Gombatoxinok veszélyeztetik lovainkat! Hog a előzhetjük
eg a
ikoto i fe tőzöttség
iatt kialakuló e észtősze vi e delle ességeket? Írta: Molnár Dániel
“aj os az utó i és az elkövetkeze dő évek e eg e kevés é lesz ké déses, hog ta tal az e kedvenc lovunk szálas vagy abraktakarmánya valamilyen mikotoxint. Lótartóként és agrármérnökként úgy tapasztalom, hogy a gazdasági haszonállatokkal szemben, a lovainknál a taka á ok i ősége kevés é elle ő zött. “oku k a él az a tudat, hog a ló elég válogatós és e eszi meg a romlott takarmányt. Ez bizonyos mértékben igaz, ám a jelenlegi sokszor feszített gazdasági lehetőségek iatt a lovu k ak két választása van, megeszi a szennyezett takarmányt vagy éhezik, a itől le o lik a ko dí iója. További veszély, hogy sokan olcsóságuk miatt kukoricát és árpát etetnek a lovakkal, ami eg ész ől megterheli a lovak emésztését kö e e jesztőd ek , ás ész ől ezek a legtö b toxint hordozó termények. Kezdetnek viszont nézzük át, mik is okozzák a bajt. Jelenleg a legi ká fe egető veszél a - nedves-párás és meleg időjá ás ól adódó - fele ősödött go a és ezáltal to i képződés. Hazánkban a legg ak a a előfo duló fusa ium gombák által termelt a Zearalenonok közé tartozó F2 illetve ZEA, valamint a Trichotecének közé sorolható T2 és DON toxinok ismertek, a el ek a edves időjá ás hatásá a legi ká a szá tóföldö képződ ek. A e egfelelő tá olás hatásá a az Aspe gillus és a Penicillium fajok szaporodnak el, amelyek a következő fo tosa to i okat te elik: Aflatoxinok, Ochratoxin-A, Patulin, Rubratoxin B. A trichotecének tipikus szántóföldi mikotoxinok, melyeket a szántóföldi terményeken elszaporodó gombák termelnek, és amelyek a toxinnal szennyezett takarmányalkotókkal kerülnek be a takarmányokba. Trichotecén mikotoxinokat több gombafaj – köztük a Fusarium, Stachybotrys, Trichoderma, Myrothecium és Trichothecium fajok – termelnek, de a trichotecén mikotoxinokat te elő legfő gombafaj a Fusarium. A t i hote é ek igazolta szövetizgató hatásúak: szájo át tö té ő felvételüket követőe elsőso a szájelváltozások, ő g ulladás és éli itá ió alakul ki. A t i hote é ek e adott legfő életta i válaszreakció az étvág elvesztése: i e kapták a taka á -visszautasítási to i ok evet. A t i hote é ek e ős i u szupp esszív hatású ikoto i ok, el ek a so tvelő e, a lép e, a lymphoid szövetekre, a thymusra és a bélnyálkahártyára kifejtett közvetlen, az aktívan osztódó sejteket ká osító hatásaik évé efol ásolják a sejtes i u választ. A T to i e őse hatású ak tű ik, de kevés é g ako i, i t a DON. A trichotecén mikotoxinok által kiváltott mérgezés klinikai tünetei az alábbiak: Szájelváltozások A takarmányfelvétel csökkenése Fogyás Immunszuppresszió Gyenge teljesítmény Kólika
A sta h ot oto i osist előszö O oszo szág a í ták le pe észes szé ával és szal ával összefüggés e hozható, g ak a halálos ki e etelű etegségké t. A DON (deoxynivalenol g ak a a hasz álatos eve vo ito i , ivel e ikoto i kut ák a és sertésekben hányást vált ki. A lovak nem tudnak hányni, de visszautasítják a DON-t tartalmazó takarmányt, emiatt pedig romlik a kondíciójuk, ami a versenylovak esetében különösen jele tős. A DON kuko i á a és úzá a általá osa előfo dul, és oha a úza aga e g ako i összetevője a lovak taka á á ak, úzako pát és úzaő lési ellékte ékeket – a el ek szi té jele tős mértékben szennyezettek lehetnek DON-nal – viszont gyakran tartalmaznak a lovak takarmányai. A úzaszal át alo a agké t is g ak a hasz álják a lóistállók a . Úg tű ik, hog a DON te elődését elősegíti a ag o agas és az ala so hő é sékletek váltakozása. A DON lovak a gyakorolt hatásaival kapcsolatban eddig csak kevés kutatást végeztek, de az Észak-Karolinai Állami Egyetemen végzett kutatások a kólikás lovak 100%-a esetében kimutatták a DON 0,2–8,3 ppm koncentrációban való jelenlétét az abraktakarmányban, míg a kontroll csoportban csak a lovak 70%-a esetében volt jelen a DON 0–2,5 ppm koncentrációban. Emellett a kólikás lovak 31%-a esetében 0,5 ppm-et meghaladó T2 toxin-koncentrációk, 44%-uk esetében pedig 0,7 ppm-et meghaladó zearalenon-koncentrációk voltak kimutathatók, míg a kontroll csoportban e két mikotoxin egyike sem volt jele . Ezek az e ed é ek eglehetőse zava os képet feste ek. Németországban, 2002- e elegvé ű lovak eg ag sopo tjá ál = hi tele fog ás jelentkezett. Megállapították, hogy a szalmaalom 0,5– , pp e iségű DON-nal szennyezett volt. A lovaknál emellett megállapították a májenzimek emelkedett aktivitását is. A szalmaalom eltávolítását követőe az összes ló állapota javult. A zearalenon (F2 toxin) a te észetes úto sze eződött ga o afélék e , szal á a és szálastakarmányokban gyakran a DON- al eg ütt fo dul elő, ivel i dkét ikoto i t g ako latilag ug a azok a go ák te elik. A )EA agas ko e t á ió a kifejtett öszt ogé sze ű hatásai évé szaporodási zavarokat okoz. A iko a )EA és szá azékai külö öző ko e t á iói ak a iklus a lévő ka ák petefészkei ől származó granulosa-sejtekre gyakorolt hatásait tanulmányozták, azt találták, hogy ezek a ikoto i ok a tüszők at esiáját válthatják ki. A g a ulosa-sejteket in vitro tenyésztették. Feltételezik, hogy e ikoto i ok sze epet játszhat ak a ka ák is e etle e edetű eddőségé ek/szapo odási zavaraiban. Az Aspergillus flavus által termelt Aflatoxin eddig leginkább a mediterrán országokban terjedt el, ám a klímaváltozással hazánkba is megjelent az elmúlt években. Az Aflatoxin leginkább a szemes terményekben-kuko i á a fo dul elő, de egtalálható a lucernaszénában is. Lovak a az aflato ikózis legg ako i jelle zői a ájká osodás és az epeutak h pe plasiája As uith, . Talá ez teki thető a ló-aflato ikózis a jelle ző kó jelző é tékű elváltozások egyikének, mivel az aflatoxikózis más fajokban is ugyanezekkel a kórbonctani és kórszövettani elváltozásokkal jár. Fe tőzött kuko i a etetése eg A ka sas álla eli fa o há o ló elhullását és számos további ló eg etegedését idézte elő. Az elvégzett vizsgálatok súl os ájelhalást utattak, a i az aflato i kóroktani szerepére utalt. A további takarmányvizsgálatok az Aspergillus flavus nagyszámú telepének jelenlétét mutatták, a kémiai elemzések pedig az aflatoxin B1, B2 és M1 jelenlétét igazolták, ami összességében 130 µg/kg-os aflatoxin-koncentrációt eredményezett. A májsejtek elfajulása és elhalása, többmagvú óriássejtek és megalocyták megjelenése, valamint a máj periportalis területeinek diffúz fi ózisa volt egfig elhető.
Az aflato i ok i de faj a ájká osító és ákkeltő hatásúak, a áj elzsí osodását, a ájsejtek elfajulását és elhalását, vala i t a áj űködés egváltozását idézik elő. Az állatok övekedésé e gyakorolt negatív hatásukat elsőso a a áj a zajló fehé jeszi tézis gátlása évé fejtik ki. Is e t az is, hogy az aflatoxin befolyásolja a D-vitamin metabolizmusát, ezáltal hozzájárul a csontok e ősségé ek sökke éséhez. Az epesavas sók te elésé ek sökke tése évé az aflato i sökkenti a lipidek és a pigmentanyagok felszívódását. Emellett az aflatoxin hátrányosan befolyásolja más ásványi anyagok – többek között a vas, a foszfor és a réz – metabolizmusát is. A lovak a szennyezett takarmány felvétele mellett az AFB1-et inhalációs úton (belégzés útján) is felvehetik. Az aflatoxin- é gezés kli ikai tü etei a következők: Fogyás / étvágycsökkenés A takarmányértékesítés romlása Immunszuppresszió és a betegségek iránti fogékonyság növekedése A fertilitás csökkenése Májelhalás Elhullás
A mikotoxinok káros hatásait nagymértékben meghatározza: - a felvett toxin(ok) mennyisége, amely - az idő függvé é e - mint a szervezet (ember/állat) toxinterhelése jelentkezik - az állatfajo ké ti, korcsoporto ké ti eltérő érzéke ség. A mikotoxinok hatásaira leginkább érzékenyek a fiatal állatok. Mikotoxin határértékek ló esetén: A íg lovak a vo atkozó tová i kutatási e ed é ek hozzáfé hetővé e vál ak, a DON kész takarmánykeverékben maximálisan tolerálható szintjét 2 ppm-ben, a T2 toxinét 5 ppm-ben, az F2 (ZEA) toxinét 0,2 ppm –ben, az Aflatoxint 0,05 ppm -ben javasolt meghatározni. A
ikoto i sze
ezettség fő
ko kázatai összefoglalva:
A go ákkal fe tőzött taka á táplálóa yag tartal a is jele tőse csökke het, Káros hatású vegyületek, bomlástermékek (pl. ammónia, biogén aminok) keletkezhetnek, A termeléskiesés, i t „ö álló tü et lehet a ikoto ikózis első jele. A termeléskiesést közvetetten tovább fokozza – a romlott takarmány íz-, szaghibái miatti – taka á visszautasítás ól e edő sökkent takarmányfelvétel. Kólika Idegrendszeri tünetek máj és vesekárosodás az állatok ellenállóképessége csökken, e iatt eg é ké t a ális akte iális fe tőzések az ilyen állományokban igen súlyos kártételeket okozhatnak. nagyobb toxinszennyezettség esetén a kórkép inkább jellegzetes mikotoxikózis (akár súlyos megbetegedésekben, elhullásokban jelentkezve).
A megoldás a VITAHORSE®! A HUMINSAVAK HATÁSAI A GOMBATOXINOKRA: A Vitapol a lévő hu i savak ag hatéko sággal képesek egköt i a különféle gomba toxinokat! A huminsav magas ionpotenciálja miatt irreverzibilis kötést hoz létre a toxinok ligandumaival, inaktiválva azokat. Az i aktivált to i ok e fejte ek ki ká osító hatást a sze vezet e , és övid idő elül kiü ül ek a sze vezet ől. A huminsav e e delkezik az ag agásvá ok a és szilikátok a jelle ző egatív hatással (vitaminok és mikroelemek kiürítése). Az elmúlt évek során tudományos kísérleteket végeztünk abból a célból, hogy a huminsavak milyen to i egkötő képességgel e delkez ek. A végzett kísérletek alapján a Vitahorse® huminsavas deko ta i áló sze e delkezik to i egkötő képességgel. In Vitro kísérletek: A kísérletekben mesterséges úton állítottu k elő ikoto i ta tal ú a akot, a iko is a kísé leti abrakhoz analitikai tisztaságú mikotoxinokat (T2, F2, DON, Aflatoxin B1) kevertünk. A mikotoxinokkal szennyezett táphoz 1 % mennyiségben adagoltunk huminsavas dekontamináló sze t és vizsgáltuk to i egkötő képességét. A vizsgálatokat savas-, illetve semleges pH tartományban végeztük Eliza és HPLC módszerekkel. A vizsgálat során kapott toxin megkötési arányok % -os értékei az alábbi grafikonon láthatóak:
To i kötő hatás 1 % hu i sav tartalommal 80
Megkötött toxin % -os értéke adszorpciós fázisban
60 40 20 0 -20
DON
Afla
T2
F2
Megkötött toxin % -os értéke deszorpciós fázisban
Lovaink védelme és egészségi állapotuk megvédése érdekében javasoljuk a VITAHOSE Szuszpenzió abrakhoz keverését. Javasolt adagja 200 ml/ló/nap.
