Gazdaságfejlesztés, beruházás-ösztönzés, forrásbiztosítás városfejlesztéssel

►GAZDASÁGTUDATOS VÁROSFEJLESZTÉS PROGRAM Gazdaságfejlesztés, beruházás-ösztönzés, forrásbiztosítás városfejlesztéssel

Javaslat önkormányzati vezetők számára

Bővebb információ:

Ongjerth Richárd ügyvezető igazgató Telefon: +36 30 311 3540 E-mail: [email protected]

Gion Zsófia kommunikációs munkatárs Telefon: +36 20 224 0147 E-mail: [email protected]

►

A G A Z DA S Á G T U DA T O S P R O G R A M R Ó L

V Á R O S FEJ L ES Z TÉS

Az elmúlt években szakmai körökben világossá vált, hogy a jellemzően támogatásokból történő terület- és településfejlesztés módszerei nem fenntarthatóak. A Közép-Magyarországi Régió önkormányzatai számára már bekövetkezett a drasztikus támogatáscsökkenés, és a konvergencia régiók önkormányzatainak támogatási keretei is észrevehetően alacsonyabbak az előző tervezési cikluséinál. Tudható az is, hogy 2020 után az EU-s támogatások tovább csökkennek majd, ugyanakkor a legtöbb önkormányzat nem rendelkezik olyan alternatív forrásokkal, illetve megoldásokkal, amelyek a kieső támogatásokat pótolhatnák. Ennek a helyzetnek a feloldására indította el a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. a Gazdaságtudatos Városfejlesztés Kutatási Programot. A program célja olyan városfejlesztési akciók módszertani fejlesztése, amelyek a sokszereplős, gazdaságorientált városfejlesztés jegyében alkalmasak a munkahelyteremtő magánberuházásokat, illetve a közvetlen brüsszeli elosztású EU-s támogatásokat elérhetővé tenni önkormányzati akciók megindításán keresztül., Ezáltal a Gazdaságtudatos Városfejlesztés Program egy új, fenntarthatóan finanszírozható, gazdaságorientált terület- és településfejlesztési paradigma megvalósítására törekszik. A programhoz mintaterületként csatlakozó, azaz ilyen akciókat elindító önkormányzatok olyan akcióterv-csomagok birtokába juthatnak, amelyek alkalmasak a támogatások fokozatos elapadásával párhuzamosan a fenntartható városfejlesztés megalapozására, valamint a település sajátosságainak megfelelő megvalósítására. A Program fő elemei együttesen, a szinergikus hatások kihasználásával, vagy különféle, a helyi sajátosságoknak, igényeknek megfelelő csomagokban, illetve egyedi tervezési lépésekkel is megteremthetők. A Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. (MUTK) a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) 100 %-os tulajdonában lévő non-profit innovációs központja, fő célja a hazai várostervezés módszereinek fejlesztése, azok gyakorlatba ültetésével és elterjesztésével a magyar települések, térségek gazdaságilag is fenntartható fejlődésének elősegítése. Ennek értelmében a MUT-tag önkormányzatok a tervezési díjak listaárából 20 % kedvezményt kapnak.

A Gazdaságtudatos Városfejlesztés Program elemei ► Gazdasági Program, Fejlesztési Terv .................................................................................................................. 5 ► Befektetés-ösztönzési és Partnerkapcsolat-építési Stratégia .................................................................... 7 ► Az energiatudatos településfejlesztés tervezési és előkészítési folyamata.......................................... 9 ► örökséggazdálkodási és turisztikai vonzerő-fejlesztési Stratégia ..........................................................12 ► Helyi Központfejlesztési Program .....................................................................................................................14 ► Program- és projektkommunikációs terv ......................................................................................................16

Bővebb információ: Ongjerth Richárd ügyvezető igazgató Telefon: +36 30 311 3540 E-mail: [email protected] 3

►

G A Z D A S Á G I

P R O GR A M ,

F E J L E S Z TÉ S I

T E R V

(szükség esetén felülvizsgálat, vagy más tervfajtákba – Városfejlesztési Koncepcióba, ITS-be – való beépítés, visszacsatolás, konzultáció formájában)

Miért? •

•

•

Mert a megtérülő beruházásokról, a saját forrásokon kívüli eszközök bevonásáról már az első lépésektől kezdve gondolkodni kell ahhoz, hogy a rendelkezésre álló közpénzt úgy költsük el, hogy az a további magánbefektetésekkel megsokszorozódjon, ezáltal növelve az önkormányzati adóbevételeket is. Mert a Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 116. bekezdése rögzíti a települési önkormányzatoknak a gazdasági program, fejlesztési terv elkészítésére vonatkozó kötelezettségét, záros határidővel a képviselő-testület megalakulását követően. Mert a törvény szerint a gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.

Mit? A helyi gazdaságfejlesztés, illetve az önkormányzat bevételnövelő gazdálkodása a törvényben foglaltaknak megfelelő stratégiai gondolkodást, tervet igényel. Ez a különféle működési és fenntartási kiadások mellett a tervezett fejlesztési kiadásokat legalább részben olyan beavatkozásokra irányozza elő, amelyek – a magántőke munkahelyteremtő beruházásainak, szerepvállalásának vonzásával – közvetlenül és közvetve is – pl. iparűzési és más helyi adó, valamint SZJA-növeléssel, segélyezés, közmunka kiváltásával – tartósan növelik az önkormányzat bevételeit, illetve fenntartható költségmegtakarításokat eredményeznek a kiadások csökkentésével.

Hogyan? Mivel a helyi gazdaságfejlesztés integrált, szakmailag korrekt tervezésére nem minden önkormányzat rendelkezik megfelelő szaktudással, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. és a Helyi Obszervatórium Nonprofit Kft. (Local and Regional Monitoring Institute – LRMI) létrehozta az Első Önkormányzati Gazdaságfejlesztési Társulást, hogy saját felkészültségük és tapasztalataik, kialakított módszertanuk alkalmazásával segítséget nyújtsanak a megtérülő gazdaságfejlesztésben, tervezésben. A Társulás szakértői szerint a megvalósulás-orientált, integrált gazdasági program, fejlesztési terv elkészítése az alábbi, a jogszabályban foglaltakra alapozott tartalommal javasolható: 1.

Helyzetkép, adottságok (állapot és folyamatok) a. A település társadalmi helyzetképe a helyi gazdaság szemszögéből

5

b.

2. 3.

4.

5.

Gazdasági adottságok – a település gazdasági szerkezete, az önkormányzat gazdasági viszonyai c. A település környezeti adottságai településrészenként Helyzetértékelés, integrált megközelítéssel (SWOT analízis) A település fejlesztésének átfogó célrendszere – gazdasági program a. A fenntartható jövőkép (indikátorokkal) b. A középtávon (5 év múlva) elérendő helyi társadalmi, gazdasági és környezeti célok (indikátorokkal) A célok eléréséhez szükséges beavatkozások – fejlesztési terv a. Helyi ágazati programok (saját célrendszerrel, ütemezéssel, szervezeti és finanszírozási háttérrel) b. Területi akciók (saját célrendszerrel, ütemezéssel, szervezeti és finanszírozási háttérrel) c. Infrastruktúra-fejlesztési beavatkozások (saját célrendszerrel, ütemezéssel, szervezeti és finanszírozási háttérrel) d. A közszolgáltatások színvonal-javítása (indikátorokkal, pénzügyi háttérrel) A finanszírozási eszközök ütemezett összegzése, az önkormányzat várható kiadásai és bevételei, eredményessége az időszak végén.

Mivel? A MUTK és az LRMI sokszínű és egyedülálló szakembergárdája a helyi önkormányzat illetékeseinek közreműködésével, valamint a helyi gazdasági szereplők bevonásával szervezett kommunikációs folyamat segítségével hozza létre a közös elképzeléseket: a sokféle szerepvállalást összehangoló, a szükséges beavatkozásokat, a beruházási lehetőségeket összefoglaló „Gazdasági program, fejlesztési terv” dokumentumot, amely megbízható alapot nyújt a középtávú időszak megvalósítási és finanszírozás-szervezési munkáihoz.

Mikor? A további részletes műszaki és pénzügyi tervezés alapjául szolgáló „Gazdasági program, fejlesztési terv” elkészítésének folyamata a helyi adottságok függvényében várhatóan 2-4 hónapot vesz igénybe, a helyi sajátosságoktól, és a terv tartalmától függően.

6

►

B E F E K T E TÉ S -Ö S Z T ÖN Z É S I É S P A R TNE R K A P C S OL A T - É P ÍTÉ S I

S TR A TÉ GI A

Miért? A támogatásokon alapuló városfejlesztési politika helyett – amelyre a központi és EU-s források folyamatos és tartós csökkenésével egyre kevésbé nyílik lehetőség – olyan helyi fejlesztéspolitika szükséges, amely a piacgazdasági viszonyok között a városfejlesztésben is kulcsszerepet játszó privát beruházók, munkahelyteremtő befektetők számára is vonzó, ezért magánforrásokból, illetve nem kormányzati elosztású EU-forrásokból (is) finanszírozható programok, projektcsomagok megvalósításával segíti a várost. Ennek során a szolgáltatási kínálat bővítése mellett olyan helyi adóbevételek növelése várható, amelyek aztán lehetőséget teremtenek további közberuházások finanszírozására is.

Mit? A település beruházói vonzerejének növeléséhez, az attraktivitás gazdasági erővé konvertálásához egy olyan brandépítő, városmárka-alkotó kommunikációs tervezési folyamat megindítása szükséges, amely a város külső városkommunikációjának a megtervezésére és megvalósulására irányul, és amelynek eredményeként a település „jó hellyé” válik a közvélemény számára a térségben és országosan is, és a jelenleginél lényegesen vonzóbb célponttá a turisták, valamint a hazai és nemzetközi ingatlanberuházók, munkahelyteremtő szakmai befektetők köreiben. A már megvalósított, és a tervezett városfejlesztési akciók, az egyes projektek olyan kommunikációjának megtervezése és megvalósítása indokolt, amely egyenként, és/vagy összességükben alkalmassá teheti azokat • • • • •

a belföldi és külföldi – főként Nyugat-Európai – befektetői érdeklődés felkeltésére; az ismertség turisztikai és egyéb gazdasági keresletnövelő eszközként való kihasználására; az ország más térségeiben, településein a város jó hírnevének erősítésére, „városfejlesztési mintavárosként” való meg- és elismerésére; elismerés kiváltására a település lakosai részéről; mindezek folyamatos gyakorlásával a gazdaságilag is egyre inkább fenntartható, prosperáló város szerepének betöltésére.

Hogyan? A feladat elvégzése három szakaszban történik, az alábbiak szerint:

1. szakasz: Helyzetkép és helyzetértékelés elkészítése Helyzetkép •

a város városkommunikációs szempontból mértékadó szereplőivel összesen 3-4 alkalommal való egyeztetés, participációs módszer alapján, a következő szempontokból: o o o o

saját adottságok felmérése, potenciális célcsoportok feltárása, versenytársak és potenciális partnerek feltérképezése, makro-környezeti kilátások vizsgálata 7

Helyzetértékelés (a közös nézőpontok megteremtésével) • •

erősségek és gyengeségek feltárása, avagy mit tud a város nyújtani? támogató és veszélyeztető külső tényezők (piaci helyzet, politikai környezet, a gazdaság, a társadalom és a technológia prognosztizált folyamata)

2. szakasz: Tervezői javaslat Átfogó célrendszer Marketing stratégia • • • • • •

kommunikálandó termékek, szolgáltatások (márkanevek, arculat, címkézés) árstratégia (listaárak, kedvezmények, fizetési feltételek), disztribúciós stratégiák promóciós stratégia (reklám, PR-közönségkapcsolatok, kampányok) rövid- és hosszabb távú előrejelzések következtetések

Kommunikációs akcióterv • • •

egyes várostermékek kommunikációs akciói (célcsoportok, üzenetek, eszközök), monitoring (folyamatfigyelés, korrekciós mechanizmusok, válságkommunikáció) összefoglaló munkaterv (GANTT-diagram)

Szervezeti és pénzügyi körülmények • • •

saját források (pénzben, vagy természetben) egyéb támogatási források (pl. EU) városi vállalkozások (a fejlesztésben érdekelt cégek) bevonása a tervezésbe

3. szakasz: Véglegesítés A programterv véglegesítése az Önkormányzat döntéshozatali eljárásában szükségessé váló változtatások átvezetésével.

Mivel? A Befektetés-ösztönzési és Partnerkapcsolat-építési Stratégia tartalma célszerűen a helyi véleményformálóknak, a gazdaság és a társadalom mértékadó szereplőinek szervezett közreműködésével, az ehhez kapcsolódó szakértői – városmarketing és városkommunikációs – munka szervezett folyamatával hozhat eredményt. Ennek során a helyi kapacitások szerepe elsősorban a helyi adottságok, a helyi és térségi lehetőségek összefoglalásában érhető tetten, míg a külső szakértők hozzáadott értéke a marketing országos és nemzetközi viszonyainak, illetve az alkalmazható eszköztár ismeretében, a releváns és hatékony eszközök megtalálásában jelentkezik.

Mikor? A Befektetés-ösztönzési és Partnerkapcsolat-építési Stratégia tervezése akkor a legcélszerűbb, ha már vannak elképzeléseink arról, hogy milyen fejlődési pályát kíván a város és térsége befutni, és milyen programok, projektek beindítása lesz szükséges ehhez. Ha még nincsenek, vagy nem kiérleltek a víziók, a tervezés folyamata jó lehetőséget kínál az ilyen irányú gondolkozás, tervezés elindítására. A középtávra előretekintő Befektetés-ösztönzési és partnerkapcsolat-építési stratégia elkészítése rendszerint 4-6 hónapot vesz igénybe. 8

►

A Z E N E RG IA T U D A TO S T E L E P Ü L É S F E J L E S Z TÉ S T E R V E Z É S I É S E LŐ K É S Z Í TÉ S I F OLY A M A T A Miért? Mert az energiagazdálkodás stratégiai tervezése • • • • •

már rövid távon is jelentős, akár 5-10 százalékos megtakarítást jelenthet az önkormányzat költségvetésében, számottevő befektetés nélkül, megalapozza a közvetlen brüsszeli elérésű energiaracionalizálási célú EU-s források megszerzését, a Közép-Magyarországi Régióban, és az ország más térségeiben is, segíti a térségi együttműködést, a megyék és kistérségek, önkormányzati céltársulások területfejlesztési forrásszerzését, támogató szerepvállalását, jelentős beruházásokat alapoz meg a magántőke szerepvállalásával, óvja a környezetet, javítja a helyi klímát, segíti a polgárok költségeinek csökkentését.

Mit? A csatlakozás az európai Polgármesterek Szövetsége mozgalomhoz (Covenant of Mayors, CoM), a Fenntartható Energia Akcióterv (Sustainable Energy Action Plan, SEAP), és a finanszírozási háttér szervezése, például az uniós ELENA támogatás igénybe vételével, és a magánszféra közreműködésével történő megvalósítás összetett, de egyenes vonalú utat jelent a megvalósítható energiatudatos városfejlesztéshez, az ehhez szükséges forrásokhoz.

Hogyan? A folyamat három lépésben valósul meg:

Csatlakozás a Polgármesterek Szövetségéhez, és a Fenntartható Energia Akcióterv elkészítése A Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors - CoM) az Európai Bizottság kezdeményezésére létrejött együttműködést az EuroCities nemzetközi nagyvárosi kooperáció egyes tagjaival 2009ben hozták létre, az Európai Klímaegyezmény céljainak helyi szintű támogatására. A Megállapodáshoz az Európai Uniós tagországok bármely önkormányzata csatlakozhat, vállalva, hogy a település egészének a csatlakozáskor rögzített időpontbeli CO2-kibocsátását 2020-ig legalább 20 százalékkal csökkenti. A vállalás teljesítéséhez szükséges, hogy az önkormányzat – a CoM Titkársága által kiadott útmutató szerint – egy éven belül elkészítse, és a Titkársághoz benyújtsa saját Fenntartható Energia AkcióTervét (Sustainable Energy Action Plan – SEAP). Ezt követően létre kell hoznia a megvalósításhoz szükséges szervezeti hátteret, és kétévente írásban beszámolót kell feltöltenie a terv teljesítéséről. A tervezés során az Önkormányzatnak a megadott módszertan szerint információkat kell gyűjtenie saját, és települése más szereplőinek energiafelhasználásáról, és ennek alapján kell előrebecsülnie a CO2-kibocsátás – és az ezzel nagyjából arányos energiafelhasználás – megvalósítani kívánt csökkentését.

9

A Polgármesterek Szövetségéhez 2015 közepéig csatlakozott önkormányzatok száma csaknem 6 ezer. Magyarországról eddig 28 önkormányzat csatlakozott, a nagyvárosoktól, fővárosi kerületektől – pl. Budapest Főváros, Budapest IV. Újpest, és Budapest XVIII. Pestszentlőrinc- Pestszentimre, Miskolc, Pécs – a középvárosokon keresztül – mint Ózd, Hatvan, vagy Szarvas – a kisebb településekig – mint Bogács, vagy Bükkaranyos. Ugyanezen időpontig összesen több mint 4600 Fenntartható Energia Akciótervet nyújtottak be, köztük Magyarországról 24-et. Mind a résztvevők száma, mind az elkészült tervek mennyisége napról napra nő, Európában éppúgy, mint Magyarországon. A Fenntartható Energia Akcióterv elkészítése során az Önkormányzat vezetése és a széles közvélemény is világos képet kap a település energiafogyasztásának és CO2 kibocsátásának helyzetéről, a legfontosabb, leghatékonyabb beavatkozási területekről, a várható ráfordításokról és megtakarításokról. A Polgármesterek Szövetségének tagjai évente nemzetközi vándorkonferencián, és más rendezvényeken cserélhetik ki tapasztalataikat, gyűjthetnek ötleteket, jó példákat saját munkájuk előmozdítására. Bővebb információ: www.polgarmesterekszovetsege.eu.

A kulcsbeavatkozások tervezése és előkészítése az EC-EIB ELENA támogatásának segítségével Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EIB) a helyi energiaprogramok támogatására 2009-ben létrehozta az ELENA (European Local ENergy Assistance – Európai Helyi Energia Segítségnyújtás) technikai támogatási formát. Az ELENA az Intelligens Európai Energia (IEE) program forrásaiból nyújt támogatást a városi és térségi önkormányzatoknak jelentős energiaberuházási terveik elkészítéséhez, megvalósításához, és finanszírozásuk megszervezéséhez. Az ELENA támogatást olyan önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek elfogadott energia stratégiával, azaz SEAP-pal rendelkeznek, de kevés a pénzük és a gyakorlatuk a jelentős energiaprojektek fenntartható finanszírozásának megtervezéséhez. Támogatható például közösségi és magán épületkorszerűsítések, közvilágítási projektek, energiahatékony távfűtési és hűtési rendszerek, környezetbarát közlekedési megoldások, intelligens hálózati megoldások, stb. előkészítése. Az IEE keretéből nyújtott támogatás odaítélése és felhasználása az EIB szakértőivel folytatott egyedi konzultációs eljárás során történik. Nagysága az előkészítési, tervezési és finanszírozás szervezési költségek legfeljebb 90 %-áig terjedhet, és nem haladhatja meg a beruházás teljes tervezett költségének 4 %-át. Bővebb információ: http://www.eib.org/products/technical_assistance/elena/index.htm

A megvalósítás fenntartható finanszírozása A SEAP által kialakított, és az ELENA segítségével részletesen megtervezett energiahatékonysági beruházások fenntartható finanszírozhatósága az így lefolytatott tervezési folyamat nyomán biztosított. A finanszírozás megtervezése az ELENA keretében történhet meg, számba véve mind a közösségi, mind az állami, mind pedig a magánforrások igénybevételét, illetve kialakítva az adott programcsomaghoz hozzárendelhető ideális finanszírozási portfóliót, forráscsomagot. Segíthetné az ilyen projektek finanszírozását a JESSICA Támogatási eszköz, valamint az ELENA 30 millió euró alatti, kisebb önkormányzatok számára kiírt változata, ezek azonban a kormányzat közreműködését igénylik, és ehhez néhány fontos lépés még hiányzik. Remélhető, hogy a következő években ebben lényeges változás következik be.

10

Mivel? A MUTK a Covenant of Mayors nemzeti szakértőjeként, Magyarországon úttörő tapasztalataival, nemzetközi és hazai kapcsolatrendszerével, a Covenant of Mayors Titkárságával és más nemzetközi szakmai hálózatokkal együttműködve mozdítja elő a térségek (régiók, megyék, kistérségek), városok és falvak fenntartható energiagazdálkodásának kialakítását és fenntartását. A MUTK szerepvállalása kiterjed különösen a programban való részvétellel kapcsolatos tanácsadásra, figyelemfelhívásra, kommunikációra, valamint igény esetén részletes, egyedi, az adottságoknak megfelelő munkaprogram kialakítására is. A továbblépés alapjául szolgáló SEAP EU-s útmutatónak megfelelő elkészítését, és szükség esetén az ELENA támogatásban való részvétel, vagy más, ilyen tárgyú EU-s projekt előkészítésének és lebonyolításának szakmai támogatását is vállaljuk. Szívesen együttműködünk az ilyen programok kimunkálása során a helyi szakértőkkel is. Azoknál a településeknél, ahol a beruházások várható nagyságrendje nem éri el az ELENA igénybevételéhez szükséges szintet (hátrányos helyzetű térségek esetében az 5 millió €-t), és a helyi szakértelem sem áll rendelkezésre, javasolható azt több település, vagy kistérség együttműködésének keretében elkészíteni, úgy, hogy az egyes települések saját SEAP-jai mellett készüljön olyan közös SEAP is, amelynek a beruházási nagyságrendje együttesen már eléri a szükséges léptéket.

Mikor? A SEAP elkészítésének idő- és munkaráfordítása nagymértékben függ attól, milyen kiinduló információk állnak rendelkezésre. Itt elsődlegesen az önkormányzati épületállomány legfontosabb jellemzői, állapota, az intézmények energiafogyasztási viszonyai, továbbá a megújuló energiaforrások alkalmazásának helyi lehetőségei játszanak kulcsszerepet, amelynek felmérése a hatékony alapállapot-leltár elkészítéséhez, és a tennivalók meghatározásához is nélkülözhetetlen. Ha ezek rendelkezésre állnak, a SEAP elkészítése rendszerint 4-6 hónapot vesz igénybe.

11

►

Ö R Ö K S É GG A Z D Á LK O D Á S I É S V O NZ E R Ő - F E J L E S Z TÉ S I S TR A T É G I A

T U R I S Z TI K A I

Miért? • •

•

Mert a kulturális és a természeti örökség ma még inkább jelent terhet a tulajdonosoknak és az önkormányzatoknak , mintsem gazdasági előnnyé, közbevétellé formálható lehetőséget. Mert a meglévő tervműfajok – ide értve a helyi örökségvédelem előkészítését, a jogszabályokban előírt örökségvédelmi hatástanulmányokat, vagy éppen a rendeleteket éppúgy, mint a jogszabályokban előírt fejlesztési koncepciókat, ITS-eket, településszerkezeti terveket, vagy éppen a helyi építési szabályrendeleteket – a gyakorlatban alkalmatlanok az örökségelemek gazdasági előnnyé konvertálásához, illetve csak túlságosan gyengén képesek annak a megalapozásához. Mert a védett épületek, romok, vagy éppen természeti értékekről önmagukban nem derül ki legjobb hasznosításuk módja, azt csak a település, illetve a turisztikai desztinációs térség egészének adottságaival, fejleszthetőségével, további vonzerő-elemeivel összhangban lehet érdemben meghatározni.

Mit? Az épített és természeti örökséggel összefüggő valódi (pénz)gazdálkodás, és az ilyen attrakciók vonzerejét gazdasági előnnyé és önkormányzati bevétellé formáló turisztikai desztinációfejlesztés csak olyan stratégiai terv – Örökséggazdálkodási és turisztikai vonzerő-fejlesztési stratégia – alapján hajtható végre, amely • • • • •

a térség és a település vonzerőt jelentő adottságainak számbavételével, turisztikai attrakcióinak széles körű feltárásával, az ezek iránt fogékony célcsoportok definíciójával, a turisztikai vonzerőfejlesztéshez, az attrakciók kiaknázásához, bővítéséhez szükséges tennivalók meghatározásával, mindezek szervezeti, finanszírozási és kommunikációs feltételrendszerének kialakításával

segíti az önkormányzat, és a megvalósításban együttműködő privát partnerek munkáját.

Hogyan? Az Örökséggazdálkodási és turisztikai vonzerő-fejlesztési stratégia rendszerint három fő munkaszakaszban, a helyi partnerekkel, potenciális együttműködők bevonásával készül, az alábbi fő fejezetekkel:

1. munkaszakasz: Stratégiai helyzetkép, helyzetértékelés a. b. c. d. e.

A természeti örökség elemei, hasznosításuk, hasznosíthatóságuk Az épített örökség elemei, hasznosításuk, hasznosíthatóságuk A turisztikai háttér, infrastruktúra Turisztikai folyamatok, forgalmi adatok, gazdasági helyzetkép Turisztikai humán-erőforrások 12

f.

Örökséggazdálkodási SWOT analízis

2. munkaszakasz: Javaslatok megfogalmazása és egyeztetése a.

b.

Stratégiai célok i. Az átfogó turisztikai cél ii. A legfontosabb célcsoportok, igényeik kielégítésének lehetőségei A legfontosabb tennivalók i. Szervezeti és szervezési feladatok ii. Beruházási feladatok iii. Kommunikációs feladatok iv. Az önkormányzat tennivalói a következő néhány évben

3. munkaszakasz: véglegesítés a. b.

közreműködés

a

döntés-előkészítésben,

Szakértői részvétel az önkormányzat döntéshozatali eljárásában A jóváhagyás során esetleg szükségessé váló módosítások átvezetése, a stratégia véglegesítése

Mivel? Az Örökséggazdálkodási és turisztikai vonzerő-fejlesztési stratégia rendszerint a MUTK saját munkatársainak és a szakértői hálózatához tartozó külső szakértőknek az együttműködésével készül, a mértékadó helyi civil szereplők, gazdasági körök bevonásával folytatott részvételi és tervezési kommunikációs folyamat eredményére támaszkodva.

Mikor? Az Örökséggazdálkodási és turisztikai vonzerő-fejlesztési stratégia tervezése rendszerint a Településfejlesztési Koncepcióval párhuzamosan, vagy azt követően, az ITS-t lehetőleg részben megelőzve akkor a legcélszerűbb, amikor a település fejlesztésének céljai már körvonalazódnak, ugyanakkor a részletek megtervezéséhez még lehetőség van olyan szükséges inputok meghatározására, amelyek reálissá, élővé tehetik az átfogó dokumentumok gyakran papírosízű, elvont megfogalmazásait. A stratégia elkészítése rendszerint 4-8 hónapot vesz igénybe.

13

►

H E LY I

K Ö Z P ON T F E J L E S Z TÉ S I

P R OG R A M

Városközpont-fejlesztés – üzletutca-fejlesztés - gazdaságfejlesztés Miért? • • • •

Mert az elmúlt évtizedekben a városközpontok, alközpontok fejlesztése nem tartott lépést a kiskereskedelmi, vásárlási igények változásával; Így a helyben meglévő vásárlőerő egyre inkább a bevásárlóközpontokban, városszéli hipermarketekben találta meg a megfelelő körülményeket; Eközben a városközpontok, belvárosok körülményei egyre kevésbé vonzóak a magas színvonalú vásárlási igények, alkalmatlanok a minőségi kiskereskedelem számára; Ezért a fővárosi kerületközpontok, üzletutcaként létrehozott főútvonalak jelentősebb része olyan lefelé tartó spirálba került, amelynek megállítása tudatos beavatkozások összehangolt sorozatát igényli a közhatalom és a kiskereskedők, ingatlanberuházók szervezett együttműködésével;

Mit? A kedvezőtlen folyamatok megfordítása olyan Helyi Központfejlesztési Program beindításával lehetséges, amely az Önkormányzat és az érintett kiskereskedők, ingatlantulajdonosok és érdekképviseleteik együttműködésével megvalósuló gazdaságfejlesztési akcióként ismét versenyképessé teszi a kerületközpontokat, üzletutcákat: • • • •

lehetővé téve a helyben képződő jövedelmek helyben való elköltését; javítva a kerület, a város vonzerejét az itt élők, idelátogatók, és az ingatlanfejlesztők, potenciális munkahelyteremtő beruházók szemében, ezáltal növelve az Önkormányzat adóbevételeit, és a javuló hírnév, ismertség továbbgyűrűző hatásai újabb befektetéseket generálhatnak a város, a kerület más térségeiben is, így felfelé tartó növekedési pályát hoz létre a helyi gazdaság fejlesztésében, ahol a közforrások, támogatások generáló hatása révén azok többszörösét kitevő munkahelyteremtő beruházások létesülnek.

Hogyan? A Helyi Központfejlesztési Program célja az, hogy a belvárosi, városközponti kiskereskedelem szerkezete, működése versenyképes lehessen a bevásárlóközpontokéval, így a városközpont üzleteinek színvonala, értéke, jövedelmezősége is közelítse, vagy hagyja le a bevásárlóközpontokét. Ehhez az alábbi területeken szükséges összehangolt előrelépés, a helyi résztvevők aktív közreműködésével, szerepvállalásával: • •

Vonzó környezet – színvonalas kialakítású környezet, átlátható, gyalogos, rendezett, tiszta, karbantartott, stb. Shopping mix – megfelelő bolt-összetétel, egymást kiegészítő funkciókkal (nem csak tematikus!, a legfontosabb húzóerő a ruházat), megfelelő méretek, alapterületek.

14

• • • •

Összehangolt nyitva tartás – Az utca minden üzlete ugyanakkor nyit és zár, nem áll fenn annak a kockázata, hogy a vevő zárt boltajtókat talál. Parkolási lehetőség – Ha nem az üzlet előtt, akkor a közvetlen közelben (legfeljebb egy saroknyi távolságra), a vásárlóknak kedvezmény biztosítása Biztonság, rend – megbízható környezet, ahol se zsebtolvajok, se garázdák, se más bizonytalan elemek nincsenek. Összehangolt marketing – arculat, honlap, figyelemfelkeltő események, szóróanyagok, kedvezmények, akciók, fesztiválok, stb.

Mivel? A MUTK és a BKIK-BUM sokszínű és egyedülálló szakembergárdája a helyi önkormányzat és a helyi kiskereskedők közreműködésével, szervezett tervezési és kommunikációs folyamat segítségével hozza létre a közös elképzeléseket, a sokféle szerepvállalást összehangoló, a szükséges beavatkozásokat, a beruházási lehetőségeket összefoglaló Üzletutca-fejlesztési Akciótervet, a helyi adottságokhoz igazodva, az alábbi munkaszakaszokkal (és dokumentált tartalommal): 1.

2.

3.

Helyzetfelmérés: • A vizsgált területen meglévő üzlethálózat struktúrája, az egyes üzletek profilja, mérete, elhelyezkedése, • a kiskereskedelmet befolyásoló tényezők felmérése, forgalmas közintézmények, kulturális létesítmények a közelben, parkolás, a közterületek gyalogos és járműforgalma, üres telkek, a beépítés konfigurációja, potenciális beépíthetőség, • folyamatban lévő tervek, • a legközelebbi szakáruházak, hipermarketek, bevásárlóközpontok, Helyzetértékelés (a közös nézőpontok megteremtésével): • a terület erősségei és gyengeségei kiskereskedelmi szempontból, • a központfejlesztést támogató és veszélyeztető külső tényezők. Javaslatok: • Üzletfejlesztési javaslatok a meglévő üzletállomány továbbfejlesztésével, és új létesítményekkel, az optimális shopping mix (üzletösszetétel) elérésére. • Az infrastruktúra fejlesztése – megközelíthetőség, parkolás, közterületek, közműellátottság, stb.. • Szervezetfejlesztési javaslatok a koordinált megvalósításhoz • Ütemezés • Finanszírozás (különféle hazai elosztású és közvetlen EU-s támogatások, privát finanszírozási lehetőségek, magánbefektetési szerepvállalások).

Mikor? A Helyi Központfejlesztési Program alapjául szolgáló Üzletutca-fejlesztési Akcióterv elkészítésének folyamata a helyi adottságok függvényében várhatóan 6-8 hónapot vesz igénybe, a megvalósítás 2-4 év közötti időszakra tehető, a helyi sajátosságoktól, és a terv tartalmától függően. A megvalósítás időszakában szakértőink szükség szerint tanácsadással, illetve más részszolgáltatásokkal állnak a megvalósító szervezet rendelkezésére.

15

►

P R OG RA M -

É S

Partnerségépítés akciókhoz

P RO J E K T K OM M U NI K Á C I Ó S és

Kommunikáció

T E R V

Városfejlesztési

Miért? Mert a gazdaságorientált, sokszereplős területi és településfejlesztési akciók megvalósításának egyik alapvető feltétele a lakossági támogatás megléte, illetve az egyes – magánforrásokból is finanszírozható – akciókhoz, projektekhez a megfelelő magángazdasági partnerek megtalálása. Az ilyen programok, projektek előkészítésének és megvalósításának során nélkülözhetetlen az érintettekkel való széles körű kommunikációs munka.

Mit? Az egyes akciótervek, fejlesztési programok partnerség-építéséhez olyan kommunikációs terv, valamint annak valóra váltása szükséges, amely az adott akció stratégiai tervének részeként veszi számba azokat a teendőket, amelyek megvalósítását az önkormányzat más szereplőktől reméli. • • •

A terv segíti a helyi lakosság körében a projekttel kapcsolatosan várható igények, vélemények, a lehetséges erősségek és kockázatok felmérését, a pozitív lakossági megítélés kialakítását; Az akció megvalósításához szükséges potenciális partnerek körének, informálásuk módjának meghatározását; Az esetlegesen szükséges privát beruházók irányában szükséges lépéseket, azok feltételrendszerének legfontosabb elemeit.

Hogyan? A projekt és program-kommunikációs akciótervezési munkafolyamat – támaszkodva a városmarketing eszközkészletére is – a projekt, vagy program átfogó kommunikációs célmeghatározásán, a sikerkritériumok kitűzésén túlmenően helyzetelemzési, akciótervezési, és a megvalósítást előkészítő munkaszakaszokból áll. 1.

2.

A helyzetelemzési és értékelési szakasz kommunikációs szempontból csoportosítja az akció (fejlesztési projekt, vagy program) egyes összetevőit, azonosítja az egyes programelemek érintettjeit, azokat kommunikációs célcsoportként meghatározva. Vizsgálja az egyes beazonosított célcsoportok kommunikációs sajátosságait, elérhetőségét, megszólíthatóságát, médiafogyasztási és kulturális szokásait. A kommunikációs akciótervezési szakasz során a fejlesztési akció várható időbeli ütemezésével összhangban kerülnek meghatározásra az egyes célcsoportok irányában történő kommunikációs akciók, kampányok tennivalói, fő üzeneteikkel, és azok kommunikációs csatornáival együtt, szükség szerint több változatban is. Az akciótervezés során a marketing gondolkodásnak megfelelően gondoskodni kell az interaktív kommunikáció biztosításának módjáról, azaz a visszajelzések lehetőségének gördülékeny megteremtéséről és folyamatos fenntartásáról is.

16

3.

A megvalósítás-előkészítési szakaszban az akciótervezési szakasz során kialakított kommunikációs folyamatelemek megvalósításának szervezeti, szervezési, személyi és finanszírozási feltételei kerülnek meghatározásra, figyelemmel az időzítés követelményeire, és a kapacitásgazdálkodás szempontjaira, valamint a folyamatfigyelés, a monitoring megoldására is.

Mivel? A városkommunikációs akciótervezést a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont a helyi kommunikációs, városmarketing, vagy más, hasonló felkészültségű szakemberekkel, illetve kompetens szervezetek képviselőivel együttműködve végzi, úgy, hogy azok elsajátíthassák a projekt- és programkommunikáció módszereit, és a továbbiakban egyre többen szükség szerint maguk is képesek lehessenek hasonló feladatok ellátására.

Mikor? A projekt, vagy programkommunikációs akciótervezés megindítása a program vagy projekt céljának és fő jellemzőinek körvonalazódását követően, de a részletes tervezést megelőzően, vagy azzal párhuzamosan mondható optimálisnak, hogy a tervezés során a rendszerint részletkérdésekben megnyilvánuló célcsoport-szempontok a tervezésbe minél teljesebben beépíthetők legyenek. A projekt-, vagy programkommunikációs akcióterv elkészítése rendszerint 4-6 hónapot vesz igénybe.

Bővebb információ:

Ongjerth Richárd ügyvezető igazgató Telefon: +36 30 311 3540 E-mail: [email protected]

Gion Zsófia kommunikációs munkatárs Telefon: +36 20 224 0147 E-mail: [email protected]

17