Gazdaságtörténet Magyarország gazdaságtörténetének vázlatos áttekintése Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329
[email protected]
Történelmi „blokkok” Az „izmusok” világa… Honfoglalás 895
Őstörténet
Államalapítás 1000
Kalandozások
- Nincs államszervezet - Minimális pénzhasználat
Mohácsi csata 1526
Klasszikus feudalizmus
Buda visszavívása 1686
Török-kor
Áprilisi törvények 1848
Abszolutizmus
- Feudális államszervezet - Erősödő pénzhasználat
- Hanyatló feudális államszervezet - Fejlett pénzhasználat
II. világháború 1945
Kapitalizmus
Szocializmus kísérlete
- Polgári államszervezet - Magántőke alapú gazdaság - Szabályozott polgári államszervezet - Állami tulajdon alapú gazdaság
A magyarság eredete
Uráli őshaza - elmélet Az uráli népek i.e. 4. évezredben kezdtek szétválni
– I.e. 2. évezredtől termelő gazdálkodás folyt – I.e. 1. évezredben vált ki végleg a magyarság az ugor népekből – I.e. V. században indul el a délre, majd nyugatra vándorlás (feltehetően éghajlatváltozással összefüggésben)
Volga – Káma folyók környéke (Magna Hungaria) Don folyó környéke (Levédia) Dnyeper folyó környéke (Etelköz) A honfoglalásra 895-ben kerül sor
A honfoglalás utáni évszázad
A népvándorlás során az ősmagyarok több néppel kapcsolatba kerültek – Termelési ismeretek elsajátítása (földművelés, szerszámok, stb.) – Jövevényszavak (pl. búza, árpa, eke, stb.) – A hatalmi berendezkedés átvétele (kettős fejedelemség)
A növénytermesztés jelentőssé válik (ez a nomád életmód alatt csak korlátozottan volt lehetséges) – Haszonállatok: ló, juh, kecske, szarvasmarha
A honfoglalás után a Kárpát-medencében kb. 500 ezer ember élhetett (magyarok és őslakosok) A X. században még nem alakul át a hagyományos társadalmi és hatalmi berendezkedés – ez a fejedelemség kora „Zsákmányszerző” (= rabló…) hadjáratok nyugat felé
– kezdetben sikeres vállalkozások – 933: merseburgi, 955: augsburgi vereség – Az utolsó hadjáratra Bizánc ellen került sor 970-ben (teljes vereség)
A feudális állam megalapítása Géza fejedelem (972-997) ismeri fel az államszervezés szükségességét (keleti vagy nyugati orientáció…) A szervezés nagyobb részét I. (Szent) István király (997-1038) végezte A feudális rend kiépülése
– Kereszténység felvétele (egyházszervezés, tized) – Közigazgatás kiépítése (megyék, államvezetési tisztségek, stb.) – Földmagántulajdon megjelenése (kezdetben a király a legnagyobb földbirtokos)
A társadalom felépülése
– Szabadok (erős vagyoni különbségek alakulnak ki) – Propriusok (egyházi és királyi alattvalók – korlátozott szabadság) – Szolgák (lényegében rabszolgák)
A korai Árpád-kor gazdasága Mezőgazdaság
Állattartás
– A letelepedés után elterjednek új háziállatok (sertés, tyúk) – Az állatok többségét kezdetben még szilajon tartották
Földművelés
– Amíg bőven volt földterület, vadtalajváltó gazdálkodás – Az eke fejlődése lehetővé tette a hatékonyabb talajmegmunkálást
Földesúri mezőgazdasági „üzem”:
– A kereskedelem fejletlensége miatt főként önellátás – Praedium: földesúri házi gazdaság (szolgák végezték a munkát) – Fejlettebb formájában a szolgák használatra, örökíthetően földet kaptak – Allódium: földesúr kezelésében maradó földterület
Királyi (vár)birtokok
– Az udvartartást és a hadsereget látták el
A korai Árpád-kor gazdasága Ipar, kereskedelem
A honfoglaláskor már voltak iparűzők (főként ötvösök és kovácsok) A kézművesek nagy része a kezdetben nem csak a mesterségéből élt, az önellátó jelleg miatt erre nem volt lehetőségük
– Főbb mesterségek az Államalapítás után: szűcs, tímár, fazekas, kovács
Külkereskedelmi kapcsolatok a honfoglalás után: Bizánc, Kijevi fejedelemség, észak-Európa Belkereskedelem az önellátó jelleg miatt kezdetben nagyon fejletlen volt Piac kezdetben hetente egyszer volt, és csak a királyi birtokokon, településeken
A korai Árpád-kor gazdasága A pénzgazdálkodás kezdete
Az első érméket az Államalapítás után Szent István verette Kezdetben nem volt pénzrontás (kamara haszna…), de a XII. században már megjelent
I. (Szent) István dénárja
Királyi (állami) jövedelmek
Domaniális jövedelmek: királyi birtokok, uradalmak hozamából származó jövedelmek
Regálé jövedelmek: királyi felségjog alapján járó bevételek (pénzverés, bányászat, vámok)
Kezdetben szinte csak domaniális jövedelmei voltak a királyoknak, de a XII. századtól fokozatosan tért nyer a regálé rendszer A királyi hatalom a földterület csökkenésével fokozatosan gyengül
Változások a XIII. századtól
1241-42: tatárjárás
– A lakosság 15-20%-a elveszett – Kiderült a településszerkezet sérülékenysége, a várak hiánya – A lakosságszám hamar növekedésnek indult újra, elsősorban bevándorlásnak köszönhetően
A településszerkezet átalakul
– A praediumok falvakká alakultak (10-15 ház településenként) – A városok védőfalat kapnak – Várépítési program indul
Változik a társadalom felépülése
– A módosabb közszabadokból és a királyi szerviensekből kialakult a nemesség (felettük az uralkodó bíráskodott) – Aranybulla (1222) – A praediumok átalakulásával kialakul a klasszikus feudális jobbágyság (felettük a földesúr bíráskodott)
Változások a XIII. –XIV. században Mezőgazdaság
Nagyobb területeket vontak be a termelésbe, és fejlettebb technikát alkalmaztak, így növekedett a szemtermések hozama – Szántás fejlődése (pl. váltóeke) – A parlagoltatást felváltja a nyomásrendszer
A földesúri mezőgazdasági üzem helyzete
– Az allodiális földek aránya ekkor még kimutathatóan alacsony, a termelési tevékenység jelentős része a jobbágytelkeken zajlott – A jobbágyterhek nem egyenlő mértékben emelkedtek, a belső migráció nagy méretet öltött – A jobbágyok szabadságát egyre inkább korlátozó törvényeket hoztak (lásd később: Dózsa-féle felkelés)
Változások a XIII. –XIV. században Ipar, bányászat
A mélyművelésű bányászat a késői Árpád-korban honosodik meg – Technikai fejlődés teszi lehetővé (vízenergia)
Arany, ezüst, rézbányák nyílnak jelentős hozammal A kézműipar fokozatosan teljesen önálló, független ágazattá válik Az iparűzők a városokba költöznek Megjelennek a céhek (érdekvédelmi szervezetek)
A vegyesházi királyok ideje – XIV. és XV. század
1301: kihal az Árpád-ház, 1301-től (1307-től…, 1308-tól…, 1310-től…) Károly Róbert (I. Károly) uralkodott – A tartományurak visszaszorítása 1323-ig eltartott
A királyi birtokok csökkenésével a központi hatalom az Árpádkorban fokozatosan gyengül Károly Róbert a földadományokat visszaszorítja (honor rendszer bevezetése) Bevezeti a külkereskedelmi vámot (harmincad) Átalakítja az urbura (bányabér) rendszerét – Érdekeltté váltak a földtulajdonosok a bányászatban – Nemesfém-monopóliumot vezet be
1325-től vertek firenzei mintára aranyforintot – 1 aranyforint = 100 dénár
Az államhatalom helyzete Károly Róbert idején Magyarország adja a világ aranytermelésének egyharmadát, Európa aranytermelésének 90%-át (!) Az aranyforint bevezetése után az állam lemondott a pénzrontásból származó bevételről, helyette új illetéket vezettek be (kapuadó) Az értékálló pénz külföldön is keresett volt, emiatt a nemesfém mennyisége az országban fokozatosan csökkent 1335: Visegrádi királytalálkozó
– Bécs árumegállító jogát kikerülve Csehországi kereskedelmi útvonal – Trónöröklési megállapodások (Lengyelország)
I. (Nagy) Lajos Legendás lovaguralkodó, hadjáratai európai hírnevet hoztak számára (és fokozatosan kiürülő kincstárat…) 1351: Rendi országgyűlés Budán
– Törvénybe foglalják (megerősítik…) az ősiség jogát – Nemesi jogok, kiváltságok egységesítése (Aranybulla…) – Előírja a kilenced szedését, mint egységes földesúri adófajta (ez nem megy át tartósan gyakorlatba)
Nagy Lajos után az állam fokozatosan újra a pénzrontás eszközéhez nyúl
Luxemburgi Zsigmond
Nagy Lajos leányát, Máriát vette feleségül, így került trónra Hatalma megszilárdítása érdekében sok egyezséget kényszerül kötni főnemesi csoportokkal… A királyi birtokok eladományozásra vagy elzálogosításra kerülnek (a kb. 300 magyarországi vár közül csak 70 marad a király uralma alatt) A központi államhatalom természetesen ismét meggyengül…
A gyengülő hatalom tipikus jellemzője, a pénzrontás ismét bevett szokássá válik Budai Nagy Antal-féle parasztfelkelés (1437)
Az Oszmán birodalom felemelkedése
A birodalom 1300 körül kezdett megerősödni 1389: rigómezei csata 1400 után: északi terjeszkedés…
Magyarország a XV. században
Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) után: I. Albert (1437-1439), I. Ulászló (1440-1444), - Hunyadi János kormányzósága V. László (1444/1453-1457): polgárháborús időszak
Nándorfehérvári diadal – a török terjeszkedést ekkor még sikerül visszaszorítani
Magyarország a XV. században
Hunyadi Mátyás (1458-1490):
– 1467-től ismét értékálló pénzt vezetnek be – A régiek helyett új adónemekkel növelik a kincstári bevételeket – Kapuadó helyett füstpénz – háztartásonként szedték – Harmincad helyett koronavám – A rendkívüli hadiadó rendszeressé válik
Az új rendszer gyengesége, hogy a jobbágyság adója adta a bevételek 60%-át
II. Ulászló (1490-1516) és II. Lajos (1516-1526): A királyi hatalom ismét rendkívül legyengül a főúri terjeszkedés mellett
Mátyás király aranyforintja
A török kor kezdete Magyarországon
A török terjeszkedés a XVI. század elején éri el a déli országhatárt 1526: mohácsi csata – Elesik II. Lajos király – A magyar hadsereg zöme megsemmisül, a főnemesek nagy része elesik – A trón örökléséért azonnal belharc kezdődik Ferdinánd osztrák főherceg és Szapolyai János között
Mindkettejüket megkoronázzák… (Trónkövetelési érvek: – Ferdinánd részéről a Habsburg-Jagelló házassági szerződés – Szapolyai János részéről az 1505-ös Rákosi végzés)
A török kor kezdete Magyarországon
1541: Buda bevétele, az ország de facto három részre szakad: – Királyi Magyarország (Habsburg uralkodói fennhatóság) – Keleti Magyar Királyság, 1570-től Erdélyi Fejedelemség – Hódoltsági terület
A hódoltsági területek helyzete
Vilájet: tartományi alapegység – – – –
A gyors terjeszkedéshez szervezték őket a török birodalomban A magyar hódoltsági területen összesen hét vilajetet alakítanak ki Élén a beglerbég (pasa) állt A közigazgatás kisebb egységei: szandzsák, náhije, kaza (igazságszolgáltatási egység)
A meghódított területek teljes egészében török állami (szultáni) birtokok lettek A török-kor kezdetének szultánja I. Szulejmán
A hódoltsági területek helyzete
A szpáhi birtokokat a szultán katonai szolgálatért, határozatlan időre adta (rablógazdálkodás) – (szultáni) hászbirtok: 100.000 akcse feletti jövedelem – ziámet birtok: 20.000 – 100.000 akcse jövedelem – tímárbirtok: 20.000 akcse alatti jövedelem
Az adózást részint a török, részint a helyi hagyományok alapján állapították meg – – – –
állami adó (dzsizje) földesúri adó (iszpendzse) „hitetlenek adója” (haradzs) „gyermekadó” (devsirme)
A magyar gazdaság általános jellemzői a XVI. – XVII. században
A mezőgazdaság terményeinek a XVI. századtól fokozatosan kialakul a külkereskedelmi piaca – A gabona és a szarvasmarha keresett exportcikké válik – A Királyi Magyarország és Erdély területén egyre érezhetőbb az allodiális (földesúri kezelésű) területek növelése - irtásterületek kialakítása, közös használatú területek allodizálása (bekerítés) – A zselléresedés miatt lassan megjelenik a bérmunka
Ipar, kereskedelem: a háborús helyzet miatt a belső áruforgalom érezhetően visszaesik – A mezőgazdasági kivitelért cserébe iparcikkek importja zajlik – ez nem segíti elő a hazai ipar fejlődését
Az északi területeken a bányászat továbbra is virágzik, a bányavárosok erős fejlődést mutatnak
Török akcse
