Elöljáróban A „MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVE” dokumentum társadalmi vitára bocsátott tervezete egy olyan anyag, ami mélységében, struktúrájában, összeszedettségében felülmúlja az eddig a témában a döntéshozók részéről megjelent elképzelések színvonalát. A többször módosított határidők, a számos szakértő, a több minisztérium szakmai stábja, nyilván mind hozzájárultak ahhoz, hogy egy ilyen minőségű és tartalmú anyag elkészülhetett. Mindezek fényében reményeink szerint csak a többszöri EU felé tartandó leadási határidő túllépésének és az ezt kiváltó szervezeti változások számlájára írható, hogy a nyilvánosságra hozott dokumentumhoz kapcsolódó észrevételek, javaslatok írásos formában történő beadására 5 naptári nap, azaz nem egészen 4 munkanap áll a szakma rendelkezésére. Ezen nagy horderejű terv, aminek az elkészítésén az államapparátus több szakértői szintje - kiegészítve külső tanácsadókkal – legalább 6 hónapon keresztül dolgozott, társadalmi egyeztetésének jelenlegi eljárásrendje egyéb helyzetekben nem volna méltó a kitűzött célok súlyához. A dokumentumban megfogalmazott stratégiai célok, akciók, intézkedések üdvözlendők és előremutatók. Az anyag is kitér ugyanakkor rá, hogy egy stratégiai szintű megközelítést alkalmaz, ami szükséges, de nem elégséges feltétele egy jól működő zöld gazdaság felépítésének. Bízunk benne, hogy a stratégiai szintből hamarosan konkrétumok formálódnak, melyek a szakmát, a hazai cégeket, akik kint vannak a „piacon” és mozgatják/mozgatnák a zöld gazdaságot felébresztik a tetszhalotti állapotból. Nekik létfontosságú kérdés, hogy a megfogalmazott irányok hogyan és mikor „válthatók aprópénzre”: mikor lesz Fenntartható energiagazdálkodásról szóló törvény, egyablakos ügyintézés, lesz-e keret a létező, de „kimerült” támogatási konstrukciókhoz, hogy miként sikerül a bürokratikus túlburjánzást megfékezni és egy értelmezhető és betartható adminisztrációs eljárásrendet kidolgozni (mind az engedélyezés, mind a pályáztatás területén). Ha a célkitűzések nem változnak és út közben nem morzsolódnak fel az erőforrások és nem vált irányt a mindenkori politikai akarat, akkor ez egy tartható és végigvihető folyamat lehet, amihez a részünkről minden szükséges támogatást igyekszünk biztosítani.
1
Fotovillamos rendszerek a megújuló energiamixben Örvendetesnek tartjuk azt a tényt, hogy a közelmúltban a fotovillamos rendszerek kormányzati oldali megítélése némileg javult, mely az anyagban is tükröződik valamelyest. Ennek ellenére mind az anyagban szereplő utalások, mind a kitűzött célok és az ezek eléréséhez szükséges felsorolt eszközök arra engednek következtetni, hogy ezen iparág rohamléptékű fejlődésére és az ebből fakadó gazdasági lehetőségekre a döntéshozók még mindig nem figyeltek fel kellőképpen, így nem kezelik jelentőségének megfelelő helyén ezt a technológiát. Több helyen említésre kerül az anyagban a legkisebb költség elve, illetve a technológia viszonylagos drágasága. A különböző technológiák ilyen jellegű összehasonlításakor azonban semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül a fotovillamos rendszerek rendkívül hosszú élettartama (25 év feletti), minimális (kis rendszereknél nulla) karbantartás igénye és primer energiahordozó függetlensége. Ezek és az iparág elmúlt 1-2 évben történt fejlődése eredményeképpen tapasztalt drámai költségcsökkenés figyelembe vételével a fotovillamos technológiának összehasonlíthatatlanul nagyobb szerepre van létjogosultsága a jelenleginél. Annak ellenére, hogy a hazai alkalmazások többsége kezdetben a helyi, autonóm áramellátást segítő rendszereket jelentette (off-grid), mára már a villamos hálózatra termelő fotovillamos rendszerek vannak túlsúlyban (on-grid) (kb. 99%), és a jövőben is ezen alkalmazások lesznek dominánsak. Ezen belül az épületek tetőjére installált (rooftop) és az épületek szerkezetébe integrált (BIPV) rendszerek elterjedése várható hosszú távon, amelyek azon túlmenően, hogy villamos energiát termelnek, árnyékoló és hőszigetelő hatásuk miatt jelentős mértékben csökkentik az épület energiaigényét. A napelemes áramtermelés az energiaszektor legdinamikusabban fejlődő ágazatává vált Európában. A jövő meghatározó energiaforrását Európa szinte minden országában már felismerték és kiaknázzák, de kiugrási lehetőség lenne az energiahordozóktól jelentős mértékben függő Magyarország gazdasága számára is. A legóvatosabb EU-s becslések szerint 10 év múlva Európában a teljes villamosenergia-termelés 5%-át, 40 év múlva pedig már 30 %-át a napelemek segítségével állítják majd elő, de ambiciózusabb becslések ennek 2-3-szorosát jelzik előre. Nemzetgazdasági szempontból jelentős továbbá a PV szektor kedvező munkahely teremtési potenciálja. EPIA statisztikák szerint 1 MWp rendszer üzembe helyezése telepítési oldalon 33 2
munkahelyet, míg gyártási és K+F oldalon további 10 munkahelyet teremt. Ezzel az egyik leginkább munkaerő-igényes megújuló energiaforrás. Ezt a tendenciát a már más országok által leadott cselekvési tervek is tükrözik, melyeket figyelembe véve Magyarországon a fotovillamos alkalmazások mennyiségének növekedésére 2020-ra az anyagban szereplő 63 MWp helyett 500 MWp lenne egy európai szinten átlagos célkitűzés. Ennek elérésére az alábbi menetrend lehet reális. Év
MWp
MWh
PJ
2009
0,65
715
0,002574
2010
1
1100
0,00396
2011
3
3300
0,01188
2012
9
9900
0,03564
2013
20
22000
0,0792
2014
40
44000
0,1584
2015
80
88000
0,3168
2016
140
154000
0,5544
2017
200
220000
0,792
2018
300
330000
1,188
2019
400
440000
1,584
2020
500
550000
1,98
A technológia jelenlegi státusza és a benne rejlő lehetőségek alapján Magyarországnak a zöld gazdaság kialakítása felé irányuló törekvéseinek egyik stratégiai jelentőségű sarokköve kell, hogy legyen a hosszú távon legnagyobb energetikai potenciállal bíró fotovillamos iparág fejlesztése, és a nagyobb felhasználás irányába mutató akciók kidolgozása. A jelen helyzet két okból is megfelelő alkalom egy ilyen stratégia és ennek támogatási hátterének kidolgozására, elindítására:
1.)
Az iparág ugrásszerű fejlődésének köszönhetően 3-4 éven belül Magyarországon
is kifizetődő lehet a napelemes rendszerek támogatás nélküli telepítése családi házakra, iskolákra, és egyéb épületekre, 10-12 év múlva pedig erőművi-termelői áron lesz versenyképes a fotovillamos zöldáram. Így ezen árszintek elérése előtt („grid-parity”)
3
szükséges az iparágat (K+F, gyártás, telepítés, projekt menedzsment) megerősíteni ahhoz, hogy néhány év múlva ne a mai fejlettségi szintjén, találja magát szembe olyan leküzdhetetlen nemzetközi versenytársakkal saját piacán is, akiknek volt idejük a maguk támogatott piacán megerősödni. A „grid-parity” még éppen elég távol van ahhoz, hogy legyen idő felkészülni a változásokra.
2.)
Az
eddig
más
országokban
bevezetett
támogatási
rendszerek
gyermekbetegségeiből már lehet tanulni, hatalmas tudásbázis gyűlt össze kormányzati és szakipari szövetségi szinteken egy, a céloknak megfelelő támogatási rendszer kidolgozásához. Ezzel akár a sok nem kellően átgondolt rendszert bevezető ország előtt realizálhatjuk stratégiai céljainkat megteremtve a regionális terjeszkedés alapjait. A
konkrét
akcióknak
ezért
olyan
átgondolt,
fenntartható
támogatási
politikát
kell
megvalósítaniuk, amely az energia- és klímatudatosság terjesztése mellett egy regionális szinten is meghatározó, és versenyképes hazai napelemes szektor kifejlődését célozná meg. A piac hazai résztvevőinek és az országnak közös érdeke, hogy a napelemes áramtermelés ne egy újabb, jelentős külső függőséggel bíró iparággá váljon. Szabályozás, engedélyeztetés Üdvözlendő, hogy a cselekvési terv jelentős energiákat tervez fordítani a szabályozás és engedélyeztetés átalakítására, illetve államapparátusi képzésre és rendszerfejlesztésekre (smartgrid). Nyilvánvaló az a tény, hogy a szabályozási keretek átdolgozása az alapfeltétele annak, hogy hatékony lehessen a későbbi támogatási politika, időben ezért ezek megléte a legsürgetőbb. A végső célok közül az egyablakos ügyintézés kialakítását, a folyamatok lerövidítését és a villamos rendszer megújulókra való mielőbbi felkészítését tartjuk a legfontosabb feladatoknak. Támogatások - jelenlegi és tervezett eszközök A cselekvési terv nagy vonalakban felsorolja azon akciókat amelyek segítségével a célokat realizálni kívánjuk. Ez az esetek egy részében az eddig lezárult, vagy éppen aktuális támogatási konstrukciókat tárgyalja, feltételezve, hogy ezek valamilyen formában fennmaradnak, egy másrészt új akciókat sorol fel, melyek konkrétumai még nem ismertek. Az alábbiakban a 4
fotovillamos iparág jelenét és jövőjét meghatározó támogatási konstrukciókkal kapcsolatos észrevételeket, tapasztalatokat foglaljuk össze a támogatást igénybevevők köre szerint: Magánszemélyek – ZBR, NEP, KÉK, Lakossági Hitelprogram A NEP segítségével összesen néhány tíz napelemes rendszer került kiépítésre. Az ezt követő ZBR keretében egyesületünknek ennél jóval kevesebb komplex beruházás keretében megvalósuló napelemes rendszerről van tudomása, és mindössze egyetlen „tisztán” napelemes rendszer pozitív elbírálásáról. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magánszemélyek fotovillamos beruházásainak támogatása az elmúlt évben megszűnt, előtte is csak „mutatóba” valósult meg néhány. Egyesületünk reményei szerint a kialakításra kerülő KÉK rendszer az eddigieknél jóval kedvezőbb lehetőségeket fog nyújtani a fotovillamos rendszerek lakosság körében való elterjedésének, melynek kiemelkedő szemléletformáló hatása is van. Az elviekben létező MFB-s hitelkonstrukció a NEP és ZBR támogatásokhoz gyakorlatilag egy lakásvásárlási hitel bonyolultsági fokával egyenértékű, a közvetítő hitelintézetek saját gyakorlatuk szerint nyújthatják, melyek nem eredményeztek ezen a területen fejlődést. Cégek, Intézmények – KEOP 4.4.0, KEOP 5.3.0b, KMOP 3.3.3, EHA hitel A KEOP/KMOP programok legfontosabb problémái: egyes konstrukcióknál bizonytalan hosszúságú, vagy rövid a rendelkezésre állásuk időtartama hatalmas mennyiségű munkát és iratot igényelnek rendkívül lassú, de legfőképpen kiszámíthatatlan a pályázat várható elbírálási ideje nem szerencsés megközelítés egy 10 kWp-os napelemes rendszer esetén ugyanazon bírálati szempontokat érvényesíteni a megítéléskor és hasonló mennyiségű pályázati anyagot kérni, mint egy 10 MW-os biomassza erőmű beruházásakor
5
Ezen okoknak köszönhető, hogy több év alatt még mintapéldának sem elegendő mennyiségű fotovillamos projekt valósult meg ezen konstrukciók keretében a mai napig. Az EHA hitel alapkritériumai miatt (30 GJ/év/millió ft) nem adható fotovillamos projektekhez, bár az elmúlt két évben egyesületünk tudomása szerint más technológiájú megújuló projekt igénybenyújtása sem történt a hitelre vonatkozólag, vélhetően annak mai viszonyok mellett nem elfogadható feltétel, vagy eljárásrendszere miatt. KÁT rendszer A nemzetközi gyakorlatban a KÁT-hoz hasonló FIT (Feed-In-Tariff – visszavásárlási ártámogatás) alapú támogatási rendszerek hozták meg az átütő fejlődést és könnyű szabályozhatóságot (tervezett kapacitásbővülés) a megújuló energiák, ezen belül a fotovillamos rendszerek támogatásában is. Teljességgel indokolatlan és példa nélküli (a nemzetközi gyakorlatban) azonban a KÁT rendszer egyedi, projektenkénti elbírálási gyakorlata a visszavásárlási időtartamra vonatkozólag. A technológiák fejlődését a kormányzat/hivatalok szakembergárdái naprakészen képesek lennének követni. Fix visszavásárlási időtartam (minden más országban így működik) mellett a visszavásárlási
ár
rendszeres,
de
transzparens,
tervezhető
kiigazításával
tökéletesen
szabályozható a támogatott megtérülés. A kiszámíthatóságot preferáló beruházó szempontjából egy nagyon komoly bizonytalansági faktort lehetne ezzel kiiktatni a rendszerből, miközben a beruházónak ténylegesen érdeke lenne a leginkább költséghatékony megoldás kiválasztása egy technológián belül. A KÁT rendszert továbbá nagyban megkülönbözteti a sikeres FIT rendszerektől még az a tény is, hogy csak erőművekre koncentrál, a lakossági, az intézményi és kkv méretű beruházások nem tudnának részesülni benne, míg jól működő FIT rendszerek elsősorban a decentralizált zöldáramtermelésre fókuszálnak kiemelve és preferálva a kisebb termelőket. A jelenlegi KÁT rendszerben a rendkívül alacsony visszavásárlási ár (Uniós beruházási támogatás igénybevételével is határeset) miatt jelenleg nem termel fotovillamos erőmű.
6
Összegzés, javaslatok A jelenlegi támogatási eszközök hatékonyságát jól tükrözi a Magyarországon üzemben lévő fotovillamos kapacitás mennyisége (2009 – 650 kWp), mellyel messze sereghajtók vagyunk még a régióban is. Összefoglalva a fentieket:
magánszemélyek számára gyakorlatilag nincsenek elérhető beruházási támogatások se támogatott hitelek, a támogatott visszavásárlási árak rendszeréből (KÁT) pedig kiszorulnak
Cégek és intézmények részére vannak ugyan európai uniós támogatások, de nagyon nehezen elérhetők, illetve erősen korlátozottak (az ÚSZT 3 éves akcióterveiben a fotovillamos rendszerekkel pályázható KEOP 4.4.0 keret összesen 20-50 projektet tervez támogatni melybe az összes zöldáram, a kapcsolt hő és villamosenergia és a biometán termelés is beletartozik), továbbá kedvezményes hitel jelenleg nincs elérhető
Naperőművek a KÁT rendszerben mindaddig nem fognak értékesíteni amíg a visszavásárlási ár ilyen alacsony (esetleg néhány kisebb erőmű uniós támogatás elnyerésével képes lesz erre a közeljövőben)
Amennyiben a jelenlegi támogatási rendszereken komolyabb változtatás nem történik, vagy újabb konstrukciók nem indulnak, Magyarország sereghajtó szerepe a legdinamikusabban fejlődő energiaszektorban hosszútávon biztosított lesz, és még a jelenleg rendkívül alacsony 63 Mwp célkitűzés elérése is kérdéses lehet. Az elmúlt évek napelemes gyárbezárásai (Dunasolar, Heliogrid), illetve napelemes K+F cégek megszűnései (Energosolar) után változatlan támogatási politika mellett nem lesz országunk gazdasága a fotovillamos iparág fejlődésének haszonélvezője. A legvalószínűbb szcenárió ebben az esetben, hogy további néhány kis rendszer (lakossági, intézményi, vállalkozói) kerül évente bemutató jelleggel üzembe helyezésre, esetleg némelyik uniós forrás segítségével, illetve talán néhány multinacionális nagyvállalat belső központi kezdeményezésre akár uniós forrás igénybevételével nagyobb rendszereket fog üzembe helyezni. Ebben az esetben magyar fotovillamos cégek nem fognak tudni megjelenni. Magyarország zöld gazdaságának fejlődéséhez a fotovillamos iparág egy belső piac mihamarabbi („grid-parity”-t megelőző) kialakításával tudna néhány éven belül hozzájárulni. Ehhez eleinte a 7
kisebb decentralizált (lakossági, kkv, intézményi) rendszerek támogatásával javasolt megerősíteni az itthoni iparágat, hogy a technológia versenyképessé válásáig hátralévő pár év alatt a hazai iparág egyes szegmenseiben (K+F, gyártás, installálás, üzemeltetés, projekt menedzsment és finanszírozás) nemzetközi szinten is versenyképes szereplők nőhessenek fel, akik megfelelő know-howt
felhalmozva
regionális
tényezőkké
válhatnak
akár
erőművi
projektek
megvalósításában is. Ennek megvalósításához mindenképpen szükség lenne maximum 1-2 éven belül a korábbiakban leírt FIT rendszer bevezetésére, mely rendszermérettől és telepítési helytől függő mértékű visszavásárlási árral támogatná a beruházókat, függetlenül azok személyétől (magánszemélyek, cégek, intézmények egyaránt). Az addig terjedő időszakban pedig elsősorban a lakosság, intézmények és kkv-k beruházási támogatásának lenne javasolt kiemelt jelentőséget tulajdonítani (pl. KÉK rendszeren belül). Mindenképpen kerülendőnek tartjuk a KÁT rendszer keretei között a jelenlegi fotovillamos visszavásárlási árak hirtelen nagymértékű megemelését egy tágabb FIT rendszer kialakítása helyett, vagy nélkül, illetve a lépcsőzetes (először kisebb rendszerek támogatása) megközelítés helyett. Egy ilyen lépés akár a Csehországihoz hasonló helyzetet is teremthet, ahol elsősorban az otthon megerősödött német napelemes cégek és a német tulajdonú energiaszolgáltatók hatalmas naperőmű parkokkal másfél év alatt pénzügyi nehézségeket okoztak a kormányzatnak, a villamos rendszer kiegyensúlyozhatóságát veszélyeztetik és a megemelkedett áramszámlákon keresztül aláásták a lakosság szemében a napelemek tisztaságába vetett bizalmat, így nem maradt tér a cseh fotovillamos kkv-k fejlődésének. Egyesületünk legjobb tudása szerint a kormányzat rendelkezésére áll a támogatási rendszerek átalakítási munkálatainak szakmai támogatásával az ehhez szükséges információk biztosításával, illetve nemzetközi társszervezeteinken keresztül a „legjobb gyakorlatok meghonosításával”
Egyéb pontosítás az anyagban: 63. oldal – 3. bekezdés A „háztartási méretű kiserőmű” mérethatára 50 kVA, nem 500 kW.
8
