1
„GÖCSEJ KAPUJÁBAN” TESKÁND
GAZDASÁGI PROGRAM 2011-2014 (tervezet) TESKÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
készítette: Tóth István Jánosné polgármester
2
1. BEVEZETŐ A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény előírásai szerint az önkormányzatoknak a választási ciklus végéig szóló gazdasági programot kell készíteni. Tartalmát illetően az Ötv. 91 §. (6) bekezdése úgy fogalmaz, hogy : „A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.”
Teskánd Község Önkormányzata átfogó stratégiai munkaanyagot készített, mely a település széles körű gazdasági jellegű feladatainak és prioritásainak megfogalmazásával – az európai normákat is figyelembe véve – a helyi erőforrásokra építve a fejlesztések alapjául szolgálhat. A program célja, a település és intézményeinek zavartalan és kiegyensúlyozott működtetése, fejlesztése, az önkormányzat gazdasági lehetőségeinek feltárása, az eddig megszerzett rangjának megőrzése, az itt élő lakosság életkörülményeinek javítása és hosszabbtávon is a magasabb színvonalon tartása, a területfejlesztési és az EU források hatékony kihasználása. A program célja Teskánd Község Önkormányzata a ciklus időszakban készülő település fejlesztési koncepcióval és az újból átgondolt rendezési tervével összhangban egy 2011-2014-es időszakra szóló helyzetfeltáró és programot adó dokumentum elkészítése. A koncepció tartalmazza a meglévő sajátosságokat, előnyöket, hátrányokat és a lehetőségeket, valamint a gazdasági beruházásokat, a fejlesztési irányokat, a közösség erősítési szándékot, a település nyújtotta programokat.
3
Az elmúlt időszakból is egyértelműen kiderül, hogy az önkormányzat gazdasági mozgástere meglehetősen korlátozott, a fejlesztésekre fordítható források optimalizálása az adott költségvetés elfogadásához kötött. A program elkészítésénél figyelembe vettük az Új Magyarország Fejlesztési Tervből áthúzódó nyertes pályázataink megvalósulását, valamint az Új Széchenyi Program lehetőségeit és a kormány hosszú távú gazdasági programjának főbb célkitűzéseit, a költségvetési törvényből fakadó korlátokat.
4
2.HELYZETÉRTÉKELÉS Teskánd az elmúlt évek alatt jelentős fejlődésen ment keresztül. A hajdani egy utcás faluból sok utcás település lett. Fejlődése nem a zalai hasonló nagyságú településekével azonos, a lélekszáma nőtt, intézményei gyarapodtak. Ebben a fejezetben az alapvető települési mutatókat vettük sorra, összehasonlítva az egyes éveket, hogy a települési diagnózis nem statikusan, hanem dinamikájában, a tapintható változási trendek bemutatásával kerüljön bemutatásra. A település földrajzi elhelyezkedése is az egyik előnye, közel kb. 5 km van a megyeszékhelytől, Zalaegerszegtől. A Zala folyó partján fekszik a község, a településen átfolyik a Szentmihályfai patak. A település dombok között húzódik meg, aránylag fizikai közelségben a többi településhez. Nem jellemző rá a nagy külterületi rész, a belterületek aránya magasabb. A községben a régmúlt időben sem volt jelentős a mezőgazdasági termelés.
2.1. Népességszám: Adott év decembere 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Népesség szám (fő) állandó lakos 1037 1092 1092 1100 1117 1080 1127 1131
2011. januárjában a teljes népességszám elérte az 1192 főt. A népesség kor összetétel is kedvező, jelentős az aktív korú lakosság Jelentős számú az iskolás és fiatal felnőtt A 2010-es év korösszetétele: 0-2 éves 27 fő 3-14 éves 149 fő 15-18 éves 52 fő 19-60 éves 737 fő 60 év felett 166 fő
5
A gyermekvállalási kedv nagy, 2006. évben 30 csecsemőt gondoztak a védőnői körzetben, amely Teskánd, Babosdöbréte, Boncodfölde, Böde és Hottó községekre terjed ki. A 2010-es évben is hasonló a nagyságrend y Születések, kisdedek száma 2010 évben Település 0-1 évesTeskánd 9 Babosdöbréte 5 Boncodfölde 7 Böde Hottó 1 Összesen: 22
1-3 éves 15 10 6 10 5 46
Teskándon nőtt a lakás állomány . 2006-ban 339 lakás a személygépkocsik száma: 388 db. 2010-es adatok szerint : y Lakások száma: 351 (2008-ban 346) kommunális adóra bejelentett ingatlan y Gépjárművek száma:634 (2008-ban) 626 db (2009-ben) 645 db (2010) személygépkocsi, teherautó, egyéb… magánkézben és vállalkozásban) Az elmúlt négy év alatt 12 lakás épült, a tendencia annyiban lassul, hogy a 2009es gazdasági válságot követően jelentősen csökkent a lakásépítés. A magán beruházásban kialakított 89 közművesített telkek közül 7 kelt el, egy lakóház készült el, melyben laknak is, és kettő jelenleg épül. A gépjármű állomány az elmúlt négy év alatt majd a duplájára nőtt ( 388 db— 645 db)
2.2. A foglalkoztatás a munkanélküliség alakulása Az elmúlt évek alatt a települést a stabil foglalkoztatás jellemezte. A munkanélküliség az országos átlag alatt maradt. A településen a legnagyobb foglalkoztatók közé tartozik az AGRÁR COOP Kft és egy két kis és középvállalkozás, valamint az önkormányzat. A településen élők jelentős része Zalaegerszegre jár dolgozni. A regisztrált munkanélküliek száma 2006-ban 36 fő 2010-ben az álláskeresők száma 63 fő.
6
A szociális segélyezés nem jellemző a településre. Munkakorú népesség: (18-60 év) 751 fő álláskereső : 63 fő Rátos : 5 fő rendszeres szoc. segély: 1 fő közmunkás: 4 fő átmeneti segély: 11 fő temetési segély: 2 fő születési segély: 5 fő A településen jelentős a vállalkozások száma. 2004-ben 131, 2005-ben: 145 2006-ban 146 2010-ben 156 bejegyzett vállalkozás volt 2005. évben megszűnt a Wienerberger Rt Téglagyára, vele egy jelentős nagyságú foglalkoztató szűnt meg. A cég a telepet, a bányát nem adta el, továbbra is az Rt. tulajdonában van. A telepre kisebb vállalkozások költöztek, teherautó bázis, forgácsoló üzem, faipari vállalkozások kaptak itt helyet.. Teskándon van egy telephelye a DHL gyorspostának A vállalkozások zöme kis vállalkozás, bt, kft, egyéni vállalkozó.
2.3. Szolgáltatások, intézmények Intézményeit, szolgáltatásait Teskánd egyénileg, illetve társulási formában látja el. 2.3.1. Igazgatás Igazgatási feladatokat társulási megállapodás keretében körjegyzőségben látja el az önkormányzat. Körjegyzőség : Babosdöbréte, Böde, Boncodfölde, Hottó, Teskánd 8991 Teskánd, Rákóczi u. 3. dolgozói létszám 2010-ben 10 fő 2011-ben 8 fő Az önkormányzat dolgozói állománya 2010-ben 5 fő volt 1 fő polgármester 1 fő pályázatíró
7
2 fő karbantartó 1 fő védőnő 2011-ben 8 fő 1 fő polgármester 1 fő pályázatíró 2 fő karbantartó 1 fő takarító 1 fő hivatalsegéd 1 fő pénzügyi előadó 1 fő védőnő 2.3.2 Alapfokú oktatás Kötelező feladat az alapfokú oktatás, emellett önként vállalt feladatként bölcsődei elhelyezést és tanuszoda üzemeltetését is ellátja a település ugyancsak társulási formában. Az óvoda és uszoda (Teskánd. Rákóczi u. 22) ingatlan és az ingóság együtt Teskánd Község Önkormányzatának a tulajdona. A bölcsőde az iskola épületében lett kialakítva 2006-ban, ennek teljes költségét a Teskánd Község Önkormányzata állta. Így a település vagyonát gyarapítja Az iskola épülete 1989-ben épült a települések (Teskánd, Babosdöbréte, Boncodfölde, Böde és Hottó közös tulajdona) Az intézmény 2008.ban Csukás István nevét vette fel. Az Alapító okirat szerint Csukás István Nevelési és Oktatási Gyermekközpont általános iskola, óvoda, bölcsőde és tanuszoda - vegyes intézmény A tanulói létszám a következőképpen alakult az elmúlt években intézmény egység általános iskola óvoda bölcsőde
2006. év 169 107 21
2010. év 213 125 18
2010-es tanévben kilenc osztály járt ide. 3. osztályban párhuzamos osztály van A dolgozói létszám összesen 51 fő
8
A tanuszoda és az óvoda 2005-ben címzett támogatásból épült a tanuszoda medencéje 18x6 méteres (a vízmélység változó: 70-90-140 cm) Programjai: saját és idegen óvodás és iskolás gyerekek úszásoktatása, felnőtt úszásoktatás vízhez szoktatás vízi torna, babaúszás, szabadúszás 2011. év elején két személye infra /finn szauna lett vásárolva, így bővült a program kínálat Az óvoda elnyerte a Zöld óvoda cimet. 2.3.3 Egészségügyi szolgáltatás Háziorvosi szolgálat - vállalkozó háziorvossal látja el a szolgálatot. Körzeti feladatot lát el A háziorvosi rendelő ( Babosdöbréte, Böde, Hottó, Boncodfölde Teskánd ) tulajdona. A háziorvosi szolgálatot a települési önkormányzatok és a háziorvos együttműködési megállapodás alapján látja el Ezen megállapodás része a körzeti védőnői szolgálat is. A körzeti központi védőnői rendelő Teskándon található (Teskánd község tulajdona-épült 2006-ban) Az orvosi ügyeleti szolgálatot a Zalaegerszeg város biztosítja a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás alapján. A szakrendelés a Zala Megyei Kórház és Rendelő Intézetben biztosított. A fogorvosi körzeti ellátás Zalaegerszegen biztosított, akárcsak a fogorvosi ügyelet 2011 januárjával bezárt a fiókgyógyszertár 2.3.4 Szociális ellátás 2006-ban a szociális étkezetés, házi gondozást saját határkörben, a gyermekjóléti szolgáltatás a családgondozást a Magyar Vöröskereszttel kötött megállapodás alapján látta el a település.
9
2009 január elsejétől a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által létrehozott TÁMASZ Alapszolgáltatási Intézményhez csatlakoztunk. A teljes feladatát átadás megtörtént. Jelenleg két házi gondozó dolgozik a településen Feladatkörök: - szociális étkeztetés (térítéses) - házi gondozás (térítésmenetes) - családsegítés(térítésmentes) - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (térítéses) - gyermekjóléti szolgálat (térítésmentes) 2.3.5.Közétkeztetés A településen és az iskolában a közétkeztetést vállalkozási formában oldjuk meg. A helyi – az iskola épületben lévő konyha bérbeadásával vállalkozói formában biztosítjuk a településen és az oktatási intézményben a közétkeztetést. A vállalkozó a törvényi előírásoknak megfelelően üzemelteti konyhát. Jelenleg helyben főznek. 2.3.5 Egyéb szolgáltatások A településen öt vegyes bolt van, közülük három forgalma jelentősebb. Két vendéglátóegység a falu központjában. A 2000-ben épült üzletsoron található egy Gazdabolt, egy masszőr, fodrász és egy pizzéria. A volt hajdani tűzoltó szertárban is fodrászüzlet működik. 2009től Állatkórház at üzemeltet egy vállakozó állatorvos 2.3.6 Nyilvánosság A településen havonta jelenik meg egy újság Közép Zala címmel Internetes honlappal (www.teskand) és e-mail címmel rendelkezik az önkormányzat (
[email protected]) A kábel Tv szolgáltatáson belül falu Tv ként képújság működik Alkalmi Hírekkel, szórólapokkal, plakátokkal történik a tájékoztatás
2.4. Civil Szervezetek Teskánd községben az alábbi bejegyzett nonprofit szervezetek tevékenykednek: Sportkör Polgárőr Egyesület Vöröskereszt helyi szervezete Teskándért Egyesület
10
Templom Építéséért Alapítvány Teskándi Iskola Építéséért Alapítvány Pro Juventus Teskándi Gyerekekért Alapítvány Emellett civil közösségek, a Nőklub, az Ifjúsági közösség, a TASZACS ( Teskándi Amatőr Színjátszók Alkalmi Csapata), A lőteret bérelő ifjúsági zenekar
2.5 Kulturális élet, programok Állandó programok Teskándon Január: Magyar Kultúra Napja -Teskándért Egyesület Március-április: faluszépítő akció Nőklub Március: Ovis nőnapi bál – Óvoda, Bölcsőde Húsvéti tojásfestés:- Nőklub Július: Falunap – Önkormányzat, helyi vállalkozók, civil szervezetek Július-augusztus – amerikai önkéntesek fogadása angol nyelvi oktatásra Augusztus: Ilona búcsú – A dobronhegyi kápolnánál Szeptember -október eleje: szüreti felvonulás -Teskándért Egyesület, helyi vállalkozók Október 10. utáni hétvége: teskándi búcsú November: Idősek köszöntése – Önkormányzat, Vöröskereszt Katalin bál- iskola December: Véradók köszöntése - Önkormányzat- Vöröskereszt Adventi koszorú kötés -Nőklub Karácsony várás –Önkormányzat, Teskándért Egyesület December 24: Pásztor játék a templomban - egyházközség
11
Társadalmi ünnepek: Március 15. Hősök napja: május utolsó vasárnapja Augusztus 20. október 23. Nőklub szeptembertől májusig két hetente szerdánként este rendszeresen tart foglalkozást. népi kismesterségek, üvegfestés, reform táplálkozás, irodalom, kertészet stb. őszi-téli időszak: Tömegsportnapok az iskolában, hetente egyszer pénteken női torna, hétfőnként gyógytorna az óvodai tornaszobában, csütörtök kosárlabda, foci, asztalitenisz az iskolai tornateremben, tenisz a téli időszakban az iskola tornatermében, nyáron a sportpályán . Csütrötökönként a teskándiaknak uszoda használata Évente kétszer-háromszor véradást szervez a Vöröskereszt. Sportrendezvények: A futball csapat a megyei bajnokságban játszik, meccsek vasárnaponként. A női focicsapat pedig szombatonként játszik A polgárőrök péntek és szombat este, éjjel járőrőznek a faluban. Minden hónap utolsó péntekjén tartanak megbeszélést.
2.6 Infrastruktúra: A településen teljes az infrastruktúra. Villany, víz, gáz és csatorna hálózat, kábel Tv, internet rendszere teljes. Áramszolgáltató: - E-on Zrt Közvilágítás: Közvill Zrt Ivóvíz, szennyvíz hálózat: Zalavíz Zrt.a Szemétszállítás. ZalaDepó Kft A kommunális hulladékot hetente szállítják el. Havonta egyszer a házaknál gyűjtött PET palackot. Évente kétszer van lomtalanítási akció, a Sportpályánál hulladéksziget működik, évente egyszer zöldhulladék és fa nyesedékgyűjtés, Januárban karácsonyfa elszállítás megoldott. 2004-ben műanyag komposztáló edényeket kapott a lakosság
12
Közutak állapota jó, portalanított (egy-két utca felújításra szorul) 90 százalékban aszfaltos burkolatú. A településen három állami közút fut át. Boncodfölde és Hottó felé, valamint a falun keresztül vezető porszombati bekötő út ( Petőfi utca) A többi utca Teskánd Község Önkormányzatának tulajdona Jelenlegi utcák: Alsómező Deák Ferenc Felszabadulás Hajnal Május Mátyás király Panoráma Petőfi Rákóczi Rózsa Sport Szent István Toldi Tölgyfa Virág Vorhotai Aquamarin lakópark Virág utcai lakópark A településen járda a Petőfi utcában, a Körjegyzőség épülete előtt a Rákóczi utcában van. A Petőfi utcai járda első szakasza új – 2002-be épült A többi járdaszakasz rossz állapotú, felújításra szorul Kerékpár út jelenleg nincs a településen A köztemető 2006-ban lett bővítve. A ravatalozó felújításra került. A parkosítás, útépítés van még hátra. A temető előtti parkoló kavicsos
13
Közterek, közparkok állapota jó. 1998-ban készült el a világháborús áldozatok emlékműve. 2000-ben lett kialakítva egy Millenáris Emlékmű, parkkal. 2004ben egy gondozatlan területen egy közpark, fakereszttel, virágosítással. 2004 óta rendszeres a település köztereinek virágosítása. A sportpálya két füves futball pályából és egy aszfaltos kézilabda pályából áll. Ugyancsak e hrsz –en található a játszótér és egy nagyobb szabad zöldterület, valamint a Sportöltöző. A Sportöltözőt a Sportegyesület üzemelteti. A pályák és zöld területek rendben tartását a civil szervezet és az önkormányzat közösen végzi. Tömegközlekedés. A településen az autóbuszos közlekedés a jelentős. A város közelségéből és a település földrajzi helyzetéből fakadóan jelentős az átmenő forgalom, rengeteg autóbusz járat érinti a községet. A település belterületén négy, a külterületi Alsómező részen három buszmegálló van. Esőbeállóval, fedett váróval jelenleg belterületen három, külterületen egy megálló rendelkezik A vasúti közlekedés nem jellemző. A vasúti pályatest EU beruházással épülő felújítása során a település határától messzebb került a vasúti nyomvonal. A vasúti hozzájáró út Teskánd közigazgatási területén van, a vasútállomás viszont már Zalaegerszeg- Andráshidai területén. Az állomás – többszöri erőfeszítésünk ellenére – nem vehette fel a Teskánd nevet, jelenleg Andráshidai megállóként szerepel. A pályaudvar több vágányú, teher és személyforgalom lebonyolítására is alkalmas
3. PRIORÍTÁSOK
A Gazdasági Program a választási ciklusra szól, de olyan stratégiai jellegű célokat is tartalmaz, amelyek hosszabb távon megszabják az önkormányzati döntések irányát és összehangoltabbá teszik azokat. Teskánd Község Önkormányzatának Gazdasági Programja nem takarékossági terv, hanem a település feladat centrikus működtetésének és fejlesztésének stratégiai terve. A lehetséges fejlesztési irányok és programok között elsőbbséget élveznek azok, amelyek forrásteremtő partneri együttműködésben valósulnak meg. Különösen értékesnek tekintjük azokat a programokat, amelyek a civil, magán- és a közszféra érdekegyesítése által jönnek létre. A Gazdasági Program a működésre és a fejlesztésre fordítható források arányának kiegyensúlyozott, fejlesztés-orientált alakítására törekszik.
14
Előnyben részesíti azokat a programokat, amelyek a község fenntartható fejlődését segítik elő. A község fenntartható fejlődése, jövedelemtermelő kapacitása szempontjából meghatározó jelentősége van népességmegtartó képességének. A Gazdasági Program prioritásnak tekinti a kötelező önkormányzati feladatok teljesítését, a jogkövető magatartást, ezért elsőbbséget biztosít a törvény által előírt kötelezettségek teljesítését szolgáló programoknak. Az önkormányzati beruházások hosszútávú fenntarthatóságának vizsgálata Megújúló energia hasznosítás figyelembevétele A helyi természtei és épített értékek feltérképezése és hasznosításának megvizsgálása
15
4. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FORRÁSSZABÁLYOZÁSA Az elmúlt évekhez hasonlóan a 2011-2014-es évek költségvetési törvénytervezetekben a helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozása várhatóan jelentős változásokat hoz majd. A kormányzati szándék a Széll Kálmán Terv szerint a forrásszabályozás alapját képező feladat- és hatásköri rendszer változásai várhatóak. Az alkotmányozási eljárást követően várható változások lesznek az önkormányzati törvényben,. További változások várhatóak az ország közigazgatási átalakításában. Tovább erősödik: - a feladatarányosság, - az áttekinthetőség, egyszerűség. A településünk 2004. óta a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozik. A társulást érintő átalakítások érintik majd községünket is. Az elmúlt években a társulás forrás elosztó szerepe megnőtt Az elmúlt években az alábbi célokra kapott a társuláson keresztül kiegészítő normatívát a település Iskola és óvodai oktatás család-, gyermek- és ifjúságvédelem gyógytestnevelés egészségügy könyvtári ellátás belső ellenőri rendszer Emellett az alábbi feladatok közösen történő ellátását vállaltuk és ehhez anyagi hozzájárulást adtunk. Gyepmesteri ellátás k a A feladatok harmadik köre, melyekre állami normatíva sincs és amire külön tagi hozzájárulást sem fizetünk területfejlesztés szociális ellátás közművelődési, közgyűjteményi tevékenység esélyegyenlőségi program megvalósítása foglalkoztatás gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés sport
16
A többcélú társulásba a települések lélekszámarányosan fizetnek tagdíjat.
5. PÉNZÜGYEK, VAGYON Az önkormányzat bevételei körében továbbra sem számolhatunk a szabad felhasználású állami támogatás számottevő növekedésével. Nem lehet cél az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítése. A saját bevételek növekedése, pályázati pénzek elérése teremthet forrást a fejlesztéshez, a közszolgáltatásokhoz. A saját bevételek körében meghatározóak a helyi adókból származók, különösen a kommunális és iparűzési adóbevétel, de jelentős a személygépkocsik adója is. Az igazságos közteherviselés elve alapján az önkormányzati feladatok finanszírozhatósága érdekében az adóviselési képességgel rendelkezők továbbra is hozzá kell járuljanak a közösségi kiadásokhoz, mások pedig gondos szabályozással mentesíthetők a teher alól. A tervek megvalósíthatósága érdekében – részletes vizsgálat után, célszerű felülvizsgálni a kommunális adó emelését. A település fenntartás költségei az utóbbi időben jelentősen megnőttek. A szemétszállítás és elhelyezés költségeinek felét fizeti a lakosság. A tervezett adóbevételek megszerzése érdekében a hivatalnak továbbra is a megszokott hatékonysággal kell tennie a behajtást és a végrehajtást. Az önkormányzati vagyon forgalomképtelen törzsvagyon részének (pl. utak, közterületek, intézmények) funkciója a közszolgáltatások biztosítása, amelynek állagát javítani, értékét lehetőség szerint növelni kell (karbantartással, felújítással, beruházással). Az önkormányzat vagyona tartósan nem csökkenhet, vagyonhasznosítási alapelv a „vagyonért vagyont”, tehát a forgalomképes vagyon hasznosításából származó bevételeket vagyonszerzésre, beruházásra lehet felhasználni. Az ésszerű, takarékos gazdálkodás, a fejlesztési tervek legalább pályázati saját részének biztosíthatósága érdekében a működést szolgáló költségvetési kiadások a legszükségesebb mértékűek, valós igényeket szolgálók legyenek. A költségvetési gazdálkodásban figyelembe kell venni a község jelenének és jövőjének zálogát jelentő fejlesztésekre igénybe vett hitel visszafizetését. valamint hogy a tervezett további beruházásokhoz a pályázati önrész biztosított legyen. A költségvetési tervezésben továbbra is előre kiszámítható, célszerű, igazságos, feladatfinanszírozó módszereket kell alkalmazni. Az önkormányzati
17
költségvetési szervek – iskola – a tervezett saját bevételek teljesítésén túl, éljenek jobban a pályázatok útján, valamint az alapítványok révén megszerezhető nem önkormányzati források működésbe, fejlesztésbe integrálásával. E tevékenységüket segítse a hivatal által nyújtott megfelelő információ, a gazdálkodást, a szakmai és egyéb feladatellátást serkentse és honorálja a szakmai teljesítményt, kreativitást, innovációt értékelő érdekeltségi rendszer. Hitel állomány. Óvoda építéshez 27 millió Ft visszafizetési 12 év futamidő felvétel éve 2005 Védőnői rendelő és ravatalozó építéséhez 11.506.000 Ft visszafizetés 12 év futamidő felvétel éve: 2005 IKSZT beruházás hitele saját erő 11 millió forint felvétel éve 2011. március 31. 2 év türelmi idő rendelkezésre állási hitel 35 millió 2011- egy éves – pályázat utófinanszírozása miatt Készpénz fizetési könnyítés. számlahitel – adott költségvetési évre szól, 10 millió forintos keret Önkormányzat vagyona vagyon megnevezése forgalomképes forgalomképtelen korlátozottan forgalomképes
darab/ becsült értéke 12 db / 14770 e Ft 114 db / 600313 e Ft 8 db/ 295530 e Ft
18
6. SWOT –Analízis Az alábbiak a településünket érintő Erősségeket- Gyengeségeket- VeszélyeketLehetőségeket elemezi Erősségek: - a város közelsége, földrajzi adottság - Göcsej kapuja, mint idegenforgalmi adottság - jövedelem termelő képes lakosság - teljes közmű ellátottság - fő útvonal melletti fekvés - viszonylag jó közbiztonság - jó levegő - csendes környezet - kiépített szolgáltatási rendszer - jól szervezett civil szektor - megfelelő infrastrukturális ellátottság - jó talajállapotok, nincs szennyező üzem - növekvő népességszám Gyengeségek: - átmenő közúti forgalom meglehetősen erős - külterületi utak nagy része burkolatlan - hiányoznak a térségben a kerékpár utak - ipari eredetű környezetterelés - népességnövekedés, a városból kiköltözők beilleszkedésének hiánya - csekélyszámú játszótér - turisztikai kínálta hiánya - szálláshely hiánya - művelődési ház hiánya - a vállalkozások zöme kistőkéjű egyéni vállalkozás - egyedülálló idős lakosság viszonylag magas száma - szociális intézmények hiánya - faluképet rontó elhanyagolt köz és magánépületek - belvízelvezetési gondok Lehetőségek: - idegenforgalom, turizmus fejlesztése - parkok, zöldfelületek növelése - piknikező helyek kialakítása
19
-
közlekedés, utak, kerékpárutak fejlesztése a térségi együttműködés erősítése tájvédelem és gazdaságfejlesztés kulturális lehetőségek erősítése pályázati, forrásteremtő lehetőségek felkutatása település hálózta fejlesztése, utak erősítése, járdák építése a civil szervezetek erősítése
Veszélyek: - forráshiány, nem lesz anyagi keret a fejlesztésekre, tervezésre - a térség háttérbe sorolódik - környezeti kár események - közbiztonság labilitása - tőke és jövedelem kiáramlás - elvándorlás - gyorsan fejlődő versenytársak - partnerség hiánya - túlzsúfoltság - népességi megterhelés nő, a beépíthető területek csökkenése
7. STRATÉGIAI PROGRAM A stratégiai program célja a hosszú távú lehetőségek és fejlesztési irányok feltérképezése. Ahhoz, hogy a településünknek jövője legyen az itt élők életkörülményei és lehetőségei megfeleljenek az elvárásoknak, ahhoz mozgósítani és működésbe kell hozni a belső és külső erőforrásokat. A fejlesztésekhez, programokhoz meg kell találni a megfelelő hazai és uniós pályázati rendszert Az önkormányzat mellett a civil szervezetek., intézmények fejlesztési lehetőségeit is adhatják a pályázatok. - gazdasági versenyképesség javítása: kapcsolat a helyi vállalkozókkal, számukra információ adás az esetleges pályázatokról, a település programjairól - turizmus fejlesztés: a meglévő adottságok kihasználása, szálláshely kialakítás ösztönzése, bekapcsolódás a kerékpár és gyalogos turizmus Göcseji vonalába - az infrastruktúra fejlesztése: utak karbantartása, telek kialakítás támogatása, belvízelvezetés rendezése, - foglalkoztatás, humánerőforrás fejlesztés: közmunka programok lehetőségeinek kihasználása, az oktatás fejlesztése, az intézményekben folyó munka minőségi javítása
20
A település jövőképébe a most kialakított településkép folytatása szerepel. A kis és középvállalkozások megtartása, a természeti és épített környezet megóvása, az értékeiknek feltárása és közhasznúvá tétele. A település képbe a falusias életforma mellett a modern kisvárosias övezetek megtartása, a parkok, közterek bővítése, a környezetre károsan nem ható , a természeti erőforrásokat kihasználó fejlesztések. – Munkahelyteremtés, foglalkoztatás: A településen élő vállalkozó segítése, lokálpatriotizmusának kialakítása, ösztönzés a helyi foglalkoztatására, az állam által meghirdetett pályázatokban való önkormányzati részvétel – A helyi gazdaság, befektetés ösztönzés: A meglévő iparterület kihasználtságának fokozása, vállalkozók további „idecsábítása”. A vasútépítésből fakadó logisztikai lehetőségek kihasználása. – Kommunális feladatok: a település úthálózatán karbantartása, felújítása, a nem önkormányzati utakon az út kezelőjével közösen a forgalom lassítására megtalálni a közös lehetőségeket. A járdák felújítása. Kerékpár utak tervezése, építése. – Lakáshelyzet: A meglévő és kialakított építési övezet benépesítésének ösztönzése. a életterek lakhatóvá tétele le. A település vonzóvá tétele, a letelepülők támogatása, segítése – Szociálpolitika, családtámogatás: A meglévő jól működő házi gondozás és gyermekjóléti szolgálat folytatása, a szociális segélyezés rugalmas kezelése, közfoglalkoztatás, idősbarát tevékenység – Oktatás- nevelés: a meglévő intézményrendszer fenntartása, színvonalas működtetése. A működéshez szükséges pénzügyi források előteremtése. – Egészségügy, megváltozott munkaképességűek: háziorvosi, védőnői szolgálat működtetése, színvonalának megtartása, emelése. A megváltozott munkaképességű személyeknek együttműködési keretek között lehetőséget keresni a foglalkoztatásra, rehabilitációra. – Településfejlesztés: a község arculatnak szebbé tétele, ehhez szükséges EU források, pályázatok megtalálása. – Közszolgáltatások: A települési infrastruktúra működőképességének megőrzése, környezetbarát fejlesztése. A lehetőségekhez mérten az újrahasznosítható, alternatív energiák felhasználásának előnybe részesítése – Kultúra: a települési programok megtartása, ösztönzés az új elemek kiépítésére. A kultúra közvetítő közösségek támogatása.. –Sport: a meglévő közösségek, az egyesület támogatása. A tömegsport ösztönzése, Sokoldalú, széles tömegeket bevonó rendezvények – Civil kapcsolatok, egyházak: a településen jelenleg működő civil szervezetek támogatása, új közösségek létrejöttének ösztönzése, közösségfejlesztés. Az önkormányzat és a civil szervezetek kapcsolatának szorosabbá tétele. Az egyház község munkájának segítése, különös tekintettel a templomépítésre
21
– Nemzetközi kapcsolatok: a településnek a határon túli közösségekkel – Kárpátalja, Erdély, Szlovénia elindított kapcsolatainak szélesítése, ápolása. A civil szervezetek határon átnyúló programjainak felkarolása, az oktatási intézmény ez irányú tevékenységének segítése – Katasztrófavédelem: a község nem tartozik a veszélyeztetett települések közé. Sem a településen, sem a település közvetlen környezetében nem található veszélyes üzem. A polgárvédelmi feladatokat az eddigi gyakorlatnak megfelelően tervezni és végezni lehet. A veszélyforrás inkább a belvizek okoznak, és a rendezetlen árkok, a vízelvezetés jelenti problémát, melyekre oda kell figyelni. – Közbiztonság: a település e kategóriában sem tartozik a veszélyeztetett községek közé. Egy körzeti megbízott rendőr dolgozik a községben, emellett a polgárőrök ezen tevékenységét támogatni szükséges. –Turizmus: A település földrajzi adottságaiból fakadó előnyöket „ Göcsej kapujában fekszik” ki kell használni. Az elkészült települési turisztikai marketing tervet fel lehet a fejlesztésekben használni. A helyi szállásadók, vendéglátással foglalkozó vállalkozók támogatása, ösztönzése a – Igazgatás, önkormányzat: Ügyfél barát igazgatási szolgáltatás megvalósítása, a rugalmas ügyintézés támogatása. A körjegyzőség munkájának segítése. Az igazgatási feladatokhoz szükséges infrastruktúra biztosítása. Az önkormányzat gazdálkodásában a kiszámíthatóság, az átláthatóság és a takarékossági elvek szem előtt tartása – Környezetvédelem: A települési épített és természeti környezet védelme. a szelektív hulladékszállítás bevezetésének előkészítése, előmozdítása, a környezeti nevelés, a lakosság tudatos felkészítése. A települési épített értékek megőrzése, védelme.
8. OPERATÍV PROGRAM A település életében a négy évre , választási ciklusra szóló a stratégiai feladatokból, a megfogalmazott célokból fakadó feladatok, tennivalók -
új pályázatok előkészítése fejlesztési beruházásokhoz tervek készítése a futó projektek levezénylése Közösségi Ház megépítése (IKSZT) esetleges nyertes Leader pályázatok, MVH pályázat, temetőparkosításra lebonyolítása - A településen átfutó állami közutak forgalmának lassítása, (KKK-s pályázat nyerése esetén zebra elkészítése, a sebességmérő kihelyezése (esetlegesen további lehetőségek felkutatása) - nyilvánosság fokozása, kábel Tv, internet lehetőségeinek növelése - tűzgyújtási tilalom további korlátozása, esetleg végleges megszűntetése
22
-
szelektív hulladékgyűjtés bővítése, komposztálás népszerűsítése Mátyás király, Rózsa utcák felújítása, tervek elkészítése Templomhoz vezető járda elkészítése A Május 1 utca elejénél az árok lecsatornázása szociológiai felmérés a település szerkezetről, az itt élőkről Település fejlesztési koncepció elkészítése Településrendezési terv megújítása élhető település program kidolgozása, idősek, fiatalok segítése képzési, átképzési programok indítás ügyfél központú szolgáltatás fejlesztése, hozzá megfelelő intézményi hálózat kialakítása oktatási infrastruktúra fejlesztése: az iskola épület felújítása, rekonstrukciója. Az uszoda megújuló energiával történő fűtésének terveinek kidolgozása kerékpárút tervezése és építése a felhagyott vasúti nyomvonalon, környezetvédelem fejlesztése, parkosítása, fásítás a kézilabdapálya felújítása utak karbantartása, kátyúzás, aszfaltozás szociális elhelyezést biztosító intézmény létrehozásának előkészítése közösségek erősítése ifjúsági programok megteremtése, a meglévő ifjúsági közösségre építve programok készítése a lőtér épületének hasznosításának megvizsgálása
A település gazdasági programja lehetőséget ad a célok és feladatok ciklus időszakra szolgáló áttekintésére. Teskánd,.2011. március 31.
