Gazdaságtörténet Magyarország gazdaságtörténetének vázlatos áttekintése

Gazdaságtörténet Magyarország gazdaságtörténetének vázlatos áttekintése Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME-GTK Pénzügyek Tanszék Q ép. A329 [email protected]

Történelmi „blokkok” Az „izmusok” világa…

Honfoglalás 895

Őstörténet

Államalapítás 1000

Kalandozások

- Nincs államszervezet - Minimális pénzhasználat

Mohácsi csata 1526

Klasszikus feudalizmus

Buda visszavívása 1686

Török-kor

Áprilisi törvények 1848

Abszolutizmus

- Feudális államszervezet - Erősödő pénzhasználat

II. világháború 1945

Kapitalizmus

Szocializmus kísérlete

- Polgári államszervezet - Magántőke alapú gazdaság - Hanyatló feudális államszervezet - Szabályozott polgári - Fejlett államszervezet pénzhasználat - Állami tulajdon alapú gazdaság

Távlati áttekintés

A magyarság eredete • urali őshaza - elmélet – Az urali népek i.e. 4. évezredben kezdtek szétválni – i.e. 2. évezredtől termelő gazdálkodás folyt – i.e. 1. évezredben vált ki végleg a magyarság az ugor népekből

• I.e. V. században indul el a nyugatra vándorlás (feltehetően éghajlatváltozással összefüggésben) – Volga – Káma folyók környéke (Magna Hungaria) – Don folyó környéke (Levédia) – Dnyeper folyó környéke (Etelköz)

• A honfoglalásra 895-ben kerül sor Magyarország gazdaságtörténete – az államalapítás előtti időszak

• A népvándorlás során az ősmagyarok több néppel kapcsolatba kerültek – Termelési ismeretek elsajátítása (földművelés, szerszámok, stb.) – Jövevényszavak (pl. búza, árpa, eke, stb.) – A hatalmi berendezkedés átvétele (kettős fejedelemség)

• A vándorló életmód a mezőgazdasági termelést csak korlátozottan tette lehetővé – Haszonállatok: ló, juh, kecske, szarvasmarha

• A honfoglalás után a Kárpát-medencében kb. 500 ezer ember élt • A X. században még nem alakul át a hagyományos társadalomi és hatalmi berendezkedés • Zsákmányszerző hadjáratok nyugat felé – Olyan javakat raboltak, melyeket nem tudtak előállítani – 933: merseburgi, 955: augsburgi vereség

• Az utolsó hadjáratra Bizánc ellen került sor 970-ben (teljes vereség) Magyarország gazdaságtörténete – az államalapítás előtti időszak


Honfoglalás 895

Őstörténet


Kalandozások


Mohácsi csata 1526



Török-kor


Abszolutizmus



Kapitalizmus




A feudális állam megalapítása – Géza fejedelem (972-997) ismeri fel az államszervezés szükségességét (keleti vagy nyugati orientáció…) – a szervezés nagyobb részét I. (Szent) István király (997-1038) végezte

• A feudális rend kiépülése – Kereszténység felvétele (egyházszervezés, tized) – Közigazgatás kiépítése (megyék, államvezetési tisztségek, stb.) – földmagántulajdon megjelenése (kezdetben a király a legnagyobb földbirtokos)

• A társadalom felépülése – Szabadok (erős vagyoni különbségek alakulnak ki) • Propriusok (egyházi és királyi alattvalók)

– Szolgák (lényegében rabszolgák) Magyarország gazdaságtörténete – az államalapítás időszaka

A korai Árpád-kor gazdasága Mezőgazdaság • Állattartás – a letelepedés után megjelennek új fajok (sertés, tyúk) – az állatok többségét kezdetben még szilajon tartották

• Földművelés – amíg bőven volt földterület, vadtalajváltó gazdálkodás – az eke fejlődése lehetővé tette a hatékonyabb talajmegmunkálást

• Mezőgazdasági üzem – A kereskedelem fejletlensége miatt főként önellátás – Praedium: földesúri házi gazdaság (szolgák végezték a munkát) – Fejlettebb formájában a szolgák használatra földet kaptak

• Királyi várbirtokok Magyarország gazdaságtörténete – az Árpád-kor

A korai Árpád-kor gazdasága A pénzgazdálkodás kezdete • Az első érméket az Államalapítás után Szent István verette • Kezdetben nem volt pénzrontás (kamara haszna…), de a XII. században már megjelent

I. (Szent) István dénárja

Királyi jövedelmek • Domaniális jövedelmek: királyi birtokok, uradalmak hozamából származó jövedelmek • Regálé jövedelmek: királyi felségjog alapján járó bevételek (pénzverés, bányászat, vámok) • Kezdetben szinte csak domaniális jövedelmei voltak a királyoknak, de a XII. századtól fokozatosan tért nyer a regálé rendszer • A királyi hatalom a földterület csökkenésével fokozatosan gyengül Magyarország gazdaságtörténete – az Árpád-kor

Változások a XIII. századtól • 1241-42: tatárjárás – a lakosság 15-20%-a elveszett – kiderült a településszerkezet sérülékenysége, a várak hiánya – a lakosságszám hamar növekedésnek indult újra, elsősorban bevándorlásnak köszönhetően

• A településszerkezet átalakul – A praediumok falvakká alakultak (10-15 ház településenként) – A városok védőfalat kapnak

• Változik a társadalom felépülése – a módosabb közszabadokból és a királyi szerviensekből kialakult a nemesség (felettük az uralkodó bíráskodott) – Aranybulla (1222) – a praediumok átalakulásával kialakul a klasszikus feudális jobbágyság (felettük a földesúr bíráskodott) Magyarország gazdaságtörténete – változások a XIII. századtól

Az ipar és a bányászat fejlődése a XIII. században • A bányászat a késői Árpád-korban honosodik meg – technikai fejlődés (vízenergia) – arany, ezüst, rézbányák nyílnak jelentős hozammal

• A kézműipar fokozatosan teljesen önálló, független ágazattá válik – az iparűzők a városokba költöznek

• Megjelennek a céhek (érdekvédelmi szervezetek) Magyarország gazdaságtörténete – változások a XIII. századtól

Az államhatalom helyzete a vegyesházi királyok idején • A királyi birtokok csökkenésével az államnak érdeke fűződött a kereskedelem támogatásához • 1301: kihal az Árpád-ház, 1301-től (1307-től…, 1308-tól…, 1310-től…) Károly Róbert uralkodott – – – –

A tartományurak visszaszorítása 1323-ig eltartott A földadományokat visszaszorítja (honor rendszer) Bevezeti a külkereskedelmi vámot (harmincad) Átalakítja az urbura (bányabér) rendszerét • Érdekeltté váltak a földtulajdonosok a bányászatban • Nemesfém-monopóliumot vezet be

• 1325-től vertek firenzei mintára aranyforintot – 1 aranyforint = 100 dénár Magyarország gazdaságtörténete – a vegyesházi királyok kora

Az államhatalom helyzete a XIV. században • Magyarország adja a világ aranytermelésének egyharmadát, Európa aranytermelésének 90%-át (!) • Az aranyforint bevezetése után az állam lemondott a pénzrontásból származó bevételről, helyette új illetéket vezettek be (kapuadó) • Az értékálló pénz külföldön is keresett volt, emiatt a nemesfém mennyisége az országban fokozatosan csökkent • 1335: Visegrádi királytalálkozó – Bécs árumegállító jogát kikerülve Csehországi kereskedelmi útvonal – Trónöröklési megállapodások (Lengyelország)

Magyarország gazdaságtörténete – a vegyesházi királyok kora

I. (Nagy) Lajos • Legendás lovaguralkodó, hadjáratai európai hírnevet hoztak számára (és fokozatosan kiürülő kincstárat…) • 1351: Rendi országgyűlés Budán – Törvénybe foglalják (megerősítik…) az ősiség jogát – Nemesi jogok, kiváltságok egységesítése (Aranybulla…) – Előírja a kilenced szedését, mint egységes földesúri adófajta (ez nem megy át tartósan gyakorlatba)

• Nagy Lajos utódai fokozatosan újra a pénzrontás eszközéhez nyúlnak Magyarország gazdaságtörténete – a vegyesházi királyok kora

Az Oszmán birodalom felemelkedése

• A birodalom 1300 körül kezdett megerősödni • 1389: rigómezei csata • 1400 után: északi terjeszkedés… Magyarország gazdaságtörténete – az oszmán birodalom

Luxemburgi Zsigmond • Nagy Lajos leányát, Máriát vette feleségül, így került trónra • Hatalma megszilárdítása érdekében sok egyezséget kényszerül kötni főnemesi csoportokkal… – A királyi birtokok eladományozásra vagy elzálogosításra kerülnek (a kb. 300 magyarországi vár közül csak 70 marad a király uralma alatt) – A központi államhatalom ismét meggyengül…

• A gyengülő hatalom tipikus jellemzője, a pénzrontás ismét megjelenik • Budai Nagy Antal-féle parasztfelkelés (1437) Magyarország gazdaságtörténete – a vegyesházi királyok kora

Magyarország a XV. században • Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) után: – I. Albert (1437-1439), – I. Ulászló (1440-1444), - Hunyadi János kormányzósága – V. László (1444/1453-1457): polgárháborús időszak

• Nándorfehérvári diadal Magyarország gazdaságtörténete – a XV. század

Magyarország a XV. században • Hunyadi Mátyás (1458-1490): – 1467-től ismét értékálló pénzt vezetnek be – A régiek helyett új adónemekkel növelik a kincstári bevételeket

• Kapuadó helyett füstpénz –

háztartásonként szedték • Harmincad helyett koronavám • A rendkívüli hadiadó rendszeressé válik

– Az új rendszer gyengesége, hogy a

jobbágyság adója adta a bevételek 60%át

• II. Ulászló (1490-1516) és II. Lajos (1516-1526): – A királyi hatalom ismét rendkívül legyengül a főúri terjeszkedés mellett Magyarország gazdaságtörténete – a XV. század


Honfoglalás 895

Őstörténet


Kalandozások


Mohácsi csata 1526



Török-kor


Abszolutizmus



Kapitalizmus




Gazdaság a török kori Magyarországon • A török terjeszkedés a XVI. század elején éri el a déli országhatárt • 1526: mohácsi csata – Elesik II. Lajos király – A magyar hadsereg zöme megsemmisül – A trón örökléséért azonnal belharc kezdődik Ferdinánd osztrák főherceg és Szapolyai János között Mindkettejüket megkoronázzák… • Szapolyai trónkövetelési érve: Rákosi-végzés • Ferdinánd trónkövetelési érve: Habsburg-Jagelló szerződés Magyarország gazdaságtörténete – a török kor

1541: Buda bevétele • Az ország három részre szakad: – Királyi Magyarország – Erdélyi Fejedelemség (1570-ig Keleti Magyar Királyság) – ez a terület a kettős koronázás miatt válik önállóvá

– Hódoltsági terület

Magyarország gazdaságtörténete – a három részre szakadt Magyarország

A hódoltsági területek helyzete • Vilajet: tartományi alapegység – A gyors terjeszkedés miatt szervezték őket a török birodalomban – A hódoltság területén hét vilajetet alakítanak ki – Élén a beglerbég (pasa) állt – A közigazgatás kisebb egységei: szandzsák, náhije, kaza (igazságszolgáltatási egység)

• A meghódított területek teljes egészében török állami (szultáni) birtokok lettek Magyarország gazdaságtörténete – a török kor

• A szpáhi birtokokat a szultán katonai szolgálatért, határozatlan időre adta (rablógazdálkodás) – (szultáni) hászbirtok: 100.000 akcse feletti jövedelem – ziámet birtok: 20.000 – 100.000 akcse jövedelem – tímárbirtok: 20.000 akcse alatti jövedelem

• Az adózást részint a török, részint a helyi hagyományok alapján állapították meg – állami adó (dzsizje) – földesúri adó (iszpendzse) – „hitetlenek adója” (haradzs) – „gyermekadó” (devsirme) Magyarország gazdaságtörténete – a török kor

A gazdaság helyzete a békés országrészekben • A mezőgazdaság terményeinek a XVI. századtól fokozatosan kialakul a nemzetközi piaca – a gabona és a szarvasmarha keresett exportcikké válik

• A Királyi Magyarország és Erdély területén emiatt egyre érezhetőbb az allodiális területek növelése – pusztatelkek, irtásterületek csatolása, közös használatú területek allodizálása (bekerítés)

• Az allódium megművelése ekkor főleg még robotmunkával folyt – a bérmunka természetesen hatékonyabb, de még nem válik jellemzővé

• A külkereskedelem virágzik, a behozatalt főként textíliák és iparcikkek teszik ki – ennek közvetlen következménye a hazai ipar lassú fejlődése Magyarország gazdaságtörténete – a török kor

A török-kor vége • 1683: a török hadsereg utolsó támadása Bécs ellen • 1686: Buda felszabadítása • 1699: Karlócai béke (Temesköz kivételével az egész ország területe felszabadul) • Az abszolutista osztrák országirányítás ellen megindul a Rákóczi-szabadságharc • 1711: a szabadságharc bukása után Habsburg konszolidáció Magyarország gazdaságtörténete – a török kor után


Honfoglalás 895

Őstörténet


Kalandozások


Mohácsi csata 1526



Török-kor


Abszolutizmus



Kapitalizmus




A XVIII. század uralkodói Felvilágosult abszolutizmus időszaka

• 1711-1740: III. Károly • 1740-1780: Mária Terézia • 1780-1790: II. József

Magyarország gazdaságtörténete – a török kor után

A Habsburg hatalom helyzete • 1711: megkezdi uralkodását III. Károly – utolsó egyenes ági férfi uralkodó a dinasztiában – 1723: Pragmatica Sanctio • 1740-1748: Örökösödési háború – Szilézia porosz fennhatóság alá kerül – A Habsburg hatalom viszont megszilárdul KözépEurópában • Német-római birodalom: a császári hatalom 1648-tól már csak névleges • A birodalmi szemlélet egyre jobban Közép-Európára koncentrálódik Magyarország gazdaságtörténete – a török kor után

Gazdaság- és iparpolitika • 1754: kettős vámrendszer bevezetése – Philip von Hörnigk elképzelésének megvalósítása – alapelv: munkamegosztás a birodalmon belül – erős külső vámmal a készáru beáramlását korlátozta, a belső vámok a termelési munkamegosztást rögzítették

• A kettős vámrendszer eredményeképpen a magyar agrárexport jelentősen bővült, de az ipar fejlődése lényegében megállt – 1790 körül még csak kb. 125 üzem működik az ország területén

• 1761: céhrendelet – a céhek monopóliumait korlátozzák – eredménye az olcsóbb és rendezettebb áruellátás Magyarország gazdaságtörténete – a XVIII. század

Pénzpolitika • 1753: konvenciós forint bevezetése – 1 kölni márka (~230 gramm) ezüst = 10 tallér, 1 tallér = 2 konvenciós forint

• A konvenciót (egyezség) Bajorországgal kötötték meg

• 1762: az első papírpénzek

megjelenése • A pénzjegyeket a Wiener Stadt Banco bocsátotta ki • A kiváltó ok a hétéves háború (1756-1763) volt • Kezdetben igen elfogadottak voltak, mivel átváltásukat nem korlátozták

Magyarország gazdaságtörténete – a XVIII. század

A magyar gazdaság helyzete a XVIII. század végén • A közel 25 éves folyamatos háborús helyzet Európában jelentős konjunktúrát eredményezett Magyarországon – a gabonaexport folyamatosan emelkedett – az árak egyre gyorsabban emelkedtek (1792 és 1812 között tízszeresére) – nagyobb területeket vontak be a termelésbe – kereslet támadt a megfelelő munkaerő iránt

• A nemesség a nyereséget nem iparfejlesztésre használta fel, emiatt az iparosodottság szintje továbbra is alacsony maradt • 1815 után a háborúk véget értek, dekonjunktúra ideje kezdődött meg Magyarország gazdaságtörténete – az abszolutizmus időszaka

Pénzügyi helyzet • 1796-tól teljesen fedezetlen papírpénzt hoztak forgalomba – Kényszerárfolyamot vezettek be – Az értékpénzek eltűntek a forgalomból – Meglódult az infláció

• 1811-ben Ausztria államcsődöt „ismer el” – A forgalomban lévő pénzt a névérték ötödéért kellett beváltani (vagyondézsma)

• A háború végével, 1815-ben nyílt lehetőség a pénzügyi rendszer újjászervezésére • 1816. június 1-én megalapították az Osztrák Nemzeti Bankot (ONB) Magyarország gazdaságtörténete – az abszolutizmus időszaka

Gazdaságtörténet Magyarország gazdaságtörténetének vázlatos áttekintése

Recommend Documents