Állomány ellenőrizve 2013 rYYYVYYYVVYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYV*yYYYYYYYYYY'
GÖRÖGKATOLIKUS
LELKIPÁSZTOR A
FT. HAJDUDOROG*EGYHÁZMEGYEI F Ő H A T Ó S Á G 701/1928. S Z Á M Ú E N G E D É L Y É V E L
Szerk. és kiadóhivatal: Nyírcsászári, Szatmár m.
Felelős szerkesztő: KOZMA J Á N O S
Megjelenik m i n d e n hó 15»én
Előfizetési ára a C h r y s o s t o m o s hitszónoklati melléklettel együtt egy egész évre 20 pengő. — Csonkamagyarország határain kivül az egész évre 24 pengő
Tartalomjegyzék Ú j é v k e z d e t é n . — Bányay Jenő.
Új esztendő, új elhatározások. Dr. Szémán István.
Rendkívüli szentév. — a. Oroszországi levél. — Konstantin Markellovics Kolobáskin.
Az első szent gyónáshoz és áldozáshoz való előkészítés újabb elvei és m ó d o z a t a i . — Kiss Gyula.
Egyházi hírek. Különfélék. Könyv- és lapszemle.
III. évfolyam
1. szám
Templomi fehérneműit, ; oltárterítőit, ilitonjait,
miseruháit a legegyszerübblől a legdiszesebb kivitelig késziffesse és javíttassa p a p ö z v e g y e k által.
Mintákat küld s meg* rendeléseket elfogad a
máriapócsi kegytemplom gondnoksága Nem üzlet!
Kedves Főtisztelendő Ur! Á miseruhákkal várakozáson felül nagyon meg vagyunk elégedve. Az uj miseruha kitűnő szabású, gyönyörű szegélyzetü, szinte lehetetlennek tartottuk azt, hogy ennyi pénzért ily mindenben elsőrangú miseruhát lehessen kapni A kijavított miseruha is a leggondosabb mun* káról és nagy műértésröl tanúskodik. Fogadja Főtisztelendő Atyánk hálás köszönetünk ket szives fáradságáért. A jóságos Isten áldja meg egész* séggel, hogy néhány esztendő múlva minden templomunkban hirdessék a máriapócsi szép miseruhák a jó Páter Zsaikovics emlékét. Az összeget mielőbb elküldjük, csak a harang* szentelés miatt, amely Pünkösd másodnapján lett meg* tartva, késik a pénz összegyűjtése. A harangszentelésen megjelent papságnak meg* mutattam a két ruhát és velem együtt hasonló vélemé* nyen voltak. A kerületi papi gyűlésünkön junius T*én ugyancsak a papság Figyelmébe fogom ajánlani a kitűnő miseruhákat. Ájtatos imáiba ajánlva magamat, maradtam Homrogdon, 1928 junius 2*án szerető oltártestvére
Charitativ aktio.
Biítner János aranykoszorus egyházi műötvösmester Budapest, IX., Kinizsym. 14. sz. (Cégtulajdonos: Bitfner Lajos ötvösművész)
KÉSZÍT: Szentségtartókat, kelyheket, ke* reszteket, gyertyatartókat stb. kegyszereket aranyból, ezüstből és bronzból. — Tűzi aranyozást és ezüstözést legmegbízhatóbban végez. — Nem kereskedő 1 Valódi készítője a fémből készült kegyszereknek!
Dr. Krenyitzky József s. k. sz. sz. tan. lelkész
¡Nyomtatványok ízlésesen
és jutányosán
Nyíregyházán a Tiszavidék-nyomdában Bocskav-utca 3. szám
M i s k o l c o n a Magyar Jövő rt. nyomdában Hunyadi-utca 13. szám
A hajdudorogí püspök ur Őméltósága 1926. évi III. sz. körlevelében UTÓ—1926 sz. rendeletével a főtisztelendő papságnak cégemet melegen ajánlotta.
Pártoljuk a megbízható kai. műiparost!
£1
készülnek
GÖRÖGKATOLIKUS
LELKIPÁSZTOR A ft. hajdudorog-egyházmegyei főhatóság 701/928. sz. engedélyével Szerkesztőség -és kiadóhivatal: Nyírcsászári, Szabolcs m.
III. évfolyam
Felelős szerkesztő : KOZMA JÁNOS
1. szám
Megjelenik minden hónap 15sén
1929 január
Uj év kezdetén Az újév kezdetén belépünk egy előttünk ismeretlen, bizonytalan jövő előcsarnokába, megkezdünk egy ú j esztendőt, melynek eseményei a titok sűrű fátvolával vannak borítva. Előrelátás helyett csak kétes sejtelmeink vannak, biztos tudás helyett a tájékozatlanság, a bizonytalanság- uralja lelkünket. Mindnyájan kíváncsian v á r j u k : mit hoz nekünk a jövő, mit r e j t magában reánk vonatkozólag az ú j 1929. esztendő? Mert egy év az idők folyásában elenyészően csekély időtartam, egy röpke pillanat, mely amily gyorsan feltűnik, épp oly gyorsan elröpül; de egy emberi életben, mely csak néhány évvel van határolva, mondhatni, egész időszakot jelent. Óh! mi minden történhetik az ember életében egy év alatt. Az ártatlan vidám gyermek, aki még nem ismeri az élet terheit, gondjait, hanem csak a határtalan szülői szeretet melegét érzi, váratlanul elveszítheti jó szüleit és árvává, teljesen elhagyatottá lesz. A reményteli jes ifjú, aki éveken át szövi merész terveit, melyek megvalósulásától várja boldogulását, egy meggondolatlanul elkövetett ballépés következtében hirtelenül reményvesztetté lesz. A szerető házaspár, mely úgy érzi, hogy e földön semmi sincs, ami az embernek oly zavartalan boldogságot biztosíthat. mint az egymást megértő lelkeknek, az egymást hőn szerető szíveknek legbensőbb, örök és elválaszthatatlan köteléke, egy napon arra a lesújtó valóra ébredhet, hogy az állandónak és változhatatlannak hitt hitvesi szeretet hűtlenné vált és feldúlta a családi szentély boldogságát. A tudós, aki azt hiszi magáról, hogy hivatásából kifolyólag még elengedhetetlen kötelességeket tartozik teljesíteni, az emberi társadalom jólétének előmozdítását illetőleg, egy véletlen katasztrófa következtében élete derekán letörik és nem képes hivatását föltett szándéka szerint befejezni. De nemcsak az embernek, hanem az országoknak, a társadalomnak és különféle intézményeknek életében is nagy jelentősége van egy év időtartamának. Egy év leforgása alatt királyi koronák hullanak porba, melyeknek ragyogását azelőtt hatalmas nemzetek rettegve szemlélték; országok, birodalmak mennek tönkre, melyek évtizedeken át éreztették hatalmukat a szomszéd népekkel; humánus, szociális, kulturális intézmények szűnnek meg, melyek évek hosszú során át fennen lobogtatták a tudomány világító fáklyáit és a szűkölködő, nyomorban sínylődő lelkeknek enyhülést, vigaszt és jólétet biztosítottak.
2
Gör. Kat. Lelkipásztor
Ily nagy bizonytalanságban, ily fenyegető" veszélyek közepett az ember elcsüggedne, kétségbe esnék, ha semmi biztatót nem látna a jövőben. De segítségére jön a remény, a szívnek az a benső érzése, a léleknek az a boldogító sejtelme, mely rózsás színben tünteti fel előttünk a jövőt; kitűzött céljaink elérésében nem ismer akadályt, biztos sikerrel kecsegtet minket s így állandóan buzdít, serkent a további küzdelemre, a kitartásra és a lankadatlan munkásságra, igen, Couteke szerint: „A remény méh, mely minden tárgyból mézet szí. mellyel az emberi szívet élteti. A remény szellő, mely kiszárítja a szem könyeit; vezéresillag az élet ú t a i n ; fénysugár a bajok éjjelén, a bölcseség anyja, az életuntak enyhítőszere; segédtársunk a halálküzdelemben. Mi lenne az ember remény nélkül?" Az ú.jév küszöbén minket is a remény éltet, mi is a reményből merít ü n k erőt. vigaszt és bizodalmat az élet titkos útain való zarándoklásunkban. Mint magyar honpolgárok, mint édes hazánknak, a dicső múltú Magyarországnak hű fiai, reméljük, hogy az 1929. év enyhülést hoz szenvedéseinkre, balzsamot fájdalmainkra, kárpótlást veszteségeinkre és igazságot a minket ért legnagyobbfokú jogtalanságokkal szemben. Nem a véletlen vakesetektől v á r j u k helyzetünk jobbra fordulását, nem is az erőszakos eszközökre gondolunk, melyek a jelenlegi viszonyok között alig volnának célravezetők, hanem bízunk a felettünk őrködő 'és igazságosan ítélkező isteni Gondviselésben. Mert mint buzgó keresztények és az évezredekre kiterjedő világtörténelem kutatói, meg vagyunk győződve arról, hogy a népek és nemzetek sorsát is a világ mindenható Ura intézi és hogy egész országok. Istennek tudta és akarata nélkül nem mehetnek tönkre, nem pusztulhatnak el. Következésképen tehát Isten tudta és akarata nélkül Magyarországot sem lehet a föld színéről eltörölni, sem pedig a legnagyobb mérvű megcsonkítással teljesen életképtelenné tenni. Lehet, hogy az Úristen talán megpróbáltatásként bocsátotta reánk a legsúlyosabb csapásokat, hogy e megpróbáltatás a jövőben javunkra, előnyünkre v á l j é k ; lehet, hogy talán megérdemeltük jelen sorsunkat, mint Isten büntető ostorát. De minden körülmények között bízunk a mindenható Istenben, bízunk abban, hogy a mi végtelenül könyörületes mennyei Atyánk, látva nyomorunkat, veszteségeinket és szenvedéseinket, meg fog kegyelmezni sz. István birodalmának, annak az országnak, mely a. b. Szűz oltalmiba van ajánlva és végtelen bölcseségével és jóságával talál majd módot, lehetőséget és alkalmat arra, hogy az országnak természetalkotta határai ismét visszaállíttassanak és hogy azok a győzők, akik a legyőzötteket igazságtalan elbánással letiporták, az igazságosság és méltányosság álláspontjára kényszerüljenek helyezkedni. Mint az ősercdeti, szent gör. kath. vallás követői és a hajdudorogi gör. kath. magyar egyházmegye hívei, Istenbe vetett bizalommal reméljük, hogy amit elvesztettünk a múltban, azt, ismét visszanyerjük a jövőben és hogy ami a rendkívüli, mostoha viszonyok között nem sikerült eddig, az Isten sz. kegyelmével sikerülni fog ezután. Mindnyájunk szívét fájdalommal tölti el az a tudat, hogy egyházmegyénk híveinek száma nagyon megfogíyatkozott és éppen emiatt n°he-
3 Gör. Kat. Lelkipásztor
-zen tudunk boldogulni, előrehaladni. Az tehát közös ó h a j u n k : v a j h a hitsorsosaink elérnék a békebeli létszámot és ha ez teljesülne, akkor tekintélyes anyagi és erkölcsi erőforrásokat nyernénk, és így kitűzött céljainkat, terveinket könnyebben megvalósíthatnék. Ami intézményeinket illeti, kétséget nem szenved, hogy ezek között legnélkülözhetetlenebb a szeminárium és az internátus. Mindnyájan egyetértünk abban, hogy papnövelde nélkül egyházmeg y é n k nem képes megfelelni fontos feladatának. Mert hivatásuk magaslat á n álló gör. kath. papokat csak s a j á t szemináriumunkban képezhetünk ki alaposan, ahol alkalmuk van növendékeinknek a szertartások végzéséhez megkívánt jártasságot teljesen elsajátítani. A szemináriumot illetőleg különben kedvező előjelek mutatkoznak, az illetékes tényezők jóindulattal támogatják ezt az ügyet s így ezidőszerint alapos reményünk van arra, hogy ez a rendkívül fontos intézmény már a közel jövőben létesülni fog. Az internátusra nézve mindnyájan abban a meggyőződésben vagyunk, hogy azt a gör. kath. intelligencia létérdeke valósággal megköveteli. A jelen rendkívül nehéz iskoláztatási viszonyok között ugyanis internátus nélkül nem vagyunk képesek megfelelő számú gör. kath. intelligenciát nevelni. Különben az internátus ügye szoros kapcsolatban van a szemináriummal. A megyés püspök ú r Őméltósága u. i. többször úgy nyilatkozott, hogy ha meglesz a szeminárium, akkor minden lehetőt el fog követni, hogy azzal együtt az internátus is létesüljön. Sőt a püspök ú r Őméltóságának az a forró óhaja, hogy ez a két fontos intézmény egyszerre, egyidőben adassék át rendeltetésének. A szemináriummal együtt tehát előreláthatólag megoldást fog nyerni az internátus ügye is. Szóval nem kell csüggednünk, hanem remélnünk és bíznunk. De emellett üdvös és szükséges, hogy a görögkatholikusok összesége is megmozduljon, akcióba lépjen és illetékes fórumoknál tekintélyes küldöttségek képviseletében hathatós segítséget és támogatást kérjen a gör. katholikusokat legelső sorban érdeklő intézmények létesítése céljából, hivatkozással arra, mily nagyarányú támogatásban részesülnek hazánk összes többi hitfelekezetei. Természetesen a jövőben sem szabad megfogyatkoznia türelmünknek, mert egyszerre, azonnal, összes óhajaink és kívánságaink nem teljesülhetnek. Mindenesetre azonban n a g y megnyugvásunkra szolgálna, ha már látnók. tapasztalnók. hogy az első, döntő lépés megtörtént, ha meggyőződést szerezhetnénk arról, hogy az alapkő már le van téve, melyen rövidesen fel fognak épülni legfontosabb intézményeink. Ha elsősorban Isten sz. kegyelmét és áldását kérelmezzük, másodsorban pedig mi magunk is megteszünk minden tőlünk telhetőt, akkor törekvéseinket és fáradozásainkat bizonyára a kívánt siker fogja koronázni. Bányay Jenő, h a j d u d o r o g i székeskáptalani nagyprépost.
4
Gör. Kat. Lelkipásztor
Új esztendő, új elhatározások Az ó év utolsó estéjén bizonyos lelki szorongás fog el minden gondolkodó embert, pedig látszólag semmi különös nem történik akkor. Talán azt vesszük tudatosan észre, hogy mialatt az ó évben az élet rohanó áradatából merítettünk egy pohár vizet, — ezer és ezer hullám futott, hömpölygött el előttünk az örökkévalóság tengerébe. Talán tudatunkban erősebben megvillan, hogy az év fogalmával voltaképen olyan kis folyamatot mérünk, amely az örökkévalósággal szemben a legkisebb töredékszámot sem jelenti. . . Vagy talán megrémít a gondolat, hogy az ú j év torlódó eseményhullámai már titokzatos sfinx-ként tornyosulnak elénk s nem tudjuk, hogy mit hoznak számunkra. Közben jönnek, mennek körülöttünk az emberek s mintegy oltalmazó talizmánként sok-sok boldog újesztendőt kívánnak egymásnak s így szinte beleidegződik az ember lelkébe a hosszú élet vágyának csábító gondolata. Hosszú élet! Szent Ágoston szerint, hosszú élet csak az örök élet, vagy amint ő fejezi k i : nem lehet elég hosszú nekünk az időben semmi, aminek vége van — s így hosszúnak nem is nevezhető itt semmi sem. Olyan életkeresést tűz tehát elénk, amelynek vége nincs: vagyis az örök élet. Aranyszájú szent János szerint első erény, sőt az egész erény az, hogy vándoroknak és vendégeknek tekintsük magunkat ezen a világon, akiknek nines közösségünk ezzel a világgal. Mit tegyünk tehát, amikor mégis csak a világban élünk? Cornelius a Lap. így felelt: Vive aeternitati. Momentum unde pendet aeternitas vitae et necis. Tehát a véges ember a véges világban is az örökkévalóságnak éljen, vagyis lelkiségével, életével s munkájával kapcsolódjék bele az örökkévalóságba. Igazán isteni gondolat ez a célkitűzés: röpke, pillanatnyi földi életünkkel megszerezni az egyetlen hosszú és boldog, vagyis az örök életet, A célkitűzés tehát számunkra is csak ez lehet, de mert papok vagyunk híveink örök boldogságának munkálása is belekapcsolódik a mi célkitűzésünkbe s kiván tőlünk hősi elhatározásokat. A pillanat, amelytől a magunk s híveink üdvössége függ még kezünkben van s onnan túlról azonban állandóan az örök élet partjainak viránya integet felénk. Papok vagyunk, akikre különösebben is illik az apostol szava: ti az élő Isten templomai vagytok, — mert arra vagyunk szentelve és ordinálva, hogy Krisztus testét az oltáron naponként létrehozzuk s hogy naponként, mint templomok magunkba fogadjuk, — s hogy így képesek legyünk Krisztus igéjét s szeretetét hirdetni, testét-vérét osztani, az élő Isten templomait a lelkekben az ú j esztendőben is tovább építeni. Ez az örökkévalóságba nyúló s angyali vállaknak is súlyos hivatás méltán remegtet meg bennünket minden ó év utolsó estéjén — s vált ki bennünk ú j elhatározásokat, hogy az ú j esztendőben Isten kegyelmével még szorosabban akarunk együttműködni. Ez a lelki vívódásokból fakadó elhatározás a nagyságnak egyetlen u t j a . Nazianzi sz. Gergely szerint nagy ember, sőt ú j angyal az, aki mint a kigyó minden veszedelmek közepette is — „sydera summa p e t a t " — az eget keresi. A kígyóra utal ez a nagy szent, mert az veszedelem esetén egész testével fejét takarja és védi, amelyben élete
5 Gör. Kat. Lelkipásztor
van, — hogy mi is minden körülmények között) Krisztust féltsük, védjük, őrizzük s hordozzuk magunkban, akiben életünk, földi s örök boldogságunk van. A papi hivatás tehát az igazi nagyság útja, amelyen az ú j esztendő ben szilárd léptekkel, kell tudatos pasztorális programmunkat végrehajtanunk, amely rövid, de annál magasztosabb: Krisztust ősi szent szertartásunkban és általa magunkban és másokban kialakítani s országlását minden kiesi falunkban dicsőségesebbé tenni! Ha az esztendők változása azonban nekünk, mint embereknek — a mulandóság memeutója is — állandóan érzenünk kell, hogy a mulandóság minden fulánkja ellen legjobb orvosság az örökkévalóság gondolata, s ha az lelkünket már a véges időben betölti, papi életünknek is nemcsak igazi tartalmat, de békés megnyugvást is szerez. Költői módon fejezte ki ezt. a gondolatot III. Fülöp spanyol király feleségének, Margitnak síremléke, amelyre egy arany gyűrűbe foglalt gyöngyöt festett a művész s ezt írta alá: „Deseruisse juvat maré" — vagyis, hogy a királynő — a földi élet s a halál tengeréből kikerült gyöngy, — az örök boldogság aranykörébe jutott. S egy történetíró csakugyan azt jegyezte fel róla, hogy nemcsak neve, de élete, mutatta, hogy ő az égből Spanyolország földjére hullott gyöngy. Az élet tengere még körülöttünk is zúg s mi is, akiknek Krisztus szerint az égből a földre hullott gyöngyszemeknek kell lennünk, engednök-e, hogy a sár nyeljen el bennünket? Lehetetlen! Krisztus fényesen akarja visszakapni egykor lelkünk gyöngyszemét s beletüzni az ő dicsőségének koronájába. Az ú j esztendőben ezért is, ú j elhatározások ébredjenek bennünk, hogy ha, mi papok, sokszor a földi élet mostohái is vagyunk elmondhassuk magunkról szent Jób-bal: „Cor viduae consolatus sum. Justitia indutus sum et vestivi me sicut vestimento et diademate, judicio meo. Oculus f u i coeco -et pes claudo. Páter eram pauperum. Maerentium consolator. (Job 29.) Így lesz boldog az örökkévalósággal ölelkező újesztendőnk. Dr. Szémán István.
Rendkívüli szcntév Lapzáráskor vesszük hírét, hogy Őszentsége, XI. Pius római pápa áldozópapságának ötven éves jubileuma alkalmával rendkívüli szentévet hirdetett. A szentév ugyanazokkal a lelki gyümölcsökkel vari összekötve, mint a jubileumi szentévek. A különbség mégis az, hogy a negyedszázados jubileumok évében rendszerint csak a pápai székvárosba zarándokiák nyerhetik el a jubileumi búcsút s csak a következő évben — a szentkapu bezárása u t á n — szokta őszentsége az egész világra kiterjeszteni, ez pedig mindjárt az egész világra kiterjesztve hirdettetett meg; a rendes jubileumi búcsúk idején minden egyéb búcsúk érvénye fel szokott lenni függesztve, míg most e fölfüggesztés nincs kimondva. Az alábbiakban egyébként minden kommentár nélkül adjuk — ma^ gyar fordításban — a szentévet hirdető apostoli konstitúció szövegét.
6
Gör. Kat. Lelkipásztor
Reánk köszöntvén Isten különös jóvoltából az áldozópapság fölvételétől számított ötvenedik esztendő, semmi sem volt, nem is lehetett kívánatosabb mindenkinek közös A t y j á r a nézve, mint az, hogy összes fiaink, lélekben és imádságban egyesülve. Velünk együtt adjanak hálát Istennek s tőle úgy Magunk, mint a Ránk bízott, s annyi bajjal és vésszel környezett Egyház számára segítséget esdjenek, mely segítségtől erősítve úgy a keresztény hit terjesztésére és gyarapítására, mint pedig — s ezt főleg a papságnál v á r j u k — az életszentség megalapozására mindenki indítékot nyerjen. Igen kellemesen, és pedig mennél készségesebb s élénkebb volt, annál kellemesebben érintett Bennünket az a csodálatos együttérzés, mellyel az összes jók. midőn Nekünk ezen alkalomhoz szerencsét kívántak, a most beállott év ugyanazon napjaiban Istenhez irányuló magán és nyilvános könyörgésekkel s mindenkitől és mindenhonnan Hozzánk intézett örvendetes hódolatnyilvánításokkal ünnepelni igyekeztek. Mert a lelkeknek ily 11 agy s ilyen gyors megmozdulása főképen azt bizonyítja igen dúsan, mikép a jámbor családtagnak tulajdonsága az Atyának mind bajaiban és kellemetlenségeiben, mind pedig vigalmában és örömében résztvenni ama — mondhatni — szükségszerűség folytán, mely családtagjainak társaságát összefűzi és kormányozza. Különös törvénye pedig a szeretetnek, hogy nem annyira szavakban, mint inkább tettekben nyilvánul meg, e t e t t e k nek azonban olyanoknak kell lenniök. melyeken meglátszik, hogy a javaknak bizonyos kölcsönös közösségén alapszanak. Ehhez a törvényhez pedig Mi oly szorosan ragaszkodunk, hogy legkedvesebb fiainkat saját javainkban is lehetőleg részesíteni akarjuk, s agyanőket a Mi örömünkben való részesedésre olyképen h í v j u k meg, hogy az égi hatalmaktól Ránk bízott kincsek által, melyek felől intézkedni h a t a l munkban áll, az Atyának külön örömét a fiak örömével és hasznával tetézzük. Ugyanezért elődeinknek, elsősorban nedig XIII. Leónak nyomdokait követve elhatároztuk, hogy általános jubileum módjára egy második, rendkívüli szent évet hirdetünk az egész keresztény világon, mely az év folyamán, vagyis december hó végéig tartson. Minthogy pedig ezen egész időtartamon át bőségesebben, atyai bőkezűséggel fogtok részesülni az Egyház forrásaiból, erősen bizakodunk, hogy minden krisztushű ember m á r mostantól serényebben és örömestebb. olymódon fog élni az üdvösség biztosítékaival, hogy a. köz- és magánerkölcs gyarapodni, a hit hatása erősbödni, a. jámborság tüze föllángolni fog általa. Ugyanis, ha a keresztény népben hevesebben fölgerjed az imádságos buzgalom, melyet oly sokszor, s csak nemrégiben is ajánlottunk, ennél erősebb támogatást senki sem n y ú j t h a t Nekünk és az Anyaszentegyháznak különösen a keresztény társadalom ezen igen komoly időszakában. Tehát ugyanazon szándéktól indíttatva, mint b. e. elődünk, XIII. Leó, s ugyanazon reménységtói vezéreltetve Mi is szent Jubileumot hirdetünk „intvén és buzdítván mindazokat, kiknek az üdvösség szívükön fekszik, hogy magukat kissé összeszedjék és a földhöz tapadó gondolataikat a jobbak felé irányozzák; mert ez nemcsak az egyesekre, hanem az egész társadalomra nézve üdvös lesz.
9 Gör. Kat. Lelkipásztor
minthogy amennyire az egyesek saját lelkük tökéletesbítésében haladnak, ugyanannyival gyarapodik tisztességben és erényekben a közélet és erkölcsiség is." Minthogy pedig ez a szentév oda céloz, hogy a népben a hitnek örvendetes gyarapodását szítsa s az erkölcsöket az evangéliummal helyes összhangba hozza, ezeken kívül úgy tűnik fel, hogy ama napnak emléke, melyen a papi hatalommal gyarapíttattunk, mindazokat, kik ugyané hatalommal tiszteltettek meg, erősebben fogja inteni, mikép egész életüket ezen igen nagy rend méltóságához képest napról-napra vallásosabbá, szentebbé formálják. A Jubileumnak eme sokféle gyümölcséből, melyek mind az egyesekre, mind pedig az emberi társadalomra kisugározni fognak, végül azt a hasznot is bizakodunk húzni, melyet keresünk: Krisztus országában Krisztus teljes és tökéletes békességének helyreállítását. Ezért a mindenható Isten irgalmában s a boldog Péter és Pál apostololok tekintélyében bízva, ama kötő és oldó hatalomnál fogva, melyet — bár méltatlanok vagyunk — az Űr nekünk adott, a hitben való gyarapodás elősegítésére, az erkölcsök terjesztésére, legfőbbképen a papság megszentelésére Krisztus mindkét nemű híveinek összesen és egyenként, általános Jubileum módjára, összes bűneikre nézve a legteljesebb búcsút engedélyezzük a mai naptól a folyó évi december hó végéig nyerhetően éspedig a következők szerint: I. A római egyházmegye kerületén belül tartózkodó lakosok és jövevények : 1. Akár ugyanegy napon, akár különböző napokon látogassák meg kétszer a lateráni Legsz. Üdvözítőről nevezett bazilikát, a vatikáni Sz. Péter és a libériám S. Maria Majoris bazilikákat ; ugyanott valamely időn át ájtatos imákat végezzenek a Legfőbb Főpapnak föntebb előadott szándékaira s általában a bűnösök megtéréséért, az eretnekségek és szakadások kiirtásáért, az összes államfők békességéért és egyetértéséért, amikből könnyen fog következni az Anyaszentegyház és Fejének, Jézus Krisztus helytartójának fölmagasztaltatása, jólléte és szabadsága. Ha pedig a helyeknek nagy távolsága vagy más igaz akadály miatt, főként a külvárosok lakosainak, nehéz volna az említett bazilikákba elmenniük, engedélyt adunk rá, hogy a gyóntatok egyeseknek megengedhessék valamely más paroehiális egyház vagy olyan nyilvános oratorium fölkeresését, ahol szentmise áldozatot is szoktak bemutatni, hogy ott ugyan-e látogatásokat hasonlóan teljesítsék. 2. Két napon, azokon kívül, melyeken a böjt és megtartóztatás parancsolt kötelesség, böjtöt és megtartóztatást tartsanak a Kánonjogi Kódex előírásai szerint. 3. Végezzenek jó szentségi gyónást, melyben bűneiktől föloldoztassanak az általános paranccsal elkötelezett évi gyónáson kívül; és a húsvéti áldozáson kívül táplálják magukat jámborul a legmélt. Oltáriszentségben való részesüléssel. 4. Végül kiki saját tehetsége és jámborsága szerint adjon alamizsnát, gyóntatójának tanácsára hallgatva, valamely kegyes célra ; különösen ajánljuk a Hitterjesztés és Fenntartás Műveit.
8
Gör. Kat. Lelkipásztor
If. A római egyházmegyén kívül, bárhol e földön, két-két timplomlátogatást írunk elő, melyeket akár ugyanazon, akár más-más napon lehet jámborul teljesíteni három templomban vagy olyan nyilvános kápolnában, melyben legalább misézni szoktak, melyek ily oélra a hely Főhatóságától vagy ennek megbízásából kijelöltetnek. Ha pedig valahol nincs annyi templom, kettőben kell 3—3 látogatást tenni, vagy egyben hatot. Ezeken kívül mindenkinek pontosan teljesítenie kell a többi fentebb elősoroltakat. III. Azok számára, kik Rómában, vagy bárhol is társasan, vagy mint mondják, precesszióban a lelkész vagy más kijelölt pap vezetése alatt akarják e templomlátogatásokat teljesíteni, a Főhatóság saját bölcs belátása szerint kevesebbre csökkentheti a látogatások számát. IV. A látogatások teljesíthetők részben egyik, részben másik egyházmegye területén; ugyanazon egyházmegyében részben egy. részben más helyen; de mindenütt csakis olyan templomokban, melyek erre a célra törvényesen kijelöltettek. V. Azokat a híveket, kik bármi igaz és észszerű ok folytán az elősorolt teendők valamelyikét vagy a k á r valamennyiét nem tudnák jól teljesíteni, a gyóntatok fölmenthetik az előírott teendőknek másra való változtatása mellett. VI. Az összes szerzeteseket, s mindazokat, kik a Kánonjogi Kódex II. könyve második részében „religiosi" elnevezés alatt vannak említve, közvetlen elöljáróik akár egyenként, akár társultan fölmenthetik az előírt teendőknek megváltoztatása mellett olyan más teendőkre, melyek nem parancsszerű kötelességek; a világiak kongregációit pedig az a pap. ki fölöttük a külső fórumon a kormányzást gyakorolja, de szükség esetén az . egyeseket saját gyóntatóik is fölmenthetik. A gyóntatok a Jubileum egész ideje alatt kövessék általában a feloldozásban és fölmentésben a Kánonjogi Kódex által legutóbb bevezetett szabályokat. Legkevésbbé sem függesztjük föl azonban a rendkívüli fölhatalmazásokat, bárha átruházottak is, ha talán ilyenekkel el volnának látva. Sőt ezeken kívül még az itt következő felhatalmazásokat is engedélyezzük, melyeket ebben az évben saját Főhatóságuk által r á j u k ruházott rendes vagy átruházott joghatóságuk keretei között gyakorolhatnak. Vagyis akár Rómában, akár másutt feloldozhatják a jól előkészült bűnbánókat mindazon esetekben, melyek akár emberi, akár jogi intézkedéssel, cenzúrával vagy anélkül, bármiként is fenntartva vannak, csupán azokat az eseteket véve ki, melyek a Szent Officium titkát sértik, vagy a Legfőbb Főpapnak legkülönösebb módon vannak fönntartva (a Cánonjogi Códex 2320. 2343, 2367 és 2369 kánonjai) s végül azokat, melyekben esetleg a 900. kánon alapján adott feloldozás következtében még fennáll a S. Poenitentiariához való folyamodás és annak rendelkezéseihez való alkalmazkodás kötelessége. (Lásd a S. Poenitentiaria 1928. november 16-iki határozatát.) A fentiek szerint approbált egyes győntatóknak fölhatalmazást engedélyezünk arra is, hogy ésszerű okból a magánfogadalmaktól, még az esküvel erősítettektől is, fölmentést adhassanak, kivéve mégis azokat, melyeket az
9 Gör. Kat. Lelkipásztor
1309. kánon az Apostoli Szentszéknek tart fenn, kivéve továbbá a harmadik személy által elfogadottakat,, ha annak a fölmentésből hátránya származnék, h a csak jogáról ő maga le nem mond. A büntető fogadalmak is megváltoztathatók, de csak olyan dolgokra, melyek a bűntől éppenúgy képesek az illetőt visszatartani. E feloldozó és fölmentő faciütásokat azonban csupán azokkal szemben lehet alkalmazni, kiknek őszinte szándékuk van a Jubileumot megnyerni s az előírt vagy megváltoztatott teendőket teljesíteni. Ha azonban ugyanezen hívek a már megtörtént alkalmazás után észszerű akadálytól gátolva volnának a többi teendők teljesítésében, kegyelmesen úgy határozunk, hogy a már megnyert alkalmazás érvényben maradjon. Ugyanezekkel a felhatalmazásokkal a gyóntatok csupán lelkiismereti téren, a szentségi téren kívül is. élhetnek, kivéve — ami nyilvánvaló — ha szentségi feloldozásra szoruló dologról van szó. Akik névszerint vannak cenzúrával sújtva, vagy mint cenzúrába esettek kihirdetve, a. Jubileum jótéteményeiben mindaddig nem részesülhetnek, míg a külső fórum előtt jogszerű elégtételt nem adtak. H a azonban makacsságukat a belső fórumon őszintén levetkőzték és jól előkészülteknek mutatkoznak, a botrány távoltartása mellett, de csupán a. Jubileum elnyerése céljából szentségi téren időközben is feloldozhatok annak terhével, hogy a jog határozmányainak a külső fórumon is magukat mielőbb alá f o g j á k vetni. A Jubileum, ami a teljes búcsút illeti, akár saját magára, akár a tisztítóhelyen szenvedő lelkekre alkalmazva, két vagy több ízben is elnyerhető a hozzá kapcsolt teendők kétszeri vagy többszöri megismétlése által; a gyóntatok azonban a cenzúráktól és fenntartott esetektől való ¡eloldozásra, a fogadalmak átváltoztatására vagy az azoktól való fölmentésre vonatkozó felhatalmazással egy és ugyanazon bűnbánóval szemben, ki az előírt összes feltételeket még nem teljesítette, csupán akkor élhet, mikor az elsőízben a k a r j a a Jubileumot megnyerni. A jubileumi év folyamán egyáltalán nem szűnnek meg a Jubileum elnyerésére előírt teendőktől különböző egyéb cselekedetekre egyébként engedélyezett búcsúk. Sőt az imádságos szellemnek napról-napra való erősítése végett kegyesen megengedjük, hogy az összes hívek ez év folyamán hét évi és hét negyvenedi búcsút nyerjenek, valahányszor az isteni Oltáriszentség, vagy csak a zárt tabernákulum előtt is a Legfőbb Főpap szándékára imákat végeznek, — még pedig az ugyanezen cselekedetre egyébként engedélyezett búcsúk érvényessége mellett. Akik pedig e szentséglátogatást egy teljes héten át jámborul elvégzik, a szokott föltételek mellett teljes búcsút nyerhetnek. Továbbá, hogy a papságnak a szentmise bemutatásában való buzgalmát ebben az egész esztendőben élesszük, minden egyes áldozópapnak megadjuk azt a december 31-ikéig élvezhető személyi kiváltságot, hogy a szentmise-áldozat bemutatása által naponként egy-egy tisztitóhelyen szenvedő lélek javára teljes búcsút alkalmazhassanak. Hogy pedig e levelünk az összes híveknek könnyebben tudomására jusson, akarjuk, hogy annak nyomtatott példányai is, azonban valamely
10
Gör. Kat. Lelkipásztor
közjegyző aláírásával ellátva és valamely egyházi méltóságban működő egyén pecsétjével megerősítve ugyanazzal a hitelességgel bírjon, mellyel maga ezen levél bír, ha bárhol föltalálják vagy bemutatják. Senkinek tehát az emberek közül nem szabad e bejelentő, hirdető, engedélyező és akaratnyilvánító levelünket megsérteni, vagy ennek vakmerő bátorsággal elleneszegülni. Aki pedig ezt megkísérlem merészelné, a mindenható Isten és a boldog Péter és Pál apostolok neheztelését fogja magára vonva tapasztalni. Kelt Rómában Szent Péternél, az 1929. év január havának 6. napján. Urjelenés ünnepén, Pápaságunk hetedik évében. #
Az a néhány fenntartás, melyre a pápai levél nem ad felhatalmazást a gyóntatóknak, a következő: A konszekrált színek elvetése vagy a velük való visszaélés. (2320. e.) A pápa tettleges bántalmazása. (2343. e.) A bűntárs feloldozása vagy ennek színlelése in peccato turpi. (2367. c.) A gyónási titok szántszándékos egyenes megsértése. (2369. c.) Ránk nézve különösen értékes a mise-applikációval elhunytak részére nyerhető teljes búcsú. Használjuk ki e kiváltságot elhunyt paptestvéreink javára. — a
Oroszországi levél Hogyan misézik az orosz pap ? — Föléledt a könyveknek kézírással való készítése. — Kudarcot vallott a karácsonyi ateista propaganda. _ A tanítók vallásosan akarnak nevelni.. — Még a kommunisták is vallásosak!
Volovo Livenszkoje, 1929 január 17. . . . örömmel válaszolok a szent liturgia szolgálatának módjára vonatkozó kérdéseire. Az összes ekténiákat (nagyokat és kicsiket) lassan, éneklésszerűen mondjuk. Krisztus Jézus szavait: V e g y é t e k . . , és Igyatok ebbpl m i n d n y á j a n . . . hangoztatván, ezeket a sz. kenyérre és kehelyre való különös figyelemmel mondjuk. E szavakat lassan, ünnepélyesen, éneklésszerűen mondjuk, s egyidejűleg egész jobb kezünkkel a kenyérre, utóbb pedig a kehelyre mutatunk. A pap a szent asztalnál áll és onnan sehová nem távozik. A diszkoszt és kelyhet a fentidézett szavak alatt nem emeli fel. Felemeljük e szavaknál: Tieidet a tiedből néked ajánlván fel mindnyájunkért és mindenekért. Ekkor a pap jobb kezébe fogja a diszkoszt, baljába a kelyhet s egyidejűleg emeli föl mindkettőt. A ..Téged éneklünk...'' éneklése alatt a pap a Szentlelket hívja s jobb kezével megáldja a sz. kenyeret, a sz. kelyhet s végül mindkettőt. Az Ön leírásából úgy veszem észre, hogy egyformán m u t a t j u k be a szent liturgiát. Miben különbözünk hát egymástól? A pápáért való imádkozásban? Nagyon kicsi és jelentéktelen különbség nemde?
11 Gör. Kat. Lelkipásztor
Hogy imádkoznak önök a pápáért ? Hálás volnék, ha szíves lenne megküldeni a pápáról szóló ekténiát, *
Az egyházi nyomtatványokat a kormány elkoboztatta s egyházi könyvek többé nem nyomtathatók. E r r e vonatkozó hír : minthogy az akathisztokat szláv betűkkel kinyomatni lehetetlen, kolostorainkban föléledt a" régi művészet: kézírással másolni szlávul az akathisztokat. És ezek az akathisztok igen csinosak. Néhány nappal karácsony előtt az Istennélküliek Központi Egyesületének rendeletére karácsony ellenes propagandát szerveztek országszerte. Minden fáradozás ellenére a propaganda nem sikerült. Még az állami árusítóhelyek is árusítottak karácsonyfát és karácsonyfa-díszeket. A karácsonyi istentiszteleteken nagy számmal vettek részt nemcsak az öregek vagy közepes korúak, hanem a mindkét nembeli ifjúság is, melyet pedig az istentagadók mindenféleképen elvonni igyekeztek a templomtól. Hiába pazaroltak annyi energiát és pénzt! A lapok írták ugyan, hogy egyes helyeken a munkásság és a tisztviselői k a r kimondotta, hogy nem ünnepli meg a karácsonyt. Mint idegennek, meg kell önnek magyaráznom, hogy a kormány a liagy ünnepnapokat az újstílü naptár szerint határozta meg, míg az egyház az óstílű n a p t á r szerint t a r t j a . Most tehát ön meg fogja érteni, hogy az illetők az újstílü n a p t á r szerinti karácsony ünneplését tagadták meg és akkor kívánták a karácsonyt megünnepelni, mikor az egyház, az ónaptár szerint. Iskoláinkban rendszeresíteni kívánják a gyermekek vallásellenes nevelését. Az újságok sokat írnak erről. Maga Jaroszlavszkíj Emil, az istennélküliek egyesületének feje is ír erről a Bezbozsnik-ban s figyelmezteti a. tanítóságot, hogy az ő feladatuk ezt megvalósítani. „A tanítói kar istennélküli része nincs elég jól előkészítve ilyen istennélküli nevelésre. — írja ő. — A tanítóság egy igen nagy része csupán kényszerűségből szánta magát e feladat megvalósítására, nem pedig erős benső meggyőződésből... Tudom, hogy a tanítóság vallásos részének munkája kétes" — mert „a tanítóságnak ez a része csak nehezen tud rátérni a vallási passzivitás útjára, az istennélküli nevelésről a vallásellenes nevelésre. Hiszen maga a vallási passzivitás sincs ínyére ennek a résznek s szemmel láthatólag azon igyekszenek, hogy a szovjet-iskolákban is a vallásos nevelést valósítsák. Még nehezebb ezektől azt várni, hogy őszintén és öntudatosan r á t é r j e n a tanítóság ez a része a nevelés ú j útjaira. Nekünk azonban komolyan folytatnunk kell ezt az eszményi munkát, melynek célja az. hogy a jövő embere a vallással szembeni ellenséges legyen." Mintegy gúnyjául ennek, a lap ugyanazon számában a következő hírt olvashattuk, mely mindennél jobban illusztrálja a tanítók vallásosságát, íme a h í r : „A csiri szovjetiskola tanítója, Dimitrievszkij meghalt. Halála előtt arra intette fiát végső rendelkezéseiben, hogy állhatatosan higyjen Istenben, tartsa meg parancsait és kerülje az ördög csábításait. A tanító ke-
12
Gör. Kat. Lelkipásztor
resztény temetést kívánt. A tantestület, élén Kuzneeov csiri tanfelügyelővel, elhatározta, hogy teljesíti a tanító végrendeletét. Harangszó mellett közelgett a temetési menet az óegyházbeliek székesegyházához: a koporsó előtt pap haladt, a koporsó mögött Kuzenecov, a fölvilágosultság terjesztésére hivatott tanfelügyelő, a 3. számú szovjetiskola igazgatója, Lakhin tanító és a tantestület tagjai. A sírnál Lakhin gyászbeszédet intézett a jelen volt élőkhöz és búcsúszavakat az elhunyt kartárshoz, ki egy más világba. távozott. Bizonyította a tanítóság s a hívők előtt, hogy az egyház s annak vezetői erősek és diadalmaskodni fognak s mikor valaki azt vetette közbe, hogy az egyházat az állam, már rég feloszlatta és hogy a papok cs-ak tétlenkedők, s ezért nem valami dicséretes, ha a szovjet-tanítók papokkal barátkoznak, Lakhin tanító í g y . f e l e l t : Én mathematikus vagyok s önnek nincs joga beleavatkozni az én vallási meggyőződésembe." Ön tehát láthatja, vájjon szívesen valósítja-e tanítóságunk a vallásellenes nevelés elveit gyermekeinknél, holott maga nagy részben vallásos. A nagyobb ünnepek alkalmával titkon járnak el a templomokba, gyermekeiket megkereszteltetik, áldoznak s házasságukat pap előtt kötik. Csupán az állásvesztéstől való félelem, kényszeríti őket, hogy vallásos érzéseiket titkolják. Mily hatással volt a vallásellenes propaganda a falusi népre? — kérdezi ön. íme, a felelet egy ujságközleménybén: Yozneszenszkben a falusi nép nagy összeget (800 rubelt) gyűjtött össze, hogy templomuk számára egy nagy harangot szerezzenek. Tolnajevkában a templom körülkerítésére gyűjtöttek 1000 rubelt. A. hívek karvezetőt szerződtettek 300 rubel évi fizetéssel. Jaskinban 1000 rubel gyűlt össze a hívektől a templom renoválására, Ivovban (?) 2000 rubel gyűlt össze a parasztoktól ú j templomra. Volt-e hatása a vallásellenes propagandának a kommunistákra? íme, egy példa: a szmolenszki kormányzóság területén. Licsevóban, a fiatal kommunisták gyermekeiket megkereszteltetik. Az írl.janovi kerületben egyes kommunisták nejei ¡eljárnak az istentiszteletekre s házukhoz is hívn a k papot, egyházilag kötnek házasságot és ülik meg nevük napját. A muroni kerületben a kommunista szervezet helyettes titkára egy üveggyárból e szavakkal távolította el az istennélküliek csoportját: ..Istennélküli elvtársak, a vezetőség megbízásából legyen szabad megmondanom önöknek, hogy az önök munkájára itt nincs szükség. E l m e h e t n e k É s ez nem valami légből kapott dolog, bizonyítja a már idézett ateista újság. Ez a kommunista titkárhelyettes ma is keresztet hord nyakában az inge alatt. A szmolenszk-kórmányzóság'i licsevi tanítók ünnepnapokon rendesen járnak az istentiszteletekre s a nyakukban keresztet viselnek. L á t h a t j a tehát, mily „villámgyorsan" terjed itt az atheizmus. Testvérileg öleli önt és szeretteit Konstantin Markellovics Kolobáskin.
13 Gör. Kat. Lelkipásztor
Az első szent gyónáshoz és áldozáshoz való előkészítés ujabb elvei és módozatai Irta : Kiss Gyula hittanár.
mekek első sz. gyónásához és áldozáshoz való előkészítésére értem és alapítom.
Bevezetés A háborús idők és a békének csúfolt kaotikus állapotok nemcsak a politikai és gazdasági téren mélyesztik karmaikat, a népek, nemzet i k testébe, hanem a lelkiélet egén is állandóan a kitörhető vihar sötét felhői gyülekeznek. Az egyháznak ée a papságnak elvitathatatlan kötelessége, hogy a lélek üdvössége fölött mindig éber és nagyon is előrelátó gonddal őrködjék. Szomorúan tapasztaljuk, hogy a mai idők szelleme éppen a gyermekek lelkében igyekszik a legnagyobb kárt tenni, mert azon elvből indul ki. hogy mindenféle behatásra a gyermeki lélek a legérzékenyebb és a legfogékonyabb. Nekünk, akik hitoktatással foglalkozunk, kötelességünk, hogy a pusztitó szennyes áradat elé álljunk; a gyermeki lelket menteni igyekezzünk és azt a kártékony behatások ellen minden erővel megvédelmezzük.
Az első sz. gyónáshoz és áldozáshoz való előkészület fontossága, oka és mibenléte. Habár a gyermeki örömek szines himpora a mai nehéz élet vergődései között lelkünket feltörő érzéssel nem is teliti, mégis, mikor ezen szavakat halljuk: első sz. gyónás, első sz. áldozás, úgy érezzük, hogy a lélek hétköznapi és szürke érzései rövid kis időre tovaröppennek; a szív. a lélek, magasztosultsággal telik meg, mert a szentségi Jézus szeretetének édes méze és ize még a legfásulíabb lélekből sem irtható ki. Hisz a szentségi Jézus élő kenyér, aki a mennyből szállott alá. hogy tápláljon, neveljen, életet adjon. magához vonzzon; azért a gyermekek lelki üdvét gondozó lelkipásztornak elsőrendű kötelessége, hogy a gyermeki lelket kellőképen előkészítse és alkalmassá tegye a mennyei eledelnek lelkileg hasznosítható befogadására. Ezen kérdés helyes megoldása, a gyakorlatba való egészséges átvitele sok jóakaró elmét foglalkoztatott és nagyon is szép és hasznos megállapodásokat eszközölt. A viszonyok változtak; szükséges, hogy az; ezen a téren mutatkozó hiányok helyes betöltése és pótlása minél sürgősebben történjék meg. nehogy a lélek üdvösségének ezen irányú munkájánál zökkenéssel, bizonytalansággal vagy esetleg könnyelműséggel találkozzunk. Az első sz. gyónáshoz és ál-
A bűn ellenszere: szent gyónás és áldozás. A lélekben a bűn pusztít és rombol; a szentségek által pedig az isteni malaszt tisztít, gyógyít, fölemel és gazdagít. Hogy pedig a szentségek ereje a lélekben természetfölötti eredményeket hozzon létre, szüksé^ ges, hogy a lélek üdvösségének munkája a gyermeknél oly alapos, átfogó, világos célkitűzésű legyen, hogy a hatását az egész emberi életen át éreztesse. Ezen alapos, semmiféle munkát és fáradságot nem ismerő és nem tűrő kötelességtudást legelső sorban a gyer-
*
14
dozáshoz való helyes és praktikus előkészítés oly eredményeket érhet el, melyeknek hatása az emberi életben mindig maradandó. Ennélfogva annak, aki a zsenge gyermeket az első sz. gyónáshoz és áldozáshoz készíti elő, semmi munkát sem szabad sajnálnia, hogy a gyermek az első sz. áldozás alkalmával a lelkébe beszállott Űr Jézusban valódi és tartós örömet élvezzen, amelynek az ízét sohasem- felejti el. Midőn a gyermek lelki szükségletének a lehetőség szerinti kielégítéséről beszél ü n k ; föltétlenül szükséges, hogy észrevegyük és alapos megfontolás tárgyává tegyük, hogy a fokozottabb lelki igényeket fokozottabb eszközökkel kell kielégíteni. Az első sz. gyónáshoz és áldozáshoz való előkészítésnek a módozatai is átalakuláson mentek keresztül; a jó és ügyes hitoktatónak ezen nagyon is fontos körülmény előtt nem szabad szemet hunyni, hanem tudnia és kötelességszerűen éreznie kell, hogy az első sz. gyónáshoz és áldozáshoz való előkészület munkája ma már a régi csapásokon nem haladhat, hanem a változott viszonyok következtében előállott lelkiigényeknek a kielégítését célzó és eszközlő munkák és törekvések oly alapra helyezendők, amelyek specialiter a szertartásunknak és híveink életviszonyainak felelnek meg. Első gyónók és áldozók kijelölése. A fentiek előre bocsájtása után tárgyalásom anyagául azon elveket és módozatokat igyekszem ismertetni, amelyek szerint ma az első sz. gyónáshoz és áldozáshoz való előkészítést Isten bő kegyelme mellett a siker reményével lehet teljesíteni. Szükségesnek tartom, hogy az előkészítés megkezdése előtt a hitokta-
Gör. Kat. Lelkipásztor
tónak a figyelme a következőkre t e r j e d j e n ki. A hitoktató már december havára tiszta képet nyerhet magának a növendékei értelmi fejlettségéről és képességéről. Ezért december közepén m á r tudnia kell, hogy mely növendékei alkalmasak az első sz. gyónáshoz és áldozáshoz való előkészítésre. Amikor a karácsonyi szünidő után a vallásórát másodszor, vagy harmadszor t a r t j a növendékei előtt, ezen kérdést teszi fel: gyermekek, mondjátok csak meg, kik azok, akik m a j d először szeretnének gyónni és áldozni ? Az erre a kérdésre adandó feleletből a hitoktató nagyon sok gyermeknek hitéleti világával tisztába jöhet és bátran mondhatjuk, hogy a kijelölés nehéz munkája már félig el van végezve. Az erkölcstan azt tanítja, hogy a gyermeket az első sz. gyónáshoz . és áldozáshoz abban a korban kell előkészíteni, amikor értelmi fejlettségénél fogva a jóról és a rosszról tisztán és világosan tud ítélni. Ugv tapasztalom, hogy a legtöbb gyermek, amikor életének 8-ik évét betölti és a 9-ik életévébe lép. a jóról és a. rosszról már a szívbe oltott természeti törvényeknél fogva, de meg az eddig nyert vallásos nevelésénél fogva is helyesen tud ítélni. A gyermek tehát 9 éves korában az első sz. gyónáshoz és áldozáshoz kijelölendő; a kijelölést a hitoktató megfelelő módon a gyermekek, tudomására hozza és egyúttal figyelemmel kíséri, hogy a gyermek viselkedése mit sejtet erről a készülendő nagyfontosságú cselekményről. Szülői értekedet. Mielőtt a hitoktató a növendékekkel az első sz. gyónáshoz és áldozáshoz való előkészületet megkez-
15 Gör. Kat. Lelkipásztor
deiié, sok későbbi kellemetlenség kikerülése, de meg az eredményesebi) •előkészítés biztosítása végett is a kijelölt növendékek szülőit közös értekezletre hívja össze. Ha minden szülő nem is jelenik meg, de a megjelent szülök érdeklődése a készülő munka eredményének biztosítása szempontjából nagyjelentőségű! — A hitoktató a szülők előtt idézze vissza az ő i f j ú k o r u k a t , amikor ők is mily ártatlan és nem lankadó örömmel készültek az első sz. gyónáshoz és áldozáshoz. Gondoljanak arra a belső, tiszta boldog érzetre, mely a szivöket eltöltötte, amidőn az Úr Jézus sz. testét és vérét először vették az a j k u k r a . Gyermekeik ugyanezt f o g j á k tenni. Az előkészítés munkájában tehát legyenek segítségül; távolítsanak el minden akadályt; bizalommal legyenek és kifogásaikat közöljék. A szülők s a j á t viselkedésükre is jól vigyázzanak, nehogy gyermeküket megbotránkoztassák. Ha a szükség kivánja, a gyermeket figyelmeztetni kell: gyermekem, tudod-e mihez készülsz ? Gyakori sz. gyónás és áldozás. Tapasztalás bizonyítja, hogy úgy falun, mint városon az iskolából nagyon sok fiúgyermek a 12-ik életév befejezése előtt kimarad. Ebben az esetben az a veszély fenyeget, hogy a gyermek más életviszonyok közé kerülvén, a sz. gyónáshoz és áldozáshoz nagyon keveset, vagy ami ma szintén sokszor megtörténik, egyáltalában nem fog járulni. A jó hitoktató tehát azon van, hogy növendékei — ha egyébként más természetű akadályok nincsenek — minél előbb és minél gyakrabban járuljanak a sz. gyónáshoz és áldozáshoz. Azon kell lennünk, hogy
már a természeténél fogva az Űr Jézushoz szinte önkéntelenül vágyódó gyermeki lélek vágyainak teljesülését az Oltáriszentség vételében lássa. Bűn az, ha a gyermeket az Oltáriszentség vételétől mesterségesen és szánt-szándékkal termelt kifogásokkal és okvetetlenkedésekkel t a r t j u k vissza. A gyermekkorban buzgón végzett gyakori sz. gyónás és áldozás üdvös hatását egy emberöltőn át érezteti. Napi imák megtanulásának alkalma. Az előkészület egyik előfeltételét abban is látom, hogy az első szent gyónáshoz és áldozáshoz készülő gyermek az összes szükséges napi imákat mind kifogástalanul tudja. Az iskolai életben ez az utolsó, de egyúttal legkedvezőbb alkalom, hogy a gyermek azokat az imákat, amelyeket még jól nem tud, most már szívesen megtanulja. A katholikus öntudat kiépítése a sz. gyónás és áldozás által. Lehetetlen, sőt nagyon is helytelen dolog lenne az, ha növendékeink a más vallású növendékektől légmentesen volnának elzárva. Az egymással való érintkezés a katholikus öntudat kialakulására és kiépítésére nagy befolyással és hatással van. Minél többször gyónik és áldozik valamely gyermek, a benne működő megszentelő malaszt következtében annál erőteljesebb benne a katholikus öntudat, A bűnbánat szentségének és az Oltáriszentségnek alapításában az isteni szeretet fényes győzelmét látjuk. Jézus szeret bennünk e t ; ha meggyóntunk, szent testét és vérét kínálja és a d j a . Miért éppen a gyermek legyen az, akinek a lelkébe a szerető Űr Jézus az Oltáriszentségben ne t u d j o n betérni? A katholikus öntudat csakis az isteni
16
Gör. Kat. Lelkipásztor
szeretet talapzatán építhető fel; ez pedig legjobban a sz. gyónás és áldozásban eszközölhető és érhető el; más alap nincs! Ha öntudatos katholikus gyermekeket akarunk nevelni, oda igyekezzünk, hogy a szív-
m
E g y h á z i
ben a szeretettől lángoló Űr Jézus lakjék, ne pedig arra törekedjünk, hogy az észt elméletekkel, vagy a dolog lényege^fölött való könnyű átsiklással narkotizáljuk. (Folytatjuk.)
h í r e k
Dl
Nagypréposti beiktató Nyíregyházán Karácsony második napján iktatták be Nyíregyházán méltóságába B á n y a y Jenőt, a hajdudorogi egyházmegye második nagyprépostját. A beiktatást a főpásztor képviseletében E u t t k a y Gyula kanonok-főesperes végezte az ünnepi nagy sz. liturgia keretében. A beiktatás a pápai kinevező okirat felolvasásával kezdődött. Az okirat, melyet S e r e g h y László kanonok, irodaigazgató olvasott föl, magyarul ekként hangzik: Pius püspök, Isten szolgáinak szolgája, szeretett fiunknak, Bányay Jenőnek, a hajdudorogi egyházmegye nagyprépostjának üdvöt és apostoli áldást! Mivel az egyházmegyékben fennálló minden méltóság, mely valami módon üresedésbe jön, a Mi rendelkezésünkre áll. Mi a Damjanovich Tivadar elhunytával megüresedett hajdudorogegyházmegyei nagyprépostságot, annak összes rendes és rendkivüli jogaival és jövedelmeivel különös kegyképen Neked adományozzuk, ki életed nek 63. évében vagy s a hajdudorogi püspök által e méltóságra életed, erkölcsöd és alkalmasságod folytán ajánltattál, — és kijelentjük, hogy minden ezzel ellentétben álló kisérlet vagy intézkedés érvénytelen és semmis. Kivánjuk pedig, hogy az egyházi rendeletek betartása mellett a szokásos esküt letedd. Elrendeljük továbbá, hogy az egyházmegye másik méltósága, az olVasókanonok•á.g, melyet eddig Te töltöttél be, megüresedettnek tekintessék, melynek betöltése felől egyedül mi. az Apostoli Szék, intézkedhetünk. Senkinek sem szaibad tehát a mi ezen akaratunkat, rendeletünket és adományozásunkat megsérteni, mit ha valaki merészkednék, a mindenható Isten é.s a b. |Péter és Pál apostolok neheztelését vonja magára. Kelt Rómában, Sz. Péternél, az Úr 102S. évének december 1-ső napján, pápaságunk hetedik évében. Pius P P . XI.
Az okmány felolvasása után az u j nagyprépost letette az előirt esküt, mely után R u t t k a y Gyula kanonok intézett az u j nagypréposthoz beszédet. — Az egyház — mondotta — nem keres mást, mint Krisztus ügyét 9 működése céljáúl az emberek örök üdvét tűzte ki. Ennek munkálására csak egyet kér: szabadságot, melyről le nem mondhat mert isteni intézkedéssel kapta meg az Üdvözítő e szavaival: ..Amint, engem küldött az Atya, úgy külcUek én is titeket." E szabadságot nem mint valami kedvezést vagy kegyeimet fogadja el. de mint jogot követeli. E szabadságnak pedig főfeltétele és kelléke, miszerint önkörében és rendeltetésére nézve saját elöljárói és csak saját törvényei által kormányoztassák.
19 Gör. Kat. Lelkipásztor És midőn szabadságot, kér. nemcsak hogy tetszéssel és támogatással nem találkozik, de ellene irányul minden erőlködés, féltékenység és fenekedés, mintha valami veszedelmes intézményről volna szó. De vájjon lehet-e veszély a, társadalomra az a;z egyház. amely midőn Európát a keresztény műveltség pályájára vezette, egyszersmind ki nem számítható haladás ösvényére v i t t e ! Lehet-e veszedelmes az az egyház, mely nemzettiniket a nagy keresztény családba beleolvasztva, hogy a húno(k és avarok sorsával .sírba ne szálljon, — megőrizte? Lehet-e veszedelmes az az egyház, mely a magyarság nemzeti fenn léte felett virrasztva,, alkotmányának alapjait fejlesztette, szülőoka volt annak, hogy magyar f a j u n k nemcsak fennmaradt, de az európai többi népeknek a polgári szabadság, műveltség megmentésében véd bástyául szolgálhatott s e kettős téren velők versenyezhetett ? Mi ezen egyháznak szolgái vagyunk s mint ilyenek, nagy eszmék hirdetői, nagy törvények magyarázói, nagy áldásoknak közvetítői, e hazában és e nemzetben felfogva hivatásunkat s leszámítva emberi gyarlóságunkat, emelt fővel mondhatjuk, hogy a hazának annyiszor összütköző érdekei között mi vagyunk az összekötő kapocs. Értsék ezt meg jól mindazok, akik a hazafiság és hazaszeretet erényeit a maguk számára lefoglalni szeretik s magukat a haza egyedüli fenntartó oszlopainak tekintik. Akik pedig a mai általános szellemi műveltség elért foka, a jelenlegi tudományos intézetek, az állami intézmények, a hatalmi berendezkedések, a napi sajtó nagy kiterjedése mellett félnék az egyház állítólagos túlkapásainak bekövetkezésétől, azok vagy saját agyrémeiktől rettegnek, hogy rettegéseikkel másokat felizgassanak vagy elfogult keblű vagy éppen abderita-együgyűségű emberek. Mi, kedves munkatársaink, a keresztfán született egyháznak szolgái vagyunk. Ez a kereszt oktatónk és búzdítónk munkára, önmegtagadásra, önfeláldozásra a.z egyházért és hazáért minden hivalkodás, hiúság és önzés nélkül. Mert ugyanaz a kereszt,, mely a legszentebb szeretet áldozatának jelvénye, nekünk is búzdító, szent jelvényünk volt és marad mindenkor. Szeretjük az egyházat, a hazát és ezt a nemzetet. Minden törekvéseink és mindé® lépéseink odaigyekeznek és odairányulnak összes • működéseinkben úgy. mint az Isten oltára előtti imádságainkban, hogy a mindenható jó Isten mennyei hatalmával őrködjék egyházunk, hazánk és nemzetünk felett.
A beiktatási szertartással kapcsolatos ünnepi misét R u t t k a y Gyula, Melles Géza és Sereghv László kanonokok celebrálták, a mise-énekeket. Szilvássy József karnagy vezetésével a nyíregyházi egyh. vegyeskar adta elő. Mise u t á n az installáló kanonok a pápát, püspököt és az u j nagyprépostot éltette. Az egyházi szertartás után az ú j nagyprépost az egyházi és világi előkelőségek tisztelgését fogadta. KáUay Miklós főispán még az installációt ¡megelőző (napon, karácsony els'í napján meglátogatta Bányay nagyprépostot. Az installáció napján tisztelgők között ótt, voltak Ruttkay Gyula, Melles Géza, Sereghy László kanonokok, Énekes János prelátus-kanonok, rk. plébános, Paulik János az ©v. egyház igazgató-lelkésze. Néhány percre megjelent a nagyprépostnál Miklásy István megyés főpásztor Őméltósága is. A világi előkelőségek tisztelgő soraiban Mikecz István alispán képviseletében megjelent Virányi Sándor főjegyző, Bencs Kálmán dr. kormányfőtanáesos, polgármester, Illés Andor dr. kir. törvényszéki elnök, Salzmann Ottó kir. ügyészségi elnök. Brenner, Tóth, Kosinszky kir. törvényszéki tanácsbíráb, Kiss Sándor
18
Gör. Kat. Lelkipásztor
r e n d ő r f ő t a n á c s o s , Benkő A n d r á s k i r . t a n f e l ü g y e l ő , Fábry I g n á c k i r . s. t a n f e l ü g y e l ő , Bekémj A l a d á r m i n . t a n á c s o s , Névery J á n o s a kir. kath., Teltsch K o r n é l a z á g . ev. f ő g i m n . i g a z g a t ó i , Lukács Béla tanítóképző int. igazgató s még számosan. A t i s z t e l g ő k n e v é b e n Illés A n d o r m o n d o t t h a t á s o s ü d v ö z l ő b e s z é d e t . Felidézte azt az időt, amikor Bányay Jenővel együtt hirdették a Kárpátok alján, Máramarosszigeten a magyar haza szeretetét, a magyar állames'zméhez való hűséget, a magyar szó fenségét. Bányay Jenő apostoli munkásságának eredménye, hogy a Kárpátok alján hithű ós- a magyar hazát szerető, a magyar állameszméhez ragaszkodó intelligens társadalom él. Az onnan érkező hírek arról győznek meg, hogy ha népszavazásra kerülne sor, a rathén föld lakosságának kilencven százaléka a magyar állam iránt való törhetetlen hűséggel állana mellénk. Ennek a lelkületnek kialakításában nagy része van annak a nemes ideálokért lelkesedő kulturális munkásságnak, amelyet Bányay Jenő mint máramarosszigeti hitt a n á r kifejtett. Most, amikor a pápa őszentsége a hajdudorogi egyházmegye femkölt lelkületű püspökének ajánlatára Bányay Jenőt előkelő egyházi méltóságba emelte s ebben egyháza ünnepelte, a világi társadalom nevében igaz örömének ad kifejezést, kérve a Mindenható áldását magasztos működésére, amellyel a nagy magyar célokért f o g küzdeni. A k i r . t ö r v é n y s z é k e l n ö k é n e k ü d v ö z l ő b e s z é d é t lelkes é l j e n f o g a d t a és a ragaszkodó, ü n n e p l ő szeretet üdvözlésével köszöntötték B á n y a y J e n ő n a g y p r é p o s t o t . Énekes J á n o s prépost-kanonok örömének adott kifejezést, h o g y B á n y a y J e n ő n a g y p r é p o s t o t la p á p a n e v e z t e k i s ezzel a t é n n y e l e d d i g i m ű k ö d é s é n e k l e g m a g a s a b b s legilletékeisebb h e l y r ő l j ö t t e l i s m e r é s e . A z ü d v ö z l é s e k r e Bányay n a g y p r é p o s t szeretetteljes melegséggel válaszolt. — Őszentsége aranyjubileuma. A páp a Őszentsége 1879 dec. 20-án mond o t t a első szentmiséjét s igy 1929 december 20-án tölti be áldozópapságárfak ötvenedik esztendejét. A S. Carlo al Corso templomban t a r t o t t első szentmise b e m u t a t á s á n a k 49-ik évfordulóján, vagyis a jubiláris ötvenedik esztendő kezdetén megkezdődtek a jubileum emlékére szolgáló ünnepségek sorozata is. December 20-án V a n u t e l l i bíboros felszentelte a Béke királynője tiszteletére emelt jubileumi emléktemplomot. U g y a n e k k o r a S. Carlo al Corso templomban a diplomáciai testület részvételével ünnepélyes „Te D e u m " volt. A szentatya a Ratti-család t a g j a i n a k jelenlétében a Sz. P é t e r bazilikában végzett csendes misét s 120 gyermeket megáldoztatott. A misén mintegy 40 ezer ember volt jelen — m e r t csak ennyi jegyet a d t a k ki. Megnyitotta Őszentsége a v a t i k á n i k ö n y v t á r belve-
derei u j helyiségeit s beszédet i n t é z e t t a helyiségek r e s t a u r á l á s á t végző m u n kásokhoz. —• A jubileum öröméreŐszentsége rendkívüli szentévet rendelt. (Az erről szóló p á p a i konstituciót l a p u n k más helyén közöljük.) A rendkívüli szent év külsőségeiben azonban; nem követi a rendes jubileumok szert a r t á s a i t , a búcsúkat is érvényben h a g y j a , sőt g y a r a p í t j a , de módot n y ú j t u r b i et orbi a jubileumi búcsúk elnyerésére és széleskörű f e l h a t a l m a z á s t ad a gyón t a t ó k n a k . — Karácsonyi János dr. meghalt. Egyike volt a n a g y v á r a d i püspökség irodalmi k a n o n o k j a i n a k . Mint történettudós európai hirü. Az Á r p á d - k o r r a l foglalkozott n a g y előszeretettel. T a l á n az oláhokkal szemben Nagyváradon szerzett ellenszenvével lehet m a g y a r á z ni, hogy a m a g y a r görögkatholikussággal szemben sem t u d o t t elfogulatlan
19 Gör. Kat. Lelkipásztor maradni s főleg a görögkatholícizmusnak a magyarság krisztianizációjára való kihatásait illetően a kelleténél erősebb kritikával fogadott egyes történelmi tényeket, s nagyjainkkal nem egyszer polémiába bocsátkozott. Erdély magyarsága s a magyar katli. egyház őszintén gyászolja, mert nagy tudománya mellett izzó lelkű magyar és törhetetlen liitű katholikus volt. H a egyébért nem, már azért is hálával tartozunk neki, mert írásaival mintegy rákényszerített, hogy történelmi multunkkal foglalkozzunk, s megjelölte a forrásokat is, melyekből meríthetünk. Legyen áldott nyugalma s e néhány sor koszorú, a nagy ellenfél sírkeresztjén. — A püspökség és a káptalan birtokai. Köztudomásu, hogy a földbirtokrendezési törvény alapján megoldási lehetőséget találtak a hajdúdorogi püspök és a székeskáptalan számára javadalmi birtokok létesítésére. Az államkormány és a püspökség, illetve káptalan, másrészt a földbirtokrendező eljárással megbízott különféle bírósági és hivatali testületek között évekig t a r t ó tárgyalás kezdődött, mely végre kielégítő befejezést nyert, ugy, hogy a püspökség s a káptalan már át is veheti a részére j u t t a t o t t javadalmi birtokokat. A püspöki és káptalani birtokok Balmazújvárostól 56 km. távolságban, a Tiszacsege határához tartozó H a t a y pusztán hasittatta.k ki. A püspöki birtok 500 hold, a káptalané 300, melyhez hatalmas, nemesfüztermelésre alkalmas árterület járul. A birtok a megváltási eljárás előtt Fried Leó tulajdona volt s tanyával, parktól köritett kastéllyal bir. A birtok bérbeadására nézve ugy a főpásztor, mint a káptalan részéről a tárgyalások legközelebb megindulnak. — A gör. kath. szeminárium ügye. H í r t adtunk róla. hogy a szeminárium ügyében S t e i n e c k e r István dr. miniszteri tanácsos, közalapitv. ügyigazgató október végéit, eredménnyel biztató tárgyalásokat kezdett Nyíregyházán. A tárgyalások azóta is kedvező irányban haladtak tovább és tovább. Az ed-
digi eredmény, hogy a szeminárium építésére és berendezésére az egyházmegye megfelelő kölcsönt kap, melynek törlesztését kisebb részben a város, nagyobb részben a magyar kormány fogja eszközölni. A szeminárium a sóstói, ut mellékén, a városmajor telkén épül fel. H i r szerint a püspök u r Őméltósága a középiskolai internátus felépítését is egyszerre kívánja megoldani a szeminárium építésével, még pedig^ ugyanazon a telken. — I t t említjük meg, hogy a kultuszminiszter a Sárospatakon felállítandó protestáns középiskolai internátusra az 1930—31. évi költségvetésbe 240 ezer pengő segélyt igért beállítani s még u j a b b 40 ezer pengős évi segélyt is akar folyósítani. — A decemberi titkos konzisztóriumot XI. Pius pápa Őszentsége 17-ikére hivta össze. A biborosi testület tagjai tudomásul vették, hogy B o g g i a n i Pius a cammerlengói tisztet a rangban utána következő'nek, E a g e n e s i Ferenc bíborosnak adta át, s hogy B i s1 e ti K a j e t á n és S i n c e r o Lajos áldozópap-bibornokokká léptek elő, szerpapi tituláris egyházaikat azonban megt a r t j á k . — A szokásos allokucióban Őszentsége köszönetet mondott mindazoknak, kik a mult évi sidney-i nemzetközi eucharisticus kongresszus nagy sikerét előmozdították. A sz. atya 14 püspöki szék betöltését hirdette ki konzisztóriumon, néhány régebben kinevezett érsek a palliumát vette át s végül a pápa Őszentsége apostoli áldást adott. A biborosi testület ezután a szokásos hódolattételre Sz. Péter sírjához vonult. Az ujoíman kinevezettek között van G r ó s z József győri kanonok, irodaigazgató, kit Őszentsége ortoriai püspöki cimmel F e t s e r Antal győri püspök mellé coadiutorul nevezett ki. Az u j segédpüspök 1887-ben született és 1911-ben szentelték áldozópappá.
20
in
Gör. Kat. Lelkipásztor
K ü l ö n f é l é k
Stigmatízáció Miskolcon Egy ibráayi gyermeket megölt a — szekta tanítása.
Egy Szántó József nevű 19 éves miskolci fiatalember csodájára járt nemrég Miskolc- és környéke, aki azt hireszteltette magáról, hogy az Űr Jézus neki megjelent és jobb keze egyik u j j á n keresztjeit hagyott. A dologról hosszít cikkek jelentek meg az egyik liberális miskolci lapban is. A szabolcsmegyei Ibrány községben egy kétéves fiúcska forró vízbe esett. Szülei nem vitték orvoshoz, mert valami bolond szekta követői, mely azt tanítja, hogy nem szabad megakadályozni Isten rendelését, akire csapást mért. le is veszi róla. ha neki úgy tetszik. A gyermeket sírba vitte a szülök fatalizmusa. Mindenfelől hallunk ostobábbnál ostobább szektárius tanításokról, melyeket a nép titkon ápol vagy nyíltan vall. Látókkal is tele van minden környék. Többnyire álszenteskedő bácsikák, nénikék ezek. kik vallásosságuk révén haszonra, vagy legalább is tiszteletre és hírnévre akarnak, minden érdem nélkül s nem ritkán egyéb rossz tulajdonságaik dacára szert tenni. A miskolci példa azt mutatja, hogy a misztikum felé hajló tanulatlan nép, sőt a hitbelileg elégtelenül iskolázott in-
+ A Vasvári Pál kulturestély. A Magyar Görögkatholikus Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Vasvári Pál Köre f e b r u á r 3-án, vasárnap rendezte meg kilencedszer hagyományos kulturestélyét. Évről-évre nagyobb és nagyobb érdeklődés előzi meg ezt az estélyt és méltán is, mert a rendezőségnek valóban sikerült szinte az eíjész hazai görög-
telligencia is felül ezeknek, a sajtó egy része pedig kapva-kap egy ilyen f e l f u j t szenzáción, mert minden ilyen f e l f ú j t s végül is ámításnak bizonyult eset porbahullása ürügy a valódiak tagadására is. Ajánlatos ezért tőlünk telhetőleg vigyázni mindkét bajra. Ellenőrizzük s lehetőleg irányítsuk a nép olvasmányait, mert ájtatos olvasmányok színével lopják be a szektárius tanokat a nép közé. A szenteskedőkkel szemben pedig gyóntatószékben; és azon kívül legyünk szigorúakLátomásaik híresztelését ne engedd jük, s ha szót nem fogadnak, b ü n tessük is. A népet prédikációkbanvilágosítsuk föl, mit kelljen az efféle híresztelésekről tartaniok, miként, szabad és kell felőlük vélekedniük és nyilatkozniok. Az igazi vallásos lelkeket nem fogja bántani a lelkiatya kemény 1 magatartása, melyet neki is a híveknek is megmagyarázhatunk; a feltűnési viszketegségben szenvedők pedig maguk árulják el magukat méltatlankodásukkal, mert az igazi szentség legfőbb ismertetője az —•. alázatosság. katholikus társadalmat összehoznia egy igazán elit, kimondottan uri és zártkörű báli éjszakára. A védnöki k a r élén megjelentek: JvT o v á k István eperjesi püspök, I l l é s József egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, M e l l e s Emil apátplébános, S e h i r i 11 a Szolón miskolci ker. esperes, tb. kanonok, H o d ob a y Sándor dr. miskolci polgármester,
21 Gör. Kat. Lelkipásztor S e r e g h y Mihály és C s o p e y Dénes k ú r i a i birák, D o m a n o v s z k y Sándor dr. egyetemi t a n á r , E g y e d I s t v á n dr. egyetemi t a n á r , Damjanich Miklós ezredes, H i n d y Zoltán dr., 0 . T. I. igazgató, R é p á s s y Miklós ny. államtitkár, C z a k ó Elemér dr. áll a m t i t k á r és még több eló'kelőség, akiket a Budai Vigadó feldíszített előcsarnokában a rendezőbizottság élén K r a jn y á k Gábor dr. szentszéki tanácsos, Grigássy Béla dr. és i f j . C s o p e y Dénes i f j ú s á g i elnökök f o g a d t á k . Az estélyt magas szinvonalu miisor vezette be, amelyen az Egyetemi Énekkarok K e r e s z t h y J e n ő vezetésével, Czakó Lonczy operaénekesnő, Laurisin I r é n dalénekesnő, Laurisin Miklós zongoraművész, Koncz J á n o s hegedűművész, ki a kör nemes céljaival érzett rokonszenvből vállalt programmszámot s oly mély átérzéssel s magas művészi technikával a d t a elő d a r a b j a i t , minőt nagysikerű olaszországi k ö r ú t j á n is csak keveset p r o d u k á l t , továbbá P u s zt a y Sándor, a m. kir. Operaház t a g j a szerepeltek és a r a t t a k igazán mély művészi sikert többször m e g ú j r á z o t t számaikkal. A hangverseny befejeztével megkezdődött a tánc Kóczé A n t a l muzsikájára. A figyelmes rendezőség művészi f a f a r a g á s ú táncrenddel kedveskedett a hölgyeknek, melyet J a s c h i k Álmos tervei a l a p j á n Berán N á n d o r iparművészeti műhelye készített el ízléses kivitelben.
+ A nyíregyházi gör. kath.
iskola
szép karácsonyi ünnepély keretében osztotta szét a szegény gyermekek k a rácsonyi a j á n d é k á t . Az ajándékozást legfőképcn' M i k 1 ó s y I s t v á n püspök úr bőkezűsége t e t t e lehetővé, ki B án y a y J e n ő és M e 1 l e s Géza kanonokoktól kísérve az ünnepélyen is megjelent. Több szép ének és szavalat s T a m á s J á n o s s. lelkész ü n n e p i beszéde u t á n 52 gyermek k a p o t t meleg r u h á t , cipőt és j á t é k t á r g y a k a t . A püspöknek Melles Géza kanonok mondott köszönetet bőkezűségéért. Az ünnepély a f ő p á s z t o r megható zárószavaival ért
véget. — A L u k á e s Béla t a n í t ó k é p ző int. igazgató nejének elnöklete alatt működő M a g y a r Asszonyok Nemzeti Szövetsége kiváló sikerű karácsonyi vás á r t rendezett, melynek megnyitásán M i k 1 ó s y I s t v á n püspök ú r Őméltósága B á n y a y J e n ő nagyprépost, Ser e g li y László kanonok és B i h o n I s t v á n szsz. ülnök t i t k á r kíséretében jelent meg. A vásárt L u k á c s Béláné n y i t o t t a meg.
+ A nyíregyházi
diákkongregációk
december 16-án kitűnően sikerült műsoros estet rendeztek, melyen gör. k a t h . részről M i k 1 ó s y I s t v á n püspök ú r Őméltósága, M e l l e s Géza és S er e g h y László kanonokok és B i h o 11 I s t v á n sZsz. t. t i t k á r jelentek meg. A művészi magaslaton álló műsort tüneményesen gazdaggá tette az alsómiskolci róm. kath. plébánia é n e k k a r á n a k , a S a s s y Csabáné, S z i l á g y i Erzsébet h i t t e s t v é r ü n k vezetése a l a t t m ű k ö d ő Sz. Cecilia-kórus vendégszereplése, mely három klasszikus számmal szerepelt. Zongorán S a s s y Cecília h i t t e s t vérünk kísérte a k a r t .
-j- Renoválják a miskolci görögkeleti templomot. A műemlék-jelleggel biró templomok közt jellegénél f o g v a m a j d nem egyedülálló a miskolci görögkeleti templom. Görög kereskedők építették 1784 t á j á n két u t c á r a nyíló h a t a l m a s belsőség közepén, lakóházaktól körülvévéve, melyek n a g y jövedelmet hoznak a görögkeleti egyháznak. Alapítványokkal ellátták, d r á g a műkincseket halmoztak föl e templomban, melynek ol-t á r a s főképen ikonosztáza pengőben is sok tízezret ér. Az egyház kötelékébe m a m á r csak hét család tartozik, kik lelkészt sem t a r t a n a k . A templom ideiglenesen a bolgár görögkeletieknek van bérbe adva, műkincsei pedig letétben őriztetnek. Az utóbbi időkben — 15 éve nincs p a p j a az egyházközségnek — a templom és a „görög u d v a r " házain kivül Miskolcon b i r t hét ház is alaposan megrongálódott. P e d i g nagy k á r volna, ha a templom gyönyörű f r e s kói, a német Küchelmeister P á l festőművész 1807-ben készült műalkotásai,
22 tönkrementiénck. Az egyházközség most a műemlékek orsz. bizottságához fordult s 50 ezer pengős renoválási segélyt kért a templom rendbehozására. — A bizottság még nem döntött a kérés teljesítése felől. Valószínű azonban, hogy döntése kedvező lesz. Kár, hogy az ekként befektetendő tőke csupán muzeális érdeket fog szolgálni s legfeljebb a Miskolcra betelepedett 300—400 főnyi bolgár kertésznek lesz lelki hasznukra, — Nem volna talán célszerűtlen, ha a terjeszkedni kívánó s arra valóban ráutalt Sz. Bazil rend próbálkoznék a miskolci „görög u d v a r t " megszerezni, miáltal jövő erősödésének hatalmas bázist teremtene. (Cyclops.) -j- Az iskolák községi segélyesését a belügyminiszter megszorítani készül. Az 50%-on felüli közs. költségvetések felülvizsgálatánál ugyanis az tűnt ki. hogy a községek sokszor erejüket felülmúló terheket vettek magukra az iskolai építkezésekkel és segélyezésekkel kapcsolatban és nem ritkán magas váltókölesönökkel terhelték magukat. Ezt a jövőben a miniszter meg a k a r j a akadályozni. Evégből m. é. dec. 22-én kelt 96.800—V. sz. rendeletével intézkedett az iskolaépítési és segélyezési községi terhek összeírásáról. Az összeírást öt évre visszahatólagosan rendelte a belügyminiszter. Kisvárdán a kultuszminiszter u j gör. katli. tanítói állás szervezését engedélyezte. — U j tanítói állások szervezése van folyamatban a tiszabíidi és nvirgyulaji gör. kath. iskoláknál. — A kultuszminiszter M a l m o s József nagykállói gk. tanítót a nyíregyházi áll. kisegítő' iskolák igazgatójává és a gör. kath. iskola mellett szervezett áll. kisegitőiskola tanítójává nevezte ki. — A népjóléti miniszter a miskolci áll. gyermekmenhely orvosává P et r e c z k y Jenő zemplénvármegyei kir. tanfelügyelő hittestvérünk leányát, dr. P e tr e e z t y Jolánt nevezte ki. — A hajdudorogi e. m. szentszéki orvosa, Konthy Gyula dr., Nyíregyháza városának ügyv. fó'orvosa e minőségé-
Gör. Kat. Lelkipásztor ben nyugalomba vonult. A város január 9-i közgyűlésén Paulik János ev. lelkész méltatta Konthy dr. 36 év alatt szerzett közéleti érdemeit. A tiszteletére rendezett bucsuvacsorán Énekes János prépost-kanonok, rk. plébános vett buesut tőle Nyíregyháza társadalma nevében.
Névnapi és újévi ünnepségek a főpásztorok auláiban. Karácsony harmadnapján Nyíregyháza város előkelőségei közül számosan keresték fel M i k 1 ó s y István hajdudorogi püspök Őméltóságát, hogy névnapja alkalmából üdvözöljék. A székeskáptalant és a központi papságot B á n y a y Jenő nagyprépost vezette a püspök elé. hol ugyan ö közvetlen melegségü, magasan szárnyaló beszédben tolmácsolta az egyházm. központ hódolatát. A püspök szeretetteljes szavakkal köszönte meg az üdvözlést. — Újév napján úgy Miklósy püspöknél, mint P a p p Antal érseknél, szintén számosan tisztelegtek. -f- Antal érsek nevenapja. J a n u á r 17-én, Sz. Antal napján védőszentjét ünnepelte P a p p Antal kyzikei c. érsek, a.7. eperjesi és munkácsi egyházmegyék csonkamagyarországi részeiből alakított miskolci apostoli kormányzóság főpásztora. Az ünnepről a miskolci M a g y a r J ö v ő a következő szép sorokban számol be: Miskolc város társadalma meleg szeretettel üdvözölte névnapja alkalmából P a p p Antal érseket, A névnapi évfordulót a főpásztor minden ünnepeltetést elhárítva, csupán családias jellegű megemlékezésnek szánta. Reggel 9 órakor a Buzatéri templomban főpapi hálaadó szentmise volt, amelyen az érsek rokonságán és az apostoli adminisztratura papságán kívül csak a hívek vettek részt. A szerény és halk családias megemlékezésből azonban végül is meleg hangulatú társadalmi esemény lett a bensőséges szeretet és mélységes tiszte-
Gör. Kat. Lelkipásztor
23
let következtében, mely a három év óta Miskolcon letelepedett érseket körülveszi. Az apostoli adminisztratura épületében levő érseki lakás csütörtökön szűknek bizonyult a szeretet és tisztelet befogadására, mellyel a névnapja alkalmából a főpásztort elárasztották. Állami és városi hatóságok vezetői, a hadsereg miskolci reprezentánsai, a miskolci papság teljes számmal megjelent tagjai, a különböző társadalmi testületek vezetői és magánosok serege, egymás kezébe adták a kilincset. Imponáló volt ez az ünnepélyes szeretet nyilvánul ás, mindennél élénkebb bizonyítékául annak a hatásnak, amelyet P a p p Antal érsek papi és emberi egyénisége Miskolc közéletére gyakorol. E névünnep mögött azonban hangtalanul szerényen egy másik iinnep is meghúzódott, amiről azonban csak kevesen tudtak a megjelentek közül. Alig egy héttel ezelőtt, a régi görög karácsony másodnapján t a r t o t t a csöndesen, elvonultan pappá szentelésének 35 éves jubileumát a főpásztor. Az első papi jubileum, az ezüstmise a forradalmak utáni szörnyű kataklizmában folyt le
Könyv-
és
* Neumann Teréz a stigmatizált. A konnersreutlii események tudományos megvilágításban. I r t a : Dr. N y i s z t o r Zoítán. Budapest. A Szent István Társulat kiadása. Alig van lap talán egész Európában, mely ne foglalkozott volna valamilyen formában a kis bajor falucska, Konnersreuth csodálatos eseményével, Neumann Teréz stigmatizációjával, melynek egyébként m á r — főleg Németországban — egész irodalma van. Az esemény első fázisairól mi is olvashattunk a Máriapócsi Virágoskert s néhány napilap hasábjain. A repülőgép és rádió századában még a felvilágosultság fényétől vakká t e t t embert is gondolkodóba ejtő tények színhelyévé lett ez a kis bajor falu. Egy egyszerű paraszt-
az akkor már elrabolt Ungváron. Akkor is az egész társadalom szeretete vette körül a főpásztort. Ungvár akkor P a p p Antal érsekben nemcsak a szeretve szeretett főpapját, hanem a hazájában hontalanná vált magyarság legkimagaslóbb lelki vezérét is látta, akinek minden ténykedése — mint azt egy szónok akkor leszögezte — a szeretetből fakad és akinek lelkéből vigasztalás és bátorítás áradt a szenvedő népek felé. Ma, 10 évvel az első papi jubileum után, a kiűzetés és a menekülés kálváriájának keserű emlékeit apostoli emelkedettséggel önmagába zárva áll közöttünk P a p p Antal érsek. Miskolc szeretettel fogadta falai közé a főpásztort, akit ez a szeretet három évi miskolci működése nyomán még liatványozottabb mértékben vesz körül. A névünnep előestéjén a miskolci gör. kath. egyház „Damaszkuszi Sz. János énekkara'' H o r n y á k Olga óvónő karnagy vezetése mellett szerenáddal tisztelte meg a főpásztort, közben pedig S c h i r i 11 a Sz. Andor t. kanonok, miskolci ker. esperes mondott üdvözlő beszédet.
l a p s z e m l e leány hatéves nehéz betegségeiből, vakságból, izomzsugorodásból, rothadó fekélyekből szinte máról holnapra kigyógyul s gyógyulását víziókban előre megtudja. Viziói közben olyan szavakat hall, melyeket utóbb szinte szószerűséggel találnak meg a csak nemrég szentté avatott Lisieux-i kis Teréz irataiban. A gyógyulások után azonban csodálatosan minden pénteken átszenvedi Krisztus egész szenvedéseit a fájdalmas rózsafüzérnek megfelelő öt periódusban. Soha nem hallott, nem is értett idegen szavakat, mondásokat hall, melyekben Németország első orientálistáinak egyike a Krisztuskorabeli köznyelvre, az arámeire ismer. Olvas a szivekben s több mint két év óta semmi mást nem vesz szájába a szentostyán kívül, mely I
24 azonban nyelvéről titokzatosan eltűnik, mielőtt lenyelhetné. Miiid olyan dolgok ezek, melyek előtt az emberi észnek meg kell állania s a tudománynak egyetlen kérdőjellé merednie. M a g y a r nyelven, a hírlapi közleményeken kívül, eddig egyetlen, nemrég megjelent műveeske foglalkozott e r e j télyes esettel: H o r v á t h Győző dr. <•. püspök cikke, mely a Jézus sz. Szíve Hírnökének hasábjain s külön füzetben is megjelent. N a g y hézagot tölt be teh á t dr. Nyisztor Zoltán e könyvecskéje. Nyisztor Zoltán dr. nemcsak alapos f o r r á s t a n u l m á n y o k a t végzett e téren, hanem a múlt év; őszén m a g a is ellátog a t o t t Konnersreuthba, l á t t a a stigmatizált leányt, beszélt vele és környezetével s mindenről a helyszinén szerzett értékes információkat. Könyve érdekesen í r j a le a leány egész életét s ama csodálatos eseményeket, melyeknek részesévé vált. A könyv címében beígért tudományos megvilágítást azonban csak részben adj a meg Nyisztor dr. könyve. Állásfoglalásával nem a k a r eléje vágni az Anyaszentegyház ítéletének s ezért a tudományos megvilágítás nem áll egyébből, mint a rejtélyes eseményekre vonatkozó vizsgálódások adatainak összefoglalásából, melyeknek elébe b o c s á t j a a dolog megérteséhez és »lbírálásához szükséges theológiai, lélektani és orvostudom á n y i alapismereteket, az olvasóra bízván a következtetések levonását. A Szent István T á r s u l a t külsőleg is igen csinosan állította ki a kis 130 oldalas könyvecskét, melyet p a p és világi, t a n u l t és tanulatlan egyformán haszonnal f o r g a t h a t . (K) * U j tankönyveink. J a n u á r elején a F r a n k l i n Társulat jóvoltából három ú j t a n k ö n y v ü n k jelent meg. Mátyás József debreceni k á n t o r t a n í t ó F ö l d r a j z á n a k két kötete az elemi iskolák IV., illetve V — V I . osztályai számára — és a Szémán—Tóth—Reskó olvasókönyv III. osztályos kötete.
Gör. Kat. Lelkipásztor M á t y á s „ F ö l d r a j z a " gondosan készült szép munka, melynél a szakavatott írót a n í t ó és jeles bírálója e g y a r á n t megm u t a t t á k , hogy nemcsák lelkesedéssel, hanem megfelelő készültséggel és magas pedagógiai érzékkel is rendelkeznek. A I I I . osztályosok olvasókönyve is elsőrendű tankönyv, b á r némi simítani való m a r a d t a m i h a m a r r a remélt ú j kiadás számára. Dr. Szémán I s t v á n cikkei szertartásnévelő erejükkel, Bányay .lenő nagyprépost olvasmányai, mint jellemképző eszközök kiválóan sorakoznak Reskó, Tóth István s mások olvasmányaihoz. Egyébként ez a könyv is a róni. katli iskolák részére készülő' Kocsán—Lányi-féle olvasókönyv kitűnő anyagának fölhasználásával készült s a 11. osztályéhoz hasonló csinos, előkélő kiállításban jelent meg. A könyvet dúsan ékesítő képek, rajzok és fejlécek Kozma Margit, Márton L a j o s és művész h i t t e s t v é r ü n k : P e t r a sóvszky Emmánr.el avatott r a j z ó n j á t dicsérik, s művészi szempontból is abszolút értékek. Petrasóvszkynak Rubenescu J ú d á s legendájához r a j z o l t képe, nemkülönben Szent Györgye, külön is kiemelést érdemelnek. A könyvet mindkét főhatóságunk jóváhagyta. * Gyóntatok figyelmébe. A gyónás hoz szükséges b á n a t felindítási módját mesteri módon m u t a t j a be G á b r i e l Antalnak egy elbeszélése, melyet a Máriapócsi Virágoskert márciusi f ü z e t e f o g közölni. A füzetekből a kiadóhivatal egyenként való elárusítás céljából mindenkinek szívesen megküldi a kív á n t példányszámot, ki azt f e b r u á r 25-ig levelezőlapon jelzi a kiadóhivatalnál, Máriapócs, Sz. Bazil r. kolostor. — A l a p példányonkénti ára 40 f. Egész évre előfizetés 4 pengő.
Nyomafolt a Magyar Jövő r.*t. könyvnyomdájában Miskolc. —• Igazgató : ifj. Ludvig István.
3 nagy aranyérmet 1
bronzérmet és
elismerő 1oklevelet
TŰZBIZTOSÍTÁSOKAT a lelkész urak ingóságaira és in* gatlanaira is az egyházi díj* tételek mellett fogad el a Hazai Á l t a l á n o s B i z t o s í t ó r.*t. főügynöksége •
A \ j
ítélt meg az 1928. évi kézműves* ipari kiállítás bírálóbizottsága az
ECCLESIA RT
BUDAPEST, IV., VÁCI-UTCA 5 9
által kiállítóit tárgyakra.
Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 5. szám.
OBERBAUER A. UTÓDA Magyarország legrégibb miseruhák, egyházi szerek, zászló, oltárépitő és templom berendező v á l l a l a t a BUDAPEST, IV.,VÁCI*U.41. Telefon Aut: 833-44. Alapítási é v : 1863.
Vállalja oltárok, ikonosztázok, fe* Ionok, kelyhek stb. elkészítését és restaurálását. —< Költségvetés* sel, tervekkel és mintaküldemény* nyel dijtaianul szolgál.
I"
1
fAz özvegyi
nyugdíj \
g 1
még mindig nem olyan, hogy aggódás nélkül hajthatná fejét siri álomra a pap, kit az Ur elszólít s nem tesz fölöslegessé egy előnyös
I
ÉLETBIZTOSÍTÁST
I
=
ü
Ha családja javát biztosítani akarja, még ma kérjen prospektust a nyugdíj intézetünket is támogató
| HAZAI
ÁLTALÁNOS
BIZTOSÍTÓ
j
1 Részvénytársaság főügynökségétől Nyíregyháza, Vay Adám-u. 5. ] ^/illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllH
llllllllllllllllllllllllíí
Ér
~
| Csak akkor vezessen be uj olvasókönyvet, | ha már átlapozta dr. S z é m á n I s t v á n — T ó t h I s t v á n — R e s k ó J á n o s - f é l e
| Görög Katholikus Olvasókönyv | II. és III. osztályú köteteit. M A görög katholikus olvasókönyv-sorozat II. és III. osztályú köteteinek kinyomatását a g Ü hajdudorogegyházmegyei főhatóság 482—1928. szám alatt, az apostoli adminisztrafura ¡g Ü 459—1928. sz. alatt engedélyezte. — A díszes kiállításban, sok képpel megjelent s g emellett olcsó olvasókönyv mutatványpéldányát minden iskolának megküldjük.
1
A IV. osztályú kötet az 1929—30. tanévre kellő időben elkészül.
Ü Közkedvelt kiadványunk: H Angyal János—Fekete József—Qalla Endre : ÁBC é s Olvasókönyv az elemi iskolák I. osztálya számára. (Módszeres utmutatás díjtalanul kapható.)
g
R é s z l e t e s tankönyvjegyzékkel szolgál a
FRANKLIN TÁRSULAT Magyar Irodalmi Intézet Budapest, IV., Egyetem-u. 4. %fllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllM Nyomatolt a Magyar Jövő könyvnyomdájában Miskolc, Hunyadi«utca 13. Igazgató : ifj. Ludvig István.
|