Gazdasági szabályozás

Gazdasági szabályozás ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Valentiny Pál

Tudnivalók • Tanszék: ELTE TáTK, Közgazdaságtudományi Tanszék • Tanszéki titkárság: Északi Tömb, 3.59

• Tárgyfelelős: Valentiny Pál • E-mail: [email protected] • Munkahely, elérhetőség: MTA Közgazdaságtudományi Intézet

1. Hét A versenyszabályozás céljai, intézményei Témakörök • • • • • •

Bevezetés Vélekedések a versenyről A történeti feldolgozás szerepe A versenypolitika és más közpolitikai célok viszonya Az európai és a hazai versenyjog főbb jellemzői A versenyjog érvényesítésének intézményei

Bevezetés • • • •

Bemutatkozás A tantárgy felépítése Irodalom A beszámolók időpontja és módja

Vélekedések a versenyről • Erőforrások hatékony elosztása • Szervezetek belső hatékonysága nő • Hatékonyabb jobban fejlődik • Innovációrt folyó verseny • Együttes hatás: a gazdaság teljesítménye nő

• A verseny fokozásának eszközei • Nagyobb szabadág • Piaci szereplők számának növekedése • Összejátszás, piaci erőfölénnyel való visszaélés megakadályozása

Vélekedések a versenyről • Empirikus vizsgálatok

• Termék- és a munkapiaci verseny • Infrastruktúra fejlesztésének hatása

• Vickers (1995)

• „A verseny jól fest a gyakorlatban, de nem nagyon világos, hogyan is működik az elméletben.”

• Aghion-Schankerman (2004) • Fékezett verseny problémája

Vélekedések a versenyről • Versenypolitika és szabályozás viszonya

• Ahol lehet verseny és ahol nem (természetes monopólium) • Ex post és ex ante jelleg • De fúziókontroll ex ante

• Oligopólium elmélet, megbízó-ügynök elmélet

Egyesült Államok • Az antitöszt kezdetei • A „trust” fogalma • Társulás, vagyonkezelés, trust certificate, irányítás

• Infrastruktúra, egységesülő piac • Költségek, árak csökkenése

• Méret- és választékgazdaságosság előnyei • Fúziós hullám 1980-90 • Árháborúk, ármegállapodások

Egyesült Államok • Sherman-törvény 1890

• Tagállamok és szövetségi állam

• Section 1: • "Every contract, combination in the form of trust or otherwise, or conspiracy, in restraint of trade or commerce among the several States, or with foreign nations, is declared to be illegal."

Egyesült Államok • Section 2:

• "Every person who shall monopolize, or attempt to monopolize, or combine or conspire with any other person or persons, to monopolize any part of the trade or commerce among the several States, or with foreign nations, shall be deemed guilty of a felony [. . . ]"

Egyesült Államok • Section 1 három fő elem:

• Megegyezés, • amely indokolatlanul korlátozza a versenyt • és kihat a tagállamok közötti kereskedelemre

• Section 2 két fő elem:

• Monopolpozíció az érintett piacon • És ennek a pozíciónak olyan szándékú létrehozása vagy fenntartása, amely nem a termék kiválóságából, ügyes üzletvitelből vagy történelmi okokból fakad

Egyesült Államok • A törvény megsértésének két változata • Legfelsőbb Bíróság értelmezése: a törvény bizonyos kérdésekben önmagában, „per se” tilt egyes magatartásokat (pl. ármegállapodások) • Standard Oil, American Tobacco • Kivételek kezelése

• Mérlegelés után „rule of reason” megállapított jogsértés

• Teljeskörű vizsgálat, a szándék bizonyítása, versenyre gyakorolt hatás elemzése

Egyesült Államok • Clayton törvény 1914 • Sherman hatása: fúziók száma nő • Kiterjesztés a fúziókra

• Személyi összefonódás tiltása (igazgatóságok) • Árdiszkrimináció tiltása • Kártérítési összegek megemelése

• Federal Trade Commission törvény 1914 • Tisztességtelen üzleti gyakorlat szabályozása

Egyesült Államok • Bírósági aktivizmus időszaka

• Alcoa 1945 – monopolizáció • International Salt 1947 – árukapcsolás tilalma • Brown Shoe 1962, Procter&Gamble 1967 – fúziók megtiltása

• Intervencionizmus elítélése – chicagói iskola

• GTE-Sylvania 1977 – mérlegelés (rule of reason) nem ár jellegű vertikális korlátozásoknál

• Kiegyensúlyozottabb megközelítés

• Büntetések szigorodása és engedékenységi politika

Németország • 18-19.század fordulója: kartellek, ármegállapodások támogatása • II. világháború után megszálló hatóságok betiltják a kartelleket • Versenytörvény 1957 • Szövetségi versenyhivatal (Bundeskartellamt)

• Fúziókontroll eljárásrendje 1973 • Viszonteladói ár rögzitésének per se tilalma

Egyesült Királyság • The Case of Monopolies - 1602

• A monopolista árat emelhet, anélkül, hogy a minőséget megtartaná

• • • •

Monopolies and Restrictive Practices Act 1948 Restrictive Trade Practices Act 1956 Resale Prices Act 1964 Monopolies and Mergers Act 1965

Egyesült Királyság • Competition Act 1998 • • • •

Jogosítványok: Házkutatás, bírság Ekkor kerül összhangba az európai szabályozással Competition Commission létrehozása Ágazati szabályozáshoz való viszony

Az EU versenyjoga • Párizsi szerződés 1951 • Főbb elvek ettől kezdve élnek

• Versenyt korlátozó összehangolt magatartás, erőfölénnyel való visszaélés tiltása, nemzeti alapú diszkrimináció tiltása

• Fő szempont: belső piac védelme, integráció elősegítése

• Szociális szempontok

• Mentesítések, válságkartellek • Ford-Volkswagen – munkahelyteremtés

• De minimis jogelv • Fúziós rendelet 1989, 2004

A versenypolitika és más közpolitikai célok viszonya • Általános cél: a jólét növelése, de melyiké? • Teljes társadalmi többlet • Termelői többlet • Fogyasztói többlet

• Más közpolitikai célok • • • • •

Kisvállalatok védelme Integráció elősegítése Infláció leküzdése Tisztességesség és méltányosság Társadalmi, politikai, környezetvédelmi, stratégiai célok

Az európai versenyjog főbb jellemzői • Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101. és 102. paragrafusa közvetlenül alkalmazható • 101. cikk (az EKSz. korábbi 81. cikke) • „(1) A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása…” különösen • • • • •

árak, egyéb feltételek rögzítése a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése a piacok vagy a beszerzési források felosztása egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása kiegészítő kötelezettségek, amelyek nem tartoznak a szerződés tárgyához.

Az európai versenyjog főbb jellemzői • 101. cikk (az EKSz. korábbi 81. cikke) folytatás • El lehet tekinteni az alkalmazásától, ha:

• hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből anélkül, hogy • az érintett vállalkozásokat szükségtelenül korlátozná illetve lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt

• Csoportmentesség. Pl. mezőgazdaság,hadiipar, közlekedés

Az európai versenyjog főbb jellemzői • 102. cikk (az EKSz. korábbi 82. cikke)

• „A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos egy vagy több vállalkozásnak a belső piacon vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre.” • A kiemelt visszaélések listája a 101. cikkével azonos, ide tartozik például a kiszorító árazás, kizárólagos értékesítés, szállítás megtagadása, árukapcsolás • Monopolhelyzet, erőfölény önmagában nem büntetendő

Az európai versenyjog főbb jellemzői • Fúziókontroll • Az engedélyezési eljárás uniós és tagországi szintű megosztásának problémái • A küszöbértékek szerepe

• Egyablakos (one –stop shop) rendszer előnyei • Erőfölényteszt vs. versenyhatásteszt

A hazai versenyjog főbb jellemzői • • • •

A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvény 1984 A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény 1990 Gazdasági Versenyhivatal 1991, Versenytanács A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 1996 • Ebben már az EU versenyszabályozási elveit átvették

A versenytörvények megalkotásának és módosításaiknak időpontja Ország Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Bulgária Kazahsztán Lettország Moldva Oroszország Ukrajna Fehéroroszország Litvánia Szlovénia Tádzsikisztán Üzbegisztán Azerbajdzsán Észtország Kirgizisztán Albánia Horvátország Grúzia Románia

1990 * *

1991 = * * * * * * * *

1992

1993

1994

1995

1996

▲

= ▲

=

1997 ▲ =

1998

1999

= ▲

▲ ▲

= =

= ▲

= ▲ =

= = * * * * *

=

▲ ▲

=

= * *

= = ▲

= * * *

= * *

Forrás: Dutz, M., A.–Vagliasindi, M. [1999]

A hazai versenyjog főbb jellemzői •

• • •

A törvényi előírások érvényesítése, a versenypártolási tevékenység és a versenyszabályozással foglalkozó intézmények hatékonysága hármas kritériumrendszerét vizsgálva a European Bank for Reconstruction and Development (EBRD) azt állapította meg 1997-ben, hogy a magyar szabályozási környezet a lengyellel és a litvánnal együtt kiemelkedik a többi átalakuló országé közül A GVH 2006-ban először került be a versenyszabályozó intézmények nemzetközi rangsorát készítő elemzésbe (globalcompetitionreview.com) azonnal jó értékelést kapott Ezt a minősítést erősítette meg az OECD-vel közösen létrehozott OECD-GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ megalapítása és az OECD 2004-es jelentése A versenyszabályozás és az üzleti környezet minősége eltérő lehet • a nemzetközi összehasonlítások a magyarországi üzleti környezetet kevéssé ösztönzőnek minősítik (World Bank, OECD)

A versenyjog érvényesítésének intézményei • USA Department of Justice, FTC, bíróságok • EU Bizottság, Elsőfokú Bíróság, Európai Bíróság • European Competition Network – ECN 2003

• International Competition Network – ICN 2001 • Gazdasági Versenyhivatal, bíróságok

2. hét A piac fogalma a versenyszabályozásban Témakörök • • • • •

A piacról A piac fogalma a versenyszabályozásban A piacmeghatározás A piaci erő mérésének gyakorlati problémái Egy piacmeghatározási kísérlet

• a vezetékes és mobiltávközlési szolgáltatások helyettesítésének vizsgálata

A piacról • Piactér • Társadalmilag determinált, szervezett, intézményes • A közgazdaságtan piacfogalma

• Termékek (szolgáltatások) cseréje adott földrajzi területen • A piaci mechanizmusok működése következtében a kereslet-kínálat egyensúlyba kerül • Egyetlen ár alakul ki, társadalmilag az az optimális, ha ez verseny során jön létre

A piac fogalma a versenyszabályozásban • Kiindulópont a verseny • A versenyszabályozásban a piac az adott versenyproblémában érintett (releváns) piac • Az érintett piac mindig a vizsgált ügyhöz kapcsolódik, csak az adott esetre érvényes meghatározás • A releváns piacon az egymást helyettesítő termékeket és az egymást helyettesíteni kész „kínálókat” keressük • A cél a versenykorlátok kijelölése

A piacmeghatározás • A piacmeghatározás az első lépés a piaci erő értékeléséhez • A piacmeghatározás során a valós piacok sokoldalúságát erőteljesen leegyszerűsítjük

• Geroski (1998): „ market definitions are a way of intellectually organising the way we think about the economic activity we observe, and are not inherent in the nature of things”

A piacmeghatározás •

A hipotetikus monopolista próbát, az SSNIP (Small but Significant Non-transitory Increase in Price) tesztet az 1982-es Merger Guideline rendszeresítette az Egyesült Államokban, amelyet az európai jogalkalmazásba is átvettek • A teszt azt vizsgálja, hogy nyereséges lenne-e a feltételezett monopolistának, ha a termék (szolgáltatás) árát tartósan, jelentős mérétkben megemelné • Jelentős áremelésnek 5-10 százalékos emelést tartanak (US 5%, EU 5-10%) • Az áremelés nem-átmeneti, tartós akkor, ha legalább egy évig tart • A cél megtalálni a termékek azon legszűkebb körét, amelynél a feltételezett monopolista az adott feltételek mellett nyereséget ér el • Ameddig találunk olyan terméket (szolgáltatást), amelyre a marginális fogyasztók az áremelés miatt áttérnének (helyettesítenek), addig folytatnunk kell a piacmeghatározást • A teszt során vizsgálni kell a kínálati helyettesítést is, hiszen az áremelés vonzerőt jelenthet új piacra lépők számára is

A piacmeghatározás • Nem mindegy, hogy fúziós eseteben, vagy erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt vizsgálódik a versenyhatóság • Erőfölényes helyzet gyanúja esetén azt kell vizsgálni, hogy a feltételezett monopolista a versenyárhoz képest tudja-e emelni az árat, a tényleges árhoz viszonyítva túl széles piacmeghatározáshoz jutnánk • A Cellofán-hiba – a piac túl széles meghatározása • DuPont ügy 1956 • DuPont érvelése szerint a cellofán közvetlenül versenyzik más csomagolóanyagokkal (nagy a keresztárrugalmasság), ezért a piac szélesebb • Valójában a cellofángyártásba egyeduralkodó volt és az árait is eszerint alakította ki • Az US Legfelsőbb Bíróság nem vette figyelembe, hogy a vizsgálatnál figyelembe vett kiinduló ár már magas volt

A piacmeghatározás • A hipotetikus monopolista tesztnél alkalmazható eszközök • Sajátár-rugalmasság:

• keresett mennyiség százalékos változása a termék árának egyszázalékos emelkedését követően • ε=(dQ/Q)/(dP/P)

• Keresztár-rugalmasság:

• B termék keresletének százalékos változása A termék árának egy százalékos emelését követően • εAB=(dQB/QB)/(dPA/PA)

A piacmeghatározás •

A hipotetikus monopolista tesztnél alkalmazható eszközök (folytatás) •

Árkorrelációs próbák: • Termék (szolgáltatás) árak idősorainak vizsgálata

• Feltételezés: ugyanazon piachoz tartozó termékek árai ugyanazt a pályát futják be • Problémák: • • • •

•

Időintervallumok megválasztása – ismerjük-e az áralkalmazkodás időigényét? Minőség, tranzakciós költségek változása Különböző piacon lévő termékek árának változása közös tényezők miatt (pl. költség, kereslet) A teszt elsősorban arra alkalmas, hogy alacsony korrelációk esetén kimutassa, hohy nem tartoznak azonos piachoz a termékek

Árkülönbségek • Ezzel két termék árszintjének viszonyát vizsgáljuk • Nagy különbségek esetén nem tartoznak azonos piachoz • Minőségi különbségeket mutató piacokon az árkülönbségek kevéssé használhatók a piacmeghatározásban

•

Termékhasználat, fogyasztói preferenciák vizsgálata • Más típusú adatok hiányában különösen fontos • Piackutatás

A piacmeghatározás • A hipotetikus monopolista tesztnél alkalmazható eszközök (folytatás) • Sokk-elemzés • Múltbeli esemény következményeinek, a piaci szereplők reagálásának a vizsgálata • • • •

Új termék megjelenése Részvényárfolyamok változása Input költségek hirtelen változása Hírdetési kampányok hatása

• Időszaki piacok, többes piacok • Ugyanazon termékek más és más időpontban különböző versenykorlátot jelenthetnek (éttermek délben és este) • Ugyanaz a termék a vizsgálat kiindulópontjától függően más termékekkel kerülhet azonos piacra (busz, vasút, repülő)

• Utó- (másodlagos) piacok

• Termék és pótalkatrész • Fontosság, költségek vizsgálata

A piacmeghatározás • A földrajzi piac meghatározása

• Az eddigiek mellett további tesztek lehetségesek • Szállítási próba – régiók közötti forgalom vizsgálata

• Forgalom hiánya nem feltétlenül jelenti az elkülönült piacot

• Szállítási költségek vizsgálata • Egyéb jellemzők

• Nemzeti ízlések különbözősége • Médiapiacok (nyelv)

A piaci erő mérésének gyakorlati problémái • Piaci erő definicó felidézése: a vállalat képessége arra, hogy árait a határköltsége fölé emelje • Elméleti mérőszáma a Lerner-index • L=(P-MC)/P

• A gyakorlatban a határköltség kiszámítása rendkívüli nehézségekkel jár, erről gyakran a vállalatnak magának sincs pontos információja és abban sem érdekelt, hogy feltárja valós költségeit • A monopolhelyzet következtében lehet, hogy a válallat költségei azért magasak, mert alacsony hatékonysággal dolgozik, így a haszonkulcsa is alacsonyabb lesz és ezért válik kedvezővé a Lerner-indexe

A piaci erő mérésének gyakorlati problémái •

Piaci erő közvetett értékelése • Első lépés. piaci részesedések vizsgálata

• Küszöbértékek

• Szűrőszerepük az eljárásokban, bizonyítás terhének a megosztása • Nincs piaci erő 20 százalék alatt, valószínütlen 40 százalék alatt, valószínű 50 százalék felett

• Részesedések mérése

• Volumen és értékadatok • Készletek, technológia, kapacitások figyelembe vétele • Részesedések időbeli alakulásának vizsgálata

• Piacra lépés (entry) nehézségi foka • • • •

Nagy haszonkulcs vonzza a belépőket (megtámadható piac) A piacon nagy endogén és exogén elsüllyedt költségek lehetnek, ez elrettentheti a belépőket Átállási költségek (switching costs), bezártsági hatások (lock-in effect) Korábbi belépések tapasztalatai

• Vevők ereje

• Koncentrált vagy szétszórt vevőkör

Egy piacmeghatározási kísérlet Vázlat • • • • • •

Rugalmasság és piacdefiníció Fő adattípusok A fogyasztók állításai Aggregált adatok Egyéni adatok Tanulságok Magyarország számára

Egy piacmeghatározási kísérlet Rugalmasság és piacdefiníció • Piacdefiníció: Az adott termékeket egyedül gyártó „hipotetikus monopolistának” megérné-e érezhető mértékben a versenyzői szint fölé emelni az árakat? • Kérdés, hogy a vizsgált termék mellett milyen más termékeket kell gyártania a hipotetikus monopolistának, hogy ez teljesüljön • Pl. a vezetékes szolgáltatást még nem éri meg monopolizálni, de a vezetékes és mobilt együttesen már igen – a két szolgáltatás alkot egy piacot

Egy piacmeghatározási kísérlet Rugalmasság és piacdefiníció • Intuitív alkalmazás: • Sajátár-rugalmasság • Megmutatja, hogy a hipotetikus monopolistának megéri-e árat emelni

• Keresztár-rugalmasság • Melyik terméket kell legközelebb bevonni a piacra?

• Formális alkalmazás • Kritikus rugalmasság elemzés

• Ha ismerjük a vállalat költségszerkezetét, akkor meg lehet mondani, hogy milyen rugalmasság fölött nem éri meg árat emelnie a hipotetikus monopolistának:

Egy piacmeghatározási kísérlet Rugalmasság és piacdefiníció • De milyen rugalmasság? • Hozzáférési vagy használati? • A használati függ a helyettesítésitől

• Hosszú- vagy rövid távú? • Ha az ár csak rövid távon csökken, akkor a fogyasztók reakciója magasabb is lehet, mint hosszú távon • Mennyi idő alatt alkalmazkodnak a fogyasztók elég nagy arányban? • Milyen intervallum számít a versenyre gyakorolt hatások megítélése szempontjából?

• Rugalmasság becslése

Egy piacmeghatározási kísérlet Fő adattípusok •

Fogyasztók állításaiból kiinduló modellek (szándékolt preferencia)

•

Aggregált (panel) adatok

• Pl. lemondaná-e vezetékes telefonját, ha 20 százalékkal nőne az előfizetés ára? • Pl. Dél-Korea tartományaiban megfigyelt előfizetések és forgalom, éves, 10 évig • Egy szolgáltató csomagjai szintjén aggregált ár- és mennyiség adatok

•

Egyéni adatok • Általában felmérés • „Bemondás” vagy számlagyűjtés?

Egy piacmeghatározási kísérlet Fő adattípusok: identifikáció

Egy piacmeghatározási kísérlet Fő adattípusok: identifikáció •

•

Két egymásnak részben ellentmondó követelmény • Az ár-mennyiség megfigyeléseknek csak azokat az elmozdulásait (varianciáját) használjuk fel, ami biztosan a kínálati függvény eltolódásaiból (különbözőségéből) adódik • A felhasznált variancia elég nagy legyen a pontos becsléshez Például: különböző csomagokra előfizető fogyasztók eltérő demográfiai jellemzői miatt eltérő lehet az árak szintje • A szintek összehasonlítása tehát felveti az identifikációs problémát • Ezért az elemzéshez csak az árak és mennyiségek változásait használjuk fel (fix hatás) • Az együttható viszont csak akkor becsülhető meg pontosan, ha ezek a változások eléggé különböznek a csomagok között

Egy piacmeghatározási kísérlet Fogyasztók állításai • Szándékolt preferencia” • A kutatók maguk állíthatnak össze csomagokat (előfizetési díj, sávszélesség, stb) • A fogyasztók választhatnak ezek közül • Ökonometriai modellek az így kapott adatokon is alkalmazhatók: Pr(i. csomag választása)=F(i. csomag jellemzői, más felajánlott csomagok jellemzői) Az i. csomag árának együtthatójából kiszámítható a rugalmasság

Egy piacmeghatározási kísérlet Fogyasztók állításai •

•

Előnyök • Megoldja az identifikációs problémát, mert a kutató véletlenszerűen módosíthatja a „kínálatot” • A kutató elég nagy varianciát vihet az adatokba a pontos identifikációhoz • Új, a piacon még nem létező szolgáltatások, csomagok hatása is vizsgálható Hátránya • Nem tényleges döntésre épül • Inkább hozzáférési rugalmasság mérésére alkalmas, nem várható el, hogy reálisan megbecsüljék az emberek, hogy mennyit beszélnének • Túl sok dimenzió méréséhez már nagy (és drága) mintára van szükség

Egy piacmeghatározási kísérlet Aggregált adatok – cég vagy csomagszintű aggregátumok • •

•

Pl. tudjuk egy vállalat különböző csomagjaiban a lebeszélt perceket, az előfizetők számát és az árakat Modell:

Csomag- és idő fix hatások Fő probléma: • az egyes csomagok előfizetőinek összetétele endogén: függ az ártól

• Pl. az alacsonyabb árat, de magasabb előfizetési díjat tartalmazó csomag előfizetői olyanok, akik más csomagra előfizetve is többet beszélnének

• Ráadásul ezt a fix hatás sem oldja meg, mert az árváltozás hatására megváltozik a fogyasztók összetétele • Az elvándorló fogyasztók szisztematikusan különböznek az ottmaradtaktól

Egy piacmeghatározási kísérlet Aggregált adatok – területi aggregátumok • Pl. minden megyéről tudjuk az elmúlt 10 évből az előfizetések számát és árát • A kereslet modellje:

Megyei és idő fix hatások

• Fő kérdések: • A kínálat eltérő szerkezetéből adódnak-e a megyék közötti különbségek? (hihetőbb, mint a csomagok esetében) • eléggé különböznek-e az árak az egyes megyék között? (USA-ban talán, Mao.-n nem valószínű)

Egy piacmeghatározási kísérlet Fogyasztók egyéni adatai • Kérdőíves megkeresés • Fogyasztók demográfiai jellemzői és távközlési szolgáltatáshasználatuk önbevallás alapján

• Számlagyűjtés • A fenti adatok mellett elkérik a fogyasztók számláit is, ami jelentősen javítja a pontosságot • Árak szerkezete • Beszélt percek stb.

Egy piacmeghatározási kísérlet Fogyasztók egyéni adatai: a hozzáférés modellezése

• Diszkrét függő változós modellek • Véletlen hasznosság modellek • A n. fogyasztó hasznossága a j. alternatívából:

• Azt az alternatívát választja, amelyikből a legnagyobb a hasznossága • Az egyes alternatívák választásának valószínűsége a hibatag eloszlásától függ. Pl logit:

Egy piacmeghatározási kísérlet Fogyasztók egyéni adatai: a hozzáférés modellezése • Diszkrét változós modelleknél kiszámíthatók a saját- és keresztárrugalmasságok • Logit modell feltevése: minden alternatíva ugyanúgy helyettesíti egymást (irreleváns alternatíváktól való függetlenség) • Pl. az ADSL ára felmegy, ennek hatására ugyanolyan arányban nő a keskenysávú és a kábeles internet előfizetőinek száma

• Megoldás: beágyazott logit • Bizonyos alternatívák egymás közelebbi helyettesítői

Egy piacmeghatározási kísérlet Fogyasztók egyéni adatai: a hozzáférés modellezése

• Példa beágyazott logitra

Egy piacmeghatározási kísérlet Fogyasztók egyéni adatai: az árak mérése • A fogyasztó által választott előfizetés ára • Megfigyelhető • De bonyolultak a csomagok • Ezért meg kell becsülni, hogy hány beszélt perchez mekkora előfizetési díj tartozik • Függő változó: teljes fizetett díj • Magyarázó változó: földrajzi, demográfiai fix hatások, lebeszélt percek száma

• Probléma: lebeszélt perceket befolyásolhatja a tarifaszerkezet • Beszélt percek változó instrumentálása

Egy piacmeghatározási kísérlet Fogyasztók egyéni adatai: az árak mérése • A fogyasztó által nem választott alternatíva ára • A véletlen hasznosság modellben a többi alternatíva hasznosságának modellezéséhez ezekre is szükség van • Azokra az árakra vagyunk kíváncsiak, amiket a fogyasztó érzékel • Ezek közvetlenül nem figyelhetők meg • Össze kell őket gyűjteni, kedvezményekkel együtt, pl. a fogyasztók lakóhelye szerint • Átváltás: • Szükség van minél nagyobb különbségekre az árak között (pl. területi) • Viszont a mesterségesen generált variancia hatására torzított lehet a rugalmasság-becslés

Egy piacmeghatározási kísérlet Tanulságok •

Fogyasztók állításai • Jól előkészített méréseknek van helye • Léteznek felmérések is egyéni szinten, pl. Eurobarometer • „ha ugyanolyan áron használhatná otthonában a mobiltelefont, mint a vezetékest, akkor feladná-e vezetékes telefonját” • Ezekre az adatokra lehetne többet építeni

•

Aggregált adatok • Csomagszintű: • Nehéz az endogén összetétel-hatás kezelése

• Területi szintű • • • •

Az ország kicsi és homogén, az árak szintje és változásai között kis különbségek vannak Nehéz pontosan becsülni Bár a város-vidék közötti különbségek esetleg kihasználhatók De pl. Ausztriában jó tapasztalatok vannak

Egy piacmeghatározási kísérlet Tanulságok •

Egyéni felmérések: • Léteznek régebbi egyéni adatok • Pl. Tárki-NHH közös felmérése, 2004

•

Hasznos lenne az ilyeneket kibővíteni, rendszeressé tenni • Számlagyűjtés lehetséges-e?

•

„Természetes kísérlet” • A fogyasztók egy – véletlenszerűen kiválasztott – részének más árakat ajánlanak • Ezeknek és a kontrollcsoportnak az összehasonlítása torzítatlan, pontos becslést ad

• Pl. BT átmenetileg árakat csökkentett rugalmasságmérés céljából • A szabályozó végezhetne ilyen kísérleteket •

Például bizonyos földrajzi területen eltérő módon szabályozhatná az egyetemes szolgáltatás árát egy ideig

3. hét Horizontális Fúziók Témakörök • • • • • •

Fúziós vizsgálatok száma Fúzió egyoldalú (nem-koordinatív) hatások mellett Fúzió összejátszást erősítő (koordinatív) hatásokkal Fúziók feltétellel EU fúziós gyakorlat Esetek • ABB-Daimler Benz eset • HTCC-Matel eset

Fúziós vizsgálatok száma • A legtöbb országban vizsgálat alá kell vetni a fúziókat • Az Európai Unióban a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok között megoszlik a vizsgálat joga, bizonyos méretek felett a Bizottság jár el • 2001-2007 között a versenyhatóságok 26503 fúziós ügyet vizsgáltak • Ugyanezen időszakban a Bizottság 2141 ügyet vizsgált, teljeskörű vizsgálatra 66 esetben került sor, ebből 22 esetben változatlanul, 37 esetben feltételekkel hagyták jóvá, 7 esetben megtiltották a fúziót • A GVH 2001-2007 között 438 összefonódási ügyben járt el, ebből 13 esetben szabott feltételeket, 1 esetben élt a tiltással

Fúzió egyoldalú (nem-koordinatív) hatások mellett • Horizontális fúzió – versenytársak között • A fúzió növeli a vállalatok piaci erejét

Példa: önálló boltok bolthálózat tagjává válnak Áremelés lehetséges Árról döntő vállalati modellekben a fúzionálók és a kivülmaradók is árat emelnek Kínált mennyiségről döntő modellekben a fúzióban résztvevők csökkentik a mennyiséget, a kinnmaradók növelik a mennyiséget • Ha nincs hatékonyságjavulás a kinnmaradó vállalatok is jól járnak a fúzióval • Hatékonyságjavulás nélküli piaci erő növekedés csökkenti a fogyasztói

• • • •

többletet

Fúzió egyoldalú (nem-koordinatív) hatások mellett •

A piaci erőt befolyásoló tényezők • Piaci koncentráció szintje és változása

• USA elvek: ha a Herfindahl-Hirschman-index (a vállalatok piaci részesedései négyzetének összege, 0-10000 közötti értékkel) 1000 alatt (alacsony koncentráció) engedélyezik, 1000-1800 között (mérsékelt koncentráció) csak akkor, ha a fúzió utáni érték változása nem lesz 100 ponttal nagyobb, ha 1800 felett, akkor 50 pontos emelkedésnél kisebb esetben nem vizsgálják a fúziót

• Piaci részesedések és kapacitások • Belépés • Költsége, korlátai, időzítése

• Keresleti tényezők

• Váltási költségek nagysága

• Vevők ereje • Csőd szélén álló vállalatok

• A fúzió utólagos hatását ekkor úgy kell vizsgálni, mintha a csőd szélére került vállalat nem lett volna a piacon • A fúzió legyen a legjobb módja annak, hogy a vállalat eszközei a termelésben maradjanak

Fúzió egyoldalú (nem-koordinatív) hatások mellett • A hatékonyságot javító fúziók

• A fúzionált vállalatok nyeresége ebben az esetben kétféleképp is nőhet: áremeléssel és árcsökkentéssel • Minél nagyobb a hatékonyságnövekedés annál valószínűbb az utóbbi stratégia, ebben az esetben a teljes jólét nő

• A hatékonyságjavulás hatása a kimaradó válallatokra

• Kiinduló feltételezés: a kimaradók versenyhelyzete romlik • Következtetés a várható hatékonyságjavulásra a kimaradók részvényeinek árfolyamából, a módszer problémái

Fúzió egyoldalú (nem-koordinatív) hatások mellett •

A hatékonyságjavulás forrása és számszerűsítése • • • • • • • •

•

Méret- és választékgazdaságosság Kutatás-fejlesztés, értékesítés, hirdetés ésszerűsítése Adminisztrációs költségek csökkentése Szinergiák Költségcsökkentés esetén vizsgálni kell, hogy az állandó és a változó költségek hogyan alakulnak Változó költség csökkenés esetén csökkenhet az ár Ha csak az állandó költség csökken, akkor a nyereség nőni fog és emiatt is nőhet a jólét, bár a fogyasztói többlet nem nő A fúziót támogató hatékonysági érvelés csak akkor fogadható el, ha a költségek kifejezetten a fúzió miatt csökkennek, fontos elkülöníteni a fúzió nélkül is bekövetkező hatékonyságjavulást

A fúzióhoz köthető hatékonyságjavulás esetén is mérlegelni kell, hogy elég jelentős-e a javulás ahhoz, hogy növelje a fogyasztói többletet és a jólétet • Minél nagyobb az esélye a piaci erő növekedésének, annál nagyobb hatékonyságjavulás kell a fúzió engedélyezéséhez

Fúzió összejátszást erősítő (koordinatív) hatásokkal • •

Elképzelhető, hogy a fúzió előtt nem tudtak összejátszani, de a fúzió kedvező piacszerkezetet teremt (közös erőfölény alakul ki) a nyilt vagy hallgatólagos összejátszásra Összejátszást befolyásoló tényezők • • • • • • •

• •

Belépési korlátok Vállalatok közötti hosszútávú kapcsolatok (kereszttulajdonlás) Információk megosztása Rendszeres és gyakori piaci tranzakciók Vevői erő hiánya Szerződéses záradékok Viszonteladási ár meghatározása

Közös erőfölény meghatározásakor minden tényezőt számba kell venni, lehetnek ellentétes hatások, a fontosságát a tényezőknek mindig az adott eset dönti el Ha a fúzió során, bár jelentős hatékonyságjavulás áll be, de egyenlőbb feltételek alakulnak ki a vállalatok között, költségstruktúrájuk nagyon hasonló lesz, akkor az összejátszás esélye megnő

Fúziók feltétellel • A Bizottság által részleteiben vizsgált ügyek többségében feltételekkel (merger remedies) hagyták jóvá a fúziókat

• A feltételeknek két csoportja • Strukturális

• Tulajdonjogok megosztása, tevékenységek leválasztása • Kockázatosabb, visszafordíthatatlan

• Magatartást szabályozó

• Tulajdonosi jogok korlátozása • Betartatása ellenőrzést igényel

Fúziók feltétellel • Leválasztás • Áfedések földrajzi területen vagy tevékenységi körben • Ha a versenyt erősen korlátozó helyzet jönne létre, az eszközök leválasztása lehet a megoldás • Vagy új vállalat, vagy már működő versenytárs vásárolhatja meg • A vásárló számára az eszközök működtetéséhez szükséges minden elemet biztosítani kell • Már működő vállalat esetében lehet, hogy csak egyes eszközöket szerezhet meg • Teljes üzletág leválasztása és új szereplő belépése kedvezőbb

Fúziók feltétellel • Leválasztással összefüggő problémák • A fúzióban résztvevők abban érdekeltek, • hogy ne igazi versenytárs jusson a leválasztott egységekhez • csökkentsék a leválasztott részek értékét • ezért a versenyhatóságnak a vevő kiválasztására ügyelnie kell

• Az információs aszimmetria miatt lehet, hogy a vevő nem megfelelő eszközökre tesz szert • Ha az eladó és vevő között további kapcsolatra van szükség, a leválasztás nem biztos, hogy valódi versenyt teremt • Összejátszást tervező és árversenyre készülő vevő közül valószínüleg a biztos nyereségben bízó összejátszó kínál többet a leválasztott egységekért • Ha a leválasztott eszközök szimmetrikussá teszik az eladó és vevő helyzetét, az összejátszás veszélye nő

Fúziók feltétellel • Magatartási feltételek

• Kulcsfontosságú eszközök, alapanyagok, technológiák biztosítása a versenytársak számára • Szerződéses kötelezettségek előírása, (pl. prémiumfilmek piaca), új szerződő fél bevonása, szolgáltatás terjedelmének befagyasztása, új belépés érdekében • Virtuális tűzfal, válallaton belüli információk áramlásának szabályozása • A magatartási kötelezettségekkel összefüggő nehézségek • Ellenőrzést igényelnek, könnyű kijátszani • A kötelezttség teljesítése gyakran együttműködést igényel a versenytársakkal • Ágazati szabályozókat érdemes bevonni az ellenőrzésbe

EU fúziós gyakorlat • Az erőfölény vizsgálata

• Egyes fúzióknál vannak versenyjogi aggályok, de nincs erőfölény • Ekkor gyakran a közös erőfölényt próbálják bizonyítani

• Az Európai Bíróság szigorú bizonyítási kritériumokat szabott, majd ezt egy másik ügyben az elsőfokú bíróság enyhítette. Ezt követően sok közös erőfölényes helyzetetet állapított meg a Bizottság. • A Bizottság nehezen tudta kezelni azokat a helyzeteket, amikor erőfölény nem mutatható ki, de a fúzió jóléti szempontból káros

EU fúziós gyakorlat • • •

•

A hatékonyságjavulás kezelése Megválaszolandó kérdés: ellensúlyozza-e a hatékonyságjavulás a piaci erő növekedését Ennek vizsgálatát az Egyesült Államokban mindig el kell végezni, Európában a „nemzeti bajnokok” teremtését ellenezve próbálták háttérbe szorítani és az erőfölényt előtérbe állítani, de a fúziókontroll 2004-es újraszabályozása után a versenyhatások vizsgálata lett az elsődleges Ahhoz, hogy egy hatékonyságalapú érvelés elfogadható legyen, általában négy feltételnek kell teljesülnie • Előnyök fúzióspecifikusak • A hatékonysági előnyöknek meg kell jelenniük az árban (csokkenő költségek csökkenő fogyasztói árat eredményeznek) és el kell jutniuk a fogyasztóhoz • A hatekonysági előnyöknek valamilyen módon számszerűen igazolhatónak kell lenniük • Az előnyök várható bekövetkezésének időpontja befolyásolja, hogy milyen súllyal vehetık figyelembe

ABB-Daimler Benz eset • Az ügyben 1995-ben hoztak döntést • Asea Brown Boveri (Svájc), Daimler-Benz (Németország) egyesítette volna vasúti szállítással kapcsolatos tevékenységét • Sokféle piac tartozik ide • Gördülő és nem gördülő eszközök • A termékek kiegészítő (mozdony és vasúti kocsi) és helyettesítő (villamos és diesel mozdony) viszonyban vannak

• A piaci tranzakciók ritkák, árak együttmozgását, piaci tranzakciót nehéz számszerűsíteni • 15 elkülönülő piac

ABB-Daimler Benz eset

Motta [2007] 306.o.

ABB-Daimler Benz eset • A földrajzi piac meghatározása: • Németország, mert

• A termékek nemzeti piacok szerint különülnek el (hálózati feszültség, nyomtáv, biztonsági előírások) • Beszállítók-vevők közötti különleges kapcsolat - magas átállási költségek • A nemzeti specifikációk miatt magas belépési költségek • Új belépő csak új komplett rendszerek szállításakor esélyes

ABB-Daimler Benz eset • Koncentráció a piacon • A Bizottság a 15 piacból 8 piacot talált, ahol a verseny korlátozása felmerülhet • A fúzionáló vállalat egyedüli erőfölénye nem valószínű, mert a Siemens mindenütt számottevő részesedéssel rendelkezik • A létrejövő vállalat és a Siemens azonos helyezetű, súlyú vállalat lenne, ezért a közös erőfölény valószínüsíthető

ABB-Daimler Benz eset

Motta [2007] 308.o.

ABB-Daimler Benz eset • • • •

A táblázat alulbecsli az ABB-Daimler Benz és a Siemens piaci erejét, mert ezek a cégek képesek egyedül a teljes vertikum (mechanikai és elektronikai összetevők) szállítására További veresenytársak önállóan nem képesek a megrendeléseket, termékstruktúrájuk és nagyságuk miatt A versenytársak nagy részének is a három nagy céggel együttműködésben voltak megrendelései Egyetlen lehetséges belépő van: GEC-Alsthom, amely a német piacon nem lép fel agressiven, feltehetően azért, mert hasonló válasz lenne várható a francia piacon

ABB-Daimler Benz eset •

A termékpiacok között jelentős különbségek vannak a vevők erejében • • •

• •

A DB elvben befolyásolhatja a kínálat szerkezetét, nagy volumenű megrendeléseket kiadva felkeltheti a GECAlsthom érdeklődését (a német szabványhoz igazítás egyszeri költségei megtérülnének) A DB alkuerejének kihasználását ösztönzi • • •

•

Fővonali járműveknél a Deutsche Bahn (DB) az egyetlen megrendelő Helyi (városi) vonatok és vasúti rendszereknél 58 önkormányzat Regionális közlekedési eszközök piaca a kettő között helyezkedik el

Privatizációja Más közlekedési ágak versenye EU közbeszerzési előírásai

A DB alkuerejének kihasználása ellen hat • •

Erős nyomás a hazai vállalatok előnyben részesítésére A vállalatok fő referenciája a hazai megrendelések

ABB-Daimler Benz eset • •

•

•

Az önkormányzati piacon is egyedüli a megrendelő, de a kisebb megrendelések miatt külföldi belépő nem jön szóba A mellékvonali (regionális) megrendeléseknél a DB-n kívül regionális társaságok is vevőként szerepelnek és a BD nagyobb szerepet fog kapni a regionális közlekedésben, ezért a Bitottság szerint itt sem kell az erőfölénytő félni Az összejátszást erősíti, hogy a fúzió után az ABB-Daimler Benz és a Siemens szimmetrikus helyzetbe kerül hasonló technológiai kapacitása és termékválasztéka miatt, gyengíti, hogy a megrendelések ritkák és nagy összegűek, a nyilvános ajánlatok jól átláthatóak A versenyt gyengíti, hogy az ágazatra az együttműködési megállapodások bonyolult rendszere jellemző, amelyben a külföldi cégek is jelen vannak, a helyi közlekedési eszközök piacán a nagyobb vállalatok már minden elképzelhető kombinációban társultak egymással

ABB-Daimler Benz eset • A hatékonyságjavulást feltehetően kevéssé vizsgálták, a Bizottsági határozat erre nem utal • A választékgazdaságosság nőhet, mert a Daimler Benz eddig nem rendelkezett megfelelő technológiával a fővonali motorvonatok gyártására • A fúzionálók közötti munkamegosztás miatt nőhet a méretgazdaságosság, de ez nem szünteti meg az összejátszás kockázatát

ABB-Daimler Benz eset •

• • • •

A Bizottság megállapította, hogy a közös vállalat létrehozása nem egyeztethető össze a közös piaci célkitűzésekkel a villamosok (könnyű vasúti járművek és trolibuszok elektromos alkatrészei) és a metrószerelvények piacán, ezeken a piacokon a Siemens-szel közös erőfölénybe kerülnének, ezért: A felek kötelezettségként vállalták, hogy leválasztják a Daimler Benz elektrotechnikai leányvállalatát, a Kiepét, így ezzel társulhatnak azok a cégek, amelyek csak gépészeti technológiával dolgoznak A leválasztás a cég eladását jelenti, amelyre a döntést követő háromnegyed évben kell sor kerüljön és amelyet a Bizottság ellenőriz Nem lehet vásárló olyan vállalat, amelyben a felek 5 százaléknál magasabb részesedéssel bírnak, illetve olyan, amely a Siemens-hez kapcsolódik A fúziót ilyen feltételekkel támogatta a Bizottság

HTCC-Matel •

• • •

Hungarian Telephone and Cable Corporation (HTCC-csoport, ide tartozik Hungarotel, Pantel) és a Matel Holdings (Matel-csoport, ide tartozik Invitel, Euroweb) összefonódásának vizsgálatát a Gazdasági Versenyhivatal végezte 2007-ben Több piac Az internet és adatkommunikációs piacon bemutatható az erőfölény és a versenyhatás vizsgálat különbsége Erőfölény vizsgálata • A piac bevételek szempontjából is stabil, a négy vezető szolgáltató részesedése 80-85 százalék között van, a kisebbek között nincs 5 százaléknál nagyobb részesedésű, a piacon egy nagy három közepes és több kisebb vállalat van

HTCC-Matel

Csorba [2008] 104.o.

HTCC-Matel • •

• •

Az összefonódás révén megjelenik a piacvezető mellett egy erős második szereplő, amely feltehetően növelni akarja részesedését a piacon, ugyanakkor egyéni erőfölényre nem tesz szert Ha más kombinációban jönne létre az összefonódás, például ha a piacvezető és egy közepes méretű cég fúziójáról lenne szó, akkor a jövőbeli erőfölény alakulását már csak további elemzésekkel, például az árak vizsgálatával lehetne megállapítani, ezen a piacon viszont az egyedi vásárlások miatt nincs egységes ár A koncentráció mérőszáma az első négy szereplő esetében 2500 felett van a fúzió után 300-400-al nővekedne Indokolt vizsgálni a versenyhatást is

HTCC-Matel •

A versenyhatás vizsgálata • Az adatok alapján látszott, hogy a nagyvállalatokat és a központi költségvetési intézményeket tartalamazó piaci szegmens piaci viszonyai eltérnek a kis- és középvállalatokat és nem központi költségvetési intézményeket tartalmazó szegmenstől • Az előbbiben kevés vevő, nagy projektek, nagyobb méretű szolgáltatók vannak, a piacra lépés költségesebb, a nagyvállalati-költségvetési szegmensben 85-90 százalék, a kisvállalati-nem – költségvetési szegmensben 70-75 százalék a négy vezető szolgáltató részaránya • A két szegmensből származó bevétel nagyjából azonos • Az elemzést a nagyvállalati szegmensre indokolt előbb elvégezni, mert, ha itt nem növekszik a versenykorlátozó jelleg, akkor a másikban sem valószínű

HTCC-Matel •

A versenyhatás vizsgálata (folytatás) • A nagyvállalalti-költségvetési szegmensben jellemző a tenderen történő értékesítés, kézenfekvő ezeknek részletes elemzése • A fúzionálni kívánó vállalatok közötti eddigi versenyhelyzetet többlépcsős teszttel közelítették • Találkozások – ha az együttes jelenlét gyakorisága kicsi nem tekinthetők versenytársaknak, elemzésnek vége • Első-második hely – ha gyakoriak a találkozások, feltehető, hogy ha az egyik nyer, akkor a másik gyakrabban lesz második, mint, amit a bevételek alapján számított részesedések mutatnak, ha ez az arány nem magas, akkor már most sincs nagy versenynyomás és megszűnése nem vezetne áremeléshez • Nyerési esélyek alakulása a versenytárstól függően – ha közeli versenytársak, akkor a másik indulása csökkenti a nyerési esélyeket • Árak alakulása a versenytársaktól függően – nyerő ár változik-e annak függvényében, hogy a másik indul-e vagy sem – ennek vizsgálatára csak akkor kerül sor, ha az előző lépések nem hoznak eredményt

HTCC-Matel •

A versenyhatás vizsgálata (folytatás) • Eredmények • Ahol valamelyikük indult ott 40-45 százalékban találkoztak, ez nem tér el más szolgáltatókkal való találkozási aránytól • Ha valamelyik nyert csak az esetek 10-15 százalékában volt a másik a legkomolyabb vetélytárs, ennek alapján kis versenynyomás volt megállapítható • Mind a HTCC, mind a Matel csoport nyerési esélyeire végzett becslés azt mutatta, hogy kicsiny a versenynyomás

•

A kétféle vizsgálat azonos megállapításokhoz vezetett, a versenyhatás teszt hatásalapon, közvetlenül vizsgálta az összefonódások hatását, elvégzése megnyugtatóbb érveket szolgáltatott a fúzió engedélyezéséhez

4. hét Vertikális korlátozások és fúziók Témakörök • Vertikális korlátozások fajtái • Vertikális fúziók versenykorlátozó hatásai • Jogeset • General Electric – Honeywell

Vertikális korlátozások fajtái • Gyártó – (kis)Kereskedő • Nemlineáris árazás (franchise-díj) • Forgalomtól független fix-díj és forgalomtól függő díj-elem

• Mennyiségi kedvezmények • Viszonteladói ár megkötése • Ajánlott ás vagy megszabott ár

• Rendelési mennyiség rögzítése • Kizárólagosság kikötése • A korlátozások csak bizonyos körülmények között lehetnek hatásosak • a gyártó meg tudja figyelni a kiskereskedelmi árakat • nincs lehetőség arbitrázsra

• Előfordulhat, hogy a korlátozás kudarcát fúzióval próbálják kiküszöbölni

Vertikális fúziók versenykorlátozó hatásai • Előny: Fúzió elősegíti a kettős árrés problémájának megoldását • Hátrány: Fúzió esetén az integrált vállalat a többi, „alsó” végén lévő szereplőtől megtagadja a „felső” végén lévő termelési tényező szolgáltatását • Chicagói iskola álláspontja • A chicagói iskola kiinduló modelljében monopolhelyzetű „felső” szereplő és tökéletesen versenyző „alsó” szereplők • A monopólium a teljes profitot magához vonja ezért a fúzió nem növeli a piaci erőt (egyetlen monopolprofit elmélet) • Ha több szereplő van a „felső” és az „alsó” szegmensben, más szállítók vehetik át az integrált vállalat helyét, az integrált nem a piacon szerzi be a terméket, ezért a kereslet csökken, árak csökkenhetnek

Vertikális fúziók versenykorlátozó hatásai • Játékelméleti modellek: több vállalat alul és felül, előfordulhat, hogy a fúzió kiszorításhoz vezet • Ha az integrált vállalat olyan „alsó” cégeket is ellát, amelyek más fogyasztókat látnak el mint ő, akkor vesztesége származik, ha nem szállít nekik • Ha a többi felső vállalat is versenyképes nem biztos, hogy az integrált jól jár, ha később árat emelne • Az értékeléshez, a horizontális elemzéshez hasonlóan, figyelembe kell venni a termelési tényező keresletének rugalmasságát, a felül lévők többletkapacitásait, a piacra belépés esélyeit stb. • Mégha a független vállatok többet is kell, hogy fizessenek egy termelési tényezőért, lehet, hogy az alsó szegmensben a verseny erősödik és a fogyasztói többletre gyakorolt összhatás kedvezővé válik

• Nem lehet előre eldönteni, melyik hatás dominál

Vertikális fúziók versenykorlátozó hatásai • A vertikális fúzióknak gyakori a hatékonyságnövelő hatása, de bizonyos feltételek mellett korlátozhatják a versenyt, hibás döntés önmagában tiltani • Az egyes korlátozásokat (pl. viszonteladói ár megkötése) sem lehet önmagukban tiltani, mert más korlátozásokkal való együtthatásukban kell vizsgálni • A mérlegeléskor a piaci erő mértéke szabja meg, hogy kell-e vizsgálódni

Vertikális fúziók versenykorlátozó hatásai • A vizsgálatban kétlépcsős eljárás szükséges

• Első lépcső: van-e kizáró (piaclezáró) hatás, azaz a vertikális láncban alul levő független vállalatok beszerzési ára emelkedik-e – a fúzió korlátozza-e a versenytársakat • Ha igen, második lépcső: a fúzió hatására emelkednek-e a fogyasztói árak – a fúzió korlátozza-e a versenyt

• Hasonló módon lehet eljárni az olyan vertikális korlátozásoknál, amelyek a versenytársak kizárásához vezetnek

GE/Honeywell • 2001. február, bejelentés a fúzióról • 2001. május, Department of Justice • feltételes jóváhagyás

• Miért foglalkozott a Közösség a fúzióval? • Az együttes forgalom meghaladta az 5 md eurót (GE 125 md $, Honeywell 23 md $), a Közösségen belüli forgalom nagyobb volt 250 millió eurónál és ennek kétharmada nem koncentrálódott egyetlen tagországra

• Commission Decision 3. July 2001. Case COMP/M.2220 — General Electric/Honeywell • Nem egyeztethető össze a közös piaccal

• Elsőfokú Bíróság ítélete 2005. december 14. T-210/01. sz. ügy General Electric Company kontra az Európai Közösségek Bizottsága • Felperes keresetének elutasítása

GE/Honeywell • Repülőgépgyártás és energiaellátó rendszerek • A GE a fentieken kívül pl. műanyaggyártás, média (NBC), pénzügyi szolgáltatások, orvosi diagnosztika, fényforrások stb. • Honeywell forgalmának kb. fele a repülőgépgyártásból • Repülőgép hajtóművek piaca • • • • •

GE CFMI (GE és a SNECMA francia társaság 50-50 százalékban közös cége) Pratt&Whitney (PW) Rolls Royce (RR) IAE (PW/RR) közös vállalkozás

GE/Honeywell • Repülőgép hajtóművek piaca • Nagy utasszállító repülőgépek • GE, CFMI, PW, RR, IAE • Honeywell itt nincs jelen

• Regionális repülőgépek • Nagyméretű • GE, RR, PW

• Kisméretű • GE, Honeywell

• Vállalati repülőgépek • GE, Honeywell, PW, RR

GE/Honeywell Nagy utasszállítók hajtóművei

Forrás: Official Journal of the European Union 18.2.2004. L48/10

GE/Honeywell Regionális repülőgépek hajtóművei

Forrás: Official Journal of the European Union 18.2.2004. L48/11

GE/Honeywell Vállalati repülőgépek hajtóművei

Forrás: Official Journal of the European Union 18.2.2004. L48/13

GE/Honeywell Repülési rendszerek

• Repüléselektronikai termékek (irányítás, navigáció, kommunikáció) • GE ř

• Honeywell 50-60 %-os részesedés • Rockwell Collins 20-30 %-os részesedés • Thales 10-20 %-os részesedés • Smith Industries < 10 %

GE/Honeywell Repülési rendszerek

• Egyes repülésipari termékek (segédhajtóművek, fékek, futóművek, fényszórók stb.) • GE ř • Honeywell magas részesedés • Nagyobb versenytársak: Hamilton Sundstrand (a PW-t birtokló UTC leányvállalalata), BF Goodrich és a SNECMA

GE/Honeywell Hajtóművezérlő berendezések

Forrás: Official Journal of the European Union 18.2.2004. L48/55

GE/Honeywell • A fúzió hármas jellege • Horizontális: nagy repülőgépek hajtóművei, itt versenytársak • Konglomerátum: sok piacon csak az egyik van jelen • Vertikális: GE a hajtóműveihez pl. Honeywell motorvezérlőket vásárol, A GE a lízingcégén (GECAS) keresztül repülőgépeket, bennük Honeywell termékeket vásárol • A Bizottság érvelése: a GE már a fúzió előtt is erőfölényben volt a nagy utasszállító és regionális hajtóművek piacán, ez a fúzióval tovább erősödött volna és kiterjeszthette volna erőfölényét azokra a piacokra, ahol a Honeywell vezető szerepet töltött be

GE/Honeywell

• A GE erőfölényének értékelése • Piaci részesedése

Forrás: Official Journal of the European Union 18.2.2004. L48/20

GE/Honeywell • A piaci részesedés kiszámításának problémái • Csak az aktuálisan gyártott és használatban lévő egységeket (installed base) éa a vissza nem vonható megrendeléseket (firm orders) vették figyelembe, továbbá a CFMI hajtóműveit úgy vették, mintha a GE gyártotta volna • Ha az üzemben lévő gépek alapján határozták volna meg, akkor 52,5 % helyett 41 % lett volna • A Bizottság úgy érvelt, hogy a légitársaságok többé nem rendelhetnek kifutott gépeket, de nem vette figyelembe, hogy a bevételek egy jelentős része az utópiacokról (javítás, szervizelés) származik és a repülőgépeknek hosszú az élettartamuk

GE/Honeywell • A piaci részesedés kiszámításának problémái (folytatás) • A közös vállalatok piacának felosztását aszerint végezték, hogy az anyavállalat gyárt-e hajtóművet, a SNECMA nem gyárt ezért a CFMI összes részesedése a GE-hez került, míg az IAE fele-fele arányban a PW-hez és RR-hez, ha CFMI részesedésének csak a felét kapja a GE, akkor a GE teljes piaci részesedése csak 36 % lett volna • A Bizottság arra is felfigyelt, hogy a piackutatók és a GE maga is saját forgalmához számítja a CFMI teljes bevételét • Voltak, akik úgy érveltek, hogy a CFMI a valaha volt legnépszerűbb utasszállító, a Boeing 737 kizárólagos hajtómű szállítója, ezek biztos piacok, ezért ha a csomagban történő értékesítés problémáját vizsgálják )lásd később), akkor ezt a forgalmat a CFMI forgalmából le kell vonni és így a GE részesedése 44 % lenne

GE/Honeywell • Finanszírozási kérdések • GE Capital, pénztőke 80 százaléka • Többet fordíthat kutatás-fejlesztésre és nagyobb kockázatot tud vállalni • Türelmesebb lehet versenytársainál, nem kényszerül rövid távon profitra, időben eltolhatja bevételeit • Bizonyíték a Bizottság szerint, hogy a hajtóművek piacra dobása után megnyúlt a megtérülési idő, ez a hajtóművek relatíve alacsonyan tartott árával és a viszonylag magas utópiaci árakkal magyarázható, amit a nagyösszegű javítóműhely vásárlások is alátámasztanak (ennek az érvelésnek ellentmond, hogy a vevők tapasztaltak és tudják, hogy a hajtóművekkel kapcsolatos kiadások legnagyobb része a szerviz és karbantartás)

GE/Honeywell • Finanszírozási kérdések (folytatás) • GE Capital Aviation Services (GECAS - finanszírozás, lízingelés) a legnagyobb repülőgépvásárló, a kereslet 10 %-ával, a második legnagyobb lízingcég (ILFC) flottája fele akkora • Csak GE hajtóműves gépeket vesz, képes a piacot jelentősen befolyásolni (csoportos használat előnyei, nagy tételekben vásárol, első vásárlóként befolyásolhatja a berendezések típusát) • A Bizottság szerint egy 10 százalékos részesedésű vállalat is nagy piaci erővel bírhat (?)

GE/Honeywell • Erőfölény értékelése • Piacra nehéz belépni (elsüllyedt költségek, know-how) • PW is egy nagyobb válallatcsoport része, PW és RR hadiiparnak szállít • Vevők alkupozíciója: nagyobb légitársaságok, lízingcégek és a legnagyobb gyártók Airbus, Boeing válaszhat PW vagy RR hajtóművet

GE/Honeywell • Erőfölény kiterjesztése • GE-Honeywell a GE Capital-en keresztül olyan kedvező pénzügyi ajánlatot adhat, amellyel versenytársai nem rendelkezhetnek • GECAS most már nemcsak a GE hanem a Honeywell termékeknél is vásárlóként befolyásolná a repülőgépgyártókat • Honeywell termékek jól kombinálhatók a GE termékekkel és vonzó csomagok állíthatók össze tiszta (egy árban) vagy kevert áron (teljes csomag ára alacsonyabb, mint a részeké)

GE/Honeywell • Csomagban történő értékesítés (bundling) • A Bizottság szerint az árak csökkennének és a csomagoknak kiszorító hatása lenne • Elméleti modellek is kimutatnak ilyen lehetséges hatást • Az ágazatban korábban is megfigyelhető volt a csomagban történő értékesítés, feltehetően továbbra is élnének vele

• Az érintett vállalatok mindkét érvet vitatták • Egy modellnél bizonyítani kell, hogy alkalmazható az ágazatra • Nem jellemző a csomagban történő értékesítés (a felek kérésére empirikus adatokat nem közöl a Bizottság jelentése)

GE/Honeywell • Csomagban történő értékesítés (folytatás) • A Bizottság szerint az árak csökkennének, a versenytársak kilépnének, azt követően az árak ismét emelkednének • A versenytársak valóban kilépnének-e, hiszen komoly piaci pozícióval rendelkeznek? Fúziókkal vagy új szövetségekkel is reagálhatnak a lépésre. • A fúzió hatékonysági előnyeit nem vizsgálja a bizottsági határozat • A kilépés lehetséges időpontját nem vizsgálta a Bizottság, ha sokára történik (és ezt valószínűsítheti, hogy a szerviz és karbantartás bevételei a döntőek), akkor a jólétre gyakorolt kezdeti pozitív hatás nagyon jelentős lehet • Az engedélyezés esetén elő lehetett volna írni a csomagban értékesítés tilalmát - ehhez ellenőrzés kell

GE/Honeywell • Vertikális hatások • Önindítók piaca • Honeywell a piac felső részén vezető szerepet tölt be, GE az alsó részén van jelen – módja lenne a versenytársak, pl. RR, ellátását korlátozni • Kérdéses, hogy a Honeywellnek megérné-e (nagyobb nyereséggel járna-e) ezt a stratégiát követni szemben azzal, hogy kiszolgálja a RR • Az RR más vállalathoz is fordulhatna, de a Bizottság álláspontja szerint semelyik sem vállalkozna rá, mert vagy PW, vagy a GE érdekkörébe tartoznak • A GE-Honeywell vertikális fúzió a kettős árrés felszámolása miatt alacsonyabb hajtómű árhoz vezethet, a Bizottság azonban nem számolt az alacsonyabb árak és a versenytárs kilépése közötti átváltással

GE/Honeywell • Bizottsági döntés értékelése

• Összetett fúziós eset • A bizottsági érvek sokszor hiányosak vagy nem teljeskörűen ismerhetők meg • Gyakori kritika: • A Bizottság a versenytársakat és nem a versenyt védi • Csak elméletekre és előfeltevésekre alapozza döntését

• Az EU vizsgálódás kiindulópontja a piaci erő léte illetve erősítése (market dominance), szemben az US megközelítéssel, amely a verseny jelentős csökkentését vizsgálja (substantial lessening of competition)

GE/Honeywell • Az Elsőfokú Bíróság döntése • Összességében jóváhagyta a Bizottság álláspontját, de egyes részleteiben elvetette • Horizontális alapon elutasítható a fúzió • Konglomerátum és vertikális alapon nem • A konglomerátummal kapcsolatos érvek és bizonyítékok nem voltak elég meggyőzőek

• A konglomerátum jellegű összefonódás hatásainak bizottsági elemzése során nem elegendő valamely jövőbeni magatartás valószínűségét vizsgálni, hanem figyelembe kell venni a magatartás folytatására ösztönző vagy azt csökkentő erőket • A vertikális érvek és bizonyítékok meggyőzőek voltak, de a Bizottság hibázott, amikor nem vette figyelembe, hogy a vélt magatartás bekövetkezése esetén ex post is beavatkozhatna a 82. cikk (ma 102. cikk) alapján

5. hét Monopolizáció Témakörök • Kiszorító árazás • A monopolizálás nem ár jellegű eszközei • Jogesetek • US. v. Microsoft • Bizottság v. Microsoft

Kiszorító árazás • Egy lehetséges meghatározás: olyan árképzés, amellyel a legalább azonos hatékonysággal működő versenytárs a piacról kizárható • Ár a költségek alatt annyi időre, hogy a piacról való kilépést kikényszerítse vagy a belépést lehetlenné tegye Kiszorító árazás • Várakozás: a kezdeti veszteségeket később jelentős áremeléssel ellensúlyozhatják • A kiszorító árazás sikere esetén hosszabb távon a fogyasztók is veszítenek

A monopolizálás nem ár jellegű eszközei • Stratégiai beruházások • Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, reklám, termékminőség, új márka • Optimális beruházásnál többet, kiszorító mértékűt ruház be, hogy elrettentse pl. az új belépőt • Nem biztos, hogy nyereséges stratégia, mert lehet, hogy az elsüllyedt költség nagyobb, mint az együttélés miatti esetleges nyereség csökkenés • Valójában nincs elfogadható viszonyítási szint a „túlzott” mértékre

A monopolizálás nem ár jellegű eszközei • Csomagban történő értékesítés • Hatékonysági szempontok • Méretgazdaságosság • Válasz az információs aszimmetriára – mínőségjavítás • Visszaélés lehetősége (IBM és a lyukkártya)

A monopolizálás nem ár jellegű eszközei

• Csomagban történő értékesítés (folytatás) • Árdiszkriminációs eszköz

•

Forrás: Motta [2007] 497.o.

A monopolizálás nem ár jellegű eszközei • Csomagban történő értékesítés (folytatás) • Árukapcsolás (tying) • Különböző intenzitású használat • Másoló és festékkazetta példája • Hasonló a kétrészes árazáshoz

• Jóléti hatások nehezen mérhetők • Újabb modellek • Elköteleződés mellett bizonyítható a kizáró hatás (Whinston, 1990), de vizsgálni kell a hatékonysági érveket is • Elköteleződés formái: innováció, terméktervezés, technológia

A monopolizálás nem ár jellegű eszközei • Csomagban történő értékesítés (folytatás) • A magatartások értékelésének gyakorlata • Hagyományosan gyanús, USA-ban közel volt a per se tiltáshoz • Vizsgálatot csak jelentős piaci erő esetén szabad kezdeni • Hatékonysági hatások alapos vizsgálata szükséges • Sok esetben pozitív jóléti hatás

A monopolizálás nem ár jellegű eszközei • Stratégiai magatartás hálózatos iparágakban • Kompatibilitás kérdése • Hálózatokhoz való hozzáférés eseteinek különbözősége • Hálózati externáliák szerepe • Piacvezető válás a verseny következtében • Piacvezető jogi monopólium révén

A monopolizálás nem ár jellegű eszközei

• Versenytársak költségeinek növelése • • • • • •

Lehetőséget teremt áremelésre piacvesztés nélkül Lobbizás, szabályozás elérése Kizárólagos értékesítés Nélkülözhetetlen input megtagadása, vagy árának megemelése Interoperabilitás megtagadása, megszüntetése Fontos elkülöníteni, ami csak a versenytársaknak káros és ami a jólétet is csökkenti (példa: kutatás- fejlesztés)

US v. Microsoft • Az eset előzménye • 1991 FTC vizsgálat piaci erővel való visszaélés ügyében, a bizottság nem tudott dönteni, 1993ben lezárta az ügyet • Ezt követően az Igazságügyi Minisztérium (Department of Justice – DoJ) indított eljárást, amely 1994-ben egyezséggel végződött: a Microsft vállalta, hogy nem kapcsolja össze más termékeit (product) az operációs rendszerével, ugyanakkor további specialitás alkalmazásokat (feature) szabadon integrálhat a rendszerébe • A Microsoft azt a nézetet képviselte – amit a DoJ nem osztott - , hogy az Internet Explorer, amelyet először a Windows 95-ös rendszertől függetlenül értékesített, nem termék, hanem csak egy speciális alkalmazás

US v. Microsoft •

Az ügy menete • 1998 május: a DoJ és 20 tagállam keresetet nyújtott be a verseny akadályozása és a monopolhelyzet fenntartására és kiterjesztésére irányuló szándék miatt • 1998 október: a DoJ kiegészíti a keresetet az 1994-es egyezség megsértésének vádjával • 1999 november: Jackson bíró ismerteti a tényállást • az x86-os számítógépek operációs rendszerének a piacán a Microsoft monopol helyzetben van és lépéseket tett, az ezt fenyegető versenytársak ellen

• 2000 április: jogi értékelés (conclusion of law) kibocsátása • (1) az operációs rendszerek piacán fenntartani próbálja a monopol helyzetét • (2) a böngészők piacán megkísérli monopolhelyzet elérését • (3) az operációs rendszer és a böngésző integrálásával árukapcsolást valósít meg • vagyis a Sherman törvénynek mind az első, mind a második szakaszába ütköző magatartást tanúsít

US v. Microsoft • Az ügy menete (folytatás) • 2000 június: ítélet (final judgement) – a Microsoftot két részre kell választani, operációs rendszert készítő és egyéb alkalmazásokat fejlesztő részre • A Microsoft fellebezésére 2001 júniusában született döntés • (1) Egyes esetekben a Microsoft magatartása a monopolhelyzet fenntartásának tilalmába ütközött • (2) Nem vétkes a monopolizáció kísérletében • (3) Az árukapcsolás ügyét nem a per se tiltás alapján kell megítélni, hanem mérlegelés alapján, ezért alsóbb fokra visszaküldték az ügyet

• Jackson bírót kizárták az ügyből, mert elfogultságot mutatott (ítélethozatal előtt interjúkat adott) • 2001 szeptember: a DoJ bejelenti, hogy nem ragaszkodik a feldaraboláshoz

US v. Microsoft • Az ügy menete (folytatás) • 2001 november: a Microsoft peren kívüli egyezséget kötött a DoJ-al

• Ennek legfontosabb eleme volt, hogy az alkalmazásprogramozási interfészeket a Microsoftnak harmadik féllel meg kell osztania

• 2002 november: Kollar-Kotelly bíró az egyezség legtöbb elemét elfogadva hírdetett ítéletet, amit kilenc tagállam nem fogadott el • 2004 június: a fellebviteli bíróság jóváhagyta az egyezséget

US v. Microsoft • A monopolizáció vádja • Érintett piac: Intel-kompatibilis személyi számítógépek operációs rendszereinek piaca • Microsoft szerette volna szélesebben meghatározni, de a bíróság nem fogadta el • Ha jelentősen emelkedne a Windows ára, nem térnének át Macintosh rendszerre, mert ahhoz új hardver is kellene • Kézi berendezések, internetes portálok inkább csak kiegészítők • Köztes szoftverek csak hosszú távon vehetnék át az operációs rendszerek helyét

US v. Microsoft • A monopolizáció vádja (folytatás) • Piaci erő • Szélsőségesen nagy piaci részesedések (95 %) • Magas belépési korlátok • A felhasználók azokat az operációs rendszereket részesíti előnybe, amelyekre sok alkalmazást írtak • Az alkalmazás készítők azokat az operácis rendszereket részesítik előnyben, amelyeknek sok felhasználója van

• Microsoft monopolerővel rendelkezik

US v. Microsoft • A monopolizáció vádja (folytatás) • Versenyellenes magatartások • Licenc átadásakor kikötések • Explorer ikonját, mappáját, a Start menü explorerre való hivatkozását nem lehet eltávolítani, másik böngészőt az eredeti készülékgyártók nem tesznek fel, mert nehéz magyarázatot adni a fogyasztóknak, melyik böngészőt használják • Nem lehet a kezdeti indítási sorrendet megváltoztatni, ezzel nem tudnak az eredeti készülékgyártók más böngészőt támogatni • Megtiltották az asztal képének megváltoztatását

US v. Microsoft • A monopolizáció vádja (folytatás) • Versenyellenes magatartások • Internet Explorer és a Windows integrálása • Kicsi a merevlemezek kapacitása • Eredeti gyártók nem telepítenek más szoftvert

• Explorert nem lehet eltávolítani ((programok telepítése és törlése menüben nem szerepel – Windows 98) - versenyellenes • Ha a felhasználó más böngésző mellett dönt, egyes esetekben felülbírálja - mivel a felperesek nem válaszolták meg a Microsoft hatékonysági érveit, ebben a pontban a fellebviteli bíróság nem találta a céget felelősségre vonhatónak • Kódok keverése (Explorer fájljainak törlése megbéníthatja az operációs rendszert) versenyellenes

US v. Microsoft • A monopolizáció vádja (folytatás) • Versenyellenes magatartások • Internetszolgáltatókkal kötött megállapodások • Az internetszolgáltatóknak nagyon kedvezményesen kínálják az Internet Explorert, a felhasználóknak ajándékok, ingyenes Internet Explorer hozzáférési csomag kifejlesztése - a fellebviteli bíróság ezt nem találta jogszerűtlennek, mert monopolista esetében is új termék kifejlesztése vagy kedvező ára a versenyt jelzi, ha nincs bizonyíték a költségek alatti árazásra (ilyen bizonyítékkal a felperesek nem szolgáltak) • Az internetszolgáltató asztalon történő megjelenítése: AOL vállalta, hogy cserébe nem támogatja az Internet Explorer versenytársait, csak a vevő kérésére foglalkozik más böngészővel és nem adhat el azokból többet, mint a vevőinek 15 százaléka • A fellebviteli bíróság szerint ez a magatartás jelentős piaclezáró hatású és az alternatív böngészők (pl. Netscape Navigator) előtt ezzel a második (első az eredeti gyártó) terjesztési csatornát is lezárja, ezzel sérti a Sherman törvény 2. szakaszát

US v. Microsoft A böngésző háború kezdete

Időpont

Mosaic

1998 Q4 1998 Q3 1998 Q2 1998 Q1 1997 Q4 1997 Q3 1997 Q2 1997 Q1 1996 Q4 1996 Q3 1996 Q2

0.37% 0.60% 1.20% 2.47% 6.93%

Internet Netscape Explorer Navigator 50.43% 46.87% 47.90% 48.97% 43.17% 53.57% 39.67% 57.63% 35.53% 62.23% 32.40% 64.93% 27.67% 69.77% 22.87% 74.33% 19.07% 77.13% 13.97% 80.37% 9.60% 82.77%

Forrás: EWS College of Engineering, Illinois

US v. Microsoft

US v. Microsoft • A monopolizáció vádja (folytatás) • Versenyellenes magatartások • Java (osztálykönyvtár, virtuális gép) olyan köztes szoftver, amely a Netscape Navigatorhoz hasonlóan veszélyt jelenthet a Windows szoftverfejlsztési környezet számára • Netscape és Sun egyezség • Windows saját Java virtuális gépe, amely inkompatibilis a java virtuáliis gépével – hatékonysági megfontolások (sebesség növekedése) miatt nem versenyellenes • Független szoftverszállítókkal kötött kizárólagos megállapodások a Microsoft Java virtuális gép alkalmazására – versenyellenes • Java fejlesztők megtévesztése: segítette őket és azt hitette el, hogy a fejlesztések környezetfüggetlenek lesznek – versenyellenes • Intel megfenyegetése: Windows-szal kompatibilis Java virtuális gép fejlesztésének megakadályozása – versenyellenes

US v. Microsoft • A monopolizáció kísérlete • A körzeti bíróság vétkesnek találta • A fellebviteli szerint ehhez bizonyítani kellett volna a „komoly esélyt a monopolerő tényleges megszerzésére” • A felperesek azonban a monopolpozíció fenntartása és a monpolizáció kísérlete címen ugyanazokat az érveket adták elő • Meg kellett volna határozni a piacot és bizonyítani, hogy a jelentős belépési korlátok miatt a hipotetikus monopolistának van piaci ereje, ezt az elemzést nem végezték el, ezért nem állítható, hogy megsértették a Sherman-törvény 2. szakaszát

US v. Microsoft • Árukapcsolás

• A körzeti bíróság szerint per se jogtalan árukapcsolás történt – a fellebviteli szerint mérlegelés tárgyáva kellett volna tenni, mert a per se szabály értékes innovációt akadályozhat meg • A progamozási környezetet biztosító szoftverek piacán gyakori az árukapcsolás és ennek sokszor hatékonysági okai vannak, ezt a körzeti bíróság nem vizsgálta, ezért pontosabb elemzésre visszaadta az ügyet

US v. Microsoft • Kötelezettségek • A körzeti bíróság által először kiszabott kötelezettséget (két részrte bontás) a fellebbviteli bíróság megsemmisítette, mert • A Microsoft nem kapott alkalmat a megvalósíthatósággal összefüggő álláspont kifejtésére • A bíróság nem adott megfelelő indoklást • A fellebbviteli átértékelte a Microsoft felelősségét, de az ehhez tartozó kötelezettségek megállapítását a körzeti bíróságra bízta

US v. Microsoft • Kötelezettségek (folytatás) Az eredeti gyártók szabadon dönthetnek a Windows konfigurációjáról A Microsoft lehetővé kell tegye a Windows egyes funkcióinak mellőzését Védelmezik az eredeti készülékgyártókat Rendelkezések a köztes szoftverek terjedésének elősegítésére Microsoftnak nyilttá kell tennie különböző információkat az alkalmazásprogramozási interfészek használatánál, a Microsoft szerverekkel összefüggő szabályrendszereknél • A bíróság megteremtette a kötelezettségek végrehajtásának ellenőrző rendszerét is

• • • • •

Bizottság v. Microsoft • Az ügy menete • Előzmény: 1993 Novell panaszolja a Microsoft licenc gyakorlatát, 1994 egyezség • 1998: Sun Microsystems panasza technikai információk visszatartásáról a Windows NT szerver interfészek esetében • 2001 augusztus a Bizottság kiterjesztette a vizsgálatot a média lejátszókra is • 2003 előzetes bizottsági álláspont • 2004 március Microsoftnak 497 millió euró büntetést kell fizetnie, 120 napon belül szolgáltatnia kell a technikai információkat, 60 napon belül el kell készítenie egy Media Player nélküli Windows változatot

Bizottság v. Microsoft • Az ügy menete (folytatás) • A Microsoft a Media Playerre vonatkozó kötelezettséget teljesítette, a szerver információk (specifikációk) egy részét nem adta át, az ügyet és a bírságot megfellebezte • 2006 június: Microsoft jellezte, hogy megkezdte az adatszolgáltatást

• 2006 július: a Bizottság újabb, 280 millió euró bírságot szabott ki és további még nagyobb bírságokkal fenyegetett • 2007 szeptember: a Microsoft elvesztette a pert, a bírság mértéke és a kötelezettségek változatlanok maradtak, egyedül az információ átadás módjában fogadott el változtatást • 2007 október: Microsoft bejelenti, hogy nem fellebbez

Bizottság v. Microsoft • Az ügy menete (folytatás) • 2008 február: az EU történetében az eddigi legnagyobb bírságot (899 millió euró) szabja ki a Bizottság a 2004-es határozat teljesítésének addigi elmaradásáért • 2009 január: a Bizottság bejelnti, vizsgálatot indít az Internet Explorer árukapcsolása miatt, a Microsoft jelzi, hogy a Wwindows 7 európai verziójához nem kapcsolja az Internet Explorert • 2009 december: a Bizottság elfogadja a Microsoft ajánlatát, hogy a Windows egy ablakban választási lehetőséget nyit böngésző telepítésére egy európai honlapról

Bizottság v. Microsoft • Az érintett piacok • Számítógépes operációs rendszerek • Intel kompatibilis PC-k • PDA-k, intelligens telefonok, szerverek operációs rendszerei nem versenyképes helyettesítők • Jelentős belépési korlát

• Munkacsoport szerver operációs rendszerek • Valós idejű médialejátszók • Internetről letöltött, vagy onnan valós időben átvitt fájlok dekodolása, tömörítése és lejátszása • Nincs helyettesíthetősége

Bizottság v. Microsoft • Piaci erőfölény • Számítógépes oprerációs rendszerek • 90 százalék fölött

Forrás: Commission Decision (Case COMP/C-3/37.792 Microsoft) 120.o.

Bizottság v. Microsoft • Piaci erőfölény • Munkacsoport szerver operációs rendszerek • Több mérés, legalább 50 %-os, általában 60-75 %-os részesedés • Hálózati hatások • A két piac között szoros kereskedelmi és technikai kapcsolat

Bizottság v. Microsoft • Az információszolgáltatás megtagadása Korábbi verzióknál Microsoft szolgáltatott információt, ez az iparági szokás is Nélkülözhetetlen az információ, nincs helyettesítője A megtagadása korlátozza a műszaki fejlődést Microsoft az információ átadását szellemi termék licenszelésének tekinti, valójában az információ nyújtás nem vezetett volna a Microsoft termékének másolásához • Az unió szoftver irányelve korlátozza a szerzői jog gyakorlását az interoperabilitás javára • • • •

Bizottság v. Microsoft • Árukapcsolás A Bizottság úgy találta, hogy az operációs rendszer és a médialejátszó két külön termék Külön kereslet van a médialejátszókra Ezeket számos cég fejleszti Maga a Microsoft is fejleszt más operációs rendszerekhez A Microsoft más cégek lejátszóival közvetlen versenyben reklámozza a WMP-t A személyi számítógép gyártóknak WMP-t tartalmazó Windows-t kell licenszelniük, másikat csak a WMP mellett telepíthetnek, a Bizottság szerint itt kényszerítés történik • A Microsoft magartartása a verseny kizárását jelenti • • • • • •

Bizottság v. Microsoft • Árukapcsolás „Tekintettel az állítólagos disztribúciós hatékonyságra a Bizottság elutasítja a Microsoft azon érvelését, mely szerint az árukapcsolás csökkenti a fogyasztók tranzakciós költségeit azáltal, hogy időt és zavart takarít meg azzal, hogy a személyi számítógép eleve (a dobozból kikerülve) alapértelmezett opciók sorát tartalmazza. A kliens PC operációs rendszerével együtt előre telepített médialejátszó előnye nem követeli meg, hogy a Microsoft válassza ki a médialejátszót a fogyasztó számára. A személyi számítógépek gyártói ki tudják elégíteni a fogyasztók által szabadon választott előre telepített médialejátszó iránti igényt. A határozat azt is megállapítja, hogy a Microsoft semmiféle olyan technikai hatékonysággal nem állt elő, amelyhez a WMP „integrálása” előfeltételt jelentene. A WMP kapcsolása sokkal inkább megóvja a Microsoftot az esetleg hatékonyabb médialejátszó gyártókkal való tényleges versenytől, ami veszélybe sodorhatná piaci pozícióját, csökkentve ezáltal a médialejátszók terén innovációba fektetett tehetséget és tőkét.”

Bizottság v. Microsoft • Jogorvoslat

• Információszolgáltatás • „A határozat arra kötelezi a Microsoftot, hogy tegye közzé azon információkat, amelyek rendelkezésre bocsátását megtagadta, és tegye lehetővé azok kompatibilis termékek gyártásához való felhasználását. A közzététel a protokollspecifikációkra, valamint a tipikus munkacsoport-hálózat meghatározásához szükséges jellemzőkkel való interoperabilitás biztosítására korlátozódik.”

• Árukapcsolás

• „Az árukapcsolással való visszaélést illetően a határozat előírja a Microsoftnak, hogy az EGT területén a végfelhasználóknak és az eredeti berendezésgyártóknak (OEM) fel kell kínálja a Windows WMP-t nem tartalmazó, tökéletesen működő verzióját. A Microsoft megtartja azon jogát, hogy a Windowst és a WMP-t csomagban kínálja.”

Bizottság v. Microsoft • Jogorvoslat (folytatás) • Árukapcsolás

• „A Microsoft köteles tartózkodni minden olyan eszköz használatától, amelynek a WMP Windows-hoz kapcsolásával azonos hatása lenne, mint például a Windows-zal való kiváltságos interoperabilitás fenntartása a WMP számára, szelektív hozzáférés-biztosítás a Windows API-khoz, vagy a WMP reklámozása a Windowson keresztül versenytársak termékein. A Microsoft nem adhat továbbá árengedményt OEM-eknek vagy felhasználóknak annak függvényében, hogy a WMP-vel együtt vásárolják-e meg a Windows-t, és de facto módon nem szüntetheti meg vagy korlátozhatja pénzügyi vagy egyéb eszközökkel az OEM- k és a felhasználók abbéli szabadságát, hogy a Windows WMP nélküli verzióját válasszák. A Windows szétválasztott verziójának teljesítménye nem lehet kisebb, mint a WMPvel összekapcsolt verziójáé, eltekintve a WMP funkciójától, amely értelemszerűen nem része a Windows szétválasztott verziójának.”

6. hét Az ágazati szabályozás céljai, intézményei Témakörök • • • • • •

Elméletek Hogyan kezdődött? Kik szabályoznak? Hogyan szabályoznak? A szabályozás reformja A szabályozás kezdetei Magyarországon

Elméletek • A közérdeken alapuló elmélet avagy a normatív elemzés mint pozitív elmélet • A rabul ejtés elmélete (capture theory) • A szabályozás kögazdasági elmélete (érdekcsoportok elmélete)

Elméletek • A közérdeken alapuló elmélet avagy a normatív elemzés mint pozitív elmélet • Mikor kell szabályozás – normatív megközelítés • Mikor van szabályozás – pozitív megközelítés • Kiindulópont: piaci kudarc, a monopólium közérdeket sértő viselkedése • • • •

a termelés visszafogása a hatékonyság elvesztése a kutatás, innováció lemaradása túlzott profit elérése

Elméletek • A közérdeken alapuló elmélet avagy a normatív elemzés mint pozitív elmélet • Feltételezés: a várt jóléti hatás váltja ki a szabályozást • Probléma: nem tudjuk hogyan történik, az elmélet nem ad választ a mechanizmusra, nem csak monopóliumok esetén van szabályozás, a szabályozottak gyakran „lobbiznak” a szabályozásért • Az elmélet finomítása: a kiindulópont helyes, de a szabályozók eltorzítják a célokat

Elméletek • A rabul ejtés elmélete (capture theory) • Egyes empirikus eredmények (elsősorban ár és profit adatok) azt igazolják, hogy a szabályozás a szabályozottakat segíti • Feltételezés: a szabályozottak vagy a törvényhozókat, vagy a szabályozókat ejtik rabul • Probléma: itt sem világos hogyan történik a rabul ejtés, az egységes árak és a keresztfinanszírozás léte nem felel meg a profitmaximalizálás elvének, sok ágazatban a szabályozottak ellenkezésével alakul ki a szabályozás és csökken a profit

Elméletek • A szabályozás közgazdasági elmélete (Stigler) • Feltételezés: ha egy érdekcsoport meg tudja győzni az államot, hogy számára kedvező módon éljen kényszerítő erejével, akkor növekszik a jóléte, az elmélet alapján előre jelezhető, hogy mely ágazatoknál és milyen formában várható szabályozás

Elméletek • A szabályozás közgazdasági elmélete • Kibontás: Stigler/Peltzman/Becker • A szabályozás az érintettek gazdasági pozicióját megváltoztatja, ezért mind a termelők (szolgáltatók), mind a fogyasztók versenyeznek a szabályozás befolyásolásáért • Szabályozás azért lehetséges mert van rá kereslet és van kínálata is • A politikai folyamatok részei a szabályozás alakulásának (törvénykezés, képviselők újraválasztása) • Általában a szabályozásban érintettek egyik csoportja veszít a másik nyer, de akár mindenki is nyerhet

• Problémák: az érdekcsoportok nem tudják folyamatosan kontrollálni a szabályozási folyamatot, a szabályozók saját célt is követhetnek, a bíróságok szerepét nem veszi figyelembe az elmélet

Hogyan kezdődött? • Szabályozás lényegében egyidős a szolgáltatásokkal • New York City 1820-as évek gázkoncesszió, 1830-as évek lóvasút

• Koncessziók mindenre, ami vonaljogot érint: gáz, villany,víz, csatorna, távíró, csőposta

Hogyan kezdődött? • Bell szabadalom: 1876, első telefonkoncesszió: 1878 (New Haven) • Edison szénszálas izzó: 1879, első elektromos centrálé: 1879 (San Francisco) • Koncesszió
hosszú távú szerződés

• Jogi háttér • Kezdetben általános, majd egyre részletesebb feltételek • Ellenőrzés szerepe

Hogyan kezdődött? • A koncessziós szerződések tartalma: • Időtartam: 20-50 év, bizonytalan hozam, befektetések ösztönzése • Árak • Ésszerű • Átlagos • Tarifa struktúra

• • • •

Minőség Módosítási lehetőségek Verseny kérdése Keresztfinanszírozás

Hogyan kezdődött a távközlésben? • Bell társaság megalapítása 1877, berendezésgyártás saját kézben 1882 (Western Electric), AT&T megalapítása 1885 • Bell kezdeti növekedése: társaságoknak licenc eladás rövid időtartamra, majd hosszabbítás fejében tulajdonszerzés

Hogyan kezdődött a távközlésben? • Bell szabadalmak lejárata 1893-94: verseny kezdete • 87 független társaság alakul 1894-ben • Több mint 4000 független társaság működik 1902-ben

Hogyan kezdődött a távközlésben? • A Függetlenek kihasználják Bell gyengeségeit • Az agrárkörzetek és általában a háztartások elhanyagolása (összekapcsolás elutasítása) • Egyes területeken a szolgáltatás alacsony szinvonala

Hogyan kezdődött a távközlésben? • Bell felülről lefelé, a Függetlenek alulról felfelé építkeztek

• Előnyök és hátrányok (egységesítés, kompatibilitás, helyi igények ismerete, fogyasztóközeliség)

• A századfordulón a 4000 főnél nagyobb városok 41%-a kizárólag Bell, 14%-a, kizárólag Független, 45%-a legalább két társaság

Hogyan kezdődött a távközlésben? • 1902: a Függetlenek az összes telefon 44%-át működtetik • Verseny formái • • • •

Ár Koncesszió Finanszírozás Szabályozás

Hogyan kezdődött a távközlésben? • 1910-re egyre több Független kerül Bell tulajdonba, illetve csatlakozik a Bell hálózathoz • Telefonok számának alakulása • Egy szabadalomra építve monopol gazdasági szervezet alakul ki • Viszonylagos szabályozási egyensúly kialakulása

Hogyan kezdődött a távközlésben? • Támadások az AT&T ellen (berendezésgyártás) • Technológiai változások • Dereguláció

Kik szabályoznak? Szabályozók az USA-ban • Törvényhozás, kormányzat, bíróságok, szabályozók • A határvonal a szabályozók hatásköre és a vállalatvezetés döntési kompetenciája között változik • A bíróságok fellebbviteli szerepköre

Kik szabályoznak? Szabályozók az USA-ban • Az államok szabályozó testületei: eltérések és hasonlóságok • 1907, New York Public Service Comission, Wisconsin Railroad Commission, Texas Railroad Commission

Kik szabályoznak? Szabályozók az USA-ban • Szervezet és létszám • 3-7 bizottsági tag • kinevezés, vagy választás adott időre (általában 6 év) • 1400 távközlési vállalat, 206 áramszolgáltató, 426 gázszolgáltató, 6000 vízszolgáltató • a szabályozó testületek összlétszáma 9000 fő • szervezet: funcionális vagy iparági

Kik szabályoznak? Szabályozók az USA-ban • Miről dönt a bizottság? • • • • • • • •

árak, tarifák a szolgáltatás szinvonala szolgáltatási terület értékpapírok kibocsátása ingatlanügyek vállalat összeolvadás, szétválás szabályozási eljárások egyes speciális ügyek

Kik szabályoznak? Szabályozók az USA-ban • Szövetségi szintű szabályozás • Alapelv: államhatárok átlépése esetén válik szövetségi kérdéssé, kiegészítő, nem helyettesítő jellegű • Interstate Commerce Commission, 1920 Federal Power Commission, 1934 Federal Communications Commission

• Függetlenség

Kik szabályoznak? Szabályozók Nagy-Britanniában • • • •

Szabályozási célok: fogyasztóvédelem, versenyösztönzés Vita: egy vagy több szabályozó intézmény legyen? Szervezet: a főigazgató különleges státusza A szabályozó hatáskörét a privatizációs törvények szabják meg

Hogyan szabályoznak? • Az amerikai és a brit szabályozó hatóságok működésének összehasonlítása - miért ezek? • Helyzet a nyolcvanas évek elején, majd végén: britek az USA-ban, amerikaiak Nagy-Britanniában • A két szabályozási rendszer közötti különbségek - tradiciók szerepe • Verseny illetve monopólium

Hogyan szabályoznak? • USA: merev, szabályozott, szembenálláson alapuló, nyitott, • minden érdekelt fél részt vehet, sőt bátorítják (pl. költségtérítés): szabályozott cégek, fogyasztók, versenytársak (potenciális versenytársak), környezetvédők stb. - ügyvédek és szakértők • teljes jogú résztvevők: kérelem, meghallgatás, bírósági fellebezés joga • költségek, hatékonyság, időtartam szempontjából hátrányok

Hogyan szabályoznak? • UK: informális (USA-ban is van informális döntés-típus), önálló döntések szerepe nagy, együttműködést feltételez, zárt • a szolgáltató és a szabályozó tárgyal közvetlenül, egyéb érdekcsoportok véleményt nyilváníthatnak, de nincs meghallgatás, bírósági fellebezés • a szabályozó személye a garancia a mindenoldalú érdekegyeztetésre • gyorsabb, olcsóbb, rugalmasabb

Hogyan szabályoznak?

• Előnyök és hátrányok (konvergencia) • Előny: a briteknek sikerült jól képzett és megbízható személyeket találniuk • • • •

kevésbé vannak kitéve a politikai befolyásnak (meghallgatások hiánya) kevesebb kell belőlük hatáskörük jobban meghatározott az ágazatot jól ismerik

Hogyan szabályoznak? • Hátrány: • gyenge beszámoltatás (parlament, jogi kontroll, eljárásmódok) • az amerikai modellben gyakran a laikusok vetnek fel fontos új szempontokat az eljárások során

• Az amerikaiak a szabályozási folyamat gyorsításának eszközeit vizsgálják (bírság és ösztönzés)

Hogyan szabályoznak? • Az alku szerepe a szabályozásban (brit tapasztalatok) • privatizáció (monopólium vagy verseny) • szabályozás versenyt "helyettesít" • árszabályozás példája

A szabályozás kezdetei Magyarországon • Magyar Posta - 1990 • Magyar Posta • MATÁV • Antenna Hungária

• Víz- csatorna szolgáltatás - 1990 • 28 - ból 400 helyi, 5 regionális

• OKGT - 1991 • Termelés • Szállítás • Szolgáltatás

A szabályozás kezdetei Magyarországon • MVMT - 1991

• Termelés (8 erőmű vállalat) • Szállítás

• Elosztás (6 szolgáltató)

• MÁV - 1993

• Sín-hálózat (pálya-vasút) és szolgáltató tevékenység • MÁV Cargo 2006 • MÁV Start 2007

A szabályozás kezdetei Magyarországon • Hírközlési Főfelügyelet 1993 ⇒ Nemzeti Hírközlési Hatóság 2004 • Posta, informatika • Piacelemzések, ex ante szabályozás

• Magyar Energia Hivatal 1994 • Magyar Vasúti Hivatal 2006 – 2008 ⇒ Nemzeti Közlekedési Hatóság 2007

7. hét Természetes monopólium és hálózatos szolgáltatások Témakörök • • • • •

Természetes monopólium Hálózatos szolgáltatások Szabályozás és alternatívái Szabályozás és információ Függetlenség és kiszámíthatóság

Természetes monopólium • Érvek a monopólium mellett: • Méret- és választékgazdaságosság, költség-szubadditívitás • Pozitív externáliák

• Empirikus eredmények, technológiai változások, negatív externáliák a verseny híveit erősítik

Természetes monopólium • Természetes, mert gazdaságos, legkisebb költségű • Méretgazdaságosság önmagában nem elegendő, a választékgazdaságtalanság semlegesítheti • Méret- és választékgazdaságosság együttes fennállása esetén valószínűleg fennáll a természetes monopolhelyzet • Szükséges és elégséges feltétele a költség-szubadditivitás

Természetes monopólium • Költség szubadditívitás: többtermékes monopólium, közös termelési folyamatban a legalacsonyabb költséggel látja el a piacot, szemben az ugyanezeket az outputokat ugyanilyen mennyiségekben előállító egymással versengő szolgáltatókkal

Természetes monopólium • Költség additívitás és költség szuperadditívitás természetellenes • Vizsgálat: ökonometriai modellek, költségfüggvények • Csak releváns piacnagyságokra lehet vizsgálni • Szubadditívitást találtak (távközlésben, villamosenergia iparban, vasúti közlekedésben, légi közlekedésben, bankszektorban)

Természetes monopólium • Természetes monopólium technológiai értelemben vett szubadditívitást jelent, nem mond semmit pl. a tulajdonviszonyokról, a monopólium belső szerveződéséről • A természetes monopólium nem zárja ki a versenyt, például a hálózatok összekapcsolása révén a költség-szubadditivitás és a verseny előnyei egyidejűleg biztosíthatók

A hálózatos szolgáltatások sajátosságai • Távközlés, szállítás (vasút, közút, légiközlekedés), energiaipar (áram-és gázszolgáltatás), vízszolgáltatás • Hálózat: pontok (esetleg csomópontok) közötti kapcsolat • Kapcsolat lehet fix (pl.vezeték, sín) vagy egyéb (légifolyosó, rádióhullám)

A hálózatos szolgáltatások sajátosságai • A hálózat elemei: egymást kiegészítők és gyakran helyettesíthetők • a nyújtott szolgáltatást a kiegészítő elemek együttese adja

• Kompatibilitás: alapfeltétel • Hálózati topológiák • Egy vagy kétirányú rendszerek: hálózati topológiától függetlenek

A hálózatos szolgáltatások sajátosságai

• Hálózati externalitások: pl. a szolgáltatás értéke nő a várhatóan belépő új fogyasztás esetén • Hálózati infrastruktúra és szolgáltatás elkülönítése • Vertikális szervezet • Termelés, szállítás, elosztás (energia, víz) • Összegyűjtés, szállítás, tárolás/megsemmisítés/feldolgozás (csatorna, szemét) • Összegyűjtés, szállítás, elosztás (posta, távközlés, közlekedés)

• Nagy hálózati infrastruktúrák (elsüllyedt költségek)

A hálózatos szolgáltatások sajátosságai • Közszolgáltatások: piaci illetve nem piaci alapon szerveződő • Nem piaci: igazságszolgáltatás, közbiztonság, kötelező oktatás stb. • Piaci: távközlés, posta, szállítás, energiaipar, vízszolgáltatás stb. • Állami szerepvállalás eltérései

A szabályozás alternatívái • • • •

Állami tulajdon Franchise Aukció Önszabályozás

Az információ problémája a szabályozásban • A tökéletes informáltság esete, információs asszimetria • Szabályozás a nyilvánosság segítségével • Charles Francis Adams és a "sunshine regulation" • Massachusetts Board of Railroad Commissioners • Előnyei, hátrányai

Az információ problémája a szabályozásban • Angol hagyományok: kényszerítő erővel csak világos törvényi felhatalmazás alapján rendelkezzen egy bizottság • Tanulságok • A nyilvánosság sokban segít (Ralph Nader, Bryan Carsberg)

• Elsősorban nyilvánvaló, kiáltó hiányosságok esetén hatásos, napi ügyekben nem

Az információ problémája a szabályozásban • Tanulságok (folytatás) • A fogyasztókat a minőség általában jobban érdekli, mint az ár • A fogyasztók az azonnali megoldásokat értékelik nagyra • A "capture" ellen a fogyasztókkal való kapcsolattartás a hatásos fegyver

Az információ problémája a szabályozásban • A megfelelő információ megszerzésének fő eszköze a célok helyes meghatározása • A szabályozottak információszolgáltatási taktikái • • • •

Saját célra is kevés információ Túlzott, de értéktelen információ Lassú információ szolgáltatás Félrevezetőnek minősíthető információk meghatározása

Az információ problémája a szabályozásban • Ellenszerek • Releváns, rendszeres, rutinszerűen, megegyezés alapján előállított információkat kell kérni: számvitel politika (pl. profit és költség centrumok, vagyonértékelés) • Az információszerzés célját világosan meg kell határozni • A szabályozó és a szabályozott céljait a lehető legnagyobb mértékben közelíteni kell egymáshoz (államosított cégek, privatizáció)

Az információ problémája a szabályozásban • Mely esetekben elengedhetetlen a megfelelő információhoz való hozzájutás? • Keresztfinanszírozás • Hozzáférés, összekapcsolás (bentlévő és belépő közötti információs asszimetria) • Jogtalan árdiszkrimináció • Túlzott monopol-profit • Minőség

• Információszerzés egyéb módjai

Függetlenség és kiszámíthatóság • Függetlenség csak a beszámoltatással együtt tárgyalható • Beszámoltatás • Formális (törvényi, jogi függőség) • Informális (érintettek részt vesznek-e, megvitatható-e a döntés, indokolt-e a döntés, ismertek-e a szabályok)

Függetlenség és kiszámíthatóság • Privatizáció és szabályozás viszonya - befektetői kockázatok csökkentése: • Hosszútávú keretek • Függetlenség a kormányzati beavatkozástól (alacsony árak, választási ciklusok, versenyhez való viszony)

Függetlenség és kiszámíthatóság • Nagy-Britannia: változás az elmúlt években • • • •

Nyilt viták Indoklások Előzetes tájékoztatás a változtatás szándékáról Tanácsadó testületek

Függetlenség és kiszámíthatóság • Kelet-Európában: a politikusok általában fenyegetőnek tartották a független szabályozó testületeket, ezért vagy • Tanácsadó jellegű, döntési jog nélküli, korlátozott függetlenségű intézményt hoztak létre, vagy • Formálisan függetlent, amelynek döntéseit befolyásolni igyekeztek

Függetlenség és kiszámíthatóság • A kiszámíthatóság fontosságát a jelentős beruházási igények növelik • Szabályok utólagos változásai (nagy a kísértés) • Elsülyedt költségek (USA és UK energiaipar) • Kiszámíthatóság híjján nem ruháznak be eleget

• Alákínálnak a koncessziónál

Függetlenség és kiszámíthatóság • Utólagos változtatás ellen hathat: • Elvesző jövőbeli haszon • Hosszú élettartamú tőkeállomány esetén fokozatos kiépítés • Az egyik területen bekövetkező szabályozói kiszámíthatatlanság más területekre és így az országkockázatra is kihat • Jövőbeli privatizációs bevételek is csökkenhetnek

Függetlenség és kiszámíthatóság • A szabályozó hatóságok tekintélye (elfogulatlan döntések) • Hosszabb távon alakul ki • Gyorsan elveszthető • A kormányzati viselkedésnek döntő szerepe van

8. hét Árszabályozás Témakörök • • • • •

Szabályozási eszközök Megtérülési ráta szabályozása Ársapka szabályozás Kiszorító árazás Árprés

Szabályozási eszközök • • • •

Árszabályozás Mennyiség szabályozása A be- és kilépés szabályozása További eszközök

A megtérülési ráta szabályozása • Rate-of-return - megtérülési ráta • • • •

kérelem, adatszolgáltatás auditálás, költségmegosztás vizsgálata méltányos megtérülési ráta majd tarifa meghatározása következő kérelemig változatlan

A megtérülési ráta szabályozása • A megtérülési ráta szabályozás hátrányai • • • • • •

költség plussz jelleg nem ösztönöz termelékenységjavulásra Averch-Johnson hatás magas szabályozási költségek sűrűn be kell avatkozni lassú, rugalmatlan

A megtérülési ráta szabályozása

• Költségszámítási modellek • • • •

Történelmi vagy előretekintő költségszámítás Különbözeti vagy teljesen szétosztott költség Költségaszámítás a hatékony összetevő szerinti árazás alapján (ECPR) Önálló, független (stand alone) szolgáltatás költsége

A megtérülési ráta szabályozása • Averch-Johnson hatás • Tőkevolumen gazdaságtalan növelése • Rátaalap kitömése • Inputok aranyozása • Technológiai torzulás

• Empirikus bizonyítás hiányzik • • • • •

Más célokat is figyelembe kell venni Nem a ráta, hanem az ár a korlát Kockázatkerülés (risk aversion) Befektetők és a gátráta Szabályozói késedelem (regulatory lag)

A megtérülési ráta szabályozása • Megtérülési ráta szabályozás ösztönzéssel • • • •

árbefagyasztás profit - megosztás sávos megtérülési ráta menü rendszerek

Ársapka szabályozás • Price cap (RPI-X) - ársapka • • • •

hosszabb időszakra történő ármeghatározás (4-5 év) szolgáltatások nagyobb választékát együtt fogja át a fogyasztói árváltozást hatékonysági tényezővel korrigálja nagyobb hatékonyság esetén a profitnövekmény a vállalatnál marad

Ársapka szabályozás • A BT hatékonysági tényezőjének felülvizsgálata • Oftel javaslat (csomag!), vélemények bekérése, tárgyalások • döntés (felülvizsgálati időszak lerövidítése, szabályozott szolgáltatások körének kiterjesztése, hatékonysági tényező értékének felemelése) • X érték megválasztása

Ársapka szabályozás

Évek Megtérülési ráta Árbefagyasztás 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

50 45 36 35 29 23 19 18 17 20 18 14 12 13 11 7

0 5 10 10 10 9 8 6 5 2 3 4 4 3 1 1

Profit megosztás 0 0 3 4 8 14 19 20 22 19 17 5 4 2 1 1

Ársapka Egyéb 0 0 0 0 0 1 1 3 3 6 9 24 28 30 36 40

0 0 1 1 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2

Sappington [2002]

Árszabályozás és verseny • Piacok liberalizációjának tapasztalatai • Ágazati és versenyszabályozás közeledése • Közgazdasági elemzések előtérbe kerülése

A kiszorító árazás • Egy lehetséges meghatározás: olyan árképzés, amellyel a legalább azonos hatékonysággal működő versenytárs a piacról kizárható • Ár a költségek alatt annyi időre, hogy a piacról való kilépést kikényszerítse vagy a belépést lehetlenné tegye

A kiszorító árazás • Várakozás: a kezdeti veszteségeket később jelentős áremeléssel ellensúlyozhatják • A kiszorító árazás sikere esetén hosszabb távon a fogyasztók is veszítenek • Létezhet-e ilyen magatartás?

A kiszorító árazás

• Chicagó-i iskola • Soha nem lehet jövedelmező stratégia • Post-chicagó-i (játékelméleti) megközelítés • Bizonyos feltételek mellett lehet

A kiszorító árazás • Érvek • Alternatívák • Költségek • Finanszírozás • Visszanyerés

A kiszorító árazás • Bírói gyakorlat, közgazdasági nézetek, szabályozás ellentmondásai • Játékelméleti kiindulópont: áruházláncok példája • Bizonytalansági tényezők szerepe

A kiszorító árazás • A játékelméleti megközelítés adta újabb szempontok • Pénzügyi nehézségek • Piaci jelzések • Piacról való kizárás és a kiszorító árazás viszonya

Az árprés • Vertikális integráció • Upstream (input) és downstream (output) piacok • Árprés: a versenytársak költségei és eladási árai közötti rés szűkítése • Egy szabályozási megoldás: árpadló

Az árprés • Az árprés létrejöttének feltételei

• Szűk keresztmetszetek • Árképzési szabadság • Magas belépési korlát • Jövőbeli nyereség • A szabályozó befolyásolása és az árprés

Az árprés • A versenytársak költségeinek növelése vagy árprés? • Árprés többféle input és output esetén

Bírósági, szabályozási gyakorlat az Egyesült Államokban • A kiszorító árazás megítélésének változásai • Egyszerűség - az Areeda-Turner szabály • A stratégiai magatartás vizsgálata - Joskow-Klevorick szabály • Bírósági gyakorlat

Bírósági, szabályozási gyakorlat az Egyesült Államokban $ MC ATC AVC

P1

P2

0

Q1

Q

Bírósági, szabályozási gyakorlat az Egyesült Államokban • Brooke-ügy, 1993 • visszanyerés vizsgálata • Legújabb javaslatok (Bolton és társai) • öt feltétel • két fázis

Bírósági, szabályozási gyakorlat az Egyesült Államokban • Alcoa 1945, árprés fogalmát először használják • Villamosenergia-ipari ügyek • FCC és az 1996-os távközlési törvény • költség-betudási számítások Az Európai Unió joggyakorlata • Kevesebb eset • AKZO-Chemie 1991 • Tetra Pak II 1994 • EU Bizottsági Értesítés 1998 • hozzáférés • közös költségek • különbözeti költségek

Az Európai Unió joggyakorlata • Távközlési példák • összekapcsolás • helyi hurok • ONP Bizottság ajánlása • Pa+Cr > Pr • Brit és holland gyakorlat

9. hét A verseny megjelenése a szabályozott ágazatokban Témakörök • A közszolgáltatás értelmezései • A szabályozás reformja • Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban • Verseny és egyetemes szolgáltatás

A közszolgáltatás értelmezései • A közszolgáltatás fogalmának kínálati, keresleti, elosztási szempontú megközelítései • Kinálati • Az állam mint a szolgáltatás nyújtója felléphet szociális okokból vagy a piac zavarai miatt • Az állam nyújthatja közvetlenül, állami, állami tulajdonú szervezetek révén – ezek jelentős részét az elmúlt évtizedekben világszerte privatizálták, mert rossz hatékonysággal működtek • Az állam nyújthatja közvetett módon, magántulajdonú, de az állam által befolyásolt eszközökkel • Költségvetésből finanszírozva (pl. oktatás) • Speciális jogok nyújtásával (pl. koncessziók) • Állami szabályozás (pl. távközlés, közlekedés, energiaipar)

• Az állam nyújthatja vegyes módon (vegyes tulajdon)

A közszolgáltatás értelmezései • Keresleti

• Alapvető fontosságú • Egyetemes

• Mindenki által keresett • Mindenki számára elérhető • Mindenki számára megengedhető

• Elosztási

• Nem piaci közvetítéssel (SGI – services of general interest) • Piaci közvetítéssel (SGEI - services of general economic interest)

A szabályozás reformja, USA • Szabályozott piacok kutatása a hatvanas évek közepétől • költségemelkedés és tarifaemelés viszonya (rate-of return szabályozás) • Szolgáltatók és fogyasztók közötti viták, érdekcsoportok szerveződése

• Technológiai változások • Infláció (költséginfláció) a hetvenes évek eleje óta

• verseny költségcsökkentő hatású

• Túlszabályozás felesleges költségeket gerjeszt (becslés: évi 100 md dollár)

A szabályozás reformja, USA 1974 - Ford elnök - Domestic Council Review Group on Regulatory Reform 1978 - Carter - Regulatory Analysis Review Group - 100 millió dollárnál nagyobb kihatású szabályozások felülvizsgálata 1981 - Reagan - Presidential Task Force on Regulatory Relief

• •

•

A szabályozás reformja, USA Példa a változásra:

• • • •

szabályozással foglalkozó kutatások elsősorban a hatékonyság növelése nem pedig az infláció csökkentése kérdésével foglalkoztak gazdasági válságtünetek (infláció), makro-és mikroökonómiai kérdésfeltevések és válaszok reformban, enyhítésben, feloldásban érdekelt csoportok aktivizálódása

A szabályozás reformja Nagy-Britannia • Hálózatos szolgáltatások állami tulajdonban, az állami tulajdon lebontása új típusú szabályozási intézményeket és szabályozási formákat hívott életre • Kísérletek a hatvanas és hetvenes években az állami szektor hatékonyságának javítására A szabályozás reformja Nagy-Britannia • 1967 - árazás határköltségen, beruházási döntések szigorú pénzügyi számítások szerint, közvetlen és explicit támogatások • Határköltséges árazás mindenáron való erőltetése a támogatások megnövekedését és az adózáson keresztül másutt újabb torzulásokat eredményezett

• A támogatás lehetősége a költségcsökkentés ellen hatott

A szabályozás reformja Nagy-Britannia • 1978 - visszatérés részben az átlagköltséges árazáshoz, 5 %-os (reál) megtérülési ráta bevezetése a meglévő tőkére vetítve, profit/veszteség mértékének előírása (költségcsökkentés, bérköltség) • 1980 - az új Versenytörvény felhatalmazta az MMC-t , hogy hatékonysági vizsgálatokat végezzen az állami cégeknél (pl. 1981 CEGB)

A szabályozás reformja Nagy-Britannia • A hatékonyságjavító erőfeszítések kudarcának főbb okai: • az állami cégek vezetése sosincs teljes mértékben piaci mechanizmusoknak kitéve • a kormányzat, de még a törvényhozás is gyakran a pillanatnyi, sürgető problémák megoldási eszközeként kezeli az állami cégeket

A szabályozás reformja Nagy-Britannia • Feladat: a cégeket a politikától távolabb vinni, piaci mechanizmusok hatásainak jobban kitenni, a piaci struktúrákat újragondolni, a versenyt erősíteni • A brit hálózatos szolgáltatók privatizálása és piacaik szabályozása, liberalizálása egyidejűleg megoldandó feladat volt, eladásra mindig egy cég és a hozzá tartozó szabályozás került

A szabályozás reformja Nagy-Britannia • • • • • • •

•

1984 - British Telecom, Oftel 1986 - British Gas, Ofgas 1989 - Water, Ofwat 1990 - 1991, CEGB, Offer 1996 - British Rail, ORR 2000 - Post Office, Postcomm Szabályozó szervezetek összeolvadása • Offer, Ofgas ⇒ Ofgem 2000 • Oftel, ITC, RA, Rau, BSC ⇒ Ofcom 2004 Versenyszabályozás átalakulása • MMC ⇒ CC 1999

A szabályozás reformja • EU sajátosságok (állam szerepe, mentességek) • Eredmény • Megtámadható piacok, hatékonyság-növekedés új forrásai, több szektorú szolgáltatók • Az infrastruktúra és a rajta nyújtott szolgáltatás elkülönítése, vertikális, számviteli, szervezeti szétválasztás • Szabályozás új szempontjai: unbundling, összekapcsolás, hozzáférés, szűk keresztmetszetek

A szabályozás reformja • Szabályozási reform első hulláma - EU 1998-2003 • • • •

Távközlés 1998, posta 1999, villamosenergia 2000, gázszolgáltatás 2001, vasút 2003 Kizárólagos jogok megszüntetése Kötelező jellegű piacnyitás Ágazati és versenyszabályozás közeledése • Ex ante szabályozási piacok • Jelentős piaci erő vizsgálata

• Piaci erőfölény, vállalati összefonódások • További gyorsítás • Lisszabon, Barcelona • Elektronikus kommunikáció 2002 • Gáz, villamosenergia 2003

Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban • Monopóliumok létrejötte, a piac jellegzetességei • Szabályozás, kizárólagos jogok • Integrált szervezetek • Méretgazdaságosság és innováció

• A monopolhelyzet meggyengülésének okai • • • •

Alapkutatások szerepe Tüzelőanyagárak, beruházási költségek Környezetvédelem szerepének növekedése Ár, fogyasztás, finanszírozás

• Az új piaci helyzet összetevői • Új belépők, független áramtermelők • Földgáz • Gázturbina

Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban • Versenyelemek megjelenése

• Termelés, hálózathoz való hozzáférés

• Költségcsökkenés, befagyott költségek

• Technológiai újdonságok • Termelés • Szállítás, elosztás

• Szabályozási eszközök

• Kilépési díj • Hozzáférés, összekapcsolás • Vertikális szétválasztás, számviteli szétválasztás

Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban • Kutatás.fejlesztés ösztönzése • Intézményi struktúra • Társadalmi veszteségek • Önkéntes ill. kötelezés

• Piaci határok megváltozása • Többszektorú szolgáltatók • Szabályozás kereteinek átrendeződése

Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban • A piacnyitás és verseny előnyös hatásai • • • •

Termelékenység emelkedése Fogyasztóorientált magatartás, fogyasztók megnyerése, innovatív szolgáltatások Keresztfinanszírozás megszüntetése Árak csökkenése, költségekhez igazodása

Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban

Forrás: Newbery [1999] 172.o.

Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban

Forrás: Newbery [2004] 32.o.

Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban • Új problémák • • • •

Természetes monopólium elemek újraszabályozása Ellátásbiztonság Koordináció – áramkimaradások Egységes belső piac – határkeresztező kapacitások

Verseny és egyetemes szolgáltatás • Közszolgáltatás • nem piaci • piaci - az egyetemes szolgáltatást erre a körre értelmezik

• EU-ban 1993 óta használják • jelentése: mindenki számára elérhető (megfizethető) áron, magas színvonalú szolgáltatást kell nyújtani

Verseny és egyetemes szolgáltatás • Alapelvek • • • •

egyenlőség egyetemesség folyamatosság alkalmazhatóság

• Időben változó kategória

Verseny és egyetemes szolgáltatás • Ágazatonként eltérő jellegű • hozzáférés és kizárás • differenciált szolgáltatások

• Egyetemes szolgáltatás meghatározása a távközlésben • műszaki paraméterek

• technológiailag semleges

• szolgáltatás típusok • társadalmi célok

Verseny és egyetemes szolgáltatás

• Hagyományos megoldás: keresztfinanszírozás • A keresztfinanszírozás problémái • • • •

Hatékonyság romlása Nagyság önkényes és nem mérhető Nem eléggé célzott Beruházást nem ösztönzi

Verseny és egyetemes szolgáltatás • A keresztfinanszírozás alternatívái • Verseny a támogatásért • Központi alap • Utalványok, voucher

• Az egyetemes szolgáltatás koncepciója • Hozzáférés és szolgáltatás megkülönböztetése • Költség alapúság és finanszírozás • Ágazati eltérések

Verseny és egyetemes szolgáltatás • Támogatás szétosztásának lehetőségei • versenyeztetés • szolgáltatók támogatása • verseny-semlegesség

• fogyasztók közvetlen támogatása

Verseny és egyetemes szolgáltatás • Az egyetemes szolgáltatás költsége: a kötelezettséggel illetve a nélkül működő szolgáltató pénzügyi teljesítménye közötti különbség • Számításához meg kell állapítani: • • • •

gazdaságtalanul ellátott területeket illetve fogyasztókat elkerülhető költségeket bevétel-kiesést az egyetemes szolgáltatásból származó piaci előnyöket

10. hét Egyes ágazatok szabályozási jellegzetességei Témakörök • • • •

Privatizáció, szerkezetátalakítás, szabályozás Privatizáció és szabályozás a távközlésben Privatizáció és szabályozás a villamosenergia-iparban Privatizáció és szabályozás a vízszolgáltatásban

Privatizáció, szerkezetátalakítás, szabályozás • A privatizáció kiváltó okai a hálózatos szolgáltatásoknál • • • • •

Költségvetési hiány A szolgáltatás fejlesztésének finanszírozási problémái A magánvállalatok vezetését hatékonyabbnak tartják Széles részvényesi kör létrehozásának szándéka A monopohelyzetek megszüntetése, verseny erősítése

Privatizáció, szerkezetátalakítás, szabályozás • A célok ellentmondásossága • Magas privatizációs bevétel • Monopolhelyzet fenntartása • Szolgáltatónak kedvező tarifák

• Szerkezetátalakítás a hatékonyság növelése érdekében • Kevesebb bevétel • Profit csökkenhet

• Széles részvényesi kör kialakítása • Alacsony induló részvényárak a későbbi emelkedés reményében • Alacsonyabb bevétel • Jövedelemtranszfer

• Állami ellenőrzés fenntartása • Részleges privatizáció – alacsonyabb bevétel

Privatizáció, szerkezetátalakítás, szabályozás •

Tulajdon és ellenőrzés • Többségi tulajdon vagy ellenőrző részvénycsomag állami kézben tartása • Nem tekintik magánvállalatnak • Részvényárfolymban tükröződik • A hatékonyság kérdésessé válik

• Széles részvénytulajdon • Nincs valós tulajdonosi kontroll • Vállalatvezetés önállóságának kockázatai

• Szakmai befktető többségi tulajdona • Szakmai befektető jobban képes stratégiai szempontok alapján fejleszteni a vállalatot • Rossz vállalatvezetést a többi részvényes nehezen mozdítja el

• Hazai vagy külföldi befektető

• A külföldi részarányát az állam korlátozza

• Speciális jogok fenntartása

• Aranyrészvény

Privatizáció, szerkezetátalakítás, szabályozás • A szabályozás rendszere – prioritások felállítása • A fogyasztók védelme • Árszabályozás (monopol, diszkriminatív árak tiltása) • Minőségszabályozás

• Fejlesztések finanszírozási igényének biztosítása • Magasabb profitot lehetővé tevő árak kialakítása

• Verseny ösztönzése • Természetes monopóliumok beazonosítása • Versenyösztönző (aszimmetrikus) szabályozás

• Társadalmi célok érvényesítése • Egyetemes szolgáltatás • Környezetvédelem • Energiaellátás biztonsága

Privatizáció és szabályozás a távközlésben • Iparági jellemzők • • • • • •

Többtermékes ágazat, nem tárolható javak Időponttól függő változó kereslet Magas elsüllyedt költségek Kapacitás korlátok Hálózati hatások Természetes monopólium elemek

Privatizáció és szabályozás a távközlésben

Forrás: Hyman [1995] 33.o.

Privatizáció és szabályozás a távközlésben, NagyBritannia • Iparági szerkezet • British Telecom • 1912-1981 között a Post Office volt a távközlési szolgáltató • BT megalapítása 1981, társasággá alakítása 1984 április, privatizálása 1984 november

• Mercury • Alapítása 1982-ben • Nagyvárosok közötti digitális hálózat fejlesztése • 1986-ban kezdett szolgáltatni

• Készülékgyártók • GEC, Plessey Post Office egyezség közös fejlesztésről, kudarc

• Más szereplők • Kábeltársaságok • Rádiótelefon hálózatok

Privatizáció és szabályozás a távközlésben, NagyBritannia • Szabályozási környezet • 1980 állami távközlési monopólium felszámolásának bejelentése • 1981 törvény a posta és a távközlés különválásáról • 1981 Beesley-jelentés (Liberalisation on the Use of British Telecommunications Network) a BT kapacitásainak viszonteladási lehetőségéről • 1982 Fehér Könyv a távközlés jövőjéről, amelyben a privatizáció tervét is bejelentik, vita az árszabályozásról • 1983 Littlechild-jelentés (Regulation of British Telecomunnications’ Profitability) az RPI-X formulát javasolja • 1984 április Távközlési-törvény, duopólium fenntartásának engedélyezése 1990-ig • 1984 november BT 50 százalékának értékesítése a tőzsdén (későbbiekben a további 50 százalékot is eladták)

Privatizáció és szabályozás a távközlésben, NagyBritannia • Szabályozási környezet (folytatás) • 1984 április Távközlési törvény

• Az ágazatot ellenőrző miniszternek és a szabályozásért felelős személynek biztosítania kell • • • • • • • • •

Távközlési szolgáltatások iránti kereslet kielégítését A szolgáltatások megfizethető árát Fogyasztók, felhasználók, vásárlók érdekeit Hatékony versenyt Hatékony és gazdaságos működést Kutatás-fejlesztést Külföldi cégek letelepedését Belföldi szolgáltatásokat A szolgáltatók és készülékgyártók nemzetközi versenyképességét

Privatizáció és szabályozás a távközlésben, NagyBritannia

• Szabályozási környezet (folytatás) • 1984 Távközlési törvény (folytatás) • A brit szabályozás középpontjában az engedélyek állnak • Szolgáltatók csak engedéllyel működhetnek, ezekben nagyon részletes feltételek szerepelnek, közülük sok a különböző versenyellenes magatartásokat tiltja • Az engedélyt a miniszter és a szabályozó hatóság vezetője egyetértésben adja ki • A hatóság vezetőjének az engedély feltételeinek betartását ellenőriznie kell és szükség esetén gondoskodik betartatásáról • Az amerikai távközlés szabályozás kezdeti rendszerével szemben, amely a strukturális változtatásra épített, a brit a szabályozáson és az állandó ellenőrzésen keresztül kívánja a versenyellenes magatartást megelőzni

Privatizáció és szabályozás a távközlésben, NagyBritannia • Szabályozási környezet (folytatás) • 1984 Oftel (Office of Telecommunications) • Vezetője a főigazgató (Director General of Telecommunications - DGT), egyszemélyi döntési jogokkal • Szükség esetén a Monopolies and Mergers Commissionhoz (MMC) fordulhat, ha kétségei vannak a döntés közérdeket érintő részének megítélésében • Az egyszemélyi vezetés és a jelentős jogkör megnöveli a foglyul esés veszélyét, sok függ a kinevezett személy adottságaitól

Privatizáció és szabályozás a távközlésben, NagyBritannia • Szabályozási környezet (folytatás)

• Árfelülvizsgálatok (price review) rendszere • A tarifák kiegyensúlyozása • X tényező ismételt meghatározása • Az árszabályozás alá tartozó termékkör (kosár) megállapítása

• Hálózatok összekapcsolásának szabályozása • Számviteli szétválasztás (1995), hálózat – nagykereskedelem – kiskereskedelem • 1998-tól az ágazati szabályozás a versenyszabályozás elemzési szempontjait követi, Verseny-törvény elfogadása, összhang az EU szabályozással

Privatizáció és szabályozás a villamosenergiaiparban • Iparági sajátosságok • Vertikális struktúra

• Potenciálisan versenyző szegmensek • Természetes monopólium szegmens

• Nem tárolható • Kereslet-kínálat mindenkori egyensúlyát kell biztosítani – rendszerirányítás fontossága

Privatizáció és szabályozás a villamosenergiaiparban

Forrás: Hyman [1995] 29.o.

Privatizáció és szabályozás a brit villamosenergiaiparban • 1947 államosítás, 1957 egységes országos (Anglia és Wales) rendszer (Central Electricity Generating Board - CEGB ) • Előkészületek a privatizációra • 1988 február: Fehér Könyv (Privatising Electricity) meghatározza a célokat • CEGB szétválasztása

• Szállítóválallat (National Grid) az elosztó vállalatok tulajdonában • Két erőművállalat (egyik szén és atomerőművekkel - National Power, másik csak szénerőművekkel PowerGen) • 12 elosztó vállalat

Privatizáció és szabályozás a brit villamosenergiaiparban • 1989 július: Villamosenergia-törvény • 1989 november: az atomerőműveket, mint nem értékesíthetőeket kiveszik a National Power-ból és megalakítják a Nuclear Electric-et • 1990 november: a 12 elosztó vállalatot (Regional Electricity Companies – RECs) és a National Grid-et a tőzsdén keresztül privatizálják

• 1991 február: privatizálják a National Power-t és a PowerGen-t • 1996 az eladhatónak minősített, korszerűbb atomerőműveket British Energy néven privatizálják • Hatósági beavatkozásokra a két nagy szénerőművállalat jelentős kapcitásokat adott el, emiatt és az új belépések miatt a piaci szereplők száma megnőtt

Privatizáció és szabályozás a brit villamosenergiaiparban

Forrás: Newbery [2007] 10. dia

Privatizáció és szabályozás a brit villamosenergiaiparban • Szabályozási környezet

• Az 1989-es törvény létrehozta a szabályozóhatóságot (Office of Electricity Regulation – Offer), amelynek élén itt is főigazgató állt • Feladatai • Biztosítani, hogy a villamosenergia iránti minden ésszerű keresletet kielégítsenek • Biztosítani, hogy minden engedélyes finanszírozni tudja tevékenységét • Ösztönözni a versenyt a termelésben és a kiskereskedelemben

Privatizáció és szabályozás a brit villamosenergiaiparban • Szabályozási környezet (folytatás)

• Ársapka szabályozás a természetes monopóliumnak tekintett területeken • National Grid RPI-X • REC RPI-X+Y

• Y az áthárítható exogén költségeket tükrözi (nagykereskedelmi áramár, szállítási költség stb.)

• Versenykorlátozó magatartások tiltása • Például erőművek részesedése a kiskereskedelmi piacokon

• Nagykereskedelmi piac (pool) létrehozása

Privatizáció és szabályozás a brit villamosenergiaiparban • Teljesítménymutatók 5 évvel a privatizáció után • • • • • • •

A munkatermelékenység kétszeresére nőtt Az atomenergiából származó áram mennyisége 28 %-kal nőtt kapacitásbővítés nélkül A gáztüzelés szinte nulláról 15 %-ra nőtt Az újonnan belépő kapacitások fele új belépőktől származott A fosszilis tüzelőanyagok kilówattórára jutó költsége reálértékben 45 %-kal csökkent A nukleáris tüzelőanyagok kilówattórára jutó költsége reálértékben 60 %-kal csökkent A szén árak reálértékben 20 %-kal csökkentek

Privatizáció és szabályozás a vízszolgáltatásban • Fejlesztési igények, beruházások • ciklikus • modernizáció • környezetvédelem

• Finanszírozás • támogatás • kölcsön

• Tarifák

• költségviselés

Privatizáció és szabályozás a vízszolgáltatásban

Forrás: Hyman [1995] 35.o.

Privatizáció és szabályozás a vízszolgáltatásban • Tulajdonviszonyok • magán és közösségi • koncessziók

• Tevékenységi körök • • • •

saját ágazatban és más ágazatokban sokszektorúság vertikális, horizontális terjeszkedés nemzetközi diverzifikáció

Privatizáció és szabályozás a vízszolgáltatásban, Nagy-Britannia • Döntő változások: 1973, 1989 • Szerkezeti átalakulás a privatizáció előtt • koncentrálódás

• 1500 ⇒ 9 • vízszolgáltatás és szennyvíz együtt

• államosítás

Privatizáció és szabályozás a vízszolgáltatásban, Nagy-Britannia • Privatizáció és szabályozás

• szolgáltatás és szabályozás szétválasztása • új szabályozás • intézményrendszer (vízminőség, árvízvédelem leválasztása) • gazdasági szabályozás • • • •

verseny csekély yardstick szabályozás price cap k tényező

Privatizáció és szabályozás a vízszolgáltatásban, NagyBritannia • Szervezeti megoldások • holding (alaptevékenység, vagyonkezelés, egyéb)

• Tőzsdei kibocsátás feltételei, bevételek • a privatizáció sikerességének kritériumai

• Az állam további szerepe • speciális részvény

Privatizáció és szabályozás a vízszolgáltatásban, Nagy-Britannia • Néhány tanulság • Előrelátás és kockázat • Árszabályozás • a profit mértéke

• “túlzott” a kedvező induló feltételek miatt

• az időtényező szerepe

• felülvizsgálatok gyakorisága

• a szabályozó dilemmája • befektetői és fogyasztói érdekközötti egyensúly

Privatizáció és szabályozás a vízszolgáltatásban, NagyBritannia • Tevékenységi körök szétválasztása • információ, átláthatóság

• Diverzifikáció

• sokszektorú szolgáltató

• A központi és a helyi hatalom viszonya • tulajdonformák • árszabályozás

Privatizáció és szabályozás Nagy-Britanniában

Forrás: NAO [2002] 34.o.

11. hét Szabályozás új feltételek mellett Témakörök • • • • •

Szabályozási térkép Többszektorú szolgáltatók megjelenése Szabályozás kereteinek átalakulása Az európai belső piac helyzete Az ágazati szabályozás és a versenyszabályozás viszonyának változása

Szabályozási térkép • Tagállam – szövetség viszonya • USA • EU

• Angolszász modell és sajátosságai egyes területeken • • • • •

Észak-Amerika Nagy-Britannia Ausztrália Új-Zéland Ázsiai országok

Szabályozási térkép • Európai megosztottság

• UK • Skandináv országok, Hollandia Spanyolország • Franciaország és Németország

• Dél-Amerika

Többszektorú szolgáltatók megjelenése • Francia vízszolgáltatók kezdeti diverzifikáltsága (építőipar, szállodaipar szemétszállítás) • Britek követik a példát • Szabályozott és szabályozatlan piacok kombinálása

• Behatolás más közszolgáltatások területére • Víz, gáz, villamosenergia, távközlés

• Országhatárokon túli terjeszkedés

Többszektorú szolgáltatók megjelenése • Ágazatközi összeolvadások mozgatóereje • Azonos fogyasztóbázis

• Hatékonyságjavulás, költségmegtakarítások (pl. mérők leolvasása, szállítás, raktározás, beszerzés, logisztikai feladatok, fogyasztók kiszolgálása, számlázás, ügyfélszolgálat) • Informatika szerepe

Szabályozás kereteinek átalakulása • Nemzeti: szabályozószervezetek összeolvadása • • • • •

Competition Commission különbizottsága 1999 Offer, Ofgas: Ofgem 2002 Oftel, ITC, RA, Rau, BSC: Ofcom 2004 Bundesnetzagentur 2005 Intézmények közötti konzultációs mechanizmusok kialakítása

Szabályozás kereteinek átalakulása • Nemzetek feletti • Regionális szabályozás lehetőségei a villamosenergia-iparban • Konzultációtól a szabályozási feladatokig • Energiaipar • 2003 European Regulators' Group for Electricity and Gas (ERGEG) • Madridi és firenzei fórumok • 2009 – 2011 European Agency for the Cooperation of Energy Regulators (ACER) • Elektronikus hírközlés • 2002 European Regulators Group (ERG) • 2009 Body of European Regulators for Electronic Communications (BEREC)

Az európai belső piac helyzete • 2007-es felülvizsgálat

• Belső piac információs rendszerének létrehozása • Piacok figyelése • Jogszabályok átültetésnek ellenőrzése • Referenciaértékek és mutatók kialakítása

• Maradéktalan érvényesülés esetén

• Szolgáltatások kereskedelme 45 %-kal növekedne • Külföldi beruházások 25 %-kal nőnének • GDP 0,5-1,5 %-kal emelkedne

Az európai belső piac helyzete • Internal Market Scoreboard

• 2009 végén 74 irányelv (ösze belső ppiaci 5 %-a) nem került teljes mértékben átvételre • Jogsértésekkel összefüggő eljárások száma 2009 végén 929, orsszágonkénti átlag 47, magyarország 32 • Eljárások fele adó- és vámügy, környezetvédelem, 8 százaléka közelekedés, 7 százaléka energiaipar • A belső piac töredezettsége

Az európai belső piac helyzete A belső piac töredezettségének alakulása 30%

27%

27% EU 25

25%

20% 15% 15%

13%

13% 10%

10%

9%

10%

9%

7%

8% 6%

5%

EU 27

5%

0% 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Forrás: Internal Market Scoreboard, December 2009, No. 20. 17.o.

Az európai belső piac helyzete • 2010 május: Monti-jelentés (A new strategy for the single market at the service of Europe's economy and society) • Integrációs fáradtság és kiábrándultság • Energiaipar • Csak konszolidáció • Teendők • Hálózati szűk keresztmetszetek számának csökkente • Határkeresztező kapacitások növelése • Hálózatok összekapcsolódási pontjai számának emelése • Intelligens mérőrendszerek és hálózatok kialakítása • Átlátható nagykereskedelmi piacok megteremtése • Az Unió által is finanszírozott, célzott infrastrukturális beruházások

Az európai belső piac helyzete • Monti-jelentés (folytatás) • Elektronikus hírközlés

• A korábbi liberalizáció miatt valamivel előrehaladottabb az egységesülés • Problémák • Még mindig 27 elkülönült távközlési és online piac • Tisztázatlanok a szellemi tulajdonjogok

• Hiányzik a bizalom, az együttműködés és a digitális ismeretek az elektronikus kereskedelemben • Hiányoznak a nagy kapacitású átviteli rendszerek

Az európai belső piac helyzete • Monti-jelentés (folytatás) • Elektronikus hírközlés

• A digitális belső piac gyors kialakulásáa esetén 2020-ig a GDP 4 százalékos növekedése lenne elérhető • Teendők Unió szintű szabályozás megerősítése Páneurópai engedélyezési rendszer Frekvenciaelosztást EU szintre emelni Az elektronikus kereskedelem érdekében meg kell szüntetni a fogyasztóvédelmi törvények széttagoltságát (szállítás, garanciális jogok, viták rendezése) • Digitális tartalom fejlesztése érdekében európai szerzői jogok • Műsorszórásban európai online szolgáltatások • • • •

Az európai belső piac helyzete • Monti-jelentés (folytatás) • Elektronikus hírközlés

• A digitális belső piac gyors kialakulásáa esetén 2020-ig a GDP 4 százalékos növekedése lenne elérhető • Teendők Unió szintű szabályozás megerősítése Páneurópai engedélyezési rendszer Frekvenciaelosztást EU szintre emelni Az elektronikus kereskedelem érdekében meg kell szüntetni a fogyasztóvédelmi törvények széttagoltságát (szállítás, garanciális jogok, viták rendezése) • Digitális tartalom fejlesztése érdekében európai szerzői jogok • Műsorszórásban európai online szolgáltatások • • • •

Az ágazati szabályozás és a versenyszabályozás viszonyának változása • Az ágazati szabályozásban a radikálisabb Bizottsági javaslatok nem kerültek elfogadásra • Tevékenységek közötti szétválasztás az elektronikus hírközlésben • Erősebb felhatalmazás az európai szintű szabályozásban

• Továbbra is az inkumbensek dominálnak • Egyes tagországok a vertikális szervezetek megmaradásáért harcolnak (Franciaország, Németország) • A belső piac szempontjai alapján a versenyszabályozásnak több tere nyílik a hálózatos szolgáltatások piacain • 2009 július: első ízben büntettek meg energia vállalatot a verseny szabályainak megsértése miatt • E.ON és GdF Suez, 1106 millió euró

Az ágazati szabályozás és a versenyszabályozás viszonyának változása • Ágazati vizsgálat az energiaiparban

• 2007 eleje óta kilenc nagyobb ügyben foglalt állást a Bizottság, elmarasztalva a szereplőket a verseny korlátozásáért • A Bizottság ezekben az ügyekben megegyezéssel zárta a vizsgálatot • Gázszolgáltatás • E.ON, RWE, GdF, ENI a gázszállító hálózatán jelentős kapacitásokat szabadít fel • GdF importkapacitások korlátozását oldotta fel • Distrigaz nagyfogyasztóit kötötte magához előnytelen szerződésekkel

• Villamosenergia-ipar

• A svéd nagyfeszültségű hálózaton határkeresztező kapacitásokat szabadítottak fel • E.ON termelőkapacitásainak és hálózata egy részének eladását vállalta a vizsgálat lezárásaként

Az ágazati szabályozás és a versenyszabályozás viszonyának változása • Elektronikus hírközlés

• A Bizottság a tagállami szabályozás által kevéssé kezelhető ügyekben hozott határozatokat • Mobil távközlés

• Barangolási díjak • Ezt a döntést 2010. júniusában az Európai Bíróság is megerősítette • Végződtetési díjak

• Szempontrendszer a szélessávú lefedettséget biztosító egyes fejlesztések támogatására

Az ágazati szabályozás és a versenyszabályozás viszonyának változása • Magyarország • A versenyszabályozás aktivitásának növekedése nálunk is jellemző volt • 5 ágazati vizsgálatból három az energia, illetve az elektronikus hírközlés területén indult • A Gazdasági Versenyhivatal a 2008-as évről szóló országgyűlési beszámolójában szóvá tette • • • •

az energiaiparban a piacnyitás elhúzódását a hosszú távú kapacitás-lekötési és áramvásárlási szerződések problémáját a vertikális kapcsolatok oldásának lassúságát illetve az ebben a kérdésben a szabályozó hatóságok közös szakmai álláspontjának elutasítását

• A közlekedéssel összefüggésben felmerült a szabályozó szervezetek függetlenségének problémája a Magyar Vasúti Hivatal megszüntetése miatt • Az elektronikus hírközlés ágazatban a versenyhivatali eljárások során a szolgáltatók vállalásai alapján a csupasz DSL szolgáltatások bekerültek a szabályozott nagykereskedelmi szolgáltatások körébe

Az ágazati szabályozás és a versenyszabályozás viszonyának változása • Magyarország (folytatás)

• A hazai energiapiacokon kialakult problémákat jól jelzik a Bizottság jelentései a belső piac kialakításában elért „előrehaladásról” • A szabadpiaci fogyasztás arányával mért piacnyitás tekintetében Magyarország lemaradt, csak szigetek és derogációt kérő országok állank rosszabbul

Az ágazati szabályozás és a versenyszabályozás viszonyának változása

Forrás: Report on Progress [2010] 5.o.

Az ágazati szabályozás és a versenyszabályozás viszonyának változása • Magyarország (folytatás) • Kedvezőtlen a helyzet a vásárlóerő paritáson mért háztartási villamosenergia árakkal • 27 tagország közül Magyarországon voltak a legmagasabbak az árak 2009. második félévében

• Ugyanez az adat a gázszolgáltatásban a negyedik legmagasabb árat jelentette • •

Forrás: Natural gas prices [2010], 6.o. Forrás: Electricity prices [2010], 8.o.

Az ágazati szabályozás és a versenyszabályozás viszonyának változása

Forrás: Electricity prices [2010] 8.o.

Az ágazati szabályozás és a versenyszabályozás viszonyának változása

Forrás: Natural gas prices [2010] 6.o.

12. hét Jó és rossz szabályozás Témakörök • Milyen a jó szabályozás? • Jobb szabályozás • Egy szabályozási kudarc

Milyen a jó szabályozás? • Öt szempont • • • • •

Legitimitás – jogszabályi környezet Beszámoltathatóság Megfelelő eljárások Szakszerűség Hatékonyság

Milyen a jó szabályozás? • Legitimitás – jogszabályi környezet • Törvényi felhatalmazás • Mandátum kérdése

• Többnyire széleskörű döntési jogkör • A törvény értelmezési lehetőséget kínál • Pl. a törvény előírja a fogyasztói érdekek védelmét, de a hogyan nincs meghatározva • Törvényhozók nem ismerik a döntéshez szükséges részleteket • Ma még nem látható problémák megoldása

Milyen a jó szabályozás? • Beszámoltatás

Forrás: The Regulatory State: Ensuring its Accountability [2004] 20.o.

Milyen a jó szabályozás? • Megfelelő eljárás • Igazságos

• Egyenlő, azonos elbánásmód

• Hozzáférhető • • • •

Az érintettek részvétele Megvitatható döntés Megindokolt döntés Ismert szabályok

• Nyilt

• Erősíti a legitimációt

Milyen a jó szabályozás? • Szakértelem • • • • •

Indokolni kell a szakértők igénybevételét Vélemény részletes indoklása A vélemény kialakítási folyamatának bemutatása Világos megfogalmazások A szakértői függetlenség biztosítása

Milyen a jó szabályozás? • Hatékonyság

• Döntések a legkevesebb erőforrás és a legkisebb költség felhasználásával • Minél általánosabban szól a felhatalmazás, annál nehezebb mérni a teljesítményt • A társadalmi célok követése és az allokatív hatékonyság egyaránt mérce kell legyen

Milyen a jó szabályozás?

• Az öt szempont egyaránt fontos

• Javítani lehet a felhatalmazás értelmezésén, parlamenti jóváhagyást lehet kérni az egyértelműbb feladatokra • Parlamenti bizottságot lehet létrehozni a hálózatos szolgáltatások felügyeletére • Az eljárások szabályait nyilvánosságra kell hozni • A szakértelmet a hatóságoknál képzésekkel kell javítani • A felhatalmazások pontosabb megfogalmazásával növelni lehet a hatékonyság számbavételének esélyét

Jobb szabályozás • Megalapozott beavatkozás és legkisebb beavatkozás konfliktusa • OECD javaslatok a jobb szabályozásra • • • • • •

Szabályozási hatásvizsgálat (Regulatory Impact Assesment – RIA) A nyilvánosság erősítése A szabályozás terheinek csökkentése Egyszerűsítési intézkedések A hagyományos szabályozás helyettesítése alternatív megoldásokkal A szabályozási időszak lezárulásának törvénybe foglalása

Jobb szabályozás • Megalapozott beavatkozás és legkisebb beavatkozás konfliktusa (folytatás) • RIA

• Áttekinti a lehetséges közpolitikai válaszokat • Megállapítja a célokat, kockázatokat, költségeket és hasznokat • Megmutatja • • • •

A célok elérésének módját A kisvállalkozásokat érintő hatásokat Az érintettek véleményét Az ellenőrzés és értékelés módját

Jobb szabályozás

Forrás: OECD [2008] 17.o.

Jobb szabályozás

Jobb szabályozás

Jobb szabályozás • Megalapozott beavatkozás és legkisebb beavatkozás konfliktusa (folytatás) • A szabályozás könnyítésének, a kevés beavatkozás hívei előnyben részesítik a • Szakmai szervezeteket • Önszabályozást • Vállalkozásokon belüli ellenőrzést

• A RIA elsősorban egy adott szabályozási lépés költség-haszon elemzésére alkalmas, alternatív megoldások egyenlő súlyú elemzése nem várható el tőle

Jobb szabályozás • Megalapozott beavatkozás és legkisebb beavatkozás konfliktusa (folytatás) • A RIA-k értékelése az Egyesült Királyságban • • • • • •

A National Audit Office (NAO) által 2004-ben vizsgált esetek Felében volt a célok világosan meghatározva 10-ből 7 esetben nem vizsgáltal alternatív megoldási lehetőségeket Egyetlen esetben sem vizsgálták a szabályozás elmaradásának lehetőségét Egyetlen esetben végeztek érzékenységi vizsgálatot Tízből csak háromban készült a várható haszonra számszerű becslés

Jobb szabályozás

Forrás: NAO [2007] 5.o.

Egy szabályozási kudarc • A villamosenergia-ipar kaliforniai deregulációja • US általában sikeres

• De: a deregulációs lépések egymáshoz való viszonyának alakulására ügyelni kell, a liberalizálódás csak az egyes szabályozási lépések közötti összhang esetén lehet eredményes

• A kaliforniai szabályozási kudarc • Visszaélés a piaci erővel • Járadékvadászat • Megoldatlan • • • •

Kockázatkezelés Villamosenergia rendszerek összekapcsolása Elegendő szállítási kapacitás biztosítása Rendszerirányítás koordinálása

Egy szabályozási kudarc • Dereguláció az Egyesült Államok villamosenergia-iparában

• Az áram termelésének, szállításának és szétosztásának korábbi vertikálisan integrált fázisai, államonként különböző mértékben, többé-kevésbé szétváltak • Versenyző áramtermelők jelentek meg a nagykereskedelmi piacokon • A különböző mértékig szabályozott részpiacok között sok helyütt nem sikerült megteremteni a verseny hatékonysága érdekében szükséges koordinációt, ezért • Kapacitáshiányok • Szállítási torlódások jöhettek létre • Kereslet-kínálat egyensúlyának a villamosenergia-iparban - a tárolás lehetetlensége miatt - kezelhetetlen megbomlása alakulhatott ki

Egy szabályozási kudarc

Egy szabályozási kudarc • Költség - haszon

• A haszon ott lehetett a költségeknél nagyobb, ahol a következetes reformot vezettek be • Itt– az államok felében - a költségek és az árak is csökkentek

Egy szabályozási kudarc

Forrás: Joskow [2005] 48.o.

Egy szabályozási kudarc

Forrás: Joskow [2001] 38.o.

Egy szabályozási kudarc

Forrás: Joskow [2001] 40.o.

Egy szabályozási kudarc • Tanulságok • Korábbi piaci problémákat nem vettek figyelembe • A jelentős piaci erővel rendelkező erőművek könnyen visszaélhetnek helyzetükkel, ezt a szabályozási környezet kialakításánál figyelembe kellene venni • Nagykereskedelmi szabadpiac mellett a kiskereskedelmi árak kötöttek voltak • Kapacitáshiány a termelésben, árak emelkednek • Szolgáltatók csőd közeli helyzetbe kerülnek • Szállítási kapacitások növekedése elsősorban • Az erőművek szállítóhálózatra való csatlakozása • A rendszerek üzembiztonsági követelményei

• Kevés szállító kapacitás épült ki

• A rendszerek összekapcsolásához • A regionális rendszerfelügyelethez

Egy szabályozási kudarc • 2008 Government Accountability Office (GAO) vizsgálata • Nem állapítható meg egyértelműen, hogy a liberalizálás milyen hatással volt a villamosenergia szektorra • Elemzésükhöz 13 korábbi tanulmányt használtak, ezekből hét pozitív hatást állapított meg, három szerzői úgy látták, hogy a költségcsökkenések hasznát a fogyasztók nem élvezhették, további három nem tudott egyértelmű következtetésre jutni • A tanulmányok értékelésénél figyelembe kellett venni, hogy nyolcat az iparág valamelyik szereplője rendelt meg.

13. hét A szabályozás hatékonysága Témakörök • Elméleti megközelítések • Gyakorlati példák • Nemzetközi szervezetek • Kutatási eredmények • Állami értékelések

Elmélet • Miért szeretnénk mérni? • Elmélet és empiria összevetése • Elértük-e a kívánt hatást? • Ár és belépés szabályozása esetén miben jelentkezik a verseny? • A szabályozás enyhítése esetén jelentkeznek-e kedvező jóléti hatások?

Elmélet • Mit mérnénk? • A szabályozás hatását • Árakra, költségekre, minőségre, innovációra stb. • Jólétre (allokációs, termelési, dinamikus hatékonyság)

Elmélet • Hogyan mérnénk? • Össze kell hasonlítani a vizsgált változókat a szabályozás előtt és után (szabályozással és anélkül) • Meg kell határozni a szabályozás nélküli benchmarkot • időszakok összehasonlítása (intertemporális) • piacok összehasonlítása (keresztmetszeti) • tényellentétes (kontrafaktuális) megközelítés

Elmélet

• Intertemporális megközelítés

• Hosszabb idősorok esetén lehetséges a szabályozás alatti és szabályozás nélküli időszakok összevetése • Szabályozástól független tényezők kiszűrése • Egy lehetséges indikátor: a részvényárfolyam alakulása (event study módszer)

Elmélet

• Piacok összehasonlítása • Régóta szabályozott piacok esetén • Feltételek: hasonló termék, hasonló keresleti és költség függgvény • Szabályozási és egyéb eltérések szétválasztása • A szemvizsgálat és a szemüveghirdetés szabályozásának példája

Elmélet Kontrafaktuális megközelítés • Ha sem az időbeli sem a keresztmetszeti megközelítés nem kivitelezhető, a szabályozás nélküli benchmarkot magunknak kell előállítani • A piaci kereslet és határköltség becslése után a nem szabályozott piac kínálatát is meg kell becsülni, majd azt a szabályozott piac kínálatával összevetni • A három közül a legkevésbé ajánlott, mert túl sok feltételezéssel kell élni • Legjobb, ha a másik két megközelítés kiegészítőjeként használjuk • Példa: a kamat korlátozásának vizsgálata

Nemzetközi szervezetek • OECD: ETCR mutatószámrendszer • Ágazatok • Adatbázis http://www.oecd.org/document/32/0,3343,en_2649_34323_35791136_1_1_1_1,00. html • Indikátorok jelentése, súlyozási problémái

• Magyar ágazatok kiválasztása

Nemzetközi szervezetek, OECD

Nemzetközi szervezetek, OECD, 18 ország, 7 ágazat 7

Ausztria Belgium Cseh Köztársaság

6

Dánia Egyesült Királyság

E TCR indikátor

5

Finnország Franciaország

4

Görögország Hollandia Írország

3

Lengyelország Magyarország

2

Németország Olaszország Portugália

1

Spanyolország Svédország

0 1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

Nemzetközi szervezetek, OECD, 18 ország, távközlés

2004

2006

Szlovákia

7

Ausztria Belgium

6

Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság

E TCR indikátor

5

Finnország Franciaország Görögország

4

Hollandia Írország

3

Lengyelország Magyarország Németország

2

Olaszország Portugália

1

Spanyolország Svédország Szlovákia

0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Nemzetközi szervezetek, OECD, 18 ország, posta 7 Ausztria

6

Belgium Cseh Köztársaság Dánia

5 E TC R in dik á to r

Egyesült Királyság Finnország Franciaország

4

Görögország Hollandia

3

Írország Lengyelország Magyarország

2

Németország Olaszország Portugália

1

Spanyolország Svédország Szlovákia

0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Nemzetközi szervezetek, OECD, 18 ország, villamosenergia

7

Ausztria Belgium Cseh Köztársaság

6

Dánia Egyesült Királyság

E T C R i n d i k á to r

5

Finnország Franciaország

4

Görögország Hollandia Írország

3

Lengyelország Magyarország

2

Németország Olaszország

1

Portugália Spanyolország Svédország

0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Szlovákia

Nemzetközi szervezetek, OECD, 18 ország, gázszolgáltatás 7

Ausztria Belgium

6

Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság

ETC R indikátor

5

Finnország Franciaország

4

Görögország Hollandia Írország

3

Lengyelország Magyarország

2

Németország Olaszország

1

Portugália Spanyolország Svédország

0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Nemzetközi szervezetek, OECD, Magyarország, 4 ágazat

Szlovákia

7 6

ETCR indikátor

5 Távközlés

4

Villamosenergia Gáz

3

Posta

2 1 0 1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

Nemzetközi szervezetek • • • •

OECD, EBRD, Világbank Összehasonlíthatóság miatt kevesebb indikátor Távközlés, energia Független hatóság 2004 • Távközlés több mint 2/3 • Energia több mint ½

Nemzetközi szervezetek

Nemzetközi szervezetek

• Világbanki tanulmányok („jó szabályozás”) • • • • •

Folyamatok átláthatósága Kiszámíthatóság Döntéshozatal nyomon követése Beszámoltathatóság Függetlenség

Nemzetközi szervezetek • Függetlenség • Piaci szereplőktől, politikai befolyásolástól • Függetlenség relatív – törvényi keretek rögzítik a célokat • • • • •

Monopolhelyzettel való visszaélés csökkentése Fogyasztók védelme Egyetemes szolgáltatás bizstosítás Verseny ösztönzése Fenntartható fejlődés

Nemzetközi szervezetek • OECD kérdőíves felmérés 2003-2004-ről (92 hatóság) • A hatóságok 66 %-a önálló (minisztérium gazdaságpolitkát közvetít, egyedi ügyekbe nem szól bele) • 26 %-ánál a miniszter beavatkozhat, de erős önállóság • 8 %-a csak tanácsadó jellegű • 70 %-a testületi formában • Kinevezések átlagban 5-8 évre szólnak

Nemzetközi szervezetek

Kutatási eredmények

• Politikai kapcsolatok • Összehasonlíthatóság korlátai: jogi, politikai berendezkedéstől, az állam szerepéről vallott közfelfogástól függ • Négy ország vizsgálata • Brit modell a legszigorúbb, olasz a legkevésbé

Kutatási eredmények

Kutatási eredmények • USA fontos összehasonlítási lehetőség szövetségi és tagállami szabályozás miatt • • • • •

Érdekcsoportok szerepe (capture) Ideológiai különbségek Kinevezések befolyásolása Szakmai felkészültség Távközlésnél egyensúly, villamosenergiánál demokrata többség és nagyobb szakmai felkészültség a lakosság preferálását mutatja • A piacnyitást illetően a szakmai felkészültség volt a döntő

Kutatási eredmények • EU adatbázisok – csak távközlésre • EURI (EU Regulatory Institutions) adatokon összekapcsolási díjak megállapításának vizsgálata • • • • • •

Állami tulajdon – az inkumbens magasabb összekapcsolási díjai Állami tulajdon és független szabályozó mérsékeltebb díjak Magántulajdon esetén a függetlenség mértéke nem számított a díjak alakulásában Csak a függetlenség formális jegyeit mérte Brit szabályozás nem jól „szerepelt” – sok az informális elem Leggyengébb informális függetlenséghez erős formális függetlenséget társítanak

Állami értékelések

• Önértékelés, minisztériumi értékelés, kormányzati reformbizottság, számvevőszék, külső szakértő, parlamenti bizottság, hatásvizsgálatok • Nagy-Britanniában mindegyikre van példa – mást és mást állítanak az előtérbe • • • • •

Intézményrendszer Szabályozási eszközök Befektetési tevékenység Függetlenség, hatáskörök Működési hatékonyság • Költségek vizsgálata

Állami értékelések

Állami értékelések • A szabályozás költségeinek és a szabályozók létszámának növekedése jelentős volt a megalakulást követő években • Összevonások és új feladatok • Önkorlátozás – ársapka Ofgem 2005-től

Állami értékelések

Állami értékelések • Vizsgálták a szabályozásra fordított költséghányadokat is (Bér+külső tanácsadók/összköltség) • 5 szabályozónál 53-63 % közötti volt ez az arány 2001-ben, de a a külső tanácsadókra fordított összegek 6,6 és 30,4 % között szóródtak • Frissen alapított hatóság • Árfelülvizsgálat

Állami értékelések • Javaslatok • • • •

Konzultációs mechanizmusok kialakítása, érdekeltek korai bevonása Költségek szabályozói feladatokhoz rendelése Egységesítés Rendszeres értékelés, összehasonlítás, beszámoltatás