörlesztéssel együtt történik, ib) az egy összegben meghatározott, kamatnak nem minősülő díj megfizetésére a szerződés megkötésekor kerül sor, ic) a több részletben fizetendő kamatnak nem minősülő díj az első tőketörlesztés időpontjától rendszeres időközönként kerül kifizetésre és a kifizetések összegei - ha ezek összegszerűen nem ismertek - egyenlő összegek, és 34
id) a Fogyasztó az utolsó részlettel együtt kifizeti a tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozásokat; ha a Hitelszerződés szerint a hitel kamata az első időszakra rögzített kamat, ezt követően új kamatot fognak megállapítani, amit rendszeres időközönként hozzáigazítanak a megállapodás szerinti mutatóhoz, a rögzített kamatozású időszakot követően a megállapodás szerinti mutatónak a THM kiszámításakor érvényes értékén alapuló kamattal, mint változatlan kamattal kell számolni; k) ha a hitelező egy korlátozott időtartamra vagy összegre eltérő, kedvezményes kamatot és díjat számít fel, a THM kiszámításakor érvényes nem kedvezményes kamatot és a díjat kell figyelembe venni a Hitelszerződés teljes időtartamára a THM értékének meghatározásakor; l) áthidaló hitel esetén a teljes hitelösszeget a teljes futamidőre lehívottnak kell tekinteni és a futamidőt – ha nem ismert – 12 hónapnak kell tekinteni; m) feltételes kötelezettség és garancia esetében a teljes hitelösszeget az alábbiak közül a korábbi j)
időpontban egy összegben lehívottnak kell tekinteni: ma) a feltételes kötelezettség vagy garancia potenciális forrását képező, a Hitelszerződésben meghatározott utolsó lehetséges lehívási időpont, vagy mb) megújuló Hitelszerződés esetén a Hitelszerződés megújítása előtti eredeti időszak vége; n) ingatlanértékhez kötött tőketörlesztésű hitel esetén: na) a fogyasztói törlesztések időpontjának a Hitelszerződésben engedélyezett lehető legkésőbbi időpontokat kell tekinteni, nb) az ingatlanértékhez kötött tőketörlesztésű hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékének százalékában kifejezett növekedését és a szerződésben esetlegesen említett inflációs rátát a Hitelszerződés megkötésekor érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott aktuális inflációs cél és a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legutóbbi éves fogyasztói árindex közül a magasabb értéknek, illetve – ha ezek az értékek negatívak – nullának kell tekinteni. A c) pont alkalmazásában a határozatlan idejű Hitelszerződés olyan határozott futamidő nélküli Hitelszerződés, amely esetében a kölcsönt egy adott időszakon belül vagy egy adott időszakot követően teljes összegben vissza kell fizetni, de a visszafizetést követően a kölcsön újra lehívható. 5.2. A THM értékének meghatározására az alábbi képletet alkalmazza:
Ck: Dl:
a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel, az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege, 35
m: m’:
a hitelfolyósítások száma, az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma,
tk:
az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t1 = 0, az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, a THM értéke.
sl:
X:
5.3. Az 5.2. pontban leírt képletet a Hitelintézet az alábbiak figyelembevételével alkalmazza: a) a Felek által különböző időpontokban teljesített törlesztések és folyósítások összege és azok teljesítési ideje eltérő lehet; b) a kezdő időpont az első hitelfolyósítás időpontja; hitelkártya esetén a kezdő időpont a hitelező által nyilvánosan meghirdetett elszámolási időszak első napja; c) a kiszámítás során használt időtartamokat években vagy töredékévekben kell kifejezni; d) egy évet 365 napból (vagy szökőév esetén 366 napból), 52 hétből vagy tizenkét egyenlő hosszúságú hónapból állónak kell tekinteni, egy ilyen hónapot 30,41666 napból állónak kell tekinteni függetlenül attól, hogy szökőévről van-e szó; e) a számítás eredményét százalékos formában, legalább egy tizedesjegy pontossággal kell meghatározni, ha a következő tizedeshelyen álló számjegy 5 vagy annál nagyobb, akkor az azt megelőző tizedeshelyen álló számjegyet eggyel növelni kell. Ha a különböző időpontok közötti, a számításokban használt időtartamok nem fejezhetők ki egész számú hétben, hónapban, illetve évben, akkor azokat az egyik említett időegység egész számú többszörösének és megfelelő számú napnak a kombinációjaként kell kifejezni. Napok használata esetén: a) minden napot számolni kell, a hétvégéket és az ünnepnapokat is, b) visszafelé kell számolni, először azonos időegységeket, majd napokat véve, az első lehívás napjáig, c) a napokban kifejezett időszak hossza úgy kapható meg, hogy az első napot nem kell figyelembe venni, az utolsó napot azonban igen, és azt úgy kell kifejezni években, hogy a napok számát el kell osztani a teljes év napjainak számával (365 vagy 366 nappal), az utolsó naptól visszafelé számolva az előző év ugyanezen napjáig. 5.4. A THM számítása jelzáloghitel esetén 5.4.1. Jelzáloghitel esetén az 5.2. pontban meghatározott képletet a Hitelintézet az alábbiak figyelembevételével alkalmazza: a) állami kamattámogatással nyújtott jelzáloghitelnél az állam által átvállalt összeget nem veszi figyelembe a támogatás jogszabályban meghatározott időtartamáig, b) az ingatlan készültségi fokának függvényében szakaszosan, de előre nem meghatározható 36
időpontokban folyósított jelzáloghitel esetén úgy tekinti, hogy az egész hitel az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, c) az ingatlan készültségi fokának függvényében, de előre nem meghatározható időpontokban tartott helyszíni szemléknél úgy tekinti, hogy a helyszíni szemlék várható díja az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, d) ha a hitelező a jelzáloghitelt vagy az ingatlanon alapított különvált zálogjogot egy jelzálog-hitelintézetnek adja el, az eladásig terjedő időszakot 2 hónapnak tekinti, e) ha a helyszíni szemlék száma előre nem határozható meg, két szemle díját veszi figyelembe. 6.
A THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történik és a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat.
7.
Változó kamatozású kölcsönöknél a THM értéke nem tükrözi a hitel kamat- és árfolyamkockázatát.
8.
A különböző hitelkonstrukciókhoz tartozó THM-et a Hitelintézet hatályos Hirdetményei teszik közzé. Az Ügyfél adott hitelére vonatkozó, konkrét THM értékét a Hitelszerződés tartalmazza.
A Tksz. – a következő bekezdésben felsorolt kivételektől eltekintve - nem nyújt olyan kölcsönt, amelynek a teljes hiteldíj mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. A fizetési számlához kapcsolódó, vagy a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek – ide nem értve a gépjárművet – megvásárlásához, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönre, valamint a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. A jegybanki alapkamat mértékét a hatályos jogszabályban előírtak szerint kell figyelembe venni. n.) Egyéb díjak és költségek – (kezelési költség, hitel előkészítési díj, ügyintézési díj, KHR lekérdezési díj) – az érvényben levő „Hirdetmény” szerint kerülnek felszámításra. o.) Szerződést biztosító mellékkötelezettségek – (biztosítás megkötése).
2.) A szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításához kapcsolódó szabályok A Takarékszövetkezet az árazási elveit külön szabályzatban rögzíti. Az egyoldalú módosításra vonatkozó általános szabályok 1.
Az Üzletszabályzatot a Hitelintézet a Szerződés Hitelintézet általi egyoldalú módosítására vonatkozó feltételek fennállása esetén jogosult egyoldalúan módosítani. A Hitelintézet az Üzletszabályzat módosításáról az Ügyfeleket az egyoldalú szerződésmódosításra irányadó szabályok szerint értesíti.
37
2.
A Hitelintézet nem jogosult a Szerződést egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani új díj vagy költség bevezetésével. A Hitelintézet nem jogosult továbbá az egyes kamat, díj, vagy költségelemek Szerződésben meghatározott számítási módját egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani.
3.
A nem Fogyasztó Ügyfél számára kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt a Hitelintézet csak akkor módosíthat egyoldalúan, a nem Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlenül, ha a Szerződés ezt a Hitelintézet számára – külön pontban – egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A Szerződés kamatot, díjat érintő – a nem Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlen – módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, Hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.
4.
Az Ügyfél Hirdetményben történő tájékoztatása során a Hitelintézet biztosítja, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. A Hitelintézet a tájékoztatás során megadja a módosítás okait is.
5.
A Hitelintézet a Szerződést az Ügyfél számára nem kedvezőtlenül módosíthatja. Az Ügyfél számára nem kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást a Hitelintézet az Üzletszabályzata vagy az Általános Szerződési Feltételek módosításával is végrehajthatja, ebben az esetben az Üzletszabályzat vagy az Általános Szerződési Feltételek vonatkozó rendelkezése válik a Szerződés részévé. A Hitelintézet ezen, Ügyfél számára nem kedvezőtlen módosítást – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik –, legkésőbb annak hatálybalépését megelőző banki munkanapon, Hirdetményben teszi közzé.
Fogyasztónak minősülő Ügyfél esetén a Szerződés egyoldalú módosításra irányadó szabályok
Fenti szabályokat a Hitelintézet jelen Általános Üzletszabályzat függelékében található mindenkor hatályos Fogyasztóknak nyújtott hitelek, kölcsönökre vonatkozó Üzletszabályzata tartalmazza. 1.) Kamat, díj, költség és jutalék a./ A kamatfizetés kezdő időpontja a kölcsön folyósításának napja, utolsó napja az utolsó törlesztésnek a Takarékszövetkezet számlájára, illetőleg pénztárába beérkezésének időpontja. b./ A mindenkor érvényes kamatlábakat a Takarékszövetkezet Hirdetményben teszi közzé üzlethelyiségeiben. A Takarékszövetkezet jogosult a kamat mértékét egyoldalúan módosítani, ha ezt jelen szabályzat lehetővé teszi. c./ A módosított kamat – emelés, vagy csökkentés – visszamenőlegesen nem alkalmazható, kizárólag a módosítás időpontja után esedékessé váló törlesztő részletekre terjed ki. 38
d./ Kamatfizetés általában a tőke törlesztéssel egyidejűleg a kölcsönszerződésben kikötött időpontban esedékes kivéve, ha a felek ettől eltérően állapodnak meg. A Felek a tőketörlesztés tekintetében türelmi időtartamban is megállapodhatnak, a türelmi időtartamra is kiköthetik a kamat és költség esedékességét. e./ A kölcsön kezelésével kapcsolatos kezelési költséget a Takarékszövetkezet a folyósított kölcsönösszeg %-ában köti ki a kölcsönszerződésben, amelyet az ügyfél tartozik egy összegben megfizetni a Takarékszövetkezetnek. Ha a Takarékszövetkezet évenkénti kezelési költséget számít fel, a költség összege az ügyfélnek az év utolsó napján fennálló kölcsönösszegének meghatározott mértéke. f./ A zárlati költség összege a tőkésítés időpontjában fennálló kölcsönösszeghez igazodó fix összeg, amelyet a Takarékszövetkezet Hirdetményben tesz közzé. g./ A teljes hiteldíjon és kölcsön összegén felül az ügyfelet terheli a hitelszerződés megkötéséhez és a hitel folyósításához szükséges, nem a Takarékszövetkezetnek fizetendő költségek, különösen: a hitelszerződéshez kapcsolódó, ügyvéd, illetve közjegyző által készítendő okiratok díja, az értékbecslés díja, a hitelfedezeti igazolás és vagyonbiztosítási szerződések díja. h./ Az esedékes törlesztés elmulasztása, vagy az ügyfél egyéb szerződésszegése esetén az üzletfelet terhelik a hitelszerződésben meghatározott késedelmi kamat, a Takarékszövetkezet által megfizetett ügyviteli (felszólítási, levelezési) költségek, továbbá a hitelszerződésből eredő banki követelések érvényesítésének költségei, különösen a bírósági és végrehajtási eljárásokban a Takarékszövetkezet által előlegezendő illetékek és díjak, valamint a követelés beszedéssel jogszerűen foglalkozó társaságoknak fizetendő díjak. i./ A hitel folyósításakor a kölcsönszerződésben meghatározott kamatláb alapján tartozik az ügyleti kamatot a hitelt igénybevevő fizetni. j./ A Fogyasztóval kötött lakáscélú hitel-és kölcsönszerződés esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Takarékszövetkezet a Fogyasztó nem teljesítése miatt késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó összegben. k./ Amennyiben a Fogyasztóval kötött lakáscélú hitel-és kölcsönszerződés deviza alapú és a szerződés a szerződés felmondása bekövetkezésekor a fennálló tartozás összegének forintban történő meghatározását írja elő, akkor a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Takarékszövetkezet a Fogyasztó nem teljesítése miatt, a felmondás napján érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel.
2.) Biztosítékok a.) Az üzleti kapcsolat fennállása alatt a Tksz. bármikor és bármely követelése tekintetében – függetlenül az Ügyfél tartozásainak feltételeitől és esedékességétől – jogosult megkövetelni az Ügyféltől, hogy nyújtson biztosítékot, illetve a már adott biztosítékot egészítse ki olyan mértékben, amely a Tksz. követelései megtérülésének biztosításához szükséges. Az Ügyfél köteles a biztosíték nyújtásról a Tksz. felhívása esetén azonnal gondoskodni. b.) A Tksz. jogosult eldönteni – az Ügyfél lehetőségeit is figyelembe véve -, hogy a konkrét ügylet kapcsán milyen biztosítékot követel. A Tksz. követelésének biztosítására az alábbi jogi biztosítékokat alkalmazhatja: - jelzálogjog (ingó, ingatlan) - kézi zálogjog 39
- vagyont terhelő zálogjog - óvadék - kezesség - adós jövedelme („Hirdetmény”-ben meghatározott összeghatár alatt) - azonnali beszedési megbízás - bankgarancia, bankkezesség A Tksz. ügyleti biztosítékként nem fogadhatja el: - a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő részjegyet, - a Takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, - a Takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét, - jelzálog esetén a biztosíték értékének 70 %-át meghaladó mértékben már lekötöttek, - olyan biztosítékot, amelyet az Ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékaként lekötött, kivéve a jelzáloggal terhelt vagyontárgyat. Jogosult a Tksz. meghatározni azon idegen kibocsátású értékpapírok körét, amelyet elfogad, továbbá meghatározni, hogy milyen értékben ismeri el azokat fedezetként. Ez az érték azonban részvény esetén nem lehet több, mint a névérték 50 %-a (kivéve, ha a tőzsdei árfolyam ettől lényegesen eltér). Ha egy értékpapír árfolyama jelentősen csökken a Tksz. jogosult további fedezetet kérni, vagy a fedezetlenné vált hányadot azonnali hatállyal felmondani. c.) A Tksz. az Ügyfél bármelyik bankszámlája terhére jogosult követelését érvényesíteni, illetve beszámítani. d.) Az Ügyfél köteles gondoskodni a Tksz. javára biztosítékul lekötött vagyontárgyak és jogok fenntartásáról, megőrzéséről és érvényesítéséről. Ha a biztosítékul a termelésben, illetve a kereskedelemben résztvevő, egyedileg meg nem határozott, elhasználható vagy helyettesíthető dolog szolgál, akkor az Ügyfél köteles az elhasználódott vagy értékesített vagyontárgyat pótolni és a változásról tájékoztatni a Tksz.-et. A Tksz. jogosult bármely biztosítékból eredő jogát a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő módon érvényesíteni és a biztosítékokból történő kielégítés sorrendjét megválasztani. e.) A Tksz. jogosult a pénzügyi szolgáltatás teljesítésének feltételéül – fedezet biztosítása céljából – meghatározott biztosítási szerződés megkötését előírni az Ügyfél részére. Ha a Tksz. a konkrét ügyletre vonatkozó szerződésben kiköti, köteles az Ügyfél a biztosítékul lekötött vagyontárgyat minden kár esetére teljes értékben biztosítani és a biztosítási szerződésben a biztosítási összeget a Tksz.-re engedményezni. f.) Az Ügyfél a biztosítási szerződést – amíg a vagyontárgy az ügylet biztosítékául szolgál – a Tksz. hozzájárulása nélkül nem módosíthatja és nem szüntetheti meg, azaz köteles a biztosítási díjat szerződés szerint határidőben fizetni. Ennek elmaradása esetén a Tksz. az Ügyfél költségére a díjat befizeti és a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. g.) Az Ügyfél a Tksz. felhívására köteles a biztosítási kötvényt részére átadni. A Tksz. a konkrét szerződésben azt is előírhatja, hogy az Ügyfél a biztosítási díjat közvetlenül a Tksz.-nek utalja át, s egyben bízza meg azzal, hogy a biztosítási díjat a Tksz. fizesse a biztosító intézetnek. h.) A Tksz. a rá engedményezett befolyó biztosítási összeget követelésének esedékessége előtt is jogosult az Ügyfél tartozásának csökkentésére fordítani, ha az Ügyfél a vagyontárgyakat nem pótolja. i.) Ha az Ügyfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségeit, a Tksz jogosult érvényesíteni bármely biztosítékból fakadó jogát a hatályos jogszabályoknak megfelelő módon úgy, ahogy az a banki követelések kielégítését a legeredményesebben szolgálja, lehetőség szerint az Ügyféllel történő előzetes egyeztetést követően, az Ügyfél érdekeinek figyelembevételével is. j.) A Tksz., vagy megbízottja bármikor jogosult ellenőrizni – akár a helyszínen is – a biztosítékok meglétét és azt, hogy az Ügyfél a biztosítékokkal kapcsolatos, őt terhelő kötelezettségeknek eleget tesze. 40
k.) Ha valamely biztosítékul szolgáló jog gyakorlása, vagy követelés érvényesítése a lekötés időtartama alatt esedékessé válik, a Tksz. jogosult a jogot gyakorolni, illetve a követelést érvényesíteni, az érvényesítés során befolyt összeget – választása szerint – az Ügyfél tartozásának csökkentésére fordíthatja, vagy biztosítékként kezelheti. A Tksz. felhívására az Ügyfél köteles gondoskodni arról, hogy a Tksz. részére a fizetés megtörténjen. l.) A Tksz. feloldja a biztosítékot, ha úgy ítéli meg, hogy követelésének további biztosításához már nem szükséges. m.) A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével kapcsolatos minden szükséges kiadás az Ügyfelet terheli.
5.) Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) A Hitelintézet információszolgáltatási kötelezettsége és információkérési joga a Központi Hitelinformációs Rendszerrel szemben (a továbbiakban: KHR) Jelen üzletszabályzatban használt fogalmak az alábbi jelentéssel bírnak: Nyilvántartott személy: valamennyi olyan természetes személy, illetve vállalkozás, akinek vagy amelynek referenciaadatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli. Referenciaadat: bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személyazonosító adatait is, amelyet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás törvény alapján kezelhet. Referenciaadat-szolgáltató: A (i) hitel és pénzkölcsön nyújtása; (ii) pénzügyi lízing; (iii) elektronikus pénz kibocsátása, valamint olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak; (iv) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, biztosító, közraktár, a Diákhitel Központ, befektetési hitel nyújtása tevékenységet végző hitelintézet, a befektetési vállalkozás, valamint az értékpapír-kölcsönzést végző befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító, valamint a határon átnyúló szolgáltatást végző, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelező, ha a KHR-hez csatlakozott. . Vállalkozás: a gazdasági társaság, fióktelep, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó, ide nem értve a referenciaadat-szolgáltatót.
A KHR-rel kapcsolatos további általános és részletes szabályokat a Hitelintézet jelen Általános Üzletszabályzat függelékében található mindenkor hatályos Fogyasztóknak nyújtott hitelek, kölcsönökre vonatkozó Üzletszabályzata tartalmazza. VII. PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK KÖZVETÍTÉSE A Tksz. részére a Felügyelet I-582/2000. (I-1280/2001.) számú ÁPTF határozatában 2000. 06.27.– én engedélyezte a pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet). Pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység): a) pénzügyi intézmény javára, nevében, felelősségére és kockázatára folytatott tevékenység, amelynek célja a pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének megbízási szerződés keretében történő végzése, 41
b) pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenység, amelynek során az ügyfél pénzét, illetve eszközét nem kezelik és a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak. A Takarékszövetkezet, - mint a Megbízóval kötött szerződés alapján – a Megbízó Pénzügyi szolgáltatási tevékenységének közvetítésére jogosult ügynök az alábbiak szerint:
1) Bankkártya szolgáltatás A Tksz. pénzügyi szolgáltatás közvetítésére megbízási szerződést kötött a Magyar Takarékszövetkezeti Bank ZRt.-vel, mely vonatkozik a készpénz-helyettesítő fizetőeszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtás (kártyaforgalmazás) tevékenység végzésére a Felügyelet I-1280/2001. határozat számú engedélyével. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a) a csekk, b) az elektronikus pénzeszköz, c) olyan dolog, amely az ügyfél számára lehetővé teszi, hogy a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, illetőleg annak terhére készpénzt vegyen fel, vagy áruk, illetőleg szolgáltatások ellenértékét az eladónak vagy a szolgáltatónak kiegyenlítse. Készpénzhelyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: szerződés alapján a készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás: a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, kezelésére és használatára vonatkozó jogszabályok alapján nyújtott, illetőleg az ügyféllel, valamint az eladóval vagy a szolgáltatóval kötött szerződésben a kibocsátó által elvállalt szolgáltatások összessége. Nem minősül készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatásnak a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz használatával összefüggő elszámolás forgalom lebonyolítása. a.) A Tksz. számlatulajdonosai részére a meghirdetett feltételek fennállása esetén – írásbeli kérelem alapján – kártyát szolgáltat ki. b.) A kártya kiszolgáltatás szerződés alapján jön létre. c.) A kártya használható: - készpénzfelvételre az Integráció és/vagy GBC logóval ellátott ATM-ből, valamint az Integráció tagjai és más – Hirdetményben közzétett – pénzintézetekben pénztáraiban, illetve kijelölt elfogadóhelyeken - pénzbeli ellenszolgáltatás kiegyenlítésére Kereskedelmi elfogadóhelyeken - készpénz befizetésére az erre alkalmas integrációs logóval ellátott ATM-en keresztül d.) A Tksz. valamennyi ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében kifüggesztett Hirdetményben teszi közzé a szerződéssel illetve a kártyával kapcsolatos feltételeket, díjak és költségek, kamatok mértékét, egyéb információkat és módosításokat. e.) A Tksz. jogosult az Általános Szerződési Feltételekben, a Hirdetményben, valamint az Üzletszabályzatban foglaltakat egyoldalúan módosítani. A módosítást a Tksz. hatályba lépésének napját megelőző legalább 60 munkanappal, Hirdetményben teszi közzé, melyet az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben lehet megtekinteni. f.) A Tksz. jogosult arra, hogy a Bankkártya szerződésben a kártyához tartozó megállapított időszaki limitet legalább évente felülvizsgálja és szükség esetén módosítsa. g.) A szerződés megszűnik: - közös megegyezéssel a szerződő felek által meghatározott időpontban, - a felmondási idő lejártával, - a kártyabirtokos számla feletti önálló rendelkezési jogosultságának korlátozottá válásával, illetve megszűnésével, - a számlára vonatkozó szerződés megszűnésével, - a Szerződő fél halálával. h.) A kártyával fizetett vásárlásokért, szolgáltatásokért a Tksz. nem vállal felelősséget. A kereskedő és a kártyabirtokos közötti kereskedelmi ügylettel kapcsolatos jogvitában a Tksz. nem vesz részt, de a felek 42
kérésére a jogvitához kapcsolódóan – a banktitok szem előtt tartásával a szükséges tájékoztatást, illetve adatot megadja. i.) A kártyabirtokos köteles a Tksz.-nek, vagy az általa megbízott, a szerződésben meghatározott intézménynek haladéktalanul bejelenteni, ha észlelte, hogy: - az elektronikus fizetési eszköz kikerült a birtokából, - az elektronikus fizetési eszköz, vagy a használatához szükséges személyazonosító kód jogosulatlan harmadik személy tudomására jutott, - a bankszámlakivonaton, illetve a számlán jogosulatlan művelet szerepel. j.) A Tksz. köteles gondoskodni arról, hogy a kártyabirtokos bejelentését távközlési eszköz útján a hét bármely napján, a nap bármely szakában megtehesse. A bejelentés megtételét megelőzően bekövetkezett, az elektronikus fizetési eszköz elvesztéséből, ellopásából vagy elrablásából eredő kárt a kártyabirtokos, a bejelentés megtételét követően bekövetkezett, az elektronikus fizetési eszköz elvesztéséből, ellopásából vagy elrablásából eredő kárt – a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló, mindenkor hatályos Korm. rendeletben foglaltak szerint – pedig a Tksz. viseli. A Tksz. mentesül felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a kár a kártyabirtokos szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal okozott szerződésszegése folytán következett be. Ha a kár nem a kártyabirtokos szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása folytán következett be, a kártyabirtokos a bejelentés megtételét megelőzően bekövetkezett kárt legfeljebb 45 ezer Ft erejéig viseli. k.) A Tksz. felel azért a kárért, amely az elektronikus pénzeszköz, a használatához szükséges berendezés vagy bármely más eszköz hibája miatt következett be, kivéve, ha a hibát a kártyabirtokos a berendezés vagy más eszköz nem rendeltetésszerű használatával maga okozta. l.) A kártyabirtokos az egyes tranzakciókról készült bizonylatot, valamint a kártya használatával kapcsolatos valamennyi dokumentumot a saját érdekében köteles megőrizni, és szükség esetén a Tksz. rendelkezésére bocsátani. Ellenkező esetben az esetleges reklamációt a Tksz. birtokában lévő dokumentumok alapján bírálja el. m.) A bankkártya kibocsátásához, elfogadásához, a tranzakciós forgalom elszámolásához kapcsolódó ügyviteli szolgáltatást a GIRO Bankkártya Rt. végzi.
2) Közvetítői befektetési szolgáltatás A Felügyelet az I-582/2000. számú határozattal engedélyezte a Tksz. részére befektetési szolgáltatási-közvetítői (ügynöki) tevékenység végzését a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.vel kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint. a.) A Tksz. a Bank nevében és helyette eljárva, a Bank tevékenységi körébe tartozó befektetési szolgáltatási tevékenységeket végez egyedi szerződések alapján. b.) A Tksz. a Bank megbízásából az alábbi tevékenységek végzésére jogosult a Bank ügyfelei részére: - Számlanyitás, számlamegszüntetés, - Nyugdíj-előtakarékossági számlanyitás, - megszüntetés, - Rendelkezés alapján történő pénzátvezetések, zárolások, zárolás-feloldások, - Rendelkezés alapján történő értékpapír-átvezetések, zárolások, zárolás-feloldások, - Fizikai értékpapírok átadása-átvétele, - Értékpapír-transzferrel kapcsolatos megbízás felvétele, - Tőzsdén kívüli (OTC) sajátszámlás prompt értékpapír-kereskedelem, - Tőzsdén kívüli (OTC) értékpapír-kereskedelem megbízásra, - Tőzsdei megbízás felvétele a BÉT-en szereplő papírokra, - Tőzsdei megbízás felvétele a német értéktőzsdén szereplő papírokra, - Ügynöki pénztár- és bankszámla-kezelés, 43
- Pénzelszámolás a Bankkal nettó elszámolás alapján, - Értékpapír-elszámolás a Bankkal, - Egyéb jegyzés/nyilvános értékesítés lebonyolításában való közreműködés eseti szerződés alapján. c.) A Tksz. ezen ügynöki tevékenységet az alábbi kirendeltségein végzi: Függő ügynökök: Gyöngyös I. Kirendeltség 3200 Gyöngyös, Magyar u. 1., Egri Kirendeltség 3300 Eger, Grónay u. 12., Gyöngyöstarjáni Kirendeltség 3036 Gyöngyöstarján, Jókai tér 22., Hatvani Kirendeltség 3000 Hatvan, Horváth M. u. 5. Akviráló függő ügynökök (tevékenységüket a Gyöngyös I. kirendeltségen keresztül végző kirendeltségek): 3200 Gyöngyös, Kócsag u. 32/3. 3035 Gyöngyöspata, Dózsa Gy. u. 1-3. 3034 Szücsi, Petőfi u. 16. 3358 Erdőtelek, Fő u. 123. 3240 Parád, Kossuth u. 128. 3245 Recsk, Kossuth u. 114. 3246 Mátraderecske, Kossuth u. 25. 3247 Mátraballa, Május 1. u. 5. 3263 Domoszló, Deák tér. 6. 3262 Markaz, Fő u. 83. 3264 Kisnána, Béke u. 7.
3)
A Tksz. biztosítási ügynöki tevékenységet végez, a Felügyelet engedélye (I1026/2001.) alapján, a biztosító társasággal kötött megállapodás szerint.
a.) A Tksz. pénzkölcsön nyújtási tevékenységének biztosítékául szolgáló fedezet biztosítása céljából, meghatározott biztosítási szerződés megkötését írhatja elő az ügyfelei részére, melynek – káresemény bekövetkezése esetén – a Tksz.-re szóló engedményezését határozza meg. b.) A tevékenység magába foglalja: - életbiztosítási termékek, továbbá - vagyonbiztosítási termékek közvetlen, vagy biztosítási üzletkötő közreműködésével történő megkötését. c.) A részletes feltételeket a szerződések tartalmazzák.
4)
A Takarékszövetkezet – mint Megbízó – a Megbízottal kötött Megbízási szerződésben foglaltaknak megfelelően függő közvetők alkalmazásával az alábbi tevékenységet folytatja:
Jogosult a Tksz. ügynök útján történő záloghitelezési tevékenység végzésére, a Felügyelet egyes zálogházakra vonatkozó határozataiban foglaltak szerint, a létrejött Megbízási Szerződésben foglaltaknak megfelelően. A Takarékszövetkezet függő közvetítők alkalmazására - a törvényben meghatározott módon és gyakorisággal – a Felügyelet engedélyét megkéri. Ezen közvetítők nevét a melléklet tartalmazza. 44
VIII. PÉNZVÁLTÁSI TEVÉKENYSÉG Valutaforgalmazás A Tksz. részére a PSZÁF E-I-231/2005. számú határozatában engedélyezte a pénzváltási tevékenység végzését. a.) A pénzváltási tevékenység keretein belül a Tksz. az alábbi tevékenységeket végzi: - Külföldi fizetőeszközök forint ellenében történő megvásárlása (vétel), - Külföldi fizetőeszközök forint ellenében történő eladása (eladás), - Külföldi fizetőeszközök egymás közötti átváltása (konverzió). b.) A pénzváltási tevékenység végzése a Tksz. által jegyzett valutaárfolyamok alkalmazásával történik. Valuta eladása esetén valuta eladási, valuta megvásárlása esetén valuta vételi árfolyam kerül alkalmazásra. c.) Az árfolyamjegyzés úgy történik, hogy a külföldi fizetőeszköz valamely egységét kell forintban kifejezni. d.) Ha az Ügyfél által átváltani kívánt valuta összege a Tksz. által előre meghatározott összeghatárt meghaladja, a Tksz. a közzétett vételi árfolyamhoz képest magasabb, illetve eladási árfolyamhoz képest alacsonyabb árfolyamot alkalmazhat. e.) A pénzváltási tevékenység lebonyolításához az ügyviteli szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni.
IX. KEZESSÉG ÉS BANKGARANCIA VÁLLALÁSA A Tksz. részére a Felügyelet az I-876/2000. számú PSZÁF határozatában 2000. 09. 01.-én engedélyezte a kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása tevékenységet. A Takarékszövetkezet a fenti engedély szerint a hitelképes Ügyfeleinek éven belüli és éven túli lejáratú bankgaranciát nyújt, illetve bankkezességet vállal forintban. A bankgarancia a Takarékszövetkezet harmadik személy javára vállalt önálló fizetési kötelezettsége, amelyet a Takarékszövetkezet a garancianyilatkozatban vállalt kötelezettségének megfelelően és feltételek szerint teljesít, tekintet nélkül az Ügyfél és a harmadik személy közötti jogviszony tartalmára. A Takarékszövetkezet nem vetheti fel azokat a kifogásokat, amelyek az alapjogviszony kötelezettjét az alapjogviszony jogosultjával szemben az alapjogviszonyból eredően megilletik. Bankkezesség vállalásával a Takarékszövetkezet a kedvezményezettel szemben arra kötelezi magát, hogy amennyiben a kötelezett a kötelezettségét nem, vagy nem szerződésszerűen teljesítené, úgy a Takarékszövetkezet maga fog helyette fizetést tejesíteni. A kezes kötelezettsége járulékos jellegű, ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt: érvényesítheti a kezesség igénybevételével mindazt a kifogást, amelyet a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A bankkezesség készfizető kezesség.
1.) A kezesség és bankgarancia nyújtásának ügyfelei A bankgaranciát, bankkezességet gazdálkodó szervezetek (így például a jogi személlyel rendelkező vállalkozások, szövetkezetek, az egyéni vállalkozók stb.) vehetik igénybe. 45
Bankgaranciát, bankkezességet a Takarékszövetkezet elsősorban a számlavezetési körébe tartozó Ügyfelei részére nyújt. Más hitelintézet ügyfele részére csak megfelelő összegű óvadéki készpénzbetét, illetve ingatlanfedezet biztosítása mellett, éven belül, határozott időre nyújt. Nem részesülhet a Takarékszövetkezet garanciavállalásában, kezességében az az igénylő:
aki csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, akinek lejárt hitelszerződésből, bankgarancia szerződésből eredő vagy egyéb okból fennálló tartozása áll fenn bármely hitelintézettel szemben, akinek lejárt adó-, vám-, társadalombiztosítási tartozása van, aki a Takarékszövetkezet bankgarancia-, illetve bankkezesség vállalását fedezettel nem biztosítja.
2.) A vállalt bankgaranciák és kezességek fajtái A Takarékszövetkezet Ügyfeleitől az alábbi garancia- és kezességfajtákra fogad el megbízásokat. 1) Vevőért vállalt kezességek, garanciák: vételárkezesség/garancia, keretgarancia, 2) Eladóért vállalt kezességek, garanciák: szerződéskötési kötelezettség teljesítésére vállalt garancia, teljesítési kötelezettségre vállalt garancia, késedelmi kötbér fizetését ígérő garancia, minőségi kötbér fizetését ígérő garancia, vételár visszafizetését biztosító garancia. 3) Egyéb garanciák: vámgarancia, jövedéki biztosítékként kiadott bankgarancia.
3.) Ellenérték A Takarékszövetkezet a garancia- és a kezességvállalásért az Ügyfélnek díjat számol fel. A díjtételeket a mindenkor érvényes Hirdetmény tartalmazza. A garanciadíj mértéke a következő: Garanciadíj = kockázat összege x garanciadíj %. A garancia- és kezességvállalásért felszámítandó díjat a teljes garancia-időszakra előre – a szerződésben meghatározott napon – kell megfizetni. A garanciadíj számítási időszaka a kockázatvállalás tervezett időtartamával egyezik meg. A garanciadíj nem követelhető vissza.
4.) A bankgarancia, kezesség beváltása A kedvezményezettől, illetve a kedvezményezett bankjától a Takarékszövetkezet kizárólag levélben fogad el garancia, kezesi kötelezettség beváltására vonatkozó felszólítást. A Takarékszövetkezet megvizsgálja a garancia beváltás jogosságát, a formai követelményeknek való megfelelését, és ezt követően gondoskodik a garancia összeg átutalásáról. A Takarékszövetkezet a garancia vállalásán alapuló fizetés teljesítését feltételhez is kötheti (pl. okmányok benyújtása, stb.). E 46
feltétel teljesítéséig a fizetési felszólítás nem tekinthető érvényesnek, a Takarékszövetkezet fizetésre nem kötelezhető. A kezességvállalás alapján történő fizetés esetén a Takarékszövetkezet vizsgálja a kezességvállalási szerződésben foglalt feltételeket, és – ha kifogás nem merül fel – teljesít a kötelezett helyett. Ha a Takarékszövetkezet mint kezes a jogosultat (kedvezményezetett) kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt átszáll a Takarékszövetkezetre. Ha a Takarékszövetkezet teljesítésre kötelezett, úgy a felek közötti jogviszony átalakul hitelviszonnyá. Az Ügyfél a Takarékszövetkezet által teljesített összeget és járulékait köteles a Takarékszövetkezetnek megtéríteni. Az Ügyfélnek ez a kötelezettsége – eltérő megállapodás hiányában – a Takarékszövetkezet által teljesített fizetést követően azonnal (a teljesítés napján) esedékes. Az így keletkező követelés kiegyenlítéséig a Takarékszövetkezet az Ügyféllel szemben a kifizetett összeget lejárt hitelként kezeli, a tartozás után késedelmi kamattal növelt ügyleti kamatot számít fel.
X. FAKTORING ÜGYLET A Tksz. alapszabályában a tevékenységek között a pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatáson belül a követelések megvásárlása pénzügyi szolgáltatás végzése is szerepel. a) A megvásárolandó követelések a gazdasági társaságok a gazdálkodó szervezetek egymással szemben fennálló, egy éven belüli fizetési esedékességű, pénzfizetésre szólókövetelések (forintkövetelések) lehetnek. b) A faktorálás mindazon rövidlejáratú követelések ellenérték fejében történő engedményezését jelenti, amelyek áruszállításból, illetve szolgáltatás nyújtásából erednek. Ezen ügylet általában bankári biztosítékkal nem fedezett, kereskedelmi számlákba foglalt, pénzkövetelésre szóló engedményezés. (Egyéb járulékok mint pl. kamat, késedelmi kamat, kötbér, stb. nem vásárolhatók meg.) A Takarékszövetkezetet a követelések átvételétől kezdődően nemcsak annak a joga illeti meg, hogy az adóstól a fizetést követelje, hanem a továbbiakban mindazok a jogok is megilletik, amelyek az alapügyletet képező jogügyletből az átadás időpontjáig az engedményezőt megillették. A Takarékszövetkezetet, mint faktort megilletik a követelés nyilvántartásával és a kintlévőségek beszedésével kapcsolatos jogok is. c) Az engedményező felel a követelések valódiságáért és azok behajthatóságáért. d) Vitatott, peresített lejárt, értékpapírban megtestesülő, valamint elévült követelések nem vásárolhatók meg. (Gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában a pénzkövetelések elévülési ideje öt év) Lejárt a követelés, ha a számla fizetési esedékességéig a kiegyenlítés nem történt meg. e) Követelés megvásárlás felszámolás, csőd, végelszámolás alatt lévő – sem az engedményező, sem a kötelezett – cégek esetében semmilyen körülmények között sem lehetséges. f) A követelés engedményezése (megvásárlása) tételes, vagy keretjellegű lehet. Keret jellegű abban az esetben, amennyiben az engedményező valamely kötelezettjével szemben, egy meghatározott időszak alatt keletkező követelések – meghatározott feltételek (így kötelezett pontos fizetése, ügyfélminősítése nem romolhat, gazdálkodásában negatív változások nincsenek) folyamatos teljesülése esetén, a döntési mechanizmus megfelelő szintje által meghatározott felső értékhatáron belül – folyamatosan kerülnek engedményezésre. A keretszerződés megkötésére az engedményező, és a kötelezett egyidejű meghatározása mellett kerülhet sor. A keret éves időintervallumon belül lehet eseti tételes, vagy rulírozó jellegű. Tételes abban az esetben, ha az engedményező egy-egy konkrét ügylet kapcsán keresi meg a Takarékszövetkezetet, s az adott ügyletből eredő követeléseit engedményezi. g) Faktorálás kizárólag a Takarékszövetkezetnél számlával rendelkező engedményezők részére végezhető. h) Az engedményező minden esetben készfizető kezességet vállal a kötelezett teljesítéséért. Az engedményező a Faktorral szemben készfizető kezesként felel az engedményezett követelés teljes összegének és járulékainak erejéig. i) A faktorálás részletes szabályait az „Eljárási Rend” tartalmazza. 47
XI. KISZERVEZÉS Ha a Takarékszövetkezet a pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetőleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal kizárólagos szerződést köt. A Takarékszövetkezet a jelen szabályzat IV. fejezet a 4. és 5. pontban, továbbá a VII. fejezet – Bankkártya szolgáltatás m.) pontban foglaltakon túlmenően a mellékletben felsorolt tevékenységeit szervezte ki.
XII. MELLÉKLETEK Az alábbi mellékletekkel együtt a mellékletek részét képezik még a mindenkor hatályos, az egyes betét, ill. hiteltermékekre, bankszámlákra, bankkártyákra vonatkozó üzletszabályzatok és általános szerződési feltételek is.
48
Kamatozó takarékbetétkönyv A kamatozó takarékbetétkönyv könyves betét, a Takarékszövetkezet a Betétes részére betétkönyvet szolgáltat ki, a betétbe történő befizetést, a kifizetést és a kamat jóváírását abban feltünteti. A betétkönyvben forgalmazni csak annak egyidejű bemutatása mellett lehet. Teljes kivét esetén a betét összege és annak kamata a betétkönyv bevonása ellenében fizethető ki. A kamatozó takarékbetétkönyvben elhelyezhető minimum összeg 10.000 Ft. A takarékbetét elhelyezhető: lekötés idő meghatározása nélkül (látra szóló). előre meghatározott lekötési időre - 1 évre, - 2 évre, (jelenleg nem forgalmazzuk) - 3 évre. (jelenleg nem forgalmazzuk) Lekötéssel elhelyezett takarékbetétnél minden egyes betétnek (befizetett összegnek) az elhelyezés napjától számítva kell kitölteni a vállalt lekötési időt, az ahhoz kapcsolódó kamat jogossága érdekében. Takarékbetétből történő felvét esetén a Takarékszövetkezet úgy tekinti, hogy a felvett összeg mindig a még fennálló legrégebben elhelyezett betétet csökkenti. Ez a szabály érvényes arra az esetre is, ha tőkésítés utáni kamatkifizetés történik. A takarékbetétkönyv változó kamatozású. A kamat számítása a következő képlet alapján történik: Kamat = tőke x naptári napok száma x kamatláb 360 x 100 A takarékbetét után járó kamatot – teljes kifizetést kivéve – minden év december 31-én írja jóvá a Takarékszövetkezet a betétszámlán, majd első forgalmazáskor feltünteti azt a betétkönyvben. Az esedékességkor fel nem vett kamat a betét összegéhez hozzáadódik (tőkésítés). A Takarékszövetkezet a szerződés szerinti lekötési idő előtt felvett takarékbetét után nem a lekötési időhöz kapcsolódó, hanem a Hirdetményben közzétett mértékű kamatot fizeti. Amennyiben a Betétes a lekötési idő lejárta után takarékbetétjét nem szünteti meg, illetve új – az eredetitől eltérő – lekötési időben nem állapodik meg, úgy a Takarékszövetkezet az eredeti lekötési időnek megfelelő mindenkori kamatot téríti.
Takaréklevél A Takaréklevél betét olyan változó kamatozású, lekötött megtakarítási forma, amely az egy évnél hosszabb, határozatlan időre lekötött pénzösszegek elhelyezésére szolgál. A takarékossági időszak alatt a nagyobb címletű takaréklevelek kisebb címletekre jogfolytonosan felválthatóak. A Takaréklevélben forgalmazni, abban további összeget elhelyezni, vagy részkivétet (kamatfelvétet) teljesíteni – a felváltást kivéve – nem lehet. Kamatát külön nem, csak megszüntetéskor, az elhelyezett betéttel együtt, az okirat bevonása mellett lehet felvenni. A kamat összege a lekötési időt megért betét esetén: Kamat = tőke x kamat x hónapok száma 12 x 100 Kamat csak a teljes naptári hónapok után jár. A Takarékszövetkezet a szerződés szerinti lekötési idő előtt felvett Takaréklevelek után nem a lekötési időhöz kapcsolódó, hanem a Hirdetményben közzétett mértékű kamatot fizeti. A betét kamatozása a lekötési időt megért betét esetében az elhelyezés hónapjának első napjától kezdődik, és a kivétet megelőző hónap utolsó napjáig tart. A lekötési idő lejárta előtt beváltott betét esetében pedig az elhelyezést követő napon kezdődik, és a kifizetést megelőző napon végződik.
Lakáscélú betétek jelenleg nem forgalmazzuk A lakáscélú betétek hosszú lejáratú, változó kamatozású, okiratos betétek, az ifjúsági takarékbetét és az otthonteremtő betét tartozik ebbe a körbe. A lakáscélú betétek 1997. január 1.-től nem forgalmazhatók, azonban az addig megkötött betétszerződések a Takarékszövetkezetnél is tovább élnek. A takarékossági megállapodásban a Betételhelyező vállalta, hogy saját maga, vagy az általa megnevezett Kedvezményezett részére 5 éven keresztül minden hónapban minimum 100, 100-zal maradék nélkül osztható forintösszeget helyez el. Méltányolható okból (pl: betegség) kifolyólag a megállapodásban vállalt befizetéseket a Betételhelyező szüneteltetheti. A szüneteltetés idejével a megállapodás időtartama meghosszabbodik. A megállapodás időtartam lejárta után a megtakarítást tovább lehet folytatni, illetve a betétszámlán a befizetéseket és kamatát tartani. Az elhelyezett betét és kamata felett a megállapodás időtartama alatt a Betételhelyező rendelkezik. A megállapodás lejártával, amennyiben a Kedvezményezett nagykorú, a Kedvezményezett, nagykorúságáig a Betételhelyező rendelkezik. A kamatszámítás a lakáscélú betéteknél a következőképp történik: kamat = tőke x kamatláb x napok száma évvégéig 360 x 100 A Takarékszövetkezet minden év december 31-én a tárgyévi kamatot jóváírja a betétszámlán. A befizetésekről a jóváírt kamatról és az évvégi számlaegyenlegről évente írásban értesíti a betételhelyezőt a Takarékszövetkezet. A megállapodás időtartamát és a 60 befizetést elért betétszámlán számlazárás történik, ami során a befizetések után – azok időpontjától – további kamatjóváírás történik. A betételhelyező a befizetett lakáscélú megtakarítások után a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott adókedvezményben részesül. Lakáscélú betétből részösszeget kivenni nem lehet. A megállapodásban vállalt feltételek teljesítése esetén külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint külön kölcsön adható.
Takarékszelvény A Takarékszelvény 3 hónapos lejáratú, fix kamatozású betéti okirat. A Takarékszelvényben minimálisan elhelyezhető betétösszeg 10.000 Ft., 100-zal maradék nélkül osztható forintösszeg lehet. A kamatszámítás képlete: Kamat = tőke x kamat x napok száma 360 x 100 A Takarékszelvény havonta emelkedő mértékű kamatozású. A havonként elszámolt kamatos kamat kizárólag a teljes lekötési idő eltelte esetén jár, lejárat előtt nem fizethető. Lejárat után nem kamatozik. A kamatozás a befizetés napján kezdődik és a kifizetés hónapjában az elhelyezés dátumával azonos naptári napot megelőző napon végződik. Ha a kifizetés hónapjában az elhelyezés dátumával egyező nap nincs, a kamatszámítás a hónap utolsó napja előtti napon végződik. A Takarékszelvényt felváltani, az elhelyezett tőkéből részösszeget kifizetni nem lehet.
Matrac betétjegy 2015.05.01-től nem váltható A Matrac betétjegy fix kamatozású okiratos betét, ami a lejárat után tovább nem kamatozik. A Matrac Betétjegyben minimálisan elhelyezhető betétösszeg 10.000 Ft. Ezen értékhatár felett bármely, 100-zal maradék nélkül osztható összegben helyezhető el betét. Háromféle lejáratban váltható:
három, hat és tizenöt hónapos (jelenleg nem forgalmazzuk) lekötéssel.
A hónapokban megállapított határidő azon a napon jár le, amely nap a számánál fogva a kezdő napnak megfelel. Ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, akkor a hó utolsó napja. A kamatszámítás képlete: Kamat =Kamatalap x Kamatláb x hónapok száma 12 x 100 3 hónapos lekötésnél: lejáratkor az 1. és a 2. hónap után jár kamatos kamat, lejárat előtti megszüntetés esetén: o 1 hónapon belüli kivét esetén kamat nem jár, o 1-2 hónap között 1 havi kamat fizethető, o 2-3 hónap között 2 hónapra számított kamatos kamat fizethető, tőkésítés az 1. hónap fordulónapján, 6 hónapos lekötésnél: lejáratkor a 3. hónappal kell kamatos kamatot számolni, lejárat előtti megszüntetés esetén : o 3 hónapon belüli kivét esetén kamat nem jár, o 3-6 hónap között 3 havi kamat fizethető, 15 hónapos lekötésnél (jelenleg nem forgalmazzuk): lejáratkor az 5. és a 10. hónappal kell kamatos kamatot számolni, lejárat előtti megszüntetés esetén o 5 hónapon belüli kivét esetén kamat nem jár, o 5-10 hónap között 5 havi kamat fizethető, o 10-15 hónap között 10 hónapra számított kamatos kamat fizethető, tőkésítés az 5. hónap fordulónapján,
Kamatjegy betéti okirat 2015.05.01-től nem váltható 1. A Kamatjegy olyan megtakarítási forma, melynek elhelyezése és visszafizetése a jelen Általános Szerződési Feltételek alapján, „Kamatjegy” elnevezésű betétokirat ellenében történik. A Kamatjegyben betétet csak természetes személyek helyezhetnek el. 2. A Kamatjegy címlet nélküli. A minimálisan elhelyezhető betétösszeg 10 000 Ft. Ezen értékhatár felett bármilyen, 100-zal maradék nélkül osztható összegben váltható. A Takarékszövetkezet a Kamatjegyet névre szólóan állítja ki a betételhelyező(k) részére. A Kamatjegyben a betételhelyező(k) személyétől különböző, de betét elhelyezésére jogosult kedvezményezett is megjelölhető. 3. A Takarékszövetkezet a betételhelyező(ke)t és kedvezményezett megnevezése esetén ez utóbbit is köteles a hatályos pénzmosásról szóló törvény rendelkezései szerint azonosítani. Azonosítás hiányában a Takarékszövetkezet a betétet, illetve a kedvezményezett megjelölését nem fogadhatja el. A Kamatjegy kifizetése a családi és utónév (születési név, házassági név), a születési hely és idő, a lakcím, valamint az elhelyező anyjának születési neve, továbbá a Takarékszövetkezet nyilvántartásaiban az elhelyezéskor megadott adatok azonosítása mellett történik. 4. A Kamatjegyben elhelyezett összeget a betételhelyező(k) vagy a feltétel bekövetkezése után a kedvezményezett kívánságára az okirat egyidejű bevonása mellett a Takarékszövetkezet bármikor visszafizeti. 5. A Kamatjegy lejárata 1 év. 6. A kamatok mindenkori mértékét a Takarékszövetkezet a pénztártermeiben ki függesztett „Hirdetmény”-ben teszi közzé és a Kamatjegy után az így közzétett kamatot fizeti. A Takarékszövetkezet a „Hirdetmény”-ben, a kamat mellett – az ügyfelek teljes körű tájékoztatása érdekében – feltünteti a kiszámított egységesített betéti kamatláb mutatót (EBKM) is. 7. A Takarékszövetkezet jogosult a Kamatjegyben elhelyezett betét után járó kamat mértékét egyoldalúan bármikor, a lekötési időn belül módosítani. A Takarékszövetkezet az új kamat mértékét a módosítást megelőzően legalább 15 nappal köteles napilapok útján, valamint a pénztártermeiben kifüggesztett Hirdetményben bejelenteni. Amennyiben a betétes a Takarékszövetkezet módosítását nem fogadja el, úgy jogában áll a szerződést 30 napos felmondási idővel felmondani. A felmondást az első közzétételtől számított 15 napon belül kell írásban bejelenteni a betétet kezelő fióknál. A felmondási idő lejártáig a Takarékszövetkezet a felmondás időpontjában érvényes kamat fizetésére köteles. Amennyiben a betétes nem él a szerződés felmondásának lehetőségével vagy a felmondási idő lejártával a betét összegét nem veszi fej, úgy az a módosítás tudomásulvételét jelenti. 8. A Kamatjegy havi kamatozású. A kamatszámítás a befizetés napján kezdődik és – minden hónapot 30 naposnak tekintve – a kifizetés hónapjában az elhelyezés dátumával azonos naptári napot megelőző napon végződik. Ha a kifizetés hónapjában nincs az elhelyezés dátumával megegyező nap, akkor a kamatszámítás a hónap utolsó napja előtti napon végződik. Az egyhavi kamat kiszámításának módja: tőke x kamat % 12 x 100
9. Kamata havonta emelkedő mértékű. Töredék hónapra kamat nem jár. Negyedéves kamatszelvény beváltása esetén a Takarékszövetkezet többletkamatot fizet. Valamennyi kamatszelvény hiánytalan megléte esetén lejáratkor a Takarékszövetkezet negyedévente számított kamatos kamatot térít. A Kamatjegy lejárata után tovább nem kamatozik. 10. A kamatszelvények beváltása csak emelkedő sorrendben történhet. A kamat többféle módon vehető fel: - havonta kamatszelvénnyel, - negyedévente kamatszelvénnyel, - lejáratkor egyösszegben. 11. A kamat csak a Kamatjegy okiraton levő kamatszelvény ellenében vehető fel, a teljes Kamatjegy okirat egyidejű bemutatása mellett. 12. A Kamatjegyben elhelyezett összeg mentes mindennemű adó alól. A kamat után a magánszemélyeknek a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt mértékű adót kell fizetniük, amit a Takarékszövetkezet kifizetéskor levon. 13. A Kamatjegy titkos. Adatairól a Kamatjegy tulajdonosának vagy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül – a jogszabályokban meghatározott esetek kivételével – a Takarékszövetkezet más részére felvilágosítást nem ad. 14. A Kamatjegy elvesztését vagy megsemmisülését a befizetőhelynél azonnal be kell jelenteni. A betételhelyező a Kamatjegyhez fűződő jogait közjegyző útján – az általa lefolytatott megsemmisítési eljárás keretében – érvényesítheti. Az eljárás megindítását haladéktalanul, de legkésőbb a bejelentéstől számított 6 (hat) napon belül a kiállítóhelyen igazolni kell.
Számlabetétek Lakossági számlabetétek A rendelkezésre jogosult betétlekötésre bármely banki napon, a meghirdetett befogadási időpontig adhat megbízást. A lekötés minimális összege 10.000 Ft. A lekötés futamideje lehet: 31 naptól – 360 napig bármennyi napra. A lejárati rendelkezések a következők: a futamidő lejártával: a betét és a kamat kerüljön átvezetésre a főszámlára a betét és a kamat együttes összege kerüljön lekötésre az utolsó betétlekötési megbízásban közölt futamidőre a betét kerüljön lekötésre az utolsó betétlekötési megbízásban közölt futamidőre, a kamat kerüljön átvezetésre a főszámlára Abban az esetben, ha a betét és a kamat, továbbá a főszámláról a megbízásban meghatározott összeg együttesen kerül lekötésre, és a futamidő lejártával a számlán nem áll elegendő fedezet rendelkezésre az átvezetésre, részösszeg átvezetése nem lehetséges, a rendszer kizárólag a betét és a kamat együttes összegét köti le újólag. Valamennyi betételhelyezési konstrukciónál automatikus ún. lejárati alapértelmezés került bevezetésre, amely szerint a kamat és a tőke újra lekötésre kerül az utolsó betétlekötési megbízásban megadott feltételekkel. Ez nem vonatkozik a kamatláb mértékére, azaz az újra lekötéskor a kamatláb az aktuális Hirdetménynek megfelelően alakul. A lejárati rendelkezés módosítását az ügyfél írásban kérheti a betét elhelyezésének napjától a betét lejáratát megelőző banki munkanapig. Vállalkozói számlabetétek A lekötési lehetőség 31 naptól bármennyi meghatározott napokra. A lekötött számlabetétek esetében a Takarékszövetkezet az aktuális pénzpiaci helyzettől függően egyedi kamatlábat állapít meg. TAKARÉK számlabetét A Takarék számlabetét elsődleges célja, hogy a természetes személyek által kedvelt kamatozó takarékbetétkönyv (könyves betét) kiváltására – a betétkönyv megszokott funkcióit megtartó, a kamatozás módjában megegyező – korszerűbb számlás megtakarítási lehetőséget biztosítson. Ugyanakkor a kényelmes, rugalmas, valamint a korábbi betételhelyezésekhez történő (akár eseti, akár folyamatos) hozzávezetésre egyaránt alkalmas számla szélesebb megtakarítói kör megnyerését is szolgálja. Megtakarítói kör Devizajogi státustól függetlenül, a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli vállalkozások, valamint egyéb szervezetek nyithatják. A betétszámla elhelyezhető korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen kiskorú természetes személyek nevére is.
A természetes személyek kisebb közösségeinek is lehetőséget nyújt a megtakarításra az alapító okirattal nem rendelkező közösségek (szakkörök, nyugdíjas körök, osztályok stb.) igazolt képviselőinek nevén (legalább két néven) nyitott közös betétszámla. Költségek, díjak A Takarék számlabetét költségmentes megtakarítási lehetőség. Amennyiben az ügyfél a számlával kapcsolatban speciális szolgáltatásokat, tranzakciókat vesz igénybe (pl. haláleseti rendelkezést ad, a számlabetétből más banknál vezetett számlájára vagy a megtakarítással összefüggésben más számlatulajdonos bankszámlájára utal át, stb.) a megbízások teljesítéséért a Hirdetményben szereplő díjtétel kerül felszámításra. Az esedékességkor meg nem fizetett díjak után a takarékszövetkezet késedelmi kamatot számít fel. A díjak elszámolása a betétösszeg terhére felmerüléskor történik. A Takarék számlabetét megszüntetésekor a Számlatulajdonos köteles rendezni a felmerült bankköltségeket és díjakat. Kamatozás A tőkésítés (a három és hat hónapos lekötések esetében is) év végén, december 31-ével történik. A betét lejárat után tovább kamatozik (nem kerül sor periodikus újra lekötésre, a lejárat után a betétből kamatveszteség nélkül teljesíthető kifizetés). A kamatozás a befizetés napján kezdődik, és a kifizetést megelőző napon végződik. A kivét mindig a legkorábban elhelyezett betétből történik. Egyéb jellemzők A számlanyitásnak feltétele (pl.: számlanyitási díj befizetése, stb.) nincs. A megtakarítás céljainak megfelelően az ügyfél 3 és 6 hónapos, illetve 1 éves lekötési időszakok közül választhat. Az elhelyezhető minimum összeg 10.000 Ft, a maximális összeg nem korlátozott. A betét összege (illetve a betétből részösszeg) bármikor felvehető. A Takarék számlabetétben elhelyezett összeg mentes mindennemű adó alól, de végrehajtható. A számlabetétre vonatkozóan az általános szabályok szerint meghatalmazott és halálesetre szóló kedvezményezett megjelölhető. A Takarék számlabetét kifejezetten megtakarítási célokat szolgáló számla. A vállalkozói ügyfélkör esetében kizárólag a betét elhelyezésére, valamint a betét, illetve a kamat összegének felvételére irányuló fizetési megbízások bonyolíthatóak. A lakossági megtakarítói kör által nyitott számlán végezhető tranzakciók köre bővebb (a rendkívüli esetekben a megtakarítás céljával összefüggő átutalásokkal), de ezek is a számla funkciójához igazodnak. Bár a Takarék számlabetét – az ügyfelek minél kényelmesebb és rugalmasabb módon történő betételhelyezése érdekében – a giro-forgalomba bekapcsolt számla, rendszeres fizetési forgalom bonyolítására nem szolgál. Nem kezdeményezhetők róla a bankszámláknál megszokott (ugiro, bankkártya, felhatalmazás alapján történő azonnali beszedési megbízás stb.) tranzakciók. A Takarék számlabetétben a betét elhelyezése történhet: pénztári befizetéssel bankszámláról történő eseti és rendszeres átutalással csoportos jóváírás formájában. A Takarék számlabetét terhére az alábbi megbízások teljesíthetők:
Pénzári kifizetés (részösszeg, illetve teljes összeg pénztáron át, a betét megszűntetésével egyidejűleg). Átvezetés lekötött számláról bankszámlára (ügyfél számlái között részösszeg, teljes összeg a betét megszűntetésével egyidejűleg) Átutalás lekötött számláról bankszámlára (más ügyfél számlájára kivételes esetekben) Takarék számlabetét ellen – végrehajtás keretében – benyújtott beszedési megbízások Átutalás a Takarék számlabetétről – a megtakarításon alapuló jellege miatt – csak rendkívüli esetekben engedélyezett. Bár a Takarékszövetkezet az ügyféllel kötött szerződésben a betét megszűntetésekor történő átutalás teljesítésére vállal csak kötelezettséget, rendkívüli esetekben mód van a számláról történő átutalásra is. A betétszámláról történő átutalásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a természetes személy ügyfél nem rendelkezik bankszámlával, tehát nincs mód a betétfelmondás bankszámlára történő átvezetésére, és onnan a megfelelő célszámla felé történő utalásra. Az átutalás összege az elhelyezett betétösszeg meghatározó – jelentős – része kell, hogy legyen. Tetszőleges célszámla felé történő utalás csak a természetes személyek esetében engedélyezett. A megtakarítási cél igazolására külön okmányok bemutatását nem követeli meg a Takarékszövetkezet, az ügyfél szóbeli tájékoztatását, illetve az átutalási megbízásra írt közleményét elfogadja. Amennyiben a vállalkozó betéttulajdonos pénzforgalmi bankszámlával nem rendelkezik a Takarékszövetkezetnél, átutalás csak és kizárólag az ügyfél más banknál vezetett pénzforgalmi számlájára lehetséges! Közös szabály A kamatnapok száma 365. A kamat változó. A lekötési idő lejárata előtt felvett betétre felmondásos kamat jár. A Hirdetményben megjelölt kamatok alapján a kamatösszeg a következőképp számítható: Kamat= Tőke x kamat % x futamidő (nap) 365 x 100
A GYÖNGYÖS-MÁTRA Takarékszövetkezet kirendeltségei
Klíringszám
Kirendeltség
1
Gyöngyöspata
2
Gyöngyöstarján
3
Szücsi
4
Gyöngyös I.
5
Gyöngyös II.
7
Erdőtelek
8
Tenk
9
Cím 3035 Gyöngyöspata Dózsa Gy. u. 1-5. 3036 Gyöngyöstarján Jókai tér 22.
Telefonszám
Giro kód
37/ 364-112
62000019
37/372-012
62000026
3034 Szücsi Petőfi út 16.
37/ 326-150
62000033
3200 Gyöngyös Magyar u. 1. 3200 Gyöngyös Kócsag út 32/3. 3358 Erdőtelek Fő út 123.
37/ 312-070
62000040
37/ 313-817
62000057
36/ 496-023
62000071
3359 Tenk Fő út 54.
36/ 470-039
62000088
Kömlő
3372 Kömlő Fő út 8/b.
36/ 481-036
62000095
10
Hatvan
3000 Hatvan Horváth M. u. 5.
37/ 341-644
62000105
11
Bodony
3243 Bodony Árpád út 1.
36/ 374-573
62000112
12
Mátraballa
36/ 475-012
62000129
13
Mátraderecske
36/ 476-068
62000136
14
Recsk
36/ 478-111
62000143
15
Parád
36/ 544-111
62000150
16
Eger
3300 Eger Grónay út 12.
36/ 410-746
62000167
17
Domoszló
3263 Domoszló Deák tér 6.
37/ 365-223
62000174
18
Markaz
3262 Markaz Fő út 83.
37/ 363-620
62000181
19
Kisnána
3264 Kisnána Béke út 7.
37/ 324-015
62000198
3247 Mátraballa Május 1 út 5. 3246 Mátraderecske Kossuth út 25. 3245 Recsk Kossuth út 114. 3240 Parád Kossuth út 128.
A GYÖNGYÖS-MÁTRA Takarékszövetkezet záloghitelezési függő közvetítői: ZÁLOGLÁNC KFT (2151 Fót, Móricz Zs. u. 2.) PSZÁF által kiadott engedély a tevékenység folytatásához: Módosító határozatok száma:
I-2033/2002. I-1419/2003. E-I-2050/2004. E-I-575/2005. E-I-18/2007. E-I-811/2007. E-I-783/2008 EN-I-143/2010 EN-I-153/2011
Az engedély határozatlan időre szól. Fiókok: 2100 Gödöllő, Kossuth L. út 44. 2151 Fót, Móricz Zs. u. 2. 3200 Gyöngyös, Koháry u. 7. BONANZA ZÁLOG KFT. (Székhely: 1181 Budapest, Iker u. 17.) PSZÁF által kiadott engedély a tevékenység folytatásához: Módosító határozatok száma:
E-I-668/2006. E-I-15/2008. H-EN-I-1302/2012
Az engedély határozatlan időre szól. Fiók: 1173 Budapest, Pesti út 70/3. A Takarékszövetkezet gondoskodik arról, hogy a függő közvetítők tevékenységével kapcsolatos nyilvántartások megfeleljenek a pénzintézeti tevékenység végzéséhez előírtaknak. A Takarékszövetkezet által előírt bizonylatokat használják, az igényelt adatszolgáltatásokat a Takarékszövetkezet által meghatározott időpontban teljesítik. A zálogkölcsön folyósításának feltételit, annak mértékét, időtartamát, a lejárt és ki nem váltott zálogtárgyak értékesítési módját külön szabályzatok tartalmazzák. A zálogkölcsön tárgya kizárólag csak olyan, a személyi tulajdon körébe tartozó arany ékszer lehet, amely a kereskedelmi forgalomba hozatalra és a zálogkezelésre alkalmas. Zálogtárgyat zálogul elfogadni csak nagykorú állampolgártól szabad, és a kiváltást is csak ilyen személy kérheti. Ittas, vagy egyéb állapota miatt nem beszámítható egyéntől zálogtárgyat sem elfogadni, sem részükre kiadni nem lehet. A zálogtárgy becsértékét és a folyósítandó kölcsön összegét a becsüs állapítja meg, majd elkészíti a zálogjegyet, az felülvizsgálja, majd a pénztárhoz továbbítja. A folyósított hitel összegért a becsüs egyéni felelősséggel tartozik, továbbá felel a zálogjegyen feltüntetett adatok helyességéért.
Kiszervezett tevékenységek A Hpt. 68. paragrafusában szabályozott kiszervezésre vonatkozó rendelkezés alapján takarékszövetkezetünk az alábbi pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatásaihoz kapcsolódó tevékenységeit szervezte ki 1. a TAKINFO Takarékszövetkezeti Informatikai Kft-hez (1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4-6.): Takarékszövetkezeti Electra rendszer üzemeltetése Kisbanki BOSS rendszer üzemeltetése Szoftver fejlesztés és hibajavítás; Informatikai rendszerek üzemeltetése, archiválása, konverziója; Informatikai úton tárolt adatok elérhetőségének biztosítása, adat visszanyerés; Vezetői Információs Rendszer üzemeltetése Lista Tár szolgáltatás; Internetbank rendszer üzemeltetése; KHR rendszerhez történt közvetlen csatlakozáshoz kötődő referencia adattovábbítás Központi számlakivonat nyomtatása; Telefonos Panaszkezelési Ügyfélszolgálat; Takarékszövetkezeti Integrált Előtét Rendszer (TIER) szolgáltatás; Electra Home Banking-rendszer üzemeltetés; SMS továbbítás szolgáltatási tevékenység; IVR-SMS szolgáltatási tevékenység; Logelemzés informatikai szolgáltatás; KPNYIL rendszer üzemeltetés; Desktop Virtualizáció rendszer üzemeltetés; TABASCO rendszer üzemeltetés. 2. a „HW STÚDIÓ” Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-hez (6000 Kecskemét, Kőhíd u. 6.): BORDER szoftverrendszerrel kapcsolatos szoftvertámogatási szolgáltatások nyújtása.
1.sz. Függelék
Általános Üzletszabályzat Új szerződések (Fogyasztóknak nyújtott hitelek, kölcsönök és pénzügyi lízing esetén) Hatályos: 2016. március 23. naptól.
I. Az egységesség érdekében egyes alapfogalmak definiálása szükséges 1. Alapfogalmak, értelmező rendelkezések A jelen üzletszabályzat (a továbbiakban: Üzletszabályzat) a GYÖNGYÖS-MÁTRA Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Hitelintézet) által nyújtott, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hitelintézeti Törvény/Hpt.) meghatározott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások általános szerződési feltételeit tartalmazza. Alapfogalmak: 1.
Adós: Az az Ügyfél, aki/amely hitel,- vagy kölcsönszerződést vagy hitelkeret-szerződést köt, mely szerződés alapján a Hitelintézet a szerződésben meghatározott pénzösszeget az ügyfél rendelkezésére bocsátja, és aki/ amely ezen összeget és annak járulékait a Szerződés szerint visszafizetni köteles.
2.
Deviza alapú hitel: jelenti a devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződést.
3.
Devizahitel-szerződés: jelenti a deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel-, vagy kölcsönszerződést, vagy pénzügyi lízingszerződést (azaz devizában nyilvántartott és devizában törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés)
4. Előtörlesztés: jelenti a Hitelszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges teljesítését. 5. Felek: megjelölés jelenti az Ügyfelet és a Hitelintézetet együttesen. 6. Felügyelet, Felügyeleti hatóság, Magyar Nemzeti Bank: jelenti a Magyar Nemzeti Bankot, melynek székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8–9. 7. Fhtv.: jelenti a Fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvényt. 8. Fix kamatláb: azt a szerződésben meghatározott mértékű hitelkamatlábat, amely a kölcsön teljes
futamidejére rögzítésre kerül és a teljes futamidő alatt változatlan marad. 9. Fogyasztási kölcsön: jelenti mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott hiteleket (áruhitelek) és a Fogyasztó részére nyújtott felhasználási célhoz nem kötött kölcsönt. 10. Fogyasztó: jelenti az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eljáró természetes személyt. 11. Fogyasztó Ügyfél: jelenti a Fogyasztónak minősülő Ügyfelet. 12. Hirdetmény: jelenti a Hitelintézeti kirendeltségekben (a Hitelintézet ügyfélforgalom előtt nyitva álló helyiségeiben) kifüggesztett, és jogszabályban meghatározott módon, valamint a Hitelintézet honlapján közzétett tájékoztatót, amely a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az Ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, a teljes hiteldíj mutatót (THM) tartalmazza. A mindenkor hatályos Hirdetmény a Hitelintézet Üzletszabályzatának elválaszthatatlan részét képezi. 13. Hitelintézet: jelenti a GYÖNGYÖS-MÁTRA Takarékszövetkezetet. (székhely: 3200 Gyöngyös, Magyar u. 1. 1 .em. 7.; cégjegyzékszám: 10-02-020134; tevékenységi engedély száma: 755/1997/F). 14. Hitelkamat: jelenti a Fogyasztó által igénybe vett hitelösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten meghatározott pénzösszeget. 15. Hitelképesség-vizsgálat: jelenti a Fogyasztó törlesztési kötelezettségeinek várható teljesítésére vonatkozó kilátás előzetes felmérését 16. Hitelszerződés: jelenti a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Polgári törvénykönyv) meghatározott hitelszerződést és kölcsönszerződést, valamint – eltérő rendelkezés hiányában – pénzügyi lízing szerződést, ide nem értve az olyan szerződést, amely alapján folyamatos szolgáltatásnyújtás vagy azonos termék azonos mennyiségben történő értékesítése ellenében a Fogyasztó részletfizetést teljesít. 17. Honlap jelenti a Hitelintézet www.gyongyosmatratakarek.hu című weboldalát. 18. Jelzáloghitel szerződés: jelenti a Hitelintézet és a Fogyasztó Ügyfél között megkötött olyan Hitelszerződést, mely alapján a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél részére ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve a különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett nyújt hitelt. 19. Kamatfelár: jelenti a referencia-kamatlábon felül - a hitelkamat részeként - fizetendő kamatot, a hitelkamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatrészt, amely éves százalékban kifejezett értéke az Ügyféllel való megállapodás alapján, egyedi (kockázati) döntéssel kerül a Hitelintézet által meghatározásra.
20. Kamatfelár-változtatási mutató: jelenti a Kamatfelár módosításának alapjául szolgáló kamatváltoztatási mutatót, amely – alkalmazása esetén – a hitelszerződésben kerül meghatározásra. A Hitelintézet csak olyan Kamatfelár-változtatási mutatót alkalmaz, amelyet a Magyar Nemzeti Bank – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – honlapján közzétett. (www.mnb.hu) 21. Kamatforduló: a következő kamatperiódusra – referencia-kamat alkalmazása esetén kamatfelárperiódusra – érvényes kamat rögzítésének napját jelenti. A 3 évet meghaladó futamidejű Hitelszerződések esetén új kamatperiódusban, kamatfelár-periódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértéke a kamatperiódus, Kamatfelár-periódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével kerül megállapításra. 22. Kamatperiódus: a Hitelszerződésben meghatározott olyan időszak, amely alatt a kamat mértékét a Hitelintézet nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni. (A kamatperiódus nem egyezik meg a kamatfizetés gyakoriságával.) Az első kamatperiódus Kölcsönszerződés esetében a Kölcsön folyósítása napján, Hitelkeret Szerződés esetében a Hitelkeret megnyílásának napján kezdődik, és a Szerződésben meghatározott első kamatperiódus utolsó napjáig tart. Minden további kamatperiódus az előző kamatperiódus utolsó napját követő első napon kezdődik és az adott kamatperiódus utolsó napján, illetve az utolsó kamatperiódus esetében a Kölcsön lejáratának napján végződik. Külön eltérő rendelkezés hiányában a kamatperiódus kifejezés vonatkozik a Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén a kamatfelár-periódusra is. 23. Kamatváltoztatási mutató: jelenti a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a Hitelintézet által nem befolyásolható, tőle független, valamint általa el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, a kamatmódosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára hozzáférhető viszonyszámot, amely – alkalmazása esetén – a hitelszerződésben kerül meghatározásra. A Hitelintézet csak olyan Kamat-változtatási mutatót alkalmaz, amelyet a Magyar Nemzeti Bank – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – honlapján közzétett. (www.mnb.hu) 24. Kapcsolódó Szolgáltatás: jelenti a Fogyasztó részére a Hitelszerződéshez kapcsolódóan nyújtott szolgáltatás(oka)t. 25. Keretszerződés: jelenti a Hitelintézet és az Ügyfél között az olyan Pénzforgalmi Szolgáltatás nyújtására létrejött megállapodást, amely egy adott időszakra vonatkozóan határozza meg az azon alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit, ideértve a fizetési számla megnyitását is. 26. Késedelmi Kamat: jelenti azt a hitelszerződésben és/vagy a Hirdetményben meghatározott mértékű kamatot, melyet az Ügyfél az általa az esedékességkor a Hitelintézetnek meg nem fizetett összeg után köteles a késedelem idejére fizetni. A Fogyasztó Ügyfél késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamára a Hitelintézet legfeljebb olyan mértékű Késedelmi Kamatot számíthat fel a
Fogyasztó Ügyfél szemben, amely nem haladja meg a Hitelszerződésben kikötött Ügyleti Kamat másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt mértékét, és nem lehet magasabb, mint a hitelszerződés típusa tekintetében az Fhtv.-ben meghatározott teljes hiteldíj mutató maximális mértéke. 27. Központi hitelinformációs rendszer (KHR): jelenti azt a zárt rendszerű adatbázist, amelynek célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az Adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében. 28. Lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: jelenti ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel- vagy kölcsönszerződést, a) amelyben a Felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, vagy b) amelynek igazolt célja az a) pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget; 29. Lakáscélú pénzügyi lízingszerződés: jelenti a Hitelintézet és a Fogyasztó Ügyfél között megkötött olyan pénzügyi lízingszerződést, amelyben a Felek által okiratban rögzített cél lakóingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése. 30. Pénzforgalmi Szolgáltatás: a. a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, b. a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, c. a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, d. a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő Ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik, e. a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekk és az elektronikus pénzeszköz kibocsátása, f. a készpénzátutalás, g. az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között. 31. Referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a
nyilvánosság számára hozzáférhető, szerződésben meghatározott mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a Hitelintézetnek nincs ráhatása. Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású ügylet esetén a Hitelintézet a referencia-kamatláb mértékét a Hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként (referencia-kamatláb periódus), a referencia-kamatláb periódus fordulónapját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referenciakamatlábhoz igazítja. A referenciakamat változása automatikus változásnak minősül, vagyis nem egyoldalú szerződésmódosítás. A Referencia-kamatlábhoz kötött Ügyleti Kamat esetén a Hitelintézet rendszeresen a honlapján és fiókjaiban kifüggesztve tájékoztatja Ügyfeleit a Referencia-kamatláb változásáról. 32. Rögzített hitelkamat jelenti a Hitelszerződésben annak megkötésekor meghatározott, a Hitelszerződés teljes futamidejére vonatkozó egy, vagy a futamidő részeire vonatkozó több, százalékos mérték használatával meghatározott hitelkamatot; a hitelkamat kizárólag arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a Hitelszerződésben a százalékos mértéke meghatározásra került. 33. Szerződés: jelenti a Hitelintézet és az Ügyfél között a Hitelintézet által nyújtandó pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra megkötött egyedi szerződést, beleértve a Keretszerződést is, biztosíték nyújtására vonatkozó szerződéseket, ezek valamennyi mellékletével, a Hirdetménnyel és a jelen Üzletszabályzattal továbbá az Üzletszabályzat mellékletét képező Általános Szerződési Feltételekkel együtt. 34. Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. 35. Teljes Hiteldíj mutató vagy THM: jelenti azt a belső megtérülési rátát, amely mellett a Fogyasztó által teljesítendő kötelezettségek jelenértéke (törlesztés és díjak) éves százalékban kifejezve megegyezik a hitelező által folyósított hitelösszeggel. A THM számításánál a Hitelintézet – az arra vonatkozó külön jogszabályban2 meghatározottak szerint – az általa ismert minden olyan ellenszolgáltatást figyelembe vesz, amelyet a Fogyasztó a Hitelszerződés kapcsán megfizet 36. THM maximum: A Hitelintézet részéről az Adósnak nyújtott kölcsön jogszabályban meghatározott módon számított THM mértéke nem haladhatja meg az adott hiteltermék típusra előírt maximális nagyságot (THM plafont). A THM Maximum az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének és a jogszabályban százalékpontban meghatározott mértéknek összege. 37. Ügyfél alatt értendő az a természetes, valamint jogi személy, akinek/amelynek a Hitelintézet az Üzletszabályzatban meghatározott pénzügy és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások valamelyikét 2
A THM számítására a 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az irányadó
nyújtja, illetve annak nyújtása érdekében kérelemmel fordul a Hitelintézethez. Ügyfélnek minősül továbbá az a személy (szervezet) is, aki/amely az Üzletszabályzatban megjelölt jogügylet teljesítésének biztosítékaként a Hitelintézetnek fedezetet nyújt. 38. Ügyleti év: az első ügyleti év a szerződés kötéstől az adott év december 31-ig tart, a további ügyleti évek a naptári évnek felelnek meg. 39. Ügyleti Kamat: A Hitelszerződésben megállapodott mértékű hitelkamat, amely a teljes futamidő alatt fix, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített kamatként, vagy referenciakamatlábhoz kötött kamatként kerül meghatározásra a Hitelintézet által. Referencia kamatlábhoz kötött kamat esetében az adott ügyletre alkalmazott érvényes Referencia-kamatláb és az egyedileg meghatározott a teljes futamidő alatt fix, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített Kamatfelár összege alkotja az Ügyleti kamatot. A Hitelszerződésben a Hitelintézet a szerződéskötés napja szerinti tárgyhóra, vagy az első Kamatperiódusra – Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén az első referencia-kamatláb periódusra – érvényes Ügyleti kamat mértéket tünteti fel, melytől a folyósítás napján a folyósítás napja szerinti Ügyleti Kamat mértéke eltérhet. Az Ügyleti Kamatot a Hitelintézet a folyósított kölcsön összege után naptári napokra számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Az utolsó kamatfizetés a kölcsön lejáratának a napján esedékes. Ha az Ügyfél a kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, az Ügyleti Kamat a kölcsön visszafizetésének a napján válik esedékessé. A Hitelintézet az Ügyleti Kamatot a tényleges visszafizetés napját megelőző napig számítja fel. 40. Változó hitelkamat: minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített hitelkamatnak. 41. Végtörlesztés: jelenti az Ügyfél egy adott Szerződése alapján fennálló valamennyi tartozásának egyösszegű Előtörlesztését. 42. Az Üzletszabályzat, az Általános Szerződési Feltételek, a Hitelintézet Hirdetménye, Kondíciós Listája, valamint a Szerződés alatt - eltérő rendelkezés hiányában - azok Szerződés aláírásakor hatályos szövege, illetve azok a Hitelintézett általi egyoldalú, illetve a Felek általi kétoldalú módosítása alapján mindenkor hatályos szövege értendő.
II. 2. Az Üzletszabályzat hatálya, a Hitelintézet és az Ügyfél jogviszonyát rendező egyéb előírások 1.
Az Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni – jogszabály kötelező erejű rendelkezése vagy a Felek eltérő tartalmú szerződéses kikötése hiányában – a Hitelintézet és az Ügyfél közötti valamennyi szerződéses jogviszonyra.
2.
A Felek közötti jogviszony tartalmát elsősorban – a Felek által megkötött Szerződés határozza meg. A Felek jogviszonyára - a Szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a jelen Üzletszabályzatban és
mellékleteiben foglalt Általános Szerződési Feltételek rendelkezéseit is alkalmazni kell. Amennyiben a Szerződés és az Üzletszabályzat, illetve annak mellékletei egymásnak ellentmondó előírásokat tartalmaznak, a Szerződésben foglalt szabályok az irányadók. Az Üzletszabályzat és az Általános Szerződési Feltételek rendelkezéseinek eltérése esetén Általános Szerződési Feltételekben foglalt szabályok az irányadók. 3.
Amennyiben valamely kérdésről sem a Szerződés, sem a jelen Üzletszabályzat és annak mellékletei nem rendelkeznek, azokra a Hitelintézeti Törvény, a pénzforgalomra, valamint a Felek által létesített jogviszonyra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok, így különösen a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Polgári Törvénykönyv) rendelkezései az irányadóak.
4.
A Hitelintézet általa nyújtott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtása során a mindenkor aktuális verzió szerinti nemzetközi szerződéseket, szabályokat, szokványokat alkalmazza. Az Üzletszabályzat és a Szerződés rendelkezéseit a szerződéses jogviszony megszűnése után is, a még el nem számolt kölcsönös követelések rendezéséig alkalmazni kell.
5.
III. 3. Az Üzletszabályzat nyilvánossága és az Üzletszabályzat Ügyfél által történő elfogadása 3.
Az Üzletszabályzat nyilvános, azt bárki megtekintheti és megismerheti. A Hitelintézet az Üzletszabályzatot, illetve annak módosítását a Hitelintézet székhelyén, illetve valamennyi, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben és a Hitelintézettel megbízási szerződéses jogviszonyban álló közvetítők ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, könnyen hozzáférhető helyen teszi közzé. Az Üzletszabályzat megtalálható továbbá a Hitelintézet Honlapján. Az Ügyfél kérésére a Hitelintézet díjtalanul az Ügyfél rendelkezésére bocsátja az Üzletszabályzat egy példányát.
4.
Az Ügyfél a Szerződés aláírásával tudomásul veszi és elfogadja az Üzletszabályzatban meghatározott feltételeket.
IV. 4. Az Üzletszabályzat módosítása 4.1. Az egyoldalú módosításra vonatkozó általános szabályok 1. Az Üzletszabályzatot a Hitelintézet a Szerződés Hitelintézet általi egyoldalú módosítására vonatkozó feltételek fennállása esetén jogosult egyoldalúan módosítani. A Hitelintézet az Üzletszabályzat módosításáról az Ügyfeleket az egyoldalú szerződésmódosításra irányadó
szabályok szerint értesíti. 2. A Hitelintézet nem jogosult a Szerződést egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani új díj vagy költség bevezetésével. A Hitelintézet nem jogosult továbbá az egyes kamat, díj, vagy költségelemek Szerződésben meghatározott számítási módját egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani. 3. A nem Fogyasztó Ügyfél számára kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt a Hitelintézet csak akkor módosíthat egyoldalúan, a nem Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlenül, ha a Szerződés ezt a Hitelintézet számára – külön pontban – egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A Szerződés kamatot, díjat érintő – a nem Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlen – módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, Hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni. 4. Az Ügyfél Hirdetményben történő tájékoztatása során a Hitelintézet biztosítja, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. A Hitelintézet a tájékoztatás során megadja a módosítás okait is. 5. A Hitelintézet a Szerződést az Ügyfél számára nem kedvezőtlenül módosíthatja. Az Ügyfél számára nem kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást a Hitelintézet az Üzletszabályzata vagy az Általános Szerződési Feltételek módosításával is végrehajthatja, ebben az esetben az Üzletszabályzat vagy az Általános Szerződési Feltételek vonatkozó rendelkezése válik a Szerződés részévé. A Hitelintézet ezen, Ügyfél számára nem kedvezőtlen módosítást – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik –, legkésőbb annak hatálybalépését megelőző banki munkanapon, Hirdetményben teszi közzé. 4.2. Fogyasztónak minősülő Ügyfél esetén a Szerződés egyoldalú módosításra irányadó szabályok 1.
A Hitelintézet a Fogyasztó Ügyféllel kötött Hitelszerződésben kizárólag a hitelkamatot, Kamatfelárat, díjat, költséget jogosult egyoldalúan, a Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani.
2.
Ha a Fogyasztó Ügyfél Hitelszerződésében meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a Kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban a Fogyasztó Ügyfélre hátrányosan változik, a Fogyasztó Ügyfél a Hitelszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult. A felmondást a Fogyasztó Ügyfélnek a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie a Hitelintézettel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy a Fogyasztó Ügyfél a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a Hitelintézet részére teljesítse.
3.
A hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó Hitelszerződés feltételeinek egyoldalú módosítása esetén a Fogyasztó Ügyfél a szerződést 30 napos határidővel költség- és díjmentesen akkor is felmondhatja, ha a szerződést határozott időre kötötték. A felmondás akkor érvényes, ha a Fogyasztó a felvett hitelösszeget és annak a visszafizetés időpontjáig felszámítható szerződés szerinti hitelkamatait a felmondási határidő leteltéig a Hitelintézetnek visszafizeti. Ha a Fogyasztó Ügyfél a felmondás jogával a határidőn belül nem él és a fennálló tartozást annak járulékaival együtt a Hitelintézet részére nem fizeti vissza, a módosítás a Fogyasztó Ügyfél részéről elfogadottnak tekintendő.
4.
Ha a Hitelszerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a Kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a Hitelintézet ezt a szerződéses kötelezettsége részeként a Fogyasztó Ügyfél javára érvényesíti.
5.
Az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy Kamatfelár mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével állapítja meg a Hitelintézet.
6.
Az egyoldalú módosításáról annak hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal, a hitel kamatfeltételeinek módosítása esetén a kamatperiódus lejáratát megelőző legalább 90 nappal kell értesíteni a Fogyasztó Ügyfelet.
7.
A hitelkártya-szerződéshez és a fizetési számlához kapcsolódó hitel kivételével a legfeljebb 3 éves futamidejű hitel annak teljes futamidejére a Hitelszerződésben meghatározott fix kamatozással, vagy a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és fix Kamatfelárral nyújtható, és e hitel kamatfeltételei a Fogyasztó Ügyfél számára hátrányosan egyoldalúan nem módosíthatók.
8.
A hitelkártya-szerződéshez és a fizetési számlához kapcsolódó hitel kivételével a 3 évet meghaladó futamidejű hitel a szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és annak teljes futamidejére vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített Kamatfelárral, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal, vagy fix kamatozással nyújtható. Ilyen hitel esetében a hitel utolsó kamatperiódusának időtartama 3 évnél rövidebb is lehet.
9.
Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású Hitelszerződés esetén a referencia-kamatláb mértékét a Hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként (referencia-kamatláb periódus) a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítja a Hitelintézet.
10. A Hitelintézet a hitel futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal az egyes kamatperiódusok lejárta után a hitelkamatot legfeljebb a Hitelszerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank
honlapján közzétett kamatváltoztatási mutató, a Kamatfelárat legfeljebb a Hitelszerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosíthatja. Ha a Hitelintézet az ilyen kamatmódosítás során a kamatváltoztatási, illetve a kamatfelár-változtatási mutató által lehetővé tett mértéknél kedvezőbb hitelkamatot, illetve Kamatfelárat alkalmazott, a későbbi kamatperiódusokban a kamat, illetve a Kamatfelár mértéke tekintetében adott kedvezményt – annak erejéig – a csökkentendő kamat, illetve Kamatfelár mértékébe betudhatja. 11. A Hitelintézet az alkalmazni kívánt kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia-kamatlábat a Hitelszerződésben meghatározza, és az – ideértve annak bármely összetevőjét is – a kamatperiódust követően sem módosítható egyoldalúan. Abban az esetben azonban, ha a kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutató vagy referencia-kamatláb a kialakítását meghatározó körülményekben bekövetkezett lényeges változás miatt a rendeltetésére alkalmatlanná vált, a Magyar Nemzeti Bank azt a honlapjáról törli és egyidejűleg megjelöli az azt helyettesítő kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia-kamatlábat. 12. A Hitelintézet a kamaton kívül a Fogyasztó terhére csak olyan költséget állapíthat meg és módosíthat – annak növekedésével arányosan – a Fogyasztó Ügyfél számára hátrányosan, amelyet a szerződésben tételesen meghatározott, és amely költség a szerződés megkötése, módosítása és a Fogyasztó Ügyféllel való kapcsolattartás során közvetlenül a Fogyasztó Ügyfél érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a Fogyasztó Ügyfélre áthárítható módon merült fel. 13. A Hitelintézet a kamaton kívül díj fizetését – ide nem értve a hitel folyósításához, a hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint a Fogyasztó általi Előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei fejében e törvény szerint megállapítható díjat – a Hitelszerződésben tételesen rögzített módon, a szerződéskötéssel, a szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben köthet ki, és e díjat legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves Fogyasztói árindex mértékével emelheti. 14. A Hitelintézet a költséget annak felmerülésekor, a díjat pedig évente egy alkalommal, április 1. napjával hatályos időponttal módosíthatja. 15. A Hitelintézet nyilvántartja és Honlapján elérhetővé teszi a kamat kiszámításához általa felhasznált referencia-kamatláb, kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási mutatók korábbi adatait, valamint alkalmazásának időszakát. 4.3. Szerződés módosítása a Szerződő Felek közös megegyezésével 1.
A Szerződés és annak mellékletei csak a Szerződő Felek közös megegyezésével, írásban módosíthatók. Bármely, a Szerződést, vagy annak mellékleteit érintő - az Ügyfél által
kezdeményezett - módosítás esetén a Hitelintézet az Ügyfél felé módosítási díjat számít fel, melynek mértékét a Hirdetmény tartalmazza, s amelyet az Ügyfél a módosítás hatálybalépését megelőzően köteles a Hitelintézet részére megfizetni. A Keretszerződés közös megegyezéssel történő módosítására vonatkozó külön szabályok
2.
2.1. A Keretszerződés módosítását a Hitelintézet papíron vagy más tartós adathordozón, a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább két hónappal kezdeményezheti. 2.2. A Keretszerződés módosításának 2.1 pont szerinti kezdeményezése esetén a módosítást az Ügyfél részéről akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak hatálybalépése előtt az Ügyfél a Hitelintézetet nem tájékoztatta arról, hogy a módosítást nem fogadja el. A módosítás hatálybalépése előtti napig az Ügyfél jogosult a Keretszerződés azonnali, díj-, költség-, és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen felmondani.
V. 5. Teljes Hiteldíj mutató 1. A teljes hiteldíj mutatóra (a továbbiakban: THM) vonatkozó alábbi szabályokat a Hitelintézet kizárólag a Fogyasztóknak nyújtott hitel és pénzügyi lízing esetén alkalmazza az Fhtv.-ben meghatározott kivételekkel. A THM számítása a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően történik. (Az Üzletszabályzat jelen fejezetében alkalmazott fogalmak tekintetében a kiadásakor hatályos, a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendeletben alkalmazott fogalmakat kell irányadónak tekinteni.) 2.
A THM számításánál a Hitelintézet figyelembe veszi a Fogyasztó által a Hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a hitelhez Kapcsolódó Szolgáltatások költségeit, ha a Hitelintézet számára ismertek, továbbá ha a szolgáltatás igénybevételét a Hitelintézet a Hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez előírja, ideértve különösen a) a Fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének költségét, b) építésnél a helyszíni szemle díját, c) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának díjait és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb díjakat a 4. pont f) alpontjában foglalt kivétellel, d) a hitelközvetítőnek fizetendő díjat, e) az ingatlan-nyilvántartási – ide nem értve az ingatlan megvételével kapcsolatos költségeket − , és a hitelbiztosítéki nyilvántartási eljárás költségét, valamint f) a biztosítás és garancia költségét. Az a)-f) pontokban meghatározott költségeket az Ügyfél a Hitelintézet kérésére igazolni köteles.
3.
Az 2. pont c) alpontjának alkalmazásánál, ha a Fogyasztó által igényelt számlatípus még nem
ismert, a Hitelintézet a nála elérhető legkedvezőbb feltételekkel kínált számlatípust veszi figyelembe, amelynek igénybevételéhez a hitelhez nem kapcsolódó feltételek teljesítése nem szükséges. 4.
A Hitelintézet a THM számításánál az alábbi költségeket nem veheti figyelembe: a) a prolongálás (futamidő hosszabbítás) díj, b) a Késedelmi Kamat, c) az egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, d) a közjegyzői költség, e) kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt Hitelszerződés esetén a Fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett - a vételáron felüli - díj függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint f) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának díjai és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb díjak, ha a számla fenntartását a Hitelintézet nem írja elő az adott Hitelszerződéshez és költségeit a Fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették.
5.
A THM számításánál a Hitelintézet úgy számol, hogy a Hitelszerződés a szerződés szerinti futamidő alatt a szerződés szerint kerül teljesítésre. Ha a THM meghatározásához szükséges feltételek a Hitelszerződésben nem szerepelnek vagy a Hitelszerződést megelőző tájékoztatásnál és a kereskedelmi kommunikáció során nem ismertek, a THM-et az 5.1. pontban meghatározott feltételek figyelembevételével kell kiszámítani.
5.1. A Hitelintézet a THM kiszámításánál a következő számítási módszert alkalmazza: a) ha a Hitelszerződés nem határozza meg a hitel lehívásának időpontját, a teljes hitelösszeget azonnal lehívottnak kell tekinteni; b) ha a Hitelszerződés alapján a kamat és más díj mértéke változó, de azok mértéke nem határozható meg a kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert kamatot és díjat változatlannak kell tekinteni a futamidő végéig; c) olyan határozatlan idejű Hitelszerződés esetén, amely nem minősül fizetési számlához kapcsolódó hitelnek és nem áthidaló hitel, ca) a hitel futamidejét jelzáloghitel esetén az első lehívás időpontjától számított húsz évnek, más Hitelszerződés esetén egy évnek kell tekinteni és a tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozások megfizetését az utolsó részlettel együtt történő teljesítésnek kell tekinteni, cb) - ha a Fogyasztó az első lehívás után egy hónappal kezdi el törleszteni a tőkét egyenlő havi részletekben vagy a tőketartozást minden egyes fizetési időszakban egyetlen részletben teljes összegben vissza kell fizetni - a teljes tőkeösszeg egymást követő lehívásait és visszafizetéseit a hitelnek a ca) pontban meghatározott futamidejére egy éves időszakra vonatkozóan kell figyelembe venni, vagy
cc) a kamatokat és más díjakat a lehívásoknak és visszafizetéseknek megfelelően és a Hitelszerződésben foglaltak szerint kell figyelembe venni; d) ha a Hitelszerződés különböző módokat biztosít a lehívásra, amelyekhez eltérő kamatok és díjak kapcsolódnak, a teljes hitelösszeget az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módra alkalmazandó legmagasabb kamattal és díjjal kell figyelembe venni; e) ha a Hitelszerződés szerint a Fogyasztó szabadon hívhatja le a hitelt, de a Hitelszerződés a lehívás különböző módjainál összegre és időtartamra vonatkozó korlátokat tartalmaz, a hitelt a legkorábbi időpontban lehívottnak kell tekinteni a korlátok figyelembevételével; f) olyan Hitelszerződés esetén, amely nem minősül fizetési számlához kapcsolódó hitelnek, áthidaló hitelnek, ingatlanértékhez kötött tőketörlesztésű hitelnek és nem tartozik a c) pont hatálya alá, fa) - ha a tőketörlesztés időpontja vagy összege nem állapítható meg - a törlesztést a Hitelszerződésben meghatározott legkorábbi időpontban és a Hitelszerződésben meghatározott legalacsonyabb összegben történő megvalósulással kell figyelembe venni, vagy fb) - ha a Hitelszerződés megkötésének időpontja és az első lehívás időpontja nem ismert az első lehívás időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amelytől számítva a legrövidebb idő telik el a Fogyasztó első törlesztésének időpontjáig; g) fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén, ha a hitel időtartama nem ismert, a hitel futamidejét három hónapnak kell tekinteni és ha a Hitelszerződésnek ga) feltétele egy meghatározott összeg meghatározott időközönként a fizetési számlán történő jóváírása, a THM-et akként kell kiszámítani, hogy ez az összeg - vagy a befizetendő minimumösszegre vonatkozó előírás esetén a minimumösszeg - a Hitelszerződésben meghatározott időközönként jóváírásra kerül úgy, hogy első alkalommal a lehívás után egy teljes időszakkal kerül jóváírásra, ezt követően pedig minden alkalommal lehívásra kerül a hitelkeretből rendelkezésre álló rész; gb) nem feltétele egy meghatározott összeg meghatározott időközönként a fizetési számlán történő jóváírása, a THM-et akként kell kiszámítani, hogy a teljes hitelösszeg a Hitelszerződés teljes időtartamára lehívásra kerül, a fizetési számlán a futamidő során nem történik jóváírás és a teljes tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozás visszafizetésére egy összegben kerül sor a futamidő végén; h) ha a hitel legmagasabb összegéről még nem állapodtak meg, azt jelzáloghitel és ingatlanlízing esetén ötvenhárommillió forintnak, egyéb esetben négyszázhatvanezer i)
forintnak kell tekinteni; ha a törlesztés időpontja vagy összege a Hitelszerződés vagy a c), f) és g) pontban meghatározott feltételek alapján nem állapítható meg, a THM-et akként kell kiszámítani, hogy ia) a kamatfizetés a tőketörlesztéssel együtt történik, ib) az egy összegben meghatározott, kamatnak nem minősülő díj megfizetésére a szerződés megkötésekor kerül sor,
ic) a több részletben fizetendő kamatnak nem minősülő díj az első tőketörlesztés időpontjától rendszeres időközönként kerül kifizetésre és a kifizetések összegei - ha ezek összegszerűen nem ismertek - egyenlő összegek, és id) a Fogyasztó az utolsó részlettel együtt kifizeti a tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozásokat; j) ha a Hitelszerződés szerint a hitel kamata az első időszakra rögzített kamat, ezt követően új kamatot fognak megállapítani, amit rendszeres időközönként hozzáigazítanak a megállapodás szerinti mutatóhoz, a rögzített kamatozású időszakot követően a megállapodás szerinti mutatónak a THM kiszámításakor érvényes értékén alapuló kamattal, mint változatlan kamattal kell számolni; k) ha a hitelező egy korlátozott időtartamra vagy összegre eltérő, kedvezményes kamatot és díjat számít fel, a THM kiszámításakor érvényes nem kedvezményes kamatot és a díjat kell figyelembe venni a Hitelszerződés teljes időtartamára a THM értékének meghatározásakor. l) áthidaló hitel esetén a teljes hitelösszeget a teljes futamidőre lehívottnak kell tekinteni és a futamidőt – ha nem ismert – 12 hónapnak kell tekinteni; m) feltételes kötelezettség és garancia esetében a teljes hitelösszeget az alábbiak közül a korábbi időpontban egy összegben lehívottnak kell tekinteni: ma) a feltételes kötelezettség vagy garancia potenciális forrását képező, a Hitelszerződésben meghatározott utolsó lehetséges lehívási időpont, vagy mb) megújuló Hitelszerződés esetén a Hitelszerződés megújítása előtti eredeti időszak vége; n) ingatlanértékhez kötött tőketörlesztésű hitel esetén: na) a Fogyasztói törlesztések időpontjának a Hitelszerződésben engedélyezett lehető legkésőbbi időpontokat kell tekinteni, nb) az ingatlanértékhez kötött tőketörlesztésű hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékének százalékában kifejezett növekedését és a szerződésben esetlegesen említett inflációs rátát a Hitelszerződés megkötésekor érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott aktuális inflációs cél és a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legutóbbi éves Fogyasztói árindex közül a magasabb értéknek, illetve – ha ezek az értékek negatívak – nullának kell tekinteni. A c) pont alkalmazásában a határozatlan idejű Hitelszerződés olyan határozott futamidő nélküli Hitelszerződés, amely esetében a kölcsönt egy adott időszakon belül vagy egy adott időszakot követően teljes összegben vissza kell fizetni, de a visszafizetést követően a kölcsön újra lehívható. 5.2. A THM értékének meghatározására a az alábbi képletet alkalmazza:
Ck:
a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel,
Dl: m: m’: tk:
az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege, a hitelfolyósítások száma, az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma, az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t1 = 0, az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, a THM értéke.
sl:
X:
5.3. Az 5.2. pontban leírt képletet a Hitelintézet az alábbiak figyelembevételével alkalmazza: a) a Felek által különböző időpontokban teljesített törlesztések és folyósítások összege és azok teljesítési ideje eltérő lehet; b) a kezdő időpont az első hitelfolyósítás időpontja; hitelkártya esetén a kezdő időpont a hitelező által nyilvánosan meghirdetett elszámolási időszak első napja; c) a kiszámítás során használt időtartamokat években vagy töredékévekben kell kifejezni; d) egy évet 365 napból (vagy szökőév esetén 366 napból), 52 hétből vagy tizenkét egyenlő hosszúságú hónapból állónak kell tekinteni, egy ilyen hónapot 30,41666 napból állónak kell tekinteni függetlenül attól, hogy szökőévről van-e szó; e) a számítás eredményét százalékos formában, legalább egy tizedesjegy pontossággal kell meghatározni, ha a következő tizedeshelyen álló számjegy 5 vagy annál nagyobb, akkor az azt megelőző tizedeshelyen álló számjegyet eggyel növelni kell. Ha a különböző időpontok közötti, a számításokban használt időtartamok nem fejezhetők ki egész számú hétben, hónapban, illetve évben, akkor azokat az egyik említett időegység egész számú többszörösének és megfelelő számú napnak a kombinációjaként kell kifejezni. Napok használata esetén: d) minden napot számolni kell, a hétvégéket és az ünnepnapokat is, e) visszafelé kell számolni, először azonos időegységeket, majd napokat véve, az első lehívás napjáig, f) a napokban kifejezett időszak hossza úgy kapható meg, hogy az első napot nem kell figyelembe venni, az utolsó napot azonban igen, és azt úgy kell kifejezni években, hogy a napok számát el kell osztani a teljes év napjainak számával (365 vagy 366 nappal), az utolsó naptól visszafelé számolva az előző év ugyanezen napjáig. 5.4. A THM számítása jelzáloghitel esetén 5.4.1. Jelzáloghitel esetén az 5.2. pontban meghatározott képletet a Hitelintézet az alábbiak figyelembevételével alkalmazza:
a) állami kamattámogatással nyújtott jelzáloghitelnél az állam által átvállalt összeget nem veszi figyelembe a támogatás jogszabályban meghatározott időtartamáig, b) az ingatlan készültségi fokának függvényében szakaszosan, de előre nem meghatározható időpontokban folyósított jelzáloghitel esetén úgy tekinti, hogy az egész hitel az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, c) az ingatlan készültségi fokának függvényében, de előre nem meghatározható időpontokban tartott helyszíni szemléknél úgy tekinti, hogy a helyszíni szemlék várható díja az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, d) ha a hitelező a jelzáloghitelt vagy az ingatlanon alapított különvált zálogjogot egy jelzálog-hitelintézetnek adja el, az eladásig terjedő időszakot 2 hónapnak tekinti, e) ha a helyszíni szemlék száma előre nem határozható meg, két szemle díját veszi figyelembe. 6.
A THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történik és a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat.
7.
Változó kamatozású kölcsönöknél a THM értéke nem tükrözi a hitel kamat- és árfolyamkockázatát.
8.
A különböző hitelkonstrukciókhoz tartozó THM-et a Hitelintézet hatályos Hirdetményei teszik közzé. Az Ügyfél adott hitelére vonatkozó, konkrét THM értékét a Hitelszerződés tartalmazza.
VI. 6. Az Ügyfél és a Hitelintézet közötti Szerződés megszűnése, megszüntetése 1. 2.
A Szerződés az annak tárgyaként meghatározott ügylet mindkét Fél általi teljesítésével megszűnik. A Szerződés megszüntethető: (i) a Felek erre irányuló írásbeli közös megállapodásával a megállapodásban a Felek által meghatározott időpontban; (ii) bármelyik Fél jelen Üzletszabályzatban vagy a Szerződésben meghatározott feltételek szerinti rendes felmondásával a jelen Üzletszabályzatban vagy a Szerződésben kikötött felmondási idővel; (iii) bármelyik Fél jelen Üzletszabályzatban vagy a Szerződésben meghatározott feltételek szerinti rendkívüli felmondásával, azonnali hatállyal; (iv) a Fogyasztó Ügyfél alábbi 5. pont szerinti elállásával (felmondásával).
3.
A Szerződés megszüntetése a Felek közös megegyezésével A Szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetése esetén a megszűnés feltételeire és a Felek közötti elszámolásra a Felek írásbeli megállapodása az irányadó.
4. A Szerződés megszüntetése rendes felmondással 4.1. Amennyiben a Szerződés, az Általános Szerződési Feltételek vagy a jelen Üzletszabályzat
eltérően nem rendelkeznek, az Ügyfél jogosult - tartozásainak rendezése mellett - a Szerződést az alábbi feltételekkel felmondani: az Ügyfél a Keretszerződést bármikor, azonnali hatállyal jogosult felmondani; a Fogyasztó Ügyféllel kötött, határozatlan idejű Hitelszerződést a Fogyasztó Ügyfél jogosult bármikor, a Szerződésben meghatározott felmondási idővel felmondani; egyéb szerződések esetében az Ügyfél jogosult a Szerződést bármikor, 30 napos felmondási idővel felmondani.
-
Fogyasztó Ügyféllel kötött Hitelszerződés Ügyfél általi rendes felmondására a teljes Előtörlesztés alábbi 5.3. pontban meghatározott rendelkezései az irányadók. Amennyiben a Keretszerződés határozatlan idejű, vagy egy évet meghaladó időtartamra szól, azt az Ügyfél az első év elteltével díj-, költség-, vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen jogosult felmondani. Amennyiben az Ügyfél egy évet meg nem haladó futamidejű Keretszerződést, vagy egy évet meghaladó futamidejű Keretszerződést az első év letelte előtt szüntet meg rendes felmondás útján, a Hitelintézet a felmondással kapcsolatban ténylegesen és közvetlenül felmerülő költségei Ügyfél általi megtérítésére jogosult. A Hitelintézetet ezen költségek vonatkozásában az Ügyfél felé elszámolási kötelezettség terheli. Ezen túlmenően, a Keretszerződés felmondása esetén a Hitelintézet kizárólag a Keretszerződésnek megfelelően, ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékére jogosult. 4.2.
Amennyiben a Szerződés, vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik, a Hitelintézetet a rendes felmondás joga az alábbi feltételekkel illeti meg: -
-
a határozatlan idejű Keretszerződést, valamint a Fogyasztó Ügyféllel kötött határozatlan idejű Hitelszerződést a Hitelintézet rendes felmondás útján, az Ügyfélnek (Fogyasztó Ügyfélnek) papíron vagy más tartós adathordozón megküldött nyilatkozattal, két hónapos felmondási idővel jogosult megszüntetni; egyéb, határozatlan idejű Szerződés esetében a Hitelintézetet a rendes felmondás joga harminc napos felmondási idővel, indokolási kötelezettség nélkül illeti meg. határozott időre kötött egyéb Szerződést a Hitelintézet rendes felmondás útján nem jogosult megszüntetni.
5. A Fogyasztó Ügyfelet megillető elállási/felmondási jog 5.1. A Fogyasztó Ügyfél a Hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel Hitelintézet általi folyósítására még nem került sor. A Fogyasztó Ügyfelet a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül díjmentes felmondási jog illeti meg abban az esetben, ha a hitelt a Hitelintézet már folyósította. Ha a Fogyasztó Ügyfél az Fhtv. 6. § és 7. § szerinti tájékoztatást a szerződéskötést követően kapja kézhez, elállási/felmondási jogát a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy napig gyakorolhatja
5.2.
A Fogyasztó Ügyfél 5.1. pont szerinti elállási/felmondási jogát határidőben teljesítettnek kell tekintetni abban az esetben, ha a Fogyasztó Ügyfél elállásra/felmondásra irányuló nyilatkozatát a határidő lejártáig postára adja vagy egyéb igazolható módon azt a Hitelintézetnek elküldi.
5.3.
A Fogyasztó Ügyfél a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a Szerződés szerint megállapított hitelkamatot a Hitelintézetnek visszafizetni.
5.4.
A Hitelintézet a fenti 5.3. pontban meghatározott összegen felül kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet az államnak vagy az önkormányzatnak a hitellel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód.
5.5.
A Fogyasztó Ügyfél fenti 5.1. pont szerinti elállási/felmondási jogának gyakorlása azt a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja, amely a Hitelintézet által vagy egy harmadik fél és a Hitelintézet előzetes megállapodása alapján harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik. A jelen pontban foglalt rendelkezés nem alkalmazandó a Fogyasztóval kötött Jelzáloghitel szerződésre, valamint a Hitelintézet által a Fogyasztó Ügyfélnek fizetési számlához nyújtott olyan hitelkeretre, amely alapján nyújtott kölcsönt három hónapon belül vagy a Hitelintézet felszólítására az Ügyfélnek vissza kell fizetnie.
6. A Szerződés megszüntetése rendkívüli felmondással 6.1. Amennyiben a Szerződés, vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik, a Hitelintézet az Ügyféllel kötött Szerződést az alábbi esetekben jogosult azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással megszüntetni: (i) az Ügyfél alábbi 6.2. pontban meghatározott súlyos szerződésszegése esetén; (ii) az Ügyfél felróható magatartása miatt a szerződéses jogviszony további fenntartása nem várható el a Hitelintézettől; (iii) a Hitelszerződés megkötését követően az Ügyfél vagyoni helyzetében, fizetőképességében, illetőleg a biztosítékok értékében olyan negatív változás következik be, amely a megtérülést veszélyezteti; (iv) az Ügyfél a Szerződés megkötésekor, vagy a jogviszony fennállása során a Hitelintézettel valótlan adatokat közöl, avagy adatokat eltitkol, esetleg más módon megtéveszti a Hitelintézetet; (v) a Polgári törvénykönyv 6:387. §-ában meghatározott esetekben 6.2.
Az Ügyfél súlyos szerződésszegésének minősül: - az Ügyfél Szerződésben foglalt együttműködési, illetve tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása;
-
6.3.
a Hitelszerződés megkötését követően az Ügyfél fedezetelvonásra irányuló magatartása, azaz (i) a Felek által megkötött Hitelszerződésben meghatározott fizetési számlaszerződéseknek az Ügyfél által történő felmondása; (ii) a Hitelintézet előzetes tájékoztatása nélkül más hitelintézetnél fizetési számla nyitása vagy fenntartása; (iii) a Hitelintézet előzetes hozzájárulása nélkül további hiteltartozás vállalása; a Szerződésben meghatározott egyéb esetek.
A Hitelintézet az Ügyféllel kötött Keretszerződést kizárólag akkor jogosult rendkívüli felmondás útján, azonnali hatállyal megszüntetni, ha az Ügyfél a kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegte.
7. A megszüntetés jogkövetkezményei 7.1. A szerződéses jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén az Ügyfél Hitelintézettel szemben fennálló tartozása azonnal - felmondási idő kikötése esetén a felmondási idő utolsó napján - esedékessé válik. Amennyiben az Ügyfél az ekként esedékessé váló tartozását a Hitelintézettel ez irányú felszólítására nem egyenlíti ki, a Hitelintézet saját választása szerint jogosult eldönteni, hogy a követelését biztosító jogokkal milyen módon kíván élni. 7.2.
Ha a Fogyasztó Ügyfél Hitelszerződésében meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a Kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban a Fogyasztó Ügyfélre hátrányosan változik, a Fogyasztó Ügyfél a Hitelszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult. A felmondást a Fogyasztó Ügyfélnek a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie a Hitelintézettel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy a Fogyasztó Ügyfél a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a Hitelintézet részére teljesítse.
7.3.
A Hitelszerződés felmondását megelőzően a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfélnek, a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja a Fogyasztó Ügyfél, a kezes, illetve a zálogkötelezett figyelmét a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és Késedelmi Kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén teljesítendő további kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre.
7.4.
A Jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőzően a Hitelintézet az előző pontban meghatározott írásbeli fizetési felszólítással és tájékoztatással egyidejűleg köteles a Fogyasztó Ügyfélnek bemutatni a Fogyasztó által a szerződés megkötésétől kezdődően – egyes évekre összesítve, de a Fogyasztó külön kérésére havi bontásban is – teljesített törlesztő részletek, a visszafizetett tőkeösszeg, az elszámolt kamat, Késedelmi Kamat és egyéb költségek, továbbá a tőkésített kamat és a fennálló tartozás alakulását.
7.5.
Lakáscélú Hitelszerződés esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél nem teljesítése miatt a felmondás napját megelőző
napon érvényes ügyleti kamatot, költséget és díjat meghaladó mértékű Késedelmi Kamatot, költséget és díjat nem számíthat fel. 7.6.
Amennyiben a deviza alapú lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés a szerződés felmondása bekövetkezésekor a fennálló tartozás összegének forintban történő meghatározását írja elő, az előző pontban írt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Fogyasztó Ügyfél nem teljesítése miatt a felmondás napján érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékű Késedelmi Kamat, költség, díj vagy jutalék nem számítható fel.
7.7.
A Hitelintézet a Szerződés felmondását az Adósnak, a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek küldi meg, melynek igazolása a Hitelintézetet terheli.
7.8.
A Szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a Felek kötelesek elszámolni egymással.
7.9.
A felmondás nem érinti - a szerződés alapján - a Hitelintézet által visszavonhatatlanul vállalt kötelezettségek teljesítését.
VII. 7. Együttműködési és tájékoztatási kötelezettségek és szabályok 1. A Hitelintézet és az Ügyfél üzleti kapcsolataikban kölcsönösen együttműködve, egymás érdekeit figyelembe véve, jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolva és kötelezettségeiket szerződésszerűen teljesítve kötelesek eljárni. 2.
A Hitelintézet az együttműködés elősegítése érdekében az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben – nyitvatartási időben – ügyfélszolgálatot tart.
3.
A Felek kötelesek a közöttük fennálló jogviszony szempontjából jelentős adatokról, tényekről, körülményekről és ezek változásairól egymást haladéktalanul értesíteni, az egymáshoz intézett kérdésekre válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre és mulasztásokra felhívni.
4.
Az Ügyfél köteles haladéktalanul értesíteni a Hitelintézetet, amennyiben személyét, jogi státuszát érintő változás, jogi személy Ügyfél esetén szervezeti változás (így különös tekintettel az átalakulásra, kiválásra, szétválásra, összeolvadásra) történt, továbbá ha neve (cégneve), címe, telefon- és faxszáma, e-mail címe, illetve képviselője megváltozott. A Hitelintézet az Ügyfél által tett bejelentéseket mindaddig hatályosnak tekinti, amíg az Ügyfél a változást írásban be nem jelenti. Több, egymásnak ellentmondó bejelentés közül a Hitelintézet mindig az időben legfrissebb bejelentést fogadja el hatályosnak.
5.
Az Ügyfél haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni a Hitelintézetet, ha önmaga ellen csőd- vagy
felszámolási eljárást, végelszámolást, adósságrendezési eljárást kezdeményezett, továbbá - a tudomásszerzéssel egyidejűleg - ha ellene harmadik személy csőd- vagy felszámolási, vagy adósságrendezési eljárást kezdeményezett. Amennyiben valamely felügyeleti szerv, illetve hatóság ellenőrzést, vagy más olyan hatósági eljárást végez az Ügyfélnél, amely az Ügyfél és a Hitelintézet között fennálló jogviszonyra hatással lehet, az ellenőrzésről, illetve az egyéb hatósági eljárásról az Ügyfél köteles a Hitelintézetet értesíteni, és a felügyeleti szerv, illetve hatóság által hozott határozat másolatát, a kézhezvételt követően a Hitelintézetnek haladéktalanul megküldeni. 6.
Az Ügyfél a Hitelintézet kérésére köteles megadni minden, a személyével és a Felek közötti jogviszonnyal összefüggő adatot és felvilágosítást és lehetővé tenni a Hitelintézet munkavállalója, illetve megbízottja számára, hogy a helyszínen az Ügyfél üzleti könyveibe és nyilvántartásaiba betekinthessen. E kötelezettség teljesítésekor az Ügyfél az egyedi szerződésben és mellékleteiben meghatározott körben köteles lehetővé tenni a Hitelintézet számára, hogy az üzleti titkot tartalmazó iratokat is megismerhesse. Az Ügyfél köteles továbbá a Hitelintézet rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek gyűjtését valamely jogszabály vagy hatósági rendelkezés a hitelintézetek számára előír.
7.
Amennyiben a Hitelintézet az Ügyféllel szemben a Hitelintézeti törvény szerinti kockázatvállalással járó ügyletet köt, az Ügyfél köteles rendszeresen a Hitelintézet rendelkezésére bocsátani éves letéti mérlegét, eredmény-kimutatását, a mérleg kiegészítő mellékletét, pénzügyi terveit és adóbevallásait, valamint az ezekhez kapcsolódó könyvvizsgálói jelentést, az elkészítést, illetve jóváhagyást követő tizenöt napon belül. A konszolidált beszámolót készítő Ügyfél köteles a konszolidált beszámolóját is benyújtani. Az egyes szerződések további rendszeres információszolgáltatási igényről is rendelkezhetnek.
8.
Az Ügyfél tájékoztatási kötelezettségének megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. Az Ügyfél felel a Hitelintézettel szemben a tájékoztatási kötelezettségének megsértéséből eredő esetleges károkért.
9.
Folyamatos szerződések (ideértve a betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződést is) esetén a Hitelintézet köteles évente egy alkalommal, valamint a Szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni az Ügyfél részére.
10. Az Ügyfél - a saját költségére - a kérést megelőző 5 évben végrehajtott egyedi ügyleteiről kimutatást kérhet. Ezen kimutatást a Hitelintézet 90 napon belül küldi meg az Ügyfélnek írásban. 8. Fogyasztó Ügyfél tájékoztatása 1.
A Hitelszerződés megkötését megelőzően a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél részére olyan felvilágosítást ad, amelynek alapján a Fogyasztó Ügyfél felmérheti, hogy az igénybe venni tervezett hitel és – ha Kapcsolódó Szolgáltatás nyújtására is sor kerül – a Kapcsolódó Szolgáltatás megfelele az igényeinek és a pénzügyi teljesítőképességének. Ennek során a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél
rendelkezésére bocsátja a különböző ajánlatok összehasonlításához szükséges információkat annak érdekében, hogy a Fogyasztó megalapozott döntést hozhasson a Hitelszerződés esetleges megkötése tekintetében. Ezen felvilágosítás különösen a következőkre terjed ki: az ajánlott termékek legfontosabb jellemzői, a Fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatása és a fizetés elmulasztásának következményei, így különösen a Késedelmi Kamat, a hitel felmondása és a biztosítékok érvényesítése. A felvilágosítás tömören és informatív módon, a Fogyasztó Ügyfél számára érthetően és áttekinthetően, reprezentatív példákkal ábrázolva bemutatja, hogy a hitelfelvétel törlesztése a Fogyasztó Ügyfél jövedelmi viszonyaihoz, illetve annak esetleges változásához képest milyen terhet jelent, és hogy a törlesztés során milyen további kockázatokkal kell számolnia, különösen kiemelve a kamat- és az árfolyamkockázatot is. A felvilágosítás egyértelmű általános tájékoztatást nyújt a hitelfelvétel folyamatáról, a Magyar Nemzeti Bank Fogyasztóvédelmi hatósági jogköréről és a Pénzügyi Békéltető Testületnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti pénzügyi Fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezésében betöltött szerepéről. Ha Kapcsolódó Szolgáltatás nyújtására is sor kerül, a felvilágosítás kiterjed arra, hogy az összekapcsolt szolgáltatások viszonya járulékos vagy önálló, valamint az egyes szerződések felmondásának körülményeire is. 2.
A Hitelintézet az általa kötött Hitelszerződések és Jelzáloghitel-szerződések termékcsoportonként legjellemzőbb mintaszövegét a Fogyasztók előzetes tájékozódása érdekében a Honlapon teszi hozzáférhetővé.
3.
A Hitelszerződésekre vonatkozó ajánlatok összehasonlítása és a Hitelszerződés megkötése tekintetében hozandó megalapozott döntés érdekében a Hitelintézet kellő időben, de azt megelőzően, hogy bármilyen ajánlat vagy Hitelszerződés kötné, a Fogyasztó Ügyfelet az általa megadott információk alapján szóba jöhető hiteltermékek tekintetében papíron vagy más tartós adathordozón az egyes termékekre vonatkozóan tájékoztatja.
4.
Ha a Hitelintézet az adott termékről készített tájékoztatást tartalmazó formanyomtatványban foglaltaknak megfelelően a Fogyasztóval szerződést kíván kötni, úgy a Fogyasztó kérésére a Hitelszerződés tervezetét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen a Fogyasztó rendelkezésére bocsátja.
5.
Jelzáloghitel igénylése esetén a Hitelintézet azt megelőzően, hogy a Fogyasztót bármilyen Hitelszerződés vagy ajánlat kötné, kellő időben papíron, más adathordozón vagy elektronikus úton egyértelmű és érthető általános tájékoztatást nyújt a Fogyasztónak. A Hitelintézet az általános tájékoztatást követően, de még a szerződéskötés előtt papíron vagy más tartós adathordozón személyre szóló tájékoztatást nyújt a Fogyasztónak, melyet a Hitelintézet haladéktalanul elkészít és átad a Fogyasztónak, amint a Fogyasztó megadta a szükséges információkat a jelzáloghitellel összefüggő igényeiről, pénzügyi helyzetéről és az általa előnyben részesített feltételekről, még mielőtt a Fogyasztót a Hitelszerződéssel kapcsolatban ajánlati kötöttség terheli. A Hitelintézet mind az általános, mind a személyre szóló tájékoztatást díj-, költség- és egyéb fizetési
kötelezettségmentesen bocsátja a Fogyasztó rendelkezésére. A Hitelintézet a személyre szóló tájékoztatóban meghatározott adatokon kívül kizárólag attól elkülönítetten, ahhoz mellékelve ad tájékoztatást. 6.
Jelzáloghitelre vonatkozó, a Hitelintézetre nézve kötelező erejű ajánlatot a Hitelintézet papíron vagy más tartós adathordozón a személyre szóló tájékoztatóval együtt bocsátja a Fogyasztó rendelkezésére, ha még nem bocsátotta a Fogyasztó rendelkezésére a személyre szóló tájékoztatót vagy az ajánlat eltér a korábban a Fogyasztó rendelkezésére bocsátott személyre szóló tájékoztatótól.
7.
Jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing igénylése esetén a Szerződés tervezetét a Hitelintézet a Fogyasztó kérése nélkül is legalább három nappal a tervezett szerződéskötést megelőzően a Fogyasztó rendelkezésére bocsátja. A Fogyasztó a három nap leteltéig az ajánlatot nem fogadhatja el. A Hitelintézet ajánlati kötöttsége a szerződéstervezet Fogyasztó részére történő rendelkezésre bocsátásától számított 15 napig áll fenn.
8.
A Hitelintézet a Fogyasztó hitelképességét a rendelkezésre álló információk alapján értékeli, és kizárólag abban az esetben tesz ajánlatot a Fogyasztónak a Hitelszerződés megkötésére, ha a hitelképesség-vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy a Fogyasztó képes a Hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek maradéktalan teljesítésére. Az információk a Fogyasztó által nyújtott tájékoztatáson és a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevételén alapulhatnak, amelynek igénybevételéről a Hitelintézet előzetesen papíron vagy tartós adathordozón tájékoztatja a Fogyasztót. A Hitelintézet a hitelképesség vizsgálatát követően haladéktalanul tájékoztatja a Fogyasztót a hitelkérelem elbírálásának eredményéről és adott esetben arról, hogy ha a hitelkérelem elutasítására az adatok automatikus feldolgozása során kerül sor. A Hitelszerződés megkötését követően a Hitelintézet nem mondhatja fel a Hitelszerződést azzal az indokkal, hogy a hitelképesség vizsgálata nem volt megfelelő vagy a Fogyasztó által közölt adatok hiányosak voltak. Ha a Felek a Hitelszerződés megkötését követően a hitel teljes összegének felemelésében állapodnak meg, a Hitelszerződés módosítását megelőzően a Hitelintézet a Fogyasztó hitelképességét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen ismételten értékeli, kivéve ha a hitel adott összeggel történő megemelését a hitelképesség eredeti vizsgálatakor már figyelembe vette.
9.
A Hitelszerződés kamatfeltételeinek változása esetén a Hitelintézet a Kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal tájékoztatja papíron vagy más tartós adathordozón a Fogyasztó Ügyfelet az új Kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy Kamatfelár mértékéről, illetve a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről.
10. A Referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a Felek a fentiektől eltérően a Hitelszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfelet rendszeresen
a Honlapon és az Ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a Referencia-kamatláb változásáról. 11. A Hitelszerződésben alkalmazott kamaton kívüli díj vagy költség módosítása esetén a Hitelintézet a módosítás hatálybalépését megelőző legalább 30 nappal közli a Fogyasztó Ügyféllel a módosítás tényét, a díj vagy költség új mértékét illetve a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegét, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényét. 12. A Hitelintézet a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal Hirdetményben teszi közzé állami kamattámogatással nyújtott hitel esetén a hitelkamatot, díjat vagy költséget érintő módosítást. 13. A Hitelszerződés elektronikus okirati formában való megkötése esetén a fenti rendelkezések a következőképp módosulnak. A Hitelintézet a költség és díj módosulására vonatkozó tájékoztatás elektronikus úton is teljesítheti. A kamatváltozásra vonatkozó tájékoztatás a Hitelintézet papíron vagy más tartós adathordozón teljesítheti azzal, hogy a közlési határidő nem vagy késedelmes teljesítése - a Fogyasztó Ügyfél számára hátrányos módosítás esetén - jogvesztő. 14. A Hitelintézet a módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a Fogyasztó Ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé teszi. 15. A Szerződés fennállása alatt a Hitelintézet a Fogyasztó kérésére a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot a Fogyasztónak díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen kell rendelkezésére bocsátania. 16. Jelzáloghitel esetén a Hitelintézet évente egyszer, illetve a kamatperiódus fordulónapján tájékoztatást ad a Fogyasztónak a tartozásról törlesztési táblázat formájában díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen. 17. A törlesztési táblázat a törlesztőrészletek összegét, a törlesztés gyakoriságát és feltételeit, valamint az egyes törlesztések tőke- és Ügyleti Kamat és az Ügyleti Kamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás elemét - ideértve díjat, jutalékot, költséget - elkülönítetten tartalmazza. Ha az Ügyleti Kamat nem rögzített, vagy az Ügyleti Kamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás ideértve díjat, jutalékot, költséget - a Szerződésben meghatározottak szerint változhat, a törlesztési táblázatban egyértelműen és tömören jelezni kell, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok a változás időpontjáig érvényesek. 18. A jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanok hitelbiztosítéki értékét a Hitelintézet a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló, vagy az annak helyébe lépő jogszabályban meghatározott szabályoknak megfelelően állapítja meg. A Hitelintézet az értékelési szakvéleményt tartós adathordozón rögzíti és
nyilvántartásában megőrzi. 19. A fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés esetén a Hitelintézet, jogosult az Ügyfelet papíron vagy más tartós adathordozón utólagos tájékoztatás formájában tájékoztatni az alábbiakról: a) arról az időtartamról, amelyre a tájékoztatás vonatkozik, b) a hitel lehívásának összegéről és a lehívás időpontjáról, c) a tájékoztatást megelőző legutóbbi tájékoztatás időpontjáról és ezen időpontban fennálló, a fizetési számlához kapcsolódó hitelegyenlegről, d) a tájékoztatás időpontjában fennálló, a fizetési számlához kapcsolódó hitelegyenlegről, e) a teljesített törlesztés összegéről és a teljesítés időpontjáról, f) a hitelkamatról, g) a felmerült hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról - ideértve díjat, jutalékot, költséget -, valamint h) a törlesztés minimális összegéről, ilyen kikötés esetén. 9. Árukapcsolás és csomagban történő értékesítés 1.
A Hitelintézet nem ajánl jelzáloghitelt, illetve nem köt Jelzáloghitel-szerződést más pénzügyi termékkel vagy szolgáltatással együtt úgy, hogy a Hitelszerződést a Fogyasztó kizárólag a kapcsolódó termékkel vagy szolgáltatással együtt kötheti meg. (árukapcsolás tilalma)
2.
A Hitelintézet ajánlhat jelzáloghitelt, illetve köt Jelzáloghitel-szerződést más pénzügyi termékkel vagy szolgáltatással együtt, ha a Hitelszerződést a Fogyasztó önállóan is megkötheti, de nem feltétlenül ugyanazokkal a feltételekkel, mint a Kapcsolódó Szolgáltatásokkal egy csomagban kínált Hitelszerződés esetén. (csomagban történő értékesítés)
3.
Ha a Hitelintézet előírja, hogy a Fogyasztó rendelkezzen nála vezetett fizetési számlával, amely kizárólag a jelzáloghitel törlesztéséhez szükséges pénzeszközök elhelyezését szolgálja, akkor ezt a fizetési számlát díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen biztosítja a Fogyasztó részére
4.
A Hitelintézet előírhatja azt is, hogy jelzáloghitel igénybevétele esetén rendelkezzen a Hitelszerződéshez kapcsolódó megtakarítással, valamint életbiztosítással vagy a fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítással. A Hitelintézet az általa előnyben részesített szolgáltatótól eltérő szolgáltató biztosítását is elfogadja, ha az a Hitelintézet által ajánlott biztosítással legalább egyenértékű a biztosítás összegét és a fedezet körét figyelembe véve. 10. A deviza alapú Fogyasztói hitelre vonatkozó rendelkezések
1.
Ha a Hitelintézet a Fogyasztóval deviza alapú Hitelszerződést kíván kötni, az Fhtv. szerinti tájékoztatási kötelezettsége teljesítése keretében a Fogyasztó előtt feltárja a Hitelszerződéssel összefüggésben a Fogyasztót érintő kockázatokat. A kockázatfeltáró nyilatkozat tartalmazza a deviza alapú Hitelszerződésből eredő árfolyamkockázat részletes ismertetését, valamint ennek
hatását a törlesztőrészletekre. A kockázatfeltáró nyilatkozat Fogyasztó általi tudomásulvételét a Fogyasztó aláírásával ellátott nyilatkozattal igazolja. 2.
Deviza alapú Fogyasztói Hitelszerződés esetén a kölcsön folyósításakor a kölcsön, valamint a havonta esedékessé váló törlesztőrészlet forintban meghatározott összegének kiszámítása a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik, amennyiben a Hitelintézet nem határoz meg saját deviza-középárfolyamot. Az adott Deviza alapú Fogyasztói Hitelszerződés esetében alkalmazott devizaárfolyam megjelölését a Hitelszerződés tartalmazza. A Hitelintézet az átváltással és számítással összefüggésben külön költséget vagy díjat nem számíthat fel.
11. Idegen pénznemben fennálló tartozás átváltása 1.
Ha a Jelzáloghitel-szerződés alapján fennálló tartozás olyan pénznemben áll fenn, amelyet a Fogyasztó szempontjából idegen pénznemnek kell tekinteni, a Fogyasztó minden negyedév utolsó napjával egyoldalú nyilatkozattal jogosult dönteni a Szerződés alapján fennálló tartozás pénznemének módosításáról. A tartozás pénznemének módosítása nem minősül szerződésmódosításnak, azt közjegyzői okiratba foglalni nem kell, a korábbi közjegyzői okirat a tartozás pénzneme módosításának keretei között érvényes.
2.
Idegen pénznemben fennállónak minősül az a tartozás, amelynek a) pénzneme eltér attól a pénznemtől, amelyben a Fogyasztó a hitel visszafizetéséhez felhasználandó jövedelmének több mint 50 százalékát szerzi vagy amelyben a hitel visszafizetéséhez szükséges vagyonának több mint 50 százalékát tartja, vagy b) pénzneme eltér a Fogyasztó állandó lakóhelye szerinti tagállam hivatalos pénznemétől.
3.
A Fogyasztó által az átváltással kapcsolatosan választható pénznem a) az a pénznem, amelyben a Fogyasztó a hitel visszafizetéséhez felhasználandó jövedelmének több mint 50 százalékát szerzi vagy amelyben a hitel visszafizetéséhez szükséges vagyonának több mint 50 százalékát tartja a Hitelszerződés megkötése céljából végzett legutóbbi hitelképesség-vizsgálat dokumentumai alapján, illetve b) a Fogyasztónak a Hitelszerződés megkötésekor vagy a pénznem módosításakor bejelentett lakóhelye szerinti pénznem lehet, amelyről a Felek a Hitelszerződésben állapodnak meg.
4.
A Hitelintézet jogosult a Hitelszerződésben a rendelkezésre álló hiteltermékeire tekintettel korlátozni a Fogyasztó által választható devizanemeket. A Hitelintézet jogosult a Hitelszerződésben kikötni, hogy az átváltással kapcsolatosan felmerülő költségeinek a Fogyasztó általi megtérítését, a fennálló tartozás összegének legfeljebb 2 százalékáig. Ha a Fogyasztó fennálló tartozását olyan pénznemre kívánja átváltani, amely eltér attól a pénznemtől, amelyben a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékesítésére sor kerülhet, a Hitelintézet a tartozás átváltása esetére jogosult kikötni a Szerződésben pótfedezet nyújtását.
5.
A Fogyasztó által megjelölt pénznem esetén a fennálló tartozás átszámítása az átváltásra vonatkozó
nyilatkozat benyújtásának napján érvényes, a 11.2.-ben meghatározott vagy a Fogyasztó számára ennél kedvezőbb árfolyam alkalmazásával történik. Az átváltásnál alkalmazható árfolyamtól a Felek a Hitelszerződésben eltérhetnek. A tartozás átváltott pénzneme szerinti fizetési kötelezettség a Fogyasztó nyilatkozatának a Hitelintézethez történő megérkezését követő második törlesztőrészlet megfizetésének esedékességével áll be. 6.
A Felek a Hitelszerződésben a fenti rendelkezések alkalmazásától akkor térhetnek el, ha a Hitelintézet a Fogyasztó számára a Hitelszerződésben más olyan lehetőséget biztosít, amely alkalmas a Fogyasztó kockázati kitettségének olyan mértékű korlátozására, amelynek eredményeként a Fogyasztó árfolyamkockázata a 10 százalékot nem haladja meg.
7.
Az idegen pénznemben fennálló tartozás átváltása esetén a kamatot a) fix kamat esetén fix kamatozásúként, b) a Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén referencia-kamatozásúként, c) a Kamatperiódusonként rögzített kamat esetén kamatperiódusonként rögzített módon állapítja meg a Hitelintézet.
8.
A referencia-kamatlábhoz kötött Hitelszerződés esetén az átváltott pénznemhez tartozó referenciakamatlábat, valamint a Kamatfelár-változási mutatót úgy határozza meg a Hitelintézet, hogy az tartalmilag – így különösen az alapul szolgáló kamatláb futamidejét tekintve – megfeleljen a tartozás pénzneme módosulását megelőzően alkalmazott referencia-kamatlábnak, valamint Kamatfelár-változtatási mutatónak. Ha a módosított Referencia-kamatláb a módosítás hatálybalépésének napján magasabb, mint a pénznem módosulását megelőzően alkalmazott Referencia-kamatláb, akkor a különbözetet a Kamatfelár terhére érvényesíti a Hitelintézet. A Kamatperiódusonként rögzített hitelkamatozású hitelszerződés esetén a Kamatváltoztatási mutatót úgy határozza meg a Hitelintézet, hogy az tartalmilag megfeleljen az eredeti kamatváltoztatási mutatónak.
9.
Az a díj, jutalék és költség, amelyet a Hitelszerződés a tartozás átváltását megelőzően érvényesen tartalmazott, a tartozás átváltását követően is a Szerződés része marad.
10. Idegen pénznemben fennálló tartozás esetén a Hitelintézet Szerződésben meghatározott módon papíron vagy más tartós adathordozón figyelmezteti a Fogyasztót, ha a még fennálló, a Fogyasztó által fizetendő teljes összeg vagy a rendszeresen fizetendő törlesztőrészlet összege több mint 20 százalékkal eltér attól az összegtől, mint amennyi a Hitelszerződés megkötésekor érvényes árfolyam alapján lenne. A figyelmeztetésben a Hitelintézet tájékoztatja a Fogyasztót az általa fizetendő teljes összeg emelkedéséről és a tartozás más pénznemre történő átváltásának lehetőségéről, ennek feltételeiről vagy az árfolyamváltozás Fogyasztó számára kedvezőtlen hatásainak megszüntetésére vonatkozó egyéb lehetőségekről. A Hitelintézet a fentinél kisebb mértékű árfolyamnövekedés esetén is jogosult figyelmeztetni a Fogyasztót a kockázat mérséklésének lehetőségére.
11. Idegen pénznemben fennálló tartozás esetén az átváltás lehetőségét és az árfolyamkockázatot korlátozó eszközöket a személyre szóló tájékoztatás során és a Hitelszerződésben is ismerteti a Hitelintézet. A személyre szóló tájékoztató tartalmaz egy szemléltető példát arra, hogy milyen hatással jár a Fogyasztóra nézve az árfolyam 20 százalékos változása azokban az esetekben, ha a Hitelszerződés nem korlátozza a Fogyasztót érintő árfolyamkockázatot 20 százaléknál alacsonyabb árfolyamváltozásra.
VIII. 12. Kézbesítési szabályok 1. A Felek az egymáshoz intézett értesítéseket (szerződéses ajánlat, nyilatkozatok, okmányok stb.) amennyiben a Szerződés, az Általános Szerződései Feltételek vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik - közvetlen kézbesítés útján (személyesen vagy futárral), postai úton, vagy telefax útján kötelesek eljuttatni a címzett fél értesítési címére, illetve az általa megadott faxszámra. 2.
Mindegyik fél köteles az új értesítési címe közlésével haladéktalanul írásban bejelenteni a másik félnek, ha az értesítési címe megváltozott. A Felek értesítési címének mindaddig, amíg annak megváltozását az adott személy írásban nem jelentette be, az utolsóként megadott értesítési cím, ennek hiányában pedig a Szerződésben feltüntetett székhely (cím) minősül.
3.
A közvetlen kézbesítés útján eljuttatott nyilatkozatot akkor lehet kézbesítettnek tekinteni, ha a nyilatkozat átvételét a címzett írásban elismerte, vagy két tanú jelenlétében megtagadta. Az átvétel elismertnek minősül akkor is, ha az elismerést (a) a Hitelintézet esetében az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében dolgozó alkalmazottja tette; (b)
Ügyfél esetében a vele együtt élő cselekvőképes közeli hozzátartozója vagy élettársa tette.
4.
A Hitelintézet jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta a nyilatkozatban foglaltakat, ha arra a kézhezvételtől számított 8 naptári napon belül nem érkezett írásos észrevétel vagy kifogás.
5.
Az előző pontban meghatározott szabályok nem vonatkoznak a Felek számára jogot, kötelezettséget keletkeztető, törlő, ezek mértékét megváltoztató nyilatkozatokra. Azokat a küldeményeket, amelyek kézbesítésének tényéhez jogkövetkezmény fűződik, a Felek könyvelt küldeményként, tértivevénnyel kötelesek postára adni. A jelen pont szerinti postai úton megküldött küldeményeket a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett a nyilatkozatot nem vette át, a nyilatkozatot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A Hitelintézet által az Ügyfél
ismert legutolsó kézbesítési címre feladott postai küldemény a feladástól számított 5. munkanapon kézbesítettnek tekintendő, amennyiben azt a postai szolgáltató elköltözött / nem kereste / ismeretlen vagy cím elégtelen jelzéssel látta el. 6.
A telefax útján elküldött értesítés a küldő fél telefax activity reportjában szereplő időpontban tekintendő kézbesítettnek.
7.
Egyik Fél sem hivatkozhat arra, hogy a fentiek szerint kézbesítettnek tekintendő nyilatkozatról nem szerzett tudomást.
8.
A nyilatkozatok kézbesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a Felek értesítést vagy más dokumentumot küldenek egymás részére.
9.
A Hitelintézet a Szerződésben valamint jogszabályban meghatározott esetekben Hirdetmény útján is tájékoztathatja, értesítheti az Ügyfelet. A Hitelintézet ilyen formában értesíti az ügyfeleket különösen abban az esetben, ha az Üzletszabályzat, valamely ÁSZF, a Kondíciós lista illetve a Hirdetmény megváltozik. A Hirdetményeket azon a banki munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, amely napot megelőző banki munkanapon, az üzleti órák alatt a kifüggesztés megtörtént. A Hitelintézet a Hirdetményeit az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, a nyitvatartási időszak alatt, valamint a Honlapon hozzáférhetővé teszi.
10. A kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően az Ügyfél haladéktalanul értesíti a Hitelintézetet, ha valamely, a Hitelintézettől várt értesítés - különösen, ha az fizetési megbízások teljesítésére vagy pénzösszegek átvételére vonatkozik - nem érkezett meg időben. E kötelezettség elmulasztásának következményei az Ügyfelet terhelik. 11. Az Ügyfél által hibásan vagy hiányosan megadott adat miatt téves kézbesítésből eredő károk és többletköltségek az Ügyfelet terhelik. 12. A Hitelintézet okmányt, bankjegyet, értékpapírt, valamint egyéb értéket a tőle elvárható gondossággal és – az Ügyfél eltérő rendelkezése hiányában – a saját választása szerinti módon továbbít az Ügyfélnek, az Ügyfél költségére és kockázatára. 13. A számláról küldött kimutatást - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában elfogadottnak kell tekinteni, ha az Ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét.
IX. 13. A Hitelintézet információszolgáltatási kötelezettsége és információkérési joga a Központi Hitelinformációs Rendszerrel szemben (a továbbiakban: KHR) Jelen üzletszabályzatban használt fogalmak az alábbi jelentéssel bírnak:
Nyilvántartott személy: valamennyi olyan természetes személy, illetve vállalkozás, akinek vagy amelynek referenciaadatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli. Referenciaadat: bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személyazonosító adatait is, amelyet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás törvény alapján kezelhet. Referenciaadat-szolgáltató: A (i) hitel és pénzkölcsön nyújtása; (ii) pénzügyi lízing; (iii) elektronikus pénz kibocsátása, valamint olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak; (iv) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, biztosító, közraktár, a Diákhitel Központ, befektetési hitel nyújtása tevékenységet végző hitelintézet, a befektetési vállalkozás, valamint az értékpapír-kölcsönzést végző befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító, valamint a határon átnyúló szolgáltatást végző, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelező, ha a KHR-hez csatlakozott. Vállalkozás: a gazdasági társaság, fióktelep, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó, ide nem értve a referenciaadat-szolgáltatót. 13.1.
Általános szabályok
13.1.1. Az adatkérési igényben megjelölt Nyilvántartottra vonatkozó Referenciaadaton kívül a KHR-ből a Referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. 13.1.2. Természetes személy Referenciaadataira vonatkozó adatkérési igény kizárólag a 13.2.1 pont szerinti tájékoztatás megadásához, valamint az alábbiakra irányuló szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatalához használható fel: a) hitel és pénzkölcsön nyújtásra, b) pénzügyi lízingre, c) az elektronikus pénz kibocsátása, valamint olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, d) a kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, e) befektetési hitel nyújtása, f) Tpt-ben meghatározott értékpapír-kölcsönzés. 13.1.3. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás nyilvántartja a Referenciaadatot továbbító Referenciaadat-szolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét és a kapcsolattartásra jogosult személy nevét. Az egymás között történő adatátadás tényéről, időpontjáról és az átadott adatok köréről mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak, mind a Referenciaadat-szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartást a Referenciaadatok nyilvántartására vonatkozó, alábbi 13.1.3 pontban meghatározott időpontig kell kezelni. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás felelős a Referenciaadatok teljes körű és naprakész nyilvántartásáért, az adatbázis teljességéért és folyamatos fenntartásáért. A Referenciaadat-szolgáltató haladéktalanul köteles az általa kezelt Referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni. A Referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott Referenciaadatok módosulása esetén is fennáll, ha azokról tudomása van.
13.1.4. A referenciaadatok KHR-be történő átadását megelőzően a referenciaadat-szolgáltató beszerzi a természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e az adatai KHR-ből történő, más referenciaadat-szolgáltató általi - a 13.1.5 pont szerinti - átvételéhez. Ezt a hozzájárulást a természetes személy ügyfél - az adatok KHR-ben történő nyilvántartásának időtartama alatt - bármikor megadhatja. Nem szükséges az ügyfél hozzájárulása a 13.2.1.1-13.2.5 pontok alapján kezelt adatok átvételéhez. Ha az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, úgy a KHR a 13.5.1.1pontja és 13.5.1.2 pont a)-d)alpontjai, valamint a 13.5.1.5 pontja szerinti adatokat tartalmazza. A természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozata vonatkozik a természetes személy ügyfél valamennyi adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. Ha az ügyfél adatszolgáltatás tárgyát képező szerződései vonatkozásában az írásbeli nyilatkozata tartalmán a későbbiekben változtat, és írásbeli hozzájárulását visszavonja vagy megadja, úgy minden esetben a természetes személy időben legkésőbb keletkezett írásbeli nyilatkozata lesz irányadó minden adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. 13.1.5. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését megelőzően a referencia-adat szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól átveszi természetes személy ügyfél esetében: a) - ha írásbeli nyilatkozatában ahhoz előzetesen hozzájárult - a 13.5.1.1-13.5.1.4 pontjai szerinti referenciaadatokat, b) természetes személy ügyfél esetében - ha fenti írásbeli nyilatkozatában nem járult hozzá adatai lekérdezéséhez - a 13.5.1.5 pontja szerinti, továbbá a 13.2.1.1-13.2.5 alapján a KHR-ben nyilvántartott referenciaadatokat [13.5.1.2 pont e)-g) alpont, 13.5.1.3-13.5.1.4 pont]. 13.2.
A KHR-be történő adatátadás és a KHR-ben történő adatkezelés szabályai
13.2.1. A Referenciaadat-szolgáltató a 13.1.2 pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését követően írásban átadja a KHR részére a természetes személynek a 13.5.1.1 -13.5.1.2 pont a-d; és k. pontja szerinti Referenciaadatait. 13.2.1.1. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 13.5.1.1-13.5.1.2 pontja szerinti Referenciaadatait, aki a 13.1.2 pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésben, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói Hitelszerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt. Ugyanazon személy ezen pont szerinti szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni. 13.2.1.2. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 13.5.1.2 és 13.5.1.3 pontja szerinti Referenciaadatait, aki a 13.1.2 pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói Hitelszerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 274-277. §-ában vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 342., 343., 345. és 346. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.
13.2.1.3. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 13.5.1.1. és 13.5.1.4. pontja szerinti Referenciaadatait, akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi Iv. tv. 313/C. §-ában, vagy a 2012. évi C. törvény 374.§ (5) és 393.§-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. 13.2.2. 13.2.2.1. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja a Vállalkozásoknak a 13.1.2. pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésével kapcsolatos, a 13.5.2.1. és 13.5.2.2 pontja szerinti Referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több, mint harminc napon keresztül fennállt. 13.2.2.2. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a Vállalkozásnak a 13.5.2.1. és 13.5.2.3. pontja szerinti Referenciaadatait, amelynek fizetési számlájával szemben - fedezethiány miatt - harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül, egy millió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván. 13.2.2.3. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a Vállalkozásnak a 13.5.2.1. és 13.5.2.4. pontja szerinti Referenciaadatait, amely készpénzhelyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadat-szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette. 13.2.3. 13.2.3.1. A 13.2.1.1 és 13.2.2.2 pontban foglalt rendelkezések alkalmazása során a lejárt és meg nem fizetett tartozás összegének és időtartamának számítását abban az esetben is folyamatosan kell végezni, ha az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés egy másik Referenciaadat-szolgáltató részére átruházásra kerül. A szerződésből eredő követelést átruházó Referenciaadat-szolgáltató köteles a feladat teljesítéséhez szükséges valamennyi okiratot és információt átadni a követelést átvevő Referenciaadat-szolgáltató részére. 13.2.4. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a részére átadott Referenciaadatot "átruházás referenciaadat-szolgáltató részére" megjegyzéssel látja el, és feltünteti az átvevő Referenciaadat-szolgáltató adatait, ha a Referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelést egy másik Referenciaadat-szolgáltató részére ruházta át. 13.2.5. A Családi Csődvédelmi Szolgálat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja azoknak a természetes személynek az alábbi referenciaadatait, akik az adósságrendezési eljárásba Adósként, adóstársként vagy egyéb kötelezettként bevonásra kerültek: azonosító adatok: név, születési név, születési idő, hely, anyja születési neve, személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, lakcím, levelezési cím, elektronikus levelezési cím
az adósságrendezési eljárást kezdeményező Adós, adóstársa, továbbá az adósságrendezési eljárásban az Adós mellett résztvevő egyéb kötelezettre vonatkozóan: -
az adósságrendezési eljárásnak az adósságrendezési nyilvántartás szerinti ügyazonosító száma,
az adósságrendezési eljárás adatai: az adósságrendezési eljárás kezdeményezése benyújtásának dátuma, az adósságrendezési eljárás típusa (bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezés), az adósságrendezési eljárás kezdő dátuma: a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről a Családi Csődvédelmi Szolgálat által közzétett hirdetmény dátuma, vagy a bírósági adósságrendezést elrendelő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, az adósságrendezésben érintett főhitelező adószáma, megnevezése, az adósságrendezési eljárásban az adósságrendezés tárgyában történő megegyezés: a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrejöttének dátuma, vagy a bírósági adósságrendezési egyezséget jóváhagyó bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja, az adósságrendezési eljárás megszűnésének napja: a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelenségének a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentése napja, vagy a bírósági adósságrendezési eljárást elutasító bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapítása esetén az ezt megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, az Adós (adóstárs) mentesítéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, az Adóst mentesítő határozatot hatályon kívül helyező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, az adósságrendezésnek az Adós, adóstárs mentesülése nélküli megszüntetéséről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, a bíróságon kívüli adósságrendezés sikeres lezárásának a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentése napja, az adósságrendezési eljárás szakaszai: „Kezdeményezés benyújtása”, „Kezdeményezett”, „Megegyezett”, „Lezárt” az ügyfél érintettsége: Adós, adóstárs, az adósságrendezési eljárásban részt vevő egyéb kötelezett. A fenti Referenciaadatok adatátadásáról a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás írásban értesítést küld azon Referenciaadat-szolgáltatók részére, akik az érintett természetes személyhez tartozóan a KHR-ben az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések alapján fennálló követeléssel rendelkeznek. A Családi Csődvédelmi Szolgálat és a referenciaadat adatátadását elvégző Referenciaadat-szolgáltató a nyilvántartott személyről a szerződés illetve az adósságrendezési eljárás időtartalma alatt értesítést kérhet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól a 13.2.1.1-13.2.5. pont alapján kezelt adatokban bekövetkezett változásról, a nyilvántartott személynek az 13.3.3 pontban meghatározott, illetve a természetes személyek adósságrendezési eljárásának kezdeményezésekor tett nyilatkozata alapján. 13.2.6. 13.2.6.1. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás - a 13.2.6.3 pontban foglalt kivétellel - a Referenciaadatokat a 13.2.6.2 pontban meghatározott időponttól számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a Referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli. 13.2.6.2. Az 13.2.6.1. pontban meghatározott határidő számításának kezdete: a 13.2.1.1 pont szerinti esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, a 13.2.1.1. pont szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év vége, ha a tartozás nem szűnt meg, az adat átadásának időpontja a Hiba! A hivatkozási forrás nem található.., a 13.2.3. és a 13.2.4 pont szerinti esetben, az adat átadásának időpontja a 13.2.1.1, a 13.2.1.2., a 13.2.1.3. és a 13.2.4. szerinti esetben, a követelések sorba állításának megszűnési időpontja a 13.2.2.2 pontja szerinti esetben, a Vállalkozásnak a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződése megszűnésének időpontja,
a 13.2.5 szerinti esetben az adósságrendezési eljárás megszűnésének dátuma: fa) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelensége Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentésének napja, fb) a bírósági adósságrendezési eljárást elutasító bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja, fc) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma, fd) a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnését megállapító bírósági határozat esetén az ezt megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma, fe) az Adós (adóstárs) mentesítéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma, ff) az Adóst mentesítő határozatot hatályon kívül helyező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, fg) az adósságrendezésnek az Adós, adóstárs mentesülése nélküli megszüntetéséről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma, fh) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikeres lezárásának a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentése napja. 13.2.6.3. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a Referenciaadatot, ha az jogellenesen került a KHR-be. A 13.2.1 pont szerint átadott referencia-adatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a szerződéses jogviszony megszűnését követően egy munkanapon belül véglegesen és vissza nem állítható módon törli, kivéve, ha a nyilvántartott természetes személy a szerződés megkötésekor vagy a szerződés fennállása során - a referenciaadat-szolgáltató útján - írásban kérte a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól, hogy adatait a pénzügyi vállalkozás a szerződéses jogviszony megszűnését követő legfeljebb öt évig kezelje. A jogviszony megszűnését követő adatkezeléshez való hozzájárulás a szerződéses jogviszony megszűnéséig a referenciaadatszolgáltató útján, azt követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül, írásban bármikor visszavonható. 13.3.
Ügyfélvédelem
13.3.1. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés előkészítése során a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a szerződés megkötése ügyében eljáró természetes személyt a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, arról, hogy adatai a 13.2.1 pont szerint átadásra kerülnek, valamint a 13.2.1.113.2.5. pont szerint átadásra kerülhetnek. 13.3.2. A 13.2.1.1 pont szerinti adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a természetes személyt arról, hogy a 13.5.1.1. és 13.5.1.2 pontja szerinti referenciaadatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének. 13.3.3. A természetes személy a szerződés megkötésekor aláírásával igazolja, hogy a részére a 13.3.1. pont alapján nyújtott tájékoztatást tudomásul vette. 13.3.4. A referenciaadat-szolgáltató a vállalkozások részére - az adatátadás céljának, az átadandó adatok körének, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás további referenciaadatszolgáltatók részére is átadhatja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adások és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében, - a szerződés megkötését megelőzően írásbeli tájékoztatást köteles adni arról, hogy a 13.2.2.1– 13.2.2.3 pontban meghatározott esetben referenciaadataik bekerülnek a KHR-be.
13.3.5. A referenciaadat-szolgáltató a tárgyhót követő ötödik munkanapig átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére 13.5.1.2 pontjának j) és k) alpontja, illetve 13.5.2.2 pontjának k) és l) alpontja szerinti adatot. 13.3.6. A referenciaadat-szolgáltató a 13.3.5 pont szerinti referenciaadatot kivéve, valamennyi e törvény szerinti, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadását követő legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott természetes személyt az adatátadás megtörténtéről. 13.3.7. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a tájékoztatási kötelezettségét - ha a nyilvántartott személy ezt kéri - elektronikus adatközlés útján is teljesítheti. 13.3.8. A referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott referenciaadatok módosulása esetén is fennáll. Ebben az esetben a referenciaadat-szolgáltató az adatot az arról való tudomásszerzést követő öt munkanapon belül írásban átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére. 13.3.9. Amennyiben a nyilvántartott személy az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés hatálya alatt Előtörlesztést teljesít, a referenciaadat-szolgáltató az Előtörlesztést követő öt munkanapon belül átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére 13.5.1.2 pont i) alpontja, illetve 13.5.2.2 pont j) alpontja szerinti adatot. 13.3.10. Ha a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás adatot szolgáltat a Magyar Nemzeti Bank részére, a továbbított adatok érintettel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszi. 13.3.11. Bármely Referenciaadat-szolgáltatónál bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely Referenciaadat-szolgáltató adta át. A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel. 13.3.12. A Referenciaadat-szolgáltató a tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely öt napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a Referenciaadat-szolgáltatónak, amely azt, a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőnek. 13.4.
Kifogás és peres eljárás szabályai
13.4.1. 13.4.1.1. A Nyilvántartott kifogást emelhet Referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a Referenciaadat helyesbítését, illetve törlését. 13.4.1.2. A Nyilvántartott a 13.4.1.1. pontban foglalt kifogást a) a kifogásolt Referenciaadatot a KHR-t kezelő Referenciaadat-szolgáltatóhoz, vagy b) a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz nyújthatja be.
pénzügyi
vállalkozásnak átadó
13.4.1.3. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást - a nyilvántartott egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles ahhoz a Referenciaadat-szolgáltatóhoz megküldeni, amely a kifogásolt Referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta, kivéve, ha a Referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés átruházására másik Referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a Referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. 13.4.1.4. A Referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak kézhezvételét követő öt napon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a Nyilvántartottat írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül tájékoztatni. 13.4.1.5. Ha a Referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő Referenciaadatot - a Nyilvántartott egyidejű értesítése mellett - a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles átvezetni. 13.4.1.6. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki a kifogást, ha a referenciaadatszolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. 13.4.1.7. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan Referenciaadatszolgáltatót, amelynek a nyilvántartottról a helyesbítést vagy törlést megelőzően Referenciaadatot továbbított. 13.4.2. 13.4.2.1. A Nyilvántartott Referenciaadatainak átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a Referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a 13.4.1.4 pontban meghatározott tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a Nyilvántartott lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye. 13.4.2.2. A Nyilvántartottat a 13.4.2.1 pont szerinti keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a Referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani. 13.4.2.3. A 13.4.2.1-13.4.2.2. pont szerinti perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az alábbi 13.4.2.4- 13.4.5 pontokban részletezett eltéréssel kell alkalmazni. 13.4.2.4. A bíróság a keresetlevelet a Pp. 124. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak tekintetében haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított három napon belül megvizsgálja és - amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitűzésére alkalmas intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább három nappal megelőzze. Az első tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik munkanapra kell kitűzni. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése
alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére (Pp. 124. §) a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást nyolc munkanapon belül kell megtartani. 13.4.3. 13.4.3.1. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítását az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott Referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani. 13.4.3.2. A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során elrendelheti a Referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. 13.4.3.3. Ha a bíróság a Referenciaadatok zárolását rendelte el, akkor az erre vonatkozó határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a Referenciaadatokat zárolni kell. 13.4.3.4. A perben a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy a pert más perrel egyesíteni nem lehet, továbbá a perben viszontkeresetnek nincs helye. 13.4.3.5. A perben az eljárás szünetelésének csak abban az esetben van helye, ha a felperes a megadott lakcímről nem idézhető, illetőleg ismeretlen helyre költözött, és az alperes hirdetményi idézést nem kér, vagy az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, vagy ha hirdetményi idézésnek volna helye, és a fél ezt nem kéri. 13.4.4. 13.4.4.1. A Referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a Referenciaadat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének a törvényben meghatározott feltételei fennálltak. E körben a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a Referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli. 13.4.4.2. Az ítélet jogerőre emelkedéséig a Referenciaadat kezelését akkor is zárolni kell, ha az elsőfokú ítélet a Referenciaadat törlését rendelte el. 13.4.4.3. A Referenciaadat kezelésének zárolását, a zárolás megszüntetését, illetve a Referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani. 13.4.4.4. A bíróság a Referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerős határozatát a Magyar Nemzeti Banknak is megküldi. 13.4.5. A 13.4.3.1..-13.4.4.4pontban foglalt rendelkezések a másodfokú eljárásban is megfelelően irányadók. 13.5.
A központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartható adatok
13.5.1. Természetes személyekkel kapcsolatban nyilvántartható adatok: 13.5.1.1. Azonosító adatok: a) név, b) születési név, c) születési idő, hely, d) anyja születési neve,
e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, f) lakcím, g) levelezési cím h) elektronikus levelezési cím. 13.5.1.2. A 13.1.2 a)-d) pontokban meghatározott szolgáltatásra, valamint a hallgatói hitelre vonatkozó szerződési adatok: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) ügyféli minőség (Adós, adóstárs) d) a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, e) 13.2.1.1 pontban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja, f) a 13.2.1.1 pontban bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, h) a követelés másik Referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés i) Előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme j) a fennálló tőketartozás összege és pénzneme, k) a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. 13.5.1.3. A 13.1.2 a)-d) pontokban meghatározott szolgáltatásra vonatkozó szerződés, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói Hitelszerződés kezdeményezésére vonatkozó adatok: a) az igénylés elutasításának időpontja, indoka, b) okirati bizonyítékok, c) jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma. 13.5.1.4. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok: a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma), b) a letiltás időpontja, c) a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege, d) a jogosulatlan felhasználások száma, e) az okozott kár összege, f) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, g) perre utaló megjegyzés.
a) b) c) d)
13.5.1.5. A hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok: a nyilatkozat kelte (hely, dátum), a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai, az ügyfél azonosító adatai, a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés 13.5.2. Vállalkozásokkal kapcsolatban nyilvántartható adatok: 13.5.2.1. Azonosító adatok: a) cégnév, név, b) székhely, c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám,
d) adószám. 13.5.2.2. A 13.1.2 a)-d) pontokban meghatározott szolgáltatásra vonatkozó szerződési adatok: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) a szerződés megszűnésének módja, d) a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, e) a 13.2.2.1 pontban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja, f) a 13.2.2.1 pontban meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege, h) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja, i) a követelés másik Referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés j) Előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, valamint pénzneme, k) fennálló tőketartozás összege és pénzneme, l) a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. 13.5.2.3. Azon pénzforgalmi számlákkal kapcsolatos adatok, amelyeken követeléseket tartottak nyilván: a) a szerződés azonosítója (száma), b) a sorba állított követelések összege és devizaneme, c) a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja, d) perre utaló megjegyzés.
sorba
állított
13.5.2.4. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésre vonatkozó adatok: a) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja, b) perre utaló megjegyzés.
X. 14. Jogviták rendezése, alkalmazandó jog 1.
A és az Ügyfél a közöttük létrejött Szerződésből származó értelmezési és egyéb vitás kérdéseket békés úton törekszenek rendezni.
2.
Amennyiben a Felek közöttük felmerült vitás kérdést nem tudják békés úton rendezni, a Szerződésből eredő jogvita eldöntésére - a Felek erre vonatkozó, kifejezett eltérő megállapodása hiányában - a magyar bíróságok rendelkeznek hatáskörrel.
3.
Az Ügyfél és a Hitelintézet közötti jogviszonyokra - ellentétes kikötés hiányában - a magyar anyagi és eljárási jogot kell alkalmazni.
