Gabonát közvetlenül feldolgozó technológiák: • Gabonatárolás technológia • Malomipari technológia – Malmi őrlés (aestivum és durum búza, rozs, kukorica őrlése)
– Hántolás (rizs, zab, árpa, köles, hajdina, stb.) – Hidrotermikus feldolgozás (pelyhesítés, extrudálás, előfőzés, stb.) – Lisztkeverék előállítás (komplettált, dúsított , revitaminált és készliszt keverékek)
• Keveréktakarmány-gyártás technológia
Gabona feldolgozás TÁROLÁS
MALOM Előkészítés
Őrlés
Lisztkeverés
Keveréktakarmánygyártás
A gabonatárolás technológiája Cél: a gabona minőségének megóvása a feldolgozásig A gabona élő szervezet, betakarításkor nem teljesen érett, az utóérés 2-3 hétig is eltarthat. Ezalatt a gabona légzése intenzív. A légzés közben víz és hő szabadul fel, mindkét tényező növekedése tovább fokozza a légzés intenzitását.
A tárolhatóság feltételei három csoportba sorolhatók: Fizikai feltételek Makrobiológiai Mikrobiológiai feltételek
• FIZIKAI FELTÉTELEK – Nedvességtartalom max. 14,5% – Hőmérséklet max.18°C (rovarok szaporodásának határértéke)
Alacsony légzés intenzitás!
• MAKROBIOLÓGIAI FELTÉTELEK – Idegen anyagoktól mentes termény – Rovarkártevőktől mentes vagy fertőtlenített termény – Szennyeződés mentes anyagmozgató gépek – A gabonatároló (siló vagy raktár) tiszta és fertőtlenített legyen – A tároló környezete se tartalmazzon olyan anyagot, ami a termény felhasználhatóságát gátolja (pl. idegen szag, stb.)
• MIKROBIOLÓGIAI FELTÉTELEK – Alacsony relatív páratartalom: 70-72% alatt – Tiszta gabonahalmaz (idegen anyagtól, gyommagvaktól, portól, sérült szemektől mentes termény) – Egészséges maghéj – Száraz, páralecsapódástól mentes terményfelület – Nedves gócoktól mentes halmaz
Gabona tárolhatóságának feltételei
Hőmérséklet [°C]
40
Csírázás
30
Penészesedés
Rovarok szaporodása
20 10 0
Jó tárolhatóság zónája 5
10
15
20
Nedvességtartalom [%]
25
Gabonatárolás folyamata Közúti szállítás
Mintavétel, mérlegelés Minőségvizsgálat, nedvességtartalom mérés Tárolóhely kiválasztás
Fogadógaratba öntés, anyagmozgatás
Szárítás
Halmaztisztítás, anyagmozgatás
Tárolás silóba vagy raktárba Hőmérséklet ellenőrzés, minőségvizsgálat További tárolás, felhasználás
Fertőtlenítés Szellőztetés Átforgatás
MALOMIPARI TECHNOLÓGIA Az őrlésre előkészítés folyamata
Az őrlésre előkészítés műveletei • Átvétel a tárolótól, mérlegelés, keverés • Halmaztisztítás Rostálás:
Nagyság szerinti osztályozás
Légosztályozás:
Lebegési sebesség különbség alapján történő szétválasztás
Vaskiválasztás:
Mágneses tulajdonság alapján
Kőkiválasztás:
Vibrofluid állapotbeli különbség alapján való szétválasztás
Triőrözés:
Alakbeli különbség alapján szétválasztás
Az őrlésre előkészítés műveletei Felülettisztítás Intenzív koptatás 1. Célja: a szem felületén, a hasi barázdában, a szakállon lévő por és mikroorganizmus szennyeződések eltávolítása
Módszerek: Régen:
Ma:
Nedves + Száraz felülettisztítás
Intenzív száraz koptatás
Búzamosógép
Súroló Hámozó Kefegép
Intenzív száraz koptatógép Drótszövet köpeny
Átesett hulladék gyűjtőcsiga
Ferde lapátok
Koptatott búza
Az őrlésre előkészítés műveletei •Kondicionálás
Célja:
őrlésre alkalmas optimális nedvességtartalomra hozni a búzát. Eredménye: Fizikai változás: differenciált nedvesség eloszlás jön létre, a héj szívósabbá válik, aminek következtében őrléskor nagyobb darabokban marad, azaz kevésbé aprítódik fel, míg a magbelső lazábbá, porhanyósabbá válik. Biokémiai változás: javul a sikérképző fehérjék minősége
Kondicionálás = nedvesítés + pihentetés
Az őrlés előtti optimális nedvességtartalom értéke • A frissen őrölt liszt maximálisan megengedhető nedvességtartalma (tárolhatósági és technológiai értékhatár):
max. 15,0 % lehet • Őrlés közbeni párolgási veszteség: 1,0±0,5 %
• Őrlés előtti optimális nedvességtartalom:
16,0±0,5 %
Az őrlésre előkészítés műveletei A kondicionálás lépései: 1. Alapnedvesség-tartalom beállítása 1. Nedvesítés: 16±0,5 % 1. Pihentetés: 8-16 óra Intenzív koptatás 2.
2. Héjszívósító nedvesítés 2. Nedvesítés: 0,1-0,3 % nedvességtartalom növelés 2. Pihentetés: max. 15-30 perc
Az őrlésre előkészítés műveletei A pihentetés módszerei: Szakaszos pihentetés jellemzői: • régebben alkalmazott eljárás minimum 3 kamrára volt szükség: töltő, pihenő, ürítő
• egy kamra térfogat mindig kihasználatlan (üres) • egyetlen középponti kifolyású kamránál az anyag tölcséresedve, boltozódva ürül • kamrán belül a pihentetési idő egyenetlen
Az őrlésre előkészítés műveletei A pihentetés módszerei: Folyamatos pihentetés jellemzői: • (ma alkalmazott eljárás)
• feltétele: a töltés és ürítés anyagárama azonos legyen • a többes (négyes) kifolyású kamrafenék biztosítja az egyenletes, boltozódás mentes ürítést • akár egy kamrával is elvégezhető • több kamra esetén az utolsó kamra kivételével, amely a vezérlőkamra, teljes a kamra kihasználtság • kamrán belül a pihentetési idő egyenletes növekszik
Az őrlésre előkészítés műveletei
Mérlegelés
Az őrlés Az őrlés egy olyan különleges
szeparáló aprítás, melynek célja nem egyszerűen a szemek méretének csökkentése, hanem olyan apró fokozatokban történő aprítást jelent, melynek során csak a magbelsőt cél aprítani, a héjrészeket nem.
Az őrlés Az őrlés aprítógépe a hengerszék, mely az őrlés során a beállított résmérettel dolgozik. Minden egyes őrlési fokozatot az őrlemény osztályozása követ.
Az egyes rendszereket az összetartozó hengerpár és osztályozó szita alkotja, az egymást követő rendszereket számozással különböztetjük meg.
A hengerszék általános elrendezése D: hengerátmérő
Táphenger
b: résméret ng: gyorshenger ford. nl: lassúhenger ford.
Elosztóhenger Gyorshenger Fix csapágyazású henger
Lassúhenger Lengő henger
D ng
b
nl D
Hengerszék aprító munkáját befolyásoló tényezők • Hengertényezők – Henger átmérő – Sebességviszony – Őrlőrés, őrlőnyomás
• Rovátka tényezők – Rovátka alak – Rovátka sűrűség – Rovátka elhajlás – Rovátka párosítás
• Üzemelési tényezők – Őrlemény szemcsézettsége – Hengerek táplálása – Hengerek hűtése – Hengerfelület tisztítása – Hengerszék műszaki állapota
• Sima hengerek felületi érdessége
Őrlemények osztályozásának gépei
Síkszita Köröző mozgás elsősorban méret szerint osztályoz
Daratisztítógép vagy válogatóasztal Alternáló mozgás
elsősorban minőség (sűrűség, áramlástani eltérés) szerint osztályoz
Síkszita konstrukciók • Régen (kezdetben) forgattyús hajtású síkszita, lapátos szitakeretekkel • Mai konstrukciók: lapát nélküli keretek -Ingatengelyes szabadon lengő, acél főkeretes, külső meghajtású -Szabadon lengő, keresztvázas, belső meghajtású, átlós keretelrendezésű
Ingatengelyes síkszita Ingatengely
Felfüggesztő pálca vagy kötél
Ellensúlyok
Szitaszekrény oszlopokkal
r
Vasfőkeret
R Ce
Csz
Excentertengely
Ce
Csz
DARATISZTÍTÁS A síkszitában méret szerint osztályozott darafrakció vegyes halmaz, van közöttük: • Színdara -csak magbelsőt tartalmazó részecskék • Oldalas dara -héjrészt is tartalmazó, de többségében endosperm részecskék • Héjrészecskék, melyek még tartalmaznak endospermet is E három frakció szétválasztását végzi a daratisztító gép, vagy válogatóasztal
Daratisztításhoz a levegő elszívás sebességének megválasztása akkor helyes, ha a szita felett lévő halmaz legkisebb tiszta magbelső részecskéjét nem emeli meg a légáram, viszont a legnagyobb méretű héjrészt el tudja ragadni a levegő:
vemax > vemin > v > vhmax > vhmin ahol vemin: a legkisebb endosperm rész lebegési sebessége vhmax: a legnagyobb héjas részecske lebegési sebessége
Daratisztító gép keresztmetszete
vlev=0,2-1,2 m/s
Átcsapat Héjas rész Átmenet Oldalas dara
Átesés Színdara
Sima őrlési eljárás
1.töret
2.töret
3.töret
4.töret
Korpa
Liszt
Kis kihozatal, nagy hamutartalom
Daraőrléssel bővített őrlési eljárás 1.töret
2.töret
3.töret
Korpa Barna liszt 1.Daraőrlő
Fehér liszt
Nagyobb kihozatal, két lisztfrakció
Dara- és derceőrléssel bővített őrlés
R E N D S Z E R E K
T Ö R E T
1.töret
2.töret
3.töret
Korpa
D A R A Ő
Barna liszt Fehér liszt
1.Da.ő.
Fehér liszt D E R C E Ő
1.de
2.de
3.de
Finomkorpa Barna liszt Fehér liszt
2000
Szitaoszlop frakcióinak elnevezései és tájékoztató méretnagyságai
1500
Felső átmenetek d > 1300 µm
Következő töret (rovátkolt henger) rendszerre
1000
Gorombadara
Daragépre gDg
650-1300 µm 500
0
450-650 µm középdara 350-450 µm finomdara 250-350 µm derce d < 250 µm liszt
Daragépre kDg Daragépre fDg Derceőrlő rendszerre Lisztgyűjtő csigára
Keveréktakarmány-gyártás technológiája
Keveréktakarmány: olyan állati táplálék, amely zárt rendszerű tartás esetén is tartalmazza, az állat életfenntartásához, testfelépítéséhez, az állattenyésztési cél eléréséhez biológiailag szükséges tápanyagokat megfelelő arányban, szemcseméretben, és kellően egyenletes eloszlásban.
Receptura: előírt tápösszetétel az állat fajtája, korcsoportja és hasznosulása szerint.
Keveréktakarmányok összetevői • Alapanyagok – Szemes termények – Malomipari melléktermékek – Növényolajipari melléktermékek – Cukoripari melléktermékek – Szeszipari melléktermékek – Állati eredetű alapanyagok – Növényi eredetű alapanyagok – Vegyipari eredetű alapanyagok
Keveréktakarmányok összetevői • Takarmány kiegészítők – Ásványi anyagok: Makro-, mikroelemek és vegyületek
– Vitaminok: • Zsírban oldódó: A-,D-,E-,K-vitamin • Vízben oldódó: B1, B2, B3, B5, B6, B12-vitamin
– Biológiailag aktív anyagok: • Preventív: betegség megelőző hatású gyógyszeripari anyagok • Nutritív: hozamnövelő szerek • Terápiás medikátumok: betegség fellépésekor használatos
Keveréktakarmányok összetevői • Adalékanyagok – Eltarthatóságot növelő (antioxidánsok, stabilizáló, tartósító anyagok) – Hasznosulást segítő (enzimek, emulgeátorok) – Takarmányfelvételt növelő (íz, aroma) anyagok – Gyártástechnológiát segítő adalékok (zsír, melasz, stb.)
Keveréktakarmány-gyártás folyamata TÁROLÁS Szemes anyagok
Takarmány kiegészítők
ÜZEMREADÁS OSZTÁLYOZÁS, APRÍTÁS
Gyártás előkészítő műveletek
KIEGYENLÍTŐ TÁROLÁS ADAGOLÁS
MÉRÉS
Folyékony komponensek
ELŐTÁROLÁS
ADAGOLÁS
KEVERÉS KONDICIONÁLÁS, GRANULÁLÁS HŰTÉS MORZSÁZÁS KÉSZÁRU KEZELÉS
