Gyermekgondozási támogatások szabályai

1

Gyermekgondozási támogatások szabályai Az Országgyűlés a családok és gyermekek jólétéért érzett felelősségtől támogatva az alkotmányban, valamint a nemzetközi egyezményekben foglalt szociális juttatások érdekében a 2010. évi CLXXI törvénnyel módosította a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV törvényt, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 223/1998 (XII. 30.) kormányrendeletben rögzített gyermekgondozási támogatásokat. A törvény célja, hogy a családok szociális biztonságának elősegítése, a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentés érdekében meghatározza a támogatások rendszerét, formáit, jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri, illetve eljárási szabályokat. Gyermekgondozási támogatások A gyermeket nevelő szülő, nevelőszülő, illetve gyám a gyermek gondozására tekintettel – havi rendszerességgel járó – gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra jogosult. A nagyszülő gyermekgondozási segélyre a szülő jogán szerezhet jogosultságot. 1) Gyermekgondozási segély Jogosultsági feltételek 2011. január 1-jétől gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő – ide értve a kiskorú szülőt, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban – a nevelőszülő, a gyám, a saját háztartásban nevelt: - gyermek 3. életévének betöltéséig, - ikergyermekek esetén a tankötelesé válás évének a végéig, (amennyiben ikergyermekek esetében a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a jogosultság alkalmazása során legkésőbb tankötelessé válásának időpontjaként, legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni) - tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. Az a kiskorú szülő, aki a 16. életévét betöltötte és a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az, fontos okból érdekében áll. A gyámhatóság ilyen engedélye birtokában a kiskorú szülő, amennyiben gyermeke részére kirendelt gyámmal nem él egy háztartásban, saját háztartásában nevelt gyermekére tekintettel maga igényelheti a gyermekgondozási segélyt. Akkor is a kiskorú szülő igényelheti a gyermekgondozási segélyt, ha a gyermekének nem rendeltek ki gyámot. Abban az esetben, ha gyermekének gyámjával egy háztartásban élnek, a gyermek után nem a kiskorú szülő, hanem a gyermek részére kirendelt gyám igényelheti a gyermekgondozási segélyt.

2

Példa Az egyedülálló édesanya gyermekgondozási segélyben részesült 2010. szeptember 4-én született gyermeke után, aki tartósan beteg, súlyosan fogyatékos. Az édesanya 2011. június 6-án meghalt. A gyermek után a meghalt szülő testvére igényeli a gyermekgondozási segélyt, aki biztosítási jogviszonyban nem áll, egyéb rendszeres jövedelemmel sem rendelkezik. Gyermekgondozási segélyre jogosult, a kiskorú gyermekkel, amennyiben a meghalt szülő testvérét a gyámhivatal, mint gyámot kirendeli a gyermek 10. életévének betöltéséig, aki tartósan beteg illetve súlyosan fogyatékos. Az igénybejelentéshez csatolni kell az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 3. számú melléklete szerinti igazolást, melyet a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, vagy a szakgondozó intézmény szakorvosa állít ki a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről. Átmeneti szabály A családtámogatási törvény módosításával kapcsolatos átmeneti szabályok kimondják, hogy a gyermekgondozási segély folyósításának 3 évre történő visszaállítása vonatkozik azokra a gyermekekre is, akik 2010. április 30-át követően, azaz a gyermekgondozási segély folyósítási idejét 2 évben meghatározó törvény hatályba lépését követően és a mostani módosítás hatályba lépését megelőzően születtek. Gyermekgondozási segélyre jogosultság örökbefogadó szülő esetében 2011. január 1-jétől a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított 6 hónap időtartamig akkor is jogosult gyermekgondozási segélyre, az örökbefogadó szülő – a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével – amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 3. életévét, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, azonban a 10. életévévüket még nem töltötték be. Amennyiben az örökbe kívánt fogadni szándékozott gyermek a 3. életévét, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életkort, az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbe fogadó szülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a gyermek 3. életévének, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetében 10. életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik. A módosítás bevezeti az örökbefogadói gyermekgondozási segély jogintézményét, vagyis lehetővé teszi, hogy a – 10. életévét még be nem töltött – gyermek örökbefogadását követően az örökbefogadó szülők valamelyike 6 hónap időtartamban akkor is igénybe vegye a gyermekgondozási segélyt, ha az általános szabályok szerint arra már nem, vagy 6 hónapnál rövidebb időre lenne jogosult.

3

Nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (nagyszülő) is jogosult gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek - az első életévét betöltötte, továbbá - gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint - szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek a nagyszülő részéről történő igénylésével. A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosult az előbbi feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha - ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek és - a jogosultsági feltételek - ide nem értve a keresőtevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt - a szülő esetében is fennállnak. A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásának saját maga által igénybevételének elvesztését vonna maga után. Gyermekgondozási segély iránti kérelem A gyermekgondozási segélyre vonatkozó kérelem benyújtása a „Kérelem a gyermekgondozási segély megállapítására” formanyomtatványon történik, mely a 223/1998. (XII. 30.) kormányrendelet 2. számú mellékletében található. A gondozásba kihelyezett gyermek esetében az örökbefogadó szülőnek ki kell tölteni a „Nyilatkozat a gondozásba kihelyezett gyermek után járó gyermekgondozási segély megállapításához” elnevezésű formanyomtatványt is. Nagyszülő kérelmező esetében szükséges kitölteni a „Nyilatkozat a nagyszülő gyermekgondozási segély megállapításához” nyomtatványt, mely az előzőekben említett kormányrendelet 3. számú mellékletében található. A formanyomtatványokon kitöltési útmutató tartalmazza az egyes rovatokhoz tartozó magyarázatokat, valamint a kérelemhez benyújtandó iratokat, illetve iratmásolatok körét is. A formanyomtatványok ingyenesek, beszerzésük a kérelmező lakóhelye szerint illetékes Magyar Államkincstár megyei Igazgatóságánál, vagy ha az igénylő munkahelyén családtámogatási kifizetőhely működik, akkor a családtámogatási kifizetőhelyen kell beszerezni, vagy letölthető a www.allamkincstar.gov.hu internet oldalról. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb 2 hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. Gyermekgondozási segély mellett végezhető keresőtevékenység 2011. január 1-jétől változtak a gyermekgondozási segély mellett végezhető keresőtevékenységgel összefüggő szabályok. Gyermekgondozási segélyben részesülő

4

személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – keresőtevékenységet - a gyermek egyéves koráig nem folytathat, - a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik, - a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, - ikergyermek esetén a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre. - a kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. - gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek 3 éves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. A 2010. december 31-én keresőtevékenységet folytató, gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett keresőtevékenységet a 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően 2011. március. 31.-ig folytathatott. Példa 1) A kismama, - aki nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal - 2009. április 14-én született Ferenc nevű gyermekével gyermekgondozási segélyben részesül. 2011. július 1jén heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Gyermekgondozási segélyre a továbbiakban nem jogosult a Cst. tv. 21. § (1) bekezdés b) pontja értelmében, mely szerint a gyermekgondozási segélyben részesülő személy keresőtevékenységet a gyermek egy éves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. 2) 2010. május 5-én született ikergyermekeivel a szülő jelenleg gyermekgondozási segélyben részesül. 2011. június 6-án heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Gyermekgondozási segélyre jogosult a Cst. tv. 21.§ (1) bekezdés d) pontja szerint azzal a feltétellel, hogy ikergyermek esetében a gyermekek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet, de a továbbiakban csak egy gyermek után jogosult gyermekgondozási segélyre. Bejelentési kötelezettség Az ellátásra jogosult a folyósító szervnek 15 napon belül írásban köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érintené. Ezen kívül az alábbiakat kell írásban bejelenteni: a) a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,

5

b) ha az ellátásra jogosult – ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját – a gyermek 1 éves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek 3 éves kora előtt folytat keresőtevékenységet, c) ha a gyermekgondozási segélyre jogosult – ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel gyermekgondozási segélyre jogosult személyt – a gyermek 1 éves kora után heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha azt az otthonában végzi, d) ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek 3 éves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytat, vagy azt az otthonában, korlátlan időtartamban folytatja, e) ha a gyermekgondozási segélyre a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított 6 hónap időtartamig az örökbefogadó szülő - a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével - a gyermek 10. éves életkorának betöltése előtt a heti 30 órát meghaladó időtartamban folytatott keresőtevékenységet, f) ha az ellátásra jogosult a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint meghatározott rendszeres pénzellátás az alábbiakban felsoroltak valamelyikében részesül: - táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, - öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, hozzátartozói baleseti nyugellátás, özvegyi nyugdíj, kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek ellátásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját, - öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított pénzbeli ellátás, - az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, - a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a bérpótló juttatás, - az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás, - vagy, ha házastársa, élettársa terhességi gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül, g) a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezését, kivéve, ha a gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, továbbá ha a gyermek már elmúlt 1 éves, Nem minősül szociális intézményi elhelyezésnek, ha a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú foglalkoztatására irányuló napközbeni intézményben van elhelyezve.

6

h) az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba történő vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését, i) az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét, j) a nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztését vonják maguk után, k) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását, l) a gyermekeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, továbbá gyermeknevelési támogatás esetében - ha a háztartásában a 3. életévét még be nem töltött kiskorú kerül, m) ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha a keresőtevékenység a heti 30 órát nem haladja meg, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik, valamint n) az EGT. államban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozási tevékenység folytatásának tényét. Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után. A gyermekgondozási segély összege Azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. 2011. évben az öregségi nyugdíj legkisebb összege 28.500 Ft. Töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulékot kell levonni. A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén 2011. január 1-jétől: - 2 gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 % -a azaz 57. 000 Ft - 3 gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 % -a, azaz 85.500 Ft, - 4 gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 % -a, azaz 114.000 Ft, - 5 gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 % -a, azaz 142.500 Ft, - 6 gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 % -a, azaz 171. 000 Ft. Nem jár gyermekgondozási segély Nem jár gyermekgondozási segély annak a személynek, aki a) olyan gyermek után igényli a gyermekgondozási segélyt, akit a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti

7

vagy tartós nevelésbe vettek, valamint 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el b) előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti, c) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerint meghatározott rendszeres pénzellátás az előbbiekben felsoroltak valamelyikében részesül, ide nem értve - a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, valamint a települési önkormányzat jegyzője által a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére megállapított ápolási díjat, - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást, a rehabilitációs járadékot, a rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát, d) az egy évesnél fiatalabb gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el, e) a gyermek 1 éves kora után - a kivételektől eltekintve - korlátozás nélkül teljes munkaidőben dolgozik. Nem jár gyermekgondozási segély a nagyszülőnek a) ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el. A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek 3 évesnél idősebb, és az intézményi elhelyezés a napi 7 órai időtartamot nem haladja meg, b) ha olyan gyermek után igényli a gyermekgondozási segélyt, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti, vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el, c) ha előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti, d) ha a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerint meghatározott rendszeres pénzellátás az előbbiekben felsoroltak valamelyikében részesül, ide nem értve - a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, valamint a települési önkormányzat jegyzője által a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére megállapított ápolási díjat, - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást, a rehabilitációs járadékot, a rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát.

8

Gyermekgondozásai segély méltányosságból A kincstár vezetője méltányossági jogkörben eljárva megállapíthat: - a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak, - megállapíthatja, illetve meghosszabbíthatja a gyermekgondozási segélyt a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható. Ebben az esetben az igénybejelentéshez csatolni kell a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek betegsége miatt napközbeni ellátást biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető. Bejelentési kötelezettség A méltányossági jogkörben megállapított gyermekgondozási segély folyósításának, szünetelésének időtartama alatt az ellátásra jogosult, a folyósító szervnek 15 napon belül, írásban köteles bejelenteni: a) ha a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnik, b) ha az ellátásra jogosult – ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját – a gyermek 1 éves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek 3 éves kora előtt folytat keresőtevékenységet, c) ha a gyermekgondozási segélyre jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel gyermekgondozási segélyre jogosult személyt - a gyermek 1 éves kora után heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha azt az otthonában végzi, d) ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek 3 éves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytat, vagy azt az otthonában, korlátlan időtartamban folytatja, e) ha az ellátásra jogosult a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerint meghatározott rendszeres pénzellátás az alábbiakban felsoroltak valamelyikében részesül: - táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, - öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, hozzátartozói baleseti nyugellátás, özvegyi nyugdíj, kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek ellátásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját, - öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék,

9

- a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított pénzbeli ellátás, - az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, - a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a bérpótló juttatás, - az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás, - vagy, ha házastársa, élettársa terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül, f) a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezését, Nem minősül szociális intézményi elhelyezésnek, ha a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú foglalkoztatására irányuló napközbeni intézményben van elhelyezve. g) az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba történő vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését, h) az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét, i) a nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztését vonják maguk után, j) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását, k) a gyermekeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, l) az EGT. államban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozási tevékenység folytatásának tényét, m) a gyermek szüleinek a gyermek nevelésében történő akadályoztatásának megszűnését, n) a gyermek – méltányossági gyermekgondozási segély megállapítására okot adó – betegségének megszűnését. Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után. Méltányosságból megállapítandó gyermekgondozási segély iránti kérelem A méltányosságból megállapítandó gyermekgondozási segélyre vonatkozó kérelem benyújtása a „Kérelem a gyermekgondozási segély megállapítására” formanyomtatványon történik, mely a 223/1998. (XII. 30.) kormányrendelet 2. számú mellékletében található. A formanyomtatványon található kitöltési útmutató tartalmazza az egyes rovatokhoz tartozó magyarázatokat, valamint a kérelemhez benyújtandó iratokat, illetve iratmásolatok körét is. A formanyomtatványok ingyenesek. A kérelmet a Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhely szerint illetékes igazgatóságához kell benyújtani.

10

Méltányosságból megállapított gyermekgondozási segély összege Azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. 2011. évben az öregségi nyugdíj legkisebb összege 28.500 Ft. Töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulékot kell levonni. A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén 2011. január 1-jétől: - 2 gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 % -a, azaz 57. 000 Ft - 3 gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 % -a, azaz 85.500 Ft, - 4 gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 % -a, azaz 114.000 Ft, - 5 gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 % -a, azaz 142.500 Ft, - 6 gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 % -al, azaz 171. 000 Ft. 2) Gyermeknevelési támogatás Gyermeknevelési támogatásra való jogosultság A gyermekgondozási segély folyósításának ismételt visszaállításával a gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában 3. vagy több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Megszűnik a jogosultság akkor is, ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét. A gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot nem érinti a gyermekek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezése. Példa Az édesanya 3 kiskorú gyermeket nevel saját háztartásában, akik után gyermeknevelési támogatásban részesül. A legidősebb gyermeke - aki 2011. szeptember 15-én töltötte volna be a 8. életévét - 2011. július 3-án meghalt. A másik két gyermek az egyik gyermek 3 éves elmúlt, míg az idősebb 6 éves de ez utóbbi tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos. A Cst. tv. 28. § (1) bekezdése szerint, amennyiben a gyermeknevelési támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti a támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását, a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni, vagyis 2011. október hónappal bezárólag. Gyermeknevelési támogatás iránti kérelem A „Kérelem a gyermeknevelési támogatás megállapításra” formanyomtatványt a 223/1998. (XII. 30.) kormányrendelet 4. számú melléklete szerinti adattartalommal kell bejelenteni az igénylő lakó, vagy tartózkodási helye szerinti Igazgatósághoz.

11

Ha a gyermeknevelési támogatás folyósítására más Igazgatóság válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb, az áttételre irányuló kérelem beérkezését követő naptól, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított 8 napon belül átteszi az illetékessé vált szervhez. Amennyiben az Igazgatóságnál benyújtott kérelem olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatóság folyósított gyermeknevelési támogatást, vagy gyermekgondozási segélyt, a kérelme alapján eljáró Igazgatóság az ellátást korábban folyósító hatóság megkeresésével beszerzi a kérelmező jogosultságát, megalapozó iratokat és az ellátásra való jogosultságot, megszüntető határozatot. A megkeresett Igazgatóság az ellátás megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedéséről és az időpontjáról, illetve az ellátás megszüntetéséről hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárásról haladéktalanul értesíti a kérelem alapján eljáró Igazgatóságot. A kérelmező gyermeknevelési támogatásra való jogosultsága csak a megkeresett Igazgatóság ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedését követően állapítható meg. Az ellátás az igény benyújtásának az időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól fennállnak. Gyermeknevelési támogatás mellett végezhető keresőtevékenység A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. Gyermeknevelési támogatás összege A gyermeknevelési támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, 2011 évben 28.500 Ft. töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátásból nyugdíjjárulékot, valamint magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíjat kell levonni. Bejelentési kötelezettség A gyermeknevelési támogatás folyósításának, szünetelésének időtartama alatt 15 napon belül írásban a folyósító szerv felé jelenteni kell a) ha az ellátásra jogosult a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § i) bekezdése szerint meghatározott rendszeres pénzellátás az alábbiakban felsoroltak valamelyikében részesül:

12

- táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, - öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, hozzátartozói baleseti nyugellátás, özvegyi nyugdíj, kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek ellátásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját, - öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított pénzbeli ellátás, - az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, - a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a bérpótló juttatás, - az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás, - vagy, ha házastársa, élettársa terhességi gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül, b) az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba történő vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését, c) az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét, d) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását, e) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából való kikerülését, továbbá ha a háztartásba a 3. életévet még be nem töltött kiskorú kerül, f) ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha az a heti 30 órát nem haladja meg, illetve, ha a keresőtevékenységet az otthonában folytatja, g) az EGT tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét. A bejelentési kötelezettség elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után. 3) Családi ellátás az EGT tagállamokban Jogszabályi háttér Az Európai Unió céljaként megfogalmazott négy szabadságelvet - az árúk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlását - alapító szerződés tartalmazza. A Római Szerződésben a dolgozóknak és az önálló vállalkozóknak, valamint családtagjaiknak biztosított mozgás szabadsága sokat veszítene hatásából, ha e jogok

13

gyakorlása közben az ebben érintett személyeknek kockáztatniuk kellene szociális ellátásaikat. Az Európai Unióban a tagállamok szociális védelmi rendszerei nem harmonizáltak, vagyis a jogosultság feltételeiről, az ellátások köréről, színvonaláról, finanszírozási forrásairól, a jogosultság mértékéről a tagállamok szabadon döntenek. A harmonizáció helyett, a szociális biztonság területén a koordináció elve érvényesül. Érintett személyi kör Az uniós rendeletek alkalmazása tekintetében a családok támogatásáról szól 1998. évi LXXXIV törvény 2.§-a alapján két csoport érintett - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező azon személyek, akik az ellátás igénylésének időpontjában, az előbbi törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolják, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkeznek. Ennek alapján EGT- állampolgár, valamint az EGT- állampolgárnak a harmadik országbeli családtagja - biztosítási viszony létesítésétől függetlenül - jogosult lehet családtámogatási (gyermekgondozási) ellátásokra, amennyiben 3 hónapot meghaladó tartózkodási joggal és bejelentett lakcímmel rendelkezik, és esetében a családtámogatási törtvény egyéb jogosultsági feltételei is fennállnak. - az uniós rendeletekben meghatározott körbe tartozó személyek, amely ügyekben a magyar nemzeti szabályozást megelőzően az uniós rendeletek szerinti feltételeket kell vizsgálni. Azt, hogy melyik tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi. Nem az ügyfél döntése határozza meg, hogy melyik tagállam folyósít ellátást részére, hanem az uniós rendeletek jelölik ki azt a tagállamot, amely a családi ellátásokat folyósítani köteles saját, nemzeti jogszabályai alapján. Ezen ügyek esetében az állampolgárság nem meghatározó. Főbb alapelvek Az EGT tagállamaiban a családi ellátások és ezen belül a gyermekgondozási támogatások fajtái eltérőek. Az egyes tagállamok családi ellátásait az uniós rendeletek alkalmazása során, együttesen kell figyelembe venni. A családot, mint egészet kell figyelembe venni az eljárás, illetve a tényállás során (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni. A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén általános gyakorlat az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell megítélni az ügyet, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni. Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű ellátást nem fizethet. Nem tekintendő jogalap nélkülinek az, az

14

ellátás kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt másik tagállam helyett fizetni. Jogalapok A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó - keresőtevékenység helye szerinti tagállam, - nyugdíj folyósítása szerinti tagállam, - lakóhely szerinti tagállam. Amennyiben mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik. A fenti elsőbbségi szabályok alól kivételt képez a kiküldetésben végzett munka. Ebben az esetben amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé. Ha azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerinti családi ellátások összege - az ügyfél kérelmére - az utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet a két tagállam ellátásainak a különbsége erejéig. Lakóhely meghatározása Az uniós rendeletek értelmében lakóhelynek a személy szokásos tartózkodási helye tekintendő, tartózkodási helynek pedig a személy ideiglenes tartózkodási helye. Amennyiben a lakóhely meghatározása szerint nincs egyértelmű álláspont, meg kell határozni az alábbiak szerint az érintett személy érdekeltségének központját - az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama, - a személy helyzete, ideértve az általa gyakorolt tevékenység jellegét, és ennek szokásos helyét, - a személy családi állapotát, és családi kötelékeit, - nem jövedelemszerző tevékenységei gyakorlásának helyét, - tanulók esetében - ha van – a jövedelem forrását, - az érintett személy lakhatási körülményeit és lakásának állandóságát, - adózási szempontból mely tagállamban rendelkezik lakóhellyel. Speciális illetékesség Családi ellátások tekintetében a tagállamok hatóságai közti adatcsere bonyolítása, és az alkalmazandó jog meghatározása a Magyar Államkincstár hatáskörébe tartozik. Amennyiben az érintett család esetében az uniós rendeletek szerint a magyar jogot kell

15

alkalmazni, a családi ellátások közül a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás tekintetében az illetékességi szabályok a következők: - ha a kérelmező vagy a családtámogatási ellátás iránti kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha a családtagok valamelyike az Osztrák Köztársaságban tartózkodik életvitelszerűen, illetve, ha egyéb okból az ügy elbírálásához az osztrák hatóság megkeresése szükséges, a Magyar Államkincstár Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága (Osztrák-magyar Regionális Osztály cím: 9023 Győr, Szabolcska út 1/a email: [email protected]), - egyéb esetben a Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága (Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya cím: 1115 Budapest, Bartók B. út 120-122, e-mail: [email protected]) illetékes eljárni. Közös ügyfélfogadás helyszínei és időpontjai - Magyarországon minden hónap 3. hétfőjén a Magyar Államkincstár Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságánál Győr Szabolcska út 1/a 11: 00-12:00 és 13:00-14:00 óra között - Ausztriában minden hónap 4. hétfőjén Finanzamt Bruck Eisenstadt Oberwart, A-7001 Eisenstadt, Neusiedlerstrasse 46, 11: 00-12: 00 és 13: 00-14: 00 óra között. 4) Választás az egészségbiztosítási ellátások és gyermekgondozási támogatások között Aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra és táppénzre, baleseti táppénzre, vagy terhességi gyermekágyi segélyre, illetve gyermekgondozási díjra jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal, és keresőtevékenységére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. Fentiek következtében megváltoztak az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, illetve a gyermekgondozási támogatások folyósítása alatt bekövetkező választással kapcsolatos eddigi szabályok. Az új rendelkezések szerint a biztosított, illetve a szülő választhat az ellátások közül, ha egyidejűleg több ellátásra szerez jogosultságot (gyermekgondozási segély, illetve gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt történő szülés). Az ellátások közti választás esetén a választott új ellátás iránti kérelmet az újonnan választott ellátásra illetékes társadalombiztosítási kifizetőhely vagy a megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási szervéhez kell benyújtani (táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj), a folyósítás alatt álló régi ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt. Gyermekgondozási támogatás választása esetén a Magyar Államkincstárhoz, vagy a családtámogatási kifizetőhelyhez kell benyújtani a kérelmet. A választott nap a biztosított, illetve szülő által meghatározott időpont, feltéve, ha ezen a napon a választott ellátásra való jogosultság feltételeivel rendelkezik.

16

A választott újabb ellátást az értesítésben szereplő napot követő naptól lehet folyósítani. A folyósító szerv a korábban folyósított ellátás megszüntetéséről szóló határozatát megküldi a választott ellátást folyósító szervnek. Ebben a határozatban fel kell tüntetni azt az összeget, amellyel a választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell. Az újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell az újabb ellátásra való jogosultság kezdő napjától, a korábban megállapított ellátás folyósítása megszűnésének napjáig kifizetett ellátás nettó összegével. Amennyiben a biztosított a Magyar Államkincstár Igazgatóságához nyújtja be táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, illetve gyermekgondozási díj iránti kérelmet, azt soron kívül továbbítani kell az illetékes megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervéhez másolat hátrahagyása mellett, és áttételben kérni kell az újonnan választott ellátásra való jogosultság kezdő napjának meghatározását és annak soron kívüli közlését. Amennyiben a biztosított a táppénz folyósítása alatt, ezen ellátás helyett gyermekgondozási támogatást igényel a társadalombiztosítási kifizetőhelynek az általa folyósított táppénz megszüntetéséről, határozatot kell kibocsátania. A határozatnak tartalmaznia kell a kifizetőhely által megállapított visszamenőleges időtartamot, valamint a visszamenőleges időtartamra folyósított táppénz nettó összegét. A határozatban közölt időszakra folyósított táppénzből levont személyi jövedelemadó-előleg összegét a kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolására szolgáló EB11- E1 33. sorában kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a kifizetőhely az elszámolások EB11-E1 nyomtatvány 33. sorában személyi jövedelemadó összeget tüntet fel, ki kell töltenie az EB11-M2 számú mellékletet is. A mellékletben részletezett táppénzt érintő személyi jövedelemadó együttes összegének meg kell egyeznie az EB11-E1 33. sorában közölt összeggel. A kifizetőhely a személyijövedelemadó előleget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben foglaltak alapján igényli vissza a Nemzeti Adó és Vámhivataltól. A személyi jövedelemadó-előleg összegét, a Nemzeti Adó és Vámhivataltól, történő visszaigénylésétől függetlenül a táppénz megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedése napját magában foglaló hónapra vonatkozó havi ellátások elszámolásában számolja el. A határozat egy példányát meg kell küldenie a Magyar Államkincstár családtámogatási kifizetőhely részére. Ha a biztosított a baleseti táppénz folyósítása, ezen ellátás helyett gyermekgondozási támogatást igényel, a társadalombiztosítási kifizetőhelynek az általa folyósított táppénz megszüntetéséről, határozatot kell kibocsátania. A határozatnak tartalmaznia kell a kifizetőhely által megállapított visszamenőleges időtartamot, valamint a visszamenőleges időtartamra folyósított baleseti táppénz nettó összegét. A határozatban közölt időszakra folyósított baleseti táppénzből levont személyi jövedelemadó-előleg összegét az ellátások elszámolása nyomtatvány EB11-E1 sorába kell beírni. A határozat egy példányát meg kell küldenie a Magyar Államkincstár családtámogatási kifizetőhely részére.

17

Abban az esetben, ha a kifizetőhely az ellátások elszámolása EB11-E1 nyomtatvány 34. sorában személyi jövedelemadó összeget tüntet fel, ki kell töltenie az EB11-M2 számú mellékletet is. A mellékletben részletezett baleseti táppénzt érintő személyi jövedelemadó együttes összegének meg kell egyeznie az EB11-E1 34. sorában közölt összeggel. A kifizetőhely a személyi-jövedelemadó előleget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben foglaltak alapján igényli vissza a Nemzeti Adó és Vámhivataltól. A személyi jövedelemadó-előleg összegét a Nemzeti Adó és Vámhivataltól, történő visszaigénylésétől függetlenül a baleseti táppénz megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedése napját magában foglaló hónapra vonatkozó havi ellátások elszámolásában számolja el. Ha a biztosított a terhességi-gyermekágyi segély, folyósításának ideje alatt, ezen ellátás helyett gyermekgondozási segélyt, vagy gyermeknevelési támogatást igényel, a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, a terhességi-gyermekágyi segély, megszüntetéséről határozatot kell kibocsátania. A visszamenőleges időszakra igényelt gyermekgondozási segélyre vagy a gyermeknevelési támogatásra tekintettel a határozatban fel kell tüntetni a társadalombiztosítási kifizetőhely által megállapított visszamenőleges időszakot, valamint a folyósított ellátás megszüntetésének idejét és a rögzíteni kell a visszamenőleges időtartamra folyósított terhességi-gyermekágyi segély, nettó összegét is. A határozat egy példányát a Magyar Államkincstár családtámogatási kifizetőhelye részére kell megküldeni. A kifizetőhely a választással érintett időszakra vonatkozóan a terhességi-gyermekágyi segélyből levont személyi jövedelemadó előleget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben foglaltak alapján igényli vissza a Nemzeti Adó és Vámhivataltól. A megszüntetésről hozott határozat jogerőre emelkedése napját magában foglaló hónapra vonatkozó ellátások elszámolásában számolja el, a kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolására szolgáló EB11- E1 32. sorában. Abban az esetben, ha a kifizetőhely az elszámolások EB11-E1 nyomtatvány 32. sorában személyi jövedelemadó összeget tüntet fel, ki kell töltenie az EB11-M2 számú mellékletet is. A mellékletben részletezett terhességi-gyermekágyi segélyt érintő személyi jövedelemadó együttes összegének meg kell egyeznie az EB11- E1 32. sorában közölt összeggel. Ha a biztosított a gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt, ezen ellátás helyett, visszamenőlegesen gyermekgondozási segélyt vagy gyermeknevelési támogatást igényel, a társadalombiztosítási kifizetőhelynek a gyermekgondozási díj megszüntetéséről határozatot kell kibocsátania. A visszamenőleges időszakra igényelt gyermekgondozási segélyre vagy a gyermeknevelési támogatásra tekintettel a határozatban fel kell tüntetni a társadalombiztosítási kifizetőhely által megállapított visszamenőleges időszakot, valamint a folyósított ellátás megszüntetésének idejét és a rögzíteni kell a visszamenőleges időtartamra folyósított gyermekgondozási díj, nettó összegét is. A határozat egy példányát a Magyar Államkincstár családtámogatási kifizetőhelye részére kell megküldeni. A határozatban közölt időszakra folyósított gyermekgondozási díjból levont személyi jövedelemadó-előleg összegét az ellátások elszámolása nyomtatvány EB11-E1 35. sorába kell beírni. A kifizetőhely a választással érintett időszakra vonatkozóan a gyermekgondozási díjból levont személyi jövedelemadó előleget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.

18

törvényben foglaltak alapján igényli vissza a Nemzeti Adó és Vámhivataltól. A megszüntetésről hozott határozat jogerőre emelkedése napját magában foglaló hónapra vonatkozó ellátások elszámolásában számolja el, a kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolására szolgáló EB11- E1 35. sorában. Abban az esetben, ha a kifizetőhely az elszámolások EB11-E1 nyomtatvány 35. sorában személyi jövedelemadó összeget tüntet fel, ki kell töltenie az EB11-M2 számú mellékletet is. A mellékletben részletezett terhességi-gyermekágyi segélyt érintő személyi jövedelemadó együttes összegének meg kell egyeznie az EB11- E1 35. sorában közölt összeggel. Ha a biztosított a gyermekgondozási díj folyósítás ideje alatt, ezen ellátás helyett visszamenőleg gyermekgondozási támogatást igényel, a választást érintő időszakra vonatkozó, a kifizetőhely által folyósított gyermekgondozási díjat terhelő nyugdíjjárulék összegét az EB11-E1 31. sorában kell feltüntetni A kifizetőhely a választással érintett időszakra vonatkozóan a gyermekgondozási díjból levont nyugdíjjárulékot az adózás rendjéről szóló, 2003. évi XCII. törvényben, foglaltak szerint igényli vissza a Nemzeti Adó és Vámhivataltól. A megszüntetésről hozott határozat jogerőre emelkedése napját magában foglaló hónapra vonatkozó ellátások elszámolásában számolja el, a kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolására szolgáló EB11- F1 12. sorában. Abban az esetben, ha a kifizetőhely az elszámolások EB11-F1 nyomtatvány 12. sorában nyugdíjjárulékot tüntet fel, ki kell töltenie az EB11-M2 számú mellékletet is. A közölt nyugdíjjárulék összegének meg kell egyeznie az EB11- E1 31. sorában és az EB11-F1 nyomtatvány 12. sorában közölt összeggel. Ha a biztosított a gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás folyósításának ideje alatt, ezen ellátás helyett táppénzt, baleseti táppénzt, terhességigyermekágyi segélyt, vagy gyermekgondozási díjat választ, a Magyar Államkincstár családtámogatási kifizetőhely által kibocsátott és a kifizetőhelynek megküldött határozatban közölt nettó gyermekgondozási segély, vagy nettó gyermeknevelési támogatás összegével a választott ellátás összegét csökkenteni kell. A kifizetőhely a Magyar Államkincstár által a közölt gyermekgondozási támogatás nettó összegét az ellátások elszámolása EB-11 E1 40-43. számú sorában tünteti fel a következők szerint: - az EB11-E1 nyomtatvány 40. számú sorban kell feltüntetni, ha a gyermekgondozási támogatás helyett terhességi-gyermekágyi segélyt, - az EB11-E1 nyomtatvány 41. számú sorban kell feltüntetni, ha a gyermekgondozási támogatás helyett táppénzt, - az EB11-E1 nyomtatvány 42. számú sorban kell feltüntetni, ha a gyermekgondozási támogatás helyett baleseti táppénzt, - az EB11-E1 nyomtatvány 43. számú sorban kell feltüntetni, ha a gyermekgondozási támogatás helyett gyermekgondozási díjat választott. Az ellátások elszámolása nyomtatványon a kifizetőhely az EB11-M1 számú mellékletben részletezi, hogy kinek a részére folyósított pénzbeli ellátásból vonta le a nettó gyermekgondozási támogatás összegét. Az ellátások elszámolása EB11-E1 nyomtatvány 45-49. számú sorait akkor kell kitölteni, amikor az EB11-E1 nyomtatvány 1-27. számú sorában azonos jogcímen feltüntetett ellátás

19

összege nem, vagy csak részben fedezi az EB11-E1 nyomtatvány 31-35. sorában feltüntetett személyi jövedelemadó-előleg, valamint nyugdíjjárulék összegét. Amennyiben az EB11-E1 nyomtatvány 1-27. számú sorában azonos jogcímen feltüntetett ellátás összege részben fedezi az EB11-E1 nyomtatvány 31-35. sorában feltüntetett ellátás összegét, akkor az ellátással nem fedezett személyi jövedelemadó-előleg, illetve nyugdíjjárulék összegét az EB11-E1 nyomtatvány 45-49. számú megfelelő sorában kell feltüntetni. Ebben az esetben azt a személyi jövedelemadó-előleg, illetve nyugdíjjárulék összeget, amely az azonos jogcímen elszámolt ellátásból levonható, az EB11-E1 nyomtatvány 31-35. megfelelő soraiban kell szerepeltetni. 5) Jogalap nélkül igénybe vett ellátás Jogalap nélkül veszi igénybe a gyermekgondozási támogatást az a személy, aki - arra nem jogosult, vagy - kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül határozattal kötelezték. 30 nap elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a gyermekgondozási támogatás a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb, mint három év telt el. Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha - az ellátásban részesülő tudta, hogy az ellátás őt nem illeti, de ennek ellenére ő azt felvette, - az ellátásban részesülő saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna. A jogalap nélkül felvett ellátást visszafizetéséről határozattal, az igényelbíráló szervvel vagy egyéb szervvel szemben érvényesítendő megtérítésről fizetési meghagyással intézkedik. A jogerős határozat, illetve a fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat. Az igényelbíráló szerv a követelést a jogalap nélkül felvett ellátás utolsó kifizetésétől számított három éven belül érvényesítheti. Három éven túl is érvényesíthető a követelés, ha a követelésre jogot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította. A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. A levonás a folyósított ellátás harminchárom százalékát nem haladhatja meg. A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetve a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt – 12 naptári hónap – megtérülő követelés összegét az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni. Amennyiben a fizetésre kötelezett szerv, vagy személy a fizetésre kötelező határozat vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a kincstár a követelést adók módjára hajtatja be.

20

A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt gyermekgondozási támogatás összegét a magánszemély kérelmére a kincstár vezetője kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti, és a behajtás eredménytelen volt, vagy akkor is elengedheti méltányosságból, ha a visszafizetésre kötelezett személy az ellátás teljes összegét az arra jogosult személynek átadta, feltéve, hogy a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget, és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban. 6) Jogorvoslat Amennyiben az ügyfél az igényelbíráló szerv döntésével vagy a határozathozatal mellőzése esetén intézkedésével nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől, illetve az intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon fellebbezéssel élhet.

Miskolc 2011. július 29.