FORGÁCSOLÁSOK FORGÁCSOLÓ SZERSZÁMOK
Forgácsoló szerszámok A forgácsoló szerszámokkal szemben két fő követelményt támasztanak. Eszerint a szerszám legyen alkalmas: - a meghatározott anyagrész leválasztására, - a munkadarab előírt méretpontosságának, alakhűségének és felületi érdességének biztosítására. Ezeket a követelményeket úgy lehet maradéktalanul kielégíteni, ha a szerszám forgácsoló részét helyesen alakítják ki (élgeometria), és a szerszám pontos - a géphez és a munkadarabhoz viszonyított - befogását biztosítani lehet. A megfelelő technológiát a szerszám anyaga is befolyásolja.
Forgácsoló szerszámok csoportosítása • Élek szerint • Anyaguk szerint • Készítési módjuk, szerkezeti kivitelei szerint • Egyéb szempontok
Élek szerinti csoportosítás - Egyélű: pl. esztergakés - Kétélű: pl. Csigafúró - Szabályosan többélű: pl. maró - Szabálytalanul többélű: pl. köszörűkorong
Szerszám kialakítása Főél a szerszámnak az az éle,
Homloklap
amely a forgácsolás zömét végzi. A főél a szerszám csúcsánál Mellékél
találkozik mellékél
a
mellékéllel.
A
a forgácsolásban alig
vesz részt. A homloklap az a Csúcs
Főél
felület,
ahol
a
forgács
„elcsúszik”. A szerszám hátlapja a főélen átmenő, a forgácsolandó Mellékél hátlapja
Hátlap
felület felé néző lap.
Koordináta-rendszer, és síkok az élszögek vizsgálatához • Az I. Fősík (Pf – Munkasík/Funkcionális sík) az a sik, amely magába foglalja a főmozgást és az előtolás irányú mellékmozgást, és merőleges a fogásvétel irányára. A II. Fősík (Pp – Tengelysík) merőleges az I. Fősíkra, és magába foglalja a főmozgás és a fogásvétel irányú mellékmozgás irányát. A III. Fősík (Pr – alapsík/Referenciasík) merőleges az I. és II. Fősíkra, valamint a főmozgás irányára, és magába foglalja az előtolás és fogásvétel irányát.
Koordináta-rendszer, és síkok az élszögek vizsgálatához • Azt a síkot amely merőleges a főmozgás irányára és magába foglalja az előtolás és fogásvétel irányát, és átmegy a szerszám csúcsán, Alapsíknak (A) nevezzük. Az alapsíkra merőleges az Érintősík (E), mely átmegy a szerszám főélén. Az élszögek egy részét a főélre merőleges metszetben vizsgáljuk. A metszősíkot Fősíknak (F) nevezzük, amely merőleges az Alapsíkra és az Érintősíkra
Szerszám élszögei α - Hátszög β - Ékszög γ - Homlokszög Homloklap
γ
δ - Metszőszög: α + β = δ Alapsík
A homlokszög pozitív, ha a homloklap az alapsík alatt helyezkedik el, α + β < 90°.
β
α
Homlokszög nulla, ha α + β <
Érintősík
δ
0°. Negatív a homlokszög akkor, ha a homloklap az alapsík felett helyezkedik el, α + β > 90°.
Egyenes nagyoló esztergakés élszögei α – Hátszög α’- Mellékél hátszöge
A metszet B metszet
α
C
α’
B A
γ β
γ - Homlokszög
δ
δ - Metszőszög χ - Elhelyezési szög
r χ
β - Ékszög
B
ε - Csúcs-szög χ’
ε
χ’ - Mellékél elhelyezési
(Hátraköszörülési) szög
A λ
m
λ - Terelőszög m - Csúcsmagasság
C nézet
r - Csúcssugár
Kétélű szerszám
Szabályosan többélű szerszám
γ
Főél Mellékél
Élanyagok
Az
ÉLANYAGOT ÉLGEOMETRIÁT A BEVONAT ANYAGÁT TECHNOLÓGIAI ADATOKAT úgy kell összehangolni, hogy a szerszám ne csak forgácsot, hanem
PÉNZT, NYERESÉGET is termeljen. A forgácsolásnak mindig TERMELÉKENYNEK OLCSÓNAK BIZTOSNAK (reprodukálhatónak) kell lennie!
ÉLANYAGOK IGÉNYBEVÉTELE
MECHANIKAI
NYOMÓ HÚZÓ NYÍRÓ CSAVARÓ HAJLÍTÓ
TERMIKUS
HŐFOK, VÁLTAKOZÓ HŐMÉRSÉKLET
KÉMIAI
OXIDÁCIÓ, DIFFÚZIÓ
STATIKUS, VÁLTAKOZÓ
ÉLANYAGOK JELLEMZŐ TULAJDONSÁGAI • KEMÉNYSÉG, NYOMÓSZILÁRDSÁG • HAJLÍTÓ-, TÖRŐSZILÁRDSÁG, SZÍVÓSSÁG • ÉLSZILÁRDSÁG • MELEGKEMÉNYSÉG, HŐSOKK-ÁLLÓSÁG • OXIDÁCIÓ-ÁLLÓSÁG • KICSI DIFFÚZIÓS HAJLAM • REPRODUKÁLHATÓ KOPÁSJELLEMZŐK KEMÉNYSÉG, KOPÁSÁLLÓSÁG
SZÍVÓSSÁG (hajlító és törőszilárdság)
SZERSZÁMANYAG
ÉLANYAG
TÖMÖR VÁLTÓGYORSACÉL FORRASZTOTT LAPKÁS KÉS LAPKÁS KÉS KÉS A SZERSZÁM AKTÍV FORGÁCSOLÓ RÉSZE
MUNKADARAB ANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA A FORGÁCSOLHATÓSÁG: ─
KOPÁS, ÉLTARTAM
─
ÉRDESSÉG
─
FORGÁCSOLÓ ERŐ
─
FORGÁCSOLÁSI HŐ
─
FORGÁCS ALAKJA, TERJEDELME
ALAPJÁN. PÁLMAI Z.: FÉMEK FORGÁCSOLHATÓSÁGA, MŰSZAKI KIADÓ
P – HOSSZÚ FORGÁCSOT ADÓ (ötvözetlen, gyengén ötv.-, ACÉLOK
erősen ötv. acélok, acélöntvények)
M – ROZSDAMENTES ACÉLOK K – RÖVID FORGÁCSOT ADÓ temper-, szürke-, gömbgrafitos öntvények
N – NEM VAS FÉMEK S – HŐÁLLÓ SZUPERÖTVÖZETEK (Ni, Co alapú) titánötvözetek
H – EDZETT ANYAGOK
Szerszámanyagok Szerszámacélok - ötvözetlen - ötvözött - gyorsacélok
Ötvözetlen szerszámacél: Az acélba vason kívül csak szenet adagolnak, míg Mn és Si csak szennyezőként szerepel. C = 0,6 – 1,5%. - keménysége elérheti a 65 HRC-t /megmunkálás 200 – 2500C-ig/ - legkisebb teljesítményű szerszámacél - olyan forgácsolásnál használható, ahol kis hő keletkezik
Szerszámanyagok Ötvözött szerszámacél: Szénen kívül egy vagy több ötvözőt is tartalmaznak. Forgácsoló szerszámok készítésére a Mn, W és a Cr ötvözésű acélok használhatók.
Mangán-szerszámacél (Mn = 1,5 – 2,1%) - helyes edzéssel 63-64HRC elérhető /megmunkálás 250-3000C-ig/ - edzés után, köszörüléskor hajlamos a repedésre - kis teljesítményű forgácsoló szerszámoknál alkalmazható
Wolfram-acél : 10 csoport, 1-esben max. W = 12% és C = 0.2%, míg a 10esben legalább W = 0.8% és legfeljebb C = 1.2% - 63-64HRC elérhető /megmunkálás 300-3500C/ - edzési hőmérséklet betartása fontos - közepes teljesítményű forgácsoló szerszámoknál alkalmazható, ahol edzés után minden felületen köszörülni lehet. pl.: csigafúró
Szerszámanyagok Krómötvözésű szerszámacél:
6 csoportba osztható.
Az 1-esben Cr = 10 – 13 %, míg a 6-osban Cr = 0.2 -0.5 % Jellemzői: - keménysége 63 – 64 HRC, 350 – 4000C-ig megőrzi - jó szilárdsági tulajdonságok - nagy kopásálló - lágy állapotban nehezen megmunkálható, míg edzés után jól köszörülhető - jó minőségű dörzsárak, menetfúrók
Szerszámanyagok Gyorsacél: A gyorsacélok legjellegzetesebb tulajdonsága a nagy Wtartalom, ami nagy éltartósságot és nagy forgácsolási teljesítményt biztosit. Ezen kívül tartalmaz Cr-ot, a jobb minőségű gyorsacélokban található Co és Mo. - keménysége 63 – 64 HRC, 550 – 6000C-ig megőrzi - szilárdsági tulajdonságai jók - lágy állapotban nehezen megmunkálható, míg edzés után jól köszörülhető - dinamikus igénybevételt is jól bírja
Szerszámanyagok Keményfémek: A keményfémek olyan szerszámanyagok, amely magas olvadáspontú és nagy keménységű fémkarbidok (pl. wolframkarbid, titánkarbid) porából, zsugorítással állítanak elő. A fémkarbidokat kobalt kötőanyaggal porkohászati úton egyesítik. Az ötvözet keménységét a fémkarbidok adják. Az alacsony olvadáspontú kobalt a zsugorítást segíti elő, és a szívósságot biztosítja. - keménysége 88 – 90 HRA, 900 – 9500C-ig megőrzi - rideg, törékeny, hajlítószilárdsága kicsi, nyomószilárdsága jó - hirtelen hőingadozást kerülni kell
Szerszámanyagok Kerámiák:
A kerámia lapkák alapanyaga tiszta alumíniumoxid (Al2O3), amit por alakban
sajtolnak,lapkaformára alkítanak, és égetve zsugorítanak. - nagy keménység - hőkezelést nem igényel - kis hajlítószilárdság
Gyémánt: Egyetlen természetes előfordulású szerszámanyag. Egykristály, igen simára és élesre csiszolható. - nagyon kemény - hőkezelést nem igényel - kis hajlítószilárdság
Szerszámanyagok összehasonlítása Keménység / vágósebesség
GYÉMÁNT IDEÁLIS ÉLANYAG
KÖBÖS BÓRNITRID KERÁMIA CERMET KEMÉNYFÉM
GYORSACÉL
Szívósság / előtolás
Leggyakoribb előfordulás keményfémek
Élanyagok megoszlása (HSS nélkül)
PTW adat
Keményfém élanyagok alkalmazásának osztályozása ISO szerint Alkalmazási főcsoportok Betűjel
KÉK
Mdb. anyag
Acélok
Keményfém fajták P01 P10 P20 P30 P40
P05 P15 P25 P35 P45
M
K
N
S
H
Rozsdamentes acélok
M01 M10 M20 M30 M40
M05 M15 M25 M35
PIROS
Öntöttvasak
K01 K10 K20 K30 K40
K05 K15 K25 K35
ZÖLD
Nemvas anyagok
N01 N10 N20 N30
N05 N15 N25
BARNA
Nikkel alapú és titánötvözetek
S01 S10 S20 S30
S05 S15 S25
Edzett anyagok
H01 H10 H20 H30
H05 H15 H25
SÁRGA
SZÜRKE
A keményfémek
Szívósság és előtolás növekedése
P50
Alkalmazhatóság
Kopásállóság és forgácsolási sebesség növekedése
P
Színjel
Alkalmazási csoportok
Keményfémek osztályozása az ISO-szabvány szerint • P – HOSSZÚ FORGÁCSOT ADÓ (ötvözetlen, gyengén ötv.,ACÉLOK erősen ötv. acélok, acélöntvények) •
M – ROZSDAMENTES ACÉLOK
• K – RÖVID FORGÁCSOT ADÓ temper-, szürke-, gömbgrafitos öntvények • N – NEM VAS FÉMEK, Al, réz • S – HŐÁLLÓ SZUPERÖTVÖZETEK (Ni, Co alapú) titánötvözetek • H – EDZETT ANYAGOK
A KEMÉNYFÉMEK MEGNEVEZÉSE ISO – SZERINT
HW – WC/Co KEMÉNYFÉM HT – TiC/TiN KEMÉNYFÉM (CERMET) HC – BEVONATOS KEMÉNYFÉM HF – FINOMSZEMCSÉS KEMÉNYFÉM
Pl.:
HW – K40
A keményfémek
Bevonatok Bevonat készítési technológiák
A szerszámbevonatoló eljárás közül, a szervetlen és a szerves rétegek párologtatására, felhordására 2 kiemelkedő jelentőségű technológia létezik.
1, A fizikai gázfázis párologtatás PVD („Physical Vapor Deposition”) és
2, A kémiai gázfázis párologatás CVD („Chemical Vapor Deposition”).
Bevonatok PVD-bevonatoló eljárások
A fizikai gázfázis párologtatás
A PVD-eljárásnál a forrástól a rétegzőanyag egy fizikai folyamattal a szilárd test fázisból a gázfázisba megy át. A precíziós szerszámoknál az ionbevonat („Ion Plating”) 3 változata kerül bevetésre. A folyamatokat inaktív gáz alatt és többnyire reaktív gázzal (pl. nitrogén és/vagy acetilén) vezetik és negatív szubsztrátum előfeszültséggel dolgoznak. A változatok a fémpárologtatás fajtájában különböznek: •Elektronsugár-párologtató eljárás •Fényív- vagy Arc-eljárás (párologtatásához fényívet gyújtanak. Az eljárás „Arc-Ion-Plating” (AIP)-ként is ismert) •Porlasztás, szilárd fázisból kiindulva, részecskebelövéssel.
HSS
BEVONATTÍPUSOK MEGOSZLÁSA
HSS - PM
SZERSZÁMOK PVD BEVONATTAL
MA: 60-FÉLE BEVONAT!
év www.balzers.hu – Coating Guide www.platit.com www.cemecon.de
FORRÁS: EMUGE
Bevonatok CVD-bevonatoló eljárások
A kémiai gázfázis párologatás
A CVD-rétegező berendezéseknél a kiválasztandó anyagokat mindig gázokból nyerik. A fém alkotóelemek könnyen párologtatható fémkloridokat használnak, mint pl. a titántetrakloridot (TiCl4) vagy alumíniumtrikloridot (AlCl3). A reakció alkotóelemeket hordozógázon keresztül szállítják, mint pl. argonon (Ar) vagy hidrogénen (H2), és a felhevített szubsztrátumokra választódnak ki.
Bevonatok Gyémántrétegek: A polikristályos gyémánthoz (PKD) képest, ahol egyedülálló,
sima
vágólemezkéket
forrasztanak
keményen
egy
hordozószerszámra, a gyémántréteg azt az előnyt kínálja, hogy a komplex szerszámgeometriák is bevonatolhatók vele. Továbbá a CVDgyémántrétegek kötőanyagmentesek, és ezáltal – mint a felforrasztandó CVD-vastag gyémántlemezkék – keményebbek, mint a PKD. Minden gyémántanyagra érvényes a szén magas affinitása a vassal. A gyémánt átalakulása („égetés”) már kb. 600 °C-nál megkezd ődik. Természetesen a gyémántot alkalmazhatják Fe-anyagoknál is – a kielégítő hűtés és az alacsony vágósebesség kikötése mellett.
Bevonattípusok és jellemzői
Bevonattípusok és jellemzői
Bevonatok Csúszó,- Kenőrétegek (MoS2, C-amorph /nem kristályos/, DLC, WC/C) A csúszórétegek tribologiai rétegek, amelyek a szárazmegmunkálásnál is egy bizonyos „önolajozást” biztosít. A felületi súrlódás, és a gerjesztett súrlódási hő csökkentésével az alkatrészbe ill. a szerszámba bevitt hő csökken. Van puha és kemény réteg. A puha, az ismert molibdén-szulfid (MoS2), jelentőséget a forgácsnélküli, alakító szerszámoknál ért el.
A
forgácsolásnál
jelentős
kemény
csúszórétegek közül többek között a szénrétegeket hidrogéntartalmú
(a-C),
és
a
fém-szén-rétegeket
(Me-C:H, pl. WC/C) alkalmazzák.
Nézzünk egy forgácsolási folyamatot
MAGYARÁZAT A videón a forgácsleválasztás folyamata látható szabadforgácsolással. A szerszám bevonatos és bevonat nélküli gyorsacél. A munkadarab anyaga ötvözetlen szerkezeti acél. A bevonat nélküli szerszámra a forgács feltapad, élrátét képződik. A bevonatos szerszám alkalmazásakor ez a jelenség nem tapasztalható.
A forgácsleválasztás folyamata Forrás: Balzers GmbH
Bevonattípusok alkalmazása
Forgácsoló megmunkálás
Acélok
Szürkeöntvények
Aluminium (>12% Si)
Aluminium (<12% Si)
Szuperötvözött
Bronz/ Sárgaréz
Műanyag
Fúrás
ALTiN TiALN
ALTiN TiALN
nACo® TiCN
TiCN-MP TiAlCN
nACo® AlTiN
CrN
TiCN-MP TiALCN
TiCN-MP TiALCN
Esztergálás
ALTiN TiALN
ALTiN TiALN
nACo® TiCN
TiCN-MP TiAlCN
nACo® AlTiN
CrN
TiCN-MP TiALCN
TiCN-MP TiALCN
ALTiN TiALCN
ALTiN TiALN
nACo® TiCN
TiCN-MP TiAlCN
nACo® AlTiN
CrN
TiCN-MP TiALCN
TiCN-MP TiALCN
TiALCH TiCN-MP
ALTiN TiALN
ALTIN TiALN
CrN+CBN TiCN-MP
nACo® AlTiN
CrN
TiCN-MP TiALCN
TiCN-MP TiALCN
TiALCN TiN
TiCN-Mp TiN
TiALCN TiN
TiALCN TiN
TiALCN TiN
CrN
TiCN-MP TiALCN
TiCN-MP TiALCN
Dörzsárazás és üregelés
TiALN TiCN-MP
TiALN TiCN-MP
TiALN TiCN-MP
TiCN-MP TiAlCN
ALTiN TiALCN
CrN
TiCN-MP TiALCN
-
Fröccsöntés
TiN CrN
-
TiN CrN
TiN CrN
TiN CrN
CrN
CrN TiN
TiN CrN
Kivágás és sajtolás
ALTiN TiALCN
-
nACo® TiCN-MP
CrN+CBN TiCN-MP
nACo® AlTiN
CrN
TiCN-MP nACo®
-
Képlékeny alakítás
TiCN-MP TiALCN
-
nACo®
CrN+CBN TiCN-MP
nACo® AlTiN
CrN
TiCN-MP
-
Marás Menet megmunkálás Fűrészelés
Forgácsolás nélküli megmunkálás
Vörösréz
WOLFRÁM BÁZISÚ KEMÉNYFÉM
HW
KEMÉNY FÁZIS
KÖTŐANYAG
WC, TiC, TaC, NbC
Co
TITÁN BÁZISÚ KEMÉNYFÉM KEMÉNY FÁZIS TiC, TiN A keményfémek
HT
KÖTŐANYAG Ni, Mo
CERMET
Bevonatstruktúrák TiN
TiC
WC/C
TiCN
TiAlN TiAlN TiN
TiN
Szubsztrát
Szubsztrát
Szubsztrát
Egyszeres bevonat
Gradiens bevonat
Bevonatolás
Többrétegű bevonat
Szubsztrát
Szubsztrát
Nano bevonat
Kemény/lágy bevonat
Egy- és többrétegű bevonat hajlítási szimulációja:
Bevonatolás
Többrétegű gyémántbevonat elektronmikroszkópi képe
Bevonatok
Többrétegű bevonatok elektronmikroszkópi képei
Bevonatok
Gyémánt bevonatok töretfelületének elektronmikroszkópi képei
NORMÁL ÉS NANO MULTI BEVONAT EGYRÉTEGŰ Bevonatok
Forrás: EMUGE
Szerszám forgácsoló részének kialakítása A forgácsoló szerszám felhasználhatósága az élszögek kialakításától függ. A szerszám tervezésekor a homlok-, hát-, fő és mellékélehelyezési, valamint a terelőszög, és a csúcssugár értékeinek meghatározása az elsődleges követelmény. Forgácselhelyezés: szerszámtervezéskor a megfelelő forgácstérről gondoskodni kell, ellenkező esetben a forgács megszorul, ami szerszámtöréshez vezethet. A forgácselhelyezés módja szerint megkülönböztetünk: - nyitott forgácstér (pl. eszterga) - félig zárt (pl. csigafúró) - zárt forgácstteret (pl. üregelőtüske)
Forgácsoló szerszámok csatlakozó részei A csatlakozó rész kettős feladatot lát el: a szerszám pontos helyezését, illetve az erő-, és nyomatékátvitel. A szerszámok csatlakozó részei a szerszámgép típusától függően szabványosítva vannak. Az általánosan használt csatlakozórészek: - négyszögletes - hengeres - kúpos - különleges kalakításúak
Váltólapkák
ISO-szabvány szerinti kialakításuk
ISO-szabvány szerinti leszorítás - felerősítésük, és jelölésük
SZERSZÁMKOPÁS
KOPÁSI FOLYAMAT KOPÁS
TÖRÉS
IDŐ BEKOPÁS
DEGRESSZÍV
LINEÁRIS KOPÁS
KATASZTROFÁLIS TÖRÉS
PROGRESSZÍV 54
Kopáskritériumok a gyakorlatban • Megmunkált felület minősége (érdessége) romlik • Pontosság csökken (csúcs-kopás) • Rezgések erősödnek • Mdb melegedése • Forgácsolóerő nő törés • Szerszám élettartama lecsökken
Szerszámkopások fajtái
KOPÁSFAJTÁK
KOPÁSFORMÁK - HÁTKOPÁS
ÖSSZKOPÁS
- KRÁTERES KOPÁS DIFFÚZIÓS
ABRAZÍV OXIDÁCIÓS FORG. SEBESSÉG (HŐ) ADHÉZIÓS (FELHEGEDÉSES)
- FÉSÜS KOPÁS - SZÉLKOPÁS (SAROKKKOPÁS) - KIMORZSOLÓDÁS - KITÖREDEZÉS - PLASZTIKUS DEF. - TÖRÉS
Kopások fajtái és formái
57
Kopási jelenségek okai
Kopási jelenségek okai
Kopás típusok 11
2
10
5
7
6
3
1 4
8
9
1 = Hátkopás 2 = Kráteres kopás (B – B) 3 = Főél hasítékos kopása 4 = max. hasítékos kopás 5 = Oxidációs vájat a mellékélen 6 = Plasztikus deformáció (C) 7 = Élrátét (A – A) 8 = Fésűs repedések 9 = Kifáradásos repedés 10 = kitöredezés fogáson kívül 11 = Szerszámcsúcs roncsolás
Élsisak - élfelrakódás • Vágóseb. Növelés • Előtolás növelés • Bevonatos keményfém • Pozitív élgeometria • Nagyobb felrakódásgátlós hűtőfolyadék, vagy a hűtés megszüntetése
Hátkopás • Kopásállóbb keményfém • Vágóseb. Csökkentése • Előtolás növelése • Intenzívebb hűtés
Kráteres kopás • Kopásállóbb keményfém • Bevonatos lapka • Vágóseb. Csökkentése • Pozitív élgeometria • Intenzívebb hűtés
VB – HÁTKOPÁS VBN – SZÉLKOPÁS KT – KRÁTERMÉLYSÉG KB – KRÁTER SZÉLESSÉG KM – KRÁTER KÖZÉPTÁVOLSÁG
kopások
64
Oxidációs vájat a mellékélen • Bevonatos (Al2O3), kopásálló lapka • Jó kenőhatású és fokozott hűtés • Vágósebesség csökkentése
Él plasztikus deformációja • • • •
Kopásállóbb keményfém Vágóseb. Csökkentése Előtolás csökkentése Hűtőemulzió, intenzív hűtés • Nagyobb csúcs-sugarú lapka • Nagyobb csúcs-szögű lapka
Főél hasítékos kopása • Bevonatos (Al2O3), kopásálló lapka • Forgácsot egyenlőtelnül kell elosztani (homloklapforgácstörő kialakítás) • Vágósebesség csökkentése • Beállítási szög csökkentése
Vágóél rideg kitöredezése • Szívósabb keményfém lapka • Eltérő vágási geometria alkalmazása • Fogás kezdetén csökkentett előtolás • Kevésbé intenzív vágási feltételek
Vágóél (fogáson kívüli) sérülése • Előtolás változtatása • Élgeometria változtatása (forgácstörő) • Szívósabb keményfém
Fésűs repedés • Levegős hűtés • Szívósabb lapka • Vágósebesség csökkentése
Kifáradásos repedés a hátfelületen • Szívósabb keményfém • Szerszám be- és kilépés változtatása • Vágási feltételek változtatása • Él-geometria módosítása • Előtolás módosítása
vágóél-, szerszámcsúcs roncsolása • Szívósabb keményfém • Nagyobb csúcs-sugár • Nagyobb csúcs-szögű lapka • Más élgeometria • A fogás elején csökkentett előtolás
Hátkopás
Kráteres kopás Kopások a forgácsoló lapkán
Szélkopás
Fésüs kopás forrás: Coromant
73
Kitöredezés háton
Plasztikus deformáció
forrás: Coromant Kopások a forgácsoló lapkán
Kitöredezés csúcson 74
Szármaró kopása és élezése
Köszönöm a figyelmet!
