Gazdaságfejlesztés – regionális fejlesztés – felzárkózás Magyarországon 2008. 09.16.
Puch László államtitkár Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium 1
Témakörök Lemaradás vs. felzárkózás – régiók, makrogazdaság II. Regionális helyzet – Dél-Dunántúl III. Ösztönzés: eszközök, források IV. Eszközök és források Dál-Dunántúlon I.
2008.09.17.
2
I. Lemaradás vs. felzárkózás – régiók, makrogazdaság •
•
Az 1990-es években a 2004-ben csatlakozott országok mindegyikében nőttek a regionális fejlettségbeli különbségek Okai: – Gazdasági szerkezet átalakulása. (Ipar szerepének csökkenése a szolgáltatások javára, ugyanakkor az átalakult feldolgozóipar aránya ezekben az országokban nagyobb mint az EU-átlaga.) – Az újonnan csatlakozott országokban így az EU-átlaghoz képest is nagy jövedelmi különbségek alakultak ki, amelyek növekedése nem állt meg az ezredforduló után sem. – Magyarországon a regionális jövedelmi eltérések növekedése az elmúlt időszakban is folytatódott.
Régiók
Egy főre jutó bruttó hazai termék a hazai átlag %-ában 2000
2006
KözépMagyarország
153,7
165,9
Közép-Dunántúl
97,2
90,5
Nyugat-Dunántúl
114,2
100,3
Dél-Dunántúl
75,1
67,5
ÉszakMagyarország
64,4
64,0
Észak-Alföld
64,7
63,1
Dél-Alföld
73,2
66,23
I. Lemaradás vs. felzárkózás – régiók, makrogazdaság •
Amennyiben nem következik be a trade-off, azaz nem indul a régiók közötti különbségek mérséklődésének folyamata, akkor a felzárkózási folyamat megáll. Kiemelt fontosságúak a regionális különbségeket csökkentő politikák és eszközök (pl. kedvezményes hitelek). A szociális feszültségek növekedése esetén a társadalom szociális kohéziója gyengül, ami végeredményben kihathat a hosszú távú gazdasági fejlődés lehetőségeire. A nagyobb országok között Magyarországon a legmagasabb az egyes régiók GDP-je közötti szórás, és ez a különbség nőtt az elmúlt időszakban.
•
•
•
Az egy főre jutó GDP regionális megoszlása (NUTS-3 régiók) a nemzetgazdasági átlag % -ában
. U Be K Po lgiu rt m ug ál Né ia m e Gö to. rö Ro go m . á Bu nia lg Sz ária lo vá k Ho ia rv M á to ag . ya ro . És Le z to tt or . sz ág
NUTS-3 régiók szintjén
1996
2005
Litvánia
11,3
23,5
Észtország
31,6
41,2
Magyarország
33,4
40,0
Lengyelország
..
29,7
Bulgária
24,4
32,5
Németország
27,3
28,3
Szlovákia
27,2
33,8
Íro
Ho lla Sp nd an i yo lo Fi . n Sz no lo . vé Fr nia an cia o. Cs eh Lit o. vá n O ia la sz A u o. sz tri a
50 45 40 35 30 25 20 15 10
Az egy főre jutó GDP regionális megoszlása a nemzetgazdasági átlag %-ában
Forrás: Eurostat
I. Lemaradás vs. felzárkózás – régiók, makrogazdaság
•
Hosszútávon érvényesülő makrogazdasági felzárkózási folyamat jellemző az újonnan csatlakozott országokban. (Lásd ábrát!) A regionális fejlettségbeli különbségek nőttek, miközben minden régió helyzete javult az uniós átlaghoz képest. (A makrogazdasági felzárkózás hatása). Lásd táblázatot! Legkisebb javulás Dél-Dunántúlon, a legjelentősebb pozitív változás pedig Közép-Magyarországon következett be.
•
•
Egy főre jutó GDP alakulása Magyarországon (PPS, EU27=100)
67 65 63 61 59 57 55 53 51
63,5
64,1
64,9
63,5
59 53,6 51,6
1997 Forrás: Eurostat.
1999
2001
2003
2005
2007
Régiók
Egy főre jutó GDP az EU27-ek átlagában (PPS) 2001
2005
KözépMagyarország
92,7
104,9
Közép-Dunántúl
55,6
60,4
Nyugat-Dunántúl
62,4
63,7
Dél-Dunántúl
44,1
44,6
ÉszakMagyarország
38,2
42,3
Észak-Alföld
39,5
40,9
Dél-Alföld
42,1
43,6
Forrás: Eurostat
•
•
•
Az országon belüli különbségek növekedése, ami makrogazdasági felzárkózással egyidejűleg megy végbe, nem magyar sajátosság. A korábban felzárkózó országok is (pl. Írország, Spanyolország) hasonló fejlődési pályát jártak be. A felzárkózás első szakaszát a regionális különbségek növekedése, a második, befejező szakaszát pedig a regionális különbségek csökkenése jellemzi.
•
•
A második szakaszban az ország felzárkózása éppen a korábban lemaradt régiók gyorsuló növekedéséből származik A kérdés, hogy mikor következik be a váltás a folyamatokban, trade-off, és milyen eszközök révén sikerül ezt elérni.
?
6
II. Regionális helyzet – Dél-Dunántúl • •
•
A GDP-ben (47,2%) és a beruházásokban (55,5%) továbbra is Közép-Magyarország a meghatározó. Magyar GDP 6,5%-a származik a Dél-Dunántúlról. Dél-Dunántúl alacsony részesedése a beruházásokban az adottságaihoz képest még így is nagyon alacsony. (5,2%!) – Ebben a régióban laknak a legkevesebben (2008 elején 960 ezer fő) és egyúttal itt a legalacsonyabb a népsűrűség is (68 fő/km2) – Aprótelepülések jellemzik a régiót, NyugatDunántúlt leszámítva itt jut 100 km2 a legtöbb település (4,6) Dél-Dunántúl gazdasági szerkezetében az országos átlaghoz képest nagyobb szerepet játszik a mezőgazdaság, és kisebbet a feldolgozóipar.
Beruházások regionális megoszlása (%)
2006
2007
Közép-Magyarország
55,5
53,9
Közép-Dunántúl
10,3
13,9
Nyugat-Dunántúl
8,1
7,9
Baranya
2,3
2,0
Somogy
1,7
1,8
Tolna
1,1
1,1
Dél-Dunántúl
5,2
5,0
Észak-Magyarország
7,4
6,1
Észak-Alföld
7,2
7,0
Dél-Alföld
6,3
6,2
Magyarországi átlag
100
100,0
•
• Foglalkoztatási ráta (%)
54,3
Magyarországi átlag
50,2
57,3
ná n
48,2
8,4
7,6 5,2
4,8
Du
Dél-Alföld
13,6 11,4
10,3
tú l
51,1
ga t-
44,7
Ny u
Észak-Alföld
Regionális munkanélküliség (2008 II. negyedév., %) 16 14 12 10 8 6 4 2 0
Al fö ld M ag ya ro rs zá g
50,4
És za k-
43,3
úl
Észak-Magyarország
És za k-
53,6
án t
45,2
un
Dél-Dunántúl
•
ld
62,8
Dé l-D
54,7
lfö
Nyugat-Dunántúl
•
Dé l-A
61,4
g
53,6
át la
Közép-Dunántúl
rs zá go s
62,7
O
55,6
ná nt úl
Közép-Magyarország
Du
15 és 64 év közöttiek (2006)
zé p-
15 és 74 év közöttiek (2008 II. negyedév)
Kö
II. Regionális helyzet – Dél-Dunántúl
Kérdés, hogy a felzárkózás és leszakadás e kettőssége meddig tartható fenn, illetve hogy meddig szükségszerű a regionális diszparitások növekedése. A jövedelmi különbségek mellett a munkavállalás lehetőségei is korlátozottabbak a relatíve rosszul teljesítő régiókban. Dél-Dunántúl ebben a tekintetben jelenleg kedvezőtlen helyzetben van. A jövedelmi különbségek alapvetően az alacsony foglalkoztatási rátából származnak. A legjobban és legrosszabbul „teljesítő” régiók között kb. 10% a különbség a foglalkoztatási rátában.
8
III. Ösztönzés: eszközök, források •
A „hogyan” kérdésre korábban számos válasz született, amelyek döntően az államnak szánt szerep jellegében térnek el egymástól. – A liberális válasz: a be nem avatkozás, s így a piaci erők érvényesülhetnek; – A keynesi gazdaságpolitika válasza: az aktív közvetlen (ágazati-alapú) gazdaságfejlesztés – Ezek az eszközök már nem alkalmazhatók, ennek okai: • A gazdaságok nyitottabbá válása nem kedvez az állam közvetlen szerepvállalásának, a szerep döntően a fejlesztéspolitikai prioritások megfogalmazására, a szabályozási környezet és az ösztönzők meghatározására korlátozódik, • Az állam gazdaságfejlesztési szerepének átalakulása;
– A globalizált gazdasági viszonyok mellett gazdaságfejlesztési politikákban előtérbe kerül a piaci feltételeket figyelembe vevő, aktív, de közvetett (döntően a finanszírozási oldalra koncentráló) állami fellépés. – Az állam közvetlen beavatkozása ezért célszerűen inkább a szociális kohéziót erősítő intézkedésekre koncentrál.
Melyek a stratégiai kérdések a regionális gazdaságfejlesztésben? 9
III. Ösztönzés: eszközök, források – regionális gazdaságfejlesztés „álkérdései” 1.
Regionális vagy nem regionális fejlesztés?
2.
Ágazati vagy horizontális fejlesztés?
1. Nemcsak uniós gazdaságfejlesztési prioritás, hanem magyar kényszer is a regionális fejlesztés. 2. A gazdaságfejlesztés ágazati orientációjának háttérbe szorulása; a technológiai fejlesztések felgyorsulása lehetetlenné teszi kiemelt ágazatok kiemelt fejlesztését; az ágazat-semleges technológiák, mindenhol megjelenő szolgáltatások, infrastruktúrák fejlesztése (pl. közlekedés) hatékony.
III. Ösztönzés: eszközök, források – regionális gazdaságfejlesztés „álkérdései” 3.
Vissza térítendő vagy nem vissza térítendő támogatások?
3. A vissza térítendő támogatások esetén a vállalkozás kénytelen figyelembe venni a tőkemegtérülésének lehetőségeit, nagyobb a kényszer a hatékony felhasználásra, míg az előbbi esetben nagyobb a lehetősége át nem gondolt, látványos, de hosszabb távon nem üzemeltethető beruházások elindításának.
11
III. Ösztönzés: eszközök, források – regionális gazdaságfejlesztés „álkérdései” 4.
Kkv-k vagy transznacionális vállalatok? Azaz a foglalkoztatás vagy a technológiai fejlesztés ösztönzése?
4. Nem vagy-vagy, hanem is-is. A KKV-k esetében könnyebb vállalati szinten hatást elérni, de ez nehezen jelentkezik, makrogazdasági vagy regionális szinten. A KKV-k ösztönzésének egyik legfontosabb oka a hazai foglalkoztatás növelése. A TNC-k gazdasági döntéseinek befolyásolásánál a gazdaságfejlesztés lehetőségei korlátozottabbak, ugyanakkor a vállalat által hozott tudásból, tőkéből származó nyereség nagyobb. 12
III. Ösztönzés: eszközök, források – regionális gazdaságfejlesztés „álkérdései” 5. Milyen intézményrendszerrel?
5. A magántőke bevonásának kényszere és a gazdaságfejlesztési prioritások érvényesítésének szükségessége – hogy bekövetkezzen a trade off – az olyan intézmények szerepét értékeli fel, amelyek a pénzügyi szakértelem mellett olyan volument képviselnek, ami lehetővé teszi hatékony külföldi forrásbevonást is.
13
III. Ösztönzés: eszközök, források – regionális gazdaságfejlesztés „álkérdései” 6. A globalizált viszonyok melletti hatékony ösztönzés jellemzői:
• • •
•
• •
Normatív, piac-konform támogatások ágazat-semleges fejlesztés; tevékenység-alapú ösztönzés, pl. KKV-k, technológia, környezetvédelem, foglalkoztatás, képzés, átképzés támogatás klasszikus fejlesztési banki tevékenység: célja a profit növelésének és a gazdaság fejlesztésének, modernizációjának egyidejű biztosítása; közösségi és piaci forrásokkal egyaránt gazdálkodnak; piac-konform működés (uniós versenypolitikai szempontok figyelembevétele).
14
IV. Eszközök és források Dél-Dunántúlon Oktatásfejlesztés
Gazdaságfejlesztés
Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010
• Iskola és bölcsöde felújítások • Oktatási hálózatok fejlesztése (25 településen 20 milliárd Ft) • Ipari parkok, telephelyek, logisztikai központok fejlesztése (9 településen 2,5 milliárd Ft) • KKV-k technológiai fejlesztése (7,5 milliárd Ft) • K+F és innováció fejlesztése támogatása (Kővágószőlős, Pécs, Szekszárd, Kaposvár, Kisdorog) • 5 kulcsprojekt • és számos kisvárosi fejlesztés
IV. Eszközök és források Dél-Dunántúlon Turisztikai fejlesztések
Egészségügyi fejlesztések
• Szálláshely bővítés – döntés 2008. 09. 18. Marcali (9,5 milliárd Ft) • Komplex turisztikai és egészségturisztikai szolgáltatások (Kaposvár, Barcs, Dombóvár, Magyarhertelend) • Balatoni Kiemelt Körzet fejlesztései (külön program) • Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése Járóbeteg szakellátó központok fejlesztése – Csurgó, Sellye, Tab (8-900 millió Ft/település) • Integrált mikrotérségi alapfokú egészségügyi és szociális szolgáltató központok fejlesztése
IV. Eszközök és források Dél-Dunántúlon Infrastruktúra fejlesztések
Kötvénykibocsátás
• Funkcióbővítő integrált városfejlesztési akciók támogatása • Hátrányos helyzetű térségek kisvárosainak fejlesztése • A kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése • Települési bel- és külterületi vízrendezés Közút fejlesztések (ROP, KÖZOP, Útpénztár, NÚP) • Kerékpárút fejlesztés (2009-2010 között 2 Mrd Ft keretösszeg) • Akadálymentesítés közintézményeknél (40 településen mintegy 600 millió Ft) • Mohács 26 millió CHF • Baranya Megyei Önkormányzat 20 millió CHF • Szigetvár 1 milliárd HUF • Siklós 3 milliárd HUF • Komló 1,5 milliárd HUF • Pécs 6 milliárd HUF • Pécsvárad 350 millió HUF (döntés)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
