GRAFIKUS FELHASZNÁLÓ FELÜLET WINDOWS ALATT Készítette: Hartai Szabolcs EHA: HASGAAT.ELTE
Tartalom GRAFIKUS FELHASZNÁLÓ FELÜLET WINDOWS ALATT ........................................................................ 1 Windows GUI története .......................................................................................................................... 3
Windows 3.0 (1990) .................................................................................................................... 3
Windows 3.1 (1992) .................................................................................................................... 3
Windows 95 (1995) ..................................................................................................................... 3
Windows 98 (1998) ..................................................................................................................... 3
Windows XP (2001) ..................................................................................................................... 3
Windows Vista (2007) ................................................................................................................. 3
Windows 7 (2009) ....................................................................................................................... 3
Windows GUI .......................................................................................................................................... 4 GUI általános meghatározás................................................................................................................ 4 A Windows asztal ................................................................................................................................ 4 Start menü és a tálca ........................................................................................................................... 5 Az ablakok............................................................................................................................................ 5 Az Intéző .............................................................................................................................................. 6 Windows felhasználók százalékos megoszlása ................................................................................... 7
Windows GUI története
Windows 3.0 (1990) Erre a verzióra a Microsoft felismerte a grafikus felületekben rejlő nagy lehetőségeket, és elkezdett komolyan dolgozni rajtuk. Az operációs rendszer maga támogatta a standard és a kiterjesztett 386-os módot is, ami azt jelentette, hogy ki tudta használni a 640 KB feletti memóriát illetve a merevlemezt, ami nagyobb képernyőfelbontást és jobb grafikát jelentett (pl. a Super VGA 800x600-as illetve 1024x768-as felbontást). A Microsoft ezen kívül felkérte Susan Kare-t, hogy tervezze meg a 3.0-s Windows ikonjait és egységesítse a GUI-t.
Windows 3.1 (1992) A Windows-nak ez a verziója előre telepített TrueType fontokat tartalmazott. Ez első alkalommal tette a Windows-t önmagában teljesen működőképes nyomdakész asztali rendszerré. A Windows 3.0-ban ez csak úgy volt megoldható, ha az ember az Adobe ATM (Adobe Type Manager) fontjait használta. Ez a verzió tartalmazott egy Hotdog Stand nevű színsémát is, ami a piros, sárga és fekete élénk árnyalataiból állt. Ez a színséma arra volt hivatott, hogy a színvak embereknek is segítsen könnyebben látni a képernyőn megjelenő szöveget/grafikát.
Windows 95 (1995) A felhasználói felületet teljesen átdolgozták a 3.x verziókhoz képest. Ez volt az első olyan Windows, ahol minden ablak sarkában elhelyeztek egy kis „bezár” gombot. A tervezői csapat több állapottal látta el az ikonokat és más grafikákat (bekapcsolt/kikapcsolt, kiválasztott, kipipált stb.) A híres Start gomb is itt jelent meg először. Óriási előrelépés volt ez a Microsoft számára az operációs rendszer és az egységes grafikai felület tekintetében is.
Windows 98 (1998) Az ikonok stílusa szinte teljesen megegyezett a Windows 95-ben látottakhoz, de a GUI már 256 színnél többet is kezelni tudott. Alapjaiban változott meg a Windows Explorer, és az „Active Desktop” itt jelent meg elsőként.
Windows XP (2001) A Microsoft hajlamos rá, hogy alaposan áttervezze a GUI-t minden nagyobb operációs rendszer verzió megjelenésekor, és ez alól a Windows XP sem volt kivétel. Az interfész egészének kinézetét és hangulatát megváltoztathatták a felhasználók a különböző skinek segítségével. Az ikonok alapértelmezésben 48x48-as méretűek, több millió színben.
Windows Vista (2007) Ez volt a Microsoft válasza a konkurenciára. Elég sok 3D-s animációt raktak bele a rendszerbe. A Windows 98 óta a Microsoft minden alkalommal megpróbálta fejleszteni az asztali környezetet. A Windows Vistában jelentek meg a widget-ek, illetve az Active Desktop egy valamelyest feljavított változata is a Desktop Sidebar is.
Windows 7 (2009) A Windows Vista utóda, a Microsoft legújabb kliensoldali operációs rendszere mely GUI szempontjából nem sokban változott meg a Vistához képest.
Windows GUI
GUI általános meghatározás A grafikus felhasználói felület vagy grafikus felhasználói interfész (angolul graphical user interface, röviden GUI) a számítástechnikában olyan, a számítógép és ember közti kapcsolatot megvalósító elemek összessége, melyek a monitor képernyőjén szöveges és rajzos elemek együtteseként jelennek meg. A grafikus felhasználói felületeken alapvető szerepe van a mutatóeszközök, például az egér használatának, amelyekkel a grafikus felület elemei intuitív módon, a fizikai világ egyfajta modelljeként kezelhetők. A leggyakoribb grafikus felhasználói elemek az ablakok, menük, választógombok, jelölőnégyzetek és ikonok, valamint a mutatóeszközhöz kapcsolódó egérkurzor.
A Windows asztal Térjünk akkor rá végre a látható dolgokra! Bár biztos vagyok benne, hogy mindenki ismeri ezeket, de szaladjunk rajta végig: Az összes modern OS grafikus felületet (GUI-t) használ, és mindnek van valamilyen "asztala". Asztalnak nevezzük azt a nyitóképernyőt, amivel a gép elindulás után fogad. A Win ilyenkor elénk teszi az asztalt a háttérrel és ikonokkal, esetleg fájlokkal, és a tálcát. Az asztalnak adhatunk tetszőleges hátteret, bármilyen képet használhatunk. Egyesek csúnyán vissza is élnek ezzel a lehetőséggel.Az asztalon lévő ikonok is gyakorlatilag fájlok, kicsi '.lnk' kiterjesztésű fájlok, amik pusztán a hozzájuk rendelt alkalmazás képét, és az igazi program elérési útját tartalmazzák. Angol neve a shortcut, ami jól le is írja, mire valók: gyorsan elindítani az adott programot annak keresgélése nélkül. Az asztalra egész fájlokat is menthetünk. Ugyanis az asztal elemei, az ikonok is (a rendszerikonok kivételével, amilyen 1 Asztal pl. a "Sajátgép") egy asztal nevű mappában tárolódnak a felhasználó mappájában. A Win Vista és 7 bizonyos fájlok - képek, pdf doksik - esetén már nem csak az ikont, hanem a tartalom kicsinyített képét jelenítik meg az asztalra mentett fájloknak. A Windows asztal alján - vagyis alapértelmezett esetben alján, de bármelyik oldalon lehet - találjuk a tálcát. A tálca talán a legfontosabb része a grafikus felületnek. Bal oldalt alul találjuk a Start menüt, mellette az opcionális gyorsindító eszköztárat, mellette a futó programok helyét, és jobb oldalt az értesítési területet. A gyorsindító eszköztár arra való, hogy programokat egy kattintással, bármikor el tudjunk indítani, bármi is van a képernyőn. Be és kikapcsolni legegyszerűbben úgy lehet, hogy: jobbklikk a tálcára, a megjelenő menüben mutass az "Eszköztárak" pontra, és ott választ a "Gyorsindítás" pontot. Ikonokat ráhúzással lehet hozzáadni - vagy az asztalról, vagy magát a program fájlt kell oda húzni az egérrel, és a Win automatikusan létrehoz egy új ikont. Valahányszor elindítasz egy programot, aminek ablaka is van (vannak háttérben futó programok, amiknek nincs), az megjelenik a tálca középső részén is egy gomb formájában. Ezzel lehet az adott ablakot aktívvá vagy háttérbe tenni. A gombra jobb klikkelve alapműveleteket is elvégezhetünk - pl.
bezárás, teljes képernyő, tálcára letenni, stb. A Windows 7 tálcája bevezetett egy újítást. Tálca gombjai kisebbek lettek, csak az alkalmazás ikonját mutatják helyet spórolva - persze ez ki is kapcsolható. A Vista óta az egérrel a tálcán lévő gombra mutatva az egérrel megjelenik az ablak kicsinyített képe is. A jobb oldalon lévő értesítési területen jelennek meg programok ikonjai, csakúgy, mint a tálcán. Nagy különbség ugyanakkor, hogy ezek a programok nyitott ablak nélkül is futnak, a háttérben, és erről itt értesítenek. Általában az értesítési ikonokra kattintva előjön a program ablaka, vagy (jobbklikkre) valamilyen menü. Itt található még a billentyűzet nyelvét átállító gomb, valamint az óra is. Az Xp óta a rendszer eltakarja azokat az ikonokat, amikre nem kattintasz gyakran. Érdemes megjegyezni, hogy ha a géped nem elég gyors, itt érdemes legelőször körülnézni fölöslegesen futó programok után.
Start menü és a tálca A Windows 95-ben hatalmas reklámkampány kíséretében debütált az azóta is kulcsfontosságú és egyre jobban kibővített, átalakított Start menü. Lényege, hogy a szokásos alkalmazói ablakoktól jól eltérő és ráadásul állandó helyen érhessük el a számítógép legfontosabb helyeit. Hagyományosan az aktuális Windows verzió logója látható rajta, és a 95-XP verziók között a Start felirat is. Rendszerlogikai értelemben a start menü olyan, mint a parancssoros vezérlésű rendszereknél az állandóan kéznél lévő parancssor. Windows 95 előtt a start menü tartalma 4 darab, a közönséges programablakokhoz hasonló ikonos ablakba volt tematikusan szétosztva úgy, hogy a start menü minden 2 Start menü egyes eleme e 4 ablak valamelyikében egy rákattintós ikon volt. Ennek is meg volt a maga koncepcionális eleganciája: elvégre, ha ablakos a rendszer, akkor minden legyen ablak. A külső színfalak mögött, a rendszerprogramozói szemszögből a szóban forgó Start Menü is egy ablak, csak nagyon speciális formája van, és kedvenc szokása a képernyő alján csücsülni. A tálca fogadja a korábban az asztalra kerülő ikonokat. Hagyományosan baloldalon a Start gomb. Mellette az eszköztárak és a futó programok gombjai. Jobboldalt pedig az óra és egyes háttérben futó folyamatok ikonjai láthatóak. Az újítás lényege tehát az, hogy hasznos lehet, ha speciális célokra a szokásos működésű és kinézetű ablakok helyett igen speciális kinézetű és működésű ablakokat hoznak létre.
Az ablakok Minden mai grafikus felület ablakokra épül, a Windows a nevét is innen kapta, jelenleg nincs ennél ötletesebb megoldás. Az ablak arra való, hogy egy mappa vagy fájl tartalmát, illetve egy program műveleteit mutassa más fájloktól vagy programoktól elkülönítve - azoknak saját ablakuk van. Az ablakok közül mindig csak egy aktív, az egérrel vagy billentyűzettel kiadott parancsok csak az ebben az ablakban lévő fájlra vagy programra vonatkoznak. Az aktív 3 Az MS Word 2007 ablakot te választod pl. ráklikkeléssel. Ha nincs aktív ablak, akkor az asztal ablaka, ezen minden felsorolt elem megvan aktív. A Windows-ban az ablak felépítése fentről lefelé általában a következő: fejléc, menüsor, eszköztárak, munkaterület, állapotsor. Figyelem, nem minden program rendelkezik mindegyikkel, míg más programok elrejtik ezek közül egyik-másikat, hogy nagyobb legyen a hely a munkaterületnek. Az ablakok tetszőleges méretűek lehetnek a képernyő
határain belül (vagy akár azon túl is, ha több monitor van a gépre kötve), de a tálca szinte mindig látszik. Csak néhány program tudja átvenni a teljes képernyőt, tipikusan pl. a video lejátszók. A fejléc kiemelt része a jobb széle, itt mindig van 1-4 gomb, ami az ablak minimalizálását, teljes méretűre növelését, esetleg értesítési területre száműzését és bezárását (piros iksz) szolgálják. Ezek közül a bezárás az, ami mindig van, a többi megléte programtól függ. A Windows-ban, ha bezárod egy alkalmazás összes ablakát, az alkalmazásból is automatikusan kilépsz, az a háttérben sem fut tovább. Kivétel ez alól, ha egy alkalmazás úgy van beállítva, hogy mégis fusson tovább a háttérben, ablak nélkül. Néhány alkalmazás képes erre, ilyenkor az értesítési területen keresd az 4 Az értesítési terület
ikonjukat.
Az Intéző Érdemes említést tenni egy operációs rendszer fájlkezelőjéről is, lévén ez az egyik legfontosabb program, ha nem látszik is. Korábban már leírtam, hogy mire is való, röviden még egyszer: a fájlmenedzser az operációs rendszer része, fájlok és mappák létrehozását, módosítását és törlését végzi. Mivel ezek alapműveletek, a fájlmenedzser állandóan fut a háttérben, és csak akkor "bújik elő", vagyis mutatja a fájlokat ablakban is, ha mi magunk is akarunk fájlműveleteket végezni. A Windowsban ez az Intéző (Windows Explorer). Ez jelenik meg, ha elindítod az Intézőt a Start menüből, de akkor is, ha a sajátgép ikonra kattintasz. Az Intéző a számítógép tartalmát meghajtók szerint rendszerezi, tehát a legfelső szintű mappa, a gyökér mindig maga egy meghajtó ( vagy partíció).
Az Intéző egyre szebb és főleg okosabb lett az elmúlt Windows verziók során. Már nem csak a fájlok listáját és egy fa diagramot tud egymás mellett megjeleníteni, hanem akár előnézetet a fájlokról (miniatűrök nézet), a lemezek kihasználtságát grafikonnal megjeleníteni, vagy gyakran használt műveletek linkjeit listázni, hogy kevesebbet kelljen kattintani. 5 Az Xp Intézője, alapvetően a többi is ilyen
A nézetekről még annyit, hogy a már említett miniatűrök és a részletes lista nézeten kívül az összes többi értelmetlen - szerintem.
Valamint nem utolsó szempont, hogy az Win meg tudja jeleníteni a rejtett fájlokat is. Máshol, pl. az OSX-ben ez nem megy ilyen egyszerűen. Ezt, és sok más beállítást is az Intézőben (vagy a Vezérlőpultban) a "Mappa tulajdonságok" menüpontban lehet beállítani. Például azt is, hogy minden mappa pont olyan nézetben jelenjen meg, amilyenre az aktuálisat beállítottuk.
Windows felhasználók százalékos megoszlása
Windows XP
79%
Windows Vista
10%
Windows NT
9%
Windows 2000
1%
Windows 2003
1%
Windows 98
0%
Windows ME
0%
Windows CE
0%
Windows
0%
Windows 95
0%
80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Windows XP Windows Vista Windows NT Windows 2000 Windows 2003 Windows 98 Windows ME Windows CE Windows Windows 95
