Görög Kulturális Központ

DR. KISS TIBOR ZOLTÁN ügyvéd

§ 

 

1096 Budapest  Thaly Kálmán u. 46‐48. 

 

Görög Kulturális Központ   kialakítása, az eljárási modell kidolgozása 

JOGI SZAKVÉLEMÉNY 

2010. március 

1   

Formázott: Szélesség: 21 cm, Magasság: 29,7 cm

TARTALOMJEGYZÉK

Előzmények…………………………………………………………………...……3 I. Vezetői összefoglaló……………………………………………………….5 II. A szakvélemény elkészítéséhez felhasznált releváns jogszabályok, jogi és egyéb dokumentumok…………………………………………..…………7 III. A döntéshozatal szintjei…………………………….…..………………….8 III.1. A jogszabályi háttérrendelkezések rövid ismertetése………………………..8 III.2. A döntési jogkörök, a felelősség szintjei…………………………..………..10 IV. Közbeszerzési előkérdések………………………………………………12 IV.1. A Megbízó Kbt. hatálya alá tartozásának vizsgálata………………………13 IV.2. A beszerzés Kbt. szerinti kivételi körbe tartozásának vizsgálata…………13 IV.3. A közvetlen szerződéskötés Kbt. szerinti lehetőségei……………………..14 IV.4. Beszerzés közbeszerzési eljárás útján - előkérdések……………..………..17 IV.5. A közbeszerzési eljárás általános menete…………………………………..23 IV.5.1. Döntési jogkörök és felelősség a közbeszerzési eljárásban…….………..25 IV.6. Az építési szerződésre vonatkozó külön jogszabályi előírások……………26 IV.7. Eljárási szabályok építési koncesszió esetén……………………………….28 IV.7.1. Eljárás 100M Ft. becsült értéket el nem érő építési koncesszió esetén….28 IV.7.2. Eljárás 100M Ft. becsült értéket meghaladó építési koncesszió esetén….28 V. Szervezeti modell – a közvetlen szerződéskötés Kbt.-n kívüli peremfeltételei……………………………………………………….……30 V.1. A lehetséges társasági forma vizsgálata……………………………...………30 V.1.1. Megvalósítás gazdasági társaság formájában, a lehetséges és célszerű cégforma vizsgálata……………………………………………………………….32 V.1.2. Megvalósítás költségvetési intézmény formájában………………………32 VI. Mellékletek………………………………………………………………..34 VI.1. A kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás dokumentációjának minimumtartalma az Építési rendelet szerint………………………………...……34 VI.2. Az építési (kivitelezési szerződés) kötelező jogszabályi minimum tartalma.37 VI.3. Főbb eljárási típusok a Kbt. alapján 2010. január 1.-től…………………….39 VI.4. Egyszerű közbeszerzési eljárás hirdetménymintája…………………………40

2   

ELŐZMÉNYEK

A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata (a továbbiakban Megbízó, vagy Önkormányzat) az alábbi kérdések jogi szempontú felülvizsgálatára adott megbízást a budapesti Görög Kulturális Központ (a továbbiakban: GKK) kialakítása tekintetében.

I. A döntéshozatal szintjei A Görög Kulturális Központ (GKK) megvalósítása kapcsán szükséges a döntéshozatali szintek megállapításához: I.1. eljárási modell kidolgozása, figyelemmel az Önkormányzat hatályos SZMSZére, valamint a költségvetésére; I.2. a döntési szint meghatározása, I.3. a szükséges jogi tárgyú előterjesztések kidolgozása. II. Közbeszerzési előkérdések Mindenképpen vizsgálni szükséges az alternatívák között a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX: törvény1 hatályos rendelkezéseinek relevanciáját, azon belül is szükséges az alábbi előkérdések vizsgálata: III.1. amennyiben a GKK megvalósításával saját tulajdonú gazdasági megbízására kerül sor, a megbízás jogi lehetőségei a Kbt. oldaláról, a közvetlen megbízás jogi lehetőségeinek vizsgálata, a szükséges dokumentumok kidolgozása; III.2. saját tulajdonú gazdasági társaság megbízása esetén a társaság ajánlatkérői minőségéből adódó jogi kötelezettségek felmérése, kezelése; III.3. a Kbt. 29.§ (1) e) pontja alkalmazhatóságának vizsgálata, a nemzetközi szervezet vizsgálata, adott esetben a beszerzési eljárási modell kidolgozása, az eljárás lebonyolítása; III.3. egyéb közbeszerzési szempontú jogkérdések vizsgálata, megoldási alternatívák kidolgozása. III. Szervezeti modell A GKK megvalósítása kapcsán a megvalósítási alternatívák között szükséges a jogi, és pénzügyi felmérése annak a lehetőségnek, ha az Önkormányzat saját tulajdonú gazdasági társaságot bíz meg a feladattal, ezen belül:                                                              1

 A továbbiakban: Kbt. 

3   

II.1. a megbízással érintett lehetséges társasági forma; II.2. a társaság létrehozásának jogi peremfeltételei, a szükséges társasági dokumentumok kidolgozása; II.3. a közvetlen megbízás jogi peremfeltételeinek kidolgozása; II.4. a megbízás részletes jogi, pénzügyi, műszaki tartalma, azon belül különösen az önkormányzati anyagi forrás átadásának jogi lehetőségei;

4   

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A szakvéleményben részletesen kifejtettek alapján az alábbi megoldási lehetőségek közül lehet választania a Megbízónak, a mellékelt kockázatelemzés ismeretében. Beszerzés módja 

előny 

1. Eljárás nemzetközi szervezet külön szabályai szerint – Kbt. 29. § (1) e) pont Ld.: III.2. pontban kifejtetteket. A megoldás alkalmazása esetén elkészítendő dokumentumok: -

 nem a Kbt. nehézkes szabályait kell alkalmazni  kizárólag a kivitelezésre, felújításra lehet szerződni

 jelenleg nem ismert ilyen nemzetközi szervezet

 az üzemeltetésről elegendő később, egyéb formában dönteni

a nemzetközi szervezet eljárásrendjének függvénye

2. Építési beruházás beszerzése a Kbt. szerint

 a beszerzés tárgya lehet csak felújítás

-

közbeszerzési dokumentáció

-

építési szerződés

felhívás

munkát igényel kell alkalmazni, tehát az anyagi fedezetet nem az Önkormányzat kezeli

és

3. Építési koncesszió beszerzése

 100M Ft. alatt nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni

Ld.: IV.7. pontban kifejtetteket. A megoldás alkalmazása esetén elkészítendő dokumentumok:

 nem kell fedezetkezelőt alkalmazni

pályázati dokumentáció

 jelentős előkészítő  fedezetkezelőt

Ld.: IV.6. pontban kifejtetteket. A megoldás alkalmazása esetén elkészítendő dokumentumok:

-

hátrány 

 nem ismert

felhívás,

vagy -

közbeszerzési dokumentáció

-

építési szerződés

felhívás

és

4. Közvetlen szerződéskötés a Kbt. 2/A. §, vagy 29. § (2) h) alapján

 nem kell hosszadalmas közbeszerzési eljárást lefolytatni

Ld.: IV.3. és V.1.1. pontokban kifejtetteket. A megoldás alkalmazása

 a szerződés tárgya kulturális közszolgáltatások nyújtása,

 nem ismert

5   

esetén elkészítendő dokumentumok: -

közszolgáltatási szerződés

-

társasági dokumentumok

5. Pénzeszköz átadásátvételi megállapodás megkötése gazdasági társasággal

amely nem tartozik a Határozat hatálya alá, tehát nem kell a PM TVI felé bejelenteni

 lehetséges csak a felújítás megvalósítása ilyen módon

 jogilag aggályos megoldás

 nem kell hosszadalmas

 együtt kell beszerezni a kivitelezést és üzemeltetést

Ld.: IV.1.1. pontban kifejtetteket. A megoldás alkalmazása esetén elkészítendő dokumentumok: -

átadás-átvételi megállapodás

6. Megvalósítás költségvetési intézmény útján Ld.: IV.1.2. pontban kifejtetteket. A megoldás alkalmazása esetén elkészítendő dokumentumok:

-

 a de minimis rendelet maximum 100.000.€ átadását teszi lehetővé ilyen módon

alapító okirat, megbízás

közbeszerzési eljárást lefolytatni

 a társaságnak alkalmaznia kell a Kbt.-ét.  a költségvetési intézmény gazdálkodására irányadó szabályokat kell alkalmazni

Előzőek alapján, tekintettel arra, hogy a Megbízó végső célja a magyarországi görög kulturális élet támogatása, összefogása, fejlesztése, javasoljuk a 3. és 4. pontokban megjelölt megoldási javaslatok kombinációját oly módon, hogy az önkormányzati érdekek hatékonyan érvényesülni tudjanak, továbbá maradéktalanul megvalósuljanak a Megbízó kulturális célkitűzései. Fentieknek megfelelően javasolt egy a Megbízó tulajdoni részvétele mellett – figyelemmel a megvalósítani kívánt kulturális célokra – a Gt. vonatkozó szabályainak alkalmazásával nonprofit Kft. létrehozása, és az Önkormányzat részéről a társasággal kulturális közszolgáltatási szerződés megkötése. Ebben az esetben a feladat megvalósítója a nonprofit Kft.lenne, és a Kbt. vonatkozó szabályait is esetében kellene vizsgálni. Amennyiben – tekintettel a Szakvélemény IV.7. pontjában kifejtettekre – a Kft. a megvalósítást építési koncessziós szerződés megkötése útján kívánja megvalósítani, 100M FT. becsült érték felett közbeszerzési eljárást folytatna le, az alatt pedig – a minél szélesebb körű verseny érdekében – minimálisan három pályázó felkérése mellett pályáztatná a kiírni kívánt feladatot. Amennyiben a beszerzés tárgya hasznosítási elem nélkül, pusztán építési beruházás lenne, úgy a Kft. nemzeti rezsim szerinti általános egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására köteles a fenti táblázat 2. pontjában kifejtettek szerint.

6   

7   

II.

A SZAKVÉLEMÉNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT RELEVÁNS JOGSZABÁLYOK, JOGI ÉS EGYÉB DOKUMENTUMOK

2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről (a továbbiakban: Kbt.); 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról (a továbbiakban: Ötv.); 1993. évi LXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól (a továbbiakban: Nektv.) 2005. évi L. törvény a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról; 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (a továbbiakban: Étv.); 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (a továbbiakban: Gt.) 2008. évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról (a továbbiakban: Státusz törvény) 162/2004. (V.21.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól (a továbbiakban: Építési rendelet); 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről (a továbbiakban: Kivitelezési rendelet); 2005/842/EK bizottsági határozat az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott vállalkozások részére közszolgáltatásért járó ellentételezéssel nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról (a továbbiakban: Határozat); Közösségi Keretszabály a közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásról (a továbbiakban: Keretszabály); 69/2001/EK rendelet a de minimis támogatásokról (a továbbiakban: de minimis rendelet); Weissbuch zu Dienstleistungen von allgemeinen Interesse, COM (2004) 374 endgültig (a továbbiakban: Fehér Könyv). *** Önkormányzat hatályos SZMSZ-e; Önkormányzat hatályos költségvetése.

8   

III.

A DÖNTÉSHOZATAL SZINTJEI

III.1. A jogszabályi háttérrendelkezések rövid ismertetése

A megbízás tárgyát képező koncepció lényeges eleme, hogy áttekintsük a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó szervezeti szabályokat annak érdekében, hogy a konkrét, kulturális célok megvalósítására hivatott ingatlant érintő döntések jogszerűek legyenek. Ennek érdekében szükséges a Nektv. illetve az Ötv. vonatkozó szabályainak rövid áttekintése a javaslatok megfogalmazása előtt. A jelenleg hatályos törvényi szabályozás szerint az országos önkormányzat – jelen esetben a „Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata ellátja az általa képviselt kisebbség érdekeinek országos, és ahol nincs területi kisebbségi önkormányzata, területi (megyei, fővárosi) képviseletét és védelmét. A kisebbség kulturális autonómiájának megteremtése érdekében intézményeket hozhat létre, és összehangolhatja azok működését. A törvényi felhatalmazás alapján az Önkormányzat - jogszabályi keretek között önállóan dönt a vagyongazdálkodása körében a költségvetéséről, zárszámadásáról, vagyonleltára megállapításáról, törzsvagyona köréről, intézmény alapításáról, fenntartásáról, működtetéséről, megszüntetéséről, gazdálkodó szervezet, illetve egyéb szervezet létrehozásáról. A Nektv. szerint az országos önkormányzati feladat- és hatáskörök az országos önkormányzat közgyűlését illetik meg. A közgyűlés a feladat- és hatáskörét az át nem ruházható hatáskörök kivételével az elnökére, bizottságára, valamint - törvényben meghatározottak szerint - társulására átruházhatja. A közgyűlés szervei: az elnök, az egy vagy több - elnökhelyettes, a bizottságok és a hivatal. A hivatal országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv. Az országos önkormányzat megszűnését követően a hivatal ellátja a megszűnt országos önkormányzat intézményműködtetési és egyéb, az országos önkormányzat által létrehozott szervezet működéséhez kapcsolódó tulajdonosi (résztulajdonosi), fenntartói (részfenntartói) feladatokat, ide nem értve az e törvény szerinti hatáskörátadásból, közoktatási megállapodásból, illetőleg közoktatási és kulturális intézményfenntartói jogának átvételéből adódó feladatokat. Az előzőekhez nem tartozó ingó és ingatlan vagyont, pénzeszközöket és iratanyagot a hivatal a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok ellátásáért felelős szerv ideiglenes kezelésébe adja az országos önkormányzat megszűnését követő 60 napon belül. A nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok ellátásáért felelős szerv az új országos önkormányzatnak - a megalakulását 9   

követő 30 napon belül - számadási kötelezettség mellett visszaadja az átadott, illetőleg helyükbe lépett vagyontárgyakat és az iratanyagot. A hivatal fentiekben összefoglalt hatásköre az új országos önkormányzat megalakulásával visszaszáll az országos önkormányzatra, mely alkalmával a hivatal mindezen tevékenységéről számadási kötelezettséggel tartozik a közgyűlésnek, egyidejűleg a meghatározott jogkörét önállóan a továbbiakban nem gyakorolhatja. Az országos önkormányzat hitelt csak fizetőképességének veszélyeztetése nélkül vehet fel, annak fedezetéül, illetve törlesztésre az államháztartás alrendszereiből kapott támogatást, illetve vagyont nem használhat fel. Az országos önkormányzat által folytatott vállalkozási tevékenység bevételeit és kiadásait elkülönítetten kell nyilvántartani, és azokat az éves beszámolóban szerepeltetni kell. Az országos önkormányzat többségi befolyása alatt álló vállalkozására az államháztartási törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A megbízás tárgya alapján külön kiemelést érdemel az a Nektv. rendelkezés, miszerint az országos önkormányzat vállalkozása kisebbségi közügyek ellátását nem veszélyeztetheti, és csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. A gazdálkodás biztonságáért a közgyűlés, a szabályszerűségéért a közgyűlés elnöke felel. A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel. A jogszabály alapján az országos önkormányzat használatába adott épületet, illetőleg épületrészt egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként az országos önkormányzat tulajdonába kell adni. Az egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként megszerzett épület vagy épületrész az országos önkormányzat törzsvagyonát képezi, mely a törvény erejénél fogva – a Nektv. 60/A. § (4) bekezdése a) pontjának rendelkezései szerint forgalomképtelen vagyontárgynak minősül. A kisebbségi önkormányzatokat - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogosultságokról a kisebbségi önkormányzat testülete át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határoz. A kisebbségi önkormányzat vagyona a kisebbségi közügyek ellátását szolgálja. Az önkormányzat vagyonának elkülönített része a törzsvagyon, melynek körét a kisebbségi önkormányzat testülete át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határozza meg. A törzsvagyon körébe tartoznak mindazok az ingó és ingatlan vagyonrészek, továbbá vagyoni értékű jogok, amelyek a kisebbségi önkormányzat tulajdonában, kizárólagos használatában vannak, és közvetlenül a kisebbségi közügyek ellátását szolgálják. A törzsvagyon körébe tartozó vagyonrészek közül: 10   

a) forgalomképtelen a működést biztosító ingatlan vagyonrész, továbbá minden más olyan vagyonrész, amelyet törvény vagy a kisebbségi önkormányzat a szervezetét és működését meghatározó határozatában annak nyilvánít, b) korlátozottan forgalomképesek a törzsvagyonhoz tartozó mindazon vagyonrészek, amelyek nem tartoznak az a) pontban meghatározott vagyonhoz. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvényben vagy minősített többséggel hozott kisebbségi önkormányzati határozatban meghatározott feltételek alapján lehet rendelkezni. Az országos önkormányzatok gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat a Nektv.ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. III.2. A döntési jogkörök, a felelősség szintjei A fenti törvényi szabályokat tükrözi a megbízás teljesítéséhez rendelkezésre bocsátott „Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzata 2007.”(továbbiakban: SZMSZ) című dokumentum is. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök címzettje a Közgyűlés át nem ruházható hatáskörei között említi az Önkormányzat részére elkülönített vagyon használatára vonatkozó döntést, az intézmény illetve gazdálkodó szervezet vagy más szervezet létrehozását, megszüntetését. Ugyancsak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a törzsvagyon körének meghatározása. A bizottsági struktúrára vonatkozó szabályok szerint az Önkormányzat rendelkezik Vagyonkezelő Bizottsággal mely részletes feladat- és hatásköre ugyan nem ismeretes – de elnevezéséből fakadóan az ingatlan felújításával/hasznosításával kapcsolatos döntéshozatali eljárásban nyilvánvalóan meghatározó szerepe lehet a bizottságnak. Az SZMSZ rögzíti, hogy az Önkormányzat önálló vállalkozási tevékenységet nem végez, és csak olyan vállalkozásban vehet/vesz részt mely a kisebbségi közügyek ellátását nem veszélyeztetheti, és felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét. Az Önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit biztosító források között kerültek meghatározásra a vállalkozások hozadékát is magába foglaló saját bevételek, az adományok illetve a hazai és külföldi szervezetek támogatása. Összegezve a fentieket, a hatályos szabályozás alapján a Görög Kulturális Központ célját szolgáló ingatlannal kapcsolatos döntések értelmezésünk szerint a Közgyűlés át nem ruházható hatáskörét képezik ezért közgyűlési előterjesztés előkészítése szükséges. Ennek keretében tisztázandó az ingatlan besorolása (törzsvagyon körébe tartozik-e vagy sem?), felújításának részletes – elsődlegesen a pénzügyi forrást tisztázandó – feltételeinek ismertetése, a felújításának illetve jövőbeni üzemeltetésének 11   

keretében a szervezeti kérdésekben való döntés (a Hivatal látja el ezt a feladatot, vagy intézményt illetve gazdálkodó szervezetet hoz létre az Önkormányzat) és mindezek mellett a jogilag lehetséges közbeszerzési alternatíváknak megfelelő dokumentáció előkészítése. Az SZMSZ szerint testületi előterjesztést az elnök és a helyettesek, a bizottságok és a bizottsági elnökök, a képviselők, a hivatalvezető, és mindazok tehetnek, akiket a képviselőtestület előterjesztés elkészítésére felkér. Amennyiben a beszerzés kapcsán a T. Megbízó döntése nyomán közbeszerzési eljárás lefolytatására kerül sor, az ezzel kapcsolatos döntési jogköröket, felelősséget a Szakvélemény IV.5.1. pontjában tárgyaljuk külön és részletesen.

12   

IV.

KÖZBESZERZÉSI ELŐKÉRDÉSEK

A Megbízó tájékoztatása alapján a beszerzés tárgya a Kbt. 25. § (1) bekezdés szerinti építési beruházás (kivitelezés) 100-150 M. Ft. értékben. Építési beruházás esetében a közbeszerzési eljárási kötelezettséget jelentő értékhatár nettó 15M Ft. „25. § (1) Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése. (2) A 22. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásában építési beruházás az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka, valamint kórház, sport-, szórakozási és szabadidőlétesítmény, oktatási (iskolaépület, felsőoktatási épület) vagy közigazgatási célokra használt épület kivitelezése (építési munkái).”

A Megbízó feladat meghatározása alapján azonban lehetséges, hogy a beszerzés tárgya építési koncesszió, amennyiben a szerződésben hasznosítási elemek is jelen vannak. Építési koncesszió esetében a közbeszerzési eljárási kötelezettséget jelentő értékhatár nettó 100M Ft. 26. § Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

A Megbízó tájékoztatása szerint a tervezési szolgáltatást már megrendelte, így beszerzés tárgya kifejezetten a kivitelezés lenne. A hatályos Kbt. alapján az alábbi kérdések előzetes vizsgálata szükséges: 1. Az Önkormányzat beszerzése a Kbt. hatálya alá tartozik-e? 2. A beszerzés, vagy annak egyes elemei értékelhetők-e a kivételi körbe tartozóként? 3. Amennyiben a beszerzésre közbeszerzési eljárás útján kerül sor, úgy milyen eljárási rendben, milyen típusú eljárás lefolytatása lehetséges? 4. Milyen előírások vonatkoznak az építési szerződésre? 5. Milyen előírások vonatkoznak az építési koncesszió tárgyú eljárásra? Elsőként az Önkormányzat ajánlatkérő mivoltának vizsgálata szükséges, amely jogi szempontú vizsgálata során az alábbiak kerültek megállapításra. 13   

IV.1. A Megbízó Kbt. hatálya alá tartozásának vizsgálata

A Kbt. 2. § (1) bekezdése értelmében a törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). Az ajánlatkérő fogalmát a Kbt. a 22. §-ban definiálja. „22. § (1) E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők: (…) d) a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács;”

Előzőekre figyelemmel tehát a Megbízó, mint kisebbségi önkormányzat beszerzései kapcsán főszabályként a Kbt. alkalmazásával köteles eljárni, amennyiben visszterhes szerződést köt.

IV.2. A beszerzés Kbt. szerinti kivételi körbe tartozásának vizsgálata

A Kbt. az általános kivételi köröket a 29. §-ban tárgyalja. A szakasz vizsgálata során arra a következtetésre jutottunk, hogy figyelemmel a beszerzés tárgyára, valamint a megvalósuló beruházás hosszú távú kulturális céljaira, kizárólag a Kbt. 29. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak alkalmazása merülhet fel, figyelemmel a beszerzés tárgyára és értékére. „29. § (1) E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni (…) e) nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre;”

A hivatkozott szakasz alapján a beszerzés mentes a közbeszerzési törvény hatálya alól, amennyiben egy nemzetközi szervezet a beruházás megvalósítása tekintetében külön, a Kbt.-ben foglaltaktól eltérő eljárási rendet ír elő. A Megbízóval folytatott előzetes egyeztetések során felmerült, hogy figyelemmel arra, hogy a beruházás végső célja egy a görög kultúrának szentelt önkormányzati intézmény létrehozása, elképzelhető, hogy ezen kulturális cél megvalósítását különböző formában valamely – a jog szerint nemzetközi szervezetnek minősülő – görög kulturális szervezet, vagy maga a Görög 14   

Állam támogatná. Amennyiben ez az esetleges támogató szervezet a beruházás megvalósítása tekintetében a hatályos magyar Kbt.-ben foglaltaktól eltérő eljárási rendet, versenyeztetési szabályokat ír elő a beszerzés tekintetében, úgy a Megbízó a 29. (1) bekezdés e) pontja alapján nem közbeszerzési eljárást folytat le, hanem a támogató nemzetközi szervezet eljárási rendjét köteles alkalmazni. Amennyiben tehát a támogató szervezet ilyen irányú kéréssel áll elő, úgy az általa meghatározott eljárási rendelkezések vizsgálata szükséges a továbbiakban. Megjegyzendő továbbá, hogy ez a megoldás biztosítaná a leggyorsabban a beszerzés megvalósítását.

IV.3. A közvetlen szerződéskötés Kbt. szerinti lehetőségei

Amennyiben a fentiektől eltérően nem számolhatunk valamely támogató nemzetközi szervezet létével, és ezzel összefüggésben a 29. § (1) bekezdés e) pontjának az alkalmazhatóságával, úgy a közvetlen szerződéskötés vizsgálatakor mindenképpen közelebbről meg kell néznünk a Kbt. 2/A. §-nak a szabályait, mint számba jöhető lehetőséget. „2/A. § (1) Nem minősülnek a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek azok a megállapodások, amelyeket a) a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére - a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy b) a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90%-a az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. A szerződések teljesítéséből származik az azok alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó szervezetben a tagsági jogot megtestesítő üzletrész, illetve részvény több, a 22. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet közös tulajdonában van; ebben az esetben jogaikat közös képviselőjük útján gyakorolják. (3) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó szervezet tulajdonosa az állam; ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti további feltételeknek a tulajdonosi jogokat gyakorló jogalany (miniszter vagy más központi államigazgatási szervet vezető személy esetén az általa vezetett szerv) mint ajánlatkérő vonatkozásában kell fennállniuk. (4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződések határozott időre, legfeljebb három évre köthetők; a szerződések közbeszerzési eljárás mellőzésével akkor hosszabbíthatók meg, ha az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesültek.”

A törvényi előírások értelmében nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, és lehetséges a közvetlen szerződéskötés, amennyiben a megbízás az alábbi feltételeknek eleget tesz: a) a társaság az Önkormányzat 100 %-os tulajdonában áll, b) a társaság éves nettó árbevételének legalább 90 %-a az Önkormányzattól származik, c) az Önkormányzat a stratégiai és ügyvezetési feladatok ellátását illetően teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, 15   

d) a szerződés(ek)ben foglalt tevékenység közszolgáltatás ellátására vagy annak megszervezésére vonatkozik. A szóban forgó szabályozást a 2005. évi XXIX. törvény 1. §-a iktatta be. A módosításról rendelkező jogszabály indokolása szerint: „a törvény a Kbt. hatálya alól azokat a szerződéseket vonja ki, amelyek csak a „jogi látszat” szintjén felelnek meg a Polgári Törvénykönyv 205. §-ából következő azon követelménynek, miszerint egy szerződéshez legalább két olyan, egymástól független félre van szükség, akik, illetve amelyek között a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítás folytán a szolgáltatás és ellenszolgáltatás lényeges elemeiről megegyezés jön létre. Ha a jogviszony alanyai bar külön önálló jogi személyiséggel rendelkeznek - valójában egyetlen szándék és akarat megtestesítői, úgy a polgári jogi megállapodás lényegadó vonása hiányzik." Ebben az esetben tehát csakis saját tulajdonú társaság megbízására lenne lehetőség. Az árbevétellel kapcsolatos feltétel álláspontunk szerint nem jelentene problémát, mivel a forrást az Önkormányzat biztosítaná. Ugyanakkor a Kbt. 2/A. § alkalmazása kapcsán problémaként jelentkezik, hogy a hivatkozott szakasz kifejezetten közszolgáltatási feladatokkal történő megbízás esetén ad lehetőséget a közvetlen megbízása, ebben a körben tehát vizsgálandó, hogy egy kivitelezésre irányuló szerződés mennyiben felelne meg ennek a kitételnek. Az állam kötelezettsége, hogy biztosítsa az alapvető közösségi szükségletek megfelelő szintű kielégítését, amennyiben erre a piaci szereplők nem képesek. A közszolgáltatások nyújtása számos formában, és többféle finanszírozási formában történhet. A közszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének megszervezésében a tagállamok széles mérlegelési joggal rendelkeznek, ugyanakkor a közösségi jog szabályait e feladatok megszervezése és ellátása során is be kell tartani. Ugyanakkor maga az EU nem a közszolgáltatások fogalmat használja, hanem általános érdekű és általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról beszél. Az EU és az Európai Bíróság is a joggyakorlata során arra az álláspontra helyezkedett, hogy egy adott szolgáltatás általános gazdasági érdekű szolgáltatássá minősítése a tagállamok hatáskörébe tartozik, és e tekintetben azok széles mérlegelési jogkörrel bírnak, természetesen csak a Bizottság és az EuB említett gyakorlata által szabott keretek között. Ebből ugyanakkor az is következik – a mint azt a PM TVI is több esetben megállapította hogy a Bizottság jogalkalmazási, valamint a EuB ítélkezési gyakorlatában esetről esetre meghúzza azokat a határokat, amelyeken túl egy szolgáltatás már nem tekinthető általános gazdasági érdekűnek. A közösségi és a hazai joggyakorlat vizsgálata alapján egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy egy kivitelezési tevékenység, azaz építési beruházás nem tekinthető közszolgáltatásnak a Kbt. alkalmazása szempontjából, így ezen a jogcímen nem vonható ki a szerződéskötés a Kbt. hatálya alól. Más lehet a helyzet azonban, amennyiben egy szerződés keretében nem csupán kivitelezés megrendelésére kerül sor, hanem kivitelezés és üzemeltetés együttesen kerül meghatározásra. Ebben az esetben vizsgálni szükséges, hogy a Kbt. 28. § (1) 16   

bekezdésének értelmében építési szerződésről, vagy – amennyiben az üzemeltetési költségek számszerűen meghaladják a kivitelezés költségeit a szerződéses időszakban – szolgáltatási szerződésről van-e szó. „28.  §  (1) Ha a szerződés több - egymással szükségszerűen összefüggő - közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni.”

Álláspontunk szerint – összhangban a közösségi jogi gyakorlattal – a GKK üzemeltetése, figyelemmel annak kulturális céljaira, közszolgáltatási feladatnak minősíthető, mivel az Ötv. 8. §-a kötelező önkormányzati feladatként határozza meg a kisebbségi érdekek védelmét, amely védelem körébe a kulturális értékek megőrzése is beletartozik. „8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.”

Amennyiben tehát a kivitelezés az üzemeltetéssel együtt kerül a szerződésben meghatározásra, és az üzemeltetés költségei meghaladják a kivitelezését, lehetséges a Kbt. 2/A. § alapján egy saját tulajdonú önkormányzati társasággal a szerződéskötés, mivel ebben az esetben a szerződés közszolgáltatás megrendelésére irányuló dokumentumként kezelendő. Ebben az esetben az ajánlatkérő Önkormányzat dönthet úgy is, hogy nem a Kbt. 2/A. §-t alkalmazza, hanem él a Kbt. 29. § (2) bekezdés h) pontjában alkalmazott lehetőséggel, és önkormányzati rendeletben kizárólagosságot nyújt. „29.§ (…) (2) E fejezet szerinti eljárást - a 27. §-ban meghatározott szolgáltatások körében - nem kell alkalmazni a következő esetekben: (…) h) ha a szolgáltatást a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja.”

Ebben az esetben nem feltétel az árbevétel, illetve a saját tulajdon sem, pusztán az a követelmény jelenik meg, hogy a szerződésnek – a Kbt. 28. § (1) bekezdésének alkalmazásával – szolgáltatásra kell irányulnia, és a másik félnek is a Kbt. szerinti ajánlatkérőnek kell minősülnie. Amint az látható, míg a Kbt. 2/A. §-a szövegszerűen is tartalmazza a közszolgáltatási feladat követelményére vonatkozó kitételt, addig a 29.§ (2) h) pontja esetében az alapul szolgáló 17/2004/EK, és 18/2004/EK irányelvek,

17   

valamint az Európai Közösségek Alapító Szerződésének2 rendelkezései adják meg a mögöttes tartalmat, amelyet az Európai Unió Bírósága3 ún. in-house ítéleteiben teljes körűen alátámasztott.   A Kbt. tehát a fenti két esetben, a 2/A. §-ban, valamint a 29.§ (2) h) pontban meghatározott esetekben teszi lehetővé a közbeszerzési eljárás mellőzését, és a közvetlen szerződéskötést, amennyiben a beszerzés tárgya közszolgáltatás. Amennyiben azonban ilyen – a közbeszerzési eljárás mellőzésével, közszolgáltatási feladatok végzésére irányuló – szerződés megkötésére kerül sor, úgy, értékhatártól függően, főszabályként a megállapodásnak meg kell felelnie a Határozatban, illetve a Keretszabályban foglalt összetett feltételrendszernek, amely feltételekre a későbbiekben térünk ki részletesen. Kivételt képez ez alól az az eset, amikor a beszerzés tárgyát képező közszolgáltatás az EU fogalomrendszerében általános érdekű szolgáltatásnak minősül. Ilyenek például a kulturális, turisztikai közszolgáltatási feladatok. Ebben az esetben is alkalmazni kell a Kbt. hivatkozott szakaszait, nem kell azonban megfelelni a Határozat, valamint a Keretszabály rendelkezéseinek, mivel azok rendelkezései csak a gazdasági jellegű közszolgáltatásokra –általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra – vonatkozik.   IV.4. Beszerzés közbeszerzési eljárás útján - előkérdések

Amennyiben a kívánt beszerzés közbeszerzési eljárás útján valósul meg, úgy az alábbi értékhatárok érvényesülnek vonatkozásában.    

Közösségi rezsim  értékhatása 

Nemzeti rezsim  értékhatára 

Építési beruházás 

1.325.305.627.Ft. 

15.MFt. 

Építési  koncesszió 

1.325.305.627.Ft. 

100.MFt. 

 

A beszerzés becsült értékének meghatározására nézve a Kbt. 35-38. §-ai adnak iránymutatást.

                                                             2 3

A továbbiakban: EKSZ.  A továbbiakban: EuB. 

18   

„35. § (1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 36-40. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét. (2) A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg - a 125. § (2) bekezdésének c) pontja (135. §) szerinti eljárásban - a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. Ez az időpont az irányadó a 40. § (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása tekintetében is. (3) A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére.”

Az építési beruházás becsült értéke tekintetében a Kbt. az alábbi további segédszabályokat tartalmazza. ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS BECSÜLT ÉRTÉKÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA 

1. A több év alatt megvalósuló építési beruh2. Ha az építési beruházás több részből á esetében:  több szerződés alapján kerül teljesítésre  

‐  a  teljes  beruházásért  járó  ellenszolgáltatást  ‐ mindegyik rész becsült értékét egybe kell  Az  építési  beruházás  becsült  értékébe  be  kell építési  beruházás  becsült  értékébe  be  kell  megvalósításához  szükséges,  az  ajánla megvalósításához  szükséges,  az  ajánla rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgálta rendelkezésre  bocsátott  áruk,  illetőleg  s értékét  is.  Az  építési  beruházás  megvalósí becsült  értékét  is.  Az  építési  beruházás  me szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás bec nem  szükséges  árubeszerzés,  illetőleg  szolgá építési beruházás becsült értékébe nem lehet bes értékét  az  építési  beruházás  becsült  értéké a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék a Kbt. alka beszámítani  azzal  a  céllal,  hogy  ilyen  módon  árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás megrendelés Kbt.  alkalmazását  ezen  árubeszerzésre,  illetőle   megrendelésére. 

Ismereteink szerint – figyelemmel a beszerzés becsült értékére – nemzeti rezsim szerinti általános egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására kerülhet sor a 15M Ft. becsült értéket meghaladó építési beruházás, illetve a 100M Ft. becsült értéket meghaladó építési koncesszió esetében, amelynek részletszabályait a Kbt. 240-254. § tartalmazza. Az általános egyszerű közbeszerzési eljárás főszabályként hirdetmény közzétételével indul azzal, hogy a Kbt. a 249. §-ban felsorolja a felhívás kötelező minimális tartalmát. Az általános egyszerű közbeszerzési eljárás tekintetében a jogalkotó igen nagy szabadságfokot kívánt adni a közpénzfelhasználók számára, abban a tekintetben, hogy az ajánlatkérő a nyílt eljáráshoz hasonlóan kizárólag a benyújtott írásbeli ajánlatok alapján kívánja-e eldönteni a versenyt, vagy pedig lehetőséget kínál 19   

az ajánlattevőkkel történő tárgyalásra is. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő olyan ajánlati felhívással induló egyszerű eljárást kíván lefolytatni, amelyben tárgyalni kíván az ajánlattevőkkel, már az ajánlati felhívásban meg kell határoznia a tárgyalás lefolytatásának menetét, és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait. Tárgyalás esetén megfelelően alkalmazandó a Kbt. 128. §-a, ami meghatározza a tárgyalásos eljárás alapvető szabályait. Az általános egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatása hirdetmény közzététele nélkül csak a Kbt.-ben taxatíve meghatározott feltételek fennállása esetében lehetséges, ezzel kapcsolatosan a részletes rendelkezéseket a Kbt. 252. § tartalmazza.                

„252. § (1) A 250. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a) az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás a 92. § a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg; b) az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás a 92. § b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg és az ajánlatkérő az általa lefolytatott eredménytelen eljárás 88. § (1) bekezdésének a)-e) pontja alapján nem érintett összes ajánlattevőjének ajánlattételi felhívást küld; c) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az egyszerű eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából; d) a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e fejezet szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna; e) a 125. § (2) bekezdésének b) pontja, vagy (3)-(5) bekezdése szerinti eset áll fenn; f) a közbeszerzés ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére irányul; g) a közbeszerzés külképviselet számára történik.”

  A Kbt. 252. § (1) bekezdésének áttekintése során arra a következtetésre jutottunk, hogy az abban foglalt kivételi lehetőségek sajnos a vizsgált beszerzés kapcsán nem alkalmazhatóak, így az önkormányzat hirdetményes eljárás lefolytatására köteles, amennyiben a beszerzés értéke meghaladja a közbeszerzési eljárást. Előzőeken túl, a Kbt. 21. § (3) bekezdése alapján építési beruházás, építési koncesszió beszerzése esetében, ha a közbeszerzés értéke eléri, vagy meghaladja a közösségi értékhatárok felét, az ajánlatkérőnek nemzeti rezsim helyett a közösségi rezsim szerint kell eljárnia, tudomásunk szerint azonban a beszerzés becsült értéke 650M Ft. alatt marad. A Kbt. igen komoly előrelátást igényel az önkormányzati ajánlatkérőktől a tekintetben, hogy az adott 12 hónapban/költségvetési évben milyen értékű, típusú, tárgyú közbeszerzési eljárásokat kívánnak lefolytatni. A konkrét közbeszerzési eljárásra való felkészülés során a tervezés körében még számos lényeges körülményre kell figyelemmel lennie. Számos esetben előfordul ugyanis, hogy az eljárás megindítását követően azonnal felmerülnek újabb és újabb közbeszerzési kérdések, de az sem ritka, hogy rögtön jogorvoslati eljárás is indul. A közbeszerzési eljárás ütemezése, előre tervezése tehát igen lényeges az ajánlatkérő számára. A 20   

közbeszerzési eljárás ütemtervét tehát e nagyobb folyamatban kell elhelyezni, ehhez képest kell kialakítani a beruházás/projekt ütemtervét is. Célszerű, ha az ajánlatkérő tartalék idővel is számol, figyelemmel az előre nem látható körülményekre, így például az ajánlatok elbírálásának elhúzódására, vagy jogorvoslati eljárás megindítására, amely – amint arra már utaltunk – jelentősen növelheti a megvalósulás időszükségletét. Ez különösen jelentős tény az önkormányzatok esetében, ahol egyegy beruházás megvalósulása egyéb háttértényezők okán korántsem mindegy. Az általános egyszerű közbeszerzési eljárás tervezhető minimum időigénye az alábbiak szerint alakul: eljárás hivatali előkészítése:

ismeretlen

hirdetmény feladása:

1.nap

bontás:

25. nap

bírálat:

26-55. nap között

eredményhirdetés

55.nap

(30/60 nap) kizáró okok igazolása

56-63.nap között

(8 napon belül) szerződéskötés

83-115. nap között

(20-60 nap)

Az eljárás kiírásakor az ajánlatkérő szabadon dönthet arról, hogy annak folyamán kíván-e tárgyalni. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő olyan ajánlati felhívással induló egyszerű eljárást kíván lefolytatni, amelyben tárgyalni kíván az ajánlattevőkkel, már az ajánlati felhívásban meg kell határoznia a tárgyalás lefolytatásának menetét, és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait. Tárgyalás esetén megfelelően alkalmazandó a Kbt. 128. §-a, ami meghatározza a tárgyalásos eljárás alapvető szabályait. A nemzeti rezsimbe tartozó egyszerű eljárás esetében a 2/2006. (I.13.) IM rendelet tartalmazza a szükséges hirdetménymintát. Az eljárással kapcsolatos alapinformációkat az építési beruházás ajánlati felhívása (hirdetmény) tartalmazza4. A nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetében a Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg annak elektronikus változatában történik a közzététel. Emellett arra is lehetőség van, hogy a Közbeszerzési Értesítőben                                                              4

A hirdetményminta tartalmát teljes terjedelmében ld a VI.4. számú mellékletben. 

21   

közzéteendő hirdetmény esetében a kérelmező kérje az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő tájékoztató jellegű közzétételt is. A hirdetmények közzétételét a Szerkesztőbizottsághoz intézett – külön jogszabályban meghatározott tartalmú kérelemmel kell kérnie az ajánlatkérőnek, melyhez mellékelni kell a hirdetmény egy példányát, valamint a szerkesztési vagy ellenőrzési díj befizetését igazoló okirat eredeti példányát vagy másolatát. A díjakat mindkét esetben a Közbeszerzések Tanácsának a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. A díjat a hirdetmény kéziratoldalainak száma alapján lehet meghatározni, e körben a jogszabály azt is meghatározza, hogy egy kéziratoldalnak az ezerötszáz leütést tartalmazó lap minősül. Amennyiben a számítás végén töredéklapszám jön ki, az ajánlatkérőnek a díjat felfelé kerekítéssel kell megállapítania, azaz a díjat a töredéklap után is meg kell fizetni. A kérelem és mellékletei személyesen vagy kézbesítő útján nyújthatók be a Szerkesztőbizottság Titkárságán, de megküldhetők levélben, telefaxon vagy elektronikus úton is. A benyújtást követően a Szerkesztőbizottság több szempontból is ellenőrzi a hirdetmény tervezetét, így megvizsgálja, hogy a hirdetmény a kötelező minimális tartalommal rendelkezik-e, a díjfizetés megtörtént-e, a hirdetmény megfelele a közbeszerzési jogszabályoknak stb. Az ellenőrzés alapján a Szerkesztőbizottság hiánypótlásra hívhatja fel az ajánlatkérőt. A hirdetmények közzétételének Kbt.-ben meghatározott határideje szempontjából mindig a kérelem feladásának időpontja számít. Amennyiben a hirdetménnyel kapcsolatban hiánypótlásra kerül sor, ez esetben a hiánypótlási felhívás alapján benyújtott kérelem ismételt feladásának a napja a meghatározó. A közzétételről a kérelmező úgy értesül, hogy a hirdetmény megjelenésének megtörténtéről a Közbeszerzési Értesítő kiadója értesíti, a hirdetmény levonatának öt munkanapon belül történő megküldésével.   A közbeszerzési eljárásban csak azon ajánlattevők/részvételre jelentkezők vehetnek részt, amelyekkel szemben a törvényben meghatározott és az ajánlatkérő által előírt kizáró okok nem állnak fenn. E körben az ajánlatkérő mozgástere csak annyiban érvényesül, amennyiben azt a Kbt. kifejezetten megengedi. Vannak olyan kizáró okok, amelyek miatt az ajánlatkérő köteles a törvény erejénél fogva kizárni az ajánlattevőt, vagy az alvállalkozót a közbeszerzési eljárásból. (kötelező kizáró okok), továbbá vannak olyanok, amelyek miatt az ajánlatkérő nem köteles a törvény erejénél fogva kizárni az ajánlattevőt, hanem mérlegelheti hogy azokat kizáró okként érvényesíti-e a közbeszerzési eljárásban, feltéve hogy e kizáró okokat az ajánlati vagy részvételi felhívásban külön előírja. (lehetséges kizáró okok). Fontos kiemelni azt is, hogy a kizáró okok egy része az ajánlattevőre, az erőforrás szervezetre, és valamennyi alvállalkozóra vonatkozik, ugyanakkor más részük csak az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó tekintetében vizsgálható. Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának az ajánlatban igazolnia kell, illetve írásban is nyilatkoznia kell, hogy nem tartozik a kötelező, illetve a lehetséges kizáró okok hatálya alá. A közbeszerzési törvény

22   

meghatározza, azon igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat, amelyeket köteles ajánlatkérő elfogadni.  Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolási módjait. Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasság igazolása érdekében más szervezet (szervezetek) erőforrására is támaszkodhat. Ebben az esetben köteles igazolni azt is, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az alkalmassági követelmények előírásának általános feltételei az alábbiak: a) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az alkalmassági követelményekkel összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. b) Az ajánlatkérőnek az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia és legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.

A Kbt. az egyes beszerzések vonatkozásában külön-külön meghatározza a pénzügyi, gazdasági, valamint a műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági kritériumokat. Ennek megfelelően – Kbt. 66.§ (1) bekezdése - az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága építési beruházás megrendelése esetében igazolható:  pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással;  a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét);  az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak;  az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb - pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal. 23   

Előzőeken túl, az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható:

 az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével;  a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával;  az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek;  az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással;  azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek;  indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud.

Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevők az előírt alkalmassági követelményeknek – a pénzügyi alkalmasság két esete kivételével (ha az alkalmasság igazolása pénzügyi intézménytől származó – erről szóló – nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással vagy a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásával történik) – együttesen is megfelelhetnek.

IV.5. A közbeszerzési eljárás általános menete

A Kbt. 79. § értelmében az ajánlatot írásban és zártan, az ajánlati felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig. Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig 24   

benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül. Az ajánlatok felbontásánál az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek lehetnek jelen. Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét – azaz székhelyét, lakóhelyét - valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek. Az ajánlatok bontásáról ún. bontási jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet főszabályként a Kbt. 80. § (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek 5 napon belül minden, az eljárásban résztvevő, ajánlattevő számára meg kell küldeni. A bontási jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőnek kell aláírnia, illetve a jegyzőkönyv hitelesítőjének.  

Az ajánlatok tartalmi, illetve formai követelményeknek való megfelelőségét az ajánlatkérő csak a bontást követően vizsgálja meg, és ekkor kerülhet sor a hiánypótlásra – Kbt. 83. § - a törvény által meghatározott körben. Az ajánlatok tartalmi értékelésére a pótolható hiányosságok kijavítását követően kerülhet sor. Az ajánlatkérő kétféle szempont alapján rangsorolhatja a beérkezett ajánlatokat. Egyrészt kiválaszthatja az eljárás nyertesét a legalacsonyabb ellenszolgáltatás alapján, másrészt kiválaszthatja az összességében legelőnyösebb ajánlatot, arról, hogy melyiket választja, már az eljárást megindító felhívásban nyilatkoznia kell az ajánlatkérőnek. A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás kiválasztása esetén viszonylag egyszerű helyzetben van az ajánlatkérő, hiszen ilyenkor az alkalmas és érvényes ajánlatok közül a legalacsonyabb ajánlati árat tartalmazó ajánlat lesz a nyertes. Amennyiben a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, úgy az ajánlatkérői feladatok már összetettebbek. Amennyiben az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, úgy az ajánlatoknak a bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlati felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli a felhívásban előre meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb. Az összességégben legelőnyösebb ajánlat kiválasztására többféle módszer létezik, amelyek közül megkülönböztethetünk relatív, illetve objektív értékelési módszereket. A közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő részéről az eljárásban részt vevő személyeknek speciális szakértelemmel kell rendelkezniük, így tehát a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során illetve az eljárás más 25   

szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az ajánlatkérő nevében más szervezet jár el, ez tipikusan a lebonyolítói szerepkört jelenti. Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont szervezet akkor felel meg a fenti követelményeknek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik. IV.5.1. Döntési jogkörök és felelősség a közbeszerzési eljárásban A Kbt. kifejezetten az eljárásban résztvevő, az ajánlatok értékelését végző bírálóbizottság részére külön követelményeket határoz meg, ennek megfelelően az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottság tagjai között tehát lennie kell szavazati joggal bíró közbeszerzési szakértelemmel, pénzügyi szakértelemmel, jogi szakértelemmel, illetve a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkezőnek. Ez természetesen nem feltétlenül jelent szakirányú végzettség megkövetelését, de mindenképpen bizonyíthatónak kell lennie a szakértelemnek. A bírálóbizottság természetesen háromnál több főből is állhat, hiszen ez csak a törvényi minimum, gyakran előfordul, hogy a szavazati joggal bíró tagokon kívül más, speciális szakértelemmel rendelkezőket is bevonnak az ajánlatkérők a bizottság munkájába, szavazati joggal, vagy anélkül, csak tanácskozási, részvételi felhatalmazással. Arra azonban törvényi előírás hiányában is célszerű odafigyelni, hogy lehetőség szerint páratlan számban határozzon meg az ajánlatkérő bírálóbizottsági tagokat, hiszen ebben az esetben nem fog a szavazategyenlőség problémát okozni. A döntéshozó testület delegálhat tagot a bírálóbizottságba, de nem kerülhet szavazati többsége, míg egyszemélyi döntéshozó nem lehet a bírálóbizottság tagja. Természetesen mivel a bírálóbizottság csak a javaslattevő szerv, döntése nem kötelezi a végső döntéshozót. A törvényben előirt követelmények maradéktalan érvényesítésével a bírálóbizottságnak tehát az alábbi feladatokat kell ellátnia. Egyrészt vizsgálnia kell, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Vizsgálnia kell a törvénynek, a felhívásnak, illetve – amennyiben az eljárás során készült – a dokumentációnak való megfelelőséget, ennek keretében az alkalmasságot, az alkalmatlanságot, ehhez kapcsolódóan az igazolások eredetiségét, illetőleg a másolatok megfelelőségét is ellenőrizni kell. Az alkalmasságon túl meg kell állapítania, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni Az előírások értelmében az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont alapján a bírálóbizottság valamennyi tagjának külön-külön értékelnie 26   

kell az erre szolgáló bírálat lap segítségével. A korábbiakban írtaknak megfelelően a bírálóbizottság kötelessége az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, szükség esetén több alkalommal is lehetőséget biztosítani a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok utólagos csatolására, pótlására a hiánypótlás szabályainak megfelelően. Ennek keretében kötelessége meggyőződni arról, hogy az esetleges hiánypótlást követően - adott esetben - a benyújtott ajánlati példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredeti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt lehet figyelembe venni az elbírálás során. A bírálóbizottság az ajánlatok áttekintését követően szavaz az alkalmasságról, valamint az érvényességről, illetve az elbírálási szempontoknak megfelelően javaslatot tesz az eljárás nyertesére. Amennyiben az ajánlati felhívás szerint az elbírálás szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, úgy a bírálóbizottságnak az ajánlatokat a bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlati felhívásban meghatározott ponthatárok között kell értékelnie, a törvény értelmében a felhívásban meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az így kapott összpontszám alapján állapíthatja meg az összességében legelőnyösebb ajánlatot. Amennyiben több ajánlatnak is azonos az így kiszámított összpontszáma, azt az ajánlatot kell összességében legelőnyösebbnek minősíteni, amelyik a alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazza; illetve azonos ellenszolgáltatás esetében pedig azt az ajánlatot, amelyik a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott. A bírálóbizottság javaslata alapján hozza meg a döntéshozó az eljárás eredményére vonatkozó döntését. Nem ismert előttünk a Megbízó közbeszerzési szabályzata, így csak valószínűsíteni tudjuk, hogy várhatóan az Önkormányzat Közgyűlése fog dönteni az eljárás eredményéről. Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint a felhívásban meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel – személlyel - kötheti meg a szerződést.

IV.6. Az építési szerződésre vonatkozó külön jogszabályi előírások

27   

A közbeszerzési eljárás során megkötésre kerülő építési szerződés kapcsán az alapvető szabályokat a Kbt-n túl az ún. Építési rendelet, valamint a Kivitelezési rendelet tartalmazza. Mindkét jogszabály csak abban az esetben alkalmazandó, amennyiben a szerződéskötésre közbeszerzés útján került sor, a közvetlen szerződéskötés esetében nem. A Kivitelezői rendelet tételesen meghatározza az építtető feladatait, amelynek értelmében az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja, azaz az Önkormányzat. A rendelet értelmében az építtető feladata – az Étv.-ben meghatározottakon túl – az alábbiak: a) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése, szerződések megkötése, b) a tervező kiválasztása, jogszabályban meghatározott esetekben a tervező kiválasztására tervpályázati eljárás lebonyolítása, a tervezői művezetés biztosítása, c) a kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása, e) az építési napló ellenőrzése, f) a műszaki átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel, g) az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolásának ellenőrzése, h) a Kivitelezési rendelt 17. § (2) bekezdés szerinti esetben gondoskodni az építtetői fedezetkezelő közreműködéséről. „17. § (1) Az építtetői fedezetkezelő az építtető és a fővállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés mindkét fél általi teljesítését segíti elő. (2) Az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötött felhasználásának biztosítása érdekében építtetői fedezetkezelő működik közre a) - a (16) bekezdés kivételével - a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás, b) a Kbt. hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó - (3) bekezdés szerint számított - értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása esetén. (…) (16) Az építtetői fedezetkezelőre vonatkozó rendelkezéseket a) - a Kbt. 143. §-a és 144. § (1) bekezdése kivételével - a Kbt. 26. §-a szerinti építési koncesszióra, b) a Kbt. 29. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó esetben, c) a köz- és magánszféra együttműködése (PPP) keretében megvalósuló építési beruházás esetén nem kell alkalmazni.”

Figyelemmel arra, hogy a tervezett beruházás becsült értéke a 90M Ft.-ot várhatóan meg fogja haladni, így amennyiben a beszerzés közbeszerzési eljárás útján valósul meg, számolni kell a fedezetkezelő alkalmazásának kötelezettségével 17. § (2) bekezdés a) pontja alapján. Ebben az esetben a fedezetkezelői feladatokat a Magyar Államkincstár látja el. A Kivitelezési rendelet előírásai értelmében – 17. § (6) bekezdés - az építtető köteles az építtetői fedezetkezelővel írásban fedezetkezelői szerződést kötni, és fedezetkezelői díjat fizetni. A fedezetkezelői számlát az építtetőnek legkésőbb az építési szerződés hatályának beálltáig kell megnyitnia. Az építtető köteles az építési szerződésben meghatározott kivitelezési szakasz 28   

kivitelezésének megkezdése időpontjáig a teljesítés (részteljesítés) szerződés szerinti ellenértékének fedezetét - ami a fedezetkezelői számlára történő befizetés vagy olyan pénzügyi eszköz értéke képezhet, amely biztosítja az ellenérték határidőre történő kifizethetőségét - az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá helyezni. A fővállalkozó kivitelező köteles - ha a felek a megállapodásukban kikötötték - az általa vállalt biztosíték összege felett az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezését biztosítani. Az építtetői fedezetkezelő vezeti a fedezetkezelői számlát, kezeli a fedezetkezelői számlán tartott összeget, tájékoztatja az építtetőt és a fővállalkozó kivitelezőt a fedezetkezelői szerződés alapján rendelkezése alá helyezett fedezet mértékének változásáról. Az építtetői fedezetkezelő a teljesítésigazolásban megjelölt összegről kiállított számla alapján, a teljesítésigazolásban elismert ellenértéket a rendelkezése alá helyezett fedezetből a fővállalkozó kivitelező részére köteles fizetési határidőn belül kifizetni. A dokumentáció jogszabályi minimumtartalmát a Szakvélemény VI.1. számú mellékletében mutatjuk be részletesen.

IV.7. Eljárási szabályok építési koncesszió esetén

Amint azt már az előzőekben jeleztük, az építési koncesszió esetében, amennyiben a beszerzés értéke nem haladja meg a 100M Ft.-ot, úgy a beszerzés nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Figyelemmel arra, hogy a beszerzés Megbízó által jelzett becsült értékének előre jelzett alsó határa 100M Ft., így az alábbiakban tárgyaljuk mind a Kbt., mind a Kbt.-én kívüli pályáztatás feltételeit is. IV.7.1. Eljárás 100M FT.-ot el nem érő becsült értékű építési koncesszió esetében A 100M Ft.-ot el nem érő értékű építési koncesszió tárgyú beszerzés – figyelemmel arra, hogy nem éri el a hatályos közbeszerzési értékhatárt – nem tartozik a Kbt. hatálya alá, így esetében az ajánlatkérő szabadon dönt a beszerzés és szerződéskötés mikéntjéről. Figyelemmel azonban arra, hogy a Megbízó önkormányzat, amely közpénzt költ, javasoljuk ebben az esetben is – ha nem is a Kbt. szerinti – de mindenképpen pályáztatási eljárás lefolytatását, minimálisan három pályázó felkérése mellett annak érdekében, hogy a pályázatok versenyeztetésével az önkormányzati érdekeknek megfelelő legszakszerűbb és legkedvezőbb pályázó kerüljön kiválasztásra. Ebben az esetben a pályázati eljárás kidolgozása, meghirdetése és lefolytatása szükséges az önkormányzat részéről.

29   

IV.7.2. Eljárás 100M FT.-ot meghaladó becsült értékű építési koncesszió esetében Amennyiben építési koncesszió tárgyú szerződést kíván megkötni a Megbízó, és annak becsült értéke eléri, meghaladja a 100M Ft.-ot, abban az esetben közbeszerzési eljárás – nemzeti rezsim szerinti általános egyszerű eljárás – lefolytatása válik szükségessé. A Kbt. erre beszerzési tárgyra 8. címében néhány tekintetben az általánostól eltérő eljárási szabályokat határoz meg. A Kbt. 140. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben előírhatja, hogy: a) az építési koncessziót elnyerő ajánlattevő (a továbbiakban: koncessziós jogosult) köteles az építési beruházás értékének legalább harminc százaléka tekintetében harmadik személlyel szerződést kötni, vagy b) az ajánlattevő ajánlatában jelölje meg az építési beruházás értékének azt a százalékban kifejezett részét, amelynek tekintetében az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni. Építési koncesszió esetében az ajánlatok bírálati szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása - 57. § (2) bekezdésének b) pontja – lehet. Előzőeken túl, az ajánlatkérő újabb közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köthet szerződést a koncessziós jogosulttal, amennyiben a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás szükséges a szerződésben szereplő építési beruházás teljesítéséhez, feltéve, hogy a) a kiegészítő építési beruházást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy b) a kiegészítő építési beruházás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás teljesítéséhez. Az előzőek szerinti kiegészítő építési beruházásra irányuló - a korábbi koncessziós jogosulttal kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési koncesszió értékének felét. Építési koncessziós szerződés esetében a Kivitelezési Rendelet szerinti fedezetkezelői szerződés megkötése nem szükséges.

30   

V.

SZERVEZETI MODELL

A KÖZVETLEN SZERZŐDÉSKÖTÉS KBT-N KÍVÜLI PEREMFELTÉTELEI

V.1. A lehetséges társasági forma vizsgálata

A lehetséges megoldási módok kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy a gazdasági társaságok esetében, illetve a költségvetési intézmények tekintetében is eltérő szabályok jelentkeznek, amelyek hatással vannak a lehetséges előnyökre, hátrányokra.

V.1.1. Megvalósítás gazdasági társaság formájában, a lehetséges és célszerű cégforma vizsgálata

Amennyiben a megvalósításra az Önkormányzat gazdasági társaság megbízásával kíván lehetőséget nyújtani, úgy arra nézve két lehetőség áll rendelkezésre. Kbt. alkalmazásával történő megbízás esetében erre a Kbt. 2/A. §, valamint 29. § (2) h) pontja ad lehetőséget a jelen Szakvélemény IV.3. pontjában már kifejtett jogi feltételek mellett. Ebben az esetben, mivel versenyeztetés mellőzésével történik a közvetlen szerződéskötés, úgy főszabályként a 842/2005/EK határozatban foglalt, állami támogatási szabályok alkalmazása is kötelező, illetve a megbízásra csak az üzemeltetésre történő egyidejű felkéréssel van lehetőség a Kbt. már idézett 28. § (1) bekezdésének figyelembevételével, azaz akkor, ha a szerződés tárgyát képező üzemeltetés költségei meghaladják a kivitelezés költségeit. Amennyiben akár a Kbt. 2/A.§, akár a 29.§ (2) bekezdés h) pontjának alkalmazása mellett kerül sor a közvetlen szerződéskötésre – tehát a kivitelezés és az üzemeltetés együttes megrendelése a beszerzés tárgya, ugyanakkor az üzemeltetés kulturális, illetve turisztikai tárgyú közszolgáltatás megvalósítására irányul, nem kell a Határozat rendelkezéseit alkalmazni, mivel az az ilyen kulturális jellegű – az EU fogalomhasználatában általános érdekű szolgáltatásnak minősülő – közszolgáltatások esetére nem vonatkozik. 31   

Kbt.-én kívüli megoldást jelenthet a pénzeszköz átadás-átvételi megállapodás megkötése az Önkormányzat és a társaság részéről. Az ilyen típusú jogi megoldással az ítélkezési gyakorlat mindeddig nem foglalkozott, ugyanakkor, mivel előnyt jelent az érintett társaság számára, így mindenképpen számításba kell venni az ún. de minimis rendelet szabályait. A de minimis rendelet értelmében bármely hároméves időszak során a 100.000 € határt el nem érő támogatás nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet és nem torzítja a versenyt, illetve nem fenyeget annak eltorzításával, és ezért a közösségi jog főszabályként lehetővé teszi a nyújtását. A releváns, hároméves periódus gördülő jellegű, tehát a de minimis támogatás minden egyes új megítéléséhez az ilyen jellegű támogatás előző három év alatt megítélt teljes összegét kell meghatározni. A de minimis támogatást abban a pillanatban kell megítéltnek tekinteni, amikor a támogatás igénybevételének a jogát a kedvezményezettre ruházzák. A de minimis szabály nem érinti azt a lehetőséget, hogy a vállalkozások ugyanarra a projektre a Bizottság által jóváhagyott, vagy egy csoportos kivételeket tartalmazó rendelet alá tartozó állami támogatásban részesüljenek5. Álláspontunk szerint ez a megoldás egyrészt jogi aggályokat vet fel annak szabályozatlansága okán, másrészt a lehetséges 100.000. € támogatási limit véleményünk szerint – a Megbízó tájékoztatásár támaszkodva – nem fedezné a beruházás költségeit.

A gazdasági társaság szóba jöhető formája tekintetében a leginkább javasolt a nonprofit Kft. lenne, tekintettel arra, hogy a szerződés kulturális közszolgáltatás ellátásra irányulna. A nonprofit gazdasági társaságra vonatkozó közös rendelkezéseket a Gt. 4. §-a tartalmazza. „4. § (1) Gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható (nonprofit gazdasági társaság). Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. (2) Nonproft gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést. (…)”

A hivatkozott szakasz megteremti a nonprofit gazdasági társaság intézményét. A nonprofit gazdasági társaság nem önálló gazdasági társaság, nem önálló cégforma. A gazdasági társaságok mind a négy formája működhet nonprofit jelleggel, de                                                              5

 A Bizottság 69/2001/EK rendelete alapján 

 

32   

esetünkben álláspontunk szerint a Kft. forma lenne a legcélravezetőbb. A társaság nonprofit jellegét a cégnevében fel kell tüntetni. A nonprofit gazdasági társaság - szemben a gazdasági társaság alapformájával, amely üzletszerű közös gazdasági tevékenységre irányul - nem jövedelemszerzésre irányuló, tehát nem nyereségorientált társaság. Ebből a minőségből adódik a gazdasági társaságok alapformájától való alapvető szabályozásbeli eltérés: a társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat és a társaság esetleges nyeresége a tagok között nem osztható fel. Az esetleges visszaélések megelőzése végett a törvény - éppúgy mint a Ptk. a közhasznú társaságokra nézve kimondja, hogy nonprofit gazdasági társaság csak másik nonprofit társasági formába alakulhat át, csak nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet illetve nonprofit társaságokká válhat szét. A nonprofit gazdasági társaság lehet közhasznú szervezet, de működhet közhasznú minősítés elnyerése nélkül is. Ugyanakkor az egyes kedvezmények (ld. pl. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 6. számú mellékletét) a jövőben nem a jogi személy formájához vagy nonprofit jellegéhez kötődnek, hanem ahhoz, hogy az adott nonprofit gazdasági társaság - a Kszt. fogalmai szerinti - közhasznú tevékenységet folytat. Ha a nonprofit gazdasági társaság egyben közhasznú szervezet is, úgy jogutód nélküli megszűnése esetén a tagoknak csak vagyoni hozzájárulásuk teljesítéskori értéke adható ki, az ezt meghaladó vagyon nem. Ennek sorsáról a társasági szerződésben kell rendelkezni. Ha ilyen rendelkezést a társasági szerződés nem tartalmaz, akkor - az alapítványi szabályokhoz hasonló módon - a cégbíróság a megszűnő társaság által betöltött közfeladatokkal azonos vagy azokhoz hasonló közérdekű célra fordítja a megmaradt vagyont.

V.1.2. Megvalósítás költségvetési intézmény formájában

A Státusz törvény alapján – 2. § (1) bekezdés c) pontja - a települési kisebbségi önkormányzat helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervet alapíthat. A költségvetési szerv létrehozásáról jogszabályban – a Megbízó esetében önkormányzati rendeletben - vagy határozatban kell rendelkezni. A határozatot az elektronikus információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint és - helyi önkormányzati költségvetési szerv és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv kivételével - a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni. A jogszabály – határozat - alapján alapító okiratot kell kiadni. Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki.

33   

„3. § (1) A költségvetési szerv a) a tevékenységének jellege alapján közhatalmi költségvetési szerv (15. §) vagy közszolgáltató költségvetési szerv (16. §), b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint - a szakmai feladatellátás önállósága mellett - önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vagy önállóan működő költségvetési szerv (18. §). (…) (3) A 2. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában felsorolt alapító szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik csak közszolgáltató költségvetési szervet alapíthat. Köztestületi költségvetési szerv alapításához az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges, amennyiben az alapítás vagy a működtetés államháztartásból származó forrás igénybevételével történik. (4) A 2. § (2) és (4) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók a költségvetési szerv átalakítására és megszüntetésére, a költségvetési szerv alapítói jogainak átadására, átvételére, továbbá a 15-16. § szerinti besorolás meghatározására is. (5) A költségvetési szervek alapításának, működésének és (1) bekezdés szerinti besorolásának szakmai, pénzügyi, gazdaságossági követelményeit és feltételeit külön törvény, illetve - a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szerv kivételével - a Kormány rendeletben határozza meg.”

A Státusz törvény 7. § alapján a költségvetési szerv alaptevékenysége mellett vállalkozói tevékenységet is végezhet. A költségvetési szerv alapítása és megbízása mellett szólhat az az érv, hogy amennyiben a kulturális tevékenységet – a GKK későbbi üzemeltetése kapcsán – alaptevékenységnek minősítjük, abban az esetben a költségvetési szerv a kivitelezést, a GKK tulajdonképpeni létrehozását vállalkozási tevékenysége körében elláthatja, illetve részére a szükséges anyagi források pénzeszköz átadás-átvétel formájában jogszerűen nyújthatóak. Figyelemmel arra, hogy a közösségi jog a költségvetési szervet tulajdonképpen az önkormányzat részeként kezeli, esetében sem az állami támogatási szabályok, sem az ún. de minimis támogatás nem vizsgálandó. A megoldás hátránya, hogy ebben az esetben is együtt kell kezelni a kivitelezést és az üzemeltetést, illetve amennyiben a költségvetési intézmény beszerez, úgy esetében a Kbt. alkalmazása ugyanúgy követelmény adott esetben.

 

34   

VI.

MELLÉKLETEK

VI.1. A kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás dokumentációjának minimumtartalma az Építési rendelet szerint

I. Általános követelmények 1. A dokumentáció tartalma a jogerős, végrehajtható és érvényes építési vagy létesítési hatósági engedélyokirat és a hozzá tartozó dokumentáció alapján készített írásos dokumentumok és tervrajzok összessége. 2. A dokumentációban meg kell határozni, az építmény jellegének megfelelő szakterületi sajátosságoknak, tartalmi követelményeknek megfelelő részletezettséggel: a) az építményrészek, a szerkezeti elemek, a beépített berendezések stb. térbeli elhelyezkedését, méretét, mennyiségét, b) a kész állapotra vonatkozó műszaki és minőségi követelményeket, c) az építmény megvalósítását, a kivitelezés módját befolyásoló körülményeket, szolgáltatásokat, d) az ajánlattételt lényegesen befolyásoló, építési beruházásnak nem minősülő, de azzal együtt elkészítendő munkákat. 3. A dokumentációt legalább az itt meghatározott általános tartalommal, az építmény jellegének megfelelő szakterületi sajátosságok részletes tartalmi követelményeinek megfelelően, az egyes munkarészeket a szükséges szakági bontásban és részletességgel kell elkészíteni. 4. A dokumentáció lehet e jogszabálynak megfelelő kiviteli dokumentáció is. II. Részletezett követelmények 1. Alapadatok, okiratok: a) Az építési beruházás tárgyát képező építmény, építési tevékenység jellemző adatai: aa) az építmény, építési tevékenység előírások szerinti szabatos megnevezése, ab) az építési munkahely megjelölése, ac) az építmény, az építési tevékenység meghatározó paraméterei (teljesítőképessége, kapacitása, befogadóképessége, férőhelyszáma, jellemző mérete stb.), ad) az építési tevékenység jellege (új építmény építése, átalakítás, bővítés, bontás stb.), ae) az építés kívánt kezdési és befejezési időpontja. b) Előzmény okiratok (másolatban): ba) jogszabályban meghatározott esetekben jogerős, végrehajtható és érvényes építési (létesítési) engedély, bb) felmentések, valamint eltérési engedélyek.

35   

c) Az ajánlatkérő által meghatározott különleges követelmények, körülmények, szolgáltatások: ca) az építési tevékenységet befolyásoló, átlagostól eltérő körülmények, illetve környezeti tényezők (forgalom folyamatos fenntartása, más vállalkozónak egyidejűleg a térségben végzett tevékenysége, környezet-, természet- és örökségvédelmi követelmények, munkavégzési időszak korlátozása stb.), cb) a megbízó által nyújtott szolgáltatások (felvonulási épület, villamos energia, építőgép, kiviteli tervek stb. rendelkezésre bocsátása). 2. Közbeszerzési műszaki leírás a Kbt. 58. §-a és 190. §-a szerint: a) Az építmény, az építési munka általános leírása: aa) telepítés, környezeti kapcsolatok, rendeltetés, funkció, technológia, akadálymentesítés, üzemeltetés stb., ab) az építményrészek, rendeltetési egységek, helyiségek stb. tervrajzokra utaló felsorolása és azok kialakításának, követelményeinek, igényszintjének, felszereltségének stb. részletes meghatározása. b) A tervezett műszaki megoldások (építményrészek, szerkezetek, berendezések, készülékek, vezetékek, rendszerelemek stb.) tervrajzokra, azonosíthatóan utaló leírása: ba) az anyagminőségek és egyéb követelmények, figyelembe veendő szabványok, műszaki követelmények meghatározásával, bb) részletesen ismertetve a javasolt és a műszaki dokumentációban kidolgozott megoldásokat, bc) megjelölve az egyenértékű alternatív műszaki megoldások lehetséges körét. c) Minőségbiztosítási, munkavédelmi és biztonsági követelmények ismertetése. 3. Műszaki tervek: a) helyszínrajz(ok), mely tartalmazza az építési területet, a meglévő, a megmaradó, az elbontandó és a tervezett építményeket, növényzetet, jellemző terepmagasságokat, az építmények, illetve energia- és közműhálózataik összefüggéseinek áttekintését, b) általános tervek - alaprajzok, vízszintes és függőleges metszetek, hosszszelvények, keresztszelvények, nézetek stb., melyekből az építmény és részei, térbeli elrendezése, méretei, szerkezetei, anyagai, berendezései stb. megállapíthatók, és a mennyiségi kimutatás ellenőrizhető, illetve a kivitelezéshez szükséges további részlet és technológiai, gyártmány-, szerelési és egyéb műszaki tervek elkészíthetők, c) részlettervek, az építmény olyan részeinek, szerkezeteinek és azok összeépítésének rajzai, melyek az általános terveken kellően nem ábrázolhatók. 4. Költségvetési kiírás. VII.

Egyéb további követelmények

A kivitelezésre irányuló építési beruházás esetén a dokumentáció tartalmát a fenti általános követelmények figyelembevételén túl úgy kell megállapítani, hogy annak tartalmaznia kell legalább: a) a meglévő építményre, illetve az érintett építményrészre vonatkozó alapadatokat, felméréseket, műszaki leírásokat és terveket, a munkavégzést érintő műszaki szakvéleményeket (például a meglévő szerkezetek felhasználhatóságára vonatkozó tartószerkezeti, közegészségügyi, biztonsági megállapításokat és követelményeket); 36   

b) azon jogszabályok megjelölését, amelyeknek való megfelelést az ajánlatkérő érvényességi feltételként határozza meg; c) a munkavégzés körülményeire vonatkozó különleges követelményeket és körülményeket; d) a munkavégzést lényegesen befolyásoló feltételeket (például időbeli, térbeli korlátozások, időjárási körülmények); e) az ajánlattevőtől kért javasolt technológiai, munkaszervezési vagy egyéb leírást.

37   

VI.2. Az építési (kivitelezési) szerződés kötelező jogszabályi minimumtartalma

Az építési szerződés tartalmazza: a) az építtető nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetőségét, adószámát, pénzforgalmi számlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét és elérhetőségét, b) a vállalkozó kivitelező nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetőségét, adószámát, pénzforgalmi számlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét és elérhetőségét, c) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, d) a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket részletesen (ideértve a kivitelezési tervszolgáltatásnak, az építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának, a tervezett kezdés, a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot), e) a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét, a d) pontban foglaltak figyelembevételével szakaszait, f) annak rögzítését, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez fa) az építtető hozzájárul-e alvállalkozó igénybevételéhez, fb) a szerződés teljesítésében a fővállalkozó kivitelező igénybe vesz-e alvállalkozó kivitelezőt, illetve fc) a fővállalkozó igénybevételéhez,

kivitelező

hozzájárul-e

alvállalkozója

további

alvállalkozói

g) a kivitelezési dokumentáció szolgáltatására vonatkozó rendelkezést, h) az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok - engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő - elszállítására (elszállíttatására) kötelezett megnevezését, i) a vállalkozói díj megállapításának alapjául szolgáló árazatlan költségvetési kiírás meglétére történő utalást, ha annak elkészítését e rendelet vagy más jogszabály előírja, j) az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő pótmunka díjának elszámolási módját, k) fővállalkozó esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki ellenőr, egyéb vállalkozó kivitelező esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult felelős műszaki vezető megnevezését, 38   

l) a szerződő felek erre irányuló megállapodása és a jogszabályi feltételek fennállása esetén annak rögzítését, hogy a szerződéses jogviszonyukból keletkező vitájuk rendezése érdekében igénybe vesznek-e mediátori közreműködést, illetve jogvitájukat eseti vagy állandó választottbíróság elé terjesztik-e, m) az építtető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik, n) ha az építtető a fővállalkozó kivitelező részére az ellenszolgáltatása részeként előleg kifizetését biztosítja, az előleg felhasználásának meghatározását és az előleg elszámolásának módját, o) a felek megállapodása esetén a fővállalkozó kivitelező által a szavatossági, jótállási (a továbbiakban: garanciális), valamint a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére nyújtott (a továbbiakban: teljesítési) biztosíték összegének meghatározását, biztosításának formáját, célját, felhasználásának lehetőségét.

39   

VI.3. Főbb eljárási típusok a Kbt. alapján 2010. január 1.-től

KÖZÖSSÉGI REZSIM 

NEMZETI REZSIM 

NYÍLT ELJÁRÁS  ajánlattételi határidő  minimuma:  45 nap ‐ 74.§(1)    MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS  részvételi határidő minimuma:  30 nap – 107.§(1) 

             

ajánlattételi határidő  minimuma: 

 

40 nap – 122.§(1) 

 

 

EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS 

TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS 

ajánlattételi határidő minimuma: 

Hirdetménnyel: 

25 nap – 251.§(1) 

részvételi határidő minimuma: 

20nap – 251.§(2) 

30 nap – 107.§ (1)  ajánlattételi határidő  minimuma:  nincs – 127.§(1)  Hirdetmény nélkül:  ajánlattételi határidő  minimuma:  nincs – 127.§(1)  VERSENYPÁRBESZÉD  részvételi határidő minimuma:  30 nap – 107.§ (1)  ajánlattételi határidő  minimuma: 

40   

nincs – 123/C.§(2) 

VI.4. Egyszerű közbeszerzési eljárás hirdetménymintája 3. melléklet az 5/2009. (III. 31.) IRM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja 1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751, 06 1 336 7757 E-mail: [email protected]~

On-line értesítés: http://www.kozbeszerzes.hu

AZ EGYSZERŰ ELJÁRÁS AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁSA Építési beruházás Árubeszerzés Szolgáltatás Építési koncesszió Szolgáltatási koncesszió

□ □ □ □ □

A Közbeszerzések Tanácsa (Szerkesztőbizottsága) tölti ki A hirdetmény kézhezvételének dátuma ................................... Azonosító kód ..........................................................................

I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ I.1) NÉV, CÍM ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONT(OK) Hivatalos név: Postai cím: Város/Község: Kapcsolattartási pont(ok):

Postai irányítószám: Telefon:

Címzett: E-mail:

Fax:

Ország:

Internetcím(ek) (adott esetben) Az ajánlatkérő általános címe (URL): A felhasználói oldal címe (URL):

További információk a következő címen szerezhetők be: □ Azonos a fent említett kapcsolattartási ponttal/pontokkal □ Ha attól eltérő, kérjük töltse ki az A.I mellékletet A dokumentáció a következő címen szerezhető be: □ Azonos a fent említett kapcsolattartási ponttal/pontokkal □ Ha attól eltérő, kérjük töltse ki az A.II mellékletet Az ajánlatokat a következő címre kell benyújtani: □ Azonos a fent említett kapcsolattartási

41   

ponttal/pontokkal □ Ha attól eltérő, kérjük töltse ki az A.III mellékletet I.2.) AZ AJÁNLATKÉRŐ TÍPUSA Központi szintű □ Regionális/helyi szintű □ Közjogi szervezet

□

Közszolgáltató Támogatott szervezet [Kbt. 241. § b)-c) pont] Egyéb

□ □ □

I.3.) AZ AJÁNLATKÉRŐ TEVÉKENYSÉGI KÖRE I.3.1) A KBT. VI. FEJEZETE SZERINTI AJÁNLATKÉRŐK ESETÉN Általános közszolgáltatások □ Lakásszolgáltatás és közösségi rekreáció □ Védelem □ Szociális védelem □ Közrend és biztonság □ Szabadidő, kultúra és vallás □ Környezetvédelem □ Oktatás □ Gazdasági és pénzügyek □ Egyéb (nevezze meg): ....................................................... □ Egészségügy □ I.3.2) A KBT. VII. FEJEZETE SZERINTI AJÁNLATKÉRŐK ESETÉN Víz □ [Kbt. 163. § (1) bek. a) pont] Gáz- és hőenergia termelése, szállítása és elosztása □ [Kbt. 163. § (1) bek. a) pont]

□ Villamos energia [Kbt. 163. § (1) bek. a) pont] □ Földgáz és kőolaj feltárása és kitermelése [Kbt. 163. § (1) bek. ba) pont]

Szén és más szilárd tüzelőanyagok feltárása és □ kitermelése [Kbt. 163. § (1) bek. ba) pont]

□ Vasúti szolgáltatások

Városi vasúti, villamos-, trolibusz- vagy autóbusz □ szolgáltatások [Kbt. 163. § (1) bek. c) pont]

□ Repülőtéri tevékenység

Kikötői tevékenységek □ [Kbt. 163. § (1) bek. bb) pont]

□ Postai szolgáltatások

[Kbt. 163. § (1) bek. c) pont]

[Kbt. 163. § (1) bek. bb) pont]

[Kbt. 163. § (1) bek. d) pont]

I. 4.) Az ajánlatkérő más ajánlatkérők nevében folytatja-e le a közbeszerzési eljárást?

igen □

nem □

II. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS TÁRGYA II.1) MEGHATÁROZÁS II.1.1) Az ajánlatkérő által a szerződéshez rendelt elnevezés .............................................................................................................................................................................................. ............... II.1.2) A szerződés típusa, valamint a teljesítés helye (Csak azt a kategóriát válassza - építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás -, amelyik leginkább megfelel a szerződés vagy a közbeszerzés(ei) tárgyának)

42   

a) Építési beruházás Kivitelezés Tervezés és kivitelezés

□ □ □

b) Árubeszerzés Adásvétel Lízing

□ □ □

Kivitelezés, bármilyen eszközzel, módon, az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelően

□

Bérlet Részletvétel

□ □

Ezek kombinációja/Egyéb

□

Építési koncesszió A teljesítés helye

□ A teljesítés helye ............................................................

c) Szolgáltatás □ Szolgáltatási kategória □□ (az 1-27. szolgáltatási kategóriákat lásd a Kbt. 3. és 4. mellékletében)

Szolgáltatási koncesszió □ A teljesítés helye ............................................................

............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ NUTS-kód NUTS-kód □□□□ NUTS-kód □□□□ □□□□ II.1.3) A hirdetmény a következők valamelyikére irányul Közbeszerzés megvalósítása □ □ Dinamikus beszerzési rendszer (DBR) létrehozása Keretmegállapodás megkötése □ II.1.4) Keretmegállapodásra vonatkozó információk (adott esetben) Keretmegállapodás több ajánlattevővel Keretmegállapodás egy ajánlattevővel □ □ A tervezett keretmegállapodás résztvevőinek □□□ keretszáma VAGY, adott esetben, maximális létszáma □□□ A keretmegállapodás időtartama: Időtartam év(ek)ben: □□ vagy hónap(ok)ban: □□□ A közbeszerzések összértéke a keretmegállapodás teljes időtartama alatt (csak számokkal és pénznem): .............................................................................................................................................................................................. ............... A keretmegállapodás alapján megkötendő szerződések értéke és gyakorisága (amennyire lehetséges): .............................................................................................................................................................................................. ............... II.1.5) A szerződés meghatározása/tárgya .............................................................................................................................................................................................. ............... .............................................................................................................................................................................................. ............... .............................................................................................................................................................................................. ............... II.1.6) Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV) Kiegészítő szójegyzék (adott esetben) Fő szójegyzék □□.□□.□□.□□-□ □□□□-□ □□□□-□ Fő tárgy □□.□□.□□.□□-□ □□□□-□ □□□□-□ □□.□□.□□.□□-□ □□□□-□ □□□□-□ További tárgy(ak) □□.□□.□□.□□-□ □□□□-□ □□□□-□ □□.□□.□□.□□-□ □□□□-□ □□□□-□ II.1.7) Részekre történő ajánlattétel (a részekre vonatkozó részletes információk megadásához a B. mellékletből

43   

szükség szerint több példány használható) Igen válasz esetén az ajánlatok benyújthatók (csak egyet jelöljön be): egy részre egy vagy több részre □ II.1.8.) Elfogadhatók-e változatok (alternatív ajánlatok)?

□

igen □

nem □

valamennyi részre igen □

nem □

□

II. 2) SZERZŐDÉS SZERINTI MENNYISÉG VAGY ALKALMAZÁSI KÖR II.2.1) Teljes mennyiség vagy érték (valamennyi részt, és opciót beleértve) .............................................................................................................................................................................................. ............... .............................................................................................................................................................................................. ............... II.2.2) Vételi jog (opció) (adott esetben) igen □ nem □ Igen válasz esetén a vételi jog leírása: ........................................................................................................................................ .............................................................................................................................................................................................. ............... .............................................................................................................................................................................................. ............... Ha ismert, a vételi jog opciók gyakorlásának tervezett ideje: hónap(ok)ban: □□ vagy napokban: □□□□ (a szerződés megkötésétől számítva) Az esetleges meghosszabbítások száma (ha van ilyen): □□□ vagy: □□□ és □□□ között Ha ismert, az árubeszerzésre vagy a szolgáltatásmegrendelésre irányuló ismétlődő jellegű szerződések esetében kérjük feltüntetni a további szerződések tervezett idejét: hónapokban: □□ vagy napokban: □□□□ (a szerződés megkötésétől számítva) II.3) A szerződés időtartama vagy a befejezés, a teljesítés határideje Az időtartam hónap(ok)ban: □□ vagy napokban: □□□□ (a szerződés megkötésétől számítva) □□□□/ □□/□□ (év/hó/nap) kezdés VAGY: ÉS/VAGY □□□□/□□/□□ befejezés (év/hó/nap)

III. szakasz: jogi, gazdasági, pénzügyi és technikai információk III.1) A szerződésre vonatkozó feltételek III.1.1) A szerződést biztosító mellékkötelezettségek (adott esetben) .............................................................................................................................................................................................. ............... .............................................................................................................................................................................................. ............... III.1.2) Fő finanszírozási és fizetési feltételek és/vagy hivatkozás a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre .............................................................................................................................................................................................. ............... ..............................................................................................................................................................................................

44   

............... III.1.3) A nyertes(ek) által létrehozandó gazdasági társaság, illetve jogi személy (adott esetben) .............................................................................................................................................................................................. ............... .............................................................................................................................................................................................. ............... III.1.4) Vonatkoznak-e a szerződés teljesítésére egyéb különleges feltételek? (adott igen □ nem □ esetben) Ha igen, a különleges feltételek meghatározása .............................................................................................................................................................................................. ............... .............................................................................................................................................................................................. ............... .............................................................................................................................................................................................. ............... III.2) Részvételi feltételek III.2.1) Az ajánlattevő személyes helyzetére vonatkozó adatok (kizáró okok), ideértve a szakmai és cégnyilvántartásokba történő bejegyzésre vonatkozó előírásokat is Az ajánlatkérő által előírt kizáró okok és a megkövetelt igazolási mód: .............................................................................................................................................................................................. ............... .............................................................................................................................................................................................. ............... .............................................................................................................................................................................................. ............... .............................................................................................................................................................................................. ............... .............................................................................................................................................................................................. ............... .............................................................................................................................................................................................. ............... .............................................................................................................................................................................................. ............... .............................................................................................................................................................................................. ............... III.2.2) Gazdasági és pénzügyi alkalmasság Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód:

Az alkalmasság minimumkövetelménye(i):

.................................................................................................. ......................................................................................... ...

45   

.................................................................................................. ......................................................................................... ... .................................................................................................. ......................................................................................... ... .................................................................................................. ......................................................................................... ... .................................................................................................. ......................................................................................... ... .................................................................................................. ......................................................................................... ... III.2.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: .................................................................................................. ......................................................................................... ... .................................................................................................. ......................................................................................... ... .................................................................................................. ......................................................................................... ... .................................................................................................. ......................................................................................... ... .................................................................................................. ......................................................................................... ... .................................................................................................. ......................................................................................... ... III.2.4) Fenntartott szerződések A szerződés védett foglalkoztatók számára fenntartott

igen □

nem □

A szerződés a Kbt. 253. § szerint fenntartott

igen □

nem □

III. 3) Szolgáltatásmegrendelésre irányuló szerződésekre vonatkozó különleges feltételek igen □ III.3.1) A szolgáltatás teljesítése egy bizonyos foglalkozáshoz (képzettséghez) van-e kötve? Ha igen, a vonatkozó jogszabályi rendelkezésre történő hivatkozás:

nem □

.............................................................................................................................................................................................. ............... .............................................................................................................................................................................................. ...............

IV. SZAKASZ: ELJÁRÁS IV.1) Az eljárás típusa

46   

IV.1.1) Az eljárás típusa a Kbt. VI. fejezete szerinti □ Tárgyalás nélküli □ Tárgyalásos IV.1.2) Az eljárás típusa a Kbt. VII. fejezete szerinti □ Tárgyalás nélküli □ Tárgyalásos IV. 2) Bírálati szempontok IV.2.1) Bírálati szempontok (csak a megfelelőt jelölje meg) □ A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás VAGY □ Az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbiak szerint □ Az alábbiakban megadott részszempontok szerint (a részszempontokat súlyozással kell megadni) Súlyszám Részszempont Súlyszám Részszempont ........................ 6. 1. ............................................................... ........................ ............................................................... ........................ 7. 2. ............................................................... ........................ ............................................................... ........................ 8. 3. ............................................................... ............................................................... ........................ 4. ........................ 9. ............................................................... ............................................................... ........................ 5. ........................ 10. ............................................................... ............................................................. ........................ igen □ nem □ IV.2.2) Elektronikus árlejtést alkalmaznak-e? Ha igen, további információk az elektronikus árlejtésről (ha szükséges) .............................................................................................................................................................................................. ............... .............................................................................................................................................................................................. ............... IV.3) ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK IV.3.1) Az ajánlatkérő által az aktához rendelt hivatkozási szám (adott esetben) .............................................................................................................................................................................................. .............. IV.3.2) Az adott szerződésre vonatkozóan korábbi közzétételre sor került-e?

igen □

nem □

Igen válasz esetén Előzetes összesített tájékoztató

□

Felhasználói oldalon közzétett hirdetmény

Hirdetmény száma a KÉ-ben:

□

(KÉ-szám/évszám) □□□□□/□□□□

A hirdetmény közzétételének dátuma: Egyéb korábbi közzététel (adott esetben)

□□□□/□□/□□

(év/hó/nap)

□

Hirdetmény száma a KÉ-ben:

(KÉ-szám/évszám) □□□□□/□□□□

A hirdetmény közzétételének dátuma:

□□□□/□□/□□

(év/hó/nap)

47   

IV.3.3) A dokumentáció beszerzésének feltételei (adott esetben) A dokumentáció beszerzésének határideje Dátum:

(év/hó/nap)

□□□□/□□/□□

Időpont: ...................

Kell-e fizetni a dokumentációért?

nem □

igen □

Igen válasz esetén, Ár (arab számokkal): ................................... Pénznem: ................. A fizetés feltételei és módja: ............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. .............. IV.3.4) Az ajánlattételi határidő Dátum:

□□□□/□□/□□

(év/hó/nap)

Időpont: ...................

IV.3.5) Az(ok) a nyelv(ek), amely(ek)en az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések benyújthatók ES

CS

DA

DE

ET

EL

EN

FR

IT

LV

LT

□

□

□

□

□

□

□

□

□

□

□

HU MT NL □

□

□

PL

PT

SK

SL

FI

SV

□

□

□

□

□

□

Egyéb: .............................................................................................................................................................................................. .. IV.3.6) Az ajánlati kötöttség minimális időtartama (tárgyalás nélküli eljárás esetén) □□□□/□□/□□

-ig (év/hó/nap)

VAGY hónap(ok)ban:

vagy napokban:

(az ajánlattételi határidő lejártától számítva)

IV.3.7) Az ajánlatok felbontásának feltételei Dátum:

/

/

(év/hó/nap)

Időpont: ...................

Helyszín: .............................................................................................................................................................................................. Az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosult személyek .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. V. SZAKASZ: KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK V.1) A KÖZBESZERZÉS ISMÉTLŐDŐ JELLEGŰ-E? (adott esetben)

igen □

nem □

Igen válasz esetén a további hirdetmények közzétételének tervezett ideje: .............................................................................................................................................................................................. .............. V.2) A SZERZŐDÉS EU ALAPOKBÓL FINANSZÍROZOTT PROJEKTTEL ÉS/VAGY PROGRAMMAL KAPCSOLATOS? nem □ igen □ Igen válasz esetén kérjük feltüntetni a projekt(ek) és/vagy program(ok) nevét és bármely egyéb hivatkozási alapot: ..............................................................................................................................................................................................

48   

.............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. V.3) TOVÁBBI INFORMÁCIÓK (adott esetben) V.3.1) Az eredményhirdetés tervezett időpontja: .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. V.3.2) A szerződéskötés tervezett időpontja: .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. V.3.3) A tárgyalás lefolytatásának menete és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályai, az első tárgyalás időpontja: (kivéve, ha az eljárás tárgyalás nélküli) .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. ..............................................................................................................................................................................................

49   

.............. V.3.4.1) A dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele? (adott esetben) nem □ igen □ V.3.4.2) A dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos további információk: (adott esetben) .............................................................................................................................................................................................. .............. V.3.5.1) Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: .............................................................................................................................................................................................. .............. V.3.5.2) Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén a módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja az V.3.5.1) pont szerinti ponthatárok közötti pontszámot: .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. V.6) A III.2.2) és a III.2.3) szerinti feltételek és ezek előírt igazolási módja a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvétel feltételét képező minősítési szempontokhoz képest szigorúbb(ak)-e? igen □

nem □

V.7) Egyéb információk: .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. ..............

50   

.............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. ..............

(év/hó/nap)

V.8) E HIRDETMÉNY FELADÁSÁNAK DÁTUMA: □□□□/□□/□□

A. MELLÉKLET TOVÁBBI CÍMEK ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONTOK

51   

I) TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A KÖVETKEZŐ CÍMEKEN ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONTOKON SZEREZHETŐK BE Hivatalos név: Postai cím: Város/Község:

Postai irányítószám:

Ország:

Kapcsolattartási pont(ok):

Telefon:

Címzett: E-mail:

Fax:

Internetcím (URL):

II) CÍMEK ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONTOK, AHONNAN A DOKUMENTÁCIÓ BESZEREZHETŐ Hivatalos név: Postai cím: Város/Község:

Postai irányítószám:

Ország:

Kapcsolattartási pont(ok):

Telefon:

Címzett: E-mail:

Fax:

Internetcím (URL):

III) CÍMEK ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONTOK, AHOVÁ AZ AJÁNLATOKAT KELL BENYÚJTANI Hivatalos név: Postai cím: Város/Község:

Postai irányítószám:

Ország:

Kapcsolattartási pont(ok):

Telefon:

Címzett: E-mail:

Fax:

Internetcím (URL):

B. MELLÉKLET A RÉSZEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

52   

A RÉSZ SZÁMA □□□

MEGHATÁROZÁS

1) A RÉSZ MEGHATÁROZÁSA .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. 2) KÖZÖS KÖZBESZERZÉSI SZÓJEGYZÉK (CPV) Kiegészítő szójegyzék (adott esetben) □□□□-□ □□□□-□ □□□□-□ □□□□-□ □□□□-□ □□□□-□ □□□□-□ □□□□-□ □□□□-□ □□□□-□

Fő szójegyzék □□.□□.□□.□□-□ □□.□□.□□.□□-□ □□.□□.□□.□□-□ □□.□□.□□.□□-□ □□.□□.□□.□□-□

Fő tárgy További tárgy(ak)

3) MENNYISÉG VAGY ÉRTÉK .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. 4) A SZERZŐDÉS IDŐTARTAMA VAGY ELTÉRŐ KEZDÉSI/TELJESÍTÉSI HATÁRIDŐ FELTÜNTETÉSE Az időtartam hónap(ok)ban: □□ VAGY

vagy napokban: □□□□

Kezdés

□□□□/□□/□□

(a szerződés megkötésétől számítva) (év/hó/nap)

ÉS/VAGY Befejezés

□□□□/□□/□□

(év/hó/nap)

5) TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A RÉSZEKRŐL .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. .............. .............................................................................................................................................................................................. ..............

53   

.............................................................................................................................................................................................. .............. ----------------------(E mellékletből a részek számának megfelelően több példány használandó) ----------------------

 

54