FÜZES TAKARÉK SZÖVETKEZETI HITELINTÉZET

FÜZES TAKARÉK SZÖVETKEZETI HITELINTÉZET Kockázatokkal és tőkemegfeleléssel kapcsolatos Nyilvánosságra hozatal

2

2012. december 31. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL Jelen dokumentummal a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény (Hpt) 137/A §-a által előírt kötelezettségének kíván eleget tenni azáltal, hogy a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) kormányrendelet előírásait, valamint a 131/2011. (VII. 18.) kormányrendeletet is figyelembe véve 2012. december 31-re vonatkozóan számot ad a Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet kockázatkezelési tevékenységéről és tőkekövetelményének alakulásáról. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI ELVEK A Takarék a nyilvánosság alatt a mindenkori lehetséges ügyfelei körét, érdekképviseleti és felügyeleti szerveket, írott és elektronikus médiát (a továbbiakban: partner) érti. A nyilvánosságra hozatali követelmény biztosítja, hogy a Füzes Takarék megfelelő tájékoztatást nyújt ügyfelei, leendő ügyfelei, a piac többi szereplője és a hatóságok számára kockázatkezelési stratégiájáról és biztosítja működésének betekinthetőségét.. A Takarék Igazgatósága törekszik arra, hogy mindezt oly módon tegye, hogy az a hitelintézet átláthatóságát, ismertségét biztosítsa. A nyilvánosságra hozatal során ügyfelei számára mindazon információkat eljuttatja, melyek a Takarék gazdálkodását, saját tőkéjét, részjegy állománya értékét, vagy közvetlenül, vagy közvetve érintheti. Nyilvánosságra hozatali alapelvek:  Lényegesség elve – a Takarék minden olyan információt nyilvánosságra hoz, amelyet jogszabály, vagy a Takarék vezetése lényesnek ítél abból a szempontból, hogy az információ nyilvánosságra hozatalának elmaradása, vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét.  Védett információk nyilvánosságra hozatala tilalmának elve – a Takarék nem hoz nyilvánosságra olyan információt, amely ronthatná versenyképességét, csökkenthetné a termékek vagy rendszerek fejlesztéseinek az értékét.  Bizalmas információk nyilvánosságra hozatala tilalmának elve – a Takarék semminemű olyan információt nem hoz nyilvánosságra, amelynek tekintetében titoktartási kötelezettség terheli ügyfele, vagy harmadik személy felé  Valódiság elve – a Takarék által nyilvánosságra hozott információknak a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóaknak kell lenniük. Az információk tartalmának, az étékeléseknek meg kell felelniük a jogszabályi előírásoknak.  Világosság elve – az információkat jól strukturált, éttekinthető, érthető formában kell nyilvánosságra hozni.  Összehasonlíthatóság elve – a Takarék által nyilvánosságra hozott információkat olyan szerkezetben mutatja be, hogy az információkat felhasználók számára a lehető legnagyobb mértékben biztosított legyen az adatok, információk előző évi adatokkal, információkkal, valamint más piaci szereplők adataival való összehasonlítás.  Rendszeresség elve –a Takarék évente legalább egyszer nyilvánosára hoz minden lényeges információt

3  Kontrolláltság elve – a Takarék csak olyan információt hoz nyilvánosságra, amelynek helytállóságáról megbizonyosodott, és azt megfelelő belső kontrollokkal ellenőrizte. A Takarék a Hpt. 13/ §-ában, a 69/B §-ában, a 76/K §-ában és a 145/A §-ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát mivel a Takarék mérete, a szektorban elfoglalt helye minimális, belső szervezete és tevékenységének jellege, köre illetve összetettsége egyszerű. • Nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügylete nincs. • Termékeit és szolgáltatásait csak Magyarországon végzi, határon átnyúló szolgáltatást nem végez. • Piaci részesedése minimális. • Nem alkalmaz a hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK A kockázatkezelés elsődleges célja továbbra is a Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet pénzügyi erejének és jó hírnevének védelme. A kockázatkezelés céljai elérése érdekében azonosítja, méri és elemzi a Takarék és ügyfelei kockázati kitettségeit. A kockázatkezelés folyamatában nyert információkat feldolgozza, ahhoz mérten kockázatvállalási szabályokat alkot, kockázatkezelési rendszereket hoz létre és működtet, valamint végeredményként kimutatja a kockázatvállalás által indokolt gazdasági tőke mennyiségét. Kockázatvállalással kapcsolatos döntéshozataloknál törekszik a biztonságos működésre, a kockázatok időben és reálisan történő felmérésére, ügyfelekben rejlő kockázatainak lecsökkentésére. S mindezeket teszi úgy, hogy jogszabályba ütköző tevékenységet nem folytat és a felvállalt kockázatainak kezelését hatékonyan végzi. Tartózkodik az egy ügyféltől, ügyfélcsoporttól való függőség felvállalásától, azt csak az ésszerűség keretei között viseli el. Kiemelt figyelmet fordít a kockázatok számszerűsítésére, folyamatos monitoringjára. Az egységes és prudens kockázatkezelés feltételeként a Takarék kockázatvállalási politikájában megfogalmazza és összefoglalja a vezetés által elfogadott kockázatvállalási és kezelési elveket. A Takarék kockázati politikáját és stratégiáját az Igazgatóság évente tárgyalja, és meghatározza a tárgyévre vonatkozó kockázatkezelés módját, alapvető keretszabályait, valamint a módszertanok irányelveit. Felülvizsgálja a kockázatvállalás helyzetét, a kockázati étvágyat, a tőkemegfelelés értékelési folyamatát. Az Igazgatóság alapvető értéknek tekinti a prudens kockázatvállalást, a tőkemegfelelést, mint a kockázatkezelés és a banki szabályozás egyik alapvető eszközét.

4 A Takarék feladata az, hogy a kockázatokra – elsősorban azokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek a működésre – tudjon válaszolni oly módon, hogy lehetőség szerint elősegítse az eredeti célok megvalósítását, teljesítésének valószínűségét, s ezzel egy időben minimálisra csökkentse a veszélyeztető tényezők bekövetkeztének tényét, esélyét, lehetséges hatását. A Takarék, mint kisintézmény, egyszerű, a sztenderd szabályoknak kockázatkezelési politikát folytat s ez alapján állapítja meg tőkeszükségletét is.

megfelelő

A Takarék kockázatvállalási politikájának kialakításához az alábbi célokat tűzte ki: • a kockázatkezelés során a piaci gyakorlatban elfogadott legjobb megközelítések, módszerek alkalmazása • a kockázatkezelési folyamat szempontjainak beépítése a stratégiai- és éves tervezésbe • üzletágak, termékek, kockázati pozíciók kockázat- és hozam profiljának feltárása és folyamatos monitoringja • a kockázatok figyelembe vétele az üzleti döntéseknél • a kockázatkezelési szervezet elkülönítése az üzleti területtől • a kockázatkezelési folyamat minden fázisának egyenrangúsága A Takarék kockázatvállalási hajlandósága az elmúlt évben összhangban volt a pénzügyi erőforrásokkal, a felmerült kockázatokra fedezetet nyújtott úgy a tőke, mint az elért eredmény. Az elviselhető kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig, csak a meghatározott limitek erejéig vállalt. Nem vállalt kockázatot olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarék számára elviselhetetlen veszteséget okozott volna. Kockázati étvágyát úgy alakította ki, hogy az ne csökkentse tőkemegfelelési mutatóját, illetve az esetlegesen elszenvedett veszteség ne veszélyeztesse prudenciális működését. A kockázatkezelési folyamat a számszerűsíthető kockázattípusokra vonatkozóan kalkulálja a jelenlegi szabályozói tőkeszükségletet, illetve az egyéb nem számszerűsíthető kockázataira tőkepufferként állít be tőkét. A kockázatkezelési folyamatot négy lényeges fázisra bontja a Takarék: • Kockázatok azonosítása - az azonosítás az üzleti folyamatot, ügyleteket és a mindennapi működést érintő lényeges kockázatok lehetőség szerint teljes körű feltárását jelenti. • Kockázatok mérése - a feltárt kockázatok mérésére különböző mutatószámokat, statisztikákat, elemzéseket és teszteléseket alkalmaz a Takarék. • Kockázatok kezelése - a hatékony, független kockázatkezelés biztosítja, hogy a kockázatok vállalása az üzleti siker érdekében meghozott tudatos vezetői döntés legyen. A folyamat kiterjed az üzleti sikerhez szükséges elfogadható kockázatvállalási mérték meghatározására, a kitűzött határok betartásához szükséges limitrendszer felállítására, valamint az aktív kockázatkezeléshez alkalmazható eszközök, kiválasztására, a kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazására. Minden kockázattípus esetében rendkívül fontos a kockázatok kezelését jelentő intézkedések, ügyletkötések hatékonyságának vizsgálata. Az elemzéshez statisztikákat, illetve megismételt kockázati kitettség méréseket alkalmaz a Takarék.

5 • Ellenőrzés, visszacsatolás - a visszacsatolások célja rövidtávon az adott kockázati potenciálhoz a lehető legmegfelelőbb kezelési mód megtalálása, hosszú távon pedig a szervezeti tanulás révén történő kockázatkezelési eredményesség növelése. Minden kockázattípus esetében rendkívül fontos a kockázatok kezelését jelentő intézkedések, ügyletkötések hatékonyságának vizsgálata. Így a kockázatok felvállalása, a döntéshozatal előtt nem csak a jövedelmezőség, hanem a megtérülés is legalább olyan fontos szempont kell, hogy legyen. A Takarék az alábbi kockázati típusokkal számol: Hitel kockázat Működési kockázat Piaci kockázat Reziduális kockázat Koncentrációs kockázat Nem kereskedési könyvi kamatkockázat Likviditási kockázat Egyéb materiális kockázat (általános tőkepuffer) A Takaréknál - az üzleti területtől elkülönülten – független kockázatkezelő személy működik a kockázatok előzetes kiszűrésének, valamint azonosításának, mérésének és figyelemmel kísérésének érdekében. A kockázatok előzetes kiszűrésének érdekében az előterjesztett kockázatvállalások, illetve ügyletek esetében kockázatkezelői értékelést és véleményezést végez, mely tartalmazza a különböző kockázati tényezők elemzését (gazdasági-, ágazati-, tulajdonosi-, csoport-, működési-, jogi-, biztosítéki kockázatok kiértékelése). Még a kihelyezés előtt a várható megtérülés, a minél kisebb mértékű elszenvedett veszteség elkerülése érdekében a rendelkezésér álló dokumentumok alapján minősíti a kockázatvállalást. Negyedéves jelentésében rendszeresen tevékenységet, és a kockázatok mértékét.

és

részletesen

értékeli

a

kockázatkezelési

A kockázatkezelő kockázatmentesnek minősíti azon ügyleteket, melyeknél •

a kockázatvállalási folyamat a befogadástól a döntés előkészítésig a vonatkozó belső szabályzatokon alapul,

•

a felajánlott biztosítékok minősége, mennyisége, forgalomképessége Fedezetértékelési szabályzatban rögzített alapelvekkel konzisztens,

•

pozitív döntés esetén megkötendő – az adott ügylettel kapcsolatos – szerződés az utóellenőrzés lehetőségét teljes körűen folyamatosan biztosítja a Takarék számára mind a biztosítékok, mind a nem biztosítéki jellegű kérdések tekintetében (számviteli információk, mérleg-eredménykimutatás, biztosítási díjfizetés stb.)

a

A Takarék alapvető működésének természetes velejárója a kockázatok jelentkezése. Ugyanakkor ez önmagában nem jelent problémát, ha a kockázatok időben kerülnek

6 felismerésre, s behajtásuk érdekében azonnali intézkedések történnek, ill. nincs olyan külső gazdasági körülmény, amely nagyban befolyásolja a kitettségek megtérülését. Legnagyobb kockázatot a hitelezési tevékenység során szenvedi el a Takarék annak ellenére, hogy a hitelportfólión belüli magas ügyfélszám, az egyedi kölcsönök alacsony összege miatt a diverzifikáció a jellemző, és ez csökkenti a portfolió méretéhez viszonyított kockázati arányt. A hitelek megtérülését elsősorban az adós munka-, vállalkozási vagy egyéb jövedelméből, bevételéből várja, mindemellett a követelések megtérülésének biztosítására, azaz a hitelkockázat csökkentésére ingatlan fedezetet is kér, így a kitettségek zöme biztosítékkal fedezett állomány. Az ingatlan fedezeteket hitelbiztosítéki értéken veszi figyelembe, a vállalható kockázat mértékét ehhez méri. 2012. december 31.

Hitelállomány (nettó) Ingatlanfedezet mellett nyújtott

6 279 091 eFt 3 840 690 eFt

Hitelnyújtást megelőzően adós- és ügyfélminősítést végez, melyet évente legalább egyszer újra felülvizsgál. A felajánlott fedezeteket, biztosítékokat a belső szabályzatokban foglaltaknak megfelelően fogadja el. A kintlévőségek minősítését és az értékvesztési és céltartalék-képzési kötelezettségeket a törvényi előírásoknak megfelelően végzi. Az elfogadható fedezet körére, értékelésük módjára, a fedezeti arányra vonatkozóan szigorú előírásokat alkalmaz. Jövedelmezőségünk egyik kulcsfontosságú mozzanata, hogy a kockázatok felmerülésekor azok gyorsan és hatékonyan kezelésre kerüljenek és minden kockázatkezelési technika alkalmazása folyamatosan megvalósuljon. Ennek érdekében elsődlegesen – a kockázatossá váló ügyletek kezelésében – az adósságkezelő munkatárs(ak)nak vannak feladatai. Kötelesek a legracionálisabb módon és a legrövidebb időintervallumon belül intézkedni. Az aktív kockázatkezeléshez alkalmazható eszközök kiválasztását, a kockázatcsökkentő instrumentumok, intézkedések alkalmazását a kockázatkezelővel együttesen végzik. JAVADALMAZÁSI POLITIKA Mint ahogy azt a Hpt. több pontja is megengedhetővé tesz, a javadalmazási politika alkalmazása során is lehet élni az arányosság elveivel. A Füzes Takarék erre vonatkozóan is érvényesíti ezt, hiszen minden területen megfelel a kritériumoknak. A nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésénél a javadalmazási politika alkalmazásáról szóló 131/2011. Kormányrendelet, valamint a 3/2011. PSZÁF elnökének ajánlása alapján Takarékunk szintén az arányosság elvét alkalmazza, mely kiterjed: a) a Javadalmazási Politika meghatározásához használt döntéshozói folyamatra vonatkozó információkra, b) a teljesítmény és a teljesítményjavadalmazás kapcsolatára vonatkozó információkra, c) a javadalmazási rendszer legfontosabb meghatározó jellemzőire, beleértve a teljesítménymérésére és a kapcsolódó kockázat megállapítására vonatkozó követelményekre, a javadalmazási jogosultságokra vonatkozó információkra, d) a teljesítménnyel kapcsolatos ismérvekre, e) a teljesítményjavadalmazás és bármely más nem készpénzben kapott juttatás jellemzőire és feltételrendszerére vonatkozó információkra, f) a javadalmazásra vonatkozó –üzleti egységekre lebontott – összesített információkra

7 g) összesített információkra a javadalmazásról a vezető állású személyekre, illetve a kockázatvállalásra lényegesen hatást gyakorló személyekre. A Hpt. 69/B. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – mivel a mérlegfőösszeg tekintetében piaci részesedésünk öt százalék alatt van - külön javadalmazási bizottságot nem hozott létre. A javadalmazási politika speciális hatálya a Takarék vezető állású személyeire valamint a kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő illetve arra lényeges hatást gyakorló munkavállalókra terjed ki. A javadalmazási politikának összhangban áll a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, annak alkalmazásával, és nem ösztönöz a hitelintézet kockázatvállalási limitjeit meghaladó, túlzott kockázatok vállalására. A javadalmazási politika elveit az igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, a felügyelőbizottság felel annak végrehajtásáért. Az erre vonatkozó szabályzatot a testület novemberi ülésén módosította, az új szabályzatot 2012. november 27.-től léptette hatályba. A felügyelőbizottság a tartalék idő terhére a belső ellenőrökkel annak végrehajtását megvizsgáltatta és az erről szóló jelentést az elnök ügyvezetőnek megküldte. A 2012-es gazdálkodási évre vonatkozóan a speciális hatály az ügyvezetést ellátó személyekre, főkönyvelőre, osztályvezetőkre, hitelügyi csoportvezetőre, a kockázatkezelő és adósságkezelő, rendszergazda valamint a jogtanácsos személyére terjed ki. Hatálya a független ellenőrzési funkciót betöltő vezető ellenőr személyére is kiterjed. Jövedelemtermelő képességünkre negatívan hatott az alacsony hitel/betét arány, a folyamatosan csökkenő lakossági hitel és fizetőképesség, a megnövekedett esedékes, de meg nem fizetett kamatok, díjak mértéke és az értékvesztésképzés jelentős mértékű növekedése. Mindezek évközben több hónapban eredményeztek negatív gazdálkodási eredményt. Ezért volt szükség arra, hogy a banküzemi költségek közül a dolgozók teljesítménybérének visszatartásával biztosítsuk nyereséges gazdálkodásunkat. Ennek értelmében teljesítménybér nem került kifizetésre 2012.II. negyedévétől, beosztástól függetlenül csak alapbér kifizetésére volt lehetőség. A betervezett jutalmak kifizetése is elmaradt, így többek között a több évtizede biztosított un. 13. havi jutalmat sem kapták meg a munkavállalók. A javadalmazás jövőbeni alapelveit is a szerint rögzítette, hogy a személyi hatályt érintő munkavállalók teljesítmény javadalmazása – a szervezetben elfoglalt pozíciótól függetlenül – a teljes javadalmazáson belül az igazgatóság döntése szerint változhat, az rövidtávon csak alapbérből állhat. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai esetében a döntés függetlenség biztosítása és az érdek-összeütközés elkerülés céljából a fix összegű javadalmazásban részesülnek, az havi tiszteletdíj formájában számfejthető. A 2011. évi és a 2012. I. negyedévi kifizetések mindig az elért teljesítményt tükrözték, el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódott.

8

SZAVATOLÓ TŐKÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK Szavatoló tőke 2012. december 31-én:

1 005 448 eFt

a.) Alapvető tőke: Járulékos tőke összege: Kiegészítő tőke összege:

860 036 eFt 145 412 eFt ---

b.) alapvető tőke pozitív összetevői: alapvető tőke negatív összetevői:

868 737 eFt 8 701 eFt

c.) járulékos tőke pozitív összetevői: járulékos tőke negatív összetevői:

145 412 eFt ---

d.) A Hpt.5. számú melléklet 24. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott alapvető és járulékos tőke Hpt. 5. számú melléklet 23. pontjának c) alpontjában meghatározott levonandó érték e.) A Hpt. 5. számú melléklet 29. pontja szerinti érték:

1 005 448 eFt --999 701 eFt

A TAKARÉK TŐKEMEGFELELÉSÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK a.) A Takarék belső tőkemegfelelését a független kockázatkezelő a negyedéves kockázati jelentésben értékeli. b.) A Hpt. 76/A.§. (1) bekezdés szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye kitettségi osztályonként: (adatok eFt-ban)

1. Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni 2. kitettség

Tőkekövetelmény: 0 224

3. Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség

65 878

4. Vállalkozással szembeni kitettség

32 499

5. Lakossággal szembeni kitettség

84 854

6. Ingatlannal fedezett kitettség 7. Késedelmes tételek 8. Egyéb tételek 9. Mérlegen kívüli tételek

103 320 82 238 37 134 27 274

9 A fentiekben kimutatott kitettségi osztályok tőkekövetelménye, a nettó kitettség kockázattal súlyozott értékének 8 %-a. A) A Takarék hitelezési és felhígulási kockázataira vonatkozó nyilvánosságra hozatali információk: a) Késedelem – hitelminőség-romlás A Takarék hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkező késedelemnek és a hitelminőség romlásakor alkalmazott eljárási folyamatokat belső szabályzatában rögzítette, a 196/2007. sz. Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően. Egy adott ügyfél nemteljesítését megtörténtnek kell tekinteni: = a Takarék rendelkezésére álló információk szerint az ügyfél nem fogja teljes egészében teljesíteni kötelezettségeit, = az ügyfélnek a hitelintézettel szembeni lényeges kötelezettségének késedelme 90 napon keresztül folyamatosan fennáll. Lényeges kötelezettségnek minősíti az olyan kötelezettséget, amelynek összege meghaladja •

Lakossággal szembeni kitettség esetén: = az ügyfél szerződés szerinti egy havi törlesztőrészletét.

Folyószámlahitel esetében a késedelem azzal a nappal kezdődik, amikor az ügyfél túllépi a szerződésben meghatározott hitelkeretet, s onnantól kezdve a túllépés összege a lényeges kötelezettség mértéke. • Minden más kitettségi osztályba sorolandóan: = az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének 2 %-át. A kötelezettség nem teljesítésének a valószínűségét mutatja a fenti határértékektől függetlenül az is: •

Takaréknak az ügyféllel szemben legalább kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló kamatkövetelése van,

•

a Takarék a kitettség létrejöttét követően bekövetkezett jelentős hitelminőségromlás miatt korábban értékvesztést számolt el vagy kockázati céltartalékot képzett,

•

a Takarék a hitelkötelezettséget lényeges, hitelhez kapcsolódó gazdasági veszteséggel adja el,

•

a Takarék beleegyezik a hitelkötelezettség pénzügyi nehézségek miatt történő átstrukturálásába, és ez előreláthatóan tőke, kamat, illetőleg díjak elengedését, illetve fizetési halasztással csökkentett pénzügyi kötelezettségvállalást eredményez,

•

az ügyféllel szemben csőd-, felszámolási-, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás van folyamatban,

10 a Takarék felszámolási eljárást kezdeményezett az ügyféllel szemben, vagy folyamatban lévő felszámolási eljárásba követelést jelent be. A Takarék egyszerűsített ügyfél-minősítési rendszert alkalmaz a lakossági ügyfélkörben, valamint a vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező gazdálkodói ügyfélkörben, alapvetően a limiten aluli követeléseknél. •

Ügyfeleit, partnereit idevonatkozó belső szabályzatai alapján minősíti. A lakossági hitelek, kölcsönök esetén a minősítési kategóriákba történő besorolás és a hitelminőség romlás alapkritériumának a törlesztési késedelem mértékét választja. Ennek alapján az alábbi definíciókat alkalmazza: •

problémamentes az a követelés, ami nem lejárt, és a törlesztési késedelem mértéke 1-30 nap,

•

külön figyelendő az a követelés, ahol 31 - 60 nap közötti a fizetési késedelem és a késedelembe esett tőke, kamat és költség együttes összege meghaladja az egy havi törlesztő részletet, vagy a hitel átütemezésre került, de a törlesztés rendszeres,

•

átlag alatti az a követelés, amely újratárgyalt és a végső lejárat módosításra került, a fizetési késedelem minden üzletágban 61-90 nap között van, az ügyfél fizetési kötelezettségeinek rendszeresen késve tesz eleget,

•

kétes az a követelés minden üzletágban, ahol a fizetési késedelem 91 nap és 1 év között van, ill. az a követelés, amely a minősítés időpontjában per tárgyát képezi,

•

rossz az a kitettség minden üzletágban, melynél a törlesztési késedelem mértéke 1 évet meghaladó, ill. végrehajtás tárgyát képező követelés.

Prolongált hiteleket – függetlenül attól, hogy a követelés visszafizetését egyébként teljesíthetőnek értékelik-e vagy sem – a szerződés módosítása következtében nem lehet problémamentes kategóriába besorolni. Az ügyleteket limiten aluli és limiten felüli kintlévőségként minősíti. Limiten alulinak nevezzük azokat a kintlévőségeket, amelyek esetében a minősítéskori tőke és esedékes kamatból származó összkövetelés egyenlő, vagy kisebb, mint 10 millió forint, míg az e fölötti összkövetelés limiten felüli kitettségnek számít. Az ügyletminősítéseket egyszerű és teljes szempontú elvek alapján végzi. (Részletes szabályokat az Ügyletminősítési, értékelési, értékvesztési és céltartalékképzési Szabályzat tartalmaz.) b) az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítéseket és módszereket A Takarék által elszámolt értékvesztés, illetve annak visszaírása meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést veszi figyelembe. A várható megtérülés meghatározásánál tekintettel van: • a veszteség keletkezésének valószínűségére és nagyságára, • a megtérülési valószínűségére, • az eszköz minősítési kategóriájára,

11 •

a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli előírásokra.

A Takaréknál az egyes tételek értékelésére, és az ehhez szükséges eszközminősítés, meglévő értékvesztés és céltartalék szintjének felülvizsgálatára negyedévente kerül sor. A kitettségeket a mérlegen belüli eszközök esetében a bekerülési értéknek a törlesztésekkel csökkentett, az elszámolt értékvesztések és visszaírások figyelembevételével korrigált, számított nettó érték, míg a kitettségnek minősülő mérlegen kívüli kötelezettség vállalásnál a megképzett céltartalék mértékével csökkentett nettó érték alapján tünteti fel. Minden kitettségre a szükséges értékvesztést ráfordításai között számolta el, az értékvesztés visszaírását az üzleti évben elszámolt értékvesztés összegéig az egyéb ráfordítások csökkentéseként, az ezt meghaladó visszaírás összegét pedig az egyéb bevételként, az előző éveket érintő tételként vette figyelembe. Azon követelés állományt, amelynél 100 %-os értékvesztés képzés történt - a behajtás minden esélye megszűnt - élt a számviteli lehetőséggel, hitelezési veszteségként leírta. Mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képzett. c) A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembe vétele szerinti összege kitettségi osztályonkénti bontásban: A hitelintézet által elismerhető, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet lehet: a) a mérlegen belüli nettósítás, b) a repóügyletre, értékpapír- vagy áru-kölcsönzési ügyletre, és egyéb tőkepiac vezérelt ügyletre vonatkozó szabványosított nettósítási megállapodás, c) a biztosíték, d) a 196-2007. (VII.30.) Kormányrendelet 107. § szerinti egyéb, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet. Tárgyaként olyan vagyontárgy ismerhető el, amelyik likvid és értékálló. Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelezésikockázat-mérséklési eljárás ismerhető el, amelynek alapján a hitelnyújtó jogosult a fedezetül szolgáló vagyontárgy ésszerű időn belüli - bírósági végrehajtás keretében vagy bíróságon kívül történő értékesítése vagy megtartása alapján a biztosított követelés kielégítésére az ügyfél - vagy ahol a fedezet harmadik személy birtokában van. E harmadik személy - nemteljesítése, fizetésképtelensége esetén, vagy egyéb, a felek megállapodása szerinti, a kielégítési jog megnyíltát eredményező hitelesemény beálltakor van rá lehetőség. A fedezetként elfogadott eszköz értéke és az ügyfél hitelminősége közötti korreláció nem lehet jelentős.

12 1.Biztosíték: A pénzügyi biztosíték: készpénz (óvadékként/ letétként), betét (ügyleti biztosítéki betét), hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, átváltoztatható kötvény, - kollektív befektetési értékpapír arany A hitelintézet ügyfele által vagy kapcsolt vállalkozása által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír fedezetként nem ismerhető el. Ingatlant terhelő dologi biztosíték: Az ingatlan piaci értékének felülvizsgálatát kizárólagosan a takarék független ingatlanvagyon-értékelője végzi lakóingatlanok esetében három évente, egyéb ingatlanok vonatkozásában évente, de szükség szerint ha: - a rendelkezésére álló információk szerint az ingatlan piaci értéke az átlagos piaci árhoz viszonyítva jelentősen csökken, vagy - a kölcsön értéke meghaladja a három millió eurót vagy ennek megfelelő forintban vagy más devizanemben fennálló összeget, vagy a Takarék szavatoló tőkéjének öt százalékát. Az ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosíték Az ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosíték hitelkockázati fedezetként való elismerését nem érinti a követelés érvényesítésével kapcsolatos, jogszabályon alapuló követelések kielégítési sorrendben való elsőbbsége. 2. Egyéb, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: - Életbiztosítási kötvény vagy szerződés - Óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét

3. Elismerhető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: A Takarék által elismerhető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: • olyan hitelezési kockázat-mérséklési eljárás ismerhető el, amelynek nyújtója megbízható és a hitelkockázati fedezetre vonatkozó megállapodás az irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető, valamint eleget tesz a vonatkozó jogszabályi feltételeknek. A Takarék elismerhető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek közül a garancia és a készfizető kezesség intézményét alkalmazza.

13

(adatok eFt-ban)

Nettó kitettség Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni 1. kitettség

Kockázattal súlyozott kitettség

5 023 562

0

14 014

2 803

3 885 180

823 477

406 237

406 237


1 414 234

1 060 676

6. Ingatlannal fedezett kitettség

3 565 416

1 291 499

961 424 595 507 837 182

1 027 973 464 170 340 932

Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal 2. szembeni kitettség Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni 3. kitettség 4. Vállalkozással szembeni kitettség

7. Késedelmes tételek 8. Egyéb tételek 9. Mérlegen kívüli tételek

d) A kitettségek földrajzi – legalább országonkénti – megoszlása kitettségi osztályonként A Takarék összes kitettsége magyarországi ÜGYFELEKKEL szembeni kitettségekből keletkezik. A földrajzi koncentráció a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában nem számottevő elem. A fiókonkénti kihelyezések évről-évre szinte azonos részarányt képviselnek, így tőkeszükségletet továbbra sem képzünk rá. e) A kitettségek ügyfél-kategória szerinti megoszlása kitettségi osztályonként (adatok eFt-ban)

1. Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség

--

(nem tartozik minősítési kötelezettség alá) 2. Helyi önkormányzattal szembeni kitettség A. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség

14 014 14 014

B. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség C. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség

---


3 885 180

A. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség

3 885 180

B. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség

--

C. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség

--


406 237


--


152 300


253 937

14 D. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség

-

E. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség

--


1 414 234


1 188 367


164 526


51 959

D. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség

7 091


2 291


3 565 416


2 819 613


424 058


289 641


31 438


666

7. Késedelmes tételek

961 424


14 280


57 998


145 220


532 622


211 304

8. Egyéb tételek

--

(nem tartozik minősítési kötelezettség alá) 9. Mérlegen kívüli tételek

837 182


205 528


631 654


--


--


--

15 f) A kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként (nettó) (adatok eFt-ban)

Nettó kitettség összesen

Éven belüli

Éven túli

Lejárat nélkül

5 023 562

1 309 840

3 713 722

-

14 014

0

14 014

-

3. Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség 4. Vállalkozással szembeni kitettség

3 885 180

3 885 180

0

-

406 237

39 200

367 037

-


1 414 234

451 141

957 169


3 565 416

1 137 368

2 428 048

-

7. Késedelmes tételek

961 424

306 694

654 730

-

8. Egyéb tételek

595 507

131 337

0

9. Mérlegen kívüli tételek

837 182

208 696

628 486

16 702 756

7 469 456

8 763 206

1. Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség 2. Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség

Összesen:

5 924

464 170 470 094

g) Ügyfélkategória szerinti megosztásban összesítve 1. a késedelmes tétel és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettség: Késedelmes tétel: (Nettó) eFt-ban (adatok eFt-ban)

Lakossággal (magánszemély) szembeni kitettség Egyéni vállalkozókkal szembeni kitettség Társas vállalkozókkal szembeni kitettség Önkormányzatokkal szembeni kitettség Befektetésekkel szembeni kitettség Összesen:

439 109 40 008 482 307 ------961 424

Hitelminőség romlást szenvedett kitettségek: Átlag alatti Bruttó Önkormányzatok

Év/Ct 0

0

Kétes Nettó

Bruttó 0

Év/Ct 0

Rossz Nettó

0

Bruttó 0

Összesen

Év/Ct 0

Nettó 0

0

Bruttó

Év/Ct 0

Nettó 0

0

Hitelintézetek

0

0

0

85 000

42 500

42 500

0

0

0

85 000

42 500

42 500

Társas vállalkozások

187 928

30 241

157 687

273 694

121 051

152 643

273 127

250 081

23 046

734 749

401 373

333 376

0

0

0

21 300

6 603

14 697

0

0

0

21 300

6 603

14 697

Lakosság

120 974

13 307

107 667

476 042

147 573

328 469

51 758

37 212

14 546

648 774

198 092

450 682

Hitelállomány összesen

308 902

43 548

265 354

856 036

317 727

538 309

324 885

287 293

37 592

1 489 823

648 568

841 255

0

0

0

37

12

25

0

0

0

37

12

25

308 902

43 548

265 354

856 073

317 739

538 334

324 885

287 293

37 592

1 489 860

648 580

841 280

Egyéni vállalkozók

Függő kötelezettség Mindösszesen

16 2. Az elszámolt és visszaírt értékvesztés, valamint céltartalék, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeg (eFt-ban) Év + céltartalék nyitó állománya Készletek 0 Lakosság (magánszem.) 192 411 Egyéni vállalkozók 6 331 Társas vállalkozók 364 390 Önkormányzatok 1 212 Hitelintézetek 402 Befektetések 3 590 Értékvesztés összesen 568 336 Céltartalék 30 845 Mindösszesen 599 181

Tárgyévi

Tárgyévi

képzés

visszaírás

75 262 1 918 92 412 0 42 500 13 000 225 092 4 842 229 934

Átértékelés

Záró állomány

0 49 515 786 25 355 953 402 0 77 011 26 113 103 124

-1 295 0 -335

-1 630 -3 -1 633

0 216 863 7 463 431 112 259 42 500 16 590 714 787 9 571 724 358

h) a hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségeket – az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve – földrajzi – legalább országonkénti – megoszlás szerinti bontásban. Késedelmes kitettségek kivétel nélkül csak magyarországi ügyfelekkel szemben állnak fenn, ezért a nettó kitettséget alábbiakban minősítési kategóriánként hozzuk nyilvánosságra. B) Kitettségek, amelyek esetében hitelminőség-romlás következett be: (adatok ezer Ft-ban)

Külön figyelendő kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke Átlag alatti kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke Kétes kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke Rossz kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke Összesen:

2012. december 31. 2 488 936 265 354 538 334 37 592 3 330 216

SZTENDERD MÓDSZER A Takarék a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A § értelmében sztenderd módszer szerint számítja. E módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarék minden kitettséget a Hkr-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarék figyelembe veszi a 196/2007. Kormányrendeletben foglaltakat, a PSZÁF adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A Takarék hitelportfóliójának túlnyomó része a lakossággal szembeni kitettség, melyek természetes személyekkel, mikro-, kis- és középvállalkozásokkal szemben állnak fenn. A tőkeszükséglet mértéke: a kockázattal súlyozott kitettség 8 %-a. A Takarék hitelminősítési besorolásához tartozó hitelkockázat-mérséklési módszert nem vesz figyelembe. A szavatoló tőkéből a 79§ (2) bekezdése alapján levont kitettség értéke: 5.747.eFt.

17 A kitettségi osztályokra vonatkozó kitettség értékek: (adatok eFt-ban)

kitettség értékek: 1. Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni 2. kitettség

5 023 562


3 885 180


14 014

406 237


1 414 234


3 565 416

7. Késedelmes tételek 8. Egyéb tételek 9. Mérlegen kívüli tételek

961 424 595 507 837 182

HITELEZÉSI KOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS A Takarék tevékenységéből adódóan a legtőkeigényesebb kockázat a hitelkockázat, amikor is a Takarék összes mérleg-eszköz oldalát súlyozza, kockázatvállalásának megfelelően kiszámítja a tőkeszükségletet. A legtöbb veszélyt magába hordozó fenyegető tényező is e kockázatvállalásokban rejlik. Ezért fontos, már a hitelkérelmek befogadása előtti biztosítékok, fedezetek, adósok, partnerek minősítése, illetve a kitettségek folyamatos vizsgálata, kezelése, a szükséges intézkedések, beavatkozások időben történő megtétele. A biztosítékok értékelése és kezelésének főbb elvei Takarék alapvető üzleti elképzelése, hogy ügyfelei a hiteleket elsősorban jövedelmeikből fizessék vissza. Ezért nagy hangsúlyt fektet a mobilizálható fedezetek (jövedelmek, rendszeres nyugellátás, stb.) meglétére, valamint egyéb visszafizetési garanciákat, jogi biztosítékokat is megkövetel. A megkívánt fedezetek a szerződést biztosító olyan kötelezettségek, amelyek arra szolgálnak, hogy nemteljesítés vagy nem szerződés szerinti teljesítés esetén abból a jogosult kielégítést nyerjen. Fedezetül kizárólag olyan biztosítékot fogad el, amely forgalomképes, pénzben meghatározó értékkel bír. Megköveteli azt is, hogy a biztosítékok a futamidő teljes egészében rendelkezésre álljanak, valós értéket képviseljenek, és bármikor érvényesítőek legyenek. Ezért a biztosítékok értékéhez olyan követelményt támaszt, hogy azok azonnali értékesítése esetén a takarék követelései (tőke+kamat+költség) 100 %-ban megtérüljenek. Ez alól kivételt képez az ingatlan-nyilvántartásban lakóingatlannak minősülő biztosíték, ennél ugyanis az ún. hitelbiztosítéki érték minősül fedezeti értéknek. Annak érdekében, hogy a takarék tőkeszükséglete elfogadható szinten maradjon törekszik arra, hogy minél több hitelnél az ingatlant terhelő dologi biztosíték elismerhető fedezet legyen, s így harmincöt százalékos kockázati súly rendelhető hozzá. Ennek érdekében munkaviszony keretében független ingatlanvagyon értékelőt alkalmaz, aki évente illetve három évente felülvizsgálja az ingatlanok piaci értékét. A biztosítékok piaci–forgalmi értékét az adott gazdasági viszonyok között a kereslet-kínálat alakulásának, a vagyontárgyak jellegének és regionális helyzetének figyelembevételével becsülni meg. Ugyanakkor tekintettel van arra is, hogy az ügyfél nem fizetése esetén tartós

18 fizetési morál romlásakor az esetleges vagyonértékesítés sürgőssége rontja az aktuális piaciforgalmi értéket, a megtérülésből befolyt összeget. Hitelkockázati fedezetként olyan forgalomképes és pénzben meghatározható értékű vagyontárgy (követelés/forgalomképes jog) feltétlen kötelezettségvállalást fogad el, amely a vonatkozó jogszabályban, valamint belső szabályzatunkban meghatározott feltételeknek is megfelel. A Takarék fedezetül elfogadható biztosítékok körét a Fedezetértékelési Szabályzatban határozza meg, illetve osztályozza azokat. A fedezeteket, biztosítékokat első alkalommal a kockázatvállalással járó ügyletek létrejötte előtt vizsgálja meg. A fedezetek felülvizsgálata, újraértékelése évente egyszer megtörténik a biztosíték kockázatainak elemzése során. Ekkor kerül sor a fedezetek meglétének, állapotának, érvényesíthetőségének felülvizsgálatára, s ennek alapján a piaci érték újra meghatározására. A fedezeteket minden olyan esetben soron kívül újra értékeli, amikor olyan információk birtokába jut a Takarék, hogy az ügyfél fizetőkészségében, vagy akár a fedezetek értékében, elfogadhatóságában változás áll be. Ekkor a Takarék annak érdekében, hogy a követelés állománya teljes egészében megtérüljön, további olyan mértékű pótlólagos fedezet bevonását kezdeményezheti az adóstól, mely biztosítja a fennálló tőke és járulékos követelések teljes egészében történő megtérülését. Nem vehető figyelembe a biztosíték értékének megállapítása során az olyan biztosíték: -

amely esetében a Takarék a biztosíték érvényesítését megkísérelte, de azt huszonnégy hónapon belül realizálni nem tudta,

-

amelyet az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve az ingatlanra vonatkozó jelzálogjoggal terhelt zálogtárgyat,

-

amely az ingatlanra vonatkozó jelzálogjog esetén a jelzálog bejegyzés sorrendjét figyelembe véve a megelőző jelzálog bejegyzések összegével együtt meghaladja a biztosíték piaci értékének vagy a vagyonértékelő által megállapított értékének (ha ez utóbbi az alacsonyabb) hetven százalékát.

A fedezet értékelését végző személy (ingatlan értékbecslő) a kockázatvállalásról szóló döntésben nem vesz részt. A Takaréknak a hitel, garancia és kezességvállalásra vonatkozó bírálatot megelőzően szerzi be a fedezetekre vonatkozó okiratokat. Ha ez a bírálatot megelőzően nem lehetséges, akkor legkésőbb a kockázatvállalási szerződés megkötését megelőzően kell azokat a Takaréknak megvizsgálnia.

Az elismert fő biztosítékok típusai a Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézetnél

19 Az aktív ügyletek mögé állított biztosítékok értékének megállapításakor mindazokat az értékképző tényezőket, körülményeket figyelembe vesszük, amelyek az adott követelés teljes megtérüléséig, a felajánlott fedezet jellege, likviditása, és érvényesítésének kockázata alapján befolyásolják a követelés megtérülését. Takarék az elsődleges és másodlagos biztosítékokat az alábbiak szerint fogadja el, ill. veszi figyelembe: Biztosítékok megnevezése

limitérték

I. Osztályú biztosíték 1. Állami garancia (Állam készfizető kezessége)

100 %

2. Bankgarancia (a Takarék által jó bankgaranciát jelentő bankok esetében)

100 %

3. Készfizető kezesség a./ Garancia alapok, hitelbiztosító társaságok esetében az általuk garantált összegre

100 %

Az általuk nem garantált összegre további biztosítékot kell bevonni, a biztosítékoknak megfelelő limitérték alkalmazásával. b./ Önkormányzatok kezessége A Takarék adósminősítése szerint I. osztályú önkormányzatok esetében maximum 3 éves futamidejű kezességnél, az önkormányzat teherbíró képességének mindenkori vizsgálata és önkormányzati kezességvállalási nyilatkozat mellett 50 % 4. Óvadék Forint és forintkövetelés, bemutatóra szóló takarékbetét 100 % Deviza és devizaszámla követelés, a lekötött összeg erejéig, illetve ha az óvadéki szerződésben rögzített, hogy az adós a kamatok felvételére a szerződés időtartama alatt jogosult, úgy a mindenkori kamatokkal növelt összeg. Az MNB által jegyzett mindenkori devizavételi árfolyamon értékelve. 90 % Értékpapírok, amelyeket az állam vagy valamely I. osztályú bank bocsátott ki, vagy állam által garantáltak, és amelyeket a kibocsátó legalább névértéken bármikor visszavásárol - a névérték szerint. 100 %

20 II. Osztályú biztosítékok 5. Bankgarancia (Takarék által elfogadhatónak minősített bank)

80-100 %

6. Állami (EU) támogatás engedményezése

80-100%

7. Óvadék Azok az értékpapírok, amelyeket az állam vagy bármely I. osztályú bank által bocsátott ki, vagy állam által garantáltak, de visszavásárlásuk időben korlátozott, névérték szerint 70-80 % Kiszámítható ármozgáson tőzsdei árufajtákról közraktárak által kiállított közraktári jegyek 30-70 % Egyéb tőzsdén jegyzett és forgalmazott értékpapírok maximált árfolyama szerint 80 % Fenntartásos takarékbetét

70-80 %

8. Jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálogjog és opció Első helyen bejegyzett jelzálognál a Takarékszövetkezet által elfogadott értékbecslés 60-80 % Opció maximum 5 évre leköthető, az ingatlan értéke szerint legfeljebb 70 % 9. Kézizálog felbecsült forgalmi értéke - arany, nemesfém, drágakő (Takarék által alkalmazott becsértéket figyelembe véve)

70 %

10. Készfizető kezesség Önkormányzatok A Takarék adósminősítése szerint II. osztályú önkormányzat esetén maximum 3 éves futamidejű kezességnél és a III. osztályú önkormányzat kezességvállalásnál. Az önkormányzat teherbíró képességének mindenkori vizsgálata és önkormányzati kezességvállalási nyilatkozat mellett. 80-90 % Cégek közül azok, amelyek a Takarék adósminősítése alapján I. osztályúak. 40-60 % Cégek közül azok, amelyek a Takarék adósminősítése során II., illetve III. osztályúak.

20-30 %

21 Vizsgálni kell a társaság tulajdonosi struktúráját, a cégcsoportot, különösen az egymással szembeni eladósodottságot. Legalább egy éves gazdálkodási múlttal nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni vállalkozó készfizető kezessége. 20-30 % Magánszemélyek Lakossági üzletágban a kezes minősítését a vagyoni helyzete, pénzintézeti kapcsolatai, jövedelmi és családi viszonyai figyelembe vételével kell elvégezni. 33 % Adóstársi viszony (egyetemleges kötelezettségi viszony elsősorban lakossági hitelműveleteknél. 33 % 11. Adós jövedelme

0%

III. Osztályú biztosítékok 12.Tartós partneri kapcsolaton alapuló értékesítési szerződések árbevétel engedményezése stabil gazdasági helyzeten lévő kötelezett esetén fogadható csak el. 13.Második, illetve többedik helyen bejegyzett jelzálogjog

60 % 20-40 %

Az összes teher max. az ingatlan értékének 70 %-át érheti el. 14.Egyéb biztosítékok, amelyek nincsenek előzőekben felsorolva Bankhitelt biztosító zálogjog: készlet, jármű, gépi berendezés - komplett technológiai gépsorok esetén. (Komplett technológiai gépsorban üzemeltethető önálló gépi berendezésre zálogjogot nem lehet kikötni.). 30-50 % Óvadékba helyezett, nyilvános jegyzéssel nem rendelkező, nem garantált részvény, a zártkörű alapítású társaságok részvénye, továbbá a kárpótlási jegy maximum 50 %-os árfolyamon. 50 % Követelés engedményezés (visszkereseti joggal) 15. Kiegészítő fedezetek Akkreditív Visszavásárlási garancia

0% 50 %

60 %

22 Takaréknál elismerhető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként 2012. évben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (túlnyomó részben állami tulajdonú) és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalt garancia került elfogadásra. A hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülő, figyelembe vehető piaci- vagy hitelezési kockázati koncentrációk a Takaréknál jelenleg nincsenek. Olyan kitettség jelenleg sincs a Takaréknál, mely esetében a mérlegen belüli és kívüli nettósítást követően készfizető kezességet, vagy hitelderivatívát vett volna figyelembe. Az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett teljes kitettség értékét a Takaréknál minden évben az auditált adatok alapján teszi közzé. KERESKEDÉSI KÖNYV A Takarék nem rendelkezik, s a jövőben sem tervezi kereskedési, értékesítési céllal történő értékpapírok beszerzését. KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ RÉSZVÉNYEK, POZÍCIÓK A Takarék, a vele együttműködésben álló cégekkel kapcsolatban rendelkezik tulajdonjogot megtestesítő – nem jelentős összegű – részvényekkel. Ezen cégek zártkörűen működnek, tőzsdén nem jelennek meg, s volt és jelenlegi stratégiai partnerei a Takaréknak. Elsődleges cél, az együttműködés, a Takarék tevékenységének segítése, s csak másodlagos az esetleges osztalék.

A könyveinkben kimutatott részvényérték bruttó összege: nettó értéke: A megképezett értékvesztés két részvény esetében 100 %-os: A megképezett értékvesztés egy részvény esetében 50 %-os:

33 644 16 590 3 590 13 000

eFt eFt eFt eFt

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS Értékpapírosítás ügyletei a Takaréknak nincsenek, így ilyen jogcímen tőkekövetelmény számításra sem kerül sor. PARTNERKOCKÁZAT A Takarék származtatott ügyletekkel, vagyis olyan befektetési ügyletekkel, amelyek értékét más értékpapírok mögöttes terméke árfolyama határoz meg, tehát értéke másból „származik” nem foglalkozik. Ettől függetlenül beszámolási időszakban elkészítette és az Igazgatóság hatályba léptette a partnerkockázati szabályzatát.

23

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT A Takarék a Működési kockázatról szóló 200/2007. (VII.30.) Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott ún. Alapmutató módszere alkalmazására jogosult. Az Alapmutató módszere alapján számított működési kockázat tőkekövetelményének értéke a Takaréknál a megelőző háromévi auditált adatok alapján került kiszámításra, ennek tőkekövetelménye 2012. december 31-én: 119.275 eFt Takarék 2012. december 31-i tőkeszükséglete az I. pillér szabályozói és a II. pillér ICAAP számítása, ill. a Felügyelet felülvizsgálata alapján:

TŐKESZÜKSÉGLET – TŐKEMEGFELELÉS adatok eFt-ban

Megnevezés TŐKEKÖVETELMÉNY ÖSSZESEN Külső tényezők figyelembe vétele Tőkekövetelmény/tőkeszükséglet Rendelkezésre álló szavatoló tőke Szavatoló tőke többlet Tőkemegfelelési (szolvencia) mutató

Tőkeszükséglet

Tőkeszükséglet

I. pillér 555 340

II. pillér 687 135 34 776 721 911 999 701 277 790 11,08%

555 340 999 701 444 361 14,40%

Tőkeszükséglet Felügyeleti határozat alapján 721 942

Füzesabony, 2013. március 11. Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet Igazgatósága

721 942 999 701 277 759 11,08%

FÜZES TAKARÉK SZÖVETKEZETI HITELINTÉZET

Recommend Documents