Gyepgazdálkodás
Sáringer-Kenyeres Tamás
Bevezetés
A telepítés (felújítás) elıkészítése táblásítás. A táblák méreteit a természetes határok, a hasznosítási, továbbá az üzemelési igények figyelembevételével lehet kialakítani. A hazai gyepgazdálkodás egyik árnyoldala a gyepterületek viszonylag nagy mérvő elaprózodottsága. Ez a külterjes gyepgazdálkodás öröksége, de intenzív gyepgazdálkodásra való áttérésnél ezt fel kell számolni. A megoldás útja: a területrendezés, és a meliorációs munkák sorozatának az elvégzése.
Terület tervezés rendezés
Területrendezés. A telepítést megelızıen a tervben meghatározott területrendezési (belvízrendezés stb.), meliorációs feladatokat el kell végezni. Az öntözıtelep megépítésére is ekkor kerül sor. A telepítés és a felújítás Az ısgyep feltörése. A gyepnemez feltöréséhez és egyengetéséhez talajmarót használunk. A talajmaró : -a gyepnemezt egyenletesen feltöri és összekeveri a talajjal, - a káros sókat az altalajból nem hozza fel, - viszonylag szárazabb talajok esetén is jó munkát végez.
Területrendezés
Utak, árkok kijelölése, megépítése. A legeltetéshez az állatok részére felhajtó utak szükségesek. Az utak szélessége 8-10 m. A méret az utak fontosságától, terhelésétıl függ. Az árkok a felesleges csurgalék- és káros vizek levezetését szolgálják. Az árkokat olyan befogadókba kell vezetni, amelyek alkalmasak a felesleges víz elszállítására. A táblához táblabejárók is szükségesek. Ezek méretezésénél szintén a használat céljából kell kiindulni.
Talajvizsgálat
A belvízrendezés, a talajjavítás és az öntözés módjának a meghatározása. A talajjavítás módjának a megállapításához talajmintákat kell venni. A minta alapján a talajvizsgáló laboratóriumban meghatározható a javítás módja.
Gyepgazdálkodás
A gondos megelızı munka ellenére is részben a talajban elfekvı gyommagvakból, részben a területre ráhordottakból a gyepállomány elgyomosodhat. Ebben az esetben vegyszeres gyomirtással gondoskodunk a gyomok gyérítésérıl. A fertötlenítés. Betegség megállapítása után azonnal zárlat alá kell helyezni és a területet fertıtleniteni kell. Ennek módjai : 3 % -os, szuperfoszfát 10 % -os, klórlúg 5%-os oldatának kipermetezése. E szerek a gyepben 5-17 % -os kárt okoznak csak, szemben a formalin 3 % -os oldatának 100%-os károsításával.
Öntözés
Az öntözés módjának meghatározásához figyelembe kell venni : -a rendelkezésre álló vízforrást -a talajfelszín és a talajkötöttség alakulását.
Vízgazdálkodás
Általában sík fekvéső legelıterületeken az árasztó öntözés a leg gazdaságosabb. Hegyvidéki, illetve nyugtalan felszínő gyepek viszont csak esıszerő módszerrel öntözhetık. Gyepterületeink jelentıs része vízgazdálkodás szempontjából sem rendezett. Gyakori az olyan gyepterület, amelyen: - Az altalaj vízállása igen magas - az esı- és a csurgalékvíz foltosan összefut, - idıszakosan káros vízbıség, máskor viszont káros vízhiány keletkezik.
Vízgazdálkodás Az ilyen rendezetlen vízgazdálkodású gyepfelületek –fő állományának összetétele kedvezıtlen,- hasznosításukat gátolja a különbözı nedvességtartalmú talajállapot, - idıvel mind értéktelenebbekké válnak. A belvízrendezés során tehát gondoskodni kell: - a felesleges csapadék- és csurgalékvíz elvezetésérıl; - a szükséges nedvesség visszatartásáról; - az optimális talajvízállásról - az öntözéshez szükséges hálózat kialakításáról - a viszonylag sík fekvéső, csak kissé lejtıs terület kialakításáról. A belvízlevezetı csatornarendszer kialakításánál a táblahatárokat kell figyelembe venni.
A telepítendı főfajok 60 % szálfő + 20 % aljfő + 20 % pillangós 2. 20 % szálfő + 60 % aljfő + 20 % pillangós (bokros és tarackos füvek, bokros indás herefélék) 1.
A telepítendı főfajok A telepítendı főfajok meghatározása, keverékek összeállítása. A gyeptelepítés kettıs irányzata alakult ki : 1. az egy-két főfajra alapozott gyepállomány kialakítása, 2. a kevert gyepállomány létesítése. Az egy-két főfajra alapozott telepítésnek az az elınye, hogy a gyep ekkor homogén, azonos igényő egyedekbıl álló kultúra, és így az igény kielégítésénél csak az adott növényre kell tekintettel lenni. Mindez a telepítés, az üzemeltetés alatti agrotechnika és a hasznosítás technológiájának a kialakításánál igen lényeges körülmény. Ennek következtében pl. a hosszabb szálfüvek - amelyek hozama nagyobb - is jól hasznosíthatók a gyepben, mert ezek legeltetését eleve korábban meg lehet kezdeni.
A telepítendı főfajok
A kedvezıbb körülmények következtében az intenzív hasznosítást az ilyen kultúra jobban "elviseli", a hozamok maga.sabbak lesznek. Az intenzív hasznosítás következtében az állomány élettartama azonban lerövidülhet. Ezért ez a módszer elsısorban a legelıváltó gazdálkodás esetén jön számításba. E módszer abban követi a gyakorlati helyzetet, hogy igen sokszor a kevert főállományból kialakuló gyepasszociáció néhány év alatt szintén fajszegénnyé válik. Az asszociációból néhány év alatt kiszorulnak azok a fajok, amelyeknek igényét az adott körülmény (talaj, agrotechnika, hasznosítás) nem elégíti ki. Ezért ilyen keverékek telepítése eleve szükségtelen.
A telepítendı főfajok
Pl. a zömében juhcsenkeszbıl, vöröscsenkeszbıl, réti ecsetpázsitból, hernyópázsitból vagy mocsári perjébıl álló állomány etetése vitaminhipózist okoz. Egyfüvő kultúra telepítésénél tehát mesterségesen kell a hiányzó anyagok pótlásáról gondoskodni. A főfajok kiválasztásánál figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy legelıként, szilázsként, szénaként egyformán jól hasznosítható legyen, és segítse elı a betakarítási idı széthúzását.
A telepítendı főfajok
1. 2. 3.
Az egy-két főfajra alapozott módszer alapvetı hátránya az, hogy lényegében monodietikus takarmányozás kialakulásához vezet. Márpedig a gyepgazdálkodás egyik elınye éppen a sokféle fajból álló takarmány specifikus hatása. A gyep hozamának az értékelésénél tehát nem a tonnábanban kifejezhetı szénaértékbıl kell kiindulni, hanem az állat termelését kell alapul venni. Az a gyepalkotó fő az elınyös, amelynek lelegelése: egészséges növekedést, megfelelı termelést, gyors fejlıdést eredményez, fedezi a táplálóanyag- és az ásványianyag-szükségletet, kompenzálhatja az istállózásban kialakult monodietikus takarmányozást.
A telepítendı főfajok
Ennek megfelelıen az egyes szakaszokon más és más fajok telepítésére kerülhet sor. Több főfajú gyepállomány telepítése során a terméshozam, a beltartalom értékelése mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy egymást jól tőrı, korán sarjadzó főfélék kerüljenek az asszociációba. A pillangósok közül elsısorban a fehérhere és annak nemesített változata, a lódihere érdemel figyelmet. A vetımagmennyiséget a magvak csírázási és tisztasági %-ának és ezer mag súlyának figyelembevételével úgy határozzuk meg, hogy 22,5 millió legyen a csíraszám ha-onként.
Növényi sorrend
Elıvetemény
Jó
Istállótrágyázott kapás, Kukorica Burgonya Keveréktakarmányok
Kockázatos
gyepfeltörésbe
Tápanyagellátás
N 20 kg/to P 7 kg/to K 22 kg/to
P és K 2/3-a alaptrágya P és K 1/3-a magágy-készítéskor
A N-t óvatosan magágy-készítéskor Istállótrágyázás telepítés elıtt nem ajánlott
Talajelıkészítés
İszi
Tarlóhántás Hengerezés Kultivátorozás Szántás (3-4 héttel elıbb)+ győrüshenger
Tavaszi
İszi mélyszántás
Talajelıkészítés
Magágy kialakítás
1-2 cm mély finoman elmunkált vetıágy szükséges A tavaszi telepítés sikeresebb lehet, lehetıség szerint ezt alkalmazzuk Ha a vízgazdálkodást megoldottuk jó megoldás lehet az ıszi telepítés is
Talajelıkészítés
A talajmaróval végzett munkát a körülményektıl függıen meg kell ismételni. A fellazított felszint nagy fesztávolságú egyengetıgéppel munkáljuk el. A feltörés idıpontját úgy válasszuk meg, hogy a magágy a nyár végi vetés idejére kellıen megülepedjék. Ez a munka tehát kora nyári ugarolással oldható meg. A munka ellenırzése terjedjen ki: a munkavégzésegyenletességére és teljességére, továbbá a gyökérnemez feltörésének az ellenırzésére. A talajmaró munkája akkor tökéletes, ha: -a talajfelületen feltöretlen csíkok nem maradnak vissza (ebbıl a szempontból a forgók és a fordulók területére jobban kell ügyelni); -a visszamaradó felszín egyenletes és sima: -a gyökérnemezt a mővelés mélységéig feltörte.
Telepítés
augusztus vége szeptember eleje
İszi:
Tavaszi:
márciusban
Vetımag mennyiségek
Példa
Angolperje (ap) 60 % Réti csenkesz (rcs) 20 % Fehérhere (fh) 20 %
Kiindulási alap, hogy önmagában vetve mennyi kellene 1 ha-ra
Vetımag mennyiségek ap 15 millió csíra/ha rcs 20 millió csíra/ha fh 20 millió csíra/ha Keverékben: ap 9 millió csíra/ha 60% rcs 4 millió csíra/ha 20 % fh 4 millió csíra/ha 20 %
Vetımag mennyiségek
ap ezermagtömege: 2 gr használati érték 85 % rcs ezermagtömege: 1,8 gr használati érték 80 % fh ezermagtömege: 0,6 gr használati érték 90 %
Vetımag mennyiségek
Szükséges csíraszám * ezer magtömeg* 100 / használati érték = hektáronként szükséges mennyiség kg-ban
9*2,0*100/85=21,18 ap kg 4*1,8*100/80=9,00 rcs kg 4*0,6*100/90=2,67 fh kg Összesen:32,85 kg/ha
Vetés Sőrősoros vetıgép Szórva vetés + hengerezés (győrős + sima)X
Gyepgazdálkodás
Talajjavítás, talajlazítás. A talajlazítás mélysége 40-80 cm. Ideje a feltörést követı 1-2 hét. A szükséges talajjavító anyagot (mész, gipsz, digóföld stb.) a feltört gyep felszínén egyenletesen terítsük szét. E munka szervezése a mőtrágyázás szervezéséhez hasonló. Különbség azonban az, hogy nagyobb mennyiségő anyag kiszállításáról és kiszórásáról kell gondoskodni.
Gyepgazdálkodás
A talajjavító anyag bedolgozható: -ismételt talajmarózással (különösen, ha a feltörés tökéletesítéséhez erre szükség van, és a talajjavító anyag mennyisége ezt lehetıvé teszi), -tárcsázással (ha a talajmarásra nincs szükség, illetve nagyobb tömegő anyagot kell bedolgozni pl. digóföld stb.).
Gyepgazdálkodás
Tápanyagfeltöltés. A gyepterület tápanyagfeltöltése összefügg az adott terület tápanyaggazdálkodásával. A tápanyag-utánpótlás mértéke a növény igényének és a hasznosító állatfaj követelményeinek a figyelembevételével határozható meg. A növény igényének a kielégítésénél figyelembe kell venni a telepítést követı két évre tervezett termést és a talaj meglevı és felvehetı tápanyagkészletét. 1 q szénaérték elıállításához a következı hatóanyagmennyiség irányozható elı :
Gyepgazdálkodás
N 1,7 kg, P2O5 0,66 kg, K20 1,9 kg. Óvakodjunk a nitrogéntúlsúlytól, mert az elszegényíti a gyepasszociációt és elsısorban az értékes pillangósok visszaszorításához vezet. Az állatfaj igényénél a következıket kell mérlegelni: -a gyepállomány összes nitrogéntartalmán belül az NO3-, NO2-, N- felhalmozódása a káros szintet ne érje el (3,5 g/kg körüli szárazanyagra számított NO3, NO2, N értéke már a bendıfolyamatok stagnálását, a takarmány rossz hasznosulását okozza, zavarja a szervezet karotingazdálkodását, gátlólag hat a szaporodásbiológiai folyamatokra);
Gyepgazdálkodás
-a foszforszükségletet célszerőbb olcsóbb, megfelelı mennyiségő foszformőtrágyázással fedezni, mint a takarmányba kevert ásványi anyaggal (a foszformőtrágya biológiailag beépül a növénybe, és ez a vegyületforma az állat számára is kedvezıbb); -a túl sok kálium megbontja az állati szervezet konyhasóforgalmát, és ún. atípusos bénuláshoz vezet
Ápolás
Az állomány sérülése kiritkuláshoz és elgyomosodáshoz vezet (gyakori hiba, hogy túl nedves talajon legeltetik az állatokat; az ilyen talajon az állat a füveket kitapossa és az üres foltokon megkezdıdik a gyomosodás), az öntözés utáni pangó vízállás is az állomány foltos kiritkulásához vezet; -védeni kell a gyepasszociációt a fajelszegényedéstıl; -tavasszal nem szabad túl korán kezdeni a legeltetést; -ısszel úgy kell a legeltetést befejezni, hogy az állomány megerısödve menjen a télbe ; -rendszeres tápanyag-utánpótlással gondoskodni kell az igényes kulturfajok növekedéséhez szükséges tápanyagokról; -a táblákat szegélyezı utakat gyommentesen kell tartani.
Gyepgazdálkodás
Öntözés Az idény alatti taplálo öntızésre az elsı kaszálást követıen kerülhet sor. Ebben az esetben a betakarítás (kaszálás, legeltetés stb.) után 6-10 napon belül öntözünk. Az öntözési forduló 28-30 napos. A gyep 600 l vizet párologtat. Ez közel kétszerese a szántóföldi - nem takarmány - növenyekének. Ez is mutatja, hogy a gyep vízigényes kultúra. A sekély gyökérzet miatt azonban egyszerre nagy mennyiségő vizet nem érdemes kiadagolni. Évente 3-5 alkalommal öntözhetünk 40-60 mm vízzel. Źgy az évi pótlandó vízmennyiség 150-300 mm között van. Az üzemelés alatti termesztéstechnológiai munkák szervezése, ellenırzése az azonos szántóföldi munkálatokéval megegyezik.
Gyepgazdálkodás
A hasznosítás A gyep legeltetéssel és kaszálással hasznosítható. Az utóbbi esetben a frissen kaszált zöldtömeget közvetlenül takarmányozhatjuk, vagy szénát, illetve szenázst készíthetünk belıle. A gyep hasznosítása legeltetéssel. A legeltetés szervezésekor elsıdlegesen tisztázni kell, hogy a legelı állat idıszakosan vagy állandóan a legelın tartózkodik-e. Ez a legelıterület és az állattenyésztési telep közötti távolságtól,valamint a legeltetendı állatfajtól, korcsoportjától, hasznosítási irányától függ. Ha a legelıterület távolsága 1 km-nél nagyobb, akkor a növendék szarvasmarhát és a húshasznosítású állományt célszerőbb állandóan a legelın tartani. Tejelı tehenészetnél a távolság alapján pedig azt kell mérlegelni, hogy legeltetéssel vagy a frissen kaszált zöldtömeg beszállításával hasznosítsuk-e a területet.
Gyepgazdálkodás
A gyep hasznosítása a frissen kaszált zöldtömeg takarmányozásával. Nagyobb hozamú tehenészetekben vagy távolabbi legelıelhelyezéskor leggazdaságosabb, ha a zöldtömeget önjáró szecskázóberendezéssel lekaszáltatjuk, és így takarmányozzuk fel. Szárazmővelésben évente 2-3, öntözéses viszonyok között 4-5 kaszálással számolhatunk.
Gyepgazdálkodás
A gyep hasznosítása szénakészítéssel. A kaszálás idıpontja a növény fejlettségétıl függ. A telepített fő (füvek) levél-szár arányától függıen általában a vezérnövény "kikalászolását" bugahányását - kell alapul venni. A szénakészítés munkamőveletei lényegében azonosak a lucernánál leírtakkal, azaz: -rendre kaszálás ; - rendforgatás ; - győjtés (szálasan győjtıkocsiba, bálázással egybekötve, szecskázással egybekötve - győjtıkocsiba rakva) ; - szállítás ; - kazlazás.
Gyepgazdálkodás
A szénakészítésnél ma már vegyszereket is használhatunk. Ezek segítségével a viszonylag nagyobb (25-30%) nedvességtartalmon betakarított széna is biztonságosan tárolható. Az Add-H vegyszer 13,61/t mennyiségben már kedvezı hatású. A vegyszeradagoló a betakarítás gépeinél is használható. Ennek elınye : -a vegyszer egyenletes szétoszlása, -a munkafolyamatok egyszerősödése. A gyep hasznosítása szenázskészítéssel. A szenázskészítés energiatakarékos takarmánytartósítási mód, mert: -a tartósításhoz az enérgiaszükséglete viszonylag kicsi (lényegében a tömörítı erıgép energiafogyasztása jelent itt többletet) ; -a tartósítással járó energiaveszteség is minimális.
Gyepgazdálkodás
A füvek silózása különös gondosságot igényel, mert a frissen kaszált fő szénhidrátkoncentrációja nem elég nagy, és a kedvezı tejsavas erjedéshez a nagy ásványianyagtartalom a savanyú kémhatást pufferolja.
