GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola 2011. június

8. hét Munka, munkavállalók és munkáltatók indusztriális posztindusztriális rendszere Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola

Az ipari munka kialakulása •

A gépesített ipari munka sajátos munkakultúrát követel

•

Thompson (1967)

•

Az iparosodás előtti munka: –

nem válik el élesen a „munka” és a „szabadidő”: •

térben: lakóházban, ahhoz kapcsolódó földeken

•

személyben: család többi tagjával együtt

–

feladatorientált

–

a természet rendje szerint szervezett: •

napkelte és napnyugta

•

intenzív munka (tavasz-nyár) és pihenés (tél) hosszú ciklusainak váltakozása

•

Ipari munka: –

munka és szabadidő elválása

2

• –

–

magán-, termelés

kikapcsolódás

mechanikus óra •

–

gyár
otthon, köz-

elvégzett munka (és fizetés) mérése órákban, percekben

taylorizmus •

hatékony munkaszervezés

•

a munkafolyamatok alkotóelemekre bontása, megtervezése

•

≈ fordizmus: gyártósor

megfigyelés •

átlátható gyárcsarnokok

•

a munkások mozgásának minimalizálása

A marxi kritika •

Bérmunka: kizsákmányolás –

munkaérték-elmélet

–

munkabér = a munkás újratermelésének költsége, nem pedig a munka értéke (nincs választása, muszáj magát eltartania)

– •

értéktöbblet: profit

Bérmunka: elidegenedés –

nem önként, kényszerből dolgozik

–

nem látja át a termelés folyamatát

–

nem érzi sajátjának a munka termékét

–

nem érez közösséget a többi munkással

3

Felügyelet és ellenállás •

•

•

•

A munka kikényszerítése nehéz –

lógás, ellenszegülés, szabotázs

–

szakszervezetek: szervezett ellenállás

A szaktudás leértékelése (de-skilling) (Braverman 1974) –

könnyebben helyettesíthető munkások

–

gépesítés

Munkaverseny (Burawoy 1979) –

teljesítménybér

–

a versengés kultúrája

Jóléti fordulat –

fordizmus: magasabb bér, képes megfizetni a terméket

–

lakhatás, szabadidő-eltöltés, gondoskodás: lojális munkások

Fordizmus és posztfordizmus tömegtermelés

rugalmas termelés

standardizált termékek

testreszabott termékek

futószalagos termelés

számítógépesített termelés

nehézipar

„tiszta technológiák”

betanított munkás

képzettség polarizációja

ipari központok

új ipari körzetek

nemzetgazdaság

nemzetközi gazdaság

tömegfogyasztás

„niche marketing”

4

Egy bostoni pékség •

Sennett & Cobb (1972), Sennett (1998)

•

1970-es évek: –

olasz pékség (tulajdonos: „a maffia”)

–

kemény fizikai munka, rossz munkakörülmények

–

szakszervezet: egész életet szervezi

–

amerikai individualizmus: osztálykategóriák tabusítva  mindenki középosztály

–

munkásszolidaritás: görög etnicitáson keresztül

– •

hivatásetika: jó pék = jó görög

1990-es évek: –

élelmiszerkonszern kezében

–

rugalmas termelés: számítógépesített gépek: „gombok nyomogatása”

–

tiszta, csendes, légkondicionált

–

részmunkaidő: emberek jönnek, mennek

–

nők és férfiak, vegyes etnikai háttér

–

technológiafüggőség: nem látják át a folyamatokat, a selejt a rendszer része

–

elidegenedettség

5

Számít még a munka? •

Offe (1985)

•

A munka elvesztette központi jelentőségét mint elemzési kategória

•

Objektív:

•

–

nem a munka strukturálja a társadalmi és gazdasági életet

–

közös cselekvésnek nem alapja

–

a szabadidő eltöltése egyre kevésbé kapcsolódik a munkához

Szubjektív: –

az emberek nem a munkához kapcsolódó kategóriákban határozzák meg magukat

– •

fogyasztói szerepek fontossága

Kritikák: –

nyugati tapasztalat (
termelés globális kiszervezése)

–

új felügyeleti formák megjelenése

Megszállott maláj munkásnők •

Ong (1987)

•

Malajziai munkásnők egy multinacionális gyárban

•

Gyakori, hogy megszállják őket a szellemek (magukon kívül kiabálnak, erőszakosan lépnek fel)

•

Kampung (falu): –

•

felügyelet nélküli paraszti munka, erős szülői kontroll, szervezett házasságok


Gyár:

6

–

anyagi függetlenség, szexuális önrendelkezés, folyamatos munkafelügyelet (külföldi férfiak)

•

Folyamatos megfigyeléssel (kapitalista, férfi, külföldi) szembeni ellenállás

A kultúra mint munka •

McRobbie (2002)

•

Angol „kreatív” szektor elemzés: újságírók, tanácsadók, kulturális menedzserek, kultúrstratégák világa

•

Szabadúszó, szerződéses munka

•

Munka és szabadidő, személyes és szakmai én, munkaetika és fogyasztói stílus közötti határvonalak elmosódása

•

A kreativitás diskurzusa: –

önkifejező munka ígérete

–

rugalmasság, önkizsákmányolás

Felhasznált irodalom Braverman, Harry (1974). Labour and monopoly capital: The degradation of work in the twentieth century. New York & London: Monthly Review Press. Burawoy, Michael (1979) Manufacturing consent: changes in the labor process under monopoly capitalism. Chicago: University of Chicago Press. Marx, Karl (1981[1844]) Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből. In Karl Marx és Friedrich Engels művei. 42. kötet. McRobbie, Angela (2002) „From Holloway to Hollywood? Happiness at Work in the New Cultural Economy.” In Paul Du Gay és Michael Pryke (szerk.) Cultural Economy. London, Thousand Oaks: Sage.

7

Offe, Klaus (1985) „Work: the Key Sociological Category?” In Disorganized Capitalism. Cambridge: Polity Press. 129–150. Ong, Aiwa (1987) Spirits of resistance and capitalist discipline: factory women in Malaysia. Albany: State University of New York Press. Jonathan Parry: „Industrial work” In HEA 141–160. Senneth, Richard (1998) The Corrosion of Character. The Personal Consequences of Work in the New Capitalism. New York: Norton. Senneth, Richard és Jonathan Cobb (1972) The Hidden Injuries of Class. New York: Kopf. Thompson, E. P. (1990[1967]) „Az idő, a munkafegyelem és az ipari kapitalizmus.” In Gellériné Lázár Márta (szerk.) Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok. Budapest: Akadémiai Kiadó.

8