BERHIDAI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI TÁRSULÁS
Gyermekjóléti Szolgáltatás Szakmai program Ellátási terület: Berhida - Vilonya
Székhelye: 8181 Berhida Veszprémi u. 1-3.
Nyitva álló helyiség: 8194 Vilonya, Kossuth u. 18.
1
Fenntartó neve: Berhidai Szociális és Gyermekjóléti Társulás 8181 Berhida, Veszprémi u. 1-3. Az ellátás típusa: Ügyfélfogadás Berhidán
Személyes gondoskodást nyújtó ellátás Hétfőtől – szerdáig: 8.00 – 16.00-ig Csütörtök: 13.00 - 16.00 -ig Péntek: 8.00 – 12.00-ig
Ügyfélfogadás Vilonyán szerdánként 12.00 – 16.00-ig (Vilonyán a gyermekjóléti szolgálat feladatait egy fő családgondozó látja el) Szociális jellemzők, várható következmények A munkanélküliség, szegénység az anyagi biztonság hiánya, a fokozódó depriváció a családok diszharmonikus működését vonja maga után. Az egyik leggyakoribb probléma az emelkedő iskolai hiányzások száma, és a magatartásproblémákról szóló iskolai esetjelzések. Az ellátási területen –elsősorban Berhidán- jelentősek az igazolatlan iskolai hiányzások, amelyhez sok esetben maga a szülő is partner. A családokon belül megfigyelhető a megfelelő kommunikáció, a problémamegoldó képesség hiánya, illetve a szülők közti rossz viszony. A családi minta, a légkör befolyással van a gyermek életére, fejlődésére. A munkanélküliségből adódó rossz anyagi helyzet, nélkülözés szintén nem kedvez a megfelelő családi élet kialakítására. Ennek kapcsán fokozódik a szülői elhanyagolás, és a kezeletlen problémák tünethordozója a gyermek lesz. Az ellátásban élők gyakran a gyermekek után járó ellátásokból élnek.
A veszélyeztetett gyermekek száma folyamatosan emelkedik. Éppen ezért is van szükség a még hatékonyabb együttműködésre, közös prevenciós programok szervezésére, valamint a jelzőrendszer további erősítésére. A magas iskolai hiányzások, a nem megfelelő családi minták következtében a gyermekek deviáns viselkedési formái esetleg a bűnözés kialakulásához vezethetnek. Bűnmegelőzést is szolgáló helyi szabadidős, kulturális programok szervezése, támogatás indokolt annak érdekében , hogy csökkenjen a csellengő fiatalok száma. Az országban kialakult gazdasági, társadalmi folyamatok az ellátási terüleTünkön élőkre is jelentős hatással voltak. 2
A foglalkoztatás nagymértékű csökkenésével az egyéni jövedelmek is csökKentek, tartóssá váltak. Mindezek következtében a többletkiadásokból fakDó szegénység átlag alatti életfeltételeket teremthet/teremtett. A háztartások helyzete a legalsó középosztályban a legkritikusabb. A népességcsoport nagy része társadalmi és szociális juttatásokból, alkalmi Munkából él, akik szakképzetlenek, alacsony iskolai végzettségűek, tartóSan munkanélküliek, vagy soha nem is dolgoztak. A társadalmi és szociális juttatások konzerválhatják ezt az alacsony szintű Megélhetési állapotot, és a családban élő fiatalok jelentős része erre az életmódra szocializálódik. Szociális helyzetből adódó általános feladatok Átfogó stratégiai tevékenység szükséges a lakosság szolgálatában működő helyi önkormányzatok, mikroközösségek részéről, a családok, háztartások helyzetének javítása érdekében. A szegénység nagyon gyakran a háztartás gazdálkodási tudás hiányával, életvezetési problémákkal is együtt jár. Emiatt gyakran szükséges a komplex segítség. A stabilan szegények körének állandósulását és újratermelődését szükséges megakadályozni, és munkavégzésre ösztönözni az aktív, munkaképes korú felnőtteket. A tartós szegénység esetében a helyi pedagógusok, egészségügyi szakemberek, valamint civil szervezetek munkatársainak közös és szakszerű tevékenységére,k együttműködésére van szükség. A fiatal korosztályra megkülönböztetett figyelmet szükséges fordítani. Rendkívül kedvezőtlen helyzetben van a családalapítás előtt álló fiatal korosztály, aki számára a családjuk nem képesek jelentős anyagi segítséget nyújtani. Kritikus helyzetben vannak a fiatal gyermekes családok is. a háztartás létszámának növekedésével lcsökken az egy főre jutó jövedelemi, holott éppen ekkor hárul nagy teher rájuk. Ellátottak köre Azok a személyek, akikre a szolgáltatás vonatkozik, akik a szakmai program elsődleges célcsoportjai és akik Berhida és Vilonya közigazgatási területén élő bejelentett magyar állampolgárok, bevándorlási, illetve letelepedési engedéllyel…stb. rendelkeznek. Életkorukat tekintve, a magzati élettől kezdve egészen 18 éves, illetve védelembe vétel esetén ez meghosszabbítható 20 éves koráig, továbbá a szolgáltatásban részt vevő gyerekek családjaik.
3
Az ellátás igénybevételének módja A személyes gondoskodás igénybevétele, ha a törvény másként nem rendelkezik önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik. Cselekvőképtelen személy kérelmét a törvényes képviselője terjeszti elő, a korlátozottan cselekvőképes személyek kérelmüket a törvényes képviselőjük beleegyezésével terjeszthetik elő. Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a törvény (1997. évi XXXI. tv alapján) az ellátás kötelező igénybevételét rendeli el. A kérelmező a szolgáltatás igénybevétele iránti igényét a Családsegítő Központban kezdeményezheti. A gyermekjóléti szolgálat szolgáltatásai a lakosság részére ingyenesek. Az ellátások igénybevételének módja elsősorban önkéntes alapellátás keretén belül, az ellátást igénylő kérelmére valósul meg. Amennyiben a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, akkor a Gyvt. Az ellátás kötelező igénybevételét elrendeli. Az igénybe vett ellátás megkezdésekor az elllátást nyújtó gondoskodik a Gyvt. 33. §-ban meghatározott tájékoztatásról, melyről az igénybe vevő írásban nyilatkozik., Hatósági beavatkozás esetén a jogszabály kötelező együttműködést ír elő. A szolgáltatások igénybevételének lehetőségét az intézmény nyitvatartási rendje határozza meg. A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételét kezdeményezheti a kliens, hozzátartozója, vagy az észlelő-és jelzőrendszer bármely tagja. Magánszemélyek jelzése megtehető személyesen, telefonon, vagy írásban. Ű A jelzőrendszer tagjai jalzést csak írásban tehetnek. Krízishelyzet esetén telefonos vagy személyes jelzés alapján is intézkedünk, de utólagosan itt is kötelező az írásbeli jelzés. A családgondozó és a kliens közötti kapcsolattartás módja -elsősorban személyes kontaktusra helyezve a nagsúlyt, a területi munka nagy jelentőségű a családgondozásban. A családlátogatás során a családgondozó teljes képet kap az adott család szerkezetéről, életviteléről, a családtagok egymáshoz való viszonyáról, melyek jelentős mértékben hozzájrulnak a helyzet hiteles értékeléséhez, és a hatékonyabb munkavégzéshez. - ügyfélfogadási időben, szükség szerint telefonon és levélben tartjuk a kapcsolatot a kliensekkel.
4
A gyermekjóléti szolgálat és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja a családgondozás során a kapcsolattartás történhet a család otthonában, illetve az intézményben. Az ellátástigénylő felkeresheti intézményünket az ügyfélfogadási időben. A kliensfogadás Berhidán a családsegítő központban, Vilonyán pedig az erre a célra kijelölt területi irodában, az önkormányzat épületében biztositott helyiségben történik. Az ellátás formái: egyszeri eset; alapellátás; védelembe vétel; utógondozás. A település demográfiai mutatói: lakó népesség összesen: Berhida 6112
Vilonya 651 Életkor szerint
0 – 2 éves 3 – 5 éves 6 -13 éves 14-17 éves Összesen:
Berhida 198 fő 199 fő 635 fő 353 fő
Vilonya 14 fő 25 fő 65 fő 27 fő
1385 fő
131 fő
A gyermeknek a családban történő nevelésének elősegítése érdekében biztosított feladatok: Tájékoztatás, információnyújtás A szolgáltatás működéséről az ellátott települések lakosai részére rendszeres, és minden lakos számára hozzáférhető tájékoztatást kell nyújtani. 5
A település lakosságához a szolgáltatással kapcsolatos információk a helyi Televízió, a helyi újság, szórólapok, személyes kapcsolat és egyéb lakosságot érintő fórumokon keresztül jut el. A gyermekjóléti szolgálat működésének megkezdéséről, tevékenységéről, céljáról és tartalmáról, elérhetőségéről, a szolgáltatás igénybevételének módjáról tájékoztatja a lakosságot, továbbá a jelzőrendszer tagjait. -gyermek és szülő tájékoztatása mindazon jogokról, ellátásokról és támogatásokról, melyet összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával,a családban történő nevelkedésének elősegítésével. -a támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutás segítése érdekében a gyermekjóléti szolgálat munkatársa segítséget nyújt a gyermeknek, vagy szülőjének kérelme előterjesztéséhez, kezdeményezi támogatás megállapítását az illetékes hatóságoknál. -válsághelyzetben lévő várandós anyát tájékoztatja az őt és a magzatot megillető jogokról, ellátásokról, támogatásokról, illetve az ezekhez való hozzájutás lehetőségeiről, esetleges örökbeadás lehetőségeiről. Szabadidős programok: A gyermekjóléti szolgálat elsősorban a gyermekek számára szervez szabadidős tevékenységeket. Programjaink a családban jelentkező nevelési problémák és a hiányosságok káros hatásait hivatottak enyhíteni, illetve a nehéz anyagi helyzetben lévő gyermekek számára teremt lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltésére. A gyermekjóléti szolgálat célja, hogy évről évre bővítse ez irányú tevékenységét. Így a programjaink már nem kizárólag csak a gyermekeknek, hanem a szülőknek is hasznos szabadidő eltöltést biztosíthatnak. Tevékenységeink nem csak kizárólagosan a gondozott családok körére terjed ki, hanem megcélozza a területén élő valamennyi érintett családok körét is. A gyermekeknek szóló csoportfoglalkozásaink valamennyi korosztály érintik az óvodától egészen a középiskoláig. A szülők részére biztosított programok elsősorban a munkanélküli, gyermekeiket oktatái-nevelési intézménybe járató felnőtteknek szólnak. -ünnepekhez, évszakokhoz kapcsolódó programok (alkalmanként) jelenleg már hagyománynak számít a játszóház, manuális tevékenység, ismeretterjesztő előadások, programok biztosítása, melyek elsősorban az általános iskoláskorú gyermekeket célozza meg. A gyermekjóléti szolgáltatás célja Az intézmény keretében külön szervezeti egységként, önálló szakmai feladatként működik a gyermekjóléti szolgálat, amely a magzati kortól a
6
gyermek és fiatalkorúságán át a felnőtté válásig végigkíséri az ellátási területen élő személyek életét. Alapellátási feladatként hozzájárul a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családjában történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez. A gyermekjóléti alapellátás körébe tartozó gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettségének megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekvédelem fő célja hozzásegíteni a gyermeket az egészséges, értékes, minőségi élethez, a jóléthez, egy-egy életterület, mint intézményi cél és feladat kiemelésével. Alapvető követelmény a közös cél felismerése, mind a kliens, mind a jelzőrendszer tagjai részéről; és azok tudatosítása. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata Alapvető prevenciós feladat az észlelő és jelzőrendszer működtetése, mely lehetővé teszi mindazoknak a szakembereknek az együttműködését, akik bárhol, bármilyen formában kapcsolatba kerülnek a gyermekekkel. A munka eredményessége érdekében egy jól működő személyes kapcsolatrendszer kiépítése és fenntartása szükséges. Feladatai: a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése; a veszélyeztetettség megelőzése; a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése; a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése; Egyéb feladatok: folyamatosan figyelemmel kísérjük a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét; meghallgatjuk a gyermek panaszát és annak orvoslása érdekében, megtesszük a szükséges intézkedést; elkészítjük a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét; szervezzük a helyettes nevelőszülői hálózatot;
7
segítjük a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását; felkérésre környezettanulmányt készítünk; kezdeményezzük a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését; a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgáljuk és feltárjuk az örökbefogadni szándékozók körülményeit; biztosítjuk a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket; részt veszünk a prevenciós tevékenységekben, pl. kábítószer. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében: a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése; a családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás, vagy az ezekhez való hozzájutás szervezése; a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése; szabadidős programok szervezése; a hivatalos ügyek intézésének segítése. Szakmai alapok A szociális munkában alapvető érték az együttműködés, melyet a szociális Munkások Etikai Kódexe is előír. A munkavégzés során kapcsolatba kerülő szakemberekkel való kapcsolatot a bizalom, tisztelet, és szolidaritás kell, hogy jellemezze3. A szakma értékei az intézmény munkatársai gondolkodásának, cselekedeteinek iránytűjeként szolgálnak. PREVENCIÓ Elsődleges megelőzés: magában foglalja az univerzális, alapellátási formákat, melyekre minden gyermek jogosult. Az elsődleges prevenció fokozott és folyamatos biztosítása elengedhetetlen a hatékony és minőségi gyermekjóléti szakmai munkában. A gyermeklakosság egészére kiterjedő prevenció programok feltételeinek biztosítása nélkülözhetetlen. -ismeretterjesztés-tájékoztatás -szabadidős rendezvények 8
-észlelő- és jelzőrendszer működtetése. Másodlagos megelőzés: magában foglalja a célzott segítségnyújtást, definiálja a rizikófaktorokat, a veszélyeztetett csoportokat és segítséget nyújt, mielőtt a bántalmazás, elhanyagolás bekövetkezne: -gondozás -tanácsadás -védelembe vétel harmadlagos megelőzés: speciális ellátásokat jelent, azokban az esetekben, amikor a család, vagy ellátó intézmény nem a gyermek szükségleteinek megfelelő ellátást nyújtják, elhanyagolók, vagy bántalmazók. Ilyenkor be kell avatkozni a megfelelő szakmai eszközökkel az ártó magatartás megszüntetése érdekében. -gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések kezdeményezése, javaslattétel - családgondozás veszélyeztetettség megelőzése érdekében: a veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer működtetése a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben; a veszélyetetettséget előidéző okok feltárása, és ezek megoldására javaslat készítése; segítő intézményekkel, valamint segítőkkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása; a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával, családgondozással a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása; a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés, és a kapcsolattartás esetében; az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése; javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére a leendő gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására. Ha a jelzőrendszeri tag a jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját, és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatal büntető eljárást kezdeményez.
9
A gyermekjóléti szolgálathoz a törvényben meghatározott jelzőrendszeri tagoktól érkező írásos jelzéseket az intézménybe érkezéskor- a megbízott családgondozó az erre rendszeresített füzetbe beiktatja, majd az iktatást követően az illetékes családgondozónak átadja. Új kliensről érkező jelzés esetében az intézményvezetővel történt konzultáció után kerül a kijelölt családgondozóhoz a jelzés. Kapcsolatfelvétel a családdal, környezettanulmány készítése lakcímükön az alábbi információk begyűjtése céljából: -családban életvitelszerűen együtt élő családtagok -lakáskörülmények, lakhatási helyzet -anyagi helyzet, jövedelmek, adósságok igénybe vett támogatások felmérése a gyermekek veszélyeztetettségének mértéke információ gyűjtése a jelzés tartalmával kapcsolatban-a veszélyeztetettség megszüntetését célzó feladatok, intézkedések megállapítása, a családdal történő megbeszélése. Gondozás, gyermekvédelmi intézkedés szükségességének eldöntése: -gondozás nem indokolt, eset lezárása (dossziéban a fenti adatlapok, jelzés, és családgondozó helyzetértékelése) -alap ellátásban történő gondozás szükséges, a család az önkéntes együttműködésen alapuló gondozást vállalja. Védelembe vétel: a gyermek védelembe vételére javaslattétel a területileg illetékes gyámhivatal felé. családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: a családgondozás biztosítása, az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást intézménnyel együttműködve a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához; utógondozó szociális munka biztosítása az otthont nyújtó ellátás illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. Gyermekjóléti jelzőrendszerrel való együttműködés A Gyvt. 1997. évi XXXI. Tv. 15/1998. NM rendelet 14.§-a , valamint az 1999. évi LXXIIII. Törvény értelmében a gyermekjóléti szolgálat jelzőrendszert működtet. A gyermekjóléti szolgáltatás alapvető prevenciós feladat az észlelőjelzőrendszer működésének biztosíttása, mely lehetővé teszi mindazoknak a
10
szakembereknek az együttműködését, akik bárhol, bármilyen formában kapcsolatba kerülnek a gyermekkel Cél, hogy a különböző szakemberek a segítő tevékenység során a maguk területén ellátva a feladataikat, egymással konzultálva, egymás munkáját megismerve, támogatva és azt kiegészítve dolgozzanak a közös cél érdekében. A jelzőrendszer tagjai a saját területükön végzett gyermekvédelmi munkájukkal teszik hatékonyabbá a gyermekjóléti szolgálat t munkáját,. Az időben jelzett problémákat eredményesebben, időben lehet kezelni. Észlelő és jelzőrendszer (tagjai a következők): egészségügyi szolgáltatást nyújtók (védőnői szolgálat, háziorvosi, gyermekorvosi szolgálat, kórház-rendelőintézeti szakrendelések,); személyes gondoskodást nyújtók (bölcsőde, családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat); közoktatási intézmények (óvoda, iskola, nevelési tanácsadó); közigazgatási intézmények (hatóságok, önkormányzat, rendőrség, ügyészség, bíróság); egyéb intézmények (társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok); bármely magánszemély lehet. Az észlelő és jelzőrendszer célja a szolgáltatásra rászoruló gyermeket és családot érintő információk cseréje, azok rögzítése, a feladatok meghatározása, illetve elosztása a részt vevő szakemberek és egyéb meghívottak között. A gyermekjóléti szolgálat fogadja a jelzéseket, és a közvetlen hozzáforduló állampolgárokat is. Az ellátás minőségében nem tehet különbséget az önkéntes, illetve a küldött kliens között. Fontos jelzésnek minősül az is, ha nem egy konkrét család, hanem egy általános problémát vetnek fel az érintettek, ami a gyermekek védelmi rendszerére is kihat. A megoldási stratégiát közösen kell kialakítani. Elsősorban mégis a családgondozás jelenti a főfeladatot, amelynek elsődleges célja a veszélyeztetettség megelőzése, illetve megszüntetése. A gyermekjóléti szolgálat minden év március 31-ig gyermekvédelmi tanácskozást szervez a településeken.
Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat közötti feladatmegosztás Azoknál a családoknál, ahol a gyermek veszélyeztetettsége az elsődleges ok, a gyermekjóléti szolgálatot kell esetgazdának tekinteni
11
A családsegítő jelzőrendszerből érkezett jelzés, illetve hatósági intézkedés szükségessége esetén a családgondozás egyértelműen a családsegítő szolgálat feladata Mind családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat által végzett családgondozás komplex, az egész családra kiterjedő segítséget nyújt. Ahol nem a gyermek veszélyeztetettsége az elsődleges ok, a családsegítő végzi a családgondozást, kizárólag az érintett önkéntessége alapján A feladat és az elérendő cél változásával szükség lehet a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat közötti esetátadásra A tevékenységek összehangolása érdekében a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszéléseket tart. Ennek formái: esetkonferencia: egy adott család ügyében tartott megbeszélés az érintett család és a kapcsolódó szakemberek között, legalább háromféle a család ügyében érintett szakember bevonásával; szakmaközi megbeszélés: a gyermekjóléti szolgálat és a szakmák képviselői között zajló szakmai megbeszélés előre meghatározott, adott témakörben; gyermekjóléti tanácskozás: évente legalább egy alkalommal át kell tekinteni a település gyermekvédelmi rendszerének működését, és javaslatot kell tenni annak lehetőség szerinti javítására. A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetésére irányuló szakmai tevékenység: a családgondozó személyes segítő kapcsolat keretében támogatja a gyermeket, az Őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége helyes irányú fejlődésében; segíti a szülőket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működéséi zavarok megszüntetésében, illetve kezdeményezi és a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti ellátásokat, összehangolja a szülők és más hozzátartozók részére nyújtott személyes gondoskodást az alapellátás keretében. Segítő kapcsolat: első interjú, intézményi háló feltérképezése; belső szakemberek együttműködésének megszervezése; külső intézményi kapcsolatok megszervezése; 12
segítő kapcsolat kialakítása a klienssel (rálátás, rávilágítás, motiváció serkentése, együttműködés, érdekképviselet). Személyiség megfelelő irányú fejlesztése: konfliktuskezelő családterápiás szolgáltatás közvetítése; mentálhigiénés, segítő beszélgetés; célzott előadások tartása, ismertetőanyagok, szórólapok terjesztése; A családgondozás menete: a családgondozó a gondozás megkezdése előtt, tájékoztatja a gondozásba kerülő gyermeket és szülőjét a szolgáltatás céljáról, formájáról, menetéről, várható időtartamáról, rendszerességéről; a családgondozó a gondozás megkezdésekor rögzíti a gyermek és szülője személyi adatait, továbbá (helyzetértékelést) környezettanulmányt készít; a családgondozó a klienssel együttműködési megállapodást köt, és tájékoztatja a gondozottat titoktartási kötelezettségünkről; a családgondozás biztosításának érdekében a családgondozó - a gyermek, és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével – gondozási tervet készít; a tervet ismertetni kell a gyermekkel és a szülővel- törvényes képviselővel; a családgondozó – a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével- szükség szerint, de legalább hathónaponként értékeli a gondozás eredményességét, és a megállapításokat a helyzetértékelésben rögzíti; más intézményekkel feladatmegosztás – írásban -, és a kompetencia határok tisztázása, betartása – az ügyféllel egyeztetve;
a dokumentáció vezetésére a jogszabályban előírt adatlapokkal dolgozunk; a családgondozás folyamán a társintézményekkel, jelzőrendszer tagjaival rendszeres kapcsolattartás az eredményes gondozás érdekében; ha az együttműködés a családgondozó és a kliens között nem megfelelő, vagy nem működik; a gyermekjóléti szolgálat az eset összes körülményeinek feltárása után mérlegeli, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethető-e az önként igénybe vehető alapellátásokkal, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó, illetve egyéb hatósági intézkedés kezdeményezésére van-e szükség. Az alapellátás keretén belül folytatott családgondozás (adott esetben védelembe vétel), akkor válik eredményessé: 13
ha a szülő vagy gondviselő együttműködő, a család a megállapodásokat betartja; a gyermek együttműködő; a gyermeket veszélyeztető körülmények megszűnnek; a család együttműködő, és a gyermek veszélyeztetése is megszűnt; ha a rokonságban vagy a közvetlen környezetében van olyan család, amely képes és hajlandó befogadni a gyermeket, biztosítja a megfelelő gondoskodást, amíg hosszú távon a család problémája megoldódik, akkor megvizsgálja a befogadó család alkalmasságát, (a családba fogadást a gyámhivatal engedélyezi, ha a gyermek érdekeit szolgálja, a családba fogadás addig tart, amíg a családba fogadás okai fennállnak.) Gyermekvédelmi gondoskodásra kerül sor, ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható és ez a gyermek fejlődését veszélyezteti, akkor kerülhet sor védelembe vételre, illetve egyéb hatósági intézkedésre (családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel, gyám kirendelés, utógondozás), melyet a települési önkormányzat jegyzője, illetve a helyi gyámhatósági képviselő tesz meg határozatában. Hatósági intézkedés kezdeményezése esetén a családgondozó javaslatot tehet: a gyermek védelembe vételére, illetve ideiglenes hatályú elhelyezésére; a városi gyámhivatalnak a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére, vagy nevelésbe vételére. A családgondozó védelembe vétel és utógondozás során lát el feladatokat, más hatósági intézkedés megtétele után törvényben meghatározott szabályok szerint jár el. Védelembe vétel A gyermekjóléti szolgálat a védelembe vételre vonatkozó javaslatában közli a gyermeket korábban gondozó családgondozó adatait, illetve javaslatot tesz másik családgondozó kirendelésére.
A családgondozó feladata: a gyermek gondozásának, ellátása szervezésének és a szülői nevelés támogatásának folyamatos biztosítása, valamint az illetékes 14
gyámhatóság tájékoztatása – felülvizsgálat keretében, továbbá szükség szerint – a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről. A segítő kapcsolat során elősegíti, hogy a gyermek, illetve a szülő fogadják el a gondozási-nevelési terv céljait és működjenek együtt a tervben meghatározottak teljesítése érekében. A szülő váljon alkalmassá, illetve legyen hajlandó a gyermeket veszélyeztető körülményeinek elhárítására és a gyermek testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének biztosítására. Segítse elő azt, hogy sor kerülhessen a védelembe vétel megszüntetésére. A védelembe vételi eljárás menete: a családgondozó javaslatot tesz; ezt követi a védelembe vételi tárgyalás, mely az illetékes gyámhatóság irodájában történik, ahol a családgondozón kívül jelen lehet más szakember is, valamint a család; majd határozatot hoz a gyámhatóság ez alapján készíti el a családgondozó az egyéni gondozási-nevelési tervet; egy éven belül, illetve a családgondozó kérésére előbb is sor kerülhet – szükség setén - a felülvizsgálati tárgyalásra. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozása Az utógondozás célja: hogy elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedést, önálló életének megkezdését. A visszahelyezést segítő családgondozást a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján teljesíti a gyermekjóléti szolgálat. A feladat elvégzése alatt folyamatosan együttműködik a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, nevelőszülői hálózattal, valamint a gyermekotthon családgondozójával. A családgondozó feladata: támogatja a szülőket a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban. Teljesíti személyes segítő kapcsolat keretében a szülő és a gyermek kapcsolatának helyreállítását. A szülők nevelési, gondozási, háztartásszervezési ismeretei gyarapításának támogatása. Közreműködés a család lakáskörülményeinek rendezésében, a lakás felszerelésének és berendezésének elfogadhatóvá tételében. A szülők szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzájutásának, ügyeik intézésének támogatása. Javaslatot tehet a gyámhivatal fele a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülők körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi. A családgondozást a gyámhivatal határozata alapján látja el.
15
Az ellátást igénybevevő és a családgondozó közötti kapcsolattartás A szociális munkát végző a kliens érdekeit képviseli, kapcsolatuk bizalmon alapul. A kapcsolattartás folyamatos és rendszeres. Az intézmény nyitvatartási ideje alatt bármikor felkeresheti a családgondozót.(Az intézmény nyitva tartását a házirendben foglaltak szerint kell megtartani.) A családgondozó rendszeresen látogatja a családot, az egyéni gondozási – nevelési terv alapján. A 15/1998. (IV.30.)NM rendelet szerinti kötelező létszám feltételei, valamint szolgáltatásai: A gyermekjóléti szolgáltatás személyi feltételei, feladatai: Az alkalmazottak feletti munkáltatói jogokat a Családsegítő Központ intézményvezetője gyakorolja A szolgáltatás területén az intézményvezető helyettes konkrét gyermekjóléti feladatok ellátása mellett szakmai irányítási, szervezési feladatokat lát el a többi családgondozó vonatkozásában A gyermekjóléti szolgáltatás ingyenes A gyermekjóléti szolgálat családgondozóinak a tevékenységét a munkaköri leírás szabályozza A gyermekjóléti és a családsegítő szolgáltatás szoros együttműködésben valósul meg. A családgondozók kötelesek legjobb tudásuk szerint eljárni az ellátást igénybevevők érdekében naprakészen vezetik a gyermekjóléti szolgáltatáshoz kapcsolódó nyilvántartásokat Tájékozódnak a teleülések demográfiai, egészségügyi, szociális helyzetéről. megismerik az egyén, illetve a család környezeti feltételeit, a gyermekekkel, családokkal közösen dolgoznak ki konfliktusmegoldó stratégiákat Rendszeresen, és személyesen együttműködnek az egyénekkel, családokkal Együttműködnek a településeken tevékenykedő többi szociális szolgáltatást nyújtó intézményekkel, munkatársakkal
Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok A gyermekjóléti szolgálatban részesülők gyakorlására a következők irányadóak:
16
érdekvédelmére
panaszjoguk
A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, továbbá a gyermek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél: az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében; a gyermeki jogok sérelme esetében; az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegése esetén. Az intézmény vezetője a panaszt kivizsgálja és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. Ha az intézményvezetője 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, illetve ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, akkor az intézmény fenntartójához, vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat. Gyermekjogi képviselő: Herczeg Rita Elérhetősége: 06/20/4899-636 Címe: Veszprém, Kossuth u. 10. E-mail: gyjkepviselo freemail.hu A családgondozó, szociális munkát végző tiszteletben tartja minden ember értékét, akaratát, méltóságát, egyediségét és jogait. Nemre, korra, társadalmi és etnikai hovatartozásra, vallási és világnézeti meggyőződésre, nemi irányultságra, fogyatékosságra és egészségi állapotra való tekintet nélkül, valamint bármely hátrányos megkülönböztetés kizárásával ténykedik. Az ellátást végzők jogai és kötelezettségei: A szociális szolgáltatást végzők jogait az 1993. évi III. tv 94/L.§ tartalmazza: A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják Tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. A családgondozók közfeladatot ellátó személynek minősülnek. A szolgáltatás munkatársa köteles tevékenységét a hatályos jogszabályok és a szakmai szabályok szerint végezni. Köteles tiszteletben tartani az ellátott személyiségét, méltóságát, jogait és önrendelkezését. Köteles figyelembe venni egyéni igényeit és szükségleteit, aktuális állapotát, életkorát, képességeit és készségeit.
17
Az ellátást végző jogosult és köteles szakmai ismereteinek –a szakma mindenkori fejlődésével összhangban történő- folyamatos továbbfejlesztésére. Személyi feltételek: Az intézmény élén az intézményvezető áll. Az intézményvezető Berhida Város Önkormányzata pályázat útján határozott időre bízta meg az intézmény vezetésével. Intézményvezető: szociálpedagógus végzettség (gyermekjóléti alapellátás szakvizsgával) Az intézmény dolgozóinak kinevezése: Az intézmény dolgozóit az intézményvezető nevezi ki, és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel gyakorolja a munkáltatói jogokat. A gyermekjóléti szolgáltatást 3 fő szakképzett (szociálpedagógus, szociális munkás) családgondozó látja el. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének biztosítása Családgondozók rendszeres szakmai továbbképzése Családgondozók szupervízión történő rendszeres részvétele A helyettesítés rendje A családgondozók helyettesítési rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. Az intézmény hozzáférhetősége, tárgyi feltételei: Az intézmény és telephelye könnyen megközelíthető, Berhidán és Vilonyán is a centrumban helyezkedik el. A szolgálat feladat ellátásához az iroda- váróhelyiség és riportszoba biztosított. A működéshez elengedhetetlen feltételek rendelkezésre állnak. (számítógépek, internet hozzáféréssel, nyomtatók, fénymásoló, telefon és fax készülék. Más intézményekkel történő együttműködés: Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a védőnői szolgálattal,, a gyermekorvossal, az oktatási intézmények (óvodák, iskolák) gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseivel; a fiatalkorúak hivatásos pártfogóival; a nevelési tanácsadó munkatársaival; illetve a rendőrséggel, akikkel, havi rendszerességgel esetmegbeszélést tartunk, jelzőrendszeri értekezlet keretében, melyről minden alkalommal emlékeztető készül. Évente áttekintjük a település gyermekvédelmi rendszerének működését, és javaslatot teszünk annak javítása érdekében. 18
Együttműködünk a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, a nevelőszülői hálózat működtetőjével, valamint azok családgondozóival. A gyermekek és fiatalok részére szabadidős programokat szervezünk, amelyek testi, lelki egészségük védelmét, vagy a családban jelentkező nevelési gondok káros hatásainak enyhítését célozzák. Dokumentáció -együttműködési megállapodás a szolgáltatások igénybevételéről -forgalmi napló -esetjelző adatlapok -gyermekeink védelmében elnevezésű dokumentációs rendszer adatlapjai -jelzőrendszeri ülések jegyzőkönyve, dokumentációja Az ellátás megszűnése az alapellátás, vagy védelembe vétel megszüntetésre kerül az ellátott halálával -az intézmény jogutód nélküli megszűnésével A szakmai program megvalósítása ellátórendszerben betöltött szerepe és hatása
várható
eredménye,
az
-a törvényi előírások és a település lakosainak igényeihez, szükségleteihez alkalmazkodó szociális ellátórendszer kialakítása -a megfogalmazott alapelvek és értékek érvényesülése, a működés átláthatósága -tudatos és tervezhető szolgáltatás és minőségfejlesztés -a szolgáltatások, a szakmai munka színvonalának emelkedése -a ráfordítások és források harmonizálása, a hatékonyság növelése A szakmai program megvalósulása várhatóan növeli a szakmai munka hatékonyságát, színvonalát, ami az ellátottak megelégedésében nyilvánul meg. Berhida, 2013. május 24. Jelen szakmai program 2013. július 01-től lép hatályba Hargitai Tünde intézményvezető
19
20
21
22
