A megismerési folyamatok rendszere
Gondolkodás - elsajátított megoldásmódok, következtetések, problémamegoldás Képzelet - információ módosítása, átalakítása, alkotása
Gondolkodás, problémamegoldás
Tanulás - információ tárolása,
felmérése, besorolása, osztályozása
Emlékezet - információ tárolása, felidézése Figyelem - információ szelektálása Észlelés - információ értelmezése,
egységes kép kialakítása, információ kiemelése
Érzékelés - információ felvétele
A gondolkodás…… • az érzékileg adott tulajdonságok között lévő viszonyokon keresztül új, érzékileg nem adott, elvont tulajdonságok feltárása
A gondolkodás A megismerő tevékenység legmagasabb foka, szimbolikus tevékenység. • Fogalmi, képzeleti, motoros • Összetevői:
• összefüggések, viszonyok, lényeges, szükségszerű kapcsolatok tükrözése • a megismerés kiszélesítése és elmélyítése
A gondolkodás fajtái 1. • Asszociatív gondolkodás: gondolatok, élmények egymáshoz kapcsolása (cél nélkül) • Megértés: a dolgok lényegének és kapcsolatainak feltárása • Problémamegoldás: a célhoz vezető, nem ismert út megtalálása
a, lényegkiemelés (fogalomalkotás) b, felismerés, logikai osztályba sorolás c, összefüggések feltárása, viszonylatok megértése
• Probléma, problémamegoldó gondolkodás • Belátás • Beállítódás
A gondolkodás fajtái 2. • Propozicionális gondolkodás
„lelki fülünkkel hallott mondatok”, „belső beszéd” • Képzeleti gondolkodás
„lelki szemeinkkel látott vizuális képzetek” • Motoros gondolkodás
„mentális mozdulatok”
1
Propozíció, fogalom és kategória • A propozíció egy tényállásra vonatkozó kijelentés. (A macska állat.). • Meghatározott viszonyban összekombinált fogalmakból áll. • Egy fogalom a dolgok egy teljes osztályát képviseli, azon tulajdonságok halmazát, amelyeket ehhez az osztályhoz kapcsolunk pl. kutya. • A tárgyak fogalomhoz rendelését kategorizációnak nevezzük.
Fogalmi hierarchiák
• A fogalom prototípusa a fogalom legjobb példányainak leírása, ami egyénenként különböző lehet (az, ami a fogalmat hallva az eszünkbe jut, de nem feltétlenül igaz minden példányra, pl. agglegény: 30-as, egyedül él, kiterjedt társas élete van).
• A fogalom magja: a fogalomhoz tartozás szempontjából kritikus tulajdonságok (agglegény: felnőtt, nőtlen, férfi) • Tipikusság: egy egyedi példányt annál tipikusabbnak érzünk, minél jobban hasonlít a prototípusra
Következtetések: dedukció
ÁLLAT-élőlény
•HAL
•MADÁR
Prototípus, mag és tipikusság
• Dedukció: általános szabályokból következtetés az egyedi esetre – alapvetően logikai szabályokat követ, pl.
FECSKE
RIGÓ
CÁPA
ARANYHAL
1. Ha esik, viszek esernyőt. 2. Most esik. 3. Tehát most viszek esernyőt.
– A formális logika azonban tévútra vihet, pl. 1. Minél csúnyább egy nő, annál több szépítőszert használ. 2. Minél több szépítőszert használ egy nő, annál szebbnek látszik. 3. Tehát minél csúnyább egy nő, annál szebbnek látszik.
Következtetések: indukció • Indukció: egyediből következtetés az általánosra – valószínűségen alapszik, ezért nem feltétlenül igazolható, pl. 1. Marci könyvelést tanult az egyetemen. 2. Marci most egy könyvelési irodában dolgozik. 3. Tehát Marci könyvelő.
Képzeleti gondolkodás • A képzelet ugyanolyan folyamatokat érint, mint az észlelés („lelki szem”). • Fajtái: – reproduktív (már érzékelt, tapasztalt dolgok újra felépítése) – produktív (olyan kép létrehozása, amit eddig nem tapasztaltunk meg) • A mentális műveletek, amelyeket ezekkel a képzetekkel végzünk, analógok azokkal a műveletekkel, melyeket valódi látott tárgyakkal végzünk: – a képzetek forgathatók (pl. R betű mentális forgatása, Cooper és Shepard, 1973) – és nagyíthatók
2
A képzelet Régi emlékképeink nyomán látási, mozgási és más érzékszervi tapasztalatok kapcsolódnak össze, melynek eredményeképpen egy új képet anticipálunk.
Képzeleti gondolkodás: mentális forgatás
• Minőségileg újat hoz létre • Mentális forgatás (Shepard) • Eidetikusok vizsgálata (Haber)
Problémamegoldás • A probléma: az a helyzet, amelyre a személynek nincs kész válasza • Problémamegoldás: megoldáskeresést jelent egy viszonylag ismeretlen helyzetben / egy cél felé haladunk, de nincsenek kész eszközeink ennek elérésére => alcélok
Kilencpont-probléma (Sheerer)
Probléma • A probléma: az a helyzet, amelyben adott egy kiindulási pont és egy végcél, a kettő közötti út azonban nem ismert. • Egy probléma lehet: • zárt: egy megoldása van, amit az adott keretek, szabályok meghatároznak (pl. sakkprobléma) • nyílt: több lehetséges megoldása van (pl. „Szerezz tojást vacsorára!”)
… és megoldása
3
A problémamegoldás folyamata (Lénárd Ferenc) • Makrostruktúra: gondolkodási fázisok – Ténymegállapítás – A probléma megfogalmazása – A probléma módosítása – Megoldási javaslat A folyamatot mindig kísérik érzelmek
• Mikrostruktúra – – – – – –
Analízis, szintézis Absztrahálás Összehasonlítás, rendezés Kiegészítés, analógia Általánosítás Konkretizálás
A gondolkodás szintjei (Piaget) • Szenzomotoros (érzékelő –mozgásos) kisgyermekkorban jellemző
• Preoperatív (művelet előtti): az óvodáskorúak gondolkodását jellemzi, a gyermek már rendelkezi elemi fogalmakkal és egyszerű műveleteket is képes elvégezni. • Operatív (műveleti) szint: – Konkrét fogalmi szint – Absztrakt fogalmi szint
Problémamegoldás • Problémamegoldás: megoldáskeresést jelent egy viszonylag ismeretlen helyzetben / egy cél felé haladunk, de nincsenek kész eszközeink ennek elérésére => alcélok • A döntés pedig a már meglévő, alternatív viselkedések értékelését jelenti, a kívánatos, vagy nem kívánatos következmények mérlegelése alapján, majd egy alternatíva kiválasztását.
A KREATIVITÁS
BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu
A kreativitás fogalma • Az a beállítódás és képesség ( a képességek szerveződése), hogy a korábban elszigetelt tapasztalatok között kapcsolatokat hozunk létre, amely új gondolkodási sémák formájában, új tapasztalatokként, elképzelésekként vagy produktumokként jelennek meg akár a művészetben, akár a tudományban és technikában, akár a mindennapi életben. • “Új produktum létrehozása, a divergens gondolkodás egyik fajtája” (Guilford)
A kreativitás összetevői Fluencia (könnyedség) Flexibilitás (rugalmasság) Originalitás (eredetiség) Szenzibilitás (érzékenység) Elaboráció (kidolgozottság) Redefiníció (újrafogalmazás)
4
A kreativitás szintjei • • • • •
• • • • • • • •
Kifejező kreativitás Produktív kreativitás Újítás Feltalálás Alkotás
AZ INTELLIGENCIA • INTELLIGENCIA FAKTOROK – (Spearman, 1904) Általános (G) Speciális (S) : különféle képességekre vagy feladattípusra vonatkoznak.
Elsődleges mentális képességek (Thurstone, 1938) • MÉRÉSI MÓDJA KÉPESSÉG
• beszédfolyékonyság számolás téri képességek emlékezet észlelési sebesség következtetés
A kreatív személyiség jellemző tulajdonságai
szókincspróbák, anagramma feladatok számtani feladatok alakzatok azonosítása szópárok bemutatása vizuális részletek megragadásának képessége általános szabály megalkotása
Intellektuális hatékonyság, Független gondolkodás és viselkedés, Nonkonformitás, Önmegvalósítási, önkifejezési indíték, Pozitív én-kép, Magabiztosság, Pszichés kiegyensúlyozottság, Újító szándék
Az intelligencia elemei (Sternberg, 1985) • „tudományos” és „gyakorlati” • 1. A tapasztalatokból való tanulás és azok alkalmazásának képessége. • 2. Az absztrakt gondolkodás és következtetés képessége • 3. A változó és bizonytalan világ szeszélyeihez való alkalmazkodás képessége. • 4. Az a képesség, hogy az ember önmagát motiválja és eredményesen hajtsa végre a rá váró feladatokat.
Intelligencia tesztek • Első intelligencia teszt: – Alfred Binet: mentális kor (MK) összehasonlítása az életkorral (ÉK) – Gyakorlást nem feltételező tételek összeválogatása (új, vagy ismerős) pl. Kovács néninek nincs gyereke és úgy tudom, hogy ez igaz az anyjára is. Igaz, vagy hamis.
• Intelligencia hányados IQ=MK/ÉK x 100
5
Intelligencia hányados
Wechsler féle intelligencia-skála • Performációs skála – – – – –
Ismeretek Helyzetek Számolás Számismétlés összehasonlítás
• Verbális skála – – – –
Nemek közti különbségek • Férfiak és nők körülbelül egyformán teljesítenek az intelligencia tesztekben • Speciális képességeket mérő tesztek mutatnak különbségeket – Nők átlagban jobbak a verbális képességeket mérő tesztekben – Férfiak átlagban jobb eredményt mutatnak a matematikai gondolkodás és a vizuális-téri képességek mérésekor
• Ezek a kognitív képességekben kimutatott különbségek lassan eltűnőben vannak (kivétel vizuálistéri képességek).
• Ez arra utal, hogy a korábbi különbségek a tanításban és a társadalmi elvárásokban rejtőző különbségeket tükrözték.
Rejtjelezés Képkiegészítés Mozaikpróba képrendezés
A KÉPESSÉGEK Adottság: (inherent capacity) velünk született potenciális képességek, lehetőségek. Képesség: (ability) a társadalmi feltételek biztosította és a személyiségfejlődés eredményeként megvalósult, a teljesítményben realizálódott adottság. Jártasság: elméleti/gyakorlati helyzetben való eligazodás képessége. Ismeretek és komplex képességek felhasználásában és alkalmazásában nyilvánul meg. Rátermettség: a személyiség dinamikus, kivitelező funkciója, ami segíti, hogy a meglévő képesség a teljesítményben öltsön testet. A képességek filogenetikus és ontogenetikus fejlődésében a tevékenységhez kötötten alakulnak ki, és személyes jeggyel rendelkeznek. A siker több képesség együttműködésétől függ, valamint a motivációtól, érdeklődéstől, stb...
KULCSKÉPESSÉGEK • Kommunikációs képességek: - figyelem-összpontosító képesség - világos kifejező-készség - érvelési képesség - mások megértésének képessége
• Az önértékeléssel összefüggő képességek: - önfegyelem - önkritika
KULCSKÉPESSÉGEK • Munkavégzési, műszaki képességek: - munkaszervezés - rendszerszemlélet - kezdeményezőkészség - gyakorlatias feladatértelmezés
BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék
BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék
www.erg.bme.hu
www.erg.bme.hu
• A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek: - precizitás - áttekintő képesség - elővigyázatosság
6
KULCSKÉPESSÉGEK • -
Cselekvő képességek: állóképesség célirányosság pontosság teljesítőképesség megbízhatóság
• Társas (közösségi) képességek: - alkalmazkodó képesség - felelősségvállalás - kapcsolatteremtés - objektivitás önmagunkkal és másokkal szemben
A teljesítést gátló tényezők • • • •
a motiváció hiánya a belső kontroll hiánya a kitartás hiánya a nem megfelelő képességek használata • a gondolkodás és cselekvés közötti összhang megteremtésének képtelensége
BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék
BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék
www.erg.bme.hu
www.erg.bme.hu
• a cél elővételezésének hiánya • a feladatok befejezésére való képtelenség • a kudarctól való félelem • a halogatás • a felelősség áthárítása
A teljesítést gátló tényezők II. • a személyes problémákkal való állandó foglalkozás • a figyelem eltéríthetősége • kifejezett önsajnálat • kifejezett dependencia • túl kicsi vagy túl nagy önbizalom
• képtelenség arra, hogy a fától meglássa az erdőt • a kritikai vagy a kreatív gondolkodás közötti egyensúly hiánya • a késleltetésre való képtelenség
7
