Globális Gazdasági Bűnözés Felmérés

www.pwc.com/crimesurvey

Globális Gazdasági Bűnözés Felmérés Számítógépes bűnözés: Mennyire felkészültek a hazai vállalatok a veszélyekre? Magyarországi jelentés 2011. december

Tartalomjegyzék 1) Bevezetés

3

2) A legfontosabb megállapítások

4

3) A gazdasági bűncselekmények, azok elkövetői és áldozatai. Mivel szembesülünk Magyarországon?

6

4) Kik követnek el gazdasági bűncselekményeket? A tipikus elkövetők

10

5) Milyen intézkedéseket tesznek a vállalatok az elkövetőkkel szemben?

13

6) M ennyire eredményesek a hazai vállalatok a gazdasági visszaélések felderítésében és megelőzésében?

14

7) A számítógépes bűnözés (kiberbűnözés) Magyarországon. Mennyire vannak felkészülve a vállalatok a veszélyekre?

16

Bevezetés Nagy örömükre szolgál, hogy alábbiakban bemutathatjuk a PwC 2011.évi Globális Gazdasági Bűnözés című felmérésének magyarországi eredményeit. Immár hatodik alkalommal készítettük el ezt a kétévente kiadásra kerülő nemzetközi tanulmányt, amelynek ötödik alkalommal jelenik meg a Magyarországra vonatkozó jelentése. Célja, hogy a hazai vállalatvezetők átfogó képet kapjanak a vállalatokat érintő gazdasági bűnözésről hazánkban és világszerte. 78 országból közel 4000 felsővezetőtől kapott válasszal – Magyarország 85 vezető vállalatát is beleértve – felmérésünk világszerte a legátfogóbb tanulmány a gazdasági bűnözés témakörében.

A gazdasági bűnözés nem válogat; hatással van a vállalatokra mindenütt a világon. Nincs az az iparág vagy vállalat, amely immunis lenne rá. Nemcsak közvetlen költségei lehetnek; a gazdasági bűnözés súlyosan károsíthatja a márkaneveket vagy megtépázhatja a vállalatok jó hírnevét, piacvezető vállalatok elveszíthetik piaci részesedésüket. Ahogy a társadalom egyre kevésbé toleráns az etikátlan magatartással szemben, úgy a vállalatoknak is biztosítaniuk kell a közbizalom megszerzését – és fenntartását. Tanulmányunk készítésekor fő célunk volt, hogy megvizsgáljuk:

Ennek megfelelően jelentésünk két fő részből áll:

• a jelenlegi gazdasági környezetben a vállalatok hogyan közelítik meg a gazdasági bűncselekmények kérdését;

• A gazdasági bűncselekmények jelenlegi környezete Magyarországon – milyen típusú visszaélések történtek, hogyan kerültek felderítés re, kik követték el azokat, és az érintett vállalatok milyen lépése ket tettek a további esetek meg előzésére;

• melyek a visszaélések legelterjedtebb típusai és kik a visszaélések elköve tői; • milyen anyagi károkat okoznak az elkövetők; • milyen gyakorlati lépéseket tesznek a vállalatok a visszaélések felderítése és megelőzése érdekében;

• Számítógépes bűnözés Magyarországon – hatása a vállalatokra, tudatosság a számítógépes bűnözés ről, és mit tesznek a vállalatok ezen kockázatok mérséklésének érdeké ben.

• milyen lépéseket tesznek a hazai vállalatok a számítógépes bűnözés megelőzésére és a veszélyeinek kivédésére. Nagyon hálásak vagyunk minden válaszadónak és szervezetnek, amely részt vett a felmérésünkben. Közreműködésük nélkül e tanulmány nem jöhetett volna létre. Bízunk abban, hogy az összegyűjtött információk hasznára lesznek olvasóinknak a gazdasági bűnözés elleni folyamatos küzdelmükben.

Fekete Miklós Cégtárs, Tanácsadás, PwC

Globális Gazdasági Bűnözés Felmérés

3

A legfontosabb megállapítások A gazdasági bűncselekmények jelenlegi környezete Magyaror szágon1 • Felmérésünk eredményei azt mutatják, hogy minden negyedik (28%) magyar vállalat tapasztalt egy vagy több gazdasági visszaélést az elmúlt 12 hónap során. Sok esetben a gazdasági bűncselek mények vagy véletlenül derültek ki, vagy olyan módon, amelyre a vállalat vezetésének semmilyen befolyása nincsen. • A gazdasági bűncselekmények gyakorisága emelkedett az előző felméréshez képest. 2009-ben a gazdasági bűnözés áldozatául esett résztvevők 25%-a számolt be több mint 10 esetről. Egyik résztvevő vállalat sem jelzett több mint 100 esetet. Ezzel szemben 2011-ben, a gazdasági bűnözés áldozatául esett résztvevők 29%-a számolt be 10-nél több ellenük elkövetett esetről, beleértve azt a 8%-ot is, akik több mint 100 esetet jeleztek az elmúlt 12 hónapban. • A lopás/hűtlen kezelés a leggyako ribb gazdasági bűncselekmény Magyarországon (a felmérésben jelentett esetek 50%-a). Ezt követi a korrupció és vesztegetés (38%) ami a második leggyakrabban tapasztalt visszaélési forma mind országos, mind közép-kelet európai A tanulmányban szereplő regionális (Közép-Kelet Európa) és globális összehasonlítások csak tájékoztató jellegűek, de nem pontosak, az eltérő statisztikai mintaszám miatt.

1

4


régiós szinten. A pénzügyi/számviteli adatok meghamísítása (21%) a harmadik legelterjedtebb visszaélé si forma a magyar felmérésben résztvevők válaszai szerint. • A válaszok azt mutatják, hogy a magyar esetek több mint felében (54%) vállalaton kívüli elkövetők a gazdasági bűncselekmények fő tettesei. A beszállítók által elkövetett visszaélések aránya jelentősen emelkedett 2009-ről 2011-re. Míg 2009-ben a válaszadók egy esetben sem jelezték a beszállítót, mint a fő külső elkövetőt, addig 2011-ben az esetek 15%-ában a beszállítót jelölték meg fő külső elkövetőként. Ez az arány meghaladja a közép-kelet európai szinten mért (13%) ered ményt, és lényegesen magasabb a nemzetközi szinten mért (9%) aránynál is. • Az eredmények azt mutatják, hogy az ügynökök és közvetítők által elkövetett gazdasági bűncselekmé nyek aránya magasabb Magyarorszá gon (31%), mint Közép-Kelet Európá ban (16%) és globális szinten (18%). • A belső elkövetőkre vonatkozó kérdésekre adott válaszok alapján, a gazdasági bűnözés áldozatául esett magyar vállalatok esetében a belső elkövetők döntő többsége a vállalat vezetéséből került ki. A belső elkövetők 44%-a középvezető volt, de aggodalomra ad okot, hogy a felső vezetők által elkövetett visszaélések aránya emelkedett 2009-hez képest (22% 2011-ben a 2009-ben mért 18%-hoz képest).

• A csalás kockázatok rendszeres értékelése segíti a vállalatokat a visszaélésekre való kitettségük elemzésében, illetve a csalások és általuk okozott károk minimalizálá sában. Ennek ellenére, a válaszadó szervezetek 61%-a vagy nem végzett csalás kockázati értékelést, vagy csak egyszer végzett az elmúlt 12 hónap során. • A magyar vállalatok közötti különb ségek egyre növekednek abban a tekintetben, hogy mennyire veszik és kezelik komolyan a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos problémákat. Egyes szervezetek egyáltalán nem tolerálják ezt. Azonban a felmérés alapján a feltárt esetek ötödében (22%) semmit nem tettek a vállalatok a belső elkövetőkkel szemben. Ezen felül Magyar országon a belső elkövetők az esetek ötödében (22%) csupán áthelyezésre kerültek a szervezeten belül – a regionális (5%) és globális (4%) arányhoz képest. A válaszokat összesítve elmondható, hogy Magyarországon a felmérésben jelentett belső esetek közel 50%ában, bár a belső elkövetőt azonosí tották, de vagy nem tettek ellenük semmit, vagy csupán áthelyezték őket a szervezeten belül. • Tanulmányunk kimutatta továbbá, hogy Magyarországon a válaszadók 17%-a szerint a bűncslekmények ténye véletlen során derült ki, ez magasabb a régiós (10%) és a globális aránynál (8%). A vállalatok nem bízhatják a véletlenre az esetek felderítését, ha el szeretnék kerülni a gazdasági bűnözés okozta költséges károkat. • Azon vállalatok 85%-a, ahol már bevezették az anonim bejelentő programok valamilyen fajtáját, hatékony eszköznek ítélik azt a gazdasági bűncselekmények megelőzésében és felderítésében. A válaszokból kiderült azonban, hogy a vállalatok közel fele (45%) még nem hozta létre az anonim bejelentéseket lehetővé tévő rendszert.

Számítógépes bűnözés Magyarországon • Tanulmányunk kimutatta, hogy a globális és helyi média visszhang ellenére a magyarországi válaszadók még mindig alábecsülik a számítógé pes bűnözéssel kapcsolatos veszélye ket. Míg globális szinten a válaszadók 39%-a érezte úgy, hogy a számítógé pes bűnözéssel kapcsolatos veszélyek emelkedtek a vállalatra nézve az elmúlt 12 hónapban, addig a magyar válaszadók pusztán 14%-a érezte úgy, hogy a számítógépes bűnözés kockázatai növekedtek a vállalatukra nézve. • A felmérés azt is megállapította, hogy a magyar résztvevők kevésbé aggódnak a számítógépes bűnözés okozta károk és anyagi veszteségek miatt, mint a regionális és nemzetkö zi társaik. Míg nemzetközi szinten a válaszadók 40%-a, addig Magyaror szágon a válaszadók csupán 27%-a aggódik nagyon a számítógépes bűnözés hírnévnek okozott káraitól. Míg közép-kelet európai szinten 28%, Magyarországon a résztvevők csupán 18%-a aggódik nagyon a számítógépes bűnözés okozta tényleges pénzügyi veszteségek miatt. • A félelem hiánya a tudatosság hiányával is összefügghet. Aggasztó, hogy a válaszadók 42%-a semmilyen számítógépes bűnözés kockázataira felhívó oktatást nem kapott az elmúlt 12 hónapban – ami arra utalhat, hogy potenciáli

san nem is ismerik a vállalatukat fenyegető számítógépes bűnözésből fakadó kockázatokat. • Míg globális szinten 26% és régiós szinten a válaszadók 22%-a véli úgy, hogy vállalatuknak valószínűleg szembe kell nézniük a számítógépes bűnözéssel a következő 12 hónapban, addig Magyarországon ez az arány csak 8%. Ahogy ma már a legtöbb ember és vállalat is az internetre és más technológiákra támaszkodik, a szervezetek potenciá lisan kiteszik magukat a számítógé pes bűnözőknek, éppen ezért fel kell készülniük a számítógépes bűncse lekményekből adódó veszélyekre. • A hazai válaszadók több mint fele (58%) érzi úgy, hogy a számító gépes bűncselekmények főként külső veszélyforrást jelentenek a vállalatra, és csak 21% állította azt, hogy mind belső mind külső kockázatnak érzi a számítógépes bűnözést. Ez jóval alacsonyabb a régiós (43%) és globális (42%) aránynál. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a belső kockázatok elhanyagolása igen veszélyes lehet, gondoljunk csak a vállalaton belüli számítógépes betörőkre, akik saját céljaikra próbálják a vállalat adatait ellopni. • A magyar válaszadók 36%-a állítja, hogy vállalatuk nem rendelkezik a számítógépes bűnözés megelőzéséhez és felderítéséhez szükséges belső erőforrásokkal, 73%-uk pedig jelezte, hogy vállalatuk vagy nem követi figyelemmel a közösségi média oldalak használatát vagy a válaszadó nem tud erről. • Semmi nem magyarázza azt, hogy Magyarország kevésbé lenne kitéve a számítógépes bűnözés kockázatá nak, mint bármely más ország, ezért e téren kimutatott eredmények arra ösztönözhetik a vállalatokat, hogy gondolják végig a lehetséges kocká zatokat és azok forrásait.


5

A gazdasági bűncselekmények, azok elkövetői és áldozatai. Mivel szembesülünk Magyarországon? A gazdasági bűnözés továbbra is komoly problémát jelent a vállalatok számára Magyar országon. Egy iparág sem védett e szempontból. A válaszok alapján kiderült, hogy minden negyedik (28%) magyar vállalat tapasztalt egy vagy több gazdasági visszaélést az elmúlt 12 hónap során.

Tapasztalt az Ön vállalata gazdasági visszaélést az elmúlt 12 hónap során? 36%

34%

34% 32% 30% 28%

30% 28%

2011 2009

24%

Közép-Kelet Európa válaszadók %

Ez az arány lehet, hogy csak a jéghegy csúcsa, és sok eset rejtve maradhat a vállalatok előtt. Tapasztalataink szerint rendkívül nehéz a vállalatoknak felderíteni minden csalási esetet és még nehezebb a helyzet, ha a vállalatok nem biztosítják a gazdasági visszaélé sek anonim módon történő bejelentésé nek lehetőségét és/vagy nem végzik a csalás kockázatok rendszeres felméré sét. Ezzel szemben:


30%

30%

26% Magyarország

6

34%

Globális

• a válaszadó szervezetek 61%-a vagy nem végzett csalás kockázati felmérést, vagy csak egyszer végzett az elmúlt 12 hónap során; és • a válaszadók közel fele (45%) még nem hozta létre az anonim bejelentéseket lehetővé tévő bejelentő rendszert.

Gazdasági bűncselekmények típusai

oka az, hogy az ilyen típusú gazdasági bűncselekményeket kevésbé derítik fel teljes körűen hazánkban.

A lopás/hűtlen kezelés a leggyakoribb gazdasági bűncselekmény Magyaror szágon (a felmérés során jelentett esetek 50%-a), ezt követi a vesztegetés és korrupció (38%) és a pénzügyi/ számviteli adatok meghamisítása (21%). A gazdasági bűncselekmények gyakori sága emelkedett az előző felmérésünk höz képest: • 2009-ben a gazdasági bűnözés áldozatául esett résztvevők 25%-a számolt be több mint 10 esetről. Egyik résztvevő vállalat sem jelzett több mint 100 esetet a előző felmé résben. • Ezzel szemben 2011-ben, a gazdasági bűnözés áldozatául esett résztvevők 29%-a számolt be 10-nél több ellenük elkövetett esetről, beleértve azt a 8%-ot is, akik több mint 100 esetet jeleztek az elmúlt 12 hónapban. Ez felhívja a figyelmet a vállalatok ellen elkövetett gazdasági visszaélések ismételten előforduló eseteire/ kísérleteire és jelzi, hogy a vállalatok egyre inkább ki vannak szolgáltatva az ismételt visszaéléseknek, amennyi ben nem hozzák létre a gazdasági visszaélések megelőzését és felderítését célzó rendszereket.

A válaszadók szerint a vesztegetés és a korrupció még mindig elterjedtebb Magyarországon (38%), mint a közép-kelet európai régióban (36%) és globális szinten (24%). A globális és regionális összehasonlí tásban, mind a lopás/hűtlen kezelés, mind a pénzügyi/számviteli csalások kevésbé gyakoriak Magyarországon, mint másutt. Ennek egyik lehetséges

A jövőben szintén befolyásoló tényező lehet a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzet. A vállalatoknál jelentkező potenciális létszámcsökkentések (ami előfordulhat visszaesés és recesszió idején) maga után vonhatja azt, hogy kevesebb erőforrás áll rendelkezésre a szervezeten belül a gazdasági bűncse lekmények felderítésére és megelőzésé re. Például a belső ellenőrzés létszámá nak csökkenése kevesebb csalás észleléséhez és megelőzéséhez vezethet a jövőben, ami által a vállalat nagyobb kockázatnak van kitéve. Mindemellett, az elbocsátások maguk után vonhatják azt a helyzetet is, hogy a felelősségi körök nem elegendően vannak elkülö nítve az erőforrások híján.

Milyen gazdasági bűncselekményt tapasztalt az Ön vállalata az elmúlt 12 hónap során? Lopás és hűtlen kezelés 24%

Pénzügyi/számviteli adatok meghamisítása 7% 4%

Egyéb

4% 4% 4%

Fenntarthatósági visszaélés

1% 1% 4%

Ipari kémkedés

2% 2% 4%

Szellemi tulajdonnal kapcsolatos visszaélés Számítógépes bűnözés (kiberbűnözés) 0%

12% 13%

8% 8% 9% 8% 8%

Pénzmosás

Bennfentes kereskedelem

36% 38%

24% 25% 21%

Versenyellenes magatartás Adócsalás

72% 69%

50%

Vesztegetés és korrupció

Globális Közép-Kelet Európa Magyarország

6% 7% 4% 7% 10% 4% 4%

10%

18%

20%

23%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

tapasztalt esetek %


7

A visszaélések költségei és járulékos károk A gazdasági bűnözés pénzügyi hatásá nak pontos becslése igen nehéz feladat. Ugyanakkor megkértük a válaszadó kat, hogy a legjobb tudásuk szerint, becsüljék meg az általuk elszenvedett visszaélések illetve gazdasági bűncse lekmények költségét. A tanulmány kimutatta, hogy a gazdasági bűnözés okozta károk nagysága 20 millió és 1 milliárd forint közötti mértékre tehető azon válaszadók 42%-ánál, akik visszaélést szenvedtek az elmúlt 12 hónapban hazánkban. A magyar válaszadók (akik áldozatai voltak valamilyen gazdasági visszaélésnek) 46%-a 20 millió forint alatti összegű kárt szenvedett el. A jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor a vállalatok a költségek leghatékonyabb kezelésére törekednek, a gazdasági bűncselekmények megelőzése és kivédése, a költségek általános növekedése helyett, komoly közvetlen megtakarítást jelenthet a vállalatok számára.

A gazdasági bűncselekmények legsú lyosabb járulékos költsége – a közvet len költségek mellett – a munkavállalók moráljára (42%) és az üzleti kapcsolatokra gyakorolt negatív hatás (33%), illetve a vállalat jó hírnevének csökkenése (13%). A tanulmány arra is fényt derít, hogy a munkavállalók moráljára és az üzleti kapcsolatokra gyakorolt hatás sokkal nagyobb hazánkban, mint regionális vagy globális szinten. Mennyire volt jelentős az Ön vállalata által tapasztalt gazdasági bűncselekmény hatása az alábbiakra az elmúlt 12 hónap során? 45%

42%

40% 33%

35% 30%

18%

20%

20% 19%

19%

13%

13%

10%

Hírnév/márka

Munkavállalók morálja

Üzleti kapcsolatok Szabályozó szervekkel való kapcsolatok

válaszadók %, akik szerint a hatás „jelentős” volt

8


15%

4%

5% %

Közép-Kelet Európa Globális

25%

15%

Magyarország

29% 28%


9

„Nagyon fontos, hogy a vállalatok az üzleti partnereik és ügyfeleik felé előre nyíltan kommunikálják az üzleti etikával kapcsolatos elvárásaikat és azt is, hogy mi a következménye az etikátlan magatartásnak. Amennyiben a vállalatok következetesen és határozottan lépnek fel az etikátlan üzleti partnerekkel/ügyfelekkel szemben, annak elrettentő hatása lesz, így a jövőben csökkenhet a külső elkövetők által okozott károk mértéke.”

Fekete Miklós, Cégtárs, Tanácsadás, PwC

Kik követnek el gazdasági bűncselekményeket? A tipikus elkövetők A felmérés eredményei szerint a magyar esetek több mint felében (54%) vállalaton kívüli elkövetők a gazdasági bűncselekmények fő elkövetői. Belső elkövetőket az esetek 38%-ban jelelöltek meg a válaszadók. Érdekes ség, hogy mind regionális, mind globális összehasonlításban fordított a helyzet, hiszen mindkét viszonylat ban a belső elkövetőket jelölték meg a vállalatok az esetek többségében (kelet-közép európai szinten 53% és globális szinten 56%) fő elkövetőként.

Az elmúlt 12 hónapban, az Ön vállalata ellen elkövetett legsúlyosabb gazdasági bűncselekménynek ki volt a fő elkövetője? 8%

38%

5%

4%

53%

56% Nem tudja Belső elkövető Külső elkövető

54%

Magyarország

43%

Közép-Kelet Európa

40%

Globális

tapasztalt esetek %

Annak, hogy regionális és globális összehasonlításban Magyarországon kiemelkedő a külső felek által elköve tett gazdasági bűncselekmények száma, több oka is lehet. Például:

• Külső elkövetők az esetek többségé ben a vállalat vevői/ügyfelei (38%), ezt követi a vállalat ügynökei/ közvetítői (31%), valamint a beszállítók (15%) által elkövetett esetek. • Míg 2009-ben a válaszadók egyetlen esetben sem számoltak be arról, hogy a vállalat beszállítója volt a fő külső elkövető, addig 2011-ben ez az arány 15%. Ez magasabb, mint a közép-kelet európai (13%) és a globális (9%) arány.

10


Az elmúlt 12 hónapban, az Ön vállalata ellen elkövetett legsúlyosabb gazdasági bűncselekménynek ki volt a fő külső elkövetője?

8% 8%

15%

Beszállító Ügyfél Ügynök / Közvetítő Nem tudja Egyéb

31% 38%

tapasztalt esetek Magyarországon %

• Az ügynökök/közvetítők által elkövetett esetek aránya (31%) közel duplája a régiós (16%) és a globális (18%) átlagnak. • Tapasztalatunk szerint Magyarorszá gon erőforrások hiányában hajlamo sak a cégek az üzleti partnerek háttérvizsgálatát elhanyagolni, így sok esetben nem rendelkeznek arról pontos képpel, hogy üzleti partnere iknek milyen a múltja illetve hírneve. Amennyiben a külsős felek (ügynö kök, közvetítők, beszállítók stb.) háttérvizsgálata elmarad, a kérdéses üzleti etikára utaló jelekre nem derülhet időben fény, így a vállalat könnyen válhat a gazdasági bűncse lekmény áldozatává. • Javasoljuk, hogy a vállalatok e téren fektessenek be erőforrásokat a megelőzésbe, mivel ez egyértelműen egyre nagyobb probléma Magyaror szágon, és nem olyan fajta, ami a szomszédos országokban vagy világszerte jellemző. Legfontosabb megelőző intézkedésként „ismerjük meg” az üzleti partnerinket még a szerződéskötést megelőzően, ez kevésbé költséges, mint kellemetlen következmények utólagos kezelése.

Amikor potenciális visszaélési esetet tapasztalnak az Ön vállalatánál, mi az első, amit legvalószínűbben cselekedni fognak? Belső erőforrásokra bízzák az eset belső kivizsgálását

66%

Konzultáció külsős jogi tanácsadóval

19%

Speciális forensic szakértők megbízása

8%

Konzultáció a könyvvizsgálóval

Magyarország

6%

Várakoznak, hogy adott területen felmerül-e további jel, ami a visszaélésre utal

1% %

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% válaszadók %

• Sok esetben külső és belső elkövetők összejátszással követik el a gazdasági bűncselekményeket. Azonban az, hogy az összejátszás során a belső elkövetőjére is fény derül-e, nagyban függ a kivizsgálás során alkalmazott objektív feltáró munkájától. Az válaszadók kétharmada (66%) a bűncselekményekkel kapcsolatos gyanúk kivizsgálást elsőként belső erőforrásokra bízza, külső független forensic szakértőket csak az estek 8%-ában alkalmaznak. Független szakértő bevonása már a vizsgálat elején biztosítja a pártatlan és objektív tényfeltáró munkát, garantálva a teljes vizsgálati folyamat függetlenségét és objektivitását.


11

„A független felügyelő bizottságok és audit bizottságok tagjaira nagy felelősség hárul akkor, amikor a gazdasági bűncselekmények során felmerül a vállalat felső vezetőinek érintettsége. Minden felügyelő és audit bizottsági tag érdeke, hogy ismerje és értse a vállalat csalás kockázatokkal kapcsolatos felmérésének eredményeit és a kontrollok működésének eredményességét.”

Hegedűsné Szűcs Márta, Cégtárs, Könyvvizsgálat, PwC

Az elmúlt 12 hónapban, az Ön vállalata ellen elkövetett legsúlyosabb gazdasági bűncselekménynek milyen pozícióban volt a fő belső elkövetője?

11% Felső és közép vezetés 22%

Nem vezető beosztású (junior) munkavállalók

A tipikus belső elkövető Magyarországon az elkövetők döntő többsége vezető beosztású (67%). Többségében középvezetők (az esetek 44%-ában), de 22% a cég felső vezetéséhez tartozik. Aggodalomra ad okot, hogy az elkövetők közül a felső vezetők aránya emelkedett 2009-hez képest (18%). Magyarországon az elkövetők döntő többsége (67%) több mint 6 éve dolgozik a vállalatnál. Ezen belül sokuk (33%) már több mint 10 éve a vállalat alkalmazottja. A belső elkövetők 44%-a magasan képzett, legalább egy diplomával rendelkező munkavállaló.

Egyéb

67%

Magyarországon tapasztalt esetek %

41 és 50 év közötti (56%)

Több, mint 6 éve dolgozik a vállalatnál (67%)

Férfi (67%)

Legalább egy diplomával rendelkezik (44%)

Érdekesség, hogy a globális és a közép-kelet európai eredmények alapján a tipikus belső elkövetők általában fiatalabbak (31 és 40 év közötti, 43%), és csak három-öt éve vannak a vállalatnál (30%). Magyarországon az átlagos belső elkövető idősebb és több ideje dolgozik a vállalatnál. 12


„Sajnos úgy tűnik, hogy Magyarország a felmérés szerint is „következmények nélküli ország”. Megdöbbentő, hogy a felderített esetek 22%-ban a belső elkövetővel szemben a vállalatok nem tettek semmit. Ennél is elszomorítóbb, hogy sok esetben az elkövetőt csak áthelyezték a szervezeten belül. A gazdaság átláthatóságának nagyon fontos eleme, hogy a gazdasági bűncselekményeket és elkövetőit minden esetben megfelelően kezeljék a vállalatok.”

Lőcsei Tamás, Cégtárs, Adótanácsadás, PwC

Milyen intézkedéseket tesznek a vállalatok az elkövetőkkel szemben? A válaszok alapján hazánkban sokszor következmények nélkül marad a gazdasági bűncselekmények elköve tése. A feltárt esetek ötödében (22%) semmit nem tettek a vállalatok a belső elkövetőkkel szemben, ami regionális (7%) és világviszonylatban (4%) is aggodalomra ad okot. Amíg Közép-Kelet Európában a belső elkövetők csupán 25%-ának maradt meg a munkahelye, addig Magyaror szágon, ennek közel duplája (44%) maradt a munkahelyén a válaszok alapján. A magyar vállalatok közötti különbsé gek egyre növekednek a tekintetben, hogy mennyire veszik és kezelik komolyan a gazdasági bűncselekmé nyekkel kapcsolatos problémákat. Magyarországon a belső elkövetők az esetek ötödében (22%) áthelyezésre kerültek a szervezeten belül, ez igen magas mind regionális (5%) és mind globális (4%) viszonylatban. Magyarországon csupán az esetek felében (56%) váltak meg a belső elkövetőtől, ez jóval alacsonyabb a régiós (75%) és globális szinten (77%) mért aránynál. Amennyiben a vállalatok csak áthelye zik az elkövetőket esetleges elbocsátás helyett, az elkövetők továbbra is a szervezeten belül maradnak és adott esetben újabb utat találnak gazdasági bűncselekmények és visszaélések elkövetésére. Fontos, hogy a szervezet kinyilvánítsa a „zéró toleranciát” a visszaélések tekintetében, annak érdekében, hogy biztosítsa a megfelelő morált a szervezeten belül. Fontos továbbá, hogy elrettentő intézkedése

Az elmúlt 12 hónapban, a legsúlyosabb gazdasági bűncselekmény tekintetében, milyen eljárást alkalmazott az Ön vállalata a fő belső elkövetővel szemben? Elbocsátás

77% 75%

56% 44% 44% 44% 40% 33% 44%

Hatóságokat értesítette Polgári peres eljárás, okozott kár megtérítése 4% 5%

Áthelyezés

18% 13%

Figyelmeztetés / megrovás 4%

Nem történt intézkedés

7%

Szabályozó szerveket értesítette

22% Globális

22%

Közép-Kelet Európa Magyarország

22%

11% 11%

17%

1% 2% 0% 3% 5% 0%

Egyéb Nem tudja

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

tapasztalt esetek % (több válasz is megjelölhető)

Az elmúlt 12 hónapban, a legsúlyosabb gazdasági bűncselekmény tekintetében, milyen eljárást alkalmazott az Ön vállalata a fő külső elkövetővel szemben?

Hatóságot értesítette

54% 39%

Üzleti kapcsolatok felfüggesztése Polgári peres eljárás, okozott kár megtérítése

43% 46%

Szabályozó szerveket értesítette

31%

Egyéb

7% 8%

Nem történt intézkedés

5% 6% 8%

Nem tudja

46%

63% 66%

53% 56%

40% 37%


15%

3% 1% 0% 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

tapasztalt esetek % (több válasz is megjelölhető)

ket tegyenek és a visszaélés lehetséges következményei világosan legyenek kommunikálva a munkavállalók felé.

kapcsolatokat (46%) valamint polgári peres eljárást kezdeményeztek és az okozott kár megtérítését követelték a vállalatok (46%).

A külső elkövetőkkel szemben leggyak rabban a hatóságokat értesítették (54%), felfüggesztették az üzleti Globális Gazdasági Bűnözés Felmérés

13

Mennyire eredményesek a hazai vállalatok a gazdasági visszaélések felderítésében és megelőzésében?

14%

Vállalati kontrollok

Belső ellenőrzés

13%

Kockázatkezelés, beleértve a megelőző csaláskockázati kezelést

9%

Elektronikus és automatizált gyanús tranzakciók kiszűrésére szolgáló programok

Vállalati biztonsági szolgálat Személyzet/feladatkörök cseréje

Vállalati kultúra

Bíztató ugyanakkor, hogy vannak felelős vállalatvezetők, akik nem bízzák a véletlenre az esetek felderíté sét. Olyan proaktív módszereket alkalmaznak, mint a csalás kockázatok felmérése (13%), hatékony belső ellenőrzés (13%), és a gyanús tranzakciók kiszűrése (13%). A csalás kockázatok proaktív beazonosítása és felderítése minden vállalat legfonto sabb fegyvere a gazdasági bűnözéssel szemben.

Az elmúlt 12 hónap során, hogyan derült fény a legsúlyosabb gazdasági bűncselekményre az Ön vállalatánál?

A vállalatvezetés befolyásán kívüli tényezők

Tanulmányunk kimutatta, hogy Magyarországon a gazdasági visszaélé sek és bűncselekmények 17%-a a véletlen során derül ki, ez jóval maga sabb a régiós (10%) és globális (8%) aránynál. A vállalatok nem bízhatják a véletlenre az esetek felderítését, ha biztonsággal szeretnék elkerülni a gazdasági visszaélések okozta költséges károkat.

10% 13% 11%

6%

18% 13%

11%

0% 0%

15%

2% 3%

Belső tipp

11%

8%

Külső tipp


13%

7%

4% 4% 5% 5% 4%

Anonim bejelentő vonal

8%

Véletlen Hatóságok/szabályozó szervek által indított vizsgálat

4%

Egyéb

3% 0%

6%

10%

17%

8%

6% 4% 5%

10%

15%

20%

tapasztalt esetek %

A válaszokból az is kiderül, hogy a magyar vállalatok közel fele (45%) még nem vezette be az anonim bejelentéseket lehetővé tévő bejelentő programot. Ugyanakkor azon vállalatok 85%-a, ahol már bevezetésre került valamilyen anonim bejelentő program, hatékony eszköznek ítéli meg a programot a gazdasági bűncselekmé nyek megelőzésében és felderítésében.

14


Tapasztalatunk is azt mutatja, hogy a munkavállalók sokkal nagyobb arányban hajlandóak bejelentést tenni az általuk észlelt visszaélésekről, amennyiben biztosított az anonimitás. Azonban ha erre a vállalatok nem biztosítanak lehetőséget, akkor valószínűbb, hogy nem minden visszaélésre derül fény, hiszen a munkavállalók nem érzik biztonsá gosnak megosztani az általuk tapasz talt eseteket vagy információikat a visszaéléssekkel kapcsolatban.

Csalás kockázatok felmérése – hatékony eszköz a csalások és visszaélések felderítésére A visszaélések sikeres megelőzés érdekében fontos, hogy a vállalatok folyamatosan értékeljék és nyomon kövessék a csalási kockázatokat, illetve azonosítsák a potenciális hiányosságo kat. A csalási kockázatok rendszeres értékelése elősegíti azt, hogy a vállala tok elemezhessék, mennyire vannak kitéve csalási kockázatoknak. Ezért aggodalomra adhat okot, hogy a válaszadók több mint fele (61%) egyáltalán nem, vagy csak évente egyszer készít csalás kockázatokkal kapcsolatos felmérést a vállalaton belül. A magyar válaszadók közel harmada (29%) vélte úgy, hogy a csalási kockázatokkal kapcsolatos felmérésnek nincsen hozzáadott értéke, annak ellenére, hogy éppen ez lenne az, amivel a vállalatok proaktív módon tudják felvenni a küzdelmet a gazdasági visszaélések ellen. Azon válaszadók két harmada (67%), akik vállalata nem végzett csalás kockázattal kapcsolatos értékelést, vagy nem tudták, hogy miért nem végeztek ilyen felmérést a szervezeten

Az Ön vállalata az elmúlt 12 hónap során milyen gyakran végzett csalás kockázatokkal kapcsolatos felmérést?

7%

6% 33%

12%

Egyszer Egyszer sem Negyedévente Félévente Nem tudja

14%

Gyakrabban 28%

válaszadók % Magyarországon

belül, vagy azt jelezték, hogy nem is pontosan értik mit takar az. Minél gyakrabban kerül sor a csalás kockázatokkal kapcsolatos felmérés elvégzésre a vállalatnál, annál valószí nűbb a csalás felderítése. Nehéz gazdasági helyzetben a vállalatoknak a visszaélések kiküszöbölését a költséghatékonyság egyik fő eszközeként kell tekinteni, hiszen a gazdasági visszaélé sek és az abból eredő károk visszaszorí tásával közvetlen megtakarítások érhetőek el.


15

„A technológia rohamos fejlődése újabb és újabb kihívásokkal állítja szembe a vállalatokat és a belső ellenőrzési szakembereket: mobil alkalmazások és eszközök, közösségi média, számítógépes bűnözés, mind olyan területek, amelyek kockázatát fel kell mérni, és amelyekre fel kell készülni.” Major Andrea, Cégtárs, Könyvvizsgálat/Rendszerek és folyamatok vizsgálata, PwC

A számítógépes bűnözés (kiberbűnözés) Magyarországon. Mennyire vannak felkészülve a vállalatok a veszélyekre? A felmérés során kiderült, hogy míg globális szinten a válaszadók 39%-a, addig a magyarországi válaszadók mindössze 14%-a érezte úgy, hogy a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos veszélyek a vállalatra nézve az elmúlt 12 hónapban emelkedtek.

Változott-e az Ön megítélése a számítógépes bűnözés kockázatairól az Ön vállalatára nézve az elmúlt 12 hónap során? Globális

57%


39%

64%

4%

30%

6%

Ugyanaz maradt Növekedett Csökkent

Magyarország

Hogyan definiálható a számítógépes bűnözés (kiberbűnözés)?

80%

0%

10%

20%

30%

40%

14%

50%

„A kiberbűnözés, amely számítógépes bűnözésként is ismeretes, olyan gazdasági visszaélés, amely számítógép és internet segítségével történik. Leggyakoribb példája a számítógépes vírusok terjesztése, illegális média file-ok letöltése, adathalászat, weboldal eltérítés és személyes információk eltulajdonítása, mint például bankszámlára vonatkozó információk. Nem vonatkozik olyan általános gazdasági bűncselekményekre, melyek során a számítógépet csak támogató eszközként használják. Olyan esetekre vonatkozik, amikor a számítógép, internet vagy más elektronikus eszköz maga képezi a bűncselekmény alapját, nemcsak a támogatója a cselekménynek2.” A PwC 2011-es Globális Gazdasági Bűnözés Felmérés és együttműködő akadémia partnerünk, Peter Sommer professzor meghatározásában

16


70%

80%

90% 100%

válaszadók %

A 2011-es Globális Gazdasági Bűnözés Felmérés a számítógépes/kiber bűnözés pénzügyi és gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos aspektusaira vonatkozott. A felméré sünk során a kiberbűnözést a követke zőképpen definiáltuk:

2

60%

6%

A fenti definíciót a kiberbűnözés egy általános értelmezésének is tekinthet jük, amit sokan többféleképpen értelmeznek, így a definíció számos interpretációra ad lehetőséget. Nincs egységes, nemzetközileg is elfogadott definíciója a kiberbűnözésnek. Abban az esetben, amikor pontos meghatáro zás nem létezik, megvan annak az esélye, hogy a szervezetek nem tudják, milyen veszélyekkel kell szembenézni ük, azok honnan érkezhetnek, és milyen módon érinthetik az üzletmene tet, így azokat nagyon nehéz beazono sítani és küzdeni ellenük.

Amíg globális szinten 26%, és a Közép-Kelet Európai régióban a válaszadók 22%-a gondolja azt, hogy a szervezetük valószínűleg számítógépes bűncselekmény áldozatául fog esni a következő 12 hónapban, addig Magyarországon ez a szám mindössze 8%. Ahogy ma már a legtöbb ember és vállalat is az internetre és más technológiákra támaszkodik, a szervezetek potenciáli san kiteszik magukat a számítógépes bűnözőknek, éppen ezért fel kell készülniük a számítógépes bűncselek ményekből adódó veszélyekre. Az elmúlt időszakban még a Facebook is ki volt téve hasonló támadásoknak.

Mennyire aggódik Ön a számítógépes bűnözés hatásai miatt az Ön vállalata tekintetében?

Szervezetének jó hírneve forog kockán? A felmérésünk szerint a magyarországi válaszadók kevésbé aggódnak a számítógépes bűnözés által okozott károk és pénzügyi veszteségek miatt, mint a regionális vagy nemzetközi társaik. Míg nemzetközi szinten a válaszadók 40%-a nyilatkozta azt, hogy komolyan aggódnak amiatt, hogy a hírnevük csorbulhat, addig hazánkban mindössze 27%-uk gondolja ezt. Magyarországon csak 18%-uk tart súlyosan a számítógépes bűnözésből fakadó tényleges pénzügyi veszteségektől. Közép-Kelet Európában ez az arány 28%. A félelem hiánya a tudatosság hiányá val is összefügghet. Aggodalomra ad okot, hogy a válaszadók 42%-a nem kapott semmilyen számítógépes biztonsággal összefüggő képzést az elmúlt 12 hónapban – ami egyben azt is jelentheti, hogy ezek a válaszadók potenciálisan nincsenek tudatában azoknak a kockázatoknak, amit a számítógépes bűnözés jelenthet a szervezetükre nézve.

Személyes adatok ellopása vagy elvesztése

36% 33%

21%

Szellemi termékek ellopása, ideértve adatlopás

28%

Számítógépes bűnözés miatt bekövetkező pénzügyi veszteségek

18%

Hírnévben okozott kár 10%

20%

30%

34%

Globális Közép-Kelet Európa

31% 28%

27% 0%

35% 34%

Magyarország 40%

40%

válaszadók %, akik a „nagyon aggódik” választ jelölték meg

A számítógépes/kiber bűnözéssel kapcsolatos alacsonyabb tudatosság kockázatot jelent minden szervezet és iparág számára. A szervezetek inkább reaktív, mintsem proaktív hozzáállást mutatnak a kiberbűnözés veszélyeivel szemben. A felmérésünk kimutatta, hogy Magyarországon: • A válaszadók 36%-a szerint a vállalat vagy nem rendelkezik, vagy nem tudja, hogy rendelkezik-e a számító gépes bűnözés megelőzéséhez és felderítéséhez szükséges erőforrá sokkal;

• A válaszadók 54%-a szerint a vállalat vagy nem rendelkezik, vagy nem tudja, hogy rendelkezik-e a számító gépes bűnözés kivizsgáláshoz szükséges erőforrásokkal; • A válaszadók 51%-a szerint a vállalat vagy nem rendelkezik, vagy nem tudja, hogy rendelkezik-e vészhelyze tekkor életbelépő hálózat-leállítási tervvel; • A válaszadók 37%-a pedig már csak akkor vonnak be külsős szakértőket az esetek kivizsgálásába, amikor már a visszaélés megtörtént. Ilyenkor azonban már csak a károk felderítése lehet a cél és nem a proaktív meg előzés.


17

„A közösségi média forradalmasította az emberek közötti kommunikációt. A vállalatok is számos célra használják fel a közösségi oldalakat, mint például marketingtevékenység, vevőkkel folytatott kommunikáció és információgyűjtés. Azonban nagyfokú üzleti kockázata is van a használatuknak. Azon felül, hogy csökkentik az alkalmazottak munkára fordított idejét, biztonsági kockázatot is jelentenek a vállalatoknak, mivel ez egy újabb csatorna arra, hogy titkos információt lehessen kiszivárogtatni vagy kárt okozni a vállalatnak.” Lee Coles, Igazgató, Forensic Szolgáltatások, PwC

Honnan erednek a számítógépes (kiber) bűncselekmények veszélyei? Valóban külsős fenyegetettségről van szó? A magyar válaszadók több mint fele (58%) úgy véli, hogy a kiberbűnözés veszélyei főleg a szervezeten kívüli forrásokból erednek és mindössze 21%-uk véli, hogy mind belső és mind külső veszélyről van szó. Ez sokkal alacsonyabb, mint a közép-kelet európai (43%), és globális (42%) arány.

Megítélése szerint, az Ön vállalatára honnan leselkednek a legnagyobb veszélyek a számítógépes bűncselekmények szempontjából?

Globális

13%


13%

• elégedetlen alkalmazottak betörhet nek a HR adatbázisba, hogy hozzá férjenek személyes adatokhoz (fizetési adatok, bónuszok, stb.); • munkavállaló hozzáférése más kollégái e-mail fiókjához; • kulcsfontosságú információk megszerzése a cég beszállítóiról, fiktív beszállítók létrehozása a rendszerben, és/vagy anyagi javak ily módón történő megszerzése a vállalattól; • visszaélés a közösségi médiával – tit kos információk nyilvánosságra hozatala, stb.

18


29%

12%

Belülről 43%

30%

13%

Kívülről Mindkettő Nem tudja

Magyarország 5%

0%

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a belső kockázatok figyelmen kívül hagyása igen veszélyes lehet, gondol junk csak a vállalat alkalmazottaira/ esetleges belső számítógépes betörők re, akik saját céljaik érdekében ellopják a vállalat adatait. Például:

46%

58%

10%

20%

30%

16%

40%

50%

60%

70%

21%

80%

90% 100%

válaszadók %

Kiberbűnözés kockázatainak kezelése – Figyelik-e a szervezetek a közösségi média weboldalakat? Míg a közösségi média weboldalak, mint például a Facebook vagy LinkedIn nem feltétlenül a kiberbűnözés valódi forrása, azonban hatékonyan használhatóak számítógé pes bűncselekményekhez, amely az emberek bizalmára épít (adathalász támadások stb.). Például a közösségi média weboldalak alkalmasak arra is, hogy információt lehessen megszerezni egy adott személyről, felkutatni bizonyos kollégákat, vagy arra, hogy kártékony programokat lehessen telepíteni a felhasználó számítógépére, így téve a számítógépes bűnözést még hatékonyabbá.

A magyar válaszadók 73%-a jelezte, hogy a szervezetük, vagy nem ellenőrzi a közösségi oldalak használatát, vagy a válaszadók nem tudnak róla. Ez az arány magasabb, mint a közép-kelet európai régióban (59%) és globálisan (60%). Ez azt is mutatja, hogy a szervezetek nincsenek tudatában azon kockázatoknak, amelyeket ezek a weboldalak jelenthet nek számukra. Azon magyar válaszadók közül, akik azt mondták, hogy a szervezetük tesz különféle intézkedéseket a közösségi média és abból eredő kockázatokkal szemben, 65% állította, hogy mind a külső és belső elektronikus adatforgalmat ellenőrzik, beleértve a weboldalakat is. Ez a szám alacso nyabb, mint a közép-kelet európai régióban (82%) és globálisan (85%) is.

A kockázatok csökkentése – Milyen lépéseket kell a szervezeteknek tenniük, hogy megvédjék magukat a kiberbűnözés támadásai ellen? 1. Együttműködés a vezérigazgatóval – a vezérigazgatónak és az igazgatóság nak is tisztában kell lennie a számítógé pes fenyegetettségekkel. Meg kell érteniük a kockázatokat és lehetősége ket a számítógépes világban. 2. A biztonsági funkciók és a szervezet felkészültségének felülvizsgálata egy esetleges számítógépes támadással szemben – ellentétben a hagyományos „gazdasági bűnözéssel”, a számítógépes bűnözés gyors tempójú és újfajta kockázatokat hordoz, ezért a szerveze teknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell, hogy megfelelően tudjanak reagálni. 3. Tudatosság – a szervezeteknek fontos, hogy tisztában legyenek a jelenlegi és az új számítógépes környezettel. Ennek ismeretében megalapozott és jól előkészített döntéseket és intézkedése ket lehet tenni. 4. Kiber esetekkel foglalkozó csapat létrehozása – amely legyen gyors és hatékony. Egy ilyen jól működő csapat a szervezet bármilyen területén képes a jelenséget beazonosítani, elemezni a kockázatokat és megfelelő szintre kommunikálni. 5. A dolgozók oktatása – tudatosítani kell kiberbűnözés veszélyeit a vállalati kultúrában, a megfelelő készségekkel rendelkező munkatársak felvételével is, hogy ez a fajta tudás beépüljön a szervezetbe, és így a szervezet jobban képes legyen megvédeni magát. 6. Legyen egy aktívabb és átláthatóbb hozzáállás a számítógépes bűnözéssel szemben a szervezet részéről – tegyenek jogi lépéseket a kiberbűnözést elköve tőkkel szemben, és hozzák jobban nyilvánosságra a szervezet által a veszélyekre, incidensekre vonatkozó lépéseket.


19

Kapcsolat Fekete Miklós Cégtárs, Tanácsadás E-mail: [email protected] Tel.: +36 1 461 9242

George Surguladze Vezető Menedzser, Forensic Szolgáltatások E-mail: [email protected] Tel.: +36 1 461 9127

www.pwc.com/crimesurvey A PwC tagvállalatai szervezetek és magánszemélyek részére nyújtanak segítséget ahhoz, hogy az általuk kívánt értékeket megteremtsék. Tagvállalatainkból álló hálózatunkban 158 országban közel 169 000 munkatárs dolgozik elkötelezetten annak érdekében, hogy minőségi szolgáltatásokat nyújtson a könyvvizsgálat, az adó- és pénzügyi tanácsadás területén. Ossza meg velünk, hogy Ön mit tart fontosnak és tudjon meg többet rólunk a www.pwc.com weboldalon. Ez a kiadvány kizárólag általános kérdésekkel kapcsolatos útmutatást tartalmaz, és nem minősül szakmai tanácsadásnak. A kiadványban foglalt információkra csak konkrét szakmai tanácsadást követően szabad támaszkodni. A kiadványban foglalt információk pontosságáért vagy teljességéért semmilyen (kifejezett vagy vélelmezett) felelősséget nem vállalunk, továbbá a PricewaterhouseCoopers nem felelős az Önök vagy bármely harmadik fél által elszenvedett esetleges károkért vagy veszteségekért, amelyek a jelen kiadvány tartalmának bárminemű felhasználásából eredhetnek. © 2011 PwC. Minden jog fenntartva. A PwC beleegyezése nélkül további forgalmazása és terjesztése nem engedélyezett. A „PwC” kifejezés a PricewaterhouseCoopers International Limited (PwCIL) önálló és független jogi személyekből álló hálózatára, illetve szövegkörnyezettől függően a PwC hálózatának egyes tagjaira utal. Minden egyes tag a PwC hálózatban önálló és független jogi személy, és egyikük sem jár el a PwCIL vagy egy másik tag képviselőjeként. A PwCIL nem nyújt szolgáltatást ügyfeleknek. A PwCIL nem vonható felelősségre tagjainak intézkedései vagy mulasztásai miatt, továbbá nem befolyásolhatja tagjainak szakmai döntéseit, és nem vállalhat számukra kötelezettségeket semmilyen formában. Egyetlen tag sem felelős egy másik tag intézkedéseiért vagy mulasztásaiért, továbbá nem befolyásolhatja más tagok szakmai döntéseit, és nem vállalhat kötelezettségeket a többi tag vagy a PwCIL számára semmilyen formában.

Globális Gazdasági Bűnözés Felmérés

Recommend Documents