Gomba Község Önkormányzata 2217 Gomba, Bajcsy-Zs. u. 2.
Gomba Község Önkormányzata 29/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatás helyi szabályairól, valamint a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról
/egységes szerkezetben a 22/2014. (IX. 25.) és a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelettel/
A rendelet kihirdetése 2013. december 17-én, egységes szerkezetbe foglalása 2014. október 22. napján megtörtént Gomba, 2014. október 22. Kósa Erzsébet Anikó sk. jegyző
Gomba Község Önkormányzata 29/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatás helyi szabályairól, valamint a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés b) ba) és bb) pontjaiában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 33. § (7) bekezdésében, 37/A § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. §-ában, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 58/B § (2) bekezdésében, 60. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés a) pontjában, 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazással élve, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya 1. § 1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed Gomba község közigazgatási területén - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 32/A. § (1) bekezdésével összhangban - érvényes lakcímmel rendelkező, az Szt. 3. § (1) bekezdés a) - d) pontjaiban, és az Szt. 3. § (3) bekezdésében megjelölt személyekre. (2) A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében megjelölt ellátások vonatkozásában az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is kiterjed. (3) A rendelet hatálya az aktív korúak ellátása és az önkormányzati segély kivételével azon hajléktalan személyekre terjed ki, akik tartózkodási helyként Gomba község közigazgatási területét jelölik meg az ellátás igénylésekor. 2. § 2. § A rendelet tárgyi hatálya az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) által nem szabályozott kérdésekre terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában: 1. család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel rendelkező közeli hozzátartozók közössége 2. háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti személyek közössége 3. közeli hozzátartozó: az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személy 4. vagyon: az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon 5. pénzbeli ellátások: önkormányzati segély, babakelengye támogatás, kamatmentes kölcsön, önkormányzati ápolási díj, rendszeres szociális segély
6. természetbeni ellátások: adósságkezelési szolgáltatás, közgyógyellátás 7. állástalan, munkanélküli: az az aktív korú személy, aki az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartott, és az állami foglalkoztatási szervvel folyamatosan együttműködik 8. egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott személy 3. 2. Az ellátások megállapításának általános szabályai 4. § 3. § A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapításakor - ha az Szt. és a Korm. r. vagy e rendelet másként nem rendelkezik - az egy háztartásban élő személyek szociális helyzetét egységben kell vizsgálni. A támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a kérelmező létfenntartási és lakhatási lehetőségeit. 5. § 4. § Nem állapítható meg pénzbeli és természetbeni ellátás, ha a kérelmező vagy a jogosultság szempontjából beszámítandó bármely családtagja az igénylés benyújtásának időpontjáig nem vette igénybe, vagy az igénybevételi eljárást nem indította el azokra a társadalombiztosítási, vagy rendszeres pénzellátásokra, melyekre szerzett vagy származtatott joga fennáll. 6. §
1
(1) 5. § Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban Képviselő-testület) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazással élve az Szt-ben meghatározott hatásköreit az e rendelet 12. § (2) bekezdés i) pontjában foglalt kivétellel a polgármesterre ruházza át.
2
7. § 8. §
3
6. § A pénzbeli ellátásban részesülő - a polgármester ellentétes tartalmú döntése hiányában - nem köteles elszámolni a szociális rászorultságtól függő pénzbeli támogatás felhasználásáról. 4. Az ellátások igénylése
9. § 7. § (1) Az ellátásra irányuló kérelmet - ha e rendelet másként nem rendelkezik – a Gombai Polgármesteri Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A kérelemben fel kell tüntetni a Korm. r. 1. §-ában meghatározott adatokat, és a kért támogatás igénylésének indokolását. (3) Ha az Szt.,és a Korm. r. másképpen nem rendelkezik a kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles a saját maga és a vele egy háztartásban, vagy családban élő személyek vagyoni -, jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, vagy ha ez elháríthatatlan akadályba ütközik, akkor ezekről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.
1
Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet
Hatályba lépése: 2014. október 23.
Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet
Hatályba lépése: 2014. október 23.
2 3
(4)
(5)4 (6)
A (3) bekezdésben meghatározott igazolás lehet különösen a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés. Az ápolási díj kérelemhez be kell nyújtani a Korm. r. 1. mellékletével meghatározott vagyonnyilatkozatot. (5) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. § (5) bekezdés d) pontjával meghatározott álláskereső részére ellátás csak abban az esetben állapítható meg, ha az álláskeresőként történő nyilvántartásáról a munkaügyi központ e rendelet 3. § 7. pontjában meghatározott feltételeknek megfelel és az erről szóló igazolását benyújtotta. E rendelkezés alól kivételt képez, az önkormányzati ápolási díjat igénylő kérelmező, illetve ha a kérelmező igazolással alátámasztott okból - így különösen: jelentős mértékű össz–szervezeti egészségkárosodás, egyéb súlyos betegség, vagy jogszabályi rendelkezés erejénél fogva – nem tud megfelelni az Flt. 58. § (5) bekezdés d) a 3. § 7. pontjában meghatározottaknak. követelménynek.
10. § 8. § (1) A szociális ellátás iránti kérelemhez - jogszabályban előírtakon kívül - csatolni kell az egyes ellátási formákhoz e rendeletben külön is előírt igazolásokat. (2) Tizenhatodiknyolcadik életévét betöltött gyermek tanulói jogviszonyát iskolalátogatási lappal kell igazolni. (3) A jövedelem igazolására jogosultság megállapítására az Szt. 10. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. (4) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel biztosítandó szociális rászorultságtól függő ellátások megállapításánál a család vagy a háztartás Szt. 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti jövedelmét és vagyonát kell figyelembe venni. (5) A vállalkozó jövedelmének igazolásához az adóbevallással már lezárt időszak tekintetében az illetékes állami adóhatóság igazolása szükséges. A vállalkozási tevékenység az Szt. 10. § (5) bekezdésében foglalt esetben tekinthető megszűntnek. (6) A gyermektartásdíjat - amennyiben az rendelkezésre áll - a megállapításáról szóló jogerős bírósági ítélet eredeti vagy eredetivel megegyező hiteles másolatával kell igazolni. 11. § 9. § Mellőzhető a környezettanulmány felvétele, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem következett be változás. 5. Önkormányzati segély 5. Települési támogatás, rendkívüli települési támogatás 12. § 10. § (1) Önkormányzati segély Települési támogatás nyújtható az Szt. alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként pénzbeli vagy természetbeni ellátásként a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy és családja részére az e rendeletben meghatározott célok és feltételek alapján. 4
Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet
Hatályba lépése: 2014. október 23.
(2)
Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére az Szt. 45. § (3) bekezdése alapján.
(23) Önkormányzati segély Települési támogatás állapítható meg a) élelmiszer vásárlása céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg. b) igazolással alátámasztott, nem várt többletkiadás keletkezése, vagy rendkívüli élethelyzet kialakulása esetén, így különösen betegséghez, illetőleg gyógyszerek beszerzéséhez, elemi kár elhárításához, vagy káresemény bekövetkezéséhez kapcsolódó kiadásokhoz való hozzájárulás céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg. c) a) fűtéshez kapcsolódó kiadások enyhítése céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 180 %-át nem haladja meg. d) gyermekhez, illetőleg a gyermek neveléséhez kapcsolódó célból, így különösen a gyermek iskoláztatásához, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz való hozzájárulás céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg. e) 5halálesethez, illetőleg temetéshez kapcsolódó költségekhez való hozzájárulás céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg. f) b) az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg, g) c) természetbeni támogatásként a gennyes agyhártyagyulladás elleni védőoltás biztosításával az egy évet betöltött, de két éves kort még el nem ért gyermekek szülei részére, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400
5
Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet
Hatályba lépése: 2014. október 23.
%-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg,
h) 6 i) kamatmentes kölcsön formájában az e rendelet 17-20. §-aiban meghatározott részletszabályok szerint. d) a 18. életévét betöltött tartósan beteg közeli hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, ha da) az ápolttal életvitelszerűen közös háztartásban él, és db) azonos állandó lakóhellyel rendelkeznek, és dc) az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és dd) az ápoló és családja nem rendelkezik a Szt.-ben meghatározott vagyonnal. (4) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani a) élelmiszer vásárlása céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg. b) igazolással alátámasztott, nem várt többletkiadás keletkezése, vagy rendkívüli élethelyzet kialakulása esetén, így különösen betegséghez, illetőleg gyógyszerek beszerzéséhez, elemi kár elhárításához, vagy káresemény bekövetkezéséhez kapcsolódó kiadásokhoz való hozzájárulás céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg. c) gyermekhez, illetőleg a gyermek neveléséhez kapcsolódó célból, így különösen a gyermek iskoláztatásához, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz való hozzájárulás céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg. d) halálesethez, illetőleg temetéshez kapcsolódó költségekhez való hozzájárulás céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg. 13. § 11. § (1) Az élelmiszer vásárlása céljából megállapíthatóott rendkívüli települési támogatás önkormányzati segély megállapítható összege alkalmanként legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 25 %-a lehet. Az önkormányzati segély A települési támogatás élelmiszer vásárlása céljából - figyelemmel a 14. 12. § (1) bekezdésben
A 12. § (2) bekezdés h) pontját a 22/2014. (IX. 25.) önkormányzati rendelet 2014. október 25. napjától módosította, majd ugyanezen rendelet 2. § (2) bekezdése a h) pontot 2014. december 31. napjától hatályon kívül helyezte. 6
foglalt rendelkezésre – egy naptári évben maximálisan négy alkalommal állapítható meg. (2) Az igazolással alátámasztott rendkívüli élethelyzet bekövetkezése, vagy nem várt többletkiadás keletkezése okán megállapított önkormányzati segély rendkívüli települési támogatás egy naptári évben - figyelemmel a 14. 12. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezésre – maximálisan két alkalommal állapítható meg, továbbá az alkalmanként adható összeg maximum az igazolt költségek összege, de legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a lehet. (3)7 A fűtéshez kapcsolódó kiadások enyhítése céljából nyújtott rendkívüli települési támogatás önkormányzati segély - figyelemmel a 14. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezésre – egy naptári évben egy legfeljebb három alkalommal állapítható meg, összege maximálisan az öregségi nyugdíjminimum 50 150 %-a lehet. A fűtéshez kapcsolódó kiadások enyhítése céljából rendkívüli települési támogatás kérelmezhető önkormányzati segély – figyelemmel a fűtési időszakra – október 1. napjától március 31. napjáig igényelhető. (4) A gyermekhez, illetőleg neveléséhez kapcsolódó célból megállapított önkormányzati segély rendkívüli települési támogatás egy naptári évben gyermekenként - legfeljebb két alkalommal állapítható meg, összege gyermekenként és alkalmanként - figyelemmel a 14. 12. § (2) bekezdésében foglaltakra – maximum az öregségi nyugdíjminimum 25 %-a lehet. (5) Az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása céljából megállapított önkormányzati segély települési támogatás összege 30.000,- Ft. (6) A halálesettel, illetőleg temetéssel járó költségekhez való hozzájárulás céljából megállapított önkormányzati segély rendkívüli települési támogatás összege az öregségi nyugdíjminimum 60 %-a lehet 14. § 12. § (1) A 12. 10. § (2) (4) bekezdés a) és c) pontjaiban meghatározott célokból megállapított segélyek rendkívüli települési támogatások együttes összege egy naptári éven belül nem haladhatja meg családonként az öregségi nyugdíjminimum 200 150 %-át. (2) A 12. 10 § (2) (4) bekezdés a)-db) pontjaiban meghatározott célokból adható önkormányzati segélyek rendkívüli települési támogatások egy naptári éven belül megállapítható együttes összege nem haladhatja meg családonként az öregségi nyugdíjminimum 250 %-át. (3) A halálesettel, illetőleg temetéssel járó költségekhez való hozzájárulás céljából megállapítandó települési támogatás önkormányzati segély iránti kérelmet a temetési számla keltétől számított 60 napon belül kell benyújtani, mely jogvesztő határidő. A kérelem kedvező elbírálása esetén, az önkormányzati segély megállapításának tényét és összegét a temetési számlán rögzíteni kell. (4) A 12. 10. § (2) (3) bekezdés e)-h) a)-d) pontjai alapján benyújtott önkormányzati segély települési támogatás iránti kérelmeket az egyéb célból benyújtott kérelmektől függetlenül kell elbírálni. (5) A megállapított önkormányzati segélyt települési támogatást a megállapító döntés jogerőre emelkedését követően, de legkésőbb 15 napon belül, a rendkívüli települési támogatást a megállapító döntés jogerőre emelkedését követően, de legkésőbb 5 napon belül kell folyósítani.
7
Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet
Hatályba lépése: 2014. október 23.
15. § 13. § (1) Az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása céljából megállapított önkormányzati segélyre települési támogatásra jogosultak a gyermeket saját háztartásukban nevelő szülők, amennyiben legalább az egyik szülő - a gyermek születésekor, és a gyermek születését közvetlenül megelőző 12 hónapban - megszakítás nélkül gombai állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezik. (2) Az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása céljából megállapított önkormányzati segélyt települési támogatást a szülő a gyermek születését követő 6 hónapon belül igényelheti. A határidő elmulasztása jogvesztő. (3) A kérelemhez az Szt-ben meghatározottakon túl csatolni kell a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, b) a szülő/törvényes képviselő nyilatkozatát, hogy a gyermeket saját háztartásban neveli, (4) Az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása céljából megállapított önkormányzati segélyt települési támogatást elsősorban pénzbeli támogatásként kell megállapítani. Amennyiben a szülő(k) életvitele indokolja, a védőnő javaslata alapján természetbeni támogatásként is megállapítható. 16. § 14. § Települési támogatásként a 12. 10. § (2) (3) bekezdés g) c) és h) pontjaiával biztosított védőoltásokhoz a vakcina beszerzéséről, annak önkormányzati kifizetéséről és felhasználásának megszervezéséről, valamint a szükséges nyilvántartás vezetéséről az önkormányzat alkalmazásában álló védőnő gondoskodik.
15. § (1)
(2) (3)
(4)
A tartósan beteg közeli hozzátartozójának az ápolását végző települési támogatást igénylő a kérelemmel egyidőben az ápolásra való alkalmasságáról háziorvosi igazolást köteles benyújtani Tartósan betegnek minősül a közeli hozzátartozó az Szt. 41. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben. Meg kell szüntetni a települési támogatásra való jogosultságot, a) ha az ápolást végző személy az Szt. 41. § (1) bekezdése, vagy 43/A. § (1) bekezdése alapján válik ápolási díjra jogosulttá, vagy b) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, c) a települési támogatásban részesülő személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti, d) a 10. § (3) bekezdés d) pontjában megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be. e) ha a települési támogatásban részesülő önhibájából nem biztosítja az ápolt személy szükséges felügyeletét, vagy az ápolt személy érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő magatartásával elhanyagolja gondozását, ápolását, f) ha az ápolt személy meghal. Az ápolt személy érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő magatartásnak minősül különösen: a) az ápolt személyt körülvevő környezet tisztaságának elhanyagolása, b) az ápolt személyi higiéniájának elhanyagolása, c) az ápolt állapotának megfelelő élelmezés biztosításának elmulasztása, d) ha az ápoló az ápoltnak az orvos által előírt kezeléseken való megjelenéséről, részvételéről nem gondoskodik, az ápolt mielőbbi felépülését szolgáló, előírt rehabilitációs kezeléseken való részvételét nem biztosítja,
az ápoló az orvos által az ápolt részére előírt gyógyszerezés szabályait nem tartja be, vagy az ápolt megfelelő gyógyszerekkel való ellátásáról nem gondoskodik, f) az ápoló az ápolt orvosi ellenőrzéseken való részvételét nem biztosítja, vagy azt akadályozza, vagy g) az ápolt személytől való életvitelszerű különélés. (5) Az ápolást végző személyt kötelezettségeinek teljesítésében a jegyző ellenőrzi. A jegyző az ellenőrzés során jogosult a családdal rendszeresen kapcsolatot tartani, mely alkalmával meggyőződik az állandó felügyelet biztosításáról, annak módjáról, az ápolási és gondozási tevékenység teljesítésének mikéntjéről. (6) A települési támogatás havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott ápolási díj alapösszegének 80 %-a. A települési támogatást a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani. (7) A települési támogatást első alkalommal a megállapító döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, ezt követően minden tárgy hónap 5. napjáig kell kifizetni. (8) A települési támogatásra való jogosultság határozatlan időre kerül megállapításra, mely évente felülvizsgálatra kerül. (9) A települési támogatást a) a (3) bekezdés a) pontja esetén az ápolási díjra való jogosultság megállapításának napjával, b) a (3) bekezdés f) pontja esetén a halál időpontját követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni. (10) A (9) bekezdésben meghatározottakon a települési támogatás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. e)
17. § (1)
(2)
Kamatmentes kölcsön nyújtható a mindenkori költségvetésben biztosított előirányzat terhére a) rendkívüli élethelyzet bekövetkezésekor, így különösen: baleset, súlyos betegség, közeli hozzátartozó halála, elemi kár esetén, b) közüzemi díjhátralék, vagy adó- és adók módjára behajtható köztartozás rendezéséhez, c) közművesítési hozzájárulás megfizetéséhez, amennyiben a hozzájárulás megfizetése a talajterhelési díjfizetési kötelezettség megszüntetését eredményezi. Kamatmentes kölcsön annak a kérelmezőnek nyújtható, a) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át, de nem éri el egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át és b) vagyoni körülményeinek mérlegelése alapján a kölcsön visszafizetése előre láthatóan biztosított, és c) olyan készfizető kezest állít, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400 %-át, családban élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át, vagy a tulajdonában lévő ingatlanra vállalja az önálló
zálogjogot alapító szerződés aláírását és a zálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzési és törlési költségeinek megfizetését. (3)
(4)
(5) (6) 18. § (1) (2) (3) (4) (5)
A kamatmentes kölcsön visszafizetése kizárólag akkor tekinthető biztosítottnak, ha a havi törlesztő összeg nem haladja meg a családnak a kérelem benyújtását megelőző hónapban megszerzett, összes bevételének és igazolt havi kiadásai különbözetének 50 %-át. A (3) bekezdés szempontjából havi kiadásnak minősülnek különösen az alábbiak: a) közüzemi díjak, b) lakbér, bérleti díj, c) telefondíj, d) kötelező és önkéntes biztosítás díjai, e) adó - és adójellegű befizetések, f) hiteltörlesztés, g) létfenntartáshoz szükséges kiadások. A kamatmentes kölcsön megállapításának feltétele, hogy a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző havi, a (4) bekezdés a) – g) pontok szerinti kiadásait igazolja, a h) pont szerinti kiadásokról írásbeli nyilatkozatot tegyen. Amennyiben a mindenkori költségvetésben rendelkezésre álló előirányzat nem biztosít fedezetet kamatmentes kölcsönre, a kérelmet el kell utasítani. A kamatmentes kölcsön felső határa 300.000,- Ft. Kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a felső határ további maximum 100.000,- Ft-tal növelhető. A kamatmentes kölcsön - szerződésben rögzített feltételek mellett - legfeljebb 2 évi időtartamra adható. A törlesztés időtartamát a kérelmező jövedelmi viszonyaitól függően kell megállapítani. A kamatmentes kölcsön folyósításáról a döntés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell gondoskodni. A 17. § (1) bekezdés b) pontja alapján nyújtott kölcsönösszeget közvetlenül a hátralékot nyilvántartó szervnek kell átutalni.
19. § A kamatmentes kölcsön visszafizetésére biztosított időtartam alatt a kölcsönben részesülő és családjának más tagja részére újabb kamatmentes kölcsön nem állapítható meg. 20. § (1) Amennyiben a kamatmentes kölcsönben részesülő felszólítás ellenére sem tesz eleget a kölcsönszerződésben rögzített részletfizetési kötelezettségének, úgy a kamatmentes kölcsönből még fennálló tartozás a fizetési felszólításban meghatározott napon egy összegben esedékessé válik. (2) A kamatmentes kölcsön folyósítója az (1) bekezdés alapján egy összegben esedékessé vált tartozás behajtása érdekében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezései szerint jár el. (3) A kölcsön folyósítása és visszafizetése közötti időben az igénylő önhibáján kívül bekövetkező, méltánylást érdemlő ok miatt a kölcsön visszafizetésére - a részletfizetési határidő előtt benyújtott kérelem esetén - legfeljebb 6 havi halasztás adható. A részletfizetési határidő eredménytelen elteltét követően halasztási kérelem nem nyújtható be, halasztás nem engedélyezhető.
6. Az aktív korúak ellátására jogosult személyek lakókörnyezetének rendezettsége 21. § (1)
(2)
(3)
Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, vagy rendszeres szociális segélyre válik jogosulttá, az Szt. 33. §ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint: a) az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban a higiénikus állapot biztosítása érdekében a hulladékszállításhoz rendszeresített hulladéktároló egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, b) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására, c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése, gyomtalanítása d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének , legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, különös tekintettel az árok és áteresz rendben tartására, e) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint: ea) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása, eb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése, f) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése, g) állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása. A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotról az aktív korúak ellátása iránti kérelemmel egyidejűleg a lakókörnyezete rendezettségéről nyilatkozni, majd a megfelelő állapotot, a jogosultság megállapítását követően is fenntartani. A nyilatkozatot a rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A jogosultság feltételeként e rendeletben foglalt szabályok betartását jegyző ellenőrizheti.
7. A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek együttműködésének eljárási szabályai, 22. § (1)
(2)
A Képviselő-testület a rendszeres szociális segély megállapításának feltételeként az aktív korúak ellátására jogosult személy részére az Szt. 37/A. §-ában rögzített együttműködési kötelezettség teljesítésére a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában lévő Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot (a továbbiakban: Szolgálat) jelöli ki. A rendszeres szociális segélyre jogosult aktív korú nem foglalkoztatott személy a Szolgálatnál nyilvántartásba veteti magát, írásban megállapodik a beilleszkedést segítő programról, valamint teljesíti az abban foglaltakat. A beilleszkedést segítő programok típusai: a) egyéni készség-, és képességfejlesztő foglalkozás (Munkatanácsadás),
(3)
(4)
(5)
b) életvezetési tanácsadás. A rendszeres szociális segélyre jogosult aktív korú nem foglalkoztatott személy a Szolgálattal történő együttműködés keretében az alábbiak szerint köteles eljárni: a) meg kell jelennie a jogosultságát megállapító határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül a Szolgálat családgondozójánál, b) részt kell vennie az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedését segítő program kidolgozásában, c) megállapodást kell kötnie a beilleszkedést segítő program megvalósítására a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül, d) eleget kell tennie a beilleszkedését segítő programra kötött megállapodásban foglaltaknak, e) folyamatosan kapcsolatot kell tartania a Szolgálat családgondozójával. A rendszeres szociális segélyre jogosult aktív korú nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha: a) nem jelenik meg az (3) bekezdés a) pontjában előírt határidőben a Szolgálatnál, b) nem teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat, c) nem tartja be az együttműködés eljárási szabályait. Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a Szolgálat az alábbiak szerint jár el: a) az (4) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt esetekben három munkanapon belül megkeresi a jogosultat, és megvizsgálja a mulasztás okát. Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult aktív korú nem foglalkoztatott személy aa) önhibáján kívül nem tett eleget kötelezettségének – melyet az akadályoztatás megszűnését követő nyolc napon belül igazolni köteles – akkor megkezdi, illetve folytatja az együttműködést; ab) önhibájából nem tett eleget kötelezettségének, nyolc napon belül jelzi a jogosultságot megállapító szervnek az együttműködés létrejöttének elmaradását, illetve megszegését.
8. A normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személyek lakókörnyezetének rendezettsége 23. § (1) Az a kérelmező, aki lakásfenntartási támogatásra válik jogosulttá, az Szt. 38. §ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint: a) az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, b) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására, c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése, gyomtalanítása d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, különös tekintettel az árok és áteresz rendben tartására, e) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:
a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása, vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése, f) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése, g) állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása. A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotról a lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelemmel egyidejűleg a lakókörnyezete rendezettségéről nyilatkozni, majd a megfelelő állapotot, a jogosultság megállapítását követően is fenntartani. A nyilatkozatot a rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A jogosultság feltételeként e rendeletben foglalt szabályok betartását a jegyző ellenőrizheti. ea) eb)
(2)
(3)
9. Önkormányzat által megállapítható ápolási díj 24. § (1) Ápolási díj állapítható meg annak a nagykorú személynek, aki: a) 18. életévét betöltött, tartósan beteg Ptk. 685. § b) pont szerinti hozzátartozójának gondozását végzi, és b) az ápolttal életvitelszerűen közös háztartásban él, és c) azonos állandó lakóhellyel rendelkeznek, és d) az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és e) az ápoló és családja nem rendelkezik a Szt.-ben meghatározott vagyonnal. (2) Ápolási díjat igénylő a kérelemmel egyidőben az ápolásra való alkalmasságáról a Hivatalnak háziorvosi igazolást nyújt be. (3) Meg kell szüntetni az ápolási díjra való jogosultságot, g) ha az ápolást végző személy az Szt. 41. § (1) bekezdése, vagy 43/A. § (1) bekezdése alapján válik ápolási díjra jogosulttá, vagy h) az Szt. 42. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben, különösen, ha az ápoló önhibájából nem biztosítja az ápolt személy szükséges felügyeletét, vagy az ápolt személy érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő magatartásával elhanyagolja gondozását, ápolását. (4) Az ápolt személy érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő magatartásnak minősül különösen: h) az ápolt személyt körülvevő környezet tisztaságának elhanyagolása, i) az ápolt személyi higiéniájának elhanyagolása, j) az ápolt állapotának megfelelő élelmezés biztosításának elmulasztása, k) ha az ápoló az ápoltnak az orvos által előírt kezeléseken való megjelenéséről, részvételéről nem gondoskodik, az ápolt mielőbbi felépülését szolgáló, előírt rehabilitációs kezeléseken való részvételét nem biztosítja, l) az ápoló az orvos által az ápolt részére előírt gyógyszerezés szabályait nem tartja be, vagy az ápolt megfelelő gyógyszerekkel való ellátásáról nem gondoskodik, m) az ápoló az ápolt orvosi ellenőrzéseken való részvételét nem biztosítja, vagy azt akadályozza, vagy n) az ápolt személytől való életvitelszerű különélés.
(5)
(6) (7)
Az ápolást végző személyt kötelezettségeinek teljesítésében a jegyző ellenőrzi. A jegyző az ellenőrzés során jogosult a családdal rendszeresen kapcsolatot tartani, mely alkalmával meggyőződik az állandó felügyelet biztosításáról, annak módjáról, az ápolási és gondozási tevékenység teljesítésének mikéntjéről. Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a. Az ápolási díjat a megállapító döntés jogerőre emelkedését követően, legkésőbb 30 napon belül kell folyósítani. 10. 6. Köztemetés
25. § 16. § Az Szt. 48. § (4) bekezdése alapján a Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a polgármester a köztemetés költségeinek megtérítése alól - kérelemre - teljes mértékben mentesíti a 18 év alatti eltemetésre köteles személyt. 10. Közgyógyellátás méltányossági jogcímen 26. § (1)
(2)
Méltányossági alapon közgyógyellátási jogosultság állapítható meg annak a személynek, akinek a) a családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át, egyedül élő esetében a 210 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át. b) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem és a rendszeres gyógyító ellátása havi költségének különbözete nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %át. Az (1) bekezdésben meghatározott közgyógyellátási jogosultság megállapítására irányuló kérelmeket a Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a polgármester határozatban bírálja el. 11. 7. Tanyagondnoki szolgálat
27. § 17. § (1) A tanyagondnoki szolgálat - melynek fenntartója a GTÜ Gomba Község Településüzemeltető, Településfejlesztő és Szociális Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft) közreműködik a településen az étkeztetés biztosításában. (2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulása érdekében együttműködési megállapodásban közszolgáltatási szerződésben rögzíti a GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft-vel a tanyagondnoki feladat, mint átadott önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. (3) Amennyiben a tanyagondnoki szolgálat által ellátott területen élő lakosok részére az étkeztetés megállapításra kerül, részükre a GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft alkalmazásában álló tanyagondnok szállítja ki az ebédet.
11. 8. Étkeztetés 28. § 18. § (1)8 Az étkeztetés igénybevételére irányuló kérelmeket a szociális alapszolgáltatás fenntartójának képviselője bírálja el. (2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásra vonatkozóan az ellátottal Szt. 94/C. § (3) bekezdésében rögzített adattartalommal megállapodást kell kötni. (3)9 29. § 19. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, vagy b) egészségi állapotuk, vagy c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, vagy d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt, vagy f) annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. 30. § 20. § (1) Az étkeztetés biztosítása esetén szociálisan rászorultnak tekintendő: a) a 60 65 év feletti személy, vagy a) egyedül élő és egészségi állapota miatt önmaga ellátására tartósan vagy átmenetileg nem képes, vagy b) fogyatékossági támogatásban részesül, vagy c) pszichiátriai beteg, vagy d) szenvedélybeteg, vagy e) hajléktalan, vagy f) 12 hónapnál régebben nyilvántartott együttműködő álláskereső, vagy g) vagy közfoglalkoztatásban részt vevő, vagy h) az a) pontban meghatározott életkort el nem ért még nem érte el, de a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-a szerinti öregségi teljes- vagy résznyugdíjban, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdésével meghatározott rehabilitációs-, vagy rokkantsági ellátásban részesül, vagy i) átmeneti jelleggel krízishelyzetben van. (2) Az (1) bekezdés i) pontja alapján az étkeztetést legfeljebb 1 hónap időtartamra lehet megállapítani, és azt egy alkalommal, legfeljebb további 1 hónappal lehet meghosszabbítani. 31. § 21. § (1) Az étkeztetés iránti kérelem benyújtása során a rászorultság igazolására az alábbi dokumentumokat kell csatolni: a) önellátási képesség hiányáról szóló háziorvosi igazolás, vagy b) fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozat, vagy c) pszichiátriai betegség fennállásáról szakorvosi igazolás, vagy d) szenvedélybetegség fennállásáról házi- vagy szakorvosi igazolás, vagy
8 9
Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépése: 2014. október 23. Hatályon kívül helyezte a 25/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése
illetékes munkaügyi központ kirendeltségének az álláskeresőkénti nyilvántartásra vonatkozó igazolása, vagy f) a nyugellátást, rehabilitációs- vagy rokkantsági ellátást megállapító határozat rokkantsági járadékot, rokkantsági ellátást a megállapító nyugdíjfolyósító szerv határozata ,igazolása, g) a krízishelyzet fennállásáról családgondozói vélemény. (2) A 30. § (1) bekezdés i) pont szerinti jogosultság meghosszabbításához a krízishelyzet további fennállását a családgondozó újabb véleménnyel támasztja alá. e)
32. § 22. § (1) Az étkeztetést meg kell szüntetni, ha: a) az étkeztetésre való jogosultság megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig szólt és a határozott idő vagy a feltétel bekövetkezett, b) az ellátott az étkeztetést előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki; c) az ellátott magatartásával az étkeztetést lehetetlenné teszi vagy akadályozza; d) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését a részére tértivevényes levélként megküldött figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne, e) az ellátott érvényes lakcíme Gomba községben megszűnt, f) az ellátott meghalt. 33. §
10
23. § Az étkeztetés megszüntetéséről a szociális alapszolgáltatás fenntartójának képviselője dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt, vagy hozzátartozóját. 11. Az étkeztetésért fizetendő térítési díj
34. § 24. § (1) Az étkezésért térítési díjat kell fizetni. A személyi térítési díj összege figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra - megegyezik az intézményi térítési díj összegével. (2) Az étkeztetés igénybe vételéért térítési díjat az Szt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott térítési díj fizetésére kötelezett köteles fizetni. (3) A fizetendő személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy az nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybevevő személy rendszeres havi jövedelmének, kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelemnek a 30 %-át. (4) A térítési díj fizetésére kötelezett - az GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft által rendelkezésre bocsátott befizetési utalványon, vagy átutalással - havonta előre, tárgyhó 15. napjáig egy összegben köteles megfizetni a térítési díjat. 35. § 25. § (1) Az étkeztetésért fizetendő térítési díj a) 147,- Ft + ÁFA, amennyiben az étkeztetésben részesülő családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, b) 186,- Ft + ÁFA, amennyiben az étkeztetésben részesülő családjában az egy főre eső jövedelem meghaladja meg a mindenkori 10
Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet
Hatályba lépése: 2014. október 23.
törölt: a
(2)
öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, de nem haladja meg annak 300 %-át, c) 245,- Ft + ÁFA, amennyiben az étkeztetésben részesülő családjában az egy főre eső jövedelem meghaladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át. A fizetendő személyi térítési díjat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993.(II.17.) Kormányrendelet szabályaira figyelemmel kell megállapítani. 12. 10. A házi-segítségnyújtásért fizetendő térítési díj11
35/A §12
26. § Gomba Község közigazgatási területén a házi-segítségnyújtás során alkalmazásra kerülő óradíjat - az ellátó intézmény fenntartójaként - Monor Város Önkormányzata állapítja meg.
12. 11. Szociálpolitikai kerekasztal 36. § 27. § (1) A Képviselő-testület szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre. (2) A Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. (3)13 A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl: a) a Pénzügyi Bizottság elnöke, b) a területileg illetékes családgondozó c) a védőnő d) a Gólyafészek Óvoda intézményvezetője e) a Fáy András Református Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola fenntartója által delegált személy. 12. Záró rendelkezések 37. § 28. § (1) E rendelet 2015. március 1. 2014. január 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidőben hatályát veszti Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól a szociális igazgatás helyi szabályairól, valamint a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 29/2015. (XII. 17.) 9/2012. (IV. 13.) önkormányzati rendelete. , valamint a gyermekvédelmi támogatásokról szóló 5/2009. (III. 27.) önkormányzati rendelete. (3) Az e rendelet hatályba lépését megelőzően indult eljárásokra az eljárás megindulásakor hatályos önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.
Gomba, 2013. december 12. 2015. február 26. Kiegészítette a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet Kiegészítette a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet 13 Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet 11 12
Hatályba lépése: 2014. október 23. Hatályba lépése: 2014. október 23. Hatályba lépése: 2014. október 23.
Kósa Erzsébet Anikó jegyző
Lehota Vilmos polgármester
Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetése 2015. február …. –én 2013. december 17-én, egységes szerkezetbe foglalása 2014. október 22-én megtörtént. Gomba, 2014. október 22. 2015. február ….
Kósa Erzsébet Anikó jegyző
29/2013. (XII. 17..) önkormányzati rendelethez
NYILATKOZAT Az aktív korúak ellátását vagy lakásfenntartási támogatást igénylő lakókörnyezeteéről rendezettségének biztosításáról Alulírott: Név: ……………………………………………………………………………………………. Születési idő: …………………………………………………………………………………… Anyja neve: …………………………………………………………………………………….. Lakcím: ………………………………………………………………………………………… szám alatti lakos, mint aktív korúak ellátását/lakásfenntartási támogatást14 igénylő büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy az általam lakott ingatlan lakókörnyezetének rendezettsége megfelel a …………………….. önkormányzati rendeletben foglalt feltételeknek az alábbiak szerint: a) az általam lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban a higiénikus állapot biztosítása érdekében a hulladékszállításhoz rendszeresített hulladéktároló egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata megvalósul, b) a lakáshoz tartozó udvart, kertet rendben tartom, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására, c) az ingatlanhoz tartozó kertet rendeltetésszerű használom, művelem, gyomtalanítom, d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének , legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről gondoskodom, különös tekintettel az árok és áteresz rendben tartására, e) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint valósul meg: ea) a lakás folyamatos tisztán tartásáról, takarításáról gondoskodom, eb) a vizes helyiséget és illemhelyet rendeltetésszerű használom, rendszeres takarításáról, fertőtlenítéséről gondoskodom, f) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítéséről gondoskodom, g) az állattartásra vonatkozó szabályokat betartom Nyilatkozom, hogy a kötelező szemétszállítási szolgáltatást igénybe veszem, és a díjat megfizetem. Tudomásul veszem, hogy a nyilatkozatomban foglaltakat a jegyző ellenőrizheti. Amennyiben az ellenőrzés során a lakókörnyezetemet ellenőrzés során nem a nyilatkozatomban foglaltak szerinti rendben találja, és a kiadott felszólításra határidőre lakókörnyezetemet nem teszem rendbe, a szociális ellátás megszüntetésre kerül. Gomba, 20…. év. ………………………hó……..nap …………………………………… igénylő aláírása 14
A megfelelő ellátási jogcím aláhúzandó!
