Ügyféltájékoztató...4. Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)...6

Tartalomjegyzék

Ügyféltájékoztató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6

Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei (MGAKF) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 I. A biztosított veszélyek és károk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 II. A biztosított vagyontárgyak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13 III. A kockázatviselés helye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13 IV. A biztosított kármegelõzési és változásbejelentési kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13 V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14 VI. Kárkifizetés, kártalanítási összeg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14 VII. A kiadások, többletköltségek megtérítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15 VIII. A kártalanítás korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 IX. Szakértõi eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 X. A biztosítási összeg változása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 Külön feltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16

Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékes víz biztosításának különös feltételei (MGVVKF) . . . . . . . . . . . . . . I. A biztosított veszélyek és károk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II. A biztosított vagyontárgyak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III. A kockázatviselés helye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV. A biztosított kármegelõzési é változásbejelentési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VI. Kárkifizetés, kártalanítási összeg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VII. A kiadások, többletköltségek megtérítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VIII. A kártalanítás korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IX. Szakértõi eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . X. A biztosítási összeg változása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Külön feltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

.21 .21 .21 .22 .22 .22 .22 .23 .24 .24 .24 .25

Mezõgazdasági gazdálkodók betöréses lopás és rablás biztosításának különös feltételei (MGBKF) . . . . . . . . I. A biztosított veszélyes és károk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II. A biztosított vagyontárgyak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III. A kockázatviselés helye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV. A biztosított kármegelõzési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VI. Kárkifizetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VII. A kiadások megtérítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VIII. A kártalanítás korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IX. Szakértõi eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . X. A biztosítási esemény során eltulajdonított vagyontárgyak megkerülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XI. A biztosítási összeg változása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Külön feltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

.29 .29 .30 .30 .30 .30 .31 .31 .32 .32 .32 .32 .33

Mezõgazdasági gazdálkodók felelõsségbiztosítási szabályzata (MGFSZ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35 A felelõsségbiztosítás általános feltételei (FESZ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I. A biztosítási esemény és a kockázatviselés tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II. A kockázatviselés terjedelmének változása a biztosítás hatálya alatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III. A biztosítási szerzõdés területi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV. A biztosítási védelem idõbeli hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V. A biztosítási összeg és a szolgáltatás tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VI. Kizárások a kockázatviselés körébõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VII. A biztosított kötelezettségei, a biztosító meghatalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VIII. A biztosítási kártérítési igény feletti rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IX. Alvállalkozó biztosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

–2–

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

.35 .35 .35 .35 .35 .36 .36 .37 .37 .37

X. A biztosítási díj, a kockázatviselés kezdete és vége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XI. A biztosítási díjszabás alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XII. Bírósági illetékesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XIII. A kár- és egyéb bejelentések helye és módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XIV. Elévülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XV. A biztosító megtérítési igénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

.37 .38 .38 .38 .38 .38

A felelõsségbiztosítás kiegészítõ feltételei (KFESZ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .39 A) Üzemeltetési felelõsségbiztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .39 I. A kockázatviselés tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .39 II. Egyes tevékenységekre vonatkozó kiegészítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .39 B) Munkáltatói felelõsségbiztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .39 I. A kockázatviselés tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .39 II. Kizárások a kockázatviselés körébõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40 C) Mezõ- és erdõgazdasági, valamint állattartói tevékenységek felelõsségbiztosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40 I. A jelen részhez kapcsolódó általános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40 II. Mezõ- és erdõgazdasági üzemek felelõsségbiztosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40 III. Állattartói felelõsségbiztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40

Mezõgazdasági gazdálkodók szállítmánybiztosításának különös feltételei (MGSZKF) – éves, átalánybiztosítás . . . I. A biztosítás tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II. A biztosítás területi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III. A biztosított veszélyek és károk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV. Kizárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V. A kockázatviselés kezdete és vége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VI. A biztosítási összeg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VII. A szállítóeszköz alkalmassága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VIII. A kárigény benyújtásához és érvényesítéséhez szükséges okmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IX. A biztosítási összeg változása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . X. A jármûvek leállítása és/vagy cseréje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

.41 .41 .41 .41 .41 .42 .42 .42 .42 .42 .42

Állatállományok katasztrófa-biztosításának különös feltételei (ÁKB-2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .43 I. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .43 II. Szerzõdõ/Biztosított . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .43 III. Biztosítási események . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .43 IV. A biztosítható állatok köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .43 V. A biztosítási szerzõdés létrejötte és tartama . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .43 VI. A kockázatviselés kezdete, a kockázatviselés helye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .44 VII. Kockázatviselésbõl kizárt események . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .44 VIII. A biztosítási díj megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .44 IX. A szerzõdõ/biztosított kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .44 X. A biztosító szolgáltatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .44

–3–

A Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság ügyféltájékoztatója Tisztelt Partnerünk! Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerzõdés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársasághoz fordult. Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk fõbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkrõl, felügyeleti szervünk megnevezésérõl és székhelyérõl, az ügyfélpanaszoknak a Felügyelethez, a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséghez vagy a békéltetõ testülethez való elõterjesztésének lehetõségérõl, a bírói út igénybevételérõl, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival. Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képezõ – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása elõtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, köztük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerzõdéskötési szándékát kifejezõ jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerzõdésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat. 1. A Generali-Providencia Biztosító Rt. – új cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján. A társaság alaptõkéje (jegyzett tõkéje): A társaság székhelye: Telefon: A társaság egyedüli részvényese: Székhelye:

4 500 000 000 Ft 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44. (36-1) 301-7100 Generali Holding Vienna AG A–1010 Wien, Landskrongasse 1–3.

2. A biztosítási szerzõdésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjéhez, ügyvitelirányítási központjainkhoz, ügyfélszolgálati irodáinkhoz, Személybiztosítási Kompetencia Központjainkhoz, illetõleg a TeleCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon készséggel állnak az ön rendelkezésére. Információt és támogató útmutatást talál a www.generali.hu címen is. Amennyiben munkatársaink segítõ közremûködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság Vezérigazgatóságán mûködõ Ügyfélkapcsolati Központnál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – személyesen vagy írásban élhet bejelentéssel. 3.

A biztosító felügyeleti szerve: Székhelye: Levélcím: Központi telefonszám: Helyi tarifával mûködõ kék szám: Központi fax:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (Krisztina Plaza) 1535 Budapest, 114. Pf. 777. 489-9100 (06-40) 203-776 489-9102

4. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalapvetõbb szabályokat a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza. A fogyasztóvédelem országos hatáskörrel rendelkezõ, a fõvárosi és megyei fogyasztóvédelmi felügyelõségek szakmai irányítását is ellátó központi szerve: Fogyasztóvédelmi Felügyelõség Székhelye: 1088 Budapest, József krt. 6. Telefon: 459-4800 Fax: 210-4677 A biztosítási szerzõdés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében kérelmet terjeszthet elõ a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes békéltetõ testületnél. A testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. A permegelõzõ, konfliktuskezelõ, vitarendezõ eljárások közül – a békéltetetõ testületi eljáráson kívül – közvetítõi eljárást is kezdeményezhet a közvetítõi tevékenységrõl szóló 2002. évi LV. törvény alapján. A fogyasztó a biztosítási szerzõdésbõl eredõ igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellõzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak. 5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzõdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzõdésbõl származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet. A biztosító ügyfelének minõsül a szerzõdõ, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerzõdésre ajánlatot tesz. Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok: – a biztosító ügyfelének személyi adatai; – a biztosított vagyontárgy és annak értéke; – a biztosítási összeg; – élet-, baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatok; – a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje; – a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tény és körülmény. 6. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ.

7. A biztosítási titok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha – a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró felügyelettel, b) a folyamatban lévõ büntetõeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, c) büntetõügyben, polgári ügyben, valamint csõdeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel, e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettség alá esõ kifizetésrõl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a biztosítóval, biztosításközvetítõvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítõ vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítõi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyi hatósággal, j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetõ hivatallal, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülõ szerzõdési állomány tekintetében az átvevõ biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelõ szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzõvel, p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítõvel, szaktanácsadóval szemben, ha az a)–j) és n) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzõdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A k), l), m) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minõsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is, q) ha a biztosító az általa foganatosított korlátozó intézkedésekrõl az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erõforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, továbbá az Európai Uniót létrehozó szerzõdés 15. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erõforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot. 9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét – az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekbõl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, – fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fõirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak, – a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minõsülõ adatok átadása, – az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítõ felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történõ adatátadás. 10. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelõ) történõ adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor. 11. Társaságunk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idõtartamáról, az adatfeldolgozó nevérõl, címérõl, székhelyérõl és az adatkezeléssel összefüggõ tevékenységérõl, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. A törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban átvezetni köteles. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzõdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. 12. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerzõdésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendõ díjra, a biztosító szolgáltatására, illetõleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket. 13. A – – –

biztosítási ajánlat aláírása elõtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következõket: a megkötendõ biztosítási szerzõdésre, a szerzõdõ felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzõdési feltételek és záradékok elõírásai az irányadók, kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követõen aláírni, a jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.

14. A biztosítási szerzõdésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg vagy jogszabály eltérõen nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

A sikeres együttmûködés reményében:

Generali-Providencia Zrt.

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

Ezen általános feltételek alapján a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (továbbiakban: biztosító) – az egyes biztosítások különös feltételei szerint – meghatározott jövõbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétõl függõen, a biztosítási szerzõdésben kikötött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerzõdõ (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellenében.

6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerzõdés eltér a biztosítási feltételektõl, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek megfelelõen módosítsák. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhezvételétõl számított 15 napon belül a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja.

I. Szerzõdõ/Biztosított III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya 1. Vagyonbiztosítási szerzõdést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerzõdést érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: szerzõdõ). 2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerzõdés teljes idõbeli hatálya alatt fenn kell állnia. II. A biztosítási szerzõdés létrejötte 1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési idõpontban lép hatályba. 2. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ (biztosított) ajánlatától eltér és az eltérést a szerzõdõ (biztosított) 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerzõdés a kötvény tartalmának megfelelõen jön létre. A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerzõdõ (biztosított) figyelmét felhívni. Lényeges eltérésnek minõsül különösen a kockázatviselés idõpontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke. 3. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerzõdõ (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõen jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési idõpontban lép hatályba. A biztosító a biztosítási kötvényt a szerzõdés e módon történõ létrejötte esetén is köteles a szerzõdõ (biztosított) részére kiszolgáltatni. 4. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már elõlegként befizetett díjat a szerzõdõnek (biztosítottnak) haladéktalanul visszafizeti. 5. Amennyiben a biztosítást a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI törvény 32. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzõdõ (biztosított) képviselõjének minõsülõ biztosítási alkusz (bróker, makIer) közvetíti, akkor a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt követõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerzõdõ (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.

1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton a szerzõdõ (biztosított) által a kockázatviselés (hatályba lépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerzõdõ (biztosított) a biztosítás elsõ díját, illetõleg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, a biztosító képviselõjének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak (a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 32. § (3) bekezdés) elismervény ellenében átadja, illetõleg ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, és a biztosítási szerzõdés a II. fejezetében meghatározott valamelyik módon létrejön. 2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdõ idõpont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerzõdõ (biztosított) által történt aláírását követõ nap 0. órája. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés legkorábbi idõpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történõ átadását követõ nap 0. órája jelölhetõ meg. A felek ettõl eltérõ kockázatviselési kezdõ idõpontban is megállapodhatnak. 3. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerzõdés ellenkezõ kikötést nem tartalmaz – kizárólag a Magyar Köztársaság területére terjed ki. IV. A biztosítási szerzõdés tartama 1. A biztosítási szerzõdés, ha a felek írásban másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú. 2. A biztosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – amennyiben az a hónap elsõ napjára esik – a biztosítási szerzõdés létrejöttének napja, egyéb esetben a következõ hónap elseje. V. Biztosítási összeg / Biztosítási érték A biztosító szolgáltatási kötelezettsége 1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerzõdõ (biztosított) által a biztosítási szerzõdésben megjelölt értéke. 2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis. 3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltételek elõírásai alapján kerül megállapításra.

–6–

4. Ha a szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötés idõpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerzõdéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerzõdéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szolgáltatást. Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók. 5. A biztosítót a biztosítási szerzõdés érvényes része utáni biztosítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszörös biztosítás esetén is megilleti. 6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg. 7. A biztosítási szerzõdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerzõdõ felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak: a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felsõ határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg. b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerzõdéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felsõ határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra. 8. A túlbiztosítás, illetõleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerzõdés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani. 9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával; b) akár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja. Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási idõszak alatt több esetben fordul elõ biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minõsülnek az azonos okokra visszavezethetõ események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn. A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerzõdõ (biztosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkezõ esetben a biztosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szerzõdõ teljes egészében maga viselje a megállapodás szerinti önrészt. VI. A biztosítási díj megfizetése 1. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, minden késõbbi díj pedig annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni. 2. Ha a biztosítási szerzõdést nem a biztosított, hanem az õ javára harmadik személy köti (I. pont), a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetõleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerzõdõ felet terheli.

3. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerzõdõ fél helyébe lép, a folyó biztosítási idõszakban esedékes díjakért a szerzõdõ féllel egyetemlegesen felelõs. VII. A szerzõdõ/biztosított közlési és változás bejelentési kötelezettsége 1. A szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett; de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel. 2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a bekövetkezéstõl számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett körülmény módosulását, de különösen: a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékû változását, ami a biztosítási szerzõdésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerzõdésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni; b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött; c) a biztosított vagyontárgyakat terhelõ bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével; d) a biztosított vagyontárgyak más számára történõ használatba adását; e) ha a kármegelõzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt; f) a biztosított vagyont érintõ csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását; g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezését, új gyártási ág vagy technológia bevezetését; h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi idõtartamra történõ leállítását (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket; i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló tényezõk módosulását. 3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetõleg a biztosítási szerzõdés további változás bejelentési kötelezettséget is elõírhatnak. 4. A biztosító jogosult a szerzõdõnél (biztosítottnál) a kármegelõzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tûzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttmûködve, a helyszínen is bármikor ellenõrizni. 5. A közlésre, illetõleg változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szerzõdõ (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. 6. A szerzõdõ és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetõleg bejelentésre köteles lett volna. 7. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben, illetõleg a szerzõdés részét képezõ biztosítási feltételekben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek

–7–

értelmében nem vállalhatja – a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja. 8. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Erre a következményre a szerzõdõt (biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. 9. Ha a biztosító a 7–8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad. VIII. A biztosítási esemény A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítás eseményekre terjed ki, amelyeket a szerzõdés vagy a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget. IX. Kárbejelentés, kárrendezés 1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövetkezését haladéktalanul, de legkésõbb a felfedezésétõl számított 2 munkanapon belül a biztosítási szerzõdést kezelõ biztosító egységnek írásban bejelenteni. A tûz- és robbanáskárt hatósági elõírás szerint a szerzõdõ (biztosított) köteles a tûzoltóságnak is jelenteni. Betöréses lopás és rablás esetén a szerzõdõ (biztosított) köteles rendõrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzõkönyvben rögzíttetni. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: a) a káresemény idõpontját, helyét és a káresemény rövid leírását, b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését, c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét), d) a kárrendezésben közremûködõ – a szerzõdõt (biztosítottat) képviselõ – személy vagy szervezet nevét, e) köteles továbbá a tûzoltóságnak tett bejelentés, illetõleg rendõrségi feljelentés (jegyzõkönyv) egy másolati példányát csatolni. A szerzõdõ (biztosított) köteles ezen felül a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetõvé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenõrzését. Kötetes továbbá a nyomozást megszüntetõ határozatot, vádemelés esetén a vádiratot (vádindítványt), valamint a tûzrendészeti hatóság által kiadott okiratot a biztosító részére eljuttatni. 2. Amennyiben a szerzõdõ (biztosított) az 1. pontban elõírt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke, és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények, kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be. 3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerzõdõ (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésõbb a kárbejelentéstõl számított 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. 4. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

5. Ha a biztosító részérõl a kárbejelentés kézhezvételétõl számított 5 napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, akkor a szerzõdõ (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt elõzetes egyeztetést követõen, további 30 napig változatlan állapotban meg kell õrizni. 6. A szerzõdõnek (biztosítottnak) a kár összegét hitelt érdemlõen bizonyítható dokumentumokat – a biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának a kérésére – bármikor rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben a szerzõdésre vonatkozó különös feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követõ 15. napon esedékes. 7. A szerzõdõ felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértõ által történõ megállapítását. A független szakértõ költségét a megbízó elõlegezi, illetõleg viseli. 8. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja, a) ha kétség merül fel a szerzõdõ (biztosított), illetõleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát illetõen, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig; b) ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szerzõdõ (biztosított) ellen büntetõeljárás indult, az eljárás befejezéséig. 9. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetõeszközben (forintban) fizeti meg. 10. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerzõdõ (biztosított) kérésére elõleget folyósíthat. X. Mentesülés 1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a) a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél; b) a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk (hozzá tartozónak minõsül: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelõszülõ, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa); c) a biztosítottnak vezetõ, a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltõ alkalmazottja(i), illetõleg megbízottja(i); d) a biztosított vállalkozás vezetõje/vezetõi, a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végzõ tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. 2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell. 3. A károk megelõzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai, továbbá a biztosító általános és különös feltételeiben rögzített elõírásai mindenkor irányadók. Ha a szerzõdõ vagy biztosított a kármegelõzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelõ vagy megtévesztõ adatokat közölt, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

–8–

4. Ha a biztosító a kármegelõzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogosult a biztosítási szerzõdés módosítására javaslatot tenni, illetõleg a szerzõdést felmondani.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett kártalanítási öszszeget vissza kell fizetnie. XIII. Elévülés

XI. A biztosítási szerzõdés megszûnése 1. A határozatlan idõtartamra kötött biztosítási szerzõdést a felek a biztosítási idõszak végére 30 napos határidõvel felmondhatják.

A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl számított egy év alatt évülnek el. XIV. Egyéb rendelkezések

2. A felek a biztosítási szerzõdésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják. 3. Ha a szerzõdés három évnél hosszabb idõre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított idõtartam eltelte elõtt is felmondható, a negyedik évtõl kezdve a biztosítási szerzõdést bármelyik fél felmondhatja. 4. A határozott idõtartamra létrejött biztosítási szerzõdés a tartam lejáratakor akkor is megszûnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerzõdés megszûnését követõ idõszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti. 5. A biztosítási szerzõdés az elsõ biztosítási díj, illetõleg az egyszeri biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap, folytatólagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerzõdõ (biztosított) halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. 6. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az elsõ díj, illetõleg az egyszeri biztosítási díj esedékességétõl számított 30 nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlésével a szerzõdõt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja. 7. A díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõdést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszûnt szerzõdés törlésének tényérõl a biztosító a szerzõdõt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti. 8. Ha a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része – a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül – a hónap utolsó napjával megszûnik. 9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

10. A biztosítási szerzõdés megszûnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

1. A szerzõdõ felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerzõdés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni. 2. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító szerzõdést kezelõ egységének jut a tudomására. 3. Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók. XV. Adatkezelés és adatvédelem 1. A biztosító a feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni: a) a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett és károsult) személyi adatait, b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét, c) a biztosítási összeget, d) baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatokat, e) a kifizetett biztosítási (kártérítési) összeg mértékét és a kifizetés idejét, f) a biztosítási szerzõdés létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tényt és körülményt. 2. A biztosítót az általa kezelt, biztosítási titoknak minõsülõ adatok tekintetében idõbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség a biztosító tulajdonosain, vezetõin, alkalmazottain kívül kiterjed mindazokra, akik a biztosítási titokhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 3. A biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. 4. A biztosító köteles a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.

XII. Törvényi engedményi jog 1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelõs személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élõ hozzátartozó.

–9–

Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei (MGAKF)

a) a biztosított épületbe, az épületben található biztosított vagyontárgyakba, vagy a szabadban lévõ biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapó villám erõ- és hõhatása okoz, illetve b) az épületet ért villámcsapás hatása okoz az épületen belül található biztosított vagyontárgyakban, amennyiben az épületen az a) pontban leírt károsodás jelentkezik.

A Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (továbbiakban: biztosító) ezen feltételek alapján kötött biztosítási szerzõdésben arra vállal kötelezettséget, hogy – a feltételekben részletezett módon és mértékben – megtéríti a biztosított részére a biztosítási szerzõdésben felsorolt biztosított vagyontárgyakban a feltételek szerinti biztosítási események bekövetkezése által keletkezett károkat. Jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

Mezõgazdasági, illetve állattartói tevékenységhez használt és biztosított elektromos készülékeknél és berendezéseknél a biztosító kockázatviselése káreseményenként legfeljebb 100 000 Ft-ig kiterjed azokra a károkra, melyek a biztosítási helyet körülvevõ 500 m-es körzeten belül becsapódó villám miatt kialakult túlfeszültség vagy indukció folytán következtek be.

I. A biztosított veszélyek és károk I/I. Tûzbiztosítás (tûzkockázatok) 1. A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt a tûz, villámcsapás és robbanás által okozott károkra. 2. Tûz biztosítási esemény alatt olyan tûzeset értendõ, amikor a tûz nem rendeltetésszerû tûztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerõbõl tovaterjedni képes. Biztosítási értelemben nem tekintendõ tûznek, és így nem minõsülnek biztosítási eseménynek az alábbi okok miatt bekövetkezett károk: a) a gyulladási hõmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölõdés, szín- és alakváltozás, olvadás, zsugorodás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat, kivéve, ha ezek az 1. pont szerinti esemény következményei; b) a biztosított vagyontárgyakat megmunkálási vagy egyéb célú (pl. fõzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos tûznek vagy hõkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ide értve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben vagy amelyeken keresztül hasznos tüzet, hõt vagy füstöt állítanak elõ, közvetítenek vagy vezetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tûztérbe dobták vagy azok tûztérbe estek; c) a tûzkár nélküli füst- és koromszennyezõdésbõl származó károk; d) a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására – akár fényjelenséggel, akár anélkül – keletkezõ rendellenességek (pl. túláram, túlfeszültség, zárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérõ-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása); e) ha a kárt lánggal égés hiányában olyan gyulladási hõ okozta, amely önerejébõl nem képes tovaterjedni (pl. világítótestek vagy hõsugárzók, égõ dohány vagy izzó széndarabok stb. által okozott perzselési károk)

4. Robbanás a gázok vagy gõzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen megnyilvánuló erõhatás. Egy nyomástartó edény (tartály, kazán, csõvezeték) esetében biztosítási értelemben robbanás csak akkor áll fenn, ha az edény falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen egyenlítõdik ki. A robbanóanyagok által okozott robbanáskárokat csak akkor téríti meg a biztosító, ha a robbanóanyagok a szerzõdõ (biztosított) tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenõrizhetetlen módon kerültek a kockázatviselési helyre, vagy ha a szerzõdõ felek (a biztosító és a szerzõdõ) errõl külön megállapodtak. A biztosítás értelmében robbanóanyagnak számít – függetlenül attól, hogy a gyakorlatban lövészet vagy robbantás céljára használják vagy nem – minden robbanékony szilárd vagy folyékony anyag, vagy ezek keverékei, ha a robbanás folyamata és viszonylagos hatása alapján megfelel a robbantás- és lövészeti technikában alkalmazott robbanóanyagok robbanásainak. A szomszédos, nem a biztosított tulajdonában levõ, vagy egyéb szerzõdéses jogviszony alapján nem a biztosított rendelkezésére bocsátott létesítményekben bekövetkezõ robbanóanyagrobbanás által okozott károkra vonatkozóan csak akkor van szükség külön megállapodásra a kockázatviselés kiterjesztését illetõen, ha a biztosítottnak már elõzõleg is tudomása volt, vagy tudomása kellett, hogy legyen az ott lévõ robbanóanyagok létezésérõl vagy használatáról.

Abban az esetben, ha a b) és d) pontok szerinti okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyuIladnak (átterjedõ tûz), a biztosító megtéríti az átterjedõ tûz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat. 3. Villámcsapás okozta kárnak csak azon károk tekintendõk, amelyeket

– 10 –

Biztosítási értelemben nem tekintendõ robbanásnak és így nem minõsül biztosítási eseménynek, ha a kár az alábbi okok miatt következett be: a) a belsõ égésû motorok égésterében fellépõ robbanások, valamint elektromos megszakítókban a ma már meglévõ vagy keletkezõ gáznyomás hatása; b) az üzemeléssel összefüggõ mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erõ, csõtörés); c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása; d) repülõgépek okozta hangrobbanás; e) összeroppanás (implózió); f) hatósági engedélyezéshez kötött, céltudatos tervszerû robbantás (pl. tervezett bontás, geológiai kutatás céljából végzett robbantás stb.).

5. Személyzet által irányított légi jármûvek, azok részeinek, vagy rakományának lezuhanása, ütközése biztosítási eseménynek minõsül, ha az a biztosított vagyontárgyakban okoz kárt. 6. A biztosító a káreseménykor felmerülõ kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg.

I/II. Viharbiztosítás (viharkockázatok) 1. A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kõomlás, földcsuszamlás, felhõszakadás, ismeretlen építmény, -üreg beomlása, ismeretlen jármû ütközése által okozott károkra. 2. Ezen feltételek értelmében a) Vihar: az a biztosítási esemény, amelynek bekövetkezése esetén a károkat a legalább 15 m/s sebességû szél nyomóés szívóhatása, illetve a vihar által sodort tárgyak okozzák a biztosított vagyontárgyakban. A szélsebességet esetenként a Központi Meteorológiai Intézet igazolja. A biztosító ezen túlmenõen megtéríti a megrongált tetõn keresztül egyidejûleg beáramló csapadék által az épületekben (építményekben) elhelyezett biztosított vagyontárgyakban közvetlenül okozott károkat, ide értve azokat is, amelyek épületek (építmények) vagy azok részeinek összeomlása, ledõlése miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek: aa) a szabadban tárolt, helyükrõI elmozdítható vagyontárgyakban keletkeztek, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben; ab) a viharral együtt járó csapadék (esõvíz, jég, hó) által az épületek külsõ vakolatában, burkolatában, festésében, valamint a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson történõ beáramlása miatt keletkeztek; ac) az épületek külsõ falain vagy a tetõn elhelyezett tárgyakban (pl. cégtáblák, védõtetõk, antennák, napelemek), elektromos szabadvezetékekben, állványzatokban és bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkeztek, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben; ad) az idõjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.), illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék miatt keletkeztek; ae) kikötõi létesítményekben, halastavakban, víztározókban és egyéb mélyépítési létesítményekben (pl. gát, zsilip) keletkeztek; af) a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkeztek, illetve amelyek az épületeken belüli hõmérséklet-változás miatt keletkeztek a biztosított vagyontárgyakban. b) Jégverés (jégesõ): jégverésnek minõsül a jégszemek formájában lehulló csapadék roncsoló hatása miatt a biztosított vagyontárgyakban fellépõ mechanikai károsodás (pl. roncsolódás, törés, deformáció stb.) A biztosító ezen túlmenõen megtéríti a megrongált tetõn keresztül egyidejûleg beáramló csapadék által az épületekben (építményekben) elhelyezett biztosított vagyontárgyakban közvetlenül okozott károkat, ide értve azokat is, amelyek épületek (építmények) vagy azok részeinek összeomlása, ledõlése miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek az esõvíz elvezetõ csatornákban, hófogókban keletkezett, valamint a tetõszerkezet karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett károkat.

– 11 –

c) Hónyomás: olyan biztosítási esemény, amelynek bekövetkezésekor a nagy mennyiségben összegyûlt hó súlya, statikus nyomása törés(ek) vagy deformációs sérülés(ek) kialakításával okozott kárt a biztosított épületek (építmények) tetõzetében, kivéve a hideg- és melegágyak üvegezését, az üvegtetõket, illetve az ideiglenes fedéseket (pl. fólia). Az olvadáskor lecsúszó, zuhanó hótömeg, lavina okozta kár nem minõsül hónyomásnak, ezért a biztosító nem téríti meg az esõvíz elvezetõ csatornákban, hófogókban keletkezett, valamint a tetõszerkezet karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett károkat. A biztosító ezen túlmenõen megtéríti a hónyomás által megrongált tetõn keresztül egyidejûleg beáramló csapadék által az épületekben (építményekben) elhelyezett biztosított vagyontárgyakban közvetlenül okozott károkat. d) Sziklaomlás, kõomlás, illetve földcsuszamlás: az a biztosítási esemény, amelynek bekövetkezése esetén a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kõzetdarabok, illetve földtömeg okoznak károkat a biztosított vagyontárgyakban. Nem minõsül biztosítási eseménynek, ha ezek a mozgások tudatos emberi tevékenység során vagy annak következtében keletkeztek. A biztosító nem téríti meg a keletkezett kárt, ha a sziklaomlás, kõomlás és földcsuszamlás azért következett be, mert a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba miatt nem nyújtott megfelelõ védelmet, vagy a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna. e) Felhõszakadás: az a biztosítási esemény, amelyet nagy mennyiségû, hirtelen lehulló – legalább 1 mm/perc intenzitású – talajszinten áramló csapadékvíz rombolással, elöntéssel okoz a biztosított vagyontárgyakban. A biztosító a talajszint alatti padozatú helyiségekben lévõ (tartott) vagyontárgyakban keletkezõ kárt csak abban az esetben téríti meg, ha azokat a padlószinttõl, aljzattól mért legalább 12 cm magas állványon helyezték el. A biztosító nem téríti meg a vízelvezetõ rendszerek elégtelenné válása miatti elöntéssel keletkezett károkat, valamint a felhõszakadás következtében kialakult belvíz és talajvíz miatt keletkezett (pl. elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatti) károkat. f) Ismeretlen építmény, üreg beomlása: az a biztosítási esemény, amelynek bekövetkezésekor a természetes egyensúlyi állapot – külsõ erõhatás miatti – megszûnése következtében egy ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény hirtelen bekövetkezõ beomlása okozza a károkat a biztosított vagyontárgyakban. Az az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, illetve a szerzõdõ/biztosított vagy a hatóságok által nincs feltárva. A biztosító nem téríti meg a kárt, ha az ismeretlen üregek beomlása mûködõ vagy üzemen kívül helyezett bányákban, illetve bármiféle bányászati tevékenység közben vagy következtében történt. g) Ismeretlen jármû ütközése: az a kár, amelyet az ismeretlen – sínen közlekedõ vagy közúti – jármû vagy annak alkatrésze, illetve rakománya a biztosított vagyontárgyakkal való közvetlen ütközéssel okoz. A biztosító a jelen biztosítási feltételek alapján nem téríti meg: – a kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítással megkötésére kötelezett gépjármûvek által okozott károkat; – a kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítással megkötésére nem kötelezett önjáró vagy vontatott mezõgazdasági gépek és eszközök által a közúti forgalomban való közlekedésük, illetve vontatásuk során okozott károkat;

–

–

az olyan jármûvek által okozott károkat, amelyeket a szerzõdõ/biztosított, a biztosított épület, építmény használója vagy ezek munkavállalója, alkalmazottja használ illetve üzemeltet; az ütközés során az ütközõ jármûvekben keletkezett károkat.

3. A viharkockázatok keretében nem biztosított veszélyek és károk: a) Azon károk, amelyeket tûz, villámcsapás, robbanás, özönvíz, lavina és lavina-légnyomás, repülõgépek szívó-, illetve nyomóhatása okoz, még akkor sem, ha ezek a 2. pontban felsorolt káresemények következményei. b) Azon vízkárok, amelyek más módon okoznak kárt, mint ahogy az a 2. pontban szerepel, pl. olyan károk, amelyeket csapadékvíz, hólé, olvadékvíz, beszivárgott víz okoz és ezek nem vezethetõk vissza valamely biztosítási eseményre. c) Azon károk, amelyeket sziklatömbök, kõ-, illetve földtömegek mozgása okoz, ha e mozgások a föld ásványi anyagainak föltárása és/vagy kitermelése során keletkeztek. d) Azon károk, amelyek az épületek elhasználódásából, karbantartási mulasztásból, építési szabályok be nem tartásából, szigetelési hibákból, építési anyagok hibájából adódtak. A biztosító kártalanítási kötelezettsége viszont fennáll, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben. e) Az olvadáskor lecsúszó, zuhanó hótömeg, lavina okozta károk. f) Szabadban (zárt épületen kívül) tartott állatok esetében az I/II. fejezet 2.b) pontban meghatározott jégverés (jégesõ) által okozott károk és az I/II. fejezet 2.e) pontban meghatározott felhõszakadás által okozott károk. g) Az idõjárási viszontagságok elleni védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben, takarásokban (pl. fólia, ponyva stb.) keletkezett, illetve az ezeken keresztül átszivárgó, beáramló csapadék által okozott károk. h) Az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok, alapozás alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károk.

2. Ezen feltételek értelmében a) Árvíz: az állandó vagy idõszakos jellegû, természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztárolók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el (lásd még VI. fejezet 13. pont). A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek: aa) a vízbefogadó és -elvezetõ létesítményekben, vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözõberendezésekben, halastavakban, víztározókban és hasonlókban keletkeztek; ab) a hullámtérben vagy a nem mentett árterületeken lévõ biztosított vagyontárgyakban keletkeztek; hullámtér: a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti terület. nem mentett árterület: az árterületnek az a része, amely a folyómeder és a vele párhuzamosan épített közút, vasúti töltés vagy magas part, illetve települések belterületének határa között fekszik. ac) belvíz és/vagy talajvíz miatt (pl. elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt) keletkeztek. b) Földrengés: az a kár, amelyet a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérõ földmozgás okozott a biztosított vagyontárgy(ak)ban. Az ugyanabból az epicentrumból kiinduló és az MTA Szeizmológiai Obszervatóriuma által egymással oksági összefüggésben állónak nyilvánított, 72 órán belül bekövetkezett rengések sorozata egy biztosítási eseménynek minõsül (lásd még VI. fejezet 14. pont). 3. A biztosító a szerzõdésben várakozási idõt köt ki, melynek idõtartama a szerzõdés hatályba lépésétõl számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idõ alatt árvíz és földrengés biztosítási eseményekre nem terjed ki. 4. A biztosító a káreseménykor felmerülõ kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg.

I/IV. Üvegtörés

4. Ha a káresemény a) bármilyen jellegû háborús eseménnyel, harci cselekményekkel, idegen hatalom ellenséges cselekményeivel, terrorcselekményekkel, polgárháborúval, lázadással, forradalommal, tüntetéssel, felvonulással, sztrájkkal, munkahelyi rendbontással, zavargásokkal; b) talajsüllyedéssel, földalatti tûzzel, vagy rendkívüli természeti katasztrófával; c) nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményekkel egyidejûleg következik be, a biztosító kockázatviselése csak akkor áll fenn, ha a szerzõdõ/biztosított bizonyítani tudja, hogy a kár ezen eseményekkel vagy ezen események következményeivel sem közvetlenül, sem közvetve nem áll összefüggésben.

Üvegtörés az a kár, amely a biztosított üvegekben töréssel keletkezett. Az épületüveg-átalány biztosítás keretében a biztosító kockázatviselése kiterjed az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok, továbbá az erkély és loggia 10 mm-nél nem vastagabb síküvegeire legfeljebb 3 m2/tábla méretig, továbbá azon akadályok (védõrácsok, belsõ zárak és hasonló, a nyílászáróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik. Nem biztosítottak azok a károk, amelyek a biztosított üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédõ bevonatot és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótörés) vagy a biztosított üveg keretében, foglalatában keletkeztek.

5. A biztosító a káreseménykor felmerülõ kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg.

1. Nem fedezi a biztosítás: a) a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülõ károkat. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minõsül, különösen az olyan erõszakos, erõszakkal fenyegetõ, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány

I/III. Katasztrófa kockázatok 1. A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt árvíz, valamint földrengés által okozott károkra.

I/V. Kizárások

– 12 –

befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas; b) a katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt keletkezett károkat; c) bármely politikai szervezettel, mozgalommal kapcsolatban, illetve annak nevében fellépõ személyek által okozott vagy velük összefüggésben keletkezett károkat; d) a felszabaduló nukleáris energia károsító hatásával vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával összefüggésben keletkezõ károkat, még abban az esetben sem, ha ezek a különös feltételekben meghatározott biztosítási események formájában jelentkeznek. 2. A keletkezés okára tekintet nélkül, nem terjed ki a biztosítási fedezet azokra a károkra sem, amelyek: a) a természetes elhasználódás, illetve nem hirtelen bekövetkezõ, hanem tartós hatások miatt keletkeztek (pl. vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses, öregedési, illetve anyagfáradási jelenségek, korrózió); b) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenésébõl származnak, amelyek a további rendeltetésszerû használatot nem befolyásolják; pl. csak esztétikai hibát jelentõ felületi sérülések (lakk-, zománc- és karcolási károk); c) a biztosítás megkötésekor már meglévõ olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, amelyekrõl a szerzõdõ (biztosított) tudott vagy tudnia kellett; d) az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben; e) bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntetõ jellegû költségek; f) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetésébõl származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség), ha erre külön megállapodás nincs érvényben.

II. A biztosított vagyontárgyak 1. Egyéb megállapodás hiányában a biztosítás a biztosított tulajdonát képezõ és a biztosításra feladott vagyontárgyakra terjed ki, a biztosító által megadott vagyoncsoportok szerinti bontásban. Kiterjed továbbá a biztosítási fedezet a) a biztosított által eladott (visszterhes szerzõdéssel átruházott), de még el nem szállított biztosított ingóságokra, ha az ingóságok tulajdonjoga még nem szállt át a vevõre. El nem szállítottnak minõsül a vagyontárgy, ha a szállítóeszközre történõ berakodása nem kezdõdött meg; b) a biztosított azon hozzátartozóinak (Ptk. 685. §. b) és alkalmazottainak saját tulajdonú munkaeszközeire és munkaruházatára is, akik a kockázatviselés helyén (lásd III. fejezet) foglalkozásszerû tevékenységüket végzik; amennyiben a fentieket biztosításra feladták. 2. Külön megállapodással biztosíthatók: a) a szabadban – azonban a biztosított ingatlanon – tárolt mezõgazdasági, állattartói tevékenység végzéséhez kapcsolódó ingó vagyontárgyak (mezõgazdasági gépek, berendezések és eszközök), amelyeknél méretük, alkalmazásuk miatt, illetve az általános élettapasztalatok szerint nem várható el, hogy épületen belül tárolják (lásd még PA 10. sz. külön feltételt);

b) növényházak, melegházak üvegezése. 3. Külön tételként biztosíthatók azok az idegen vagyontárgyak, amelyek a tulajdonjog fenntartása mellett, valamilyen kötelmi jogi jogcímen kerülnek a biztosított birtokába kivéve a tulajdonjog átruházásának esetét (pl. bérleti szerzõdés, megõrzés, bizomány, zálog, javítás). 4. Épületek esetén a biztosítás – egyéb megállapodás hiányában – az épületértékre terjed ki. Valamely épület értékét az épület valamennyi alkotórészének összértéke képezi, beleértve a talajszint alatt lévõ alapozási szerkezeteket és a teherhordó pincefalakat is. Jelen feltételek értelmében az épület alkotórészének tekintendõk az elektromos, a gáz-, a vízellátó és a szennyvízelvezetõ berendezések a hozzájuk tartozó mérõkészülékekkel, a fûtõ- és egészségügyi berendezések, a villámhárító berendezések és a felvonók, amennyiben a biztosítottnak érdeke fûzõdik ezen vagyontárgyak állagának megóvásához. 5. Állatok biztosítása esetén a biztosító csak akkor tartozik kártalanítási kötelezettséggel, ha az állatok az I/I. fejezet és/vagy az I/II. fejezet (1), illetve az I/III. fejezet (1) pontokban részletezett biztosítási események közvetlen hatására elhullanak vagy kényszervágásuk válik szükségessé. A biztosított állatok esetében a biztosítási védelem csak és kizárólag az I/I. fejezet és/vagy az I/II. fejezet (1), illetve az I/III. fejezet (1) pontokban meghatározott káresemények (biztosított veszélyek) által közvetlenül a biztosított állatokban okozott károkra terjed ki, a következményes károkra (a biztosított állatok megbetegedése, majd ezt követõ elhullása vagy kényszervágása valamely biztosított veszélynem következményeként, pl. füstmérgezés, vagy pl. a biztosítási esemény miatt hirtelen lecsökkenõ vagy megemelkedõ hõmérséklet, nedvesség-tartalom miatti megbetegedés) a biztosítási védelem nem terjed ki.

III. A kockázatviselés helye A biztosítás a kötvényben megjelölt (kockázatviselési) helyen található épület(ek)re és az azok helyiségeiben található vagyontárgyakra érvényes, amennyiben errõl külön megállapodás másképpen nem rendelkezik (lásd II/(2)/a) pont). Ha a vagyontárgyakat a kockázatviselés helyérõl ideiglenesen eltávolítják, a biztosító kockázatviselése a vagyontárgyaknak a kockázatviselési helyre való visszahelyezéséig szünetel (lásd még PA. 19. sz. külön feltételt).

IV. A biztosított kármegelõzési és változásbejelentési kötelezettségei Kiegészítés az ÁVF VII. és X. fejezetéhez 1. A biztosított köteles minden, a hatályos jogszabályokban és tûzvédelmi utasításokban foglalt elõírást maradéktalanul betartani. 2. A biztosított köteles minden, a biztosításra feladott épületet, mindenekelõtt a tetõszerkezetet és a homlokzatot folyamatosan karbantartani. 3. A biztosított köteles a betárolt terményeknek, szálas takarmányoknak megfelelõ szellõzést biztosítani, és az öngyulladás elkerülése érdekében folyamatosan ellenõrizni (hõmérséklet mérése, átforgatás, stb.). 4. Szerzõdéskötés után a biztosított köteles minden olyan körülmény megváltozásáról a biztosítót írásban tájékoztatni, amelyre a biztosító a szerzõdéskötés során írásban kérdést tett fel.

– 13 –

tott veszélyek) által közvetlenül a biztosított állatokban okozott károkra terjed ki, a következményes károkra (a biztosított állatok megbetegedése, majd ezt követõ elhullása vagy kényszervágása valamely biztosított veszélynem következményeként, pl. füstmérgezés, vagy pl. a biztosítási esemény miatt hirtelen lecsökkenõ vagy megemelkedõ hõmérséklet, nedvesség-tartalom miatti megbetegedés) a biztosítási védelem nem terjed ki.

V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez 1. A biztosítottat kártalanítási igényének érvényesítése során az alábbi kötelezettségek terhelik: a) Elvárható gondossággal kell eljárnia a további károk elhárítása és a kárenyhítés érdekében. Ennek keretében a biztosítóhoz kell fordulnia és amennyiben a biztosító utasításadási jogával él, követnie kell a kapott utasításokat. Az ezzel kapcsolatos kiadások megtérítésére vonatkozóan lásd a VII. fejezetet. A biztosított kárenyhítési kötelezettségének elmulasztásából eredõ kárt a biztosított viseli. b) Engedélyeznie kell a biztosító számára minden, a kár okával és nagyságával, valamint az igényelt kártalanítási összeg megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésére szóban vagy írásban a valóságnak megfelelõen és hiánytalanul köteles megadni minden szükséges felvilágosítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot. A biztosított a kárrendezés során köteles a rá vonatkozó hatályos adó- és számviteli jogszabályokban elõírt nyilvántartásait a biztosító rendelkezésére bocsátani. c) A biztosító kérésére megfelelõ határidõn belül – amely nem lehet több 14 napnál – saját költségére be kell nyújtania a biztosítási esemény elõtt meglévõ vagyontárgyak igazolására szolgáló bizonylatokat, a kár napján meglévõ maradványértékek leltárát és a károsodott vagy hiányzó vagyontárgyak leltárjegyzékét, azok közvetlenül a káresemény bekövetkezése idõpontjában érvényes értékének feltüntetésével. Épületkárok esetén a biztosító kérésére mellékelnie kell a káridõponti helyzetet tanúsító hiteles telekkönyvi kivonatot is. d) A b) és c) pontokban említett bizonylat, illetve jegyzék benyújtási határidejének betartása szempontjából azok beadásának (ajánlott küldeményként történõ postai feladásának) idõpontja a mérvadó. e) A biztosított a káresemény által elõidézett állapoton a kár felméréséig, de legkésõbb a bejelentéstõl számított 5 munkanapig nem változtathat, kivéve, ha a változtatás közérdekbõl szükséges. 2. A biztosító kártalanítási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az elõzõ bekezdésekben elõírt kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

2. A kárösszeg megállapításánál a biztosító a kár bekövetkeztének idõpontjában érvényes kárkori értéket veszi alapul. Megrongálódott vagyontárgyaknál pedig az ezen ár és a maradványok értéke közötti különbséget, amely megállapításánál figyelembe kell venni a maradványértéket. Épületmaradványok értékének felszámítását az esetleges hatósági újjáépítési korlátozások nem befolyásolják. 3. Kárkori értéknek tekintendõ a) Épületeknél a helyi viszonyoknak megfelelõ újraépítési érték. b) Önjáró munkagépek, egyéb mezõgazdasági tevékenységhez tartozó gépek, berendezések esetén a kár idõpontjában meglévõ forgalmi (piaci) érték. c) Állatok esetében állatfajonként a biztosítási ajánlaton illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett összeg, de: – lónál 28 napos életkortól 3 hónapos életkorig egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 10 százaléka – szarvasmarhánál 21 napos életkortól 3 hónapos életkorig egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 10 százaléka – juhnál, kecskénél 21 napos életkortól 3 hónapos életkorig egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 15 százaléka – sertésnél 28 napos életkortól 3 hónapos életkorig egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 15 százaléka – egyéb emlõsállat-fajok egyedeinél 21 napos életkortól 3 hónapos életkorig egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 10 százaléka A fentiekben meghatározott alsó életkor-határnál fiatalabb állatok károsodása esetén egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 5 százaléka.

VI. Kárkifizetés, kártalanítási összeg Az ÁVF V. és IX. fejezeteinek kiegészítése 1. A biztosító abban az esetben téríti meg a megsemmisült vagy megrongálódott biztosított vagyontárgyak értékét, illetve értékcsökkenését, ha a megsemmisülés vagy megrongálódás a) az I./I., vagy I/II.(1), vagy I/III.(1), vagy I/IV. bekezdésben meghatározott káreseményekkel közvetlen okozati összefüggésben áll, vagy b) e káresemények elkerülhetetlen közvetlen következménye, vagy c) tûz esetén az oltás, bontás vagy kiürítés során következik be. d) Viharkár-biztosításnál a káresemény következtében a biztosított épület részei vagy más tárgyak (pl. fa, oszlop) a biztosított vagyontárgyakra rádõlnek. e) A biztosított állatok esetében a biztosítási védelem csak és kizárólag az I/I. fejezet és/vagy az I/II. fejezet (1), illetve az I/III. fejezet (1) pontokban meghatározott káresemények (biztosí-

– 14 –

A biztosított köteles a kényszervágott vagy elhullott állatokat a mindenkor hatályos magyar állat-egészségügyi jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõen, az illetékes közigazgatási, állategészségügyi szervezeten keresztül a lehetõ legkedvezõbb áron értékesíteni és az elért bevételt a biztosítóval ismertetni, egyúttal az állat elhullásával vagy kényszervágásával kapcsolatos valamennyi okiratot és adatot a biztosító részére átadni. A biztosító a kártalanítási összeget a biztosított számára bármely formában megtérült összeggel csökkenti. d) Betárolt termények, tápok, növényvédõ szerek, egyéb mezõgazdasági tevékenységhez tartozó készletek esetén az újrabeszerzési költségek, de legfeljebb az eladási ár, levonva belõle a fel nem merült, de az értékesítés, eladás során felmerülõ költségeket (pl. szállítási költség).

talanításra jogosult részére együttesen kifizethetõ 1,5 milliárd Ft kárösszegben korlátozza. Abban az esetben, ha az összkár meghaladja a biztosító által vállalt kártalanítási kötelezettséget, akkor a biztosító biztosítottanként olyan arányban téríti a felmerült kárt, amilyen a kártalanítási korlátösszeg és a biztosítási esemény kapcsán felmerült összkár aránya. A biztosító a biztosítási esemény befejezõdése utáni 30 napon belül fogad el kártalanítási igénybejelentést, kivéve, ha a biztosított igazolja, hogy a késedelmes bejelentés elháríthatatlan ok miatt következett be. A biztosító a 30 napon belül bejelentett jogos kártalanítási igényeket az összes bejelentett kár összegszerûségének megállapítása után, de legkésõbb a káresemény bekövetkezésétõl számított 6. hónap végén téríti meg.

4. A fenti értékek kiszámításánál a káresemény bekövetkeztekor érvényes árak (kialakult piaci árak megléte esetén a piaci árak), valamint az újonnan való elõállításnak a kár idõpontjában érvényes költségei a mérvadók. 5. Ha a 3.a) és d) pontokban felsorolt vagyontárgyaknál az elhasználódás mértéke nagyobb, mint 50%, akkor csak a káridõponti avult érték téríthetõ. A káridõponti avult érték térítendõ abban az esetben is, ha a vagyontárgyaknál valamely, nem a biztosított káreseménnyel összefüggõ rongálódás következtében 50%-ot meghaladó maradandó értékcsökkenés állt be. 6. A tapétázás, festés, mázolás, falburkolat és minden fajta burkolat javítással helyreállítható kára esetén a javítás költsége (de legfeljebb a totálkárnál kifizethetõ káridõponti érték), teljes (totál) kár esetén a káridõponti (avult) érték kerül térítésre. Totálkárnak minõsül a kár, ha a vagyontárgy helyreállításának költségei elérik vagy meghaladják a kár bekövetkezésének napján meglévõ új értéket. 7. Muzeális vagy mûvészeti értékû vagyontárgyaknál, amelyeknél az idõmúlás általában nem vezet értékcsökkenéshez, a biztosító a forgalmi értéket téríti. 8. A biztosító a vagyontárgyhoz fûzõdõ személyes elõszereteti értéket (kéjbecsértéket) a kártalanítási érték megállapításánál nem veszi figyelembe. 9. A biztosító az összetartozó vagyontárgyaknál (pl. garnitúrák, készletek) nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökkenést, amelyet az épen maradt darabok a többi megrongálódása vagy megsemmisülése révén elszenvednek. 10. Idegen vagyontárgyak károsodása esetén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a biztosítási fedezet a vagyontárgyakra kiterjed. 11. A hazai kereskedelmi forgalomban beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos jellemzõkkel rendelkezõ vagy hasonló, azonos használtsági fokú vagyontárgy beszerzésének árát veszi figyelembe. 12. A biztosító a szolgáltatások összegébõl levonja azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet. 13. Árvízkár esetén a biztosító egy biztosítási esemény kapcsán felmerülõ kártalanítási kötelezettségét a valamennyi kártalanításra jogosult részére együttesen kifizethetõ 1,5 milliárd Ft kárösszegben korlátozza. Abban az esetben, ha az összkár meghaladja a biztosító által vállalt kártalanítási kötelezettséget, akkor a biztosító biztosítottanként olyan arányban téríti a felmerült kárt, amilyen a kártalanítási korlátösszeg és a biztosítási esemény kapcsán felmerült összkár aránya. A biztosító a biztosítási esemény befejezõdése utáni 30 napon belül fogad el kártalanítási igény-bejelentést, kivéve, ha a biztosított igazolja, hogy a késedelmes bejelentés elháríthatatlan ok miatt következett be. A biztosító a 30 napon belül bejelentett jogos kártalanítási igényeket az összes bejelentett kár összegszerûségének megállapítása után, de legkésõbb a káresemény bekövetkezésétõl számított 6. hónap végén téríti meg. 14. Földrengés esetén a biztosító egy biztosítási esemény kapcsán felmerülõ kártalanítási kötelezettségét a valamennyi kár-

VII. A kiadások, többletköltségek megtérítése 1. A biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkon túlmenõen megtéríti a biztosítási események bekövetkezése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerülõ és igazolható költségeket, amelyek a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében szükségesek voltak, még ha nem is jártak eredménnyel. Nem tartoznak azonban ebbe a kategóriába azok a kiadások, amelyek a mentési kötelezettség teljesítése közben elszenvedett egészségkárosodás következtében merülnek fel. 2. A kár enyhítése, valamint a kártalanítás együttes összege nem haladhatja meg a károsodott vagyontárgyra meghatározott biztosítási összeget, kivéve, ha a kárenyhítés költségei a biztosító kifejezett utasításának eredménye. Alulbiztosítottság esetén a költségek térítése is olyan arányban történik, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy kárkori új értékéhez aránylik. 3. A biztosító a jelen biztosítási feltételek alapján nem téríti meg az elmaradt hasznot. 4. A biztosító nem köteles kártalanítási elõleget folyósítani. 5. A biztosító – a biztosítási összeg 2 százalékáig – megtéríti a biztosítottat terhelõ, a káresemény kapcsán keletkezõ rom- és törmelékeltakarítási, bontási, le- és visszaszerelési, tûzoltásimentési költségeket. a) Rom- és törmelékeltakarítási költség alatt a szerzõdõ azon kiadásai értendõk, amelyek – hacsak a maradványértékek felmérése során e költségeket beszámítás útján nem térítették már meg – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a használhatatlanná vált maradványnak a legközelebbi arra alkalmas és hivatalosan engedélyezett lerakodóhelyre szállításával kapcsolatosan felmerülnek, amennyiben ezek a biztosított vagyontárgyakat érintik. b) Bontási költségek alatt a biztosított vagyontárgyak megmaradt részeinek valamely káresemény után szükségessé váló elbontásával és azoknak a legközelebbi arra alkalmas és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatos költségek értendõk. c) Le- és visszaszerelési költségek alatt azok az elkerülhetetlen költségek értendõk, amelyek valamely káresemény bekövetkezte után azáltal merültek fel, hogy a biztosítás hatálya alatt álló megrongálódott vagy épen maradt mezõgazdasági berendezések le-, majd visszaszerelése vagy más módon való elmozdítása vagy megóvása válik szükségessé. d) Tûzoltási-mentési költségek alatt azon kiadások értendõk, amelyeket a biztosított a tûz eloltása érdekében jogosan tartott indokoltnak. e) Takarítási és a vagyontárgyak megvédését szolgáló takarási

– 15 –

költségek alatt olyan kiadások értendõk, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvása, illetve a kárhely helyreállítása utáni megtisztítása érdekében merülnek fel.

a biztosító ezt kéri – tartalmaznia kell a biztosított, de kárt nem szenvedett vagyontárgyak jegyzékét is, azok kárkori új értékének feltüntetésével.

VIII. A kártalanítás korlátozása

X. A biztosítási összeg változása

Kiegészítés az ÁVF V. fejezetéhez

A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártalanítási összeggel csökken, kivéve, ha a biztosított a kár összegével és a hátralévõ idõszakkal arányos díjjal a kárkifizetés napjától számítva a folytatólagos díjfizetés szabályai szerint a biztosítási díjat kiegészíti. Késõbbi biztosítási idõszakokra vonatkozóan – ha a körülményekbõl másként nem következik – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj érvényes.

1. Ha a biztosított vagyontárgyak biztosítási összege alacsonyabb, mint a kárkori új érték, akkor a biztosító a káridõponti új érték és a biztosítási összeg arányában téríti meg a kárt. 2. A biztosító a káresemény bekövetkeztekor nem veszi figyelembe az alulbiztosítottságot, amennyiben az – az adott vagyoncsoportra vonatkozóan – nem haladja meg a biztosítási összeg 5%-át.

Külön feltételek 3. Ha a biztosítás elsõ kockázatra szól (pl. állatok biztosítása), akkor a biztosítási összegen belül, arányos térítés alkalmazása nélkül a teljes kárt téríti a biztosító, alkalmazva a VI. fejezet 3.c) pont rendelkezéseit is. 4. a) A biztosító a biztosítási összeg és a szolgáltatás értékállandóságának megõrzése érdekében a biztosítási összeget és a biztosítási díjat évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával indexálja, a Központi Statisztikai Hivatal által havonta közzétett indexszámok alapján. b) Az értékkövetés mértékének megállapítása során a biztosító az épületek vagyoncsoport és az üvegezések esetében az Építési-szerelési árindexet (építõiparban), a gépek és berendezések esetében az Ipar belföldi értékesítési árindexét, a készletek vagyoncsoport esetében pedig a Fogyasztói árindexet alkalmazza a Statisztikai havi közlemények indexszámainak figyelembevételével. c) A módosított biztosítási összeget az elõzõ biztosítási összeg és a fentiek szerinti indexszám szorzata alapján számítja ki a biztosító. d) A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. e) A biztosítási összeg indexálására és az ennek megfelelõ díj érvényesítésére legelõször a szerzõdés létrejöttét követõ elsõ biztosítási évfordulókor kerül sor, majd évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával. f) A biztosítási összeg értékkövetõ módosításáról és annak mértékérõl, valamint a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 30 nappal megelõzõen írásban értesíti a biztosítottat. g) Amennyiben a biztosított ezen megállapodással ellentétben mégsem kíván élni az értékkövetés lehetõségével, ezt a biztosító felé az indexálásról kapott értesítés kézhezvételét követõen 15 napon belül írásban jeleznie kell. h) Ebben az esetben a biztosító a szerzõdést az indexálást megelõzõ idõszak utolsó állapotában állítja vissza, ugyanakkor a biztosított viseli az esetleges alulbiztosítottság következményeit.

IX. Szakértõi eljárás

P. 01. sz. Idegen tulajdon biztosítása A biztosítási védelem kiterjed azokra a tulajdonjog fenntartása mellett a szerzõdõnek (megmunkálásra, használatra, megõrzésre stb.) átadott idegen vagyontárgyakra, amelyeket biztosításra feladtak. A bekövetkezett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a kár megtérítésére másik hatályos biztosítás alapján nem kerülhet sor. Nem terjed ki a biztosítás az idegen tulajdonú készpénzre, nemesfémre, drágakövekre, igazgyöngyökre és ezek felhasználásával készült tárgyakra.

P. 02. sz. Elõgondoskodási biztosítás Az elõgondoskodási biztosítási összeg kár esetén azoknak a tételeknek a biztosítási összegei között kerül felosztásra, amelyeknél az alulbiztosítottság kimutatható. A felosztás az egyes tételeknél fennálló alulbiztosítottság arányában történik. A biztosítási ajánlat szerint nem biztosított vagyontárgyakra, illetve azokra a vagyoncsoportokra, amelyekre nem kértek biztosítási védelmet, nem alkalmazható az elõgondoskodási biztosítás.

PA. 10. sz. Szabadban tárolt mezõgazdasági gépek, berendezések, munkagépek A Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosítása különös feltételeinek I/II. 2. b) pontjától eltérõen a biztosítás nem fedezi a szabadban tárolt mezõgazdasági berendezések, gépek, munkagépek, anyagok jégverés okozta kárait.

PA. 11/A. sz. Önrészesedés tûz-, vihar- és katasztrófa-kockázatokra Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkezõ káreseménynél a kártalanítási összegbõl 25 000 Ft-ot a biztosított maga visel. PA. 11/B. sz. Önrészesedés tûz-, vihar- és katasztrófa-kockázatokra

Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez A szakértõ megállapításának tartalmaznia kell a kárkori új értéket, az elhasználódás mértékét, valamint a kárt szenvedett vagyontárgyak maradványainak értékét (VI. fejezet). A megállapításnak – ha

Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkezõ káreseménynél a kártalanítási összegbõl 50 000 Ft-ot a biztosított maga visel.

– 16 –

viselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét. A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport – dokumentumokkal igazolt – telepítési napjának 0. órája (figyelemmel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyikben az alapfedezetben vállalt káresemény történt. A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhullott vagy kényszervágott egyedek számával.

PA. 11/C. sz. Önrészesedés tûz-, vihar- és katasztrófa-kockázatokra Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkezõ káreseménynél a kártalanítási összegbõl 100 000 Ft-ot a biztosított maga visel.

PA. 12. sz. Broiler-csirkeállomány (végtermék-elõállítás) biztosítása 1. A Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei VI. fejezet 3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett – az alapfedezetben vállalt – károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, amelyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz.

3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõilletve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelensége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimaradás) miatt következnek be a biztosított állatállományban. Károsztályok

2. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: a károsztály számát megkapjuk, ha a kockázatviselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét. A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport – dokumentumokkal igazolt – telepítési napjának 0. órája (figyelemmel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyikben az alapfedezetben vállalt káresemény történt. A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhullott vagy kényszervágott egyedek számával.

0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19–62. 62-tõl

3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ-, illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelensége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimaradás) miatt következnek be a biztosított állatállományban. Károsztályok

0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Kártalanítási összeg (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)

15% 25% 35% 50% 65% 80% 90% 100%

Kártalanítási összeg (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)

30% 35% 40% 45% 50% 55% 60% 65% 70% 70% 75% 80% 80% 85% 85% 90% 90% 95% 100% 100% 40%

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei az irányadóak.

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei az irányadóak.

PA. 13. sz. Broiler-törzsállomány (tenyésztojást termelõ tojótyúk-állomány) biztosítása esetén 1. A Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei VI. fejezet 3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett – az alapfedezetben vállalt – károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, amelyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz. 2. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: a károsztály számát megkapjuk, ha a kockázat-

PA. 14. sz. Árutojást termelõ tojótyúk-állomány (élelmiszeripari célokra szolgáló tojást termelõ tojótyúk-állomány) biztosítása esetén 1. A Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei VI. fejezet 3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett – az alapfedezetben vállalt – károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, amelyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz. 2. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: a károsztály számát megkapjuk, ha a kockázatviselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét. A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport – dokumentumokkal igazolt – telepítési napjának 0. órája (figyelem-

– 17 –

mel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyikben az alapfedezetben vállalt káresemény történt. A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhullott vagy kényszervágott egyedek számával. 3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ-, illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelensége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimaradás) miatt következnek be a biztosított állatállományban. Károsztályok

0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19–72. 72-tõl

A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhullott vagy kényszervágott egyedek számával. 4. A biztosító a pulyka-utónevelés során keletkezett károkat a 10. hétig a nemek arányában téríti meg, a kártalanítás aránya 5050%, kivéve, ha már a telepítéskor ivarok szerint elkülönítették az állatokat, ebben az esetben az ivar szerinti táblázat figyelembe vételével térülnek a károk. 5. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ-, illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelensége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimaradás) miatt következnek be a biztosított állatállományban.

Kártalanítási összeg (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)

25% 30% 35% 40% 45% 50% 55% 60% 65% 70% 70% 75% 80% 85% 85% 90% 90% 95% 100% 100% 40%

3. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: a károsztály számát megkapjuk, ha a kockázatviselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét. A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport – dokumentumokkal igazolt – telepítési napjának 0. órája (figyelemmel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyikben az alapfedezetben vállalt káresemény történt.

0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

7% 8% 10% 11% 13% 15% 16% 18%

Kártalanítási összeg* Pulyka-utónevelés Tojó Kakas 18% 18% 21% 24% 24% 28% 27% 34% 30% 39% 33% 44% 36% 49% 39% 54% 42% 59% 44% 64% 46% 69% 74% 80% 85% 90% 95% 100%

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei az irányadóak.

PA. 15. sz. Intenzív hízlalású pulykaállomány (pulyka elõés/vagy utónevelés) biztosítása esetén

2. A biztosítás szempontjából pulyka-utónevelésnek minõsül az az eljárás, amikor a 7 hetes életkort már betöltött pulykákat vágósúlyra történõ felhízlalás céljából (végtermék-elõállítás céljából) tartják.

Kártalanítási összeg* Pulyka-elõnevelés

* (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei az irányadóak.

1. A Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei VI. fejezet 3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett – az alapfedezetben vállalt – károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, amelyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz.

Károsztályok

PA. 16. sz. Libaállomány (vágóhídi célra történõ pecsenyeliba, illetve májtermelõ hibrid) hízlalás biztosítása esetén 1. A Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei VI. fejezet 3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett – az alapfedezetben vállalt – károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, amelyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz. 2. A jelen biztosítás szempontjából pecsenyelúd-nevelésnek minõsül az a hízlalási mód, amikor a naposlibákat azzal a céllal fogják hízlalásba, hogy 8 hetes életkorukban vágóhídi rendes vágás során értékesítsék azokat. A jelen biztosítás szempontjából májhibrid liba-nevelésnek minõsül az a hízlalási mód, amikor a 9–11 hetes életkorú ludakat 3 heti tömési eljárásnak vetik alá, majd vágóhídi rendes vágás során értékesítik azokat.

– 18 –

3. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: A károsztály számát megkapjuk, ha a kockázatviselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét. A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport – dokumentumokkal igazolt – telepítési napjának 0. órája (figyelemmel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyikben az alapfedezetben vállalt káresemény történt. A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhullott vagy kényszervágott egyedek számával.

A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhullott vagy kényszervágott egyedek számával. 3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ-, illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelensége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimaradás) miatt, továbbá szabadon (épületen kívül) tartott állatállomány esetében jégverés miatt következnek be a biztosított állatállományban. Károsztályok

4. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõilletve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelensége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimaradás) miatt, továbbá szabadon (épületen kívül) tartott állatállomány esetében jégverés miatt következnek be a biztosított állatállományban. Károsztályok

0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Kártalanítási összeg* Pecsenyelúdhibridek 19% 22% 26% 30% 35% 40% 44% 48%

0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19–52. 53–78. 79–208. 209-tõl

Kártalanítási összeg* Máj-hibridek 19% 22% 26% 30% 35% 40% 44% 48% 58% 65% 72% 85% 100%

* (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei az irányadóak.

Kártalanítási összeg (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)

6% 8% 9% 10% 11% 13% 14% 16% 18% 20% 22% 25% 28% 31% 34% 37% 38% 41% 45% 50% 60% 100% 30%

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei az irányadóak.

PA. 17. sz. Lúd tenyészállomány (tenyésztojásokat termelõ libaállomány) biztosítása esetén

PA. 18. sz. Kacsaállomány (vágóhídi célra történõ pecsenyekacsa) hízlalás biztosítása esetén

1. A Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei VI. fejezet 3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett – az alapfedezetben vállalt – károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, amelyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz.

1. A Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei VI. fejezet 3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett – az alapfedezetben vállalt – károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, amelyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz.

2. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: a károsztály számát megkapjuk, ha a kockázatviselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét. A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport – dokumentumokkal igazolt – telepítési napjának 0. órája (figyelemmel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyikben az alapfedezetben vállalt káresemény történt.

2. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: a károsztály számát megkapjuk, ha a kockázatviselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét. A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport – dokumentumokkal igazolt – telepítési napjának 0. órája (figyelemmel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyikben az alapfedezetben vállalt káresemény történt.

– 19 –

A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhullott vagy kényszervágott egyedek számával. 3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ-, illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelensége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimaradás) miatt, továbbá szabadon (épületen kívül) tartott állatállomány esetében jégverés miatt következnek be a biztosított állatállományban. Károsztályok

0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

PA. 19. sz. Önjáró mezõgazdasági munkagépek munkavégzése A Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei III. fejezetétõl eltérõen a biztosítás fedezi az önjáró mezõgazdasági munkagépeknek a saját célú mezõgazdasági munkavégzés (nem bér-munkavégzés) helyszínén és idõtartama alatt tûz, villámcsapás, robbanás által okozott kárait.

Kártalanítási összeg (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)

8% 20% 24% 27% 31% 35% 38% 42% 48% 54% 59% 68% 75% 82% 91% 100%

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei az irányadóak.

A biztosítási szerzõdésre vonatkozó külön feltételek számát a biztosítási kötvény tartalmazza.

– 20 –

Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékesvíz biztosításának különös feltételei (MGVVKF)

A Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (továbbiakban: biztosító) ezen feltételek alapján kötött biztosítási szerzõdésben arra vállal kötelezettséget, hogy – a feltételekben részletezett módon és mértékben – megtéríti a biztosított részére a biztosítási szerzõdésben felsorolt biztosított vagyontárgyakban a feltételek szerinti biztosítási események bekövetkezése által keletkezett károkat. Jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

I. A biztosított veszélyek és károk

lenítés elmulasztása miatt keletkezett fagykárokat és ezek következményi kárait; j) A biztosító nem téríti meg a kiömlõ folyadék (víz), illetve gõz értékét. 3. Tûzoltó berendezés kilyukadása: biztosítási eseménynek minõsül a biztosított ingatlanon létesített tûzoltó rendszer (sprinkler, illetve önálló tûzi vízhálózat) törése, repedése vagy rendellenes mûködése miatti vízkiáramlás. A biztosító megtéríti az ily módon kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, de nem téríti meg azokat, amelyek a tûzoltórendszerben, tartozékaiban és szerelvényeiben keletkeztek, illetve amelyek a nyomáspróbák, ellenõrzési és karbantartási, valamint javítási vagy építési (szerelési) munkák során keletkeztek.

1. Vezetékes vízkár a biztosított vagyontárgyak azon kára, amelyeket az épületen belüli, valamint a biztosított ingatlanon lévõ, épületen kívüli használati víz, szennyvíz és csapadék be- és elvezetõ vezetékeibõl és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvíz szolgáltató és központi fûtésrendszerekbõl, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, szerelvényekbõl és készülékekbõl bármilyen okból kilépõ víz vagy gõz okoz. A biztosító megtéríti továbbá a jelen szerzõdés alapján biztosított: a) épületen (épületrészen) belüli be- és elvezetõ vezetékek – kivéve az ezekhez csatlakozó berendezések és szerelvények – tömítési hibái miatt keletkezõ károkat, a tömítési hiba javítási költségeit, valamint az elvezetõ csövek dugulása miatt keletkezõ károkat és a dugulás elhárításának költségeit; b) az 1. pont szerinti káreseteknél legfeljebb 10 folyóméter hosszúságú csõszakasz feltárási költségeit, valamint 6 folyóméter új csõ és annak behúzási költségeit.

4. Ha a káresemény a) bármilyen jellegû háborús eseménnyel, harci cselekménynyel, idegen hatalom ellenséges cselekményeivel, terrorcselekményekkel, polgárháborúval, lázadással, forradalommal, tüntetéssel, felvonulással, sztrájkkal, munkahelyi rendbontással, zavargásokkal és ezekkel összefüggõ katonai vagy rendõri akcióval, b) talajsüllyedéssel, földalatti tûzzel, vagy rendkívüli természeti katasztrófával, c) a felszabaduló nukleáris energia károsító hatásával vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával

2. A jelen feltételek alapján nem téríti meg a biztosító: a) azokat a károkat, amelyek a kockázatviselés kezdete elõtt keletkeztek, akkor sem, ha azok a kockázatviselés kezdete után kerültek felismerésre; b) a fakorhadási, gombásodási, penészesedési és az ezek következtében termelõdött méreganyagok által okozott károkat; c) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, jövedelem kiesés, elmaradt haszon stb.; d) a talajvíz, árvíz, belvíz vagy az idõjárási viszontagságokból keletkezett víz vagy az ezek miatt összegyûlt víz által okozott károkat; e) a talajszint alatti helyiségekben a padozattól, aljzattól mért 12 cm-nél alacsonyabban tárolt termények, tápok, takarmányok, vegyszerek, áruk és raktárkészletek kárait; f) Sprinkler berendezések szabályszerû mûködése során és következtében keletkezett károkat; g) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvényekben (pl. csaptelepek, vízmérõk, víztartályok, mosdók, WC-öblítõtartályok, itató berendezések, kazánok, fûtõtestek, vízmelegítõk stb.) keletkezett károkat; h) az ipari, technológiai vezetékekben keletkezõ töréskárokat és az ezekben lévõ bármely folyadék (kivéve a víz) vagy anyag által okozott károkat; i) az átmenetileg nem használt vagy felügyelet nélküli épületek (építmények), berendezések és gépek vezetékei elzárásának elmulasztása miatt keletkezett károkat, valamint a vízte-

4. A biztosító a káreseménykor felmerülõ kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg.

egyidejûleg következik be, a biztosító kockázatviselése csak akkor áll fenn, ha a szerzõdõ bizonyítani tudja, hogy a kár ezen eseményekkel vagy ezen események következményeivel sem közvetlenül, sem közvetve nem áll összefüggésben.

II. A biztosított vagyontárgyak 1. Egyéb megállapodás hiányában a biztosítás a biztosított tulajdonát képezõ és a biztosításra feladott vagyontárgyakra terjed ki, a biztosító által megadott vagyoncsoportok szerinti bontásban. Kiterjed továbbá a biztosítási fedezet a) a biztosított által eladott (visszterhes szerzõdéssel átruházott), de még el nem szállított biztosított ingóságokra, ha az ingóságok tulajdonjoga még nem szállt át a vevõre. El nem szállítottnak minõsül a vagyontárgy, ha a szállítóeszközre történõ berakodása nem kezdõdött meg; b) a biztosított azon hozzátartozóinak (Ptk. 685. §. b) és alkalmazottainak saját tulajdonú munkaeszközeire és munkaruházatára is, akik a kockázatviselés helyén (lásd III. fejezet) foglalkozásszerû tevékenységüket végzik; amennyiben a fentieket biztosításra feladták. 2. Külön tételként biztosíthatók azok az idegen vagyontárgyak, amelyek a tulajdonjog fenntartása mellett, valamilyen kötelmi jogi jogcímen kerülnek a biztosított birtokába kivéve a tulajdonjog

– 21 –

átruházásának esetét (pl. bérleti szerzõdés, megõrzés, bizomány, zálog, javítás). 3. Épületek esetén a biztosítás – egyéb megállapodás hiányában – az épületértékre terjed ki. Valamely épület értékét az épület valamennyi alkotórészének összértéke képezi, beleértve a talajszint alatt lévõ alapozási szerkezeteket és a teherhordó pincefalakat is. Jelen feltételek értelmében az épület alkotórészének tekintendõk az elektromos, a gáz-, a vízellátó és a szennyvízelvezetõ berendezések a hozzájuk tartozó mérõkészülékekkel, a fûtõ- és egészségügyi berendezések, a villámhárító berendezések és a felvonók, amennyiben a biztosítottnak érdeke fûzõdik ezen vagyontárgyak állagának megóvásához. 4. Állatok biztosítása esetén a biztosító csak akkor tartozik kártalanítási kötelezettséggel, ha az állatok az I. fejezet 1. pontban részletezett biztosítási események közvetlen hatására elhullanak vagy kényszervágásuk válik szükségessé. A biztosított állatok esetében a biztosítási védelem csak és kizárólag az I. fejezet 1. pontban meghatározott káresemények (biztosított veszélyek) által közvetlenül a biztosított állatokban okozott károkra terjed ki, a következményes károkra (a biztosított állatok megbetegedése, majd ezt követõ elhullása vagy kényszervágása valamely biztosított veszélynem következményeként, pl. füstmérgezés, vagy pl. a biztosítási esemény miatt hirtelen lecsökkenõ vagy megemelkedõ hõmérséklet, nedvességtartalom miatti megbetegedés) a biztosítási védelem nem terjed ki.

III. A kockázatviselés helye A biztosítás a kötvényben megjelölt (kockázatviselési) helyen található épület(ek)re és az azok helyiségeiben található vagyontárgyakra érvényes, amennyiben errõl külön megállapodás másképpen nem rendelkezik. Ha a vagyontárgyakat a kockázatviselés helyérõl ideiglenesen eltávolítják, a biztosító kockázatviselése a vagyontárgyaknak a kockázatviselési helyre való visszahelyezéséig szünetel.

IV. A biztosított kármegelõzési és változásbejelentési kötelezettsége Kiegészítés az ÁVF VII. és X. fejezetéhez 1. A biztosított köteles a vízvezetékek, illetve a biztosításban szereplõ berendezések karbantartásáról gondoskodni. Ha szakértõi mérések, jogszabályban foglalt építõipari vagy hatósági elõírások alapján a vízvezetékek vagy egyéb vízvezetõ berendezések helyreállítása vagy pótlása, illetve a fagykárok megelõzése érdekében az intézkedés haladéktalanul szükséges, úgy – legkésõbb a biztosító által meghatározott idõpontig – e kötelezettségének eleget kell tennie. 2. A biztosított köteles a használat vagy felügyelet nélküli építmények vízvezetékeit és egyéb vízvezetõ berendezéseit, felszereléseit elzárni. Fûtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik. Ugyanez vonatkozik az átmenetileg üzemen kívül helyezett egyéb vizes berendezésekre. 3. A biztosított változásbejelentési kötelezettségei A biztosító kockázatvállalása szempontjából a biztosított köteles haladéktalanul bejelenteni, • ha jelentõsebb vízvezeték-hálózatot, illetve padláson vagy tetõtérben elhelyezett 1 m3-nél nagyobb ûrtartalmú víztartályt telepít;

• ha a termények, tápok, takarmányok, vegyszerek, áruk és raktárkészletek raktározása talajszint alatti helyiségben történik.

V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez 1. A biztosítottat kártalanítási igényének érvényesítése során az alábbi kötelezettségek terhelik: a) Elvárható gondossággal kell eljárnia a további károk elhárítása és a kárenyhítés érdekében. Ennek keretében a biztosítóhoz kell fordulnia és amennyiben a biztosító utasításadási jogával él, követnie kell a kapott utasításokat. Az ezzel kapcsolatos kiadások megtérítésére vonatkozóan lásd a VII. fejezetet. A biztosított kárenyhítési kötelezettségének elmulasztásából eredõ kárt a biztosított viseli. b) Engedélyeznie kell a biztosító számára minden, a kár okával és nagyságával, valamint az igényelt kártalanítási összeg megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésére szóban vagy írásban a valóságnak megfelelõen és hiánytalanul köteles megadni minden szükséges felvilágosítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot. A biztosított a kárrendezés során köteles a rá vonatkozó hatályos adó- és számviteli jogszabályokban elõírt nyilvántartásait a biztosító rendelkezésére bocsátani. c) A biztosító kérésére megfelelõ határidõn belül – amely nem lehet több 14 napnál – saját költségére be kell nyújtania a biztosítási esemény elõtt meglévõ vagyontárgyak igazolására szolgáló bizonylatokat, a kár napján meglévõ maradványértékek leltárát és a károsodott vagy hiányzó vagyontárgyak leltárjegyzékét, azok közvetlenül a káresemény bekövetkezése idõpontjában érvényes értékének feltüntetésével. Épületkárok esetén a biztosító kérésére mellékelnie kell a káridõponti helyzetet tanúsító hiteles telekkönyvi kivonatot is. d) A b) és c) pontokban említett bizonylat, illetve jegyzék benyújtási határidejének betartása szempontjából azok beadásának (ajánlott küldeményként történõ postai feladásának) idõpontja a mérvadó. e) A biztosított a káresemény által elõidézett állapoton a kár felméréséig, de legkésõbb a bejelentéstõl számított 5 munkanapig nem változtathat, kivéve, ha a változtatás közérdekbõl szükséges. 2. A biztosító kártalanítási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az elõzõ bekezdésekben elõírt kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

VI. Kárkifizetés, kártalanítási összeg Az ÁVF V. és IX. fejezeteinek kiegészítése 1. A biztosító abban az esetben téríti meg a megsemmisült vagy megrongálódott biztosított vagyontárgyak értékét, illetve értékcsökkenését, ha a megsemmisülés vagy megrongálódás a) az I. fejezet 1. pontban meghatározott káreseményekkel közvetlen okozati összefüggésben áll, vagy b) e káresemények elkerülhetetlen közvetlen következménye. c) A biztosított állatok esetében a biztosítási védelem csak és kizárólag az I. fejezet 1. pontban meghatározott káresemények (biztosított veszélyek) által közvetlenül a biztosított állatokban okozott károkra terjed ki, a következményes károkra (a biztosított állatok megbetegedése, majd ezt követõ elhul-

– 22 –

lása vagy kényszervágása valamely biztosított veszélynem következményeként, pl. füstmérgezés, vagy pl. a biztosítási esemény miatt hirtelen lecsökkenõ vagy megemelkedõ hõmérséklet, nedvesség-tartalom miatti megbetegedés) a biztosítási védelem nem terjed ki. 2. A kárösszeg megállapításánál a biztosító a kár bekövetkeztének idõpontjában érvényes kárkori értéket veszi alapul. Megrongálódott vagyontárgyaknál pedig az ezen ár és a maradványok értéke közötti különbséget, amely megállapításánál figyelembe kell venni a maradványértéket. Épületmaradványok értékének felszámítását az esetleges hatósági újjáépítési korlátozások nem befolyásolják. 3. Kárkori értéknek tekintendõ a) Épületeknél a helyi viszonyoknak megfelelõ újraépítési érték. b) Önjáró munkagépek, egyéb mezõgazdasági tevékenységhez tartozó gépek, berendezések esetén a kár idõpontjában meglévõ forgalmi (piaci) érték. c) Állatok esetében állatfajonként a biztosítási ajánlaton illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett összeg, de: – Lónál 28 napos életkortól 3 hónapos életkorig egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 10 százaléka – Szarvasmarhánál 21 napos életkortól 3 hónapos életkorig egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 10 százaléka – Juhnál, kecskénél 21 napos életkortól 3 hónapos életkorig egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 15 százaléka – Sertésnél 28 napos életkortól 3 hónapos életkorig egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 15 százaléka – Egyéb emlõsállat-fajok egyedeinél 21 napos életkortól 3 hónapos életkorig egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 10 százaléka. A fentiekben meghatározott alsó életkor-határnál fiatalabb állatok károsodása esetén egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 5 százaléka. A biztosított köteles a kényszervágott vagy elhullott állatokat a mindenkor hatályos magyar állat-egészségügyi jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõen, az illetékes közigazgatási, állat-egészségügyi szervezeten keresztül a lehetõ legkedvezõbb áron értékesíteni és az elért bevételt a biztosítóval ismertetni, egyúttal az állat elhullásával vagy kényszervágásával kapcsolatos valamennyi okiratot és adatot a biztosító részére átadni. A biztosító a kártalanítási összeget a biztosított számára bármely formában megtérült összeggel csökkenti. d) Betárolt termények, tápok, növényvédõ szerek, egyéb mezõgazdasági tevékenységhez tartozó készletek esetén az újrabeszerzési költségek, de legfeljebb az eladási ár, levonva belõle a fel nem merült, de az értékesítés, eladás során felmerülõ költségeket (pl. szállítási költség). 4. A fenti értékek kiszámításánál a káresemény bekövetkeztekor érvényes árak (kialakult piaci árak megléte esetén a piaci árak), valamint az újonnan való elõállításnak a kár idõpontjában érvényes költségei a mérvadók.

5. Ha a 3.a) és d) pontokban felsorolt vagyontárgyaknál az elhasználódás mértéke nagyobb, mint 50%, akkor csak a káridõponti avult érték téríthetõ. A káridõponti avult érték térítendõ abban az esetben is, ha a vagyontárgyaknál valamely, nem a biztosított káreseménnyel összefüggõ rongálódás következtében 50%-ot meghaladó maradandó értékcsökkenés állt be. 6. A tapétázás, festés, mázolás, falburkolat és minden fajta burkolat javítással helyreállítható kára esetén a javítás költsége (de legfeljebb a totálkárnál kifizethetõ káridõponti érték), teljes (totál) kár esetén a káridõponti (avult) érték kerül térítésre. Totálkárnak minõsül a kár, ha a vagyontárgy helyreállításának költségei elérik vagy meghaladják a kár bekövetkezésének napján meglévõ új értéket. 7. Muzeális vagy mûvészeti értékû vagyontárgyaknál, amelyeknél az idõmúlás általában nem vezet értékcsökkenéshez, a biztosító a forgalmi értéket téríti. 8. A biztosító a vagyontárgyhoz fûzõdõ személyes elõszereteti értéket (kéjbecsértéket) a kártalanítási érték megállapításánál nem veszi figyelembe. 9. A biztosító az összetartozó vagyontárgyaknál (pl. garnitúrák, készletek) nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökkenést, amelyet az épen maradt darabok a többi megrongálódása vagy megsemmisülése révén elszenvednek. 10. Idegen vagyontárgyak károsodása esetén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a biztosítási fedezet a vagyontárgyakra kiterjed. 11. A hazai kereskedelmi forgalomban beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos jellemzõkkel rendelkezõ vagy hasonló, azonos használtsági fokú vagyontárgy beszerzésének árát veszi figyelembe. 12. A biztosító a szolgáltatások összegébõl levonja azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet.

VII. A kiadások, többletköltségek megtérítése 1. A biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkon túlmenõen megtéríti a biztosítási események bekövetkezése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerülõ és igazolható költségeket, amelyek a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében szükségesek voltak, még ha nem is jártak eredménnyel. Nem tartoznak azonban ebbe a kategóriába azok a kiadások, amelyek a mentési kötelezettség teljesítése közben elszenvedett egészségkárosodás következtében merülnek fel. 2. A kár enyhítése, valamint a kártalanítás együttes összege nem haladhatja meg a károsodott vagyontárgyra meghatározott biztosítási összeget, kivéve, ha a kárenyhítés költségei a biztosító kifejezett utasításának eredménye. Alulbiztosítottság esetén a költségek térítése is olyan arányban történik, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy kárkori új értékéhez aránylik. 3. A biztosító a jelen biztosítási feltételek alapján nem téríti meg az elmaradt hasznot. 4. A biztosító nem köteles kártalanítási elõleget folyósítani.

– 23 –

5. A biztosító – a biztosítási összeg 2 százalékáig – megtéríti a biztosítottat terhelõ, a káresemény kapcsán keletkezõ rom- és törmelékeltakarítási, bontási, le- és visszaszerelési, tûzoltásimentési költségeket. a) Rom- és törmelékeltakarítási költség alatt a szerzõdõ azon kiadásai értendõk, amelyek – hacsak a maradványértékek felmérése során e költségeket beszámítás útján nem térítették már meg – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a használhatatlanná vált maradványnak a legközelebbi arra alkalmas és hivatalosan engedélyezett lerakodóhelyre szállításával kapcsolatosan felmerülnek, amennyiben ezek a biztosított vagyontárgyakat érintik. b) Bontási költségek alatt a biztosított vagyontárgyak megmaradt részeinek valamely káresemény után szükségessé váló elbontásával és azoknak a legközelebbi arra alkalmas és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatos költségek értendõk. c) Le- és visszaszerelési költségek alatt azok az elkerülhetetlen költségek értendõk, amelyek valamely káresemény bekövetkezte után azáltal merültek fel, hogy a biztosítás hatálya alatt álló megrongálódott vagy épen maradt mezõgazdasági berendezések le-, majd visszaszerelése vagy más módon való elmozdítása vagy megóvása válik szükségessé. d) Takarítási és a vagyontárgyak megvédését szolgáló takarási költségek alatt olyan kiadások értendõk, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvása, illetve a kárhely helyreállítása utáni megtisztítása érdekében merülnek fel. 7. Vezetékes víz biztosítás esetén a biztosító az alábbi kiadásokat téríti meg: a) a töréskárok megszüntetésének, de be nem épített, az I. fejezet 1. pontban felsorolt be- és elvezetõ csöveknek, berendezéseknek stb. helyreállítási munkáival összefüggõ épületkárok költségeit; b) épületen (épületrészen) belüli be- és elvezetõ vezetékek tömítési hibáinak javítási költségeit, valamint az elvezetõ csövek dugulása elhárításának költségeit; c) a fagyáskár megszüntetésének költségeit: beleértve a beés elvezetõ csövek, valamint a vezetékekhez csatlakoztatott berendezések és armatúrák (pl. csaptelepek, vízmérõk, víztartályok, mosdók, WC-öblítõtartályok, itató-berendezések, kazánok, fûtõtestek, vízmelegítõk és hasonló készülékek) felolvasztási és helyreállítási munkálatainak költségét; d) legfeljebb 10 folyóméter hosszúságú csõszakasz feltárási költségét, amelyet a biztosított csövek károsodási helyének megállapítására, felkutatására fordítanak;

VIII. A kártalanítás korlátozása

nélkül a teljes kárt téríti a biztosító, alkalmazva a VI. fejezet 3.c) pont rendelkezéseit is. 4. a) A biztosító a biztosítási összeg és a szolgáltatás értékállandóságának megõrzése érdekében a biztosítási összeget és a biztosítási díjat évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával indexálja, a Központi Statisztikai Hivatal által havonta közzétett indexszámok alapján. b) Az értékkövetés mértékének megállapítása során a biztosító az épületek vagyoncsoport és az üvegezések esetében az Építési-szerelési árindexet (építõiparban), a gépek és berendezések esetében az Ipar belföldi értékesítési árindexét, a készletek vagyoncsoport esetében pedig a Fogyasztói árindexet alkalmazza a Statisztikai havi közlemények indexszámainak figyelembevételével. c) A módosított biztosítási összeget az elõzõ biztosítási összeg és a fentiek szerinti indexszám szorzata alapján számítja ki a biztosító. d) A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. e) A biztosítási összeg indexálására és az ennek megfelelõ díj érvényesítésére legelõször a szerzõdés létrejöttét követõ elsõ biztosítási évfordulókor kerül sor, majd évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával. f) A biztosítási összeg értékkövetõ módosításáról és annak mértékérõl, valamint a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 30 nappal megelõzõen írásban értesíti a biztosítottat. g) Amennyiben a biztosított ezen megállapodással ellentétben mégsem kíván élni az értékkövetés lehetõségével, ezt a biztosító felé az indexálásról kapott értesítés kézhezvételét követõen 15 napon belül írásban jeleznie kell. h) Ebben az esetben a biztosító a szerzõdést az indexálást megelõzõ idõszak utolsó állapotában állítja vissza, ugyanakkor a biztosított viseli az esetleges alulbiztosítottság következményeit.

IX. Szakértõi eljárás Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez A szakértõ megállapításának tartalmaznia kell a kárkori új értéket, az elhasználódás mértékét, valamint a kárt szenvedett vagyontárgyak maradványainak értékét (VI. fejezet). A megállapításnak – ha a biztosító ezt kéri – tartalmaznia kell a biztosított, de kárt nem szenvedett vagyontárgyak jegyzékét is, azok kárkori új értékének feltüntetésével.

Kiegészítés az ÁVF V. fejezetéhez

X. A biztosítási összeg változása 1. Ha a biztosított vagyontárgyak biztosítási összege alacsonyabb, mint a kárkori új érték, akkor a biztosító a káridõponti új érték és a biztosítási összeg arányában téríti meg a kárt. 2. A biztosító a káresemény bekövetkeztekor nem veszi figyelembe az alulbiztosítottságot, amennyiben az – az adott vagyoncsoportra vonatkozóan – nem haladja meg a biztosítási összeg 5%-át.

A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártalanítási összeggel csökken, kivéve, ha a biztosított a kár összegével és a hátralévõ idõszakkal arányos díjjal a kárkifizetés napjától számítva a folytatólagos díjfizetés szabályai szerint a biztosítási díjat kiegészíti. Késõbbi biztosítási idõszakokra vonatkozóan – ha a körülményekbõl másként nem következik – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj érvényes.

3. Ha a biztosítás elsõ kockázatra szól (pl. állatok biztosítása), akkor a biztosítási összegen belül, arányos térítés alkalmazása

– 24 –

mel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyikben a vezetékesvíz-fedezetben vállalt káresemény történt. A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhullott vagy kényszervágott egyedek számával.

Külön feltételek PV. 01. sz. Broiler-csirkeállomány (végtermék-elõállítás) biztosítása 1. A Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékesvíz biztosításának különös feltételei VI. 3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett – a vezetékesvíz-fedezetben vállalt – károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, melyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz.

3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ-, illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelensége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimaradás) miatt következnek be a biztosított állatállományban. Károsztályok

2. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: a károsztály számát megkapjuk, ha a kockázatviselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét. A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport – dokumentumokkal igazolt – telepítési napjának 0. órája (figyelemmel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyikben a vezetékesvíz-fedezetben vállalt káresemény történt. A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhullott vagy kényszervágott egyedek számával.

0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 18–62. 62-tõl

3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõilletve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelensége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimaradás) miatt következnek be a biztosított állatállományban. Károsztályok

0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Kártalanítási összeg (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)

15% 25% 35% 50% 65% 80% 90% 100%

Kártalanítási összeg (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)

30% 35% 40% 45% 50% 55% 60% 65% 70% 70% 75% 80% 80% 85% 85% 90% 90% 95% 100% 100% 40%

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékesvíz biztosításának különös feltételei az irányadóak.

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékesvíz biztosításának különös feltételei az irányadóak.

PV. 02. sz. Broiler-törzsállomány (tenyésztojást termelõ tojótyúk-állomány) biztosítása esetén 1. A Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékesvíz biztosításának különös feltételei VI. 3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett – a vezetékesvíz-fedezetben vállalt – károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, melyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz. 2. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: a károsztály számát megkapjuk, ha a kockázatviselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét. A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport – dokumentumokkal igazolt – telepítési napjának 0. órája (figyelem-

PV. 03. sz. Árutojást termelõ tojótyúk-állomány (élelmiszeripari célokra szolgáló tojást termelõ tojótyúk-állomány) biztosítása esetén 1. A Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékesvíz biztosításának különös feltételei VI.3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett – a vezetékesvíz-fedezetben vállalt – károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, melyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz. 2. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: a károsztály számát megkapjuk, ha a kockázatviselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét. A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport – dokumentumokkal igazolt – telepítési napjának 0. órája (figyelemmel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyikben a vezetékesvíz-fedezetben vállalt káresemény történt. A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhullott vagy kényszervágott egyedek számával.

– 25 –

3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ-, illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelensége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimaradás) miatt következnek be a biztosított állatállományban. Károsztályok

0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 18–72. 72-tõl

4. A biztosító a pulyka-utónevelés során keletkezett károkat a 10. hétig a nemek arányában téríti meg, a kártalanítás aránya 5050%, kivéve, ha már a telepítéskor ivarok szerint elkülönítették az állatokat, ebben az esetben az ivar szerinti táblázat figyelembe vételével térülnek a károk.

Kártalanítási összeg 5. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ-, illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelensége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimaradás) miatt következnek be a biztosított állatállományban.

(biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)

25% 30% 35% 40% 45% 50% 55% 60% 65% 70% 70% 75% 80% 85% 85% 90% 90% 95% 100% 100% 40%

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékesvíz biztosításának különös feltételei az irányadóak.

Károsztályok

Kártalanítási összeg* Pulyka-elõnevelés

0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

7% 8% 10% 11% 13% 15% 16% 18%

Kártalanítási összeg* Pulyka-utónevelés Tojó Kakas 18% 18% 21% 24% 24% 28% 27% 34% 30% 39% 33% 44% 36% 49% 39% 54% 42% 59% 44% 64% 46% 69% 74% 80% 85% 90% 95% 100%

* (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékes víz biztosításának különös feltételei az irányadóak.

PV. 04. sz. Intenzív hízlalású pulykaállomány (pulyka elõ- és/vagy utónevelés) biztosítása esetén 1. A Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékesvíz biztosításának különös feltételei VI.3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett – a vezetékesvíz-fedezetben vállalt – károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, melyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz. 2. A biztosítás szempontjából pulyka-utónevelésnek minõsül az az eljárás, amikor a 7 hetes életkort már betöltött pulykákat vágósúlyra történõ felhízlalás céljából (végtermék-elõállítás céljából) tartják. 3. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: a károsztály számát megkapjuk, ha a kockázatviselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét. A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport – dokumentumokkal igazolt – telepítési napjának 0. órája (figyelemmel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyikben a vezetékesvíz-fedezetben vállalt káresemény történt. A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhullott vagy kényszervágott egyedek számával.

PV. 05. sz. Libaállomány (vágóhídi célra történõ pecsenyeliba, illetve májtermelõ hibrid) hízlalás biztosítása esetén 1. A Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékesvíz biztosításának különös feltételei VI.3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett – a vezetékesvíz-fedezetben vállalt – károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, melyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz. 2. A jelen biztosítás szempontjából pecsenyelúd-nevelésnek minõsül az a hízlalási mód, amikor a naposlibákat azzal a céllal fogják hízlalásba, hogy 8 hetes életkorukban vágóhídi rendes vágás során értékesítsék azokat. A jelen biztosítás szempontjából májhibrid liba-nevelésnek minõsül az a hízlalási mód, amikor a 9–11 hetes életkorú ludakat 3 heti tömési eljárásnak vetik alá, majd vágóhídi rendes vágás során értékesítik azokat. 3. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: a károsztály számát megkapjuk, ha a kockázatviselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét.

– 26 –

Károsztályok

A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport – dokumentumokkal igazolt – telepítési napjának 0. órája (figyelemmel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyikben a vezetékesvíz-fedezetben vállalt káresemény történt. A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhullott vagy kényszervágott egyedek számával.

0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19–52. 53–78. 79–208. 209-tõl

4. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ-, illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelensége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimaradás) miatt következnek be a biztosított állatállományban. Károsztályok

0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Kártalanítási összeg* Pecsenyelúdhibridek 19% 22% 26% 30% 35% 40% 44% 48%

Kártalanítási összeg* Máj-hibridek 19% 22% 26% 30% 35% 40% 44% 48% 58% 65% 72% 85% 100%

PV. 06. sz. Lúd tenyészállomány (tenyésztojásokat termelõ libaállomány) biztosítása esetén 1. A Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékesvíz biztosításának különös feltételei VI.3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett – a vezetékesvíz-fedezetben vállalt – károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, melyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz. 2. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: a károsztály számát megkapjuk, ha a kockázatviselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét. A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport – dokumentumokkal igazolt – telepítési napjának 0. órája (figyelemmel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyikben a vezetékesvíz-fedezetben vállalt káresemény történt. A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhullott vagy kényszervágott egyedek számával.

6% 8% 9% 10% 11% 13% 14% 16% 18% 20% 22% 25% 28% 31% 34% 37% 38% 41% 45% 50% 60% 100% 30%

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékesvíz biztosításának különös feltételei az irányadóak.

* (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékesvíz biztosításának különös feltételei az irányadóak.

Kártalanítási összeg (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)

PV. 07. sz. Kacsaállomány (vágóhídi célra történõ pecsenyekacsa) hízlalás biztosítása esetén 1. A Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékesvíz biztosításának különös feltételei VI.3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett – a vezetékesvíz-fedezetben vállalt – károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, melyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz. 2. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: a károsztály számát megkapjuk, ha a kockázatviselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét. A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport – dokumentumokkal igazolt – telepítési napjának 0. órája (figyelemmel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyikben a vezetékesvíz-fedezetben vállalt káresemény történt. A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhullott vagy kényszervágott egyedek számával. 3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ-, illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelensége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimaradás) miatt következnek be a biztosított állatállományban.

3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ-, illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelensége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimaradás) miatt következnek be a biztosított állatállományban.

– 27 –

Károsztályok

0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Kártalanítási összeg (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka)

8% 20% 24% 27% 31% 35% 38% 42% 48% 54% 59% 68% 75% 82% 91% 100%

Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékesvíz biztosításának különös feltételei az irányadóak.

A biztosítási szerzõdésre vonatkozó külön feltételek számát a biztosítási kötvény tartalmazza.

– 28 –

Mezõgazdasági gazdálkodók betöréses lopás és rablás biztosításának különös feltételei (MGBKF)

A Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (továbbiakban: biztosító) ezen feltételek alapján kötött biztosítási szerzõdésben arra vállal kötelezettséget, hogy – a feltételekben részletezett módon és mértékben – megtéríti a biztosított részére a biztosítási szerzõdésben felsorolt biztosított vagyontárgyakban a feltételek szerinti biztosítási események bekövetkezése által keletkezett károkat. Jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

I. A biztosított veszélyek és károk

3. Vandalizmusnak minõsül az a kár, amikor az elkövetõ a biztosított vagyontárgyakat, valamint az azok elhelyezésére szolgáló épületek (építmények) szerkezeti részeit betöréses lopás vagy rablás elkövetése vagy annak kísérlete során, a kockázatviselés helyén szándékosan megrongálja. 4. Rablásnak minõsül, amikor a biztosított vagyontárgyat az elkövetõ jogtalan eltulajdonítás szándékával úgy veszi el a szerzõdõtõl, biztosítottól, annak alkalmazottjától vagy megbízottjától, hogy e célból erõszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetõleg ezeket a személyeket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Rablás az is, ha a tetten ért elkövetõ a biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erõszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

1. A biztosító az alábbi feltételek mellett biztosítási védelmet nyújt betöréses lopás, rablás, valamint vandalizmus által okozott károkra. 2. Ezen feltételek értelmében betöréses lopásnak minõsül, ha az elkövetõ a lopás, illetve a lopási kísérlet során a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó, a biztosítási kötvényben megjelölt és a kívülrõl való erõszakos behatolás elõl lezárt kockázatviselési helyre, majd annak helyiségeibe: a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetõ kibontásával erõszakos módon hatolt be; b) nehezítõ akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan meglévõ nyíláson (pl. szellõzõnyílás) keresztül hatol be; c) zárás elõtt a helyiségben elrejtõzött, és zárás után az a), illetve b) pontokban foglaltak szerint távozott; d) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszköz használatával jutott be; Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelmûen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértõnek kell igazolnia. e) eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–d) pontok szerinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történõ – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott. Ha a vagyontárgyak csak lezárt értéktárolókban (pl. pénzszekrény, faliszéf, páncélszekrény) vannak biztosítva, akkor e vagyontárgyak olyan idõpontban történõ eltulajdonítása, amikor a feltétel vagy külön megállapodás szerinti biztonsági berendezéseknek üzemben kell lenniük, csak akkor minõsül betöréses lopásnak, ha az elkövetõ a kockázatviselés helyére az 1. pontban meghatározottak szerint hatolt be és ott az értéktárolókat a) feltörte; b) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel felnyitotta; c) eredeti vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket lezárt helyen (bútor, pénzkazetta, széf, pénzszekrény, páncélszekrény) tárolták, és az elkövetõ a kulcsok birtokába úgy jutott, hogy ezek tárolási helyét feltörte vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszközzel felnyitotta; d) eltulajdonította.

A biztosítási összeg keretében térítésre kerülnek – amennyiben ezt más biztosítás nem fedezi – a rablással kapcsolatos azon károsodások (beleértve a takarítási költségeket is), amelyek a biztosított helyiségekben, illetve a szerzõdõ ingatlanán, telkén keletkeztek, továbbá azok a dologi károk, amelyeket az elkövetõk a kirabolt személyeknek okoznak. 5. Nem minõsülnek biztosítási eseménynek azok a károk, amelyek: a) olyan vagyontárgyak eltûnése miatt keletkeztek, amelyeknél az I. fejezet 2–4. pontok szerinti biztosítási esemény nem állapítható meg (pl. lopás, dézsmálás, eltûnés, leltárhiány); b) automatákból hamis vagy nem az értéknek megfelelõ érme vagy egyéb – érmét helyettesítõ – tárgy segítségével eltulajdonított áru és/vagy készpénzkárok; c) úgy következtek be, hogy az elkövetõ nyitva hagyott nyílászárón keresztül hatolt be a biztosított helyiségbe; még akkor sem, ha a nyitva hagyott nyílászárót egyébként nehezítõ akadály (pl. rácsozat) védte. 6. Ha a káresemény a) bármilyen jellegû háborús eseménnyel, harci cselekménnnyel, idegen hatalom ellenséges cselekményeivel, terrorcselekményekkel, polgárháborúval, lázadással, forradalommal, tüntetéssel, felvonulással, sztrájkkal, munkahelyi rendbontással, zavargásokkal és ezekkel összefüggõ katonai vagy rendõri akcióval, b) talajsüllyedéssel, földalatti tûzzel, vagy rendkívüli természeti katasztrófával, c) a felszabaduló nukleáris energia károsító hatásával vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával egyidejûleg következik be, a biztosító kockázatviselése csak akkor áll fenn, ha a szerzõdõ bizonyítani tudja, hogy a kár ezen eseményekkel vagy ezen események következményeivel sem közvetlenül, sem közvetve nem áll összefüggésben. 7. A biztosító a káreseménykor felmerülõ kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg.

– 29 –

II. A biztosított vagyontárgyak 1. Egyéb megállapodás hiányában a biztosítás a biztosított tulajdonát képezõ és a biztosításra feladott vagyontárgyakra terjed ki, a biztosító által megadott vagyoncsoportok szerinti bontásban. Kiterjed továbbá a biztosítási fedezet a) a biztosított által eladott (visszterhes szerzõdéssel átruházott), de még el nem szállított biztosított ingóságokra, ha az ingóságok tulajdonjoga még nem szállt át a vevõre. El nem szállítottnak minõsül a vagyontárgy, ha a szállítóeszközre történõ berakodása nem kezdõdött meg; b) a biztosított azon hozzátartozóinak (Ptk 685. § b.) és alkalmazottainak saját tulajdonú munkaeszközeire és munkaruházatára is, akik a kockázatviselés helyén (lásd III. fejezet) foglalkozásszerû tevékenységüket végzik, amennyiben a fenti vagyontárgyakat biztosításra feladták. 2. Külön megállapodással biztosíthatók a szabadban – azonban a biztosított ingatlanon – tárolt mezõgazdasági, állattartói tevékenység végzéséhez kapcsolódó azon ingó vagyontárgyak (mezõgazdasági gépek, berendezések és eszközök), amelyeknél a méretük, alkalmazásuk miatt, illetve az általános élettapasztalatok szerint nem elvárható, hogy épületen belül tárolják. Ezen vagyontárgyak betöréses lopás kockázatra akkor biztosíthatók, ha a lakott ingatlan összefüggõ, legalább 6 cm-es hagyományos, kisméretû tömör téglafal szilárdságának megfelelõ fém-, fa-, vagy betonkerítéssel teljesen körülhatárolt és a kerítésen lévõ kapu(k) zárását kulcsos zár vagy biztonsági lakat végzi (lásd még PB. 04. sz. külön feltétel). 3. Külön tételként biztosíthatók azok az idegen vagyontárgyak, amelyek a tulajdonjog fenntartása mellett, valamilyen kötelmi jogi jogcímen kerülnek a biztosított birtokába kivéve a tulajdonjog átruházásának esetét (pl. bérleti szerzõdés, megõrzés, bizomány, zálog, javítás).

III. A kockázatviselés helye A kockázatviselés helye a biztosítási szerzõdésben megjelölt ingatlanok (telephelyek), épületek vagy az épületek helyiségei. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdésben azonosítható módon feltüntetett vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) terjed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén találhatók. A biztosítás a kötvényben megjelölt (kockázatviselési) helyen található épület(ek)re és az azok lezárt helyiségeiben található vagyontárgyakra érvényes, amennyiben errõl külön megállapodás másképpen nem rendelkezik (lásd II. fejezet 2. pont). Ha a vagyontárgyakat a kockázatviselés helyérõl ideiglenesen eltávolítják, a biztosító kockázatviselése a vagyontárgyaknak a kockázatviselési helyre való visszahelyezéséig szünetel.

IV. A biztosított kármegelõzési kötelezettsége Kiegészítés az ÁVF VII. és X. fejezetéhez 1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a szerzõdésben elõírt biztonsági berendezéseket üzemeltetni, és védelmi intézkedéseket alkalmazni abban az esetben is, ha a kockázatviselés helyét a szerzõdõ (biztosított) alkalmazottai és azon családtagjai, akik a kockázatviselés helyén foglalkozásszerû tevékenységet végeznek, ideiglenesen elhagyták. A berendezések használatánál és az intézkedések (pl. õrzés) végrehajtásánál be kell tartani minden, az azokkal kapcsolatos elõírást.

2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztonsági berendezések megfelelõ és rendszeres karbantartásáról gondoskodni. Ha a védelmi berendezések nem felelnek meg a kötvényben rögzített, külön feltételben szabályozott védelmi elõírásoknak, vagy megfelelnek ugyan, de azok nem lettek megfelelõen üzembe helyezve, illetve karbantartási mulasztás miatt nem mûködtek, akkor a biztosító mentesül a kártalanítási kötelezettsége alól, kivéve, ha a fenti mulasztás vagy hiányosság sem közvetlenül, sem közvetve nem játszott közre a káresemény bekövetkezésében. 3. A pénztárgépet üzletzáráskor tilos lezárni. Abban csak a mindenkori legmagasabb címletértékkel egyenértékû váltópénz maradhat. 4. A jogszabályokat és e szerzõdés szerinti biztonsági és kármegelõzési intézkedéseket a szerzõdõnek (biztosítottnak) be kell tartania. 5. Ha a biztosított vagyontárgy megállapodás szerint éjszaka is (állandóan) lakott ingatlanon található, akkor a lakottság megszakítása legfeljebb összesen évi 90 nap lehet, e fölötti mértékû lakatlanság esetén a fokozott veszélyhelyzet miatt a biztosított bejelentési kötelezettsége áll be. Lakottnak minõsül az ingatlan, ha a biztosítási védelem alá vont épület a biztosított lakóépületével együtt egy ingatlanon helyezkedik el.

V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez 1. A biztosítottat kártalanítási igényének érvényesítése során az alábbi kötelezettségek terhelik: a) Elvárható gondossággal kell eljárnia a további károk elhárítása és a kárenyhítés érdekében, továbbá azért, hogy az elkövetõket megtalálják és az eltulajdonított vagyontárgyak minél nagyobb számban visszakerüljenek. Ennek keretében a biztosítóhoz kell fordulnia, és amennyiben a biztosító utasításadási jogával él, követnie kell a kapott utasításokat. Az ezzel kapcsolatos kiadások megtérítésére vonatkozóan lásd a VII. fejezetet. A kárenyhítési kötelezettség elmulasztásából eredõ kárt a biztosított viseli. b) A betöréses lopás, rablás és vandalizmus felfedezése után a biztosítottnak a rendõrséget haladéktalanul értesítenie, a kárt és a káresemény körülményeit rendõrségi jegyzõkönyvben rögzíttetnie kell. c) Engedélyeznie kell a biztosító számára minden, a kár okával és nagyságával, valamint az igényelt kártalanítási összeg megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésére szóban vagy írásban, a valóságnak megfelelõen és hiánytalanul köteles megadni minden szükséges felvilágosítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot. A biztosított a kárrendezés során köteles a rá vonatkozó hatályos adó- és számviteli jogszabályokban elõírt nyilvántartásait a biztosító rendelkezésére bocsátani. d) A bekövetkezett kárt – haladéktalanul, de legkésõbb annak tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül – írásban jelentenie kell a biztosítónak. e) A biztosító kérésére megfelelõ határidõn belül – amely nem lehet több 14 napnál – saját költségére be kell nyújtania a biztosítási esemény elõtt meglévõ vagyontárgyak igazolására szolgáló bizonylatokat, a kár napján meglévõ maradványértékek leltárát és a károsodott vagy hiányzó vagyontárgyak leltárjegyzékét, azok közvetlenül a káresemény

– 30 –

bekövetkezése idõpontjában érvényes értékének feltüntetésével. f) A d) pontban említett bejelentés, illetve a c) és e) pontokban bizonylat, illetve jegyzék benyújtási határidejének betartása szempontjából azok beadásának (ajánlott küldeményként történõ postai feladásának) idõpontja a mérvadó. g) A biztosított a káresemény által elõidézett állapoton a kár felméréséig, de legkésõbb a bejelentéstõl számított 5 munkanapig nem változtathat, kivéve, ha a változtatás közérdekbõl szükséges. 2. A biztosító kártalanítási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az elõzõ bekezdésekben elõírt kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, és/vagy ezáltal lehetetlenné válik a kár, a biztosítási és a kártalanítási összeg pontos megállapítása.

VI. Kárkifizetés Kiegészítés az ÁVF V. és IX. fejezeteihez 1. A biztosító abban az esetben téríti meg a megsemmisült vagy megrongálódott biztosított vagyontárgyak értékét, illetve értékcsökkenését, ha az a) az I. fejezet 1. pontban meghatározott káreseményekkel közvetlen okozati összefüggésben áll, vagy b) e káresemények elkerülhetetlen közvetlen következménye.

7. Muzeális vagy mûvészeti értékû vagyontárgyaknál, amelyeknél az idõmúlás általában nem vezet értékcsökkenéshez, a biztosító a forgalmi értéket téríti. 8. A biztosító a vagyontárgyhoz fûzõdõ személyes elõszereteti értéket (kéjbecsértéket) a kártalanítási érték megállapításánál nem veszi figyelembe. 9. A biztosító az összetartozó vagyontárgyaknál (pl. garnitúrák, készletek) nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökkenést, amelyet az épen maradt darabok a többi megrongálódása vagy megsemmisülése révén elszenvednek. 10. Idegen vagyontárgyak károsodása esetén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a biztosítási fedezet a vagyontárgyakra kiterjed és amilyen mértékben a biztosított jogszabályon alapuló felelõsséggel tartozik. 11. A hazai kereskedelmi forgalomban beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos jellemzõkkel rendelkezõ vagy hasonló, azonos használtsági fokú vagyontárgy beszerzésének árát veszi figyelembe. 12. A biztosító a szolgáltatások összegébõl levonja azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet.

VII. A kiadások megtérítése 2. A biztosító a kárösszeg megállapításánál a kár bekövetkeztének idõpontjában érvényes kárkori értéket veszi alapul. Megrongálódott vagyontárgyaknál a kár bekövetkeztének idõpontjában érvényes kárkori érték és a maradványok értéke közötti különbséget veszi alapul, amelynek megállapításakor figyelembe kell venni a maradványértéket. 3. Kárkori értéknek tekintendõ: a) Önjáró munkagépek, egyéb mezõgazdasági tevékenységhez tartozó gépek, berendezések esetén a kár idõpontjában meglévõ forgalmi (piaci) érték. b) Betárolt termények, tápok, növényvédõ szerek, egyéb mezõgazdasági tevékenységhez tartozó készletek esetén az újrabeszerzési költségek, de legfeljebb az eladási ár, levonva belõle a fel nem merült, de az értékesítés, eladás során felmerülõ költségeket (pl. szállítási költség). 4. A fenti értékek kiszámításánál a káresemény bekövetkeztekor érvényes árak (kialakult piaci árak megléte esetén a piaci árak), valamint az újonnan való elõállításnak a káridõpontjában érvényes költségei a mérvadók. 5. Ha a 3. pontban felsorolt vagyontárgyaknál az elhasználódás mértéke nagyobb, mint 50%, akkor csak a káridõponti avult érték téríthetõ. A káridõponti avult érték térítendõ abban az esetben is, ha a vagyontárgyaknál valamely, nem a biztosított káreseménnyel összefüggõ rongálódás következtében 50%-ot meghaladó maradandó értékcsökkenés állt be. 6. A tapétázás, festés, mázolás, falburkolat és minden fajta burkolat javítással helyreállítható kára esetén a javítás költsége (de legfeljebb a totálkárnál kifizethetõ káridõponti érték), teljes (totál) kár esetén a káridõponti (avult) érték kerül térítésre. Totálkárnak minõsül a kár, ha a vagyontárgy helyreállításának költségei elérik vagy meghaladják a kár bekövetkezésének napján meglévõ új értéket.

1. A biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkon túlmenõen megtéríti a biztosítási események bekövetkezése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerülõ és igazolható költségeket, amelyek a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében szükségesek voltak, még ha nem is jártak eredménnyel. Nem tartoznak azonban ebbe a kategóriába azok a kiadások, amelyek a mentési kötelezettség teljesítése közben elszenvedett egészségkárosodás következtében merülnek fel. 2. A többletköltségek térítésére – a biztosítási idõszak (egy év) alatt – kifizethetõ összeg felsõ határa a biztosítási összeg 10%-a. Ugyanakkor a kárra és a többletköltségekre együttesen kifizetett összeg nem haladhatja meg a károsodott vagyoncsoportra megállapított biztosítási összeget. 3. A kár enyhítése, valamint a kártalanítás együttes összege nem haladhatja meg a károsodott vagyontárgyra meghatározott biztosítási összeget, kivéve, ha a kárenyhítés költségei a biztosító kifejezett utasításának eredménye. Alulbiztosítottság esetén a költségek térítése is olyan arányban történik, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy kárkori új értékéhez aránylik. 4. A biztosító a jelen biztosítási feltételek alapján nem téríti meg az elmaradt hasznot. 5. A biztosító nem köteles kártalanítási elõleget folyósítani. 6. A betöréses lopás biztosítási összegének keretén belül – amennyiben más biztosítás nem áll fenn – a biztosító megtéríti a betöréses lopás biztosítási eseménnyel összefüggésben a következõ többletköltségeket: a) a zár cseréjének vagy átalakításának szükséges költségeit legfeljebb 20 000 Ft-ig, ha az elkövetés során eredeti vagy kulcsmásolatot használtak; b) egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biztonsági intézkedések (õrzés, ideiglenes zár és

– 31 –

nyílásvédelem) költségeit az eredeti állapot helyreállításához mûszakilag indokolható idõtartamra; c) azt a kárt, amelyet a betörõ a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületben, annak berendezéseiben, kivitelezett vagy megkísérelt betörés során rongálással vagy eltulajdonítással okozott, beleértve a szükséges romeltakarítási költségeket is.

VIII. A kártalanítás korlátozása

IX. Szakértõi eljárás Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez A szakértõ megállapításának tartalmaznia kell a kárkori új értéket, az elhasználódás mértékét, valamint a kárt szenvedett vagyontárgyak maradványainak értékét (VI. fejezet). A megállapításnak – ha a biztosító ezt kéri – tartalmaznia kell a biztosított, de kárt nem szenvedett vagyontárgyak jegyzékét is, azok kárkori új értékének feltüntetésével.

Kiegészítés az ÁVF V. fejezetéhez 1. Ha a biztosított vagyontárgyak biztosítási összege alacsonyabb, mint a kárkori új érték, akkor a biztosító a káridõponti új érték és a biztosítási összeg arányában téríti meg a kárt. 2. A biztosító a káresemény bekövetkeztekor nem veszi figyelembe az alulbiztosítottságot, amennyiben az – az adott vagyoncsoportra vonatkozóan – nem haladja meg a biztosítási összeg 5%-át. 3. Ha a biztosítás elsõ kockázatra szól, akkor a biztosító a biztosítási összeg határán belül, arányos térítés alkalmazása nélkül a teljes kárt téríti. 4. a) A biztosító a biztosítási összeg és a szolgáltatás értékállandóságának megõrzése érdekében a biztosítási összeget és a biztosítási díjat évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával indexálja, a Központi Statisztikai Hivatal által havonta közzétett indexszámok alapján. b) Az értékkövetés mértékének megállapítása során a biztosító az épületek vagyoncsoport és az üvegezések esetében az Építési-szerelési árindexet (építõiparban), a gépek és berendezések esetében az Ipar belföldi értékesítési árindexét, a készletek vagyoncsoport esetében pedig a Fogyasztói árindexet alkalmazza a Statisztikai havi közlemények indexszámainak figyelembevételével. c) A módosított biztosítási összeget az elõzõ biztosítási összeg és a fentiek szerinti indexszám szorzata alapján számítja ki a biztosító. d) A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. e) A biztosítási összeg indexálására és az ennek megfelelõ díj érvényesítésére legelõször a szerzõdés létrejöttét követõ elsõ biztosítási évfordulókor kerül sor, majd évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával. f) A biztosítási összeg értékkövetõ módosításáról és annak mértékérõl, valamint a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 30 nappal megelõzõen írásban értesíti a biztosítottat. g) Amennyiben a biztosított ezen megállapodással ellentétben mégsem kíván élni az értékkövetés lehetõségével, ezt a biztosító felé az indexálásról kapott értesítés kézhezvételét követõen 15 napon belül írásban jeleznie kell. h) Ebben az esetben a biztosító a szerzõdést az indexálást megelõzõ idõszak utolsó állapotában állítja vissza, ugyanakkor a biztosított viseli az esetleges alulbiztosítottság következményeit.

X. A biztosítási esemény során eltulajdonított vagyontárgyak megkerülése 1. A szerzõdõ/biztosított – amennyiben az eltulajdonított vagyontárgyak hollétérõl tudomást szerez – köteles a rendõrséget és a biztosítót haladéktalanul értesíteni. A biztosító felszólítására a tárgyak azonosítása és visszaszerzése érdekében a szerzõdõ/biztosított köteles mindent megtenni vagy a biztosítót meghatalmazni, hogy a visszaszerzéshez szükséges intézkedéseket megtehesse. 2. Ha az eltulajdonított vagyontárgyak a kártalanítási összeg kifizetése elõtt elõkerülnek, a biztosított köteles azokat visszavenni, kivéve, ha ez nem várható el tõle, mert már pótolta azokat. Ez utóbbi esetben a tulajdonjog a biztosítóra száll át. 3. Ha az eltulajdonított vagyontárgyak a kártalanítási összeg kifizetése után kerülnek elõ, a biztosított vagy visszaveszi azokat és a kártalanítási összeget visszafizeti a biztosítónak, vagy a kártalanítási összeget megtartja és a vagyontárgyak tulajdonjoga átszáll a biztosítóra.

XI. A biztosítási összeg változása A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártalanítási összeggel csökken, kivéve, ha a biztosított a kár összegével és a hátralévõ idõszakkal arányos díjjal a kárkifizetés napjától számítva a folytatólagos díjfizetés szabályai szerint a biztosítási díjat kiegészíti. Késõbbi biztosítási idõszakokra vonatkozóan – ha a körülményekbõl másként nem következik – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj érvényes.

– 32 –

– a 2 méternél alacsonyabban fekvõ nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) legfeljebb 100 x 300 mm-es osztású, 12 mm átmérõjû köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékû más mechanikai szerkezettel, illetve biztosítóintézet által a részleges mechanikai védelem alkotóelemeként minõsített biztonsági üveggel) védettek. Ajtók esetében a rácsozat (pl. ollós rács) alkalmazására akkor van szükség, ha az ajtó valamely alkotóelemére az elõírt védelem nem teljesül; – a rács a falazathoz legalább 4 db falazókörömmel erõsítendõ, a minimális beépítési mélység 100 mm és a rács kívülrõl nem szerelhetõ; – a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel – vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon – a falazathoz kell erõsíteni; – az ajtószerkezetek megerõsített kivitelûek, kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védettek; – a zárást legalább kettõ darab biztonsági zár végzi, vagy a zárszerkezet többpontos (legalább 4 pontos) zárást biztosít; – biztonsági zárnak minõsül a legalább 5 csapos hengerzár, a legalább 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a számvagy betûjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetõségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minõsített lamellás zár, a henger vagy mágneszáras, illetve legalább 4 betû- vagy számkombinációs biztonsági lakat, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú; – az ajtó legalább 3 diópánttal van a tokhoz rögzítve, az ajtólap, illetve a tok vetemedése nem lehet olyan mértékû, hogy a zárás biztonságát befolyásolja; – a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen zárnak; – az ajtólap és az ajtótokok zárási pontossága 5 mm-en belül van; – bevésõzár esetén az ajtólap külsõ, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erõsíteni; – fa ajtótok esetén megerõsített zárlemez szükséges; – a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább 15 cm-es hagyományos, kisméretû, tömör téglafal szilárdságának megfelel.

Külön feltételek PB. 01. sz. Alapvédelem A külön feltétel értelmében a biztosított épület mechanikai védelmének a következõ elõírásokat kell teljesítenie: – az ajtók zárását legalább egytollú kulcsos zár vagy lakat végzi, – az épület határoló falainak, illetve tetõszerkezetének szilárdsága legalább az ajtó(k) szilárdságával azonos. Alapvédelem mellett lakott épület esetén a biztosító a mezõgazdasági célokra használt épületekben a betöréses lopás kockázatra 100 000 Ft összértékig, azon belül 20 000 Ft egyedi értékig vállal fedezetet. Ha az épületben tárolt és betöréses lopás kockázatra feladott vagyontárgyak értéke a fenti értékhatárokat meghaladja, a biztosító a betöréses lopás kockázatra egyáltalán nem vállal fedezetet. Alapvédelem mellett lakatlan épületre a biztosító a betöréses lopás kockázatra egyáltalán nem vállal fedezetet.

PB. 02. sz. Minimális mechanikai védelem A külön feltétel értelmében a biztosított épület mechanikai védelmének a következõ elõírásokat kell teljesítenie: minimális a mechanikai védelem akkor, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei és a nyílászárók az alábbi követelményeket együttesen kielégítik: – az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek; – az ajtók zárását biztonsági zár végzi; – biztonsági zárnak minõsül a legalább 5 csapos hengerzár, a legalább 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a számvagy betûjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetõségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minõsített lamellás zár, a henger- vagy mágneszáras, illetve legalább 4 betû- vagy számkombinációs biztonsági lakat, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú; – a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább 6 cm-es hagyományos, kisméretû, tömör téglafal szilárdságának megfelel. Megjegyzés A lakat nem minõsül biztonsági zárnak, kivéve a minõsített biztonsági lakatokat és lakatzárakat. Minimális mechanikai védelem mellett a biztosító a mezõgazdasági célokra használt épületekben a betöréses lopás kockázatra a következõ összeghatárokig vállal fedezetet: – 2 000 000 Ft lakott épület esetén; – 100 000 Ft, ezen belül 20 000 Ft egyedi értékig lakatlan épület esetén. Ha az épületben tárolt és betöréses lopás kockázatra feladott vagyontárgyak értéke a fenti értékhatárokat meghaladja, a biztosító a betöréses lopás kockázatra egyáltalán nem vállal fedezetet.

PB. 03. sz. Részleges mechanikai védelem A külön feltétel értelmében a biztosított épület mechanikai védelmének a következõ elõírásokat kell teljesítenie: részleges a mechanikai védelem akkor, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók az alábbi követelményeknek megfelelnek:

Megjegyzés 1. A lakat nem minõsül biztonsági zárnak, kivéve a minõsített biztonsági lakatokat és lakatzárakat. 2. Mozgatható rács esetében a rács zárását legalább 2 darab biztonsági zárnak kell végeznie. Részleges mechanikai védelem mellett a biztosító a mezõgazdasági célokra használt épületekben a betöréses lopás kockázatra a következõ összeghatárokig vállal fedezetet: – 10 000 000 Ft lakott épület esetén; – 2 000 000 Ft lakatlan épület esetén. Ha az épületben tárolt és betöréses lopás kockázatra feladott vagyontárgyak értéke a fenti értékhatárokat meghaladja, a biztosító a betöréses lopás kockázatra egyáltalán nem vállal fedezetet.

PB. 04. sz. Szabadban tárolt mezõgazdasági gépek, berendezések, munkagépek A biztosítás a szabadban tárolt mezõgazdasági gépek, berendezések, munkagépek esetében nem fedezi a részleges lopási károkat, valamint a vandalizmus-károkat.

– 33 –

PB. 05/A. sz. Önrészesedés betöréses lopás és rabláskárokra

PB. 05/C. sz. Önrészesedés betöréses lopás és rabláskárokra

Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkezõ káreseménynél a kártalanítási összegbõl 25 000 Ft-ot a biztosított maga visel.

Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkezõ káreseménynél a kártalanítási összegbõl 100 000 Ft-ot a biztosított maga visel.

PB. 05/B. sz. Önrészesedés betöréses lopás és rabláskárokra Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkezõ káreseménynél a kártalanítási összegbõl 50 000 Ft-ot a biztosított maga visel.

A biztosítási szerzõdésre vonatkozó külön feltételek számát a biztosítási kötvény tartalmazza.

– 34 –

Mezõgazdasági gazdálkodók felelõsségbiztosítási szabályzata (MGFSZ)

Jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

II. fejezet A kockázatviselés terjedelmének változása a biztosítás hatálya alatt 1. A biztosító kockázatviselése kiterjed arra az idõközi kockázatnövekedésre is, amely a biztosított tevékenység mûszaki, valamint indokolt szakmai bõvítése és növekedése eredményeként állt elõ.

A felelõsségbiztosítás általános feltételei (FESZ)

2. Ha a biztosító kockázatviselése terjedelmét új jogszabály vagy hatályos jogszabály módosítása bõvítette, akkor a biztosító a jogszabály hatálybalépésétõl számított egy éven belül ajánlott levélben:

I. fejezet A biztosítási esemény és a kockázatviselés tárgya 1. A biztosítási esemény 1.1. A biztosítási esemény olyan másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség bekövetkezése, amelyért a magyar jog szerint, e szerzõdés biztosítottja tartozik helytállni, s e szerzõdésben foglaltak alapján annak a biztosító által történõ megtérítését követelheti. 1.2. Jelen szerzõdés alkalmazása szempontjából a sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minõsülnek. Sorozatkár az, ha egyazon károkozói magatartásból több kártérítési kötelezettség származik, és ha az ok és okozatok közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy mûszaki vonatkozásokban fennáll. 2. A kockázatviselés tárgya 2.1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetére vállalja: 2.1.1. a biztosítottat a szerzõdésben megjelölt minõségében terhelõ azon kártérítési kötelezettség teljesítését, amelyet a biztosítón és biztosítotton kívüli harmadik személy – személysérülése, – szerzõdésen kívül okozott dologi kára – és az ezekre visszavezethetõ egyéb vagyoni kára miatt támasztanak. Tisztán vagyoni károk (amelyek sem személysérülésre, sem dologi kárra nem vezethetõk vissza) csak akkor állnak biztosítási védelem alatt, ha a jelen szabályzat vagy külön feltétel errõl rendelkezik. 2.1.2. A biztosító a kár enyhítésével és megállapításával kapcsolatos költségeket, továbbá a peren kívüli vagy a bírósági eljárás költségeit az V. fejezet 5. pontjában foglaltak szerint téríti meg. 2.2. Tárgyak elveszésébõl, eltulajdonításából, elhagyásából eredõ kártérítési kötelezettségekre a biztosítás csak akkor terjed ki, ha a kiegészítõ vagy a külön feltételek rendelkeznek errõl. 2.3. Személysérülés az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved. Dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, avagy használhatatlanná válik. A szerzõdésben megjelölt minõség a biztosítottnak az az állapota vagy tevékenysége, amellyel összefüggésben kártérítési kötelezettsége beállhat.

2.1. a szerzõdõnek a biztosítási szerzõdés módosítását felajánlhatja, vagy 2.2. a törvényes határidõ betartásával a biztosítást felmondhatja. A biztosítási szerzõdés módosítására tett ajánlat a biztosított részérõl akkor tekinthetõ elfogadottnak, ha az elfogadás 15 napon belül megtörténik. Ha a módosítást a biztosított nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosítás a módosításra szóló javaslat megtételétõl számított 30. napon megszûnik. Erre a következményre a módosítás megtételekor a biztosítottat figyelmeztetni kell. A szerzõdésnek a módosítás el nem fogadása miatti megszûnése esetén a biztosító a díjat a kockázatviselésének befejezõ idõpontjáig számítja fel. 3. A biztosítottat érintõ csõd- vagy felszámolási eljárás megindítását a szerzõdõ köteles a biztosítónak bejelenteni.

III. fejezet A biztosítási szerzõdés területi hatálya A biztosító kockázatviselése a Magyar Köztársaság területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet, feltéve hogy kiegészítõ vagy külön feltétel eltérõen nem rendelkezik.

IV. fejezet A biztosítási védelem idõbeli hatálya 1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki. 2. A sorozatkár bekövetkezésének idõpontja a sorozat elsõ káreseményének az idõpontja, a biztosítási fedezetre pedig az elsõ káreset idõpontjában hatályos biztosítási összeg az irányadó. Ha a biztosítás bármely ok miatt hatályát veszti, a sorozatkárok tekintetében a szerzõdés megszûnése után is fennmarad a biztosító kártérítési kötelezettsége, a jelen fejezet 1. pontja szerint. 3. Egészségromlás (lassú lefolyású személysérülési kár) esetén – vitás esetben – a biztosítási esemény akkor tekintendõ bekövetkezettnek, amikor orvos elsõ alkalommal megállapította az egészségkárosodást.

– 35 –

V. fejezet A biztosítási összeg és a szolgáltatás tárgya 1. A biztosítási szerzõdésben szereplõ káreseményenkénti biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a jelen szerzõdés alapján – kártérítésként megtérít. A biztosítási összeget a biztosító által fizetett kártérítési összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több személyt terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Ha a biztosítási szerzõdés szerint a biztosítási összeg átalány összegben került kikötésre, az átalányösszeg összevontan magában foglalja a személysérülési, dologi és egyéb vagyoni károk biztosítási összegét. 2. A biztosító az egy biztosítási idõszak alatt bekövetkezett káreseményekre legfeljebb az ajánlaton feltüntetett biztosítási összeg mértékéig nyújt fedezetet. A biztosítási idõszakot a biztosítás hatálybalépésének napjától, illetve annak évfordulójától kell számítani.

1.2. az olyan kártérítési igényeket, amelyek meghaladják a jelen szabályzat és a külön feltételek szerinti biztosítási fedezet körébe tartozó, jogszabályon alapuló törvényes kártérítési kötelezettségeket; 1.3. a szerzõdések hibás teljesítését és a teljesítés helyébe lépõ kárpótlást. 2. A biztosítás nem fedezi azokat a felelõsségi károkat, amelyekért a biztosított nem a jelen szerzõdésben meghatározott minõségében felel. 3. A biztosítás nem terjed ki azokra a kártérítési kötelezettségekre, amelyekért hatósági és közszolgálati szervek államigazgatási jogkörben eljárva okozott kár címén tartoznak felelõsséggel. 4. A biztosítás nem fedezi az atomenergiával vagy radioaktív anyagokkal, azbeszttel – bármilyen minõségben, ezek közvetlen vagy közvetett hatásával – okozott kárt. 5. A biztosítás nem fedezi:

3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés alapján kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kártérítésre. 4. Ha a biztosítottat járadékfizetési kötelezettség terheli és a járadék tõkeértéke a biztosítási összeget vagy az egyéb kifizetések után visszamaradó összeget meghaladja, akkor a biztosító a járadékot a megmaradt összeg arányában állapítja meg és fizeti. 5. Mentési és eljárási költségek 5.1. A biztosító megtéríti a kár enyhítésével és a mentéssel kapcsolatos költségeket. 5.2. A biztosító megtéríti azokat a bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, amelyek a károsult által támasztott kárigény körülményeinek megállapítása, a kárigény jogosságának tisztázása, a biztosított peren kívüli vagy perbeni képviselete során merülnek fel akkor is, ha a kárigény megalapozatlannak bizonyult. 5.3. A biztosítás fedezi a biztosított polgári és büntetõjogi védelmével, a bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcsolatos költségeket. Az 5.1.-tõl az 5.3. pontokig megnevezett költségeket a biztosító a biztosítási összeg keretében téríti meg. 6. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása miatt meghiúsul, a biztosító a megegyezés szerint fizetendõ kártérítési összeget a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított ellenállása miatt felmerülõ többletkárt, költséget, kamatot stb. a biztosítás nem fedezi.

VI. fejezet Kizárások a kockázatviselés körébõl 1. A biztosítás nem fedezi

5.1. légi jármû üzembentartója minõségben okozott károkat, 5.2. gépjármûvek és utánfutók üzembentartója minõségben okozott károkat. A légi jármûvek körének meghatározása tekintetében a mindenkori hatályos jogszabályokban foglaltak az irányadók. Gépjármûvek és utánfutók tekintetében azokra az eszközökre vonatkozik a kizárás, amelyeknek kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítással kell rendelkezniük, továbbá azokra az önjáró vagy vontatott mezõgazdasági gépekre és eszközökre, amelyeknek kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítással nem kell rendelkezniük, de a közúti forgalomban való közlekedésük illetve vontatásuk során okoznak kárt. 6. A biztosítás nem fedezi: 6.1. a biztosított saját kárát, illetve hozzátartozóinak kárát (hozzátartozónak a Ptk. 685. § b. pontjában megjelölt személyek minõsülnek); 6.2. több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát; 6.3. ha a biztosított jogi személy, akkor a tulajdonosainak okozott kárt, a tulajdon százalékos arányában; 6.4. a biztosított tulajdonában lévõ jogi személynek okozott kárt, a tulajdon százalékos arányában. Jogi személyek képviselõje, cselekvõképtelen és korlátozottan cselekvõképes személyek törvényes képviselõje és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik. 7. A biztosítás nem fedezi azokat a kártérítési kötelezettségeket, amelyeket a biztosított által elõállított, ill. forgalomba hozott termékekben, a gyártás vagy szállítás hibájából keletkezett kár címén támasztanak. 8. Csak külön feltétel alkalmazása esetén téríti meg a biztosító azokat a dologi károkból eredõ térítési kötelezettségeket, amelyek egy szerzõdés mellékkötelezettségének teljesítésével kapcsolatosak.

1.1. a szavatosságból támasztott kárigényeket; 9. A biztosítás nem terjed ki azokra a kártérítési kötelezettségekre, amelyek lassú emisszió, hõmérséklet, gázok, gõzök, folyadé-

– 36 –

kok, nedvesség vagy nem atmoszférikus csapadékok (mint pl. füst, korom, por stb.) hatására lassú folyamat során lépnek fel.

1.2.3. a kárüggyel kapcsolatban van-e folyamatban vagy kilátásban büntetõ- vagy polgári peres eljárás a biztosítottal szemben;

10. A biztosítás nem fedezi az álló- és folyóvizek áradásával okozott károkat azokban az esetekben, amikor a biztosított az ezek elhárításával összefüggõ berendezések és intézkedések létrehozásával, illetve ilyen berendezések elõállításával, telepítésével, karbantartásával és javításával hivatásszerûen foglalkozik, és e minõségben kártérítési kötelezettsége áll be.

1.2.4. a károsult tett-e intézkedést kárigényének peres úton történõ érvényesítésével kapcsolatban.

11. A biztosítás nem fedezi azokat a károkat, amelyek az államhatalom erõszakos cselekedeteivel, avagy az állam vagy annak szervei ellen irányuló erõszakos cselekedetekkel, politikai és terrorista szervezetek erõszakos tetteivel, felkelés, forradalom, gyülekezés, felvonulás, munkáskizárás, sztrájkesemények alkalmával elkövetett cselekményekkel összefüggésben állottak elõ.

1.3.1. a biztosított köteles a kárügy akár peren kívüli, akár peres útján történõ rendezéséhez a biztosító részére az ügyek vitelére szóló megbízást megadni, a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani és az eljárás levezetését átengedni;

12. A biztosítás nem fedezi a számítógépes szoftver, hardver, beépített chip, vagy nem számítógép jellegû berendezésbe épített integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismerésével összefüggésben felmerülõ közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket. 13. A jelen biztosítás nem fedezi a talaj és a vizek szennyezésével okozott károkkal összefüggésben felmerülõ közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket. A talaj és a vizek szennyezésével okozott károk meghatározása: minden olyan anyag bejutása, behatolása, beszivárgása a talajba (föld, homok, kõ, szikla, láp, stb.) vagy vizekbe (ideértve a természetes és mesterséges vizeket) amely hátrányos biológiai, kémiai vagy fizikai változást okoz azok természetes tulajdonságaiban. 14. A biztosítás nem fedezi azt a kártérítési kötelezettséget, amely arra vezethetõ vissza, hogy a biztosított a tudomására jutott különösen veszélyes körülményeket – melyek megszüntetését a biztosító jogosan megkövetelhette és írásban meg is követelte – méltányos idõn belül nem szüntette meg. Az a körülmény, amely a kárhoz vezetett, kétség esetén különösen veszélyesnek tekintendõ akkor, ha a biztosító megszüntetésüket írásban megkövetelte.

VII. fejezet A biztosított kötelezettségei, a biztosító meghatalmazása 1. A biztosító a kárt akkor téríti meg, ha a biztosított az alábbi kötelezettségeinek eleget tesz: 1.1 A biztosított köteles a már felismert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani, eleget tenni – a megszabott határidõn belül – a biztosító által kért kármegelõzési intézkedéseknek. Olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni. 1.2 A biztosított köteles a biztosítási eseményt – annak tudomására jutásától számítva – a biztosítónak 1 héten belül írásban bejelenteni, a szükséges felvilágosítást megadni és lehetõvé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenõrzését.

1.3. A biztosított köteles a biztosítót segíteni az okozott kár összegének megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények érvényesítésének elhárításában, mégpedig:

1.3.2. ha a biztosított a határidõs intézkedésekhez a biztosító utasítását idõben beszerezni nem tudja (pl. fellebbezés, ellentmondás stb.) akkor – a határidõn belül – maga köteles azt benyújtani; 1.3.3. a biztosított a biztosító elõzetes írásbeli hozzájárulása nélkül kártérítési igényt részben vagy egészben nem ismerhet el, egyezséget nem köthet, kártérítést nem fizethet. 1.4. Amennyiben biztosított az elõzõ pontokba foglalt kötelezettségeit megszegi és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be. 2. Jelen szerzõdés alapján a biztosító felhatalmazott arra, hogy a kártérítési kötelezettségének teljesítésével összefüggésben a biztosított nevében, azonban a saját kockázatára megtegyen minden olyan intézkedést és nyilatkozatot, amit szükségesnek tart.

VIII. fejezet A biztosítási kártérítési igény feletti rendelkezés A kárügy végleges lezárása elõtt – a biztosító kifejezett hozzájárulása nélkül – a biztosítóval szemben támasztható kártérítési igény másra nem ruházható át, és nem zálogosítható el.

IX. fejezet Alvállalkozó biztosítása A biztosítási védelem csak külön feltétel alkalmazása esetén terjed ki a biztosított alvállalkozói által kívülálló harmadik személynek okozott kárért való olyan kártérítési kötelezettségre, amelyért a biztosított helytállási kötelezettsége fennáll.

X. fejezet A biztosítási díj, a kockázatviselés kezdete és vége 1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást a biztosítási kötvény kiállítása tanúsítja. 2. A szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem válaszol. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõ hatállyal jön létre.

Különösen fontos közölni: 1.2.1. a károkozás körülményeinek leírását; 1.2.2. a károsult személyét és a biztosítottal szemben támasztott kártérítési igényét;

– 37 –

3. Amennyiben a biztosítást a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 32. §-ának 1. bekezdése alapján a szerzõdõ (biztosított) képviselõjének minõsülõ biztosítási alkusz (bróker, makler) közvetíti, akkor a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt követõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerzõdõ (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta. 4. A biztosított a biztosítás elsõ díját a szerzõdés létrejöttekor, a további díjakat pedig annak az idõszaknak elsõ napján köteles megfizetni, amelyre a díj vonatkozik. 5. A biztosítási védelem az azt követõ nap 0 órakor lép hatályba, amikor a szerzõdõ fél az elsõ díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, illetõleg amikor a díj megfizetésére halasztásban állapodtak meg, kivéve, ha a felek a hatálybalépésre más idõpontban állapodtak meg. 6. A biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap elteltével a szerzõdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerzõdõ halasztást nem kapott, illetve a biztosító követelését bírói úton nem érvényesítette. 7. A biztosító a szerzõdés megszûnésének és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtõl számított 30. nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a díjfizetésre írásban felszólítja. 8. Ha a biztosítás hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszûnik, a szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része a hónap utolsó napjával megszûnik. A biztosítót a megszûnés hónapja végéig illeti meg biztosítási díj. 9. A biztosítási szerzõdés határozott vagy határozatlan idõre köthetõ, ami a kötvényen feltüntetésre kerül. Határozatlan idõtartamú szerzõdésnél a biztosítási idõszak egy év, és a biztosítási jogviszony minden évfordulónál egy évre meghosszabbodik, amennyiben a szerzõdõ felek valamelyike a lejárat elõtt legalább 30 nappal írásban felmondási szándékát be nem jelenti. Határozott idõtartamú szerzõdéseknél a biztosítási idõszak a kötvényen feltüntetett idõtartam.

rítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerzõdõ helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni. 1.2. Ha a biztosítás díja az éves forgalomból kerül kiszámításra, akkor a díjszámítás alapja a biztosított elõzõ évi forgalom adata. Az éves forgalom fogalma: ha a biztosítottnak beszámoló-készítési kötelezettsége van, akkor az értékesítés nettó árbevételét jelenti. Ha a biztosítottnak nincs beszámoló-készítési kötelezettsége, akkor a pénztárkönyv szerinti éves bevételt jelenti. 2. A biztosító jogosult a biztosított könyveibe – az adott adatok ellenõrzése céljából – betekinteni. A biztosított kötelezettséget vállal arra, hogy ellenõrzés céljára a bizonylatokat az ellenõrzõ személy rendelkezésére bocsátja.

XII. fejezet Bírósági illetékesség A szerzõdésbõl eredõ jogviták esetén a biztosított lakóhelye, illetve telephelye szerinti bíróság az illetékes, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik.

XIII. fejezet A kár- és egyéb bejelentések helye és módja 1. A biztosítottnak a kárt írásban kell bejelentenie a biztosító valamelyik területi igazgatóságához, a VII. fejezet 1.2. pontja szerint. Írásban kell megadni a biztosító részére minden egyéb bejelentést és nyilatkozatot, amelyek a szerzõdés tartalmát, a díj változását és a károk elbírálását érintik. A feleknek a nyilatkozatot ajánlott levélben kell megtenni. 2. Kár esetén a biztosító rendelkezésére kell bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezésének, a kártérítési összeg megállapításának elbírálásához szükségesek.

XIV. fejezet Elévülés A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények egy év elteltével évülnek el.

10. A szerzõdés megszûnésének egyéb eseteiben a biztosító annak a hónapnak utolsó napjáig járó díjra tarthat igényt, amelyben a veszélyviselése véget ért.

XV. fejezet A biztosító megtérítési igénye

XI. fejezet A biztosítási díjszabás alkalmazása

1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított

1. A biztosítási díj elszámolása határozatlan idejû szerzõdéseknél

1.1. szándékosan, vagy

1.1. A felek a következõ biztosítási idõszak biztosítási díját – a díjszámításhoz szükséges adatok változása alapján – minden évben aktualizálják. A biztosítási díj számításához a szerzõdõ (biztosított) köteles ajánlatadáskor, és a következõ biztosítási idõszak biztosítási díjának meghatározásához a szerzõdés évfordulója elõtt 30 nappal közölni a biztosítási ajánlaton szereplõ, a díjszámításhoz szükséges adatokat. Amennyiben a szerzõdõ (biztosított) ezen adatokat nem szolgáltatja, akkor a biztosító évfordulókor az eddigi adatok szerinti díjat számítja fel, de káresemény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a té-

1.2. súlyosan gondatlanul okozta. 2. Ezen felelõsségbiztosítás alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak minõsül, ha 2.1. a kárért felelõs személy a kárt súlyosan ittas vagy bódult állapotában, és ezen állapotával összefüggésben okozta; 2.2. a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és ezáltal okozott kárt;

– 38 –

2.3. a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérõen okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethetõ lett volna;

2.6. lõfegyverek, ütõ és szúró védelmi eszközöknek a biztosított vagy megbízottja általi használata – kivéve a vadászati céllal történõ fegyverhasználatot –, ha a fegyverhasználat hatósági elõírásait betartja;

2.4. a biztosított a fegyverhasználat hatósági elõírásait megszegte;

2.7. munkavállalók használatára szolgáló szociális létesítmények, mint pl. üzemi büfé, öltözõ, fürdõ, üdülõ, óvoda, sportlétesítmény stb. üzembentartója akkor is, ha ezeket a létesítményeket nem kizárólag csak az üzemhez tartozó személyek használják;

2.5. a biztosítottat harmadik személy a káresemény bekövetkezésének lehetõségére figyelmeztette, s a káresemény ezután – a szükséges intézkedés hiányában – következett be; 2.6. a biztosított, a biztosított alkalmazottja, megbízottja, képviselõje, avagy a munkaügyi jogszabályok szerint vezetõ beosztású dolgozója tudatosan megszegte, illetve megszegette a biztosított tevékenységével kapcsolatos jogszabályokat, s a kártérítési kötelezettség ennek folyományaként állt elõ;

2.8. üzemi rendezvények szervezõje és lebonyolítója.

2.7. jogerõs bírósági határozat megállapítja a biztosított súlyosan gondatlan károkozását.

1. Szállásadói tevékenység Szállásadói tevékenységre a biztosítás a FESZ, KFESZ A. és B. rész szabályai és ezen fejezet kiegészítései alapján áll fenn.

3. A többletkár megtérítését követelheti a biztosító a biztosítottól, ha az a kárenyhítési kötelezettségének teljesítését mulasztotta el.

A felelõsségbiztosítás kiegészítõ feltételei (KFESZ) A. rész Üzemeltetési felelõsségbiztosítás I. fejezet A kockázatviselés tárgya 1. A biztosító fedezetet nyújt a biztosított azon kártérítési kötelezettségeire, amelyekért mint a biztosítási szerzõdésben megjelölt tevékenység folytatója, ezen vállalkozás épületeinek, helyiségeinek és munkaeszközeinek fenntartója és üzemben tartója e minõségében – a magyar jog szabályai szerint – kártérítési kötelezettséggel tartozik, és amely a FESZ I. fejezet szerint biztosítási eseménynek minõsül. Fedezi a biztosítás azokat a kártérítési kötelezettségeket is, amelyek munkagépek, munkaeszközök nem folyamatos ipari tevékenység céljából történõ bérbe vagy kölcsönbe adása során állottak elõ. Csak külön feltétel alkalmazása esetén terjed ki a biztosítás a kölcsönzött eszközökkel történõ iparszerû tevékenységgel összefüggõ felelõsségi kockázatokra. 2. A biztosító az 1. pontban foglaltak mellett fedezetet nyújt a biztosított következõ minõségeiben és tevékenységei során az ellene támasztott kártérítési követelésekre is:

II. fejezet Egyes tevékenységekre vonatkozó kiegészítések

1.1. A szállásadói tevékenységre szóló felelõsségbiztosítás alapján káreseményenként legfeljebb az alapbiztosítási (káreseményenkénti) összeg 1 százalékáig megtéríti a biztosító a vendégek dolgainak megsemmisülése vagy megsérülése miatt bekövetkezett kárt, eltérõen a FESZ VI. fejezet 8. pontjában foglaltaktól. A biztosító megtérítési kötelezettsége azokban a dolgokban bekövetkezett károkra áll fenn, amelyet a vendég a szobájában vagy a szálláshelyén az arra kijelölt helyen helyezett el, illetve azt olyan személynek adta át, akit annak átvételére jogosultnak tarthatott. 1.2. Csak külön feltétel alkalmazása esetén terjed ki a biztosítás: 1.2.1. az 1.1. szerint elhelyezett dolgokban keletkezett károk megtérítésére, ha a kár a dolgok elvesztésébõl, ellopásából, eltûnésébõl ered; 1.2.2. a vendég tulajdonában levõ gépjármûvekben, vízi jármûvekben, és ezek tartozékaiban bekövetkezett kárra. 1.3. Nem fedezi a biztosítás azokat a károkat, amelyek: 1.3.1. a vendég dolgaiban – azoknak az õrzésén túlmenõen – egyéb szolgáltatás nyújtása során (pl. gyógykezelés) következtek be; 1.3.2. a szálláshely nyilvános helyiségeibõl (étterem, bár, hall stb.) történt elveszés vagy eltûnés során következtek be.

2.2. kiállítások és vásárok résztvevõje (de nem szervezõje);

1.4. A FESZ I. fejezet 2.1.1. pontjától eltérõen a szállásadói tevékenységre szóló biztosítás kiterjed a tisztán vagyoni károkra, az alapbiztosítási (káreseményenkénti) összeg 0,1 százalékáig.

2.3. tulajdonosa, használója vagy birtokosa ingatlanoknak, épületeknek vagy helyiségeknek, amelyek kizárólag a biztosított használatára szolgálnak;

B. rész Munkáltatói felelõsségbiztosítás

2.4. tulajdonosa vagy bérlõje a biztosított vállalkozás munkavállalói szolgálati vagy lakóházainak melléképületekkel együtt;

I. fejezet A kockázatviselés tárgya

2.5. reklámberendezések üzembentartója akkor is, ha ezek az üzem területén kívül vannak;

1. A jelen kiegészítõ feltétel alapján megkötött felelõsségbiztosítási szerzõdés keretében a biztosító – a szerzõdésben megállapított mértékben és feltételek szerint – fedezetet nyújt azokra a kártérítési követelésekre, amelyeket a biztosítottal munkaviszonyban

2.1. a saját termékeinek bemutatója, a termékbemutató kivitelezõje, szervezõje és a bemutatóterem használója;

– 39 –

nemesfém és ezek felhasználásával készült értéktárgyak eltûnése, továbbá költségkeretek, költség-elõirányzatok túllépése miatt bekövetkezett károkat.

(szövetkezeti tagsági jogviszonyban) álló személyek üzemi balesete miatt és címén a biztosítottal szemben támasztanak és amelyekért a magyar jog szerint kártérítési felelõsséggel tartozik. 2. A biztosítás azokból az üzemi balesetekbõl eredõ felelõsségi károkra vonatkozik, amelyeknél az üzemi baleset a károsultat a) a biztosított telephelyén munkaidõ alatt, b) a biztosított telephelyén kívül, de a biztosított rendelkezése folytán vagy a biztosított érdekében végzett munka során, c) a biztosított által üzemben tartott szállítóeszközön történt utazás során a munkahelyükre menet vagy onnan távozóban érte. 3. Az alapbiztosítási (káreseményenkénti) összeg keretén belül fedezi a biztosítás a biztosítottal munkaviszonyban álló személyek üzemi balesete miatt a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megtérítési követeléseket.

II. fejezet Kizárások a kockázatviselés körébõl A FESZ-ben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás a foglalkozási megbetegedésbõl eredõ, valamint a foglalkozási megbetegedésnek nem minõsülõ, de munkahelyi, munkaköri ártalom miatt támasztott kártérítési igényeket.

II. fejezet Mezõ- és erdõgazdasági üzemek felelõsségbiztosítása 1. A biztosítás a FESZ és a KFESZ A. és B. részben foglaltak mellett kiterjed a következõkbõl eredõ kártérítési kötelezettségekre is: 1.2. erdõben a biztosított saját szükségletének kielégítésére szolgáló, engedélyezett fakitermelésbõl eredõ károkra; 1.3. növényvédelmi célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, valamint rovarirtó célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek és gyomirtó szerek mezõgazdasági célú használatával okozott károkra. Ha a kár a fenti szerek használata miatt erdõ- vagy mezõgazdasági növénykultúrában következett be, a kárérték 20 százaléka, de legkevesebb az alapbiztosítási (káreseményenkénti) összeg 0,5 százaléka a biztosított önrészesedéseként a megállapított kárból levonásra kerül. Ha a kár a fenti szerek használata miatt méh- vagy halállományokban következett be, a kárérték 25 százaléka, de legkevesebb az alapbiztosítási (káreseményenkénti) összeg 1 százaléka a biztosított önrészesedéseként a megállapított kárból levonásra kerül. 1.4. idegen személyek eseti elszállásolásából eredõ károkra. A fizetõvendég, camping, panzió és szállodai szolgáltatásból eredõ károk nem tartoznak a jelen biztosítás kockázatviselési körébe.

C. rész Mezõ- és erdõgazdasági, valamint állattartói tevékenységek felelõsségbiztosítása I. fejezet A jelen részhez kapcsolódó általános szabályok 1. E részben – amennyiben az egyes fejezetek errõl rendelkeznek – megtéríti a biztosító azokat a tisztán vagyoni kártérítési kötelezettségeket is, amelyek sem személysérülési, sem dologi kárra nem vezethetõek vissza. 2. A biztosítási esemény a biztosított olyan cselekedete vagy mulasztása, amely a biztosított kártérítési kötelezettségét eredményezi. 3. A FESZ III. és IV. fejezetében foglaltaknak megfelelõen a biztosítási fedezet a biztosítási szerzõdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki. 4. Ha a kár mulasztás miatt keletkezik, vitás esetben a mulasztás megtörténtének azt a napot kell tekinteni, amikor a mulasztott magatartást, cselekedetet legkésõbb teljesíteni kellett volna annak érdekében, hogy a kár elhárítható legyen. 5. Nem fedezi a biztosítás a pénztárhiányt, a ki- és befizetéseknél elõforduló tévedéseket, az alkalmazottak és megbízottak hûtlen kezelésébõl eredõ károkat, továbbá pénz, értékpapír, értékcikk,

III. fejezet Állattartói felelõsségbiztosítás 1. A biztosítás – külön díj ellenében – kiterjed a biztosított állattartói minõségébõl eredõ kártérítési kötelezettségekre, azon állatok vonatkozásában, amelyeket a biztosítási ajánlaton felelõsségi kockázatok tekintetében biztosításra feladtak. A hím ivarú tenyészállatok, továbbá ún. bérlovagoltatásra használt lovak által okozott károk csak abban az esetben tartoznak biztosítási védelem alá, ha az erre vonatkozó pótdíjat a szerzõdõ megfizette. 2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiak miatt bekövetkezõ károkra, ezért az ilyen károk nem kerülnek megtérítésre: 2.1.

méhek csípésével összefüggésben keletkezõ bármilyen jellegû káresemény (pl. egészségkárosodás);

2.2.

a biztosított tulajdonában lévõ, illetve általa tartott állatok által gépjármûvekben okozott károk.

A biztosítási szerzõdésre vonatkozó külön feltételek megnevezését, számát a biztosítási kötvény tartalmazza.

– 40 –

Mezõgazdasági gazdálkodók szállítmánybiztosításának különös feltételei (MGSZKF) – éves, átalánybiztosítás

A Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (továbbiakban: biztosító) ezen feltételek alapján kötött biztosítási szerzõdésben arra vállal kötelezettséget, hogy – a feltételekben részletezett módon és mértékben – megtéríti a biztosított részére a biztosítási szerzõdésben felsorolt biztosított vagyontárgyakban a feltételek szerinti biztosítási események bekövetkezése által keletkezett károkat. Jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

I. A biztosítás tárgya A biztosítás a mezõgazdasági gazdálkodók tulajdonát képezõ saját gépjármûvön történõ szállításaira érvényes.

II. A biztosítás területi hatálya A biztosítás területi hatálya a Magyar Köztársaság területe.

III. A biztosított veszélyek és károk A biztosító kockázatviselése az alábbiakban megállapított fedezetekre terjed ki. A fedezet ún. „korlátozott fedezet", ennek elemei, vagyis a biztosított veszélyek és károk: – tûz, villámcsapás, robbanás, – szállítóeszközt ért baleset, – repülõgépek ütközése vagy lezuhanása, – természeti katasztrófák (árvíz, földrengés) közvetlen következményei. 1. A tûz, villámcsapás, robbanás, árvíz- és földrengés biztosítási események fogalmi meghatározását a Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei (MGAKF) I. fejezete tartalmazza. 2. A jelen feltétel értelmében a szállítóeszközt ért baleset az a biztosítási esemény, amikor a szállítóeszközben közvetlenül, kívülrõl ható, elõre nem látható módon, hirtelen fellépõ mechanikus erõ hatására dologi sérülés keletkezik. Fék- és üzemelési károk nem minõsülnek a szállítóeszközt ért balesetnek.

IV. Kizárások 1. A biztosítás nem fedezi azokat a károkat, amelyek a) bármilyen jellegû háborús eseménnyel, harci cselekménynyel, idegen hatalom ellenséges cselekményeivel, terrorcselekményekkel, polgárháborúval, lázadással, forradalommal, tüntetéssel, felvonulással, sztrájkkal, munkahelyi rendbontással, zavargásokkal és ezekkel összefüggõ katonai vagy rendõri akcióval összefüggésben keletkeznek;

b) elkobzás, lefoglalás vagy más hatósági beavatkozások következményei; c) a felszabaduló nukleáris energia károsító hatásával vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával összefüggésben keletkeznek; d) sikkasztás, hûtlen kezelés következményei; e) amely károk ellen a szállított áru más oldalról már biztosításra került (pl. tûz). 2. A biztosítási védelembõl kizártak azok az alábbi károk, amelyek a) belsõ romlás, vagy az áru természetes és/vagy hibás minõsége, valamint öngyulladás miatt keletkeztek; b) konstrukciós-, gyártási-, vagy anyaghibából keletkeztek; c) karcolódás, horzsolódás révén keletkeztek, valamint az olyan belsõ károk, mint pl. mûszaki meghibásodás, rövidzárlat, túlfeszültség, indukció, összeroppanás, csõ- és szálszakadás, hajszálrepedés stb.; d) szállítási késedelem következményei; e) a szokványos mennyiség-, mérték- és súlykülönbségek, vagy -veszteségek miatt keletkeztek; f) a levegõnedvesség és/vagy hõmérsékletingadozás következményei; g) a megfelelõ csomagolás hiánya, illetve – a szerzõdõ/biztosított saját rakodása esetén – a hiányos és szakszerûtlen rakodási mód következtében keletkeztek; h) a hivatalos elõírások megsértése, továbbá a feladási vagy árunyilatkozatok, illetve a szállítmányozási vállalatok elõírásainak megszegése következtében keletkeztek; i) bírósági határozat vagy bírósági végrehajtás következményei; j) nyitott szállítóeszközön való szállítás következményei; k) a csomagolás sérülésének következményei, ha nincs erre vonatkozóan külön megállapodás; l) értékcsökkenés következményei; m) a teljes gépjármû ellopása, vagy részlopás következményei; n) a közvetett károk minden fajtája (pl. jövedelem kiesés, elmaradt haszon); o) a környezetszennyezési károk. 3. Ha a kár az eset körülményeibõl adódóan, az 1.–2. pontban felsorolt egy vagy több okból is következhetett be, úgy az ellenkezõjének a bizonyításáig a kárt a fenti okból keletkezettnek kell tekinteni. A bizonyítás a szerzõdõ/biztosított feladata. 4. Az alábbiakban felsorolt árukra kizárólag „Korlátozott fedezet"-û biztosítás köthetõ meg: a) a szállításra nem alkalmas módon csomagolt, vagy a csomagolatlanul szállított áruk; b) a használt, vagy megrongált állapotban szállításra kerülõ áruk; c) a visszáruk, illetve az elõre leszállított és tárolt áruk; d) az ömlesztett vagy szabadon szállított rakományok; e) mindennemû szerves vagy szervetlen nyersanyag és félkész termék; f) a tekercsben szállított papír; g) a gyümölcs- és fõzelékfélék, gabonafélék, virágok és egyéb növények, növényi termények (friss, szárított vagy fagyasztott állapotban); h) a dió- és mogyorófélék, magvak, gyökerek, hagymák és gumók, tojás, élõ állatok (pl. madarak, emlõsök, halak és más

– 41 –

vízi állatok, méhek stb.), friss illetve fagyasztott hús és húskészítmény. 5. Nem biztosíthatók, vagyis a biztosítóval kötött külön írásos megállapodás hiányában a biztosítási védelem alól kizártak az alábbi áruk: a) a mûvészeti tárgyak, gyûjtemények, az elõszereteti értékkel rendelkezõ áruk, nemesfémek (vert és veretlen formájú is), ékszeráru, értékpapírok, dokumentumok, okiratok, készpénz, postai- és illetékbélyegek, rajzok és tervek minden fajtája, adathordozók, adattárolók minden fajtája, film-, fotó- és nyomdai anyagok; b) személyi poggyász, költözködési ingóságok és mintakollekciók; c) gyúlékony és robbanásveszélyes áruk, radioaktív és hasadó anyagok, illetve ezek hulladékai és az ezekkel egy szállítójármûben fuvarozott áruk; d) tartálykocsiban szállított áruk; e) munkaeszközök; f) gépjármûvek; g) szõrmék, bõráruk; h) hangszerek; i) vadászfegyverek; j) dohányáruk; k) szeszes italok.

V. A kockázatviselés kezdete és vége A biztosítási védelem (a biztosító kockázatviselése) abban az idõpontban kezdõdik, amikor az áru a szállítás haladéktalan megkezdése céljából a szállítójármûbe berakásra került, tart a normális szállítás ideje alatt, és abban az idõpontban végzõdik, amikor a rendeltetési helyen az áru jármûbõl történõ kirakodása megkezdõdik. A biztosítási védelem szünetel a szállítás ideje alatt a szerzõdõ/biztosított által meghatározott várakozási idõben. A jelen feltétel szerint várakozási idõnek minõsül az az idõtartam, amely alatt a gépjármû – nem a szállítással közvetlenül összefüggõ tevékenység végzése céljából – õrizetlenül marad. Az õrizetlen gépjármûben történõ tárolás a jelen feltétel alapján raktározásnak minõsül, így annak idõtartama alatt a biztosítási védelem szünetel.

VII. A szállítóeszköz alkalmassága A biztosítás csak olyan szállítóeszköz használata esetén érvényes, amely az érintett áru felvételére és szállítására alkalmas és a jármû érvényes hatósági (mûszaki) engedéllyel rendelkezik. VIII. A kárigény benyújtásához és érvényesítéséhez szükséges okmányok A szállítóeszközt ért baleset és tûzkár esetén a tudomásra jutást követõen a káreseményt haladéktalanul jelenteni kell azt az illetékes hatóságnak. A biztosító részére a bejelentésrõl készült hatósági igazolást be kell mutatni. A szerzõdõ/biztosított köteles a bekövetkezett kárt – haladéktalanul, de legkésõbb annak tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül – írásban jelenteni a biztosítónak. A biztosító felé benyújtandó okiratok: – valamennyi eredeti fuvarozási okmány; – az eredeti áruszámlák; – valamennyi olyan okmány eredeti példánya, amely a biztosított szállítmány sérülését igazolja; – valamennyi levelezés, amely a biztosított szállítmány sérülésével, és/vagy jogfenntartással kapcsolatos; – a káreseményrõl a hatóságnak tett haladéktalan bejelentésrõl szóló igazolás; – kárszámla; – lemondási nyilatkozat. A szerzõdõ köteles a biztosító kérésére valamennyi más – a szóban forgó áru biztosítására vonatkozó – biztosítási okmányt rendelkezésre bocsátani.

IX. A biztosítási összeg változása A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártalanítási összeggel csökken, kivéve, ha a biztosított a kár összegével és a hátralévõ idõszakkal arányos díjjal a kárkifizetés napjától számítva a folytatólagos díjfizetés szabályai szerint a biztosítási díjat kiegészíti. Késõbbi biztosítási idõszakokra vonatkozóan – ha a körülményekbõl másként nem következik – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj érvényes.

VI. A biztosítási összeg X. A jármûvek leállítása és/vagy cseréje A biztosítási összeg az áru új értéke, amellyel az áru a feladás helyén, a biztosítás kezdetekor bír. Az alulbiztosítottság elkerülése érdekében biztosítási összegként azt a legmagasabb értéket kell megállapítani, amelyet a biztosított jármûvel egyszerre szállított áru elérhet. A szerzõdõ/biztosítottnak minden egyes szállítmányt a biztosított gépjármûhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító- vagy fuvarlevél-tömbbe be kell vezetnie az alábbi adatok feltüntetésével: dátum, áru megnevezése, darabszám illetve tömeg, az áru értéke, valamint a szállítási cím. Kár esetén a biztosító kérésére a teljes szállító-, illetve fuvarlevél-tömb bemutatandó.

Nem jár díjvisszafizetés 60 egymást követõ naptári nap leállítási idõre. Bizonyítottan hosszabb idõre történõ leállítás esetén a pro rata díj az egész állásidõre visszatérítésre kerül. A biztosító felé a leállítási idõpontot haladéktalanul írásban jelenteni kell. Amennyiben a biztosítási idõszakban a jármûvet egy másikra cserélik le, úgy a biztosítási védelem csak abban az esetben érvényes az újonnan beállított jármû rakományára, ha a szerzõdõ a cserét és az új szállítógépjármû adatait még a kockázatviselés kezdete elõtt írásban jelentette a biztosítónak.

– 42 –

Állatállományok katasztrófa-biztosításának különös feltételei (ÁKB-2) h) Rift-völgyi láz, i) kéknyelv betegség, j) afrikai lópestis, k) afrikai sertéspestis, l) baromfipestis (Newcastle-betegség), m) fertõzõ sertésbénulás, n) veszettség, o) takonykór, p) lovak fertõzõ (vírusos) agy- és gerincvelõ-gyulladásai, q) szarvasmarhák szivacsos agyvelõbántalma (BSE), r) kacsapestis

I. fejezet Bevezetés (1) Az Állatállományok katasztrófa-biztosításának különös feltételei (ÁKB-2) (a továbbiakban: különös feltételek) a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: biztosító) a Mezõgazdasági gazdálkodók összetett vagyonbiztosítása (Porta-biztosítás) keretén belüli állatállományok katasztrófa-biztosítási szerzõdéseire érvényesek, feltéve, hogy a biztosítási szerzõdést a különös feltételekre hivatkozással kötötték. A különös feltételekkel kötött biztosítási szerzõdés alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a Magyarország területén biztosított állatokban, állatállományokban bekövetkezõ biztosítási esemény miatt a biztosítottat ért üzemszüneti veszteséget a különös feltételek elõírásai szerint és a törvényes belföldi fizetõeszközben megtéríti. (2) A különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései az irányadók. A biztosítási szerzõdésekre egyebekben a Polgári Törvénykönyv, valamint a hatályos magyar jogszabályok megfelelõen alkalmazandók.

IV. fejezet A biztosítható állatok köre (1) Biztosítható a biztosított tulajdonát képezõ vagy tartásában lévõ és a biztosított nyilvántartásaiban szereplõ valamennyi, a III. fejezetben felsorolt betegségek kórokozójával nem fertõzött, egészséges ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, sertés és baromfi (a továbbiakban: egészséges állatállomány).

V. fejezet A biztosítási szerzõdés létrejötte és tartama

II. fejezet Szerzõdõ/Biztosított (1) A biztosítást a biztosítható állatokra (IV. fejezet) megkötheti az, akinek az adott állatállomány biztosítási védelme az érdekében áll (biztosított), vagy aki a szerzõdést érdekelt személy javára köti meg (szerzõdõ). (2) Biztosított az, akinek az adott állatállomány biztosítási védelme az érdekében áll és akit a biztosítási kötvényen megneveztek, így különösen a biztosított állatállomány tulajdonosa, vagy a biztosított állatállomány tartója (állattartó). (3) Amennyiben a szerzõdést nem a biztosított, hanem az õ javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetõleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerzõdõt terheli, a jognyilatkozatokat a biztosító hozzá intézi, és a szerzõdõ köteles a biztosító számára a megfelelõ jognyilatkozatokat megtenni.

III. fejezet Biztosítási események (1) Biztosítási eseménynek minõsül az alábbiakban felsorolt fertõzõ állatbetegségek bármelyikének a mindenkor hatályos állategészségügyi jogszabályok szerint történõ hatósági megállapítása a biztosított állatállományban: a) ragadós száj- és körömfájás, b) hólyagos szájgyulladás, c) sertések hólyagos betegsége (SVD), d) keleti marhavész, e) kiskérõdzõk pestise, f) szarvasmarhák ragadós tüdõlobja, g) bõrcsomósodáskór,

(1) A biztosítási szerzõdés a szerzõdõ és a biztosító írásbeli megállapodásával jön létre, amelyet a szerzõdõ kezdeményez. (2) A biztosító az ajánlat elfogadása elõtt kockázat-elbírálást végezhet, a szerzõdõhöz és a biztosítotthoz kérdéseket intézhet, az adatfelvétel és az egyéb nyilatkozatok valóságtartalmát ellenõrizheti. A szerzõdõ és a biztosított nyilatkozatai és a biztosító feltett kérdéseire adott válaszaik az ajánlat részét képezik. (3) A kockázatelbírálás eredményétõl függõen a biztosító az ajánlatot elfogadja vagy indokolási kötelezettség nélkül elutasíthatja. (4) Az ajánlat elfogadása történhet hallgatólag, amikor a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik, és történhet az ajánlattal megegyezõ vagy attól eltérõ tartalommal 15 napon belül kiállított kötvénnyel. (5) Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül (hallgatólag) létrejött szerzõdés eltér a különös feltételektõl, és/vagy az ÁVF rendelkezéseitõl, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a különös feltételeknek és/vagy az ÁVF rendelkezéseinek megfelelõen módosítsák. Ezt a határidõt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervezeti egységéhez beérkezett. (6) Ha a szerzõdõ a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhezvételétõl számított 15 napon belül a biztosítási szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja. (7) Ha a szerzõdõ az ajánlattól eltérõ tartalommal kiállított kötvényben az eltérést 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzõdés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ha a szerzõdõ a kötvény kéz-

– 43 –

besítésétõl számított 15 napon belül az eltérést elutasítja (kifogásolja) a szerzõdés nem jön létre. (8) A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor a szerzõdõ fél figyelmét felhívja. (9) A biztosítási szerzõdés eltérõ megállapodás hiányában határozatlan tartamú.

VI. fejezet A kockázatviselés kezdete, a kockázatviselés helye (1) A már létrejött biztosítási szerzõdés alapján a biztosító az azt követõ nap 0. órájától viseli a kockázatot, amikor a szerzõdõ az elsõ biztosítási díjat, a díjelõleget, vagy a biztosítás egyszeri díját a biztosító részére megfizeti, vagy amikor a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg. Ez az idõpont azonban nem lehet korábbi, mint a biztosító számára a kockázat elbírálására nyitva álló 15. napot követõ nap 0. órája, kivéve, ha a felek ettõl eltérõen állapodnak meg. (2) Az elsõ díj, díjelõleg vagy egyszeri díj akkor minõsül megfizetettnek, ha azt a biztosító ügynöke nyugtával igazoltan átvette, vagy egyéb esetekben, ha az a biztosító számlájára beérkezett.

VIII. fejezet A biztosítási díj megállapítása A biztosítási díj a biztosítási ajánlaton megjelölt egyedenkénti biztosítási összeg valamint a díjtétel szorzataként kerül megállapításra.

IX. fejezet A szerzõdõ/biztosított kötelezettségei (1) A szerzõdõ/biztosított köteles a biztosítási esemény bekövetkeztét a biztosítónak 48 órán belül bejelenteni, a szükséges felvilágosítást megadni és lehetõvé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenõrzését. A szerzõdõnek/biztosítottnak kell bizonyítania a biztosítási esemény bekövetkezését, és annak idõpontját. (2) A szerzõdõ/biztosított köteles az állami kártalanítási eljárás során készült alábbi iratokat a biztosító részére benyújtani: a) az állat(ok) leöletését elrendelõ határozat, b) az állami kártalanítási becslési jegyzõkönyv, c) az állami kártalanítás összegét megállapító hatósági kerületi fõállatorvosi írásbeli határozat, d) állami kártalanítás kifizetését igazoló pénzügyi bizonylat.

(3) A biztosító kizárólag az adatközlõn megjelölt állattartási helyen (helyeken) viseli a kockázatot.

(3) A betegség, illetve az állategészségügyi zárlat megszûnését a biztosított 5 napon belül köteles a biztosító felé a kártalanítási igény megjelölésével együtt jelenteni.

(4) A biztosító a szerzõdés tartama alatt a kockázatviselés helyszínét és az állattartás körülményeit ellenõrizheti, a nyilvántartásokba, okiratokba betekinthet.

(4) A kár bekövetkezését követõen a biztosított köteles minden tõle elvárható kárenyhítési intézkedést megtenni, illetõleg e célból a biztosító útmutatását kérni.

VII. fejezet Kockázatviselésbõl kizárt események

X. fejezet A biztosító szolgáltatása

(1) A biztosító kizárólag a III. fejezetben felsorolt fertõzõ állatbetegségek (biztosítási esemény) miatt a biztosított állatállomány elhullás vagy hatósági rendelkezésre történõ leöletés miatt bekövetkezõ üzemszünet folytán elõálló bevételkiesésre nyújt biztosítási fedezetet a X. fejezetben meghatározott mértékben, feltéve, hogy a szerzõdõ az állatállományt a kockázatviselés helyén biztosításra feladta, és a biztosítási díjat a biztosított állatállományra megfizette. A más okból bekövetkezõ elhullás, hatósági leöletés vagy más károsodás kockázatát, illetõleg a biztosítottat ért egyéb vagyoni és nem vagyoni károkat a biztosító nem viseli és nem téríti meg.

(1) A biztosító a III. fejezetben felsorolt fertõzõ állatbetegségeknek a mindenkor hatályos állategészségügyi jogszabályok szerint történõ hatósági megállapítása alapján, a mindenkor hatályos állategészségügyi jogszabályok szerint lefolytatott állami kártalanítási eljárás során az állatokra megállapított állami kártalanítási összeg 10 százalékát téríti meg a biztosítottnak, az üzemszünet miatt fellépõ bevétel-kiesés csökkentése érdekében.

(2) Hacsak a felek ettõl eltérõen nem állapodnak meg, a biztosító a biztosítási ajánlat aláírásának napját követõ 15. nap elteltéig (a kockázat elbírálásra nyitva álló ideig) a biztosítási ajánlaton feltüntetett állatállományban és kockázatviselési helyen (helyeken) a III. fejezetben felsorolt fertõzõ állatbetegségek (biztosítási esemény) miatt bekövetkezõ elhullás vagy hatósági rendelkezésre történõ leöletés kárainak kockázatát nem viseli. (3) Nem terjed ki továbbá a biztosító kockázatviselése a) a biztosítási esemény bekövetkezése miatt lefoglalt állati eredetû termékekre, takarmányokra, anyagokra, tárgyakra és eszközökre, valamint b) azokra a károkra, amelyek annak következtében álltak elõ, hogy a szerzõdõ/biztosított az állategészségügyi elõírásokat és/vagy a hatályos jogszabályokat megszegte, és emiatt a részére nem jár állami kártalanítás.

(2) A biztosítási szolgáltatás az utolsó okirat beérkezését követõ 15. napon esedékes, de a biztosított 30 nappal a kár bejelentése után a már feltárt, és a biztosító által elismert károkra kérheti a biztosító teljesítését. (3) A biztosító elhalasztja a kifizetést, ha a) ha kétség merül fel a biztosított pénzfelvételi jogosultságát illetõen, a szükséges igazolás bemutatásáig; b) ha a kárral összefüggésben a szerzõdõ/biztosított és/vagy felelõs vezetõje ellen rendõrségi vagy büntetõbírósági vizsgálat indult, a vizsgálat lezárásáig. (4) Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító körülmény vagy tényezõ is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be. (5) A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl számított egy év alatt évülnek el.

– 44 –