GSM-R bázisállomás létesítése Kisapáti település külterületén

ERTMS rádiós rendszer kiépítése a magyar vasúti vonalak mellett GSM-R bázisállomás létesítése Sáp településen - Előzetes Vizsgálati Dokumentáció

Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

ERTMS rádiós rendszer kiépítése a magyar vasúti vonalak mellett GSM-R bázisállomás létesítése Kisapáti település külterületén Előzetes Vizsgálati Dokumentáció

2015. március

0

ERTMS rádiós rendszer kiépítése a magyar vasúti vonalak mellett GSM-R bázisállomás létesítése Kisapáti település külterületén - Előzetes Vizsgálati Dokumentáció

1

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................................. 1 1

A kérelmező adatai .................................................................................................... 3

2

Bevezetés ........................................................................................................................... 4 2.1

A munka célja............................................................................................................. 4

2.2

A fejlesztés indoklása, háttér információk .................................................................. 4

2.3

Jogszabályi és tervezési háttér .................................................................................. 6

2.3.1

A talaj, és felszín alatti víz minősége ..................................................................... 6

2.3.2

Felszíni vizek minősége ......................................................................................... 6

2.3.3

Természet- és tájvédelem...................................................................................... 6

2.3.4

Hulladék ................................................................................................................. 7

2.3.5

Zaj és rezgés ......................................................................................................... 7

2.3.6

Levegőminőség...................................................................................................... 7

2.3.7

Sugárvédelem ........................................................................................................ 7

2.4 3

Környezetvédelmi hatósági eljárások ......................................................................... 7

A tervezett létesítmény helyszíne és a létesítmény..................................... 9 3.1 A bázisállomások telepítésére alkalmas helyszínek kiválasztásának általános szempontjai ............................................................................................................................. 9

4

3.2

A bázisállomás helyszíne ........................................................................................... 9

3.3

A kiépítendő bázisállomás általános műszaki paraméterei ...................................... 10

Várható környezeti hatások............................................................................................... 13 4.1

Talaj- és vízvédelem ................................................................................................ 13

4.1.1

Jelenlegi állapot ................................................................................................... 13

4.1.2

Várható hatások az építés során ......................................................................... 14

4.1.3

Várható hatások az üzemelés során .................................................................... 15

4.2

Hulladékgazdálkodás ............................................................................................... 15

4.2.1


4.2.2


4.3

Levegőtisztaság-védelem......................................................................................... 16

4.3.1


4.3.2


4.3.3


4.4

Zaj- és rezgésvédelem ............................................................................................. 18

4.4.1


4.4.2


4.4.3


4.5

Természet- és tájvédelem ........................................................................................ 20

4.5.1


4.5.2



4.5.3 4.6

2

Várható hatások az üzemelés során .................................................................... 20 Sugárvédelem .......................................................................................................... 21

5

Összefoglalás............................................................................................................. 22

6

Felhasznált irodalom .............................................................................................. 25

7

Mellékletek................................................................................................................... 26


1

A kérelmező adatai

A kérelmező adatai: Név: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Cím: 1123 Budapest, Alkotás u. 53. VI. em. Kapcsolattartó neve, elérhetősége: Neve: Dr. Kolláth Gábor levelezési cím: 1123 Budapest, Alkotás u. 53. VI. em. A dokumentáció összeállítóinak adatai: Név: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. Cím: Capital Square Irodaház, 1133 Budapest, Váci út 76. VI. torony, 3. emelet Kapcsolattartó neve, elérhetősége: Schád Péter, vezető tanácsadó 1133 Budapest, Váci út 76. VI. torony, 3. emelet, [email protected] telefon: +36 30 326-9621

3


2

Bevezetés

2.1

A munka célja

4

A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.) megvalósítja a magyarországi ERTMS (European Rail Traffic Management System) rádiós rendszer (GSM-R) kiépítésének 2. ütemét, folytatva a teljes fejlesztés 2012-ben megkezdett és megvalósítás alatt lévő 1. ütemét, a Magyar Kormány döntéseinek megfelelően. Az ERTMS rádiós rendszer előkészítése érdekében elkészült a megvalósíthatósági tanulmány és költséghaszon-elemzés és sor került a CEF (Connecting Europe Facility - Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) támogatási kérelem benyújtására nemzeti Támogató (CEF Budapest) részére. Az ERTMS rádiós rendszer kiépítéséhez kapcsolódóan a NISZ Zrt. megbízta a TRENECON COWI Kft. rádiós bázisállomások (rádió antennatorony) előzetes vizsgálati dokumentációinak elkészítésével. Jelen tanulmány a Kisapáti település közigazgatási területén létesítendő bázisállomás megvalósításához szükséges előzetes vizsgálati dokumentáció. A környezetvédelmi engedélyezés szabályait a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet 3. számú mellékletében a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles (előzetes vizsgálat köteles) tevékenységek kerülnek felsorolásra, ezen tevékenységek között szerepel a "távközlési adó (antennatorony)" létesítése "védett természeti területen, Natura 2000 területen" (120. pont). Kisapáti település külterületén a bázisállomás helyszínének kijelölt ingatlan védett természeti területen helyezkedik el, ezért a kormányrendelet alapján előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása szükséges. Az előzetes vizsgálati dokumentáció a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok, különösen a 314/2005. Korm. rendelet figyelembevételével készült. A hatástanulmány a rendelkezésre álló dokumentumok áttanulmányozásán, helyszíni bejárásokon, valamint számításokon alapul. A dokumentáció összeállítására 2015. január-március időszakban került sor. Az előzetes vizsgálati dokumentációt Schád Péter (K-BT, SZKV-1.1.-1.4., SZTjV, SZTV), Nováki Attila (KB-T, SZKV-hu SZKV-le SZKV-vf) és Ocsenás Péter (K-BT, SZKV-1.1., SZKV-1.3.) a TRENECON COWI Kft. munkatársai állították össze.

2.2

A fejlesztés indoklása, háttér információk

A tervezett GSM-R bázisállomás része a kiépítendő országos ERTMS rádiós rendszernek (GSM-R). Az ERTMS rádiós rendszer kiépítés 2. ütemének megvalósítása 2016-2020. évek alatt tervezett. A 2. ütemben az ERTMS rádiós rendszer kiépítése kiterjed a TEN-T törzshálózat és átfogó hálózat szakaszaira (amelyeket az 1. ütemben nem fednek le), továbbá olyan nem TEN-T hálózati vonalakra, amelyek ERTMS rádiós rendszerrel történő ellátása indokolt Az ERTMS rádiós rendszerrel lefedésre kerülő valamennyi vasútvonalra az ETCS 2 kiépítése tervezhető a projekttel párhuzamosan és a következő években. Az ERTMS projektet a fejlesztés 1. ütemében már megkezdett rádiós hálózat-kiépítés folytatásaként tervezik megvalósítani. Az ERTMS projekt megvalósítása keretében tervezett ERTMS rádiós rendszer kiépítéssel lefedésre kerülő vasúti vonalhálózat összefoglaló bemutatása:


Vasútvonal kategória

TEN-T törzshálózati vonalszakaszok TEN-T átfogó hálózati vonalszakaszok További vonalszakaszok Összesen Mindösszesen

5

Rádiós lefedettségi szintenként az adott hálózati részek vonalszakaszainak ERTMS rádiós rendszerrel lefedendő hossza (km) R2 R1 Hang 744 356 0 314 721 0 0 419 0 1058 1496 0 2554 0

Az ERMTS rádiós rendszer kiépítésének átfogó célja: Az ERTMS komponensei, a GSM-R hálózat és az ETCS L2 rendszer együttesen biztosítsák az átjárhatóságot a transzeurópai vasúti hálózat magyarországi részén, hogy Magyarország hozzájáruljon az Unió és valamennyi régiójának az összekötéséhez és integrációjához a vasúti közlekedési ágazatban, az uniós alapok különböző pénzügyi eszközei közötti szinergiák optimalizálása révén Magyarország folytassa az ERTMS rendszer kiépítését a 2012/88/EU határozat szerint és a 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott TEN-T iránymutatások figyelembevételével, hogy elő segítse a határokon átnyúló vasúti összeköttetéseket, előmozdítsa a nagyobb gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, valamint hozzájáruljon egy versenyképesebb piacgazdaság kialakításához és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez a környezetet kevésbé terhelő vasúti közlekedés erősítésével, elősegítve az Európai Unió fenntartható fejlődését célzó kezdeményezés (Horizont 2020) és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) alapján Magyarország által vállalt üvegházgáz-kibocsátási célok teljesülését A vasúti kommunikációs rendszerek fejlesztése, modernizációja által a magyar vasúthálózat kompatibilitásának javítása, a regionális, városi-elővárosi közlekedés korszerűsítése, , mindezek révén a gazdasági növekedést segítő magán-, a közcélú, illetve a közcélú magán beruházások, helyi és térségi fejlesztések számára kedvezőbb környezet kialakítása Az ERMTS rádiós rendszer kiépítésének átfogó célja: A kiválasztott magyar vasútvonal hálózaton – azaz a TEN-T törzshálózati folyosókon, a TEN-T átfogó hálózati folyosókon és további indokolt vonalszakaszokon – az ERTMS rendszer ETCS 2 telepítési komponensének megalapozása – a vasúti átjárhatóság fejlesztésének biztosítása, a szűk keresztmetszetek megszüntetése és különösen a határokon átnyúló vonalszakaszok magyarországi részének fejlesztése érdekében Az ERTMS rádiós rendszer kiválasztott vonalhálózaton történő kivitelezése úgy, hogy a rendszer állami tulajdonba és a MÁV Zrt. működtetésébe, a GySEV Zrt. pályavasúti szolgáltatási körébe kerül Az ERTMS rádiós rendszer működtetési feltételeinek kialakítása A kiválasztott vonalhálózaton az elavult analóg rádiós rendszer kiváltásával az ERTMS rádiós rendszer használatba vétele Az ETCS L2 vonatbefolyásoló rendszer működéséhez szükséges műszaki kommunikációs platform megteremtése


6

Jogszabályi és tervezési háttér

2.3

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (környezetvédelmi törvény) előírásokat tartalmaz a környezethasználat feltételeire és a hatósági engedélyezésekre vonatkozóan. A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek esetében a környezetvédelmi törvény környezeti hatásvizsgálati, illetve egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását írja elő, melyek szabályozását a környezetvédelmi törvény alapján a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet adja meg részletesen.

2.3.1

A talaj, és felszín alatti víz minősége

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelméről, és ehhez kapcsolódóan 27/2004. (XII. 25.) KvVM, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló rendelet 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 123/1997.(VII.18) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről

2.3.2

Felszíni vizek minősége

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 220/2004.(VII.21.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól A közlekedési miniszter, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a bel-ügyminiszter és a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 1/1988. KM-ÉVM-BM-KVM számú együttes közleménye a közterületek téli síkosságmentesítésére vonatkozó követelményekről 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól

2.3.3

Természet- és tájvédelem

1996.évi LIII. törvény a természet védelméről 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, illetve a környezetvédelmi és víz-ügyi miniszter közleménye az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek jegyzékéről (Natura 2000 területek)


7

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről

2.3.4

Hulladék

2012.évi CLXXXV. törvény a hulladékokról 72/2013. (VIII. 21.) VM rendelet a hulladékjegyzékről Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályozására vonatkozóan a 45/2004. (VII.26.) BM–KVVM együttes rendeletben foglaltak a mértékadók. 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről

2.3.5

Zaj és rezgés

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 27/2008. (XII. 3.) sz. KvVM–EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról 25/2004. (XII.20) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól

2.3.6

Levegőminőség

306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről 4/2002 (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről.

2.3.7

Sugárvédelem

63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet a 0 Hz-300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről

2.4

Környezetvédelmi hatósági eljárások

A 2.1. fejezetben már ismertetettek a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint bázisállomás létesítése (távközlési adó (antennatorony)) csak abban az esetben előzetes vizsgálat köteles,


8

amennyiben a bázisállomás helyszíne védett természeti területen és/vagy Natura 2000 területen kerül kijelölésre. A kormányrendelet 4. számú melléklet szerinti tartalmi követelmények megfelelően elkészített előzetes vizsgálati dokumentációt a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségnek kell benyújtani. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a felügyelőség a következőket állapíthatja meg: környezetvédelmi engedélyezést kizáró ok felmerülése esetében ennek a tényét rögzíti és megállapítja, hogy az adott tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható; a felügyelőség megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósíthatóságából származhatnak-e jelentős környezeti hatások: -

jelentős környezeti hatás feltételezése esetében a felügyelőség megállapítja a környezetvédelmi hatásvizsgálat lefolytatásának szükségességét,

-

ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, akkor a felügyelőség megállapítja, hogy milyen feltételek mellett, és milyen engedélyek birtokában kezdhető meg a tevékenység (pl. építési engedély, vízjogi létesítési engedély, stb.).

Nem szükséges előzetes vizsgálati eljárást lefolytatni, amennyiben a bázisállomás helyszíne nem védett természeti területen és/vagy Natura 2000 területen kerül kijelölésre. A tárgyi bázisállomás létesítése része a magyarországi ERTMS rádiós rendszer projektnek, amely szerepel azon projektek között, amelyek az egyes vasúti beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 75/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknak minősülnek. A rendeletnek megfelelően a GSM-R rendszer megvalósításához szükséges környezetvédelmi hatósági eljárásokban (első fokon) az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség jár el. Másodfokon a környezetvédelemért felelős miniszter jár el.


9

3

A tervezett létesítmény helyszíne és a létesítmény

3.1

A bázisállomások telepítésére alkalmas helyszínek kiválasztásának általános szempontjai

Az ERTMS rádiós rendszer kiépítésével érintett vasútvonalak teljes hosszán a rádiótechnikai követelmények figyelembe vételével olyan helyeket kell kiválasztani a bázisállomások, antennatornyok elhelyezésére, amelyek az előírt vasútüzemi területeken, épületekben, építményekben a minőségi paraméterek és kapacitás elvárások betartása mellett, biztosítják a zavarmentes GSM-R kommunikációt. A telephelyek kiválasztásánál fontos szempont, hogy a szükséges antennatartó oszlopok vasúti területeken a védett területtel lehetőleg nem határos földrészleteken legyenek felállíthatók, és a lehető leggazdaságosabban legyen megvalósítható a telepítendő berendezések áramellátása, a szükséges vezetékes átviteltechnika, illetve telepített berendezések üzemeltetése. Idegen tulajdonú (kezelésű) ingatlan nem alkalmas a bázisállomás, vagy akár csak az antennatartó oszlop elhelyezésére. Egyrészt azért nem, mert a szükséges kisajátítási eljárások jelentősen megnövelnék a hálózat kiépítési költségeit és a kivitelezési időt. Másrészről a bázisállomás, vagy annak egy részének bérelt ingatlanon történő elhelyezése nem adná meg a szükséges üzembiztonságot (pl. bérleti szerződés esetleges felmondása a tulajdonos által), illetve a bérleti díj növelné az üzemeltetési költséget. Az 1. ütem tapasztalatai igazolják, hogy a fenti feltételek alkalmazhatóak és tarthatóak. Idegen ingatlan igénybevétele esetében problémát jelenthet a bázisállomás vezérléséhez szükséges vezetékes átviteltechnikai összeköttetés kiépítése is. A bázisállomási telephely kiválasztásánál figyelembe kell venni a jelenlegi MÁV/GySEV telephelyeken lévő távközlési infrastruktúrát, valamint a már meglevő antennatartó tornyokat. A tervezés és telepítés során nagy figyelmet kell arra fordítani, hogy lehetőleg csak a kijelölt vasútüzemi területek, épületek és építmények közvetlen környezetében legyen elérhető a szolgáltatás. További fontos tervezési szempont az egyéb rádiófrekvenciás hálózatok (pl. publikus mobilszolgáltatók) kölcsönös zavartatásának elkerülése. Ennek megfelelően nagy nyereségű kis nyílásszögű (30°) antennákat kell használni és csak néhány helyen, ahol az szükséges (elágazásoknál), kell nagyobb nyílásszögű antennát (65°) is alkalmazni. Az antennák kiválasztásánál fontos szempont, hogy XPOL (cross polarisation: +45° és -45°) antenna kerüljön alkalmazásra. Az előkészítő tervezés során, a tervezett minőségi mutatók, gazdaságos megvalósíthatóság és üzemeltetés figyelembevétele mellett, elsősorban a pályaudvarok, vasútállomások, megállóhelyek területén, lehetőleg a távközlési helyiséghez és egyéb szükséges infrastruktúrához közeli területet kell kijelölni a bázisállomás antennarendszer helyének. A hálózatépítést megelőző előzetes telephely felmérés megadja a pontos helyszíni koordinátákat. Az antennatartó tornyok telepítése előtt a megfelelő hatósági engedélyeket be kell szerezni.

3.2

A bázisállomás helyszíne

Az ERTMS rádiós rendszer 2. ütem során előre láthatólag 311 db bázisállomás létesítésére kerül sor. A már említettek szerint a bázisállomások helyszíneinek kiválasztása során fontos szempont volt a védett területek elkerülése, a zavartalan GSM-R kommunikációval lefedendő vasúti vonalszakasz jelentős hossza miatt ez a szempont nem minden esetben teljesülhetett. A bázisállomások telepítésére kijelölt ingatlanok között néhány védett természeti területre és/vagy


10

Natura 2000 területre esik. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeken a helyszíneken olyan nagy kiterjedésű védett területek helyezkednek el, amelyek a vasútüzemi területeket, a vasúti pályát is magukban foglalják, holott jelentős természeti értékekkel nem rendelkeznek. A jelen előzetes vizsgálati dokumentáció tárgyát képező bázisállomás helyszíne védett természeti területre esik. A tervezett bázis állomás helyszíne: a Kisapáti 015 hrsz-ú ingatlanon, a tapolcai vasútállomás és a Nemesgulács-Kisapáti vasúti megálló közötti nyílt vonal területe. Az ingatlan magába foglalja a Nemesgulács-Kisapáti vasúti megállót is. Az ingatlan Kisapáti község településrendezési tervében szereplő adatok alapján közlekedési és közműterület (kötött pályás) övezeti besorolású. A tervezési helyszínt a következő fénykép mutatja:

A bázis állomás tágabb környezetében szántók találhatók. Az ingatlan gépjárművel Kisapáti településről a Hosszik-dűlőn, valamint a Kisapátit Nemesguláccsal összekötő útról közelíthető meg. A bázisállomás ingatlanon belüli pontos helyének meghatározására csak a későbbi tervfázisban kerül sor. A tervezési terület tágabb környezetét az 1. sz. térkép, az ingatlanok elhelyezkedését pedig a 2. és 3. sz. térképek mutatják az 1. számú mellékletben.

3.3

A kiépítendő bázisállomás általános műszaki paraméterei

A bázisállomás fontosabb műszaki paraméterei a következőkben kerülnek ismertetésre. A bázisállomás teljes helyigénye kb. 60 m2. A bázisállomás egy tervezett toronyalapra épülő maximum 30m magas, öntartó acélszerkezetű rácsos toronyból, és az ehhez tartozó rádiótechnikai, kültéri berendezésekből áll. A bázisállomás tervezése során a 30 m magas öntartó acélszerkezetű rácsos tornyon


11

+29,00 m-es tengelymagassággal 4db szektorsugárzó vonali antenna, 2 db RRH berendezés a torony övrúdjára szerelve, valamint a torony mellett rádiótechnikai kültéri berendezések elhelyezésével lehet számolni. Rácsos tornyok keresztmetszete egyenlő oldalú háromszög, változó oldalhosszúsággal, csőszelvényekből kialakítva. A rácssíkokat övrudak és a közöttük lévő, un. szimmetrikus rácsozás alkotja. Az övrúd és a rácsrúd kapcsolata felhegesztett csomólemezhez történő csavarozással (egy csavar) van megoldva, a rácsrúd felvágásával. Az övrudak toldása a terv szerinti helyeken csavarozott karimás kötéssel történik. Az alsó (lehorgonyzó szerkezeten levő) karima felső síkjában a torony közepe felé vízkivezető horony készül mindhárom övrúdnál, amely a víz kifolyását teszi lehetővé. A tornyok felső szakasza párhuzamos övű. Az antennák adapter beiktatásával, vagy ezek nélkül telepíthetők az övrudakra. A toronyra való feljutás merev zuhanásgátló sínnel ellátott belső létrán lehetséges. A kábelek a tornyok belsejében erre a célra kialakított konzolsoron jutnak fel az antennákhoz. A torony alapozása vasbeton tömbalap, melybe betonozás előtt elhelyezésre kerül a toronyszerkezetet fogadó lehorgonyzó szerelvény. Ez, az alsó övrudak szelvényével megegyező keresztmetszetű, azonos karimával. A bázisállomás területe kerítéssel védett. A bázisállomás személyzet nélkül, automatikusan üzemel. A berendezésben biztonsági érzékelők, áramkimaradást, üzemzavart és behatolást jelzők vannak felszerelve. A tornyok rádiótechnikai berendezései mellé klímaberendezés (kültéri egységgel ellátott) is telepítendő. Egy bázisállomás (antennatorony) jellemző típusrajzát a 2. számú melléklet tartalmazza. A következő fényképek egy 1. első ütemben épített bázisállomást mutatják be.


12


4

Várható környezeti hatások

4.1

Talaj- és vízvédelem 4.1.1

13

Jelenlegi állapot

A vizsgált területek a Dunántúli-dombság nagytáj, a Balaton-medence középtáj illetve a Tapolcai medence kistáj területének délkeleti határterületén fekszik. Domborzat

A kistáj Veszprém megyében a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék közötti területen található, északnyugati és délkeleti irányban a Kisalföld felé nyitott. A kistáj lejtése a bazaltorgonákból álló peremektől kezdődően fokozatosan csökken: a bazaltos felépítésű lejtőkön a meredekség gyakran 40-50°, majd a pannónia üledékek által alkotott területeken a terepszint 20-30°-ra esik. A délre néző, enyhébb esésű területeken a kedvező expozíciós adottságokat kihasználva világszerte elismert történelmi borvidék alakult ki. Míg a hegyoldalak völgyekkel sűrűn tagoltak, a lankásabb területek sűrű csatornahálózattal jellemezhetőek.

Földtan

A Szentgyörgy hegy és a bazaltkúpos hegyek lejtőit deráziós völgyek szabdalják, a lejtőket kísérő deráziós teraszokat pedig lépcsők, pihenők tagolják, alattuk kőfolyással, törmeléklejtőkkel. A tanúhegyek bazaltsapkás mezái helyenként 100-150 m-t is elérő magasságú sziklafalainak lepusztulásának eredményeként alakultak ki az ismert bazaltorgonás képződmények. A tanúhegyek alját általában néhány 100 m széles, az alluviális felszínektől 2-3 m, a tó vízszintjétől 68 m-rel magasabb, egykori tavi abráziós teraszok keretezik. Az abráziós teraszokra helyenként a hegylejtőkről lefutó vízfolyások lapos törmelékei terülnek szét (pl. Badacsonytördemic).

Talajok

A Tapolcai medence területén nagy kiterjedésű síklápok találhatók, amelyek egyben a medence legmélyebben fekvő területei is. A síklápok mezőgazdasági értéke csekély, termékenységük igen gyenge. A síklápok mellett podzolos barna erdőtalajok is viszonylag nagy területrészeket borítanak. Számottevő még a lápos réti talajok részaránya (14%), amelyek alapvetően homokos vályog mechanikai összetételűek. A réti öntések területi részesedése a kistáj talajtípusaiból mindössze 4%. Az Eger-víz völgyében vályog mechanikai összetételű, gyengén savanyú kémhatású, kis termőréteg-vastagságú és igen gyenge termékenységű talajok találhatóak. Talajtípus megnevezése Területi részesedés (%) rendzina talajok 16 erubáz talajok, nyiroktalajok 8 agyagbemosódásos barna erdőtalajok 8 barna-földek (Ramann-féle barna erdőta22 lajok) réti öntés talajok 4 lápos réti talajok 14 síkláp talajok 28 1. táblázat: A talajtípusok területi megoszlása a Tapolcai-medence kistáj területén

A magasabb térszínű területeken illetve a lepusztult sasbérceken a barnaföld (22%) fordul elő a legnagyobb területen, melynek mechanikai összetételét döntően homok, kisebb arányban homokos vályog alkotja. Kedvezőtlen vízgazdálkodású, gyengén savanyú kémhatású és gyenge termékenységű. Főként a vulkáni hegyoldalakon jelentős rajta a szőlőterület részaránya. A rendzinák előfordulása a barna-földekhez hasonlóan jelentős, termékenységük szintén kicsi. Felszín alatti vizek

A vízszint a kistáj területén a talaj felszíne alatt 2-4 m között észlelhető, a vizek mennyisége viszonylag alacsony, mert a karsztos területek vízfolyásai nem táplálják. A víz kémiai összetételét tekintve kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű, a Balaton közelében fekvő terü-


14

letrészeken 35 nk° feletti vízkeménység értékeket mértek. A szulfáttartalom 60-300 mg/l között van. Rétegvizek jelentős mennyiségben nem találhatók, az artézi kutak száma kevés, kb. 200 m mélységig kerültek mélyítésre. A szennyeződés érzékenységi térkép alapján a vizsgálati terület érzékenységi besorolása szerint 2b érzékenységi alkategóriájú (karszt 100 m mélységen belül) területen helyezkedik el, így a definíció szerint érzékeny besorolású terület. A Kisapáti település külterületén tervezett fejlesztés sérülékeny vízbázis területét nem érinti. „A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról” szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint Kisapáti érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település. „A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint Kisapáti nitrátérzékeny területen fekszik. Felszíni vizek

A Tapolcai medence alábbi vízfolyásai – beleértve az Eger-víz teljes vízrendszerét – a Balaton északi vízgyűjtőjének fő táplálói: Lesence-patak (18 km, 100 km2), Világos-patak (16,5 km, 23 km2), Kétöles- vagy Viszlói-patak (22 km, 30 km2), Tapolca-patak (105 km, 39,5 km2), Eger-víz (32 km, 365 km2). A karsztos vízgyűjtő a vízszint- és vízhozam-ingadozásokat jelentősen mérsékli. A magasabb hozamú vízfolyásokban a szennyező anyagok felhígulnak, így ezek vízminősége kedvezőbb. Az Országos Vízgazdálkodási Terv értékelése szerint medence vízfolyásai közül a Lesence patak-felső integrált ökológiai állapota rossz, az Eger-víz alsó, Eger-víz felső, a Tapolca-patak, a Kétöles-patak (Viszlói-patak) alsó, Lesence-patak alsó állapota gyenge. A vizsgált ingatlant az Ávorsa-patak keresztezi a Kisapáti és Nemesgulács településeket összekötő úttól északra, mintegy 300 m-re, déli szakaszát az Eger-víz vízfolyás határolja. Az Ávorsa-patak Kisapátitól keletre ered és a 71-es főút Szigliget és Hegymagas közötti szakaszán, a főúttól mintegy 500 m-re északra ömlik befogadójába, a Tapolca-patakba. Kisapáti „A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről” szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területén helyezkedik el.

4.1.2

Várható hatások az építés során

Az adótorony építése során az alábbi munkálatok gyakorolhatnak hatást a talajra- és a vizekre: az esetlegesen szükséges tereprendezés, az építkezéshez kialakított munkagödrök területén valamint az ideiglenes felvonulási (szállítási) útvonalak mentén. Az építési időszakban figyelmet kell fordítani a talaj szennyeződésének elkerülésére, a munkálatok csak megfelelően karbantartott és ellenőrzött gépekkel végezhetők, amelyekből üzemanyag, kenőolaj vagy egyéb szennyezés nem kerülhet a talajra. Amennyiben a földmunka során a talaj szennyezésének gyanúja felmerül, a talajt laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni és szennyeződés esetén arra jogosult vállalkozóval veszélyes hulla-


15

dékként el kell szállíttatni. A munkagödrök visszatöltéséhez csak tiszta, nem szennyezett talajok használhatók. A kivitelezés során a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelméről szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni. A vizsgált ingatlan érzékeny besorolású terület, az ingatlant az Ávorsa-patak keresztezi, a telepítésre kijelölt helyszíntől mintegy 800 m-re. Veszélyes anyagok, hulladékok csak olyan műszaki védelemmel ellátott gyűjtőedényben, konténerben gyűjthetők, amelyek a veszélyes anyagok, hulladékok környezetbe történő kijutását megakadályozzák, és a hulladék fizikai és kémiai tulajdonságainak ellenálló, teherbíró, folyadékzáró anyagból készültek, valamint kármentővel kerültek kialakításra. Amennyiben a tervezett tevékenység során veszélyes hulladék keletkezik, be kell tartani a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. Korm. Rendelet előírásait. A fentiekben ismertetett előírások betartásával a kivitelezési munkálatok talajra- és a vizekre gyakorolt hatása semlegesnek értékelhető.

4.1.3

Várható hatások az üzemelés során

A felszíni és felszín alatti vizek számottevő szennyezése az üzemelés során nem várható. Az üzemelés során is be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelméről szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait. A tervezett beruházás a talaj, felszíni- és a felszín alatti vizek védelme szempontjából a javasolt intézkedések betartása mellett gyakorlatilag nem jelent kockázatot, hatása semlegesnek értékelhető.

Hulladékgazdálkodás

4.2

4.2.1


Az építési hulladékok gyűjtését az építési időszak alatt a kivitelezőnek kell végeznie. Az építési területeken keletkező hulladékokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően az esetleges talajés talajvíz szennyeződését kizáró módon kell gyűjteni, és elhelyezésükről gondoskodni. Az építési munkálatokat az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletének előírásait betartva kell végezni. A keletkező hulladékok mennyiségére kezelésére, ártalmatlanítására vonatkozó adatokat egységes rendszerben, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell nyilvántartani. A veszélyes hulladékok gyűjtését a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai szerint kell végezni. A veszélyes hulladékokat csak erre megfelelő jogosultsággal és engedéllyel rendelkező szakszállító cégnek lehet átadni, és elszállíttatni. A bázisállomás létesítése során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok mennyisége a létesítmények kialakításától, az alkalmazásra kerülő kivitelezési technológiától függ, jelenlegi fázisban a hulladékmennyiség csak becsülhető. A következő táblázat tartalmazza a várhatóan keletkező hulladékok EWC kódját és előzetesen becsült mennyiségét. EWC kód 15 01 06 15 02 03 17 05 04 17 09 04

Megnevezés Egyéb, kevert csomagolási hulladékok Abszorbensek, szűr anyagok, törlőkendők, véd ruházat, amelyek különböznek a 15 02 02-től Föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól Kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek külön-

Várható mennyiség 1 0,1 ≈50 2


16

böznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hul20 03 01 0,4 ladékot is 2. táblázat: A kivitelezési tevékenység során keletkező hulladékok EWC kódja és becsült mennyisége

4.2.2


A GSM-R rendszer létesítése és üzemeltetése során be kell tartani a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és a hulladékok szállítására, kezelésére, ártalmatlanítására, nyilvántartására vonatkozó rendeletek előírásait, továbbá a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait. A rendszer üzemeltetése során kis mennyiségű, elsősorban karbantartási jellegű hulladék keletkezik, így a létesítmény hulladékkezelési előírásoknak megfelelő üzemeltetése esetén nincs jelentős hatással a környezetre.

Levegőtisztaság-védelem

4.3

4.3.1

Jelenlegi állapot

„A levegő védelméről” szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján az ország területét és településeit a légszennyezettség mértéke alapján a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság javaslatának figyelembevételével zónákba kell sorolni. A zónák kijelölésére „a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről” szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben (a továbbiakban: 4/2002. KvVM rendelet) került sor. A rendelet az egyes zónákban 11 szennyező anyagot értékel, ezekre A, B, C, D, E, F csoportokba, valamint a talajközeli ózon esetében O-I és O-II csoportokba tipizálja a zónát. A 4/2002 (X. 7.) KvVM rendeletben Kisapáti nem szerepel a kiemelt települések között, a 10. légszennyezettségi zónába tartozik (csakúgy, mint a jogszabályban nevesített területek kivételével az ország nagyobb része). A 10. légszennyezettségi zónába tartozó településeken a rendeletben vizsgált 11 légszennyezőanyag jellemző értékei alapján a szennyező anyagonkénti kategóriákat az alábbi táblázat mutatja. Zónacsoportok a szennyező anyagok szerint Légszennyező anyag SO2 NO2 CO PM10 benzol Talajközeli ózon Levegőminőségi zóna F F F E F O-I Koncentráció (µg/m3 ) < 50 < 26 < 2500 10-14 <2 > 18 000 Légszennyező anyag PM10 Arzén PM10 Kad- PM10 Nikkel PM10 Ólom PM10 benz(a)(As) mium (Cd) (Ni) (Pb) pirén (BaP) Levegőminőségi zóna F F F F D Koncentráció (ng/m3 ) < 2,4 <2 < 10 < 0,151 0,63. táblázat: A 10. légszennyezettségi zóna szennyezőanyagok szerinti koncentrációja

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatnak Kisapátin, illetve annak környezetében sem manuális, sem automata mintavevő helye nincsen. A fejlesztéssel érintett terület környezetében légszennyező forrásként a nem villamosított vasútvonal, a környék alacsony forgalmú útjai, valamint a településen található épületek fűtése tekinthetők. Ezen kívül a vizsgált környezetben az uralkodó szélirányból érkező, a mezőgazdasági területekről származó por-terhelés jelentkezhet. A légszennyező anyagok immissziós határértékei „a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről” szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben kerültek meghatározásra.

1

µg/m3


17

Légszennyezettség egészségügyi Veszélyességi határértéke (g/m3) fokozat órás 24 órás éves Szén-monoxid 10.000 5.000 3.000 II. Nitrogén-dioxid 100 85 40 II. Kén-dioxid 250 125 50 III. Légszennyezettség egészségügyi Veszélyességi Légszennyező anyag határértéke (g/m3) fokozat 24 órás éves Szálló por (PM10) 50 40 III. 4. táblázat: Légszennyező anyagok immissziós határértékei Légszennyező anyag

4.3.2


A munkagépek munkavégzése, valamint az építőanyagok szállítása átmeneti levegőterhelést fog okozni az építési munkálatok alatt. A kedvezőtlen hatások elsősorban az építési területek és a megközelítési útvonalak közvetlen környezetében fognak fellépni. A levegőminőségre a következő, közlekedési eredetű légszennyező anyagok fognak átmeneti kedvezőtlen hatást gyakorolni: NO2, NOx, CO és PM10. Az építési munkák lakott területtől viszonylag távol, vasútüzemi területen, a vasúti pálya mellett fognak zajlani. Az építési munkákban részt vevő munkagépek mennyiségét és típusát a projekt jelenlegi fázisában nem lehet pontosan megbecsülni. A tervezői gyakorlat és az I. ütem során szerzett tapasztalatok alapján a következő munkagépekkel lehet számolni az építési munkák során. A munkagép megnevezése Gépek száma 4,5 tonnás daru 2 Lánctalpas forgó kotró 1 Kanalas markoló, árokásógép 1 Lánctalpas dózer 1 Áramfejlesztő aggregátor 2 Földfúró/cölöpverő gép 1 Transzport betont/építőanyagot/hulladékot 5 szállító teherautók 5. táblázat: A kivitelezési tevékenység során alkalmazott munkagépek

Az építés hatására a területen és közvetlen környezetében megnövekszik majd a teherforgalom, előreláthatóan max. 4-5 tehergépjármű/nap terhelésre lehet számítani. A forgalom légszennyező hatása az építkezés idejéig tart, ami a közeli útvonalakon kismértékű légszennyezés növekedéssel járhat. Az építési tevékenység várhatóan kevesebb, mint 1 hónapig fog tartani. Az építési tevékenység volumenét figyelembe véve megállapítható, hogy megfelelő munkaszervezéssel és munkagépekkel jelentős levegőterheléssel nem kell számolni. A levegőterhelés minimális szinten tartásához a következő intézkedések javasolhatók: a munkagépeknek és a nehéz tehergépjárműveknek teljesíteniük kell a kibocsátásra vonatkozó jogszabályok követelményeit, a túlzott porszennyezés elkerülésére az anyagszállító tehergépkocsik által szállított anyagokat takarni kell, valamint a településeken keresztüli szállítás minimalizálására kell törekedni, a szállítási útvonalakat szükség szerint locsolni kell a kiporzás megakadályozása érdekében.

4.3.3


A bázisállomás üzemeltetése során levegőt terhelő kibocsátással nem kell számolni.


4.4

18

Zaj- és rezgésvédelem 4.4.1

Jelenlegi állapot

A tervezett fejlesztés vasútüzemi területen, a vasúti pálya környezetében fog megvalósulni, a terület zajállapotát a vasúti közlekedésből származó zajterhelés határozza meg. Zajvédelmi szempontból védendő épületek az ingatlan környezetében nem található. Kisapáti belterület hozzávetőlegesen 200 m távolságra helyezkedik el az ingatlantól.

4.4.2


A munkagépek munkavégzése, valamint az építőanyagok szállítása átmeneti zajterhelést fog okozni az építési munkálatok alatt. A kedvezőtlen hatások elsősorban az építési területek és a megközelítési útvonalak közvetlen környezetében fognak fellépni. A tervezett fejlesztések lakott területektől távol, vasútüzemi területen, a vasúti pálya mellett fog zajlani. A megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket „környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról” szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet határozza meg a zajtól védendő területeken. Az építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a rendelet 2. számú mellékletében kerültek felsorolásra, lásd a következő táblázatot. Sorszám

1. 2.

3. 4.

Zajtól védendő terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) ’ ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy keve1 hónap felett 1 évig 1 évnél több sebb nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 06-22 óra 22-06 óra 06-22 óra 22-06 óra 06-22 óra 22-06 óra 60 45 55 40 50 35

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertváros65 50 60 45 55 40 ias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a 70 55 65 50 60 45 vegyes terület Gazdasági terület 70 55 70 55 65 50 6. táblázat: Építési kivitelezési tevékenységből eredő zaj terhelési határértékei

Az építkezési munkáknál az alábbi források eredményeznek környezeti zajszennyezést: építési technológia; munkagépek; rakodási művelet; szállítási forgalom. A közvetlen hatásterületet érintő kivitelezés körülményeiről, technológiájáról, az alkalmazni kívánt gépekről még nem lehet pontos adatokat tudni, mivel a kivitelező még nem ismert. A korábbi gyakorlatok tapasztalatai szerint zajterhelés elsősorban az építő, szállító, rakodógépek mozgásából ered. A munkagépek zaja – mivel az építkezés jellegéből adódóan szakaszosan ütemezett - csak ideiglenes jelleggel okozhat problémát. A zajterhelés az építő, szállító, rakodógépek mozgásából ered. A munkagépek zaja a tervezési terület átlagosan mintegy 80 m-es környezetében okozhat problémát. Az építési tevékenység várhatóan kevesebb, mint 1 hónapig fog tartani. Az építés időtartamára vonatkozó határértékek a fenti táblázat alapján 65/50 dB (nappal/éjjel) (falusias lakóterület).


19

A fenti határértékek figyelembevételével – közelítő számítások alapján – az építés során 25-70 m-es védőtávolsággal lehet számolni. Az ingatlan környezetében nem helyezkednek el védendő épületek, így építési zajterheléssel kapcsolatos panaszokkal, határérték túllépéssel nem kell számolni. A közvetett hatásterületen építkezéstől származó zajterhelést az anyagszállító gépjárművek elhaladása fog jelenteni. A szállítás volumene azonban igen jelentéktelen mértékű lesz várhatóan, tekintettel a létesítendő építményekre. Az építési engedélyezési dokumentációval együtt zajvédelmi tervet is kell készíteni. A kivitelezésből eredő zaj csökkentésére az alábbi lehetőségek lehet alkalmazni: kisebb zajteljesítményű gépek, berendezések alkalmazása, a keletkező zaj terjedésének korlátozása, szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy az a meglévő autópályát, főúthálózatot vegye igénybe, és minél kisebb mértékben terhelje az eddig terheletlen környezetet, zajszegény építési technológia és eljárás választása.


4.4.3

A tervezett bázisállomás, mint környezeti zajforrás üzemi zajterhelést fog jelenteni a (hűtésre szolgáló) gépészeti berendezései miatt. Az üzemeltetés során az alábbi telepítendő zajforrások fognak zajvédelmi hatást jelenteni jelen beruházás keretében: kültéri klíma egység LWAmax= 67 dB(A) Üzemelési idő – a legkedvezőtlenebb állapotot feltételezve – nappal és éjjel folyamatos (8/0,5 óra a megítélési időre vonatkoztatva). Az üzemi létesítményekből származó zaj terhelési értékeit a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Sorszám

1. 2.

3. 4.

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) Zajtól védendő terület

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület

nappal 06-22 óra 45 50

éjjel 22-06 óra 35 40

55 60

45 50

7. táblázat: Üzemi létesítményből eredő zaj terhelési határértékei

A létesítéssel érintett területen környezetében védendő lakóépület nem helyezkedik el, a legszigorúbb határértékek esetében is néhány 10-en belül teljesül a határérték, ezért nagy biztonsággal megállapítható, hogy védendő lakóépületnél nem kell határérték meghaladásra számítani.


4.5

20

Természet- és tájvédelem 4.5.1

Jelenlegi állapot

Az előzetes vizsgálati dokumentáció tárgyát képező bázisállomás helyszíne védett természeti területen helyezkedik el. A tervezett bázisállomás helyszíne: a Kisapáti 015 hrsz-ú ingatlanon, a tapolcai vasútállomás és a Nemesgulács-Kisapáti vasúti megálló közötti nyílt vonal területe. Az ingatlan magába foglalja a Nemesgulács-Kisapáti vasúti megállót is. Az ingatlan Kisapáti község településrendezési tervében szereplő adatok alapján közlekedési és közműterület (kötött pályás) övezeti besorolású. Az ingatlan által érintett védett terület: Balaton-felvidéki Nemzeti Park (védett természeti terület) Az ingatlan vasúti-ipari terület, ennek megfelelően a területet élővilág-védelmi szempontból degradált, illetve zavart kultúr-élőhelyek jellemzik, természetvédelmi szempontból nem értékes terület. Az ingatlan területén védett növényfaj nem fordul elő, egyedül a védett madárfajok területen történő átrepülése valószínűsíthető, de azok közül is csak a zavarást jól tűrő fajok. A bázis állomás tágabb környezetében szántók találhatók. A bázisállomás ingatlanon belüli pontos helyének meghatározására csak a későbbi tervfázisban kerül sor.

4.5.2


A tervezett tevékenység élővilágra gyakorolt legszembetűnőbb hatása az új létesítmények területfoglalása lehet. A bázisállomás meglévő vasúti területen létesül, olyan területen, amely degradált, biológiailag inaktív felületekkel jellemezhető, az építés helyszíne természetvédelmi értéket nem képvisel. A létesítmények területfoglalása nem jelentős, a bázisállomás teljes helyigénye kb. 60 m2. A vasútvonal ugyan Natura 2000 területen helyezkedik el, de közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok nem érintettek. A tervezett munkálatok a bázisállomás környezetében nem okoznak természeti állapotváltozást. A beruházás következtében a védett területek területhasználata nem módosul, azokon negatív környezeti hatás – a környezeti terhelések alacsony volumene miatt – nem várható. A tervezett bázisállomás megépítése, működése várhatóan védett fajt, Natura 2000 jelölő fajt, vagy jelölő élőhelyet nem veszélyeztet. A Natura 2000 területen előforduló állatfajok életfeltételeit nem befolyásolja az építés, többletterhelést nem eredményez a tervezett beruházás. A kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetét nem befolyásolja kedvezőtlenül. A fokozott emberi jelenlét, zavarás élővilágra nézve kedvezőtlen hatása kizárólag a kivitelezés néhány napos időszakában várható, azonban ez a hatás sem tekinthető jelentősnek, mivel a fejlesztés egy meglévő vasúti területen létesül történik.

4.5.3


Az üzemelés élővilágra gyakorolt hatásai a kivitelezés hatásaitól jórészt eltérőek. Jellemző hatások: sugárzás hatásai, torony optikai zavarása, zajhatás. Az üzemelés során folyamatosan jelentkező nem ionizáló elektromágneses sugárzás élő szervezetekre gyakorolt káros hatását a kutatások eredményei nem igazolták.


21

A torony rádiótechnikai berendezései mellé telepítendő klímák, ventillátorok stb. zajhatása állandó, de a vasúti közlekedési terület meglévő háttérzaja mellett elhanyagolható mértékű. Az antennatorony hatása a vonuló madárfajok szempontjából, valamint tájképvédelmi szempontból jelenthet problémát, a bázisállomás meglévő vasúti területen valósul meg, így az említett hatások nem jelentkeznek. Az üzemelés tájképvédelmi és élővilág-védelmi hatásai nem lesznek jelentősek.

4.6

Sugárvédelem

Az Európai Tanács 1999-ben ajánlást tett közzé 1999/519/EC jelzéssel a lakosságot érő nemionizáló elektromágneses terek (a 0 Hz - 300 GHz frekvencia-tartományban) korlátozása érdekében. Ebben az ajánlásban alapkorlátként került meghatározásra az emberi szervezetben keletkező elektromágneses tér felső határa, és vonatkoztatási határértékként (referencia szintként) a külső, levegőben mérhető elektromágneses tér felső korlátja. Az EU ajánlásnak megfelelően került kidolgozásra a 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet, amely a lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékekről rendelkezik a fenti frekvencia-tartományban. A rendeletben meghatározott vonatkoztatási határérték (ekvivalens síkhullám teljesítménysűrűség, Seq) a GSM-R hálózatra jellemző 900 MHzes frekvenciára vonatkozóan: 4,5 W/m2. A telepíteni tervezett GSM-R bázisállomás az antennákon keresztül rádiófrekvenciás jeleket sugároznak ki. A rádiófrekvenciás sugárzás nem-ionizáló sugárzás, amelynek intenzitása levegőben a távolsággal négyzetesen csökken. A sugárzás jelentős mértékben irányítottan történik (többnyire várhatóan 30°-os vízszintes nyílásszögű antennákkal), ugyanis műszaki szempontból követelmény, hogy a GSM-R szolgáltatás csak a kijelölt vasútvonalak nyomvonalának közvetlen környezetében legyen elérhető. Tekintettel arra, hogy a jelenleg tervezett 20-30 m magasságban a sugárzás várhatóan kis függőleges nyílásszöggel, és kis mértékben döntött antennákból történik, közvetlenül az antenna alatti területeken várhatóan rendkívül csekély mértékű elektromágneses tér alakul ki. Nagy biztonsággal feltételezhető, hogy ha a telepítendő berendezések nem-ionizáló elektromágneses sugárzás alatta marad a jogszabályban meghatározott vonatkoztatási határértékeknek, akkor az antennák esetében a szükséges védőtávolságon (2-5 m) kívül specifikus sugárvédelmi hatáscsökkentő intézkedést nem kell alkalmazni.


5 A munka célja

22

Összefoglalás

Az ERTMS rádiós rendszer kiépítéséhez kapcsolódóan a NISZ Zrt. megbízta a TRENECON COWI Kft. rádiós bázisállomások (rádió antennatorony) előzetes vizsgálati dokumentációinak elkészítésével. Jelen tanulmány a Kisapáti település közigazgatási területén létesítendő bázisállomás megvalósításához szükséges előzetes vizsgálati dokumentáció. A környezetvédelmi engedélyezés szabályait a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet 3. számú mellékletében a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles (előzetes vizsgálat köteles) tevékenységek kerülnek felsorolásra, ezen tevékenységek között szerepel a "távközlési adó (antennatorony)" létesítése "védett természeti területen, Natura 2000 területen" (120. pont). Kisapáti település külterületén a bázisállomás helyszínének kijelölt ingatlan védett természeti területen helyezkedik el, ezért a kormányrendelet alapján előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása szükséges.

A bázisállomás helyszíne

A tervezett bázis állomás helyszíne: a Kisapáti 015 hrsz-ú ingatlanon (külterület), a tapolcai vasútállomás és a Nemesgulács-Kisapáti vasúti megálló közötti nyílt vonal területe. Az ingatlan magába foglalja a Nemesgulács-Kisapáti vasúti megállót is. Az ingatlan Kisapáti község településrendezési tervében szereplő adatok alapján közlekedési és közműterület (kötött pályás) övezeti besorolású. A bázisállomás ingatlanon belüli pontos helyének meghatározására csak a későbbi tervfázisban kerül sor.

A bázisállomás műszaki paraméterei

A bázisállomás teljes helyigénye kb. 60 m2. A bázisállomás egy tervezett toronyalapra épülő maximum 30m magas, öntartó acélszerkezetű rácsos toronyból, és az ehhez tartozó rádiótechnikai, kültéri berendezésekből áll. A bázisállomás területe kerítéssel védett. A bázisállomás személyzet nélkül, automatikusan üzemel. A berendezésben biztonsági érzékelők, áramkimaradást, üzemzavart és behatolást jelzők vannak felszerelve. A torony rádiótechnikai berendezései mellé klímaberendezés (kültéri egységgel ellátott) is telepítendő.

Várható környezeti hatások

Talaj- és vízvédelem A Kisapáti település külterületén fejlesztésre kijelölt ingatlant az Ávorsa-patak keresztezi a Kisapáti és Nemesgulács településeket összekötő úttól mintegy 300 m-re északra, déli szakaszát az Eger-víz vízfolyás határolja. A telepítésre kijelölt helyszíntől a vízfolyás mintegy 800 m távolságra helyezkedik el. A vizsgálati terület érzékeny besorolású terület. A Kisapáti település külterületén tervezett fejlesztés sérülékeny vízbázis területét nem érinti. A tervezett tevékenység jellege, a tevékenység egyes fázisaiban keletkező szennyező anyagok veszélyessége és volumene alapján nem tartozik a jelentős környezeti terheléssel járó tevékenységek közé. Környezetvédelmi intézkedésekkel a földtani közegre-, a felszíni- és a felszín alatti vizekre gyakorolt hatásai a vonatkozó jogszabályokban előírt mértékűre csökkenthetők, a környezet elszennyezése, veszélyeztetése illetve jelentős terhelése elkerülhető. Hulladékgazdálkodás Az építési hulladékok gyűjtését az építési időszak alatt a kivitelezőnek kell végeznie. Az építési területeken keletkező hulladékokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően az esetleges talajés talajvíz szennyeződését kizáró módon kell gyűjteni, és elhelyezésükről gondoskodni. Az


23

építési munkálatokat az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletének előírásait betartva kell végezni. A rendszer üzemeltetése során kis mennyiségű, elsősorban karbantartási jellegű hulladék keletkezik, így a létesítmény hulladékkezelési előírásoknak megfelelő üzemeltetése esetén nincs jelentős hatással a környezetre. Levegőtisztaság-védelem Az építési munkák lakott területektől viszonylag távol, vasútüzemi területen, a vasúti pálya mellett fognak zajlani. A munkagépek munkavégzése, valamint az építőanyagok szállítása átmeneti levegőterhelést fog okozni az építési munkálatok alatt. Az építési tevékenység várhatóan kevesebb, mint 1 hónapig fog tartani. Az építési tevékenység volumenét figyelembe véve megállapítható, hogy megfelelő munkaszervezéssel és munkagépekkel jelentős levegőterheléssel nem kell számolni. A bázisállomás üzemeltetése során levegőt terhelő kibocsátással nem kell számolni. Zaj- és rezgésvédelem A munkagépek munkavégzése, valamint az építőanyagok szállítása átmeneti zajterhelést fog okozni az építési munkálatok alatt. A kedvezőtlen hatások elsősorban az építési terület és a megközelítési útvonal közvetlen környezetében fognak fellépni. A kivitelezésből eredő zaj a szükséges intézkedések meghozatala mellett várhatóan jelentős zajterheléssel nem kell számolni. A bázisállomás üzemelése során határérték túllépésre nem kell számítani. Természet- és tájvédelem A tervezett bázisállomás helyszíne: a Kisapáti 015 hrsz-ú ingatlanon, a tapolcai vasútállomás és a Nemesgulács-Kisapáti vasúti megálló közötti nyílt vonal területe. Az ingatlan magába foglalja a Nemesgulács-Kisapáti vasúti megállót is. Az ingatlan Kisapáti község településrendezési tervében szereplő adatok alapján közlekedési és közműterület (kötött pályás) övezeti besorolású. Az ingatlan által érintett védett terület: Balaton-felvidéki Nemzeti Park (védett természeti terület) Az ingatlan vasúti-ipari terület, ennek megfelelően a területet élővilág-védelmi szempontból degradált, illetve zavart kultúr-élőhelyek jellemzik, természetvédelmi szempontból nem értékes terület. Az ingatlan területén védett növényfaj nem fordul elő, egyedül a védett madárfajok területen történő átrepülése valószínűsíthető, de azok közül is csak a zavarást jól tűrő fajok. A bázis állomás tágabb környezetében szántók találhatók. A tervezett tevékenység élővilágra gyakorolt legszembetűnőbb hatása az új létesítmények területfoglalása lehet. A bázisállomás meglévő vasúti területen létesül, olyan területen, amely degradált, biológiailag inaktív felületekkel jellemezhető, az építés helyszíne természetvédelmi értéket nem képvisel. A létesítmények területfoglalása nem jelentős, a bázisállomás teljes helyigénye kb. 60 m2. A vasútvonal ugyan Natura 2000 területen helyezkedik el, de közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok nem érintettek. A tervezett munkálatok a bázisállomás környezetében nem okoznak természeti állapotváltozást. A beruházás következtében a védett területek területhasználata nem módosul, azokon negatív környezeti hatás – a környezeti terhelések alacsony volumene miatt – nem várható. A tervezett bázisállomás megépítése, működése várhatóan védett fajt, Natura 2000 jelölő fajt, vagy jelölő élőhelyet nem veszélyeztet. A Natura 2000 területen előforduló állatfajok életfeltételeit nem befolyásolja az építés, többletterhelést nem eredményez a tervezett beruházás. A kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetét nem befolyásolja kedvezőtlenül.


24

A fokozott emberi jelenlét, zavarás élővilágra nézve kedvezőtlen hatása kizárólag a kivitelezés néhány napos időszakában várható, azonban ez a hatás sem tekinthető jelentősnek, mivel a fejlesztés egy meglévő vasúti területen létesül történik. A torony rádiótechnikai berendezései mellé telepítendő klímák, ventillátorok stb. zajhatása állandó, de a vasúti közlekedési terület meglévő háttérzaja mellett elhanyagolható mértékű. Az antennatorony hatása a vonuló madárfajok szempontjából, valamint tájképvédelmi szempontból jelenthet problémát, a bázisállomás meglévő vasúti területen valósul meg, így az említett hatások nem jelentkeznek. Az üzemelés tájképvédelmi és élővilág-védelmi hatásai nem lesznek jelentősek. Sugárvédelem A telepíteni tervezett GSM-R bázisállomás az antennákon keresztül rádiófrekvenciás jeleket sugároznak ki. A rádiófrekvenciás sugárzás nem-ionizáló sugárzás, amelynek intenzitása levegőben a távolsággal négyzetesen csökken. Nagy biztonsággal feltételezhető, hogy ha a telepítendő berendezések nem-ionizáló elektromágneses sugárzás alatta marad a jogszabályban meghatározott vonatkoztatási határértékeknek, akkor az antennák esetében a szükséges védőtávolságon (2-5 m) kívül specifikus sugárvédelmi hatáscsökkentő intézkedést nem kell alkalmazni.


6

25

Felhasznált irodalom Tájékoztató a rádiótelefon bázisállomások telepítésének sugáregészségügyi kérdéseiről – Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos „Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézete, 2005 A „GSM-R rádióhálózat kiépítése a magyar vasúti vonalak mellett” projektre vonatkozó Környezetvédelmi Iránymutatás. PricewaterhouseCoopers Kft. 2009. A magyar vasútvonalak GSM-R rendszerének kiépítése 1. fázis. Előzetes Környezetvédelmi Hatástanulmány. FŐBER Zrt. - NATURAQUA Kft. 2012. október. Magyarország kistájainak katasztere, Második, átdolgozott kiadás, Szerkesztette: Dövényi Zoltán, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2010 Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, Vízügyi- és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, www.vizeink.hu Tájékoztató az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága részére a mobiltelefon átjátszó állomások környezet és természetvédelmi vonatkozásairól, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2005. Természetvédelem. A Magyar http://www.termeszetvedelem.hu/

Állami

Természetvédelem

Hivatalos

honlapja:


7

Mellékletek

26


1. számú melléklet: Térképek

27


28

1. sz. térkép (a fekete kör jelöli az ingatlanok hozzávetőleges elhelyezkedését)


29

2. sz. térkép (piros vonal: a vizsgált ingatlan, zöld színezés: védett természeti terület, sárga színezés: Natura 2000 terület)


3. sz. térkép

30


2. számú melléklet: Egy antennatorony típusrajza

31

GSM-R bázisállomás létesítése Kisapáti település külterületén

Recommend Documents