ííí. évfolyam, 1923.
13. szám.
Nyíregyháza, április i.
Görögkatholikus Tudósító A Magyar Görögkatholikusok Országos S z ö v e t s é g é n e k hivatalos közlönye. Főszerkesztő: Dr. VASZKÓ ENDRE.
Felelős szerkesztő:
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
KOZMA
Nyíregyháza, Szabolcs-utca 20.
Előfizetési áras Negyedévre
JÁNOS. Hirdetések hasábmilimétere .
Feltámadunk ? Krisztus, az emberiség nagy tanítómestere, a föld porától szabadító, az örökéletre megváltó, a napkelet országában áztatta ártatlanul kiontott vérével a földet s e drága vértől áztatott föld termelte, keltette életre az Egyház legelső hajtásait, a fehér virággal, s az erényekkel, piros gyümölccsel: a vértanúi hitvallással teli ágakat, melyek szépségének, nagyságának, fenségének hire és tudata, illata és fénye, áradt a közelebbi keletre s oly kertészek által, mint szent Péter és szent Pál plántáltatott át a nyugatra is. A távol keleten viruló ősi fa — pazarul öntözve hitvalló-vérrel, hatalmas ágakat hozott. Árnyékában piheni Pannóniáig, fel a hideg északi pólusig mindenki, aki fáradt, minden, ki terhelt volt, árnyékában keresett enyhet, üdülést a világ, az élet terhétől roskadozó. A virágvasárnap minden pompája, a hozsánnák minden lelkesedése, a ruhájokat levetők s a Mester elé teritők minden áldozatos szeretete élt újra az Egyház legősibb á g á b a n : a Napkelet egyházában! Keleti egyházunk első ezer éve, az évezredig tartó virágvasárnap elmúlt, nagypén tekre, nagyszombatba hajolt. Nemcsak a római Pilátusok kiáltják a ^feszítsd meg«-et, de önfiai, választottai, nagy ősök méltatlan utódai szintén. Kétezer évvel ezelőtt az akkori tudósok, az akkori bölcsek, az akkori farizeusok azt hitték, hogy az igazságot térben és időben mérni lehet. Azt hitték, hogy a végtelent befogadhatja a véges. Azt hitték, hogy az erőtlen legyőzheti az erőst. Azt hitték, hogy a
Tavaszi és nyári divatelpők nagy választékban érkeztek a Myirogyháza,
Zrínyi
300 K 30 K 5K
vak jobban láthat, mint a látó. Azt hitték, hogy a halál hatalmasabb az életnél, a kezdetnélküli, a végnélküli éleinél. És azt hitték, hogy ha Krisztus emberi teste, az anyag, hatalmunkba kerül, akkor megölik vele és benne azt is, amj isteni, azt, ami maga az Isten: a lelket. És a virágvasárnapi pálmaágak elhervadtak, a lelkesedő arcok eltorzultak s a diadalmas hozsánnák helyett gyilkos ^feszítsd meg«-eket zengett a szerencsétlen, félrevezetett nép. Keresztre szegezték, sirba tették az Életet, de az Élet, ép azért, mert az Élet volt, kitört a sírból a húsvéti hajnal ragyogó fénye, a húsvéti napfény rügybontó, életet fakasztó ereje túlszárnyalta a nagypéntek minden sötétét. A virágok allelujáí csilingeltek, az ég madarai örömet énekeltek, a kenethozó aszszonyok könnyektől elhomályosult szemében diadalmas fény gyúlt ki, a Megfeszített Anyának szivéből tűnik a mérhetetlen fájdalom s helyét túláradó öröm foglalta el, rendülnek a szivek, gyúlnak a szemek, győzött az Élet, feltámadt Krisztus! Húsvét van. A diadalmas ünnep. Minden és mindenki^ ünnepel. Csupa fény, csupa öröm minden. És most, mikor a természet ujjong, mikor fehérbe öltöznek a lelkek, mikor örömre, vigadozásra hivnak ősi himnuszaink, miért nem lehet nekünk is, az ősi egyház megnehezedett szivü, kisirt szemű virrasztóinak, az ezeréves magyar keleti egyház keserű ébresztgetőinek is örülni ? Miért kell nekünk ma is, mikor lelkünk túlárad azon boldog tudattal, hogy nekünk és miattunk feltámadott Krisztus, miért kell nekünk ma is csak könnyesen örülnünk ? Miért szakad fel belőlünk ma is remegve az ima, mi-
Hungária Cipőáruházba
H o n a u t o a §. s z .
I n t e r u r b á n t e l e f o n 195. s z .
Nagy r a k t á r : Női és férfi utcai-, estélyi és sportcipőkben, rászoncipök, gyermekcipők és börszandálok minden nagyságban. Harisnyák, sport lálbszárliarisnyák, gyermekzoknik az összes eigőg inckben.
Görogkathohkus Tudósító kor az angyali harsonák oly bátran és diadalmasan zengenek; miért is kell nekünk ma is meglátni, hogy bizony az ősi ünneplő ruhák sehol nincsenek és mi, ujjongva ünneplők rongyokban járunk; miért kell nekünk tudnunk ma is, hogy sok a szomjas, ki nem találja a forrást s kevés jó munkás, ki ahhoz irányit; miért kell nekünk ma is észrevenni, hogy a mi fánk, az ősi, egykor oly hatalmas, mindennel dacoló f a : a keleti egyház, ma oly szegényes ágakat hajt s miért kell nekünk mára is, húsvétra is megtartani a nagypénteki, nagyszombati könnyeket? Mert mi ünneprontók vagyunk! Pillanatra nem tudjuk és nem is akarjuk szemünket levenni a diadalmas múltról s mindég szemünk előtt áll a sivár jelen. A viruló oázis, melyet a második ezredév forró, perzselő szele felégetett s mely Szaharában egyik legkietlenebb. ép az a talaj, melyen keserű életünket, csalódásokkal telt küzdelmünket végig harcolni rendeltetett. Virágvasárnapunk volt. Nagypéntekünk van, de lesz-e már egyszer hnsvétunk, feltámadunk ? Egyházunk fiainak tévelygő milliói belátják, észreveszik-e már egyszer, hogy romlott vizű kutakat ástak maguknak? Belátják-e, hogy az élőviz azon sziklából fakad, melynek neve Péter? És azok, kiknek szomját oltja az élőviz, tudnak-e már egyszer oly irgalmasok lenni, hogy a mérges vizet, testvéreiknek megmutatva, a maguk éltető forrásához hivják őket? Vájjon az igaz Egyházban élő keleti szertartású testvérek tudatára jut-
TÁRCA.
nak-e már egyszer, hogy az egyik fiu még ma is tékozol, rossz utakra tévedt s vájjon lesznek-e, kik krisztusi irgalommal, a feltámadott szeretetével keresésünkre indulnak, nem tizen, nem húszan a milliók után, de ezren és ezren ? S igy megérjük-e, hogy egykor feltámadunk, hogy feltámad az ősi keleti egyház a régi fényben, a régi dicsőségben ? És ebben az oly kietlen magyar siva tagban, feltámad-e egyszer már az élet ? Istenem, mily szivet tépő látvány ma az a fa, a magyar egyház fája. Nem él, csak ma még: van. De ki bir-e ez, mikor alig van rajta zöldelő ág, ki bir-e ez egy kisebbfajta vihart? Hisz' pattan, pattan itt-ott életerő, — itt Szeged, ott Miskolcz, amott Budapest, itt Gyulaj, ott megint más, — van nem három, nem négy, de ez még nem a mindennel dacoló élet! Ezek igy, elszigetelve, nem hozhatnak gyümölcsöt, ahhoz az kell, hogy az egész, ez a megmaradt, ez az országcsonkitóktól meghagyott fa, lombokba fakadjon, hogy üdesége felvjditsa a szivet, hogy e mai pusztitó forróságban izzadó munkás látásától uj erőt kapjon, hogy biztathassa a remény, hogy egykor egy dúsan hajtó, mindennel dacoló, egészséges gyümölcsöket hozó fa alatt pihenheti ki azt a fáradtságot,, melyben erejét ép arra áldozta, hogy ezen, oly nagy főpapok által, mint sz. Cyrill és Methód megszentelt földön soha-soha ki ne vesszen az a fa, melyet ők ültettek ide. Feltámad-e már egyszer itt, e szomorú földön a lelkekben szunnyadozó erő, a sziSzent elédbe küldte a fohászát Esdve, kérve, bizva a magyar. Gyúlt egén a béke fényes napja, Elűzve a vészes felleget. Neked mondta győzelmi imáját, Örömhimnuszt énekelt neked.
Örök Isién . . .*/ Örök Isten kinek e föld népe Félve, hittel térdet, fejet hajt; Ki egy szóddal alkotád a Mindent S egy szavadra dől ez össze majd. Tekints reánk a magas egekből, Nagy kegyelmed tőlünk meg ne vond. E szegény nép oly sok vészt kiáltott . . . Szánd meg Isten, szánd meg ezt a hont!
Most e nép a kálváriát járja . . . Verd meg Isten az ellen hadát! Nagy veszélyben a Te magyar néped, Hozzád sóhajt könyörgő imát: A Te néped legyőzte a gazság, Hozzád kiált a mélységből fel: Add vissza a szeretett hazánkat, A Te néped nem bukhatik el . . . Nagy
Ezer éve számtalan veszély közt Él ez a nép küzdve-küzdve itt. Bajban tőled el nem tántorodott S ha dicső volt, csak te benned hitt. A magyar nép a te nagy neveddel Küzdte át a viharvészes kort, Óh mennyiszer tört reá az ellen S ült felette győzedelmi-tort . . .
Miklós.
Veronika kendője.
Vészes felleg tornyosult az égen, Dult felette vészes zivatar; *) Mutatvány a szerzőnek most megjelent: CSEPPEK cimii versfüzetéből.
á p r i i s í.
KÖNY-
Irta: Tartaliyné S. Ilona. Setétedett. A pitvarból tűzlobogás áradt az udvarra s pirított hagynia szaga érzett, Láng Pista, a szolgalegény most lépett ki az ajtón s a kapu felé tartott. Vállán görbe bot, azon lógott egy kis batyu. Kalapja félrecsapva. Szűcs Veron éppen a kapuhoz ért. ~
1923. április 1.
Görögkatholikus Tudósító
vekben eltemetett szeretet? S feltámadásuk nyomán felébred-e végre a ma oly ritkán jelentkező, annyira elhallgattatott lelkiismeret? Megszólal-e már egyszer s ha megszólal, visz-e már abba a harcba, melybe oly vágyóan, oly szeretettel várják, mert e táborban szükség van mindenkire, ki tud és akar harcolni a Feitámadoitért, a Feltámadott dicsőségéért, az Egyházért, a ma oly terméketlen keleti egyházért s ennek elsősorban — hála Istennek — Péter hajójában az üdvösség felé haladó magyar á g á é r t ? Felnyilnak-e a szemek, hogy lásák azt, amit süket fülük dacára a sikongó harangszavaknak, nem akarnak meghallani, hogy ha tovább is ez uton: a tétlenség, a megalkuvás, a féltékenykedés, a meddő kritika, az álom utján haladunk, akkor oly mélységekbe zuhanunk, melyekben a legrutabb, a legdicstelenebb pusztulás van ? Es ezeket látva, megmozdul-e az a kar, melynek a hit, az igazi, a tevékeny hit ad erőt, megmozdul-e végre m u n k á r a ? A felébredt szeretet tevékeny, áldozatos lesz-e, mely megtudja szánni nemcsak a fizikaiakat nélkülöző emberi testet, de a mindent nélkülöző Egyházat is s fog-e adni e tevékeny szeretet abból, mit Isten adott ? Kérdések, melyekre feleletet adni oly nehéz. Fájó szivünkkel a Feltámadotthoz fordulunk, sőt kérjük, hogy engedje, adja meg, hogy mi is, oly árvák, oly szegények, ezeréve nagypénteket szenvedők, ezeréve a nagyszombati sirban fekvők, mi is elérjük a hus-. vétót. Tudjuk, hogy a Feltámadott önmagára mutat, önmagában mutatja, hogy a halál nem — Aggyon Isten! — mondta. — Szerbusz Zúzám! — Zúzád a förgeteg! Hová mensz így felpakolózva? — Vásárra. — Ilyenkor? Oszt mit árulsz? — Magamat — Ne kötőggy mán vélem! Mondd meg igaz lelkedre, hogy hová mensz? — A fiu a kapuhoz ér. Csinos szál legény s az öltözete is rendes. — Tudod Veron, nem tud mán nékem a falu kenyeret adni, — mondta elkomolyodva s a leány mellé szegődve együtt haladtak. — Nincs becsületem a gazdám előtt, amióta az a két rossz malac elveszett az ólbul, pedig a jó Isten a megmondhatója, hogy nem vagyok részes benne. Nem vagyok én zsivány, még az apám se vót, Isten nyugosztalja! Igaz á! Tülled meg nem is kérdeztem, hogy hova mensz! — — A patikába. Beteg az anyám, én se tudok dógozni, még annyit se, hogy az árenda kiteljen. Az öreg Juli néni meg majd kinéz a házbul. De mondd mán, hogy hova mensz, hátha majd én is arra veszem utam?
9
lehet úrrá az életen, a diadalmas életen, azon az életen, amelyet ő is élt s az ő életének magunkban való újraélése a feltámadáshoz vezet. S igy újra önmagunkhoz kell fordulni s újra csak kérdeznünk, hogy akarjuk-e, tudjuk-e Krisztus életét élni? Engedjük-e, hogy Krisztus legyen ur felettünk és benn ü n k ? Fellángol e bennünk az a hit, melyet ő hozott a földre, életre kelnek-e azok a tanítások, melyeket ő vérével pecsételt meg, otthont talál-e bennünk parányija annak a szeretetnek, mellyel ő szeretett? életünket arra az apostoli útra visszük-e, melyet ő élt ? Krisztus utja a feltámadás. Rátérünk-e végre arra az útra, hogy megszűnhessen már egyszer örökös hiába elsirt, panasz szavunk? Lesz-e egyszer oly husvétunk, mikor lelkiismeretünk nem ünneprontást diktál, de mikor mi is csak Alleluját zenghetünk? Feltámadunk? G. K.
Misszió ügyünk. Méltóztassék megengedni, hogy a ,Görögkatholikus Tudósító' 1 11-ik számának vezércikkéhez néhány megjegyzést tegyek az e. m, papi misszió egyesületet illetőleg. Szerkesztő ur ugy látszik, elkeseredett, hogy ugy mondjam, pesszimista, néhány papnak passzív magatartása miatt. Ez azt hiszem, fölösleges még akkor is, ha a lelkesek buzgóságára néhányak deprimáló hatással is vannak. A cél a legszentebb, az Ur kegyelmeivel mel— Pestre megyek, Veronka. Tiz órakor indu! felfelé a hajó. A patika elé értek, a legény elköszönt: — Isten vezéreljen, — mondta a leány — ha én is odajutnék, ki tudja, találkozunk-e ? Nagyon nagy város az, azt mondják. A leány visszanézett a patika ajtóból. Olyan formát érzett, mintha kiáltania kellene a legény után: várj, én is megyek! De nem. Otthon a beteg, láztól fölsebzett szájú szegény öreg anyja az orvosságot várja. Egészen hervadttá törte a gondolat, hogy mi is lesz, hogy is lesz? Neki sem ád ezután kenyeret a falu, ha meghal az anyja. Most is hogy lihegett, hogy fuldoklott, ahogy eljött hazulról. Mind gyorsabbá tette lépteit, hogy hamar, hogy elég korán érjen, mert hátha . . . Istenem! . . . Felpislanó viaszgyertyák fénye kisértett előtte és anyja mozdulatlan kihűlt kezei, bezárt szemei. Ahogy hazaért, nem nézett be az ablakon, de mégis észrevette az odabenn sürgölődő aszszonyok árnyékait.
4
Görögkatholikus Tudósító
lette éli, a zászló vivők vallhatják a XVII. zsoltárral: „Az én Istenemben bizva, keresztiilug rom a falakat." Hogy egyházmegyénkben m>ssziók íaríása égetően szükséges, seníd sem vonhatja kétségbe. Szükséges az minden időben. Szükséges a lelki élet virágzásának tetőfokán, mint „via unitivá", hogy a kegyelmi élet intenzivebb legyen, hogy Krisztus megváltói segítségének gazdag eszközeit minél erőáebben hozzáforrassza a buzgó szívekhez. Ezerszer szükségesebb, égetőbb napjainkban, melyben oly sok az elfásult sziv, mely ben a durva materializmus oly mélyre züllesztette a keresztény ideálok tiszteletét s a gyakorlati keresztény élet értékelését. Kétségtelen, hogy a kegyelmi élet fönséges paradicsomkerijébe a „via unitivá" ra 1 ) vezetni a lelkeket, a lelkigyakorlat (misszió) a leghathatósabb eszköz. Minő eszközöket használ a lelkigyakorlat? Rávezet a „via purgativá"-r&2), mely a keresztény élet céljainak bemutatása, a hívek öntudatra való ébreszíésze : honnan jövök ? hová megyek ? melyet követ a „via illuminativa" 3), az-aszketikus élet bemutatása, a bűnös ember leküzdésének iskolája. Mily megmérhetetlen erő rejlik ebben ? E két ut vezet a kegyelmi élethez, az Istennel való egyesüléshez, a „via unitivá*-hoz. És ezt a misszió, a papi hivatás lényege eredményezi, melynek szükségességét hivatásos, lelki-életet élő pap nem vonhatja kétségbe ! *) Egyesülés útja. ) A megtisztulás útja. 3 ) Megvilágosítás útja.
2
A halál nehéz, dermesztő hidegsége terpeszkedett a kis szobára, * Veronkát is felvitte a hajó. Egy gyárban kapott alkalmazást s eleinte nagyokat bámult a förtelmesen zugó gépeken, melyek őrült gyorsasággal végezték munkájukat, mintha csak a „ma" lenne számunkra s egyszerre akarnák kiadni életük erejét. Szorgalmas és ügyes volt, a munkavezető gyakran megdicsérte s megsimogatta piruló orcáját, melyen még rajta volt a falu szine. Lakást és ebédet egy asszony adott neki, vacsorát ő maga vett s csipegetve ette egy sétatér padján. Ott nézte a gyermekek játékát hosszú nyári alkonyatkor. Labdáztak és karikát kergettek. Néha valami furcsa hasonlóság érzése mozdult meg benne a karika és ő közte, ilyen körbenforgó, egyformán mozgó játékszere ő a gyárnak, őt is más irányítja, kényszeríti egyforma tempóban tevékenykedni. A gyár 1 Füstös, piszkos, robotoló szörny! Ugy hivta vissza a falu, mindennap jobban égtek szemében kis muskátlis ablakok piros virágai; a templom, a harang, a mező, a nóta!
1922. április 1.
Krisztus a papi ordóban láthatatlan koronával ékesiti homlokunkat; azonban a korona nemcsak királyi disz, hanern királyi kötelességek is járulnak hozzá, első helyen a misszió 1 Egyesek passiv magatartása nem ad okot a csüggedésre. Egy lelkes, buzgó, szépszámú gárda abszolút bizonyossággal alakul s így a valóság stádiumába lép a terv-, amit egy néhány latin egyházmegye — bár vannak szerzetese k, — már évtizedekkel ezelőtt meg is valósított. A missziók tartását kötelezővé lehet tenni minden hitközségre. Ez ellen egy pap sem tiltakozhatik. Naivság azt állítani, hogy a misszió tartása a lelkész tekintélyének rovására menne s naivság minden ellene felhozható ok. Contra factum non valet argumentum. 1 ) Kiváló intézetek spirituálisa aszketikus élete, nagy tudománya melleit is — rendszerint — mást hív lelkigyakorlatot tartani s nem féltékeny tekintélyére s nem is lehet senki, legfeljebb az, akinek kevés van. A változatosság gyönyörködés; nagyobb az érdeklődés az „uj" iránt s a missziót tartó papokat rendkívüli jelenségnek tartja a hitközség. Féltékenységről szó sem lehet épen a rendkívüliség miatt, ami természetesen szükséges vonzó erő. A papok nehéz anyagi helyze'e sem lehet mentség. Ha a lelkész szegény, bizonyára akad-egy-egy család, mely három-négy napra örömmel vendégül lát egy papot, sőt kitüntetésnek veszi,2) ') Tényekkel szemben nincs érvelés. ) Az eddigi misszióknál a hivek minden felszólítás nélkül önként osztották meg a misszióval járó anyagi terheket. ' Szerk. 3
Milyen jó lenne újra fogócskát játszani vasárnap délután és a kis kapuban ülni! Nem volt kedve visszamenni a gyárba, sem a hetenkint fizetett kis rossz vacokba, ahhoz a csúnya, szürke arcú idegen asszonyhoz. Tegnap is a gyárban . . . egy idegen munkás közeledett feléje, átölelte s nevetve tolta arcát az övéhez. Eltépte magát tőle, elfordult, de mégis undorító szagot érzett; talán a piszkos szavak voltak rosszszaguak, melyeket hozzá intézett. Megborzadt a gondolataitól, fázósan felocsúdott és észrevette hogy egyedül van. A gyermekek „hazamentek". Haza! Egyszerű kis lelke fájós melegséget érzett erre a szóra; milyen jó lenne, ha ő is „hazamehetne". Elérzékenyedett és lassan hullani kezdtek a könnyei. Elővette kis zsebkendőjét — még az anyja vette egy nagyvásáron, kis piros ház volt rajta, mely előtt kék kakas kukorékolt — ebbe törülgette könnyeit s vörösre dörzsölte a szemét. Aztán abba hagyta a sirást és sokáig nézett maga elé mereven, mindenről megfeledkezetten, ami most van. Végül gépiesen megindult a villámvilágos uton.
1923. április 1.
9
Görögkatholikus Tudósító
Az e. m misszió egyesület megszervezésének minden jó papnak örvendenie keli, hiszen ennek tartásával nyújtja híveinek a legdrágább kincseket. Már pedig az élet boldogsága főleg a iőtevések nagyságában merül ki, melyet másokkal gyakorlunk. A jó pásztor szivén viseli híveinek helyzetét. Napjainkban azonban legfőbb nyomor a lelki nyomor s a lelkek vágyakoznak is a szabadulás, a fölemelkedés, a bensőség után. Jele ennek a misztikus irodalom föilendüiése. Az elmúlt szomorú emlékű évek eseményei mély szakadékokat vont a társadalom világnézetében ; aranyhidakat kell tehát építenünk, hogy zavartalanul haladhasson igazi célja s boldogsága feié. Kötelességünk a leghathatósabb eszközöket használni a leikek megmentésére. A misszió az az emelőrud, mely a lelkeket arra a piedesztálra emeli, melyen összeforrhatnak Istennel. Az e. m. misszió egyesület a lélekmentés munkája mellett nemzetmentő hivatást is vég'íz. Korunkban kevés van a lelkekben Istenből, a kereszténységből, mert hiányzik a szivekből a szeretet. A gyűlölet, ellenségeskedés lángja iobog az emberiség felett, egyik nemzet tüzes nyelveket öltöget a másikra. Az egyes nemzet tűzhányó kráter, mely a lávát szomszédjaira szórja, közben azonban maga is elég. A missziókkal visszaültetjük a kopár szivek sivár talajába a szeretetet, mely egységessé, erőssé és ellentállóvá tesz, E lesz a kemény páncél, melyen megtörik szomszédaink égető lávája, ez lesz a gyógyszer, mely konzervál bennünket a belső pusztulástól, uj életet teremt, meiy után annyira A Duna partjához ért. Átment a hajóállomáshoz vezető hidon, lenézett róla a mélységbe, ahol egy-egy eltévedt fényvillanás vibrált a kereszíül-kasul húzódó síneken. Ott vasúti kocsik álldogáltak, mint megannyi fekete szörnyeteg, melyből kitépték az életet. Dobogó szívvel nézte s ugy érezte, hogy innen már vissza nem vezet ut, hogy ő is ott fog feküdni feketén és hangtalanul a mélységben, kitépett lélekkel és bezárt szemmel, vagy a hajó . . ó, a hajó, a falu . . Kényszeredett, lassú lépésekkel indult meg újra. Lement a hajó-állomáshoz s a világosság meiiett, hol a jegyeket adják, elsurrant, mint a tolvaj Sehol egy lélek, messze még az indulás ideje, talán csak hajnalban. S küiömben i s . . . pénz nincsen nála . . . és hova is menne ? . . . Kihez? . . . Fáradságot érzett. Talán éhséget is. Leült a Duna lépcsőjére. Befúrta pillantását a viz hullámzó tömegébe hátha csakugyan ott lakik a tündér s meglesheti, kinek a nagyvizek mélyén van a palotája. Érdeklődve nézte azután, mint paskolja egyik hullám a másik hátát s dobja, kénysze-
áhitozunk. „Die Liebe ist das letzte W o r t V ) A misszió egyesület megalakulásában, egyházmegyénk fejlődésének egyik lendítő kerekéten bizalommal remélünk, Sebetia István.
GÖR. KATH, TUDÓSÍTÓ = A miskolczi „szt. László" kongreg á c i ó d i s z g y ű l é s e . A kongreganisták egyik főfeladata, hogy a hitet, az erényes életet ne csak a maguk körében ápolják, de kifelé is erősítve, az evangelium szelleme szerinti életet másokkal is megkedveltessék. Ezt a célt tartva szem előtt, D e m k ó Sándor gimn, hitoktató vezetése alatt álló „szt. László" kongregáció március 14-ikén a kath. főgimnázium kápolna-termében díszgyűlést tartott, amely alkalomra a társkongregációk is hivatalosak voltak A gyűlésen megjelent Villányi Andor, az intézet igazgatója, kit Schirilia Andor e s p e r e s melegen üdvözölt, A lelkes és b u z g ó imával megnyitott gyűlés elején Schiri'Ia László VIII. o. t. prae. fectus köszöntötte a megjelenteket. M a j d Gyulai Jenő II. o. t. elszavalta ügyes készültséggel az „Imádság c. költeményt, T a m a s k ó Gyula VI. é. t. felolvasta „A jellem és a k a ratról szóló dolgozatát, amely fordulatos, tartalmas és szellemes, a diákéletből vett pélA szeretet a legvégső szó.
riti vad gyorsasággal haladni ismeretlen cél felé. Szemével követte utjukat, de megzavarta a vonat, mely duruzsoló zúgással rohant végig a vasúti hidon, rózsaszín füstöt fújva az éjszakába s ezer tűzcsillagot szórva, melyek — mint haldokló szentjánosbogárkák — omlottak a hullámok örvényébe. Veronka akaratlanul mind lejjebb csúszott a lépcsőn s tágranyilt szemmel bámulta az esti Dunapart csodáját, mint valami mesés panorámát. A hosszú lámpasor — mint repkény, mely tűzvirágot nyit — futott végig a partokon és a tűzvirágok képe ott úszott szikrázva elmosídva a hullámokon, vagy talán a tündérek játszanak a tűzvirágok égő szirmaival. Elfáradt a nézésben, lehajtotta hát a fejét a két kezére s apró semmiségek jutottak eszébe, melyek észrevétlenül és simogató gondossággal vezették gondtalan álomba. Elaludt s a viz sodra majdnem a lábát mosta. Ezalatt egy férfi ment végig a hidon. Ő is lenézett a mélybe, de csak ugy, szokásból s azonnal tovább indult fütyörészve és levett kalappal. Két lépcsőt ugorva haladt le a lépcsőn, mely a hajóállomáshoz vezetett. Erős, vállas-
6
Görögkatholikus Tudósító
dákkal megvilágítva, tanulságos szórakozást nyújtott a jelenlevőknek. Rojkovich Gábor VIII. o. t. a „Fehér fátyol legendája" c. költeményt nagy tetszést aratva szavalta el. A következő szám a diákénekkar szereplése volt. Különböző miseénekeket adtak elő, négy hangra letéve, Sassy Csabáné zeneiskolai tanárnő vezényletével- Itt meggyőződhetett min denki szertartásos énekünk szépségérői. Maid apologetikus vitatkozásokra került a sor, különböző aktuális kérdéseket érintve. A gyűlést Demkó Sándor hitoktató beszéde zárta, amelyben lelkes szavakkal a boldogságos Szűz Mária lelkének szépségét állítva a kongreganisták szemei elé, választott .Példaképünk" erényeit kiemelve, annak követésére buzdította a kongreganistákat A gyűiés tartalmas, lelkes volta mindenkit meggyőzhetett kongregációnk öntudatos, életképes vezetéséről és munkálkodásáról. «=> Hsjdudorogon is misszió lesz Hogy maga a lelkészkedő papság és a nép a is mennyire érzi a lelki felujulás, missziótartás szükségét, annak ujabban számos jele mutatkozik. Mint értesülünk Hajdudorog is missiót akar akar tartani. Dorogon nem ez az első, mert ezelőtt mintegy másfél évtizeddel már végbement egy jól rendezett s eredményes gör. kath. missió. Az ujabban tervezett missiót Újhelyi Andor tb. kanonok, parochus a mult nagyböjt közepére tervezte, meghiúsította azonban tervét az a körülmény, hogy Melles kanonok, kit a dorogi egyház vezetősége missiótartásra felkért, ugyanakkorra már Nyirf
érfi volt, a gázláng napbarnított arcába világított. Hirtelen lehajolt és fölemelt valamit. Megnézte. Kis vásári zsebkendő volt piros házzal és kék kakassal. — Már megint valami fehérnép bolondult meg! Tegnap egy uri dáma selyem napernyője és cifra kalapja, ma meg ez a rongy! — dohogta keményen, mintha nagyon rossz szive lenne, de azért rohant a parthoz. És rátalált Veronkára— Hisz ez alszik! — és vigyázva a karjára veite a leányt Az érezte, hogy viszik és jól esett neki. Talán a tündérek a hullámok hátán! Nem nyitotta ki a szemét s mikor a férfi a gázlánghoz ért vele, megnézte. Talán *em nagyobb érdeklődéssel, mint a zsebkendőt. Veronka kinyitotta a szemét: — Pista! Láng Pista! — és leugrott a karjaiból. A te kendőd ez Veronka? A tied? Nem ismertem meg. Sem téged. Veronka, te is a hajót nézed? Várod, amelyik haza vinne? Én is! Én is mindennap. Ugye csúffá lettem Veronka! Kormos, piszkos.
1922. április 1.
gyulajba volt Ígérkezve. A dorogi missió azonban igy sem marad el: a lehetőség sze rint a nyár, vagy legkésőbb az ősz folyamán meg lesz. Szivünk egész melegével örvendünk, hogy legnépesebb hitközségünk a lelki felüdülést keresők között az elsők közé sorakozik. == Amerikai adományok a gávai gk. egyház uj harangjaira. Kazsu János és Vascsák József 5—5 dollár, Szent György magyar egyház Youngstroon 3 dollár. Hornyák József és neje, Rozmán Laura, Román András és neje 2—2 dollár. Sztana Flóra, Takács József, Póczos János, Hutter Lajos, Eriik András és neje, Varga András, Király István és neje. Pietenyik János, Donga Mihály és neje, Sompiák Mihály és neje, Kosztyu Miklós, Kökörcsén János, Szőke Sándor 1 — 1 dollár. Vaskó Ferencné, Kriczó Jánosné, Balogh István, Kovács Mariska, Molnár Miháiy, Csépke Balázs, Kanáruj Albert, Varga György, Lengyel Péter, Kanalas András, Szatmári Károly né, Harsányi E., Bros Judirs, Csikós János, Vaskó József, Dézsi György és neje 50—50 cent. Asztalnok Sándor 30 cent, Lengyel Teréz, Kántor Dániel, Walyó Mihály, Leitner István, Fehér Miháiy, Pejkó Vincze, Bodnarik Pál, Tóth György, Lestyánszky Mihály, Riczu János, Turóczv József, Kéry Mihály'né, Lansitzer Károly, Fodor József, N N., N. N , Nikics János, Kurucz Mihály, Kerekes Mihály 25—25 cent. A derék gyűjtőknek Román András Ohio és Druga Mihály és neje Waron Ohio, hálás köszönet és Harajda József gávai gk. tanítónak, aki azt szervezte nagy elismerés. — Nem baj Pista. A munka szennye az! — De otthon a szenny is más! Nem füstszagú, de kenyér szagú. Én megyek, Veronka. Reggel megyek. Gyere te is! — Én nem mehetek. Senkim sincs . . . mondta a leány elszomorodva. — Nekem sincs senkim. De ha akar o d . . . Tegnap a Szegedi János nagyságos úrral tanálkoztam, oszt' beállok oda, oszt' eltartalak . . . akarod ? . . . Elveszlek. Veronka a kis piros házas, kék kakasos kendő szélét tépdeste. Az orcája is piros volt s a két szeme lesütve. — Miért nem szólsz, Veronka?! — Megyek . . . Veled megyek. Haza! — és könnyesen nézett föl a fiúra, aki visszaadja néki a falut. Megindultak vissza a hidon. A fiu a leány derekára tette a kezét: — Reggel indulunk, elhozod ide a cókmókodat. — El. — Oszt' nem jövünk vissz többé! Soha! — Soha! — mondta utána engedelmesen a leány.
1923. ápriiis 1.
Görögkaholikus Tudósító
Levél a Szerkesztőhöz. Vettük és adjuk a következő sorokat: A „Görögkatholikus Tudósító" március 25-iki számából jóleső érzéssel győződtünk meg arról a lángoló buzgalomról és lelkesedésről, mely egri hittestvéreink lelkében él. Megillette a mi grékus öntádatunkat is annak a tűznek a lángja, mely bátran nevezhető az egri, igazán maroknyi görögkathofikusság hithűségének és az ősi, görög szertartáshoz való ragaszkodásnak. Szívből örülünk hittestvéreink azon leleményes gondolatának, hogy hitoktatói állás szervezésével akarnak oda maguknak egy kis barátságos szigetet varázsolni. Lelkünk egész szeretetével kívánjuk, hogy siker koronázza ezirányu fáradpzásaikat, mint annak idején a nyirbátoriakét. Örömünk nyilvánítása és jókivánataink tolmácsolásakor azonban az igazság érdekében egy kis kötelességet is teljesítenünk kell. Rosszul értesültek hittestvéreiijk a nyírbátori állapotokról. 28, m o n d : huszonnyolc diák kedvéért a vallás- és közoktatásügyi minisztérium még nem engedélyezi a hitoktatói állás szervezését Bátorban sem, Egerben sem és sehol sem. Sokkal nagyobb tanulólétszám kell ahoz. És ez Nyírbátorban — csak a jobb értesülés kedvéért említem — megvan. A bátori állapotokra és — ha nem szerénytelenség mondanom — Nyírbátor fontosságára vessen világot az alábbi kimutatás: Az állami kezelés alatt álló nyírbátori róm. kath. főgimnáziumnak 52, (ötvenkettő) görög szertartású növendéke van. A községi polgári leányiskolába 12 (tizenkettő) g. kath. tanuló jár. Az állami eleminek 60 (hatvan) növendéke görög ritusu. Megjegyzem itt, hogy a róm kath. felekezeti elemi iskolának is van körül-belül 10 (tíz) görög növendéke. Az állami iparos és kereskedőtanonc iskola növendékei közül 50 (ötven) görög kath. Az állami gazdasági iskola, hol azonban a növendékek fele ma sincs beiskolázva, szintén kimutatott 12 (tizenkettő) gör. kath. növendéket. Tehát nem 28, 186 tanuló vallásoktatását végzi a nyírbátori hitoktató Adja az Isten, hogy rövid időn belül az egri hitoktató és hasonló adatokkal tudjon beszámolni. Mi örömmel fogjuk üdvözölni az uj testvért a Krisztusi szereret, béke és öröm csókjával.
7
ORSZÁG-VILÁG. Március 21-én volt négy esztendeje, hogy Károlyi tehetetlensége, árulása azoknak kezébe Juttatta a hatalmat, kik anyagiakban a legcsunyább önérdeket, szellemiekben az erkölcsi leromlást szolgálták. Szomorúan csodás dolog, hogy az évfordulón még mindig százak, sőt ezrek akadtak, kik a főváros utcáin végigvonulva a nemzetköziséget, a romlást, a kommünt éltették. Bizonyára nem ingyen... Az eddig leleplezett kommunista összeesküvések szálai még mindig a nemzetközi titkos forradalmi alaphoz vezetnek, mely részben összerabolt kincsekből, részben jóhiszemű félrevezetett munkásnép keserves filléreiből gyűlt Éppen ezért csak nagyon helyeselhető, ha az államhatalom statáriálisan is kész eljárni a rend és békebontók ellen, de még jobban helyeseinők, ha a társadalmi és gazdasági bajok forrását kutatná fel s gyökerében orvosolná a betegségeket. A politikai berkekben egyébiránt teljes csend uralkodik: beállott a húsvéti szünet. Mindazonáltal egymást kergető hirek keringenek közeli kormányváltságról. A gazdasági élet leromlását nagy részben a tőzsde okozza. Az a hihetetlen mértékű s a becsületnek nagyon is szélén járó spekuláció mely ott folyik valódi országos csapássá nőtte ki magát. Bud János közélelmezési miniszter hittestvérünk most erős kézzel nyul e darázsfészekbe s szigorú törvényekkel készül a tiszteség határai közé visszaszorítani. A külföld sem gazdag eseményekben. A német Ruhr vidék megszállásával kapcsolatban volt ugyan némi kis verekedés a francia országgyűlésen is. Korántsem akkora, minőt nálunk egy ellenzéki közbeszólás eredményez. A Wilson által annak idején szélnek bocsátott alapelvek nagyobb dicsőségére, a népek önrendelkezési jogát illetően fura a helyzet a világon. Az angol-ír viszály el sem ült, s már Romániában dúlnak heves küzdelmek a különböző nemzetiségek között, Lengyelországban pedig a lengyelek és ukránok ütik egymást nagy szeretettel.
Melyik a keserűbb c s a l ó d á s ? A hitetlen igy szól a buzgó hívőhöz: Óh, te jámbor keresztény, hogy fogód tudni azt elviselni, ha majd tapasztalni fogod, hogy a mennyország csak mese. A hivő erre igy felel : Azt én majdcsak elviselem valahogy: De te, kedves atheista, hogy fogod te azt elviEllenségeinket erősiti, aki nem csat- selni, ha majd azt tapasztalod, hogy bizony a pokol épenséggel nem mese! lakozik a MAGOSz zászlaja alá A vallást a papok találták ki, mondHiszek egy Istenben, hiszek egy hazában ják a szociálisták. Persze, a vasutat meg igen Hiszek egy isteni örök igazságban, valószínűleg a konduktorok vagy a mozdonyHiszek Magyarország feltámadásában. vezetők. Amilyen valószínű az egyik, olyan Ámen. a másik is.
Görögkatholikus Tudósító
8
1922. április 1.
Madách.
VASÁRNAP.
100 éves ünenepére.
1923. Április. 1
Húsvét, iézus Krisztus föltámadása. Egyházunk legfőbb ünnepe. A nagyböjt után a huseledeleket elsőbben is az Egyház áldásával élvezzük ma. (Pászkaszentelés.)
Vasárnap 2 Hétfő
Húsvét ünnepét az ősegyház egy héiig tartotta. Templomi szertartásainkban ma is igy van. Ma az apostolok közötti megjelenés emlékét tartjuk.
3
Húsvét 3-ik napján annak emlékét tartjuk, midőn Jézus feltámadása után az Emmauszba menő két tanítványnak jelent meg.
Kedd 4
Húsvéti Egyház, rancsolt ten nem
Szerda
szertartásainkat tovább folytatja az de a következő napok már nem paünnepek. A szentek tiszteletét e hévégezzük. Böjt nincs.
5 Csütörtök
Az ünn. szertartások folytatása. E héten a temetések is a feltámadásí szertartás rendjével végeztetnek, fényes ruhában, mert Krisztus feltámadása feletti örömünk minden földi gyászt eltávolít.
6
A kir. ajtó is nyitva áll egész héten át, mert Kr. feltámadása megnyitotta a mennyország ajtait.
7
A húsvéti szertartások vége. Mise után a kir ajtó bezáratik. Holnaptól a szentek tiszteletét ismét végezzük.
Péntek Szombat
NEVELÉSÜGY. - Legyen köztisztviselő a t a n i t ó ! A köztisztviselői sors a fölháboritó, sőt már a kacagásra ingerlő lehetetlen embertelenség megvalósulásaként él a köztudatban és méltán. El képzelhető tehát, milyen sorsa van a »magyar kultura napszámosának*, a néptanítónak, ha ezt a sorsot is még a magáénál jobbnak tudja és mint kívánalmat terjeszti sorsának intézője, a kormány elé. Az Aliami Tanitók Országos Egyesületének választmányi ülésén Budaváry László elnökletével foglalkoztak a tanitók megélhetésével A választmány azt kérte, hogy a tanítókat kezeljék állami tisztviselőképpen. A Blistára vonatkozólag kijelentették, hogy a rostálás már megtörtént, uj rostálást csak a tanitók egyesületének felügyeletével legyen szabad megtartani. A közgyűlés április 7-ikén lesz. H T e
A T L A N O K
vételének it eladásának közvetítését legelőnyösebben
végzi
HAGY I M R E
országos Hldblrtokrendezó bíróságtól engedélyezett kereskedelmi és Ingatlaa értékesítő I R O D A j A Nyírvíz palota.
NYÍREGYHÁZA) '"terarbán <•». 300.
Világ magány . . . magyar magány . . . haj ! Ki benne éltél — egykoron . . . A messzeségnek távlatából: Ünneplő, d szes fénybe von. Az élet: küzdés, harc és béke; Szenvedés, bánat és csapás . . . De mindet szivébe olvasztva Koszorús fővel áll -- Madách! Égig csap lelkünk ifjú lángja, Haj . . . előre rab magyarok . . . Ki én bennem hisz, — szól az Isten, — El nem bukik . . . él . . . és ragyog! De elestünk . . . szörnyű csapás! Köröttünk dúlnak a csaták . . . A hős apáknak törpe sarja: Ön-hona, szent-testébe vág! A század véres álma betelt; E csonka föld — egy temető . . . Kik egykor itt irtak — daloltak-. (Meg-megzörren a szemfedő . . .) Nincsenek itt . . . ők, az ősnagyok! Süket ugarra néz a hold, Él még az Eszme . . . az őserő Babér annak, ki itt dalolt. Dallam, viharban égett lelke; Semmi a tüz . . . a föld . . . a viz . . . S mégis acélos, erős hittel: Ember! küzdjél és bizva-bizz! Az örök hitnek szent forrása ; Éltető táplálék nekünk . . . A sztregovai nagy magányban: Övé volt — legszebb énekünk! Még néha jön: hogy sajog a mult; És vérünk néha újra gyul . . . S a köny meg sokszor oly beszédes Költők, irók sir/ára hull. Ütemre ver szivünk éneket, Félre kislélek . . . nagy csapás I Száz év reggelén igy köszöntünk Utolérhetetlen Madách. I f j . Radványi
Sándor.
N e m találom az órást. A „tudós" szocialista magyarázza, hogy nem lehet az, hogy a világot Isten teremtette volna, mert bárhogyan is kutasson az ember a világban, akár a földön, akár a földben, vagy föld felett, nem találja benne az Istent. Pedig, ha Isten van, akkor meg kellene találni a világ mindenségben, melyet az istenhivők szerint ő teremtett Hm, hm, szól bele a magyarázatba egyik hallgató, én sem hiszem el, hogy az órát az órás csinálta, mert szétszedtem egy órát és sehol sem találtam benne az órást.
1923. április 1.
Görögkatholikus Tudósító
HÍREK. Clöfizelési felhívás. Tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy a negyedév végén lejárt előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. Ez alkalommal is ismételten és nyomatékosan felkérünk mindenkit, akinek hátraléka van, hogy azt sürgősen fizesse be. Kiadóhivatal. — A b e l ü g y m i n i s z t e r e s k ü v ő j e . Előkelő esküvő volt virágvasárnapján a királyi vár ban lévő Zsigmond-kápolnában. Rakovszky Iván belügyminiszter, néhai Rakovszky István, a legfőbb állami számvevőszék elnökének és Szilassy Máriának fia vezette oltárhoz Sándor Jolánt, ifjabb Tisza István gróf özvegyét. Az esketési szertartásnál, melyet Nemes Antal püspök fényes segédlettel végzett, tanuként Rakovszky István kormányfőtanácsos, a belügyminiszter fivére és Radvánszky Béla báró szerepeltek. — A tábori püspök Márispőcson. Csütörtökön március 22-ikén illusztris vendége volt a máriapócsi rendháznak: P. Zadravecz István tábori püspök, ki a nyírbátori helyőrséget szándékozván meglátogatni, közben arra is felhasználta az alkalmat, hogy kedves kegyhelyünket meglátogassa. A püspök a kegytemplom megtekintése után fogaton Dolhi Leontin házfőnök kíséretében Nyírbátorba hajtatott, hol szent misét végzet és buzdító beszédet intézet a katonákhoz, kik ez alkalommal mindannyian szentgyónást és áldozást végeztek. — A hercegprímás visszaérkezett római útjáról. Csernoch János bibornok, Magyarország hercegprímása, aki két hetet töltött Rómában, hogy ötévenként szokásos jelentését a pápa elé terjessze, visszaérkezett Budapestre. A hercegprímás megérkezése után római útjáról a következőket mondotta : — Két hetet töltöttem Rómában. Utazásom célja elsősorban az volt, hogy egyházmegyémről megtegyem ötévenként szokásos jelentésemet. A Szentatyát, aki előtt kétszer jelenhettem meg, részletesen tájékoztattam a szétdarabolt esztergomi egyházmegye jelenlegi helyzetéről. Őszentsége mind a két alkalommal kegyesen fogadott, meghallgatta előterjesztésemet és azután beszélgetés keretében elevenítette fel magyarországi emiékeit. Régebben járt Budapesten. A Szentatya jő egészségnek örvend. Engem két ízben estére hívott magához. Ismeri fájdalmainkat, szenvedéseinket és egy igazán atyai sziv szeretetéve! kivánja nekünk a jobb jövendőt. Áldását küldte az egész magyar népnek. — Igazgatósági ülés. A Magosz igazgatóság f. é. április hó 5-én csütörtökön d. e. 11 órakor Nyíregyházán a Turáni Kör helyiségében (Nyirviz palota I. em.) ülést tart.
9
— Kinevezé". Bogdán István nyirszőllősi segédjegyzőt lapunk hü olvasóját Szabolcsváimegye főispánja helyettes anyakönyvvezetövé nevezte ki, — K ö n y c s e p p e k cimen sikerült verskötetecskét adott ki Nagy Miklós, a nyíregyházi áll. tanítóképző intézet IV. éves növendéke. A verskötet, melynek tartalma egy nagy tehetségű ifjúnak első szárnypróbálgatása, Czimbolinecz Jenő hittestvérünk, a Szabolcsi Tanitó szerkesztőjének előszavával jelent meg. Megrendelhető a Szabolcsi Tanitó szerkesztőségében. Ára 100 korona. — Eljegyzés. Legeza Magduskát, Legeza Pál miniszteri tanácsos, volt nemzetgy. képviselő leányát eljegyezte Nagy Tibor bank- és tőzsdebizományos. — Apróhirek. A nemzetgyűlési képviselők jelenléti diját napi 1000 koronában állapították meg. — Ápr. 9-én országszerte gyászmisék lesznek IV. Károly király lelki üdvéért — A trafikdohány ára virágvasárnap óta 10%-al emelkedett. — Március 27 tői a gyógyszerek ára 100%-kai, a kötszereké 70%-kal lett magasabb. — Az oláh kormány a szilágysomlyói minorita gimnáziumtól a nyilvánossági jogot megvonta. — Robozék ártatlan magyarokat juttattak a sigurancia kezére. Roboz testvéreket, akiket nem régen toloncoltak ki az oláhok a magyar határra, most hallgatják ki Budapesten. A tanúvallomások megdöbbentő adatokat tártak fel a rendőrség előtt. Megállapítást nyert, hogy Roboz Imre Bioanu siguranca főnökkel s a siguranca többi tagjaival szoros összeköttetésben volt. Mintegy megrendelésre szállították a magyar összeesküvőket és polgárokat a román vésztörvényszék elé, Bioanunak legjobb segítőtársa Roboz Imre volt. Huszonhat olyan esetről vettek fel jegyzőkönyvet a tanúkihallgatások során, melyekből kiderült, hogy Robozék a Kolozsvárra rokoni látogatásra érkező magyar tisztviselőket és más polgárokat elfogatták. Bioanu csak később jött reá, hogy meg nem történt lázadások, összeesküvések állítólagos tettesei kerültek ártatlanul a kezei közzé s olyan szemérmetlenül vitték Robozék dolgaikat, hogy már Bukarestben is kezdték megsokalni a sok botrányos hazaárulás! és kémkedési pert. Ennek lett azután az a következménye, hogy maga a sigurancia vitette Robozékat a határra s az oláh katonák a lelkükre kötötték Robozéknak, hogy vissza ne merészeljenek térni, mert agyonlövik őket. Robozék azt hitték, hogy sikerülni fog Budapestre feljutniok, ahol elrejtőznek valamelyik hasonló érzésű barátjuknál. Az utóbbi két évi erdéiyi hazaárulási pereket Robozék mozgatták. Hazaárulás, kémkedés és hűtlenség bünteti e miatt fognak felelni tettükért a magyar bíróság előtt. — Az adóbuza uj ára kilogrammonként 140 korona.
április
1-től
10
Görögkatholikus Tudósító
— Egy öngyilkos szovjetvezér drá mai vallomása A Maiin varsói jelentés alapján a következőket irja: A moszkvai vezető szovjetkörökre megrendítő benyomást tett egy Szkvorkov nevii jelentékeny szovjetszemélyiség öngyil kossága. Szkvorkov tagia volt a Gospoliíe (politikai föhivaía!) ellenőrző bizottságának. A Gospolite egy esztendő óía a gyászos emlékű Csékát helyettesti. Szkvorkov öngyilkossága előtt levelet irt az orosz kommunista pártirodának s a levélben ezeket mondja: — Elvtársaim! — Mint az ellenőrző bizottság tagja, kénytelen voltam tanulmányozni a Gospolite iratait és levéltárát. Ilyen módon megismertem azokat a módszereket, amelyekkel Wüschlich elvtárs magyarázata szerint a párt érdekeit védelmezzük. Elhatároztam hogy megölöm magamat, hogy igy megszabaduljak a szörnyűségek és bűnök látványától, melyeket a kommunista elvek nevében elkövettek s amelyekért részben felelős vagyok, mint aktiv tagja a pártnak. Igy vezeklem le bűnömet. Mielőtt elhagynám a világot, utolsó könyörgésem hozzátok, elvtársaim: mondjatok le ezekről a rettenetes módszerekről, mielőtt még késő lenne, mert „a nép nemsokára elfordul a szociálizmustól és ügyünk örökké meg lesz bélyegezve" — Könyvet, papirt, irősaert divatlapot aa UíságI>oI!ban vásároljon. Fábián Pál könyv, papír, írószer, hangszer és zenemükereskedése Nyíregyházán. a p ü s p ö k i palotával szemben. Gór. kath. i m a k ö n y v e k r a k t á r a . Hangszerjavitásokat jói, g y o r s a n és j u t á n y o s á n készít. — Iratkozzon be az UFáSboIt Kitt. csönkőnyvtárába
KÖZGAZDASÁG Ellős kancával és szopós csikóval való bánásmód. A kanca rendszerint 11 hónapig szokott vemhes lenni, de méncsikóval előfordul, hogy 1—2 héttel tovább is, sőt vannak kancák, amelyek szamár módra rendszerint 12 hónapig hordják terhüket. A kancát tanácsos már néhány héttel a várható leellés előtt deszkával elkerített boxban tartani. A box nagysága 10—12 m2 területű és olyan méretű legyen, hogy benne a kanca kényelmesen megfordulhasson. A boxban legyen rendes jászol (zabló) és szénasaroglya, később a kis csikónak egy alacsony kis jászol. A kancát a boxban nem szabad lekötni. Az utolsó pár hétben a kancát nagyon kíméletesen lehet munkára használni, ha nem fogjuk be, akkor jártatással vagy kifutóba eresztéssel gondoskodjunk róla, hogy szabadon mozoghasson.
1922. április 1.
Ha a kanca a vemhesség utolsó időszakában nem mozog, szerencsétlen elíéstől lehet tartani. Kancánál egyébként ritka eset a szerencsétlen ellés. Beavatkozni csak akkor kell, ha nyilvánvalóan rendellenes fekvés fordul elő. Ilyen esetben persze legjobb szakértő állatorvoshoz fordulni, de erre ritka esetben van szükség. Rendes fekvés az, ha a csikó lefelé fordított patáju első lábakkal és azokon nyugvó fejjel jön elő. Az sem hiba, ha a hátsó lábakkal, farral jön elő a csikó. Hangsúlyozom különben, hogy a szerencsétlen fekvés és ellés ritka eset és rendszerint többet ártunk a korai beavatkozással, mintha sorsára bíznánk az ellődő kancát. A kanca alá bőven almozunk és legyen arra is gondunk, hogy az újszülött ne legyen léghuzatban. A leellés után egyik főgondunk a kanca táplálása legyen. Jó széna és megfelelő abrak feltétlenül szükséges, hogy a kancának elegendő teje legyen. Kívánatos amellett, hogy a szoptató kancának valami vizenyős takarmányt is adjunk, legjobb a murokrépa (csikórépa), ennek híján azonban megfelelő lesz a takarmányrépa is. Napi adag répából 2—3 kilogramm. Abraknak legjobb a zab, de ha a kancának kevés a teje, a zabot részben vagy egészben is árpadarával kell pótolni. A darát körülbelül ugyanannyi, rövid szalmaszecskával keverjük. Ha mindamellett kevés teje van a kancának, tanácsos a csikóval hígított tehéntejet itatni. A tehéntejet egyharmadrész vízzel hígítjuk, esetleg kevés cukorral édesítjük és az itatóedény tisztaságára a lehető legnagyobb gondot fordítsuk. A csikó négyhetes koráig csak szopik, de azután alacsony jászolkájába zabot és kevés aprófüves szénát (sarjút) adunk, hogy tanuljon enni. Ezt különben nagy hamarsággal megtanulja és annyit kell mindig eléje adni, amennyit csak megeszik. Ettől ke dve a csikót is kínáljuk meg ivóvízzel, mikor az anyját itatjuk. A kancát az első héten ne használjuk munkára, később azonban nagy kímélettel, közeli fuvarozásra használhatjuk ugy, hogy napközben a .csikó legalább 4—5-ször szophasson. Később, amikor már eszik a csikó, elég lesz napközben 2 - 3 szoptatás, vagy járathatjuk a csikót az anyjával, de nagyon kell arra ügyelni, hogy a gyenge kis állat meg ne erőltesse magát. Az igáskanca csikaját rendesen 5 - 6 hónapig hagyják szopni. Ménesekben nyolc hónapig is szopik a csikó. A csikó fejlődésére annál előnyösebb, minél tovább szopik, de használati lónál persze egyéb tekinteteket is figyelembe kell venni és ezért megelégszünk a hat hónapi szoptatással is. Végül a jövő esztendei szaporulat érdekében tudnunk kell, hogy az ellés után körülbelül kilenced napra meg kell próbálni a kancát, fölveszi-e a mént. Ha ezt az időt elmulasztjuk, a szoptatás ideje alatt a 'kanca többé nem sárlik és a kővetkező esztendőben emiatt esetleg meddő marad.
í 9 2 2 . április Í
Görögkathoiikus
Budapesti piaci árak 1923. március 30 án. Kor-tói Állatárak kilónként: Hízott ökör 500 400 Javított ökör Sovány ökör 300 Tehén, jobb minőség ... 380 Tehén, silányabb 260 Tehén, kicsontozni való ... 220 Növendék marha ... .... 350 Sertés, fiatal könnyű 610 Sertés, közép 740 Sertés, nehéz 900 Terményárak, mázsánként Buza, tiszavidéki 18600 Rozs 12000 Takarmány árpa 10500 Sörárpa 11000 Köles Zab 14000 Szemes tengeri 10100 Repce — Korpa 6520 Pénzpiac: Dollár 4330 Száz szokol 12900 50 „ osztrák korona Lei .. 1900 Száz magyar k o r o n a : Zürichben Berlinben —
Kor.-ig 580 490 380 560 300 280 400 950 1090 1160 19200 12200 11000 11500 —
14500 10500 —
6350 4480 13500 62 2100
Q
Tudósító
ii
üss
l| felfasz e kiarisMa! il SzabQfcs-utca 20.
Nemzeti Hitelintézet fiókja Nyiregjháza, Széchenyi-ut 2. szám Betéteket előnyös feltételek mellett elfogad. Dollárok s más valuták hivatalos beváltó helye.
m m TESTVÉREK, órás- és ékszerészek Nyíregyháza, IV., Zrínyi Ilona utca 1. Alapítva 1890. p p Telefon 298. Vállalják tempiomi felszerelési tárgyak, kelyhek stb. készítését, aranyozását és eziistözését szolid árak mellett. — Dús raktár arany, ezüst ékszerekben és redeti svájci órákban. K a t o l i k u s cég.
KASZÁS GYÖRGY bádogos Nyíregyháza, Debreczeni-u. 7.
0-11-5 —
Kiadja a Magyar Görögkatholikusok Országos Szövetsége Felelős kiadó: FEDÁK MIKLÖS. A kiadóhivatal főnöke: LI'KaCS B É L A .
Barísch Gusztáv órás és
Nyíregyháza.
ékszerész
Városház-épülel.
Vállalja templomi arany és ezüst tárgyak, kelyhek, keresztek slb.
felszereiisi készítését.
Elvállalja mindennemű bádogos munka készítését a legjutényosabb á r a k o n . — Iskolai viztartányok nagy raktára. Továbbá k é s z í t :
templom- és toronyíelőfedéseket é s azok javítását é s b e f e s t é s é t Úgyszintén készit vizvesetékszerelést és azok javítását gyorsan és pontosan eszközli. Minden tekintetben figyelmes kiszolgálás.
Alapíttatott 1902-ben.
Mezei] és Liskány műszaki üzlete.
Alapíttatott 1900-ban!
Lakatos- fürdő-, vízvezeték- szerelő- és autogénheggesztő műhelye =
4 * 7 T I í K Biztosító Szövetkezete Ux^/Jl/ü-llfőképviselőságe Nyíregyháza, Kálvin-tér 14. (Lipthay-ház.)
N Y Í R E G Y H Á Z A , Telefon: 349. Zrínyi Ilona utca 1.
Színmagyar intézet. Elvállal mindennemű biztosítást.
Nagy hasznára van lapunknak, •
ha hirdetőinknél való bevásárlásainál vagy megrendeléseinél megemlíti, hogy a hirdetést
spunkban
olvasta.
__
KOVÁTS
Gorógkathoiikus Tuddsftő
GÁBOR
kőfaragó telepén Miskolc/, Szeies-utca 35. (A gör. kath. templom mögött.) Négy utfkeresztek, síremlékek és síremlék javítások a legjutányosabb árban készülnek. Úgyszintén
Kováts Testvérek kéfaragó telepén Nyiregyhéza,
Buzatér 9.
Kathoíikus c é g e k !
1923. április 1.
I)i\ Szász Géza fogorvos speciálista,
lakik Andrássy~ut 49 II. Hitsorsosunk. Rendel délután 2 - 6 = i g . A MAGOSz tagjainak fogorvosi és fogtechnikai munkáknál 20% árengedményt nyújt. | j Alapíttatott
|
1816.
Hazánk legelső és leg- Alapíttatott régibb harangöntődéje. 1816.
SELTENHOFER FRIGYES FIAI magy.feir.udvari harangönlék
SOPRON.
magy. klr. udvari tiarangöníők
KÁROLY J Á N O S riaszgyertya gyára, viaszfehérités, templomi égőszerek raktára E G E R B E N Ajánlom saját gyártmányú, tartósan égő nem csepegő oltár, csillár, temetési és három águ (trojea) méh és müviasz gyertyáimat minden suly és nagyságban, egyszerű és legdíszesebb kivitelben. Diszgyertyáim nem festett vagy Ízléstelen mázolással, hanem viaszból készült Feszület, Mária kép és egyéb dísszel vannak díszítve — Körmeneti alkalomra gömbölyű vagy négyszögű, egy vagy négy béllé! ellátott fáklya gyertyáimat Lehetőleg legjutányosabb napi árban. Méhészektől méhviaszt és mézet legjutányosabb árban veszek. Alapítva 1846-ban.
Árjegyzék bérmentve. "Telefon 184-
TIRPÁK JÁNOS templom- és szobafestő
NYIRBAKTA.
Minden e s z a k m á b a vágó m u n k á t g y o r s a n és izMsesen kész t.
Görögkatholikus cég. Legszebb tartalmú, keresztény k é p e s s z é p i r o d a l m i lap a SlfcfS? p i s S
Ajánlják a t. hitközségek és községeknek, legfinomabb harangércből öntött templomharangjaikat, bármely nagyság és zengzetben, előre meghatározott hanggal. Repedt harangok átöntését, legújabb szabadalmazott öntött vagy kovácsolt vasból késztilt huzókészülékeket, forgatható ékszerkezettel. Régi mód szerint felszerelt harangok uj vasszerkezetű koronára való átszerelését. Kovácsolt vasbőlj készült szabadon álló vagy fekvőszerkezetü tűzmentes harangállványokat. 10 évi jótállás. Előnyös feltételek.
Imakönyv a görög katholikus ifjúság számára. Ára Ízlésesen bekötve 150 korona.
R ó z s a f ü z é r társulati imakönyv a gör. kath. társulati tagok számára 50 korona, valamint mindennemű hittani kézikönyv, ima- és énekeskönyv megrendelhető és kapható a
K*A»%Íb*\
G ö r ö g k a t h o l i k u s Tudósító
í l I V I l l R f l l
kiadóhivatalánál Nyíregyháza, Szabolcs utca 20.
Budapest, V., Honvéd-utca 10. Nyomatott Jóba Elek könyvnyomdájában Nyir.«gyházáns 590—1923.