FSZKT-módosítási hatástanulmány

Budatest XII. kerület - Hegyvidék Csörsz utca – Alkotás utca – Hegyalja út – Jagelló út által határolt területre vonatkozó Keretövezet módosítási hatástanulmány 2011.december

Budapest, XII. kerület Gesztenyés kert

FSZKT-módosítási hatástanulmány 2011.december

FSZKT-módosítási hatástanulmány Csörsz utca – Alkotás utca – Hegyalja út – Jagelló út által határolt területre vonatkozó Keretövezet módosítási hatástanulmány

MEGRENDELŐ: Budapest, XII. kerület, Hegyvidéki Önkormányzat

A MEGRENDELŐ KÉPVISELŐJE: dr. Somogyi Botond kerületi főépítész

GENERÁLTERVEZŐ: Város-Teampannon Kft. Koszorú Lajos TT/1É 01-1346

A TANULMÁNYT KIDOLGOZTA: Témafelelős tervező: Győri Benjámin Szakági tervező: Mohácsi Sándor Rhorer Ádám Bíró Attila Tervező: Zöldi Péter

településtervező

::ur-ben design Kft.::

tájépítész közlekedéstervező közműtervező

Stúdió 73 Bt. Közlekedés Kft. Kész Kft.

építész

::ur-ben design Kft.::

Településtervező

Város és Ház Bt.

KONZULENSEK: Bárdosi Andrea

1



1. 1.1 1.2

A KERETÖVEZET-MÓDOSÍTÁS CÉLJA ........................................................ 3 TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK .......................................................................................................................................... 3 A TERVEZÉS CÉLKITŰZÉSEI ........................................................................................................................................ 3

2. 2.1

A TERÜLET BEMUTATÁSA - VIZSGÁLATOK ................................................. 3 VÁROSRENDEZÉSI VIZSGÁLATOK ............................................................................................................................. 4 2.11 VÁROSSZERKEZET, FUNKCIONÁLIS SZERKEZET........................................................................................................... 4 2.12 VÁROSRENDEZÉSI ELŐÍRÁSOK................................................................................................................................. 4 2.13 TULAJDONVIZSGÁLAT ........................................................................................................................................... 6 2.14 TELEKSZERKEZET ÉRTÉKELÉSE ................................................................................................................................ 6 2.15 VÁROSKÉPI, ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKELÉS .......................................................................................................................... 6 KÖZLEKEDÉS .............................................................................................................................................................. 7 2.21 KÖZÚTHÁLÓZAT .................................................................................................................................................. 7 2.22 KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ....................................................................................................................................... 7 2.23 PARKOLÁS .......................................................................................................................................................... 7 KÖZMŰVIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS ............................................................................................................................ 7 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉRTÉKELÉS ............................................................................................................................. 8 2.41 HULLADÉK .......................................................................................................................................................... 8 2.42 LÉGSZENNYEZÉS .................................................................................................................................................. 8 2.43 ZAJSZENNYEZÉS .................................................................................................................................................. 8 2.44 FÉNY- ÉS HŐ SZENNYEZÉS ..................................................................................................................................... 8 2.45 VÍZSZENNYEZÉS .................................................................................................................................................. 8 2.46 TALAJSZENNYEZÉS, ERÓZIÓ ................................................................................................................................... 8 2.47 TÁJIDEGEN ÉLŐLÉNYEK ALKALMAZÁSA ..................................................................................................................... 8

2.2

2.3 2.4

3. ÁTSOROLÁSI JAVASLAT ........................................................................ 9 3.1 VÁROSRENDEZÉSI KONCEPCIÓ ................................................................................................................................. 9 3.2 ÁTSOROLÁSI JAVASLAT............................................................................................................................................. 9 A KERETÖVEZET-MÓDOSÍTÁS ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK .............................................................................................. 9 3.3 TERÜLETI MÉRLEG.................................................................................................................................................... 10 3.4 KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS .........................................................................................................................................11 3.41 KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS ...........................................................................................................................................11 3.42 KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ......................................................................................................................................11 3.43 KERÉKPÁROS- ÉS GYALOGOSKÖZLEKEDÉS ................................................................................................................11 3.44 FORGALMI RENDEZÉSI JAVASLAT ............................................................................................................................11 3.45 PARKOLÁSI JAVASLAT ..........................................................................................................................................11 3.5 KÖZMŰFEJLESZTÉS.................................................................................................................................................. 12 3.6 ZÖLDFELÜLETI JAVASLAT, KÖRNYEZETVÉDELEM ................................................................................................. 12 4. 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5

A KERETÖVEZET-MÓDOSÍTÁS HATÁSAINAK ELEMZÉSE ................................ 12 VÁROSSZERKEZETI SZEMPONTOK.......................................................................................................................... 12 VÁROSKÉPI SZEMPONTOK .......................................................................................................................................13 ZÖLDFELÜLETEKET ÉRINTŐ HATÁSOK. .................................................................................................................. 14 KÖZLEKEDÉST ÉRINTŐ HATÁSOK ........................................................................................................................... 14 KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK ...................................................................................................................... 14

5. 5.1 5.2 5.3 5.4

MELLÉKLET: ..................................................................................... 15 TERVEZÉSI ALAPTÉRKÉP.............................................................................................................................................. TERVEZETT KERETÖVEZETEK...................................................................................................................................... TERVIRATOK ................................................................................................................................................................. PARKOLÁSI IGAZOLÁS .................................................................................................................................................

Budapest, 2011. 12. 06.

2


1.

A KERETÖVEZET-MÓDOSÍTÁS CÉLJA

1.1

TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK


A Hegyvidéki Városfejlesztési Nonprofit Kft. megbízásából az ur-ben design Kft. 2010 év végén készítette el a jelen módosítással érintett területre vonatkozó városfejlesztési tanulmánytervet. A tanulmányterv célja az volt, hogy a Gesztenyéskert térségének hosszabb fejlesztési irányait rögzítse. A tervezés alatt széleskörű szakmai egyeztetés folyt, az Önkormányzat és a helyi gazdaság szereplői is részt vettek. A területre vonatkozó fejlesztési szándékokat rögzíti a tanulmányterv, és javaslatot ad a fejlesztési irányok meghatározására. A városfejlesztési tanulmányterv az IVS-ben meghatározott fejlesztési elképzeléseket is figyelembe vette. 1.2

A TERVEZÉS CÉLKITŰZÉSEI

A keretövezet módosítás célja, hogy Buda egyik legmagasabb presztízsű, központi szerepű térségében a keretövezeti besorolást megváltoztassa, a korábbi állapotokat tükröző besorolás helyett az egyre inkább kiteljesedő tényleges területhasználatnak és a hatályos Településszerkezeti Terv területfelhasználási besorolásának megfelelőre. A területen az alközponti szerepkört további erősítésére a cél, és az ehhez szükséges fejlesztések az FSZKT-ban meghatározott IZ keretövezetben nem valósíthatók meg, ezért a VK keretövezeti besorolás javasolt. Az ambiciózus cél megvalósulásának realitását a térség kiemelkedően előnyös városszerkezeti pozíciója mellett, a TSZT előírásai is alátámasztják. A Főváros hosszabb távra szóló Településszerkezeti Terve ezt a térséget Vt-VR azaz városrészközpont vegyes területbe sorolta, ami nagymértékben fedi a már megvalósult fejlesztési folyamatok eredményeit. Az Önkormányzat fejlesztési céljainak megfelelően a javasolt beavatkozások egy új, magas presztízsű fővárosi alközpont, városrészközpont kialakítására irányulnak, pontosabban egy már több évtizede megindult folyamat kiteljesítését célozzák. A tervezett beavatkozások tudatos várospolitikával a térség további funkcionális felértékelését, arculati-városépítészeti egységességének erősítését, további presztízsnövelését célozzák meg. Az átsorolás következményeképpen a kompakt, egységes arculatú és magas építészeti színvonalú városrészközpont kiteljesedése várható.

2. A TERÜLET BEMUTATÁSA - VIZSGÁLATOK Nagyobb térséget tekintve a budai körút mentén fejlődött ki belbuda intenzívebb városi szövete, melyet három központi hely (Széll Kálmán tér, MOM térsége, Móricz Zs. körtér) szervez. A vizsgált terület a hegyvidéki zóna és a belső városias szövet határán, valamint a budai körút és a „nyugati kaput” felfűző főút egymásra ható találkozási zónájában fekszik. A budai körút zárt szerkezeti egysége a Margit körút és a Villányi út között több helyen besűrűsödik ahol a hegyvidéket feltáró tengelyek kapcsolódnak hozzá. Ezeken a kapcsolódási pontokon teresedések, központi helyek, intézmény sűrűsödések és nagyobb zöldfelületek alakultak ki, melyek mai napig meghatározzák a körút ritmusát. A Gesztenyéskert térsége ennek a rendszernek az Erzsébet-híd – Hegyalja út/Jagello út által meghatározott metszéspontjában fekszik.

3


2.1


VÁROSRENDEZÉSI VIZSGÁLATOK

2.11 VÁROSSZERKEZET, FUNKCIONÁLIS SZERKEZET A Gesztenyéskert-BAH csomópont térsége a főváros budai oldalának súlypontjával közel egybeesik, ha a hat budai kerületet tekintjük. Körülbelül egyenlő távolságra van innen a Széll Kálmán tér és a Móricz Zsigmond körtér, mint két tradicionális központi hely. A központok kb. 1,9-1,9 km-nyi távolságra vannak egymástól. Az utóbbi 50 évben a budai kerületek dinamikus népességnövekedése és az ennek megfelelő intézmény - és közlekedéshálózat-fejlődés fokozatosan megerősítette a térség urbánus karakterét. A központi hely szerves kifejlődését a morfológiai viszonyok, a közlekedési hálózatok mellett nagyban segítette, befolyásolta az, hogy ebben a térségben a városfejlődés meghatározó korszakaiban mindig voltak szabad beépítetlen, vagy viszonylag kis áldozatok árán új funkcióval fejleszthető területek. Így alakult ki a sokrétű intézményhálózat, amely a térség társadalmi státusza szempontjából meghatározó. A központi hely fokozatos megerősödése és kifejlődése az alábbi tényezőkön alapul: • Kedvező morfológiai adottságok: azaz dombok, völgyek és a hegyláb menti fekvés határhelyzete. • A Gesztenyéskert környezete a budapesti régió több zónás nyugati kapujának legbelső rétege – szilárd pontja. • A kaputérség-pozíciót a funkcionális szerkezet is erősíti azzal, hogy a térségben számos országos és budapesti szerepű intézet – intézmény található (SOTE Testnevelési és Sporttudományi Kara, Országos Sportegészségügyi Intézet, közismert nevén Sportkórház, Budapesti Kongresszusi Központ és a Novotel szálloda, MOM Művelődési Központ, ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, MOM bevásárlóközpont. • A magasabb státuszú irodák bővülő kínálata, ha kisebb mértékben is, de enyhíti a város centrálisközponton átáramló forgalmát, miközben fontos gazdasági szervezetek, sok munkahellyel jelentős ügyfélforgalommal telepedtek meg itt a térségben, erősítve annak funkcionális gazdagságát. • A közlekedési pozíciót fontos sugár- és gyűrűirányú utak metsződése – fonódása határozza meg. Ennek következménye a BAH csomópont, amely itt vezeti át Pest felé az ország nyugati felét feltáró közúti közlekedési folyosót (M1-M7). A térséget a 2 Metróhoz kapcsolódó két villamosvonal is érinti a sűrű buszhálózat mellett. Az egykori Magyar Optikai Művek területén, mára széles körű szolgáltató – iroda, kereskedelmi létesítmények – funkciók telepedtek meg. Az elmúlt 15 év folyamatai során megváltozott a Gesztenyéskert és kapcsolódó tömbök szerepköre és ez által területhasználata. A részben spontán, részben tervezett fejlesztések - irodaházak, kereskedelmi komplexumok telepítése - következtében a terület központi szerepköre egyre erősödött. 2.12 VÁROSRENDEZÉSI ELŐÍRÁSOK

Budapest Településszerkezeti Terve TSZT – területfelhasználás és funkcionális térszerkezet Területfelhasználás: A TSZT a Gesztenyés kert térségének szerepét előretekintően városrész központként határozza meg melynek része a tervezési terület is. A hatályos településszerkezeti terv szerint : • A Gesztenyéskert zöldterület, • A Hegyalja út, Alkotás utca és Jagelló utca általános közlekedési terület, • A Csörsz utca és a megszűnt Sirály utca területfelhasználási egységet kiszolgáló közterület; • A tömb többi része Vt-VR városrészközpont vegyes területbe tartozik, ahol – az infrastruktúra-feltételhez kötött és a 4


•


belterületi funkcióváltó területek kivételével, az OTÉK-tól eltérve – a szintterületsűrűség maximuma 3,5 lehet. A Csörsz utca túloldalán elterülő, s az Alkotás utcától keletre fekvő terület besorolása szintén városrészközpont vegyes terület, ahol az Alkotás Point irodaház együttes valósult meg és mögötte a Sportkórház félig kész modern épülete áll.

Fővárosi Szabályozási Keretterv FSZKT • • • •

Az FSZKT szerint a Gesztenyéskertet zöldterületbe, (Zkp) a tömb többi részét IZ jelentős zöldfelületű intézmény-területbe, a Gesztenyéskert Csörsz utca-Alkotás út csomópont délnyugati sarkán elhelyezkedő 3 apró telek (hrsz: 7916,7917;7918) keretövezetbe nem sorolt közterületbe tartozik. A Csörsz utca túloldalán elhelyezkedő ingatlanok területe VK jelű városközpont területbe, míg a Csörsz utca – Alkotás utca sarkán, a Sportkórháztól délre lévő terület I jelű intézményterületbe, az Alkotás utca túloldalán lévő tömb nyugati része különleges sportterületbe sorolt.

Az FSZKT védelmi és korlátozási tervlapja – a BVKSZ 2. sz. mellékletében foglaltakkal összhangban – rögzíti, hogy az Alkotás utca a városkép szempontjából kiemelt útvonalnak minősül.

A módosítás alatt álló FSZKT javaslata szerint a terület VK keretövezetbe kerül .

Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat és Hegyvidéki Szabályozási Terv KVSZ és KSZT A 2010. július 15-től hatályos KVSZ (Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat ) és KSZT(Hegyvidéki Szabályozási Terv) vonatkozó előírásai: • • • • • • •

A Gesztenyéskert területe Z-Kp-XII/R3 övezetben van, A Budapesti Kongresszusi Központ és Novotel szálló, valamint a Sportmax területei IZ-XII/RE-4 (Jelentős zöldfelületű intézményterületek) besorolásban vannak, A MOM kulturális Központ I-XII/Z-4 besorolásban van, A megszűnt Sirály utca területe I-XII/AK6 övezetbe van besorolva A hatályos szabályozási terv az Alkotás utca és a sportközpont telke között közterületet alakít ki. a 7912, 7915/1 és 7915/2 ingatlanok IZ-XII/L3 besorolásban vannak. Az Alkotás út menti 7916, 7917, 7918, 7919 hrsz-ú telkek IZ-XII/AI6 övezetben (Jelentős zöldfelületű intézményterületek) vannak.

5



2.13 TULAJDONVIZSGÁLAT A tervezési terület mintegy 15,3 ha. A terület tulajdonviszonyai tisztázottak, Fővárosi, Kerületi Önkormányzati és magántulajdonú területek találhatók itt. A közlekedési terület vonatkozásában a Csörsz, Jagelló utcák XII. kerületi önkormányzati, míg az Alkotás út fővárosi önkormányzati tulajdonban vannak. A Gesztenyés kert túlnyomó része XII. kerületi önkormányzati tulajdonban van (70%). Csak a Budapesti Kongresszusi Központ és Novotel Szálló területe (12%), valamint a CsörszAlkotás út csomópontjában található telekcsoport (4%) egy része van magántulajdonban, a további területek az utak területei.

2.14 TELEKSZERKEZET ÉRTÉKELÉSE A Gesztenyés kert tömbjében, fővárosi léptékben is nagyobb telkek találhatók. A MOM művelődési központ telke cca. 0,8 ha; a Gesztenyés-kert területe 4.9 ha; a Sportmax telke 1.8 ha; a BKK-Novotel telke cca 1.9 ha-t tesz ki. A Gesztenyés kert ÉK-i csücskében található telekcsoport (7 db telek) összesen 0.6 ha. Ezen a területrészen a hét telek apró méretéből fakadóan - a térségi pozíció által megkövetelt elvárások teljesítése érdekében - csak egyben hasznosítható megfelelően. Ezért a telkek egyesítése alapfeltételnek tekinthető, amennyiben ezt a tulajdonviszonyok lehetővé teszik. 2.15 VÁROSKÉPI, ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKELÉS A környék összvárosi szinten is jelentős intézményei: Testnevelési Egyetem, Sportkórház, Kongresszusi Központ, az Alkotás Point irodaegyüttese és a MOM-park komplexuma magas minőségű építészeti kialakítással rendelkezik, mely a tervezési terület és hozzá kapcsolódó tömbök építészeti arculatát egyértelműen meghatározza. A Gesztenyés kert markáns zöldfelülete és lombtömege szerencsésen választja el egymástól a környező döntően kertvárosias-lakóterületeket és az Alkotás és Csörsz utca mentén elhelyezkedő, nagytömegű és nagy forgalmat vonzó, épületegyütteseket. A Csörsz utca –Alkotás út kereszteződésében karakteres magas építészeti minőségű iroda és szolgáltató épületek találhatók, míg a Gesztenyéskert sarkán alacsony minőségű, és alulhasznosított

6



telekcsoport városképi megjelenése kedvezőtlen, rendkívül disszonáns a szomszédos telkek vonzó beépítésével szemben. 2.2

KÖZLEKEDÉS

2.21 KÖZÚTHÁLÓZAT A területet érintő elsőrendű főút az Alkotás utca a budai körút része, illetve Buda észak-déli irányú forgalmának – a rakparti úton kívül – legfontosabb útvonala. A többféle funkció miatt az út forgalma jelentős, a napi forgalom 45000 E/nap/2 irány a csúcsidőszakokban 1800-2200 Ejármű/óra/irány, a nehéz forgalom aránya 15 %. A Jagelló út Böszörményi út és Hegyalja út közötti szakasza másodrendű főút, irányonként 1-1 forgalmi sávos, észak felé leállósávval, dél felé buszsávval. Az út forgalma 750-900 E jármű/csúcsóra/irány. A Csörsz utcát a BAH csomópontot elkerülő átmenő forgalom is igénybe veszi, elsősorban a MOM park forgalmát bonyolítja le. A Nagy Jenő utca a Csörsz utca felé egyirányú forgalmú kiszolgáló út. A Tartsay utca az Alkotás utca felé egyirányú, a forgalmi sáv mellett mindkét oldalon ferde beállású parkoló sáv van. 2.22 KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS Az Alkotás utcán közlekedő 61-es járat a nagyobb forgalmú (3600 utas/csúcsóra), közvetlen kapcsolatot biztosít Buda két legnagyobb tömegközlekedési csomópontjával: a Széll Kálmán térrel és a Móricz Zsigmond körtérrel. A XII. kerület központjának közvetlen városközponti kapcsolatát 3 autóbuszjárat biztosítja: a 8-as, a 112-es és a 105-ös járat. A 212-es járat a Böszörményi út – Csörsz u. – Alkotás u. vonalán érinti a területet. Az Alkotás utcán közlekedő 139 autóbuszok a Gazdagrét – Déli pályaudvari (2-es metró) kapcsolatát biztosítják. 2.23 PARKOLÁS A XII. kerületben a Németvölgyi út – Jagelló út – Sirály u. – Csörsz u. – Alkotás u. – Hegyalja út vonalától ÉK-re eső terület fizető parkolási övezet. A MOM Park területén a tényleges igényeket jelentős mértékben meghaladó parkolókapacitás épült ki, összesen: 2393 fh. A Novotel Alkotás utcai parkolója 100 (+6 busz) férőhelyes, a jelenlegi igényeket kielégíti. A Gesztenyés kertben a Kongresszusi Központ parkolója 256 férőhelyes nagyobb rendezvények esetén kapacitáshiányos. A Sportcentrum 200 férőhelyes parkolója rendezvények esetén maximálisan kihasznált, más időszakokban 20 – 30 %-ban telített. A REM irodaház parkolója 131 férőhelyes. Hamarosan átadásra kerül a Sirály utcai mélypakoló, melynek férőhelye 130 személygépkocsi. 2.3 KÖZMŰVIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS A tervezési terület körzete teljeskörű közműellátással rendelkezik. A tömböt határoló utcák nyomvonalában kiépített közműhálózatok szempontjából a terület beálltnak tekinthető, kiépült a vezetékes ivóvízhálózat, az egyesített rendszerű csatornahálózat, a villamosenergia-ellátó hálózat, a vezetékes gázellátás és a távközlés hálózatai is.

7


• • • •


A tervezési terület körzetében egyesített rendszerű csatornahálózat üzemel. A terület a Villányi út vízgyűjtő területén helyezkedik el. A tervezési terület vízellátása megoldott. A vezetékes gázellátás a tervezett irodaépület telke körzetében teljes körűnek tekinthető. A tervezési terület térségének villamosenergia-ellátását a Budapesti ELMŰ Rt. Közép-budai Üzletigazgatósága biztosítja.

A jelenlegi közműhálózatok- kielégítő kapacitásúak, minden szakágban tartalékokkal is rendelkezik a hálózat. 2.4 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉRTÉKELÉS A terület környezetvédelmi vizsgálata rizikófaktoronként elemez. 2.41 HULLADÉK A területen nem keletkezik veszélyes hulladék. A keletkező hulladék azonban nem szelektíven gyűjtött. A területen a MOM Művelődési Központ rekonstrukcióját megelőzően helyet kapott egy szelektív hulladékgyűjtő sziget, aminek kialakítása és fenntartása hagyott kívánni valót maga után, de oktató, szemléletformáló hatást kiváltani képes eleme volt a hulladékgazdálkodási stratégiának. Indokolt a terület státusza miatt a szelektív gyűjtés területbiztosítását a telkeken belül, az épületekben előírni. 2.42 LÉGSZENNYEZÉS A kipufogógázok miatt a levegő nitrogén-dioxid tartalma emelkedett. A kibocsájtó a terület határain zajló közlekedési terhelés. A terhelés mértékét két tényező befolyásolja. Az egyik a forgalom nagysága (gépjármű/időintervallum), a második a környező forgalmi hálózat áteresztő kapacitása. A Hegyalja úton buszsáv kialakítására került sor, ami növeli a közösségi közlekedés hatékonyságát. Kedvezőtlenebb helyzetben az Alkotás úthoz, BAH csomóponthoz, Jagelló úthoz közelebbi területek vannak. 2.43 ZAJSZENNYEZÉS A területen zajszennyezést a közlekedési kibocsájtók adják. Kedvezőtlenebb helyzetben itt is az Alkotás úthoz, BAH csomóponthoz, Jagelló úthoz közelebbi területek vannak. A Csörsz utca közlekedési terhelése zaj szempontból az alacsonyabb áthaladási sebesség és a mennyiségileg kisebb gépjárműforgalom miatt, nem jelentős, de az utca funkciójának megfelelően tovább csökkenthető. 2.44 FÉNY- ÉS HŐ SZENNYEZÉS Nem jellemző a területre. 2.45 VÍZSZENNYEZÉS A területen lévő úthálózat csapadékvíz elvezetési rendszere elválasztott. A területen keletkező szennyvíz a fővárosi szennyvízkezelési rendszerbe kerül. A területre hulló csapadékvíz visszatartása, még a zöldfelületeken sem megoldott. 2.46 TALAJSZENNYEZÉS, ERÓZIÓ A talajszennyezés vegyi úton nem jellemző a területre. A terület múltjából adódóan viszont folyamatos az építési, illetve rom törmelékkel való szennyeződés. A zöldfelületeken olyan szintű a szennyezés, ami miatt szükséges lenne a felső termőréteg tisztítása. A területen több eróziónak, talajlemosódásnak fokozottan kitett rézsű található. A Gesztenyéskert csapadékvíz-elvezetésének részleges megoldottsága miatt nagy záporok esetén komoly talajerózió tapasztalható. 2.47 TÁJIDEGEN ÉLŐLÉNYEK ALKALMAZÁSA A területen közepes mértékben jellemző, elsősorban örökzöldek fokozott alkalmazásával. Azonban a Gesztenyés kert vadgesztenyéi sem őshonosak, viszont nem tekinthetők invázív exótáknak sem.

8


3.

ÁTSOROLÁSI JAVASLAT

3.1

VÁROSRENDEZÉSI KONCEPCIÓ


A tervezett beavatkozások során nem hagyhatók figyelmen kívül a fővárosi térszerkezet változásainak trendjei. Bár markáns változásokkal nagyobb léptékben csak hosszútávon lehet számolni, e terület az, ahol a helyi önkormányzat által kezdeményezett fejlesztések, és a magántőke törekvései között komoly kölcsönhatásokkal lehet továbbra is kalkulálni. A megvalósult MOM művelődési ház és Sirály utca megújítási projekt (Hegyvidék Önkormányzat/Pro Régió) a szomszédos irodaház-fejlesztéssel nagyon erős környezetminőség javulást hozott. Ez azonban nem csak erre a három telekre és szűk környezetükre vonatkozik, hanem ennek következtében új értelmet kaphat a Csörsz utca, hiszen ezzel a középső hiányzó-leromlott része újul meg és ennek következtében a tradicionális polgári kerületközpont és a modern kereskedelmi és fehérgalléros negyed között egy magas minőségű kapcsolat és színesebb funkcionális tengely épülhet föl. A kerület szándékai szerint e két karakteres térség együtt fejlesztésével olyan budai városrész-központ állhat össze a következő évtizedben, mely igazi színes élő budai belvárossá válhat a működése során. A területhasználatot is ennek tudatában indokolt alakítani, ezért kezdeményezi a kerület a térség TSZTnek megfelelő besorolását. 3.2 ÁTSOROLÁSI JAVASLAT A Gesztenyés kert tömbjében a jelenlegi IZ keretövezetben szereplő területek egy része a TSZT által rögzített VT-VR területén VK(városközponti terület) keretövezetre módosulnak az FSZKT-ban. A közpark területe változatlanul marad. A KERETÖVEZET-MÓDOSÍTÁS ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK

Hrsz 7912 7915/1 7915/2 7916 7917 7918 7919 7913 7911/2 7904 7910 7956/2 7931/1

Terület m2 1532 871 638 674 640 326 227 20181 72926 8519 na. na. na.

Hatályos keretövezeti besorolás az FSZKT szerint IZ IZ IZ keretövezetbe nem sorolt közterület keretövezetbe nem sorolt közterület keretövezetbe nem sorolt közterület IZ IZ Z-IZ I keretövezetbe nem sorolt közterület KL KL

Módosítás utáni keretövezet az FSZKT szerint VK VK VK VK VK VK VK IZ Z-IZ I I KL KL 9


3.3


TERÜLETI MÉRLEG

HATÁLYOS FSZKT SZERINTI KERETÖVEZETI BESOROLÁS

I ZIZ KL VK keretövezetbe nem sorolt közterület MINDÖSSZESEN:

KERETÖVEZET MÉRETE FSZKT szerint (ha)

TERVEZETT KERETÖVEZET MÉRETE FSZKT szerint (ha) 2 5,3 3,88 3,76 0,6 0,92

0,85 5,3 4,32 3,76 1,23 15,46

KERETÖVEZETI VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK (ha) +0,15 -0,44 +0,6 -0,31 -

10


3.4


KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS

3.41 KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS Közép-Buda főúthálózata jelenlegi csúcsidőszaki kapacitáshiányának csökkentésére a főváros fejlesztési terve 3 koncepcionális javaslatot ad: 1. A hegyvidékről Pest felé irányuló közúti forgalom számára, észak felé az Árpád hídhoz és a tervezett Aquincumi hídhoz, dél felé a Lágymányosi hídhoz és a tervezett 4 metró P+R rendszeréhez vezető utak kiépítését tartalmazza. 2. A belső városrészek forgalomkorlátozásai (behajtási díj, utak keresztmetszetének (kapacitásának) csökkentése a városközponti irányú forgalmi igények csökkentését irányozza elő 3. Az Alkotás utca vonalán haladó észak-déli átmenő forgalom számottevő csökkentésére (a rakparti bővítési terv elvetése után) csak főúthálózati alagutak építésével van lehetőség. A fejlesztési tervek az M0 autóút és a Hungária gyűrű budai szakaszának megvalósításával az észak-déli forgalom elvezetésén kívül a budai agglomerációs forgalom szétosztását célozzák. 4. A fejlesztések megvalósításáig a terület úthálózatán a jelenlegi forgalmi viszonyokkal kell számolni. 3.42 KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS A területet érintő közösségi közlekedési hálózatfejlesztési elképzelések közül csak a közúti vasúti (villamos) hálózati tervek megvalósulása várható a közeljövőben: - A Budai fonódó villamoshálózat kiépítésével az Alkotás utca vonalán közvetlen kötöttpályás kapcsolat jön létre Óbuda (Bécsi út) illetve Dél-Buda (Fehérvári út) felé. - Közép-Buda és a Belváros között, a jelenlegi közúti forgalmi torlódások miatt alacsony színvonalú autóbuszos kapcsolatok helyett vizsgálatok készültek közúti villamos összeköttetés kialakítására. 3.43 KERÉKPÁROS- ÉS GYALOGOSKÖZLEKEDÉS A területet érintő úthálózaton a főváros fejlesztési terve a Győri út – Alkotás utca és a Jagelló út vonalán irányozza elő kerékpárút kiépítését. Kerékpáros szolgáltató létesítmények (tároló, kölcsönző) elhelyezése szükséges a MOM Park Alkotás utcai bejáratánál, illetve a MOM Kultur központnál. 3.44 FORGALMI RENDEZÉSI JAVASLAT Az Alkotás utca és Csörsz utca sarkán tervezett többfunkciós iroda-kereskedelem-szolgáltató komplexum 400 férőhelyes parkológarázsának megközelítését a Novotel jelenlegi közúti kapcsolata környezetében javasoljuk biztosítani. A kb. 120-150 jármű/csúcsóra forgalom lebonyolításához az útcsatlakozás megfelelő forgalomtechnikai kialakítása szükséges. Észak felől az Alkotás utcában jobbra kanyarodó sáv építése biztosítja, hogy a behaladó járművek a főút forgalmi sávjára ne legyenek visszatorlasztó hatással. Észak felé a kihaladást a BAH csomópontban az Alkotás utca felé visszafordulva lehet megoldani. Dél felől a behajtást, vagy a villamos pályát keresztező alcsomópontban vagy a Csörsz utcai csomópontban a visszafordulás kialakításával lehet biztosítani. A REM irodaház parkológarázsának megközelítése a Nagy Jenő utca egyirányú forgalmi rendje miatt bonyolult. Javasolható a Nagy Jenő utca kétirányú forgalomra alkalmas kialakítása, ennek feltétele a leállósáv megszüntetése. 3.45 PARKOLÁSI JAVASLAT ABVKSZ vonatkozó előírásai és az OTÉK előírásokon belüli differenciálást különböző területi, térségi lehatárolásként, zónánként határozza meg. A XII. kerület Kékgolyó u. – Böszörményi út – Jagelló út vonalától keletre eső része a Belső Zóna területeire esik. Itt a lakásokon kívül minden más beépítésnél lehetséges az OTÉK előírásokhoz képest 50%-os eltérés. 11



Ennek megfelelően az Alkotás u. – Csörsz utca sarkán tervezett hozzávetőlegesen bruttó 27000 m2 össz-szintterületű komplexum 15900 m2 nettó irodaterülete alapján 398 férőhely parkolóigényű. A Kongresszusi Központ és a Jagelló út közötti parkoló 256 férőhelyes, a rendezvények idején jelentkező igényeknek megfelelően került a terület szabályozási tervébe a felszíni parkoló helyett jelentős közhaszálatú garázs építése.

3.5 KÖZMŰFEJLESZTÉS A tervezett irodaház telkének körzete teljes közműellátással rendelkezik. A tömböt határoló utcák nyomvonalában kiépített közműhálózatok szempontjából a terület beálltnak tekinthető, így már régen kiépült a vezetékes ivóvízhálózat, az egyesített rendszerű csatornahálózat, a villamosenergia ellátó hálózat, a vezetékes gázellátás és a távközlés közüzemi hálózati rendszere. Külső közműfejlesztés: A tervezett irodaházban az előzetes becslések alapján a közműigények a következők: Ivóvízigény 62 m3/d Tüzivízigény külső 2700 l/min belső 600 l/min Kommunális szennyvíz mennyiség 62 m3/d Csapadékvíz 80 l/sec Földgázigény 220 N m3/óra Villamosenergia igény 1060 kW 3.6 ZÖLDFELÜLETI JAVASLAT, KÖRNYEZETVÉDELEM A Gesztenyéskertet, mint zöldterületet nem terheli összvárosi léptékű problémák megoldásainak kényszere. Így a tervezett hosszú távú fejlesztési cél kijelölésekor a közvetlen környezetében felmerülő igényekre kell reagálnia. A Gesztenyéskert vonzáskörzete a Sas hegy, a Kis Gellért hegy, a Mártonhegy, a Németvölgy, és a Naphegy térségére terjed ki. A terület városi szövetben való elhelyezkedéséből következik, hogy egy intenzíven használt közpark műszaki, zöldfelületi és szolgáltatási szintjének kell megfelelnie. Ennek érdekében a leromlott állapotú fagyedek cseréje, és a park zöldfelületi minőségének javítása kiemelt fontosságú feladat. 4.

A KERETÖVEZET-MÓDOSÍTÁS HATÁSAINAK ELEMZÉSE

4.1 VÁROSSZERKEZETI SZEMPONTOK A módosítás hatására a terület a térségi városi-szövetbe magas szinten integrálódik, és a térség városszerkezeti pozíciójának megfelelő hasznosítás válik lehetővé. A tervmódosítás következtében a konfliktust eredményező a lakófunkció megszűnhet a közlekedés és más funkciók által terhelt zónában és olyan szolgáltató, városközponti funkciók telepítése válik lehetségessé amely megfelel a TSZT által meghatározott hosszútávú településfejlesztési elképzeléseknek.

Területhasználat funkcionális szerkezet A tervezési területen a folyamatban lévő akcióterületi rehabilitáció (MOM-kulturális központ) sikeresen megvalósult, a térség funkcionális sokszínűségének továbbfejlesztése szempontjából fontos szerepet játszik a megújult kulturális központ. Emellett a Biopiac és a Sirály utca Gesztenyéskert felőli oldalán

12



magvalósult kulturális-vendéglátó- és szolgáltató funkciók a magas presztízsű társadalmi igények kielégítésének meghatározó elemei lesznek. A BAH csomópont és a Csörsz utca-Alkotás utcai csomópont közötti rendkívül előnyös közlekedési kapcsolatrendszer (regionális, fővárosi és kerületi elérhetőség, mely a tervezett fővárosi közlekedési fejlesztések megvalósulása után hosszú távon még kedvezőbb lesz), továbbá a nagy közönség- és munkaerő-vonzású közintézmények, illetve a magas presztízsű lakókörnyezet közelsége kedvező lehetőséget kínál további funkcióbővítésre, diverzifikálásra, a térség presztízsének további növelésére. 4.2 VÁROSKÉPI SZEMPONTOK A térség az értékelés szerint Bel-Buda dinamikusan fejlődő, építészetileg is kifejezetten értékes épületekből, épületegyüttesekből álló egyre vonzóbb központi helyévé válik. Szerencsés adottsága a térségnek, hogy az intenzív beépítések integrálják magukba azokat a szükséges mértékű zöldfelületeket, melyek jelenlétével ezek a helyek élhető és nagyvárosi környezetben is kellemes városrészközpontként képesek működni. A térség kisebb nagyobb zöldfelületekben (parkok, játszóterek, kegyeleti park, sportpályák) is gazdag, ezek elhelyezkedése arányosnak mondható, miközben a különböző szintű tervek ezeket, a zöldfelületeket kellően védik, így azoknak városszövetbeli lazító, kondicionáló szerepe tartósan biztosított. Ez az adottság nagy érték és egy sajátos karaktert hozott létre a terület különböző korokban megépült modern épületeivel együtt. Az itteni modern épületek az elmúlt negyven év magas műszaki minőségű és építészetileg is kvalitásos darabjai, jó ívet képeznek a TF és sportkórház régebbi építésű –ma már nehezen használható – épületeivel. Az Alkotás u menti 90-es években épült irodaházak ugyan kirínak a környék bérházainak építészi minőségét messze alulmúló megjelenésükkel. Ezzel együtt a térség a felújítások elmaradása mellett is kellemes építészeti miliőnek tekinthető, amit az ingatlanpiac –nem elsősorban építészetileg – igazol. A területen kettő komolyabb építészeti és területhasználati konfliktusa közül az egyiket a jelen terv eredményeként lehetséges lesz kezelni. Nevezetesen a térség középpontjában a MOM park főbejáratával szemben lévő lepusztult, zavaros használatú telekcsoport átépülhet. Az elaprózott telkek és azok jelentős részben megszűnt beépítése, hajléktalansátorozás, murvás parkolóként való hasznosítás, illetve meglévő anakronisztikussá vált társasház több mint zavaró képződmény, ezen helyen. A terület átsorolása megteremti a lehetőséget, hogy már rövidtávon beépüljön ez a sarok és kiteljesedjen a nyugati kapu belső fogadó tere. Itt kiemelt követelmény a terület arculatához és funkcionális szerkezetéhez is illeszkedő, építészetileg meghatározó, landmark jellegű épület megvalósítása. A hely e tekintetben komoly kihívás mind építészetileg, mind pedig a várospolitikai értékteremtő törekvések oldaláról, ezért az önkormányzat támogatja, előzetesen pályázat kiírását melynek célja az adekvát építészeti megoldásra vonatkozó javaslatok beszerzése. (Ez megfelel az FSZKT követelményeinek is: Az FSZKT védelmi és korlátozási tervlapja – a BVKSZ 2. sz. mellékletében foglaltakkal összhangban – rögzíti, hogy az Alkotás utca a városkép szempontjából kiemelt útvonalnak minősül. ).

Szerkezetalakítás A terület jelenleg a fejlesztési célként meghatározott funkciók számára nem megfelelő övezeti besorolásban található, emellett az övezetben építhető szintterület messze elmarad a térség pozíciójából következő elvárásoktól és környező megvalósult projektek kialakult volumenétől is. A vonatkozó Kerületi Szabályozási Terven szereplő besorolás épp ezért az FSZKT- módosításával VK (városközponti terület) keretövezeti besorolásba szükséges átsorolni. Ennek eredményeképpen a városszerkezeti pozíciót erősítő hasznosítás is lehetővé válik. A tervezett paraméterek a környezetbe illeszkedően kerülnek majd meghatározásra a párhuzamosan kidolgozandó KSZT-ben.

13



4.3 ZÖLDFELÜLETEKET ÉRINTŐ HATÁSOK. A területen az elmúlt egy- másfél évtizedben és a közel jövőben lezajló városfejlődés a jelenlegitől részlegesen eltérő közpark használati igényeket generál. A zöldfelületeknek a városfejlődéssel párhuzamosan lezajló megújulása minőségi értelmű váltást kell, hogy létrehozzon. Ez a magasabb minőségű zöldfelületi-zöldterületi elemrendszer együttesen lesz képes fogadni a magas presztízsű irodaházak dolgozóit, konferenciák, előadások, programok látogatóit. A park mindeközben nem veszti el a környező lakóterületek kiszolgálására irányuló zöldterületi funkcióit sem (játszóterek, sportolási lehetőség). A park egységes koncepció szerint történő átalakítása biztosít lehetőséget a parki emlékművek méltó környezetének kialakítására is. 4.4 KÖZLEKEDÉST ÉRINTŐ HATÁSOK A javaslatban kiemelt, tudatosan ösztönzött térszerkezeti változások mellett nagy valószínűséggel a Jagelló út nyugati oldalának városközponti szerepköre is változni fog. A Jagelló út közlekedési szerepköre messze túlmutat a térségen és ezért nem várható annak jelentősebb csökkenése, tekintettel a hálózati kapcsolatokra. Megvizsgálandó a Csörsz utca keresztmetszetének a tervezett beavatkozásokhoz való igazítása is. Felmerült a felszíni parkolás visszaszorítása érdekében a Csörsz utca 2 forgalmi sávra szűkítése, mely lehetőséget nyújtana szélesebb gyalogosfelületek kialakítására is. A keresztszelvényt a magas presztízsű terület követelményeinek megfelelően úgy kell alakítani, hogy a Csörsz utcát kísérő gyalogosfelületeken fasort lehessen telepíteni. 4.5 KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK A jelenlegi funkciók megőrzésével, környezetszennyezést kibocsájtó elem elhelyezésének kerülésével és a javaslatban leírtak végrehajtásával olyan városközponti területrész alakulhat ki, amelyek képesek európai szinten megfelelni az épített környezettel szemben támasztott környezetvédelmi irányelveknek.

14


5.

MELLÉKLET:

5.1

TERVEZÉSI ALAPTÉRKÉP

5.2

TERVEZETT KERETÖVEZETEK

5.3

TERVIRATOK

5.4

PARKOLÁSI IGAZOLÁS


15

FSZKT-MÓDOSÍTÁSI HATÁSTANULMÁNY CSÖRSZ UTCA – ALKOTÁS UTCA – HEGYALJA ÚT – JAGELLÓ ÚT ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ

KERETÖVEZET MÓDOSÍTÁSI HATÁSTANULMÁNY

1.

ÉTV. 9. § (2) BEKEZDÉS SZERINTI TÁBLÁZATOS ÖSSZEFOGLALÁSA

VÉLEMÉNYEZŐ

Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztály FPH059/1712-24/2011 Budapest Főváros Önkormányzata Városfejlesztési Főpolgármester-helyettes FPH059/1712-23/2011

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály

BF/UO/NS/B/431/1/2011

FŐVÁROSI TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁG BUDAI PARANCSNOKSÁG

XII-SZ/27-3/2011

ELŐZETES

VÉLEMÉNYEK

VÉLEMÉNY

A tárgyi területre vonatkozó Fővárosi Szabályozási Keretterv módosítási eljáráskeretében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 9. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében az ún. előzetes véleményeket Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes úr megkérte, és a kapott válaszokat megküldte a kerületi önkormányzat alpolgármesterének. Felhívom szíves figyelmét, hogy a keretövezet módosítási hatástanulmány a 48/1998. (X. 15.) Főv . Kgy. rendelet 1. számú mellékletében foglalt tartalommal készítendő. amely alapján a javaslatokat M=1: 4000-es méretarányú térképen kell ábrázolni, továbbá mellékelni szükséges az állami földmérési alaptérkép három hónapnál nem régebbi másolatát. Kérem, hogy a megküldött véleményekben és a jogszabályi előírásokban foglaltak figyelembevételével kiegészített hatástanulmányt 15 példányban szíveskedjen a Városépítési Főosztályhoz eljuttatni. A javasolt övezetátsorolás Budapest Településszerkezeti Tervében foglaltakkal nem ellentétes, de az övezetmódosítással lehetővé váló fejlesztéseket csak a közlekedési kiszolgálhatóság valamint az OTÉK, a BVKSZ vagy a kerületi parkolási rendelet szerinti parkolóigények telken belüli biztosíthatósága esetén tartjuk elfogadhatónak. A Közlekedésfejlesztési javaslat szöveges munkarésze megállapítja a tervezett irodaépület építése kapcsán szükségessé váló parkolóigény mértékét, de annak telken belül történő elhelyezhetőségét nem igazolja. A javasolt közlekedésfejlesztéseket is kérjük a megvalósíthatóságuk igazolására környezetalakítási javaslaton ábrázolni. A Szabályozási terv készítése során a jogszabálybon alapuló követelmény érvényre juttatása érdekében a következőket javaslom figyelembe venni: 1. A területen meglévő, ill. létesíteni kívánt építményekhez a mértékadó tűzszakasz terület alapján számított szükséges tűzoltóvíz mennyiséget kell biztosítani, oly módon, hogy a védendő építményektől a tűzcsap(ok) megközelítési útvonalon mérve 100 m-en belül legyenek). Amennyiben új tűzoltóvíz-vezeték kerül kiépítésre, úgy az oltó vizet föld feletti kivitelű tűzcsapok létesítésével kell biztosítani, melyek telepítési helyét előzetesen Régiónkkal egyeztetni kell. 2. A meglévő, ill. létesíteni kívánt épületekhez olyan felvonulási utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. A

TOVÁBBI ELJÁRÁSBA N RÉSZVÉTELI SZÁNDÉK IGEN/NEM

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

Budapest, XII. kerület Gesztenyés kert ELŐZETES VÉLEMÉNYEK TÁBLÁZATOS ÖSSZEFOGLALÁSA

FSZKT-módosítási hatástanulmány 2011. december

tűzoltási felvonulási út és terület paramétereit a következő gépjármű adatok figyelembevételével kell kialakítani: Szélesség: 3,2 m Hosszúság: 12 m Magasság: 3,9 m Összsúly: 44.000 kg Tengelynyomás: 12.000 kg Fordulási sugár 15 m Letalpalási szélesség: 7,2 m Letalpalási nyomóerő: 44 tonna talpanként Letalpalási helyek száma: 4 db Működési magasság: 51,5 m Működési szelesség a gépjármű középvonalától: 21,5 m.

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE

Tájékoztatom, hogy az eljárás további szakaszaiban részt kívánunk venni. Budapest XII. kerület Alkotás út-Csörsz u.-Jagelló u. által határolt terület Fővárosi Szabályozási Kertterv eseti módosítására vonatkozó hatástanulmányt áttekintettem. Közegészségügyi szempontból az övezetmódosítási javaslattal kapcsolatban észrevételt nem teszek.

IGEN

9825-2/2011 BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

BBK/2482-2/2011

Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Főosztály

FPH058/2346-50/2011 BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA ÉPÍTÉSÜGYI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ

BF-133/1/2011

A címzett benyújtotta a tárgyi FSZKT módosítást a Budapesti Bányakapitánysághoz. (érkezett 2011 augusztus 30.) A Bányakapitányság dokumentációt áttanulmányozta, és ez alapján, mint területileg illetékes első fokú földtani és bányászati hatóság, kiadja az alábbi szakvéleményt. A Bányakapitányság a tárgyi FSZKT módosításhoz hozzájárul. A tervezési területen nyilvántartott ásványvagyon nincs. Építésföldtani szempontból nincs megjegyzésünk. A tanulmányban leírtak alapján Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező 7916 és 7918 hrsz-ú ingatlanok KÖ0 keretövezetből VK keretövezetbe kerülnének, mely tervezett átsorolás a fővárosi tulajdonú ingatlanokat vagyongazdálkodási szempontból értékesebbé tenné, ezért az FSZKT ezirányú módosítását vagyongazdálkodási szakmai szempontból támogatjuk.

A véleményeztetési eljárásban - mint érintett államigazgatási szerv - részt kívánunk venni, és e véleményünk kialakításához az elkészítésre kerülő teljes dokumentáció megküldését kérjük az alábbiak szerint: olvasható léptékű, a vizsgálati és alátámasztó munkarészeket is maradéktalanul tartalmazó dokumentáció papír alapú és digitális formátumban egyaránt. 1.1. A megkereséshez csatolt keretövezet módosítási hatástanulmány (Város-Teampannon Kft. - tervező: Koszorú Lajos) megfelelő részletességgel ismerteti a tervezett módosítási elképzeléseket. 1.2. Tekintettel arra, hogy már a jelen előzetes véleménykéréshez csatolták a keretövezet módosítási ( hatástanulmányt, felhívom a figyelmet, hogy az Étv. 9.§ (3) bekezdés szerinti véleményünket, az erre irányuló megkeresésük alapján áll módunkban kialakítani, azonban a dokumentáció ismételt megküldésére - amennyiben változtatás nem történik - nincs szükség. 2. A terv készítése során az alábbiakra hívjuk fel a szíves figyelmét: 2.1. A tervdokumentációnak a magasabb szintű

NEM

IGEN

IGEN

2



jogszabályokkal és tervekkel összhangban kell lennie. 2.2. Az Étv. 16.§ (1) bekezdése a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat készítését településtervezési jogosultsághoz köti. Az 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet szerint a településrendezési eszközök készítésére csak az a tervező jogosult, aki a Terület- és Településrendező Tervezők Névjegyzékében szerepel és tagja az állandó lakóhelye szerinti területi építész kamarának. 3 . Az egyeztetési eljárásra vonatkozó megjegyzéseink: 3.1. Külön felhívjuk a figyelmet a lakosság, az érdekképviseleti szervek stb. egyeztetési eljárásba történő bevonására, továbbá a 34312006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdésére, melynek értelmében az elsőfokú építésügyi hatóság megállapítás előtt véleményezi az illetékességi területén a helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket. 3.2. Előzetesen felhívom a figyelmét arra, hogy a dokumentáció véleményeztetését követő érdemi változtatása az Étv. 9.§ (3) bekezdése szerinti eljárás megismétlését vonja maga után. 3.3. A településrendezési tervek egyeztetési eljárásával kapcsolatban jelzem, hogy az esetlegesen eltérő vélemények tisztázása az Étv. 9.§ (4) bekezdése szerinti egyeztető tárgyalás keretében történhet, mivel az észrevételt tevő államigazgatási szervek kizárólagos hatásköre, hogy az észrevételeire adott válaszokban foglaltakat elfogadja, illetve a vitatott kérdésekben megállapodás történjen. 3.4. A felmerült eltérő vélemények tisztázására az Étv . 9.§ (3) bekezdése szerinti véleményeztetést követően a polgármesternek egyeztető tárgyalást kell tartania, melyre a hely és időpont megjelölésével a véleményezési eljárás valamennyi érdekeltjét a tárgyalás előtt legalább 8 nappal meg kell hívnia. A meghívóval együtt javasolt megküldeni az összes véleményt (vagy kivonatát) és az azokra adott megbízói (önkormányzati) válaszokat annak érdekében, hogy a meghívottak eldönthessék érintettségüket. 3.5. Előzetesen felhívom a figyelmét, hogy amennyiben az Étv. 9.§ (4) bekezdésében megfogalmazott követelmények a meghívó esetében nem teljesülnek, úgy az egyeztetési tárgyalás - a törvény előírásai alapján - érvénytelen. 3.6. A megtartott egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásával együtt, továbbá meg kell küldeni az összes érintettnek. 3.7. Az Étv. 9.§ (5) bekezdéséhez kapcsolódóan felhívom a figyelmet arra, hogy amennyiben a véleményt megfogalmazó szerv vagy szervezet képviselője nem jelent meg az egyeztető tárgyaláson, kifogást nem emelő véleményezőnek tekinthető, azonban a véleményben hivatkozott jogszabály - így a jogszabályon alapuló vélemény - nem hagyható figyelmen kívül! A véleményeztetés eredményének megfelelően esetlegesen javított szabályzatot, illetve tervet az Étv. 9.§ (6) bekezdése szerint legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tenni. 3.8. Előzetesen jelezzük, hogy az Étv. 9.§ (6) bekezdés b) pontjában meghatározottak alapján, a véleményezési eljárás befejezését követően a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet (komplett alátámasztó és vizsgálati munkarészeket is tartalmazó dokumentáció) a jóváhagyás előtt szakmai véleményezés céljából az egyeztetési anyaggal (államigazgatási szervek véleményei, az ezekre adott válaszok, jegyzőkönyvek stb.) együtt Irodánk részére meg kell küldeni. 3.9. Felhívom szíves figyelmét. hogy az Étv. 9.§ (7) bekezdése szerint a településrendezési eszköz a (2)-(6) bekezdésben előirt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el. A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek legkorábban az elfogadásuktól számított 30. napon léptethetők hatályba. 3.10. Az Étv. 9.§ (8) bekezdése értelmében az elfogadott településrendezési tervet és helyi építési szabályzatot valamint a beérkezett véleményeket és a figyelembe nem vétel indoklását a főpolgármesternek az elfogadást követő 10

3



munkanapon belül közzé kell tennie, és egyben meg kell küldenie a véleményezésben résztvevő államigazgatási szerveknek, valamint szakmai vizsgálat céljából az államigazgatási szervektől (minden fázisban) beérkezett összes észrevétellel együtt az állami főépítésznek. Hivatkozva az Étv. S9.§-ában az állami főépítész elektronikus nyilvántartási kötelezettségére, a hitelesített papír formátum mellett a digitálisan készült munkarészek digitális formátumban történő megküldése is szükséges.

NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG Mobil szolgáltatásfelügyeleti osztály

A 2011 augusztusában kelt FPH059/1712-3/2011 számú levelére tájékoztatom, hogy a tárgyi módosítás hírközlési érdekeket nem érint, így az eljárásban nem kívánunk részt venni.

NEM

FO/26065-2/2011 BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT Stratégiai, Fejlesztési és Beruházási Igazgatóság

BKK/2714/2/2011

A hatástanulmány közlekedési munkarésze minden jelentős kérdést megválaszol, tartalma a hatályos fővárosi tervekkel összhangban van és a különféle ágazati koncepciók megfelelő szintű ismeretéről tanúskodik. Az Alkotás utca mentén VK keretövezetbe átsorolt ingatlanok közúti kiszolgálására a meglévő Alkotás utcai kisíves kapcsolaton túl további csomópont kialakítás a Csörsz utca ás a BAH csomópont között , így a villamospályát keresztező újabb jelzőlámpás alcsomópont létesítése sem javasolt. Az Alkotás utcai kapcsolatot a Novotel közúti kapcsolatával összevonva célszerű továbbtervezni. A Csörsz utca közúti keresztmetszetének esetleges leszűkítését az Apor Vilmos tér –Győri út közötti közvetlen kerékpáros összeköttetés forgalomtechnikai követelményei (nyitott vagy zárt kerékpársávok, a csomópontokban előretolt felálló helyek) befolyásolhatják. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a tervezési területen és környezetében az alábbi beruházásokat tervezi rövidvagy középtávon megvalósítani: "Budai fonódó villamos közlekedés megteremtése Buda átszállásmentes kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolatainak bővítésére" projekt keretében összevonásra kerül az Óbudára közlekedő 17-es és a 61-es járat Alkotás utcai és Villányi úti szakasza, amivel átszállásmentes kötöttpályás kapcsolat jön létre a III-II-XII-XI. kerületek központjai között.

IGEN

• A Széll Kálmán tér rekonstrukciójához kapcsolódóan részletes vizsgálatok tárgyát képezi a nagykörúti 416-os és a 61-es járat esetleges összekötése , az ún. "körhatos" koncepciójának vizsgálata is, melynek megvalósítása azonban csak középtávon képzelhető el. • A Közép-Buda és a Rákóczi úti tengely közötti közvetlen összeköttetést nyújtó (gyors)villamos vonal kiépítését a BKK tíz éves távlatban nem tervezi. • A XII. kerület központját a Belvárossal összekötő 105-ös autóbuszjárat közlekedésének feltételei a Mészáros utcában még 2011-ben meghosszabbítandó buszsávok révén javulni fognak. A belső kerületek közúthálózatán a tervezett az un. "dugódíj" bevezetése esetén csökkenhet a gépjárműforgalom volumene. A tervezett díjköteles zóna külső határa az előzetes tanulmányok szerint Budán célszerűen az Alkotás utca vonalában húzódik, ami itt a közúti forgalom jelentős (10-20%-os) növekedését vonja magával. • A BKK a fővárosi kerékpáros közlekedési hálózat teljes koncepcionális felülvizsgálatát tervezi, a most hatályos dokumentum ugyanis a korszerű tervezési elveknek és a kerékpáros forgalom jelenlegi (és szándékolt) nagyságának már nem felel meg. A hatástanulmányban említett Győri úti, Alkotás utcai és Jagelló úti nyomvonalak várhatóan mint kerékpársávok, illetve kerékpáros

4

Budapest, XII. kerület Gesztenyés kert ELŐZETES VÉLEMÉNYEK TÁBLÁZATOS ÖSSZEFOGLALÁSA nyomok szerepelnek majd a fejlesztési kiegészítve a Csörsz utcai szakasszal.

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI IRODÁJA

460/0701/3/2011

FSZKT-módosítási hatástanulmány 2011. december elképzelések

között,

A tárgyi terv Étv. 9.§ (3) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban részt kívánunk venni. A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat elkészítésénél, ill. módosításánál A kulturális örökség védelméről szóló, többször módosított 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) előírásait kell figyelembe venni, amelynek hatálya a műemlékekre és a régészeti emlékekre egyaránt kiterjed. Tájékoztatjuk Önöket, hogy a módosítás tárgyát képező Sirály utcai szakasz a műemléki védelem alatt álló MOM Kulturális Központ (műemléki törzsszáma: 15937) műemléki környezetében fekszik. Átalakításához, a szomszédos műemlékhez kapcsolódó új rendeltetésének kialakításához szakhatóságként hozzájárulásunkat adtuk. A tervezési területen avar, honfoglalás és közkori régészeti lelőhelyek vannak (KÖH nyilvántartási azonosítószám: 70001), melyet a szabályozási terv tervlapjain --RL-- jelzéssel fel kell tüntetni. A lelőhely környezetében található területek Kötv. 7. § 17. pont szerinti régészeti érdekű területnek minősülnek, mert ott is régészeti emlékek előkerülése várható. Kérjük, szíveskedjenek a terület régészeti érdekűségét is feltűntetni a szabályozási tervlapokon. A feltüntetéshez javasoljuk a --RÉ- jelzés használatát. Tekintve, hogy a Kötv. 19. § (2) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről is csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, javasoljuk, hogy az építési szabályzatba az alábbi szabályozást szíveskedjenek beépíteni: "A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területről is csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért javasoljuk, hogy a területen a földmunkával járó beruházások földmunkát régészeti megfigyelés mellett végezzék. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Budapesti Történeti Múzeum (10 14 Budapest. Szent György tér 2.) jogosult. Javasoljuk továbbá. Hogy a beruházó a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 munkanappal vegye fel a kapcsolatot a Budapesti Történeti Múzeummal". Felhívjuk továbbá szíves figyelmüket, hogy a Kötv. 11. §-a alapján a régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Erre való tekintettel a településfejlesztés során megvalósítandó, földmunkával járó beruházásokat az alábbi jogszabályok figyelembevételével kell tervezni:

IGEN

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 6. § (1) bekezdése szerint a más hatóságok előtt indult, régészeti lelőhelyen vagy a régészeti védőövezet területén megvalósuló tevékenység, építmény engedélyezésére indult eljárásokban, annak elbírálása érdekében, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, a 2. sz. melléklet A. pontjában meghatározott szakkérdésekben, az elsőfokú eljárásban az illetékes szakigazgatási szerv jár el szakhatóságként. A Kötv. 19. § (l) bek. értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. A 22. § (1) bekezdése szerint, ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti

5



lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A 22. § (2) bekezdése előírja, hogy - a Hivatal eltérő rendelkezésének hiányában - a megelőző feltárás részeként a lelőhelyen először próbafeltárást kell végezni. A régészeti érintettség mértékétől függően - külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő. A megelőző feltárásra a Kötv. 22. § (3) bekezdése értelmében a beruházónak szerződést kell kötnie a feltárásra jogosult intézménnyel. A feltárási jogosultságot a Kötv. 20. § (2) bek. szabályozza. Felhívjuk szíves figyelmüket egy, a településrendezési eljárást érintő jogszabályra is: A Kötv. 66. §-a szerint örökségvédelmi hatástanulmányi kell készíteni a településfejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni, és a véleményezésre megküldött tervek (szabályzat) kötelező alátámasztó munkarészeként, a 4/2003. (11.20.) NKÖM rendelet mellékletében részletezett tartalommal kell benyújtani. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett.

LEVEGŐ MUNKACSOPORT

232/2011

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM FEGYVEZETI ÉS HADBIZTOSI HIVATAL INFRASTRUKTURÁLIS IGAZGATÓSÁG

INF/20-163/2011

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATÁNAK FÖLDHIVATALA FÖLDMÉRÉSI ÉS FÖLDÜGYI OSZTÁLY

159/2011

Végül jelezzük, hogy a településrendezési eljárás további szakaszaiban is részt kívánunk venni. Lehetőség szerint papír alapú dokumentációt kérünk, és a terv jóváhagyását követően annak egy példányára is igényt tartunk. A tanulmányban javasolt I Intézményi és VK Városközponti keretövezetbe való átsorolásokat nem javasoljuk. 1., A volt Sirály utcai részt, amely a tanulmány 10. oldalán 0,15 ha terület meghatározással van ábrázolva, KöO keretövezetbe nem sorolt közterületből I intézményi keretövezetbe akarják sorolni. Fölöslegesnek tartjuk az intézményi keretövezetben lévő terület növelését, mivel az a beépítettség növelését eredményezheti. A volt Sirály utcában az átalakítással olyan funkciókat alakítottak ki, amelyek nem tiltottak a keretövezetbe nem sorolt közterületeken,tehát egyébként fölösleges lenne a terület építési keretövezetbe való átsorolása. 2., Az Alkotás utca és a Csörsz utca sarkán lévő KöO keretövezetbe nem sorolt közterületben lévő telkeket IZ keretövezetbe javasoljuk átsorolni, így a Gesztenyéskertnek ez a már beépített része egységes keretövezetben lesz. Azonban az építési övezetnek és a beépítésnek a park rovására történő tovább terjedését mindenkor ellenezzük. Fenti hivatkozási számú megkeresésére értesítem, hogy Budapest, XII. kerület Alkotás utca - Jagelló út - Csörsz utca által határolt területre vonatkozó FSZKT eseti módosításával kapcsolatban - tekintettel arra, hogy a keretövezet módosítás a Magyar Állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlant nem érint észrevételt nem teszek, A fentiek figyelembevételével tájékoztatom, hogy az Étv. 9, § (3) bekezdése szerinti véleményezési eljárás további fázisaiban nem kívánunk részt venni A Budapest Főváros XII. kerület Csörsz utca - Alkotás utca Hegyalja út - Jagelló út által határolt belterületi ingatlanokra vonatkozó Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) módosítása termőföldet nem érint, ezért földvédelmi szempontból észrevételt nem teszünk. Kérem fenti nyilatkozatomnak megfelelő illetékes intézkedését azzal, hogy az FSZKT további egyeztetési

IGEN

NEM

NEM

6



eljárásában nem kívánunk részt venni. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

4018/1/2011

Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala E-mailből iktatott irat:

FPH059/1712 - 8/2011

Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala Városépítési Főosztály

E-mailből iktatott irat:

A tervezési terület országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet (Natura 2000 területet), országos ökológiai hálózat övezetét, illetve egyéb táj- és természetvédelmi szempontból jelentős területet nem érint. A benyújtott tájékoztatás szerinti FSZKT módosítás ellen táj- és természetvédelmi szempontból kifogást nem emelünk, a véleményezési eljárás további részében nem kívánunk részt venni. A módosítással érintett terület közvetlen környezetében nem találhatók a Budapest Főváros Közgyűlésének 54/1993. (1994. 11.1. ) a főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről szóló rendelet szerinti védett épületek vagy épület együttesek. Mindazonáltal a XII. kerület egésze az épített környezet védelme szempontjából érzékeny terület melyet nagy odafigyeléssel és körültekintéssel szükséges kezelni. A MoM kulturális központ műemlék, ezért osztályunk ebben a kérdésben állásfoglalásra nem illetékes. A tervezés célkitűzései támogathatóak, a konkrét terv birtokában részletesebb vélemény formálható a tárgyi ügyben. A tervezett FSZKT módosítással egyetértek, az nem ellentétes a települési értékvédelem elveivel és céljaival, a további eljárásban részt kívánok venni. A tervben foglalt módosítási szándék nem ütközik az IVS irányelveivel. A Csörsz utca és Alkotás utca találkozásánál egy hangsúlyosabb épületegyüttes megjelenése elképzelhető, viszont az új beépítés által indukált terelések kezelése szempontjából, az ingatlan tulajdonosaival Településrendezési Szerződés megkötését javasoljuk.

NEM

IGEN

IGEN

FPH059 /1712 - 7 /2011 Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Főosztály

FPH061/9114-3/2011

Budapest helyi jelentőségű természeti értékeinek védelméről szóló 32/1999. (VII. 22.) önkormányzati rendelete alapján védett természeti területet, értéket nem érint, Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő erdőterületet nem érint, a kiemelt közcélú zöldterületekről szóló 14/1993. (IV. 30.) Föv. Kgy. rendelet alapján kiemelt zöldterületet érint (Gesztenyéskert, Alkotás utca) a terv, Tervezéskor vegyék figyelembe a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet alapján készült, a Fővárosi Közgyűlés 1211/2007. (VI. 28.) számú határozatával elfogadott Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérkép számításon alapuló zajterhelésre vonatkozó értékeit. Az Alkotás utca, a Jagelló út és a Csörsz utca jelenleg is zajkonfliktus által érintett terület, nem támogatjuk az utak mellett a lakossági növekedést eredményező lakófunkció fejlesztést. Kérjük, hogy tervezéskor szíveskedjenek figyelembe venni a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 6.§ (1) a) pontjában foglaltakat, amely kimondja, hogy a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy az a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő. Kérjük, érvényesítsék a Fővárosi Közgyűlés 1931/2007.(XI.29.) számú határozatával jóváhagyott Budapest Főváros Környezeti Program céljait. Közműellátás szempontjából az alábbi észrevételeket

IGEN

7



tesszük: A tárgyi területre vonatkozó keretövezet módosítás i hatástanulmány 3.5. Közműfejlesztés részét kérjük kiegészíteni a meglévő közműhálózat leírásával. • A tárgyi terület teljesen közművesített.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 5. § (3) bekezdése alapján nyilatkozunk, hogy a véleményezési eljárás további szakaszában részt kívánunk venni. A kérelem teljesítéséhez a légügyi hivatal hozzájárul. A további egyeztetési eljárásban nem kívánunk részt venni.

NEM

LR/RK/NS/B/1308/1/2011 Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Főosztály

FPH061/9115-2/2011

Tájékoztatjuk, hogy a mellékelt Keretövezet módosítási határtanulmányt közlekedési szempontból áttekintettük. A tanulmány tartalmazza a Fővárosi Önkormányzat jövőbeni fejlesztési terveit, azonban a végleges tervek kialakítása során egyeztetés szükséges a Közlekedési Osztállyal. A Városüzemeltetési Főosztály az Étv. 9. § (3) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban részt kíván venni.

IGEN

8

Emlékeztető.

Téma:

XII. ker. Gesztenyés kert FSZKT módosítási hatástanulmány.

Jelenlévők: Budapest Közlekedési Központ részéről:

Dománnyi Bálint Újvári Éva

szakmai tanácsadó projektmenedzser

Koszorú Lajos Győri Benjámin Rhorer Ádám Szálka Miklós

vezető településtervező településtervező közlekedéstervező közlekedéstervező

Tervezők:

Helyszín: Budapest, Város-Teampannon Kft. irodája Időpont: 2011-11-09 1.

EGYEZTETÉS A CÍMBELI MUNKA ELŐZETES VÉLEMÉNYBEN FOGLALTAK TISZTÁZÁSÁRÓL :

A tervezők ismertették a BKK előzetes véleményében foglaltakat, és bemutatták a kérdéses csomópontra tervezett közlekedési és forgalomtechnikai megoldásokat. Dományi Bálint a BKK. képviseletében elmondta, hogy az új alcsomópont csak olyan kialakítással fogadható el, mely a mai áteresztőképességhez viszonyítva nem akadályozza a kötöttpályás tömegközlekedési eszközök közlekedését. A osztályozó sáv miatt ez a megoldás nem okoz visszatorlasztást az Alkotás utca forgalmára, így a tervezői álláspontot elfogadja, és a javaslatot támogatja.

Az emlékeztetőt összeállította:

Koszorú Lajos Vezető tervező

Győri Benjámin Településtervező Budapest, 2011. november 14.

Melléklet: BKK előzetes véleményének kivonata.

Budapest, XII. kerület Gesztenyés kert EMLÉKEZTETŐ

BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT Stratégiai, Fejlesztési és Beruházási Igazgatóság

BKK/2714/2/2011

FSZKT-módosítási hatástanulmány 2011. november

A hatástanulmány közlekedési munkarésze minden jelentős kérdést megválaszol, tartalma a hatályos fővárosi tervekkel összhangban van és a különféle ágazati koncepciók megfelelő szintű ismeretéről tanúskodik. Az Alkotás utca mentén VK keretövezetbe átsorolt ingatlanok közúti kiszolgálására a meglévő Alkotás utcai kisíves kapcsolaton túl további csomópont kialakítás a Csörsz utca ás a BAH csomópont között , így a villamospályát keresztező újabb jelzőlámpás alcsomópont létesítése sem javasolt. Az Alkotás utcai kapcsolatot a Novotel közúti kapcsolatával összevonva célszerű továbbtervezni. A Csörsz utca közúti keresztmetszetének esetleges leszűkítését az Apor Vilmos tér –Győri út közötti közvetlen kerékpáros összeköttetés forgalomtechnikai követelményei (nyitott vagy zárt kerékpársávok, a csomópontokban előretolt felálló helyek) befolyásolhatják. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a tervezési területen és környezetében az alábbi beruházásokat tervezi rövidvagy középtávon megvalósítani: "Budai fonódó villamos közlekedés megteremtése Buda átszállásmentes kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolatainak bővítésére" projekt keretében összevonásra kerül az Óbudára közlekedő 17-es és a 61-es járat Alkotás utcai és Villányi úti szakasza, amivel átszállásmentes kötöttpályás kapcsolat jön létre a III-II-XII-XI. kerületek központjai között. • A Széll Kálmán tér rekonstrukciójához kapcsolódóan részletes vizsgálatok tárgyát képezi a nagykörúti 416-os és a 61-es járat esetleges összekötése , az ún. "körhatos" koncepciójának vizsgálata is, melynek megvalósítása azonban csak középtávon képzelhető el. • A Közép-Buda és a Rákóczi úti tengely közötti közvetlen összeköttetést nyújtó (gyors)villamos vonal kiépítését a BKK tíz éves távlatban nem tervezi. • A XII. kerület központját a Belvárossal összekötő 105-ös autóbuszjárat közlekedésének feltételei a Mészáros utcában még 2011-ben meghosszabbítandó buszsávok révén javulni fognak. A belső kerületek közúthálózatán a tervezett az un. "dugódíj" bevezetése esetén csökkenhet a gépjárműforgalom volumene. A tervezett díjköteles zóna külső határa az előzetes tanulmányok szerint Budán célszerűen az Alkotás utca vonalában húzódik, ami itt a közúti forgalom jelentős (10-20%-os) növekedését vonja magával. • A BKK a fővárosi kerékpáros közlekedési hálózat teljes koncepcionális felülvizsgálatát tervezi, a most hatályos dokumentum ugyanis a korszerű tervezési elveknek és a kerékpáros forgalom jelenlegi (és szándékolt) nagyságának már nem felel meg. A hatástanulmányban említett Győri úti, Alkotás utcai és Jagelló úti nyomvonalak várhatóan mint kerékpársávok, illetve kerékpáros nyomok szerepelnek majd a fejlesztési elképzelések között, kiegészítve a Csörsz utcai szakasszal.

A tárgyi terv Étv. 9.§ (3) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban részt kívánunk venni.

2

7(/(.+$7È5

+ ,

ŬŝŚĂũƚĄƐ

$SDUNROyiOWDOiQRVN|]OHNHGpVLUHQGMHHJ\LUiQ\RVtWRWWIRUJDOP~DWHKHUIRUJDORPPDOOiPSiNNDOV]DEiO\R]RWWpV OHYiODV]WRWWV]HPpO\JpSNRFVLNpWyO$WHKHUIRUJDORPGRNNROiViWIRUGtWyYDOWHUYH]WNKRJ\DV]HPpO\JpSMiUPĦYHNDOHKHWĘ OHJU|YLGHEELGHLJiOOMDQDND]HUUHDFpOUDHOKHO\H]HWWN|]OHNHGpVLOiPSiNQiODWHKHUDXWyNNLEHiOOiViUDYiUYD

*

ƐǌĞŵĠůǇŐĠƉŬŽĐƐŝĨŽƌŐĂůŽŵ

)

(

ƚĞŚĞƌŐĠƉŬŽĐƐŝĨŽƌŐĂůŽŵ

'

&

%

$

ďĞŚĂũƚĄƐ

Ϭϴ

IĘ

7HUYH]HWWSDUNROyV]iP GE0(*)(/(/

.|W|WWSiO\iV N|]OHNHGpV NHGYH]PpQQ\HO

27e. iOWDO HOĘtUW SDUNROyV]NVpJOHW

HVHWpQ

IXQNFLyN

GE

RV

GE

XWiQL

ŵĞůĞƚ;^ǌŝŶƚͿ ZĂŬƚĄƌ ƌƵŚĄǌ /ƌŽĚĂ ϳϯϯ ͲϮWϭ Ϯϭϵ Ϯϳϳϲ ͲϭĞǀĄƐĄƌůſƐǌŝŶƚ ϮϲϴϮ ϬDĂůů ϭϴϳϱ ϭZĞĐĞƉĐŝſ Ϯϯϱϯ͕ϳ Ϯ/ƌŽĚĂ ϮϱϬϵ͕ϳ ϯ/ƌŽĚĂ ϮϱϮϳ͕ϲ ϰ/ƌŽĚĂ Ϯϱϱϯ͕Ϯ ϱ/ƌŽĚĂ Ϯϱϳϭ͕Ϯ ϲ/ƌŽĚĂ ϭϭϬϬ͕ϳ ϳ/ƌŽĚĂ ϯϬϬ͕ϱ ϴ/ƌŽĚĂ ƂƐƐǌƚĞƌƺůĞƚ ϵϱϮ ϱϰϱϴ ϭϱϳϵϭ͕ϲ ƂƐƐǌΕŶ Ğ ſ ϯϴϮϬ͕ϲ ϭϭϬϱϰ͕ϭ ϮĚď ϭϵϮĚď ϱϱϯĚď ƉĂƌŬŽůſƐǌĄŵ ƂƐƐǌĞƐĞŶ ϳϰϳĚď

WĂƌŬŽůſƐǌĄŵşƚĄƐĨƅƚĞƌƺůĞƚĞŬŚĞǌ

3DUNROyV]iPtWiV

ƚĞƌǀĞǌƅ͗

+

ƉĄůǇĄǌĂƚŬŝşƌſũĂ͗

*

7(/(.+$7È5

)

(

P

33$5.2/Ï6=,17

E

'

P

35$.7È5

&

D

%

E

Dϭ͗ϯϬϬ ϮϬϭϭ͘Ϭϲ͘

ϭϭ

$ ,

D

Ƶ Ě Ă Ɖ Ğ Ɛ ƚ ͕y / / ͘Ŭ Ğ ƌ ͘Ͳ ů Ŭ Ž ƚ Ą Ɛ Ƶ ͘Ͳ Ɛ Ƃ ƌ Ɛ ǌ Ƶ ͘Ͳ' Ğ Ɛ ǌ ƚ Ğ Ŷ Ǉ Ġ Ɛ Ŭ Ğ ƌ ƚ Ą ů ƚ Ă ů Ś Ă ƚ Ą ƌ Ž ů ƚ ƚ Ğ ƌ ƺ ů Ğ ƚ Ͳƚ Ğ ƌ ǀ Ğ ǌ Ġ Ɛ ŝ Ŭ Ž Ŷ Đ Ğ Ɖ Đ ŝ ſ ũ Ă

FSZKT-módosítási hatástanulmány

Recommend Documents