GEMARASK Vidékfejlesztési

A Velencei-tó kapuja

2

A MEZŐFÖLD VONZÁSÁBAN

4

Bakonyért” Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület

Vidékfejlesztési tervek

5

Tatán

7 2009

MÁJUS

GEMARASK Vidékfejlesztési Egyesület

Közép-Dunántúl A GEMARASK előzetesen elismert vidékfejlesztési közösség két közösség egyesüléséből alakult, a GEMARA és a Somló és környéke közösség. A két közösség 2007 októberében mondta ki egyesülési szándékát, 158 taggal, 44 településsel. A létrejött vidékfejlesztési közösség fontos feladatának tekintette a helyi vidékfejlesztési stratégia elkészítését, illetve a közösség nonprofit szervezetté történő átalakítását. A Somló –Marcalmente- Bakonyalja LEADER Akciócsoport LEADER Közhasznú Egyesület és a GEMARASK csoport között zajló területi vita miatt a GEMARASK ún. „3. körben”, 2008 májusában kezdhette meg a helyi vidékfejlesztési stratégiájának (HVS) kidolgozását. A stratégia kidolgozását segítették az ezzel kapcsolatos fórumok, illetve kicsoportos megbeszélések. Hat fő fejlesztési prioritás és az alájuk tartozó harminc intézkedés megadásával került meghatározásra a vidékfejlesztési stratégia fő irányvonala. A hat fő fejlesztési prioritás a stratégia értelmében:  a terület népességmegtartó képességének erősítése, a lakosság életkörülményeinek jobbítása érdekében  helyi termékek előállításának piacra jutásának elősegítése a térség adottságaihoz illeszkedő versenyképes gazdaság kialakításával  turisztikai vonzerő növelése  a természeti környezet, a szellemi és kulturális örökség megóvása  településkép fejlesztése  képzett és szolidáris helyi társadalom megteremtése

A térség kedvező természeti adottságainak kihasználásával, a turizmus fejlesztésével, a humán erőforrás képzettségi színvonalának javításával, a kisebbségi és hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatásának a helyi termékek piacra jutásának elősegítésével, a program lehetővé teszi, hogy az érintett települések és a térség potenciája és identitása hosszú távon erősödjön. A HVS munkálatai mellett nagy figyelmet fordítottunk a közösség non-profit szervezetté történő átalakítására. Ennek következtében 2008 júniusában létrejött a GEMARASK előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportból a GEMARASK Vidékfejlesztési Egyesület, 98 taggal. Az egyesület székhelye Devecser. A közgyűlés 19 tagú elnökséget, 3 tagú felügyelő bizottságot választott, az egyesület elnökévé Somogyi Mártát, a tervezést koordináló csoport vezetőjét választotta meg. Az egyesület megalakításakor figyelembe vettük az erre vonatkozó rendeletet, vagyis azt, hogy a civil, a gazdasági és az önkormányzati szféra megfelelő képviselettel rendelkezzen. Az egyesület munkáját elősegítendően, valamint az ÚMVP III. tengely négy intézkedéskiírt pályázatok előkészítésre és lebonyolítására 2008. 10. 15.vel létrehozta a munkaszervezetét. A munkaszervezet 3,5 fővel alakult meg, munkaszervezet vezetőnek Szabadi Jánost, korábbi pápai kistérségi HVI vezetőt választották, a munkaszervezet telephelye Pápán és Devecserben lett kialakítva annak érdekében, hogy az ügyfelek részére mind a pápai, mind az ajkai kistérségből könnyen elérhető legyen. A munkaszervezet fő feladata az egyesület adminisztratív tevékenységének segítése, a négy intézkedésre kiadott rendeletek, illetve az irányító hatóság útmutatása alapján a pályázni szándékozók felkészítése, a pályázatok befogadásában és előminősítésében és feldolgozásában való közreműködés.

Jelen pillanatban a munkaszervezet további feladatát képezi a pályázatokkal kapcsolatos helyszíni szemléken való részvétel, illetve az ÚMVP IV. tengelyével (LEADER) kapcsolatos HVS felülvizsgálata Az elnökség havonta tartja üléseit, ahol aktuális feladatok kerülnek megtárgyalásra. A közgyűlés szükség szerint ülésezik. Az első pályázati beadási határidő 2009. 01. 12.-vel zárult, ezen időszakban 44 pályázatot nyújtottak be az alábbi megoszlás szerint:  falumegújítás és fejlesztés jogcímre 16 db. érkezett, 195. 791. 065 Ft. összeg értékben, melyből 11-et javasolt az elnökség támogatásra  mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímre 5 db. érkezett, 45. 139. 475 Ft. összeg értékben, melyből az elnökség mindet támogatásra javasolta  vidéki örökség megőrzése jogcímre 11 db. érkezett 279. 656. 437 Ft. összeg értékben, melyből az elnökség 2 –őt javasolt támogatásra  turisztikai tevékenység ösztönzése 12 db. érkezett, 409.338.264 Ft. összeg értékben, melyből az elnökség mindet támogatásra javasolta Az egyesület, illetve annak tagjai az elmúlt időszakban több sikeres rendezvényen vettek részt, például legutóbb a XIII. Szent György napi AGRÁREXPO-n a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Egyesülettel és az Éltető Balaton Felvidékért Egyesülettel közösen. Ezen kiállításon bemutattuk az egyesület területén előállított helyi termékeket, és az egyesületek tevékenységei is. Ezen kiállítás is hozzájárult a helyi termékek piacra juttatásának elősegítéséhez. Az AGRÁREXPO kísérő rendezvénye a vidékfejlesztési konferencia, volt melynek előadója Dr. Forgács Barnabás szakállamtitkár úr, az irányító hatóság vezetője volt. Szabadi János munkaszervezet vezető

Velencei – tavi Nyári Játékok A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában megfogalmazott cél a Velencei-tó turisztikai vonzerejének növelése, a szezonhosszabbítás elősegítése szolgáltatások, szálláshelyek, programok kínálatának bővítésével, valamint a kulturális értékek megőrzésével, és bemutathatóságával elérhető közelségbe kerül.

A hagyományteremtő programsorozat célja, hogy az összefogás egységében bemutassa a Velencei - tó, és a tóhoz kapcsolódó települések eszmei-, szellemi-, természeti-, turisztikai értékeit, népszerűsítse azokat az országnak és a nagyvilágnak. A rendezvény továbbra is elkötelezett híve vállalt küldetésének, miszerint a közösség erejével válaszokat találjon azokra a problémákra, melyek a tó térségének fejlődését hátráltatják, megjelenítsük értékeinket és hagyományinkat, valamint kijelöljük azt az utat – ifjúságvédelem, közösségfejlesztés, egészségvédelem, természetvédelem, kultúra területén egyaránt –, mely követésével pozitív példát állíthatunk a fiatal generációk számára. (folytatás a 3. oldalon)

RÉGIÓS

A nagy projektek: Velencei-tó kapuja, “Pákozd- Mészeg-hegyi Történeti Tematikus út” kialakítása, a dinnyési Madárvárta, Gárdonyi fürdő geotermikus energiaellátá-

sa, Velence Resort & Spa-t , mellett lehetőség nyílik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban számos kisebb projekt megvalósítására is. Éppen ezért nagy jelentőségű a Velencei-tó környéki települések számára a helyi rendezvények mellett, olyan országos jelentőségű programkínálat kialakítása, amellyel a természeti vonzerők mellett az idelátogató vendégek, akár átutazóban, vagy több napot itt töltve megismerkedhetnek kulturális , történelmi kincseinkkel, és tartalmasan szórakozhatnak. A Velencei-tó térségében található nyolc önkormányzat és civil szervezetek összefogásával 2009-ben immár negyedik alkalommal kerül megrendezésre a Velencei – tavi Nyári Játékok.

A Velencei-tó kapuja Velence város régóta dédelgetett álma válhat valóra a következő két esztendőben, a mintegy 2,2 mrd Ft-os bruttó összköltségűnek becsült kiemelt turisztikai fejlesztés megvalósításával. Bár az önkormányzat jelentős saját forrásokat is mozgósított a beruházás érdekében, az lehetőségeit nyilván meghaladja, így a képviselőtestület döntésének értelmében európai uniós forrásokra pályázott a város. A projekt megvalósíthatósági tanulmánya ez év áprilisára készült el és ekkor be is nyújtottuk. . A projekt a Regionális Operatív Programok Irányító Hatósága, valamint a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával került a Magyar Köztársaság Kormánya elé, amely dönteni hivatott az ehhez hasonló horderejű és volumenű fejlesztési javaslatok kiemelt projektté nyilvánításáról. A Kormány a 2008. június 25-ei kormányülésen határozatot hozott arról, hogy indokoltnak tartja a Velencei-tó Kapuja projekt Európai Uniós forrásokból történő támogatását és kiemelt projektként való megvalósítását. A projekt céljai, várható hatásai A projekt tíz olyan projektelemből áll, amelyek együttes megvalósítása, szinergiája eredményeként az alábbi fő célok megvalósulását

KÖZÉP-DUNÁNTÚL LEADER

várják a szakemberek: Velence idegenforgalmi vonzereje jelentősen megnő a turisták körében, így több vendég, hosszabb időre fog érkezni a városba; Jelentősen javul a velencei lakosok életminősége, számos új szolgáltatás igénybevételére lesz lehetőségük A Velencei-tó partja a jelenleginél szebb, esztétikus környezetet fog biztosítani a városlakók és a turisták számára is a szabadidő kellemes eltöltéséhez. A szakértői elemzések és kalkulációk szerint a projekt hosszú távon pénzügyileg is megtérülő befektetést jelent az önkormányzatnak. Ennél is fontosabbak lehetnek azonban azok a közvetett hatások, amelyek gazdaságban és a társadalomban a multiplikátor folyamatokon keresztül jutnak érvényre: A fejlesztés újabb minőségi szálláshelyek, turisztikai termékek megjelenését ösztönzi a térségben, új munkahelyek létrehozásával, Az oda látogató növekvő számú turista költései révén erősíti és növeli a Velencei térség gazdasági helyzetét, jövedelemtermelő képességét.A Velencei-tó újra-pozicionálására kerül sor a magyar idegenforgalmi palet-

2

tán.Velence település és közvetlen környezete imázsa növekszik, lakóinak életminősége javul A tervezett fejlesztés tartalma A projekt keretében megújul a Velenceitó partja egészen a Béke utcától az Ezüstparkolóig 80.000 m2-en. A fejlesztés egyes elemei: A projekt teljes területén megtörténik a közművek felújítása, valamint új, szükséges közművek telepítése, kialakítása. gyalogos sétány kialakítására kerül sor a Béke utca mentén a kikötőtől a Termálfürdőig, a kikötőtől délre eső partszakaszon pedig egy másik sétány lesz EU-konform játszótérrel. Ezeket a területeket egyúttal szép parkok is övezik majd. A kikötőben is sétány lesz kialakítva 827 fm hosszon, a sétány környezetének parkosítására kerül sor, a sétány mentén pedig utcai padok és hulladékgyűjtő edények lesznek. A sétány megvilágítását kandeláberek biztosítják, a biztonságról pedig térfigyelő rendszer gondoskodik. A tó partján végigfutó sétány folytatásaként felépül egy, a kikötőn átívelő gyalogos híd is, amely a termálfürdőhöz

MÁJUS

(a 2. oldal folytatása) A programsorozat iránti évről évre növekedő keresletet, valamint a programmal kapcsolatos továbbfejlesztési tervek alapján a produkció – ellentétben az előző három év hagyományával –, immár egy helyszínen, a Velencei Vízi Vár rendezvény parkban lesz. Az elmúlt esztendőkben a rendezvény közel kétezer programot kínált díjmentesen a családnak együttesen, mely számot most további színvonalas programokkal, kívánjuk növelni.

képességfejlesztő gyermekfoglalkozások, koncertek, musical estek, kiállítások, bemutatók, közösségi programok, a Magyar

Honvédség programjai találhatóak. Az alapcsomaghoz csatlakoznak a hely művészeti-, kulturális-, sportprogramok. A települések értékeit, hagyományait, kultúráját bemutató előadások, és a professzionális színpadi produkciók között kialakul egy olyan egyensúly, mely különleges hangulatot kölcsönöz a rendezvényeknek, melyek országos és nemzetközi érdeklődésre és elismerésre tartanak számot. A rendezvénysorozat nyolc héten keresztül tart, az egész nyarat átöleli. A programok pénteken és szombaton kerülnek lebonyolításra 18.00 órától éjfélig.

A programsorozatban adott egy alapcsomag melyben interaktív képzőművészeti műhely,

RÉGIÓS

kapcsolódó sétányokhoz kapcsolódik, így a termálfürdőtől egészen az Ezüstparkolóig végig lehet majd sétálni a tó partján. A kikötő jelenleg leromlott állapotának megújítása keretében megtörténik a kikötő térkövezésére, felépül egy fedett váróterem jegypénztárral; az épületben helyet kap egy nyilvános vizesblokk is. Megtörténik a kikötő partfalának felújítása, a pilótafák cseréje, irányfény oszlop és hajózási táblák kihelyezése. A kikötőben is lesz térfigyelő rendszer, és hulladékgyűjtő edények, valamint utcai padok, lámpák teszik hangulatossá A Velencei-tó partján lídós, homokos partszakasz készül 15.800 m2-en, így a vendégek homokos tóparton is élvezhetik a tó által nyújtott örömöket. Megtörténik a partfal felújítása és részbeni bontása, valamint parti deck-ek kialakítása, ami lehetővé teszi, hogy a fürdőzők ne betonpartfalon keresztül, hanem a homokos partról közvetlenül jussanak a vízbe. A homokos partot az 5 méter széles, térkövezett „Lídó-sétány” fogja határolni, a termálfürdőtől induló sétány folytatásaként. A fejlesztés keretében sor kerül a strand sportpályáinak a teljes felújítására is, hogy a sportolni vágyók felújított, igényes környezetben hódolhassanak szenvedélyüknek. A „Lídó-sétány” folytatásaként, a leendő szolgáltató központ Tópart utca felöli olda-

MÁJUS

lán, kialakításra kerül az ún. „Felső-sétány”. A sétányok teljes hosszában parkosítva lesznek, itt is lesznek kültéri kandeláberek, utcai padok és hulladékgyűjtő edények, a biztonságot pedig a tóparti sétány ezen részein is térfigyelő rendszer garantálja. A tó partján, a szolgáltató központ előtt látványszökőkúttal, medencével, parkkal körbevett kültéri, díszburkolattal ellátott rendezvénytér lesz kialakítva. A rendezvénytéren utcabútorok fokozzák a hangulatot, az esti megvilágítást pedig térvilágítás biztosítja majd. A Velencei-tó partján, közvetlenül a homokos strand mellett létesül egy fedett korzó. Ennek tó felöli része nyitott, térkövezett, míg a szolgáltató központ oldali fele zárt, fűtött, klimatizált sétány lesz. A korzó mindkét felén utcabútorok és növénydekoráció kerül kihelyezésre. Az egész korzó külső díszkivilágítást kap. A korzó központi épülete egy háromszintes épület, földszintjén egy regionális információs központtal, rendezvénytérrel, valamint kommunális helyiségekkel. Az épület első emeletén egy galériás panoráma terasz, második emeletén pedig egy díszterem kialakítására kerül sor, amely különböző rendezvények megtartására lesz alkalmas.

3

A fedett, zárt korzó második szintjén épül egy panoráma sétány díszburkolattal, telepített és dézsás növényszigetekkel, vízmedencével, csobogóval. A panoráma sétány a fedett zárt és a fedett nyitott korzóhoz hasonlóan két oldalról fogja közre a központi épületet, innen lehet eljutni a központi épület emeletén helyet kapó díszteremhez és a panoráma teraszhoz. A projekt legnagyobb beruházási eleme a korzó mentén, a korzó tótól távolabbi oldalán épülő szolgáltatóház, amely számos üzletnek, szupermarketnek, pénzintézetnek, vendéglátó-ipari egységnek, szórakozóhelyeknek ad majd otthont 2.700 m2-en. A megvalósítás során döntő többségében a közcélú funkciók valósulnak meg, mely bárki számára hozzáférhető lesz. Ilyen például maga a megújult szabad strand, a kikötő, a látványos 32 fm-es gyalogoshíd, a több szinten és parton végighúzódó sétányok, a 22.400 m2-nyi parkosított zöldterület, a megújult partfalak és partvédőművek, a regionális információ központ és rendezvénytér galériával 560 m2-en, a díszterem és előtér, valamint a nyitott rendezvénytér díszburkolattal, szökőkúttal 990 m2-en. A közönség minden igényét kielégítő vizesblokkok is létesülnek kültéri zuhanyzókkal.

LEADER KÖZÉP-DUNÁNTÚL

RÉGIÓS

A MEZŐFÖLD VONZÁSÁBAN Alig egy éve, 2008 novemberében kezdte meg működését a MEZŐFÖLD Helyi Közösség Egyesület . Tíz mezőföldi település tartozik ide, Enying, Polgárdi, Kisláng, Mátyásdomb, Dég, Lajoskomárom, Mezőkomárom, Szabadhidvég, Lepsény, Mezőszentgyörgy. Az egyesület munkatársait máris sokan ismerik a vidéken: Tóth Terézia elnököt, Dr. Tóth Andrea alelnököt, Tóth Balázst a munkaszervezet vezetőjét, valamint Fehér Sándorné ügykezelőt.

Az egyesület stratégiája a Mezőföld komplex fejlesztését célozza meg. A feldolgozóipar betelepítésével lehetőség nyílik a helyben előállított jó minőségű termékek feldolgozására. Pédául, tejtermékek feldolgozása (sajt, tej túró), mezőgazdasági melléktermékek (szalma, kukoricaszár, fahulladék). A mezőgazdasági termékek további felhasználási alternatívaként magukban hordozzák a korszerű zöld energiaforrások kiépítésének (biomassza, biogáz erőművek) lehetőségét, hiszen alapanyag kukoricaszár, hígtrágya, szennyvíziszap megfelelő minőségben és jelentős mennyiségben rendelkezésre áll. Kiemelt céljuk a gazdasági fellendülés mellett a természet-, környezet- és tájvédelem. Az épített környezet kincsei közt mind kultúrtörténet örökségnek minősülő épületek, emlékművek így a Dégi Festetics kastély, Holland ház, Enyingi katolikus templom, Kislángi tájház, Mezőszentgyörgyi Református templom, Eötvös Károly Emlékszoba, Lepsényi Helytörténeti Gyűjtemény, mind olyan tájjellegű építmények, régi parasztházak, kúriák fellelhetők, melyek a vidéki élet napjainkig megmaradt tárgyi emlékeinek tekinthetőek. Ezek az épületek, emlékművek, építmények részben idegenforgalmi vonzerőt szolgálhatnak a térségbe érkezők számára, részben megfelelő fejlesztéssel színvonalas szállás- és szolgáltató helyekké alakíthatóak. A helyi kézművesipar és a mezőgazdaság napjainkig élő hagyományai, Enyingen, Kislángon, Dégen, melyek az épített környezet egyes elemeiben megjelennek. Hátrányt jelent, hogy több építészeti emlék, épület felújítást igényel, megközelíthetőségük fejlesztésre szorul, ismertté tételükért is, sokat kell még tenni.


A térség adottságai miatt nagy hangsúlyt fektetnek az idegenforgalom fejlesztésére a vidéki turizmusra épített kínálat kialakítására. A turizmus fellendülését szolgálja a tiszta, megóvott környezet, a szolgáltatások bővítését pedig elősegíti a gazdasági fejlesztés. Nagyon fontos a térség infrastruktúrájának fejlesztése, a megfelelő közlekedési hálózatok kialakítása, hogy a térség átjárható legyen. Sok még a rossz minőségű út a falvakon belül és kívül is.

A résztvevők között volt az enyingi UM pont iroda, az enyingi HVI iroda, valamint a enyingi K&H bank, és az MHKE. Színvonalas előadásaikban a pályázati és hitellehetőségeket mutattták be a szakemberek, valamint ismertették a nyár közepén meghirdetésre kerülő Új Magyarország Fejlesztési Program IV. ,úgynevezett LEADER tengelyt, mely sok lehetőséggel igyekszik majd hozzájárulni a vidéki élet szervezettebbé, jobbá tételéhez.

Mindenki tudja, a fejlesztések alapja a humán fejlesztés, a képzés. Az előirányzott fejlesztési célok megvalósításához elengedhetetlen a jól képzett munkaerő, a szakmailag felkészített vállalkozói réteg, hogy minél magasabb színvonalú szolgáltatást tudjanak nyújtani. Az egészségmegőrzés, a speciális egészségügyi- és a szociális ellátásokhoz való hozzájutás megteremtése a helyben lakók egészségi állapotának javítását szolgálja, egyben lehetőséget nyújt a gyógy turizmus fellendítésére. Az egyesület célkitűzéseinek megismertetésére nagy érdeklődéssel fogadott lakossági fórumokat tartottak, Mezőszentgyörgyön, Kislángon, Mátyásdombon, Soponyán, és Lajoskomáromban. Azóta is folyamatosan tájékoztatják és segítikk a pályázókat mind a projektek előkészítésében, mind a kérelmek összeállításában. Folyamatosan tartják a kapcsolatot, együttműködnek az illetékes Helyi Vidékfejlesztési Irodával és az Új Magyarország Fejlesztési Pont irodával. Ez egyesület a Kislángi ifjúsági klubbal együttműködve kidolgozott egy úgynevezett település specifikus kérdőívet, melyet eljuttattak a lakossághoz. Az ebben lévő kérdéssorozat igyekezett felmérni az igényeket, amelyeket a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia elbírálatakor az döntéshozók figyelembe vesznek, esetleg beépítik a HVS-be. 2009. április 10.-én az egyesület a Magyar Leader Közhasznú Egyesülettel közreműködve megtartotta a ’A nemzetközi gazdasági válság hatásainak a vidéki térségekben történő kommunikációja’ című rendezvényt.

Ebben a programban sokrétű pályázati lehetőség kínálkozik, melyek hangsúlya az összefogásra, együttműködésre irányul. Pályázni lehet majd többek között rendezvények, találkozók szervezésére, civil szervezetek eszközbeszerzésére, nemzetközi kapcsolatok kialakítására, ápolására, térségek közötti kapcsolatok kiépítésére, ápolására, közhasznú fejlesztésekre, kiadványok, tanulmányok tervek készítésére.. A támogatottak köre igen sokszínű, ez pályázatonként változhat: önkormányzatok és társulásaik, mikro vállalkozások, magánszemélyek, egyházak. A támogatási intenzitás is változó lesz: 65-től egészen 100%-ig terjed majd a Mezőföld Helyi Közösség Egyesület jelenleg a júniusi, Hazajáró Hétvége című programsorozatot szervezi. Cél, egy olyan kedvezményekkel teli komplex szolgáltatáscsomag, kínálat, amely a vidéket hívatott bemutatni, a vidéki turizmust szeretné fellendíteni. Rámutatni arra, hogy a Mezőföld csodálatos vidékén is találhatóak olyan egzotikumok, amelyeket még sok hazánk fia nem ismer. Fontos, minél több szolgáltató összegyűjtése a térségben, aki valamilyen turisztikához kapcsolódó szolgáltatást tud nyújtani. Már most nagy érdeklődést. Tóth Balázs

Az egyesülethez összesen 10 pályázat érkezett: mikro vállalkozások 5 db, összigény: 119.253.715 Ft ; turisztika 2db, összigény: 78.702.113 Ft; vidéki örökség: 2db, összigény: 76.059.764 Ft; falufejlesztés 1 db, összigény: 30.822.321 Ft.

4

MÁJUS

1000. éves Úrhida

SÁRRÉT FESZTIVÁL ÉS MAJÁLIS Május elsején, második alkalommal rendezték meg a Sárrét Fesztivál és Majális-t, mely Kőszárhegy-Szabadbattyán-ÚrhidaSárszentmihály-Sárkeszi-NádasdladányJenő-Füle települések közös kulturális rendezvénye volt. A fesztivál célja az ezeréves Úrhida bemutatása, a települések és a civil szervezetek közötti együttműködés fejlesztése a kul-

turális kapcsolatok fenntartása, szélesítése, a kulturális és a népi hagyományok megőrzése, bemutatása volt. A fesztiválon fellépett a Szabadbattyáni Móricz Zsigmond Művelődési Ház Százszorszép és Főnix mazsorett csoportja, a kőszárhegyi nyugdíjas énekkar, az úrhidai Géza fejedelem általános iskola tanulói táncbemutatóval, a fülei BARÁTFÜLE EGYESÜLET, Úrhidai Nyugdíjas Egyesület Őszirózsa népdalköre, Szabadbattyáni Móricz Zsigmond Művelődési Ház Sárrét néptánc együttes, Jenőről nyugdíjas klub, a sárkeszi nyugdíjas klub dalárda köre operett műsorral, a Nádasdladány nyugdíjas klub vidám műsorral. Futballpályán a települések bemutatkozását futballtorna, játékos sportvetélkedők, kézműves foglalkozások, lovagoltatásra követett.

Délután fellépett a SORRY N’ és EVM együttes. Egésznap ingyenes légvár és Sajti- Pajti bohóc várta a gyerekeket.

RÉGIÓS

Bemutatkozik:

Bakonyért” Vidékfejlesz“ tési Akciócsoport Egyesület Huszonkilenc település, 43000 ember és mindez a mesés Bakonyban. Ez vagyunk mi, a „A Bakonyért” Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület. A teljes zirci kistérség, a fél veszprémi és móri kistérség a területünk. Ez azért is fontos, mert meghatározza az elnökség összetételét. A kistérségek aránya jelenik meg a képviseletben, mint ahogy a tervezési időszakban a tervezést koordináló csoportban is. Az egyesület elnöke Bajkai János Ferenc, Kincsesbánya polgármestere. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia elkészítése során majdnem 500 projekt javaslat érkezett be. Ez elég magas szám ahhoz, hogy komolyan lehessen venni a projektjavaslatokból kialakuló összképet. Egyértelműen megfogalmazódott, hogy az akciócsoportunk területén élők a turizmus fejlesztését tartják a legfontosabb lehetőségnek. Ez érthető is, hiszen a Bakony-hegység természeti, történelmi, kulturális és nemzetiségi adottságai és hagyományai eddig is sok látogatót vonzottak. Ám ez messze nem olyan volumenű, amely a térség gazdaságában igazán tetten érhető volna. És ez igaz akkor is, ha a legmesszebbmenőkig figyelembe vesszük a fenntarthatóságot. Mert bizony nekünk ez nagyon fontos. Ezért igyekeztünk olyan megoldási javaslatokat megfogalmazni, amelyek segíthetik a turizmus fejlesztését térségi rendszerben gondolkodva. Ezen a területen is minden mindennel összefügg. Ha van turisztikai termékünk,

MÁJUS

de nincs szálláshelyünk, nem működik. Ha van szállásunk, de nincs vonzó termék, nem működik. Ha van termék is és szállás is de nem tudunk idegen nyelvet és azt, hogy mik a korszerű vendéglátás ismérvei, megint csak nem működik. Ezért gondolkodunk rendszerben, hogy a pályázható pénzek a legnagyobb hatékonysággal legyenek felhasználva. Természetesen más fontos területek is vannak. Mint ahogy máshol is, itt is számos mikro- és kisvállalkozás működik. Jellemzően tőkehiány miatt nem tudnak igazán fejlődni. Ezen a területen is segítünk. Falvainkban nagyon sok olyan épület van, amelyek állapota nem megfelelő a mai kor igényeihez. Sok esetben a benne zajló tevékenységeket is veszélyeztetik. Itt is van lehetőség javítani. Nagyon jó, hogy térségünkben sok védett műemlék található. Gazdagabbak vagyunk ettől, persze nem pénzügyileg értem. Az elmúlt évtizedek, évszázadok sok helyen súlyos nyomokat hagytak maguk után ezeken az épületeken. Ez a terület nagyon pénzigényes.

lyen csatornákon és módokon mutatjuk meg magunkat. Ennek a hatékony megoldását is támogatjuk. A Leader adta lehetőségekkel élve szeretnénk mások tapasztalataiból tanulni és közösen fellépni, például az ökoturisztikai piacon, nemzetközi együttműködésben. Túl vagyunk a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatán, tehát a finomításon, az időközben megváltozott szabályzókhoz való igazításon. Várjuk a III. tengely októberi beadási időszakát és a IV. tengely (Leader) rendelet megjelenését. Várjuk a térségünkben élők érdeklődését és pályázatait, valamint mindazokat az olvasóinkat, akiket érdekel a Bakony hegyeinek és erdeinek páratlan világa, akik szeretnek barangolni, hallgatni a madarak énekét és kisimult lélekkel kívánnak a holnap feladatai elé nézni. Molnár László

A mi Leader-es lehetőségeinkkel valódi segítséget nem tudunk adni, hiszen csak ezeknek az épületeknek a rendbetétele sok milliárd forintot igényelne. Térségünkben sokan ingáznak, a hátrányos helyzetű munkavállalók nehéz helyzetben vannak. Egy kis segítséget itt is adunk. Nagyon fontos, hogy a külvilág felé mi-

5


Tardosi Szlovákok Napja 2009.

lehetőségekről, és a tervek szerint a közelmúlt sikeres projektjei is bemutatásra kerülnek fotós prezentációk formájában. Schamberger Dóra

A programok között kirándulhatnak a jól kiépített tanösvényen, vagy hűsölhetnek a horgásztó partján. A program időtartama alatt a helyszínen felállított ÚMVP sátorban pedig fontos információkat tudhatnak meg az éppen aktuális vidékfejlesztési pályázati

RÉGIÓS

Februárban hirdette meg az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, a „Vidéki rendezvények, Falunapok szervezése” című pályázatot, melyben programokra és technikai eszközök használatára pályázhattak önkormányzatok, szervezetek, de még magánszemélyek is az 5000 fő alatti településekről. A Tatai kistérségből több érdeklődő közül végül egyedül Tardos adott be pályázatot a kiírásra, és el is nyerték a támogatást, így a „Falunap-Tardosi Szlovákok Napja 2009.” címet viselő, már jelentős hagyományokkal rendelkező esemény idén az ÚMVP támogatásával valósulhat meg.

A Tardosi Szlovákok Napja június 19 – 21 között rendezik meg. Az idelátogatók sport és főzőversenyek, hagyományőrző vetélkedők és koncertek, valamint népszerű humorista előadásán szórakozhatnak majd három napos eseménysorozaton. Akit a színpadi produkciók éppen nem kötnek le, azok szabadon gyönyörködhetnek a táj szépségében, hiszen az esemény színhelyéül választott Malomvölgy a Gerecse egyik ékköve.

Gizi néni portája Van egy porta Jásdon, ahová ha betér a fáradt utazó, hűs forrásvízzel és zsíros kenyérrel olthatja szomját és éhét. Van egy ház Jásdon, ahol elbújhat az ember a nagyváros zaja, füstje elől. Ennek a háznak a kapujában Balogh Andrásné, Gizi néni várja a vendégeket. Jásd alig 800 fős kistelepülés a Keleti-Bakonyban, a Gaja patak mentén, Székesfehérvártól éppen háromnegyed órára. Ahogy elhagyjuk a szápári szélkerekeket, nyíl és tábla mutatja az irányt a falu felé. Kanyargón visz befelé az út, fölénk magasodó fák koronája alatt. Ahogy beérünk Jásdra, balról takaros porták fogadják az utazót, jobbról löszfal emeli tekintetünket az égbe. Itt, a falu elején lakik a 64 éves Gizi néni, egy háromszintes, messziről sárgálló házban. A földszint az ő birodalma, az emeleten takaros szobák várják a túrában, zajban megfáradt vendégeket. 1990 óta tart fenn falusi vendéglátóhelyet a házigazda, így az elmúlt közel húsz év alatt a falusi szállásadás minden csínját-bínját megtapasztalhatta már. Érti is a szakmáját, ott jártunkkor élére vasalt ágynemű, tiszta törölköző és gőzölgő mazsolás-kakaós kuglóf várt minket. Meg rend és tisztaság. A kertben mintha kisollók szántották volna végig a pázsitot, úgy állnak vigyázban a fűszálak.


A messziről ránk morgó nagy testű kutya, ahogy belépünk a kertkapun, jámbor ölebbé szelídül. Gizi néni egész évben várja a pihenni vágyókat otthonába, részükre számtalan programot kínál, kerékpárral vagy gyalogszerrel túrázhatunk a Gaja mentén, vagy a kertben tollasozhatunk, bográcsozhatunk. A faluban él egy fafaragó mester, aki tudása legjavát osztja meg velünk, ha felkeressük, sőt, még masszőrt is kerít nekünk Gizi néni, ha arra kerül a sor. Hogy az elkövetkezendő húsz évben is biztos pont legyen a bakonyi szállásadók között, Gizi néni folyamatosan fejleszti portáját.

Bízunk benne, hogy a januári kérelem pozitív elbírálásban részesül, hisz jó helyre kerülne a támogatás. Egy olyan portára, ahol mindig mosolyogva vár minket egy néni a kertkapunál, s ahol egész évben a gőzölgő kuglóf illata lengi be a szobákat. Domján Dávid várpalotai kistérségi HVI

Legutóbb 2009 januárjában nyújtott be vendéglátónk komplex támogatási kérelmet az EMVA III. tengelyhez, melynek egyik részét a fűtéskorszerűsítés, napkollektorok telepítése, nyílászárók cseréje jelentette, míg másikat a szolgáltatások javítása érdekében beszerzendő eszközök megvásárlása. De nem csak a támogatások felkutatásában jeleskedik a házigazda, hanem a marketingeszközök minél szélesebb használatában is. Gizi nénit ugyanis megtaláljuk az interneten is, ahol nem csak a programlehetőségekről olvashatunk bővebben, de a foglaltsági táblázatból tájékozódhatunk, van-e még szabad szobája a fogadóhelynek.

6

MÁJUS

„Velencei-tó a természetes egészség !„ A Velencei-tó Helyi Vidékfejlesztési Stratégia prioritásainak vezérfonala a „ Modellértékű turizmus fejlesztés innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs és egészség turizmus megteremtésével.” A stratégia megvalósításában elsősorban azok a fejlesztési elképzelések kapnak lehetőséget, amelyek a legrövidebb időszak alatt biztosíthatják a települések identitásának növelését, idegenforgalmi bekapcsolódását a turizmusba, és biztosítják az innovatív szolgáltatások bővülését. Hatással vannak a helyi vállalkozások megerősítésére, munkahelyteremtésére és megőrzésre.

A helyi adottságok: a természeti táj, vonzerők, a történelmi-irodalmi hagyományok egyediségét kihasználva a pályázatok erősítik az együttműködéseket. Szervesen kapcsolódnak a meglévő örökségeinkhez, a 9 település meghatározó fejlesztéseihez, és a most induló nagyobb beruházásokhoz. Az UMVP pályázati lehetőségei, a Velencei-tó Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósítását támogatják, a nyertes projektek a szezonhosszabbítás lehetőségét elősegítik, a Tó arculatát meghatározzák, és a térség ismertségét növelik.

szetes egészség „ stratégiai cél megvalósítását és ez meghatározza a Velencei-Tó igazi arculatát és a LEADER forrásokkal összhangban valóban lendületben tartják a tó környéki településeket.

Az összehangolt szinergikus fejlesztések elindítják a fellendülés folyamatát, és az év minden napján minden korosztály számára elérhető kivételes kulturális, természeti, táji adottságok biztosítják a „Velencei-tó a termé-

RÉGIÓS

Vidékfejlesztési tervek Tatán A közösségek munkaszervezetei országosan most végzi el a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia LEADER jogcímeinek felülvizsgálatát. A feladat minden magyarországi akciócsoport számára kötelező, de vannak, akik nem fognak élni a javítás és módosítás lehetőségével. A Vértes-Gerecse Akciócsoport HVS-ében összesen 12 fejlesztési célt fogalmaztak meg az elmúlt évben, ezek felülvizsgálatát az akciócsoport már elvégezte, melyet a közgyűlésnek kell elfogadnia. A fejlesztéseket több szempont alapján osztották fel, ehhez arányosítva a támogatott minimális és maximális projektméreteket. Többek között lehetőség nyílik klubhálózatok kialakítására, melyek közösségmegtartóés építő szereppel is bírnak. A szabadidős –és sportlétesítmények, erdei tornapályák létrehozása már régóta több település álma, ezért jelenik meg fejlesztési célként. A vállalkozások és természetes személyek számára a következő programok ajánlottak: Például a települések központjában olyan szolgáltatás célú központ kialakítása, ahol a kisebb szolgáltatók rövidített, váltott nyitvatartási időben fogadják az ügyfeleket. Az épület irodáiban a hiányzó pénzügyi, banki (ATM), biztosítási, telekommunikációs, adminisztrációs szolgáltatások is helyet kapnának. A többi helyiségben kihalóban lévő javító műhelyek tarthatóak fenn (cipő,

MÁJUS

varró,- táskajavító stb.). A támogatás vonatkozhat a szolgáltatóház kialakítására, az épület bérlőinek igénye szerint kisebb eszközök beszerzésére. Idősek számára szolgáltató csomagok kialakítása rendelésfelvevő rendszerrel. A kihalófélben lévő régi mesterségek támogatását célozza meg a „Mesterkezek Program”, amely keretében házi- és kézműipari termelés ösztönzése a hagyományos kismesterségeket űzők technológia fejlesztésének támogatása a cél. Az országos vásárok mellett a helyben történő, szervezett értékesítés feltételeinek megteremtésével (pl. térségi üzletekben, inkubátorházakban) és elősegítésével, az interaktív bemutatók tartásához szükséges eszközfejlesztés támogatása is kiemelten fontos. Ahogy a termékek minél szélesebb körben való népszerűsítésével és piacra jutásának elősegítésével a vidéki jövedelemszerzés lehetőségeinek kibővítése is az. Előnyben részesülnek a közösségi összefogással, több termelő bevonásával megvalósuló programok. Összességében elmondható, hogy az akciócsoport minden fejlesztési területet érintett a stratégia átfogó megfogalmazásában, és a benyújtott kérelmek közül azokat fogja előtérbe helyezni, amelyek legjobban illeszkednek az elképzelésekhez, annak céljait messzemenőkig megvalósítják, ezáltal fenntarthatóvá teszik a Vértes és a Gerecse térségét.

7


Nyitott pincék

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Egyesület

RÉGIÓS

A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Helyi Közösség sajátos területet ölel fel: a Balaton partjaitól egészen a Keleti-Bakony lábáig nyúlik fel. Három kistérség települései találkoznak a közösségben: a balatonalmádi, a várpalotai, valamint a veszprémi mikro régió keleti falvai. Sokszínű tájképi adottsággal rendelkezik a terület: míg északon bükkösök szegélyezik a közösség határát, dél felé haladva kopár mészkőfennsíkok nyújtóznak el, egészen a Balaton partjáig. A keleti részre benyúlik a Sárrét ingoványos talaja. A térségben tevékenykedő vállalkozások számának tekintetében megállapítható, hogy csekély számú nagyvállalat és ugyancsak csekély számú kisvállalat működése a jellemző. Néhány évtizeddel ezelőtt még, mint a szocialista nagyipar (Nitrokémia Ipartelepek, Fűzfői Papírgyár, Péti Nitrogénművek, Inotai Alumíniumkohó) fontos bázisainak telephelyét ismerte az ország ezt a területet. A lakosság számára nem az idegenforgalomból, vagy a szolgáltatóiparból származó jövedelem jelentette a megélhetés fő forrását, hanem ezekben a gyárakban dolgoztak. A politikai és gazdasági rendszerváltással átalakultak az eddig biztos munkahelyet jelentő nagyvállalatok, a gyárak tevékenységi- és termékkörének jelentős szűkülésével a munkahelyek száma is drasztikusan lecsökkent. Jelenleg főként mikro- kis- és középvállalatokként működnek az fennmaradt részlegek. A közös stratégia megalkotásánál fontos szempont volt, hogy a közös múltból merítve új utakat keressünk, új fejlesztési irányokat fogalmazzunk meg. Kiemelt fontosságú feladat azon specialitások, erősségek megfogalmazása és projektbe gyűjtése, amelyek megkülönböztethetik, egyedivé tehetik településeinket, új gazdasági és turisztikai célcsoportok számára is ismét vonzóvá válhat. A „3-as tengelye” kérelem beadási időszakban összesen 47 kérelem érkezett be a helyi akció csoport területéről, mintegy 613 millió Ft támogatási igénnyel, ami a teljes keret közel 94%-a.

Az elnökség és a közgyűlés is megfogalmazta azon akaratát, hogy olyan fejlesztések támogatására kerülhessen sor csoportunk területén, amelyek a helyi vidékfejlesztési stratégiában, mint fejlesztési irányok megfogalmazódtak, illetve fontosnak tartották azt is, hogy a következő támogatási időszakokban is legyen fejlesztési forrás a HACS területén, így azok, akik az első tájékoztató fórumok hatására kezdek el projektjeiken gondolkodni, a már előkészített megtervezett programot benyújthassák még az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében. Jelenleg a helyi vidékfejlesztési stratégia Leader részének felülvizsgálata kapcsán olyan komplex projekteket fogalmaztunk meg, amelyek a stratégia fő céljainak megvalósításához járulhatnak hozzá. A rendezvények támogatásán és kapcsolatépítési projekteken kívül hangsúlyt kapott a helyi akció csoport védjegyrendszerének kialakítása, amely először a

„kerékpáros-barát szolgáltatóhelyek, nyitott pincék- és a nyitott kézműves műhelyek kialakítására, hálózatba szervezésére és működtetésére, valamint a helyi termékek egységes arculattal való megjelenésére nyújt támogatást. A HACS településeinek egyediségét jelenti majd a LEADER kultúrparkok és központok kialakítása, amely projekt teljes megvalósulásához további központi források elnyerésére számítunk. Fontosnak tartjuk mind a helyi akció csoport, mind az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program megismertetését. Május elejétől minden településünkön kapcsolódunk helyi programokhoz, ahol a HACS és ÚMVP sátor működtetésével, játékos programok, bemutatók, előadások és konzultációs lehetőség biztosításával próbáljuk minél érthetőbbé és elérhetőbbé tenni a helyi szereplők számára ezeket a támogatási lehetőségeket. A friss hírekről és információkról, valamint az aktuális rendezvényekről a www.bakonyesbalaton.hu honlapon lehet rendszeresen tájékoztatást kapni. Kontics Mónika munkaszervezet vezető

IMPRESSZUM A lap alapítója: Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület Kiadja: Magyar Leader Kft. Felelős kiadó: A kiadó ügyvezető igazgatója Főszerkesztő: Kocsisné Rátkai Melinda Tördelőszerkesztő: Kocsis Zoltán Szerkesztőség: 7191 Hőgyész, Kossuth tér 6. Tel: 74/588-102 Hirdetésfelvétel: (20) 2555015 Nyomdai munkák: IPPL Hungary Kft. Felelős vezető: A cég ügyvezetője Megjelenik: Havonta. Lapunk bármely részének másolása és terjesztése csak a kiadó engedélyével lehetséges. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. KDR Regionális szerkesztőség: (20) 293-5650 Regionális szerkesztő újságíró: Vida András Hirdetésfelvétel: (20) 298-9353 NYTSZ: HU ISSN: MINDEN JOG FENNTARTVA!


8

Közép-Dunántúl

MÁJUS

GEMARASK Vidékfejlesztési

Recommend Documents