Gazdálkodási szabályzat

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

Agrártudományi Kutatóközpont

Gazdálkodási szabályzat

Martonvásár, 2012. április 2.

Bedő Zoltán főigazgató

1

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht) és annak végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet (továbbiakban: Ávr), az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24) rendelet, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, mint alapvető jogszabályok, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont (továbbiakban: Kutatóközpont,) Alapító Okirata, Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ), mint alapvető belső szabályzatok figyelembe vételével a Kutatóközpont Gazdálkodási Szabályzatát (továbbiakban: GSZ) az alábbiak szerint határozza meg:

Általános rendelkezések

1. A szabályzat célja és hatálya 1.1. A szabályzat célja a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként, a hatályos jogszabályoknak

megfelelően

a

Kutatóközpont

gazdálkodásával

kapcsolatos

alapelvek

meghatározása. A szabályzat meghatározza a Kutatóközpont alaptevékenységeivel és az alaptevékenységek

keretében

végzett

kapacitáskihasználási

tevékenységekkel

összefüggő

gazdasági, humánpolitikai, pénzügyi, vagyongazdálkodási, műszaki (karbantartás, felújítás, beruházás) üzemeltetési feladatokat; az e feladatok ellátása keretében nyújtott szolgáltatásokat; a tervezési folyamatokat, az előirányzat gazdálkodást és felhasználást, a pénzgazdálkodást, valamint a beszámolást. A gazdálkodás egyes területeire vonatkozó részletes szabályokról külön szabályzatok, utasítások rendelkeznek, melyek a jelen szabályzattal összhangban kerülnek kialakításra. Jelen szabályzatban leírtak betartása alapvető feltétele annak, hogy a Kutatóközpont eleget tudjon tenni a kötelezően előírt tervezési, gazdálkodási, beszámolási, nyilvántartási, vagyonvédelmi feladatainak, a gazdaságos, hatékony, és eredményes gazdálkodás követelményének. A szabályzat hatálya kiterjed a Kutatóközpont valamennyi szervezeti egységére, az ezekkel közalkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre.

2

2. A Kutatóközpont jogállása, azonosítói 2.1. A Kutatóközpont önállóan működő és gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező köztestületi költségvetési szerv, mely több intézetet foglal magába. A Kutatóközponthoz önállóan illetve részben önállóan működő köztestületi költségvetési szerv nem tartozik. Az Agrártudományi Kutatóközpont intézetei belső önállóságú szakmai és gazdálkodási egységek. A Kutatóközpont kincstári költségvetéssel rendelkező kincstári ügyfél. Költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolítását a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) végzi. A Kutatóközpont a felügyeleti szerv által nyújtott támogatásból és saját, valamint támogatás értékű bevételeiből gazdálkodik. 2.2. A Kutatóközpont azonosító adatai: a) Alapító okirat száma: 300519 b) PIR törzsszám: 30519 c) Államháztartási azonosító szám: 039640 d) Adószám: 15300519-2-07 e) Közösségi adószám: HU 15300519 f) Egységes statisztikai számjel: 15300519 7219 342 07 g) Szakágazati besorolás: 721900 h) Székhely: 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2.

3. A gazdálkodás általános szabályai A Kutatóközpont feladatait a Magyar Tudományos Akadémia által jóváhagyott éves költségvetés, valamint az ezzel összhangban levő, Gazdálkodási Terv szerint látja el. A Kutatóközpont tevékenysége körében minden olyan döntést meghozhat, intézkedést megtehet, amely hozzájárul az Alapító Okiratában meghatározott feladatainak végrehajtásához, feltéve, ha a döntések nem veszélyeztetik az alapfeladatok ellátását, a közpénzek hatékony felhasználását. A Kutatóközpont kötelezettsége a rendelkezésre álló források gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása, a szellemi és egyéb vagyon védelme. A központi költségvetési támogatás a Gazdálkodási Tervben kerül felosztásra Kutatóközpont központi és szervezeti egységei között. A felosztás a főigazgató jogköre, az Igazgató Tanácsnak javaslattételi joga van. 3

3.1. A gazdálkodás magába foglalja különösen:  a feladatok ellátásához rendelkezésre álló költségvetési támogatások, támogatásértékű bevételek, és a saját bevételek ésszerű, hatékony, takarékos felhasználásának megtervezését, lebonyolítását; a felhasználásról való beszámolást;  a feladatellátáshoz rendelkezésre álló anyagi és szellemi javak (személyi állomány, ingatlanok, gépek, berendezések, immateriális javak,) és források feladatarányos elosztását, a feladatváltozásból következő, illetve a hatékonysági követelményeknek megfelelő átcsoportosítását, a szellemi és egyéb vagyon védelmét;  a ráfordítások szükségességének és az erőforrások hatékony felhasználásának ellenőrzését, a vállalt kötelezettségek, feladatok kockázatának felmérését, minősítését, a bevétel – költség, ráfordítás – eredmény vizsgálatát;  a Kutatóközpont számára meghatározott közfeladat ellátása keretében rendelkezésre álló szabad kapacitások ésszerű, gazdaságos hasznosítása, a gazdálkodó egységek saját bevételeinek növelése. 3.2. A Kutatóközpont:  pénzkölcsönt (hitelt) nem vehet fel,  garanciát és kezességet nem vállalhat,  értékpapírt nem vásárolhat, de a saját bevételéből és előző évi bevételi előirányzat maradványaiból

átmenetileg

szabad

pénzeszközeit

-

amennyiben

nincs

lejárt

kötelezettsége - a kincstár hálózatában értékesített állampapírba fektetheti,  pénzügyi lízing ügyletre irányuló, vagy ilyet magában foglaló szerződést nem köthet. 3.3. A Kutatóközpont költségvetési gazdálkodása bruttó elszámolási rendben folyik, térítményezést alkalmazni, azaz bevételt kiadáscsökkentő tételként vagy korábbi kiadás megtérüléseként elszámolni nem lehet. 3.4. A Kutatóközpont társadalmi szervezetet, országos sportági szakszövetséget, köztestületet, alapítványt nem hozhat létre és ahhoz nem csatlakozhat. 3.5. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Kutatóközpont költségvetéséből társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány nem támogatható. 4

Különös rész 4. A gazdálkodási jogkörök 4.1. A Kutatóközpont költségvetési rendszerben az MTA tv., az akadémiai Alapszabály és Ügyrend, az MTA közgyűlése által elfogadott Vagyongazdálkodási Irányelvek, továbbá az akadémiai Vagyongazdálkodási és Vagyonhasznosítási szabályzat szerint gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott pénzeszközökkel és saját bevételeivel, tevékenységében a költségvetési gazdálkodás elveit és szabályait érvényesíti. A stratégiai döntések előkészítésében és a döntések végrehajtásának ellenőrzésében közreműködő szerv az Igazgató Tanács. Az Igazgató Tanács kötelezettségeit, felelősségét és jogait az MTA ATK Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 4.2. A Kutatóközpontot a főigazgató vezeti és képviseli. Felelősségeit és hatáskörét az Áht, az MTA ATK SZMSZ tartalmazza. A főigazgató felel különösen:  a Kutatóközpont vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű használatáért,  az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért,  a Kutatóközpont gazdálkodásában a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,  a munkáltatói jogok jogszabályoknak megfelelő gyakorlásáért,  a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért,  a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért,  a belső kontrollrendszer és ennek részeként a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (FEUVE), valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért,  a vezetői információs rendszer (VIR) kialakításáért és működtetéséért.

5

4.3. A Kutatóközpont gazdálkodási szervezetének vezetője a gazdasági igazgató. A gazdasági igazgató a Kutatóközpont működésével összefüggő gazdasági és gazdálkodási feladatok tekintetében a főigazgató teljes jogkörű helyettese. Feladatait a főigazgató közvetlen felügyelete, irányítása és ellenőrzése mellett látja el. A Gazdasági Igazgatóság irányító és szabályozó szerepkörében a Kutatóközpont gazdálkodási tevékenységét irányítja, a gazdálkodó szervezeti egységek gazdálkodási felelősségéhez kapcsolódó keretrendszert és a szabályozási környezetet biztosítja, valamint ellenőrzi a gazdálkodási és üzemeltetési tevékenységgel összefüggő szabályzatainak és belső utasításainak végrehajtását. Belső szolgáltató szerepkörében biztosítja a gazdasági-, beszerzési- és a humán erőforrás adminisztrációt, a műszaki és informatikai üzemeltetést és fejlesztést, valamint a gazdálkodást támogató információkat. 4.4. A gazdálkodás decentralizált formában folyik, az SZMSZ szerinti szervezeti felépítés figyelembe vételével. A Kutatóközpont főigazgatója által delegált képviseleti, jegyzési, kötelezettségvállalási, és a gazdasági igazgató által átruházott ellenjegyzési jogosítványok alapján, a keretek mértékéig, az MTA ATK Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott intézetek, mint szervezeti egységek gazdálkodási jogkörrel rendelkeznek. A decentralizált gazdálkodási jogkörrel és kerettel rendelkező szervezeti egységek vezetői, az igazgatók felelősek a számukra jóváhagyott keretekből történő felhasználások szükségességéért, a körültekintő gazdálkodásért, a keretek betartásáért, az MTA ATK szabályzataiban foglaltak szerint. A gazdálkodó egységekhez tartozó keretek felhasználását az igazgatók, mint keretgazdák felügyelik. A gazdálkodó egységek igazgatói a szerződéskötés rendjéről szóló szabályzatban meghatározott feltételek betartása mellett szerződést köthetnek. A főigazgató a személyi juttatásokkal és a létszám keretekkel, a vonatkozó munkajogi jogszabályi előírások figyelembevételével, önállóan gazdálkodik. A jóváhagyott létszám-kereten belül önállóan állapítja meg a foglalkoztatottak létszámát, összetételét és ehhez kapcsolódóan a szervezeti egységek kereteit. 4.5. A Gazdasági Igazgatóság az éves Gazdálkodási Tervben elfogadott keretek felhasználását, a gazdálkodás főbb jellemzőit havi monitoring keretében folyamatosan figyelemmel kíséri és arról a gazdálkodó egységek vezetőit tájékoztatja. A kereteket meghaladó kötelezettségvállalás esetén a gazdasági igazgató javaslatára a Főigazgató figyelmezteti a gazdálkodó egység vezetőjét. 6

Amennyiben a kerettúllépés tartósan fennáll, úgy a Főigazgató jogosult a gazdálkodási jogkört felfüggeszteni. A gazdálkodási keretek túllépése felelősségre vonást, amennyiben jogszabályi előírást sért, úgy az annak megfelelő szankciót, vonja maga után. Az Agrártudományi Kutatóközpont, mint jogi személyiségű köztestületi költségvetési szerv egy jogalany, ezért a Kutatóközpont egészére nézve kell biztosítani, hogy működése, gazdálkodása megfeleljen a vonatkozó törvényi és egyéb jogszabályi előírásoknak, különösen a számvitel, az adózás, a vagyongazdálkodás, a foglalkoztatás és a közbeszerzés területén. A gazdálkodó szervezeti egységek nem minősülnek önálló jogalanynak, ezért adószámmal, társadalombiztosítási azonosító számmal, bankszámlaszámmal, kincstári költségvetéssel nem rendelkeznek. A szervezeti egységek költségvetési kereteik felhasználásáról gazdasági, pénzügyi beszámolót készítenek a jelen és más belső szabályzatok (SZMSZ és mellékletei, Ügyrend) előírásai szerint.

5. A Kutatóközpont vagyona és vagyongazdálkodása 5.1. A Kutatóközpont vagyona a részére – az alapító okiratban szereplő feladatai ellátásához – a Magyar Tudományos Akadémia által biztosított ingatlan és ingó dologi vagyon így különösen a berendezések, felszerelések, műszerek, gépek, eszközök, gépjárművek, valamint az egyéb anyagiés immateriális javak, a vagyoni értékű jogok, a gazdasági társaságokban szerzett tulajdon, illetve mindazon vagyon és pénzeszköz amely a központi költségvetésből, elkülönített állami pénzalapból, más forrásokból származó pénzeszközök felhasználásával vagy átvétellel, illetve vagyonjuttatással került vagy kerül a Kutatóközpont vagyonkezelésébe vagy tulajdonába. 5.2. A Kutatóközpont köteles betartani az Akadémia vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályait. Működési kereti között köteles a vagyont gyarapítani és a vagyon állagának megóvásáról gondoskodni. 5.3. A Kutatóközpont nevében a vagyonkezelői jogokat a Főigazgató gyakorolja. 5.4. Az ingatlanok használatba adásáról az Akadémia vagyonhasználati szerződést köt az Akadémia Alapszabályában foglaltaknak megfelelően. A Kutatóközpont a használatában lévő tárgyi eszközökkel és immateriális javakkal önállóan gazdálkodik. A Kutatóközpont a pénzeszközeivel, értékpapírjával, a tevékenysége eredményéből származó bevételével a jogszabályoknak megfelelően önállóan gazdálkodik. A Kutatóközpontban keletkezett szellemi tulajdonnal való gazdálkodást a Szellemi tulajdonkezelési szabályzat tartalmazza.

7

5.4. Az Agrártudományi Kutatóközpont vagyongazdálkodása a Kutatóközpont, mint jogi személy egészére vonatkozó, egységes központi irányítású feladat, amely végrehajtása a törvényi és egyéb jogszabályi keretek között, az intézményfejlesztési terv, a költségvetés, a gazdálkodási terv, a főigazgatói határozatok előírásai szerint a gazdasági igazgató hatáskörébe tartozik. A gazdálkodó egységek a vagyongazdálkodás körében a feladataik ellátásához rendelkezésükre bocsátott ingatlan és ingó vagyon körében a vagyonnyilvántartás naprakész karbantartása érdekében együttműködnek a Gazdasági Igazgatóság vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egységével. Ennek keretében adatszolgáltatást, adategyeztetést végeznek és tájékoztatást adnak a vagyonelemekkel kapcsolatos változásokról, gondoskodnak a vagyonelemek jó karban tartása, állagmegóvása, valamint közüzemi, energetikai és egyéb üzemeltetési költségei finanszírozási forrásának biztosításáról, a célszerű és optimális mértékű hasznosításról. A vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyekben a gazdálkodási egység mindenkori felelős vezetője jogosult eljárni a Kutatóközpont képviseletében, a Főigazgató részéről delegált jogkörben ráruházott képviseleti, jegyzési és kötelezettségvállalási jogkör illetve hatáskör keretein belül. A gazdálkodó egységek a takarékos, költséghatékony és célszerű ingatlan és ingóvagyon gazdálkodás biztosítása érdekében javaslatokat, kezdeményezéseket tesznek a gazdasági igazgatónak és együttműködnek a Gazdasági Igazgatóság vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egységével. A Gazdasági Igazgatóság vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egysége: A Műszaki, Üzemeltetési és Ellátási Osztály Az ingatlan és ingó vagyonnal való rendelkezés, a vagyongazdálkodás körében a hatásköri, képviseleti kérdések, valamint az eljárási, dokumentálási, nyilvántartási és elszámolási rendjére vonatkozó részletszabályokat az SZMSZ beruházási, beszerzési, szerződéskötési szabályzatait rögzítő mellékletei tartalmazzák.

6. Emberi-erőforrás gazdálkodás 6.1. Az emberi erőforrás–gazdálkodás alapvető célja, hogy a szakmai feladatok ellátásához szükséges létszám megfelelő mennyiségben, minőségben és összetételben, időben rendelkezésre álljon. Az emberi erőforrás–gazdálkodás területei:  a Kutatóközpont munkaerő-szükségletének, munkaerő-keresletének megtervezése,  a szükséges létszám toborzása, kiválasztása, felvétele és foglalkoztatása, 8

 a munkaerő képzése, továbbképzése, fejlesztése  a munkaerő minősítése,  Gazdaságos, hatékony és eredményes bérezési, teljesítményértékelés és ösztönzési rendszer kialakítása, működtetése,  munkaügyi kapcsolatok gondozása a Kutatóközpont felügyeleti szervével,  érdekegyeztetések az érdekképviseleti szervezetekkel,  a kapcsolódó adózási kötelezettségek teljesítése,  az

adatszolgáltatás,

beszámolási

kötelezettségek

teljesítése,

belső

információs

rendszerének kidolgozása, és működtetése. A létszám gazdálkodás tervezéséhez 3 éves aktualizált létszámprognózist kell megadni a költségvetési tervezés előkészítése során (a várható létszámmozgás: pl. nyugdíjba vonulás, GYES igénybevétel, visszatérés, várható tudományos fokozat elérés).

6.2. A munkaerő minősítésére, képzésére, bér és ösztönzési rendszerének kialakítására, a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályokat a Foglalkoztatási Követelményrendszer tartalmazza.

7. Kutatóközponti költségvetés 7.1. A Kutatóközpont a Magyar Tudományos Akadémia által jóváhagyott, naptári évre szóló, éves kincstári költségvetéssel rendelkezik. A Kutatóközpont minden bevétele és kiadása a költségvetése részét képezi. 7.2. A Kutatóközpont költségvetésének előirányzati keretszámait a Magyar Tudományos Akadémia éves költségvetésében elfogadott előirányzatok keretei között állapítja meg, és megadja a szempontokat az elemi költségvetés elkészítéséhez. 7.3. A Kutatóközpont kiemelt előirányzatait és létszám-előirányzatát tartalmazó költségvetését az állami költségvetésről szóló törvény elfogadását követően a Magyar Tudományos Akadémia kincstári költségvetés kiadásával állapítja meg. A Kutatóközpont gazdálkodásának alapja az éves kincstári költségvetés, a felügyeletet ellátó szerv által jóváhagyott – Kutatóközponti szintű – elemi költségvetés, valamint az ezt részletező belső Kutatóközponti költségvetés (Gazdálkodási Terv). 7.4. Az elemi költségvetés magában foglalja:

9

 a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve,  a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét,  a szakfeladatrend szerinti mutatók állományát és értékeit. 7.5. Az elemi költségvetéshez kapcsolódóan el kell készíteni az abban foglaltakat alátámasztó számításokat és azok indokolását.

8. Elemi költségvetés tervezése 8.1. A Kutatóközpont, mint köztestületi költségvetési intézmény működéséhez szükséges fedezetet a Magyar Tudományos Akadémia által biztosított és az államháztartás alrendszereiből származó támogatás, átvett pénzeszköz és államháztartáson kívüli forrásból származó bevételek biztosítják. 8.2. Támogatás az a bevétel, ami a Magyar Tudományos Akadémián keresztül a központi költségvetésből származik, továbbá a pályázat útján elnyert költségvetési támogatásként biztosított összegek, valamint az egyes kiemelt feladatokhoz biztosított támogatás. 8.3. Működési vagy felhalmozási célú támogatás értékű bevétel illetve átvett pénzeszköz az, amelyet a Kutatóközpont:  a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaitól,  az elkülönített állami pénzalapoktól,  a helyi önkormányzatoktól,  az európai uniós programok végrehajtására programonként, intézkedéscsoportonként, intézkedésenként, projektenként nyitott pénzforgalmi bonyolítási számlán lévő pénzeszközből,  a fejezeti kezelésű előirányzatból,  az előirányzat-módosítási hatáskör nélküli előirányzatból,  a központosított bevétellel ellentételezett fejezeti kezelésű előirányzatból kap. 8.4. A költségvetési támogatási előirányzat, a támogatás értékű bevétel pályázati szerződésben,

támogatási okiratban megadott közvetlen költségekre, azzal összefüggő igazgatási, működési, üzemeltetési, szolgáltatási kiadásokra (közvetett, általános költségek), illetve felhalmozásra, vagy 10

jogszabályban meghatározott célfeladatra használható fel. Vállalkozási tevékenység támogatására nem fordíthatók. 8.5. Saját bevételnek minősülnek az államháztartáson kívüli források, beleértve minden olyan az Európai Uniótól származó támogatást, amelyhez nem az állami költségvetésen keresztül jut a Kutatóközpont. 8.6. A Kutatóközpont beszámolójában kimutatott előirányzat-maradvány a módosított bevételi és

kiadási előirányzatok és azok teljesítésének különbözete. Az Áht. 86. § és az Ávr. 150. § alapján az előző évi előirányzat-maradvány kötelezettségvállalással terhelt része az Akadémia jóváhagyása után használható fel az engedélyezett jogcímeken, a következő év június 30-ig pénzforgalmilag teljesülő kiegyenlítésre. 8.7. Az Ávr. 151. § (1) alapján a kiadási előirányzat-maradványból nem illeti meg a Kutatóközpontot: a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg, b) a normatív jellegű támogatások jogosultságot meghaladó többlete, c) a 150. § e) pontja szerinti kivétellel a központi költségvetésből meghatározott célra rendelkezésre bocsátott, áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli összeg az európai uniós forrásból finanszírozott programok kivételével, és d) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó előirányzat-maradvány. (2) A fejezeti kezelésű előirányzatoknak a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó előirányzat-maradványa a központi költségvetést illeti meg. (3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványa a teljes előirányzat-maradványnak a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány összegével, valamint az előirányzat-maradványból a központi költségvetést megillető résszel csökkentett mértéke. A kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány elvonásáról vagy felhasználásáról a Kormány dönt. Az elvont előirányzat-maradvány a központi költségvetést illeti meg. (4) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványa a következő évben - az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén saját hatáskörben, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a fejezetet irányító szerv hatáskörében - elvégzett előirányzat-módosítás után, a 46. § (1) bekezdése szerint vállalt kötelezettségek június 30-ig történő kiegyenlítésére használható fel.

9. A kiemelt előirányzatok 9.1. A Kutatóközpont a kiemelt előirányzatokat a költségvetési törvény és az Ávr. szerinti részletezésben tervezi és tartja nyilván. 9.2. Bevételi előirányzatok (előirányzati főösszeg): 11

 működési költségvetési bevételek,  felhalmozási bevételek,  kamatbevételek,  támogatásértékű bevételek (működésre és felhalmozásra),  átvett pénzeszközök (működésre és felhalmozásra),  költségvetési támogatás,  előző évi előirányzat-maradvány. 9.3. Kiadási előirányzatok (előirányzati főösszeg):  működési kiadások: - személyi juttatások, -

munkaadókat terhelő járulékok,

-

dologi kiadások,

- ellátottak pénzbeli juttatásai, - egyéb működési célú támogatások, kiadások;  felhalmozási kiadások: - intézményi beruházási kiadások, - felújítási kiadások, - egyéb intézményi felhalmozási kiadások, - egyéb központi beruházások.

10. Az előirányzatok módosítása 10.1.

A

Kutatóközpont

költségvetési

előirányzatokon

belül

köteles

gazdálkodni.

A

Kutatóközpont a bevételi és kiadási előirányzatának főösszegét, a kiemelt előirányzatokat, és a megfelelő tételek előirányzatait a Magyar Tudományos Akadémia és a Kincstár jóváhagyását követően felemelheti:  az előirányzat-maradványából, 12

 a vállalkozási tartalékából,  a bevételi többletéből. 10.2. A tervezett összes előirányzatot meghaladó többletbevétel előirányzat módosítás után használható fel az előirányzattal érintett kiadásokra. 10.3. Az előirányzat módosításának szabályait az Áht. 31-33. § részletezi.. 10.4. A többletbevételt szerző intézet igazgatója köteles előkalkulációt készíteni, melyben maghatározza, hogy a bevétel összegéből, mennyit fordítanak személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra, dologi kiadásokra, pénzeszköz átadásra, felhalmozási kiadásokra. Az előkalkulációt a gazdasági igazgatóhoz kell továbbítani, aki a főigazgató egyetértése esetén, az előkalkuláció alapján kezdeményezi az előirányzatok módosítását. 10.5. A Kutatóközponti előirányzat változtatása alapján a gazdálkodó szervezeti egységek kereteinek módosítása a gazdasági igazgató hatásköre, amelynek keretében  végrehajtja a Kutatóközponti költségvetés egészét érintő módosításokat (pl.: zárolás),  a Kormány, a Magyar Tudományos Akadémia hatáskörében végrehajtott módosításokról tájékoztatja a gazdálkodó egységek vezetőit. A több szervezeti egységet érintő szakmai feladatellátással kapcsolatos pótelőirányzatok felosztásáról a gazdasági igazgató saját hatáskörében rendelkezik;  végrehajtja az előirányzat-módosítást a gazdálkodó egységek keretein;  Kutatóközponti szintű többletbevétel esetén kezdeményezi a Kincstárnál a felhasználást lehetővé tevő előirányzat-módosítást. 10.6. Az intézkedések elrendelésére az érintett előirányzat felett a főigazgató jogosult, a gazdasági igazgató ellenjegyzésével.

11. Belső Kutatóközponti költségvetés tervezése 11.1. A Kutatóközpont éves Gazdálkodási Terv alapján gazdálkodik, mely a Magyar Tudományos Akadémia által jóváhagyott éves kincstári és elemi költségvetés figyelembe vételével készül. A Kutatóközpont Gazdálkodási Terve tartalmazza a központ és az egyes gazdálkodó egységek összesített éves kereteit, várható bevételét, valamint az átcsoportosításokat. 11.2. A Kutatóközpont költségvetési tervezési munkái magukban foglalják: 13

 a tervezési évre vonatkozó tervezési és gazdálkodási szabályok összeállítását;  a tervezési évet megelőző év tényadatai, a tervezési évre vonatkozó várható tendenciák, felügyeleti szerv által meghatározott sarokszámok alapján Gazdálkodási Terv készítését,  a költségvetési javaslat összeállítását,  a kincstári költségvetés elkészítését,  a kincstári költségvetés keretszámainak elfogadását, a korábban már összeállított Gazdálkodási Terv pontosítását,  az elemi költségvetés Ávr-ben meghatározott feladatait, a tervezési köriratban megjelölt szempontok, követelmények szerint. 11.4. A Gazdasági Igazgatóság az éves Gazdálkodási Tervben elfogadott keretszámok felosztását, a gazdálkodás főbb jellemzőit negyedéves, és havi monitoring keretében folyamatosan figyelemmel kíséri és arról a gazdálkodó egységek vezetőit tájékoztatja. 11.5. A költségvetés tervezésének részletes szabályait a Kutatóközpont külön szabályzatban rögzíti.

12. A keretgazdálkodás általános szabályai 12.1. A Kutatóközpont forrásainak

hatékony, eredményes, gazdaságos elosztását, a

keretgazdálkodás alapját az éves Gazdálkodási Terv képezi. 12.2. A gazdálkodó egységeknél a Kutatóközponton belül decentralizált keretgazdálkodás folyik. A decentralizált keretgazdálkodás során a gazdálkodó egység vezetője a Gazdálkodási Tervben meghatározott keretei, valamint az egység saját bevételei felhasználásáról a Kutatóközponti szabályzatok, utasítások betartása mellett a főigazgató egyetértésével jogosult dönteni. 12.3. A gazdálkodási keret, a Kutatóközponti szintű előirányzatok, gazdálkodó egységek részére történő lebontásával képződik. A gazdálkodási keret képezi a személyi juttatások, a járulékok, a dologi és felhalmozási kiadások forrását. 12.4. A Gazdálkodási Tervben tervezett saját és a támogatásértékű bevételek csak a pénzforgalmi teljesülést követően képeznek felhasználható gazdálkodási keretet, kötelezettség ezt követően vállalható a terhükre.

14

12.5. A keretgazdák a költségvetésben tervezett, illetve év közben módosított kereteiket a Kutatóközpont szabályzataiban meghatározottak szerint használhatják fel. Az igazgató, mint keretgazda felelős:  a Gazdálkodási Tervben foglalt keretszámokon belül gazdálkodásért,  a kötelezettség vállalásra, szerződéskötésre, beszerzésekre vonatkozó szabályzatok előírásainak betartásáért,  az intézet működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,  a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangjáért,  az elnyert pályázati források esetében a pénzeszközök pályázati szerződésben foglaltaknak megfelelő felhasználásáért. 12.6. A Kutatóközpontba meghatározott célra érkező pénzeszközök (alapítványi támogatás, pályázati támogatás, külföldi pályázat, stb.) kizárólag a juttató által megjelölt célra, a támogató által a szerződésben megjelölt mértékben használhatók fel.

13. Személyi juttatások 13.1. Az éves költségvetés keretében a Gazdasági Igazgatóság felosztja a személyi juttatás keretet szervezeti egységekre az engedélyezett létszámkeretnek megfelelően, a főigazgató által meghatározottak figyelembe vételével. A létszám keret magában foglalja a személyi juttatások keretéből foglalkoztatható – és a feladatok ellátásához a költségvetés tervezésekor meghatározott – a Kutatóközpont részére engedélyezett létszámkeretet (álláshelyet) és az éves átlagos statisztikai állományi létszámot (átlaglétszám). Létszám személyi juttatás keret nélkül nem tervezhető. 13.2. A személyi juttatások kerete képezi a fedezetét a teljes munkaidőben, rész-munkaidőben, illetve nyugdíjasként foglalkoztatottaknak a tárgyévben kifizetett, az előző naptári év december hónapjára és a tárgyév január-november hónapra vonatkozó keresetbe tartozó rendszeres és nem rendszeres juttatásainak, a keresetbe nem tartozó nem rendszeres juttatásainak, illetve az állományba nem tartozók személyi juttatásainak.

15

13.3. Ha az engedélyezett létszámhely nincs betöltve, és az üres álláshelyet nem szünteti meg a Kutatóközpont, illetve, ha a közalkalmazott tartós távolléte miatt (pl. fizetés nélküli szabadság) nem történik illetményfolyósítás, átmeneti megtakarítás keletkezik. A személyi juttatások keretéből származó megtakarítás terhére tartós kötelezettség vállaláshoz a főigazgató engedélye szükséges. A gazdálkodási egység személyi juttatás gazdálkodási keretének betartásáért a gazdálkodási egység vezetője felel. A gazdálkodó egység rendelkezésére álló személyi juttatások keretét meghaladó szerződések, fizetési kötelezettségek teljesítése csak abban az esetben lehetséges, ha a gazdálkodó egység gondoskodik pótkeret átcsoportosításáról.

14. Munkaadót illetve kifizetőt terhelő járulékok 14.1. A szociális hozzájárulási adó (nyugdíj-, és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék) megállapítása a jogszabály szerint a járulékköteles juttatások figyelembevételével történik. A korkedvezmény-biztosítási járulékot, a táppénz hozzájárulást, az egészségügyi hozzájárulást, a rehabilitációs hozzájárulást a jogszabályban meghatározott módon kell fizetni. 14.2. A járulékok számfejtését, utalványozását, valamint a bevallási kötelezettségeit a Gazdasági Igazgatóság pénzügyi, számviteli és Humánpolitikai Osztálya teljesíti. 14.3. A munkaadót terhelő járulékok forrását a Gazdálkodási Terv alapján tervezett keret képezi.

15. Dologi keretek felhasználása 15.1. A dologi keretek összevontan tartalmazzák a működési, fenntartási, gazdálkodási kiadások

fedezetét általános forgalmi adóval együtt, amelyek nem tartoznak a beruházási, felújítási, a személyi, és a munkaadókat terhelő járulékok közé. Dologi kiadásnak minősülnek:  a készletbeszerzések,  a kommunikációs szolgáltatások,  a szolgáltatási kiadások,  a vásárolt közszolgáltatások, 16

 az általános forgalmi adó ki- és befizetés,  a kiküldetési, reprezentációs, reklám kiadások,  a szellemi tevékenység teljesítéséhez kapcsolódó kifizetések,  a különféle költségvetési befizetések,  az egyéb dologi kiadások,  a juttatásnak minősülő adóköteles dologi kiadások,  az adók, díjak befizetése,  a kamatkiadások. 15.2. A decentralizált gazdálkodás keretében az alapfeladatok ellátásához szükséges anyag, áru, kisértékű tárgyi eszköz, szellemi termék és egyéb beszerzéseket, valamint a különféle szolgáltatások megrendelését a gazdálkodó szervezeti egység a beszerzési szabályzat előírásai szerint hajthatja végre. A Kutatóközpont valamennyi beszerzési eljárásában biztosítani kell a Közbeszerzési törvényben, valamint - a felelős gazdálkodás szabályainak betartása érdekében - az Államháztartási törvényben és végrehajtási rendeleteikben leírtaknak való megfelelést. 15.3. A gazdálkodó egységek a dologi jellegű felhasználásaikat közbeszerzési eljárással és közbeszerzési eljárás nélkül lefolytatott beszerzési eljárások keretében valósíthatják meg. Amennyiben a Közbeszerzési törvény alapján egybeszámított összes Kutatóközponti beszerzési igények értéke eléri a közbeszerzési törvényben meghatározott értékhatárt, úgy azok vonatkozásában a Gazdasági Igazgatóság központi közbeszerzést bonyolít le, míg az értékhatár alatti beszerzések esetében az önállóan gazdálkodó szervezetek vezetői saját hatáskörben is bonyolíthatnak le beszerzéseket. A közbeszerzési eljárásokban a beszerzési szabályzatban leírtak szerint oszlik meg az egyes közreműködő szervezetek hatásköre, feladatai és felelőssége. 15.4. A Kutatóközponti pénzeszközök tervezhető felhasználása, valamint az alaptevékenységhez szükséges feladatok magas színvonalon történő ellátása érdekében a gazdálkodó egységek beszerzési tervet készítenek, mely tartalmazza a beszerzendő áru- és szolgáltatáscsoportok megnevezését, a hozzájuk rendelt keret összegét, az adott áru- és szolgáltatáscsoportért szakmailag felelős személy megnevezését, és amennyiben azok beszerzése egy konkrét tervezett időponthoz köthető, úgy annak meghatározását. A gazdálkodó egységek beszerzési tervének összesítése alapján a Műszaki és Ellátó Osztály elkészíti a Kutatóközpont közbeszerzési és 17

beszerzési tervét, és a Főigazgató elé terjeszti jóváhagyásra. A Kutatóközpont közbeszerzési tervének elfogadását megelőzően a gazdasági igazgató beszámol a Főigazgatónak a tárgyévet megelőző év beszerzési és közbeszerzési tervének megvalósításáról. Beszerzést kizárólag a szervezeti egység beszerzési terve alapján lehet kezdeményezni. Nem tervezett igény beszerzésére csak akkor kerülhet sor, ha az igénylő szervezet a beszerzési tervében meghatározottak átcsoportosítása alapján, vagy pályázati, illetve egyéb előre nem tervezett forrás megszerzése során többletforráshoz jut. Beszerzési eljárást csak és kizárólag az azt fedező forrás rendelkezésére állását követően lehet elindítani. 15.5. A Kutatóközpont import beszerzéseinél az európai uniós vámjog, a Magyar Köztársaságban

érvényes nemzetközi szerződései, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvényben foglaltak alapján jár el. Ha az árukat az EK végrehajtási rendelet 233. Cikke szerinti jognyilatkozattal jelentik be, ez egyidejűleg a vámmentesség iránti kérelemnek tekintendő. Amennyiben a közösségi vámjog a nem tarifális vámmentességek alkalmazása vonatkozásában különleges felhatalmazást vagy engedélyt ír elő, az engedélyt, vagy a felhatalmazást a meghatározott feltételeket teljesítő személy részére lehet megadni. A vámügyintézést maga után vonó beszerzési eljárásokat kizárólag a Gazdasági Igazgatóság bonyolíthatja le, így azokat minden esetben, igény formájában számukra továbbítani szükséges.

16. Felhalmozás 16.1. Felhalmozás:  az intézményi beruházási kiadás,  a felújítás,  az egyéb központi beruházások,  beruházások ÁFÁ-ja. 16.2. Beruházási kiadásnak minősül az immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, előállítása, a meglévő eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, továbbá az üzembe helyezésig felmerült mindazon hasznos tevékenység költsége, amely az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható. 16.3. Felújítási kiadás a hosszabb időszakonként ismétlődő és ezért vagy más ok miatt a tárgyi eszköz bruttó értékéhez mérten számottevő ráfordítást igénylő – a folyamatos működést 18

előmozdító karbantartás, kisjavítás körébe nem tartozó – a rendeltetésszerű használatot biztosító, állagmegóvási tevékenység költsége, a számviteli politikában meghatározott elvek szerint. Felújítás a korszerűsítés is, ami a tárgyi eszköz üzembiztonságát, használhatóságát, gazdagosságát is növeli. A beruházási, illetve a felújítási keret a beruházások (Kutatóközponti és központi), illetve a felújítások a Magyar Tudományos Akadémia által jóváhagyott kiemelt előirányzata; a költségvetési támogatás, valamint a Kutatóközpont erre a célra elkülönített saját forrásainak együttes összege. A felújítás eredményeként létrejött értéknövekedéssel a tárgyi eszközök egyedi nyilvántartásában szereplő bruttó értéket az üzembe helyezési eljárás során készített dokumentáció alapján növelni kell. 16.4. Valamennyi gazdálkodó egységnek, az éves költségvetési tervezési folyamat keretein belül Beruházási és felújítási tervet kell készítenie. A tervnek tartalmaznia kell azokat a forrásokat, amelyek terhére a beruházásokat, felújításokat tervezi. A gazdálkodó egységek által készített Beruházási és felújítási terveket, az abból összeálló Kutatóközponti beruházási és felújítási tervet a Főigazgató határozza meg, az adott évi Gazdálkodási Terv részeként. A gazdálkodó egységeknek a beruházási igényeikről a Beruházási szabályzatban leírt módon gazdaságossági számításokat kell készíteniük. Az Igazgató tanács javaslatai alapján a főigazgató dönt a beruházások megvalósításáról. A beruházások adatainak elkülönített kezelése és a vezetés folyamatos tájékoztatása a Gazdasági Igazgatóság feladata. A Kutatóközpont beruházási, felújítási tevékenységeinek részletes szabályait – annak érdekében, hogy

beruházási

igényének,

forrásszükségletének

tervezése,

gazdaságossági

számítása,

menedzselése, működtetésének ellenőrzése, gazdaságosan, eredményesen és hatékonyan történjen – külön szabályzat rögzíti.

17. Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás 17.1. A Kutatóközpont alapító okiratában, illetve az SZMSZ-ben részletezett feladatok ellátása, végrehajtása érdekében a Kutatóközpont nevében kötelezettségvállalásra a gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség szem előtt tartásával, és ezzel együtt a törvényekben, azok végrehajtási rendeleteiben előírt felelősségük tudatában, a főigazgató, illetve az általa kijelölt személyek jogosultak, a gazdasági igazgató, vagy általános helyettese – illetve gazdasági igazgató által írásban kijelölt személyek - ellenjegyzése mellett. Kötelezettség – egyes nevesített esetektől 19

eltekintve - a teljesítést megelőzően írásban, az adott feladatra a rendelkezésre álló keret erejéig vállalható. A kötelezettségvállalás, a pénzügyi ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket a Kutatóközpont Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés, teljesítés igazolás rendje rögzíti. A kötelezettségvállaló, az ellenjegyző és az érvényesítő felelősségét, feladatait és hatáskörét a Pénzügyi Számviteli és Humánpolitikai Osztály Ügyrendje rögzíti. A gazdálkodó egység kötelezettségvállalásainak alapja az egység gazdasági és beszerzési terve. A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. Gazdasági kihatású kötelezettségvállalás a gazdasági igazgató vagy az általa írásban kijelölt személy pénzügyi ellenjegyzése után és csak írásban történhet. Az érvényes kötelezettségvállalást az ECOSTAT integrált ügyviteli program kötelezettségvállalás moduljában, az ott meghatározott adattartalommal rögzíteni, és a Kutatóközpont számlarendjében előírtak szerint a O. számlaosztályban kell könyvelni. Az esetleges eltéréseket a mérlegkészítést megelőzően rendezni kell. Az egyezőség biztosításáért a Számviteli osztályvezető felelős. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetesen írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetések teljesítéséhez, amelyek 

gazdasági eseményenként nem érik el a 100 ezer Ft-ot;



pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódnak;



jogszabályban, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló, fizetési kötelezettségnek minősülnek.

Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kötelezettségvállalások teljesítésénél az érvényesítésre, az utalványozásra és nyilvántartásra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. Ezekben az esetekben a kifizetések rendje: A kifizetéshez szükséges bizonylatot (számla, nyugta, szerződés stb.) a pénzügyi ellenjegyzés, teljesítés igazolás és érvényesítés megtörténte után lehet utalványozni. Az utalványozás lerendelését követően a kifizetés a bizonylaton szereplő módon készpénzben, vagy átutalással történhet. 20

17.2. A szakmai teljesítés igazolása – egyes nevesített esetektől eltekintve - a teljesítésre vonatkozó

számla kiállítása előtt történik. A szakmai teljesítés igazolása során ellenőrizni, szakmailag igazolni kell a teljesítés kötelezettségvállalásnak való megfelelőségét, összegszerűségét az arra jogosult személy aláírásával. A teljesítést nem szükséges igazolni, ha az abból eredő fizetési kötelezettséget csak összegszerűségében szükséges ellenőrizni (pl.: kártérítések, havi átalánydíjas szolgáltatások, előfizetések, konferencia részvételi díjak, tagdíjak). A teljesítés határidőben történő igazolásáért, valamint a teljesítésigazolás tartalmáért a teljesítést átvevő fegyelmi-, kártérítési felelősséggel tartozik. 17.3. A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző adott gazdasági esemény tekintetében nem lehet

azonos személy. Nem lehet továbbá kötelezettségvállaló adott gazdasági esemény vonatkozásában a kötelezettségvállalásra irányuló megállapodásban megnevezett teljesítésigazoló. Ez alól kivételt jelent az az eset, amikor a teljesítést ténylegesen a kötelezettségvállaló saját személyében veszi át és ő rendelkezik a teljesítés igazolásának mérlegeléséhez szükséges információval. 17.4. Kötelezettségvállalási, illetve ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el. 17.5. Fentieken kívül a közbeszerzési eljárással és közbeszerzési eljárás nélkül lefolytatandó beszerzési eljárások során a közbeszerzési törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok irányadók.

18. Összeférhetetlenség 18.1. A Kutatóközponttal közalkalmazotti jogviszonyban álló személy (továbbiakban: közalkalmazott) köteles előzetesen írásban a főigazgató részére bejelenteni, ha akár közalkalmazottként, akár munkavégzésre irányuló további jogviszony keretében, ő személyesen, vagy közeli hozzátartozója, vagy olyan gazdasági társaság illetve egyéb szervezet, amelynek tagja, vagy tisztségviselője, (együttesen: személyes érintettség) szerződéses viszonyba lép a Kutatóközponttal, közvetlenül, vagy bármilyen szerződéses láncolat vagy vállalkozási konstrukció útján közvetetten. A bejelentés a megkötendő szerződés-tervezet megküldésével történik. A jogügylet csak akkor köthető meg, ha a főigazgató a bejelentés igazolt kézhezvételétől számított öt munkanapon belül nem tiltja meg az ügyletkötést. 21

18.2. Összeférhetetlennek minősül az ügyletkötés különösen akkor, ha az ügylet bármilyen vonatkozásban sérti vagy veszélyezteti a Kutatóközpont gazdasági érdekeit, ideértve, ha a közalkalmazott a személyében érintett ügylethez kötődően döntést hoz, döntést javasol vagy a döntésre befolyásoló hatású közreműködő tevékenységet végez. 18.3. A Kutatóközpont tiltó intézkedése ellen a közalkalmazott munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. Amennyiben a Kutatóközpont az összeférhetetlenségről nem a közalkalmazott bejelentése alapján szerez tudomást, a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül felszólítja a közalkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére. 18.4. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felhívás nem teljesítése esetén a közalkalmazottat munkaügyi (fegyelmi), polgári jogi (kártérítési), amennyiben a magatartás bűncselekményt valósít meg, büntetőjogi felelősség terheli.

19. Belső szolgáltatások elszámolása 19.1. A belső szolgáltatások a Kutatóközpont gazdálkodó egységei által egymás számára nyújtott szolgáltatások. Belső szolgáltatásnak minősül a szellemi vagy egyéb tevékenység nyújtására irányuló megállapodás. 19.2. A belső szolgáltatások térítési díjait, árképzési szabályait a Kutatóközpont Önköltség számítási Szabályzata tartalmazza. A szolgáltatás ellenértékét a Gazdasági Igazgatóság a szolgáltató szervezeti egységek feladásai alapján vezeti át a felhasználó gazdálkodó egység dologi keretéből, a szolgáltató egység dologi kerete javára. 19.3. A Kutatóközponti gépjárművek igénybevételének szabályait a Gépjármű üzemeltetési szabályzat tartalmazza.

20. A Kutatóközpont pénzforgalmának lebonyolítása 20.1. A Kutatóközpont számlái

A Kutatóközpont bevételeinek fogadása, kiadásainak teljesítése – a készpénzfelvételt is beleértve – a Magyar Államkincstárnál (továbbiakban Kincstár) vezetett számláin keresztül történik. A pénzkezelésre vonatkozó részletes előírásokat a Kutatóközpont Pénzkezelési Szabályzata tartalmazza. A Kincstár a Kutatóközpont részére az alábbi típusú számlákat vezetheti: 22

 előirányzat-felhasználási keretszámlán írja jóvá a Kincstár a felügyeletet ellátó szerv egyetértésével megnyitott havi előirányzat-felhasználási kereteket,  a központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla a központi beruházásokkal összefüggő pénzforgalom lebonyolítására szolgál.  a céltámogatások lebonyolítási számlák rendeltetése a meghatározott célprogramok (pl. európai uniós programok) finanszírozása.  a feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla a feladatfinanszírozással összefüggő előirányzatok pénzforgalmának lebonyolítására szolgál.  a kincstári kártyafedezeti számla a kincstári kártyával történő kifizetések pénzügyi fedezetének elkülönített kezelésére szolgál.  devizaszámlán kell kezelni a külföldről devizában érkező bevételeket, ha azok szerződés szerinti felhasználása is devizában történik. Az európai uniós programok kezelésére programonként vagy projektenként 1-1 pénzforgalmi lebonyolítási devizaszámla nyitható.  az értékpapír számla az ideiglenesen szabad – saját bevételből származó – pénzeszközök rövidlejáratú állampapírba való befektetésére szolgál. 20.2. A dolgozói lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatásával összefüggő

pénzforgalom lebonyolítására a Kutatóközpont hitelintézetnél lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása elnevezésű számlát vezethet. A Kutatóközpont e célra nyitott számláját az OTP Bank Nyrt.-nél vezeti. 20.3. A Kutatóközpont számlái felett a Kutatóközpont által bejelentett közalkalmazottaknak van rendelkezési joga. A számlák feletti rendelkezési jogot két jogosult együttesen gyakorolja a fizetési megbízások aláírásával és a bejelentett bélyegzőlenyomatainak használatával. A számlák feletti rendelkezési jogosultság a Kincstár, illetve a pénzintézet irányában összegszerűen nem korlátozható. A számlák feletti rendelkezési jog gyakorlására felhatalmazott közalkalmazottak neve, beosztása, aláírása, a használni kívánt bélyegző bejelentése az "Aláírás bejelentő kartonon" történik a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága Gazdasági Igazgatósága felé, majd ezt követően a Kincstár felé. A bejelentett aláírások a számla megszűnéséig, vagy új aláírások bejelentéséig érvényesek. A számlák feletti rendelkezési jogosultságok nyilvántartása, a bejelentések teljesítése a gazdasági igazgató feladata. 23

21. Pénzellátás 21.1. A Kutatóközpont jóváhagyott éves költségvetése alapján a Kincstár, a kiadási és bevételi előirányzatok különbözeteként megállapított éves támogatást havi időarányos bontásban nyitja meg. Az évközi módosítások finanszírozási ütemezését a felügyeleti szerv az előirányzat módosítással egyidejűleg közli. A kiemelt előirányzati fedezetvizsgálat során a Kincstár vizsgálja, hogy a Kutatóközpont megfelelő kiadási előirányzatából, a felhasználások alapján rendelkezésre áll-e a kiadás teljesítéséhez szükséges szabad keret. A kiemelt előirányzat terhére vállalt bejelentett kötelezettségvállalások összege csökkenti az előirányzati szabad keretet. A Kutatóközpont havi finanszírozása miatt, a likviditás fenntartása érdekében szükséges, hogy a keretgazdák a jóváhagyott kereteiket is időarányosan használják fel. 21.2. A Gazdasági Igazgatóság a szállítói számlák, egyéb kiadások pénzügyi teljesítése előtt vizsgálja a fedezetként megjelölt gazdálkodási keretek előirányzatának és teljesített bevételeinek szabad keretét. A fedezet nélkül benyújtott kifizetési rendelkezést a Gazdasági Igazgatóság nem teljesíti. A keretgazda által felhasznált költségvetési támogatás nem haladhatja meg a rendelkezésre bocsátott időarányos finanszírozási keretet. Ettől eltérni csak a gazdasági igazgató külön, egyedi engedélye alapján lehet. 21.3. A saját bevételből rendelkezésre álló kereteket a ténylegesen befolyt bevételek mértékéig lehet felhasználni. A Kutatóközpont likviditásának megőrzése érdekében, utólag finanszírozott pályázatok esetében a pályázati szerződések által biztosított keretek rendelkezésre állásáig a beszerzési szabályzatában megfogalmazottak szerint kell eljárni.

22. Fizetési módozatok 22.1. Átutalás Fizetési kötelezettségeit a Kutatóközpont elsősorban átutalási megbízással teljesíti. Az ellátmányok és eseti előlegek felvételének, valamint a beszerzések – utólagos elszámolás melletti – készpénzzel történő kiegyenlítésének szabályait részleteiben a Pénzkezelési Szabályzat, valamint a beszerzési szabályzata tartalmazza. A Kutatóközpont a 100 e Ft feletti fizetési kötelezettségeit kizárólag átutalási megbízással teljesíti. Ez alól kivételt csak a Gazdasági igazgató adhat. A 100 e Ft alatti fizetési kötelezettség teljesítésekor törekedni kell a kötelezettség átutalási megbízással történő rendezésére, illetve a készpénzkímélő fizetési módozatok alkalmazására. 24

Az átutalási megbízás keretében a Kutatóközpont megbízza a Kincstárt, illetve a pénzintézetet, hogy számláját meghatározott összeggel terhelje meg a kedvezményezett bankszámla javára. Átutalási megbízást a Kincstárnál, illetve a pénzintézeteknél csak – az aláírási címpéldányon – bejelentett közalkalmazottak írhatnak alá, illetve a kincstári terminálon keresztül történő (Giro) utaláshoz is csak a bejelentett aláírók kaphatnak jogosultságot. A csoportos átutalási megbízásokat a Kincstárral kötött megállapodás alapján a Giro-n keresztül kell teljesíteni. A kincstári körön belüli elszámolásoknál az intézményi követelések behajtására, végrehajtására azonnali beszedési megbízást (azonnali inkasszó) csak jogerős bírósági vagy államigazgatási határozat alapján lehet benyújtani. 22.2. Készpénzfizetés Készpénzfizetés a házipénztáron keresztül történik. A készpénzben beszedett bevételekkel kapcsolatos eljárást és a pénzkezelés rendjét a Kutatóközpont Pénzkezelési Szabályzata rögzíti. A házipénztárba befizetett bevételeket a kiadások teljesítésére a bruttó elszámolás elve alapján nem lehet felhasználni, ezeket be kell fizetni az előirányzat-felhasználási keretszámlára. A Kutatóközpont a készpénzkímélő fizetés céljára a fizetőeszközök alábbi típusait veheti igénybe:  Az intézményi kártya olyan elektronikus módon elfogadható fizetési eszköz, amely a mindenkori kötelezettségvállalási szabályzatnak megfelelően, 100 e Ft alatti, nem rendszeres fizetési kötelezettségek teljesítésére, kisösszegű készletek és kis értékű tárgyi eszközök, valamint szolgáltatások beszerzésére szolgál. Az intézményi kártya kizárólag belföldön használható. A kártya használatának részletes szabályait a Kutatóközpont Pénzkezelési Szabályzata tartalmazza. Az intézményi kártya esetében a készpénzfelvételi lehetőség a kártyához rendelve egyedileg kerül engedélyezésre.  A VIP ezüst- vagy arany dombornyomott kártya reprezentációs és utazási kiadások

kiegyenlítésére és készpénz felvételére szolgáló, külföldön és belföldön egyaránt használható elektronikus és hagyományos módon is elfogadható fizetési eszköz. A VIP ezüst- és aranykártya a gépjárművek külföldi üzemanyag ellátásának, és a közlekedéshez kapcsolódó külföldi költségek fedezetének biztosítására is használható. VIP kártya használatára jogosultak az alábbi személyek: - főigazgató - gazdasági igazgató, 25

- szervezeti egység igazgató,

- a tudományos pályázatok támogatási szerződésében, tudományos projektek alapító dokumentumában nevesített szakmai vezetői (a VIP kártyát az általuk vezetett

tudományos

pályázatokhoz,

projektekhez

kapcsolódó

kötelezettségvállalások kiegyenlítésére, a pályázatban, projektben elszámolható költségek kifizetésére használhatják fel a pályázat, projekt kerete terhéig, annak futamideje alatt), - a főigazgató és a gazdasági igazgató által kijelölt, a Kutatóközpont működése körében felmerülő feladatokat ellátó személyek. A kártya használatának részletes szabályait a Kutatóközpont Pénzkezelési Szabályzata tartalmazza.  Az üzemanyag kártya a Kutatóközpont tulajdonában álló gépjárművek üzemanyag ellátására használható a Kutatóközponttal jogviszonyban álló, megjelölt üzemanyag szolgáltató partnernél. Üzemanyag kártya használatára kizárólag azok a közalkalmazottak jogosultak, akik rendszeresen, üzemszerűen használnak a Kutatóközpont tulajdonában álló gépjárművet. A fent részletezett fizetőeszközök használata a fedezetet biztosító költségvetési keret összegéig terjedhet. A kártya használatának részletes szabályait a Kutatóközpont Pénzkezelési Szabályzata tartalmazza. 22.3. Készpénzelőleg Meghatározott célra a házipénztárból egyszeri készpénzelőleg fizethető a Pénzkezelési Szabályzatban meghatározottak szerint. A készpénzelőleg igénylését írásban indokolni kell, elbírálására a gazdasági igazgató jogosult. Külföldi kiküldetésre kért előleg az előleget igénylő közalkalmazott bankszámlájára történő átutalással teljesíthető. A készpénzelőleg utalványozására az ezzel felhatalmazott munkatárs jogosult. Az utalványozás során meg kell jelölni az előlegfelvétel célját és az elszámolási határidőt. Az előleget kizárólag az utalványozó által meghatalmazott veheti fel. Újabb készpénzelőleg ugyanazon személynek, csak a korábban felvett előleg elszámolása után igényelhető, illetve fizethető.

26

Az előleget felvevő személy a felvett összegért és a határidő betartásáért teljes anyagi felelősséggel tartozik. A 30 napon túl el nem számolt előleg után, kamatkedvezményből származó jövedelem címén keletkező személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség az előleget felvevőt terheli.

23. Szállítói számlák kiegyenlítése A kötelezettségek pénzügyi teljesítését, a számlák kiegyenlítését a Gazdasági Igazgatóság – a szabályosan utalványozott és igazolt bizonylat alapján – akkor kezdeményezheti, ha a szervezeti egység által megjelölt gazdálkodási kereten a forrás rendelkezésre áll, és a számla igazolása a szállító teljesítésére vonatkozóan a Pénzügyi Számviteli és Humánpolitikai Osztály Ügyrendben megfogalmazottak szerint megtörtént. A szállítói számlák érkeztetése, iktatása az Iratkezelési Szabályzat szerint iratkezelő szoftver segítségével történik, míg az ügyviteli rendszerben való iktatásra és az utalványrendelettel történő felszerelésre szervezeti egységeknél lévő gazdasági ügyintéző feladata. A gazdasági ügyintéző a beiktatott számlát utalványrendelettel együtt továbbküldi az érintett szervezeti egység vezetőjének. A beérkező számlák kezelésének részletes szabályait az iratkezelési szabályzat tartalmazza. A gazdasági tranzakciókról kiállított szállítói számlák, számlát helyettesítő okiratok, átutalási postautalványok (továbbiakban: számla) kifizetését megelőzően a számla ellenőrzése során az érvényesítőnek ellenőriznie kell a számla összegszerűségét, a fedezet meglétét, és azt, hogy a gazdálkodási szabályokat betartották-e a gazdasági tranzakció során. Az érvényesítést követően az utalványozónak meg kell győződnie arról, hogy a fizetésre jogosultnak – esetlegesen fennálló köztartozása miatt – teljesíthető-e az utalás. Utalványozni csak a rendelkezésre álló keret és a kifizetéshez szükséges forrás erejéig a vonatkozó szabályok betartásával lehet az utalványrendeleten. Az utalványozást minden esetben ellenjegyezni szükséges. A részletes szabályokat a Kutatóintézet Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje tartalmazza

24. Vevői számlák kibocsátása A Kutatóközpont által teljesített szolgáltatások, előállított termékek értékesítésének bevételei számla illetve nyugat alapján hajthatók be.

27

A Kutatóközpontban pénztárgép által kiállított nyugta, készpénzes számla a bevételkezelő helyeken kerül kiállításra, míg az átutalásos számlát a gazdálkodó egység írásbeli kérelme alapján a Gazdasági Igazgatóság Pénzügyi, Számviteli és Humánpolitikai Osztálya állítja ki. A számlakibocsátás részletes szabályait a Kutatóintézet Pénzügyi Számviteli és Humánpolitikai Osztály Ügyrendje tartalmazza. Az ügyviteli rendszerben kibocsátott számlák kivételével, melyek esetében a jóváírandó keretet előre meg kell adni, a Kutatóközpont számlájára befolyt azonosított bevételekről a Gazdasági Igazgató értesíti a keretgazdát és a visszaigazolt kereteket annak döntése szerint veszi nyilvántartásba. A Kutatóközpont gazdálkodó egységei az egymás számára végzett szolgáltatásokról – tekintettel arra, hogy nem önálló adóalanyok – számlát nem állítanak ki. Az ilyen jellegű követelések az egységek

között

keretátcsoportosítás

vagy

költségátkönyvelés

formájában

kerülnek

jóváírásra/terhelésre.

25. Késedelmi kamat A szervezeti egység hibájából (az utalványrendelet hibás vagy hiányos kiállításából, a számla vagy utalványrendelet késedelmes továbbításából, fedezet nélküli utalványozásból) eredő késedelmi kamat a keretgazda keretét terheli. A késedelmes fizetés okait a munkahelyi vezetőnek minden esetben ki kell vizsgálnia. Az okozott kár önkéntes megtérítését nem vállaló vétkes közalkalmazottal szemben a megfelelő felelősségre vonást (fegyelmi vagy kártérítési eljárást) a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a munkahelyi vezetőnek kezdeményeznie kell.

26.Pénzügyi és számviteli nyilvántartás, beszámolás 26.1 Könyvvezetési kötelezettség

Az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére a számviteli törvény és a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni. A beszámolási kötelezettség kiterjed a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni, a pénzügyi és a létszámhelyzet, a költségvetési feladatmutatók és a normatívák alakulásának bemutatására, a költségvetési támogatások elszámolására. 28

A Kutatóközpont tevékenysége vagyoni és pénzügyi helyzetére ható eseményeiről módosított teljesítés szemléletű kettős könyvviteli nyilvántartást vezetésére kötelezett, amelyet a naptári év végével lezár. 26.2. A könyvviteli nyilvántartás feladata, hogy  a gazdasági eseményeket mennyiségben és értékben nyilvántartsa,  a vagyoni állapotra és annak változására vonatkozó adatokat folyamatosan följegyezze, rendszerezze, feldolgozza és értékelje, s kimutassa a vagyoni állapotot,  a Kutatóközpont vezetésének tájékoztatást, adatokat adjon át a gazdasági döntések meghozatalának segítésére,  lehetővé tegye a gazdálkodás ellenőrizhetőségét és összefoglaló gazdasági számítások készítését. A könyvviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. A főkönyvi és az analitikus nyilvántartások adatainak egyezőségét biztosítani kell. Az adatok teljeskörű egyeztetését a Számviteli politikában meghatározott mérlegkészítés napjáig el kell végezni. A Kutatóközpont könyvviteli nyilvántartása biztosítja, hogy a pénzforgalmi bevételek és kiadások  körülhatárolható feladatonként, azaz keretgazdálkodási alapegységenként,  szervezeti egységenként,  bevételi fajtánként, azaz forrásonként,  a számviteli rendben meghatározott főkönyvi számlánként (jogcímenként),  szakfeladatonként elkülönítetten lekérdezhetőek legyenek. A Kutatóközpont számviteli politikájában határozza meg, azon elvek, lényeges információk, eljárások, értékelési módok, a jogszabályi előírásokban meghatározott egyéb elemek körét, és a vonatkozó szabályokat, melyek a számviteli elszámolásokra hatással vannak. A számviteli politikát, és a keretében elkészítendő (részét képező önálló) szabályzatokat a Kutatóközpont Főigazgatója hagyja jóvá. A számviteli politika részét képező önálló szabályzatként kiadott szabályzatok: 29

 a leltározási és leltárkészítési szabályzat,  az eszközök és források értékelési szabályzata,  a számlarend, számlatükör  a bizonylati rend,  az eszközök és a források selejtezési szabályzata,  az önköltségszámítás és árképzés rendjére vonatkozó szabályzat, valamint  a pénzkezelési szabályzat. A számviteli rendért az arra vonatkozó előírások megtartásáért, az „Intézményi beszámolóban” szolgáltatott adatok valódiságáért a főigazgató és a gazdasági igazgató felelős.

27. Beszámolási kötelezettség 27.1. Költségvetési beszámolás A Kutatóközpont a gazdálkodásáról a jogszabályban előírt tartalommal negyedévenként mérlegjelentést, féléves és éves beszámolót és a Kincstár részére egyéb adatszolgáltatásokat (köztartozás-, kötelezettségvállalás bejelentés) köteles készíteni. Az éves beszámolóban a gazdálkodásról részletes számszaki és szöveges indoklással, értékeléssel is számot kell adni. A számszaki beszámolót az előírt nyomtatványokon, a számviteli, pénzügyi adatokra alapozva kell elkészíteni. A szöveges indoklás – szakmai feladatok, illetve költségvetés teljesítésére vonatkozó – tartalmi és formai követelményeit a Felügyeletet ellátó szerv határozza meg. A számszaki és a szöveges jelentést a gazdasági igazgatóság állítja össze. A szakmai feladatok teljesítéséről szóló jelentés az érintett szakmai vezetők (főigazgató, igazgató, témavezető stb.) által a gazdasági igazgató kérésére készített írásos értékelésen alapul. 27.2. A belső beszámoló A Kutatóközpont költségvetési gazdálkodásának belső alapdokumentuma az éves Gazdasági Beszámoló, melynek összeállítása a Gazdasági Igazgatóság feladata. A Gazdasági Beszámoló kötelező tartalmi elemei: 30

 szöveges beszámoló a fontosabb eseményekről, a tárgyévi adatok elemzéséről, a változásokról, a mellékletek tartalmáról;  a tárgyévi források és felhasználások bemutatása;  a tárgyévi adatok tervhez viszonyított alakulásának bemutatása;  a tárgyévi maradványt módosító tételek levezetése, kimutatása. 27.3. A Kutatóközponti belső gazdasági információszolgáltatás A gazdálkodó egységek kereteinek pénzügyi, számviteli nyilvántartását a vonatkozó jogszabályok és a Kutatóközponti számviteli, vagyongazdálkodási szabályzatainak, a keretgazdálkodásra vonatkozó utasításoknak a betartásával a Gazdasági Igazgatóság végzi. Az előirányzatok, keretek, kötelezettségvállalások naprakész nyilvántartása, a bevételek, az átutalással, készpénz kifizetéssel kiegyenlített kiadások különböző szintű lekérdezési lehetőséget biztosító feldolgozása ügyviteli rendszerben történik. Az ügyviteli rendszer folyamatos karbantartásával biztosítani kell, hogy:  a központi szervek, a hatóságok részére készítendő beszámolókhoz, bevallásokhoz, jelentésekhez szükséges adatok, valamint  a Kutatóközpont vezetése, a gazdasági vezetés, a gazdálkodó és a hozzájuk tartozó szervezeti egységek vezetői, a Kutatóközpont testületei, bizottságai számára a vezetői információk rendelkezésre álljanak. A korszerű, naprakész adatfeldolgozást, illetve adatszolgáltatás lehetőségét az ügyviteli rendszerben egységes kódrendszer támogatja. A gazdálkodási jogosítvánnyal rendelkezők kiadásaikról, bevételeikről, aktuális kereteikről, keretmaradványaikról jogosultsági szintjüknek megfelelően az ügyviteli rendszerből nyerhetnek adatokat. A gazdálkodó egységek munkáját emellett a gazdálkodásukról a Gazdasági Igazgatóság által rendszeresen készített adatszolgáltatások is támogatják.

28. Adók, illetékek, járulékok 28.1. A Kutatóközpont az általános forgalmi adó szempontjából adóalanynak minősül. 31

Az általános forgalmi adó nyilvántartása, elszámolása és bevallása a Gazdasági Igazgatóság feladata, a kiadások besorolása és az adóköteles bevételekhez kapcsolása a szervezeti egységek feladata és felelőssége. A tevékenységek adózási forma szerinti elkülönítését az adóbevalláshoz szükséges analitikus nyilvántartást az ügyviteli rendszer biztosítja. Az általános forgalmi adó elszámolásával kapcsolatos részletes előírásokat a Kutatóintézet Pénzügyi Számviteli és Humánpolitikai Osztály Ügyrendje tartalmazza. A Kutatóközpont a helyi iparűzési adó és az illetékek szempontjából teljes személyes mentességet élvez, mindaddig, amíg a tárgyévet megelőző évben eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezik. 28.2. A szociális hozzájárulási adó (nyugdíj-, és egészségügyi biztosítás) megállapítása a jogszabály szerint, a járulékköteles juttatások figyelembevételével történik. A munkaadói járulékot, a táppénz hozzájárulást, az egészségügyi hozzájárulást, a rehabilitációs hozzájárulást a jogszabályban meghatározott módon kell fizetni. A járulékok utalványozását a Pénzügyi Számviteli és Humánpolitikai Osztály végzi. 28.3. Az adó- és illetékmentesség figyelemmel kísérése, továbbá az illetékes hatóságok felé a bejelentési kötelezettségek teljesítése a Gazdasági Igazgatóság feladata. A személyes adó- és illetékmentességre való jogosultságot a Gazdasági Igazgatóság a költségvetési év zárását követően megvizsgálja, és a mentesség feltételeinek meglétéről illetve hiányáról nyilatkozatot helyez el a Kutatóközpont honlapján. Adókötelezettségekkel kapcsolatos nyilatkozat a Kutatóközpont nevében csak a gazdasági igazgató ellenjegyzése mellett adható ki.

29. Ellenőrzés 29.1. A belső kontrollrendszer (a Kutatóközpont Belső kontroll kézikönyve alapján) a kockázatok kezelésére és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a Kutatóközpont megvalósítsa a következő főbb célokat:  a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) összhangban hajtsa végre,  teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, 32

 megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól. 29.2. A Kutatóközpont belső kontrollrendszeréért a főigazgató a felelős, aki köteles a szervezet minden szintjén érvényesülő – megfelelő  d) kontrollkörnyezetet,  e) kockázatkezelési rendszert,  f) kontrolltevékenységeket,  g) információs és kommunikációs rendszert,  h) monitoring rendszert kialakítani és működtetni. 29.3. A belső kontrollrendszer keretében, a kontrolltevékenység részeként biztosítani kell a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést (FEUVE) az alábbiak vonatkozásában:  a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a támogatásokkal való elszámolás, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is),  a

pénzügyi

kihatású

döntések

célszerűségi,

gazdaságossági,

hatékonysági

és

eredményességi szempontú megalapozottsága,  költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése,  a gazdasági események elszámolása (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollja. A belső kontrollrendszerre vonatkozó részletes szabályokat a Kutatóintézet Belső kontroll kézikönyve tartalmazza. 29.4. A belső ellenőrzés célja a Kutatóközpont működésének fejlesztése és eredményességének növelése. A főigazgató közvetlen irányítása alatt álló, függetlenített belső ellenőr feladatait, hatáskörét, eljárási szabályait a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza. A belső ellenőr a főigazgató által jóváhagyott éves munkaterv és vizsgálati program alapján végzi a vizsgálatokat. 33

A gazdálkodó egység, illetve az intézmény bármely közalkalmazottja névvel ellátott, írásos indoklás alapján célvizsgálat elrendelését kezdeményezheti a főigazgatónál. Az egyes feladatok, tevékenységek ellenőrzésére feljogosított − megbízólevelét felmutató – belső ellenőr munkáját a Kutatóközpont minden közalkalmazottja köteles segíteni. A belső ellenőrzés részletes szabályait a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.

30. Értelmező rendelkezések Alaptevékenység: az alapító okiratban a Kutatóközpont szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint az alaptevékenység ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység.

Fenntartó illetve irányító szerv: a költségvetési szerv irányító szerve, a költségvetési szervvel és annak gazdálkodásával kapcsolatos, jogszabályokban meghatározott irányítási jogokkal felruházott szerv vagy személy.

Gazdálkodó szervezeti egység: Szakmai önállósággal működő, decentralizált gazdálkodási kertekkel rendelkező, az SzMSz-ben meghatározott szervezeti egység.

Gazdálkodási keret: olyan előirányzat, amit meghatározott célra és meghatározott forrásból, a költségvetésben elkülönítetten kell kezelni.

Keretgazda: az a személy, aki felelős a gazdálkodási kereten realizált bevételek és kiadások szükségességéért és mértékéért, valamint szakmai indokoltságáért.

Szakfeladat: az államháztartási szakfeladatok rendje (a továbbiakban: szakfeladat rend) szerint a szakmai feladatokat -szakfeladat számmal és megnevezéssel - kell besorolni. Az azonos szakmai tevékenységgel összefüggő előirányzatok összessége jelenik meg egy szakfeladaton.

34

Záró és felhatalmazó rendelkezések Jelen szabályzat 2012. április 2.-án lép hatályba A főigazgató felhatalmazást kap az alábbi szabályzatok hatályba helyezésére:  A helyiségek és berendezések használatának szabályzata  Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat  Anyag- és készletgazdálkodási szabályzat  Belföldi kiküldetések eljárás rendje  Belső ellenőrzési kézikönyv  Beszerzési szabályzat  Bizonylati rend  Ellenőrzési nyomvonal  Esélyegyenlőségi szabályzat  Eszközök és források értékelési szabályzata  Etikai kódex  Foglalkoztatási követelményrendszer  Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere  Gazdálkodási szabályzat  Gépjármű üzemeltetési szabályzat  Informatikai szabályzat  Iratkezelési szabályzat  Kísérleti telepeken végzett tevékenységek eljárási ügyrendje  Kockázatkezelési szabályzat  Könyvtár használati szabályzat  Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje  Közbeszerzési szabályzat  Labor használati szabályzat

35

 Leltározási szabályzat  Munkaidő nyilvántartási szabályzat  Munkavédelmi szabályzat  Önköltség számítási szabályzat  Pályázat kezelés eljárási rendje  Pénzkezelési szabályzat  Reprezentációs kiadások felosztásának, teljesítésének és elszámolásának szabályzata  Selejtezési szabályzat  Szabálytalanságok kezelésének rendje  Szabályzat a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről  Szabályzat a külföldre történő utazás és a külföldi vendégek fogadásának rendjéről  Szabályzat a mérgek, veszélyes hulladékok intézeten belüli kezelésére, gyűjtésére  Számlarend  Számviteli politika  Szellemi tulajdon kezelési szabályzat  Telefon használati rend  Tűzvédelmi szabályzat  Ügyrend  Vagyonnyilatkozat-tételi szabályzat

36