Gyermekvédelem, gyermekjog Intézményi szintű feladatok és kötelezettségek a gyermekvédelmi és gyermekjogi vonatkozású esetekben Készítette: Sziráki György pedagógiai szakértő, oktatásjogi szakértő
[email protected] +3620-238-0138
A kiosztott anyag tartalma: tájékoztatás a gyermekvédelemről, gyámügyről (kapcsolódik az előadáshoz), valamint feljelentési iratminta, és gyermekjóléti jelzőrendszeri iratminta.
Tartalom 1.
Jogforrások ...................................................................................................................................... 2
2.
Az intézmény négy kötelezettsége: jelzés, feljelentés, szakvélemény kérése, nyilvántartás ......... 2
3.
Gyermekvédelem ............................................................................................................................ 2
4.
A kormányhivatal, mint hatóság ..................................................................................................... 4
5.
A kormányhivatal, mint szabálysértési hatóság .............................................................................. 6
6.
Magántanulói státusz három alapesete .......................................................................................... 7
7.
Gyermekjogi képviselet ................................................................................................................... 7
1
1. Jogforrások 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról 2013. évi V. törvény a Polgárjogi Törvénykönyvről IV. könyve (családjogi rész)
2. Az intézmény négy kötelezettsége: jelzés, feljelentés, szakvélemény kérése, nyilvántartás Az intézmények feladata nem a probléma megoldása, hanem a jelzés (esetenként feljelentés), nyilvántartás. Ez több esetben és több irányban is kötelezettség. A) Jelzés kormányhivatalnak, gyermekjóléti szolgálatnak, szülőnek. B) Feljelentés kormányhivatalnak
3. Gyermekvédelem Jogforrás:1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Résztvevők: Gyermekjóléti szolgálat, kormányhivatal gyámügyi szakigazgatási szerve, kormányhivatal szabálysértési referense, jegyző (főjegyző). Az intézmény jelez, a felelősség a szülőé (esetleg a tanulóé, ha 18. évét betöltött tanköteles).
Kik tartoznak a gyermekvédelem körébe? A törvény hatálya kiterjed: a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, oltalmazottként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire; a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerinti személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. A törvény hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire is. Ezeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésnek, a nevelési felügyelet
2
elrendelésének vagy az eseti gondnok kirendelésének az elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermek témaköre Az alábbiakban először meghatározások következnek. Csak H/HH van, a „három H” megszűnt. Nyilvántartásuk kötelező statisztikai adat. A veszélyeztetettség gyanúja esetén jelezni kell. Hátrányos helyzetű gyermek 2011. évi CXC. Törvény 4.§ 13.b pontja a gyermekvédelmi törvényre mutat, amelynek 67/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. (2) Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.
Veszélyeztetettség 1997. évi XXXI. Törvény 5. § n) pontja alapján. Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Az elhanyagolás a veszélyeztetés lehetséges alapja. Elhanyagolásnak tekintjük, ha a gyermek 3
alapvető fizikai vagy érzelmi szükségleteit nem elégíti ki a szülők, vagy a gyermek gondozásáért felelős személyek. Elhanyagolásnak minősül az is, ha valamely felelős személy mulasztása következtében alakul ki a gyermek fizikai vagy lelki sérülése. Az elhanyagolás lehet: Érzelmi elhanyagolás- a gyermek kötődési igényének durva visszautasítása, a szeretetkapcsolat, érzelmi biztonság hiánya. Fizikai elhanyagolás-alapvető fizikai szükségletek (táplálék, ruházkodás, higiénia, biztonságos otthon, felügyelet) hiánya, de ide sorolható a késedelmesen, vagy egyáltalán nem igénybe vett orvosi ellátás, vagy a védőoltások elmulasztása.
Az intézmény teendői a gyermekvédelem terén Mindenképpen kell kijelölt gyermekvédelmi felelős az intézményben. Vélelmezett elhanyagolás, veszélyeztetés esetén jelezni a gyermekjóléti szolgálat felé. Gyanús jelek
A gyermek nem öltözik át testnevelés órára, sosem jár rövidnadrágban: talán otthon verik? Láthatóan alultáplált, éhes. Jó ha megetetjük, de fontos jelezni is! Indirekt módon (pl. fénykép) kiderül, hogy szemétben él.
Tehát összegezve jelezzük, nyilvántartjuk, és különösen figyeljük, ha már tudjuk, hogy védelembe vett tanuló. (Tudjuk pl. az étkezési díj vagy az ingyenes tankönyvre jogosultság miatt.) Magántanulóvá nyilvánításnál gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése kötelező (2011. CXC. 45.§ (6))!
És minket ki vesz védelembe? A jelzéstől sokszor fél a pedagógus vagy az intézmény. Az intézményi bejelentést a gyermekjóléti szolgálat zártan kezeli. A bejelentés lehetséges állampolgári jogon is. (Így nincs kapcsolatban a köznevelési intézmény és a jelzőrendszer, a gyermek ügyében mégis elkezdődik a tevékenység.) Kérhető anonimitás. (A gyermekjóléti szolgálatok különbözőek, van amelyik azt kéri, hogy az intézmény vállalja a bejelentést, van amelyiknek ez nem fontos.)
4. A kormányhivatal, mint hatóság Kormányhivatal alatt a gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt értjük. A szabálysértési és a gyámhatósági szakigazgatási szervvel kell kapcsolatba lépnünk. A hatósági osztály felé kell felilletve bejelenteni. A feljelentést az intézmény teszi. A felelősség a szülőé (esetleg a tanulóé, ha 18. évét betöltött tanköteles). A szabálysértési eljárás ellene indul. A gyámhatóság felé az 50 óra igazolatlan mulasztást és a törvényes képviselő hiányát kell jelenteni illetve jelezni.
4
Kormányhivatal gyámügyi szakigazgatási szerve A gyámhatóság a gyermek személyi és vagyoni védelmét látja el. Az intézménynek tudnia kell róla, hogy ki a törvényes képviselő! (A családi ügyvéd és a nagymama nem az.)
A szülői jogok gyakorlása Korábban rutin volt, hogy válásnál a bíróság határozatban kimondta: a felügyeletet gyakorló szülő gyakorolja a szülői jogokat, kivéve az úgynevezett „lényeges kérdéseket”, mint névváltoztatás, iskolaválasztás, tartózkodási hely megválasztása. Utóbbiakban élt az együttdöntés joga. A bontóperek határozatai még többnyire ilyenek. Most (2014. március 15. óta) a felügyelet joga nem automatikusan azé a szülőé, akinek a háztartásában a gyermek él! Lehet közös felügyelet! (Kérelemre, vagy a gyermek érdekében hivatalból dönthet máshogy a bíróság. 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4.167.§ (1) ). Ezt az iskola nem tudja mindig begyűjteni, de törekednie kell rá, mert vitás esetben a szülő az intézményt fogja támadni. Elvben az előbb említett együttdöntés joga még azt is jelenti, hogy óvodába, iskolába történő beíratáskor is mindkét fél beleegyezése kell. (Nincs baj, amíg nincs baj. De különélő szülő utóbb firtathatja az intézmény felelősségét. Tájékozódjunk!) Szintén rendszeres probléma a tartózkodási hely megválasztása. Különélő szülők rendszeresen meg akarták határozni, hova költözhet volt házastársuk a neki ítélt gyermekkel. Mára a Kúria ítélkezési gyakorlata törvényerőre emelkedett: országon belül oda költözik, ahová akar! Nyugodtan fogadjuk be a településre költöző elvált szülő gyermekét. Viszont figyelem: a kollégiumba felvétel is tartózkodási hely változtatása. Ehhez kell mindkét szülő hozzájárulása! A külföldre távozáshoz is! Egy másik gyámügyi téma: külföldre távozó szülő, itthon maradó gyerek Törvényes képviselő kell! A törvényes képviselő: szülő, gyám. Ha a szülő és bármely rokon közösen megegyezik a külföldre távozás előtt, akkor felkeresik a gyámhatóságot (járási kormányhivatal), amely környezettanulmányt készít, majd jóváhagyja a megegyezést. Így válhat jogszerűen gyámmá a keresztszülő, nagyszülő, idősebb testvér.
Mit kell ebben az ügykörben tennie egy nevelési-oktatási intézménynek? Ha az intézménynek tudomására jut, hogy nincs dokumentum a gyám személyéről, akkor jelzi a gyámhatóságnak! Jelentőség: 18 éves kor alatt műtéthez hozzájárulás, rendőrségi eljárás, intézményi fegyelmi eljárás esetén KELL A TÖRVÉNYES KÉPVISELŐ! (A család ügyvédje nem az!)
Fordított eset: tanköteles tanuló külföldön 2011. CXC. törvény 91. § (1) Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön és tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti. 5
(2) A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását – a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából – be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak, vagy, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának. (Van kormányhivatal, amelyik szerint neki is kell jelezni! Figyeljünk a helyi szokásokra!) (3)A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel, kivéve, ha tanulmányait magántanulóként Magyarországon folytatja. A nevelőszülői jogok és a szülői jogok gyakorlásának érintkezése és különbségei Csapdahelyzet! A nevelőszülő a szociális ellátórendszer része! (Ettől még a gyermek érzelmileg is kötődik hozzá!) A nevelőszülő joggyakorlását a hálózat szmsz-e tartalmazza! (Ptk. 4:122. § (2)) De a nevelőszülő nem törvényes képviselő. Gondoskodik a gyermek iskoláztatásáról, de felelősségre csak a saját szervezeti rendszerében vonható. Együttműködni kell vele. Értesíteni kell őt. De nem látja el a gyermek törvényes képviseletét. Eset: Heves megyei gyermek apja börtönben (szülői joggyakorlás szünetel), anyjával nem tart kapcsolatot. Hatóságilag kijelölt gyámja a nagynénje Egerben. A gyermek nevelőszülőnél él Pest megyében. Ki gyakorolhatja a szülői jogokat, ha törvényes képviselő kell? (Gyám.) Az intézmény feladata, hogy tájékozódjon! Pl. az igazolatlan mulasztásokért a törvényes képviselő vonható felelősségre! Egy fegyelmi eljárásban csak a törvényes képviselőt kell hivatalosan értesíteni, meghallgatni. Csak ő veheti át a határozatokat. Perindítás harmadik fél részére A gyámügynek intézményi jelzés után sajátos lehetőségei is vannak. Helyzet: jó szándékú nagymama megjelenik az intézményben, hogy a szülő(k) egy évre külföldre mentek. Mostantól nála lesz a gyerek. Gyámhatósági határozat nincs. (A szülők egyszerűen nem gondoltak rá.) Ekkor az intézmény jelzi a gyámhatóság felé a helyzetet, majd a gyámhatóság kezdeményezheti a bíróságnál a gyám kijelölését, családba fogadását.
5. A kormányhivatal, mint szabálysértési hatóság A területileg illetékes kormányhivatalnak tehát van Hatósági Osztálya. Ez jár el szabálysértési ügyben. Az iskola köteles feljelenteni a szülőt, törvényes képviselőt, nagykorú tanköteles tanulót a 30 tanóra igazolatlan, az 50 tanóra igazolatlan mulasztás beálltakor (utóbbi már gyámügy, az iskoláztatási támogatás megvonásával jár, nemcsak szabálysértés). Óvodában 11 nap a határ. Ügyelni kell a fokozatosságra! A kormányhivatal nem iskola, így számára felületességnek tűnik, ha minden előzmény nélkül 70 óra igazolatlan mulasztás jelent be egy intézmény. A feljelentés iratmintáját minden jelenlévő megkapta.
A szülő felelőssége nem objektív, a hatóság vizsgálja a felróhatóságot és a vétkességet. Ehhez van szükség számos precízen megadott adatra.
6
A feljelentés tartalmi elemei Tanuló személyes azonosító adatai. Évfolyama, osztályának megjelölése. (Ha különleges a megjelölés, pl. felzárkóztató nevelés 10/F, akkor ezt is érdemes beleírni.) Igazolni kell, hogy a szülőt kétszer értesítette az iskola az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeiről. (Tértivevény másolata, ellenőrző könyv másolata.) Igazolni kell, hogy a gyermekjóléti szolgálatot értesítették. (Itt elég az iktatószám, hiszen az értesítés történhetett e-mailben.)
6. Magántanulói státusz három alapesete A három alapeset: kérelemre, orvosi szakvélemény alapján, szakértői bizottsági szakvélemény alapján magántanulóvá nyilvánított diák. Kérelemre (szülő vagy nagykorú tanuló nyújtotta be) az intézményvezető nyilvánítja magántanulóvá a tanulót. Ezt csak akkor nem engedélyezi, ha kétséges, hogy a tanuló így teljesíti tanulmányi kötelezettségeit. Ilyenkor továbbítja az ügyet a kormányhivatal hatósági osztályának, amely gyámügyi jogkörében eljárva, a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve döntést hoz. A kérelemre magántanulóvá nyilvánított tanulót (és a szülőt) csak tájékoztatni kell a számonkérés módjáról, egyéni felkészülésről stb. Mást neki nem kell biztosítani. Orvosi szakvélemény alapján magántanulóvá nyilvánított tanuló esetéről beszélünk, amikor a szakorvos kifejezetten ezt javasolja. (A szülői kérelemben szereplő egészségügyi indok nem ilyen. Akkor sem, ha a tanuló tartós gyógykezelés alatt áll.) Szakértői bizottság véleménye alapján magántanulóvá nyilvánított tanulóról akkor van szó, amikor egy szakértői bizottság kifejezetten ezt javasolja. Utóbbi két esetben kötelező a heti 10 óra felkészítés biztosítása (2011. évi CXC. törvény 27.§ (7), 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 75.§ (4)). Az intézmény szabályozza a rendjét. (Az igazgató által meghatározott időben, a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról (2011. évi CXC. törvény 55.§ (3), illetve a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§ (2) bekezdése alapján ez csak osztályozó vizsgával történhet).
7. Gyermekjogi képviselet A betegjogi képviselethez hasonlóan van gyermekjogi képviselet is! Honlap: www.obdk.hu , ahol külön menüpontban elérhető a gyermekjogi képviselet. Alapfogalmak megtalálhatóak a gyakran ismételt kérdések között.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Sziráki György pedagógiai szakértő oktatásjogi szakértő www.epszti.hu Email:
[email protected] +3620-238-0138 7
