GAZDASÁGI JÖVŐKÉP ÉS KONCEPCIÓ

Gazdasági jövőkép és koncepció

NYUGAT-PANNON REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ZRT. Az RFH Csoport Tagja

GAZDASÁGI JÖVŐKÉP ÉS KONCEPCIÓ

A fejlesztési dokumentumot a Vas Megye és Szombathely Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megbízásából a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. készítette.

2006. MÁJUS

Magyarország - Szlovénia PHARE CBC program „Szombathely város gazdaságának fejlesztése a Foglalkoztatási Paktum végrehajtása által” című 2003/004-561-01-10 sz. projekt

1



Tartalom

1. Bevezető ........................................................................................................ 3 2. Gazdasági folyamatok nemzetközi kitekintésben........................................... 4 2.1. Nemzetközi trendek ................................................................................. 4 2.2. Fő Európai Uniós Mutatók ....................................................................... 6 2.3. A nemzetközi gazdaság összefoglalása .................................................. 8 3. Magyarország gazdasága .............................................................................. 9 3.1. A gazdaság teljesítménye 2005-ben ....................................................... 9 3.2. Magyarországi trendek és kilátások ...................................................... 12 3.3. A Regionális gazdaság elemzése.......................................................... 14 4. Szombathely város és vonzáskörzetének gazdasági helyzete..................... 18 4.1. Szombathely gazdaságának elemzése éves bázison, szekunder adatokból ...................................................................................................... 18 4.2. Szombathely gazdaságának elemzése primer adatokból...................... 19 4. Gazdasági folyamatok tervezése ................................................................. 29 4.1. Az ágazati gazdasági tervezés .............................................................. 29 4.2. Prioritások az ágazati gazdasági stratégiában ...................................... 30 4.2.1. Innováció és kutatás-fejlesztés.......................................................... 30 4.2.2. Vállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése ................. 30 4.2.3. A modern üzleti környezetért ............................................................. 31 4.3. Regionális Operatív Program ................................................................ 31 6. A jelenlegi helyzetet bemutató SWOT elemzés ........................................... 34 7. A város gazdasági jövőképe ........................................................................ 41 8. A gazdaság-fejlesztés célrendszere............................................................. 42 9. Fejlesztési prioritások................................................................................... 42 10. Gazdaság-fejlesztés intézmény-rendszere ................................................ 43 11. Kiemelt gazdasági projektek ...................................................................... 44 11.1. Önkormányzat ..................................................................................... 45 11.2. Gazdaság-élénkítésben közvetlen résztvevő szervezetek .................. 46 11.3. Szakképzés és felsőoktatás ................................................................ 48 12. Irodalom-jegyzék, internetes források ........................................................ 51


2



1. Bevezető

A gazdasági összefoglaló célja, hogy bemutassa azokat a nemzetközi folyamatokat, melyek meghatározzák a hazai gazdaság működési környezetét. A makro-környezet által definiált peremfeltételeken belül helyezhető el a regionális gazdaság. Szombathely város és vonzáskörzetének adottságai, lehetőségei ezen kritériumok rendszerében képzelhető el. A mozgásteret meghatározza továbbá, hogy a tervezési folyamatok ágazati szinten, regionálisan, a város és a kistérség szintjén zajlanak. A közöttük lévő tartalmi harmonizáció képes azon közös tartalmi elemek megerősítésére, mely révén a hatékony forrás-lobbizás a város számára lehetségessé válik. A tudatosan felépített, adatokból, nemzetközi tendenciákból építkező és elemzésen alapuló gazdasági stratégia megfogalmazása követi az analitikus fejezetet. Így lehetővé válik, hogy a munkahelyteremtés folyamata során versenyelőnnyel lehessen fellépni a potenciális munkáltatók meggyőzésében.


3


2. Gazdasági folyamatok nemzetközi kitekintésben

2.1. NEMZETKÖZI TRENDEK Mind a növekedés tendenciáját, mind pedig az abszolút értékét nézve Kína és India a növekedés generálója. India folyamatosan erősödött, míg Kína a kétszámjegyű bővülést immár négy éve fel tudja mutatni. Közép-Kelet Európa növekedési tendenciája szintén kiemelkedő, többszörösen meghaladja az EU-25 átlagát. Az EU12 és EU-25 növekedési üteme rendkívül alacsony, egyedül a felzárkózó Spanyolország képes jelentősen bővülni, a többi gazdaság stagnál, illetve enyhén növekszik csak. Ugyanakkor mind Amerikában, mind Európában lassult a növekedés, és összességében 4 % fölötti 2005. évi világgazdasági növekedés nem érte el ugyan az előző évi rekordszintet, de az elmúlt tíz év átlagát így is meghaladta. A GDP éves növekedési üteme változatlan áron: 2002

2003

2004

2005**

1.

Világ összesen

3,1

4,1

5,3

4,8

2.

Egyesült Államok

1,6

2,7

4,2

3,5

3.

Kanada

3,1

2,0

2,9

2,9

4.

Európai Unió (EU-25)

1,2

1,2

2,4

1,6

5.

Egyesült Királyság

2,0

2,5

3,1

1,8

6.

Eurózóna (EU-12)

0,9

0,7

2,0

1,3

7.

Franciaország

1,2

0,8

2,3

1,5

8.

Németország

0,1

-0,2

1,6

0,9

9.

Olaszország

0,3

0,0

1,1

0,0

10. Ausztria

1,0

1,4

2,4

1,9

11. Spanyolország

2,7

3,0

3,1

3,4

12. Közép- és Kelet-Európa

4,4

4,7

6,5

5,3


4

Gazdasági jövőkép és koncepció 13. Magyarország

3,8

3,4

4,6

4,1

14. Csehország

1,5

3,2

4,7

6,0

15. Lengyelország

1,4

3,8

5,3

3,2

16. Szlovákia

4,6

4,5

5,5

6,0

17. Szlovénia

3,5

2,7

4,2

3,9

18. Japán

0,1

1,8

2,3

2,7

19. Kína

9,1

10,0

10,1

9,9

20. India

4,2

7,2

8,1

8,3

Forrás: Eurostat Az előző évekre jellemző rendkívül alacsony globális kamatszinthez képes az USAban folytatódott, az euró-övezetben pedig (tavaly év végén) megkezdődött a monetáris politikák fokozatos szigorítása. Eközben tovább emelkedtek és emelkednek a világpiaci kőolajárak: a Brent nyersolaj hordónkénti ára 2005 átlagában több mint 40 %-kal haladta meg a 2004. évi átlagos szintet, miközben 2006-ban robbanásszerűen növekedett tovább. Fordulatot hozott ugyanakkor a tavalyi év a dollár-euró keresztárfolyam alakulásában: az előző három évre jellemző csaknem folyamatos értékvesztés után a dollár 2005-ben jelentősen visszaerősödött az euróhoz képest. A konjunktúra indexek alapján rendkívül bíztató kép rajzolódik ki. A táblázat egyértelműen

jelzi,

hogy

Japán

kivételével,

valamennyi,

a

világgazdaság

szempontjából meghatározó ország gazdaságában a szereplők pozitív várakozással tekintenek a jövőbe. Különösen biztató a német index változása. Ennek oka, hogy a német gazdaság meghatározó erősségű az Európai Unióban, így a bizalom erősödése a teljes unióra kihatással van.


5

Gazdasági jövőkép és koncepció Az OECD 'Composite Leading Indicators' konjunktúra indexei

Dátum

OECD-

OECD-

országok

Európa

NémetEU-15

ország

USA

Japán

2005. február

105,8

107,2

104,5

106,6

103,7

99,7

2005. március

105,6

107,1

104,3

106,3

103,3

99,4

2005. április

105,4

106,9

104,1

105,9

103,0

99,1

2005. május

105,6

107,0

104,0

106,2

103,1

99,0

2005. június

106,0

107,3

104,2

106,7

103,7

99,5

2005. július

106,3

107,8

104,7

107,6

104,2

99,5

2005. augusztus

106,6

108,3

105,1

108,3

104,1

99,9

106,9

108,8

105,6

108,9

104,4

100,2

2005. október

107,3

109,4

106,1

109,7

104,8

100,3

2005. november

107,7

109,7

106,5

110,5

105,4

100,5

2005. december

108,2

110,0

106,8

111,1

106,0

100,8

2006.január

108,8

110,4

107,2

111,9

106,5

100,9

2006.február

109,3

110,9

107,6

112,8

107,0

101,0

2005. szeptember

2.2. FŐ EURÓPAI UNIÓS MUTATÓK A reál GDP növekedés üteme lassult 2005-ben a korábbi erőteljes év után. Ugyanakkor jelentősen meghaladja a 2003-ban mért növekedési szintet. Sajnálatos, hogy a munkaerő termelékenységében nem következett be fejlődés. A foglalkoztatottság szintje az EU egyik legfontosabb kihívása. Ezért kifejezetten örvendetes, hogy az előrejelzések alapján a közel 1 %-os bővülés reálisnak tűnik 2005-ben. A fogyasztói árindex tartósan alacsony szintet ér el. Az EU-25 átlagában 2 % körül stabilizálódik.


6


25 EU (25 ország)

<>

2001

2002

2003

2004

2005

1,2

2,4

1,6

100,0 f

100,0 f

100,0 f

mutatók Reál GDP növekedés - előző évhez

1,9

1,2

100,0

100,0

1,4

0,5

0,3

0,6

0,9 f

2,5 i

2,1

1,9

2,1

2,2

viszonyítva Munkaerő termelékenység (EU-25=100) Foglalkoztatás bővülése – éves %os változás Fogyasztói árindex változása

f Előrejelzés

Forrás: Eurostat Előrejelzés az EU gazdaságáról a 2006. évre Az Európai Központi Bank újabb kamatemelésre készül az árstabilitás megőrzése céljából. Mint a korábbi elemzésből egyértelműen kiderült, a stabil árszint az egyik fő erősség, és a bank így kíván hozzájárulni a lisszaboni célok eléréséhez. Fontos hangsúlyozni azonban a protekcionalizmus veszélyeit és káros hatásait, mely a liberalizáció versenyképesség növekedésének elve ellen hat. Az euró-zónában 2,2%-os volt márciusban az éves infláció mértéke, mely 0,1%-kal kevesebb, mint az előző hónapban, viszont 0,1%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Az EU25-ben 2,1%-os éves inflációt regisztráltak. A magyar átlag ettől magasabb, 2,4%. Magyarország - Szlovénia PHARE CBC program „Szombathely város gazdaságának fejlesztése a Foglalkoztatási Paktum végrehajtása által” című 2003/004-561-01-10 sz. projekt

7


Az első előrejelzések szerint az áprilisi éves infláció mértéke az euró-zónában 2,4%. 2005. negyedik negyedévére 0,3%-os GDP növekedést jósolnak az euró-zónában és 0,4%-os növekedést az EU25-ben. 2005. negyedik negyedévében az EU25 folyó fizetési mérleg hiánya 32 milliárd euró. Az eurózónában a szolgáltatások kereskedelmében 14,4 milliárd eurós többlet halmozódott fel. Az ipari termelői árak 0,5%-kal emelkedtek február hónapban januárhoz képest az euró-zónában és 0,4%-kal az EU25-ben. Januárhoz képest február hónapban 2,7%-kal nőtt az ipari megrendelések száma az euró-zónában és 0,5%-kal az EU25-ben. Az ipari termelés volumene nem változott sem az euró-zónában, sem az EU25-ben ez év január és február hónapja között.

2.3. A NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÖSSZEFOGLALÁSA 2006-ban nem várható, hogy a korábbi évek tendenciája megváltozik. India és Kína gazdasága tovább bővül rendkívül dinamikus mértékben. Az USA gazdasága szintén bővül, erősödik. A nyersanyagok ára a nagy gazdaságok növekedése és a politikai bizonytalanság miatt tovább növekszik. Így felértékelődhet a földrajzi távolság jelensége az árumozgatásban. Az Európai Unió gazdasági növekedése továbbra is jelentősen elmarad a nemzetközi versenytársaiétól. A német gazdaság kisebb konjunktúrája bíztató, és összességében a közép-európai gazdaságok, melyeknek piaca jelentős mértékben az Európai Unió, építhetnek korlátozott mértékben az uniós lehetőségek növekedésére.


8


3. Magyarország gazdasága 3.1. A GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYE 2005-BEN

A mérséklődő nyugat-európai konjunktúrával egy időben a magyar gazdaságot is minimálisan lassuló, de 4 % fölötti növekedés jellemezte 2005-ben. A bruttó hazai termék éves átlagban 4,1 %-kal bővült tavaly; ezen belül az utolsó negyedévben 4,3 %-kal nőtt a magyar GDP. Magyarország és az EU régi tagállamainak növekedése közötti ütemkülönbség tavaly éves átlagban 2,5 százalékpontra nőtt (és az utolsó negyedévben már elérte a 3 százalékpontot). A dinamikus növekedés továbbra is kedvező – javuló – szerkezettel párosult: a tavalyi gazdasági növekedést a nettó export húzta (a nemzeti számlák szerinti GDP-arányos külkereskedelmi hiány 1,8 százalékponttal csökkent 2005-ben), és az év végi megtorpanás ellenére a beruházások növekedési hozzájárulása is lényegesen meghaladta a fogyasztásét. A GDP növekedéséhez negatívan járult hozzá a készletállomány változása, illetve az egyéb, nem specifikált felhasználás, ami jelentheti egyfelől a készletek nemzetgazdasági szintű leépítését, de a felhasználás és a termelés oldali GDP-becslés között eltérést is. A gyenge első negyedévtől eltekintve 2005-ben is dinamikus növekedés jellemezte az ipart: az ipari termelés volumene 7,3 %-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. Továbbra is az exportértékesítések két számjegyű bővülése jelenti az ágazat növekedésének fő forrását, a tavalyi év örvendetes fejleménye, hogy több éves stagnálás után a belföldi értékesítés is egyértelmű élénkülésnek indult. A GDP termelési oldalát tekintve az iparon kívül az építőipar is a nemzetgazdasági átlagot meghaladó ütemben bővült tavaly: az építőipar bruttó termelése 16,6 %-kal nőtt az előző évhez képest, amiben döntő szerepet játszottak a már említett állami infrastrukturális fejlesztések. A termelő ágazatokkal szemben a szolgáltatások növekedése (4,2 %)

gyakorlatilag megegyezett a teljes GDP növekedési

ütemével, miközben a mezőgazdaság teljesítménye – a kiugró terméseredményeket felmutató 2004. év magas bázisához képest – több mint 10 %-kal visszaesett. 2005-ben a hozzáadott érték alapján számított ipari termelékenység szintje az ágazati bérdinamikával összhangban emelkedett, tekintve azonban, hogy a forint Magyarország - Szlovénia PHARE CBC program „Szombathely város gazdaságának fejlesztése a Foglalkoztatási Paktum végrehajtása által” című 2003/004-561-01-10 sz. projekt

9

Gazdasági jövőkép és koncepció éves átlagban némiképp erősödött, az euróban számolt ipari fajlagos bérköltség minimálisan, 0,8 %-kal emelkedett. Közvetlen vetélytársaink közül ugyanakkor Csehországban valamelyest, Szlovákiában és Lengyelországban pedig lényegesen gyorsabban emelkedett az egységnyi hozzáadott érték előállításához szükséges munkaerő költsége. Hasonlóan kedvezően alakult az ipari exportértékesítési árak alapján számított reáleffektív árfolyam, hiszen az euróban és dollárban számolt exportárak mintegy 2,7 %-os emelkedésen mentek keresztül, miközben a legfontosabb célterületnek számító Európai Unió belső piacán 5,2 %-kal nőttek az ipari értékesítési árak. Jóllehet 2005 elején tulajdonképpen valamennyi visegrádi országban trendforduló történt, a 2005-ös év átlagában csak Magyarországon történt reálleértékelődés 2004hez képest. A 4 % fölötti gazdasági növekedés ellenére a munkanélküliségi ráta 7,2 %-ra nőtt a tavalyi év átlagában (a 2004. évi 6,1 %-ról). A munkanélküliek számának emelkedése a korábban inaktívak munkaerőpiacra való visszatéréséből táplálkozik – amit a nemzetközi összehasonlításban rendívül alacsony aktivitási arányra tekintettel kedvezően lehet értékelni -, hiszen éves átlagban a foglalkoztatottak száma (és aránya) is minimális növekedést mutatott 2005-ben. Az intézményi létszámstatisztikák szerint 2005-ben megállt az alkalmazotti létszám növekedése, de folytatódott (igaz, lényegesen lelassult) a magányszféra és a közszféra közötti kedvező irányú átrendeződés. Az 5 főnél nagyobb létszámú hazai vállalkozások és a költségvetési intézmények körében tavaly 0,1 %-kal csökkent az alkalmazottak létszáma; ezen belül a versenyszféra alkalmazotti létszáma 0,2 %-kal nőtt (igaz, a második félévben már jobbára stagnált), a közszférában alkalmazottak száma ugyanakkor 1,3 %-kal (több mint 10 ezer fővel) csökkent. Bár a nemzetgazdasági bérdinamika 2005-ben látszólag gyorsulást mutatott az előző évhez képest, a bérkiáramlás statisztika által kimutatott gyorsulása valójában egyszeri torzító hatásokra (a közszféra 13. havi juttatásainak 2005-től egységesen januárban történő kifizetésére) vezethető vissza, s a versenyszférában 6,9 %-kal mérséklődött a bruttó kereseti dinamika. A nettó reálkeresetek 2005-ben átlagosan 6,3 %-kal (a fenti torzító hatást kiszűrve közel 5 %-kal) emelkedtek. Tavaly is folytatódott az erőteljes exportbővülés: a kivitel (euróban számított) értéke 11,4 %-kal növekedett 2005-ben. A behozatal dinamikája ezzel szemben – nagyrészt a 2004. március-májusi, az EU-csatlakozással összefüggő magas importbázis egyszeri hatásaként – jelentősen csökkent, s ennek köszönhetően a külkereskedelmi mérleg Magyarország - Szlovénia PHARE CBC program 10 „Szombathely város gazdaságának fejlesztése a Foglalkoztatási Paktum végrehajtása által” című 2003/004-561-01-10 sz. projekt

Gazdasági jövőkép és koncepció tavalyi (2 839 millió eurós) hiánya közel 1,1 milliárd euróval alacsonyabb, mint 2004ben volt. A rendelkezésre álló évközi adatok alapján 2005-ben folytatódott a folyó fizetési mérleg hiányának enyhe csökkenése: az első három negyedévben mért 5 053 millió eurós deficit 286 millió euróval marad el az előző év azonos időszakában mérttől. A hiánycsökkenés kizárólag az áruforgalom (részben a már említett egyszeri tényezőkre

visszavezethető)

egyenlegjavulásának

köszönhető,

miközben

a

szolgáltatások egyenlege gyakorlatilag nem változott, a jövedelmek egyenlege pedig jelentősen romlott 2004-hez képest. 2005 első három negyedévében összesen 2 825 millió euró értékű külföldi közvetlen tőkebefektetés valósult meg Magyarországon, ami gyakorlatilag megegyezik 2004 azonos időszakának adatával. A hazai vállalatok működőtőke-exportja 2005 első három negyedévében 1 057 millió eurót ért el, ami meghaladja a teljes előző évi tőkekivitelt. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya a bevételek kedvező év végi alakulásának köszönhetően alacsonyabb lett az előirányzottnál, és a havi deficitek az év közepe óta rendre kedvezőbben alakultak a tervezettnél. A Pénzügyminisztérium előzetes becslése szerint az eredmény szemléletű hiány az év közben módosult terveknek megfelelően a GDP 6,1 %-a volt 2005-ben. A fogyasztói infláció az év eleji meredek csökkenés után az év jelentős részében a 3,5-3,9 % közötti sávban mozgott, majd az utolsó negyedévben 3 % közelébe mérséklődött. A fogyasztói árak változásának alaptrendjét mutató maginfláció egész évben folyamatosan csökkent, és decemberben már alig haladta meg az 1 %-ot. 2005 nagyobb részében szinte folyamatos erősödés, az év utolsó hónapjaiban azonban elbizonytalanodás és erőteljes ingadozások jellemezték a hazai pénzügyi piacokat. Összességében tavaly is folytatódott a magyar részvénypiac felfutása – a BUX index értéke egy év alatt újabb több mint 40 %-kal nőtt -, az árfolyamemelkedést azonban jelentős kilengések kísérték, s októberben – a romló globális részvénypiaci hangulat nyomán – története egyik legnagyobb mértékű negatív korrekcióját szenvedte el a Budapesti Értéktőzsde. A magyar állampapírok piacán is fordulatot hoztak az őszi hónapok: míg az első három negyedévben csaknem folyamatos volt a hozamok csökkenése – amit az MNB (év elejétől összesen 350 bázispontos)

kamatcsökkentési sorozata kísért -, szeptember

közepétől újra

emelkedésnek indultak az állampapír-piaci hozamok, és a jegybanki alapkamat sem csökkent tovább a szeptemberre kialakult 6 %-os szintről.

Magyarország - Szlovénia PHARE CBC program 11 „Szombathely város gazdaságának fejlesztése a Foglalkoztatási Paktum végrehajtása által” című 2003/004-561-01-10 sz. projekt

Gazdasági jövőkép és koncepció 3.2. MAGYARORSZÁGI TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK

A tavalyi kisebb lassulás után 2006-ban újra gyorsulhat a világgazdaság, és bár az elmúlt év végén az EU növekedése lefékeződni látszott, a nemzetközi intézmények előrejelzései szerint idén Nyugat-Európában is gyorsabb növekedésre van kilátás. Ez azt valószínűsíti, hogy a magyar export iránti kereslet a tavalyinál is gyorsabb ütemben bővülhet 2006-ban. Összességében a hazai növekedés külső feltételei 2006ban minden bizonnyal javulni fognak. A javuló nyugat-európai konjunktúra mellett a hazai növekedésben is gyorsulásra lehet számítani, amit az is erősíthet, hogy az idei GDP-növekedést már nem fogja csökkenteni a 2004. évi szökőnap torzító hatása. Ez alapján a magyar gazdaság növekedése kedvező esetben 2006-ban elérheti a 4,5 %-ot is. A növekedés szerkezete kedvező marad, de a fogyasztás hozzájárulása a GDP bővüléséhez valószínűleg növekedni fog, elsősorban a nettó export rovására. A tavaly a nettó reálkeresetek

emelkedéséhez

képest

visszafogott

ütemben

bővülő

lakossági

fogyasztás idén várakozásunk szerint gyorsulni fog, a teljes GDP növekedési ütemét azonban továbbra sem fogja elérni. Az élénkülő lakossági kereslettel szemben a közösségi fogyasztás minden bizonnyal 2006-ban is markáns csökkenést fog mutatni. A beruházások tekintetében 2006-ban az előző két évhez hasonló (6-8 % közötti) növekedésre számítunk, amelyben továbbra is meghatározó szerepet játszanak az állami infrastrukturális fejlesztések. Ezzel egyidőben valószínűleg folytatódik a lakásberuházások lendületvesztése, ezt azonban ellensúlyozza a feldolgozóipari beruházások várható élénkülése. A (nemzeti számlák szerinti) kivitel dinamikája két számjegyű marad – idén kismértékben gyorsulhat is -, ennek ellenére a nettó export GDP-növekedéshez való hozzájárulása jelentősen csökkenni fog, mivel a tavaly egyszeri hatások miatt rendkívül visszafogott importdinamika felzárkózik az exporthoz. Az export- és az importdinamika között tavaly átmenetileg szétnyílt olló várható összezáródására tekintettel a készletváltozás (és egyéb nem specifikált felhasználás) esetében nem várható a tavalyihoz hasonló negatív kilengés. Termelési oldalról a GDP növekedését idén már feltehetőleg nem (vagy lényegesen kevésbé) fogja fékezni a mezőgazdaság tavalyi (a kivételesen magas 2004. évi bázisnak köszönhető) visszaesése, de az ágazat teljesítménye természetesen Magyarország - Szlovénia PHARE CBC program 12 „Szombathely város gazdaságának fejlesztése a Foglalkoztatási Paktum végrehajtása által” című 2003/004-561-01-10 sz. projekt

Gazdasági jövőkép és koncepció nagyban függ az egyenlőre bizonytalan 2006. évi terméseredményektől. Az ipari termelés alakulása a jelentős külső keresleti kitettség miatt szorosan összefügg a nyugat-európai konjunktúrával, és ezért az idei kilátások szempontjából kedvező, hogy a hazai termelési dinamika tavaly év végén a nyugat-európai növekedés megtorpanása ellenére sem lassult. A gyorsuló európai növekedés esetén (valamint feltételezve néhány folyamatban lévő, jelentős hazai nagyberuházás termelőre fordulását) az ipari export idén is 10 % fölötti ütemben növekedhet, és az ágatat bruttó termelése kismértékben gyorsulhat is a tavalyi bővüléshez képest. Bár az építőipar minden bizonnyal idén is dinamikusan (akár két számjegyű ütemben) bővül, a tavalyi kiugró teljesítmény vélhetően nem ismételhető meg, hiszen a folytatódó állami infrastrukturális fejlesztések ellenére a lakásszektor mérséklődő lendülete és nem utolsósorban a tavalyi felfutás bázishatása mérsékelheti az éves dinamikát. A szolgáltató ágazatokban valószínűleg 2006-ban is megmarad a viszonylag gyorsan (az erősödő lakossági keresletre tekintettel kismértékben gyorsulva) bővülő piaci szolgáltatások, illetve a visszafogottabb teljesítményt mutató közszolgáltatások között ellentét. A munkanélküliség tavalyi jelentős emelkedése után idén nem várható további romlás, sőt a foglalkoztatottság elmúlt hónapokban újraindult (igaz, egyelőre hibahatáron belüli) bővülésére tekintettel 2006-ban már szerény csökkenés várható az állástalanok számában. Összességében a munkaerő-piaci aktivitás a tavalyinál lényegesen kisebb mértékben emelkedhet. Az alkalmazotti létszám tekintetében enyhe emelkedésre számítunk, elsősorban a versenyszférában, azon belül is inkább a szolgáltató ágazatokban, miközben a közszféra létszáma vélhetően ebben az évben is csökkenni fog. A bruttó keresetek dinamikája idén mindenképpen csökkenni fog (különösen a közszférában, az egyszeri hatás miatt felfelé torz tavalyi növekedéshez képest), de az érdekegyeztetések során elfogadott 4-5 %-os bruttó (nominális) béremelési ajánlás az szja-tábla kedvező változásait és az infláció csökkenését figyelembe véve idén is 3,5-4 % körüli nettó reálkereset-emelkedést eredményezhet. A nemzetközi szervezetek előrejelzései szerint Magyarország fő exportpiacai 2006ban jobban növekedhetnek, mint tavaly, ami idén is két számjegyű – kedvező esetben

kismértékben

gyorsuló

–

exportnövekedést

valószínűsít.

Az

import

növekedése – a tavalyi, egyszeri hatásoknak köszönhető, szerény emelkedés után – Magyarország - Szlovénia PHARE CBC program 13 „Szombathely város gazdaságának fejlesztése a Foglalkoztatási Paktum végrehajtása által” című 2003/004-561-01-10 sz. projekt

Gazdasági jövőkép és koncepció idén minden valószínűség szerint felzárkózik az exportéhoz, így a külkereskedelmi mérleg nem javul tovább, sőt inkább a deficit kismértékű emelkedése várható. Ennek nyomán – abszolút értékben – a folyó fizetési mérleg hiánya sem fog tovább csökkenni 2006-ban, a GDP-hez viszonyítva azonban – különösen a tőkemérleg növekvő többletét is figyelembe vevő nettó külső finanszírozási igényt tekintve – 2006-ban is folytatódik a külső egyensúly lassú javulása. A külföldi közvetlen tőkebefektetések tekintetében idén is a középtávú trendnek megfelelő, 3,5-4 milliárd eurós éves beáramlásra számítunk, amit azonban egy nagy értékű (magán)tranzakció jelentősen növelhet. Az államháztartás eredményszemléletű GDP-arányos hiánya a tavalyi (a Pénzügyminisztérium előzetes becslése szerinti) 6,1 %-ról idén – decemberben elfogadott Konvergenciaprogram alapján – GDP 4,7 %-ára csökken (figyelembe véve a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel kapcsolatos korrekciót is). Az infláció az év első felében – nem kis részben a 25 %-os áfakulcs csökkentésének köszönhetően – jelentősen tovább (valószínűleg 2 % alá) csökken, és várhatóan éves átlagban is 2 % körüli szinten fog alakulni.

3.3. A REGIONÁLIS GAZDASÁG ELEMZÉSE A Nyugat-dunántúli régió gazdasága jelentős súlyt képvisel az országon belül. Szemléletesen példázza ezt az állítást, hogy 38%-kal haladja meg a régió GDP-je a főváros nélkül számított országos átlagot. A régió kedvező földrajzi elhelyezkedése, a beáramlott tőke mértéke, az ipar húzóereje, a természeti kincsek, a munkaerő minősége mind hozzájárultak ahhoz, hogy a régió összességében Magyarország egyik legdinamikusabb és gazdaságilag meghatározó területévé tudott válni. A vonzó összképet azonban számos tényező árnyalja. A régió bruttó hozzáadott értéke alig kétharmada a Közép-Magyarország teljesítményének, a külföldi tőkebefektetésekből összesen 2%-kal részesedett a régió, és 95,5%-kal Budapest. A helyzetet befolyásolja az is, hogy Zala megye teljes befektetett külföldi tőkemennyisége egytizede Győr-Moson-Sopron megyének. Továbbá Zala megye ipara nem éri el az országos mennyiség egy százalékát sem. Az 1998-2002 időszak GDP változásának dinamikáját elemezve Vas megye a mélyen átlag alatti, Zala megye az átlag alatti, míg Győr-Moson-Sopron megye átlagos növekedést tudott felmutatni.


Gazdasági jövőkép és koncepció Különösen fájdalmas, hogy a kiváló adottságokkal rendelkező turisztikai ipar nem tudta hozzáadott értékben és foglalkoztatásban növelni a szerepét. A foglalkoztatás összességében kedvező képet mutat regionálisan. Megyei szinten azonban Vas és Zala megyében növekedett a regisztrált állástalanok száma, és ezzel egyidejűleg sajnos csökkent a betöltetlen álláshelyek mennyisége. A gazdaság duális jellege fennmaradt. A nemzetközi nagyvállalatok izolált szigetekként tevékenykednek a régióban továbbra is. Miközben a GDP-növekedés jelentős forrásai, foglalkoztatásban összességében nem hoztak bővülést a fluktuáció, folyamatos átrendeződés miatt. A hazai kis- és középvállalkozásokra viszont az uniós csatlakozás további terheket rótt, fokozott versenyhelyzetet eredményezve, különösen mivel határmenti az elhelyezkedés. Végezetül probléma, hogy a gazdasági szervezetek oktatási célú beruházásai elmaradtak az országos átlagtól is, különösen Zala megyében rendkívül alacsony szintű. Az országos átlag fele a régióé, és a regionális oktatási célú beruházások kevesebb, mint 3%-a realizálódott Zala megyében. A régió jövő-potenciálját erőteljesen veszélyeztető folyamat, akárcsak a kutatás-fejlesztés területén található, már többször részletesen jelzett rendkívül alacsony aktivitási szint. Az 1996 és 2003 közötti adatokat vizsgálva láthatjuk, hogy ezen időszak alatt a régió GDP-je az országos átlagot meghaladó ütemben nőtt ugyan, de a növekedés egyenetlen, esetenként visszaesésekkel tarkított, különösen, ha a megyei mutatókat nézzük. A régió országosan is jelentős gazdasági teljesítményében igen jelentős a súlya néhány multinacionális vállalatnak.



1. táblázat A régió és megyék részesedése az országos GDP-ből, 1995-2003, százalék 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Nyugat-Dunántúl

10,1%

10,3%

10,3%

10,8%

11,3%

11,2%

10,4%

10,2%

10,7%

Győr-M.-S. megye

4,5%

4,6%

4,6%

5,1%

5,5%

5,7%

5,2%

5,1%

5,2%

Vas megye

2,8%

2,9%

3,0%

3,1%

3,1%

3,0%

2,7%

2,6%

2,8%

Zala megye

2,7%

2,7%

2,7%

2,6%

2,6%

2,5%

2,5%

2,5%

2,7%

2. táblázat A GDP/fő növekedési üteme 1996 és 2003 között, százalék 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2003-1995

Nyugat-Dunántúl

3,7%

5,2%

10,5%

8,9%

2,8%

-3,4%

1,6%

7,5%

42,4%

Győr-M.-S. megye

3,3%

4,0%

16,2%

13,4%

6,6%

-5,7%

0,4%

5,1%

50,0%

Vas megye

4,4%

9,5%

7,5%

5,8%

0,8%

-7,7%

1,0%

9,5%

33,8%

Zala megye

3,3%

2,6%

4,3%

3,8%

-2,8%

7,0%

4,3%

9,8%

36,8%

3. táblázat A külfölditőke-befektetések egy főre jutó értéke, 1993-2002, ezer HUF Megye, főváros

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Győr-Moson-Sopron

37

64

192

228

388

499

818

949

1 245

1 347

Vas

47

95

235

261

362

441

650

622

734

748

Zala

16

40

86

77

101

87

107

109

108

116


16

Gazdasági jövőkép és koncepció 4. Táblázat Bruttó hozzáadott érték a területi egységen belül. 2003, százalék

KLASZTEREK

Magyar-

Nyugat-

Győr-M.-S.

Vas

Zala

ország

Dunántúl

megye

megye

megye

Textília, textiláru gyártása

0,9%

1,7%

1,8%

2,0%

1,1%

Fafeldolgozás

0,4%

1,1%

1,0%

1,4%

1,0%

Járműgyártás

2,4%

13,2%

20,7%

11,9%

0,2%

1,7%

2,1%

1,3%

2,1%

3,7%

távközlés

8,0%

6,7%

7,8%

5,8%

5,6%

Villamos gép, műszer gyártása

4,8%

8,8%

2,8%

11,7%

17,3%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta,

5. táblázat Egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában (2003) Nagytérségi, regionális léptékben erőteljes nyugat-keleti megosztottság alakult ki Magyarországon. Az ország legdinamikusabb, válságjegyekkel legkevésbé érintett térsége a fővárost magába foglaló Közép-Magyarország mellett a Nyugat-Dunántúl, ezen belül is Győr-Moson-Sopron és Vas megye, amelyek mellé fokozatosan felzárkózott Közép-Dunántúl.



4. Szombathely város és vonzáskörzetének gazdasági helyzete

4.1. SZOMBATHELY GAZDASÁGÁNAK ELEMZÉSE ÉVES BÁZISON, SZEKUNDER ADATOKBÓL Az ipari vállalkozások teljesítménye 2004-ben 528 milliárd forint, ami fél százalékos visszaesést jelent. Az építőipar 2004-ben összesen 21,3 milliárd Ft termelési értéket állítottak elő, összehasonlító áron alig egy százalékkal többet, mint 2003-ban textil- és bőripar helyzete erőteljesen romlott tovább (olcsó import, erős forint). A gépiparban az elmúlt évben megélénkült az export, az előállított termékek 96%-a külpiacon talál gazdára. Az élelmiszeripar az ipar legdinamikusabb területe, 11%-kal nőtt a termelési érték. A vendégek száma 10%-kal bővült, a vendégéjszakáké 3%-kal. Folytatódott a gazdaság átstrukturálódása, az iparban növekedett a termelékenység, az alacsony hatékonyságú ágazatok leépülése folytatódott, ugyanakkor a turizmus és szolgáltatás nem képes felszívni a felszabaduló kapacitást, mind a munkaerő struktúrája, mind pedig ezen ágazatok nem elégséges dinamikája miatt. A csökkenő versenyképességű

ágazatok

tudatos

fejlesztése

is

hozzá

tudna

járulni

a

foglalkoztatottság és termelési érték fenntartásához Szombathely térségének gazdasága az átalakulás után a külföldi tulajdonú feldolgozóipari nagyüzemek letelepedésének köszönhetően viszonylag rövid időn belül stabilizálódott, és fejlődésnek indult.

2000. I. félévében kedvezőtlen irányba változtak a külgazdasági körülmények, az európai konjunktúra lelassult, aminek következtében a II. félévtől csökkent az ipari termelés. 2001-ben folytatódott az ipari vállalkozások termelésének csökkenő tendenciája.

2002-ben a válságágazathoz tartozó vállalkozások termékszerkezet váltással igyekeztek a piac igényeinek megfelelni, hogy az alkalmazottaikat tovább tudják foglalkoztatni. Ez napjainkra is jellemző, ezért a vállalkozások új technológiák alkalmazásával,

új

termékek

kifejlesztésével

igyekeznek

versenyképességüket

megőrizni. A fejlettebb technológiák azonban már legtöbbször a korábbiaknál kevesebb,

de

képzettebb

munkaerőt

igényelnek,

ami

ismét

hozzájárul

munkanélküliség növekedéséhez. Magyarország - Szlovénia PHARE CBC program 18 „Szombathely város gazdaságának fejlesztése a Foglalkoztatási Paktum végrehajtása által” című 2003/004-561-01-10 sz. projekt

Gazdasági jövőkép és koncepció Az ipari termelés volumenének csökkenése 2002. II. negyedévben megállt. A III. negyedévtől pedig már határozott növekedés történt, amelyben már nagy szerepe volt a gépipari megrendelések dinamikus bővülésének is.

2003-ban negyedévről-negyedévre mérséklődött a termelésnövekedés üteme, a fejlődés azonban még így is határozottan pozitív irányú maradt.

A gépiparra jellemző pozitív fordulat nem mondható el a textília, textiláru, bőrtermék és lábbeli gyártásáról. Az ágazat versenyképessége folyamatosan csökkent a bérköltségek növekedése, a forint felértékelődése és a külföldi megrendelések visszaesése következtében. A veszteségek halmozódásának az elkerülése érdekében több kisebb - elsősorban vidéki - üzem bezárt, illetve a még működők is korlátozták tevékenységüket, amely intézkedések jelentős létszám elbocsátását eredményezték.

2004-ben az ipari termelés ismét megtorpant. A lemaradás ugyan az év során negyedévről negyedévre valamelyest mérséklődött. A nyugat-európai gazdaságok elhúzódó válsága több ágazatban nemcsak a termelés átmeneti visszaszorítását, hanem üzemek üzemrészek felszámolását, a foglalkoztatott munkaerő egy részének az elbocsátását is kikényszerítette.

A kedvezőtlen külgazdasági körülmények, a liberalizálódó piac legnagyobb vesztesei a textília, bőrtermék, lábbeli gyártásával foglalkozó vállalkozások. Versenyképességük évről évre romlik, emiatt termelésük és a foglalkoztatottak száma folyamatosan csökken.

4.2. SZOMBATHELY GAZDASÁGÁNAK ELEMZÉSE PRIMER ADATOKBÓL

A város gazdaságának hatékony és reprezentatív módja a kiemelt ágazatok kiemelt vállalkozásainak elemzése. Foglalkoztatás és GDP szempontjából az autóipar, a mechatronika, az élelmiszeripar, fa- és bútoripar, textilipar, logisztika, építőipar, turizmus a meghatározóak. Ezen tevékenységi kört végző vállalkozások részletes szekunder elemzése adja a bázisát a következtetéseknek. Magyarország - Szlovénia PHARE CBC program 19 „Szombathely város gazdaságának fejlesztése a Foglalkoztatási Paktum végrehajtása által” című 2003/004-561-01-10 sz. projekt


Vállalatok száma Összességében 4 400 vállalat található Szombathely és kistérségében. Ezen vállalkozásoknak 80%-a a magyar tulajdonú cég. Ide tartoznak az egyszeres és kétszeres könyvvitelt vezető vállalkozások egyaránt. A vállalkozásoknak 37%-a exportál, majd a későbbiekben egyértelmű lesz, hogy miért van ennek jelentősége. cluster kicsi Egyéb 3628 Élelemiszer 24 Textil 37 Fa 77 Fém 73 Mechatro. 47 Autó 12 Logisztika 26 Turizmus 163 Összesen (-egyéb) 459

közepes 125 5 7 6 10 9 3 5 6 51

nagy 6 1 2 2 0 4 3 0 0 12

külföldi 1124 4 13 10 25 17 5 9 14 97

állami 6 1 1 1 1 0 0 1 1 6

magyar maexportőr 2639 1273 25 8 32 21 74 18 57 29 42 20 13 6 21 14 154 34 418 150

exportáló nem exporklaszter ös 119 2377 3759 3 19 30 6 19 46 10 57 85 10 44 83 4 36 60 7 5 18 2 15 31 1 134 169 43 329 522

Külföldi részesedés A nagyvállalatok esetén domináns a külföldi részarány. A cégek 73%-a van külföldi tulajdonban. Az exportáló cégek között a külföldi tulajdonú vállalkozások aránya 90%!. Amennyiben ágazati szinten vizsgáljuk, megállapítható, hogy ma már csak a fa- és bútoripar az, ahol a hazai tőke a kisvállalkozások körében jelentős arányban megtalálható. cluster Egyéb Élelemiszer Textil Fa Fém Mechatro. Autó Logisztika Turizmus Átlag (-egyéb)

kicsi 98,7% 30,6% 80,9% 3,4% 14,7% 21,4% 0,0% 11,0% 26,5% 18,4%

közepes 6,5% 0,0% 93,6% 0,0% 82,7% 65,7% 99,9% 0,1% 0,0% 62,7%

nagy 8,6% 0,0% 98,9% 77,7% 90,0% 52,0% 72,8%

külföldi állami 100,0% 0,0% 99,5% 0,0% 99,5% 0,0% 83,7% 0,0% 100,0% 0,0% 99,9% 100,0% 100,0% 0,0% 99,4% 0,0% 97,5% 0,0%

magyar maexportőr 0,1% 99,9% 0,0% 88,8% 0,0% 96,4% 0,0% 56,2% 23,9% 86,0% 0,3% 88,3% 0,0% 58,4% 1,5% 27,5% 0,7% 62,4% 2,2% 75,2%

exportáló nem exporklaszter át 4,1% 10,8% 96,6% 0,0% 0,0% 7,1% 94,8% 9,5% 95,6% 0,7% 0,0% 45,8% 11,8% 8,7% 77,4% 83,2% 58,1% 87,0% 29,0% 0,0% 58,1% 7,7% 0,0% 0,8% 0,0% 12,7% 22,8% 15,5% 7,6% 63,0%

Bevétel A következő adatok a vállalati bevételek megoszlására vonatkoznak. A számítás lényege, hogy a kistérség valamennyi vállalkozását összeadva képződik a 100%. Ezen módon kalkulálva megállapítható, hogy a teljes bevétel 1/3-a összességében 10 Magyarország - Szlovénia PHARE CBC program 20 „Szombathely város gazdaságának fejlesztése a Foglalkoztatási Paktum végrehajtása által” című 2003/004-561-01-10 sz. projekt

Gazdasági jövőkép és koncepció vállalatnál képződött. Amennyiben a kiemelt ágazatokat tekintjük, a hazai cégek aránya a kistérségi kumulált bevételben 2000-ben 12%, 2004-ben már csak 8%, azaz 50%-kal csökkent a részaránya. Természetese ez nem jelenti a bevétel abszolút értékben való megfeleződését, hanem azt tükrözi, hogy a külföldi vállalatok lényegesen dinamikusabbak és sikeresebbek voltak a bevétel-generálásban. Jelenti továbbá azt is, hogy a kiemelt ágazatok összességében csökkenő részarányt tudhattak magukénak, azaz a gazdaság diverzifikáltsága erősödött. cluster kicsi Egyéb 28,7% Élelemiszer 0,2% Textil 0,1% Fa 0,6% Fém 0,5% Mechatro. 0,5% Autó 0,2% Logisztika 0,4% Turizmus 0,5% Összesen (-egyéb) 3,1%

közepes 19,9% 0,9% 0,4% 0,5% 1,2% 0,6% 4,6% 1,0% 0,3% 9,5%

nagy 4,3% 0,4% 0,9% 3,1% 0,0% 9,0% 21,1% 0,0% 0,0% 34,5%

külföldi 11,8% 0,0% 1,3% 3,0% 0,5% 8,8% 24,4% 0,0% 0,1% 38,1%

állami 0,7% 0,1% 0,0% 0,2% 0,0% 0,0% 0,0% 0,3% 0,0% 0,6%


exportáló nem exporklaszter ös 11,0% 37,6% 52,9% 0,8% 0,6% 1,5% 0,1% 0,2% 1,4% 0,8% 0,5% 4,2% 0,4% 0,6% 1,7% 0,3% 0,6% 10,0% 0,3% 0,0% 26,0% 0,7% 0,5% 1,5% 0,0% 0,8% 0,8% 3,3% 3,9% 47,1%

Ez utóbbi megállapítást támasztja alá az is, hogy a külföldi vállalatok aránya ugyanebben a szegmensben40,6%-ról 38,1%-ra csökkent. Export Amennyiben az export-teljesítmény megoszlását vizsgáljuk, megállapítható, hogy rendkívül erős a koncentráció. Három autóipari cég adja az export felét! Amennyiben tovább bővítjük a cégek körét, hat autóipari cég adja az export 60%-át. A koncentráció mértékét szemléletesen mutatja, hogy tíz autóipari és mechatronikai cég adja az export 80%-át. Ez kétféle fókuszpontot is jelez. Egyrészt a vállalkozások mennyisége szempontjából, másrészt pedig ágazati oldalról. Gyakorlatilag prognosztizálható módon az exportáló mechatronikai és autóipari vállalkozások tulajdonosi szerkezetüket tekintve külföldi tulajdonban vannak. Ha export szempontjából vizsgáljuk az ágazatokat, elsőre talán meglepő módon a textilipar az, ahol jelentős export-hányad volt megfigyelhető. Ennek azonban más mozgási háttere van, mint a mechatronika és autóipar esetében. A megállapítást az támasztja alá, ha a kiviteli hányad mellett a hozzáadott éréket is figyelembe vesszük. Ez alapján megállapítható, hogy a textiliparban sajnos az alacsony hozzáadott értékű, azaz jellemzően bérmunka a meghatározó.


Gazdasági jövőkép és koncepció cluster kicsi Egyéb 7,7% Élelemiszer 0,3% Textil 0,1% Fa 0,2% Fém 0,2% Mechatro. 0,4% Autó 0,1% Logisztika 0,6% Turizmus 0,0% Összesen (-egyéb) 1,9%

közepes 2,1% 0,0% 0,9% 0,1% 1,4% 0,8% 11,3% 0,4% 0,0% 14,9%

nagy 1,6% 0,0% 1,3% 3,7% 0,0% 20,8% 46,1% 0,0% 0,0% 71,8%

külföldi 8,8% 0,0% 2,0% 3,8% 1,0% 20,9% 55,4% 0,1% 0,0% 83,2%

állami 0,4% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,1%



Létszám Teljes

eltérő

tendenciákat,

arányokat

állapíthatunk

meg,

amennyiben

a

foglalkoztatottság szempontjából vizsgáljuk a gazdasági aktorokat. Míg azt láthattuk, hogy export szempontjából rendkívül erős a koncentráció, és az kizárólagosan külföldi tulajdonosokra

vonatkozik, addig a

foglalkoztatásban eltérő

a helyzet.

Ezt

érzékletesen illusztrálja, hogy az összes hazai vállalkozás adja a foglalkoztatottság kétharmadát. Amennyiben ágazati alapon végezzük el az elemzést, látható, hogy az az autóipar, mely az exportban kizárólagos jelentőséggel bír, a foglalkoztatásban 7,6%-ot képvisel összesen. Természetesen majd később látható is lesz, hogy minőségi munkaerőről

van

szó,

de

a

súlya

akkor

is

töredéke

az

export

alapján

predesztinálhatónak. A gépipar, elektronika, informatika integrációjából született mechatronikának szintén jelentős súlya van az exportban, ugyanakkor a foglalkoztatottságból is erőteljesebb részt

képvisel,

mint

az

autóipar.

Ennek

oka

a

gazdasági

méret

szerinti

kiegyensúlyozottabb eloszlás, és a megjelenő hazai vállalkozási tőkeszerkezet. Összességében a munkavállalók 16%-a kerül ebben az ágazatban foglalkoztatásra. A fa- és bútoripar korábban már kiemelésre került, mint az az ágazat, ahol a hazai tulajdonú vállalkozások még jelentős részt képviselnek. A foglalkoztatás szempontjából jelenleg kb. 7%-ot képvisel, akárcsak az autóipar. Érdekesség, hogy a textilipar az előző két ágazattal azonos súlyt képes megjeleníteni, a maga 6-7%-os részarányával. Természetesen ezt megelőzi egy erőteljesen negatív tendencia, mely a világgazdasági folyamatokkal egyidejűleg ment végbe.



közepes 20,0% 1,3% 1,2% 1,0% 2,5% 1,8% 1,5% 1,7% 0,6% 11,7%

nagy 11,3% 1,1% 4,8% 5,1% 0,0% 13,9% 5,8% 0,0% 0,0% 30,7%

külföldi 5,1% 0,0% 5,5% 1,5% 1,1% 6,6% 6,3% 0,0% 0,0% 21,0%

állami 2,1% 0,4% 0,0% 3,7% 0,1% 0,0% 0,0% 0,8% 0,1% 5,0%



Bértömeg/létszám Amennyiben a bérezés kérdését vizsgáljuk, jelentős eltérések találhatóak. A differenciálódás

egyik

szempontja

a

tulajdonos

ország-eredete.

A

külföldi

vállalatokban dolgozók keresete közel kétszerese a hazainak. A másik ismérv, mely rendező-elvként szolgál, és természetesen szorosan korrelál az előzővel, az, hogy a vállalkozás exportál-e, vagy sem. A tulajdonosi különbséghez hasonló az arány az exportáló és nem exportáló vállalkozások megoszlásában. Amennyiben ágazati szinten vizsgáljuk a bérviszonyokat, megállapítható, hogy az autóiparban dolgozók átlagos bérszintje duplája a többi ágazaténak. cluster Egyéb Élelemiszer Textil Fa Fém Mechatro. Autó Logisztika Turizmus Átlag (-egyéb)

kicsi 839 684 825 751 1038 1101 899 966 586 791

közepes 1379 1058 1098 1027 1597 1146 1670 1346 922 1303

nagy 1452 1442 1013 1131 1122 2467

külföldi 1438 2415 1049 2125 2080 1580 2373

1373

741 1744

állami 1431 964 661 707 1981

1797 570 912

magyar maexportőr 1135 1059 1186 957 815 1039 905 2150 1150 1769 813 1493 1670 2323 955 1041 681 419 942 1719

exportáló nem exporklaszter át 1411 1099 1176 1096 1201 1156 1170 920 1016 791 684 1073 1597 960 1476 1384 759 1124 881 567 2252 1488 1308 1297 1203 657 679 1013 865 1295

ULC (személyi jellegű ráfordítások/bevétel)

A következőkben a bevételre vetített személyi jellegű ráfordítások változását vizsgáljuk.

Ez

a

mutató

(ULC)

egy

nemzetközileg

általánosan

elfogadott

összehasonlító szám. Az ULC a hazai vállalkozások esetén 33%-kal nőtt a kiemelt ágazatokban 4 év alatt, míg a külföldi vállalatok esetében változatlan maradt. Ez azt jelenti, hogy bérköltségek növekedését nem voltak képesek a hazai vállalkozások bevétel-növekedéssel ellensúlyozni.


Gazdasági jövőkép és koncepció Még egyértelműbb a helyzet, ha az export-teljesítményt is figyelembe vesszük. A nem exportáló vállalkozások esetén közel 50%-kal növekedett az ULC ugyanezen idő alatt. Más oldalról megközelítve ez úgy interpretálható, hogy a hazai piac nem növekedett, a bérköltségek nőttek, így csak az tudta a versenyképességét fenntartani, aki a külföldi piacokra is eljutott. Amennyiben az ULC alakulását ágazati alapon közelítjük meg, meglepő eredményre jutunk. A fa- és bútoriparban, valamint mechatronikában jelentősen romlott a mutató. Mindkét szektorban jelentős a hazai tulajdonú vállalkozások részaránya,és mindkét ágazatnak nagy jelentősége van a város gazdasági szerkezetében. Ezért ez a tendencia kifejezetten aggasztó a jövőre vonatkozóan. cluster Egyéb Élelemiszer Textil Fa Fém Mechatro. Autó Logisztika Turizmus Átlag (-egyéb)

kicsi 6,7% 12,9% 27,8% 9,9% 15,2% 12,3% 11,0% 8,0% 19,2% 13,5%

közepes 13,6% 16,0% 32,3% 20,1% 32,7% 34,7% 5,2% 23,1% 19,6% 15,7%

nagy 41,2% 40,2% 53,3% 18,2% 17,0% 6,4% 11,8%

külföldi 7,5% 45,3% 10,5% 39,8% 11,5% 5,7% 0,5% 17,3% 9,2%

állami magyar maexportőr 43,9% 12,9% 12,3% 55,4% 20,5% 2,6% 31,7% 46,2% 44,4% 157,9% 14,1% 10,3% 53,1% 21,3% 35,8% 64,6% 11,6% 13,6% 6,2% 44,7% 11,6% 10,2% 23,9% 19,5% 19,0% 77,7% 23,9% 9,3%

exportáló nem exporklaszter át 17,4% 10,5% 12,1% 15,9% 34,7% 22,1% 21,9% 61,0% 45,4% 48,8% 11,6% 17,3% 33,0% 15,3% 27,5% 43,5% 91,4% 17,8% 9,8% 15,3% 6,2% 4,2% 42,8% 18,7% 30,4% 18,7% 19,3% 25,3% 37,3% 12,7%

Hozzáadott érték A bruttó hozzáadott érték (GDP) tekintetében egy kicsit a foglalkoztatás és a kivitel egyfajta sajátos elegyét kapjuk. A hazai vállalkozások a GDP 35%-át állítják elő, ami az exporthoz viszonyítva magas, a foglalkoztatás arányának viszont csak a fele. Elgondolkoztató azonban, hogy 5 évvel ezelőtt ez az arány még 46% volt! A GDP ágazati megoszlásában jelentős meglepetés nem tapasztalható. Azaz az autóipari közép- és nagyvállalatok határozzák meg a hozzáadott értéket. Meglepő ugyanakkor, hogy a mechatronikában jelentős GDP csökkenés következett be. cluster kicsi Egyéb 38,2% Élelemiszer 0,1% Textil 0,2% Fa 0,4% Fém 0,5% Mechatro. 0,4% Autó 0,2% Logisztika 0,3% Turizmus 0,3% Összesen (-egyéb) 2,2%

közepes 12,4% 0,5% 0,4% 0,5% 1,6% 0,8% 1,6% 1,3% 0,4% 7,1%

nagy 6,8% 0,8% 1,9% 2,6% 0,0% 6,7% 21,2% 0,0% 0,0% 33,3%

külföldi 28,7% 0,0% 2,2% 2,5% 1,0% 6,9% 21,7% 0,0% 0,0% 34,3%

állami 1,2% 0,1% 0,0% 0,1% 0,0% 0,0% 0,0% 0,6% 0,0% 0,9%





Beruházás A gazdasági szerkezet vizsgálatakor általános megállapítás, hogy a mikro- és kisvállalkozások, valamint a nagyvállalatok közötti vállalkozások hiányoznak, és az lenne a gazdaság szempontjából az egészséges, ha ezt a vákuumot a megerősödő hazai közepes méretű cégek előbb-utóbb betöltik. Az adatok elemzéséből ugyanakkor az látszik, hogy a közepes méretű vállalkozásk nem

hogy

erősödnének,

hanem

gyengülnek.

Amennyiben

a

beruházások

részarányát nézzük, a közepes méretű vállalkozások esetében drasztikus csökkenés figyelhető meg a kistérség teljes beruházási mennyiségének megoszlását vizsgálva. A közepes méretű vállalkozások részaránya 48%-ról 32%-ra csökkent. A közepes méretű vállalkozások beruházását tovább vizsgálva az is egyértelmű, hogy az autóipar adja ebben a szegmensben (is) a beruházások 75%-át. Melyről tudjuk a korábbi tőkeszerkezet vizsgálatokból, hogy elsősorban külföldi, exportáló cégeket jelent. A beruházások megoszlását vizsgálva az is elgondolkoztató, hogy a kiemelt ágazatok részaránya minden ágazatban csökkent, az autó- és az élelmiszeripart nem számítva. Nagy jelentősége van annak is, hogy amennyiben a kiemelt ágazatokat tekintjük, a nem exportálók részaránya erősen csökkent – 11%-ról 4%-ra. Más szavakkal ez azt is jelenti, hogy azok a cégek, melyek nem tudtak külpiacokra eljutni, nem csupán a bérköltség-növekedés miatt szenvednek rövidtávon versenyképesség-csökkenést, hanem a „jövőjüket” kénytelenek felélni, azaz nem marad forrásuk a fejlesztésre, beruházásra.



közepes 13,4% 0,6% 2,5% 0,7% 1,7% 0,0% 12,1% 0,1% 0,7% 18,5%

nagy 5,7% 0,1% 0,0% 0,5% 0,0% 5,3% 11,9% 0,0% 0,0% 17,8%

külföldi 11,9% 0,0% 2,5% 0,3% 1,6% 5,1% 23,6% 0,0% 0,2% 33,2%

állami 0,9% 0,5% 0,0% 0,3% 0,0% 0,0% 0,0% 0,1% 0,0% 0,8%



Beruházás/profit A következőkben a kistérség vállalkozásainak pénzügyi szemléletű elemzése következik. A fentiekből az export és bérköltség, beruházás összefüggéseit lehet érzékelni. Amennyiben a beruházásokat a megtermelt profithoz viszonyítjuk, akkor megállapítható, hogy a hazai vállalkozások a kiemelt ágazatokban 2000-ben a megtermelt profitjuk 18%-ának, míg 2004-ben 82%-ának megfelelő összeget fordítottak beruházásra. Ez a mutató akkor válik különösen szemléletessé, ha összehasonlítjuk a külföldi vállalatok teljesítményével. Ugyanezen időszakban és szegmensben a külföldi cégek 8,8%-ról 13,2%-ra növelték kiadásaikat. A növekedés dinamizmusához nem fér kétség, azonban messze elmarad arányában a hazai cégekétől. cluster Egyéb Élelemiszer Textil Fa Fém Mechatro. Autó Logisztika Turizmus Átlag (-egyéb)

kicsi közepes nagy külföldi állami magyar maexportőr exportáló nem exporklaszter át 30,3% 33,7% -39,5% 24,5% 136,4% 43,2% 79,6% 40,7% 32,0% 37,7% -76,9% -5,5% 8,2% 0,0% -5,4% -100,2% 0,0% -14,0% 13,5% -15,6% -4,5% -212,1% -2,8% -106,0% 0,0% 42,1% -74,0% -0,8% 0,0% -120,3% 162,3% 107,5% 4,2% 2,2% 58,8% 132,9% 2,4% 52,4% 102,7% 20,1% 16,4% 82,8% 68,4% 0,0% 29,2% 196,1% 8,3% 12,1% 53,9% 26,8% 10,2% 18,2% 17,5% 33,9% 17,9% 221,1% 23,9% 18,5% 143,4% -43,5% 4,9% 11,1% 54,2% 11,1% 114,6% 2,2% 11,7% 30,5% 2,0% 0,0% 18,6% 12,5% 38,8% 0,0% 5,3% 12,7% -15,8% 83,8% -78,5% 0,0% -51,1% -31,1% -468,0% -46,4% -54,2% 251,4% -56,8% 6,3% 13,2% -10,1% 81,8% 13,6% -59,8% 41,6% 16,5%

Adó Az adófizetés megoszlását tekintve, amennyiben tőketulajdonlás szempontjából vizsgáljuk, az adófizetés 85%-a külföldi cégektől érkezik 2004-ben, mely 55% volt 2000-ben. Mindez egyértelművé teszi az egyre jelentősebb függést a nemzetközi vállalatoktól, és így a nemzetközi tendenciáktól. Az adófizetés egyharmadát az autóipari nagyvállalatok jelentik a kistérségünkben, ami összességében nem meglepő. Ami viszont elgondolkoztató, hogy az adófizetés 50%-át a nem kiemelt Magyarország - Szlovénia PHARE CBC program 26 „Szombathely város gazdaságának fejlesztése a Foglalkoztatási Paktum végrehajtása által” című 2003/004-561-01-10 sz. projekt

Gazdasági jövőkép és koncepció ágazatokban tevékenykedő kisvállalatok jelentik. Összességében az adófizetés elsősorban a hozzáadott érték mértékével korrelál. cluster kicsi Egyéb 49,8% Élelemiszer 0,1% Textil 0,1% Fa 0,3% Fém 0,3% Mechatro. 0,1% Autó 0,0% Logisztika 0,2% Turizmus 0,1% Összesen (-egyéb) 1,1%

közepes 4,6% 0,0% 0,0% 0,0% 0,5% 0,1% 0,3% 0,2% 0,0% 1,1%

nagy 0,3% 0,1% 0,3% 2,0% 0,0% 3,2% 37,4% 0,0% 0,0% 42,9%

külföldi 41,2% 0,0% 0,3% 2,0% 0,5% 3,3% 37,4% 0,0% 0,0% 43,5%

állami 0,1% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%



Profit Amennyiben

a

képződött

vállalati

nyereséget

vizsgáljuk

részletesebben,

megállapítható, hogy míg a külföldi vállalatok a kiemelt ágazatokban a profit-arányukat tartani tudták (64%-ról 62%-ra), addig a hazai vállalkozásoké 12,5%-ról 2,4%-ra csökkent. Ez azt jelenti, hogy a kiemelt ágazatokban tevékenykedő hazai cégek profitja jelentős mértékben erodálódott a vámhatárok liberalizációját követően. Amennyiben ágazati alapon vizsgáljuk meg ugyanezen mérőszám szerint a tendenciákat, 2000-ben nem volt veszteséges ágazat, 2004-ben immár az élelmiszer és textil veszteséges, fa- és bútoriparban nagymértékben lecsökkent (9,8% vs. 3,6%). cluster kicsi Egyéb 31,6% Élelemiszer -0,4% Textil 0,0% Fa 0,3% Fém 0,4% Mechatro. 0,4% Autó 0,2% Logisztika 0,5% Turizmus -0,7% Összesen (-egyéb) 0,6%

közepes 9,7% -2,6% -0,3% 0,2% 0,5% 0,1% -6,8% 0,8% 0,2% -8,0%

nagy -3,5% 0,2% -0,2% 3,2% 0,0% 7,1% 59,4% 0,0% 0,0% 69,7%

külföldi 11,9% -0,3% -0,6% 3,0% 0,6% 7,1% 52,1% 0,0% -0,1% 61,8%

állami 0,2% -2,2% 0,0% 0,1% 0,0% 0,0% 0,0% 0,1% 0,0% -1,9%

magyar maexportőr 25,7% 3,1% -0,3% -0,2% 0,0% -0,8% 0,4% 2,8% 0,3% 0,2% 0,5% 6,9% 0,7% 52,5% 1,2% 0,4% -0,5% -0,1% 2,4% 61,5%

exportáló nem exporklaszter ös 7,9% 26,8% 37,8% -2,8% 0,3% -2,8% 0,0% 0,4% -0,5% 0,3% 0,5% 3,6% 0,2% 0,5% 0,9% 0,0% 0,7% 7,5% 0,3% 0,0% 52,8% 0,5% 0,5% 1,3% 0,0% -0,5% -0,5% -1,6% 2,3% 62,2%

Profitráta (profit/bevétel) A bevételhez viszonyított jövedelmezőség lehetővé teszi az ágazat-független profitabilitás összehasonlítását. Nemzetközi elvek szerint egy 10% körüli arány tekinthető hosszútávon is egészséges, vonzó mutatónak. Kistérségünkben a külföldi tulajdonú vállalatok 10% feletti értéket tartani képesek összességében. Ezzel szemben a hazai cégek 7%-ról 2% alá csökkent a kiemelt ágazatokban Magyarország - Szlovénia PHARE CBC program 27 „Szombathely város gazdaságának fejlesztése a Foglalkoztatási Paktum végrehajtása által” című 2003/004-561-01-10 sz. projekt

Gazdasági jövőkép és koncepció Amennyiben ugyanezt a mutatót ágazati összehasonlításra használjuk, megállapítható, hogy a műszaki vállalkozások képesek voltak összességében nem jelentős csökkenést elszenvedni, a többi ágazat azonban negatív, és aggasztó a fa- és bútoripar esése is. cluster Egyéb Élelemiszer Textil Fa Fém Mechatro. Autó Logisztika Turizmus Átlag (-egyéb)

kicsi közepes nagy 7,2% 3,2% -5,3% -10,5% -19,7% 3,1% -2,0% -5,0% -1,4% 2,8% 2,1% 6,6% 5,1% 2,8% 5,0% 1,1% 5,2% 5,3% -9,6% 18,3% 7,3% 5,0% -8,7% 4,5% 1,2% -5,5% 13,1%

külföldi 6,6% -3,0% 6,5% 7,1% 5,2% 13,9% 3,3% -4,4% 10,6%

állami magyar maexportőr exportáló nem exporklaszter át 1,4% 4,1% 4,6% 4,7% 4,6% 4,7% -202,8% -1,5% -12,6% -23,5% 3,2% -12,1% 18,5% 1,8% -4,9% -3,3% 12,2% -2,4% 4,3% 2,8% 6,0% 3,0% 6,6% 5,5% 1,6% 1,9% 2,1% 3,0% 5,4% 3,5% 2,6% 5,0% 0,1% 6,8% 4,9% 2,8% 13,3% 6,4% 5,1% 13,2% 1,5% 7,0% 8,7% 4,4% 5,9% 5,7% 0,3% -4,1% -48,2% -1,7% -3,8% -4,1% -21,3% 1,8% 10,0% -3,2% 4,0% 8,6%

Összefoglalás Szombathely város, és a kistérség gazdasági teljesítménye rendkívül erősen függ a nemzetközi nagyvállalatoktól. Ágazati alapon meghatározó az autóipar és a mechatronika. Foglalkoztatásban viszont a hazai vállalkozások képviselnek jelentős súlyt. Az ágazatokat foglalkoztatás szempontjából tekintve a város gazdasága kiegyensúlyozott szerkezetű. A dinamikát elemezve azonban megállapítható, hogy azok a vállalkozások, melyek nem képesek piacbővítésre, nem tudnak forrást felszabadítani a fejlesztéseikre, és így egy lefelé menő spirálba kerülnek. Sajnálatos módon ez a hazai cégekre igaz, a külföldi vállalkozások sikeresen növelték export-teljesítményüket. A tendencia megfordításának

egyetlen

eszköze

a

hozzáadott

érték

növelése

a

helyi

vállalkozásoknál, majd az ebből származó piacbővítési lehetőség segítése a külpiacra jutás támogatásával. Megállapítható az is, hogy a duális jellegű gazdasági szerveződés fennmaradt, sőt, sajnálatos módon a távolság növekedett az elmúlt 5 évben a két szegmens között. A nemzetközi folyamatok folyamatos vizsgálata azért szükséges, mert a térség nemzetközi orientációja miatt nagyon erősen függ külső tényezők – olajár, kínai és indiai fejlődés, árfolyam-változások – hatásától.



4. Gazdasági folyamatok tervezése

A következő fejezetekben annak a bemutatása történik, hogy az elemzésből származó következtetés, összefoglalás után milyen tervezési folyamatokra kell tekintettel lenni. A 2007-2013-as időszak a tervezés és végrehajtás új korszakát nyitja meg. Lehetővé válik, hogy a regionális adottságokhoz és igényekhez leginkább alkalmazkodó projektek finanszírozása történjen meg. A

tervezés

jelentősége

a

2007-2013-as

periódus

közeledtével

erőteljesen

felértékelődött az elmúlt év közepétől kezdődően. Mind alulról felfelé történő, mind pedig a központi tervezés „lefelé” történő végrehajtása elkezdődött, több koordinációs pont meghatározása mellett. A tevékenység nemzetközi keretét pedig az adja, hogy az Európai Unió, és a tagállamok szintjén is zajlik a tervezés. A gazdasági tervezés történik ágazati oldalról – Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Stratégiai Tervezési Főosztály -, valamint regionális, megyei, városi és kistérségi szinteken. A két alapvető irány harmonizációját célozza a régiók-ágazatok egyeztetési mechanizmusa.

4.1. AZ ÁGAZATI GAZDASÁGI TERVEZÉS

A Versenyképes Gazdaság Operatív Program legfőbb célja a produktív szektor versenyképességének erősítése, kiemelt figyelmet fordítva az elért eredmények hosszú távú fenntarthatóságára. A produktív szektor versenyképességének erősítése, a szektor egészére értelmezhetően az alábbi három specifikus célon keresztül érhető el: -

versenyképes termékek, szolgáltatások, technológiák létrehozása,

-

az ötlet piacra vitelével,

-

a kutatások hasznosulásával.

Az ágazati tervezés koordinatív szervezeteként fogja össze a tárca elképzeléseit. 2005. közepén alakult meg a jelenlegi személyi állománnyal a főosztály. A munka első Magyarország - Szlovénia PHARE CBC program 29 „Szombathely város gazdaságának fejlesztése a Foglalkoztatási Paktum végrehajtása által” című 2003/004-561-01-10 sz. projekt

Gazdasági jövőkép és koncepció fázisában egy részletes helyzetelemzés készült el, különös fókusszal a kis- és középvállalkozások helyzetére, az innovációs és K+F-re, valamint a humán erőforrás és IKT területeire.

4.2. PRIORITÁSOK AZ ÁGAZATI GAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN Az

alábbiakban

kerül

részletezésre

a

Versenyképesség

Operatív

Program

prioritásainak értelmezése és a várható tevékenységek felsorolása.

4.2.1. Innováció és kutatás-fejlesztés A tudás és a K+F eredmények hasznosításának, az alacsony hazai vállalati K+F és innovációs aktivitás növelésének ösztönzése, az innovációs lánc szereplői közötti együttműködés előmozdítása, a technológiatranszfer segítése azok a kiemelten fontos területek, amelyekre a prioritás fókuszál – főként a K+F és innováció intézményi és infrastrukturális feltételeinek fejlesztésével, a finanszírozási lehetőségek megteremtésével és szakemberfejlesztéssel. A prioritáson belül a következő tevékenységek kerültek definiálásra: -

Piacorientált K+F megteremtéséért

tevékenységek

ösztönzése

a

versenyképes

tudás

-

Vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése

-

Innovációs, technológiai hídképző intézmények és kapcsolódó tanácsadás, szolgáltatások nyújtása

4.2.2. Vállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése

A 2007-13-as tervezési időszak egyik kiemelt célja, a növekedési potenciállal rendelkező mikro- kis-, és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése. Ennek eléréséhez szükséges a szektor modernizációja, foglalkoztatásban betöltött szerepének erősítése és innovációs képességeinek fejlesztése, a hazai kis- és középvállalati valamint a döntően külföldi tulajdonban lévő, modern nagyvállalati szektor közötti teljesítménybeli eltérés mérséklése érdekében.



A meghatározott támogatandó tevékenységek: -

A KKV-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása

-

Vállalkozások technológiai korszerűsítése

-

Vállalati kultúra fejlesztése

4.2.3. A modern üzleti környezetért A modern üzleti környezetért prioritás keretében nem közvetlenül vállalkozások, hanem azok működési környezetének fejlesztése kerülhet támogatása, a versenyképességük javítása érdekében. A meghatározott támogatandó tevékenységek: -

Telephelyfejlesztés

-

Logisztikai központok fejlesztése

-

Vállalkozásoknak információ, tanácsadás nyújtása

-

Korszerű közösségi IKT infrastruktúra, e-közigazgatás

4.3. REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM A regionális operatív program nem kezel más kihívásokat, mint az ágazati célrendszerek

és

prioritások

halmaza.

A

piaci

környezet

ugyanaz.

Amiben

többletértéket tud adni a regionálisan megszervezett tervezési folyamat, az azok az apró sajátosságok, melyeknek a végrehajtás hatékonysága során van döntő jelentősége. Ennek példája, hogy meg lehet fogalmazni kisvállalkozások likviditásának erősítési programját országos szinten, azonban csak regionálisan lehet az autóipart, vagy mechatronikát, mint helyi sajátosságot felvállalva hozzátenni. Fokozottan elkötelezetté válik a decentralizált forrás-közvetító intézmény-rendszer a hatékony stratégiai tervezésre és végrehajtásra. Megjelenik továbbá, hogy egyedi ágazati fókuszálást tesz lehetővé, nem kell feltétetlenül a szabályozó-rendszer


Gazdasági jövőkép és koncepció szigorításával szelektálnia. Ennek oka a helyi kapcsolat-rendszer kialakultsága, a mélységi piacismeret. Az alapvető lehatárolás az ágazat és régió programjai között aszerint történik, hogy a fejlesztendő tevékenység potenciális kisugárzása országos, vagy regionális, térségi jelentőségű. További szempontként jelenik meg, hogy a visszatérítendő típusú támogatások

finanszírozása

jellegéből

adódó

sajátosságok

miatt

ágazati

kompetenciába tartozik. Végezetül az ágazati és regionális programok közötti szinergia érdekében kulcsfontosságú a régió és ágazat kölcsönös bevonása, véleményezési joga a két fél által koordinált programokba. A nyugat-dunántúli gazdaság-fejlesztési intézkedés-portfolió alapvetően öt elem körül épül fel: -

befektetés-ösztönzés gyakorlatának fejlesztése, kiteljesítése, professzionalizálása

-

a rendkívül alacsony kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenység katalizálása

-

a vállalkozások működési feltételeinek javítása, az értékesítési volumen növelésére

-

kiemelt, egyedi gazdaság-fejlesztési projektek

-

az információs gazdaság-fejlesztés.

A befektetés-ösztönzés regionális intézmény-rendszere fejlesztésre szorul, melyhez a feltételek biztosítani szükséges. A tudatosan felépített tevékenység hasonlóan tudatos marketing-programmal kell, hogy párosuljon. A tőke-beáramlás hazai feltételeinek javítása az ipari parkok és a barnamezős iparterületek fejlesztése által tud megvalósulni. Míg az előbbi esetében elsősorban szolgáltatás-fejlesztés a hangsúlyos, az utóbbi vonatkozásában a projektesítés kap központi szerepet. A hazai kis- és középvállalkozások méretüknél fogva jelentős lépéshátránnyal indulnak a nyugati versenytársaikkal szemben. Befolyásolja az egység-költséget, a fejlesztési források nagyságát. Így az összefogás, a kapcsolódó vállalkozások közös pontjainak megtalálása, tudatos bekapcsolása a képzés, kutatás folyamatába nagy lehetőséggel bír. A

vállalkozások

működési

feltételeinek

esetében

az

első

kérdés

az

alulfinanszírozottság, mely felmerül. Ennek kezelése az ágazati program keretében Magyarország - Szlovénia PHARE CBC program 32 „Szombathely város gazdaságának fejlesztése a Foglalkoztatási Paktum végrehajtása által” című 2003/004-561-01-10 sz. projekt

Gazdasági jövőkép és koncepció valósul meg, kedvezményes hitelek, kockázati tőke programok, stb. formájában. Ezt követően a termék- és szolgáltatások fejlesztésének igénye merül fel, valamint a management ismeretek fejlesztése. A felsorolt feltételek jelentősen hozzá tudnak járulni a hazai vállalkozások azon képességéhez, hogy egy átgondolt, piackutatáson alapuló vállalati stratégia révén a releváns és profitábilis új piacokra el tudjanak jutni, mind itthon, mind pedig külföldön.

Városi tervezési folyamat A két folyamattal párhuzamosan, azokhoz kapcsolódva történik Szombathely város tervezési programja. A tervezési dokumentumok alapvetően az „Új impulzusok” nevű gyűjteményben kerülnek integrálásra. A dokumentum tartalmazza mindazon infrastruktúrális fejlesztési elképzeléseket, melyek a 2007-2013-as időszakra vonatkoznak a város esetében. Kiegészítésre került egy olyan integrált gazdaság-fejlesztési nagyprojekttel is, mely a munkahely-teremtés

kiemelkedő

önkormányzati

szempontjából

szintetizálja

az

elvégzendő és finanszírozandó feladatokat. A gazdaság-fejlesztési tervezés a tavalyi év során kezdődött előkészítő workshop-ok keretében. Ezeken a megbeszéléseken a városi gazdaság-fejlesztési szereplők és az önkormányzat képviselői vettek részt. Itt került közösen meghatározásra az az alap gondolatsor és párbeszéd, mely később a projekt keretében formálisan is megvalósult, kiteljesedett.



6. A jelenlegi helyzetet bemutató SWOT elemzés

Az elemzés megállapítások alapját a gazdaság-fejlesztési workshopok-on közösen megfogalmazottak adják. Erősségek:

Gyengeségek:

-

Határmentiség

-

Közlekedési infrastruktúra

-

Erős történelmi múlt

-

Gazdaság-fejlesztési koncepció hiánya

-

Földrajzi elhelyezkedés a régión belül

-

A következetes végrehajtás hiánya

-

Szombathely határon túlnyúló gazdasági

-

Gyenge lobby-képesség

(elsősorban kereskedelemi-szolgáltató)

-

Együttműködés / Partnerség hiánya

funkciókat képes betölteni

-

Ipar túlsúlya és erős koncentrációja

-

Fejlett munkakultúra

-

Alacsony részaránya a hozzáadott értékű

-

Gazdasági szerkezetváltás előrehaladott

-

Heterogén gazdasági szerkezet

-

Színház hiánya

-

Sokrétű osztrák-magyar kapcsolat-

-

Összehangolatlan szakképzés

rendszer

-

Nincsen kiépült felnőttoktatási intézmény-

iparnak

rendszer

-

Intézményrendszer kiforrott

-

Természeti adottságok (Alpokalja,

-

Befektetői iroda és szolgáltatások hiánya

termálforrások, stb.)

-

Önkormányzat gyenge

-

kapacitás -

vagyongazdálkodása

Szabad befektetői infrastruktúrális -

koncepcióban, elemzésekben

Mennyiségileg (kibocsátás) jelentős szolgáltatói szektor

-

Magas ipari foglalkoztatási arány

-

Vasúti csomópont

-

Fesztiválok

-

Jó adottságú ipari park

Nincsen hit a fejlesztési stratégiában,

-

Humán infrastruktúra gyengesége (pl.: sport)

-

Hiányoznak a konferenciaturizmus feltételei

-

Vásárok leépültek

-

Diplomások elhelyezkedési esélye csekély

-

Nincsenek programok a lakosságnak

-

Hiányzik a priorizálás

-

Környezet tisztasága

-

Tudásközpont, alkalmazott kutatás hiánya

-

Építőipar erősen széttagolt, hiányzik a „húzó” nagyvállalat



Lehetőségek:

Veszélyek:

-

Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

-

Kórház fejlesztése

-

Gazdasági tér kibővítése, teljessé tétele

-

Színvonalas szakmunkaerő hiánya

-

Agglomeráció jobb becsatornázása

-

Centralizálódó közigazgatás

-

Turisztikai központ a vonzáskörzettel való

-

Főiskola funkció-vesztése

jobb együttműködéssel

-

Pályázati források ki nem használása

-

Multinacionális vállalatok továbbtelepülése

-

Nincsen szabad önkormányzati tulajdonú

ANALÍZIS - SWOT Turisztikai programok erősítése -

Művészeti kultuszok megteremtése

-

Épített örökség – a városközpont szerves megújítása

-

Helyi KKV-k megerősítése

-

Egészségügy fejlesztése – oktatás, képzés

-

Intézményi széttagoltság, gyenge hatékonyság

befektetői zöldmezős terület -

Lakóépületek építésére alkalmas terület nem elegendő

területén is -

Tudatos befektetés-ösztönzés és arculatépítés

-

Vásárok felfuttatása

-

Programok, rendezvények erősítése

-

Rotálódó multinacionális vállalatok proaktív pótlása

-

Kiemelt munkáltatókkal folyamatos kapcsolat-tartás

-

A Jövő Régió irányába orientálódás – DélBurgenland, Steiermark, Észak-Szlovénia, Zala

-

A laktanya kiaknázása

-

Fesztiválok



A SWOT-analízis egyes elemein belül kiemelésre kerültek azok, amelyekkel az elemzési dokumentum közvetlen összefüggésben áll (az elemzés a projekt keretében szervezett workshopok-, valamint a párhuzamos tervezési dokumentumok anyagaira épít). Ezt követően összesítésre kerültek azok a lehetséges stratégiai irányokat támogató helyzetek, amelyek a SWOT egyes tényezőinek kapcsolódási pontjaiból adódnak, majd a stratégiai pozíciókból adódó következtetésként meghatározásra kerültek a lehetséges stratégiai irányok. GYENGESÉGEK: ¾ A kvalifikált munkaerő nem marad a térségben (nincs számukra vonzó munkalehetőség), - a kvalifikált munkaerőt foglalkoztatni akaró cégek elkerülik a várost ¾ Hazai

vállalkozások

jövedelmezősége

csökken,

miközben

a

foglalkoztatottság 60 %-át képviselik, hazai vállalkozások gazdasági teljesítménye romlik, export hányaduk alacsony. ¾ 3-10 vállalattól függ a gazdasági teljesítmény (jelentős munkaerőpiaci kiszolgáltatottság) ¾ Nincs tudatos befektetés-ösztönzési, térségi szintű munkahely-teremtési tevékenység, a városban működő cégek számára kevés a célirányos szolgáltatás (alacsony szintű információáramlás) ¾ Nincs konzisztens kapcsolat a gazdasági szféra és a képző intézmények között ¾ Nincsen kiépült felnőttoktatási intézmény-rendszer ¾ A városban nem „cégközpontok”, hanem többnyire kihelyezett egységek vannak jelen (vállalati szintű döntések távol esnek) ¾ alacsony

bérszínvonal

a

munkaerő

igényéhez

és

a

munkaadói

elvárásokhoz képest ¾ alulfoglalkoztatás

(szakképzettek

betanított

munkát

végeznek),

a

szakképzetlenek kiszorulnak a nekik megfelelő beosztásokból ¾ A foglalkoztatottak között alacsony az egyetemi végzettségűek aránya (kevés mérnök, közgazdász)


Gazdasági jövőkép és koncepció ¾ gépipar túlsúlya (nagy cégek) és erős koncentrációja, alacsony részaránya a magas hozzáadott értékű iparnak ¾ Közlekedési infrastruktúra gyengén kiépített ¾ Gyenge lobby-képesség ¾ Együttműködés / Partnerség alacsony szintű ¾ Kulturális-, szabadidő eltöltési lehetőségek szűkösek (pl. Színház hiánya), kevés a magas szintű lakossági szolgáltatás, Nincsenek programok a lakosságnak ¾ Humán infrastruktúra gyengesége (pl.: sport) ¾ Befektetői információs- és marketing tevékenység alacsony szintű (befektetői iroda és szolgáltatások hiánya) ¾ Önkormányzat gyenge vagyongazdálkodása ¾ Nincsen hit a fejlesztési stratégiában, koncepcióban, elemzésekben, a fejlesztések

megvalósításához

nélkülözhetetlen

szereplők

többsége

alulmotivált, passzív ¾ Turizmus,

pl.

a

konferenciaturizmus

infrastrukturális

feltételei

gyengén

kiépítettek ¾ Szombathely kereskedelmi vonzásközpont szerepe lecsökkent, vásárok leépültek ¾ Felsőoktatás helyzete bizonytalan, tudásközpont, alkalmazott kutatás hiánya ¾ Nincsen szabad önkormányzati tulajdonú befektetői zöldmezős terület ¾ Lakóépületek építésére alkalmas terület nem elegendő ERŐSSÉGEK ¾ Központi földrajzi elhelyezkedés a régión belül, a város közúti és vasúti csomópont ¾ Természeti adottságok (Alpokalja, termálforrások, stb.) ¾ az osztrák határhoz való közelség, Sokrétű osztrák-magyar kapcsolat-rendszer ¾ Magas az iskolázottság, viszonylag sokan beszélnek idegen nyelveket ¾ Az országos átlaghoz képest magas a lakosság gazdasági aktivitása ¾ Szombathely a megye foglalkoztatási centruma (a megyei munkaerő térben mobilizálható) ¾ Mennyiségileg (kibocsátás) jelentős szolgáltatói szektor ¾ Magas ipari foglalkoztatási arány


Gazdasági jövőkép és koncepció ¾ történelmi múltra épülő (turisztikai kínálat szempontjából hasznosítható) hagyományok ¾ Savaria Történelmi Karnevál, Fesztiválok ¾ Stabil növekvő gazdasági- és export teljesítményre képes multincionális nagyvállalatok, ¾ Gazdasági szerkezetváltás előrehaladott ¾ Heterogén gazdasági szerkezet ¾ Jó adottságú ipari park ¾ Szabad befektetői infrastrukturális kapacitás ¾ A foglalkoztatás szempontjából meghatározó a hazai kis- és közép vállalkozások szerepe (a foglalkoztatottak 67%-a náluk dolgozik) ¾ Fejlett munkakultúra ¾ A munkavállalók átlagkeresete az országosnál magasabb, (bár ágazatonként erősen megoszlik ¾ Magas a munkavállalók képzési hajlandósága (humán erőforrás térkép alapján) ¾ Megyei-,

illetve

regionális

munkaerőpiaci

képző-

és

szolgáltató

intézmények jelenléte, szerepvállalása (Munkaügyi Központ, REMEK) ¾ Savaria TISZK-hez kötődő fejlesztések – integráló szerep a szakképzésben ¾ Egészségügyi felsőoktatás megtelepült a városban, Markusovszki Kórház mint megyei gyógyászati központ, termál központok közelsége ¾ A városban és vonzáskörzetében több erős-, foglalkoztatási célú nonprofit szervezet működik, ¾ Szombathely

határon

túlnyúló

gazdasági

(elsősorban

kereskedelemi-

szolgáltató) funkciókkal rendelkezik ¾ Működő

foglalkoztatási

paktum,

amelyben

valamennyi

szektorból

(önkormányzat, civilek, képző szervezetek, vállalkozások, érdekképvi-seletek) képviseltetik magukat a meghatározó szereplők ¾ Kialakult,

aktív

Paktum-menedzsment,

felszerelt

iroda,

képzett

munkatársak ¾ Információs rendszer fejlődik (rendszeresen frissülő honlap, az érintettekhez havonta eljutó Hírlevél) ¾ Szakmailag

felkészült,

jelentős

hazai-

és

nemzetközi

projektek

megvalósítására képes helyi partnerszervezetek


Gazdasági jövőkép és koncepció LEHETŐSÉGEK ¾ Az Európai Uniós pályázati források lehetőséget biztosítanak a térség komplex fejlesztésére (különösen 2007.-után), ¾ EU csatlakozással új piacok megnyílása; földrajzilag közeli EU piacok; ¾ Megújuló energiák iránti igény, alternatív (szél és biomassza) energiatermelési lehetőségek. ¾ Az M9-es gyorsforgalmi autóút mielőbbi megépítése, hosszú távon a BécsSzombathely-Graz nagysebességű vasútvonal létesítése. ¾ Működő európai kapcsolatok. ¾ A

Bécs-Graz

vasútvonal

megvalósítása

a

megyeszékhely

regionális

jelentőségét erősíti. ¾ EU-s támogatási prioritások között egyre inkább kiemelt szerepe van a tényleges partnerség alapján megvalósított programoknak, projekteknek – foglalkoztatási partnerségek nagyobb mértékű támogatottsága. ¾ Kistérségi szintű feladatellátás támogatottsága egyre jelentősebb, Többcélú Társulások révén növekvő forrás a térségi szolgáltatásokra ¾ Országos- és nemzetközi szinten is megfigyelhető a turizmus piacbővülése (ez különösen jellemző a termál-, a kulturális- és rendezvéy-turizmus területén) ¾ Az Internet kínálta lehetőségek (a képzésben és a foglalkoztatásban egyaránt új távlatokat nyithat – távmunka-, e-learning) ¾ Magas hozzáadott értéket előállító, tudásigényes ágazatok fejlődése, nemzetközi térhódítása ¾ Cégek által befizetett innovációs járulék, innovációs alap ¾ A külső forrásokhoz jutás egyre nagyobb lehetőségei és a pályázatok követelményei előmozdíthatják a helyi együttműködések (különösen magánközösségi partnerség) kibontakozását ¾ A civil szervezetek központi támogatottsága növekszik (pl. NCA-program), ¾ A „szociális gazdaság” tárgykörébe tartozó kezdeményezések egyre nagyobb elismertséget kapnak a támogatási programokban. (piacképes terméket előállító nonprofit vállalkozások támogatottsága) ¾ A régióban működő gazdasági hálózatok (klaszterek) többségének működési

területe

vonzáskörzetére

közvetlenül

(Pannon

Textil

is

kiterjed

a

megyeszékhelyre

Klaszter, Pannon Logisztikai

és

Klaszter,

Mechatronikai Klaszter, Megújuló Energia Klaszter) ¾ Világgazdasági szinten egyre inkább húzó-ágazattá válik az egészségszektor (egészségügyi szolgáltatások, termékek, egészségturizmus, stb.) - Az Magyarország - Szlovénia PHARE CBC program 39 „Szombathely város gazdaságának fejlesztése a Foglalkoztatási Paktum végrehajtása által” című 2003/004-561-01-10 sz. projekt

Gazdasági jövőkép és koncepció egészségnek, mint általános emberi értéknek az előtérbe kerülése mind a társadalom, mind az emberek részéről fontos dolog, ezt az Európai Unió kiemelten támogatja; ¾ Kis- és középvállalkozások növekvő támogatottsága ¾ A Burgenlandi területekkel való természetes kapcsolódás külső akadályai megszűnőben vannak (2007-től szabad átjárhatóság)

VESZÉLYEKKEL ¾ A népességfogyás és a lakosság elöregedése és az ezzel összefüggő egyéb humán problémák veszélyeztetik a fejlesztési terveket, szűkítik a lehetőségeket ¾ A városokban megvalósult ipari beruházások negatívan érinthetik a térség környezetállapotát (szennyezik a talajt, a talajvizet, károsítják a bioszférát, hosszabb távon veszélyeztetik a rétegvizeket, a kistérségi vízbázisokat, de problémákat okozhatnak pl. a turizmusfejlesztésben is.) ¾ A térséget érintő, de külső döntésektől függő infrastrukturális (pl. közúti) fejlesztések esetében nagyobb prioritást kapnak az ország keleti régiói ¾ A külső piaci változások, világgazdaság globalizálódása elsősorban a multinacionális nagy cégeknek kedvez – kis- és középvállalkozások több területen is a perifériára szorulnak. ¾ Mivel a munkaerő egyre drágább, ezért az alacsonyabb hozzáadott értékű termékeket előállító cégek közül egyre többen „Keletre” vándorolnak ¾ A lakossági csoportok egyre kevésbé motiválhatók a közösségi munkára („fogyasztói társadalom káros mellékhatásai) ¾ Ha a népesség gazdasági aktivitása tovább csökken, egyre kevesebben tartanak el egyre több embert ¾ Képzési rendszerek átalakítása nem mindig követi a piaci igényeket ¾ Helyi foglalkoztatási partnerségek szinte kizárólag pályázati forrásokból működnek, és az eseti támogatások csak a szervezeti- és menedzsment keretek megteremtését célozzák. Folyamatos. A stratégiák megvalósítását lehetővé tevő források nem állnak rendelkezésre.



7. A város gazdasági jövőképe

Szombathely város jelenleg export (és kisebb mértékben a GDP) alapján 10 nemzetközi autóipari és mechatronikai nemzetközi nagyvállalat teljesítményétől függ. Foglalkoztatásban viszont a hazai vállalkozások jelentik a meghatározó részarányt. A város vonzereje szempontjából a közlekedési infrastruktúrális fejlesztések döntő jelentőséggel bírnak. Amennyiben 2010-re megvalósulnak a közúti és vasúti, valamint a légi fejlesztések, Szombathely gazdasági potenciálja és vonzereje meghatározóvá tud válni a térségben. A turizmus, a kulturális vonzerő fontos eleme a város értékének. A nemzetközi tendenciák alapján – és mivel a várható közlekedési fejlesztések alapján Szombathely be fog kapcsolódni mind az Észak-Dél, mind pedig a Kelet-Nyugat irányú gazdasági tengelyekbe – a műszaki és logisztikai orientációjú vállalkozások fogják a várost előnyben részesíteni. A munkahelyteremtés feladata egyrészt, hogy segítse ezen ágazatokban tevékenykedő hazai kis- és középvállalkozások megerősödését, másrészt az ezen területekhez kapcsolódó nemzetközi vállalatok megtelepedését. Feltétele a folyamat sikerességének a szakképzés erősítése, valamint a fejlesztői bázis megteremtése. A gazdasági diverzifikálás, a nemzetközi trendektől való függés csökkentése érdekében szükséges ugyanakkor a turizmus, a kulturális programok hangsúlyos és folyamatos megvalósítása.

Szombathely város a nemzetközi gazdasági szereplők számára egy olyan szereplő, amely képes a folyamatos megújulásra és rugalmas alkalmazkodásra a nemzetközi trendekhez igazodva, valamint a helyi vállalkozások hatékony támogatója.



8. A gazdaság-fejlesztés célrendszere

A gazdaság-fejlesztés célja, hogy biztosítsa a város és kistérsége jövőképének megvalósítását. A munkahelyteremtés elsőrendű prioritásának kell a fejlesztési tevékenységeket alárendelni.

Szombathely város gazdaságának alappillérét az autóipari és mechatronikai nemzetközi nagyvállalkozások sikeres vonzása és ezen hazai ágazati vállalkozások megerősítése jelenti. A siker legfontosabb alapfeltétele a város elérhetőségének fejlesztése.

9. Fejlesztési prioritások

A gazdasági jövőkép céljai: -

autóipari és mechatronikai nagyvállalatoknak a térségbe vonzása tudatosan felépített befektetés-ösztönzési tevékenységgel

-

a megtelepült iparági vállalatok további fejlesztési támogatása

-

a hazai kis- és középvállalkozások elkötelezett támogatása

-

a szakember-képzés összehangolt megvalósítása


Gazdasági jövőkép és koncepció 10. Gazdaság-fejlesztés intézmény-rendszere

Az intézmény-rendszerrel szemben támasztott alapkövetelmény a hatékonyság és hatásosság. Mindkét elvnek teljesülnie kell a sikeres megvalósításhoz. Jelenleg ennek feltételei nem adottak az önkormányzati rendszerben. Ugyanakkor a meglévő számos intézmény okán új egység létrehozása sem racionális. Az önkormányzatnak fenn kell tartania a koordináció, szakmai felügyelet jogkörét és gyakorlatát, a végrehajtás megvalósítására azonban külső szereplő megbízása az előremutató megoldás. Előnye a számon-kérhetőség és rugalmas változtatás lehetősége. Összességében az önkormányzatnak aktív szerepet kell felvállalnia, hiszen számos általa közvetve vagy közvetlenül tulajdonolt szereplőn keresztül tud hatni a gazdasági feltételek alakulására.



11. Kiemelt gazdasági projektek

A projekt koordinációja a városi önkormányzat szervezetében valósul meg. Ugyanakkor az egyes projektek megvalósítása, felelőssége egyértelműen definiálható szervezetekhez rendelhető. Szombathely város és kistérségének gazdasága az elmúlt években egy második szerkezet-váltáson ment keresztül. Az alacsony hozzáadott értékű nagyfoglalkoztatók elhagyták a térséget, és helyükre kisebb méretű, magasabb szakképzettségű munkaerőt igénylő vállalkozások települtek meg. A helyi kis- és középvállalkozások megerősödése sajnos nem következett be, a széles földrajzi alapon megjelenő versenyhelyzet mellett az ágazati válságok is sújtották őket. A város gazdaságának jelentős kihívása, hogy szakképzett munkaerő megfelelő minőségben és mennyiségben álljon rendelkezésre, az elérhetőség jelentősen fejlődjön, a helyi vállalkozásokat sikerüljön megerősíteni, valamint, hogy sikerüljön az ipari foglalkoztatás diverzifikálása és magasabb hozzáadott érték felé történő orientálása. Szombathely gazdaság-fejlesztési tevékenysége jelenleg széttagoltan valósul meg. A határozottabb koordináció révén célzottan és magas hatékonysággal lehet a beavatkozásokat megtenni. Annak érdekében, hogy a javaslatok széles szakmai bázissal kerüljenek véleményezésre, kb. 300 szakértő 15 tematikus műhely megbeszélésen alakította, formálta a javaslatot. Az integrált nagyprojekt számos elemből épül fel, melyek szervesen illeszkednek egymáshoz. A következő szempont szerint lehet csoportosítani: -

Önkormányzat

-

Gazdaság-élénkítésben közvetlen résztvevő szervezetek

-

Szakképzés, humán erőforrás fejlesztő és szolgáltató szervezetek


Gazdasági jövőkép és koncepció 11.1. ÖNKORMÁNYZAT

Az önkormányzat aktív szerepet tud betölteni a piaci szféra képviselőivel történő kommunikációban. Egyértelmű elvárásként hangzott el a vállalkozók, vállalat-vezetők részéről a rendszeres, szervezett információ-áramlásra és személyes egyeztetésre vonatkozó igény. Hasonlóan markáns vélemény, hogy szolgáltató önkormányzatra van szükség, Ennek eleme az ügyfél-szolgálat egy csatornán keresztül történő megvalósítása, az interneten történő ügyintézés lehetősége. Végezetül az önkormányzat a helyi vállalkozások támogatásában, azok pénzügyi helyzetének erősítésében tud szerepet vállalni. Alapja olyan kamattámogatásos hitelrendszer , illetve a meglévő konstrukciók koordinációja lehet, mely piaci szereplőkkel együttműködésben célzottan, meghatározott ágazati preferenciák megvalósítását teszi lehetővé. Ennek gyakorlata más városok esetében már megvalósult. Szükséges egy megnevezett gazdaság-fejlesztési koordinátor meghatározása, szervezeti formától függetlenül. A kistérségi önkormányzatok részéről egy ingatlan-adatbázis létrehozása korábban elkezdődött, mely jelentős marketing eszközként tudja segíteni az aktív befektetőkeresést. Tevékenységek összefoglalása: -

vállalat-vezetők negyedéves tájékoztató fóruma. Felelős: önkormányzat

-

internet alapú és egyablakos önkormányzati ügyfél-szolgáltatások erősítése. Felelős: önkormányzat

-

kamattámogatásos hitel-konstrukció helyi vállalkozásoknak. Felelős: Nyugat Pannon Rt. és a további konstrukciók: Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Vállalkozói Központ (részletesen ld. később)

-

gazdaság-fejlesztési

koordinációs

szereplő/szervezet

kijelölése.

Felelős:

önkormányzat -

kistérségi ingatlan adatbázis. Felelős: Helyi Vállalkozói Központ


Gazdasági jövőkép és koncepció 11.2. GAZDASÁG-ÉLÉNKÍTÉSBEN KÖZVETLEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK

Az ipari park szerepkörét jelentősen szükséges bővíteni. Olyan szolgáltató központtá kell válnia, mely képes értékes, térítéses és/vagy nem térítéses szolgáltatásokat nyújtani a parkban lévő vállalkozásoknak, a beszállítói hátteret aktívan tudja

segíteni,

valamint

a

munkahely-teremtésben

a

meglévő

és

letelepülő

vállalakozások számára egyaránt döntésképes, kompetens partner. Szükséges az ipari parkba új területek bevonása – tekintettel arra, hogy az Claudius Ipari és Innovációs Park Kft. tulajdonában levő földterületek elfogytak –, hogy a város képes legyen a közlekedési infrastruktúrális fejlesztések révén megnövekedő logisztikai lehetőségeinek megfelelő ajánlatot adni. Ugyancsak fontos, hogy az ipari park valamennyi kapcsolódó szervezet befektetésreleváns szolgáltatását átlássa, és azt közvetíteni tudja – munkaügyi támogatások, finanszírozási programok, piaci elemzések, munkaerő-piaci információk, valamint teljes ingatlan-adatbázis.

-

terület bevonás és közművesítés. Felelős: Claudius Ipari Park management és az önkormányzat

-

szolgáltatások bővítése és működtetése. Felelős: Claudius Ipari Park management

-

koordináció a befektetés-ösztönzésben (információ, marketing). Érintettek: MFB, ITD, VMMK, Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Város, Vállalkozói Központ. Felelős: Claudius Ipari Park management

-

koordináció a nagyvállalati kommunikációban (egyúttal szolgáltatások alapja). Érintettek: helyi multinacionális vállalatok igazgatói. Felelős: Claudius Ipari Park management

Az innovációs központ profilírozása szükséges. A gazdaság adottságai, súlyok, és nemzetközi tendenciák alapján a mechatronika, mint irányvonal kiemelten kezelendő. A kapcsolódó TISZK-kel közösen olyan mechatronikai fejlesztő központ befogadó, koncentráló infrastruktúrájává tud válni, mely a meglévő vállalkozásoknak hitelesítő, mérő, szimulációs szolgáltatást nyújtó cégeket tömöríti. Az intézmény így a Berzsenyi Dániel Főiskola műszaki képzésének is szakember-felvevő piaca tud lenni. Magyarország - Szlovénia PHARE CBC program 46 „Szombathely város gazdaságának fejlesztése a Foglalkoztatási Paktum végrehajtása által” című 2003/004-561-01-10 sz. projekt

Gazdasági jövőkép és koncepció -

Innovációs Központ megfelelő vállalkozásainak betelepítése. Felelős: Claudius Ipari Park management

-

Innovációs szakértői szolgáltatások generálása (szakember-fejlesztés, igényfelmérés és „megfeleltetés). Érintett: mechatronikai vállalkozások, TISZK, Remek. Felelős: TISZK

A Vállalkozói Központ egy országos vállalkozásfejlesztési hálózat tagjaként több mint egy évtizede nyújt, különböző fejlesztési szolgáltatásokat a megye mikro- kis- és közepes

vállalkozásainak.

Jelenleg

elsősorban

projekt-alapon

finanszírozott

programokat valósít meg. Szükséges a vállalkozásfejlesztési szolgáltatások forrás hátterének stabilizálása annak érdekében, hogy a város és a megye kisvállalkozói, magas szintű és folyamatos, komplex vállalkozásfejlesztési szolgáltatásrendszert vehessenek igénybe. Egyik legsikeresebb alapszolgáltatás a kezdő vállalkozásokat segítő, különböző vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokat nyújtó inkubátorház, mely jelenleg teljes kihasználtsággal működik. Így igény adott a bővítésére, valamint a vállalkozói inkubátorház szolgáltatásaira. A szolgáltatások körének bővítése és ezáltal az inkubátorház funkció

teljesebb megvalósítására azonban csak újabb források

bevonása által lehetséges.

A

-

Szolgáltatások működtetésének finanszírozása. Felelős: Vállalkozói Központ

-

Inkubátorház bővítése. Felelős: Vállalkozói Központ hitelezési

tevékenység

kedvezményes,

irányított,

kamattámogatásos

konstrukciókkal a helyi kis- és középvállalkozások támogatásának fontos eszköze. Lehetővé teszi, hogy azon ágazatokban, ahol a foglalkoztatás, bevétel-teremtés növelése vagy megtartása, illetve a helyi vállalkozások helyzetbe hozása kiemelt feladat, aktívan tudjon az önkormányzat közreműködő szervezetekkel együtt segíteni. Jelenlegi legfontosabb eszközei a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Széchenyi kártya, Vállalkozói Központ Mikrohitel, valamint a Nyugat Pannon Rt. terméke elérhető. Felelős az érintett szervezet. A kereskedelmi bankok fontos szereplők az információ-áramlásban a gazdasági szféra irányába. Jelentősége van a mindkét irányú ismeret-átadásnak – az önkormányzat és a közszféra szereplői, valamint a bankok oldaláról egyaránt.



Tevékenység-egyeztető megbeszélések negyedévente. Érintett: önkormányzati gazdaság-fejlesztési

koordinátor

és

kereskedelmi

banki

vezetők.

Felelős:

önkormányzat A helyi vállalkozások erősítésének fontos eszköze a hálózatosodás segítése, a beszállítói lehetőségek ösztönzése. A vállalkozói hálózatok, a klaszterek közösen tudnak fellépni megrendelések szerzésében, azaz piacbővítésben. A közös beszerzés a méretgazdaságosság miatti költség-hatékonyság javulást eredményez, koncentráltan lehet a képzőszervek felé az igényekkel megjeleníteni. Klaszter fa- és bútoriparban, autóiparban, logisztikában, mechatronikában, textiliparban, termálban, megújuló energiában és a tradícionális helyi termékek piacán jött létre, melyeken keresztül lehet a célokat megvalósítani. A programok költsége pályázati úton kerül finanszírozásra, azonban az önkormányzat aktív részvétele, orientációja szükséges. -

Program-egyeztető megbeszélések negyedévente. Érintett a klaszterek, Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, önkormányzat. Felelős: önkormányzat

11.3. SZAKKÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS

Szükséges, hogy a város a képzési kínálat rövid- és hosszútávú tendenciáját, trendjeit figyelemmel kísérje, foglalkoztatási prognózisokat készítsen a megfelelő szakemberek bevonásával. További eleme, hogy a képző intézmények vezetői között koordináció szükséges, bevonva a vállalkozások vezetőit is a rendszeres egyeztetésbe. A szakképző intézmények mellett a munkaügyi központ, a regionális képző központ, a térségi integrált szakképző központ, valamint a piaci szereplők harmonizációja szükséges. A felsőoktatásban a vállalati igények becsatornázása, a piacképes kutató kapacitások kiépítése, valamint az alkalmazott tudományos munka erősítése a cél. Végezetül általános felvetés, hogy a nyelvismeretek szintje nem éri el azt a színvonalat, melyet a cégek elvárnak. Ez vonatkozik az általános nyelvismeretre, de a szakmaira kifejezetten hangsúlyosan. -

vállalati gyakorlatok beépítése a tanárok (tovább)képzési programjába. Felelős: TISZK



szakmai nyelv (német és angol) tematika kidolgozása, tanárok felkészítése. Felelős: Regionális Képző Központ

-

munkaerő-piaci prognózisok, trendek készítése 5-10 éves időtávra vonatkozóan, az iskolai rendszerű képzést végző intézmények számára. Rendszeres felmérés a hiányszakmákról. Felelős: önkormányzat

-

koordináció és feladatmegosztás az intézmények között. Felelős: önkormányzat

Kapcsolódó közlekedési fejlesztések A gazdaság-fejlesztés sikerességének alapfeltétele a közlekedési infrastruktúra radikális szintű fejlesztése. A tervezett beruházások a többi nagyprojekt keretében kerültek részletezésre. A szempont-rendszer szintetizálása a gazdaság-fejlesztés prioritása alapján: -

(inter)regionális megközelíthetőség. Közúton az M86 és az M8, az S31-re rákötés az elsődleges, valamint az M9. Vasúton a Szombathely-Szentgotthárd villamosítás. Regionális nemzetközi repülőtér multiplikatív hatása meghatározó jelentőségű.

-

agglomerációs fejlesztések. Közúton a körgyűrű folytatása, vasúton a Szombathely-Oberwart és Kőszeg, Oberpullendorf vonal fejlesztése jelent az ingázásban meghatározó előrelépést. Agglomerációs közlekedési szövetség létrehozása a tömegközlekedés optimalizációjára.

-

városon belüli fejlesztések. Közúton az ipari park megközelíthetősége valamennyi irányból, a központ megkerülésével. Intermodáris közlekedési csomópont kialakítása a privátszféra bevonásával.

A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE A város gazdaságának fejlesztése érdekében szükséges lépésekről széleskörű társadalmasítási folyamat zajlik 2006. első felében. 300 fős szakmai, tematikus munkacsoport véleményezi az elkészített gazdasági elemzéseket, és fogalmaz meg akciótervet.


Gazdasági jövőkép és koncepció ÜTEMEZÉS A végrehajtás ütemezése szempontjából meghatározó az önkormányzati választások időpontja. Szükséges feltétele a tevékenységeknek az önkormányzat gazdaságfejlesztői aktivitásának erősítése. 2007. első hónapjaiban egy erőteljes önkormányzati koordináció mellett el kell indítani az egyes program-elemeket. A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A projekt megvalósítása által jelentős mértékben sikerülhet a folyamatos gazdasági szerkezeti átalakulások lehetőségeinek kiaknázása, illetve a negatív tendenciák tompítása.

Lehetővé

megvalósulni,

javuljon

teszi, a

hogy

a

vállalkozások

foglalkoztatás,

valamint

célzott a

fejlesztése

működő

tudjon

vállalkozások

eredményessége, és így elégedettsége. Segítségével a képzés és munkaerő-piac közötti feszültségek is tompíthatóak. A komplex, integrált megközelítés révén széles eszköz-rendszer alkalmazása valósul meg, növelve a város vonzerejét munkavállalói és munkáltatói oldalon egyaránt. AKADÁLYOZÓ TÉNYEZŐK, KOCKÁZATOK A projekt végrehajtása során számos kockázati tényezővel kell számolni. Első lépésben a városi önkormányzat döntéshozatalának a kérdése, milyen mértékbe képes önálló döntési jogkört és szabad pénzügyi mozgásteret adni, természetesen meghatározott kereteken belül és felelősségi körrel. Kockázat az ipari park esetében a további területek bevonásának időzítése, valamint, hogy mennyire sikerül vonzó piaci áron kínálni a területet. A park esetében a szolgáltatások bevezetésénél nehezítő tényező lehet a vállalkozások korlátozott igénye. A képzési harmonizációt számos érdekellentét nehezíti. Kihívás, hogy a kínálati szereplők túl tudjanak lépni ezeken. Hasonlóan kockázat, hogy az üzleti szféra mennyire tudja egzaktul megfogalmazni rövid- és hosszútávú munkaerő-piaci elvárásait.



12. Irodalom-jegyzék, internetes források

A Nyugat-Dunántúli Régió Operatív Programja Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai évkönyve 2005 Nyugat-Dunántúli Régió jövőképe Szombathely Város Humán erőforrás térképe www.ksh.hu www.mgyosz.hu www.eurostat.com Pénzügyminisztérium éves jelentés 2005 GKI konjunktúra-jelentés Nyugat-Dunántúli Régió Információs Gazdaság stratégiája Pannon Gazdasági Kezdeményezés Negyedéves gazdasági jelentés 2005 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Versenyképességi Operatív Program Új Magyarország program Új impulzusok – Szombathely 2007-2013-as időszak fejlesztési nagyprojektjei


GAZDASÁGI JÖVŐKÉP ÉS KONCEPCIÓ

Recommend Documents