GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola 2011. június
GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
4. hét A pénz különféle formái és jelentései Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola
A pénz fogalma, funkciói • Tárgyak vagy szolgáltatások ellenértékének teljesítésére egy adott társadalomban elfogadott tárgy vagy jel • Funkciója közgazdaságtani megközelítésben: – forgalmi eszköz – értékmérő – fizetési eszköz – felhalmozási eszköz • Antropológia: – társadalmi viszonyok, amelyek lehetővé teszik a pénz mindennapos használatát – hogyan alakítja a pénzhasználat a társas viszonyokat
A pénz kettőssége • Egyszerre „fej és írás”(Keith Hart) • Korábban: – jel: állam által létrehozott hatalom – áru: önmagában is értékkel, árral bír (árupénz, érme) • Fej: – felülről lefelé irányuló (államhatalom) • Írás: – alulról felfelé irányuló (társadalmi megállapodás) • Piac és a politika (állam) elválaszthatatlanul összefonódik benne • Egyszerre: személytől független dolgok közötti viszony és személyek közötti viszony
A pénz különböző formái • Evolúció: – árupénz – érme – aranyalapú papírpénz – aranyfedezet nélküli papírpénz – elektronikus pénz • A bizalom jelentősége: – egyre kevésbé a pénztárgy belső értéke, semmint az általános társadalmi bizalom, állam iránti bizalom kifejeződése – a bizalom leépülése: • gazdasági aktivitás visszaszorulása • csere alternatív formái (barter)
A pénz személytelensége • Simmel (1900): A pénz filozófiája • A pénzhasználat és a modernitás szervesen összekapcsolódik • A pénz a racionalitás, kiszámíthatóság, személytelenség szimbóluma – Érték mérhetővé tétele: racionális kalkuláció megjelenése – A cserében részt vevő személyek viszonya átalakul: személytelenség
• A csere elkülönül a más szféráktól: személyes szabadság, természetes csoportok helyett választott csoportosulások • Más társadalmi szférákba is beszivárog: bomlasztó hatás (család, kisközösségek)
Pénz és kapitalizmus • Marx: A tőke (1867), Gazdasági-filozófiai kéziratok (1844) • A pénz központi jelentőségű a kapitalizmus megértéséhez • A csere formája: – kapitalizmus előtt: Á P Á – kapitalizmusban: P Á P • A pénz: csereérték kifejeződése • Árufetisizmus: minden a pénz körül forog • Elidegenedés: a pénz révén minden saját maga ellentétébe fordul
A pénz „romboló” hatása • Bohannan (1955, 1959) • Tiv csereszférák (emlékeztető) – feleségek – presztízsjavak – létszükségleti javak • Korlátozott konverzió a csereszférák között • A pénz megjelenése: korlátlan konverzió lehetősége • Elkülönült csereszférák felszámolódása • Kulturális felfordulás • „Rombolás”
Pénz és elidegeníthetőség • Godelier (1999) • Régebben: – a pénz egyszerre volt elidegeníthető és el nem idegeníthető – nemesfémek (arany, ezüst) • a pénz alapja • el nem idegeníthető ékszerek alapja – nemesfém-kereskedelem monopóliuma – Egyiptom: istenek teste • Modern társadalom: – a pénz az elidegeníthetőség szinonimájává válik – pénzért minden megvehető és eladható, kivételek: • egyén • jogok – alkotmány
Pénz és nyelv • Shell (1982) • A gazdasági csere és eszme-csere közötti átjárhatóság feletti aggodalom széles körben elterjedt • A „kalmárnyelv” beférkőzése a gondolkodásba: – több nagy világvallásban tabu: • zsidó • keresztény • muzulmán • Érték tartalma és jele valóság és látszat • Semmiből nem lehet valami, kivéve: irodalom, pénzügyek • Ördög, arany és isten közötti kapcsolatok és szembenállások
A pénz hatása a társas viszonyokra • Kritika (Parry és Bloch 1989): – a pénz a társadalmak széles körében jelen – sok helyen: sem nem veszélyes, sem nem felforgató – különböző társadalmak különböző jelentést tulajdonítanak a pénznek • Tranzakciós rendek – a pénz legitim és illegitim használatát szabályozó morális elképzelések – a morálisan veszélyes pénzt pozitív jelentéssé alakítják – pénzt megtisztító gyakorlatok, átalakító diskurzusok – a hosszú távú kozmikus rend és a rövid távú egyéni versengés kölcsönös újratermelése
Maláj halászok és a „pénzfőzés” • A férfiak keresik a pénzt, felhasználása kizárólag a nők kezében • A férfiak szinte szabadulni akarnak a pénztől (és az azzal járó hatalomtól) • Versengésen alapuló gazdasági tevékenység (halászat) szolidaritáson alapuló rokonság és háztartás • Rokonságot középpontba állító erkölcsi rend kínai kereskedő üzleti mentalitása • Főzés metafora: – nyers hal alakítása fogyasztható élelemmé – pénz átalakítása csereeszközből fogyasztási jószággá
Semleges és általános? • Zelizer (1994) • Bevett nézet: modern társadalmakban a pénz semleges és általános • Valóság: nem semleges pénzek (piszkos pénz) a modern társadalmakban is elterjedtek • Hálózatok, társas viszonyok, jelentésrendszerek irányítják, korlátozzák a pénzhasználatot • A pénz ajándékozásának tabuja – vásárlási utalványok – boríték – csak bizonyos körben (rokonok között)
„Felcímkézés” • A semleges és általános pénz átalakítása speciális pénzekké rituális gyakorlatokon keresztül • Módjai: – különböző elnevezések – fizikai megjelenés átalakítása – különböző megjelölt helyeken való gyűjtés – jelentéstulajdonítás különböző összegeknek – a „jogos felhasználó” személyének rögzítése
