GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT

GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT

Csárdaszállás Községi Önkormányzat EGYSÉGES GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2017. október 1-től

2

Csárdaszállás Községi Önkormányzat a gazdálkodással – így különösen a kötelezettségvállalás, a pénzügyi ellenjegyzés, a teljesítés igazolás, az érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével – és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht), valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.) alapján – a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásait figyelembe véve – a következők szerint határozzuk meg. 1. A gazdálkodással összefüggő feladatok 1.1. Gazdálkodási jogkörök szabályozása

1.1.1. Kötelezettségvállaló A helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére – az Ávr. 52. § (6) bekezdése alapján – a Polgármester, vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget.

1.1.2. Pénzügyi ellenjegyző Az Ávr. 55. § (2) bekezdése alapján a kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztályának vezetője vagy az általa kijelölt személy írásban jogosult. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére vonatkozó kijelölést a jelen szabályzat 1. számú melléklete szerint kell elkészíteni. Az Ávr. 55. § (3) bekezdése alapján a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. 1.1.3. Érvényesítő Az Ávr. 58. § (4) bekezdése alapján érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztályának köztisztviselője látja el. Az érvényesítésre jogosult személyeket – az Ávr. 55. § (2) bekezdésében foglaltak alapján – a jelen szabályzat 2. számú melléklete szerint írásban kell kijelölni.

Az Ávr. 58. § (4) bekezdése, valamint Ávr. 55. § (3) bekezdése, alapján az érvényesítésre jogosult személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli 3

végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyiszámviteli képesítéssel kell rendelkeznie. 1.1.4. Teljesítés igazolásra jogosult személyek Csárdaszállás Községi Önkormányzatánál a teljesítésigazolással kapcsolatos feladat és hatáskörök gyakorlására a polgármester vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult.

1.1.5.Utalványozó A helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén – az Ávr. 52. § (6) bekezdése alapján – a Polgármester, vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult utalványozásra. 1.1.6. Összeférhetetlenségi és nyilvántartási szabályok a.) Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, és teljesítés igazolásra irányuló feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §-ának b.) pontja) vagy maga javára látná el. b.) Az Ávr. 60. § (1) bekezdésében foglaltak szerint  a kötelezettségvállaló és pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet,  az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, az utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel c.) A kötelezettségvállalásra, a pénzügyi ellenjegyzésre, a teljesítés igazolásra, az érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról a 3. számú melléklet szerinti nyilvántartást kell naprakészen vezetni a az Ávr. 60. § (3) bekezdése alapján. A nyilvántartás vezetéséért a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztályának vezetője felelős. 1.2. Az operatív gazdálkodási jogkört gyakorlók (kötelezettségvállaló, pénzügyi ellenjegyző, utalványozó, érvényesítő, teljesítés igazoló) feladatai 1.2.1. Kötelezettségvállalás Az Áht. 2. § (1) bekezdés o) pontjában leírtak alapján kötelezettségvállalásnak minősül a kiadási előirányzatok és az Áht. 20. § (1) bekezdése alapján idegen pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére fizetési kötelezettség vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat. 4

Így különösen:  a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére,  szerződés megkötésére,  költségvetési támogatás biztosítására irányuló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat. Kötelezettséget vállalni – az Ávr. 53. § (1) bekezdése szerinti kivételekkel – csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetések teljesítéséhez, amely  értéke az ötvenezer forintot nem éri el,  pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódnak,  az Áht. 36. § (2) bekezdése szerint egyéb fizetési kötelezettségnek minősül. Az Ávr. 56. § (1) bekezdése alapján a kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről, és a kötelezettségvállalás értékéből – az Ávr. 46. §ában foglaltakkal összhangban – a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről. A lekötést, valamint a nyilvántartást legalább a kiemelt előirányzatok szintjén kell végrehajtani. A nyilvántartásnak tartalmazni kell legalább:  a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,  a kötelezettségvállalást tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét,  a kötelezettségvállaló nevét, a jogosult azonosító adatait,  a kötelezettségvállalás tárgyát,  a kötelezettségvállalás összegét,  a kötelezettségek évek szerinti megoszlását,  a kötelezettségek előirányzatok szerinti megoszlását,  a kifizetési határidőket, továbbá  a teljesítési adatokat. A kötelezettségvállalás értékének meghatározásához számba kell venni az abból származó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan, vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. Ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények között – az ésszerű gazdálkodás mellett – reális legmagasabb összegű kötelezettséget kell feltételezni. Ha a kötelezettségvállalásához közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, és a kötelezettségvállalás dokumentuma a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 12. § b) pontjában vagy 14. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő szerződés, a kötelezettségvállalás értéke megegyezik a

5

közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a Kbt. rendelkezései szerint számított értékével. A közbeszerzési kötelezettség alá nem eső, határozatlan időre vállalt kötelezettség értékét a költségvetési évben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni. A kötelezettségvállalások nyilvántartását a POLISZ könyvelési rendszerben kell folyamatosan, naprakészen vezetni. A nyilvántartást a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztályának köztisztviselője vezeti. A kötelezettségvállalás módosulása, meghiúsulása, megszűnése esetén haladéktalanul gondoskodni kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáról, törléséről, valamint az Ávr. 46. § szerint érintett évek szabad kiadási előirányzatai módosításáról. A kötelezettségvállalás nyilvántartó – nyilvántartás adatai alapján – haladéktalanul köteles jelezni a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztályának vezetője felé, ha valamelyik előirányzat a kötelezettségvállalások következtében teljes egészében lekötésre került. Annak érdekében, hogy az előirányzatok lekötöttségét teljes körűen számba lehessen venni, a nem írásban tett kötelezettségvállalásokat is fel kell vezetni a kötelezettségvállalások nyilvántartásába. Ezért az ilyen kötelezettségvállalásokat jelezni kell a kötelezettségvállalást nyilvántartó személy felé. 1.2.2. Pénzügyi ellenjegyzés A pénzügyi ellenjegyzés a kötelezettségvállaláshoz kapcsolódik. Az Ávr. 54. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi ellenjegyzőnek a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a) a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll, a befolyt vagy megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet, b) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, és c) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a fentiekben előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatni kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét. Ha a kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni és az Ávr. 54. § (4) bekezdésében foglaltak szerint eljárni. A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. 6

1.2.3. Teljesítés igazolás A teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik. A teljesítés igazolás során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell  a kiadások teljesítésének jogosságát,  a kiadások összegszerűségét,  ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – annak teljesítését. Szervezetünknél a kiadások szakmai teljesítése mellett a bevételekre vonatkozóan nem kell a teljesítést igazolni. A teljesítés igazolás - a számlán rögzített „A teljesítést igazolom” szöveggel, - a teljesítés igazolásának dátumával, és - a teljesítés igazolásra jogosult személy aláírásával történik.

1.2.4. Érvényesítés A kifizetések esetén a teljesítés igazolás alapján az érvényesítőnek ellenőrizni kell  az összegszerűséget,  a fedezet meglétét és azt, hogy  a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló, többször módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet, továbbá az Ávr., valamint szervezetünk belső szabályzataiban foglaltakat megtartották-e. Amennyiben az érvényesítő az érvényesítés során a jogszabályok, illetve a belső szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles azt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárásra az Ávr. 54. § (4) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az érvényesítés az Ávr. 59. § (2) bekezdése szerinti okmány utalványozása előtt történik. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell  az érvényesítés dátumát és  az érvényesítő aláírását. 1.2.5. Utalványozás Utalványozni az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel lehet. A – készpénzes fizetési mód kivételével – külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon fel kell tüntetni: 7

       

az „utalvány” szót, a költségvetési évet, a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét, a megterhelendő, és a jóváírandó fizetési számla számát és megnevezését, a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, az Ávr. 58. § (3) bekezdése szerinti érvényesítést, pénzügyi ellenjegyzést, az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását.

Szervezetünknél a POLISZ könyvelési rendszer által előállított utalványt kell alkalmazni. A bevételi és kiadási pénztárbizonylatra rávezetett rendelkezésen az Ávr. 59. § (3) bekezdés szerinti adatokat kell feltüntetni, azzal, hogy az okmányon már szereplő adatokat nem kell megismételni. Az Ávr. 59. § (5) bekezdése alapján nem kell utalványozni:  a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján – befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését,  a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos kiadásokat,  az európai uniós forrásból nyújtott támogatások jogszabály szerinti lebonyolítási számláról történő kifizetéseket és  a fedezetkezelői számláról, valamint – a fedezetkezelői számlára történő átutalás esetén – az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket.

2. Az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírások, feltételek 2.1. Időközi költségvetési jelentés Az Önkormányzat a költségvetési gazdálkodásának alakulásáról - a költségvetési szerveket is magában foglaló - időközi költségvetési jelentést köteles összeállítani. Az időközi költségvetési jelentést az Ávr.-ben meghatározottak szerint kell összeállítani. Az önkormányzati szintű időközi költségvetési jelentés összeállításáért és a Magyar Államkincstár Területileg Illetékes Szervéhez, az általa megjelölt határidőre történő továbbításáért a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztályának vezetője és köztisztviselője (Ugrainé Gróf Éva) felelős.

2.2. Időközi mérlegjelentés Az Önkormányzatnak az eszközei és forrásai alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, illetve az azt alátámasztó nyilvántartásokból összeállított mérlegjelentést kell készítenie az Ávr. 170. § előírásai szerint. 8

Az időközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő 40 napig kell a Magyar Államkincstár Területileg Illetékes Szervéhez benyújtani. Az időközi mérlegjelentés összeállításáért, valamint annak, a Magyar Államkincstár Területileg Illetékes Szervéhez történő továbbításáért a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztályának köztisztviselője (Ugrainé Gróf Éva) és vezetője felelős. 2.3. Beszámolási kötelezettség Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeiről szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 7. § alapján az államháztartás szervezeteinek (ideérve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) gazdálkodásukról éves és féléves elemi költségvetési beszámolót kell készíteniük. Az éves és féléves elemi költségvetési beszámoló elkészítéséért a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztályának vezetője és köztisztviselője (Ugrainé Gróf Éva) felelős. A gazdálkodási szabályzat 2017. október 1. napjától lép hatályba, a korábban érvényben volt gazdálkodási szabályzat ettől az időponttól hatályát veszti.

Gyomaendrőd, 2017. október 1.

................................... Polgármester

...................................... Jegyző

9

1. sz. melléklet KIJELÖLÉS

UGRAINÉ GRÓF ÉVA részére

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 55.§ (2) bekezdés f) pontja alapján határozatlan időre kijelölöm Önt Csárdaszállás Községi Önkormányzat nevében az önkormányzat kiadásai előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére.

Gyomaendrőd, 2017. október 1. ………………………… Jegyző

NYILATKOZAT A pénzügyi ellenjegyzési jogkör gyakorlására vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, 2017. október 1. …………………………. kijelölt személy

10

KIJELÖLÉS

SZILÁGYINÉ BÁCSI GABRIELLA A GYOMAENDRŐDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL PÉNZÜGYI OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE részére

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 55.§ (2) bekezdés f) pontja alapján határozatlan időre kijelölöm Önt Csárdaszállás Községi Önkormányzat nevében az önkormányzat kiadásai előirányzatai terhére, vállalt kötelezettség esetén a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére. A pénzügyi ellenjegyzési jogkör gyakorlására való felhatalmazás: Ugrainé Gróf Éva tartós akadályoztatása esetén alkalmazandó. Gyomaendrőd, 2017. október 1. ………………………… Jegyző

NYILATKOZAT A pénzügyi ellenjegyzési jogkör gyakorlására vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, 2017. október 1. …………………………. kijelölt személy

11

2. sz. melléklet

KIJELÖLÉS

HARMATINÉ BEINSCHRÓTH MÁRIA részére

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 58. § (4) bekezdése alapján határozatlan időre kijelölöm Önt érvényesítésre jogosult személynek Csárdaszállás Községi Önkormányzatnál


………………………… Gazdasági vezető

NYILATKOZAT Az érvényesítési jogok gyakorlására vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem.

Dátum: Gyomaendrőd, 2017. október 1.

…………………………. kijelölt személy

12

KIJELÖLÉS TÓTHNÉ GÁL JULIANNA részére

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 58. § (4) bekezdése alapján határozatlan időre kijelölöm Önt érvényesítésre jogosult személynek Csárdaszállás Községi Önkormányzatnál A érvényesítői jogkör gyakorlására való felhatalmazás: Harmatiné Beinschróth Mária akadályoztatása esetén alkalmazandó.


………………………… Gazdasági vezető

NYILATKOZAT

Az érvényesítési jogok gyakorlására vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem.


…………………………. kijelölt személy

13

3. számú melléklet

Nyilvántartás a kötelezettségvállalásra, az utalványozásra, a pénzügyi ellenjegyzésre, az érvényesítésre, valamint a teljesítés igazolásra jogosult személyekről és aláírás mintájukról

Név

Beosztás

Hatáskör

Petneházi Bálintné

polgármester

Dr. Uhrin Anna

jegyző

Megyeri László

aljegyző

Ugrainé Gróf Éva

Költségvetési ügyintéző Pénzügyi ügyintéző

Kötelezettségvállaló, utalványozó, teljesítést igazoló Kötelezettségvállalás ellenjegyzője Kötelezettségvállalás ellenjegyzője (jegyző akadályoztatási esetén) Pénzügyi ellenjegyző

Harmatiné Beinschróth Mária Szilágyiné Bácsi Gabriella Tóthné Gál Julianna

Pénzügyi osztály vezetője Költségvetési ügyintéző

Érvényesítő Pénzügyi ellenjegyző Érvényesítő

14

Hatáskör gyakorlójának aláírása

Jogosultság Kezdete

Megszűnése

…………………………… (költségvetési szerv)

4. sz. melléklet

UTALVÁNY 2017. költségvetési évre 1.)

A befizető / kedvezményezett Megnevezése: ……………………………………………………………………………………………… Címe: …………………………………………………………………………………................................

2.)

A fizetés Időpontja: ……………………………………………………… Módja: átutalás / készpénz Jogcíme: ………………………………………………………………………………............................... Összege: ………………....……. Ft, azaz ….…………………...………………..………..……........... Ft Devizanem: ........................, összeg: ……………..……, azaz ……..…..…….…………………...………

3.)

Megterhelendő / jóváírandó fizetési számla Megnevezése: …………………………….………………………………………………………………... Száma: ………………………………………………………….…………………………………………..

4.)

Kötelezettségvállalás nyilvántartási száma: ……………………..

ÉRVÉNYESÍTVE Dátum: ………………………

…………………………………. érvényesítő aláírása

Dátum: ………………………

…………………………………. utalványozó aláírása

Bankkivonat sorsz.

Mozgásnem

Könyvelési utasítás pénzforgalmi tételekhez T / Főkönyvi Szakfeladat Bontás Áfa Összeg (Ft) K számla száma kód száma

15

Szöveg

A könyvvezetés módja: módosított teljesítés szemléletű kettős könyvvitel.

………………………. könyvelte

16

…………………………… (költségvetési szerv)

5. számú melléklet KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS NYILVÁNTARTÁS 2017. év I. ………………………….. (Kiemelt előirányzat)

ezer Ft Nyt. sz.

Kötelezettségvállalás megnevezése (tárgya), jogcíme Kötelezettségvállaló neve

Köt. váll. dokument. megnevez., száma, kelte

Fizetési határidők

Előző év(ek) kötelezetts. váll.-ból tárgyévi kötelez. vállalás nyitó állom. korr. (+/-)

Előző év(ek) kötelezetts. váll.-ból köv. évi kötelez. vállalás nyitó állom. korr. (+/-)

I/1.

I/2.

I/3.

I/4.

I/5.

17

Tárgyévi kötelezettség vállalás tárgyévi előir. terhére vállalt kötelez.

követk. évi előir. terhére váll. kötelez.

korr. (+/-)

korr. (+/-)

további évek előir. terhére váll. kötelez. korr. (+/-)

Tárgyévi pénzügyi teljesítés előző években vállalt kötelezettségre

tárgyévben vállalt kötelezettségre

tárgyévi összes pénzügyi teljesítés pénzügyi telj. időpontja

18

Megismerési nyilatkozat

Az egységes gazdálkodási szabályzatában foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban leírtakat a munkám során köteles vagyok betartatni.

Név Petneházi Bálintné Dr. Uhrin Anna Megyeri László

Szilágyiné Bácsi Gabriella Tóthné Gál Julianna

Ugrainé Gróf Éva Harmatiné Beinschróth Mária

Feladat, hatáskör Kötelezettségvállaló, utalványozó Kötelezettségvállalás ellenjegyzője Kötelezettségvállalás ellenjegyzője (jegyző akadályoztatása esetén) Pénzügyi ellenjegyző

Dátum 2017. október 1. 2017. október 1. 2017. október 1.

2017. október 1.

2017. október 1. Pénzügyi ellenjegyző, érvényesítő Pénzügyi ellenjegyző 2017. október 1. Érvényesítő

19

2017. október 1.

Aláírás

PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2017.10.01.-től

I.

ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. Pénzkezelési szabályzat hatálya Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10.§ alapján a gazdasági szervezetnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésében meghatározott feladatait a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Ebből eredően a pénzkezelési feladatok ellátására vonatkozóan ezen szabályzat hatálya az alábbi jogi szervezetekre terjed ki: -

Gyomaendrőd Város Önkormányzata Csárdaszállás Községi Önkormányzat Hunya Község Önkormányzata Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata Gyomaendrőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata Gyomaendrőd,Csárdaszállás,Hunya Települési Önkormányzati Társulás Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Kállai Ferenc Kulturális Központ Szent Antal Népház Határ Győző Városi Könyvtár Gyomaendrődi Család- és Gyermekjóléti Központ Városi Egészségügyi Intézmény Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda

2. A pénzkezelés során a kerekítés szabályai A forintban, készpénzzel - bankjegy vagy érme átadásával - történő fizetés esetén, ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak többszörösére végződik, akkor az alábbiakban meghatározott kerekítési szabály alapján kell a fizetendő összeget megállapítani és kiegyenlíteni. ─ a 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0; ─ a 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5; ─ az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5; ─ a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0; forintra végződő összegre kell kerekíteni. Az ellátások esetében az összeget a legközelebbi 0 és 5 forintra végződő összegre, felfelé kell kerekíteni. Az I/1. pontban felsorolt költségvetési szerveknél a kerekítési különbözetek összegét bevételként, kiadásként ahhoz a bevételi, kiadási jogcímhez kapcsolódóan kell elszámolni, ahol az ténylegesen felmerült. A kerekítésből adódó különbözetet – amennyiben az eredeti bizonylaton – számlán, egyéb dokumentumon – nem került feltüntetésre, a bevételi, ki-adási pénztárbizonylaton elkülönítetten fel kell tüntetni. Abban az esetben, ha egy számlán (bizonylaton) több kiadási jogcímet érintő tétel szerepel, úgy a kerekítési különbözetből adódó összeget a pénzügyi szolgáltatások jogcímre, vagy az egyéb sajátos bevétel jogcímre kell elszámolni a kerekítés előjelétől függően.

3. A pénzkezelés során érvényesítendő alapelvek

Törekedni kell a készpénz nélküli és készpénz kímélő fizetési módok alkalmazására, a pénzforgalom lebonyolítása során a bankszámlán történő tranzakciókat kell előnyben részesíteni. A házipénztár létesítésénél biztosítani kell a pénz és egyéb értékek, valamint azok kezelésével foglalkozó munkatársak fokozott védelmét. A szabályzat – a hatályos jogszabályok, valamint a szabályzat hatálya alá tartozó államháztartási szervezetek számviteli politikájának előírásait figyelembe véve – a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: - a pénzforgalmi számla nyitása, a számlák feletti rendelkezés, - az ügyfélterminál használata, - készpénzkezelés szabályai, - a házipénztár elhelyezése, védelme - a pénzkezelés személyi feltételei, - a pénzszállítás szabályai, - a munkabér fizetésének rendje, - értékpapírok kezelése, - a pénztár által használt bizonylatok, - pénzbeszedő helyek működése. II. BANKSZÁMLA KEZELÉS

1. Költségvetési elszámolási számla nyitása, vezetése A szabályzat hatálya alatti önkormányzatok és intézmények valamint a társulás a költségvetési gazdálkodással és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmat a fizetési számlán - ideértve a fizetési számla alcímű számláit is - kötelesek lebonyolítani. A települési, a nemzetiségi önkormányzat az Ávr. 145. § (3)-(5) bekezdés szerinti  fizetési számláját, valamint  alszámláit az Áht. 84. § (1) bekezdése alapján választott számlavezetőnél vezetheti. A szabályzat hatálya alatti önkormányzatok és intézmények számlavezető hitelintézete az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.) 147. § (2) bekezdésében foglalt előírás alapján az önkormányzat a fizetési számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a fizetési számlájához kapcsolódó alszámlán kötheti le.

2. A pénzkezelési szabályzat hatálya alá tartozó önkormányzatok és intézmények bankszámlái és tartalma Az önkormányzat a fizetési számláján vezeti a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos kiadásokat és bevételeket. Önálló, saját fizetési számlával (bankszámlával) kell rendelkeznie az önkormányzatnak, az önállóan működő, és az önállóan működő és gazdálkodó intézményeknek. A fizetési számlákat és a hozzá kapcsolódó alszámlákat az 1. függelék tartalmazza. Számlatulajdonosként az önkormányzat polgármestere jelenti be a számlavezető hitelintézetnek, hogy a megnyitott számlák felett kik jogosultak rendelkezni. A számlák feletti rendelkezési jogosultság bejelentése a számlavezető hitelintézetnek a szabályzatban felsorolt önkormányzatoknál az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet által rendszeresített aláírás bejelentőn történik.

Az aláírás bejelentést számlaszámonként kell megtenni. A számlák feletti rendelkezési jogot mindig két jogosult együttesen gyakorolja. Az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet a Közös Önkormányzati Hivatalhoz ügyfél terminált helyezett ki. Az ügyfélterminál és a számlavezető hitelintézet között közlekedő adatok (megbízások, visszaigazolások) titkosak. A bankszámlákról, illetve az alszámlákról történő utalásokat az ’ELECTRA elektronikus banki ügyfélprogram’ szolgáltatásaival bonyolítja le a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal, mely interneten keresztül érhető el a felhasználók számára. Az Elektra ügyfélprogramon keresztül történik a különböző banki műveletek elvégzése, utalások teljesítése. Lényegesen gyorsabban történik a bank által szolgáltatott információkról, a számlára érkezett utalásokról, a pillanatnyi banki árfolyamokról, a kamatokról az információk megszerzése, tájékoztatása. Az Elektra ügyfélprogramon keresztül biztosított az adatvédelem, csak a jelszóval rendelkező dolgozók használhatják, illetve akik lekérdezési és aláírási jogokkal rendelkeznek. Az Elektra elektronikus számítógépes rendszeren keresztül bonyolított átutalások rögzítésére való jogosultságokat a 2. számú függelék tartalmazza. Az adatok rögzítése után a pénzforgalmi szolgáltatóhoz bejelentett és általuk nyilvántartásba vett aláírásra jogosult személyek titkos jelszavának beírása (aláírás) után indíthatók a tranzakciók. Amennyiben a terminál és a hitelintézet között élő számítógépes kapcsolat van, a kapcsolat létrehozója nem hagyhatja el az irodát, csak a kapcsolat megszakítása után. Hibás tranzakciók végzéséért a terminál használója felel. A helyi adók befizetésére adónemenként külön adóbeszedési alszámla, a gépjárműadó befizetésére gépjárműadó beszedési alszámla, a késedelmi pótlék befizetésére pótlék beszedési alszámla, a bírságok, önellenőrzési pótlék és a végrehajtási költség befizetésére bírság beszedési alszámla, a talajterhelési díj befizetésére talajterhelési díj beszedési alszámla, termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója befizetésére jövedelemadó beszedési alszámla, az adók módjára behajtandó köztartozások befizetésére egyéb bevételek elszámolására szolgáló alszámla szolgál. A befizetéseket adónemenként külön-külön a megfelelő alszámlákon kell beszedni mely fizetési számlákról kizárólag az Ávr. 145. § (5) bekezdésében meghatározott műveletek teljesíthetők. A pályázati elszámolásokkal kapcsolatos elkülönített számlákról csak a pályázatban megjelölt célokra fordított kiadások teljesíthetők. Az Ávr. 145. § (2) bekezdése alapján mindhárom önkormányzat esetében az állami hozzájárulás alszámlán elkülönített összeg hitel, kötvény visszafizetés fedezetére nem használható, az alszámláról hitelen, kötvényen, kezességen alapuló fizetési kötelezettség nem teljesíthető.

III. HÁZIPÉNZTÁR KEZELÉSI SZABÁLYOK 1.1 A házipénztár fogalma, elhelyezése A házipénztár a Közös Önkormányzati Hivatal, és az Önkormányzat működéséhez szükséges készpénz, az értékpapírok /kárpótlási jegyek, részvények, kötvények / valamint egyéb értékek /szigorú

számadású nyomtatvány, étkezési utalvány / kezelésére, forgalmának lebonyolítására és megőrzésére kijelölt helyiség / helyiségrész /. A házipénztárban kell kezelni - a költségvetési bankszámlákról felvett készpénzt, - a készpénzben teljesített befizetéseket, - az egyéb értékeket. - a szigorú számadású bizonylatokat A pénztárból kell teljesíteni a készpénz kifizetéseket. A pénztárosnak elkülönítetten kell kezelni a házipénztárban Gyomaendrőd Város Önkormányzatának és önállóan gazdálkodó intézményeinek, valamint Gyomaendrőd Közös Önkormányzati Hivatalának, továbbá a Nemzetiségi Önkormányzatok készpénzét. A kirendeltségeken külön kezelendő a Közös Önkormányzati Hivatal házipénztára és az adott önkormányzat házipénztára. Kihelyezett házipénztárként működik a Városi Egészségügyi Intézmény pénztára, mely a Gyomaendrőd Hősök útja 57. alatt a Szakrendelőben található. A házipénztárban az alkalmazottak, illetve más szervezetek pénzét / egyéb értékét / csak a pénzügyi osztályvezető írásbeli engedélyével szabad tartani, melyeket elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani. A házi pénztár nyitvatartási időpontja Gyomaendrődön: hétfő és szerdai napokon 8.30-12.00 óráig. A házi pénztár nyitvatartási időpontja Csárdaszálláson: hétfőtől –csütörtökig 8.00-12.00-ig, 13.0016.00 óráig. A házi pénztár nyitvatartási időpontja Hunyán: hétfőtől-péntekig 8.00-12.00 óráig. 1.2 A készpénz, egyéb értékek biztonságos tárolásának feltételei A Közös Önkormányzati Hivatal a házipénztár céljára Gyomaendrődön külön helyiséget biztosít, Hunyán és Csárdaszálláson külön pénztárhelyiség nem került kialakításra, a pénztár kezelésével megbízott dolgozó iroda helyiségében (pénzkezelő hely) páncélszekrényben történik a készpénz tárolása. A készpénz tárolására intézményenként külön pénzkazettát kell biztosítani:  Gyomaendrőd Város Önkormányzata  Gyomaendrőd Közös Önkormányzati Hivatala mindhárom házipénztárban  Határ Győző Városi Könyvtár  Kállai Ferenc Kulturális Központ  Szent Antal Népház  Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda  Gyomaendrődi Család- és Gyermekjóléti Központ  Gyomaendrőd, Hunya, Csárdaszállás Települési Önkormányzati Társulás  Városi Egészségügyi Intézmény  Német Nemzetiségi Önkormányzat  Roma Nemzetiségi Önkormányzat  Csárdaszállás Községi Önkormányzat  Hunya Község Önkormányzat részére. A házipénztárban a pénzkazetták elhelyezése, valamint az ott tartható értékek megőrzése páncélszekrényben történik. A pénz tárolására szolgáló páncélszekrény kulcsának "első példányát " a pénztáros kezeli. A pénztári kulcsok " másod" példányát az "első " példányt kezelő által a ragasztón átírt, lezárt borítékban, biztonsági zárral felszerelt szekrényben kell tartani. A tartalékkulcsok a személyzetis lemezszekrényében vannak elhelyezve. A kulcsok bármely példányának elvesztését követően - a kulcsok kezeléséért felelős személy jelzése alapján - azonnal ki kell cserélni a zárat.

A pénztárosnak gondoskodni kell az utalványozásra jogosult személyek névsorának, aláírásának jól látható helyre történő kifüggesztéséről. Az elkülönített pénztárhelyiségben a pénzügyi osztályvezető által felhatalmazott személyek kivételével másoknak benntartózkodni tilos. A házipénztárban lévő készpénz és értékek megóvása érdekében a pénztárhelyiség, pénz elhelyezésére szolgáló helyiség ablakait védőráccsal, az ajtókat pedig biztonsági zárral kell ellátni. 1.3 A házipénztár pénzellátása 1.3.1. A szükséges pénzkészlet biztosítása A házipénztár pénzszükséglete a pénztárba befolyt készpénzbevételből, valamint az intézmények költségvetési bankszámláiról felvett készpénz útján biztosítható. A készpénz kifizetéssel járó döntésekről, intézkedésekről /hatósági intézkedés, ellátmány, munkabér, eszközbeszerzés / az ügyintézőknek a kifizetést megelőző napon tájékoztatni kell a pénztárost intézményenként külön- külön a várható készpénzkifizetések összegéről. Az intézmények házipénztárába csak az adott intézmény bankszámlájáról vehető fel készpénz. A pénztáros az előző napi záró pénztáregyenleg és a tárgynapi kifizetések várható összegének figyelembevételével köteles gondoskodni a pénztár zavartalan működését biztosító készpénz mennyiségről és címleteiről. Ennek keretében a pénztáros: - felméri a pénztár pénzszükségletét, - összeállítja a címletjegyzéket, - az előírásoknak megfelelően kiállítja a készpénz felvételhez szükséges készpénz felvételi utalványt, - gondoskodik a készpénzfelvételi utalvány - arra jogosultak által történő aláíratásáról, és az utalvány felhasználás vezetéséről. 1.3.2. A készpénz szállításának szabályai A házipénztár működéséhez szükséges készpénz pénzintézettől történő felvételére, illetve szállítására: 100.000 Ft-ig a pénztáros 100.000 Ft - 1.000.000 Ft közötti összeg esetén a pénztáros és a pénzügyi osztályvezető által kijelölt 1 személy összesen 2 fő 1.000.000 Ft - feletti összeg esetén a pénztáros és a pénzügyi osztályvezető által kijelölt 1 személy, valamint mezőőri kíséret. Az 1.000.000 Ft feletti összeget csak gépkocsival szabad szállítani. A készpénz szállításával megbízott személynek /személyeknek / a készpénz felvételét követően a készpénzt a legrövidebb időn belül a pénztárba kell szállítani. A készpénz felvételével és szállításával megbízott dolgozók felelősek az általuk átvett készpénzért. A felelősség addig tart, amíg a pénzt a pénztárban el nem helyezték, és a pénztáros az összeg bevételezésére vonatkozó bevételi pénztárbizonylatot el nem készítette, és azt a befizetővel aláíratta. 1.3.3. Készpénzkezelés a házipénztárban A pénztárban nem fogadható el

- hiányos, rongálódott, megcsonkult bankjegy, - olyan érme, amelyről nyilvánvalóan megállapítható, hogy nem a természetes kopás következtében, hanem más ok miatt /pl. szándékos rongálás miatt/ vesztett súlyából vagy sérült meg. Ha a pénztáros a neki átadott pénzek között hamis vagy hamisítványnak látszó bankjegyet vagy érmét talál, azt fizetésként nem fogadhatja el. A bankjegyet vagy érmét vissza kell tartani és a befizetőt jegyzőkönyvben meg kell hallgatni arra vonatkozóan, hogy hol kitől és mikor kapta, a fizetőeszközt. A hamis pénz átvételéről készült jegyzőkönyvet a hamis pénzzel együtt át kell adni a pénzintézetnek. A pénztáros a pénztárban levő pénzt címletenként elkülönítve köteles nyilvántartani. 1.4 A házipénztár keret A házipénztárban a pénztárzárlat után intézményenként és önkormányzatonként elkülönítetten maximum 50.000 Ft záró pénzkészlet tartható. Kivételt képez: Csárdaszállás Községi Önkormányzat, ahol a házipénztárában maximum 100.000 Ft záró pénzkészlet, továbbá a Városi Egészségügyi Intézmény Gyomaendrőd, Hősök u. 57. szám alatti kihelyezett házipénztárban 300.000 Ft záró pénzkészlet tartható. A pénztárkeretet meghaladó összeget még a pénztárzárlat előtt vissza kell fizetni az intézmény megfelelő költségvetési elszámolási számlájára.

2. A pénztár kezelésével kapcsolatos feladatkörök 2.1. A pénztáros A házipénztárat a pénztáros önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli, a pénztáros munkakörének elfoglalásakor ezt a tényt írásbeli nyilatkozatban kell rögzíteni. /1. sz. melléklet / A nyilatkozat megőrzéséért a pénzügyi osztályvezető a felelős. Nem lehet pénztáros olyan dolgozó, akinek a munkaköre, feladata összeférhetetlen a pénztárosi munkakörrel. A házipénztár kezeléssel megbízott dolgozók nevét a 2. számú függelék tartalmazza. Ilyenek: - pénztárellenőr, - utalványozási feladatot ellátók A pénztáros feladata a pénztárban tartott készpénz, értékpapír kezelése és megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése. Részleteiben: - a készpénz szükséglet felmérés, - a készpénz igénylése, - részvétel a készpénz pénzintézetben történő felvételében, - az elszámolási számláról felvett pénz bevételezése, - a pénztárban tartott készpénz / szabályszerű kezelése, megőrzése, - az alapbizonylatok elfogadása előtti alaki és tartalmi /számszaki/ felülvizsgálata, - a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok kiállítása, - a pénztárzárlatra vonatkozó előírások betartása, - a nyilvántartások, elszámolások vezetése, - a pénztárjelentés naponkénti elkészítése, - a bizonylati fegyelem betartása. A pénztáros a házipénztár bevételi és kiadási tételeit a POLISZ könyvelési rendszerben intézményenként elkülönítetten köteles rögzíteni. A pénztári tételek rögzítését a POLISZ rendszerhez biztosított segédlet alapján kell elvégezni. A pénztári be- és kifizetéssel egyidejűleg a pénzmozgással kapcsolatos számlát rögzíteni kell a Polisz rendszerben, a gazdasági események, az adott kormányzati funkció, szakfeladat és szervezetkód figyelembevételével.

2.2 A pénztárellenőr: A pénztárellenőri feladatokat a pénzügyi osztályvezető által megbízott személy látja el. A pénztár ellenőrzési feladatokkal megbízott dolgozók nevét a 2. számú függelék tartalmazza. A házi pénztárellenőr feladata az előző pontokban rögzítetten túl a bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése, valamint a pénztárjelentés helyességének és a kimutatott pénzkészlet meglétének ellenőrzése. Az alaki és tartalmi ellenőrzés során az ellenőrnek meg kell vizsgálni, hogy - az alapbizonylatokat az arra jogosult személyek utalványozták-e, - a kiadási és bevételi pénztárbizonylatokhoz csatolták-e a szükséges mellékleteket, - a pénztári bizonylatok adatai megegyeznek-e az alapbizonylat adataival, - a bizonylatokon nincsenek-e szabálytalan javítások, - a pénztári be- és kifizetések bizonylatolására a megfelelő nyomtatványt használták-e, - a pénztári bizonylatokon szerepelnek-e a megfelelő aláírások, (utalványozó, pénzátvevő pénzátadó aláírása, meghatalmazás esetén a meghatalmazott aláírása). - a pénztárkifizetéseknél megvannak-e a megfelelő aláírások,(kifizetést engedélyező, felhasználást igazoló aláírás. - Összesítő lista szerinti kifizetéseknél (bérjegyzék, jegyzék alapján történő kifizetéseknél a jegyzék kerül aláírásra átvevőként, a pénztár bizonylat kiadási átvétele a „jegyzék szerinti „ kifizetés szövegrész kerül. A pénztárjelentés, valamint a kimutatott pénzkészlet, értékpapírok meglétének ellenőrzése során a pénztárellenőrnek ellenőriznie kell, hogy - a pénztárjelentésben bevezetett tételekkel kapcsolatban megvannak-e a pénztári bizonylatok és alapbizonylatok, - a tényleges pénzkészlet összege megegyezik-e a pénztárjelentés adatával, A pénztárellenőr köteles az ellenőrzött okmányokat, pénztárjelentést, kézjegyével ellátni. A pénztárellenőri feladatokat pénztári naponként kell elvégezni. A pénztárellenőrzés során megállapított szabálytalanságokat, eltéréseket azonnal jelezni kell a pénzügyi osztályvezető felé. 3. Pénztári bizonylat-nyomtatványok 3.1 Pénztári bevételek bizonylatolása Minden házipénztári befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani, melyet a POLISZ rendszer a bevétel jogcímének rögzítése után automatikusan előállít. A bevételi bizonylatokon a bizonylatszám sorszámozását a POLISZ rendszer automatikusan biztosítja. A bizonylatot - a bevételezett összeg azonosságának igazolása céljából - a befizetővel alá kell íratni. A pénz átvételét a bizonylaton a pénztárosnak aláírásával igazolni kell. A postai kézbesítés útján érkezett készpénz összegek bevételi pénztárbizonylatához a pénztárosnak minden esetben csatolni kell a postai értesítő szelvényt. A bevételi pénztárbizonylat két példányban kerül nyomtatásra, melyből - az első példány a könyvelés bizonylata, ezt a példányt a pénztári alapokmányokkal és a vonatkozó pénztárjelentéssel együtt a könyvelés részére kell átadni, - a második példányt a befizető részére kell átadni.

3.2 Pénztári kifizetések bizonylatolása

Minden házipénztári kifizetésről kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani melyet a POLISZ rendszer a kiadás jogcímének rögzítése után automatikusan előállít. A kiadási bizonylatokon a bizonylatszám sorszámozását a POLISZ rendszer automatikusan biztosítja. A kiadási pénztárbizonylathoz minden esetben csatolni kell vonatkozó pénztári alapbizonylatot /számla, útiköltség elszámolás, bérjegyzék /. A pénztáros csak szabályszerűen kiállított, utalványozott, ellenjegyzett kiadási pénztárbizonylat alapján fizethet ki a pénztárból pénzt. A pénzfelvételt minden esetben a felvételre jogosult átvevő aláírással kell bizonyítani. A pénztárosnak a kifizetéskor meg kell állapítania, hogy a pénzért jelentkező személy jogosult-e a pénz felvételére. Ha a pénz felvételére jogosult nem személyesen jelenik meg a pénztárban, megbízottja részére az összeg csak szabályszerűen kiállított meghatalmazás /B.sz.ny, 18-21 r.sz./ ellenében fizethető ki. A meghatalmazást a kiadási pénztárbizonylathoz kell csatolni. Rendszeres kifizetéseknél, esetenkénti meghatalmazás helyett visszavonásig érvényes meghatalmazás is elfogadható. Ezekről a meghatalmazásokról a pénztáros külön nyilvántartást köteles vezetni, és a kiadási pénztárbizonylaton hivatkozni kell a nyilvántartási számra. A kiadási pénztárbizonylat két példányban kerül nyomtatásra, melyből - az első példány a könyvelés bizonylata, ezt a példányt a pénztári alapokmányokkal és a vonatkozó pénztárjelentéssel együtt a könyvelés részére kell átadni. - a második példány az ügyfél részére kerül átadásra. 3.3 Pénztári jelentés A pénztárosnak minden pénztári napon a pénztári órák befejezésével pénztárzárást kell végeznie, melyet a napi zárás alkalmával a POLISZ rendszer automatikusan állít elő. A pénztárosnak szabadsága illetve távolléte idejére a helyettes részére át kell adnia a készpénzt, a szigorú számadású bizonylatokat, és a pénztárhelyiség kulcsait. A mindenkori pénztáros a POLISZ könyvelési rendszerben a házipénztárba saját jelszavának rögzítése után léphet be, így a pénztári tételek rögzítése csak a jelszóval rendelkező pénztáros ill. helyettese útján történhet, a POLISZ így biztosítja a zárt rendszert. Pénztárosonként külön-külön jelszó biztosítja a pénztári feladatok ellátását. A pénztár átadás-átvétele esetében a pénztárosok az átadás-átvétel tényét a napi pénztárjelentésen rögzítik, melyet aláírásukkal hitelesítenek.

3.4 A bizonylat-nyomtatványok felhasználás előtti és utáni nyilvántartása, kezelése A bizonylat-nyomtatványok szigorú számadás alá tartoznak. Nyilvántartás a 2000.évi C.tv 168§. szerint. Azokat a pénztáros őrzi (legalább 8 évig meg kell őrizni) és tartja nyilván. A nyilvántartásnak a következőket kell tartalmaznia: - nyomtatvány jele és számjele, - beszerzést igazoló számla száma, teljesítés kelte, - tömbök sorszáma ( tól-ig) - használatba vétel kelte, - selejtezés kelte Szigorú számadású bizonylatok felhasználásának rendje az alábbi: - nyomtatvány, tömb sorszáma (tól-ig.) - nyilvántartásba vétel időpontja - kiadás időpontja - átvevő neve, aláírása A használatból kivont /betelt, év végével lezárt bizonylat / - nyomtatványokat a pénztárosnak kell őrizni. A megőrzési idő 8 év. (2000.évi C.tv 169§ (2) pontja)

4. A munkabér kifizetésénél alkalmazott szabályok 4.1 A munkabér felvétele a pénzintézettől A Közös Önkormányzati Hivatal székhely házipénztáraiban munkabér kifizetése csak eseti jelleggel fordulhat elő, továbbá a kirendeltségek esetében (Hunyán és Csárdaszálláson) az eseti munkabér kifizetés mellett a közmunka nettó bérének kifizetése esetenként a házipénztárból történhet. A pénztáros az esetenként előforduló munkabérek kifizetése céljából a pénzintézettől csak a készpénzben ténylegesen kiadható /nettó/ járandóságot veheti fel. A pénz felvételére a fizetési napon kerülhet sor. 4.2 A munkabérek kifizetése A pénztáros csak eseti jelleggel, a közmunka programmal kapcsolatosan a készpénzben ténylegesen kiadható /nettó/ járandóságot fizetheti ki, illetve csak ezeket az összegeket adhatja át kifizetés céljából a kifizetőhelyek /intézmények / megbízottai részére.( munkabér kifizetésnél készpénz-kímélő elv érvényesül.) Bérjegyzékről, listáról történő több dolgozó, ügyfél részére történő kifizetés esetén a felvett munkabért, segélyt, a dolgozó kézjegyével, aláírásával igazolja a bérjegyzéken, listán a pénztáros a pénztárbizonylaton a „jegyzék alapján kifizetés” szöveget írja az átvevő helyére.

5. Elszámolásra kiadott összeg nyilvántartása 5.1 Elszámolásra történő kiadások jogcímei Készpénzt elszámolásra csak a következő célokra adhat ki a pénztáros: - kiküldetési költségre, - beszerzésre, - reprezentáció, - postaköltségre, - üzemanyag vásárlásra, - ellátmányra 3-as, 4-es sz. mell. Vásárlási előleg címen a gépkocsivezető részére üzemanyag vásárlásra maximum 50.000 Ft , a polgármester részére maximum 60.000 Ft adható, egyéb vásárlási előlegek esetén az eseti engedélyek a meghatározók, ezen összegekkel egy hónapon, azaz 30 napon belül kötelesek elszámolni. (Szja Tv. 72.§ alapján a 31. naptól természetbeni juttatásként adókötelessé válik) Amennyiben az elszámolásra kiadott összeggel (előleggel) az azt felvevő 30 napon belül nem számol el, úgy Őt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 72.§-a szerinti kamatkedvezményből származó jövedelem adója terheli. Kivételesen indokolt esetben a pénzügyi osztályvezető adhat írásban engedélyt a fenti jogcímen kívüli elszámolásra történő kiadásra. 5.2 Készpénz elszámolásra történő felvételének engedélyezése Készpénzt elszámolásra csak névre szólóan, az arra jogosultak utalványozása és csak olyan bizonylat alapján lehet kifizetni, melyen az összeg rendeltetése és az elszámolás határideje is fel van tüntetve. Ha nyilvánvalóvá válik, hogy az elszámolásra kiadott összeg a célnak megfelelően nem használható fel, a felvett összeget haladéktalanul vissza kell fizetni. Ha ugyanazon a személy elszámolásra újabb összeget vesz fel, a korábban felvett összeggel akkor is el kell számolnia, ha az annak elszámolására megjelölt határidő még nem telt el.

5.3 Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása Az elszámolási kötelezettséggel kiadott összegről a pénztáros a POLISZ rendszerben kialakított analitikus nyilvántartást köteles vezetni. 5.4. Az értékpapírok nyilvántartása a pénztárban A pénztáros a pénztári pénzkészlet mellett köteles gondoskodni az értékpapírok, részvények, részesedések széfben történő elhelyezését követően azok nyilvántartásáról. Az értékpapírokat megnevezésükkel, sorozat és sorszámukkal, névértéken kell nyilvántartani. Az értékpapírok pénztári bizonylataként az erre a célra külön használatba adott "ÉRTÉKPAPÍR" megjelölésű bevételi és kiadási pénztárbizonylat szolgál. Az értékpapír pénztárban történő elhelyezésekor a pénztárosnak bevételi pénztárbizonylatot kell értelemszerűen - kiállítania. A három példányos bizonylat - első példányát a könyvelés közvetlenül kapja, - a második példányát az értékpapírt pénztárban elhelyező személy kapja, - a harmadik példány a tömbben marad. Ezen a példányon igazolja a könyvelés az első példány átvételét. A pénztárba bevételezett értékpapírokat az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezetnél bérlet útján biztosított széfben kell elhelyezni, melynek felelőse a vagyongazdálkodási munkakört ellátó dolgozó. Az értékpapír tárolására szolgáló széf kulcsát a széf kezelésére megbízott dolgozó által a ragasztón átírt lezárt borítékban a pénztárban elhelyezett biztonsági zárral felszerelt szekrényben kell tartani. Az értékpapírt a pénztárból illetve a széfből csak a jegyző írásos engedélyével lehet kiadni. Az engedélynek tartalmaznia kell: - az értékpapír felvételére jogosult nevét, - az értékpapír megnevezését, - az értékpapír sorozat és sorszámát, - az értékpapír névértékét, - az értékpapír pénztárból történő kivételezésének okát, - az engedélyező aláírását. Az értékpapír pénztárból történő kivitelezésekor a pénztárosnak kiadási pénztárbizonylatot kell értelemszerűen - kiállítania. A kél példányú bizonylat - első példányát a könyvelés közvetlenül kapja, - a második példánya a tömbben marad. Ezen a példányon igazolja a könyvelés az első példány átvételét. A széfben elhelyezett értékpapírokról a vagyongazda a pénzügyi osztályvezető által hitelesített nyilvántartást / jelenleg a KATAWIN programban/ köteles vezetni. A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia: - sorszám, - az értékpapír pénztárba történő elhelyezésének időpontja, - az értékpapír kibocsátójának megnevezése, - az értékpapír sorozat és sorszáma, - az értékpapír névértéke, - a bevételi pénztárbizonylat sorszáma,

- az értékpapír pénztárból történő kivételének időpontja, - a kiadási pénztárbizonylat sorszáma. 6. Pályázati pénzek kezelése a házipénztárban A Közmunkaprogramokkal és az Uniós pénzek támogatásával megvalósuló pályázatok felhasználásánál az elkülönített bankszámlához kapcsolódóan elkülönített házipénztári nyilvántartás vezetése szükséges. Az elkülönített házipénztárból csak olyan kifizetések teljesíthetők, amely számlák, bizonylatok tartalmi előírása a jogszabályi előírásoknak megfelel, továbbá a számlán szerepel a támogatási szerződésre történő hivatkozási szám, és az, hogy a számlán szereplő termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás az adott projekttel kapcsolatos. 7. Utalványozásra jogosultak: Az ügyrend 3. számú melléklet 1§. (6) pontja a meghatározó. 8. Illetékbélyeg árusítás a pénztárban: A Közös Önkormányzati Hivatalban a házipénztárban történik az illetékbélyeg értékesítés ügyintézése. Az illetékbélyeg értékesítéssel megbízott köztisztviselő a megbízási szerződés alapján a pénztáros. Az illetékbélyeg értékesítéssel megbízott köztisztviselő nevét a 2. számú függelék tartalmazza. A Magyar Posta Rt.-vel kötött viszonteladói megállapodásban foglaltak alapján a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal továbbértékesítés céljából vásárolja meg a Magyar Postától az illetékbélyeget, melynek ellenértékét a vásárláskor megfizeti. Az illetékbélyeget a posta által átadott áron köteles a hivatal értékesíteni. Az illetékbélyeg engedély nélkül árusítható, a tevékenység ÁFA hatályán kívülinek minősül. A Közös Önkormányzati Hivatal a termékárusítás után 1 % jutalékot kap, melyet az árusítással megbízott dolgozó részére megbízási díjként továbbad. Az illetékbélyeg árusítás teljes körű lebonyolításáért, és a szükséges nyilvántartás vezetéséért a pénztáros felelős. A pénz megőrzése és az illetékbélyeg tárolása a pénztár helyiségben a páncélszekrényben elkülönítetten történik. A Polgármesteri Hivatal 100.000.-Ft kezdő összeget biztosít az illetékbélyeg árusításra. A pénzmozgással egyidejűleg bevételi pénztárbizonylat kerül kiállításra, melynek első példánya átadásra kerül az ügyfél részére, a másodpéldány a tömbben marad elszámolás végett. A készpénznek és a készleten lévő illetékbélyeg összegének mindenkor 100.000 Ft-nak kell lennie. 9. Záró rendelkezés A pénzkezelési szabályzat 2017. október 1. napján lép hatályba.


…………………………….. polgármester

……….....…....................................... jegyző

Kiegészítő mellékletek: 1. sz. melléklet NYILATKOZAT Alulírott.. ..................................pénztáros tudomásul veszem, hogy ........................./ költségvetési szerv/ házipénztárában kezelt valamennyi pénzeszköz és egyéb értékek kezeléséért teljes anyagi felelősség terhel. .............................. dátum ......................... pénztáros

2. sz. melléklet

A Kállai Ferenc Kulturális Központ pénzkezelő hely pénzkezelési szabályai és ellátmánya A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalban működő Kállai Ferenc Kulturális Központ intézmény házipénztárából havonta 40.000.- Ft összegű ellátmányt adhat ki a pénztáros. A pénzkezelő helyen a pénz tárolására vaskazettát, a vaskazetta elhelyezésére biztonsági zárral ellátott íróasztalt, vagy lemezszekrényt kell biztosítani. A pénzkezelő (pénztáros) - időszaki pénztárjelentést - bevételi pénztárbizonylatot - kiadási pénztárbizonylatot - készpénzfizetési számlát vagy nyugtát használ. A fenti nyomtatványok szigorú számadású nyomtatványok, melyeket a beszerzésükkel egyidejűleg a pénzügyi osztály részére nyilvántartásba vétel céljából be kell mutatni. Minden készpénzváltozásnál bizonylatot kell kiállítani. A pénztári nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. A bizonylatokon az adatokat a valóságnak megfelelően kell rögzíteni. A könyvviteli nyilvántartásokban a pénzmozgással kapcsolatos adatokat késedelem nélkül a pénzmozgással egyidejűleg kell rögzíteni. A bevétel beszedésével egyidejűleg számla, vagy nyugta kibocsájtása szükséges. A készpénzfizetési számla első példánya a vevőé, második példány a bevételi pénztárbizonylat mellé kerül csatolásra, harmadik példánya a tömbben marad. A tömböket köteles az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően megőrizni. Az intézmény vezetője az utalványozás aláírása során ellenőrzést végez, hogy minden bevételről készüljön bevételi pénztárbizonylat. A nyugtákról a bevételi pénztárbizonylat mellé összesítés készül, melyet az intézmény vezetője köteles ellenőrizni. A Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztályán a hónap végén az időszaki pénztárjelentés lezárása után a pénztárellenőr köteles ellenőrzést végezni a bevételi pénztárbizonylatok alapján beszedett bevételek, a készpénzfeladások és az időszaki pénztárjelentés összhangjára, továbbá az ellátmány elszámolására. A pénzkezelőhely készpénzbevételeit nem használhatja fel, hanem azokat 20.000 Ft elérése esetén, de legalább hetente be kell fizetni – készpénzfeladás címen – az intézmény számlájára. A pénztáros a házipénztárat önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. Fő feladat a pénztárban tartott készpénz kezelése, megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások vezetése, megőrzése. A házipénztáron keresztül kerülnek elszámolásra a - telefontérítések

- bérleti díj, belépők bevételei, - adatfeldolgozás, sokszorosítás bevételei - egyéb bevételek A pénztáros havonta pénztárjelentést készít, és az ellátmánnyal együtt a bevételekről legkésőbb a hónap utolsó munkanapján köteles elszámolni. Szent Antal Népház pénzkezelő hely pénzkezelési szabályai és ellátmánya A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalban működő Szent Antal Népház intézmény házipénztárából havonta 40.000.- Ft összegű ellátmányt adhat ki a pénztáros. A pénzkezelő helyen – biztonsági zárral ellátott irodahelyiségben - a pénz tárolására vaskazettát, a vaskazetta elhelyezésére biztonsági zárral ellátott íróasztalt, vagy lemezszekrényt kell biztosítani. A pénzkezelő (pénztáros) - időszaki pénztárjelentést - bevételi pénztárbizonylatot - kiadási pénztárbizonylatot - készpénzfizetési számlát, nyugtát használ. A fenti nyomtatványok szigorú számadású nyomtatványok, melyeket a beszerzésükkel egyidejűleg a pénzügyi osztály részére nyilvántartásba vétel céljából be kell mutatni. Minden készpénzváltozásnál bizonylatot kell kiállítani. A 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. számú melléklete határozza meg azt a kötelezetti kört (adóalanyokat, üzleteket, tevékenységeket), akik nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget, mely alapján az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási tevékenység végzéséhez kötelező a pénztárgép használata. Fenti jogszabály alapján a Szent Antal Zarándokház telephelyen a bevételek beszedésénél pénztárgép által kiállított bizonylatot kell használni. Az ügyfél részére a nyugtát át kell adni. Amennyiben a vevő számlát kér, akkor a számla kiállítása szükséges, melynek a másodpéldánya mellé hozzá kell tűzni a pénztárgép által kinyomtatott nyugtát. Az elszámolás a pénztárgép által lezárt napi pénztárösszesítő alapján történik. A pénztári nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. A bizonylatokon az adatokat a valóságnak megfelelően kell rögzíteni. A könyvviteli nyilvántartásokban a pénzmozgással kapcsolatos adatokat késedelem nélkül a pénzmozgással egyidejűleg kell rögzíteni. A bevétel beszedésével egyidejűleg számla, vagy nyugta kibocsájtása szükséges. A készpénzfizetési számla első példánya a vevőé, második példány a bevételi pénztárbizonylat mellé kerül csatolásra, harmadik példánya a tömbben marad. A tömböket köteles az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően megőrizni. Az intézmény vezetője az utalványozás aláírása során ellenőrzést végez, hogy minden bevételről készüljön bevételi pénztárbizonylat. A nyugtákról a bevételi pénztárbizonylat mellé összesítés készül, melyet az intézmény vezetője köteles ellenőrizni. A Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztályán a hónap végén az időszaki pénztárjelentés lezárása után a pénztárellenőr köteles ellenőrzést végezni a bevételi pénztárbizonylatok alapján beszedett bevételek, a készpénzfeladások és az időszaki pénztárjelentés összhangjára, továbbá az ellátmány elszámolására. A pénzkezelőhely készpénzbevételeit nem használhatja fel, hanem azokat 20.000 Ft elérése esetén, de legalább hetente be kell fizetni – készpénzfeladás címen – az intézmény számlájára. A pénztáros a házipénztárat önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. Fő feladat a pénztárban tartott készpénz kezelése, megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások vezetése, megőrzése. A házipénztáron keresztül kerülnek elszámolásra a - bérleti díj, belépők bevételei, - telefontérítések, - szállásdíj bevételek, étkeztetéssel kapcsolatos bevételek, - kézműves, kemencés sütés foglalkozások bevételei, - egyéb bevételek. A pénztáros havonta pénztárjelentést készít, és az ellátmánnyal együtt a bevételekről legkésőbb a hónap utolsó munkanapján köteles elszámolni.

3. sz. melléklet A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal a - Határ Győző Városi Könyvtár részére 2.000 Ft - Információs, postai ügyintézéssel megbízott dolgozó részére 4.000 Ft ellátmányt fizethet ki. Az ellátmány kezelésével megbízott személy összesítést készít a felhasznált ellátmányról. Az ellátmány összegével a hónap utolsó hetében köteles elszámolni. Az ellátmányból csak kifizetések teljesíthetők. A Határ Győző Városi Könyvtár a készpénzzel teljesített bevételeit kiadásaira nem használhatja fel, azokat havonta, de legalább 20.000 Ft elérése esetén az intézmény bankszámlájára bevételi jogcímenként be kell fizetni. Készpénzzel történnek az internethasználat, fénymásolás, könyvértékesítés, stb. jogcímen befizetett bevételek. A bevétel beszedésével egyidejűleg számla, vagy nyugta kibocsájtása szükséges. Az intézmény vezetője a bevétel bankszámlára történő feladásakor ellenőrzést köteles végezni annak érdekében, hogy az összes bevétel feladásra kerüljön az intézmény bankszámlájára. Az ellenőrzés elvégzését aláírásával igazolni szükséges a számla, illetve a nyugtatömbben maradó példányon. A nyugtákról és a számlákról a banki számviteli bizonylat mellé összesítést kell készíteni, és azt a pénzügyi osztály részére le kell adni. A számla-, és nyugtatömb szigorú számadású nyomtatványok, melyeket a beszerzésükkel egyidejűleg a házipénztár részére nyilvántartásba vétel céljából be kell mutatni. A tömböket köteles az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően megőrizni.

Szükség esetén az intézményeknek vásárlási előleg adható a pénzügyi osztályvezető engedélyezésével. A vásárlási előleggel 30 napon belül köteles elszámolni a vásárlási előleget felvevő dolgozó. A Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-ének hatálya alá tartozó azon gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények, önálló kormányzati funkción működő egységek, melyeknél készpénz befizetés történik, azonban ellátmánnyal ellátott kihelyezett házipénztárral nem rendelkeznek, a készpénzzel teljesített bevételeket 5.000.-Ft elérése esetén, de legalább havonta a hónap utolsó munkanapján be kell fizetni – bevételi jogcímenként – az adott intézmény számlájára. A pénzkezelő helyeken az ügyintéző a befizetett készpénzt önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli.

4 .sz. melléklet Egyéb pénzbeszedő helyek készpénzbefizetéseinek meghatározása. 1. Egyéb pénzbeszedő helynek minősül Hunyán a napközi konyha, ahol a térítési díjak beszedése történik. Az étkezési térítési díjjal kapcsolatos bevételek és a készpénz feladások rögzítésére a POLISZ könyvelési program 518-as pénztár modulja került kihelyezésre a konyha részére. A pénztári tételek rögzítését a POLISZ rendszerhez biztosított segédlet alapján kell elvégezni. A pénztári befizetéssel egyidejűleg a pénzmozgással kapcsolatos számlát rögzíteni kell a Polisz rendszerben, az adott jogcímkód, szakfeladat és kormányzati funkció figyelembevételével. Minden pénztári befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani, melyet a POLISZ rendszer a bevétel jogcímének rögzítése után automatikusan előállít. A bevételi bizonylatokon a bizonylatszám sorszámozását a POLISZ rendszer automatikusan biztosítja. A térítési díj beszedését a hónap utolsó munkanapján végzik, mely összeget az élelmezésvezető köteles még aznap az önkormányzat fizetési számlájára feladni. Hunyán a helypénz és a mázsadíj beszedése készpénzfizetési számlán történik, mellyel legkésőbb a hónap utolsó munkanapján a pénzbeszedő köteles elszámolni. A fenti

nyomtatványok szigorú számadású nyomtatványok, melyeket a Közös Hivatal Hunyai telephelyéről kell igényelni, és a betelt tömbökkel is itt kell elszámolni. Minden készpénzváltozásnál bizonylatot kell kiállítani. A pénztári nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. A bizonylatokon az adatokat a valóságnak megfelelően kell rögzíteni. A pénzkezelőhely készpénzbevételeit nem használhatja fel, hanem azokat be kell fizetni az önkormányzat számlájára. A pénzbeszedő a beszedett pénzt önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. 2. Egyéb pénzbeszedő helyként működik a Luther utca 2. szám alatti épületben található kijelölt értékesítőhely, ahol a közmunka program által előállított mezőgazdasági termékek, és egyéb termékek értékesítése folyik. Az értékesítés TEÁOR szerinti besorolása 4799 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem. Ezen a telephelyen történik a közmunkaprogram keretében előállított felesleges termények, termékek értékesítése. Az értékesítés áfás ügylet, amelyről az Áfa törvény szerinti bizonylatot kell kiállítani. Ha a vevő magánszemély, és az ellenérték megtérítése készpénzben az értékesítéssel egyidejűleg történik, és a vevő nem kér számlát, akkor nyugtát kell kiállítani. Ha a vevő számlát kér, akkor számla kiállítása szükséges. A napi bevételekről összesítő jelentést kell készíteni, melyet az Önkormányzatnál elszámolás, illetve egyeztetés végett köteles leadni a pénzkezelő személy. A fenti nyomtatványok szigorú számadású nyomtatványok, melyeket a Közös Önkormányzati Hivatal házipénztárában kell igényelni, és a betelt tömbökkel is itt kell elszámolni. Minden készpénzváltozásnál bizonylatot kell kiállítani. A pénztári nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. A bizonylatokon az adatokat a valóságnak megfelelően kell rögzíteni. Az értékesítés miatt az önköltségszabályzatban meghatározottak szerint önköltséget kell számolni az önkormányzatnál. Ennek figyelembevételével a közmunkaprogram pénzügyi vezetője által meghatározott eladási ár alkalmazható. A pénzkezelőhely készpénzbevételeit nem használhatja fel, hanem azokat 5.000.-Ft elérése esetén, de legalább havonta a hónap utolsó munkanapján be kell fizetni – bevételi jogcímenként a Start munkaprogram számlájára. Az árusítás teljes körű lebonyolításáért, és a szükséges nyilvántartás vezetéséért az értékesítéssel megbízott személy a felelős. A pénzkezelő helyen az ügyintéző a befizetett készpénzt önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. A pénz megőrzésére az önkormányzat pénzkazettát biztosít. 3. Kihelyezett házipénztárként került 2015.november 2.-tól kijelölésre a Gyomaszolg Ipari Park Kft. telephelyén, az Ipartelep út 2. szám alatt lévő irodahelyiség, melyben a saját tevékenysége mellett az üzemeltető Kft. az előzetesen létrejött kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján beszedi a temető üzemeltetési költségeket. A temető üzemeltetési szolgáltatásokat és díjtételeit a „Köztemetőkről és a temetkezés rendjéről” szóló önkormányzati rendelet tartalmazza. Az üzemeltetési feladatokkal megbízott Kft. a beszedett díjakat az Önkormányzat nevében - más helyett történő számlakibocsájtás útján - szedi be, melyet az Áfa törvény 160-162. §-a fogalmaz meg. Olyan szolgáltatásról van szó, ahol a tulajdonos, azaz az Önkormányzat megbízza a temető üzemeltetéssel megbízott Kft-t a számla kiállítására, az összeg beszedésére, majd az összeg Önkormányzat részére történő átadására. A szolgáltatás nem egyszeri, hanem folyamatos jellegű, a bevallást és az adó befizetését természetesen az önkormányzat végzi, nem a számlakiállítással megbízott. A más helyett kibocsátott számláknak külön számlasorszám tartományban kell szerepelniük, mint amelyben a meghatalmazott Kft. saját teljesítéseinek számlái vannak. Gyomaendrőd Város Önkormányzata a temetkezéssel kapcsolatos bevételek és a készpénz feladások rögzítésére a POLISZ könyvelési program 250-es pénztár modulját biztosítja a Kft részére. A pénztári tételek rögzítését a POLISZ rendszerhez biztosított segédlet alapján kell elvégezni. A pénztári befizetéssel egyidejűleg a pénzmozgással kapcsolatos számlát rögzíteni kell a Polisz rendszerben, az adott jogcímkód, szakfeladat és kormányzati funkció figyelembevételével. Minden házipénztári befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani, melyet a POLISZ rendszer a bevétel jogcímének rögzítése után automatikusan előállít. A bevételi bizonylatokon a bizonylatszám sorszámozását a POLISZ rendszer automatikusan biztosítja. A készpénzfizetési számlát a hozzátartozó ügyfél nevére kell kiállítani, még abban az esetben is, ha más kegyeleti szolgáltató által történik a temetkezés. Ebben az esetben a szolgáltató által bemutatott ügyfél által aláírt írásos megbízás csatolása

szükséges. A bizonylatot - a bevételezett összeg azonosságának igazolása céljából - a befizetővel alá kell íratni. A pénz átvételét a bizonylaton a pénztárosnak aláírásával igazolni kell. A bevételi pénztárbizonylat két példányban kerül nyomtatásra, melyből - az első példány a könyvelés bizonylata, ezt a példányt a pénztári alapokmányokkal és a vonatkozó pénztárjelentéssel együtt dossziéban lefűzve a könyvelés részére kell átadni, - a második példányt a befizető részére kell átadni. A házipénztárból kifizetés nem teljesíthető, kiadásként csak a befolyt bevételek készpénzfeladása történhet. Minden házipénztári készpénzfeladásról kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani melyet a POLISZ rendszer a kiadás gazdasági eseményének rögzítése után automatikusan előállít. A kiadási bizonylatokon a bizonylatszám sorszámozását a POLISZ rendszer automatikusan biztosítja. A kiadási pénztárbizonylathoz minden esetben csatolni kell a banki alapbizonylatot. A pénztárosnak minden pénztári napon a pénztári órák befejezésével pénztárzárást kell végeznie, melyet a napi zárás alkalmával a POLISZ rendszer automatikusan állít elő. A pénztárosnak szabadsága illetve távolléte idejére a helyettes részére át kell adnia a készpénzt, a szigorú számadású bizonylatokat, és a pénztárhelyiség kulcsait. A mindenkori pénztáros a POLISZ könyvelési rendszerben a házipénztárba saját jelszavának rögzítése után léphet be, így a pénztári tételek rögzítése csak a jelszóval rendelkező pénztáros ill. helyettese útján történhet, a POLISZ így biztosítja a zárt rendszert. Titkos jelszó biztosítja a pénztári feladatok ellátását. A pénztár átadás-átvétele esetében a pénztárosok az átadás-átvétel tényét a napi pénztárjelentésen rögzítik, melyet aláírásukkal hitelesítenek. A házipénztárban a pénztárzárlat után maximum 100.000 Ft záró pénzkészlet tartható. A pénztárkeretet meghaladó összeget még a pénztárzárlat előtt – készpénzfeladás címen – be kell fizetni az önkormányzat Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezetnél vezetett 53200125-11062402 sz. számlájára. A házipénztár bevételeit és készpénzfeladásait valamint az azok alátámasztásául szolgáló alapbizonylatokat tartalmazó dossziét, továbbá a számlák 3. példányát legkésőbb az adott hónapot követő hó 3. munkanapjáig a pénztáros köteles leadni, és azzal elszámolni a Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztálya felé. A pénzkezeléssel megbízott dolgozó a kihelyezett pénztárat önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. Feladatai közé tartozik a pénztárban tartott készpénz kezelése, megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások vezetése. A pénz megőrzésére az önkormányzat pénzkazettát biztosít.


A 2017. január 1.-től hatályos pénzkezelési szabályzatot megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban leírtakat a munkám során köteles vagyok betartani.

Toldi Balázs

Név

Beosztás polgármester

Dátum 2017.10.01

dr. Uhrin Anna

jegyző

2017.10.01

Megyeri László

aljegyző

2017.10.01


polgármester

2017.10.01

Hegedüs Roland

polgármester

2017.10.01

Szécsi Zsolt

2017.10.01

Wagner Gáborné

Roma Nemzetiségi Önkorm. elnök Német Nemzetiségi Önkorm. elnök Határ Győző Városi Könyvtár intézményvezető Városi Eü. Int. intézményvezető Kállai Ferenc Kult. Központ intézményvezető Szent Antal Népház intézményvezető Kistérségi Óvoda Intézményvezető Gyomaendrődi Családés Gyermekjóléti Központ pénzügyi osztályvezető pénztáros

Pázsitné Vrbovszki Judit

pénztáros

2017.10.01

Bella Andrea

pénztáros

2017.10.01

Fazekas Magdolna

pénztáros

2017.10.01

Hack Mária

Dinyáné Bánfi Ibolya

Dr. Magyar Hajnalka Weigertné Gubucz Edit

Dr. Szonda István Attila

Kovács Péterné

Pál Jánosné

Szilágyiné Bácsi Gabriella

2017.10.01

2017.10.01

2017.10.01 2017.10.01

2017.10.01

2017.10.01

2017.10.01

2017.10.01 2017.10.01

Aláírás

Tóthné Gál Julianna

pénztárellenőr

2017.10.01

Ugrainé Gróf Éva

pénztárellenőr

2017.10.01

Harmatiné Beinschródt Mária

pénztárellenőr

2017.10.01

Kocsisné Takács Gabriella

pénztárellenőr

2017.10.01

Enyedi László

pénzkezeléssel megbízott pénzkezeléssel megbízott pénzkezeléssel megbízott pénzkezeléssel megbízott pénzkezeléssel megbízott pénzkezeléssel megbízott pénzkezeléssel megbízott közmunka irodavezető közmunka irodavezető helyettes pénzkezeléssel megbízott pénzkezeléssel megbízott pénzkezeléssel megbízott pénzkezeléssel megbízott pénzkezeléssel megbízott

2017.10.01

Arnóczky Györgyné Rávainé Szujó Tünde Fekécsné Dinya Marianna Balogh Rita Tímárné Pintér Aranka Bánlaki Anikó Varjú Róbert Kovácsné Rácz Julianna

Tímár Aranka Vaszkó Zsolt Oraveczné Kovács Ildikó Nagy Bianka Molnár Borbála

2017.10.01 2017.10.01 2017.10.01 2017.10.01 2017.10.01 2017.10.01 2017.10.01 2017.10.01

2017.10.01 2017.10.01 2017.10.01 2017.10.01 2017.10.01

1. számú függelék Gyomaendrőd Város Önkormányzat fizetési számla száma: 53200125-11062402-00000000 Az önkormányzat fizetési számláján kívül az alábbi alszámlákat vezeti: 53200125-11063661 53200125-11063678 53200125-11063685 53200125-11063692 53200125-11063702 53200125-11063719 53200125-11063726 53200125-11063733 53200125-11063757 53200125-11063764 53200125-11063771 53200125-11063795 53200125-11063805 53200125-11063812 53200125-11063829 53200125-11063836 53200125-11063843 53200125-11063850 53200125-11063867 53200125-11063874 53200125-11063881 53200125-11063898 53200125-11063908 53200125-11063915 53200125-11064507 53200125-11065247 53200125-11067830 53200125-11068147 53200125-11068673 53200125-11076993 53200125-11077004 53200125-11079824 53200125-11082297 53200125-11082431 53200125-11082541 53200125-11082747 53200125-11083023 53200125-11083102 53200125-11083195 53200125-11084093 53200125-11084103

Gond. Kp. Pály elk. Szla Pályázat elk al.szla. Szociális bérlakás alszla Állami hozzájár. szla Közmű beruh alszla Letéti számla Cigány Kisebbségi Önk.TÁMOP 5.2.5. elkül.szla Térségi Humánsegítő Szolg. TÁMOP 5.2.5. szla Szennyvíz beruh. lak hitel szla Szennyvíz Kac szla. Szúnyog gyér. elk.szla Építményadó besz.szla Telekadó besz szla Magánszemélyek kommunális adó Váll. kommunális adó Idegenforgalmi adó Iparűzési adó Termőföld bérbeadás Gépjárműadó Egyéb bev Mezőőri jár. Pótlék besz szla Bírság besz szla Idegen bev szla Cigány Kisebbségi Önk.HEFOP 2.1.5. elkül.szla Imp.fedezetre elk.szla Talajterhelési díj elk.szla Cigány Kisebbségi Önk. elkül.tanoda szla Illetékbeszedési elk.szla Egyéb ügyfél számla Cigány Kisebbségi Önk.HEFOP 2.2.1. elkül.szla Cigány Kisebbségi Önk.HEFOP 2.1.9. elkül.szla Komp.alapú oktatás TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0129 Határ Gy. KönyvtárTIOP pály.1.2.3 -08/1-20080062 DAOP 4.1.3/ A -2008-0012 Infrastrukt. fejlesztések a fogyatékkal élők nappali ellátása érdekében DAOP-2009. 4.3.1-09.Komplex akadálymentesítés Határ Győző Könyvtár TÁMOP 3.2.4-08/1-2009001. Laptop program TIOP 1.1.1-09/1 pály. Kerékpárút fejl.Gye-önDAOP 3.1.2 /A-09-20090008 TIOP 1.1.1-07/1-2008-0228 Informatikai Infrastrukt. Fejl. az Intézményi Társ. oktatási intézményeiben TIOP 1.1.1-07/1-2008-0214 Informatikai infrastrukt. Fejl. Gye. Önkormányzat iskoláiban

53200125-11084608 53200125-11085458 53200125-11087601 53200125-11091611 53200125-11098656 53200125-11101590 53200125-11102876 53200125-11102883 53200125-11102890 53200125-11103475

DAOP 5.1.2 / B-2009-0004 Városi örökség megőrzése DAOP-2009- 3.2.1 /A-09-2009-0015 közösségi közlekedés Start Munkaprogram Start mintaprogram fiz.alszámla Egyéb helyi adó beszedés Egyéb ügyfél TOP-2.1.3-15 Belterületi vízrendezés IX. ütem TOP-2.1.2-15 Endrődi Városrész központ rehabilitációja TOP-3.2.1-15 Közös Önk.hivatal komplex energetikai felújítása Viziközmű fejlesztések finanszírozása

A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal fizetési számlájának száma: 53200125-11091051 Alszámla: Gye. Város Önk..Építésügyi Hatóság Ig.Szolg.: 53200125-11091178 CLLD projekt TOP-7.1.1.elkülönített számla: 53200125-11103554 Illetékbeszedési elkülönített számla 53200125-11099671 A Határ Győző Városi Könyvtár fizetési számlájának száma: 53200125-11063788 A Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda fizetési számlájának száma: 5320012511090177 Alszámla: Közfoglalkoztatási program 53200125-11103547 A Kállai Ferenc Kulturális Központ fizetési számlájának száma: 53200125-11088372 A Szent Antal Népház fizetési számlájának száma: 53200125-11099705 A Gyomaendrődi Család- és Gyermekjóléti Központ fizetési számlájának száma: 53200125-11102151 Alszámla: 53200125-11103413 Városi Egészségügyi Intézmény fizetési számlájának száma: 53200125-11064002 Alszámla: 53200125-11082730 53200125-11089098 A Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás fizetési számlájának száma: 53200125-11092784 A Német Nemzetiségi Önkormányzat fizetési számlájának száma: 53200125-11063654 A Roma Nemzetiségi Önkormányzat fizetési számlájának száma: 53200125-11063647 Hunya Község Önkormányzat fizetési számlájának száma: 53200022-11054106 Bankszámlaszám 53200022-11054137 53200022-11054144 53200022-11054151 53200022-11054168 53200022-11054175 53200022-11054182 53200022-11054209

Megnevezés Magánszemélyek Kommunális adó beszedési számla Iparűzési beszedési számla Bírság beszedési számla Pótlék beszedési számla Önkormányzatok állami hozzájárulási számla Egyéb ügyfél által meghatározott számla Termőföld bérbeadásából származó jövedelem

53200022-11054216 53200022-11054223 53200022-11054230 53200022-11058746 53200022-11060194 53200022-11061700 53200022-11068570

Egyéb bevételek beszedési számla Gépjárműadó beszedési számla Háziorvosi elszámolási számla Önkormányzat részére vízi közmű számla Önkormányzatok részére idegen bevételek számla Egyéb bevételek beszedési számla (Start munkaprogram) Egyéb bevételek beszedési számla (illeték)

Csárdaszállás Községi Önkormányzat fizetési számlájának száma: 53200053-11048699 Bankszámlaszám 53200053-11048709 53200053-11048716 53200053-11048723 53200053-11048792 53200053-11048730 53200053-11048747 53200053-11068422 53200053-11048754 53200053-11048761 53200053-11048778 53200053-11048785 53200053-11051062 53200053-11059558 53200053-11059572 53200053-11059565 53200053-11085520 53200053-11068714 53200053-11061669 53200053-11068415 53200053-11098869 53200053-11098704 53200053-11103482

Megnevezés Építményadó Magánszemélyek Kommunális adó beszedési számla Vállalkozók kommunális adója Iparűzési beszedési számla Bírság beszedési számla Pótlék beszedési számla Talajterhelési díj Önk.letéti számla Termőföld bérbeadásából származó jövedelem Egyéb bevételek beszedési számla Gépjárműadó beszedési számla Lakásépítési számla Lakásépítési számla Egyéb ügyfél által meghat. Start munkaprogram Mezőőri járulék számla Önk.beruh.c.fedezet Idegen bev. bevételi számla Illeték besz. számla KÖZOP kerékpárút beruházás számla Csárdaszállás jövedéki adó számla Viziközmű fejlesztési egyéb beszedési számla

2. számú függelék: A Közös Önkormányzati Hivatalnál történő tranzakciókat az alábbi dolgozók végezhetik: Rávainé Szujó Tünde Fekécsné Dinya Marianna Kulik Edit Harmatiné Beinschródt Mária A helyi adószámlákkal kapcsolatos tranzakciókat az alábbi dolgozók végezhetik: Arnóczky Györgyné Enyedi László Kulik Edit Harmatiné Beinschródt Mária Házipénztár kezeléssel megbízott dolgozók: Wagner Gáborné Pázsitné Vrbovszki Judit Bella Andrea Fazekas Magdolna Az illetékbélyeg értékesítés ügyintézője: Wagner Gáborné pénztáros Pénzkezeléssel megbízottak: Tímár Aranka Vaszkó Zsolt Oraveczné Kovács Ildikó Bánlaki Anikó Nagy Bianka

SZÁMVITELI POLITIKA Hatályos: 2017. október 1.

A számviteli politika célja, hogy rögzítse azokat a számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.), valamint az államháztartás számviteléről szóló – többször módosított – 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.) végrehajtására vonatkozó előírásokat, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják a számviteli politika hatálya alá tartozó államháztartási szervezetek sajátosságainak, feladatainak leginkább megfelelő számviteli rendszer működését. A Szt. 14. § (5) bekezdése, valamint az Áhsz. 50. § (1) bekezdése alapján a számviteli politika részét képezik, ahhoz kapcsolódóan egyes tevékenységek részletes előírásait külön szabályzatok rögzítik, amelyek a következők:  eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzat,  az eszközök és a források értékelésének szabályzata,  az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat,  a pénzkezelési szabályzat.

I.

SZÁMVITELI POLITIKA HATÁLYA

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 10.§ alapján a gazdasági szervezetnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr) 9. § (1) bekezdésében meghatározott feladatait a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Ebből eredően ezen számviteli politika hatálya ─ Gyomaendrőd Város Önkormányzata, ─ Csárdaszállás Községi Önkormányzat, ─ Hunya Község Önkormányzata, ─ Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata, ─ Gyomaendrőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, ─ Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás, ─ Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal, ─ Kállai Ferenc Kulturális Központ, ─ Szent Antal Népház, ─ Határ Győző Városi Könyvtár, ─ Gyomaendrődi Család-és Gyermekjóléti Központ ─ Városi Egészségügyi Intézmény, ─ Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda terjed ki. Ez a számviteli politika 2017. október 1-től lép hatályba, ettől az időponttól kezdődően a korábban hatályos számviteli politika hatályát veszti.

II.

A SZÁMVITELI POLITIKA ELŐÍRÁSAI

1. Az államháztartás számviteli rendszere 2

Az államháztartás számviteli rendszere a) a költségvetési számvitelből és b) a pénzügyi számvitelből áll. A költségvetési számvitel: a bevételi és kiadási előirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, és ezek teljesítésének, tovább a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből kapott támogatások felhasználásának a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképét mutató elkészítését biztosítja. Az Áhsz. 39. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a költségvetési könyvvezetés a számviteli alapelvek Áhsz.-ben meghatározott sajátosságai figyelembevételével, magyar nyelven, az egységes számlakeret 0-ás számlaosztályán belül a 00. és 03-09. számlacsoportban vezetett nyilvántartási számlák használatával, a kettős könyvvitel szabályai szerint, forintban történik. A pénzügyi számvitel: a vagyon és annak összetétel, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképét mutató elkészítését biztosítja. Az Áhsz. 45. § (2) bekezdésében foglaltak alapján: a pénzügyi könyvvezetés a számviteli alapelvek Áhsz.-ben meghatározott sajátosságai figyelembevételével, magyar nyelven, az egységes számlakeret 1-9. számlaosztályán belül vezetett számlák (könyvviteli számlák) használatával, a kettős könyvvitel szabályai szerint, forintban történik.

2. Számviteli alapelvek A költségvetési beszámoló készítéskor és a könyvvezetés során alkalmazandó, a Szt. 15-16. §-ában meghatározott számviteli alapelveket az Áhsz. 4. § (1) – (9) bekezdésében meghatározott sajátosságokkal kell érvényesíteni. A könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során maradéktalanul figyelembe kell venni, hogy a Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt az Áhsz. kifejezetten elrendeli.

3. Beszámoló készítési kötelezettség Az államháztartási szervezetek a költségvetési év kezdetétől a mérleg fordulónapjáig terjedő időszakról a könyvek zárását követően bizonylatokkal, szabályszerű könyvvezetéssel, az Áhsz. szabályai szerint folyamatosan vezetett részletező nyilvántartásokkal, a könyvviteli zárlat során készített főkönyvi kivonattal, valamint leltárral alátámasztott éves költségvetési beszámolót készítenek a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján közzétett, központilag meghatározott nyomtatvány formában és tartalommal. Az éves költségvetési beszámoló részei: 3

a) a költségvetési számvitelből biztosítható: ─ költségvetési jelentés, ─ maradvány kimutatás, ─ adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéről, ─ az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások. b) a pénzügyi számvitelből biztosítható: ─ mérleg, ─ eredmény-kimutatás, ─ költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás, ─ kiegészítő melléklet.

Az éves költségvetési beszámoló összeállításához kapcsolódó időpontok, határidők A mérlegkészítés időpontja ─ a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon – a költségvetési év mérleg-fordulónapját követő – időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges érkelési feladatokat el lehet és el kell végezni, valamint ─ az az időpont, amíg a mérleggel lezárt évre vonatkozó gazdasági események hatását könyvelni lehet. Az Áhsz. 39. § (1a) bekezdése alapján a költségvetési számvitelben a költségvetési évre vonatkozó gazdasági események hatását legkésőbb a) az előirányzatok és a teljesítések tekintetében január 31-éig – az Áht. 34. § (4) bekezdése szerinti esetben az ott megjelölt időpontig – , b) a követelések, a végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint az Ávr. 134. § c) pontja és 138. § (5) bekezdés c) pontja szerinti adatok tekintetében a mérlegkészítés időpontjáig kell elszámolni. Az Áhsz. 30/A. § a) bekezdése alapján – az Áhsz. 30/A. § c) és d) pontjában foglalt kivétellel – a mérlegkészítés időpontja a költségvetési évet követő év február 25-e. Az Áhsz. 7. § (2) bekezdése alapján a mérleg fordulónapja – az Áhsz. 7. § (3), (4) bekezdésében foglalt kivételekkel – a költségvetési év utolsó napja. A költségvetési szervek február 28-ig kötelesek az éves költségvetési beszámoló adatait feltölteni a kincstári KGR K11 rendszerbe. Az irányító szerv március 20.-i határidőig a saját költségvetési beszámoló adatait is feltölti (feladja) a KGR K11 rendszerbe, illetve ezen határidőig áttekinti az irányítása alá tartozó költségvetési szerv beszámolóit ellenőrzés és jóváhagyás céljából.

4

Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért az Áhsz. 31. § (1) bekezdésében meghatározott személy a felelős és azt a SZMSZ 21. sz. mellékletében (Ügyrend) megjelölt személyek készítik el.

A mérleg alátámasztása leltárral Az Áhsz. 22. § (1) bekezdése alapján: az éves költségvetési beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérlegben szereplő eszközöket és forrásokat. A leltárkészítési kötelezettség teljesítése keretében a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozóan el kell végezni. A mérleget alátámasztó részletező leltár elkészítése minden évben kötelező. A leltárkészítési, leltározási feladatokat a Szt. 69. § (1)-(3), (5), (6) bekezdése, továbbá az Áhsz. 22. §, valamint a jelen számviteli politika hatálya alá tartozó államháztartási szervezetek „Leltárkészítési és leltározási szabályzat”-ában foglaltak szerint kell elvégezni, az ott megjelölt személyeknek. Számviteli nyilvántartásokon alapuló egyéb adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének szabályai Jelen szabályzat hatálya alá tartozó szervezetek, intézmények havi-, negyedéves-, eseti adatszolgáltatást teljesít a Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatósága részére, a MÁK (jogszabályok) által meghatározott módon, tartalommal és határidőben. Intézményeinknél ezzel kapcsolatos feladatokat a pénzügyi osztály látja el, továbbá ezen adatszolgáltatások megfelelő teljesítéséért az Áhsz 31 § (1) bekezdésében meghatározott személy a felelős.

4. Értékcsökkenés elszámolásának szabályai A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának szabályai A Szt. 52. § (1) bekezdésében – valamint az Áhsz. 17. § (1) bekezdésében – foglaltak alapján: az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam évgén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása). Az év közben állományba vett (üzembe helyezett) immateriális javak és tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell elszámolni. A Szt. 52. § (2) bekezdése alapján az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának kezdő időpontja. 5

Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell, az üzembe helyezés okmánya a KATASZTER rendszer által előállított „állományba vételi bizonylat”. Nagy értékű hosszú átfutási idejű beruházás esetén az üzembe helyezés dokumentuma olyan hivatalos jegyzőkönyv, amely a beruházás üzembe helyezéséhez kapcsolódóan minden lényeges és fontos adatot, információt tartalmaz (pl. hatósági engedélyek, próbaüzemre vonatkozó adatok stb). Az üzembe helyezési okmányról nyilvántartást kell vezetni. Az üzembe helyezés dokumentálásáért és a nyilvántartás vezetéséért a vagyongazdálkodásért felelős köztisztviselő a felelős. Az értékcsökkenés elszámolására az Áhsz. 17., 19. § előírásait kell alkalmazni. Az Áhsz. 17. § (2a) bekezdése alapján a vagyoni értékű jogoknál a terv szerinti értékcsökkenési leírás kulcsa 16%, szellemi termékeknél 33 %. A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni. Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenésének leírási kulcsa azonos annak az ingatlannak a leírási kulcsával, amelyhez az adott vagyoni értékű jog kapcsolódik. A kisértékű immateriális javak bekerülési értéke a beszerzést, a kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezést, használatba vételt követően, legkésőbb a soron következő negyedéves zárás alkalmával terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolható. Azokat az immateriális javakat és tárgyi eszközöket tekintjük kisértékűnek, amelynek egyedi (áfa nélküli) bekerülési értéke a 200 ezer forintot nem haladja meg. A befektetett eszközök teljes köréről egyedi nyilvántartást kell vezetni, ebbe beleértve azokat az eszközöket is, amelyek leírásra kerültek (a tulajdon védelme érdekében).

A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának szabályai Az Áhsz. 17. § (5) bekezdése, illetve a Szt. 53. § (1) bekezdése b) és c) pontja alapján terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor, ha  az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan;  a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető.

6

A terven felüli értékcsökkenés elszámolását olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának bizonylataként a körülmények leírásával, az okok megnevezésével, valamint az eszközök azonosító adatainak pontos megjelölésével írásos dokumentumot (pld. feljegyzés, jegyzőkönyv) kell készíteni. Nem számolható el terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának alapjául szolgáló írásos dokumentumok (bizonylatok) elkészítéséért vagyongazdálkodásért felelős köztisztviselő a felelős.

5. Maradványérték meghatározása A Szt. 3. § (4) bekezdés 6. pontja alapján maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében – az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. Nem jelentős a maradványérték ha annak összege a bekerülési érték 20%-át nem éri el. Nem jelentős akkor sem, ha az eszköz csak eredeti rendeltetésétől megfosztva (szétszedve), vagy hulladékként értékesíthető, továbbá ha az eszköz várhatóan nem lesz értékesíthető. Szoftverek és számítástechnikai eszközök esetében a maradványérték minden esetben nulla forint. A maradványérték megállapításánál figyelemmel kell lenni az Áhsz. 17. § (4) bekezdésében leírtakra, miszerint „A huszonötmillió forint bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése megállapítása során nem lehet maradványértéket meghatározni”. A MARADVÁNYÉRTÉK ÖSSZEGÉRE vagyongazdálkodásért felelős köztisztviselő TESZ JAVASLATOT. A maradványérték összegét a Pénzügyi osztály vezetője hagyja jóvá. A megállapított maradványértéket fel kell jegyezni ─ az analitikus nyilvántartásban és 7

─ az üzembe helyezési okmányon.

6. Behajthatatlan követelés törlése Behajthatatlannak azt a követelés minősíthető, amely megfelel az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 1. pontjában leírt feltételek valamelyikének. Behajthatatlannak minősített követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt az Áhsz. 26. § (11) bekezdés alapján a különféle egyéb ráfordítások között el kell számolni. A behajthatatlanság tényét és a behajthatatlannak minősített követelés összegét bizonyítani (dokumentálni) kell. A behajthatatlanság tényének megállapításának alapjául szolgáló írásos dokumentumok (bizonylatok) elkészítéséért az intézmény/szervezet könyvelési feladatait ellátó pénzügyi ügyintézője a felelős. A követelések behajthatatlanság címén való törlésének jóváhagyására az Áhsz. 31. § (1) bekezdésében meghatározott személy jogosult. Az Áhsz. 43. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a behajthatatlan követelés leírása nem minősül – az Áht. 97. §-ban meghatározott – követelés elengedésének.

7. Valuta, deviza árfolyamok alkalmazása Az Áhsz. 20. § (3) bekezdése alapján a külföldi pénzértékre szóló eszköz, kötelezettség (kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség) forintértékének meghatározásakor ─ a valutát, ─ a devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos árfolyamon kell forintra átszámítani. Az Áhsz. 20. § (4) bekezdése alapján ha a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, illetve ilyen szóló eszközöket és kötelezettségeket (kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség) kell forintra átszámítani, az átszámítást a Szt. 60. § (5) bekezdése szerinti módon kell elvégezni.

8. Jelentős összegű hiba Az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 3. pontja alapján: jelentős összegű a hiba, ha a hiba megállapításának évében, az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően meg8

állapított hibák, hibahatások együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérleg-főösszegének 2 %-át, vagy – ha a mérleg-főösszeg 2 %-a meghaladja a százmillió forintot – a százmillió forintot.

Az Áhsz 9. § (2) bekezdésében foglalt előírás alapján: Ha az ellenőrzés az előző éves költségvetési beszámoló(k)ban elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, a mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a mérleg minden tételénél az előző adatok mellett be kell mutatni. Ilyen esetben a mérlegben külön-külön oszlopban szerepelnek az előző mérleg adatai, a módosítások, valamint az Áhsz. 7. § szerinti időszak adatai. A megállapított jelentős összegű hibá(k) összegével az előző mérleg adatai nem módosíthatók.

9. Az általános költségek felosztásának módszerei A felmerüléskor ─ közvetlenül szakfeladatokra terhelhető (elszámolható) folyó kiadásokat a 7. „Szakfeladatok” számlaosztályban, ─ a közvetetten elszámolható folyó kiadásokat a 6. „Általános költségek” számlaosztályban kell elszámolni. A 6. számlaosztályban azokat a kiadásokat kell könyvelni, amelyekről a felmerülésükkor csak azok felmerülési helye állapítható meg. Ezek a felmerülési helyek olyan területileg vagy fogalmi szempontból körülhatárolt szervezeti egységek, melyek több szakfeladattal állnak kapcsolatban, több tevékenységet szolgálnak. A számviteli politika hatálya alá tartozó szervek és intézmények esetén – kivéve a Városi Egészségügyi Intézményt – a számviteli nyilvántartás kialakítási módjából és a feladatellátás jellegéből kifolyólag jellemzően nem fordul elő közvetetten elszámolható kiadás, így a 6. számlaosztály vezetésére nem kerül sor. A számviteli elszámolás ilyen jellegű eljárását minden évben felül kell vizsgálni, szükség esetén a gondoskodni kell 6. számlaosztályban való könyvelés és kiadás felosztás szabályainak kialakításáról, publikálásáról, gyakorlati bevezetéséről. E feladat felelőse a Pénzügyi Osztályvezető. A számviteli politika hatálya alátartozó szervek, intézmények közül csak a Városi Egészségügyi Intézmény használja a 6. számlaosztályt, és ebből adódóan a 6. számlaosztályba könyvelt tételek esetén az alábbi felosztást alkalmazza: - a központi irányítás kiadásainak – amely csak bérköltség és ennek járulékos költségei lehetnek – felosztása az előző év feladat változásait is figyelembe vevő tapasztalati adatokon alapulva kialakított óraszám alapján történik, - A 6. számlaosztályban könyvelt általános költségek felosztását – a 7. számlaosztály könyvviteli számláira – a negyedéves könyvviteli zárlat keretében kell elvégezni.

9

10. Számviteli bizonylatok Bizonylati elv és a bizonylati fegyelem A Szt. 165. § (1) bekezdésében foglaltak alapján minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén előírásszerűen javítottak. A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell. A számviteli bizonylatokra, a szigorú számadási kötelezettségre és a bizonylatok megőrzésére egyaránt a Szt. 166-169 §-át kell alkalmazni. Idegen nyelven kiállított bizonylatok A Szt. 166. § (4) bekezdése alapján a számviteli bizonylatot – a Szt. 166. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha az eltérést az adott gazdasági művelet, esemény, illetve intézkedés jellemzői indokolják – idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek – a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően – magyar nyelvre le kell fordítatni és a magyar nyelvű számviteli bizonylatot a fordítást végző személlyel alá kell íratni. A magyar nyelvű fordítást az idegen nyelven kiállított számviteli bizonylathoz kell csatolni. A magyarul is feltüntetendő adatok körét (számát) a konkrét bizonylat jellege, a bizonylaton szerepeltetendő tételek száma, különbözősége, a használt idegen nyelv, a gazdasági esemény jellege határozza meg, ebből következően az esetenként más és más lehet. Általában minden olyan adatot fel kell tüntetni, amely a könyvviteli elszámoláshoz, az analitikus és főkönyvi nyilvántartások vezetéséhez, az adó- és egyéb bevallások elkészítéséhez szükséges. A magyartól eltérő (idegen) nyelven kiállított számviteli bizonylatokhoz csatolni kell a magyar nyelvre történő fordítást, aminek elkészítéséért a számla utalásáért és rögzítéséért felelős köztisztviselő a felelős. 10

A kibocsátott, a befogadott bizonylatok alaki és tartalmi hitelességének, megbízhatóságának igazolása A Szt. 167. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a kibocsátott, valamint a befogadott bizonylatok alaki és tartalmi hitelességének és megbízhatóságának igazolására a gazdálkodó képviseletére jogosult személy vagy a belső szabályzatban erre külön feljogosított személy jogosult, amelyet a bizonylaton aláírásával igazol.

A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylatokon a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra való hivatkozás A Szt. 167. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat alaki és tartalmi kellékei között szerepelnie kell a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozásnak. Ennek a törvényi előírásnak a számviteli politika hatálya alá tartozó államháztartási szervezetek: - banki tételek esetén közvetlenül, a könyvviteli számlák számának az utalványon – rövidített utalványon – történő feltüntetésével, - pénztári tételek esetén közvetetten, az adott hónap pénztári tételeinek feldolgozását követően készített főkönyvi feladás listájával, - egyéb tételek (vegyes könyvelés) esetén bizonylatra történő kézi feljegyzéssel tesz eleget. A Szabályzat 2017. október 1. napján lép hatályba.


.......................................... Polgármester

………………………………. Jegyző

11

Megismerési nyilatkozat A 2017. október 1–től hatályos számviteli politikában foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban leírtakat a munkám során köteles vagyok betartatni. Név Beosztás Dátum Aláírás Dr. Uhrin Anna Jegyző 2017.10.01. Megyeri László Aljegyző 2017.10.01. Szilágyiné Bácsi Gabriella Pénzügyi osztályve- 2017.10.01. zető Tóthné Gál Julianna Költségvetési ügyin- 2017.10.01. téző Fekécsné Dinya Marianna Pénzügyi ügyintéző 2017.10.01. Rávainé Szujó Tünde Pénzügyi ügyintéző 2017.10.01. Ugrainé Gróf Éva Pénzügyi ügyintéző 2017.10.01. Wagner Gáborné Pénztáros 2017.10.01. Papné Dinnyés Erika pénzügyi ügyintéző 2017.10.01. Kocsisné Takács Gabriella pénzügyi ügyintéző 2017.10.01. Balogh Rita Hunyai kirendeltség 2017.10.01. vezető, pénzügyi ügyintéző Harmatiné Beinschródt Mária Csárdaszállási kiren- 2017.10.01. deltség vezető, pénzügyi ügyintéző Petényi Roland Fejlesztési osztály- 2017.10.01. vezető Pardi László Városüzemeltetési 2017.10.01. osztályvezető Enyedi László Adóosztály vezetője 2017.10.01. Keresztesné Jáksó Éva Közigazgatási osz- 2017.10.01. tályvezető Csényi István Vagyongazdálkodási 2017.10.01. ügyintéző Dinyáné Bánfi Ibolya Határ Győző Városi 2017.10.01. Könyvtár Intézményvezető Dr. Szonda István Attila Szent Antal Népház 2017.10.01. Intézményvezető Kovács Péterné Gyomaendrőd2017.10.01. Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda Intézményvezető Dr. Magyar Hajnalka Városi Egészségügyi 2017.10.01. Intézmény Intézményvezető Weigertné Gubucz Edit Kállai Ferenc Kultu- 2017.10.01. rális Központ Intézményvezető 12

Pál Jánosné

Gyomaendrődi Csa- 2017.10.01. lád-és Gyermekjóléti Központ Intézményvezető

13

GYOMAENDRŐDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZATA

BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2017. október 1.-től

2

A belső ellenőrzés célja és feladata A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § b) pontja alapján a belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. Az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében a belső ellenőrzés rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási és belső kontrollrendszerének eredményességét, gazdaságosságát és hatékonyságát. Gyomaendrőd Város Önkormányzatának belső ellenőrzését 1 fő megbízási jogviszonyú belső ellenőr látja el. A belső ellenőrzés személyi hatálya: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10.§ alapján a gazdasági szervezetnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésében meghatározott feladatait a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Ebből eredően a belső ellenőri feladatok ellátására vonatkozóan ezen szabályzat hatálya az alábbi jogi szervezetekre terjed ki: -

Gyomaendrőd Város Önkormányzata Csárdaszállás Községi Önkormányzat Hunya Község Önkormányzata Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata Gyomaendrőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata Gyomaendrőd,Csárdaszállás,Hunya Települési Önkormányzati Társulás Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Kállai Ferenc Kulturális Központ Szent Antal Népház Határ Győző Városi Könyvtár Gyomaendrődi Család- és Gyermekjóléti Központ Városi Egészségügyi Intézmény Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda

A belső ellenőr ellenőrzést végezhet az önkormányzati többségi tulajdonú Kft-inek működésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan, valamint a helyi önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezett szervezeteknél is. A belső ellenőrzés feladata: a) vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését; b) vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;

3

c) vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát; d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében; e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében; f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket. A belső ellenőrzés elsődleges feladata annak vizsgálata, hogy az ellenőrzött szervezetek vezetése által kialakított és működtetett kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási rendszerek és eljárások megfelelnek-e az alábbi követelményeknek: 

a szervezet alapvető céljának elérését veszélyeztető kockázatokat kockázatkezelési rendszere képes felismerni és azokat megfelelően kezelni;



az egyes vezetők és vezetői csoportok közötti együttműködés megfelelő;



a pénzügyi-, irányítási- és operatív működésre vonatkozó adatok, információk és beszámolók pontosak, megbízhatóak és a megfelelő időben rendelkezésre állnak;



a szervezet alkalmazottainak és a megbízási jogviszonnyal foglalkoztatottak tevékenysége megfelel a jogszabályokban és szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek (beleértve mind a hazai, mind az EU jogszabályok által előírt beszámolási kötelezettséget is), valamint összhangban van a nemzetközileg elfogadott és a pénzügyminiszter által közzétett standardokkal, iránymutatásokkal és módszertani útmutatókkal;



az eszközökkel és forrásokkal takarékosan és hatékonyan gazdálkodnak, valamint a vagyon megóvásáról megfelelően gondoskodnak;



a vezetők által kidolgozott programok, tervek és célkitűzések megvalósulnak;



a munkafolyamatokban a (pénzügyi) irányítási és kontroll rendszer minősége megfelelő és folyamatos korszerűsítése biztosított;



a rendszerek és eljárások – beleértve a fejlesztés alatt állókat is – teljesek és biztosítják, hogy az ellenőrzések megfelelő védelmet nyújtanak a hibák, szabálytalanságok és egyéb veszteségek elkerülésére, valamint hogy az eljárások összhangban vannak a szervezet átfogó céljaival és célkitűzéseivel;



a szervezetet érintő jogszabályok, illetve egyéb kötelező érvényű szabályok változásaira a szervezet időben és megfelelően reagál.

A belső ellenőrzés feladatainak ellátása érdekében elemzéseket készít, információkat gyűjt és értékel, ajánlásokat tesz és tanácsokat ad a jegyző, a polgármester, az intézmények vezetői, a pénzügyi ellenőrző bizottság, a képviselő testület, a folyamatgazdák és a döntéshozók részére a vizsgált folyamatokra vonatkozóan. 4

A belső ellenőrzés végrehajtása során feltárt, a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer hatékonyságának, minőségének javítására vonatkozó lehetőségekről az ellenőrzött szervezetek vezetését tájékoztatni kell. A belső ellenőrzés – mint vezetőt támogató tevékenység – nem mentesíti ugyanakkor a vezetőket azon felelősségük alól, hogy a kockázatokat kezeljék, illetve a (pénzügyi) irányítási és ellenőrzési rendszert működtessék. A belső ellenőrzés pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerének javítása érdekében javaslatokat tesz, de e javaslatok végrehajtása, vagy más intézkedések kezdeményezése kizárólag a vezetők felelősségi körébe tartozik.

A belső ellenőrzési tevékenység során: 1. Szabályszerűségi ellenőrzéseket, 2. Pénzügyi ellenőrzéseket, 3. Rendszerellenőrzéseket, 4. Teljesítmény-ellenőrzéseket, 5. Informatikai rendszerellenőrzéseket 6. Az éves elemi költségvetési beszámolókra vonatkozóan megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni. A felsorolt ellenőrzési tevékenységek tartalma: 1. Szabályszerűségi ellenőrzés: annak ellenőrzése, hogy az adott szervezet, szervezeti egység működése, illetve tevékenysége megfelelően szabályozott-e, és érvényesülnek a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok, utasítások és vezetői rendelkezések előírásai. 2. Pénzügyi ellenőrzés: az adott szervezet, program pénzügyi elszámolásainak, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése. 3. Rendszerellenőrzés: rendszerek (irányítási, végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási, beszámolási és ellenőrzési) működésének átfogó vizsgálata, melynek keretében a szabályszerűség, szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség kerül ellenőrzésre. 4. Teljesítményellenőrzés: az adott szervezet által végzett tevékenységek, programok egy jól körülhatárolható területén a működés, illetve a forrás felhasználás gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének vizsgálata. 5. Informatikai rendszerek ellenőrzése: Az informatikai rendszerek megbízhatóságának, szabályosságának és védelmének vizsgálata. 6. Megbízhatósági ellenőrzés: az éves elemi költségvetési beszámolók számviteli alapelveknek való megfelelőségének, illetve a beszámolási időszak költségvetési gazdálkodása szabályszerűségének minősítése. Az éves elemi költségvetési beszámolók megbízhatósági ellenőrzését az Állami Számvevőszék által kidolgozott Financial Audit módszertan szerint kell végezni.

5

A belső ellenőrzés ellenőrzési hatóköre kiterjed mind a központilag kiadott szabályzatok, irányelvek, és eljárások pontos betartásának ellenőrzésére (beleértve azokat is, amelyek Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségből és/vagy valamilyen nemzetközi szervezeti tagságból erednek), mind a költségvetési bevételek és kiadások, valamint a költségvetési szervek tevékenysége gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének vizsgálatára az államháztartási gazdálkodás átláthatósága érdekében. A belső ellenőrzés tanácsadói tevékenysége elsősorban az alábbiakra terjed ki: 

Vezetők támogatása a döntéshozatalban, javaslatok (alternatívák kidolgozása és az egyes megoldási lehetőségek kockázatának becslése, amire fel kell hívni a vezetőség figyelmét) megfogalmazásával, azonban a döntést a vezetőségnek kell meghoznia.



Humánerőforrás-kapacitásokkal való racionálisabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás.



Pénzügyi, tárgyi és informatikai erőforrásokkal való racionálisabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás.



A vezetőség szakértői, tanácsadói támogatása a kockázat- és szabálytalanságkezelési rendszerek és a teljesítménymenedzsment rendszer kialakításában, folyamatos továbbfejlesztésében.



Tanácsadás a szervezeti struktúrák racionalizálása, a változásmenedzsment területén.

Beszámolás A belső ellenőr köteles a jegyző, rajta keresztül a polgármester, illetőleg a képviselő testület számára: 

Évente átfogó értékelést adni a Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselőtestülete, Gyomaendrőd Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa, Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, továbbá Hunya Község Önkormányzata Képviselő-testülete részére a fenntartott intézmények (pénzügyi) irányítási és kontroll, valamint kockázatkezelési rendszeréről;



Az Önkormányzat és az intézmények (pénzügyi) irányítási és kontroll rendszeréhez kapcsolódó minden lényeges megállapításról beszámolni, és tájékoztatást adni az esetleges fejlesztési javaslatairól;



A jegyző, rajta keresztül a polgármester részére rendszeres időközönként tájékoztatást adni az éves ellenőrzési terv végrehajtásának helyzetéről, az elvégzett ellenőrzések eredményeiről, a tervtől való eltérés okairól, valamint a belső ellenőrzési egység feladatainak ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről;



Az ellenőrzési tevékenységek, illetve a nyomon követés (kockázatkezelés, szabályszerűségi-, biztonsági-, jogi-, etikai-, környezetvédelmi kérdések, külső ellenőrzések) vonatkozásában az egységes szakmai értelmezést, és az e feladatokat ellátó szervezetekkel, személyekkel a megfelelő koordinációt biztosítani, valamint erről a vezetést rendszeresen tájékoztatni.

6

Függetlenség

A belső ellenőr közvetlenül a jegyzőnek alárendelten végzi feladatait, megbízásáról – a polgármester egyetértésével - a jegyző gondoskodik. A belső ellenőr nem rendelkezhet semmilyen, az ellenőrzött tevékenység feletti hatáskörrel és nem lehet az ellenőrzött tevékenységért felelős. A belső ellenőr bevonása a szervezet szabályzatainak, rendszereinek, eljárásainak kidolgozásába és végrehajtásába csak tanácsadás, véleményezés jelleggel történhet. A belső ellenőrzési kézikönyv minta alapján köteles a kidolgozni a belső ellenőri kézikönyvet, így munkáját a polgármester és a jegyző által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi Felelősség

A belső ellenőrök felelősségi körébe tartozik: 

Annak biztosítása, hogy minden, a belső ellenőrzés hatókörébe tartozó ellenőrzés, a jelen szabályzatban felsoroltaknak megfelelően ténylegesen végrehajtásra kerüljön;



A jóváhagyott éves ellenőrzési tervet végrehajtani, ideértve a vezetés felkérésére végzett soron kívüli feladatokat is;



Az ellenőrzött szervezetnél működő főbb funkciók, valamint az új vagy átalakuló szervezeti egységek, feladatok és folyamatok, valamint az ezek kialakításával, működtetésével, illetve kiterjesztésével kapcsolatos problémákat értékelni;

A belső ellenőr feladatai továbbá:  A belső ellenőrzési kézikönyv minta alapján kidolgozni a belső ellenőri kézikönyvet, így munkáját a polgármester és a jegyző által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végezni; 

A költségvetési szerv belső ellenőrzési tevékenységének eredményes vezetéséhez és fejlesztéséhez a szükséges szakmai, technikai és operatív javaslatok felkínálása, a nemzetközi belső ellenőrzési standardoknak, útmutatóknak és gyakorlatnak megfelelően;



A kockázatelemzésen alapuló stratégiai és éves ellenőrzési tervet kidolgozni, melynek elkészítésekor a vezetés által feltárt kockázati tényezőket is figyelembe kell venni.



Évente beszámolót készíteni a jegyző – a polgármester, illetve a képviselő testület számára, amelyben összegzi az ellenőrzések megállapításait;



A jegyzőt tájékoztatni a belső ellenőrzési tevékenység mérhető célkitűzéseiről és az azokhoz mérten elért eredményekről;



A külső ellenőrök és a jogalkotók munkáját figyelemmel kísérni annak érdekében, hogy a belső ellenőrzés a szervezet működését – ésszerű költségkihatás mellett – optimálisan lefedje.

7

A jegyző feladatai: 

A költségvetési szerv belső ellenőrzésének eredményes vezetése és fejlesztése a szükséges szakmai, technikai és operatív feltételek biztosításával;



Szakmailag képzett ellenőrt alkalmazni, aki megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezik a jelen szabályzatban foglalt követelmények teljesítéséhez;

Jogok és kötelezettségek

A belső ellenőr jogai és kötelezettségei

A belső ellenőr az alábbiakra jogosult: a) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység helyiségeibe belépni, figyelemmel az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység biztonsági előírásaira, munkarendjére; b) az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó, államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba, az elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni, indokolt esetben az eredeti dokumentumokat másolat hátrahagyása mellett - átvételi elismervény ellenében - átvenni; c) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni; d) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben információt kérni más szervektől; e) a vizsgálatba külső szakértő bevonását kezdeményezni.

A belső ellenőr köteles: 

ellenőrzési tevékenysége során az ellenőrzési programban foglaltakat végrehajtani;



tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szerv vezetőjét tájékoztatni, és megbízólevelét bemutatni;



objektív véleménye kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni;



megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni, és azokat elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztani;



amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül

8

fel, haladéktalanul jelentést tenni a jegyzőnek, az ő esetleges érintettsége esetén a polgármesternek; 

ellenőrzési jelentést készíteni, az ellenőrzési jelentés tervezetét az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjével egyeztetni;



az ellenőrzési jelentés aláírását követően az ellenőrzési jelentést a jegyzőnek és a polgármesternek átadni;



ellenőrzési megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról haladéktalanul jelentést tenni a jegyzőnek, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik;



az eredeti dokumentumokat az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatni, illetve amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében a jegyzőnek átvételi elismervény ellenében átadni;



az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél, illetve annak részegységeiben a biztonsági szabályokat és a munkarendet figyelembe venni;



a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megőrizni;



az ellenőrzés során készített dokumentációjában megőrizni.

iratokat

és

iratmásolatokat

az

ellenőrzés

Az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység jogai és kötelezettségei Az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője és alkalmazottai jogosultak: a) az ellenőr személyazonosságának bizonyítására alkalmas okiratot, illetve megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni; b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni, és az észrevételekre választ kapni.

Az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője és alkalmazottai kötelesek: 1) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, együttműködni; 2) az ellenőr részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, kérés esetén az eredeti dokumentumokat - másolat és átvételi elismervény ellenében - az ellenőrnek megadott határidőre átadni; 3) az ellenőr kérésére, a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okiratok, adatok) teljességéről nyilatkozni; 4) a saját hatáskörébe tartozóan az ellenőrzés megállapításai, és javaslatai alapján észrevételt tenni, továbbá a végrehajtásért felelősöket és a végrehajtás határidejét feltüntető intézkedési tervet készíteni, az intézkedéseket a megadott határidőig végrehajtani, továbbá arról az ellenőrzést végző belső ellenőrt és a jegyzőt tájékoztatni; 5) az ellenőr számára megfelelő munkakörülményeket biztosítani. 9

Hatáskör

A belső ellenőr hatásköre kiterjed az alábbiakra: 

Korlátlan hozzáféréssel rendelkezik a vizsgált szervezet valamennyi tevékenységéhez, nyilvántartásához, vagyontárgyához;



A költségvetési szerv vezetőjéhez bármikor közvetlenül is fordulhat;



Az ellenőrzési célok elérése érdekében gazdálkodik a rendelkezésére álló erőforrásokkal, meghatározza az ellenőrzések gyakoriságát, az ellenőrzések tárgyát és kiterjedését, valamint kiválasztja az alkalmazott ellenőrzési módszereket;



Az ellenőrzések végrehajtásához jogosult az ellenőrzött szervezet bármely dolgozójától információt kérni, illetve speciális szakértelmet igénylő esetekben az ellenőrzési tevékenység lefolytatásához más szervezeti egységtől vagy szervezettől szakértő segítségét igénybe venni.

A belső ellenőr hatásköre az alábbiakra nem terjed ki: 

A költségvetési szerv bármely végrehajtási vagy irányítási tevékenységében való részvételre;



Pénzügyi tranzakciók kezdeményezésére vagy jóváhagyására;



A szervezet bármely, nem a belső ellenőrzési egység által alkalmazott munkatárs tevékenységének irányítására, kivéve, ha ezek a munkatársak megbízást kaptak arra, hogy részt vegyenek az ellenőrzésben, vagy más egyéb módon segítsék a belső ellenőröket.

Belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó standardok A belső ellenőr tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyv minta alapján, valamint a belső ellenőr által kidolgozott, a polgármester és a jegyző által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. Dátum: __________________________

________________________________ Polgármester

_________________________________ Jegyző

10

BIZONYLATI REND

1

BIZONYLATI REND HATÁLYOS: 2017. október 1-tól

2

A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Bizonylati rendjét az államháztartás számviteléről szóló 4/2013.(I.11.) Korm. rendelet 52. §-a alapján a következők szerint határozzuk meg.

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. A Bizonylati rend célja, tartalma, személyi hatálya A Bizonylati rend célja, hogy rögzítse azokat a számvitelről szóló - többször módosított - 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.), valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013.(I.11.) Korm. rendelet, (továbbiakban Áhsz.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet végrehajtására vonatkozó előírásokat, módszereket, amelyek biztosítják a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal sajátosságainak, feladatainak leginkább megfelelő, a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódó bizonylatok kiállításának, ellenőrzésének, továbbításának, felhasználásának, kezelésének rendjét. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10.§ alapján a gazdasági szervezetnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésében meghatározott feladatait a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Ebből eredően ezen szabályzat hatálya az alábbi jogi szervezetekre terjed ki: - Gyomaendrőd Város Önkormányzata - Csárdaszállás Községi Önkormányzat - Hunya Község Önkormányzata - Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata - Gyomaendrőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata - Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás - Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal - Kállai Ferenc Kulturális Központ - Szent Antal Népház - Határ Győző Városi Könyvtár - Gyomaendrődi Család- és Gyermekjóléti Központ - Városi Egészségügyi Intézmény - Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda A szabályzat személyi hatálya kiterjed a fent felsorolt költségvetési szervvel munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban állókra. A Bizonylati rend a következő feladatok ellátásához tartalmaz előírásokat:  bizonylati elv, bizonylati fegyelem,  a bizonylat fogalma, a bizonylatok csoportosítása,  a bizonylatok kiállítása, javítása, helyesbítése,  a bizonylatok feldolgozásának rendje,  a szigorú számadás alá vont bizonylatokkal kapcsolatos szabályok, 3

 

a bizonylatok tárolása, szállítása, a bizonylatok őrzése.

2. Bizonylati elv, bizonylati fegyelem A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalnak az Szt. 165. §. (1) bekezdése alapján minden gazdasági műveletről, eseményről - amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja,- bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. Könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad. 2.1.A számviteli bizonylat fogalma A Számviteli törvény 166. §-a értelmében számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától - amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását, nyilvántartását támasztja alá. 2.2. A bizonylatok általános alaki és tartalmi kellékei A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. A Számviteli törvény 167. §-a értelmében a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők:  a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója;  a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése;  a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása;  a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása;  a bizonylat kiállításának időpontja, illetve - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell (a gazdasági művelet teljesítésének időpontja, időszaka);  a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai;  külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét;

4

 bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;  a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás;  a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása;  továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. A számlával, az egyszerűsített adattartalmú számlával kapcsolatos további követelményeket más jogszabály is meghatározhat. A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága - ha az más módon nem biztosítható - a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti képviseletet is), vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható. A gazdasági események rögzítéséhez elsődlegesen a kereskedelmi forgalomban kapható szabványosított nyomtatványokat kell használni. Abban az esetben, ha valamely gazdasági művelet rögzítéséhez a kereskedelemben nyomtatvány nem kapható, akkor saját készítésű nyomtatványt kell használni. A nyomtatvány szerkesztésénél be kell tartani a bizonylatok általános alaki és tartalmi kellékeire vonatkozó előírásokat. 2.3. A bizonylatok csoportosítása A bizonylatokat csoportosíthatjuk a gazdálkodási szakterület szerint, a keletkezési helyük szerint, a feldolgozásban betöltött helyük szerint valamint a nyilvántartás, kezelés szempontjából. a) Gazdálkodási szakterület szerint:  befektetett eszközökkel kapcsolatos bizonylatok,  készletekkel kapcsolatos bizonylatok,  pénzforgalmi bizonylatok,  számlázási és számlaellenőrzési bizonylatok,  leltározási bizonylatok,  selejtezési bizonylatok,  bérnyilvántartással kapcsolatos bizonylatok. b) Keletkezési helyük szerint:  belső bizonylatok,  külső bizonylatok. Belső bizonylatok azok a bizonylatok, amelyek elsődleges kiállítása a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalnál, vagy annak valamely szervezeti egységénél történik. Külső bizonylatok azok a bizonylatok, amelyeknek a kiállítása az adott gazdasági műveletet kezdeményező külső szervnél történik. 5

c) Feldolgozásban betöltött szerepük szerint:  elsődleges bizonylatok,  másodlagos bizonylatok,  gyűjtő bizonylatok,  hiteles másolatok,  hiteles kivonatok. Elsődleges bizonylatok azok az okmányok, amelyeket az adott gazdasági művelet elrendelése illetve végrehajtása során eredeti okmányként állítanak ki, amelyet az elrendelő, lebonyolító hiteles aláírásával ellátott. Másodlagos bizonylatok, amelyeket az elsődleges bizonylatok alapján állítanak ki külön munkamenetben (kivéve a több példányban készülő bizonylatok másolati példányai), amelyeken biztosított a kiállítás alapjául szolgáló elsődleges bizonylat azonosításának lehetősége. Gyűjtő bizonylatok, amelyek több elsődleges vagy másodlagos bizonylat alapján kerülnek kiállításra és több gazdasági művelet összegszerű hatását összevontan tartalmazzák. Hiteles másolatok, olyan okmányok, amit az alapjául szolgáló bizonylat szövegével megegyezően állítottak ki és hitelesítő záradékkal láttak el. Hiteles kivonatok, olyan iratok, amelyek valamely okmány erre a célra kijelölt adatait tartalmazzák, s hitelesítési záradékkal látták el. A hitelesített másolat és a hitelesített kivonat csak abban az esetben használható bizonylatként, ha tartalmilag és alakilag megfelel a bizonylatokkal szemben támasztott követelményeknek. d) Nyilvántartás, kezelés szempontjából  szigorú számadás alá vont bizonylatok,  könnyített kezelésű bizonylatok. Szigorú számadás alá vont bizonylatok, amelyeknek darabszám szerinti megléte a nyilvántartások és elszámolások szempontjából elengedhetetlenül szükségesek. Könnyített kezelésű bizonylatok, amelyeknek a kezelése, felhasználása kötetlenebb formában lehetséges. 2.4. A szabályszerű bizonylat Az Szt. 165 §. (2) bekezdése alapján szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre, eseményre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak. (A bizonylat javítását a 4.2. pontban szabályozzuk.) 6

2.5. A bizonylatok nyelve Az Szt. 166 §. (4) bekezdése alapján a számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, magyar nyelven kell kiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatok más nyelven is feltüntethetők. A számviteli bizonylatot magyar nyelv helyett – ha azt az adott gazdasági művelet, intézkedés jellemzői indokolják – idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kiállított, illetve befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, melyek a megbízható, valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek, - a könyvviteli nyilvántartásban történő rögzítést megelőzően magyarul is fel kell tüntetni. 2.6. A bizonylatok formája, megjelenítése Az adott gazdasági esemény elszámolásához alkalmazható bizonylatok lehetnek:  szabványosított,  ágazati minisztériumi vagy egyéb országos (helyi) szerv által kibocsátott,  saját készítésű bizonylatok. Saját nyomtatvány szerkesztésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalnak :  a bizonylatok jellegének megfelelően a nyomtatványon minden szükséges adat szerepeljen,  az adatok elhelyezése feleljen meg a feldolgozási sorrendnek,  ki kell emelni a feldolgozás szempontjából fontos adatokat, (pl. vastagított vagy aláhúzott szöveg, szám)  ha számtani műveletet tartalmaz a bizonylat, akkor az adatok a művelet végzéséhez szükséges sorrendben szerepeljenek,  a nyomtatvány mérete feleljen meg a kezelhetőség követelményeinek. 2.7. Elektronikus úton kiállított bizonylatok Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel a Számviteli törvény előírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit külön jogszabály, az elektronikus aláírásról szóló - többször módosított - 2001. évi XXXV. törvény határozza meg. Az elektronikus számlára vonatkozó szabályokat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi. CXXVII. tv. 175 §-a, és az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII.29.) PM rendelet – határozzák meg. Ha a könyvviteli nyilvántartás, mint számviteli bizonylat technikai, optikai eljárás eredménye, biztosítani kell:  az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak - szükség esetén - a késedelem nélküli kiíratását,  az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzéket. 7

3. A költségvetési szerv számviteli bizonylatai 3.1.Belső számviteli bizonylatok A költségvetési gazdálkodásban a pénzügyi könyvvezetés során számviteli bizonylatnak különösen az alábbi okmányok minősülnek: - beérkező és kimenő számlák, - pénztári bevételi és kiadási bizonylatok, - pénztárjelentés, - nyugták, átvételi elismervények, - bérjegyzékek, összesítők, bérfeladások, - különböző kézi és gépi könyvelési feladások, összesítők, könyvelési bizonylatok, - szervezeti egységek közötti anyag-, eszközmozgatási bizonylatok, - leltározás és a selejtezés dokumentumai, - szigorú elszámolású nyomtatványok, - minden olyan okmány, szerződés, megállapodás, amely számviteli kérdésekben változást idéz elő. 3.2.Külső számviteli bizonylatok Külső számviteli bizonylatok azok a számviteli kihatású okmányok, amelyeket nem a költségvetési szervnél állítottak ki, de a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal gazdasági eseményéről készültek. Külső bizonylatok különösen: - hitelintézeti számlák kivonatai és azok mellékletei, - terhelési és jóváírási értesítések, - szállítólevelek, átvételi elismervények, - számlák, nyugták stb. A beérkező bizonylatok a Pénzügyi Osztályhoz kerülnek további feldolgozásra.

4. A bizonylatok kiállítása, javítása, helyesbítése 4.1. A bizonylatok kiállítása A bizonylatot a velük szemben támasztott tartalmi és alaki követelményeknek megfelelően a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában időt álló módon kell kiállítani. A bizonylaton az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók (olvasható alakra hozhatók), továbbá az esetlegessé váló utólagos változások felismerhetők, illetve kimutathatók legyenek. 4.2. A bizonylatok javítása Az alaki és tartalmi ellenőrzés során talált hibákat a bizonylaton ki kell javítani. 8

A bizonylaton csak szabályszerű javítások végezhetők. A javításokat a következők szerint kell elvégezni:  A bizonylatra helytelenül bejegyzett adatok javítása során az eredeti bejegyzést át kell húzni, úgy, hogy az eredeti bejegyzés (szám vagy szöveg) olvasható maradjon. A helyesbített adatokat az áthúzott szám vagy szöveg fölé kell írni.  A hibás bejegyzést a bizonylat minden példányán javítani kell.  Gépi adathordozón lévő adatok javításáról külön jegyzéket kell készíteni, melyet az eredeti bizonylatokkal együtt kell megőrizni.  A javítást végző személynek a javítás tényét annak dátumával, aláírásával és a költségvetési szerv (Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal) bélyegzőjének lenyomatával kell igazolni.  A javítás során az adatokat lefesteni, leragasztani, radírozni nem lehet. Pénztári bizonylatokat javítani nem szabad. Sorszámozott bizonylati nyomtatvány rontott példányát tilos megsemmisíteni, azt áthúzással érvénytelenítve meg kell őrizni. A külső szervektől beérkezett bizonylatokat javítani nem szabad. Hibásan érkezett bizonylatot vissza kell küldeni javításra a kiállítónak, vagy fel kell szólítani a bizonylat helyesbítésére. 4.3. A bizonylatok helyesbítése A hibásan, más szerv részére megküldött bizonylatot a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal köteles helyesbíteni. A helyesbítés történhet az eredeti - hibás - bizonylat érvénytelenítésével és új bizonylat kiállításával, vagy helyesbítő bizonylat kiállításával. A helyesbítő bizonylatnak tartalmaznia kell:  az eredeti bizonylat azonosításához szükséges adatokat,  a módosításnak megfelelő új tételeket.

5. A bizonylatok feldolgozásának rendje 5.1. Általános követelmények A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A feldolgozás előtt meg kell győződni arról, hogy a bizonylat számszakilag és tartalmilag megfelelő-e. Az alakilag, tartalmilag ellenőrzött és elfogadott bizonylatokat folyamatosan, időrendben rögzíteni kell a könyvelésben. A könyvelés előtt a bizonylatokat  a költségvetési könyvvezetés során az egységes számlakeret 0-s számlaosztályán belül a 00. és 03-09 számlacsoportban vezetett nyilvántartási számlák alapján az egységes rovatrendnek megfelelően,  a pénzügyi könyvvezetés során az egységes számlakeret 1-9 számlaosztályában vezetett könyvviteli számlák alapján kontírozni és ellenőrizni kell.

9

A bizonyaltok ellenőrzése során meg kell győződni arról, hogy a kedvezményezettet megilleti-e a kifizetendő összeg, illetve befizetés esetén a befizetővel szembeni követelés fennáll-e. Szolgáltatás teljesítésénél a munka elvégzését igazolni kell. Általános követelmény, hogy a feldolgozás során ellenőrizni kell a munkafolyamatba épített belső ellenőrzés megtörténtét, vagyis azt, hogy a bizonylatokat a feldolgozás során az arra jogosult személyek (kiállító, ellenőrző, érvényesítő) megvizsgálták, és aláírásukkal ellátták. A bizonylatok alapján érdemi intézkedést tenni csak akkor lehet, ha azt az arra jogosult személyek aláírták. A könyvelésre kerülő bizonylatokat utalványozni kell. Az utalványozást vagy az eredeti okmányra kell rávezetni, vagy külön írásbeli rendelkezést kell adni. Utalványozási jogosultsággal a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője rendelkezik. A kötelezettségvállalás, az utalványozás, a pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés részletes szabályait a költségvetési szerv Gazdálkodási szabályzatának kell tartalmaznia. 5.2. A bizonylatok ellenőrzése A számviteli bizonylatokat ellenőrizni kell a könyvekben történő rögzítés előtt alaki, tartalmi és számszaki szempontból. Az ellenőrzéssel megbízott személyek kötelesek különösen a bizonylatok valódiságát megvizsgálni. A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalban a bizonylatok ellenőrzése az érvényesítést végző köztisztviselő feladata. 5.2.1. A bizonylatok alaki ellenőrzése A bizonylatok alaki ellenőrzése során a következőket kell vizsgálni:  a bizonylatok kitöltése teljes körűen megtörtént-e, minden adat szerepel-e rajta,  a szükséges mellékletek csatolva vannak-e,  a gazdasági esemény bizonylatolása az előírt nyomtatványon, bizonylaton történt-e,  a kiállító, az érvényesítő és az utalványozó (eseménytől függően az ellenőr), valamint a gazdasági eseményben érintett dolgozók aláírása szerepel-e a bizonylaton,  a bizonylati űrlapot sorszám szerint vették-e használatba (szigorú számadású nyomtatványoknál),  a bizonylat kiállítása megfelelő-e, a javítások szabályszerűek-e. 5.2.2. A bizonylatok számszaki ellenőrzése A bizonylatok számszaki ellenőrzése során meg kell győződni arról, hogy nem történt-e valami hiba, a mennyiségi és értékadatok, a számolási műveletek helyesen kerültek-e rögzítésre.

10

5.2.3. A bizonylatok tartalmi ellenőrzése A bizonylatok tartalmi ellenőrzése során a gazdasági esemény szükségességét, indokoltságát, az alkalmazott árak helyességét, a vonatkozó jogszabályi előírások betartását kell megvizsgálni. 5.3. A bizonylatok könyvekben történő rögzítésének rendje A bizonylatok feldolgozásakor a következők szerint kell eljárni  A bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, a sajátos elszámolásokat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzügyi könyvvitel során vezetett könyvviteli számlákon a bizonylatok keletkezését, beérkezését követően haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, el kell számolni.  A költségvetési számvitelben a költségvetési évre vonatkozó gazdasági események hatását legkésőbb az előirányzatok és a teljesítések tekintetében január 31éig - az Áht. 34. § (5) bekezdése szerinti esetben az ott megjelölt időpontig -; a követelések, a végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint az Ávr. 134. § c) pontja és 138. § (5) bekezdés c) pontja szerinti adatok tekintetében a mérlegkészítés időpontjáig lehet elszámolni.  Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait a negyedéves könyvviteli zárlat során kell a könyvviteli számlákon elszámolni.

6. A könyvvezetés Az Áhsz. 39. § (2) és 45 §. (2) bekezdése értelmében a költségvetési könyvvezetés és a pénzügyi könyvvezetés magyar nyelven, a kettős könyvvitel szabályainak megfelelően forintban történik. A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal a költségvetési könyvvezetés keretében a bevételi és kiadási előirányzatok alakulására, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint ezek teljesítésére kiható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartást vezet, és azt a költségvetési év végével lezárja. A pénzügyi könyvvezetés keretében a tevékenység során előforduló, az eszközökre és forrásokra, azok változására és az eredmény alakulására ható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartást vezet, és azt a költségvetési év végével lezárja. A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben szabályozza, figyelembe véve az Áhsz 14. sz. mellékletét a részletező nyilvántartások tartalmáról. 11

A költségvetési és pénzügyi könyvvezetés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetősége, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítva van. A feldolgozás során megfelelő hivatkozással biztosítjuk a visszakeresés lehetőségét is.

7. A könyvviteli zárlat A könyvviteli zárlat során az elszámolási időszakokat követően el kell végezni a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében szükséges kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkákat, a könyvviteli, valamint a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlák lezárását. A könyvviteli zárlatot az Áhsz. 53. (4)-(7) bekezdés szerinti tartalommal kell elvégezni:  havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig,  negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, és  évente, a mérlegkészítés időpontjáig. A Közös Önkormányzati Hivatalban a könyvviteli zárlat során a könyvelési munkákért felelős személyeknek van egyeztetési feladata.

8. Szigorú számadású nyomtatványok kezelésének szabályai 8.1.Szigorú számadású nyomtatványok A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is) szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. Szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kiállítót terheli. A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok körét a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal sajátosságainak figyelembe vételével a Pénzügyi Osztály vezetője saját hatáskörében állapítja meg. A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok a következők: - Bevételi pénztárbizonylat B.318-102/A/V - Kiadási pénztárbizonylat B.318-103/A/V - Belföldi kiküldetési rendelvény és költségelszámolás B. 18-70/ új/V - Napi pénztárjelentés B.13-25/V - Időszaki pénztárjelentés B.13-21/V - Kiküldetési rendelvény B.18-73/új - Készpénzfizetési számla 3 lapos B.13-373/V/07 12

-

Nyugta 1 soros Készpénzigénylés elszámolása Személygépkocsi menetlevél Kiküldetési utasítás

B.15-40 B.13-134/V D.Gépjármű 36. B.18-70.

8.2. A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. A nyomtatványokról fajtánként a Pénzügyi Osztály vezetője által hitelesített nyilvántartás kerül vezetésre. A nyilvántartás tartalmazza: - a bizonylat megnevezését, - a bizonylat bevételezésének keltét, - a bevételezett bizonylat mennyiségét, - a nyomtatvány kezdő- és végző sorszámát, - az igénybevétel keltét, - a kiadott nyomtatvány sorszámát, mennyiségét, - az átvétel elismerését, - a leadott tőpéldány átvételének elismerését, A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalban a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását a pénztárosi feladatokat ellátó köztisztviselő vezeti. A szigorú számadás alá tartozó nyomtatványokkal kapcsolatos rendelkezések megszegése anyagi és fegyelmi felelősségre vonással jár. 8.3. A szigorú számadású nyomtatványok kiadása, felhasználása A szigorú számadású nyomtatványok kezelésével megbízott pénztárosi feladatokat ellátó köztisztviselő csak akkor adhat ki nyomtatványt felhasználásra, ha az átvétel tényét a nyilvántartásban az átvevő személy kézjegyével elismeri. A szigorú számadású nyomtatványokat használók a felhasznált mennyiséggel kötelesek elszámolni. A nyomtatványt vissza kell szolgáltatni további őrzésre a szigorú számadású nyomtatványt kezelőnek. A visszavétel tényét a nyilvántartáson keresztül kell vezetni. 8.4. A szigorú számadású nyomtatványok ellenőrzése Az átvétel alkalmával minden esetben meg kell vizsgálni, hogy az egyes nyomtatványokban az űrlapok teljes számban megvannak-e, továbbá az űrlapokon a sorszámok és esetleges egyéb jelzések helyesek-e. 8.5. A szigorú számadású nyomtatványok őrzése A szigorú számadású nyomtatványokat páncélszekrényben, lemez szekrényben kell őrizni. 9. A bizonylatok tárolása 13

A bizonylatok tárolásánál elsődleges szempont, hogy biztosítva legyen a hiánytalan, károsodásmentes megőrzés, valamint a gyors visszakeresés lehetősége. Bizonylatot a megőrzési helyéről elvinni csak átvételi elismervény ellenében szabad. A könyvelési bizonylatokat időrendi sorrendben, irattartóban kell tárolni. A gazdálkodás évét megelőző négy év összegyűjtött könyvelési anyaga a Pénzügyi Osztályon kerül tárolásra a könnyebb hozzáférhetőség érdekében. Ezt követően gondoskodni kell az irattárnak történő átadásról, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni.

10. A bizonylatok szállítása A bizonylatok szállításánál az a követelmény, hogy azokba illetéktelen személyek ne tekinthessenek be, külső károsodás ne érje, és hiánytalanul eljussanak a rendeltetési helyre

11. Bizonylatok megőrzése A számviteli bizonylatokon az adatok időtállóságát a Számviteli törvény 169. §-ban meghatározott megőrzési időn belül biztosítani kell.  A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal a költségvetési évről készített költségvetést, a költségvetési beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, főkönyvi kivonatot, értékelést, vagy más, az Szt. követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles őrizni.  A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.  A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség.  A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, így a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell. A bizonylat megőrzés legfőbb követelménye, hogy a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján bármikor visszakereshető legyenek. Az elektronikus formában kiállított bizonylatot – a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembe vételével - elektronikus formában kell megőrizni oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylat összeses adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról – a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolatkészítésének szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembe vételével – készített elektronikus másolattal az Szt. szerinti bizonylat megőrzési kötelezettség teljesíthető, ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összeses adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. 14

Iratkezelési szabályzatban kell rögzíteni az iratok tárolására, megőrzésére vonatkozó előírásokat.

II. EGYES GAZDÁLKODÁSI SZAKTERÜLETHEZ KAPCSOLÓDÓ BIZONYLATOK ÜGYVITELE

1. Befektetett eszközök ügyvitele A befektetett eszközök ügyvitelének célja, hogy ezen csoportba tartozó eszközök mozgását, annak mennyiségi és értékadatait folyamatosan nyomon lehessen követni a bizonylatok, feljegyzések alapján. Minden befektetett eszközökről a főkönyvi számlákkal bruttó értékben megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni. A befektetett eszközök analitikus nyilvántartásának biztosítani kell, hogy  a költségvetési szerv befektetett eszközeinek állománya bármely időpontban ellenőrizhető legyen, a bekövetkezett változások követhetőek legyenek.  az analitikus nyilvántartás a számlarend megfelelő számlacsoportjával összhangban legyen. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a következő adatokat:  hivatal megnevezése  bizonylat megnevezése  főkönyvi számla száma (számlarend szerint)  nyilvántartó lap oldalszáma  leltári szám  termék jegyzék (VTSZ) szám  raktár vagy munkahely megnevezése  állományba vétel kelte  bevételezés alapjául szolgáló bizonylat, okmány száma  készítő, szállító megnevezése  várható használati idő  leírás módja, a leírási kulcs %-a  könyvelés kelte  bizonylat száma  változás megnevezése (növekedés, csökkenés pontos jogcíme)  bruttó érték Ft-ban = növekedés = csökkenés = egyenleg  értékcsökkenés Ft-ban = növekedés = csökkenés = egyenleg  nettó érték  naplóhivatkozás. 15

A befektetett eszköz állománya növekedhet:  új befektetett eszköz beszerzése és létesítése során,  használt eszköz beszerzése térítés ellenében,  használt eszköz átvétele térítés nélkül,  eszköz átvétele átszervezés miatt, valamint  egyéb növekedések (átminősítés) alkalmával. A befektetett eszközök állománya csökkenhet:  az eszközök értékesítése,  selejtezése, értékvesztése,  megsemmisülése,  használt eszközök átadása térítés nélkül,  átadás átszervezés miatt,  egyéb csökkenések (átminősítés) során. 1.1.Immateriális javak nyilvántartása A vásárolt immateriális javak bekerülési értéke az egységes rovatrend K61 Immateriális javak beszerzése, létesítése rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár. Vételár a termék beszerzése után fizetett, engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték. A saját előállítású immateriális javak bekerülési értéke az Szt. 51. §-a alapján megállapított közvetlen önköltség. A le nem vonható áfa nem része a bekerülési értéknek! Az immateriális javak nyilvántartásának a Kormányrendelet 14. melléklet VI. pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia. A nyilvántartásnak olyannak kell lennie, hogy abból megállapítható legyen az immateriális javak azonosító adata, a felhasználási helye és a használatáért felelős személy neve. Az immateriális javak között kell kimutatni  a vagyoni értékű jogokat (az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével),  a szellemi termékeket, Az immateriális javak nyilvántartásba vételét a számla, adásvételi szerződés, illetve egyéb okmány alapján kell elvégezni. Az immateriális javak könyvelésének alapja a részletező analitikus nyilvántartás, amit tételesen immateriális javanként kell felfektetni, illetve folyamatosan vezetni azokról az alapbizonylatokról, melyek a változásokat igazolják. Az immateriális javak nyilvántartásának vezetése KATAWIN programmal történik. 1.2.Tárgyi eszközök nyilvántartása

16

A megszerzett tárgyi eszközök állományáról, az abban bekövetkezett változásokról a főkönyvi könyveléssel egyező mennyiségi és értékbeni analitikus nyilvántartást kell vezetni, melyet a KATAWIN program biztosít. Részletező nyilvántartást kell vezetni a következő tárgyi eszközökről: - Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, - Gépek, berendezések és felszerelések, - Járművek, - Üzemeltetésre, kezelésre, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök, - Beruházások, felújítások, - Beruházásra adott előlegek, A tárgyi eszközállományt, valamint az állományban bekövetkezett változásokat az analitikus nyilvántartásban a főkönyvi könyvelés tagolása szerint kell kimutatni.

2. Készletek ügyvitele A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal beszerzéseit költségként elszámolja, a kézi raktárakban meglévő készletéről csak mennyiségi nyilvántartást vezet. A készletek nyilvántartásba vételéről a beszerzési számlák, bizonylatok felhasználásával kell gondoskodni. A készletnyilvántartás számítógépes rendszer keretében történik az „X-raktár III” elnevezésű program felhasználásával.

3. Pénz- és értékkezelés ügyvitele 3.1.Értékpapírok nyilvántartása Az értékpapírokat vásárláskor minősíteni kell. A befektetett eszközök között azokat a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kell nyilvántartani, melyet tartósan, legalább 1 éven túli időtartamra vásárol, leköt a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal. A forgóeszközök között a forgatási célból, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és egyéb részesedéseket kell nyilvántartani. Az értékpapírokat a mérleg tagolásával egyezően kell nyilvántartani. A tulajdoni részesedést jelentő értékpapírokról, befektetésekről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből befektetésenként, vásárlásonként megállapítható a gazdasági társaság tartós piaci megítélése, a befektetés könyvszerinti és névértéke aránya, hogy az értékvesztés (ha az tartós és jelentős) elszámolható legyen. Minden esetben jelentős összegű az értékvesztés elszámolásából eredő különbözet, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy a forgó vagy befektetett eszközök közé sorolták be - az értékvesztés összege meghaladja a nyilvántartásba vételi érték 10 %-át, vagy 100.000 Ft-ot. 17

Ki kell mutatni a befektetés tartós jövedelmét (osztalékát) is. A tulajdoni részesedést jelentő befektetésekről, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokról olyan, a számviteli törvény által támasztott követelményeknek megfelelő nyilvántartást kell vezetni, melyből megállapíthatók az egyedi értékeléshez szükséges adatok (értékvesztés, értékvesztés visszaírás) és az értékpapírok hozamai. A vásárolt értékpapírok nyilvántartását a Kormányrendelet 14. melléklet VIII. pontja szerinti tartalommal kell vezetni. 3.2. A házipénztári nyilvántartás bizonylatai A készpénzállományról és a készpénzforgalomról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyben időrendben valamennyi bevétel és kiadás szerepel. A házipénztári befizetések és kifizetések csak bizonylat alapján számolhatók el. A bizonylatolás a POLISZ számítógépes program segítéségével történik. A befizetések és kifizetések bizonylatolására a Bevételi pénztárbizonylat és a Kiadási pénztárbizonylat szolgál, melyet a zárt pénzügyi rendszer keretében a POLISZ program állít elő. A pénztárjelentést naponta le kell zárni, melyet szintén a POLISZ rendszer állít elő. A pénztárjelentést a pénztárosnak és a pénztár ellenőrnek alá kell írni. A pénzkezelés részletes szabályairól a közös hivatal Pénzkezelési szabályzata rendelkezik. Az elszámolási kötelezettség mellett kifizetett összegek igénylésére a Készpénzigénylés elszámolásra elnevezésű nyomtatványt kell alkalmazni. A nyomtatványon fel kell tüntetni a kedvezményezett nevét, az előleg jogcímét és elszámolásának határidejét. Az elszámolási kötelezettség mellett felvett összeggel bruttó módon kell elszámolni. A nyomtatványra az elszámolás alkalmával kiállított kiadási pénztárbizonylat alapján fel kell jegyezni a ténylegesen felhasznált összeget, továbbá az elszámolást igazoló bevételi pénztárbizonylat számát. Meghatalmazást kell kitölteni akkor, amikor valamilyen jogcímen a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal pénztárából a kedvezményezett nem személyesen veszi fel a neki járó készpénzt. Készpénz nélküli kiadás teljesítésére ELECTRA banki terminál szolgál, mely az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet által került kihelyezésre. A hivatal Kiadási utalványon fizeti ki a rendszeres és nem rendszeres járandóságokat, segélyeket, stb. A kiadási utalvány előállítása a POLISZ rendszerben történik. 3.3. A kötelezettségvállalás nyilvántartása A kötelezettségvállalás Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Gazdálkodási szabályzatában meghatározottak szerint történik. 18

A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege, ezen nyilvántartás a POLISZ rendszerben a számlák rögzítésével egyidejűleg automatikusan történik. Az Ávr. 56. §-a értelmében a kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak Áhsz. szerinti nyilvántartásba vételéről, és a kötelezettségvállalás értékéből a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről. A kötelezettségvállalás nyilvántartását legalább a Kormányrendelet 14. melléklet II. 4. pontja alatti adattartalommal kell vezetni. Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely  értéke a százezer forintot nem éri el,  a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, vagy  az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül. Fenti kifizetésekre a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályait alkalmazni kell. A kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését az Áhsz. 15. mellékletében meghatározott egységes rovatrend szerint kell nyilvántartani.

4. A leltározás ügyvitele A leltározás során a leltárkészítési és leltározási szabályzat előírásait kell alkalmazni. A leltározás során alkalmazott főbb szempontok a következők:  az éves beszámoló tételeinek alátámasztása,  a mérleg valódiságának biztosítását leltárral kell alátámasztani. A leltározás során nemcsak az eszközöket, hanem az eszközök forrásait is leltározni kell. A leltározás mennyiségi felvétellel történik, a követelések, kötelezettségek esetében a nyilvántartások egyeztetésével teszünk eleget a leltározásnak. A leltározás előkészítő fázisában gondoskodni kell a leltár nyomtatványok biztosításáról és szétosztásáról. A nyomtatványokat a KATAWIN program állítja elő. A leltárbizonylatok kitöltése során követelmény:  valamennyi rovat hiánytalan kitöltése, vagy a kitöltésre nem kerülő rovatok megsemmisítő vonallal történő áthúzása,  a leltárbizonylatok sorszámozása,  olvashatatlan szövegírás, radírozás, kaparás a bizonylatokon nem lehet,  javítás, helyesbítés esetén a helyes adat félreérthetetlenül megállapítható legyen, továbbá az eredeti adatnak is olvashatónak kell lennie,  a javítás tényét a javítás végzője köteles feltüntetni, és azt aláírásával igazolni,  a bizonylaton szerepeljen a kitöltő, a leltárfelelős, a leltár ellenőr aláírása. A leltározás során a költségvetési szerv (közös hivatal) az alábbi nyomtatványokat használja, melyet a KATAWIN program állít elő: 19



Leltárfelvételi ív a kataszteri ingatlanok, a nagy és kisértékü tárgyi eszközök felvételére,  Leltár mennyiség rögzítése a kataszteri ingatlanok, a nagy - és kisértékű tárgyi eszközök ,  Leltár kiértékelés a kataszteri ingatlanok, a tárgyi eszközök hiányáról vagy többletéről. A leltározás nyomtatványait a számítógépes analitikus nyilvántartó rendszer biztosítja. A leltározás bizonylatolását és részletes szabályait a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Leltárkészítési és leltározási szabályzata foglalja össze részletesen.

5. A selejtezés ügyvitele A rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, elavult, elhasználódott eszközöket selejtezni kell. A selejtezés előkészítő szakaszában az eszközt használók jegyzéket készítenek a selejtezésre szánt eszközökről. A selejtezésre összegyűjtött eszközöket a jegyzék alapján a jegyző által kijelölt selejtezési bizottság köteles felülvizsgálni és az eszközök selejtezését a hivatal vagyongazdálkodásáért felelős köztisztviselője elvégzi. A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal a selejtezés lebonyolításának dokumentálására a kereskedelmi forgalomban kapható Immateriális javak, tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve és a Készletek selejtezési, leértékelési jegyzőkönyve szabvány nyomtatványt használja. A jegyzőkönyvbe fel kell tüntetni:  a felvétel időpontját,  szervezeti egységet, ahol a tárgyi eszközök selejtezésre kerülnek,  a selejtezési bizottság tagjainak nevét és beosztását. A kitöltése során a jegyzőkönyv valamennyi fejezetét ki kell tölteni. A jegyzőkönyv mellékletét az alábbi nyomtatványok képezik:  Selejtezett immateriális javak (szellemi termékek) tárgyi eszközök jegyzéke  Tárgyi eszközök selejtezéséből visszanyert tartozékok, alkatrészek, hulladék anyagok jegyzéke  Megsemmisítési jegyzőkönyv  Selejtezett készletek jegyzéke  A készletek selejtezéséből visszanyert hulladék anyagok jegyzéke  Leértékelt készletek jegyzéke A selejtezési jegyzőkönyvek és azok mellékleteinek megfelelő adatokat kell biztosítani a könyvviteli elszámoláshoz. A bizonylatok kitöltésére vonatkozó előírásokat az egyes nyomtatványokon található tájékoztatók tartalmazzák.

6. Az általános forgalmi adó elszámolásának ügyvitele 20

Az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség attól függ, hogy a költségvetési szerv alanya-e az ÁFA-nak vagy sem. Ha az általános forgalmi adónak nem alanya a költségvetési szerv, akkor kimenő számláiban ÁFÁ-t nem háríthat át a vevőre, és a részére kiállított számlában felszámított általános forgalmi adót sem vonhatja le. Nyilvántartási kötelezettség csak a kimenő és beérkező számlák esetében van. Akár alanya az általános forgalmi adónak a költségvetési szerv, akár nem, az ÁFA tv. 169. §.-a értelmében a számláknak rendelkezni kell a kötelezően felsorolt tartalmi elemekkel. A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal az általános forgalmi adónak nem alanya. Az adóalanyisággal rendelkező költségvetési szervek az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartásait a POLISZ program segítségével vezetik. Az értékesített termékről, végzett szolgáltatásról számlát, vagy egyszerűsített adattartalmú számlát kell kiállítani. A számlának rendelkeznie kell az ÁFA tv. 169. §-ában felsorolt adattartalommal. A számla módosítása A számla módosítása a számlával egy tekintet alá eső okirattal vagy helyesbítő számlával történhet. A számlával egy tekintet alá eső okiratnak az ÁFA tv. 170. §-a szerinti minimális adattartalommal rendelkeznie kell. Érvénytelenítő (stornó) számla Ha a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat, egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátását követően  az ügylet kötése előtt fennálló helyzetet állítják helyre,  a jogosult eláll az ügylettől,  a teljesítés hiánya miatt az előleget visszafizetik, akkor a kibocsátott számla érvénytelenítéséről gondoskodni kell. Termék, szolgáltatás értékesítése esetén a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal a számlát a POLISZ számítógépes program segítségével állítja ki. Ha a vevő az értékesítésről számlát nem kér, akkor Nyugtát kell kiállítani a befizetésről. A nyugta olyan adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:  a nyugta kibocsátásának kelte;  a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja  a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe,  a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke. Nem vonhatja le a költségvetési szerv azt az előzetesen felszámított általános forgalmi adót, ha azt nem az adóalanyiságot eredményező tevékenységhez, vagy közvetlenül tárgyi adómentesség alá tartozó tevékenységhez használja.

7. Egyéb pénzügyi nyomtatványok ügyvitele 21

Az előírt bevételek nyilvántartására a POLISZ rendszer által előállított Bevételi utalvány elnevezésű nyomtatványt kell használni. A bérek, és egyéb kifizetésekkel kapcsolatos nyomtatványokat a KIRA program segítségével állítja elő hivatalunk. Az ellátmányról Rovat elszámolási íven köteles az ellátmányt kezelő elszámolni. Valamennyi bevételt, és kiadást csak utalványozás után lehet teljesíteni. Utalvány céljára saját szerkesztésű Utalvány elnevezésű nyomtatványt kell használni. Az utalványrendelet külön írásbeli rendelkezés, amelyben fel kell tüntetni:  a bizonylatot kiállító költségvetési szerv megnevezését,  az „utalvány” szót,  a költségvetési évet,  a befizető, kedvezményezett megnevezését, címét,  a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét,  a bevétel, kiadás egységes rovatrend és kormányzati funkció szerinti számát, a terheléssel, jóváírással (kifizetéssel, bevételezéssel) érintett pénzeszköz Áhsz. szerinti könyvviteli számlájának számát.  a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,  a kötelezettségvállaló keltezéssel ellátott aláírását,  a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását,  az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását, és  az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. Termék, áru, szolgáltatás megrendeléséhez egyedi megrendelést készít a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal. A megrendelést csak a kötelezettségvállalásra felhatalmazott személyek írhatják alá, melynek részletes szabályait a Gazdálkodási szabályzat tartalmazza. Belföldi kiküldetés elrendelésére a Belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás, külföldi kiküldetés elrendelésére a Külföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás nyomtatványokat használja a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal. Ha a kiküldetés saját személygépkocsival történik, akkor a Kiküldetési rendelvény elnevezésű nyomtatványt kell használni. A kiküldetési rendelvény egyik példánya a kifizetés bizonylata, másod példányát pedig a kiküldött dolgozó őrzi meg. A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal működési feladatainak ellátáshoz rendelkezik járművekkel. A hivatali utak bizonylatolására személygépkocsi esetén a Személygépkocsi menetlevél elnevezésű nyomtatványt kell használni. A gépkocsi vezetője naponta egy nyomtatványt tölt ki. Új menetlevél csak akkor adható ki, ha az előző menetlevél leadásra került. A gépkocsivezető az Üzemanyag-előleg elszámolás nyomtatványon számol el a felvett üzemanyag előleggel. A Szigorú számadású nyomtatványok munkahelyi (tételes) nyilvántartólapja elnevezésű nyomtatványra kell felvezetni a szigorú számadásúként meghatározott bizonylatokat. A szigorú számadású nyomtatványokat a beszerzés napján nyilvántartásba kell venni. 22

A nyilvántartásba vételkor az alábbi rovatokat kell kitölteni:  a beérkezés kelte,  a beérkezett nyomtatvány sorozat száma, kezdő és végző sorszáma,  mennyiségi egysége és mennyisége,  hivatkozási szám adatok feltüntetésével. A nyomtatvány további rovatait a használatba vétel, illetve a teljes felhasználás időpontjában kell kitölteni, a felhasználásra kiadott mennyiség átvételét az átvevő aláírásával igazoltatni.

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Bizonylati rend 2017. október 1. napján lép hatályba. A Bizonylati rend tartalmát érintő jogszabályi változások esetén a szabályzatot 90 napon belül ki kell egészíteni, szükség esetén módosítani kell.

Dátum: Gyomaendrőd, 2017. október 1.

………………………………………… Jegyző

…………………………………….. Polgármester

23

Megismerési nyilatkozat A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal 2017. október 1-től hatályos Bizonylati rendjében foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban leírtakat a munkám során köteles vagyok betartatni. Név

Dr. Uhrin Anna

Feladat, hatáskör Gyomaendrőd Város Önkormányzata - polgármester Csárdaszállás Községi Önkormányzat - polgármester Hunya Község Önkormányzata - polgármester Német Nemzetiségi Önkormányzat elnök Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnök GyomaendrődCsárdaszállásHunya Intézményi Társulás - elnök jegyző

Megyeri László

aljegyző

Szilágyiné Bácsi Gabriella Tóthné Gál Julianna

pénzügy osztály vezetője pénzügyi ügyintéző

Papné Dinnyés Erika

pénzügyi ügyintéző

Fekécsné Dinya Marianna




Ugrainé Gróf Éva


Rávainé Szujó Tünde


Wagner Gáborné


Balogh Rita


Toldi Balázs


Hegedüs Roland

Hack Mária

Szécsi Zsolt

Toldi Balázs

24

Dátum

Aláírás

Harmatiné Beinschróth Mária


Csényi István

vagyongazdálkodási ügyintéző Kállai Ferenc Kulturális Központ – mb. intézményvezető Közművelődési, Közgyűjteményi és szolgáltató Intézmény - intézményvezető Határ Győző Városi Könyvtár - intézményvezető Gyomaendrődi Család- és Gyermekjóléti Központ - intézményvezető Városi Egészségügyi Intézmény intézményvezető GyomaendrődCsárdaszállásHunya Kistérségi Óvoda - intézményvezető

Weigertné Gubucz Edit

Dr. Szonda István


Pál Jánosné

Dr. Magyar Hajnalka

Kovács Péterné

25

Függelék:

A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalban a könyvvezetésért felelős köztisztviselők:  Fekécsné Dinya Marianna  Papné Dinnyés Erika  Kocsisné Takács Gabriella  Ugrainé Gróf Éva  Balogh Rita

A Kötelezettség vállalás nyilvántartás vezetéséért felelős köztisztviselők:  Rávainé Szujó Tünde  Balogh Rita  Harmatiné Beinschróth Mária A vevőszámlák kiállításáért felelős köztisztviselők:  Rávainé Szujó Tünde  Balogh Rita  Harmatiné Beinschróth Mária

26

ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2017. október 1-től

I.

A SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, TARTALMA

A számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvényben (továbbiakban: Szt.) foglaltak, valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet. (továbbiakban: Áhsz.) értelmében, a költségvetés alapján gazdálkodó szervnek a törvényben rögzített alapelvek alapján - a számviteli politika keretében - el kell készíteni az eszközök és források értékelési szabályzatát. A Szt. 14. §-ának (5) bekezdése, valamint az Áhsz. 50. § (2) bekezdése rögzíti az eszközök és források értékelésének szabályzatával kapcsolatos előírásokat. Az értékelési szabályzat elkészítésének elsődleges célja, hogy abban meghatározásra kerüljenek azok az értékelési elvek, módszerek, amelyekkel szervezetünk az eszközei és forrásai mérlegértékét meghatározza és rögzítse azokat a szabályokat, amelyek kialakítását a számviteli törvény, valamint az Áhsz. a költségvetés alapján gazdálkodó szervre bízza. Az értékelési szabályzat – a Szt., valamint az Áhsz. végrehajtására vonatkozóan - a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: 1. 2.

A mérlegben szereplő eszközök értékelésének általános szabálya. Az egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező, egyidejűleg használatba vett tárgyi eszközök, értékpapírok, készletek nyilvántartásának rendje. 3. A vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszközök, valamint a tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékhelyesbítésének általános szabálya 4. Térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, illetve ajándékként, hagyatékként kapott eszközök, a többletként fellelt eszközök, értékelése 5. A követelés fejében átvett eszköz, valamint a csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke 6. Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának és visszaírásának szabálya 7. Követelések könyvviteli mérlegben kimutatott értéke 8. Az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának feltételrendszere 9. A külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a követelések és kötelezettségek, az egyéb sajátos elszámolások, valamint az időbeli elhatárolások mérlegben szereplő értéke 10. A mérlegben szereplő források értékelésének általános szabálya. 11. A mérlegben szereplő egyes források értékelése 12. Vagyonértékelés során alkalmazandó értékelési eljárás elvei, módszerei, dokumentálás szabályai, felelősei II. A SZABÁLYAZAT HATÁLYA Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 10.§ alapján a gazdasági szervezetnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr) 9. § (1) bekezdésében 2

meghatározott feladatait a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Ebből eredően ezen eszközök és források értékelési szabályzat hatálya ─ Gyomaendrőd Város Önkormányzata, ─ Csárdaszállás Községi Önkormányzat, ─ Hunya Község Önkormányzata, ─ Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata, ─ Gyomaendrőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, ─ Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás, ─ Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal, ─ Kállai Ferenc Kulturális Központ, ─ Szent Antal Népház, ─ Határ Győző Városi Könyvtár, ─ Gyomaendrődi Család-és Gyermekjóléti Központ ─ Városi Egészségügyi Intézmény, ─ Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda terjed ki. Ez a szabályzat 2017. október 1-től lép hatályba, ettől az időponttól kezdődően a korábban hatályos eszközök és források értékelési szabályzata hatályát veszti.

III. AZ ÉRTÉKELÉS SZABÁLYAI 1. A mérlegben szereplő eszközök értékelésének általános szabályai A Szt. 46. §-ában, valamint az Áhsz. 21. §-ában foglalt előírások alapján ─ a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket, ─ a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközöket, ─ a követeléseket, ─ a pénzeszközöket a Szt., valamint az Áhsz. szerinti bekerülési (beszerzési, előállítási) értéken kell értékelni, csökkentve azt a Szt.-ben, valamint az Áhsz.ben rögzített, értékcsökkenés (immateriális javak, tárgyi eszközök), illetve értékvesztés összegével, növelve a visszaírt terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés összegével. Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és – a Szt.-ben szabályozott esetek kivételével – egyedenként értékelni kell.

2. Az egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező, egyidejűleg használatba vett tárgyi eszközök, értékpapírok, készletek nyilvántartási rendje A szabályzat hatálya alá tartozó államháztartási szervezetek nem kívánják csoportosan 3

nyilvántartani az egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező, egyidejűleg használatba vett tárgyi eszközöket, értékpapírokat, készleteket.

3. A vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszközök, valamint a tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékhelyesbítésének általános szabálya A szabályzat hatálya alá tartozó államháztartási szervezetek nem kívánnak élni a vagyoni értékű jog, szellemi termékek, tárgyi eszközök, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök - Szt. 57.§ (3), valamint az Áhsz. 19. § (2) bekezdésében biztosított - piaci értékre történő átértékelésének lehetőségével.

4. Térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, illetve ajándékként, hagyatékként kapott eszközök, a többletként fellelt eszközök, értékelése A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, illetve ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (nem adminisztrációs hibából származó többlet) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az eszközöknek az állományba vétel időpontjában ismert piaci, forgalmi értéke. A piaci értéket dokumentálni kell. A dokumentumok elkészítéséért a vagyongazdálkodásért felelős köztisztviselő felelős. A piaci, forgalmi érték jóváhagyására Pénzügyi osztályvezető jogosult.

5.

A követelés fejében átvett eszköz, valamint a csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke. Követelés fejében eszközöket, készleteket elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha és amekkora összegben a pénzbeli teljesítés nem lehetséges. A követelések fejében átvett eszközök bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke. Amennyiben az átvett eszköz számlázott és kötelezettségként kimutatott ellenértéke eltér a követelés könyv szerinti értékétől, és a fennmaradó követelés további érvényesítésére nincs lehetőség, a különbözetet – mint elengedett kötelezettséget – egyéb bevétel, illetve – mint elengedett követelést – különféle egyéb ráfordításként kell elszámolni. A csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára.

4

6. Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának és visszaírásának szabálya Az Áhsz. 17. § (5) bekezdése alapján terven felüli értékcsökkenési leírást kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; b) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. A terven felüli értékcsökkenés visszaírására vonatkozó szabályokat az Áhsz. 19. § (1) bekezdése rögzíti. A tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének meghatározásához és annak visszaírásához biztosítani kell az adatok összegyűjtését, az információk feldolgozását, valamint a terven felüli értékcsökkenési leírására és annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítését. A terven felüli értékcsökkenés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje a tárgynegyedévet követő hónap 5. napja. A terven felüli értékcsökkenés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért a vagyongazdálkodásért felelős köztisztviselő a felelős. A terven felüli értékcsökkenést és annak visszaírását a Pénzügyi osztályvezető hagyja jóvá. Az Áhsz. 21.§ (2) bekezdése alapján a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök után a terven felüli értékcsökkenést a koncesszió jogosultja, a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján kell megállapítani.

7. Követelések könyvviteli mérlegben kimutatott értéke Az Áhsz. 13. § (5) bekezdése alapján a mérlegben a követelések között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követeléseket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat ─ pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték, ─ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 97. §-a szerint el nem engedték, vagy ─ behajthatatlan követelésként le nem írták.

5

A mérlegben a követelést az elfogadott, elismert összegben, illetve a Szt., és a jelen értékelési szabályzat alapján elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. Behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt az Áhsz. 26. § (11) bekezdés alapján a különféle egyéb ráfordítások között el kell számolni. Behajthatatlannak azt a követelés minősíthető, amely megfelel az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 1. pontjában leírt feltételek valamelyikének. A behajthatatlanság tényét és a behajthatatlannak minősített követelés összegét bizonyítani (dokumentálni) kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül – az Áht. 97. §-ban meghatározott – követelés elengedésnek.

8. Az értékvesztés elszámolásának, visszaírásának feltételrendszere

8.1. Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetések A Szt. 54-56. §-ában, valamint az Áhsz. 18. §-ában előírt szabályok szerint a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet ─ tartósnak mutatkozik és ─ jelentős összegű. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztésének elszámolásánál figyelembe kell venni az Áhsz. 18. § (2) bekezdésében leírtakat, miszerint: „A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok, a készletek és a követelések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer – tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a részesedések, értékpapírok esetén a tízmillió – forintot.” A különbözet akkor tekinthető tartósnak, ha az legalább egy évig fennáll.

A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetések piaci értékének meghatározásakor figyelembe kell venni:

6

a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt, külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén a Szt. 60. §, valamint az Áhsz. 20. § szerinti, a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken. Amennyiben a befektetésnek a mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az Áhsz. 15. § szerinti beszerzési értéket. Azoknál a tételeknél, ahol az előző évben már számoltunk el értékvesztést, de annak mértéke nem éri el tárgyévi értékvesztés összegét, akkor a tárgyévi elszámolandó értékvesztés összegének meghatározása során figyelembe kell venni a már elszámolt értékvesztést és csak a különbözetet kell tárgyévi értékvesztésként elszámolni. A felülvizsgálat során tett megállapításokról írásos dokumentumot (pld. feljegyzés, jegyzőkönyv) kell készíteni. Az írásos dokumentumban rögzíteni kell az értékvesztés okát, mértékét. Az értékvesztés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje a tárgyévet követő év: január 31. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért az adott szervezet könyvelési feladataival megbízott köztisztviselője felel. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat jóváhagyására a Pénzügyi osztályvezető jogosult.

8.2. Hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál – függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek – értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és – (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó – piaci értéke közötti veszteségjellegű – különbözet ─ veszteségjellegű ─ tartósnak mutatkozik és ─ jelentős összegű. A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok – 7

függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek – értékvesztésének elszámolásánál figyelembe kell venni az Áhsz. 18. § (2) bekezdésében leírtakat, miszerint: „A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok, a készletek és a követelések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer – tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a részesedések, értékpapírok esetén a tízmillió – forintot.” A különbözet akkor tekinthető tartósnak, ha az legalább egy évig fennáll. A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok – függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek – piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: a) az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját, b) az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg. Amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok – függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek – mérleg készítéskori piaci értéke jelentősen magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az Áhsz. 15. § szerinti beszerzési értéket, illetve ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél (névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét. Azoknál a tételeknél, ahol az előző évben már számoltunk el értékvesztést, de annak mértéke nem éri el tárgyévi értékvesztés összegét, akkor a tárgyévi elszámolandó értékvesztés összegének meghatározása során figyelembe kell venni a már elszámolt értékvesztést és csak a különbözetet kell tárgyévi értékvesztésként elszámolni. A felülvizsgálat során tett megállapításokról írásos dokumentumot (pld. feljegyzés, jegyzőkönyv) kell készíteni. Az írásos dokumentumban rögzíteni kell az értékvesztés okát, mértékét. Az értékvesztés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje a tárgyévet követő év: január 31. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért az adott szervezet könyvelési feladataival megbízott köztisztviselője felel. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat jóváhagyására a 8

Pénzügyi osztályvezető jogosult.

8.3. Követelések A Szt. 54-56. §-ában, valamint az Áhsz. 18. §-ában előírt szabályok szerint a követelések minősítése alapján a költségvetési év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet jelentős összegű. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért a szervezet könyvelési feladataival megbízott köztisztviselője felel. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat jóváhagyására a Pénzügyi osztályvezető jogosult.

Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések besorolásának elvei, dokumentálásának szabályai. Az Áhsz. 18. § (3)-(6) bekezdése alapján ─ a közhatalmai bevételekre vonatkozó követelések és ─ az adók módjára behajtandó kis összegű követelések (Áhsz. 1.§ 5. pont) értékelése során az értékvesztés összege a kötelezettek együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással, azok csoportos értékelésével is meghatározható, az értékvesztést, illetve annak visszaírását nem kell tételesen meghatározni. Az egyszerűsítet értékelési eljárás alá vont követelések értékelése során az értékvesztés összegének megállapítása az adó könyvelési programmal megállapított értékvesztés alapulvételével történik. A közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések értékvesztését, illetve annak visszaírását az Áhsz. 53. § (6) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján a negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni. Abban az esetben, ha korábban elszámolt értékvesztés mértéke nem éri el tárgyévi értékvesztés összegét, akkor a tárgyévi elszámolandó értékvesztés összegének meghatározása során figyelembe kell venni a már elszámolt értékvesztést és csak a különbözetet kell tárgyévi értékvesztésként elszámolni. Az értékvesztés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje a tárgynegyedévet követő hónap 5. napja. 9

Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért az adóosztály kijelölt ügyintézője felel. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat jóváhagyására az Adóosztály vezetője jogosult. Egyszerűsített eljárás szerinti csoportos értékelést nem alkalmazható követelések Az előző pontba nem tartozó követelések az esedékesség időpontjában történt fizetés, illetve nem fizetés, valamint a késedelem időtartamától függően a következők szerint minősítendők egyedileg. A Szt. 55. § (1) bekezdése alapján „A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Az Áhsz. 18. (2) bekezdése szerint: ”a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok, a készletek és a követelések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer – tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a részesedések, értékpapírok esetén a tízmillió – forintot.” A követelés könyvszerinti értéke és annak várhatóan megtérülő összege közötti – veszteség jellegű – különbözet akkor tekintendő tartósnak, ha a késedelem időtartama meghaladja a 180 napot. Az előző év(ek)ben elszámolt értékvesztés összegét vissza kell írni azokban az esetekben amikor az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn. Azoknál a tételeknél, ahol az előző évben már számoltunk el értékvesztést, de annak mértéke nem éri el tárgyévi értékvesztés összegét, akkor a fenti táblázat szerint elszámolandó értékvesztés összegének meghatározása során figyelembe kell venni a már elszámolt értékvesztést és csak a különbözetet kell tárgyévi értékvesztésként elszámolni.

8.4. Vásárolt, valamint saját termelésű készletek a) Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, 10

akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. b) A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét, illetve a saját termelésű készlet bekerülési (előállítási) értékét - az a) pontban foglaltakon túlmenően - csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését – a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával – ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az Áhsz. 16. §-ában meghatározott bekerülési értéket. Abban az esetben, ha korábban elszámolt értékvesztés mértéke nem éri el tárgyévi értékvesztés összegét, akkor a tárgyévi elszámolandó értékvesztés összegének meghatározása során figyelembe kell venni a már elszámolt értékvesztést és csak a különbözetet kell tárgyévi értékvesztésként elszámolni. Az értékvesztés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje a tárgyévet követő év: január31. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért az adott szervezet könyvelési feladataival megbízott köztisztviselője felel. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat jóváhagyására a Pénzügyi osztályvezető jogosult.

9. A külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a követelések és kötelezettségek, az egyéb sajátos elszámolások, valamint az időbeli elhatárolások mérlegben szereplő értékeű Az Áhsz. 21. § (10) bekezdésében foglalt előírás alapján a külföldi pénzértékre szóló ─ részesedések, 11

─ értékpapírok, ─ a valutapénztárban lévő valutakészlet, ─ a devizaszámlán lévő deviza, ─ a követelések és ─ kötelezettségek, ─ az egyéb sajátos elszámolások, valamint ─ az időbeli elhatárolások mérlegben szereplő értékét az Áhsz. 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a mérlegben meghatározni.

10. A mérlegben szereplő források értékelésének általános szabályai A mérlegben ─ a saját tőkét, ─ a kötelezettséget – külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek kivételével –, ─ az egyéb sajátos forrásoldali elszámolásokat, ─ a passzív időbeli elhatárolásokat könyvszerinti értéken kell kimutatni. A külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek mérlegértékét az Áhsz. 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni.

11. A mérlegben szereplő egyes források értékelése A költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek A költségvetési évet követően esedékes kötelezettségeket ─ a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és ─ a finanszírozási kiadások szerinti tagolásban kell a mérlegben kimutatni. A költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek között csak a mérleg fordulónapját követően esedékes összeg mutatható ki. A kötelezettség mérleg fordulónapja előtt esedékes összegét a költségvetési évben esedékes kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni.

A költségvetési évben esedékes kötelezettségek A költségvetési évben esedékes kötelezettségeket ─ a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és ─ a finanszírozási kiadások szerinti tagolásban kell a mérlegben kimutatni. 12

Az áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó, a költségvetési évben (a mérleg fordulónapjáig) esedékes kötelezettségeket a szabályzat hatálya alá tartozó államháztartási szervezet által elismert, számlázott összegben kell kimutatni mindaddig, amíg az nem került kiegyenlítésre, vagy egyéb módon rendezésre (pld.: elengedés, beszámítás). Az ilyen jellegű kötelezettségek mérlegben történő szerepeltetésének nem feltétele, hogy a számla készítésének időpontja a mérleggel lezárt évben legyen. Minden olyan számlának meg kell jelenni a mérlegben, amely a mérlegkészítés időpontjáig megérkezik a szabályzat hatálya alá tartozó államháztartási szervezethez, és a számlázás alapjául szolgáló teljesítés – a teljesítésigazolás szerint – a mérleggel lezárt évben megtörtént. Nem kell a kötelezettséget a mérlegben kimutatni, ha arról a szállító, szolgáltató írásban lemond, vagy ha a kötelezettség törvényi rendelkezés alapján elévült. Az egyéb rövidlejáratú kötelezettségeket az egyeztetett könyvszerinti értékben, illetve a névszerinti analitikus nyilvántartásban szereplő összeggel megegyező értéken kell a mérlegben szerepeltetni.

12. Vagyonértékelés során alkalmazandó értékelési eljárás elvei, módszerei, dokumentálás szabályai, felelősei Amennyiben az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló többször módosított 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 109. §-a alapján vagyonkezelői jogot létesít, a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során – a Áhsz. 50. § (2) bekezdés d) alapján – a következők szerint kell eljárni. A vagyonértékelést az önkormányzat döntése alapján saját apparátussal, vagy külső, ilyen tevékenységet végző társaság, magánszemély bevonásával kell elvégezni. A vagyonértékelési eljárás során figyelembe kell venni:  a vagyonkezelői joggal érintett eszközök = múltbeli bekerülési értékét, = jelenlegi bekerülési értékét, = jelenlegi műszaki állapotát,  a múltbeli bekerülési érték alapján elszámolt, elszámolandó tervszerinti értékcsökkenési leírás összegét,  az üzembe helyezéstől eltelt időt,  az önkormányzati feladatellátás jelenlegi színvonalát, a szolgáltatás kapacitásának kihasználtságát,  minden olyan körülmény, ami a vagyon értékét, valamint a vagyonkezelői jog értékét befolyásolja. A vagyonértékelésről írásos dokumentumot (bizonylatot) kell készíteni, melyért a vagyonértékelést végző személy/szervezet felelős. 13

A Szabályzat 2017. október 1. napján lép hatályba. Gyomaendrőd, 2017. október 1.

............................................... polgármester

………………………………… jegyző

14

MEGISMERÉSI NYILATKOZAT A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal 2017. október 1 –től hatályos Eszközök és források értékelési szabályzatában foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban leírtakat a munkám során köteles vagyok betartatni. Név Dr. Uhrin Anna Megyeri László Dinyáné Bánfi Ibolya Weigerné Gubucz Edit Dr. Szonda István Attila Kovács Péterné

Pál Jánosné

Dr. Magyar Hajnalka

Szilágyiné Bácsi Gabriella Tóthné Gál Julianna Fekécsné Dinya Marianna Rávainé Szujó Tünde Ugrainé Gróf Éva Wagner Gáborné Papné Dinnyés Erika Kocsisné Takács Gabriella Balogh Rita Harmatiné Beinschródt Mária Pardi László Enyedi László Keresztesné Jáksó Éva Petényi Roland Csényi István

Beosztás Jegyző Aljegyző Határ Győző Városi Könyvtár Intézményvezető Kállai Ferenc Kulturális Központ Intézményvezető Szent Antal Népház Intézményvezető GyomaendrődCsárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda Intézményvezető Gyomaendrődi Család-és Gyermekjóléti Központ Intézményvezető Városi Egészségügyi Intézmény Intézményvezető Pénzügyi Osztály Osztályvezető Költségvetési ügyintéző Pénzügyi ügyintéző Pénzügyi ügyintéző Pénzügyi ügyintéző Pénztáros pénzügyi ügyintéző pénzügyi ügyintéző Hunyai kirendeltség vezető, pénzügyi ügyintéző Csárdaszállási kirendeltség vezető, pénzügyi ügyintéző Városüzemeltetési Osztály Osztályvezető Adó Osztály Osztályvezető Közigazgatási Osztály Osztályvezető Fejlesztési Osztály Osztályvezető Vagyongazdálkodási ügyintéző

15

Dátum 2017.10.01. 2017.10.01. 2017.10.01.

2017.10.01. 2017.10.01.

2017.10.01.

2017.10.01. 2017.10.01. 2017.10.01. 2017.10.01. 2017.10.01. 2017.10.01. 2017.10.01. 2017.10.01. 2017.10.01. 2017.10.01. 2017.10.01. 2017.10.01. 2017.10.01. 2017.10.01. 2017.10.01.

Aláírás

KIKÜLDETÉSI SZABÁLYZAT

1

KIKÜLDETÉSI SZABÁLYZAT

Hatályos: 2017. október 1-től

2

KIKÜLDETÉSI SZABÁLYZAT Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet értelmében az önkormányzatok és költségvetési szerveik kiküldetési rendjét 

a munkatörvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény,



a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény,



a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,



a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,



a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII.28.) Korm. rendelet, valamint



a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII.22.) Korm rendelet,



a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet,



a közúti járművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásnak igazolás nélkül elszámolható mértékéről 60/1992.(IV.1.)Korm. rendelet

figyelembe vételével a következők szerint határozom meg. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. A szabályzat célja, tartalma A kiküldetési szabályzat készítésének célja, hogy biztosítsa az önkormányzatok és költségvetési szerveknél a belföldi és külföldi kiküldetéssel kapcsolatos feladatok egységes, szabályszerű végrehajtásának rendjét. A szabályzat – a kiküldetéssel kapcsolatban – a következő feladatokhoz tartalmaz kötelező előírásokat:



a kiküldetés elrendelése,



a napi díjak megállapítása, elszámolása,



a kiküldetéssel kapcsolatos költségek elszámolása.

2. A szabályzat hatálya Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10.§ alapján a gazdasági szervezetnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésében meghatározott feladatait a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Ezen szabályzat hatálya az alábbi jogi szervezetekre terjed ki:

3

-

Gyomaendrőd Város Önkormányzata Csárdaszállás Községi Önkormányzat Hunya Község Önkormányzata Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata Gyomaendrőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Kállai Ferenc Kulturális Központ Szent Antal Népház Határ Győző Városi Könyvtár Gyomaendrődi Család- és Gyermekjóléti Központ Városi Egészségügyi Intézmény Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda

A szabályzat személyi hatálya kiterjed a fent felsorolt költségvetési szervvel munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban állókra.

3. A kiküldetés elrendelése A belföldi és külföldi kiküldetést a költségvetési szerv szervezeti felépítésének megfelelően, a munkáltatói jog gyakorlására jogosult vezető, azaz a jegyző (a Közös Hivatalhoz rendelt önállóan gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények esetében az intézményvezető) rendeli el. Az elrendelő személy határozza meg az utazás célját, időtartamát, költségtérítését és az ahhoz szükséges adatokat. A kiküldetést kezdeményezheti az elrendelő, de kezdeményezheti a kiküldetésbe rendelt alkalmazott is.

4. A kiküldetés meghatározása A költségvetési szervben kiküldetésnek minősül: 

az alaptevékenységgel kapcsolatos kirendelés,



határon belüli és határon túli együttműködési szerződésen alapuló cserekapcsolat,



szakmai konferencián és kiállításokon való részvétel,



tanulmányút,



pályázat útján elnyert szakmai célú továbbképzés, ösztöndíj,

5. A kiküldetés pénzügyi forrása A költségvetési szervben a kiküldetés pénzügyi forrása lehet: 

költségvetési támogatás,



saját bevétel,

4



pályázaton elnyert pénzösszeg. II. A BELFÖLDI KIKÜLDETÉSEK RENDJE

Belföldi kiküldetés a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. 1. Belföldi kiküldetések rendje 1.1. Belföldi kiküldetés alanya munkaköri kötelezettségének teljesítéséhez kapcsolódóan csak a költségvetési szervvel közszolgálati tisztviselői jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló alkalmazott lehet. 1.2. Belföldi kiküldetés esetében a kereskedelmi forgalomban kapható „Belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás” B.Szny. 18-70. r.sz. forma nyomtatványt (1. sz. melléklet) kell kitölteni. 1.3. A belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolást a kiküldetés megkezdése előtt kell kitölteni, és azt a kiküldetést elrendelőnek alá kell írni. A bizonylat-nyomtatványt a szükséges mellékletekkel (közlekedési, szállás és egyéb költségekről szóló számlákkal) együtt kell a kiküldetést elrendelővel aláíratva és a Közös Hivatal köztisztviselője (Ugrainé Gróf Éva vagy Tóthné Gál Julianna) által ellenőrizve leadni a Közös Hivatal pénzügyi osztályán, a kiküldetés befejezését követő 3 munkanapon belül. 1.4.

A kiküldetés a közszolgálati tisztviselői jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személyre nézve – különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára, vagy egyéb körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem járhat.

1.5.

Nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig, vagy a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke 3 éves koráig.

1.5.

A kiküldetési rendelvényhez minden esetben csatolni szükséges a kiküldetés célját igazoló alapdokumentumot (meghívó, jelentkezési lap, egyéb hitelt érdemlő bizonylat) kivétel a kirendeltségekre történő kiküldetés munkavégzés céljából.

2. A belföldi kiküldetések elszámolása 2.1. Kiküldetési előleg A belföldi kiküldetéshez a költségek finanszírozására előleg igényelhető, melyet az aláírt és megfelelően kitöltött kiküldetési utasítás és költségelszámolás nyomtatvány bemutatásával lehet igényelni, a kiküldetés megkezdését megelőző 3 munkanappal. A kiküldetési előleg folyósítására az alkalmazott saját fizetési számlájára átutalással vagy készpénzben történő felvétel útján kerülhet sor. Amennyiben a kiküldöttnek többlet költségtérítés jár a korábban felvett kiküldetési előleghez képest, annak megtérítése átutalással vagy készpénzben történő kifizetéssel történhet meg. A kiküldetési előleg esetleges többletét elszámoláskor a pénztárba vissza kell fizetni.

5

Kiküldetési előleg folyósítása esetén további előleg csak abban az esetben igényelhető, ha a felvett előleggel a kiküldött hiánytalanul elszámolt. A kiküldetési előleg elszámoltatása során figyelemmel kell lenni a költségvetési szerv Pénzkezelési szabályzatában foglaltakra is. 2.2. A belföldi kiküldetésben résztvevő alkalmazottat megillető költségtérítések 2.2.1. Élelmezési költségtérítés (napidíj) A belföldi kiküldetésben lévő közalkalmazottnak, közszolgálati tisztviselőnek, munkaviszonyban álló dolgozónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár. A napidíj számlával igazolt összegként vagy költségátalányként egyaránt elszámolható. (Választania kell a kiküldöttnek, melyik módot kívánja alkalmazni.) 2.2.1.1. Munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban állók napidíja A belföldi kiküldetésben lévő közalkalmazottat, munkavállalót az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) illeti meg. A belföldi napidíj átalány mértéke legalább 500 Ft/nap, melyet nem kell számlával igazolni. Nem fizethető napidíj, ha a távollét időtartama nem éri el a 6 órát, illetve ha az étkezést a munkáltató a kiküldetés helyszínén biztosítja. Szálloda igénybevétele esetén, ha a szállodai számla a kötelező reggelit tartalmazza, akkor a napidíjat 20%-kal csökkenteni kell. A napidíj átalányként is elszámolható, ha a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban álló személy rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Ennek összegét az 1 napra megállapított napidíj átalány és a havi átlagban, kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. A belföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett napidíj teljes összege adóköteles bevételnek minősül, és jogcím szerint, tehát munkabérként adózik. Ha a kiküldött személy a munkáltató nevére számlát kér az élelmezési költségről, akkor az az Szja. tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján, béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak minősül, melynek a számla szerinti értékét személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. Étkezési költség esetén a számlaérték 1,19-szorosa után 16 %-os személyi jövedelemadót és 27%-os EHO-t kell fizetni.

2.2.1.2. Közszolgálati tisztviselők napidíja A belföldi kiküldetésben lévő közszolgálati tisztviselőt az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) illeti meg. A belföldi napidíj átalány mértéke a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott illetményalap egy munkanapra eső összegének 25 %-a, melyet nem kell számlával igazolni.

6

A napidíj kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni, és ezt 10 forintra kerekítve kell megállapítani. A napidíj fele jár, ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem éri el. Nem fizethető napidíj, ha a távollét időtartama nem éri el a 4 órát, illetve ha az étkezést a munkáltató a kiküldetés helyszínén biztosítja. Szálloda igénybevétele esetén, ha a szállodai számla a kötelező reggelit tartalmazza, akkor a napidíjat 20%-kal csökkenteni kell. A napidíj átalányként is elszámolható, ha a közszolgálati tisztviselő havonta rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. A belföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett napidíj teljes összege adóköteles bevételnek minősül, és jogcím szerint, tehát munkabérként adózik. Ha a kiküldött személy a munkáltató nevére számlát kér az élelmezési költségről, akkor az az Szja. tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján, béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak minősül, melynek a számla szerinti értékét személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. Étkezési költség esetén a számlaérték 1,19-szorosa után 16 %-os személyi jövedelemadót és 27%-os eho-t kell fizetni. 2.2.2. Belföldi utazási költségtérítés Ha az utazás vasúton történik, akkor a II. osztályú teljes-áru, vagy 50 % kedvezményt tartalmazó I. osztályú menetjegy, valamint IC, vagy egyéb pótjegy téríthető. Ha az utazás autóbuszon történik, akkor az utazás teljes költségét meg kell téríteni. 2.2.3. Saját tulajdonú személygépkocsi hivatali célú használata Személygépkocsival történő utazás esetén a költségelszámolás alapja a 2. sz. melléklet szerinti eseti belföldi Kiküldetési rendelvényben (B.18-73/új/V.r.sz.) feltüntetett kilométer távolság. A saját gépkocsival megtett, az elszámolás alapját képező út hosszát távolsági térkép, ennek hiányában érvényes távolsági autóbusz menetrend alapján kell meghatározni. Az üzemanyag költségtérítés összegének megállapításánál fogyasztási normaként a - módosított 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 4. §. (2) bekezdésében meghatározott alapnorma átalányt, valamint a NAV által közzétett üzemanyagárat kell figyelembe venni. A gépjármű fenntartási költségtérítésének fizetése az SZJA törvény 3. számú mellékletének II/6. pontjában meghatározott 15 Ft/ km összegű normaköltséggel történik. Ebben az esetben az alkalmazottnak nem keletkezik adóköteles jövedelme, nincs adófizetési kötelezettsége. A saját gépkocsi hivatalos célú használata esetén a gépkocsivezetőt nem illeti meg gépjárművezetői pótlék. A kiküldetések során csak a saját vagy a házastárs tulajdonában lévő személygépkocsi használható. A felmerült költségek elszámolásához szükséges a forgalmi engedély és a kötelező biztosítás befizetését igazoló szelvény másolata. A saját tulajdonú gépkocsi hivatalos célú használatának nem feltétele a CASCO biztosítás megléte.

7

A saját tulajdonú gépkocsi csak abban az esetben vehető igénybe, ha az alkalmazott előzetesen írásbeli nyilatkozatot ad arról, hogy a gépkocsi használatával kapcsolatosan sem személyi, sem tárgyi kártérítési igénnyel nem lép fel a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatallal (a Közös Hivatalhoz rendelt önállóan működő intézménnyel) szemben. A nyilatkozatot a 4. számú melléklet szerint kell kiállítani. A nyilatkozat egész évre, illetve új gépkocsi beszerzéséig érvényes. Évenként, illetve a gépkocsi cseréjekor új nyilatkozatot kell adni. A nyilatkozaton tett adatokban bekövetkezett változást minden esetben haladéktalanul be kell jelenteni. A nyilatkozatot a Csényi István köztisztviselőnek kell megőriznie, valamint a saját gépkocsi hivatali célú használatát is ő ellenőrzi. 2.2.4. Egyéb költségtérítés Kiküldetés esetén a 2.2.1. 2.2.2. és 2.2.3. pontokon túlmenően a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetése során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket. A belföldi hivatalos kiküldetéssel közvetlenül felmerülő, egyéb költségként számolható el:

  

a kiküldetéssel kapcsolatban felmerülő közlekedési költség, (helyi közlekedési költség, autópálya használati díjak, parkolási költségek, stb.) üzemanyag költség, szállás költség.

A belföldi kiküldetés során felmerült az egyéb költségtérítés közé tartozó költség kizárólag a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal (a Közös Hivatalhoz rendelt önállóan működő intézmény) nevére szóló számla alapján számolhatók el. A kiküldetés során, az üzleti megbeszéléseken, találkozókon felmerült étkezés kiadásait reprezentációs költségként kell elszámolni. Nem számolhatók el a belföldi hivatalos kiküldetés során a személyes szükséglet kielégítését szolgáló kiadások pl. orvosi költség, gyógyszer, ital, ruházat, stb.

Megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személyeket nem lehet belföldi kiküldetésbe küldeni. Ha a költségvetési szerv feladat ellátása, céljának elérése érdekében történik a megbízási jogviszony, vagy vállalkozási szerződés keretében foglalkoztatott személyek esetlegesen ilyen célú felmerült költségeinek elszámolása, akkor azt a személyi jövedelemadóról szóló CXVII. tv. alapján a magánszemélynek az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni. 2.2.5. Hivatali, üzleti utazás A magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével.

8

Hivatali üzleti utazás különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazás, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti. Hivatali, üzleti utazásnak minősül továbbá a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét). Az utazási költségek megtérítése azonos a 2.2.2 és a 2.2.3 pontokban leírtakkal.

III. A KÜLFÖLDI KIKÜLDETÉSEK RENDJE

Külföldi kiküldetés a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében a Magyarország területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás.

1. A külföldi kiküldetés rendje 1.1. A külföldi kiküldetés alanya a költségvetési szervvel közszolgálati tisztviselői, munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban álló magánszemély vagy megbízási (pl.: megbízási szerződés, vagy vállalkozási szerződés) jogviszony keretében foglalkoztatott magánszemély lehet. A megbízási (vállalkozási szerződéses) jogviszonnyal rendelkező magánszemélyek, abban az esetben vehetnek részt a költségvetési szerv által elrendelt külföldi kiküldetésben, amennyiben rendelkeznek olyan bizonylattal, amely igazolja, hogy az a feladatellátás érdekében merül fel az utazás. 1.2. A külföldi kiküldetést a 3. sz. mellékletben található Külföldi kiküldetési utasítás és költségelszámoláson B.7300-261. új nyomtatványon kell elrendelni, melyet a munkáltatói jogkört gyakorló vezető aláírásával igazol. A kiküldetési rendelvényt valamint az elszámolandó költségekről szóló számlákat együtt kell a Közös Hivatal Pénzügyi Osztályán leadni. Külföldi kiküldetést az azt alátámasztó bizonylat alapján lehet elrendelni. (pl. konferenciára történő meghívás, testvérvárosi, testvérintézményi kapcsolatok esetében a meghívó város, intézmény vezetése által történő meghívólevél, stb.)

2. A külföldi kiküldetések költségelszámolásának rendje A külföldi hivatalos kiküldetés költségeinek fedezetére történő valutavásárlás, valamint a devizaszámláról való valutafelvétel során a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény előírásait kell alkalmazni. A külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében,

9

amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.

A külföldi pénznemről történő átszámításhoz



bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában,



kiadás esetében a teljesítés időpontjában,

érvényes árfolyamot kell alkalmazni. 2.1. Kiküldetési előleg A külföldi kiküldetéshez kiküldetési előleg igényelhető a kiküldetés megkezdését megelőzően legkésőbb 3 munkanappal, A kiküldetési előleg folyósítására az alkalmazott saját fizetési számlájára átutalással vagy készpénzben történő felvétel útján kerülhet sor. Ehhez a „Külföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás” című nyomtatványon az 1. és 2. pont megjelölt részeinek kitöltésével, a várható úti és szállás költség, valamint egyéb kiadások, illetve a várható váltási árfolyam figyelembevételével forintban kifejezve kell a bruttó pénzösszeget megigényelni. Ezen a nyomtatványon kérhet a kiküldetésben részt vevő napidíj előleget is.

A kiutazáshoz szükséges valutát a kiutazó is megvásárolhatja, illetve a külföldön felmerülő költségeket bankkártyával is kiegyenlítheti. A valutaváltásról szóló bizonylatot, valamint a bankkártya külföldi használatát igazoló bizonylat másolatát a kiküldetési utasítás és költségelszámoláshoz kell csatolni. Akkor is így kell eljárni, ha a kiküldött maga előlegezi meg a költségeit, útielőleget nem igényel. Amennyiben a kiküldöttnek többlet költségtérítés jár a korábban felvett kiküldetési előleghez képest, annak megtérítése átutalással vagy készpénzben történő kifizetéssel történhet meg. A kiküldetési előleg esetleges többletét a költségvetési szerv pénztárába az elszámolással egyidejűleg vissza kell fizetni. Kiküldetési előleg folyósítása esetén további előleg csak abban az esetben igényelhető, ha a felvett előleggel a kiküldött hiánytalanul elszámolt. A kiküldetési előleg elszámoltatása során figyelemmel kell lenni a költségvetési szerv Pénzkezelési szabályzatában foglaltakra is. 2. 2. A külföldi kiküldetés során felmerülő költségtérítések A külföldi kiküldetés esetén a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket. 2.2.1. Az ideiglenes külföldi kiküldetési napidíja A külföldi napidíj összege a kiutazó étkezéseinek fedezetére szolgál, így annak igénybevétele esetén a kiküldetésben résztvevő a költségvetési szerv felé saját étkezésről számlát nem nyújthat be.

10

Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő napidíja megkezdett naptári naponként 40 euró. Az ideiglenes külföldi kiküldetés kezdő és befejező időpontja Magyarország államhatárának átlépése. Nem vehető figyelembe naptári napként az a nap, amelynek során az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő 4 óránál rövidebb időt tölt külföldön, illetve a külszolgálata szerinti államon kívül. Fél naptári napként kell figyelembe venni azt a napot, amelynek során az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő 4 óránál hosszabb, de 8 óránál rövidebb időt tölt külföldön. Ha az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő a kiküldetés időtartama alatt díjtalan ebédben, illetve vacsorában részesül, az adott naptári napra jutó napidíját étkezésenként 30%-kal csökkenteni kell. Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő a kiküldetés befejező időpontját követő három munkanapon belül nyilatkozik arról, hogy a kiküldetés időtartama alatt részesült-e díjtalan ebédben, illetve vacsorában, továbbá - ha részére a napidíj teljes összegét előre kifizették - a kiküldetés befejező időpontját követő öt munkanapon belül visszafizeti a (6) bekezdésben meghatározott összeget. A napidíj összege után az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítőt a hatályos jogszabályoknak megfelelően terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség. Elismert költségnek minősül a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel (napidíj) 30 %-a, legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg.

2.2.2. Külföldi utazási költségtérítés A külföldi utazási költségtérítés szabályai megegyeznek a II. fejezet 2.2.2 és 2.2.3. pontjában foglaltakon túl azzal, hogy repülőn történő utazás esetében a turista osztályú menetjegy téríthető meg. Vonaton, hajón, kompon történő utazás esetében II. osztályú, vagy turista osztályú menetjegy téríthető meg, mely magában foglalja a hálókocsi, kabin árát is. 2.2.3. Egyéb költségtérítés A külföldi hivatalos kiküldetés során csak a kiküldetéssel kapcsolatosan felmerülő költségek számolhatók el, így különösen



közlekedési költségek, (helyi közlekedési költség, autópálya használati díjak, parkolási költségek)

    

konferenciák részvételi, regisztrációs költsége, vízum díj, személyi biztosítási díj, poggyász- és balesetbiztosítás díja, előre lefoglalt szállás költsége, a hivatali feladatok elvégzésével kapcsolatosan felmerült kiadások (pl.: hivatalos telefon, fax, fénymásolás, internet használat díja,)

11

A felmerült költségek igazolására külföldön is elsősorban a költségvetési szerv nevére és címére kiállított számla fogadható el. (Az SZJA tv. nem írja elő kötelező jelleggel a számla ellenében történő elszámolást. Külföldi kiküldetés során nem mindig van olyan helyzetben a kiküldött személy, hogy költségeiről számlát tudjon kérni. Ezekben az esetekben elfogadható számla helyett a külföldi kiküldetés során elszámolt helyi utazási jegyek, parkolás nyugtái, autópálya matricák, stb.) A kiküldetés során az üzleti megbeszéléseken, találkozókon felmerült étkezés kiadásait reprezentációs költségként kell elszámolni. Az idegen nyelven kiállított, illetve befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, melyek a megbízható, valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek, - a könyvviteli nyilvántartásban történő rögzítést megelőzően magyarul is fel kell tüntetni. 2.2.4. Nem közszolgálati tisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban állók részére elszámolható költségtérítések szabályai Költségtérítésben részesülhetnek a költségvetési szervvel közszolgálati tisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban nem álló magánszemélyek, akik a költségvetési szervvel megbízási, vállalkozási szerződést kötöttek. Külföldi konferencián, külföldi kiküldetésben való részvétel abban az esetben finanszírozható, ha az utazásra vonatkozó dokumentumokból és körülményekből egyértelműen megállapítható, hogy az utazás a költségvetési szerv megbízásából, annak érdekében történt. A hivatali, üzleti utazással kapcsolatos költségek a költségvetési szerv nevére és címére szóló számlák ellenében fizethetők ki. A külföldi kiküldetésért kapott összeg (napidíj) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1995. évi CXVII. tv. szerint összevonandó jövedelemnek minősül. 2.2.5. Úti jelentés Minden külföldi utazásról hazatérő kiküldöttnek maximum 2 héten belül úti jelentést kell készítenie és azt a kiküldetést elrendelő részére át kell adnia. Az úti-jelentésnek a vezetők és egyéb érdekeltek részére történő megküldése a kiküldött feladata. IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

A KIKÜLDETÉSI SZABÁLYZAT A Szabályzat 2017. év október hó 1. napjával lép hatályba. A szabályzatot jogszabályi változás esetén 90 napon belül aktualizálni kell, melynek elvégzéséért a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Osztály vezetője a felelős. Gyomaendrőd, 2017. október 1.

12

……………………………………….

………………………………………..

polgármester

jegyző

13

1. melléklet .......................................20 .......................................................................... BELFÖLDI KIKÜLDETÉSI ÉS KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS I. KIKÜLDETÉSI UTASÍTÁS

A kiküldött

neve: szolgálati helye: állandó lakhelye:

beosztása:

kiküldetésének helye: , szolgálati beosztása: , szolgálati beosztása: , szolgálati beosztása: , szolgálati beosztása: , szolgálati beosztása:

együtt utazik (név):

Utazzék el 20 .......................................................................... hó ........................... -n a fent megjelölt helységekbe .................................................................................................................................. hoz. A kiküldetés célja: ............................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... Az utasításban foglaltaknak legkésőbb ............................................................................................. -ig tegyen eleget, és eljárásának eredményét jelentse.

Igénybe vehető közlekedési eszköz: ...................................................................................................... (A ……………………rendszámú gépjármű …………………………...…..tulajdonát képezi.) A fenti rendszámú, saját tulajdonban levő gépjármű igénybevételét – a mellékelt gazdaságossági számítás alapján – engedélyezem. ………..……………, 20……………………………..-n ………………………………… az engedélyező aláírása Kiadási pénztárElőlegAz utalványozott bizonylat nyilvántartás előleg összege sorszáma tételszáma ………………Ft

………………

………………

………………………………….…… … kiküldő szerv bélyegzője és aláírása

........................................................................................................................................................... A kiküldött neve: ...........................................................szolgálati beosztása:................................................................. Ft, azaz

forint előleg

14

……………… számla terhére kifizethető. Az átvételét – utólagos elszámolási kötelezettség mellett – elismerem.

20……....………..

….……………………………. 20………………… ………………………………… kiküldött aláírása engedélyező

B. Sz. ny. 18-70. r. sz.

15

óra, perc

Érkezés hó, hová na p

óra, perc

Megtett km

Indulás hó, honnan na p

Közlekedési eszköz

II. KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS Utazási

Szállás

költség

Összesen: Utazási és szállásköltség együtt: Mellékletek: Napidíj: ……………napra ……………………..Ft …………db Utazási jegy Le: kötelező reggeli miatt ………….db …………….napra …………………Ft 20%-a Helyi közl. jegy Marad elszámolható napidíj: …………..db Szállodai szla. A kiküldetésben A költségelszámolás Összes költség …………..db eltöltött idő végösszegét szükségességét és a felvettem, egyidejűleg Le: útielőleg kiküldetés az úti-előleget Egyéb (gazd. teljesítését igazolom: visszafizettem: Kifizetendő számítás stb.) …………..db

20………………… .

20………………… …

…………………… ..

…………………… ….

Visszafizetendő

Összes költség (a Ft betűvel) Ellenőrizte:

Forint Útielőleg-visszafizetés bevételi pénztárbizonylatának sorszáma:

Kiküldetési költség kifizetés kiadási pénztárbizonylatának sorszáma:

16

2. melléklet Kiküldetési rendelvény

Sorszám:

a hivatali, üzleti utazás költségtérítéséhez 201……………..hó A munkáltató neve ………………………….……………………..

címe …………………………..…………………….

adószáma …………………………………………..

A munkavállaló neve ……………………………………………………….. lakcíme ……………………………………......................... születési ideje ………………………………..……………. anyja neve ……………………...…………………………. adóazonosító jele

A gépjármű rendszáma: ………………., típusa: ……....................………fogyasztási normája: ……….…l/100 km. A kiküldetés, külszolgálat NAV Élelmezési Futás- üzemanya Utazási Sorköltségtérít g költségtérít elrendelőjén teljesítmén szám kezdete vége és (napidíj) útvonala és célja egységár és (Ft) ek aláírása y (km) (Ft) (Ft) Áthozat

Átvitel Összes en

17

Igazolta: Utalványozta: ____________________________________ _______________________________ Kelet: Kelet: _______________________________ ____________________________________ Pénztárbizonylat sorszáma: _____________________________

B. Sz. ny. 18-73/V. r. sz.

18

3. melléklet

19

20

21

22

23

4. melléklet Nyilatkozat a saját tulajdonú személygépkocsi hivatalos célú igénybevételéhez Alulírott ...................................................................................................... (név) ........................................... (lakcím), a ................................................................... munkavállalója kijelentem, hogy az alábbi, saját tulajdonomban (házastársam tulajdonában) (*) lévő személygépkocsit hivatalos célra igénybe kívánom venni. A személygépkocsi - típusa: ......................................................................... - forgalmi rendszáma: .................................................. - forgalmi engedélyének száma: .................................. - műszaki érvényessége: .............................................. - hengerűrtartalom: ......................... köbcentiméter - üzemanyag oktánszáma: ....................... - tulajdonosának neve: ................................................. Az üzemanyag költségtérítés összegének megállapításánál tudomásul veszem a módosított 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 4. §-a szerinti alapnorma átalánnyal történő elszámolást. Tudomásul veszem, hogy a fenntartási költségtérítés – a szervezetünk gépjármű üzemeltetési szabályzatában foglaltaknak megfelelően a.) a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott normaköltség figyelembevételével történik. Kijelentem, hogy a saját tulajdonomban (házastársam tulajdonában) () lévő személygépkocsi hivatalos célú használatával kapcsolatban semmiféle kártérítési igénnyel - kivéve a munkáltató jogszabályon alapuló kártérítési felelőssége körébe tartozó eseteket - nem lépek fel a ..................................................................... (munkáltató megnevezése) szemben. ......................................., 2017. ......................... .................................................. nyilatkozattevő aláírása () a nem kívánt részt törölni kell

24


A 2017. október 1–től hatályos Kiküldetési szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban leírtakat a munkám során köteles vagyok betartatni.

Név Toldi Balázs


Dátum 2017.10.01


polgármester

2017.10.01

Hegedüs Roland

polgármester

2017.10.01

dr. Uhrin Anna

jegyző

2017.10.01

Megyeri László

aljegyző

2017.10.01


2017.10.01


pénzügyi osztályvezető költségvetési ügyintéző pénzügyi ügyintéző



2017.10.01

Ugrainé Gróf Éva


2017.10.01

Wagner Gáborné

pénztáros

2017.10.01



2017.10.01

Csényi István

vagyongazdálkodási ügyintéző Csárdaszállási Kirendeltség vezető, pénzügyi ügyintéző Csárdaszállási kirendeltség pénztáros Hunyai kirendeltség pénzügyi ügyintéző Határ Győző Városi Könyvtár vezető Kállai Ferenc Kulturális Központ intézményvezető Szent Antal Népház intézményvezető

2017.10.01


Harmatiné Beinschródt Mária

Pázsitné Vrbovszki Judit

Balogh Rita Dinyáné Bánfi Ibolya Weigertné Gubucz Edit

Dr. Szonda István Attila

25

2017.10.01 2017.10.01

2017.10.01

2017.10.01

2017.10.01 2017.10.01 2017.10.01

2017.10.01

Aláírás

Dr. Magyar Hajnalka

Pál Jánosné

Hack Mária

Szécsi Zsolt

Városi Egészségügyi Intézményvezető Gyomaendrődi Családés Gyermekjóléti Központ Német Nemzetiségi Önkormányzat elnök Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnök

26

2017.10.01

2017.10.01

2017.10.01

2017.10.01

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2017. október 1-től

1

I. AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA, HATÁLYA

Az önköltség számítási szabályzat célja, hogy részletesen szabályozza az alaptevékenység keretében – - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban Szt.), valamint - az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.) előírásai alapján részletesen szabályozza az alap- és vállalkozási tevékenység, valamint a szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenysége keretében - előállított eszközök - elvégzett tevékenységek vagy - nyújtott szolgáltatások tényleges közvetlen önköltségének, továbbá a közérdekű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költségtérítés pontos összegének meghatározására irányuló tevékenységet. Az önköltség számítási szabályzat célja továbbá, hogy alapul szolgáljon az önköltség számítás külső és belső ellenőrzéséhez. Az önköltségszámítás feladata, hogy az 5. számlaosztályban rögzített kiadásokról (költségekről) adatokat szolgáltasson tevékenységenként valamint szolgáltatásonként. Szervezetünk önköltség számítási szabályzata a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: 1.

költség, önköltség számítási fogalmak,

2.

az önköltség számítás tárgya (a kalkulációs egységek),

3.

a kalkulációs séma, a kalkulációs költségtényezők tartalma,

4.

a közérdekű adatszolgáltatáshoz megállapításának szabályai

kapcsolódó

költségtérítés

A szabályzat hatálya:

─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalra Határ Győző Városi Könyvtárra Szent Antal Népházra Kállai Ferenc Kulturális Központra Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvodára Városi Egészségügyi Intézményre, valamint a Gyomaendrődi Család és Gyermekjóléti Központra

terjed ki. II. AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI 1. Költség, önköltség számítási fogalmak

2

összege

1.1. A költség A költség az eszköz (termék) előállítása, vagy szolgáltatás, tevékenység teljesítése érdekében felhasznált élő- és holtmunka pénzértékben kifejezett összege. 1.2. Költségnem A költségnem a felmerült költségeknek a megjelenési formájuk (fajtájuk) szerinti csoportosítását jelenti. A költségeket megjelenési formájuk (fajtájuk) szerint az Áhsz. 16. mellékletében rögzített egységes számlatükör 5. számlaosztály 51.-56. számlacsoportjai szerint kijelölt és meghatározott csoportokban kell elszámolni. 1.3. Költséghely A költséghely a költségek felmerülésének helye, területileg elhatárolt szervezeti egység vagy részleg. Az itt felmerült költségek a felmerülésük alkalmával nem számolhatók el közvetlenül az eszközre (termékre), vagy szolgáltatásra, tevékenységre. Felmerülésükkor közvetlen költségnek nem minősíthetők. Ezeknek a költségeknek azon része, amely az előállítással illetve a szolgáltatással szoros kapcsolatba hozható, a különféle teljesítményadatok segítségével a kalkulációs egységekre - ezen szabályzatban foglaltak szerint - átvezetendők. 1.4. Költségviselő Költségviselő az eszköz (termék) vagy szolgáltatás, tevékenység amelyre a költségek felmerülésük alkalmával közvetlenül elszámolhatók, amelynek előállítása, teljesítése érdekében a költségek felmerülnek. 1.5. A közvetlen önköltség, bekerülési (előállítási) érték A közvetlen önköltség, bekerülési (előállítási) érték a tevékenység, a szolgáltatás egy meghatározott mennyiségi egységére jutó eszközfelhasználás (élőmunka, holtmunka) pénzben kifejezett összege.

A közvetlen önköltség, bekerülési (előállítási) érték közzé tartoznak azok a ráfordítások amelyek

A Szt. 51. § (2) bekezdése alapján: az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékének részét azok a költségek képezik, amelyek a) a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek, b) a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá c) a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen: közvetlen önköltség). A Szt. 51. § (4) bekezdése alapján a közvetlen önköltség nem tartalmazhat: a) értékesítési költségeket és 3

b)

az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket.

1.6. A költségek könyvviteli elszámolása A szolgáltatás teljesítése, a tevékenység végzése során felmerült költségek elszámolására szervezetünk számlarendjében rögzítetteknek megfelelően – az alábbi számlaosztály szolgál: a.) az 5.(Költség-nemek)számlaosztály a költségeket költség-nemek szerint csoportosítva tartalmazza, a költségek költség-nemenkénti gyűjtését szolgálja, A szakfeladatok kiadásai (költségei) közvetlen és közvetett kiadásokból (költségekből) tevődnek össze.

1.7. Az önköltségszámítás Az önköltségszámítás olyan műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel megállapítható az előállított eszközök (termékek), a végzett szolgáltatás várható (tervezett) illetve tényleges közvetlen önköltsége, előállítási költsége. Az önköltségszámítás feladata, hogy adatokat szolgáltasson - a saját előállítású eszközök, szolgáltatások értékeléséhez, az előállítási értékének meghatározásához, - a saját előállítású eszközök, szolgáltatások, valamint a közérdekű adatszolgáltatás önköltségének tervezéséhez és megállapításához, - a gazdasági számításokhoz. 1.8. Az önköltségszámítás - kalkuláció formái Az önköltségszámítás - kalkuláció formái:  az előkalkuláció (előzetes önköltség),  a közbeeső kalkuláció (termelés közbeni önköltség),  az utókalkuláció (utólagos önköltség). A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal által alkalmazott kalkulációs forma: előkalkuláció. Az előkalkuláció az a műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a tevékenység, a szolgáltatás megkezdése előtt szervezetünk meghatározza a műszaki és technológiai előírások betartása mellett - felhasználható élő- és holtmunka mennyiségét és ebből az érvényben lévő árak és díjtételek, valamint személyi jellegű ráfordítások figyelembevételével kiszámításra kerül az előállítandó termék, tevékenység, szolgáltatás terv szerinti önköltsége. Előkalkulációt lehet készíteni minden olyan tevékenységre, amelynek költségkihatása van.

2. Az önköltségszámítás tárgya (a kalkulációs egységek) Az önköltségszámítás tárgya a kalkulációs egység.

4

Szervezetünknél kalkulációs egységet képez: egy-egy közérdekű adatszolgáltatás (fénymásolás)

3. A kalkulációs séma, a kalkulációs költségtényezők tartalma 3.1. A kalkulációs séma Az egyes kalkulációs egységek közvetlen önköltségét, bekerülési (előállítási) értékét a következő kalkulációs séma szerinti részletezésben kell kiszámítani: a.)

Közvetlenül elszámolható személyi juttatások

b.)

Közvetlenül elszámolt személyi juttatások munkaadót terhelő járuléka

c.)

Közvetlenül elszámolható anyagköltség

d.)

Közvetlenül elszámolható szolgáltatási kiadások

e.)

Egyéb közvetlen költségek

Együtt közvetlen önköltség (a+b+c+d+e)

3.2. A kalkulációs költségtényezők tartalma 3.2.1. Közvetlenül elszámolható személyi juttatás Közvetlenül elszámolható személyi juttatásként kell figyelembe venni - az egy-egy kalkulációs egységként meghatározott - a tevékenység, szolgáltatás teljesítése valamint az eszközök előállítása érdekében közvetlenül felmerült illetve kifizetett  alapilletményeket,  illetménypótlékokat és  egyéb kötelező pótlékokat. Kiadásként (költségként) egyaránt figyelembe kell venni  a teljes munkaidőben foglalkoztatottak,  a részmunkaidőben foglalkoztatottak, valamint  a nyugdíjasok és állományba nem tartozók részére teljesített kifizetéseket. 3.2.2. Közvetlenül elszámolt személyi juttatások munkaadót terhelő járuléka A személyi juttatások munkaadót terhelő járulékai a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulékok, az egészségügyi hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi juttatások, vagy a foglalkoztatottak száma alapján kell megállapítani, függetlenül azok elnevezésétől. A közvetlenül elszámolt személyi juttatások munkaadót terhelő járulékai címén az előkalkulációban beállítandó összeget az éves tervezett pótlékkulcs alapján lehet meghatározni.

5

3.2.3. Közvetlenül elszámolható anyagköltség Közvetlen anyagköltségként kell kimutatni a kalkulációs egység terhére utalványozható anyagok értékét, így pl.  a szakmai anyagok, értékét. 3.2.4. Közvetlenül elszámolható szolgáltatási kiadások Közvetlenül elszámolható szolgáltatási kiadásként kell elszámolni az adott kalkulációs egységgel kapcsolatban közvetlenül felmerült szolgáltatási kiadásokat. 3.2.5. Egyéb közvetlen költség (kiadás) Az előzőekben felsorolt költségeken túlmenően egyéb közvetlen költségként (kiadásként) kell kimutatni a kalkulációs egységre utalványozható (elszámolható) közvetlen dologi kiadásokat (pld. szállítási költség, a gépek bérleti díja).

4. A közérdekű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költségtérítés összege megállapításának szabályai Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 29. § (3) bekezdése alapján: „Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül az igénylő másolatot kaphat. Az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatigénylés teljesítéséért - az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - költségtérítést állapíthat meg, amelynek összegéről az igénylőt az igény teljesítését megelőzően tájékoztatni kell”. A költségtérítés összegét A/4 méretű másolás esetén a következők szerint kell megállapítani: a.) adatok másolatra történő előkészítése: a.a.) a másolását végző személy(ek)nek a feladat elvégzésére fordított munkaórája: 1 óra szorozva a közalkalmazott, köztisztviselő egy órára eső illetményének összegével (Ft/hó / 160 munkaóra) = x Ft a.b.) az a.a.) pontban kiszámolt illetmény után fizetendő ( 22 % bérjárulék Ft/hó / 160 munkaóra) járulék = y Ft. a.c.) a.a.) + a.b.) összesen: z = x+y Ft b.) a másolás költsége: másolt oldalak száma/óra: 170 db oldalanként fizetendő összeg: k Ft/oldal (1 db másoló papír költsége: Ft+ 1 lapra jutó fénymásoló karbantartási költség: Ft + 1 lapra jutó fénymásoló lízingdíja Ft) (könyvtár esetén: oldalanként fizetendő összeg: Ft/oldal 1 lapra jutó fénymásoló lízingdíja helyett toner költség Ft )

a másolásért fizetendő összeg/óra: m = k * 170

6

c.) költségtérítés összesen: c.a.) adatok másolásra történő előkészítése: c.b.) másolás költsége:

z Ft m Ft

Összesen:

ök Ft/óra

1 darabra jutó önköltség: ök / 170 = Ft. Eltérő méretű másolás esetén a költség megállapítása méretarányosan történik. Az előzőek szerint kiszámított költségtérítést az adatok előállítása után, de azoknak a kérelmező részére történő átadása előtt, nyugta vagy készpénzfizetési számla alapján kell megfizetni.

5. Záró rendelkezés Az Önköltség számítási szabályzat 2017. október 1. napján lép hatályba.


…………………………….. polgármester

……….....…....................................... jegyző

7


A 2017. október 1-től hatályos Önköltség számítási szabályzatában foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban leírtakat a munkám során köteles vagyok betartatni.

Név Dr. Uhrin Anna

Beosztás jegyző

Dátum 2017.10.01

Megyeri László

aljegyző

2017.10.01


2017.10.01


Pénzügyi osztály vezetője pénzügyi ügyintéző



2017.10.01

Ugrainé Gróf Éva


2017.10.01

Papné Dinnyés Erika


2017.10.01



2017.10.01



2017.10.01

Wagner Gáborné


2017.10.01

Keresztesné Jáksó Éva

2017.10.01

Harmatiné Beinschrót Mária

Közigazgatási osztály vezetője információs szolgálat pénzügyi ügyintéző

Balogh Rita


2017.10.01


megbízott intézményvezető Kállai Ferenc Kulturális Központ intézményvezető Szent Antal Népház intézményvezető Határ Győző Vároi Könyvtár intézményvezető Gyomaendrődi

2017.10.01

Oraveczné Kovács Ildikó

Dr. Szonda István Dinyáné Bánfi Ibolya

Pál Jánosné

8

2017.10.01

2017.10.01 2017.10.01

2017.10.01 2017.10.01

2017.10.01

Aláírás

Dr. Magyar Hajnalka

Kovács Péterné

Család-és Gyermekjóléti Központ intézményvezető Városi Egészségügyi Intézmény intézményvezető Gyomaendrőd, Csárdaszállás Hunya Kistérségi Óvoda

9

2017.10.01

2017.10.01

REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA

Hatályos: 2017. október 1-től

REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA A önkormányzatok és költségvetési szervek reprezentációs kiadások felosztásának, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait  az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr) 13. § (2) bekezdése alapján,  valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény (továbbiakban SZJA tv.) alapján a következők szerint szabályozzuk: I.

Általános rendelkezések

A szabályzat célja A szabályzat célja, hogy meghatározza az önkormányzatok és költségvetési szervek feladatellátása érdekében felmerült és költségvetése terhére elszámolható reprezentációs kiadások és üzleti ajándékok felhasználásának és elszámolásának módját és szabályait. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed a  a reprezentációs előirányzat felett rendelkezni jogosult személyekre,  a pénzügyi (kötelezettségvállalás, érvényesítés, ellenjegyzés, teljesítésigazolás) számviteli, adóbevallási feladatokat ellátó személyekre. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10.§ alapján a gazdasági szervezetnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésében meghatározott feladatait a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A szabályzat területi hatálya kiterjed: Gyomaendrőd Város Önkormányzata Csárdaszállás Községi Önkormányzat Hunya Község Önkormányzata Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata Gyomaendrőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata Gyomaendrőd,Csárdaszállás,Hunya Települési Önkormányzati Társulás Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Kállai Ferenc Kulturális Központ Szent Antal Népház Határ Győző Városi Könyvtár Gyomaendrődi Család- és Gyermekjóléti Központ Városi Egészségügyi Intézmény Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda érdekében felmerült és költségvetése terhére elszámolható reprezentációs kiadásokra, valamint üzleti ajándékozásra. II.

Fogalmi meghatározások

1.) reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami és egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek

2

reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható. Reprezentációnak minősül: a.) a vezetők, a szervezeti egységek által szervezett szakmai megbeszéléseken, tárgyalásokon, értekezleteken, egyeztetéseken, bizottsági üléseken, testületi üléseken, b.) az egyes belföldi rendezvényeken, (pld. kitüntetés-átadás, városnap, falunap, nemzeti ünnep, évfordulók, köztisztviselői nap) c.) a sajtótájékoztatón, valamint d.) a vezetői beosztással kapcsolatos vendéglátás keretében térítésmentesen biztosított étel- és italszolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (pld. utazás, szállás, szabadidőprogram) 2.) Üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő hivatali, szakmai, diplomáciai kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint kizárólag erre szóló utalvány) 3.) reprezentációs keret: a reprezentációra és az üzleti ajándékozásra fordítható keret (reprezentációs keret) összege a költségvetési szerv adott évi költségvetési rendeletében kerül meghatározása. A reprezentációs keret terhére a következők számolhatók el:  üdítőital, gyümölcslé, ásványvíz  kávé, valamint ízesítői,  tea, valamint ízesítői,  cukrászáru (édes és sós sütemény)  szendvics,  virág,  éttermi vendéglátás,  indokolt esetben alkohol,  a vendéglátáshoz kapcsolódó utazás, szállás, szabadidőprogram,  üzleti ajándék III.

Reprezentációs, valamint üzleti ajándékozási keret és annak felhasználása

Reprezentációs keret: A külföldi és belföldi vendégek hivatalos célú vendéglátására, valamint ajándék nyújtására feljogosítottak körét jelen szabályzat 1. melléklete tartalmazza. Ajándékozásra a belföldi, illetve külföldi vendégek számára Magyarországon, illetve külföldön hivatalos kiküldetés alkalmával kerülhet sor. Reprezentációs kiadások elszámolása 1.) A reprezentációs kiadások csak a juttató nevére és címére kiállított számla ellenében számolhatóak el. Számlaként csak a számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény, valamint az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 2007. évi CXXVII. törvény vonatkozó előírásainak megfelelően kiállított bizonylat fogadható el.

3

2.) A reprezentációs kiadások számláit a teljesítésigazolással (költségvetési szerv vezetője jogosult) együtt a Pénzügyi Osztály részére kell leadni. A teljesítésigazolásnak tartalmaznia kell a vendéglátásban részesülők számát, illetve ajándékozás esetén a megajándékozottak nevét is. Az ajándéktárgyak beszerzésénél ügyelni kell arra, hogy azok egyedi értéke a 10.000 Ft-ot lehetőleg ne haladja meg. A 10.000 Ft egyedi érték feletti ajándék beszerzése csak a költségvetési szerv vezetőjének írásbeli engedélye alapján történhet. 3.) A reprezentációs kiadások finanszírozására előleg igényelhető. Az előlegigénylést a költségvetési szerv vezetőjénél kell kezdeményezni, annak kifizetését Ő engedélyezi. A kifizetett előleggel az előleget felvevő személy a pénzkezelési szabályzatban foglaltak szerint köteles elszámolni. 4.) Nem a reprezentációs keretet terheli a helyi önkormányzat által a lakosság széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport-, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, valamint a legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben – résztvevőként azonos értékű ajándék, továbbá az ilyen rendezvényeken ingyenesen közreműködők részére biztosított étkezési szolgáltatás. IV. Záró rendelkezések 1.) A szabályzat aktualizálásáról a Pénzügyi Osztály vezetője köteles gondoskodni. 2.) Ezen szabályzat 2017. október 1-től lép hatályba.


……………………………… polgármester

……..…………………….. Jegyző

4

1. melléklet

Üzleti vendéglátásra és ajándékozásra jogosultak köre Beosztás

Nettó éves keretösszeg (Ft)

Gyomaendrőd Város Polgármestere

költségvetési rendelet szerint költségvetési rendelet szerint költségvetési rendelet szerint költségvetési rendelet szerint költségvetési határozat szerint költségvetési határozat szerint költségvetési rendelet szerint költségvetési rendelet szerint költségvetési rendelet szerint költségvetési rendelet szerint

Jegyző Csárdaszállás Község Polgármestere Hunya Község Polgármestere Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata elnöke Gyomaendrőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata elnöke Kállai Ferenc Kulturális Központ intézményvetetője Szent Antal Népház intézményvezetője Határ Győző Városi könyvtár intézményvezetője Gyomaendrődi Család- és Gyemekjóléti Központ intézményvezető Városi Egészségügyi Intézmény intézményvezetője Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda intézményvezetője

költségvetési rendelet szerint költségvetési rendelet szerint

5

Megismerési nyilatkozat A 2017. október 1-től hatályos reprezentációs szabályzatát megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban leírtakat a munkám során köteles vagyok betartani.

Toldi Balázs

Név


Dátum 2017.10.01

Dr Uhrin Anna

jegyző

2017.10.01


polgármester

2017.10.01

Hegedűs Roland

polgármester

2017.10.01

Hack Mária

Német Nemzetiségi Önkormányzat elnök Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnök Kállai Ferenc Kulturális Központ megbízott intézményvezető Szent Antal Népház intézményvezető Határ Győző Városi Könyvtár intézményvezető Gyomaendrődi Családés Gyermekjóléti Központ Városi Egészségügyi Intézmény intézményvezető GyomaendrődCsárdaszállásHunya Kistérségi Óvoda Intézményvezető

2017.10.01

Szécsi Zsolt


Dr Szonda István Attila


Pál Jánosné

Dr Magyar Hajnalka

Kovács Péterné

6

2017.10.01

2017.10.01

2017.10.01

2017.10.01

2017.10.01

2017.10.01

2017.10.01

Aláírás

7

FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK ÉS SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA

Hatályos: 2017. október 1.-től

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. A szabályzat hatálya Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10.§ alapján a gazdasági szervezetnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 9.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatait Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Ebből eredően a felesleges vagyontárgyak hasznosítása és selejtezése feladatok ellátására vonatkozóan ezen szabályzat hatálya az alábbi jogi szervezetekre terjed ki:            

Gyomaendrőd Város Önkormányzata Csárdaszállás Községi Önkormányzata Hunya Község Önkormányzata Gyomaendrőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda Határ Győző Városi Könyvtár Városi Egészségügyi Intézmény Kállai Ferenc Kulturális Központ Szent Antal Népház Gyomaendrődi Család-és Gyermekjóléti Központ

A szabályzat hatálya szervezetek kezelésében lévő tárgyi eszközökre és készletekre, valamint a tulajdonában lévő, de kezelésre, üzemeltetésre átadott eszközökre terjed ki. A szabályzatban leírtak alkalmazása szempontjából vagyontárgynak minősül minden olyan tárgyi eszköz és készlet, melynek nyilvántartását a 

mennyiségi és értékbeni, vagy

 mennyiségi nyilvántartás keretében biztosítja szervezetünk, értékhatárra való tekintet nélkül, a számlarendben foglaltak szerint. A szabályzat hatálya nem terjed ki:

a.) A szervezetünk használatában lévő, de tulajdonát nem képező idegen és ideiglenesen átvett vagyontárgyakra, tovább az épületnek, építménynek nem minősülő ingatlanok (telkek) selejtezésére és hasznosítására, valamint a műemlék és műemlék jellegű vagyontárgyakra.

b.) Az ügyiratok és számviteli bizonylatok selejtezésére. 2. Feleslegessé vált vagyontárgyak jellemzői A szabályzatban leírtak alkalmazása szempontjából felesleges vagyontárgyaknak kell tekinteni mindazokat a tárgyi eszközöket és készleteket, amelyek:  a szervezetünk tevékenységéhez, működéséhez már nem szükségesek,  eredeti rendeltetésüknek már nem felelnek meg,  a feladatváltozás, átszervezés, megszűnés vagy egyéb ok miatt feleslegessé váltak,

2

 a normalizált készletek mennyiségét lényegesen meghaladják,  rongálás, természetes elhasználódás, vagy erkölcsi avulás miatt rendeltetésszerűen már nem használhatóak,  szavatossági idejük lejárt. Annak érdekében, hogy a felesleges vagyontárgyak hasznosítási eljárásába, valamint a selejtezési eljárásba bevont vagyontárgyak ne legyenek felcserélhetők az ilyen eljárással nem érintett vagyontárgyakkal, gondoskodni kell azok megjelöléséről, vagy elkülönített nyilvántartásáról. A feleslegesnek minősített vagyontárgyak hasznosítása során először mindig azok értékesítését kell megkísérelni és csak annak sikertelensége után lehet azokat selejtezni. Azonnali selejtezést csak akkor lehet elrendelni, ha a megsemmisítést (ártalmatlanná tételt) hatósági előírás kötelezővé teszi (pld.: lejárt gyógyszerek, fogyasztásra alkalmatlan ételek, stb.)

II. FELESLEGESSÉ VÁLT VAGYONTÁRGYAK FELTÁRÁSA

1. Feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása A készletek, tárgyi eszközök feleslegesnek, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak történő minősítésére  a költségvetési szerv vezetője, polgármester, jegyző,  a leltárfelelős,  a raktáros,  a személyi használatra kiadott eszközök estében az eszközöket használó dolgozók,  az immobil - egy év alatt készletmozgással nem érintett - készletekre vonatkozóan az analitikus nyilvántartást vezetők, tehetnek javaslatot.

2. A javaslattétel módja A vagyontárgyak feleslegesnek, vagy használatra alkalmatlannak minősítésére javaslattételi joggal rendelkezők kötelesek javaslataikat a leltározás megkezdése előtt, minden év december hó 31. napjáig a vagyongazdálkodásért felelős személy részére megtenni. A javaslatot jegyzékbe kell foglalni, melynek a következőket kell tartalmaznia:  az eszköz megnevezése, nyilvántartási száma,  mennyiségi egysége,  mennyisége,  a feleslegessé válás oka,  a használatból való kivonás időpontja,  a hasznosítás módjára vonatkozó javaslat,  a jegyzék készítésének időpontja,  a javaslatot tevő személy aláírása.

3

A feleslegessé válás okánál a külön kódjegyzékben meghatározott fogalmakat vagy kódszámokat kell beírni. A kódjegyzéket az 1. számú melléklet tartalmaz. A hasznosítás módjánál „értékesítés” vagy „selejtezés” megjelölést kell alkalmazni. Az arra jogosult személyek által összeállított javaslatokat a vagyongazdálkodásért felelős vezető összegyűjti, és azok felülvizsgálata, valamint az értékesítésre javasolt eszközök eladási árának kialakítását követően a javaslatokat előterjeszti jóváhagyásra. A javaslatok felülvizsgálata keretében  ellenőrizni kell, hogy a feleslegessé válás oka megfelel-e a valóságnak,  szükség esetén szakértői véleményt kell beszerezni a feleslegessé válás okának egyértelmű megállapítása érdekében,  véleményezni kell a hasznosítás módjára tett javaslatokat. A javaslatok, valamint az eladási ár jóváhagyására a közös hivatal jegyzője valamint az intézményvezetők jogosult. Az eladásra javasolt felesleges vagyontárgyak eladási árát az adott időpontban rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokra támaszkodva kell megállapítani.

III. A FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSA

1. Az elidegenítés szabályai 1.1. A szervezetünk a működéséhez már nem szükséges, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.) szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés, stb.), készlet értékesítése – az ingatlanok kivételével – önállóan jogosult. Az értékesítést a vagyontárgy jellegétől függően a) közvetlenül vagy b) közvetetten lehet végezni. A működéshez nem szükséges vagyon közvetlenül az alábbiak szerint értékesíthető: a) nyilvános vagy zártkörű pályázat útján, b) nyilvános árverésen (továbbiakban az a) és b) együtt: versenyeztetés), c) kivételesen versenyeztetés nélkül. A vagyon közvetetten az alábbi módon értékesíthető: a) nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatallal, b) nyilvános vagy zártkörű értékesítésre történő felajánlással, vagy c) szabályozott piacon történő értékesítésre adott megbízással. A vagyon tulajdonjogának átruházását versenyeztetéssel kell megkísérelnie. A versenyeztetés feltételeit, a pályázat benyújtása vagy a nyilvános versenyeztetés időpontjának megjelölésével - helyi vagy országos lapban, illetve más módon - nyilvánosan meg kell hirdetni. A hirdetmény elkészítéséért a vagyongazdálkodásért felelős személy a felelős. A közzététel módjáról és elrendeléséről az elkészített hirdetmény alapján közös hivatal a jegyzője dönt.

4

A megjelent hirdetést a versenytárgyalás jegyzőkönyvének mellékleteként meg kell őrizni. A lefolytatott versenyeztetésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek legalább a következőket kell tartalmaznia:  a jelenlévők nevét,  a pályázók azonosító adatait, és eszközönkénti ajánlati összegeit,  a versenytárgyalás során - eszközönként, vagyontárgyanként - kialakított eladási árat,  a vevők azonosító adatait,  a vevők által vállalt fizetési feltételeket,  a jelenlévők aláírását.

1.2 Az értékesítés dokumentálása, bizonylatolása Minden vagyontárgy értékesítéséről számlát kell készíteni. A számláknak meg kell felelni – a vonatkozó jogszabályokban foglalt – alaki és tartalmi követelményeknek. Az értékesítés megtörténtét követően a változást át kell vezetni az analitikus nyilvántartáson, valamint a főkönyvi könyvelés értékesítéssel érintett főkönyvi számláján. 1.3. Térítés nélküli átadás A működéshez már nem szükséges vagyont ingyenesen átruházni csak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. §-ban foglaltak szerint lehet. A vagyon ingyenes átruházására az Önkormányzatok Képviselő-testülete jogosult) Térítés nélküli átadás esetén tájékoztatni kell az átvevőt az átadott vagyontárgy nyilvántartás szerinti bruttó értékéről és az elszámolt értékcsökkenési leírás összegéről.

IV. SELEJTEZÉS, MEGSEMMISÍTÉS

1. A selejtezési eljárás lefolytatása A feleslegessé vált és értékesítésre, térítés nélküli átadásra nem került vagyontárgyakat - legkésőbb - a leltározás megkezdését megelőzően 8 nappal selejtezni kell. Leltározással egyidejűleg selejtezés nem folytatható. A vagyontárgyak selejtezését a közös hivatal jegyzője által kijelölt selejtezési bizottság végzi, a selejtezési eljárás keretében.

2. Selejtezési bizottság A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak kijelölése, illetve megbízása a közös hivatal jegyzje hatáskörébe tartozik. A bizottság - az elnökkel együtt - három főből áll. A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak megbízatása visszavonásig) érvényes.

5

A selejtezési bizottság a felesleges vagyontárgyak selejtezését a vagongazdálkodásért felelős személy által összegyűjtött és a bizottság elnökének átadott jegyzékek alapján köteles elvégezni.

3. A selejtezés végrehajtása 3.1. A selejtezést megelőző feladatok A selejtezési bizottság a II. fejezetben leírtak szerint összeállított jegyzékek alapján a selejtezést megelőzően köteles megvizsgálni, hogy:  a még használható vagyontárgyak értékesítésével (térítés mentes átadásával) kapcsolatos szükséges és lehetséges intézkedések megtörténtek-e,  a selejtezésre előkészített vagyontárgyak köre és mennyisége megegyezik-e a jegyzékben szereplő adatokkal.

3.2. Selejtezési jegyzőkönyv elkészítése Mind az immateriális javak, mind a tárgyi eszközök, mind pedig a készletek selejtezéséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a selejtezési bizottság tagjainak javaslatát, amit a tagok aláírásukkal hitelesítenek. A jegyzőkönyvben rendelkezni kell a kiselejtezett eszközök sorsáról. A selejtezés során a bizottságnak javaslatot kell tenni arra, hogy:  a selejtezett eszközök hulladékként vagy haszonanyagként lehet-e értékesíteni,  a hulladékként vagy haszonanyagként nem értékesíthető készleteket meg kell semmisíteni,  a megsemmisítésre kerülő készletek megsemmisítése milyen módszerrel (összetörés, elégetés, darabolás, stb.) történjen. A bizottság által a selejtezési eljárás során készített jegyzőkönyvben javasolt intézkedések (leértékelés, megsemmisítés) végrehajtására csak a közös hivatal jegyzője jóváhagyása után kerülhet sor. A selejtezési jegyzőkönyvet - évenkénti sorszámozással - négy példányban kell elkészíteni. A jegyzőkönyv  kettő példányát meg kell küldeni a könyvelésnek,  egy példányát át kell adni a vagyongazdálkodási részleg vezetőjének,  egy példánya pedig a selejtezési bizottságnál marad. A vagyonban bekövetkezett változásnak a főkönyvi könyvelésben és az analitikus nyilvántartásban történő átvezetését követően a könyvelésnek átadott két jegyzőkönyvi példányból egy példányt irattárba kell elhelyezni. 3.3. Immateriális javak, tárgyi eszközök selejtezésénél használatos nyomtatványok Az immateriális javak, és a tárgyi eszközök selejtezése során a következő szabvány nyomtatványokat kell használni:  B.11-90. r.sz. Immateriális javak, tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve  B.11-91. r.sz. Selejtezett immateriális javak (szellemi termékek) tárgyi eszközök jegyzéke

6

 B.11-92. r.sz. Tárgyi eszközök selejtezéséből visszanyert tartozékok, alkatrészek, hulladék anyagok jegyzéke  B. 11-97. r.sz. Megsemmisítési jegyzőkönyv

3.4. Készletek selejtezésénél használatos nyomtatványok A készletek selejtezése során a következő szabvány nyomtatványokat kell használni:  B.11-93. r.sz. Készletek selejtezési, leértékelési jegyzőkönyve  B.11-94. r.sz. Selejtezett készletek jegyzéke  B.11-95. r.sz. A készletek selejtezéséből visszanyert hulladék anyagok jegyzéke  B.11-96. r.sz. Leértékelt készletek jegyzéke  B.11-97. r.sz. Megsemmisítési jegyzőkönyv

4. A selejtezéssel kapcsolatos számviteli elszámolások A selejtezési eljárás befejezését követően az érintett analitikus nyilvántartást vezető és a főkönyvi könyvelést végző személy - a selejtezési bizottság által megküldött jegyzőkönyvek alapján - az eszközök mennyiségében és értékében bekövetkezett változásokat a jegyzőkönyv átvételétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a leltározás megkezdését megelőzően köteles átvezetni. A selejtezett eszközökkel kapcsolatos változások - analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban történő átvezetését a számlarendben foglalt előírások alapján kell végrehajtani.

5. A selejtezés végrehajtásának ellenőrzése A selejtezési eljárás szabályszerű végrehajtásának ellenőrzéséért a városüzemeltetési osztály vezetője a felelős. Amennyiben az ellenőrzésért felelős a selejtezési eljárás során valamilyen szabálytalanságot tapasztal, azt köteles azonnal a közös hivatal jegyzője felé jelezni.

6. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök selejtezésével kapcsolatos döntési jogkörök a.)

Az eszközöket üzemeltetésre, kezelésre átvevő gazdálkodó szervezet a tulajdonos Önkormányzattal egyeztetett rekonstrukció, felújítás keretében jogosult kiselejtezni a meghibásodott, megrongálódott, cserére szoruló eszközöket. A kiselejtezett eszközökről tájékoztatni kell az Önkormányzatot.

b.)

Az Önkormányzattal egyeztetett rekonstrukcióval, felújítással nem érintett, valamint a rekonstrukció, felújítás keretében nem pótolt eszközök selejtezésére csak a tulajdonos Önkormányzat hozzájárulásával kerülhet sor.

6. Záró rendelkezés A jelen szabályzat 2017. október 1. nap lép hatályba.

Gyomaendrőd, 2017. .......................

7

………………………………………………….. Dr. Uhrin Anna jegyző A szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban leírtakat a munkám során köteles vagyok betartani.              

Gyomaendrőd Város Önkormányzata Csárdaszállás Községi Önkormányzata Hunya Község Önkormányzata Gyomaendrőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda Határ Győző Városi Könyvtár Városi Egészségügyi Intézmény Kállai Ferenc Kulturális Központ Szent Antal Népház Gyomaendrődi Család-és Gyermekjóléti Központ Vagyongazdálkodási ügyintéző Selejtezéssel megbízott

8

1. számú melléklet KÓDJEGYZÉK a feleslegessé válás okairól

Kódszám

Megnevezés

001

eredeti rendeltetésének nem felel meg

002

feladatcsökkenés

003

átszervezés

004

megszűnés

005

normát meghaladó készlet

006

rongálás

007

természetes elhasználódás

008

erkölcsi avulás

009

szavatosság lejárt

010

egyéb ok

9


KÓDJEGYZÉK

a kiselejtezett eszközök hasznosításának módjáról

Kódszám

Megnevezés

001

megsemmisítés

002

hulladékként visszavételezve

003

értékesítés hulladékhasznosítónak

004

értékesítés magánszemélynek

005

egyéb

10


11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

SZÁMLAREND

1

I. SZÁMLAREND HATÁLYA Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.) alapján ezen számlarend hatálya az alábbi szervezetekre terjed ki: ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

Gyomaendrőd Város Önkormányzata Csárdaszállás Községi Önkormányzat Hunya Község Önkormányzata Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata Gyomaendrőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Kállai Ferenc Kulturális Központ Szent Antal Népház Határ Győző Városi Könyvtár Gyomaendrődi Család- és Gyermekjóléti Központ Városi Egészségügyi Intézmény Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda

II. EGYSÉGES SZÁMLATÜKÖR A számlarend hatálya alá tartozó egységek által használt – egységes számlatükröt – az 1. számú melléklet tartalmazza.

III. FŐKÖNYVI SZÁMLÁK TARTALMA, SZÁMLAÖSSZEFÜGGÉSEK, FŐKÖNYVI SZÁMLÁK ÉS AZ ANALITIKUS NYILVÁNTARTÁS KAPCSOLATA

1. SZÁMLAOSZTÁLY NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközként olyan eszközt kell kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet tartósan, legalább egy éven – a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a mérleg fordulónapját követő költségvetési éven – túl szolgálja. A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök közé  az immateriális javakat,  a tárgyi eszközöket,  a befektetett pénzügyi eszközöket, valamint  a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket kell besorolni. 11. IMMATERIÁLIS JAVAK

2

Az immateriális javak, olyan értékkel bíró, nem anyagi javak, amelyek tartósan szolgálják szervezetünk tevékenységet.

111. Vagyoni értékű jogok A Szt. 25. § (6) bekezdése alapján az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat tartjuk nyilván ezen a számlán, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen:        

a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.

112. Szellemi termékek A Szt. 25. (7) bekezdése alapján szellemi termékek közé sorolandók: a) az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név), b) a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, műszaki tervek), c) a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak, függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem.

118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a számlán az immateriális javak után - az egyéb ráfordításokkal szemben - akkor, ha  az immateriális javak értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális javak a tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan;  a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának keretében az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális javak használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális javak rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült, vagy hiányzik, azt az immateriális javak közül – a terven felüli értékcsökkenés elszámolás után – ki kell vezetni. A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg fordulónapjával, az eszközök állományából történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni. Amennyiben az immateriális javaknál a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriális jószágot piaci értékre (legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékre) vissza kell értékelni.

3

119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése Az immateriális javak aktivált értéke után értékcsökkenést kell elszámolni és nyilvántartani a számlán. Az immateriális javak értékcsökkenési leírásának összegét az Áhsz. 17. § (2a) bekezdésében leírtak szerint kell elszámolni. A kisértékű immateriális javak bekerülési értéke a beszerzést követően, legkésőbb a Áhsz. 53. § (6) bekezdés d) pontja szerinti elszámolások során tervszerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolandó.

A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el. Részletező nyilvántartások: Az immateriális javakról részletező nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetése az E - Kata programmal történik. A nyilvántartásért felelős a vagyongazdálkodási ügyintéző. A nyilvántartásból összesítő feladást kell készíteni a pénzügyi könyvvitel felé. Az összesítő feladás elkészítésének határideje: tárgynegyedévet követő hónap 10. napja. Az összesítő nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmazni:  főkönyvi számla száma megnevezése,  nyitó összeg,  tárgyidőszaki változás (növekedés, csökkenés)  záró összeg Az összesítő feladás elkészítéséért felelősök a vagyongazdálkodási ügyintéző és a könyvelő.

12 – l5. TÁRGYI ESZKÖZÖK A tárgyi eszközök között azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják tevékenységünket. A mérlegben a beruházások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek és a tenyészállatok bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett, valamint a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggő munkák - még nem aktivált - bekerülési értékét. A raktáron levő új, még használatra ki nem adott, rendeltetésszerűen használatba nem vett 200.000 Ft egyedi értékhatár alatti tárgyi eszközt (un. kis értékű tárgyi eszköz) is beruházásként kell elszámolni (nyilvántartani). A már használatba vett és egy összegben értékcsökkenési leírásként elszámolt 200.000 Ft egyedi értékhatár alatti tárgyi eszköz (un. kis értékű tárgyi eszköz) újbóli raktárra vétele (visszavétele) esetén az nem vehető fel értékkel az eszközök közé.

4

12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK

121. Ingatlanok Ingatlannak minősülnek a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsoltban létesített szervezetünk. Az ingatlanok közé sorolandó:  a földterület,  a telek, telkesítés,  az épület, az épületrész,  az egyéb építmény,  az üzemkörön kívüli ingatlan, továbbá  az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok. Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházások és felújítások értékét is.

122. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok nem a tulajdonból származó jogokat testesítik meg. Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó – a jogszabályban nevesített – hozzájárulások, díjak (víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok.

128. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok terven felüli értékcsökkenése és visszaírása Az Áhsz 17. §, valamint a Szt. 53. § szerint terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a számlán az ingatlanok után - az egyéb ráfordításokkal szemben - akkor, ha  az ingatlanok értéke tartósan lecsökken, mert az ingatlan a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan,  a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának keretében az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az ingatlan, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az ingatlan, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült, vagy hiányzik, azt az ingatlanok közül – a terven felüli értékcsökkenés elszámolás után – ki kell vezetni. A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg fordulónapjával, az eszközök állományából történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni. Amennyiben az ingatlanok a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli

5

értékcsökkenést meg kell szüntetni, az ingatlanokat piaci értékre (legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékre) vissza kell értékelni.

129. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenése Az ingatlanok aktivált értéke után értékcsökkenést kell elszámolni és nyilvántartani a számlán. Nem számolható el tervszerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásnál! Az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenésének összegét az Áhsz. 17. §-ban foglaltak alapján kell elszámolni. A kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezést, használatba vételt követően, legkésőbb a Áhsz. 53. § (6) bekezdés d) pontja szerinti elszámolások során tervszerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolandó.

13. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK A számlacsoportban a gépek, berendezések, felszerelések, járművek között kell kimutatni a) a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a tevékenységet szolgáló így különösen egészségügyi, oktatási, híradás-technikai, környezetvédelmi, kutatási célú számítás- és ügyvitel-technikai - eszközöket, b) a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett forgalmi rendszámmal ellátott közúti járműveket, a vízi és légi személy- és áruszállító eszközöket, és c) az a) és b) pont szerinti eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat.

131. Gépek, berendezések, felszerelések, járművek A tevékenységet szolgáló gépeket, berendezéseket, felszereléseket és járműveket tartjuk nyilván ezen a főkönyvi számlán.

138. Gépek, berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és visszaírása Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a számlán a gépek, berendezések, felszerelések, járművek után - az egyéb ráfordításokkal szemben - akkor, ha  a gépek, berendezések, felszerelések járművek értéke tartósan lecsökken, mert azok a tevékenység változása miatt feleslegessé váltak, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésüknek megfelelően nem használhatók, illetve használhatatlanok. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának keretében az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy a műszaki berendezések, felszerelések, járművek használhatóságuknak megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljenek a mérlegben. Amennyiben a gépek, berendezések, felszerelések, járművek rendeltetésüknek megfelelően nem használhatók, illetve használhatatlanok, megsemmisültek, vagy hiányoznak, azokat a tárgyi eszközök közül – a terven felüli értékcsökkenés elszámolás után – ki kell vezetni.

6

A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg fordulónapjával, az eszközök állományából történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni.

139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése A gépek, berendezések, felszerelések, járművek aktivált értéke után terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni és nyilvántartani a számlán. A műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenésének összegét az Áhsz. 17. § (3) bekezdésében foglaltak alapján kell elszámolni. A kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezést, használatba vételt követően, legkésőbb a Áhsz. 53. § (6) bekezdés d) pontja szerinti elszámolások során tervszerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolandó.

14. TENYÉSZÁLLATOK

141. Tenyészállatok A Szt. 26. § (6) bekezdése alapján ezen a főkönyvi számlán kell kimutatni azokat az állatokat, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható állati terméket) termelnek, és a tartási költségek ezen termékek értékesítése során megtérülnek, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a tevékenységet. 148. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és visszaírása Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a számlán a tenyészállatok után - az egyéb ráfordításokkal szemben - akkor, ha a tenyészállatok értéke tartósan lecsökken, mert azok a tevékenység változása miatt feleslegessé váltak, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésüknek megfelelően nem használhatók, illetve használhatatlanok. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának keretében az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy a tenyészállatok használhatóságuknak megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljenek a mérlegben. Amennyiben a tenyészállatok rendeltetésüknek megfelelően nem használhatók, illetve használhatatlanok, megsemmisültek, vagy hiányoznak, azokat a tárgyi eszközök közül – a terven felüli értékcsökkenés elszámolás után – ki kell vezetni. A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg fordulónapjával, az eszközök állományából történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni. 149. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése A tenyészállatok aktivált értéke után terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni és nyilvántartani a számlán. A tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenésének összegét az Áhsz. 17. § (3) bekezdésében foglaltak alapján kell elszámolni.

7

A kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezést, használatba vételt követően, legkésőbb a Áhsz. 53. § (6) bekezdés d) pontja szerinti elszámolások során tervszerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolandó.

15. BERUHÁZÁSOK, FELÚJÍTÁSOK Az Áhsz. 11. § (5) bekezdése alapján a mérlegben a beruházások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek és a tenyészállatok) bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett, valamint a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggő munkák - még nem aktivált - bekerülési értékét. Az Áhsz. 11. § (6) bekezdése alapján a mérlegben a felújítások között kell kimutatni a mérlegben szereplő és a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön végzett a Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerinti felújítások bekerülési értékét. A Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontja alapján felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától; Az immateriális javak esetében nem szabad beruházást könyvelni, ezen eszközök növekedését közvetlenül a megfelelő immateriális javak számlán kell elszámolni. A beruházásokat, felújításokat a rendszeres használatbavétel napjával aktiválni kell. A rendszeres használatbavételt, az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell, üzembe helyezési okmányt, valamint állományba vételi bizonylatot kell kiállítani. A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el.

Részletező nyilvántartások: A tárgyi eszközökről részletező nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetése az E – Kata programmal történik. A nyilvántartásért felelős a vagyongazdálkodási ügyintéző. A nyilvántartásból összesítő feladást kell készíteni a pénzügyi könyvvitel felé.

8

Az összesítő feladás elkészítésének határideje: tárgynegyedévet követő hónap 10. napja. Az összesítő nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmazni:  főkönyvi számla száma megnevezése,  nyitó összeg,  tárgyidőszaki változás (növekedés, csökkenés)  záró összeg Az összesítő feladás elkészítéséért felelősök a vagyongazdálkodási ügyintéző és a könyvelő.

16-17. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Az Áhsz. 11. § (8) bekezdése alapján a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni a tartós részesedéseket, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését kell nyilvántartani.

16. TARTÓS RÉSZESEDÉSEK Az Áhsz. 11. § (9) bekezdése alapján tartós részesedések között az olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni, amelyeket abból a célból szereztek, hogy tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyenek szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjenek el. A tartós részesedéseken belül el kell különíteni az állam jegybanki részesedéseit (tartós részesedések jegybankban), a tartós részesedéseket nem pénzügyi vállalkozásban, a taratós részesedéseket pénzügyi vállalkozásban, a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok társulásban való részesedéseit (tartós részesedések társulásokban), valamint az egyéb tartós részesedéseket. A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el.

17. TARTÓS HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK Az Áhsz.11. § (10) bekezdése alapján a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek lejárata, beváltása a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben még nem esedékes, és azokat a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben nem szándékoznak értékesíteni. A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között el kell különíteni az államkötvényeket és a helyi önkormányzatok kötvényeit. A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el. Az értékpapírokról, részesedésekről részletező nyilvántartás kell vezetni. A nyilvántartás vezetése az E – Kata programmal történik. A nyilvántartásért felelős a vagyongazdálkodási ügyintéző. A nyilvántartásból összesítő feladást kell készíteni a pénzügyi könyvvitel felé. Az összesítő feladás elkészítésének határideje: tárgynegyedévet követő hónap 10. napja.

9

Az összesítő nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmazni:  főkönyvi számla száma megnevezése,  nyitó összeg,  tárgyidőszaki változás (növekedés, csökkenés)  záró összeg Az összesítő feladás elkészítéséért felelősök a vagyongazdálkodási ügyintéző és a könyvelő. 18. KONCESSZIÓBA, VAGYONKEZELÉSBE ADOTT ESZKÖZÖK Az Áhsz. 11. § (11) bekezdése alapján a számlacsoportban a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök között a tulajdonosnak, tulajdonosi joggyakorló szervezetnek azokat a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és azok értékhelyesbítését kell kimutatnia, amelyek üzemeltetését államháztartáson kívüli szervezetnek, személynek koncessziós szerződéssel átadta, vagy amelyekre államháztartáson kívüli szervezettel, személlyel vagyonkezelői szerződést kötött. Az átadáskor az eszköz bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, értékvesztését, a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök közé kell átvezetni. A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el. Részletező nyilvántartások: A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközökről részletező nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetése az E – Kata programmal történik. A nyilvántartásért felelős a vagyongazdálkodási ügyintéző. A nyilvántartásból összesítő feladást kell készíteni a pénzügyi könyvvitel felé. Az összesítő feladás elkészítésének határideje: tárgynegyedévet követő hónap 10. napja. Az összesítő nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmazni:  főkönyvi számla száma megnevezése,  nyitó összeg,  tárgyidőszaki változás (növekedés, csökkenés)  záró összeg Az összesítő feladás elkészítéséért felelősök a vagyongazdálkodási ügyintéző és a könyvelő.

2. SZÁMLAOSZTÁLY NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ FORGÓESZKÖZÖK Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök között kell kimutatni a készleteket és az értékpapírokat.

21.-23. KÉSZLETEK A készleteken belül kell kimutatni ─ a vásárolt készleteket, ─ az átsorolt, követelés fejében átvett készleteket,

10

─ ─ ─ ─

az egyéb készleteket, a befejezetlen termelést, félkész termékek, a késztermékek értékét, és a növendék-, hízó és egyéb állatokat.

21. VÁSÁROLT KÉSZLETEK A vásárolt készletek között kell kimutatni ─ az anyagokat és ─ az árukat. 211. Anyagok Az Áhsz. 12. § (4) bekezdése alapján az anyagok között kell kimutatni a tevékenységet legfeljebb egy évig szolgáló, de még használatba nem vett vásárolt, csere útján kapott, térítés nélkül átvett és a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés névértéke fejében a jegyzett tőke leszállításakor átvett anyagi eszközöket.

212. Áruk Az áruk között kell kimutatni a) az olyan értékesítési céllal beszerzett anyagi eszközöket - ide értve a betétdíjas göngyölegeket is -, amelyek a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat, és b) a pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszközöket. 218. Vásárolt készletek értékvesztése és visszaírása A Szt. 56. § (1) bekezdésében foglalt előírás alapján ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni.

A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el. A készletekről részletező nyilvántartást kell vezetni. A készleteket a közmunkaprogram keretében X-raktár programmal tartjuk nyilván. A nyilvántartásból összesítő feladást kell készíteni a pénzügyi könyvelés felé. Az összesítő feladás elkészítésének határideje: tárgynegyedévet követő hónap 10. napja. Az összesítő nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmazni:    

főkönyvi számla száma megnevezése, nyitó összeg, tárgyidőszaki változás (növekedés, csökkenés) záró összeg

Az összesítő feladás elkészítéséért a könyvelő a felelős.

11

22. ÁTSOROLT, KÖVETELÉS FEJÉBEN ÁTVETT KÉSZLETEK 221. Átsorolt, követelés fejében átvett készletek Átsorolt, követelés fejében átvett készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt eszközöket, így különösen a végelszámolási, felszámolási vagy vagyonrendezési eljárásból állami, helyi önkormányzati tulajdonba került eszközöket, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 100. §-a szerint követelés fejében átvett, értékesítendő eszközöket, valamint mindazon eszközöket, amelyeket az immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsoroltak. Kötelező az immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolása, ha azokat a használatból kivonták, de az értékesítés három hónapnál hosszabb időszakot vesz igénybe. 222. Egyéb készletek Az egyéb készletek között kell szerepeltetni ─ az állami tartalékolási, ─ intervenciós, ─ védelmi és biztonsági célú készleteket.

A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el.

23. BEFEJEZETLEN TERMELÉS, FÉLKÉSZ TERMÉK, KÉSZTERMÉK, ÁLLATOK 231. Befejezetlen termelés, félkész termékek A befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek között az olyan saját előállítású anyagi eszközök költségeit kell kimutatni, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak, vagy amelyek feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak. 232. Késztermékek 233. Növendék-, hízó és egyéb állatok Az Szt. 28. § (3) bekezdés b) pontja szerint a növendék-, a hízó- és az egyéb állatok, amelyek a termelés (a tartás) költségei eredményeként növekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk), függetlenül attól, hogy a tevékenységet mennyi ideig szolgálják, A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el.

24. ÉRTÉKPAPÍROK

12

A számlacsoportban kell kimutatni a nem tartós részesedéseket és a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat. A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és a befektetési jegyeket kell kimutatni, amelyek lejárata, beváltása a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben esedékes, vagy azokat a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben értékesíteni szándékoznak. A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között el kell különíteni a kárpótlási jegyeket, a kincstárjegyeket, az államkötvényeket, a helyi önkormányzatok kötvényeit és a befektetési jegyeket.


Az értékpapírokról részletező nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetése az E – Kata programmal történik. A nyilvántartásért felelős a vagyongazdálkodási ügyintéző. A nyilvántartásból összesítő feladást kell készíteni a pénzügyi könyvelés felé. Az összesítő feladás elkészítésének határideje: tárgynegyedévet követő hónap 10. napja. Az összesítő nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmazni:  főkönyvi számla száma megnevezése,  nyitó összeg,  tárgyidőszaki változás (növekedés, csökkenés)  záró összeg Az összesítő feladás elkészítéséért felelősök a vagyongazdálkodási ügyintéző és a könyvelő.

3. SZÁMLAOSZTÁLY PÉNZESZKÖZÖK, KÖVETELÉSEK, AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 31.-33. PÉNZESZKÖZÖK Az Áhsz. 13. § (2) bekezdése alapján a mérlegben a pénzeszközök között kell kimutatni a lekötött bankbetéteket, a pénztárakat, csekkeket, betétkönyveket, valamint a forintszámlákat és a devizaszámlákat. A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el.

32. PÉNZTÁRAK, CSEKKEK, BETÉTKÖNYVEK Az Áhsz. 13. § (3) bekezdése alapján a mérlegben a pénztárak, csekkek, betétkönyvek között kell kimutatni a forint- és valutapénztárakban kezelt készpénzt, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközöket, a csekkeket és az elektronikus pénzt.

13


33. FORINTSZÁMLÁK ÉS DEVIZASZÁMLÁK Az Áhsz. 13. § (4) bekezdése alapján a mérlegben a forintszámlák és a devizaszámlák között kell a számlatulajdonosnak kimutatnia a Kincstárban és a Kincstáron kívül forintban és devizában vezetett fizetési és más bankszámlái - ideértve az Ávr. 145. § (3) bekezdése szerinti alszámlákat és a Kincstár által a társadalombiztosítási támogatásokhoz, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból finanszírozott támogatási programokhoz vagy más lebonyolítási, fejezeti elszámolási, technikai feladatokhoz, illetve a finanszírozási bevételek és kiadások teljesítéséhez vezetett számlákat is – egyenlegét. A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el.

Részletező nyilvántartás: A pénzeszközökről részletező nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetése a Polisz Integrált Pénzügyi Rendszer program, pénzügy – számvitel moduljával történik. A nyilvántartásért felelősök a számlát rögzítő ügyintézők és a könyvelő. A nyilvántartásból összesítő feladást kell készíteni a pénzügyi könyvelés felé. Az összesítő feladás elkészítésének határideje a tárgyhónapot követő hó 10. napja. Az összesítő nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmazni:  főkönyvi számla száma megnevezése,  nyitó összeg,  tárgyidőszaki változás (növekedés, csökkenés)  záró összeg. Az összesítő feladás elkészítéséért a könyvelő a felelős.

35. KÖVETELÉSEK Az Áhsz. 13. § (5) bekezdése szerint a mérlegben a követelések között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követeléseket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték, az Áht. 97. §-a szerint el nem engedték vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el.

Részletező nyilvántartások:

14

A követelésekről részletező nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetése a Polisz Integrált Pénzügyi Rendszer program pénzügy – számvitel és jogügyletek moduljával, valamint az ÖNKADO programmal történik. A nyilvántartásért felelősök az adóosztály vezetője, a számlát rögzítő ügyintézők és a könyvelő. A nyilvántartásból összesítő feladást kell készíteni a pénzügyi könyvvitel felé. Az összesítő feladás elkészítésének határideje a tárgyhónapot követő hónap 10. napja. Az összesítő nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmazni:  főkönyvi számla száma megnevezése,  nyitó összeg,  tárgyidőszaki változás (növekedés, csökkenés)  záró összeg Az összesítő feladás elkészítéséért a könyvelő a felelős.

36. SAJÁTOS ELSZÁMOLÁSOK Az Áhsz. 48. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján az Áht. 72. § (2) bekezdés szerinti gazdasági események elszámolására, az általános forgalmi adó sajátos könyvviteli elszámolására, valamint az államháztartás sajátosságai miatt felmerülő más – tartalmilag követelés vagy kötelezettség jellegű – elszámolásokra az egységes számlakeret 36. Sajátos elszámolások számlacsoportjának könyvviteli számlái, ezen belül a pénzeszközök átvezetései, az azonosítás alatt álló tételek, az általános forgalmi adó elszámolásai, a követelés és kötelezettség jellegű sajátos elszámolások, valamint az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások szolgálnak. A könyvviteli számlákon az elszámolásokat nettó módon kell vezetni. 361. Pénzeszközök átvezetési számla Az Áhsz. 48. § (3) bekezdés alapján a pénzeszközök átvezetései között a fizetési és a kincstári technikai, lebonyolítási, beszedési számlák egymás közötti, a számlák és a pénztárak, csekkek, betétkönyvek közötti pénzforgalmat, valamint a kincstári számlavezetéssel kapcsolatban felmerült pénzeszköz átvezetéseket kell elszámolni.

363. Azonosítás alatt álló tételek Az Áhsz. 48. § (5) bekezdés alapján az azonosítás alatt álló tételek között az olyan befizetéseket és a fizetési számlák számlavezető általi terheléseit kell elszámolni, amelyek az alap-, illetve vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban merültek fel, de a keletkezés pillanatában végleges bevételi vagy kiadási rovaton nem kerülhetnek elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt. Az azonosítás alatt álló tételek között a pénztárból történő kifizetések és a fizetési számla tulajdonosa által kezdeményezett átutalások nem mutathatók ki. 364. Általános forgalmi adó elszámolása Az általános forgalmi adó elszámolásai között az előzetesen felszámított és az áthárított – az alapjául szolgáló ügyletnek megfelelő követeléssel vagy kötelezettséggel szemben –, valamint a fordított adózás alá tartozó általános forgalmi adót kell elszámolni. 365. Követelés jellegű sajátos elszámolások Az Áhsz. 48. § (8) bekezdésében foglalt előírások alapján a követelés jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni

15

a) az adott előlegeket az előleggel történő elszámolásig, visszatérítéséig, amelyek a vásárolt immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek és az igénybe vett szolgáltatások szállítójának előlegként megfizetett - általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegből, a foglalkoztatottaknak adott illetmény-, munkabérelőlegekből, az utólagos elszámolásra adott más előlegekből, teljesített túlfizetésekből – ideértve a 40. § (2) bekezdés a) pontja szerint visszatérítendő költségvetési kiadásoknak a 40. § (4) bekezdése szerint elszámolt összegét is -, valamint az adott előlegek értékvesztéséből és annak visszaírásából származnak, b) a támogatás, ellátás továbbadása céljából más szervezet fizetési számlájára folyósított összegeket a folyósítónál a folyósított összeg felhasználásáig vagy visszatérítéséig, c) a más által beszedett, de más szervezetet megillető - bevételként e szervezetnél elszámolandó - összegeket a bevételt megillető szervezetnél a részére történő továbbutalásig, vagy - jogszabály felhatalmazása alapján - azok felhasználását követően az e szervezetnél kiadásként történő elszámolásáig, d) a helyi önkormányzatnál a nettó finanszírozás során a forgótőke elszámolását, visszapótlását annak felhasználásáig, e) a vagyonkezelésbe adó tulajdonosnál, tulajdonosi joggyakorló szervezetnél a vagyonkezelésbe adott eszközzel kapcsolatos visszapótlási követelést a követelés megszűnéséig vagy pénzben történő teljesítésének megállapításáig, f) a folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat a folyósítónál azok utólagos megtérítéséig.

Az Áhsz. 48. § (9) bekezdése alapján az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások között kell elszámolni, és a mérlegben ilyen elnevezéssel kimutatni a) a decemberben kifizetett december havi illetményeket, munkabéreket – ideértve az egyébként a K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovaton elszámolandó más kifizetéseket is – a költségvetési évet követő év január hónapjáig, és b) az utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök beszerzését a foglalkoztatottak, ellátottak részére történő kiadásáig, támogatásként történő átadásáig, a hiányzó, megsemmisült, érvénytelenített utalványok, bérletek állományból történő kivezetéséig.

367. Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások Az Áhsz. 48. § (10) bekezdése alapján kötelezettség jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni a) a kapott előlegeket az előleggel történő elszámolásig, visszatérítéséig, amelyek a kapott túlfizetésekből, a téves és visszajáró befizetésekből – ideértve a 40. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerint visszatérítendő költségvetési bevételeknek a 40. § (4) bekezdése szerint elszámolt összegét is –, valamint az egyéb kapott előlegekből – így különösen a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott, általános forgalmi adót nem tartalmazó előlegekből, valamint az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközökből – állnak, b) a támogatás továbbadása céljából más szervezet fizetési számlájára folyósított összegeket a fogadó szervezetnél a folyósított összeg felhasználásáig vagy visszatérítéséig, c) a más által beszedett, de más szervezetet megillető - bevételként e szervezetnél elszámolandó - összegeket a bevételt beszedő szervezetnél a jogosult részére történő továbbutalásig, vagy - jogszabály felhatalmazása alapján - azok felhasználásáig, d) a helyi önkormányzat nettó finanszírozása során a forgótőke elszámolását, visszapótlását annak felhasználásáig a Kincstárnál,

16

e) a vagyonkezelésbe vett eszközökkel kapcsolatos visszapótlási kötelezettséget a vagyonkezelőnél a visszapótlási kötelezettség megszűnéséig vagy pénzben történő teljesítésének megállapításáig, f) a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásaiból finanszírozott ellátások és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai egymás közötti elszámolásai kifizetésének megtérítésére vonatkozó kötelezettséget a finanszírozó szervezetnél annak megtérítéséig, és

A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el. Részletező nyilvántartások: Az adott és kapott előlegekről részletező nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetése a Polisz Integrált Pénzügyi Rendszer program pénzügy – számvitel moduljával történik. A nyilvántartásért felelős a könyvelő. A nyilvántartásból összesítő feladást kell készíteni a pénzügyi könyvvitel felé. Az összesítő feladás elkészítésének határideje: tárgyhónapot követő hó 10. napja. Az összesítő nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmazni:  főkönyvi számla száma megnevezése,  nyitó összeg,  tárgyidőszaki változás (növekedés, csökkenés)  záró összeg Az összesítő feladás elkészítéséért a könyvelő a felelős.

37. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 371. Eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása Az Áhsz 13. § (8) bekezdése alapján az eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása között az olyan járó eredményszemléletű bevételeket kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. 372. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Az Áhsz 13. § (9) bekezdése alapján a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket kell kimutatni, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el. 373. Halasztott ráfordítások Az Áhsz 13. § (10) bekezdése alapján a halasztott ráfordítások között az Szt. 33. § (1) bekezdése szerintieket kell kimutatni. A Szt. 33. § (1) bekezdésében foglalt előírás alapján: az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni.

17


4. SZÁMLAOSZTÁLY FORRÁSOK 41. SAJÁT TŐKE 411. Nemzeti vagyon induláskori értéke Az Áhsz. 14. § (3) bekezdésének előírása alapján a nemzeti vagyon induláskori értékeként a 2014. január 1-jén meglévő, a nemzeti vagyonba tartozó eszközök bekerülési értékének forrását kell kimutatni. Ez a mérlegsor csak az Áhsz. 49/A-49/B. § szerinti esetben, vagy törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet előírása alapján változhat.

A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el. 412. Nemzeti vagyon változása Az Áhsz. 14. § (4) bekezdésének előírása alapján a nemzeti vagyon változásai között a 2014. január 1jét követően a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök Áhsz.15. § (2)-(3a) bekezdése, 16/A. § és a 49/A-49/B. § szerinti jogcímeken elszámolt változásait kell kimutatni.

A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el. 413. Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai Az Áhsz. 14. § (4a) bekezdésének előírása alapján az egyéb eszközök induláskori értéke és változásaiként a) a 2014. január 1-jén meglévő – az Áhsz. 2014. január 1-jén hatályos rendelkezései szerint nem idegen - pénzeszközök forrását - ide nem értve a tulajdonosi joggyakorló szervezeteket -, b) a nemzeti vagyonba nem tartozó egyéb eszközök Áhsz. 49/A-49/B. § szerinti változásait, és c) a központi kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó fizetési számlák egyenlegének év végi nullára csökkentését a központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos beszámolási és könyvvezetési feladatokat ellátó szervezeteknél, valamint a kincstárban a központi kezelésű előirányzatokhoz és a finanszírozási kiadások, bevételek kezeléséhez kapcsolódóan vezetett technikai, lebonyolítási, beszedési és finanszírozási számlák – a Kincstár belső szabályzatában foglalt rend szerinti – év végi összevezetését kell kimutatni.

18

A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el. 414. Felhalmozott eredmény Az Áhsz. 14. § (5) bekezdésének előírása alapján felhalmozott eredményként az előző költségvetési évek felhalmozott eredményét kell kimutatni. A mérlegsor a mérlegben negatív előjellel is szerepelhet. A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el.

415. Eszközök értékhelyesbítésének forrása Az Áhsz. 14. § (6) bekezdése alapján eszközök értékhelyesbítésének forrásaként az elszámolt értékhelyesbítés összegét kell kimutatni. Az eszközök értékhelyesbítése és az eszközök értékhelyesbítésének forrása kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat.

A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el. 416. Mérleg szerinti eredmény Az Áhsz. 14. § (7) bekezdése alapján a mérleg szerinti eredményt az eredmény-kimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel egyezően kell szerepeltetni. A mérleg szerinti eredményt az éves zárlati munkák során kell megállapítani, és a tárgyévet követő évnyitás után kell azt az eredménytartalékba átvezetni. A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el.

42. KÖTELEZETTSÉGEK Az Áhsz. 14. § (8) bekezdése alapján a kötelezettségek között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg ki nem egyenlítették, el nem engedték vagy egyéb módon nem rendezték. A kötelezettségeket költségvetési évben esedékes kötelezettségek és költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek, ezen belül a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és finanszírozási kiadások szerinti tagolásban kell kimutatni.


19

Részletező nyilvántartások: A kötelezettségvállalásokról, más fizetési kötelezettségekről részletező nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetése a Polisz Integrált Pénzügyi Rendszer program pénzügy – számvitel és jogügylet moduljával történik. A nyilvántartásért felelősök a számlát rögzítő ügyintézők és a könyvelő. A nyilvántartásból összesítő feladást kell készíteni a pénzügyi könyvvitel felé. Az összesítő feladás elkészítésének határideje: tárgyhónapot követő hónap 10. napja. Az összesítő nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmazni:  főkönyvi számla száma megnevezése,  nyitó összeg,  tárgyidőszaki változás (növekedés, csökkenés)  záró összeg Az összesítő feladás elkészítéséért a könyvelő a felelős.

44. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

441. Eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása Az Áhsz 14. § (12) bekezdésének rendelkezése alapján az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtt a pénzügyi számvitelben elszámolt olyan eredményszemléletű bevételeket kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapja utáni időszak eredményszemléletű bevételét képezik. Az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között kell kimutatni az Szt. 44. § (2) bekezdése szerinti támogatásokat is azzal, hogy azon az egységes rovatrend B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott bevételeket kell érteni. A Szt. 44. § (2) bekezdésében foglalt előírás alapján: „passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett, egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. Az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerződésben, megállapodásban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni”. 442. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Az Áhsz 14. § (13) bekezdésének rendelkezése alapján a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő olyan költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merülnek fel, kerülnek számlázásra. 443. Halasztott eredményszemléletű bevételek Az Áhsz 14. (14) bekezdésének rendelkezése alapján a halasztott eredményszemléletű bevételek között az Szt. 45. § (1) és (2) bekezdése szerintieket kell kimutatni azzal, hogy az Szt. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fejlesztési célra kapott támogatáson a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeit kell érteni. A Szt. 45. § (1) bekezdésében foglalt előírás alapján: „A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt

20

a) fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összegét, b) elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében), c) térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét”. A Szt. 45. § (2) bekezdésében foglalt előírás alapján: „A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) 47-51. § szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is”.


49. ÉVI MÉRLEGSZÁMLÁK A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el.

5. SZÁMLAOSZTÁLY KÖLTSÉGNEMEK Az 5. számlaosztály számláin a költségek – az Áhsz. szerinti – költségnemenkénti csoportosításban jelennek meg. Az Áhsz. 46. § (5) bekezdésének előírása alapján a pénzügyi könyvvezetés során a költségeket ─ elsődlegesen az 5. számlaosztályban költségnemek szerint, ─ másodlagosan az 591. Költségnem átvezetési számla használatával a 6. vagy 7. számlaosztály könyvviteli számláin kell könyvelni. 51. Anyagköltség Az Áhsz. 26. § (2) bekezdésének előírása alapján anyagköltségként a működés során felhasznált szakmai és üzemeltetési anyagok értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési értékét kell kimutatni. Az anyagköltséget csökkenti a tevékenység során keletkezett hulladékok, haszonanyagok, valamint a visszavételezett anyagok értéke.

52. Igénybe vett szolgáltatások költségei

21

Az Áhsz. 26. § (3) bekezdésének előírása alapján az igénybe vett szolgáltatások között kell kimutatni az egységes rovatrend K32. Kommunikációs szolgáltatások, a K335. Közvetített szolgáltatások kivételével a K33. Szolgáltatási kiadások és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket.

53. Bérköltség Az Áhsz. 26. § (7) bekezdése alapján a bérköltségek között kell kimutatni az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek K1102. Normatív jutalmak, K1103. Céljuttatás, projektprémium, K1104. Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket.

54. Személyi jellegű egyéb kifizetések Az Áhsz. 26. § (8) bekezdése alapján a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni az egységes rovatrend K1105. Végkielégítés, K1106. Jubileumi jutalom, K1107. Béren kívüli juttatások, K1108. Ruházati költségtérítés, K1109. Közlekedési költségtérítés, K1110. Egyéb költségtérítések, K1111. Lakhatási támogatások, K1112. Szociális támogatások, K1113. Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai és K12. Külső személyi juttatások rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket. 55. Bérjárulékok Az Áhsz. 26. § (9) bekezdése alapján a bérjárulékok között kell kimutatni az egységes rovatrend K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket.

56. Értékcsökkenési leírás Az Áhsz. 26. § (10) bekezdésének rendelkezése alapján értékcsökkenési leírásként az eszközök elszámolt terv szerinti értékcsökkenését kell kimutatni, ide értve a kisértékű immateriális javak beszerzésekor, kisértékű tárgyi eszközök használatbavételekor egy összegben elszámolt értékcsökkenést is.

57. Aktivált saját teljesítmények értéke A számlacsoport, a saját termelésű készletek állományváltozása-, valamint a saját előállítású eszközök aktivált értékének kimutatására szolgál. 571. Saját termelésű készletek állományváltozása A Szt. 76. § (3) bekezdése alapján: „A saját termelésű készletek – 66. § (1) bekezdése szerint meghatározott értéke – üzleti év végi záróállományának és az üzleti év elejei nyitóállományának különbözetét kell állományváltozásként figyelembe venni”.

572. Saját előállítású eszközök aktivált értéke A Szt. 76. § (2) bekezdése alapján: „Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények [tárgyi eszközök, immateriális javak, a 48. § (1), (3) bekezdése szerinti, az eszközök értékét növelő munkák], továbbá a tenyészállattá átminősített növendékállatok, valamint a törvény előírásai szerint az egyéb ráfordítások,

22

illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények – 51. § szerint meghatározott – közvetlen önköltségen számított értékét (ideértve a saját termelésű készletek értékvesztését is)”.

59. Költségnem átvezetési számla 591. Költségnem átvezetési számla Elsődleges költségnem, másodlagos költséghely-költségviselői elszámolásnál a másodlagosan elszámolt költségeket, aktivált saját teljesítmények értékét az 59. Költségnem átvezetési számla számlacsoport külön megnyitott számlájával szemben indokolt könyvelni a 6-7. számlaosztályok megfelelő számláin, majd év végén ─ a 7. számlaosztály számláit zárni az 591. Költségnem átvezetési számlával szemben, ─ a 6. számlaosztály számláit zárni a 691. Általános költségek átvezetési számlával szemben.


6. SZÁMLAOSZTÁLY ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK A szakfeladathoz közvetlenül nem hozzárendelhető költségek évközi elszámolására a 6. számlaosztály használható. A számlaosztály a költséghelyeken felmerült költségek, illetve az általános (közvetett) költségek kimutatására és elszámolására szolgáló számlákat, valamint a számlaosztály számláin elszámolt költségek átvezetésének (áttételezésének) számláit tartalmazza. A költséghely a költségek felmerülésének helye. A költséghelyeken felmerült költségek a felmerülésük alkalmával nem számolhatók el közvetlenül a szakfeladatokra, költségviselőkre (tevékenységekre). Az itt összegyűjtött költségeket negyedévente fel kell osztani a megfelelő szakfeladat számlára (a 7. számlaosztályba), a 691. Általános költségek átvezetési számla közbeiktatásával. A 6. számlaosztályban a költségeket a következők szerint kell elszámolni: 61. Javító-karbantartó műhelyek költségei A 61. Javító-karbantartó műhelyek költségei számlacsoportban kell kimutatni a tárgyi eszközök saját vállalkozásban megvalósított felújítási, javítási költségeit. 62. Egyéb kisegítő részlegek költségei A 62. Egyéb kisegítő részlegek költségei számlacsoportban kell kimutatni azoknak az üzemeknek, műhelyeknek – például mosoda, energiaüzem, élelmezési üzem – a költségeit, amelyek nem közvetlenül szolgálják a tevékenységet. 63. Szakmai egységek költségei A 63. Szakmai egységek költségei számlacsoport tartalmazza a sajátos, az alaptevékenység részeként működő szakmai részlegek – például laboratóriumok, dokumentációs tárak, szertárak – költségeit.

23

64. Szakágazatok általános költségei A 64. Szakágazatok általános költségei számlacsoport azoknak a költségeknek a kimutatására szolgál, amelyek több, azonos szakágazathoz tartozó szakfeladatot terhelnek. 65. Vállalkozói részlegek költségei A 65. Vállalkozói részlegek költségei számlacsoportban kell kimutatni az önálló termelő, szolgáltató üzemek költségeit, ha azok kizárólag a vállalkozási tevékenység érdekében merülnek fel.

66. Központi irányítás költségei A 66. Központi irányítás költségei számlacsoport tartalmazza a szervezet egészére kiterjedő költségeket, ha azok nem a kisegítő vagy szakmai részlegekben merülnek fel. 69. Általános költségek átvezetési számla 691. Általános költségek átvezetési számla A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el.

7. SZÁMLAOSZTÁLY Szakfeladatok költségei (szakfeladatonként tagolva, 7+szakfeladat száma számozással és a szakfeladat megnevezésével) Az Áhsz. 46. § (3) bekezdése alapján a költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás elkészítéséhez szükséges adatokat a 7. számlaosztály tartalmazza. A 7. számlaosztályt a tevékenység során használt szakfeladatok szerint tovább kell tagolni.

Az Áhsz. 46. § (5) bekezdésének előírása alapján a pénzügyi könyvvezetés során a költségeket ─ elsődlegesen az 5. számlaosztályban költségnemek szerint, ─ másodlagosan az 591. Költségnem átvezetési számla használatával a 6. vagy 7. számlaosztály könyvviteli számláin kell könyvelni. A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el. 8. SZÁMLAOSZTÁLY ELSZÁMOLT KÖLTSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK 81. Anyagjellegű ráfordítások 82. Személyi jellegű ráfordítások 83. Értékcsökkenési leírás A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el. 84. Egyéb ráfordítások

24


85. Pénzügyi műveletek ráfordításai A pénzügyi műveletek ráfordításai a fizetendő kamatokból és kamatjellegű ráfordításokból, a részesedések, értékpapírok, pénzeszközök értékvesztéséből és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaiból állnak.

86. Rendkívüli ráfordítások A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el.

9. Eredményszemléletű bevételek 91. Tevékenység nettó eredményszemléletű bevételei 92. Egyéb eredményszemléletű bevételek 93. Pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei 94. Rendkívüli eredményszemléletű bevételek A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el.

0. SZÁMLAOSZTÁLY NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK (PÉNZÜGYI SZÁMVITEL) A 0. számlaosztály 01. és 02. számlacsoportja azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek a mérleg szerinti eredményt és a saját tőke összegét közvetlenül nem befolyásolják. A 01. és 02. számlacsoportban a 006. Egyéb nyilvántartási ellenszámla számláival szemben történik könyvelés. A 01. Befektetett eszközök számlacsoporton belül kell nyilvántartani az olyan értékkel rendelkező befektetett eszköznek minősülő eszközöket, amelyek nem szerepeltethetők a mérlegben. Ide tartoznak a bérbe vett, letétbe, bizományba, üzemeltetésre átvett, valamint az idegen tulajdonban lévő, a magánszféra együttműködésén alapuló (PPP) konstrukció alapján használt befektetett eszközök.

25

Ha a tulajdonos - az állami vagyon esetén ide értve a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetet is - államháztartáson belüli szervezettel vagyonkezelői jogot létesít, a vagyonkezelésbe adott tárgyi eszközök, részesedések bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, értékvesztését a vagyonkezelésbe adáskor köteles a könyveiből kivezetni, és azok bruttó értékét a 0. számlaosztály befektetett eszközei között nyilvántartani. A 02. Készletek számlacsoportban kell nyilvántartani az olyan értékkel rendelkező készleteket, amelyek nem szerepeltethetők a mérlegben. Ide tartoznak a bérbe vett, letétbe és a bizományba átvett készletek. A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el.

IV. ELŐIRÁNYZATOK ÉS A MARADVÁNY ELSZÁMOLÁSA


Részletező nyilvántartások: Az előirányzatokról részletező nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetése a Polisz Integrált Pénzügyi Rendszer program pénzügy – számvitel moduljával történik. A nyilvántartásért felelősök a pénzügyi osztályvezető és az előirányzat változásokat végző ügyintéző. A nyilvántartásból összesítő feladást kell készíteni a pénzügyi könyvvitel felé. Az összesítő feladás elkészítésének határideje: tárgyhónapot követő hónap 10. napja. Az összesítő nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmazni:  főkönyvi számla száma megnevezése,  nyitó összeg,  tárgyidőszaki változás (növekedés, csökkenés)  záró összeg Az összesítő feladás elkészítéséért felelős az előirányzat változásokat végző ügyintéző.

V. A KÖNYVVITELI ZÁRLAT A könyvviteli zárlat során az Áhsz. 53. § (3) bekezdés szerinti elszámolási időszakokat követően el kell végezni a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében szükséges kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkákat, a könyvviteli, valamint a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlák lezárását, és – a könyvviteli zárlat alátámasztására – a főkönyvi kivonat elkészítését.

26

A bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, a sajátos elszámolásokat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzügyi könyvvitel során vezetett könyvviteli számlákon a bizonylatok keletkezését, beérkezését követően haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, el kell számolni. Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait – ha az Áhsz 53. § (4)-(6) bekezdés másként nem rendelkezik – a negyedéves könyvviteli zárlat során kell a könyvviteli számlákon elszámolni. A könyvviteli zárlatot az Áhsz 53. § (4)-(7) bekezdés szerinti tartalommal kell elvégezni a) havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig, b) negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, és c) évente, a mérlegkészítés időpontjáig. A havi, negyedéves és éves könyvviteli zárlat keretében az Áhsz. 17. mellékletben meghatározott egyezőségek vizsgálatával el kell végezni a költségvetési és a pénzügyi könyvvezetés helyességének ellenőrzését. A havi könyvviteli zárlat keretében el kell végezni a) az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon rögzített követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek egyeztetését a részletező nyilvántartásokkal, b) az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon rögzített gazdasági események összesített bizonylaton történő feladását a könyvviteli számlákra, c) az Áhsz 12. § (6) bekezdése szerinti esetben a használatból kivont immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolását az átsorolt, követelés fejében átvett készletek közé, d) az általános forgalmi adó havi bevallásra kötelezett alanyánál az általános forgalmi adó megállapításával kapcsolatos elszámolásokat, egyeztetéseket, és e) a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötelezettségek egyeztetését a bevallásokban szereplő adatokkal. Az egyeztetésért felelősök: vagyongazdálkodási ügyintéző, a számlarögzítést és könyvelést végző ügyintézők. A negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni a) a havi könyvviteli zárlat keretében elvégzendő feladatokat, b) az immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek állományváltozásainak – így különösen saját előállítás, anyagfelhasználás, selejtezés, hasznosítható hulladék készletre vétele, aktiválás, térítés nélküli átadás, átvétel – elszámolását, ide nem értve az (5) bekezdés c) pontja szerinti átsorolást, a követelések, kötelezettségek fejében történő átadást, átvételt, c) a befektetett eszközök és a forgóeszközök téves besorolásának helyesbítését, d) a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés elszámolását, e) az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetén az értékvesztés elszámolását az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon, f) az előző évek éves költségvetési beszámolói esetleges helyesbítésének elszámolását, g) az általános forgalmi adó negyedéves bevallásra kötelezett alanyánál az általános forgalmi adó megállapításával kapcsolatos elszámolásokat, egyeztetéseket, h) a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötelezettségek egyeztetését a bevallásokban szereplő adatokkal, valamint az adófolyószámlával, i) a 0033. Általános kiadások ellenszámlán nyilvántartott általános kiadások felosztását a 0031. Alaptevékenység kiadásai ellenszámla vagy 0032. Vállalkozási tevékenység kiadásai ellenszámla nyilvántartási számlákra, j) a főkönyvi kivonat alapján a könyvelés helyességének ellenőrzését.

27

k) a POLISZ integrált programmal készített adatok egyeztetése. Az egyeztetésért felelősök: vagyongazdálkodási ügyintéző, a számlarögzítést és könyvelést végző ügyintézők.

Az éves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni a) a havi könyvviteli zárlat keretében elvégzendő feladatokat, b) a negyedéves könyvviteli zárlat keretében elvégzendő feladatokat, c) az Áhsz. 48. § (7) bekezdésében foglalt feladatokat, d) a leltári különbözetek elszámolását, az eltérések okainak kivizsgálását, e) az eszközök értékelését, az Áhsz 53. § (6) bekezdés e) pontja szerinti kivétellel az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását, az esetleges terven felüli értékcsökkenés visszaírását, értékhelyesbítés elszámolását, f) a külföldi pénzeszközre szóló eszközök, kötelezettségek, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek mérleg fordulónapján történő átértékelését, a követelések és a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon egyaránt, g) a behajthatatlan követelések elszámolását, h) az időbeli elhatárolások elszámolását, i) a záró befejezetlen termelés készletre vételét, j) az 5. számlaosztály 51-56. számlacsoport könyvviteli számláinak átvezetését a 8. számlaosztály könyvviteli számláira, k) az 571. Saját termelésű készletek állományváltozása és 572. Saját előállítású eszközök aktivált értéke könyvviteli számláinak átvezetését a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számlára, l) a 8. és 9. számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számlával szemben, m) a 6-os számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását a 691. Általános költségek átvezetési számla könyvviteli számlával, a 7. számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását az 591. Költségnem átvezetési számla könyvviteli számlával szemben, n) a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számla átvezetését a 416. Mérleg szerinti eredmény könyvviteli számlára, o) az 1-4. számlaosztály könyvviteli számlák lezárását a 493. Zárómérleg számla könyvviteli számlával szemben, p) az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan az előirányzatok nyilvántartási számláinak lezárását a 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámla nyilvántartási számlával szemben, valamint a teljesítés nyilvántartási számláinak lezárását és – ezzel egyező összegben – a követelések vagy kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számláinak korrigálását a megfelelő nyilvántartási ellenszámlával szemben. Az egyeztetésért felelősök: vagyongazdálkodási ügyintéző, a számlarögzítést és könyvelést végző ügyintézők. Az adó-egyezetésekért felelős személy: a könyvelést végző ügyintéző. A számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatait a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet alapján számoljuk el.

28

Ez a számlarend 2017. október 1. napjától lép hatályba, ettől az időponttól kezdődően a korábban 2016. február 01. napján hatályos számlarend hatályát veszti.

Gyomaendrőd, 2017. október hó 1.

.......................................... Polgármester

………………………………. Jegyző

29


A 2017. október 1. napjától hatályos számlarendjében foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban leírtakat a munkám során köteles vagyok betartatni.

Név Szilágyiné Bácsi Gabriella Tóthné Gál Julianna Fekécsné Dinya Marianna Rávainé Szujó Tünde Papné Dinnyés Erika Ugrainé Gróf Éva Kocsisné Takács Gabriella Wagner Gáborné Balogh Rita Harmatiné Beinschródt Mária Csényi István

Beosztás Pénzügyi osztályvezető Költségvetési ügyintéző Pénzügyi ügyintéző Pénzügyi ügyintéző Pénzügyi ügyintéző Pénzügyi ügyintéző Pénzügyi ügyintéző Pénztáros

Dátum 2017.10.01.

Pénzügyi ügyintéző Pénzügyi ügyintéző Vagyonügyi ügyintéző

2017.10.01.

Aláírás

2017.10.01.. 2017.10.01. 2017.10.01. 2017.10.01. 2017.10.01. 2017.10.01. 2017.10.01.

2017.10.01. 2017.10.01.

30

Beszerzések lebonyolításának szabályzata Gyomaendrőd Város Önkormányzata, Csárdaszállás Községi Önkormányzata, Hunya Község Önkormányzata Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal, Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás, Határ Győző Városi Könyvtár, Szent Antal Népház, Kállai Ferenc Kulturális Központ, Gyomaendrőd-CsárdaszállásHunya Kistérségi Óvoda, Városi Egészségügyi Intézmény és Gyomaendrődi Család és Gyermekjóléti Központ – közbeszerzési értékhatár alatti – beszerzéseinek lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet a következők szerint szabályozza:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szabályzat célja, hogy rögzítse Gyomaendrőd Város Önkormányzatának és intézményeinek – közbeszerzési értékhatár alatti – beszerzései lefolytatásának rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. 2. A szabályzat hatálya kiterjed minden olyan – a közbeszerzési értékhatárt el nem érő – árubeszerzésre, építési beruházásra, valamint szolgáltatás megrendelésére, (továbbiakban: beszerzés) amelyek vonatkozásában Gyomaendrőd Város Önkormányzata vagy valamely intézménye a megrendelő. A szabályzat hatálya nem terjed ki  a közbeszerzésekről szóló, 2015. évi CXLIII törvény (továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó,  a katasztrófa okozta károk elhárítása érdekében szükségessé váló, azonnali beszerzésekre,  jogi tevékenység megrendelésére, valamint  az olyan esetekre, amikor a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni. 3. A beszerzések tárgya A beszerzés tárgya lehet: a.) árubeszerzés, b.) építési beruházás, c.) szolgáltatás megrendelése. a.) Árubeszerzés: Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés megkötésére irányuló eljárás, amely forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése a Hivatal részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és az üzembe helyezést is. b.) Építési beruházás:

Az olyan visszterhes szerződés megkötésére irányuló eljárás, amelynek tárgya az építési tevékenységgel Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 36. pontja, valamint annak tervezésével összefüggő munka megrendelése. c.) Szolgáltatás megrendelése: Az olyan – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – visszterhes szerződés megkötésére irányuló eljárás, amelynek tárgya valamely tevékenység megrendelése. Ha a szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő – beszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű beszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni.

4. Összeférhetetlenség A beszerzési eljárásban a költségvetési szerv nevében nem járhat el, a beszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely: a.) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, b.) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető-tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja, c.) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, d.) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója.

II. A BESZERZÉSI ÉRTÉK ÉS AZ ÉRTÉKHATÁROK MEGHATÁROZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. A beszerzés értékének meghatározása A beszerzés értékén a beszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, nettó – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A beszerzés megkezdésén a megrendelés vagy az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját kell érteni. 2. A beszerzések értékhatára

A becsült érték kiszámítása során mindazon beszerzés tárgyának értékét egybe kell számítani, amelyek  beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor, és  rendeltetése azonos vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.

III. BESZERZÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS RENDJE

1. Az általános forgalmi adó nélkül számított nettó 50.000,- Ft értéket meg haladó beszerzési érték esetén az 5. pontban foglaltak szerint kell eljárni. 2. Az általános forgalmi adó nélkül számított nettó 200.000,- Ft értéket meg nem haladó árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése, esetén elegendő írásos megrendelést küldeni a lehetséges szállító részére. 3. Az általános forgalmi adó nélkül számított nettó 200.000,- Ft értéket meg haladó árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése, esetén a megrendelést szerződésben kell rögzíteni. 4. A megrendelés, illetve az ajánlattételi felhívás csak akkor küldhető el, ha a költségvetési szerv rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll. 5. Az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell: a. a beszerzés tárgyát, mennyiségét, a beszerzés műszaki-, és minőségi követelményeit, b. a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét, c. a teljesítés helyét, d. az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, e. a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, f. az ajánlatok benyújtásának helyét és idejét. 6. A verseny biztosítása érdekében az ajánlattételi felhívást - III. 3. pontban meghatározott esetekben - legalább három - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül írásban kell megküldeni. Az ajánlattételi felhívást mind elektronikus úton, mind postai úton meg lehet küldeni. 7. A beérkezett ajánlatok bontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ajánlatok értékeléséről, a nyertes ajánlattevőről a költségvetési szerv vezetője dönt. 8. A beszerzési eljárást lezáró döntést írásba kell foglalni és indokolni kell. A döntést követő 8 munkanapon belül az eredményről írásban tájékoztatni kell az ajánlattevőket. A döntés írásba foglalásáért és a tájékoztatás elküldéséért a beszerzést lebonyolító személy felelős.

9. Amennyiben az ajánlattételi felhívásban a 4. pontban írt kötelező elemeken túl meghatározásra kerültek plusz tartalmi elemek, a beszerzési eljárást ezekre tekintettel kell lefolytatni.

IV. A BESZERZÉSI TEVÉKENYSÉG IRÁNYÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

1. A beszerzési tevékenység irányításáért a költségvetési szerv vezetője a felelős. Feladata különösen: - felügyeli a beszerzések teljes folyamatát, rendszeresen ellenőrzi a beszerzési eljárásba bevont dolgozók és egyéb személyek tevékenységét, - azonnal köteles kivizsgálni, minden beszerzést zavaró körülményt és minden olyan esetet, amely annak eredményét befolyásolhatja, - jogkörében minden olyan intézkedést megtesz, illetve köteles megtenni, amely a beszerzések lefolytatásának jogszerűségét és erkölcsi tisztaságát biztosítja, - rendelkezik a beszerzésekkel kapcsolatos feladatok beosztásáról, s azt a dolgozók munkaköri leírásában rögzíti. A beszerzések lebonyolításával megbízott ügyintéző feladata különösen: - az ajánlattételi felhívás elkészítése és közlése, illetve közzététele, - folyamatosan vizsgálja, hogy a beszerzések pénzügyi fedezete biztosított-e, - rendszeresen ellenőrzi a teljesítések szerződésszerűségét, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát és összhangját, - gondoskodik a beszerzésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátásáról, - azonnal tájékoztatja a költségvetési szerv vezetőjét, ha a beszerzések lebonyolítása során szabálytalanságot vagy célszerűtlenséget tapasztal. Gyomaendrőd Város Önkormányzata és a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal beszerzésivel kapcsolatos teendők előkészítése és koordinálása az illetékes osztályvezető, feladata és hatásköre. 2. A költségvetési szerv a szerződések kötésére vonatkozó előírások (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés stb.) betartásával köti meg a szerződést a legkedvezőbb ajánlatot adóval. Amennyiben ő visszalép, akkor a jogosult a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel megkötni a szerződést. 3. A megrendelésnek midig írásban kell megtörténnie. 4. A Gyomaendrőd Város Önkormányzata és a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal beszerzési eljárásai eredményeképpen megkötött szerződést a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal szerződés nyilvántartásában rögzíteni, azt követően közzé kell tenni Gyomaendrőd Város Önkormányzatának hivatalos honlapján. A szerződés teljesítésére, módosítására, megszüntetésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

V. A BESZERZÉSEK LEBONYOLÍTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE

1. A beszerzési eljárások belső ellenőrzési rendszerben történő ellenőrzése a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik. 2. Amennyiben a beszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerződéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indul, arról a költségvetési szerv vezetője köteles a Képviselő-testületet haladéktalanul tájékoztatni.

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. A beszerzéseket végző személyek és szervezetek kötelesek a vonatkozó jogszabályok és a jelen szabályzat előírásait áttanulmányozni, értelmezni és az azokban foglaltak szerint a tőlük elvárható gondossággal eljárni. 2. Az 1. pontban megjelöltek, amennyiben megítélésük szerint szükségessé válik a jelen szabályzat kiegészítése, vagy módosítása, konkrét javaslataikkal kötelesek azt kezdeményezni. 3. A szabályzat rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően felmerült beszerzések esetében kell alkalmazni. A jelen szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg a korábban érvényben volt szabályzat hatályát veszti. A gazdálkodási szabályzat 2017. ……….. napjától lép hatályba. Gyomaendrőd, 2017. ……………. ................................... Polgármester

...................................... Jegyző

Záradék: A szabályzatban foglaltak alkalmazását, a sajátosságok figyelembe vétele mellett tudomásul veszem. Gyomaendrőd Város Önkormányzata, Toldi Balázs polgármester Csárdaszállás Községi Önkormányzata, Petneházi Bálintné polgármester Hunya Község Önkormányzata, Hegedüs Roland polgármester Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal, dr. Uhrin Anna jegyző Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás, Toldi Balázs társulási elnök Határ Győző Városi Könyvtár, Dinyáné Bánfi Ibolya intézményvezető Szent Antal Népház, Dr. Szonda István, intézményvezető Kállai Ferenc Kulturális Központ, Weigertné Gubucz Edit, intézményvezető Városi Egészségügyi Intézmény, Dr. Magyar Hajnalka, intézményvezető Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda, Kovács Péterné, intézményvezető Gyomaendrődi Család-és Gyermekjóléti Központ, Pál Jánosné, intézményvezető

GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents