GEOHIDROLÓGÉAI VLZSGÁLATOK VIZGYUJTŐ TERÜLETÉN
A BÉKE-BARLANG KUBASSEK
JÁNOS-TAR
KÁROLY
A terület vízkészlet-gazdálkodásában potenciálisan fontos helyet elfoglaló karsztelhelyezkedésére, mozgására, utánpótlási viszonyaira, kitermelési lehetőségeire voaz ipar fejlődésével és a lakosság növekvő vízellátási natkozó ismeretek igényével
víz
együtt előtérbe
kerültek.
Hazánk
az Aggteleki-karsztvidék legklasszikusabb karsztterülete egy kis részének területének Béke-barlang vízgyűjtő geohidrológiai vizsgálata kapcsán szeretnénk adalékokat e kérdéshez. újabb nyújtani Az 1970-es évnek a vízgyűjtő területre vonatkozó valamennyi napi hőmérséklet, n'atartozó Komlós-forrás párolgás- és csapadék-adatát, valamint a vízgyűjtő területhez adatait Az észlelési adatok egypi vízhozam grafikus úton feldolgoztuk és elemeztük. mással való minőségi és mennyiségi korrelációját évszakos és napi lebontásban mateis értékeltük. matikai módszerekkel Ennek eredményeit foglaljuk össze az alábbiakban. -
a
-
vízgyűjtő terület karszt Magyarországra átnyúló területe. Aggteleki-karsztvidék a Gömör-tornai A Béke-barlang vízgyűjtő területe az Aggteleki-karsztvidékhez tartozó, annak ÉNY-i részében elterülő az vonaltól" É-ra fekszik. (JaGalyaságban, úgynevezett ,,kaptura kucs L. 1953.) határai További D-en a Putnoki-dombság, K-re a Bódva völgye. Kiterjedése mintegy 1200 m: aminek egyharmada a Pelwc-Aggtelek-Teresztenye községek vonalától É-ra eső területrésnkarszthegység. Az Aggteleki-hegység karsztos mészkő vonulata lényegében egy 4 km széles, s mintegy 15 km hosszúságban K-NY-i irányban húzódik. Ezt a mészkősávot É-on a mészkőnél triász korú mész- és agyagpala összletek idősebb szegélyezik, beléjük vágódott mély, eróziós völgyekkel. I. A Az
,
A karsztos
mészkősávot
tárolja, mely É-ra, NME
Közleményei,
tehát
Miskolc,
az
D-ről
pannon
üledékekkel
beborított,
fedett
Aggteleki-karsztvidék irányában általában
1980.
I. Sorozat,
Bányászat,
28/3- 4) füzet, 205-216.
karszt
domborzati
ha-
lej-
205
l. ábm
206
tést
Ennek
mutat.
kavicsos,
a
határoló
kvarchomokos
területrésznek
a
kőzetanyaga jó vízvezetőképességgel
bíró
iszap.
és 1:l0000 méretarányú térképek és tevízgyűjtő pontos határait az l:50000 során tudtuk végzett megfigyelések alapján megvonni (1. ábra). repbejárások nem esnek A felszíni topográfiai határok teljesen egybe a felszín alatti, földtani és irányait több mértékét vízgyűjtő határaival, s ez a felszín alatti vízkommunikáció szempontból is módosítja. A Béke-barlang vízgyűjtő területe típusos allogén karszt (B-típusú karszt), melytérszín felszín alatti vizei is részt karsztos nek vízutánpótlódásában a szomszédos, nem a vesznek. L. A Komlós-forrás (Jakucs 1971.) alaphozamát vízgyűjtő karsztos térszínéről beszivárgó vizek adják, míg a kiugró hozarncsúcsok jelentkezése rövid idő alatt leterületről a felszínen esetén e nem karmos eű, nagy mennyiségű csapadék lefutó, s a
A
víznyelőkben koncentráltan
a
felszín
alá kerülő
víznek
köszönhető.
Hidrometeorológiai adatok és forráshozamok A Béke-barlang vízgyűjtő területét hidrometeorológiai és hidrológiai szempontból csak a barlang feltárása után (Jakucs L. 1952.) kutatták rendszeresen. a a VITUKI Megvizsgálva lehetőségeket, úgy találtuk, hogy jósvafői Vass Imre karsztkutató állomásán az 1970-es évben mért napi meteorológiai adatokat tekinthettemérve a Béke-barlang vizmlt vízmjtő jük irányadónak, mert a kutatóállomástól szárületének sincs távolabb S nem km-nél. A változásai domborzat legtávolabbi pontja mottevőek, s az egyéb térszíni adottságok is megegyeznek, így a két terület éghajlati és időjárási szempontból egységesnek tekinthető. A párolgási adatokra vonatkozóan 2 m2 felületű nyílt víztükrű párologtató kád; dal végzett mérések eredményeit tudtuk felhasználni. Valamennyi meteorológiai elemre vonatkozóan napi adatokat gyűjtöttünk. A lehullott a 7 14 h-kor és 21 h-kor esetében h-kor, csapadék végzett mérések csapadékvettük összegeit figyelembe. II.
_
A VITUKI
tikus
vízhozammérő
adattárában és
az
regisztráló
1970-es
évben
a
Komlós-forrásnál
műszer
szalagairól lemértük Ígyjutottunk az 1970-es évre
elhelyezett
automa-
és kiszámítottuk
az
át-
a Békevonatkozóan lagos napi forráshozam-adatokat. is értérészletes barlang vízgyűjtő területének napi, heti, havi és évszakos elosztásban kelhető hidrometeorológiai és hidrológiai adatsorához, melyet az értékelés és a tökéletesebb szemléltetés ábrázoltuk. céljából a legrészletesebb, napi lebontásban A hőmérséklet és a párolgás adatait hasonlítottuk össze először, mert ezek fontos szerepet játszanak a felszín alá jutó csapadék hányadának kialakításában. A két görbe közt közvetlen, naponkénti grafikus összefüggést, néhány esetet kivéve nem, vagy alig mutathattunk ki. Azért meglepő ez, mert a nyílt víz-feluínű pávaló szoros rologtatóban mért párolgási értéknek a napi hőmérséklettől függése vár-
ható
volna.
Igaz ugyan, hogy a kádpárolgás-mérés nem pirációs viszonyokat tükrözi, hanem önkényesen
a
közvelten
választott,
természetes
evapotrans-
mesterséges módszer, 207
2
208
m:
É
03
_
Oo.
umwmwauunmm xoamvwmwboa mw
xmuamau o m
w N
o n
v N
n
Nem w _
e _
om mm ou
a:
oooS oSE 83 209
amelynek eredményei objektív és szubjektív hibákkal terheltek, ami magyarázza alakapcsolatot. általános A párolgási görbe egész évi lefutásának jellemzője a "fűrészfogszerű" hirtelen csökkenő emelkedő, görbe szakaszok váltako. majd megjelenés, amely enyhén
zább
kapcsolat a tavaszi és téli értékeknél, Láttuk, hogy a párolgási jelleggörbe tendenciájában hasonló. Fűrészfogszerű, kiegyenlített, lassú változást tükröző (10-30 nap) ingadozásokat mutat, és a hosszabb idő alatt érvényesülő átlagos hőmérséklet enyhén emelkedő, vagy csökkenő tendenciáki. jától való függése mutatható Nyári hónapokban nagyobb abszolút értékűek a hőmérséklet-ingadozások és a annak megfelelően rövid szakaszos (1-8 nap) ingadozás párolgási görbe lefutásában tapasztalható. E periódusbanviszonylag jól kirajzolódnak a néhány napos hőmérséklet-emelkedéseket 1-3 nap eltolódással követő párolgási csúcsértékek. A harmadik vett figyelembe meteorológiai elem a csapadék. Évi összege, a területre jellemző sokévi átlagnál (670 mm) magasabb (871,6 mm), de eloszlása a görbe alakulásából is kitűnik amint -, egyenletes, jellegében átlagosnak mondható. (2. ábra). A havonkénti csapadékösszegek, illetve ezek eloszlása főbb vonalakban megegyeznek a sokévi átlagok eloszlásával. Mivel a csapadékintenzitásokra vonatkozóan részletes információk nincsenek, a a és a forráshozam lefutásában így csapadék jelentkező helyenpárolgás görbéjének kénti hasonlóságok közvetlenül nem értelmezhetők. Viszonylag szoros, grafikus a látható 1-15 rövid, összefüggés napon belüli csapadékösszegek és az ezek utolsó szakaszával időben egybeeső, vagy ezeket követő forráshozam-maxirnumok között. tevődik
zásából
össze.
lazának
Feltűnően
tűnik
a
-
A görbéről leolvasható, hogy még 1-2 napra koncentrált, 20 mm-es csapadékváltozást, ha az ezt megelőző l-2 mennyiség sem okoz a hozamgörbe lefutásában héten elhanyagolhatóan kevés, legfeljebb (l-4 mm) csapadék hullott, például szeptember 10-től december 28-ig terjedő periódusban, amikor a szórványosan jelentkező kis csapadékok a vízhozam változását kimutatható nem eredményezték. A görbe alapján megállapíthatjuk, hogy a jelentősebb forráshozarn-ingadozások esetben jelentkezett (3. csapadéktól való függése a vizsgált időpontban a következő ábra). l.
A téli időszakban
padékmennyiségek ban 2. Az
mutatkoznak,
l6-tól
A hőmérsékleti vetett
210
módon
a
eloszlású,
nem
vagy
hóolvadást
pl. január
általános, fokozatos
letesebb cius
átmeneti,
hó
követően, 15-e és 26-a
olvadást
követően
formájában lehullott nagyobb csagyors lecsengésű hozamcsúcsokközött.
kisebb
lecsengésű hozarnemelkedések
lassúbb
adó, de egyen" észlelhetők, pl. már-
maximumot
április 14-ig. hatás
a
téli félévben
érvényesül. Szerepe
a
hótakaró
az
általánosnál
átmeneti,
konkrétabban, de mindig köz" részleges vagy teljes
megoszlásában, vagyis a folyékony csapadék felszín megnövekedésében nyilvánul meg.
alá
jutó
részének
rövid
időtartamú
tavaszi, nyári és kora
3. A késő
típus a)
őszi
időszakban
három
fajta
hozamemelkedési
(3. ábra).
észlelhető
ideig tartó, de nagy mennyiségű, intenzív csapadékhullásokat amennyiben ezeket 1-2 hetes száraz időszak előzött meg igen élesen késleltetéssel hozamcsúcsok kis kiugró, jelentkező, gyors lecsengésű a két görbén kirajzolódó követik, pl. augusztus l0-20-lg. Ilyen esetekben elkülönülő közvetlenebb csúcsok értékeösszevethetők, egymástól jól jól A rövid
-
-
-
lésre
b)
alkalmasak.
Kis intenzitású,
kis
mennyiségű,
tartós
csapadékok
közvetlen
hatása
ön-
ilyen csapadékhullás, rövid megköveti egymást, akkor az összcsapadék mennyiségétől fügszakításokkal a hozamgörbe folyamatos emelkedése, gő késleltetéssel majd egy, az elő-
magában
nem
érzékelhető,
de ha több
elérése után fokozatos típusénál kisebb abszolút értékű csúcshozam lecsengése figyelhető meg, pl. április 20-től május 23-ig. tekinthető, c) Az a) és b) alpontban felsorolt típusok közötti átmenetnek amikor igen kis mennyiségű és intenzitású, tehát önmagukban lényeges hozarnváltozást még hosszabb idő alatt sem okozó csapadékok sorozatos egymásutániságát l-2 közepes intenzitású nagy mennyiségű csapadék követi, illetve közéjük ékelődik. a 3/a típusnál foIlyen esetekben kikozatosabb, a 3/b típusnál meredekebb felfutású, de mindkettőnél sebb hozamcsúcsot okozó hozarnemelkedések tapaszlecsengésű gyors talhatók, pl. május 29-től június 19-ig. felsorolt típusok csak az adott évre, illetve a vizsgált területre vonatkoztathaa hasonlóság miatt több mérés esetén valószínűleg általánosítható jelenség is ző
A
tók, bár van
közöttük. III.
Az észlelési
A forráshozam
közvetlen
és közvetett
program sémája mennyiségi korrelációja, a matematikai és változásai mértékű különböző jellegű mennyiségi korrelatív kapcsolatban állnak a hőmérséklet, párolgás és csa-
adatok értékek -
-
padék értékekkel. számításával értékek megkapcsolatok egzakt jellemzése mennyiségi korrelációs Nehézség az, hogy a vizsgálatot ugyan a fő hatók kiválogatásával, de ott bizonyos változók kényszerű figyelmen kívül hagyásával végeztük, valamint, hogy rövid időszak nagyszámú vizsgálati eredményével kellett a folyamatot jellemezni, amire történt. módszerekkel még kevés a hazai példa,és azok megoldása is különböző A meteorológiai tényezők és a forráshozamok és menyközötti minőségi kapcsolat is különböző. valódi értékének A késleltetés nyiségi eltérése mellett a késleltetés meghatározása érdekében A alkalmaztunk. minden évszakban l-l5 napi időbeli eltolásokat Vizsgálati alapidőszaknak a makroklirnatológiai jellemzők változása miatt az évszakonkénti bontást tartottuk annak a lehetősége, hogy ne csak a megfelelőnek. Felvetődött A
közelíthető.
211
görbék már utal-u naponkénti adatok közti összefüggéseket vizsgáljuk, mivel az elosztási időbeli eltolódására. tak a vízhozam-ingadozások eltérő értékű Így pl. biztosra vehető, az de még inkább 1. tí3/a, 3/b, 3Ic típusba sorolt hozamcsúcsokban, hogy az általunk hosszabb időszak (1-20 nap) csapadék összegei jelentkezhetnek. Mun. pusú csúcsértéknél
figyelembevételétől egyelőre eltekintünk. (csapadék, hőmérséklet, párolgás) között sztoidőjárási létezése feltételezhető. chasztikus Legyen ez a kapcsolat lineáris, azaz a vízkapcsolat csak az első hatványától függjön. Ekkor a kapcsolat szoaz időjárási elemeknek hozam rosságát az ryx lineáris korrelációs együttható fejezi ki. kánknak
ebben
fázisában,
a
és
A vízhozam
'
ennek
elemek
az
300 "BCG V ahol y,-
a
'J7)
=
ry,
5(xi'"í)20'1"í)2
független változó,
tehát
a
vízhozam,
pedig
x,
az
időjárási
értékeit
elemek
je-
löli.
eldöntésében ismernünk kell a minta elemszámának kapcsolat realitásának a különböző szintekhez függvényében valószínűségi meghatározható n, kritikus értékét. Ha ry, ) rk, akkor a kapcsolat reális, egyébként véletlenszerű. Esetünkben télen a szinten. többi évszakban 0,287, 0,205; 5%-os valószínűségi rk n, A korrelációs a késleltetés miatt a csapadék, a hőméregyüttható számításánál séklet és a párolgás hatását a O, l, 2 eseté15 nap múlva bekövetkező vízhozam ben vizsgáltuk. Ha a korrelációs együttható értéke meghaladja az rk kritikus értékét, akkor a kapcsolatot megadó A
=
=
.
.
.
y=a+bx regressziós függvény segítségével megpróbálkozhatunk kéből
a
vízhozamot
együttható
és
az
_ _
kiszámítani. a
regressziós
Ehhez konstans
értékét,
az
egyes
időjárási
meg" kell határoznunk
azonban
a
elemek b
érté-
regressziós
a
E(xi'7)0't"JÜ E(xi"Ü2
a=37-bJ7 összefüggésekből. A korrelációs
együttható,
regressziós együttható és a regressziós konstans megR-30 típusú számítógépen végeztük. A program FORTRAN IV. nyelven íródott és két önálló egysége van. A fő programrészben az eladatok beolvasása után megtörténik a vízhozam adatainak eltolása, és a különböző tolásoknál az a A kiszámítása és kiírása az elemek esetében. tulaj" egyes időjárási ryx, b, bemenő donképpeni számítást a KORREG nem úgynevezett szubrutin végzi különböző esetében. paraméterek
határozását
212
különböző
eltolások
a
esetében
földtani adottságok összefüggések értelmezése figyelembevételével Mivel legszorosabb összefüggés a csapadék és forráshozam közt lehetséges, így enrá először. értelmezési nek lehetőségeire mutatunk a lehulló Az őszi és tavaszi vizsgálati időszakban csapadék az 1-15 nappal később a számítási szerint forráshozamokat nem eredmények befolyásolja. jelentkező IV.
A korrelációs
átlagosan 9-11 nap múlva jelentkeznek optimálisnak mondható összefüggések, de ezek véletlenszerű összefüggések, mivel a hó alakban lehullott csapadék olvadásában ilyan fajta periodicitás nem jelentkezett. A nyánon jelentkező optimális eltolások reálisnak 1-2 és 8 nap. Itt mindhárom laza függése ellenére, és jól egybevethető a görbék alapján előzetesen elkülönílátaik és második mutatkozó tett hozamingadozás típusaival. Az élű 0,351 és napi eltolásnál és nagy 0,326 értékű korrelációs együttható a nyári rövid ideig tartó nagy intenzitású hozamú úgynevezett záporcsapadékok csaknem azonnali forrásban való jelentkezésére utal. Ez megegyezik az eloszlási görbék megfelelő szakaszaival, augusztus 9-től szeptember l-ig és megfigyeléseink tapasztalatainak eredményeivel. A hőmérséklettel kimutatott kapcsolatok a függőségi viszony áttételes volta miatt ellenére a nyert is nagyrészt értékelhetetlenek. pozitív eredmények Legreálisabbnak a télen és ősszel jelentkező összefüggés tűnik. A téli 4 és 8 napos eltolással 1-1 rövid ideig tartó és részleges, kisjelentkező minimális hozamemelkedések 4 mérvű olvadást A késleltetés eredményező felmelegedés után valóban kimutathatók. és 8 napos a fagyott altalaj igen gyenge vízáteresztő időtartama képességére enged követidőszakban
Téli
korrelatív
keztetni. A tavasszal
ll-lS
napos
valóságos összefüggéseket. A nyáron l-15 napos csolat véleményünk szerinta
késleltetéssel
eltolásnál
jelentkező
folyamatosan
hatás
észlelhető
véletlenszerű,
nem
takar
korrelációs
kap(l-5 nap) áll fenn. Az ennél hosszabb időtartamra adódó függőség csupán azért lehetséges, mert a napi átlagos hőmérsékletben enyhe, de folyamatos oszcilláció, valamint bizonyos kiegyenlítődés és viszonylagos állandóság tapasztalható. A terület földtani felépítésének megbízható ismeretében a hozameloszlás néhány szélesebb körű módon értékelhető, mint a meteorolósajátossága alapokon, teljesebb giai tényezők kizárólagos figyelembevétele esetén. Az adatsorból
és
az
természetben
értékelésből
csak rövid
kitűnik,
hogy
szoros
időtartamokon
a
35-50
mm-es,
hulló intenzív csapadék (pl. június 24-e, augusztus lO-e, augusztus két napon belül jelentős forráshozarn emelkedést idéz elő.
belül
egy napon leegy, maximum
16.)
beszivárgási helyétényező a csapadékintenzitás, a terület koncentrált rövid távú felszíni jó nyelőképessége és a változó vastagságú, de ilyen esetekben lefolyást lehetővé tevő vörösagyagos talajok nagy felületi kiterjedése. A földtani képződmények haránt irányú (ÉNY-DK-i csapás) elhelyezkedése gátló, késleltető jelenelőforduló erőteljes olvatőséggel nem bír. Hasonlóan gyors lehet a téli időszakban Itt
döntő
nek
dást követő
vízhozam-növekedés. 213
esetleg lehulló csapadék nagyobb víznyelőkhöz képessége és a fagyott altalaj megnövekedett vízrekesztő és
Az olvadékvzz
levezetődését
a
jól elősegíti.
Mivel
az
olvadékvíz
a
hosszabb
idő alatt
hó
is
lehulló itt
szerepe
csapadék mennyiségéből
sem
mutatható
formájában
így
tartalmazza, megmaradt csapadékmennyiséget telen növekedést többet, eredményezhet, sokszorosan részt
mában
való
az
a
mint
A földtani
adódna.
ki.
és nagynagy és hir-
lehullott
forráshozamban az
olvadáskor
képződmények
felszíni
párolgás
kis
hó forkésleltető
nem
.
keresztül
és kis jelentkező közepes vagy kis intenzitású a forráshozamban. A meteorolómennyiségű csapadékok együttes jelentkezik giai tényezők és a helyi földtani, morfológiai, talajtani és növényföldrajztani adottsápéldául a vegetáció fejgok befolyásoló szerepe itt nem egységes. Tavaszi időszakban lődése jelent nagy vízfelhasználást. Márciustól április közepéig a kisebb átlaghőmérséklet, a mérsékeltebb párolgás nagyobb mértékű regionális beszívárgást tett lehetővé, mint a tavaszi időszak második felében. Április végén és május hónapban már az 5-8 mm-es csapadékértékek, ha azokat legalább 2-3 napi száraz időszak előzte meg, már nem voltak hatással a hozarma (pl. április 22-én.). A májusi árhullámok hozamösszege nagyobb csapadékok esetében is mérsékela mint tebb, március-áprilisi. A nyári időszakban a kifejlett vegetáció nagy párologtató képessége a nagyobb átlagos napi középhőmérséklet és a talaj felső zónájának erőteljes kiszáradása miatt a kis csapadékmemmyiségek regionális beszivárgására alig van lehetőség. Kis intenzitású csapadékok esetén csakis nagyobb tartósság mellett, vagy egymást sűrűn követve képesek a forráshozam előidézni. enyhe növekedését A vizsgált év őszi csapadékai általában 8 mm két esetben alattiak, mindössze illetve fordul elő november 16-án és november 22-én mm l7,1, 16,5 csapadék. Mivel valamennyit száraz időszak előzi meg, így érthető, hogy ezek egyike sem okoA hosszabb
időszakon
hatása
-
zott
kimutatható
-
változást
A forráshozam
az
a
egész
forráshozarnokban. őszi
időszakban
folyamatos, egyenletes
csökkenést
4-600 tat, majd jó közelítéssel l/perc hozammal, mint alaphozammal állandósult. forrás kisebb értéket és január hónapokban ért el. csak december
mu-
A
és mennyiségű, de felszín alá még regionálisan beközepes intenzitású szivárogni képes csapadékvizek forrásban való jelentkezése a helyi földtani adottságok miatt a korábbiaknál szenvednek. lényegesen nagyobb (3-15 nap) késleltetést
A kis és
A forráshozamok
alakulásának
értelmezésénél
a
felszín
alatti
kommunikációs
a Baradla felé nem vízrendszere kapcsolatokat, elűsorban zárhatjuk ki. Mivel a Békeítélt szabarlang aktív kaverna rendszere a kommunikációra leginkább alkalmasnak kaszon Láz-tető, Baradla Vörös-tói magasabban helyezkedik bejárata vonalban való felszín alatti elszia területről el, mint az igen aktív Alsó-Baradla, így általában várgással kell számolni. Erre az ÉNY-DK-i csapásirányú, jól rétegezett anizusi képződmények réteglapjai mentén jó lehetőség nyílik, a Baradlában jelentkező kiugróan is éreztethetik nagy árvízi hozamok esetleg a Béke-barlang hidrográfiai rendszerében -
214
-
hatásukat.
csengő,
enged következtetni hozamösszegű árhullám,
Erre nagy
a
Komlós-forrásnál
március
l2-e
után
hosszan
le-
amelyet igen csekély csapadékösszegek előztek
meg. a vízgyűjtő D-i peremén karsztos felszínre közvetjobb tározóképességű (késleltetett vízleadás) pannon képződmények tápláló hatása. Ezt támasztja alá az őszi és téli periódusban jelentkező mérforráshozam, amely láthatólag kevéssé függ a mesékelt, de egyenletesnek mondható teorológiai tényezőktől. E feltevések igazolására csak a Baradla- és Béke-barlangok egyesített vízgyűjtőrendszerére kiterjesztett és a pannon utánpótlást is figyelembe vevő pontosabb és felölelő geohidrológiai vizsgálatok nyújtanának meggyőző időintervallumot hosszabb bizonyítékokat.
Ugyancsak figyelembe
lenül
felfekvő, és
a
veendő
karsztnál
vízgyűjtő területre vonatkozó beszivárgási mázalélc meghatározása során Jakucs Az Aggteleki-karsztvidék vízfóldtani kutatása L. foglalkozott a begivárgási százalék meghatározásával, s rendkívül alacsony, 7-9%-os beszivárgási értékeket állapított meg az l952-től 1958-ig végzett vizsgálataikor. Elsősorban a Baradlaezeket az eredményeket, de a Komlós-forrásnál is vízgyűjtő-területére vonatkoztatta igen kis, 7,5%-OS értéknek tulajdonított általános érvényességet. Az 1970. évi átlagos beszivárgási százalékot a Komlós-forrás 1970. évi részletes a 7,55 kmz-nyi planimetrálással meghatározott adataiból vízgyűjtő terület és a forrásból kilépő 1 070 000 m3 1970. évi összes vízmennyiség alapján a vízgyűjtőre hullott 871 mm csapadékból l67o-nak kapjuk. Ha azonban a vízgyűjtő terület mintegy harmad részét kitevő pannon térszínt leszámítjuk, akkor 5,5 km:üledékkel borított es nyílt karsztos 21%-os vízgyűjtőre beszivárgást állapítunk meg. Megítélésünk szerint ez sem a még jelenti teljes beszivárgási hányadot, mert a beszivárgott és a forrásban nem meg jelenő különbség felszín alatti kommunikáció útján tűnik el. A Baradlát és a karszt földtani szempontból összefügg, vízzáró közbetelepülésBéke-barlangot rejtő ről nem a nincs okunk tudunk. kizárni, bár az edÍgy hidrogeológiai kommunikációt alá. esetben vízfestési kísérletek ezt nem Számos ismerünk dig végzett támasztják olyan a alatti vízválasztók föld esetében bizonyos vízhozam-mennyiség meljelenséget, hogy lett az áramlás iránya megváltozik, s a vízfolyás egy része átterelődik. (Postojnai-barlang, Dachstein-karsztja) Feltehető, hogy ilyen bifurkáció áll fenn a Béke-barlang ma ismert vége után, szűk járatrendszere amikor a hirtelen a Komlós-forrás megnövő nagy vízhozamokat nem tudja elég gyorsan elvezetni, s azok a J ásva-forrás felé terelődnek. Elgondolkodtató az a régóta ismert tény, hogy a Béke-barlang vizében eddig csak a Baradlában honosnakgondolt állatfajok is élnek. köszönetet Tanmondani a KLTE Ásvány- és Kőzettani Végezetül szeretnék munkámhoz székének, ahol anyagi támogatást és útmutatást kaptam (Székyné Fux Vilma egyetemi tanárnak, Kozák Miklós tanársegédnek a VITUKI munkatársainak, Dénes Györgynek, Maucha és Szilvay Péternek az adatgyűjtéskor Lászlónak nyújtott V. A
-
'
215
értékes tárok
segítségükért, megvonásához
Balázs
valamint
és Kessler
Dénesnek
Hubertnek észrevételeikért.
értékes
szempontgazdagító,
adott
a
vízgyűjtő
ha-
IRODALOM
[1] [2]
BALÁZS D.: A Szabadság-barlang. Kamta
[3] [4] [5]
K.: Adatok
BALOGH
vitaüléaokről.
DÉNES
Gömörtomaí
a
L.:
61-75.
Földtani
Bp.
[6] FBOBJIECKHH,H. A.: [7] JAKUCS L.: Vízföldtani
1975.
Int.
évi jel. Beszámoló
Sport.
Közi.
Hidr.
the
10.
groundwater investigating Scl. Hydr. 1961. Athens. Hpodaeuu Hsyueuwl Kapcra u npaxrutca.
Inter.
Lemestones.
Ghiona
of
D. 1.: Methods
BOURBON
Aggteleki karnrvídék.
Aggteleki barlang barlangvizeiről.
E.: Az
1961.
geológiá/ához.
107-116.
1948.
GY.-IAKUCS
DUDICH
barlangkutató.
és
katat
1931.
170-200.
of the
resouxoes
Parnassos-
Axsoc.
vizsgálatok
a
Gömöri-karutban.
1972., Mocxna. Köz].
Földt.
81. köt.
1951.
464-
467.
[8] [9] [10]
JAKUCS
L.: A
Béke-barlang felfedezése. Bp. 1953.
JAKUCS
L.:
barlangi árvizektől.
JAKUCS
L.: Az
és
[11] [12] [13]
Bg-kut.
A
L.:
karszton.
JAKUCS
Karszt-
az
értekezés.
morfogenetxkája.
Aggtelek környékének
M.: Az
komplex forrásvizsgálatok tükrében.
morfológiai és hidrográfiai problémák vizsgálata
kant-genetikai,
Kandidátusi
L.: A kamatok
KOZÁK
a
Nép. 381-402.
37-66.
Á Italánox
JAKUCS
Aggteleki
Művelt
4. 1956.
Aggteleki barlangok genetikája
1959.
l.
Közi.
Főldr.
Bp. 1971.
vízbeszerzési
Akadémiai
Kiadó.
lehetőségei.
Földi.
Köz].
106.
1976.
1. 52-68.
[14]
[15]
KESSLER
H;
lapítása.
Hidr.
ICESSLER 1954.
[16]
A karsztból
Közi.
tartósan
34. 1954.
l-L: Fomistani
5-6.
kiemelhető
vízmennyiség
és
a
beszivárgási
százalék
megil-
213-222.
részletvíugálatok
az
Aggteleki karsz rvidéken.
VITUKl-beszámoló.
134-152.
LÁNG S.: Geomorfológiai és hidrológiai tanulmányok
Gömörben.
Hidr.
Közi.
29.
1949.
l-2.
2-9.
[17]
ZSILLÁK 1964.
A szerzők
GY.:
A Jósvafő
környéki források
185-200.
címe:
KUBASSEK JÁNOS egyetemi hallgató Kossuth
Lajos Tudományegyetem
Debrecen DR.
TAR
egyetemi Kossuth Debrecen
216
KÁROLY
tanársegéd Lajos Tudományegyetem
hidrológiai vizsgálata. ÉKME
Thd.
Közi.
10. köt.
A
NEHÉZIPARI
MÜSZAKI
EGYETEM
KÖZLEMÉNYEI
I.
sorozat
BÁNYÁSZAT 28.
KÖTET,
3-4.
FÜZET
ÉS BARLANGKUTATÓK ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI ELŐADÁSAI KARSZTI.
MISKOIL,
1980.
TALÁLKOZÓJÁNAK
HU ISSN
A
ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
FÜZETET
PETHŐ SZILVESZTER
DR.
tanszékvezető a
Bányamérnöki
a
Rendező
LÉNÁRT
egyetemi tanár, Kar Tudományos
Bizottság
Tanácsa
Diákköri
elnöke,
elnöke
LÁSZLÓ
egyetemi tanársegéd, a TDK Karszthidrológiai a
0324-6620
Szakcsoport tanárvezetője,
Bizottság titkára
Rendező
BIZOTTSÁG:
SZERKESZTŐ ZAMBÓ JÁNOS szerkesztő
felelős
BOCSÁNCZY JÁNOS, CSÓKÁS JÁNOS, SZILAS
Kiadja
Nehézipari Műszaki
a
Nyomdaszám:
Imre
rektorhelyettes
Üzeme
KSZ-80-4280-NME
Miskolc-Egyetemváros, 1980. Engedély száma: MTTH-IIl.-3183Il976. Dr. Farkas József egyetemi Sajtó alá rendezte: szerkesztő:
Technikai
Megjelent Kézirat
az
NME
szedése:
Példányszám: Készült az
MSZ
PÁL, TARJÁN
Egyetem
Dr. Kozák
Kiadásért felelős: NME Sokszorosító
A.
IBM-72 5601-59
A sokszorosításért
Kovácsné
Közleményeí
1980.
okt.
Kismarton
tanár
Gabriella
Szerkesztőségének gondozásában
l.-1980.
nov.
1. Sokszorosítóba
leadva:
1980.
nov.
500
szedéssel, rotaprint lemezről és MSZ 5602-55. szabványok szerint felelős: Tóth Ottó mb. üzemvezető
composer
8
BIS ív terjedelemben
9.
IVÁN
TARTALOMJEGYZÉK
és
Karszt-
Barlangkutatók
I.
Simon
Lénárt
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
geológiai felépítése és genetikája Bükk-hegység leghosszabb barlangjának kutatásá-
a .
.
Hajnalka -Pukánszky
Lévay Tibor:
.
Fekete-barlang
Újabbadatok
László: ról
Piros
A Tekenősi
Ernő:
.
.
Találkozója
Diákköri
Országos Tudományos
Láng Sándor: Szakmai megnyitó Veres Lajos: A Király Lajos-barlang Virág Zoltán: lstván-Lápai-baxlang
Dr.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Kőzetföldtani
Antal:
Üregek térképezése Fénymetszéses eljárás .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
vizsgálatok .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
alkalmazása
.
.
.
barlangmérésben Pétery Kristóf: Axonometrikus barlangtérképek Dr. Nagy Sándor: Aknabarlangok biztonságos bejárásához szükséges technikai Dobos
Sándor:
.
meretek László:
Somodi K ubassek
.
A
.
.
.
.
.
Tar
gyűjtőterületén
.
.
.
.
.
fotózás
barlangi
János_Dr.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
119 1 33 l 39
147
.
1 61
.
.
.
.
.
.
175 1 81
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
190
is193
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
199
Béke-barlang víz-
a .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Gyuricza György: Barlangi üledékek vizsgálata a budai Mátyáshegyi- és Pálvölgyi barlangban Kubassek János: Az észak-nyugati Gerecse baxlangiai János-Móga .
115
.
Károly: Geohidrológiai vizsgálatok .
.
Baradla-baxlangban
a .
.
.
11 1
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
205
217 231
241
