GÉMTELEPEK
MAGYARORSZÁGON írta :
Szijj
1951-BEX
József
A M a d á r t a n i Intézet az 1951. évi m a d á r v é d e l m i k é r d ő í v egyik p o n t j á b a n k é r d é s t intézett a magyar nevelői karhoz a hazai gémtelepek eloszlásának t i s z t á z á s á r a . A kérdés felvetését gazdasági és természetvédelmi érdekek t e t t é k i n d o k o l t t á . Hogy a fokozottan fejlődő gazdasági élet és a természet védelmi érdekek közt összeütközés ne t á m a d j o n , szükséges i s m e r n ü n k gémfajaink elterjedési viszonyait. A befutó kérdőívek 82 helyről jelentettek telepesen fészkelő gémfajokat. A kapott adatok elegendőnek bizonyultak arra, hogy feldolgozás formájában napvilágot lássanak és az illetékes szervek elé kerüljenek. E r e d m é n y k é n t k ö n y v e l h e t j ü k el, hogy t ö b b . eddig e l ő t t ü n k ismeretlen nagyobb gémtelepről is kaptunk értesítést. A következő évek t u d o m á n y o s k u t a t á s a i n a k feladata kell, hogy legyen ezeknek az újonnan felfedezett telepeknek megvizsgálása és viszonyaik ismertetése. É p p e n ezért ez a dolgozat csak azt a célt óhajtja szolgálni, hogy felhívja a figyelmet azokra a helyekre, ahol megcsökkent á l l o m á n y ú gémtelepeink m e g t a l á l h a t ó k . E z ú t o n is köszönetet mondok a magyar t a n í t ó i karnak az adatok össze g y ű j t é s é b e n végzett önzetlen m u n k á j á é r t . A kérdőívek csak a telepesen fészkelő gémfajok száma iránt tartalmaztak k é r d é s e k e t , a pocgém ( I x o b r y c h u s m. m i n u t u s L.) és a bölömbika ( B o t a u r u s s. s t e l l a r i s L . ) nem szerepeltek a fajok közt. Nem mintha e két faj á l l o m á n y a m á r megfelelően ismert lenne, de nagy elszórtságuk és rejtett fészkelési viszonyaik miatt a kapott adatok a valóságtól igen messze j á r t a k volna. A feldolgozásban t e h á t a szürke gém ( A r d e a c c i n e r e a L . ) , a vörös gém ( A r d e a p. p u r p u r e a L.), a nagy kócsag ( E g r e t t a a. a l b a L . ) , a kis kócsag ( E g r e 1 1 a g. g a r z e t t a L . ) , az üstökös gém (A r d e o 1 a r a 11 o i d e s S c o p.) a bakcsó ( N y c t i c o r a x n. n y c t i c o r a x L . ) , a kanalas gém (P 1 a t a 1 e a 1. l e u c o r o d i a L.) és a batla ( P l e g a d i s f. f a l c i n e l l u s L . ) szerepeltek. A z ezekről nyert adatok szintén elég messze vannak a valóságos állománytól, de n y e r t ü n k egy olyan s z á m o t , mely biztos kiindulási alap, egy minimum, melynél a ténylegesen fészkelő p á r o k száma minden valószínűség szerint nagyobb. A j e l e n t é s e k b e n ahol szélső é r t é k e k e t kaptam, mindig az alacso nyabbikat vettem. Nincsenek b e s z á m í t v a ezenkívül azok a jelentések, m e l y e k n é l a fészkelő p á r o k száma h i á n y z o t t . (A t é r k é p e n ezek a helyek üres jellel vannak feltüntetve.) A z így nyert s z á m a d a t o k fajonként a következők voltak : Szürke g é m ( A r d e a c. c i n e r e a L.) 982 Vörös gém ( A r d e a p. p u r p u r e a L.) 315 Bakcsó ( N y c t i c o r a x n. n y c t i c o r a x L.) . . 652 Üstökös gém (A r d e o 1 a r a l l o i d e s S c o p.) . . 95 Nagy kócsag ( E g r e t t a a. a l b a L . ) 33 <;
Aquila
—
4-1
pár ,, ,, ,, ,, 81
00
Szíirke gém. Ardea cinerea Vörös gém. Ardea purpurea Bakcsó. Nycticorax nycticorax Üstökös gém. Ardeola ralloides Nagy kócsag. Egretta alba Kis kócsag. Egretta garzetta Kanalas gém. Platalea leucorodia Batla. Plegadis falcinellus
12. ábra.
Gémtelepek Hungarian
Magyarországon 1051-ben Heronries in 1051
K i s kócsag ( E g r e t t a g. g a r z e t t a L.) Kanalas g é m (P 1 a t a 1 e a 1. l e u c o r o d i a B a t l a (P 1 e g a d i s f. f a l c i n e l l u s L . )
L.) .
79 p á r 220 ,, 9 „
Óvatos becsléssel az á l l o m á n y szürke gémben, vörös g é m b e n és b a k c s ó b a n körülbelül a duplája. A z üstökös g é m és kis kócsag á l l o m á n y a valamivel t ö b b , mint a fent megadott. Ugyanez áll valószínűleg a kanalas gémre is. A nagy kócsag és batla adatai minden bizonnyal fedik a valóságot. H a a telepek eloszlását akarjuk vizsgálni, a t é r k é p r e nézve megállapít hatjuk azt a m á r ismert t é n y t , hogy g é m t e l e p e i n k legnagyobb része álló vizeink körüli n á d a s o k b a n és nagy folyóinkat kísérő szegélyerdőkben vannak. A Kisbalaton és a Velencei-tó n á d a s a i b a n t a l á l h a t ó k h a z á n k legnagyobb telepei. A kisbalatoni telepen az idei fészkelők száma Steffel t e r m é s z e t v é d e l m i őr jelentése szerint 521 p á r . Warga Kálmán j ú l i u s b a n viszont 583 p á r r a becsülte az összes fészkelő p á r o k s z á m á t . A telepen valamennyi gémfajunk m e g t a l á l h a t ó volt. A kisbalatoni gémtelep nagy p á r s z á m á t éppen az biztosítja, nagy kiterjedése mellett, hogy a kizárólag fán és kizárólag n á d o n fészkelő íajok s z á m á r a is alkalmas b i o t ó p . E z é r t vegyes t í p u s ú fészkelőterületnek mond juk. Második nagy t e l e p ü n k a Velencei-tóban a t ó közepén levő szigetszerű n á d f o l t o k b a n volt. N e m beszélhetünk egységes telepről, mert lényegében h á r o m nádszigetben volt fészkelés. A fészkelő fajok m u t a t j á k , hogy tipikus n á d i telepről v a n szó. Kanalas g é m alkotja a fészkelő fajok t ö b b s é g é t . Ö s s z á l l o m á n y á t körülbelül 150 p á r r a becsültük. Már eddig is ismert telepeink közül az Erebe-szigetiről (Gönyű) is kaptunk jelentést, mely szürke gém és bakcsó által lakott, tipikus erdei telep. Ugyanezt mondhatjuk a m a k á d i telepre is, a Csepel-sziget déli csúcsán. Ugyancsak erdei telep v a n a Sasérben Szegedhez közel, de déli fekvése k ö v e t k e z t é b e n kis kócsaggal és üstökös gémmel is b ő v ü l t a fajok száma. Ugyanez a jellege a szintén ismert (1) koháriszentlőrinci telepnek, ahonnan sajnos az u t ó b b i é v e k b e n az ü s t ö k ö s gém és a kis kócsag kimaradt. Szintén a m á r ismert telepek közé tartozik a s á r o s p a t a k i (Long-erdő) erdei telep (6). A p á r o k s z á m a azonban ugyancsak megfogyott. 1930-ban Warga 200 p á r szürke g é m e t és b a k c s ó t taláit, most pedig csak 40—50 párról érkezett jelentés. A vizsgálat egyik e r e d m é n y e az eddig ismeretlen vagy kellőkép nem ismert telepek viszonyainak f e l k u t a t á s a . Ezek közül legnagyobb a hevesi telep, illetőleg telepek. H a a kapott jelentés a v a l ó s á g n a k megfelel, h a z á n k második legnagyobb telepe v a n itt. Valószínűleg k é t telepről v a n szó K i s k ö r e és Abádszalók h a t á r á b a n . E d d i g ismeretlen volt a tiszaluci telep, mely a jelentés szerint a Tisza és a T a k t a m e n t é n terül el. Ugyancsak ismeretlen volt eddig a kajdacsi telep vagy telepek, melyek valószínűleg a Sió á r t e r é n vannak. A t é r k é p r e nézve a jelentések hiányosságai is k i t ű n n e k . A z Alsó-Duna és a Középső-Tisza vidékéről nem érkeztek megfelelő s z á m b a n jelentések. Pedig majdnem bizonyos, hogy nagyobb erdei telepek vannak m i n d k é t helyen bakcsóból és szürkegémből. A Tisza m e n t é n valószínűleg üstökös g é m és kis kócsag is lakja őket. N e m tudtunk adatot kapni a híres adonyi szigetről sem. Valószínű, hogy a D é l - D u n á n t ú l is s ű r ű b b e n települt, de nagyobb telepek b i z o n y á r a nincsenek. Nincs jelentés 1951-ből a F e r t ő - t ó fészkelő á l l o m á n y á ról sem. Fajok szerint véve a telepek lakóit, először a szürke gémmel kell foglal koznunk, mivel legtömegesebb fészkelő fajunk. Egyetlen gémfaj, mely lőhető, de kizárólag h a l a s t a v a k n á l . Ennek d a c á r a á l l o m á n y a nem csökkent olyan 83
m é r t é k b e n , m i n t a t ö b b i g é m f a j é . É l e t b e n m a r a d á s á t nagy ökológiai plaszticit á s a biztosítja ; m i n d n á d b a n , m i n d f á k o n e g y a r á n t fészkel. E z e n k í v ü l nem ragaszkodik nagy k o l ó n i á k h o z , m a g á n o s a n vagy k é t - h á r o m p á r b a n is fészkel a l k a l m a s h e l y e n . E l t e r j e d é s e igen nagy, h a z á n k b á r m e l y a l k a l m a s p o n t j á n f é s z k e l ő m a d á r lehet. A vörös g é m ( A r d e a p. p u r p u r e a L.) m á r erősebben megsínyli a g a z d a s á g i t é r h ó d í t á s t . B á r a s z ü r k e g é m n é l m e l e g k e d v e l ő b b faj, o r s z á g u n k e g é s z t e r ü l e t e e l t e r j e d é s i k ö r é b e t a r t o z i k . F é s z k e l ő h e l y e a n á d és í g y erdei t e l e p e k n e k csak e g é s z e n k i v é t e l e s e n l a k ó j a . É p p e n e z é r t n á d a s t e r ü l e t e k p u s z t u l á s a elveszi t ő l e a f é s z k e l é s i l e h e t ő s é g e t . A faj v i s z o n y l a g o s n a g y s z á m á t m a is és a j ö v ő b e n is az fogja b i z t o s í t a n i , h o g y n e m r a g a s z k o d i k a n a g y tele p e k h e z . K i s e b b n á d a s o k b a n is m e g t e l e p s z i k , í g y p é l d á u l a h a l a s t a v a k a t szegélyező v é k o n y a b b nádszegélyekben. A z ilyen helyeken való e r e d m é n y e s f é s z k e l é s é h e z a z o n b a n az s z ü k s é g e s , h o g y ne v e g y é k a h a l ő r ö k a s z ü r k e g é m m e l azonos e l b í r á l á s a l á . E g é m f a j u n k t á p l á l k o z á s - b i o l ó g i á j á t Vasvári d o l g o z a t á b ó l i s m e r j ü k (5), t u d j u k , h o g y a v ö r ö s g é m t á p l á l é k á t b á r n a g y r é s z t h a l a k k é p e z i k , de ezek h a l g a z d a s á g i l a g é r t é k t e l e n k e s z e g f é l é k és s ü g é r . E m e l l e t t a v ö r ö s g é m k e v é s b b é r a g a d o z ó t e r m é s z e t ű , azaz kecsesebb a l k a t á n á l fogva nem kísérli meg olyan m é r t é k b e n a nagyobb t e s t ű halak megszigonyozását, mint a szürke gém, t o v á b b á élete javarészét a m o c s á r b a n tölti, és m é g a h a l a s t a v a k o n is n á d k ö z ö t t h a l á s z i k és n e m ü l k i az e t e t ő k a r ó k r a mint a szürke g é m , t e h á t sokkal kisebb a lehetősége, hogy a h a l g a z d a s á g n a k k á r t o k o z z o n . A z é r t is fontos ennek t u d a t o s í t á s a , m e r t k ö n n y e b b e n k e r ü l p u s k a v é g r e , m i n t f a j r o k o n a . N a g y o t emelne a f é s z k e l ő p á r o k s z á m á n a n á d v á g á s o r s z á g o s s z a b á l y o z á s a is, o l y m ó d o n , h o g y t a v a s z i f é s z k e l é s e z a v a r t a l a n legyen. A b a k c s ó ( N y c t i c o r a x n. n y c t i c o r a x L.) létében szintén a k e v é s b b é v e s z é l y e z t e t e t t fajok k ö z é t a r t o z i k , m i v e l f á n f é s z k e l ő faj é s h a az e r d ő k i t e r m e l é s t e r ü l e t é n f i g y e l m e t f o r d í t a n a k telepeire, á l l o m á n y a m e g ő r i z h e t ő és f e l s z a p o r í t h a t ó . A z á r t é r i e r d ő k , k ü l ö n ö s e n a f ü z e s e k , f a h o z a m s z e m p o n t j á b ó l k ü l ö n b e n is é r t é k t e l e n e b b e k . A p i l l a n a t n y i h e l y z e t szerint főleg a D u n a és a T i s z a m e n t é n h ú z ó d ó e r d ő k b e n v a n az á l l o m á n y z ö m e . E z e n k í v ü l a h a l a s t a v a k b a n v a g y azok k ö r n y é k é n e m e l k e d ő f á k o n is m e g telepedett. Ü s t ö k ö s g é m ( A r d e o 1 a r a 11 o i d e s S c o p.) h a z á n k e g y i k leg érdekesebb madárfaja faunisztikai s z e m p o n t b ó l . Magyarország elterjedési t e r ü l e t é n e k é s z a k i h a t á r á n fekszik. E r ő s e n m e l e g k e d v e l ő m e d i t e r r á n - t r ó p u s i faj. A z o k k ö z é a f o r m á k k ö z é t a r t o z i k , m e l y e k n e m igen terjednek t ú l a m e d i t e r r á n e u m h a t á r á n , é s z a k felé, e l l e n b e n keletre messze t ú l l é p i k P e r z s i á i g (7) és az A m u - és S z i r - d a r j á i g h a t o l n a k e l , t a l á l k o z v a a k ö z é p - é s e l ő - á z s i a i f o r m á k k a l (4). E u r ó p á b a n e l t e r j e d é s e csak a déli m e d i t e r r á n r é s z e k r e s z o r í t k o z i k , kelet felé h a l a d v a a z o n b a n egyre é s z a k a b b r a n y o m u l . E n n e k m a g y a r á z a t a a b b a n k e r e s e n d ő , h o g y a k o n t i n e n t á l i s k l í m a t e r ü l e t n y a r a j ó v a l melegebb, m i n t az ó c e á n i k l í m á é . A s z á r a z f ö l d i é g h a j l a t ú t e r ü l e t e k h i d e g tele p e d i g a k é s ő i é r k e z é s és a k o r a i t á v o z á s m i a t t a m a d a r a t n e m é r i n t i . H a z á n k b a n a b e é r k e z e t t j e l e n t é s e k szerint n e m l é p i t ú l a 47-es s z é l e s s é g i f o k o t . A S z o v j e t u n i ó b a n N y e p r o p e t r o v s z k m a g a s s á g á i g h a t o l fel. R é g e b b r ő l v a n n a k a d a t o k , h o g y f é s z k e l t T i s z a k i s f a l u d o n is (3). T e h á t m i n d e n b i z o n n y a l a 47-es s z é l e s s é g i fokot m a is t ú l l é p i , de csak az o r s z á g k e l e t i f e l é b e n . M i n t f á n f é s z k e l ő fajnak, h a l a s t a v a i n k k ö r n y é k e é s á r t é r i f ü z e s e i n k n y ú j t a n a k k e d v e z ő b i o t ó p o t , k ü l ö n ö s e n az o r s z á g déli f e l é b e n . 84
A kis kócsag ( E g r e t t a g. g a r z e t t a L . ) elterjedési és fészkelési viszonyai nagy m é r t é k b e n h a s o n l í t a n a k az üstökös gémhez. Szintén trópusi m e d i t e r r á n m a d á r , mely azonban messze keletre, egészen J a p á n i g is elhatol. É s z a k r a is valamivel nagyobb a kiterjedése. É s z a k felé hatolása az üstökös gémhez hasonlóan az atlanti p a r t o k t ó l kiindulva kelet felé emelkedik, melynek oka szintén azonos lehet az előbbi fajjal. H a z á n k b a n ennek meg felelően i n k á b b a déli részeket lakja, de keleten magasabbra is felhatol. A jelentések és megfigyelések alapján kiválóan alkalmas fészkelő területei a Tisza menti és t i s z t á n t ú l i füzesek. A m ú l t b a n is itt volt a legjelentősebb fészkelés (2). A nagy kócsag ( E g r e t t a a. a l b a L . ) elterjedési viszonyaival és hazai fészkelésével nem akarok b ő v e b b e n foglalkozni. Erről m á r t ö b b kimerítő t a n u l m á n y jelent meg. Csak arra a közismert t é n y r e szeretnék r á m u t a t n i , mely számcsökkenésének fő oka, hogy egyrészt kiterjedt n á d b a n fészkel, fán sohasem telepszik meg, másrészt ragaszkodik a (más fajokkal vegyes) telepekhez. N e m látszik valószínűnek, hogy a kisbalatoni telep esetleges p u s z t u l á s á v a l egyesével kisebb n á d a s o k b a n telepszenek meg. E z é v b e n egyedül a kisbalatoni gémtelepen volt t u d o m á s u n k nagy kócsag fészkeléséről. A kanalas gém ( P l a t a l e a 1. l e u c o r o d i a L . ) fészkelési viszo nyai némileg h a s o n l í t a n a k a nagy kócsagéihoz. Szintén n á d b a n fészkel és meg lehetősen ragaszkodik a telepekhez. A z idei jelentésekből azonban az t ű n i k k i , hogy egyesével is fészkel az ország n é h á n y p o n t j á n . Itt említem meg, hogy Karcag és Kunmadaras h a t á r á b a n a H o r t o b á g y o n lévő k u n k á p o l n á s i mocsa rakban is van kanalas gém telep, de a fészkelő p á r o k s z á m á t nem sikerült megtudni. B a t l a (P 1 e g a d i s f. f a l c i n e l l u s L . ) csak egy helyen, a K i s balatonban fészkelt az idén. A p á r o k s z á m a igen csekély volt. Ugyancsak a m e d i t e r r á n fajaink közé tartozik, megtelepedési helyei, de különösen a fészkelő p á r o k száma az eddigi é v e k b e n annyira ingadozó volt, hogy merészség lenne a faj jövőbeli l é t s z á m á r a és elterjedésére v o n a t k o z ó l a g jóslásokba bocsátkozni. Befejezésül m e g e m l é k e z ü n k azokról a helyekről, melyek alkalmasak lesznek, a t e r m é s z e t v é d e l m i érdekek szem előtt t a r t á s a mellett arra, hogy g é m á l l o m á n y u n k ne csökkenjen, sőt felszaporodhasson. Először a meglévő, illetőleg a j ö v ő b e n létesítendő halastavaink j ö n n é n e k s z á m í t á s b a . Különösen azok a legalkalmasabbak, melyek k ö r n y é k é n fák vannak. Még alkalmasabbak azok, ahol magukban a tavakban vannak fás szigetek. Ilyen ideális tavak például a rétszilasi halastavak. A n á d a s részek a legtöbb esetben csekélyek. Ezekben a tavakban szürke g é m , vörös gém, bakcsó, a déli részeken üstökös gém és i n k á b b a déli és keleti részeken kis kócsag megtelepedésére lehet s z á m í t a n i . Ehhez azonban szükséges, hogy a szürke gém kivételével a halőri személyzet v é d e l e m b e vegye a fajokat. A másik lehetőséget a mezővédő erdő sávok n y ú j t j á k . Különösen azok, melyek víz közelében vannak. Á m b á r a koháriszentlőrinci telep példája azt bizonyítja, hogy a táplálkozó területtől meglehetősen t á v o l is keletkezhet gémkolónia. Itt elsősorban a szürke gém és a bakcsó lesznek a megtelepedő fajok ; ezekhez t á r s u l n a k i n k á b b a déli és keleti részeken az üstökös g é m és a kis kócsag. A nagy kócsag, a kanalas gém és valószínűleg a batla is azok közé a fajok közé tartoznak, melyek csak nagy n á d a s a i n k b a n fészkelnek és nem valószínű, hogy fészkelési biológiájuk ezek eltűnésével m e g v á l t o z n a . T e h á t amennyiben ezeknek a fajoknak az alkalmas t e r ü l e t e k e t nem tudjuk biztosítani, h a z á n k területéről véglegesen el fognak t ű n n i . 85
Szám
Megfigyelés hel ye
Szürke gém
Vörös gém
Velencei-tó . . Szentiván . . . Dég Soponya Rétszilas . . . . Kisbalaton . . Bédapuszta Süttö
50 6 2 4-5
50
Bakcsó
Üstökös Nagy gém kócsag
Kis kócsag
Kanalas 1 Batla gém ;
Bejelentő neve
1
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 10. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55.
139
150 6-8
95 2
30 109
40 44
33
39
53
? 9
Nagyigmánd . 3 Kővágóörs . . . 2-3 Csopak 5-6 ? Csabrendek . . Balatonfenyves 3 Zamárdi 2 Marcali 8 ? Szántód Győrszabadi . 40-50 9 Bősárkány . . Ásványráró . . 5-6 Rábapatona . 1 Tét 10 Acsalag 10
8
1 ? Bezenye . . . . ? Ikervár Ikervár 25 Körmend 2-3 Kemestaródfa 10-15 9 Komárváros • Kajdacs . . . . 204 ? Keszőhidegkút ? Bölcske ? Német palkonya Drávacsehi . . 8 Erébe szig. (Gönyü) . . . 60 Szabadbattyán 2 Karapancsa . . Ócsa Vámosmikola 4
?
? ?
90 60 5 2
4
? ? ? Tiszaderzs . . . Tiszabő 10 Tiszasüly 2-3 4-5 ? Cibakháza . . . Kecel ? Nagybaraeska 8-10 Kunbaja . . . . 1-2 Püspökpuszta 10 Makád 40-50 20-30 Koháriszent80lőrinc . . . . 16-18 100 Alatt yán . . . . 9 Szeged-Fehértó 6 Balassagyarmat 3 - 4 3-4 Heves 25-3C 10-15 200-
?
9
Müller Cserkút liv Veszprémi Tóth Pátkai Steffel Janisch Sághy Czire Ónodi Genzer László Pordán Kiss Friesz Ihász Szondi Nagy I. Németh Hrubacsek Lappints Ált. Isk. ( Horváth Kovács Bangha Remete Horváth Németh Csaba Droskovics Szendrői Timár Módos Müller Gv. Ált. Isk.' Nagy J . Harmati Horváth E . Darázsi Balogh Horváth Nemes Ált. Isk. Pethes Szelechi Fürjes Szabó M. Schlarb Tréczy Vertse Mészáros Kerékgyárt Tóth J . Radványi Agocs
10-12
250 56. 57. 86
Tiszanána . . . Tiszaluc . . . .
8 80 1 60
3-4 (
1
Szabari Bereczky
Szám
58. 59. «0. 61. 62. €3. €4. 65. «6. 67. €8. €9. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82.
Megfigyelés helye
Szürke gém
Boldva Gibárt Sárospatak . . Sárospatak . . Tiszavalk . . . . Bakóca
1-2
Ónod Nádudvar . . . Egvek Császló Kemecse . . . . Kemecse . . . .
Vörös gém
Bakcsó
Üstökös Nagy kócsag gém
Kanalas Kis Batla kócsag gém
?
15 5 30-40 1-2 10-15 5 1 10-12 8-10 10-15 8 30-40 20-25 ?
?
2 8 1-2
Tiszaadony . . ör Kelebia Mezőberény . . Királyság . . . . Geszt Biharugra . . . Zsadány
8-9 ?
1-2 6-7 1 20-25
25-30 Besenyőszög . .
?
1 3-4 4-5 6
?
18-20 3 70-80 8-10
1 18-20
Megfigyelő neve Kamiszky Lendvai Várhegyi Jankovics Marosi Kuzder Sós Takács Pap Tóth Alt. Isk. Baboss Balogh Fábián Pichler Arday Nyiri Rudisch Joós Kugyela Nagy L . Nagy L . Nagy L . Beretzk Egyed
Irodalom : 1. Homoki-Nagy: Nisten von Egretta g. garzetta L . in K o h á r i s z e n t l ő r i n c . Aquila 1939-42 X L V I - I L p. 483-484. 2. Schenk J: Die einstigen und gegenwertigen Brutkolonien der Edelreiher in Ungarn. 1918. 3. Szomjas: Ornithologische Notizen von der H o r t o b á g v e r Heide aus den Jahren 1916 und 1917. Aquila 1917 X X I V p. 288. 4. Stegmann : Faune de l'USSR. Oiseaux V o l . I. No. 2. 5. Vasvári: Studien ü b e r E r n ä h r u n g des Purpurreihers (Ardea p. purpurea L.) Aquila 1929-30 X X X V I - X X X V I I p. 267-293. 6. Warga K. : Reiherkolonie des S á t o r a l j a ú j h e l y e r Waldes. Aquila 1929-30 X X X V I X X X V I I p. 136-137. 7. A \ Zarudnoi: Les oiseaux de la Perse Orientale. 1903.
87
