Gazdaságtörténet Magyarország gazdaságtörténetének vázlatos áttekintése

Gazdaságtörténet Magyarország gazdaságtörténetének vázlatos áttekintése Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME-GTK Pénzügyek Tanszék Q ép. A329 [email protected]

Történelmi „blokkok” Az „izmusok” világa…

Honfoglalás 895

Őstörténet

Államalapítás 1000

Kalandozások

- Nincs államszervezet - Minimális pénzhasználat

Mohácsi csata 1526

Klasszikus feudalizmus

Buda visszavívása 1686

Török-kor

Áprilisi törvények 1848

Abszolutizmus

- Feudális államszervezet - Erősödő pénzhasználat

II. világháború 1945

Kapitalizmus

Szocializmus kísérlete

- Polgári államszervezet - Magántőke alapú gazdaság - Hanyatló feudális államszervezet - Szabályozott polgári - Fejlett államszervezet pénzhasználat - Állami tulajdon alapú gazdaság

Távlati áttekintés

A reformkor • Egyik alapgondolat a magyar gazdaság fejlesztése – igényként osztrák oldalról is jelentkezett!

• Cél volt a feudális kötöttségek leépítése, megszűntetése – az ősiség miatt hitelélet nem alakul ki – a céhrendszer felszámolása – jobbágyság felszabadítása – az egységes vámterület létrehozása

• Fontos célként az infrastruktúra fejlesztését is célul tűzték ki (gőzgép tökéletesítése) Magyarország gazdaságtörténete – a reformkor

A gőzgép és a gőzvontatás megjelenése, elterjedése • Megbízható üzemű gőzgép kifejlesztése közel egy évszázadig tartott (Newton 1680, Papin 1690, Newcomen 1705, Watt 1769) • 1807. augusztus 11.: Az első gőzhajó (Fulton) • Trevithick 1804: vasúti vágányokon szállításra alkalmazott gőzgép gondolata • Stephenson 1825. szeptember 27.: StocktonDarlington gőzüzemű vasút


Honfoglalás 895

Őstörténet


Kalandozások


Mohácsi csata 1526



Török-kor


Abszolutizmus



Kapitalizmus




Az intézményrendszer tőkés átalakítása • Jobbágyfelszabadítás – teljes (személyi és dologi) függetlenedés

• Iparszabadság – vállalkozási szabadság: jogi keretrendszer megteremtése, a szabályok lazítása (1859: Iparrendtartás)

• Közteherviselés – kiváltságok megszüntetése, adórendszer kialakítása

• Vámrendszer átalakítása – liberalizáció: vámtételek és vámösszegek csökkentése Magyarország gazdaságtörténete – az intézményrendszer tőkés átalakítása

Pénzrendszer • 1848-49 Forradalom és szabadságharc: Kossuth – Bankók • Fedezet nélküli bankjegyek • A szabadságharc bukása után érvénytelennek minősítik őket • 1857: Bécsi pénzverési egyezmény – Ausztria, egyes német államok és Liechtenstein között • Osztrák értékű forint (OÉF) • Ezüstalapú valuta, 100 konvenciós forint = 105 osztrák értékű forint Magyarország gazdaságtörténete – pénzrendszer a XIX. sz. közepén

A Kiegyezés 

XIX. század közepe (1848 után): Osztrák birodalmi központosítási törekvések 

Magyarországon a passzív rezisztencia időszaka

• A Kiegyezés (1867) – elégséges politikai konszolidáció

• A régi-új birodalom: – kb. 680.000 km2 terület – kb. 40.000.000 lakos – két hivatalos nyelv, de sok nemzetiség



A dualista állam értelmezése – magyar oldalról: két szuverén ország együttélése, közös ügyekkel – osztrák oldalról: a birodalom egységének intézményesített megőrzése – (nemzetiségi oldalról: az egész elfogadhatatlan…)

A Kiegyezés gazdasági és politikai sarokpontjai • Ausztria és Magyarország egyenrangú tagországok, a birodalmi egységet az uralkodó személye (államfő) testesíti meg • Közös ügy: külügy, hadügy, és az azokat finanszírozó pénzügy • Közös érdekű ügy: államadósság, vám- és kereskedelmi szövetség, fogyasztási adóközösség, pénzrendszer Magyarország gazdaságtörténete – a kiegyezés

A Monarchia „betegségei” • A birodalom a XIX. század végére fokozatosan kiszorul a nagyhatalmi körből, hadereje egyre gyengébb • Óceánkapcsolata nincs, részben azért a gyarmatosításból kimarad 

A nemzetiségi sokszínűség egyre fokozódó belső feszültségeket eredményez – 13 nemzetiség, ugyanennyi nyelv – fokozódó autonómia, illetve szeparatista törekvések – az egyre éleződő nemzetiségi mozgalmak figyelmen kívül hagyása később ismert történelmi következményekkel jár…

A Monarchia helyzete a XIX. sz. második felének Európájában Általános nagyhatalmi törekvés: senki se erősödjön meg túlságosan • A katonai vereségek ellenére (főleg Poroszországgal szemben) a Monarchia meg akarja tartani nagyhatalmi státuszát • A Monarchia külpolitikai irányvonalai (sűrű irányváltások…) – kezdetben háborúmentes poroszellenes politika – 1871 után déli területszerzési politika, katonai semlegesség fenntartásával – 1878: diplomáciai felhatalmazás Bosznia – Hercegovina okkupációjára (ez igen drágán sikerült csak) – Az évszázad végére egyértelmű a német szövetségi orientáció

Magyarország gazdasága a dualizmusban • A politikai kiegyezést gazdasági kiegyezés (megegyezés) követte, melyet 10 évente tárgyaltak újra • Önálló magyar jegybankot nem tudtak létrehozni, ehelyett közös központi bank létesült, Osztrák-Magyar Bank néven (1878) • Az korlátozott mozgásterű magyar gazdaságpolitika néhány eredménye: – vámpolitika (őrlési forgalom 1885-1900) – ipartámogatási törvények • 1881: 15 éves adómentesség • 1890: kedvezményes kölcsön garantálása • 1907: állami szubvenció biztosítása

• A problémák és ellentmondások ellenére gazdasági aranykor – Az ország agrárországból agrár-ipari országgá fejlődik Magyarország gazdaságtörténete – a Monarchia időszaka

Mezőgazdaság • Az iparosodás során a mezőgazdasági tevékenységek egy része önálló iparrá alakult át (pl. malomipar, szeszgyártás). • A gabonatermesztés éves növekedési üteme alig gyorsult fel. • A mezőgazdasági népesség aránya 1867-ben 75%, 1910-ben 64,5% volt • A búza kiviteli hányada 1840-1870 között 10%-ról 40%-ra emelkedett • Pesten (1873-tól Budapest) működött a világ második legnagyobb malomipara (acélhengerszék) Magyarország gazdaságtörténete – a Monarchia időszaka

A korona-pénzrendszer bevezetése • Önálló pénzrendszer: nem az uralkodó személyéhez kötődő • Aranyalapú valuta (pénzláb: 1 kg színarany = 3280 korona) • Az ezüstalapú osztrák értékű forint (1857) az amerikai Comstock-Mines ezüstbányák megnyitásával rendült meg  



Az új valuta bevezetése Wekerle Sándor javaslatára történt 1892-ben Az aranyvaluta bevezetéséhez szükséges aranyfedezetet az osztrák és a magyar állam bocsátotta az Osztrák – Magyar Bank rendelkezésére „Sánta valuta”: elegendő aranyfedezet hiányában kismértékben ezüstöt is beszámítottak a fedezetbe

Az korona pénzrendszer • Érméket 1892-től hoztak forgalomba

Az aranypénz-forgalom bevezetésével kapcsolatban eltért a magyar és az osztrák vélemény, végül nem is volt rá igény (túlhaladottá vált)  Bankjegyeket csak 1900-tól nyomtattak 

A Monarchia válsága, felkészülés a világháborúra • A dualista állam a XX. század elejétől folyamatos belpolitikai válságokkal küzd – – – –

fokozódó ellenzéki, függetlenségi mozgolódások (obstrukció) demokratizálódási mozgalmak (általános választójog) munkásmozgalmak nemzetiségi válság

• Az világháború kitörése a küszöbön van… 1912-ben: –a magyar kormány felhatalmazást kap, hogy háborús kiadások fedezését hitelműveletekkel oldja meg – felfüggesztik azokat a rendelkezéseket, melyek tiltják a közvetlen jegybanki kölcsönnyújtást az állam számára – felfüggesztik a jegybanki kötelező aranyfedezet mértékével kapcsolatos rendelkezéseket is

Az első világháború pénzügyi következményei • 1914 július: az értékpénzek azonnal eltűnnek a forgalomból – augusztus 1: bankbetét moratóriumot rendelnek el

• Az arany és papírkorona értéke gyorsan távolodik egymástól, csökken a jegybank nemesfémkészlete • Ellátási zavarok jelentkeznek, egyre bővülő hiánycikklista • A háborús kiadásokat hadikölcsönök kibocsátásával próbálják finanszírozni – a kibocsátás javarészt sikertelen – az infláció kialakulását lassítja (de nem akadályozza meg)

• A háború előrehaladtával megkezdődik a fedezetlen papírpénz-kibocsátás is Magyarország gazdaságtörténete – az első világháború következményei

Az első világháború után 1918 szeptember: a háború a központi hatalmak vereségével ér véget

• Őszirózsás forradalom, Károlyi Mihály miniszterelnöksége – Államforma: (nép)köztársaság

• Tanácsköztársaság (1919) • Konzervatív restauráció, király nélküli királyság bevezetése – Kormányzó: Horthy Miklós

• 1920. június 4.: a trianoni békeszerződés aláírása • Politikai konszolidáció 1920-1922 • A határviták lezárását követően Magyarország a Népszövetség tagja lesz (1922) Magyarország gazdaságtörténete – az első világháború következményei

Az háború utáni gazdasági feltételek • Államterület: 282.000 km2 → 93.000 km2 (32%) • Lakosság: 18.260.000 → 7.600.000 fő (41%) – A népsűrűség és az urbanizáltsági jelentősen megnő – Etnikailag lényegében homogénné válik az ország

• Az ipar teljesen aránytalan helyzetbe kerül – Gyárak, üzemek jelentős része az új határokon belül maradt – A nyersanyagforrások zöme (pl. kősó, kőolaj, vas, réz) az utódállamokhoz került – Az egyes iparági kapacitások messze meghaladták a hazai nyersanyag kínálatot és fogyasztói kereslet (pl. gépgyártás, mezőgazdasági feldolgozóipar) Magyarország gazdaságtörténete – az első világháború következményei

A közös (Korona) pénzrendszer vége, a Pengő bevezetése • 1918-ban elrendelik a körmöcbányai pénzverde teljes leszerelését és Budapestre szállítását • Az Osztrák – Magyar Bank bankjegyszabadalma 1919ben megszűnt, a teljes felszámolására 1922-ben került sor • A Magyar Nemzeti Bank 1924. június 24-én kezdte meg működését • Az új magyar valutát az 1925. évi XXXV. tc. vezette be • A valuta neve Pengő lett – pénzláb: 1 kg arany = 3800 pengő • Aranypénzek gyakorlatban végül nem kerültek forgalomba • Átváltás: 1 pengő = 12500 korona Magyarország gazdaságtörténete – gazdasági válság és stabilizáció a háború után

A külgazdaság helyzete a két világháború között • Az utódállamok gyökeresen változtattak a Monarchia egységes vámpolitikáját – szabad kereskedelem helyett a protekcionista politika időszaka kezdődik

• Magyarország is iparvédelmi profilú vámtarifarendszert hoz létre 1925-ben – vámmentességet csak a létfontosságú ipari nyersanyagok kapnak – az ipar valóban fejlődést mutat (1929-ben már meghaladja az utolsó békeév szintjét) Magyarország gazdaságtörténete – gazdasági helyzet a két világháború között

Mezőgazdaság • Nagyatádi Szabó István – féle földreform – A megművelt földterület 9%-át érinti – Kártalanításban részesültek a tulajdonosok – A létrejött kisbirtokok javarészt életképtelenek voltak

• Az 1920-as években a mezőgazdaság jelentős felesleget termelt – A külpiac kulcsfontosságú volt az ágazat számára

• A gazdasági világválság (1929) a mezőgazdaságot sújtotta a legjobban – a túltermelési válság miatt az árak csökkentek – tágra nyílt az agrárolló

• A kormányzat a boletta bevezetésével (1930) próbálta a termelőket segíteni (adófizetési és tőzsdei felárbiztosító szelvény) Magyarország gazdaságtörténete – gazdasági helyzet a két világháború között

A győri fegyverkezési program Az újabb háborúra való felkészülés szellemében…

• 1938. március 5-én hirdeti meg Darányi Kálmán • 600 millió pengőt közvetlen fegyverkezésre szántak, 400 milliót az infrastruktúra fejlesztésére – MÁV, hajózás, útépítés, posta-távirda, stb.

• 600 millió pengő forrása egyszeri vagyonadó volt, 400 milliót fedezetlen bankjegykibocsátással teremtettek elő – 50.000 pengő feletti vagyonnal rendelkezőktől szedték be az adót

• A jegybank függetlenségét (ismét) korlátozzák • Természetesen megindul az infláció… Magyarország gazdaságtörténete – gazdasági helyzet a két világháború között

Háborús gazdasági konjunktúra 1939. szeptember 1. : A második világháború kezdete 1941. : Magyarország belép a háborúba • Jelentősen növekedett a kibányászott (és feldolgozott) ásványkincs-mennyiség: – Az előállított timföld mennyisége négyszeresére, az alumíniumé hétszeresére nőtt. – Többszörösére emelkedett a kőolaj- és a mangánérc kitermelés.

• Az ipari termelés gyorsan növekedett (pl. 1939-ben 24%-kal) – A gépipar egyre emelkedőbb mértékben termelt a hadiipar számára – a foglalkoztatottak száma és a termelt mennyiség háromszorosára emelkedett 1938 és 1943 között)

• A fogyasztási iparok – nyersanyaghiány miatt – fokozatosan visszaestek. (kevés kivétellel, pl. a konzervipar) • A mezőgazdaság fejlesztése nem valósult meg (ez ellátási zavarokhoz is vezetett)

A világháború miatt bekövetkezett gazdasági károk kiváltó okai • Bombázások –Ipari létesítményeket és közlekedési csomópontokat támadtak. 1944. április 3-án volt az első bombázás, a háború végéig több mint 1000 települést (az összes település 1/3-a) ért légitámadás.

• Az ország kiürítése –A visszavonuló csapatok nyersanyag- és késztermékkészleteket, nemesfémet, termelőeszközöket, közlekedési eszközöket nyugatra szállítottak –Az infrastrukturális létesítmények jelentős részét a visszavonulás során megsemmisítették. –A bevonuló szovjet hadsereg az épen maradt gyárak egy részét leszerelte.

• A frontvonal áthúzódása –Az ország keleti határát 1944. augusztus 26-án érte el a szovjet hadsereg, ezt követően 1945. áprilisáig az ország hadszíntérré változott. –Budapest 50 napos ostromot szenvedett el. Magyarország gazdaságtörténete – a második világháború veszteségei

Háborús veszteségek • Emberi veszteség: kb. 800 ezer fő, valamint kitelepítések (kb. 300 ezer fő), hadifogság • Mezőgazdaság: a legnagyobb kár az állatállományt éri (lassabb reprodukció), a terménykárok súlyos ellátási zavarokhoz vezetnek • Közlekedés: a vasúti és közúti járművek zömét elszállítják, az infrastruktúra jelentős részét megrongálják vagy megsemmisítik – A nagyobb folyókon átvezető hidak többségét felrobbantották (az összes Duna- és Tisza-híd (6+7) megsemmisült) Magyarország gazdaságtörténete – a második világháború veszteségei

Az állam demokratikus átalakítása • 1944. december: összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben (miniszterelnök: Dálnoki Miklós Béla) – Főbb célkitűzései a földreform és korlátozott államosítási program végrehajtása volt

• 1945. november 4.: első szabad választások • Miniszterelnök Tildy Zoltán, majd Nagy Ferenc

1946. február 1. : a (2.) köztársaság kikiáltása

Jóvátételi kötelezettségek • Az ideiglenes fegyverszüneti egyezmény (1945. január 20.) jóvátétel címén összesen 300 millió USA dollár (1938-as árfolyam) értékű áru 6 év alatt történő szállítását írta elő: –200 millió dollár értékben a Szovjetuniónak (végül 131 millió dollár került kifizetésre) –70 millió dollár értékben Jugoszláviának –30 millió dollár értékben Csehszlovákiának

• Az ország területén állomásozó szövetséges csapatok ellátása is jóvátételi kötelesség lett. • A jóvátétel címén kifizetett, illetve a szövetséges csapatok ellátásának költségei végül összesen 500 millió dollárt tettek ki.

Magyarország gazdaságtörténete – a második világháború veszteségei

A hiperinfláció kialakulása • A pénz értéktelenedését gyorsította a bankóprés: –A nyilaskormány fedezetlen bankjegykibocsátása –A vöröshadsereg által kibocsátott, elfogadási kötelezettséggel felruházott államjegyek (szükségpénzek…)

• Az állam a háború végével kölcsönöket kért és kapott a jegybanktól. Ezek ugyan ismét mozgásba hozták az ipart, a kereskedelmet és a termelést, de az államháztartási hiány elszabadult • A bankjegykibocsátás egyre gyorsult • Öngerjesztő folyamat – a pénz értéktelensége miatt a tőkét áruba fektették, ami fokozta az áruhiányt, ami fokozta az inflációt Magyarország gazdaságtörténete – a második világháború veszteségei

A forint pénzrendszer bevezetése • 1946. augusztus 1-től került bevezetésre (9000/1946 sz. rendelet) – egyéb elképzelések az elnevezésre: tallér, máriás

• Bevezetésének időpontját a nyári gabona betakarításához igazították • A West-Orient Külkereskedelmi Vállalat révén további árutartalékot szereztek • Aranyalapú valuta – 1 kg arany = 13210 forint. – A jegybank aranytartaléka 1946. augusztus 6-án érkezik vissza

• Az első évben – a bizalom megerősítése érdekében – forgalmi ezüstérmék is készültek. Magyarország gazdaságtörténete – a forint pénzrendszer bevezetése

Az ár- és bérrendszer kialakítása Viszonyításként az 1938-as árakat és béreket vették figyelembe

• A bevezetett árrendszer miatt az agrárollót tudatosan szélesre nyitották (ezt az újjáépítés költségei, illetve az iparcikkek még nem kielégítő gyártási volumene indokolták). – A mezőgazdasági átlagár a mezőgazdasági cikkekre 3,2szeresére, az iparcikkeké 4,97-szeresére emelkedett – Pl. 1 eke a háború előtt 4,9 mázsa búza, a stabilizáció után pedig 12,1 mázsa

• A reálbéreket, jövedelmeket átlagosan az 1938-as szint felére tervezték: – Átlagos munkásreálbér: az 1938-as szint 67%-a – Átlagos gyáripari tisztviselői reálbér: az 1938-as szint 54%-a – Átlagos köztisztviselői reálbér: az 1938-as szint 37%-a

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány, majd a kormány fontosabb intézkedései, tevékenysége 1945/46-ban

• 1945. március 17.: földreform – rendelet. (600/1945) • 1945. november 24.: Megalakul a Gazdasági Főtanács –Elsődlegesen az újjáépítési feladatok összehangolására, a gazdaság irányítására jött létre –Önálló rendeletalkotási jogkörrel rendelkezett • Az államosítási program megindítása • A kötött gazdálkodás fenntartása (a nyersanyagok, az energiahordozók, a munkaerő állami elosztása a piac helyett) Magyarország gazdaságtörténete – gazdasági intézkedések a háború után


Honfoglalás 895

Őstörténet


Kalandozások


Mohácsi csata 1526



Török-kor


Abszolutizmus



Kapitalizmus




Szocializmus, kommunizmus A XIX. században kialakuló nézetek • A kifejlődő kapitalizmus társadalmi ellentmondásai: – óriási vagyoni különbségek kialakulása – a szegényebbek kizsákmányolása – a gazdagok kisajátítják a politikai hatalmat, és így rögzül az igazságtalan rendszer

• Az eszmerendszer középpontjában a közösségi érdek egyéni érdek fölé helyezése áll • A közösségi érdek érvényesítése csak erős állami irányítással lehetséges • Az erős állami irányításhoz a termelőeszközöket részben vagy egészben állami tulajdonúvá kell tenni • A szabad piac helyett állami elosztási rendszer

Politikai átalakulás 1945 után 1947: „kékcédulás” választások – gyorsuló átmenet • Az ellenzéki politikai tevékenység fokozatosan megszűnik (szalámitaktika) • 1948-ban létrejön a „Munkásegység” az MKP és az SZDP egyesülésével, Magyar Dolgozók Párja néven • A kiépülő diktatúra semmilyen ellenzéki tevékenységet nem tűr el • 1949. augusztus 20: az alkotmány elfogadásával az ország államformája népköztársaság lesz • A propaganda mindent átitat: teljesen megváltozik a nemzeti jelképrendszer

Államosítások a háború után A megváltozó politikai környezettel szoros összefüggésben… • Az állami tulajdonú vállalatnál 1945. tavaszán az összes foglalkoztatott 10%-a dolgozott (Posta, MÁV, néhány bánya, gyár, és mezőgazdasági ingatlanok) • Az államosítások 1945. december 18-án kezdődnek – A szénbányákat 1946. január 1-től állami kezelésbe vették – 1946. folyamán állami tulajdonba kerülnek a 20 MW-nál nagyobb teljesítményű erőművek és a nagyfeszültségű távvezetékek – 1946. december 1.: A három legnagyobb (jóvátételre termelő) gyár államosítása. (Rimamurányi Vasmű, Ganz, Weiss Manfréd Acélmű) – 1946. december: létrejön a Nehézipari Központ az államosított üzemek irányítására

• 1947 nyara: a kereskedelmi bankok, és az azok tulajdonában lévő kereskedelmi vállalatok államosítása • 1947 vége: a teljes bauxit- és alumíniumipar is államosításra kerül

A hároméves terv 1947. június 11.: Felállítják az Országos Tervhivatalt • A hároméves terv központilag irányított gazdasági program az újjáépítés érdekében. Célkitűzései: – Mezőgazdaság: Az 1938-as termelés 90%-a – Ipar: Az 1938-as termelés 127%-a – Nemzeti jövedelem: Az 1938-as szint 114%-a

• A növekedés forrása 6,5 milliárd forint beruházás volt. • A tervet 1949. végére teljesítették (a mezőgazdaság elmaradt a tervezettől, de az ipar jelentősen meghaladta)

A magántulajdonú termelés teljes felszámolása • 1948. március 25-én rendeletileg államosítják a 100 munkásnál több munkavállalót foglalkoztató gyárakat. – Az intézkedést teljes titoktartás mellett készítették elő. – Összesen 594 gyárat érintett a rendelet, 160 ezer munkavállalót.

• 1949. december 28.: államosítják a 10 munkásnál több munkavállalót foglalkoztató üzemeket (20/1949 tvr.). – Az intézkedés 1400 ipari, 400 építőipari vállalatot, 600 nyomdát, 220 közlekedési vállalatot és 80 vendéglátóipari egységet érintett. – Kártalanítást kilátásba helyeztek, de ez végül nem történt meg.

• 1952: bérházak államosítása

Az (első) ötéves terv 1950. január 1. – 1954. december 31. • A terv kitűzött fő feladatai: – Magyarország iparosításának meggyorsítása, elsősorban a nehéz- és gépipar fejlesztése – a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolása, hozamának jelentős emelése (…”hogy mezőgazdasági kivitelünk fokozott mértékben járuljon hozzá népgazdaságunk behozatali igényének kielégítéséhez”) – az életszínvonal emelése – a honvédelem fejlesztése – Magyarország átalakítása agrár-ipari országból ipariagrárországgá

A tervgazdálkodási modell visszásságai • A tervfeladatokat vállalati szintre bontják – teljesen torz hatások, még a szolgáltatások is tervek alapján működnek – rengeteg felesleges, hátráltató vállalati együttműködési kényszer

• Minden tervfeladatot központilag osztanak ki – rengeteg módosítás, így érvényes terv nem is létezett

• A vállalat csak a saját tervfeladatainak elvégzésében érdekelt (nem lehet az önérdeket „kiirtani”…) – A vállalat a piactól és a fogyasztóktól teljesen elszakad – A korrekció nehézkes és lassú

• A finanszírozási rendszer kezdetben kizárólag mennyiségalapú, emiatt bizonyos termékekből hiány vagy felesleg keletkezik és nagy a selejtarány

Eredmények és következmények • A végeredmény: – 67 milliárd forint beruházás, ennek fele ipari beruházás – munkanélküliség megszűnt – csökkent az eltartottak száma

• Az életszínvonal drasztikusan esik • Ellátási zavarok keletkeznek – 1951. január – 1952. február: jegyrendszer ismételt bevezetése (helyette később ismét „árrendezés”, azaz áremelés)

• Szerkezeti aránytalanságok alakulnak ki – a legnagyobb elégedetlenség a mezőgazdasági szektorban alakul ki – a könnyűipar, fogyasztási javak termelése visszaesik

1956 után 1958-61 között újra megszilárdul a rendszer

• Politikai rendeződés után bizonytalan lépések • Vállalati átszervezések – többszörös modellváltás az ellentmondások miatt – centralizálás, vagy decentralizálás

• 1968 gazdaságpolitikai reform – a központosított irányítás csökkentése, bújtatott piacgazdasági elemek bevezetése

• 1980-tól kezdve világos a tervgazdálkodási rendszer kudarca • 1990: (gengszter)rendszerváltás…

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Gazdaságtörténet Magyarország gazdaságtörténetének vázlatos áttekintése

Recommend Documents