KF-30-08-127-HU-C
Európai Bizottság Mezőgazdaság és vidékfejlesztés
www.organic-farming.europa.eu
Főzzünk természetesen: biotermékek felhasználásával
A természetért és Önért.
Mit jelent a biogazdálkodás? A biogazdálkodás lényege, hogy úgy termelünk friss, ízletes és egészséges élelmiszert, hogy közben vigyázunk a természeti környezetünkre, és ügyelünk az állatok jólétére. A bioélelmiszer és más biotermékek népszerűsége növekszik az EU-ban, mert egyre többen ismerik fel a bioélelmiszerek és a biogazdálkodás valódi előnyeit. Bioélelmiszerekkel és bioitalokkal ma már találkozhatunk közvetlenül a termelői boltokban, piacokon, szaküzletekben, vendéglőkben és a legtöbb áruházban.
Amikor a mezőgazdaság biogazdálkodássá alakul
Erősödik a bizalom Egy termékre csak akkor írhatják rá, hogy „orga nikus”, „biogazdálkodásból származó” vagy „bio-”, és akkor kerülhet rá a biotermékeket jelölő EU-logó vagy más biologó, ha az előállítása során betartották a szigorú EU-szabályokat. Ezek a szabályok – az ún. bioszabványok – meghatározzák, hogy a biogazdáknak és az élelmiszerfeldolgozóknak mit szabad és mit nem
szabad tenniük. A biogazdaságokban tilos például a műtrágyázás és a rovarirtó szerek használata, és az állatokat nem kezelik olyan sok gyógyszerrel és vegyszerrel, mint az az intenzív állattar tásban megszokott. A bioszabványok arról is gondoskodnak, hogy a feldolgozott élelmiszer a lehető legtermészetesebb és egészségesebb legyen, mentes minden felesleges élelmiszer-adaléktól és segédanyagtól. A biogazdaságokban és a bioélelmiszereket fel dolgozó üzemekben rendszeresen ellenőrzik, hogy betartják-e a bioszabványokat. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az EU-ba általában behozott termékekre, például a kávéra, a teára és a banánra. Ha tehát valaki bioterméket vásárol, akkor biztos lehet benne, hogy ezzel jót tesz a környezetnek, segíti az állatok jólétét és a vidéki közösségeket – és persze saját maga és családja egészsége szempontjából is jól választott.
A biozöldségeket – például az alábbi finom étel elkészítéséhez felhasználtakat – olyan módszerekkel termesztik, amelyek védik, sőt javítják a természeti környezet állapotát. A biogazdák ügyelnek a talajvédelemre, takarékosan használják fel a vizet, nem károsítják az élővilágot, és felelősséggel használják fel az energiát és az egyéb természeti erőforrásokat. Ha lehet, újrahasznosítják a hulladékot és a növényi vagy állati eredetű melléktermékeket, és igyekeznek az adott helyen rendelkezésre álló erőforrásokat használni. A biogazdák nem használnak műtrágyát, hanem állati trágya és komposzt alkalmazásával javítják a talaj termőképességét, és a talajban élő mikroorganizmusok és földigiliszták segítségével biztosítják a termesztett növények számára a tápanyagokat.
Római saláta feta sajttal és retekkel • • • • • • • • • •
1 fej római saláta megmosva és darabokra tépve 7 közepes méretű retek ¼ bögre finomra vágott lilahagyma 1 nagy, érett paradicsom feldarabolva ¼ bögre fekete olívabogyó 1 bögre szétmorzsolt feta sajt 1 evőkanál dijoni mustár ¼ bögre vörös borecet ¼ bögre olívaolaj Ízesítéshez durva só és frissen őrölt bors
A biogazdák nem használnak rovarirtó szereket, hanem vegyesen telepítik a termesztett növények fajtáit és változatait, illetve élőhelyet biztosítanak a kártevők természetes ellenségeinek, így természetes módon védekeznek a kártevők és a betegségek ellen, csökkentve a költséges helyreállítást igénylő víz- és talajszennyezések kockázatát. Mivel tilos a gyomirtó szerek használata, a biogazdák más módszerekkel irtják a gyomnövényeket, például hagyományos gyomlálással és jól időzített műveléssel. A biogazdák élő sövényt telepítenek, hogy az menedéket adjon a madaraknak és a vadon élő állatoknak, felfogja a szelet, és meggátolja a talajeróziót. A biogazdák igyekeznek az állataik számára az élelmet maguk megtermelni, illetve szomszédos biogazdaságokból beszerezni.
1. E gy nagy tálban keverjük össze a salátát, a hagymát, a paradicsomot, az olívabogyót, a retket és a feta sajtot. Fogyasztásig a hűtőben tároljuk. 2. Egy kisebb tálban keverjük össze habverővel a mustárt, az ecetet, az olajat, a sót és a borsot. Közvetlenül tálalás előtt locsoljuk meg vele a salátát, és finoman átforgatva keverjük össze.
A természet bőkezűsége
A biohúsok – például az alábbi recept elkészítéséhez felhasznált sertés – szabadban élő, egészséges, erős állatokból származnak.
táplálék; kisebb egyedsűrűség; tágas, higiénikus istálló, illetve az állatok felesleges zaklatásának elkerülése mind lényeges eleme a bio-állattartásnak.
Ismert tény, hogy az egészséges, stresszmentesen élő állatok jobban ellenállnak a betegségeknek. A biogazdák ezért törekszenek egészséges állatok nevelésére, biztosítják az állatok természetes életmódjából fakadó és fizikai igényeik kielégítését, és figyelmes gondozással igyekeznek megelőzni a betegségeket.
Ha egy állat megbetegszik vagy megsérül, akkor a biogazdáknak gyorsan kezelésbe kell venniük, lehetőség szerint természetes módszerekkel, például homeopátiás szereket vagy növényi kivonatokat használva a gyógyításhoz. Természetesen az állatgyógyászati készítmények is megengedettek, ha más nem segít, illetve, ha az állatok szenvedését kell enyhíteni.
A biogazdák azzal is próbálják az állategészségi problémákat megelőzni, hogy lehetőleg olyan, a betegségeknek jól ellenálló fajtákat tenyésztenek, amelyek igényei megfelelnek a helyi adottságoknak. Szabad legeltetés; természetes, GMO-mentes
A szabadság íze
A bioszabványok az állatoknak fájdalmat okozó gyakorlatot is tiltják, például az állatok kikötését vagy elkülönítését, a madarak csőrének levágását, vagy az emlősállatok szarvának vagy farkának megcsonkítását.
Sonkás szendvics • • • • • • •
2 bögre finomra vágott főtt sonka ½ bögre apró kockákra vágott zeller 1 teáskanál reszelt vöröshagyma ⅓ bögre majonéz 1 csapott teáskanál mustár 12 szelet kenyér vaj a kenyérre (tetszés szerint)
Egy közepes nagyságú tálban keverjük össze a sonkát, a zellert, a vöröshagymát, a majonézt és a mustárt. Tetszés szerint kenjük meg a kenyérszeleteket vékonyan vajjal. Kenjünk meg 6 szelet kenyeret a sonkasalátával, egyenletesen elosztva a keveréket. Rakjuk össze a szeleteket, és kész a 6 darab sonkás szendvics.
Az alapanyagként felhasznált ízletes biotermékekből – ahogy az alábbi recept szerint készített tésztaétel esetében is – számtalan természetes, egészséges és finom étel készíthető. A biogazdálkodás térhódítása révén egyre több és egyre többféle bioélelmiszerhez juthatunk hozzá, az egyszerű terményektől, például a gyümölcsöktől és a zöldségektől kezdve az olyan különleges termékekig, mint a tészták, sajtok és készételek. Jellemző a ritka növények termesztése, illetve a különleges állatfajták tenyésztése, ami új, izgalmas ízélményeket nyújthat.
Újabb vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a bioélelmiszerek és a bioitalok több tápanyagot tartalmaznak. A biotej például gazdagabb természetes omega-3 zsírsavakban, a biogyümölcsökben és a biozöldségekben pedig több az alapvető vitamin és ásványi anyag, ugyanakkor kevesebb a növényvédőszer-maradék. A bioszabványok szigorúan korlátozzák a mesterséges anyagok – például a tartósítószerek és az ízfokozók – használatát, és tiltják a GMO-össze tevők használatát, így a vásárolt bioélelmiszerek íze és alapanyagai csak természetesek lehetnek.
A biotermékek tökéletesen nyomon követhetők, minőségüket az EU szigorú bioszabványai és az ellenőrzések garantálják. A szigorú címkézési előírások biztosítják, hogy a fogyasztó tájékozódhasson a fontos tények felől, például a termék származási helyéről, az összetevőkről és az adott üzemet ellenőrző tanúsító szerv hivatalos kódjáról.
Rigatoni cukkinivel • 2 közepes nagyságú cukkini • 1 lilahagyma felvágva • 2 gerezd fokhagyma, hámozva, apróra vágva • 8 kimagozott fekete olívabogyó feldarabolva • 4 paradicsom kis darabokra vágva • 1 evőkanál kapribogyó • 3 evőkanál olívaolaj • 1 bögre száraz fehérbor • Ízesítéshez só és bors • 3 evőkanál finomra vágott friss bazsalikom
• ¼ bögre finomra vágott friss petrezselyem • 0,5 kg rigatoni tészta (bordázott rövid csőtészta) • Tálalás előtt reszelt parmezán sajt 1. F orraljunk fel egy nagy fazékban sós vizet a tésztának. Egy közepes nagyságú serpenyőben forrósítsuk fel az olívaolajat. Adjuk hozzá a vöröshagymát és a cukkinit, és főzzük puhára, körülbelül 5 percig. Adjuk hozzá a fokhagymát, és főzzük egy percig.
Adjuk hozzá a bort, a paradicsomot, az olívabogyót, a kapribogyót, a sót, a borsot és lassú tűzön főzzük még 5 percig. Adjuk hozzá a felvágott bazsalikomot, és petrezselymet, és keverjük meg. 2. A megfőtt tésztát csöpögtessük le, majd öntsük vissza a fazékba. Adjuk hozzá a szószt, és folyamatos keverés mellett főzzük még néhány percig, amíg a melegtől pöfékelni nem kezd. A tésztát tálalni lehet, reszelt parmezán sajtot kínálva a tetejére.
A minőségi konyha
Érdekes tény, hogy ha az alábbi finom étel elké szítéséhez biolisztet és biotojást választunk alapanyagként, akkor azzal segítünk fenntartható munkahelyeket és vállalkozási lehetőségeket teremteni az EU-ban. A legújabb kutatások szerint az Egyesült Királyságban a biogazdaságok farmonként több munkahelyet adnak, mint a nem biomódszereket alkalmazó mezőgazdasági üzemek. A biogazdaságokban folyó növénytermesztés és állattartás általában több munkaerőt és szakértelmet igényel. Az EU-ban a biotermékek piaca elképesztő mértékben, hozzávetőleg évi 10 százalékkal nő, így komoly lehetőségeket kínál a bioélelmiszerek feldolgozására és kereskedelmére szakosodott vállalkozásoknak egész Európában, de ugyanígy a szolgáltatóknak is, például az állatorvosoknak, a kutatóknak és a pénzügyi szakembereknek.
A bioélelmiszereket vásárlók tudni akarják, hogy az adott élelmiszert hogyan állították elő, és honnan származik. Egyre többen vásárolnak lehetőség szerint helyben termelt és bioélelmiszereket termelői boltokban és piacokon, így a biogazdálkodás elősegíti, hogy több pénz maradjon a nemzetgazdaságban. A biogazdálkodás elismerten a mezőgazdaság leginkább környezetbarát formája, amely a természettel összhangban segít a természetes élőhelyek és a táj védelmében. Mindezek segíthetnek egy virágzó, modern vidékgazdaság kialakulásában, amely az ökoturisták és a helyi lakosok számára egyaránt előnyös. Egyre több biogazdaság nyitja meg a kapuit az érdeklődők előtt. Nem gondolt még arra, hogy meglátogasson egyet a közelben?
Sárgabarackos gyümölcskenyér
Növekvő népszerűség
• • • • • • • • • • • • • •
1 bögre aszalt sárgabarack 1 bögre víz ¾ bögre vaj 1 bögre kristálycukor 4 tojás 1 bögre aranymazsola 0,5 kg piros és zöld kandírozott cseresznye 6 szelet kandírozott ananász 0,5 kg vegyes aszalt gyümölcs 2 bögre finomliszt külön bögrékben ½ teáskanál sütőpor ½ teáskanál só ½ bögre sárgabaracklé 1 bögre vagdalt dió
1. M elegítsük elő a sütőt 135°C-ra. Nyeles serpenyőben, közepes lángon főzzük vízben puhára a sárgabarackot. Passzírozzuk át egy szűrőn, és hagyjuk lehűlni. 2. Válasszuk szét a tojások fehérjét és sárgáját. Verjük fel a tojássárgáját, amíg egyenletes sárga nem lesz. Ezután verjük keményre a tojások fehérjét. Tegyük félre a tojást. 3. Dolgozzuk el a vajat vagy margarint a cukorral. Adjuk hozzá a felvert tojássárgáját és a sárgabarackot, és alaposan keverjük össze. 4. Öntsük össze a mazsolát, a kandírozott cseresznyét, a kandírozott ana-
nászt és a vegyes aszalt gyümölcsöt egy edényben, amelynek az aljára hintettük az egyik bögre lisztet. 5. Keverjük össze a maradék lisztet a sütőporral és a sóval. Adjuk ezt a lisztes keveréket apránként a vajas krémhez a sárgabaracklével együtt. Öntsük ezt a tésztát az összekevert gyümölcsökre. Adjuk hozzá a vagdalt diót (vagy hikori diót), és takarjuk be a felvert tojásfehérjével. Öntsük a tésztát az előkészített formákba. 6. Süssük 135°C-on 2 órán át. A kész süteményt kandírozott ananásszal és cseresznyével díszíthetjük.
