Fókuszban. Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció. Építés és tűzbiztonság. Tudomány. április

a tartalomból április

3

Fókuszban 6

Új irányban a tűzvédelmi mérnökök

8

em minden esetben kell 2015. március 5-től N alkalmazni az új OTSZ-t

Brand new concepts in fire protection engineering Eine neue Richtung für Brandschutzingenieure

The new National Fire Safety Codes and Standards (OTSZ) does not apply to all cases from 5 March 2015 Die neuen Nationalen Brandschutzvorschriften (OTSZ) sollen vom 5 März 2015 doch nicht in allen Fällen angewandt werden

Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció 13

Változások a régi OTSZ és az új TvMI között Differences between the former OTSZ and the new Fire Protection Technical Guidelines (TvMI) Unterschiede zwischen den alten OTSZ und den neuen Brandschutztechnischen Richtlinien (TvMI)

11

Építés és tűzbiztonság 16

homlokzati hőszigetelő rendszerek és az új A OTSZ Front elevation heat insulation systems and the new OTSZ Fassadenwärmeisolierungssysteme und die neuen OTSZ

20

Égési gázok toxicitása

22

astag polisztirol hőszigetelést tartalmazó V homlokzati falak tűzterjedése

Toxicity of combustion gases Toxizität von Brandgasen

Spreading of fires on front elevations covered with thick polystyrene heat insulation layers Brandausbreitung an Fassadenwänden mit dicken Wärmeisolierungsschichten aus Polystyrol

24

S töbich tűzvédelmi rendszerek – Nemzeti műszaki értékeléssel Fire protection systems from Stöbich with National Technical Assessment (NMÉ) certification Brandschutzsysteme von Stöbich mit Nationalen Technischen Bewertungszertifikat (NMÉ)

28

Füstelvezetés – mi változott az új OTSZ-ben

30

Hő- és füstelvezetés és a szemünk fénye

32

ő- és füstelvezető berendezések csatornahálóH zatai PROMATECT® tűzvédő építőlemezekből

22

Smoke deflection – what has changed in the new OTSZ? Rauchableitung – was hat sich in den neuen OTSZ geändert? Heat and smoke deflection and our eyesight Wärme- und Rauchableitung und unser Augenlicht

Ducts of heat and smoke deflection systems made of PROMATECT fire resistant construction boards Wärme- und Rauchableitungsschächte aus PROMATECT® Brandschutzbauplatten

®

38

Hő- és füstelvezetés, vagy amit akartok Heat and smoke deflection and whatever you wish Wärme- und Rauchableitung, und alles was man sich wünschen kann

Tudomány 38

Energiatárolók, üzemanyag cellák Energy storing materials and fuel cells Energiespeicherung und Kraftstoffzellen

Florian exPress – Magyar Tűzbiztonsági Szakfolyóirat 2015/4

programok fókuszban Tűzoltás és műszaki mentés Kiállítások, konferenciák, események

4 4

2015. április 15-19. CONSTRUMA, Nemzetközi építőipari szakkiállítás A Hungarotherm, RENEO, CONSTRUMA Kert, OTTHONDesign kiállításokból álló építőipari-otthonteremtési kiállításcsokor

2015. Október 27-30. A+A 2015 – Nemzetközi Személyvédelmi, Munkahelyi biztonsági és Munkaegészségügyi Szakkiállítás és Konferencia

Düsseldorf Némtország Messe Düsseldorf GmbH Kapcsolat: Martin-Ulf Larissa Browa ( +49(0)-211-45 60-444/ -549 7 +49(0)-211-45 60-8548 Kontaktszemélyek: Anke Seltmann (+49 211 45 60 - 418 7+49 211 45 60 - 8540 E-Mail:[email protected] Anja Theiß-Wirth (+49 211/4560 - 592 7+49 211/4560 - 8540 7 [email protected] Informació: Sabrina Krähling

Helyszín: Hungexpo/Budapest 1101 Budapest, Albertirsai út 10. 1441 Budapest, pf. 44 Kapcsolat: ( 06 1 263 6000 7 06 2 263 6098 7 [email protected]

2015. június 8-13. Nemzetközi tűz- katasztrófavédelmi mentésügyi és biztonsági szakkiállítás Hannover, Németország Deutsche Messe Messegelände 30521 Hannover ( 0511 89-0 7 0511 89-32626 7 [email protected] 7 www.interschutz.de Kontaktszemélyek: Corina Sillmen (+49 511 89-31279 7 +49 511 89-32653 Janka Tamchina (+49 511 89-31609 7 +49 511 89-32653 Mara Vikmane (+49 511 89-31016 7 +49 511 89-32694

Koch/

2015. november 10.-13. Biztonság 2015 Nemzetközi Szakvásár és Konferencia (Internationale Fachmeesse „Fire, Safety & Security)


Zürich/Svájc Messe Zürich Szervező: Exhibit &More AG MediaSec AG Exhibit & More AG Bruggacherstrasse 26 Postfach 185 CH-8117 Fällanden Kontakt: Heinz Satzgeber Daniele Rothe Lea Maurer Andreas Stettler ( +41 44 806 33 99 7 +41 44 806 33 43 7 [email protected]

hírvilág Röviden

6

Új irányban

a tűzvédelmi mérnökök


hírvilág Röviden

A

7

Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete (TMKE) a megalakulást követő években, mint a kovász a jó kenyérben, a tűzvédelmi mérnöki tevékenység elismertetésére, a tervezési feladatok feltételeinek kialakítására törekedett. Napjainkra a tűzvédelmi mérnöki tevékenység a Mérnökkamara által elismert tervezői munka lett, az új OTSZ pedig a korszerű mérnöki módszerek irányába tágítja a tervezők mozgásterét, de egyben növekszik a felelősségük is. Ebből adódóan az egyesületi munka új irányba fordult.

Ugyanakkor fontos célunk volt a szakmához kötődők előadásokkal, szakcikkekkel való megszólítása is. Ha a számok nyelvére akarjuk lefordítani, akkor az elmúlt három évben konferenciákon megszólított 8065 fő építész és tűzvédelmi tervező, közreműködő Egyrészt a korszerű hazai tűzvédelmi szabályozás megterem- szakember többet, jobbat alkothat a jövő épületeinek biztonságán tésében működtünk közre, azzal, hogy az Országos Katasztrófa- munkálkodva. Tagjaink 38 cikket, tanulmányt jelentettek meg és védelmi Főigazgatóság partnerként bevonta az egyesületet. Kilenc 98 előadás anyaga jelent meg a Védelem Onlinen. munkabizottságban dolgoztunk, s aktívan részt vettünk a Tűzvé2014: vízválasztó a tűzvédelmi tervezésben delmi Műszaki Irányelvek alkotásában is. A közelmúlt és napjaink a tűzvédelem egészét alapjaiban érinMásrészt az ismeretátadás különféle módjaival (konferenciák, szakértői fórumok, projektfeldolgozások, előadások) munkánk tő, és gyökeres (pozitív) változásokat hoz. Ezek a változások három központi eleme a tűzvédelmi tervezés és a felkészültség megújí- kulcskifejzés(-betűszó) köré csoportosíthatók: CPR, OTSZ és TvMI. A CPR (Construction Products Regulation) esetén EU-s joghartása volt. Az egyesület életét a 2014-ben négy kulcsszó köré szervez- monizációról van szó: minden építész tervezőnek a 275/2013 tük: szakmai párbeszéd, önszerveződés, módszerek és gondolatok (VII.16.) kormányrendelet alapján meg kell adni a kiviteli tervben – cseréje, gyakorlatorientáltság. Mivel valljuk, hogy az igazi meg- ennek hiányában az engedélyezési tervben – a betervezett építési ismerés a tapintható, hétköznapi gyakorlatban születik, termékek elvárt műszaki teljesítményét. A dokumentációból egyérezért a tűzvédelmi mérnöki módszereket, a számításokkal, mér- telműen ki kell tehát derülnie annak, hogy konkrétan milyen terménöki megfontolásokkal, az adott épületre szabott megoldásokat ket, hová építettek be; a tűzvédelmi teljesítményjellemzőknek; valamint részletesen dokumentálni kell az ezeknek való megfelelést. konkrét projektekkel kívántuk bemutatni. A napokban hatályba lépett OTSZ számos üdvözlendő újítást Az elmúlt évek egyedi épületei után (Futura, MÜPA) minden szakértő napi gyakorlatában előforduló épületeket kerestünk. Egy vezetett be. Ilyen az ún. „mérnöki módszer”. Ezzel a tűzvédeliskola bővítése és annak tűzvédelmi terve, majd az új OTSZ egyik mi tervezés megszűnik monoton szabálykövetésként működni, és kihívása a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv készítése azzá válik, aminek valójában lennie kell: egy gondolkodó, problémavolt a mérnökök képzésének súlyponti eleme. „Hogyan kell az új megoldó, tervezői folyamattá. A TvMI (Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek) az elvárt biztonsági követelmények szerint tervezni? Mi változott és hogyan? Hogyan használjuk a teljesítménynyilatkozatot? Hogyan változik a mérnöki szint teljesítéséhez választható különböző műszaki megoldásokat felelősség? Miben változik a tervezők feladata a 305/2011 EU és számítási módszereket fogják tartalmazni. Az új OTSZ ugyanis rendelettel (CPR) és a 275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelettel?” a konkrét tűzvédelmi követelményeket, illetve az elvárt biztonsági szintet írja le. Segítség, hogy a TvMI egy olyan szakmai tervezési Ezekre a kérdésekre kerestük a konkrét válaszokat. segédlet, megoldásgyűjtemény, amelynek az alkalmazásával az elvárt biztonsági szint teljesíthető. Javasolt, de nem kötelező. Ebben a munkában a TMKE-nek sikerült egyfajta a gyakorlatot segítő szellemi műhely létrehozása, amely a tűzvédelmi mérnöki szakmán belül fórumot biztosított a véleménycseréhez.

Szabályozás és gyakorlatorientált ismeretszerzés

Nagy Katalin tűzvédelmi szakmérnök, elnök Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete Florian exPress – Magyar Tűzbiztonsági Szakfolyóirat 2015/4

fókuszban Építés és tűzvédelem

8

Nem minden esetben kell 2015. március 5-től alkalmazni az új OTSZ-t Szerző: Veresné Rauscher Judit, dr. Jámbor Attila Az országos tűzvédelmi szabályzatról kiadott 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (a sokak által csak OTSZ-nek hívott szabályozás) 2015. március 5-ével hatályát veszti és helyébe az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet lép. Érdemes tudni, hogy vannak olyan esetek, amikor 2015. március 5-ét követően is alkalmazható a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet, illetve egyes előírások kötelezően csak hónapokkal később lépnek hatályba.

Magyar Közlöny: 2014. évi 166. szám Új jogszabály: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet Hatályát veszti: 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet Hatályos: 2015. március 5., 2015. július 1.

1. Főszabály: 2015. március 5-e után az új OTSZ alkalmazandó Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ 5.0 vagy új OTSZ) 2015. március 5-étől hatályos [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 285. § (1) bek.].

A jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a már folyamatban lévő kivitelezések, hatósági eljárások során is az új OTSZ előírásainak megfelelően kell eljárni. Ez alól egyetlen kivétel lehetséges: 2015. március 5-e után indult eljárásokban az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet rendelkezéseinek megfelelően készített tűzvédelmi tervdokumentáció is benyújtható, ha az annak készítésére vonatkozó tervezési szerződést 2014. augusztus 27-e és 2015. március 4-e között kötötték meg [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 286. § (1) bek.]. A jogalkotó tehát már a 2015. március 5-e előtt megindított kivitelezések, hatósági eljárások kapcsán is az új OTSZ-t rendeli alkalmazni (természetesen 2015. március 5-e után), és csak a 2014. augusztus 27-e és 2015. március 4-e között megkötött tervezési szerződésekhez kapcsolódóan fogadja el a 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletben foglalt előírásoknak megfelelő tervezést, kivitelezést. Megjegyzem, az talán logikusabb lett volna, ha például a kihirdetés dátuma előtti szerződések tekintetében lett volna engedékenyebb a jogalkotó. A jogszabály kihirdetését követően már megismerhető a szöveg, és így a 2015. március 4-én kelt tervezési szerződés alapján mondjuk 2018. márciusában megkezdődő kivitelezést is a 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletre tekintettel lehet befejezni.



9

2. A tűzjelzés szabályai: 2015. július 1. napjától változnak 2015. július 1-jén hatályát veszti az az előírás, hogy ha a tűzjelzés az állandó felügyeletről, telefonon, szóban történik, akkor az kizárólag a nemzeti segélyhívó számon történhet, és a tűzés hibaátjelzést fogadó központban nyilvántartandó adatokról a jelzésfogadót tájékoztatni kell [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 288. § (2) bek., 203. § (6) bek.]. Ennek a változásnak az a lényege, hogy addigra – 2015. július 1-ig – az állandó felügyeleti helyről a tűzjelzést automatikus és felügyelt kapcsolaton keresztül kell továbbítani az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott, a katasztrófavédelmi szerv által felügyelt helyre [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 286. § (2) bek., 156. § (2) bek.].

3. Tűzátjelzés határideje: 2015. július 1. Az állandó felügyelet biztosítása mellett, a tűzjelzést automatikus átjelzéssel továbbítani kell az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott, a katasztrófavédelmi szerv által felügyelt helyre a) 30 méter feletti legfelső használati szintű épület, b) fekvőbeteg ellátásra szolgáló intézmény, c) felszín alatti vasútvonal alagútja és állomása esetében [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 286. § (2) bek., 156. § (1) bek.]. Ha a beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés állandó felügyelete a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a létesítményen kívül kialakított állandó felügyeleti helyre, távfelügyeletre történik, a távfelügyelet köteles a tűzátjelzést az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott, a katasztrófavédelmi szerv által felügyelt helyre elektronikus úton továbbítani.Az új OTSZ szerint ezt a tűzátjelzést 2015. július 1-jéig kell megvalósítani [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 286. § (2) bek., 156. § (2) bek.]. A tűzátjelzést automatikus és felügyelt kapcsolaton keresztül kell megvalósítani [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 156. § (3) bek.]. Ez lényegében azt jelenti, hogy pl. zárlat vagy szakadás esetén az átjelző nem generálhat téves tűzjelzést az állandó felügyeleti helyre vagy távfelügyeletre. Mivel az átjelző berendezés tűzoltó-technikai termék, így tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal kell rendelkeznie [1996. évi XXXI. tv. 4. § d); h) pont]. Fontos tudni, hogy a tűzjelzés és az automatikus tűzátjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez. Viszont az automatikus tűzátjelzés fogadásának biztosítása, és

az ezzel kapcsolatos költségek a jelzésfogadó fenntartóját, a tűzátjelzéshez szükséges berendezés és átviteli út kialakításával, valamint fenntartásával kapcsolatos költségek a felügyelt létesítmény tulajdonosát terhelik [1996. évi XXXI. tv. 7. § (7) bek.]. Az előző OTSZ-ben is találhattunk az automatikus átjelzéssel kapcsolatos rendelkezéseket, így a beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés tűzjelzését, az állandó felügyelet mellett, automatikus átjelzéssel kell továbbítani a működési terület szerinti tűzoltóságot riasztó hírközpontba (a továbbiakban: tűzoltósági ügyelet) a) az 50 méter legfelső használati szint feletti lakóépületek, b) a magas közösségi épületek, c) a középmagas ipari/mezőgazdasági termelő/tároló épületek, d) a középmagas szálloda és szállásjellegű épületek, e) a fekvőbeteg ellátást szolgáló épületek, f) a speciális egészségügyi és szociális épületek, g) a többszintes és tömegtartózkodásra szolgáló kulturális és művelődési épületek, h) a 8 méternél magasabb színpaddal rendelkező színházak, i az 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű sportcsarnokok, és j) a 8000 m2-nél nagyobb alapterületű, vagy három szintnél magasabb kereskedelmi építmény esetén (28/2011. (IX. 6.) BM rend. 139. § (1) bek.). Látható, hogy az új OTSZ lényegesen szűkebb körben írja elő az tűzjelzést automatikus átjelzéssel, amelynek az oka valószínűleg: n az ingatlan tulajdonosok költségcsökkentése, n a téves tűzátjelzésekkel járó tűzoltó egységek felesleges kivonulásának csökkentése, n az érintett létesítményekben az állandó biztonsági szolgálat vagy személyzet jelenléte.

4. Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv: csak a 2015. március 5-e után használatba vett építmények esetében kötelező Az új OTSZ egyik újdonsága a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (TMMK) bevezetése. Az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel (TMMK) kell rendelkeznie a) az 5 szintesnél magasabb lakóépületek, b) az 1000 m2-nél nagyobb közösségi épületek,



10 c) az 1000 m2-nél nagyobb ipari épületek, d) a 3000 m2 -nél nagyobb mezőgazdasági épületek, e) a 2000 m2-nél nagyobb tárolási épületek vagy f) speciális építménynek minősülő közúti alagút, valamint felszín alatti vasút esetében. A TMMK-ban az építmény tűzvédelmi helyzetét érintő változásokat át kell vezetni, fel kell tüntetni a változást követő 30 napon belül, több tulajdonos esetén a TMMK tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek. A TMMK az építmény tartozéka, tulajdonos változásakor, az új tulajdonos részére át kell adni. A tulajdonos köteles az üzemeltető részére a TMMK hozzáférhetőségét biztosítani [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 282. §]. Az új OTSZ kimondja, hogy az építmény használatbavételét követő 60 napon belül kell a TMMK-nak rendelkezésre állnia. A TMMK elkészíttetése és vezetése kizárólag a 2015. március 5. napját követően használatba vett építmények esetében kötelező [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 286. § (3) bek., 282. § (1) bek.]. Amennyiben a témával kapcsolatosan kérdése merülne fel, keresse bizalommal a tűzvédelmi feladatokat ellátó Flamella Kft-t. http://flamella.hu/szolgaltatasok.html Forrás: www.epitesijog.hu https://epitesijog.hu/1730-nem-minden-esetben-kell2015-marcius-5tl-alkalmazni-az-uj-otszt


Magyarország egyetlen tűzbiztonsági szakfolyóirata

hírvilág Röviden

11

Hibásat venni életveszélyes A szén-monoxid megjelenése észrevehetetlen, hatása halálos. És mivel minden tüzelő, fűtő berendezés, füstgáz-elvezetés és szénhidrogén eltüzelés környezetében megjelenhet, elvben minden magyar állampolgárt elérhet ez a fenyegetettség. Ez pedig megerősíti, mindenkit érinthet, ezért minél többet érdemes beszélni róla. A CO-mérgezések elleni küzdelem stációiról. Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató és Koszorús László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára (úgy is, mint a közdelemben élen járó Országos Tűzmegelőzési Bizottság társalapítója) a média felkérésével tájékoztatta március elején a lakosságot. A főigazgató statisztikai adatokkal vezette be mondandóját: 2012-ben 191, 2013-ban 342, tavaly pedig már 430 a szén-monoxid észlelés miatti riasztások száma. A meredeken felfelé ívelő számok azonban nem feltétlenül a kockázat terjedéséről vallanak, mint inkább arról, hogy szélesedik a lakosságnak az a köre, akik a megfontolt öngondoskodás jelszavával önállóan is védekezni igyekeznek a láthatatlan támadó ellen. 2012-ben ugyanis a riasztási helyszíneknek még csak 17,8 százalékánál találtak háztartási CO-érzékelő műszert, míg 2014-ben a káreseménnyel sújtott helyek 50 százaléka volt már felszerelve érzékelővel. Ebben a változásban a belátás mellett sze-

repet játszhatott az is, hogy az Országos Tűzmegelőzési Bizottság az elmúlt másfél évben különböző kiadványokkal, a figyelemfelhívó spot filmmel, a Metro járatokon elhelyezett infografikákkal és számos iskolai rendezvényen való részvétellel igyekeztek felhívni a lakosság figyelmét a CO-mérgezés kockázatára, a jelek szerint sikerrel. A főigazgató mondandója zárásaként három plusz egy jó tanácsba sűrítette üzenetét:Annak érdekében, hogy ki-ki biztonságban érezhesse magát otthonában, (1) ne mulassza el rendszeresen ellenőriztetni a kéményeit, ne hagyják ki (2) a tüzelőberendezések, kivált a nyílt égésterű eszközök időszakos felülvizsgálatát, és (3) ne feledkezzenek meg a kielégítő levegő-utánpótlás biztosításáról. A plusz egy javaslat pedig egy garantáltan jól működő, megfelelő helyre telepített CO-érzékelő beszerzésére irányult. Szinte ehhez kapcsolódott Koszorús László helyettes államtitkár helyzetjelentése a CO-érzékelők piaci jelenlétéről. Mivel egy nem megfelelően működő műszer a hamis biztonságérzet sugallatával tragédiákat okozhat, a fogyasztóvédelem tavaly év végén a kereskedelemben kapható CO-érzékelők közül húszat vizsgált meg, vajon megfelelnek-e a velük szemben elvárt követelményeknek. Az eredmény elszomorító, sőt riasztó volt: a húsz vizsgált CO-jelzőből tizenkilenc alkalmatlannak bizonyult. A hivatal piacfelügyeleti tevékenysége keretében folytatja a hibás érzékelők kiszűrését. Idén 42 típust vontak górcső alá. S habár a vizsgálat még folyik, már most tudható, hogy a vizsgálatba bevont típusok háromneg yede ismét nem állta ki a próbát. Ezért a

Emlékeztetőül A szén-monoxid (CO) mérgező gáz, ami éghető anyagok tökéletlen égetésekor keletkezik. Ez a gáz színtelen, szagtalan, az emberi érzékszerveknek teljesen „láthatatlan”, nem lehet felismerni, érzékelni. A szén-monoxid jelenlétére már csak a mérgezés első tüneteiből, a fejfájásból és émelygésből következtethetünk. Ha észrevesszük a figyelmeztető jeleket és nem tévesztjük össze az influenzával, elkerülhetjük a komolyabb mérgezést. Jóval nagyobb a CO-mérgezés veszélye az éjszaka folyamán, amikor képtelenek vagyunk észlelni a tüneteket, vagy ha hirtelen nő meg a szénmonoxid-szint és gyorsan bekövetkezik a rosszullét. A CO-gáz belélegzése tulajdonképpen fulladásos halált okoz. Ugyanis megköti a vérben lévő hemoglobint, amely felelős az oxigén szállításáért. Így a vér oxigénszállító képessége csökken, a szervezet lassan megfullad. Még enyhe mérgezés esetén is hosszú idő, több óra a regenerálódás ideje. A szén-monoxid tökéletlen égéskor keletkezik, vagyis arról kell gondoskodni, hogy tüzelő-fűtőberendezéseink rendben működjenek. Ezek a készülékek mindennapi kényelmünket szolgálják, de mégsem szabad elfeledkezni arról, hogy veszélyforrások is lehetnek. Rendszeres karbantartással, szükség esetén a megfelelő javítással normál működés során ezek az eszközök nem termelnek szén-monoxidot. A szén-monoxid-érzékelő feladata, hogy telepítési helyén érzékelje és megfelelő módon jelezze, ha a szénmonoxid az emberi életre veszélyes koncentrációban és időtartam alatt jelen van. n


hírvilág Röviden

12 helyettes államtitkár azt javasolta, hogy CO-érzékelőt lehetőleg tüzeléstechnikai boltokban célszerű keresni, érdemes a beszerzésre több időt, figyelmet fordítani, adott esetben pedig akár szakember tanácsát is igénybe venni.

További érzékelők forgalmazását tiltotta meg a hatóság Miután a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tavaly 20 vizsgált szén-monoxidérzékelő közül 19-t használatra alkalmatlannak talált, idén ismételten vizsgálta a kereskedelmi forgalomban kapható szén-monoxid érzékelők megfelelőségét. Ennek keretében 10-féle termék mintavételezésre került sor. Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok alapján kiderült, hogy a 10-féle (lásd táblázat) riasztó egyike sem felelt meg a szabvány követelményeknek, mivel azok a meghatározott szén-monoxid koncentrációnál, a megadott időn belül nem jeleztek. (forrás: www.nfh.hu)

Teendők szénmonoxid-jelzés esetén n Nyissa ki az összes ablakot és ajtót a helyiségben, hogy a mérges gáz kiszellőzhessen! n Ahol lehet, azonnal kapcsolja ki a tüzelő berendezést! n Hagyja el az épületet, de hagyja nyitva az ajtókat, ablakokat! n Addig ne menjen vissza, amíg a riasztás-jelzés meg nem szűnik! n Azonnal kérjen orvosi segítséget, ha valakin a szénmonoxid-mérgezés tünetei (fejfájás, szédülés, émelygés, hirtelen fáradtság) jelentkeznek! n Addig ne használja újra a tüzelő/fűtő berendezést, amíg a szükséges hozzáértéssel és engedélyekkel rendelkező szakember át nem vizsgálta és meg nem javította az esetleges hibákat! n

Márka

Azonosító jelölés

Kivitel

COE-168; 500002

elemes

FXC040

elemes

3. everest

ECO-01W

elemes

4. –

KJGE01

hálózati

HS-C686L

elemes

ECO-04

elemes

JB-C06

elemes

COG 02

hálózati

CO 07 LCD

elemes

3BC004

elemes

1. MENTAVILL

2. CO-TECHNIK

5. HOME SENTINEL

6. everest

7. Global (csomagoláson); Jabo (terméken) 8. SOMOGYI ELEKTRONIC/ home by somogyi 9. SOMOGYI ELEKTRONIC/ home by somogyi 10. Qlight (csomagoláson)


Fotó

központok Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció

13

Fodor Mihály

Változások a régi OTSZ és az új TvMI között

Mi változott? A közelmúltban hatályba lépett új OTSZ alapvetően csak a követelményeket, az elvárt biztonsági szintet tartalmazza. Emiatt, mivel a szemlélete eltér a korábbi szabályzatok szemléletétől, helyesebb nem az 5.0 elnevezést, hanem az új OTSZ elnevezést használni. Hogy akkor mi lesz a következő OTSZ neve?… Ahogy eddig, lehet továbbra is a belügyi rendelet számára és dátumára hivatkozni. Az új OTSZ március 5-én hatályba lépett. A hatálybalépést követően indult eljárásokban az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011.(IX. 6.) BM rendelet rendelkezéseinek megfelelően készített tűzvédelmi tervdokumentáció is benyújtható, ha az annak készítésére vonatkozó tervezési szerződést a rendelet hatálybalépését megelőző 180 napnál nem korábban kötötték meg. Tehát a10 hónappal ezelőtt megkötött szerződés esetén az ÚJ OTSZ-t kell alkalmazni, a március 4. én megkötött szerződés esetén lehet a régit is! ! Vajon milyen logika vezette a jogalkotót és mi lehetett a szándéka? Mikor tekinthető kielégítettnek az OTSZ-ben megfogalmazott követelmény, elvárt biztonsági szint? A választ a tűzvédelmi törvény adja, mely szerint az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szint elérhető:

2015. március 5-én hatályba lépett az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat, közkeletű nevén az OTSZ. Ezt megelőzően egy-egy időszakban a 4/1980 (XI. 25.) BM, 35/1996 (XII. 29.) BM, 9/2008 (XII.29.) ÖTM és a 28/2011 (IX. 6.) BM rendeletekkel kiadott jogszabályok voltak érvényben. Ez az OTSZ sorrendben már az ötödik, ezért gyakran OTSZ 5.0ként is emlegetik. Ebből a megnevezésből arra is lehetne következtetni, hogy ez a szabályzat a megelőző négy által képviselt vonulatnak a folytatása, azonban ez nem igaz. A korábbi OTSZ-ekre az volt a jellemző, hogy az előírt követelményekkel együtt tartalmazta a követelménynek megfelelő megoldást is. Ebből követezően a szabályzat egyre terjedelmesebbé és egyre nehezebben kezelhetővé vált. n tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával, n a tűzvédelmi műszaki irányelvekben (TvMI) kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, n a tűzvédelmi műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja. A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy az-

Fodor Mihály, okl. villamosmérnök 1985-től dolgozik tűzjelzős (kutatás, fejlesztés, oktatás, gyártás, tervezés, telepítés, karbantartás) területen. 2010-től tevékenységét a családi tulajdonú Prodet Védelemtechnika Kft. keretébe helyezte. A Magyar Mérnöki Kamara Tűzjelző Szakosztály elnökségének és Minősítő Bizottságának tagja. Több jogszabály és a tűzjelzős TvMI kidolgozásában részt vett. A szakma egyik legsúlyosabb egyénisége.

zal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint megvalósul. Az alkalmazás előtt meg kell győződni arról, hogy jelent-e meg módosítása, helyesbítése, nincs-e visszavonva, a hatályos változatot használjuk-e. A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu) honlapján ingyenesen megtekinthetők és letölthetők, tartalmának módosítása nélkül terjeszthetők, sokszorosíthatók. A TvMI követelményt (kell, szükséges stb. kifejezést) nem tartalmazhat, kizárólag az OTSZ-ben előírt követelmények, az elvárt biztonsági szint kielégítésére adhat információt az alábbi kilenc témakörben: Beépített tűzjelző berendezések* Beépített tűzoltó berendezések Hő és füst elleni védelem Kiürítés* Számítógépes szimuláció* Tűzoltó beavatkozási feltételek


központok

Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció

14 Tűzterjedés elleni védelem* Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv* Villamos és villámvédelmi berendezések* A 2015 március közepén a csillaggal jelölt irányelvek állnak rendelkezésre. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül a tűzjelző berendezésekhez kiadott irányelvet tekintjük át abból a szempontból, hogy mik a legfontosabb változások az előző szabályzathoz képest. Az irányelv (nem biztos, hogy az elnevezés teljesen jó, ui. nem az egyedül helyes irány jelenti, hanem az egyik lehetséges, de célravezető irányt) végigvisz a tervezés, telepítés, üzembe helyezés és használatba vétel metódusán. A használati szabályokra (üzemeltetés, karbantartás, távfelügyelet) nem a TvMI, hanem az OTSZ ad iránymutatást.

mi követelménye nincs szabályozva.

Telepítés A telepítés követelményeit a kiviteli terv tartalmazza. Nagyon fontos odafigyelni az olyan fogalmakra, amelyek szövegkörnyezettől függően mást jelentenek. Új fogalom a kockázati osztályok fogalma, így létezik többek között nagyon alacsony kockázati osztály, alacsony kockázati osztály, közepes kockázati osztály és magas kockázati osztály. A TvMI az 5. szakaszban definiálja az alacsony kockázatú tereket. Ilyen terek lehetnek pl. a vizes helyiségek, egyes aknák, álpadló alatti és álmennyezet fölötti terek. Az itt leírt alacsony kockázatú terek nem az OTSZ 12. § (5) szerint definiált alacsony kockázati (AK) osztályú kockázati egységet jelenti. Az előzőek értelmében egy tűzjelzővel ellátott nagyon alacsony kockázati osztályú egységben lehet ala-

téglalap is megfelelő lefedettséget biztosít. A TvMI-ben csak az egy érzékelővel védhető kör sugara van megadva, általános esetben füstérzékelőre 5,7 m. Kettős függésre is van adat. (Kompromisszummal zárult vita eredménye). Indoklás: jobban követi a fizikát, egyszerűbb. Előnye ennek a módszernek, hogy nem jelent szigorítást, nem zárja ki a VdS 2095 (régi OTSZ) szerinti tervezést.

Ha a helyiség, illetve födémrész (gerendák által határolt térrész) kisebbik mérete (szélessége) nem haladja meg a 3 métert, akkor az érzékelők elhelyezése megfelelő, ha az érzékelők közötti legnagyobb vízszintes távolság pontszerű füstérzékelők esetében legfeljebb 15 m, pontszerű hőérzékelők esetében legfeljebb 10 m, két zónától vagy két érzékelőtől való függőségnél füstérzékelők esetében legfeljebb 11 m, hőérzékelők esetében legfeljebb 5 m, pontszerű füstérzékelők esetében tűzvédelmi berendezések (pl. tűzoltó berendezés) műTervezés ködtetése esetén 7,5 m. A befüggesztés meghatároA TvMI tervezetet előkézása részletesebb lett, beke... jelenleg a tervek tartalmi követelménye szítő munkacsoport úgy rültek a boltíves mennyezenincs szabályozva. gondolta, hogy a tűzjelző tek és a több érzékelő sorral terv a létesítés szakaszának védhető ferde tetők. megfelelő tartalommal, a Magyar Mérnöki Kamara letölthető szabályzata A TvMI szabályozza az érzékelők alapján készül. Itt jelentős a változás, ui. a csony kockázati tér, amibe nem szüksé- oldalfalra szerelését is. Ez az elrendezés régi OTSZ (2015.03.05.) előtt az I. fokú ges tűzjelző. akkor jöhet szóba, ha a védendő terület tűzvédelmi hatósághoz benyújtott engea megengedettnél jóval kisebb, illetve délyezési terv lényegében egy kibővített Egyszerűsödtek a tűzjelzés helyé- műszaki okok miatt más elrendezésre kiviteli terv volt, aminek a tűzvédelmi nek azonosítására vonatkozó köve- nincs lehetőség (pl. szállodai szobák, hatóság elvárása szerint tartalmazni kel- telmények. Telepítési jegyzék mindig egyes műemlék helyiségek esetén, aklet a teljesítmény-nyilatkozatokat (nem kell. Grafikus megjelenítés (a népszerű nák tetején). A füstérzékelők elhelyeelegendő annak a száma), a tervezett LED-es tabló vagy grafikus információs zése oldalfalra szerelve megfelelő, ha az eszközök pontos gyártó és típusmegje- rendszer) akkor kell, ha az automatikus érzékelőtől a védett helyiség mennyezelölését. érzékelők és a kézi jelzésadók száma tének egyik pontja sincs távolabb, mint A Kamara tervezési szabályzata sze- több mint 1000, vagy a védett terület 5,7 m, és más megfelelő műszaki megolrint a tűzvédelmi hatósághoz benyújtott nagyobb mint 10 000 m2. Az OTSZ-ben dás nem valósítható meg. Elképzelhető, tűzjelző engedélyezési tervben nem kell nem szabályozott esetekben zónatérkép hogy az 5,7 m csak több érzékelővel megadni a tervezett eszközök gyártó/ használata javasolt, de nem kötelező. érhető el. Erre vonatkozó szabályozás típus megjelölését, ebből következően nincs a TvMI-ben. Az egy érzékelővel védhető terület nem kell csatolni a teljesítmény nyilatkoLépcsőházak védelme akkor megzatokat. Azonban a BM OKF honlapján definíciójában jelentős a változás. Koráb- felelő, ha érzékelőt helyeznek el a lépmegjelent TvMI már nem tartalmazza a ban az egy érzékelővel védhető terület csőház legmagasabb pontján, és felülről tervezetben még szereplő mondatot: A volt megadva, m2 ben. Nem négyzetes számolva minden második érkezési szinTJB terve a létesítés szakaszának meg- lefedettség esetében egy diagramból ki- ten, de legalább függőlegesen 10 métefelelő tartalommal, a Magyar Mérnöki olvasható volt annak a körnek a sugara, renként. Kamara vonatkozó szabályzata alapján amelybe belerajzolt, általános esetben Vezeték nélküli (rádió-összeköttetékészül. E szerint jelenleg a tervek tartal- – füstérzékelőnél – 60 m2 alapterületű sű) tűzjelző rendszerek alkalmazásakor Florian exPress – Magyar Tűzbiztonsági Szakfolyóirat 2015/4

központok Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció

15

meglévő épületek esetén a tervezéskor, pont) kommunikációjának megvalósítá- jelzést és megjeleníti a felügyelettel önúj építés esetén a telepítés megkezdése sát a közreműködő felek igazolt módon állóan nem rendelkező oltásvezérlő feelőtt méréssel ellenőrizik és dokumen- egyeztetik. lől érkező oltás indítását jelző jelzést és tálják az eszközök és a központi egység az oltóberendezés hibajelzését. közötti rádiós átviteli út megfelelő jelA kapcsolódó más rendszer műerősségét. ködése akkor megfelelő. ha a tűzjelző A tűzjelzős TvMI a felsoroltakon Az elsődleges tűzjelzést fényjelzők berendezés és a kapcsolódó rendszer kívül sok más egyéb követelmény (pl. alkalmazásával biztosíthatjuk a magas együttműködése során a tűzjelző köz- aspirációs és lángérzékelők alkalmazása) alapzajú területeken, siket és nagyothal- pont felismeri és a kielégítésére is ad megoldást. ló emberek jelenléte esetén, vagy olyan A TvMI módosítása, A TvMI módosítása, a műszakülönleges alkalmazások esetén, a műszaki fejlődés ki fejlődés lehetőségeinek és mint pl. stúdiók, ahol fülhallgakövetelményeinek átvezetót viselnek, egyes munkalehetőségeinek tése könnyebben keresztül helyeken, ahol a dolgozók és követelményeinek átvezetése vihető mint egy jogszabály zenelejátszót hallgatnak, könnyebben keresztül vihető megváltoztatása. műtők, ahol a hangjelzés mint egy jogszabály megzavarhatja az ott végzett megváltoztatása. A tűzjelzős TvMI nem tartalmaz tevékenységet, vagy szakaszos kiolyan módszereket és eljárásokat, amiürítés esetén előjelzésként. A fényjelzők tekintetében a vonatkozó műszaki kö- jelzést fogadó rendszeren megjeleníti az vel a hazai és nemzetközi szakmai fóruvetelményt az MSZ EN 54-23 nemzeti összekötő áramkör szakadását, illetve mokat figyelemmel kísérő szakemberek eddig nem találkoztak volna. Várható, szabvány tartalmazza. Ez a szabvány –el- zárlatát. hogy szerkezetét, logikáját és nyelvetérően a EN54 sorozat más, harmonizált lapjaitól- nem csak termékszabvány, haOltásvezérlő csatlakoztatása akkor zetét valamint a hozzá kapcsolódó úl nem tartalmaz telepítési előírásokat is. megfelelő, ha az előző követelményeken OTSZ-t megismerve a szakma népszerű A tűzjelző berendezéshez kapcsoló- felül az oltásvezérlő megjeleníti a tűzjel- segédeszközévé válik. n dó más rendszer (pl. oltásvezérlő köz- ző berendezés felől érkező oltásindítás


épületszerkezetek Építés és tűzbiztonság

16 Kékesy Péter

A homlokzati hőszigetelő rendszerek és az új OTSZ

2015. március 5.-én hatályba lépett az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, azaz az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ). Ennek kapcsán érdemesnek találtuk egy korábbi cikkünk (Homlokzati hőszigetelő rendszerek – a rendszergazda szemével) felfrissítését a lényegesebb változások bemutatásával. Mivel idén a hőtechnikai előírások is szigorodtak, ezért folyamatosan számolhatunk a homlokzati hőszigetelő rendszerek iránti kereslet növekedésével. Az alábbi (korántsem teljes) összefoglalót jó szívvel ajánljuk tervezőknek, kivitelezőknek és építtetőknek egyaránt.

I. Az új OTSZ fontosabb újdonságai Megszűnt két olyan kategória, melyek elsősorban a tervezők számára voltak ismertek és fontosak. Nem szerepelnek többé az OTSZ-ben a római számokkal megkülönböztetett (I., II., III. IV., V.) tűzállósági fokozatok. Helyettük bevezették a kockázati osztályok fogalmát. A jogszabály megkülönböztet nagyon alacsony (NAK), alacsony (AK), közepes (KK) és magas tűzvédelmi (MK) kockázatokat a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetke-ző kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyeket illetően. Meghatározásuk minden esetben szakember feladata. Ezek ismerete és meghatározása a gyakorlatban is nagyon fontos, hiszen egy adott épület esetében a kockázati osztály meghatározhatja az alkalmazható hőszigetelések anyagát is. A helyiségek és anyagok (tehát nem az épületszerkezetek) tűzveszélyességi osztályának régi kategóriáit (A, B, C, D, E) is felváltotta egy új besorolás, amely „robbanásveszélyes”, „tűzveszélyes” és „nem tűzveszélyes” kategóriákat különböztet meg. Fontos változás, hogy az új OTSZ már nem csak a nyílásos homlokzatokra ad meg követelményeket, hanem a nyílás nélküli homlokzatok (pl. tűzfalak), a lábazatok és az egymás melletti tűzszakaszok csatlakozására is. Részletesebben szerepelnek azok a beépítési helyzetek, melyek esetén csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú rendszer alkalmazható. Ezeknek egy része a kockázati besorolástól függ.További újdonság, hogy az alkalmazott hőszigetelő rendszer tűzvédelmi osztályára vonatkozó megkötés szerepel speciális geometriai kialakítások esetén is (pl. előrenyúló épületrészek alatt, visszaugró épületrészek felett.

II. A homlokzati hőszigetelő rendszerek minősítése Magyarországon a homlokzati hőszigetelő rendszereket tűzvédelmi szempontból továbbra is kétféle vizsgálaton ellenőrzik.

Az első a TŰZVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁS, ekkor határozzák meg a rendszer tűzvédelmi osztályát. Ez a tulajdonság az OTSZ meghatározása szerint az építőanyagok és épületszerkezetek tűzzel szembeni viselkedésére jellemző kategória. Az építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása tűztechnikai vizsgálatokkal történik. A lehetséges tűzvédelmi osztályok jelölése a nem éghetőktől az éghetők felé haladva: A1, A2, B, C, D, E, F betűkkel történik. A rendszer füstfejlesztését

Osztálybasorolás (az egyre kedvezőtlenebb felé haladva) s1, s2, s3 betűkkel; az égvecsepegési tulajdonságokat (az egyre kedvezőtlenebb felé haladva) d0, d1, d2 betűkkel jelölik. A másik vizsgálat a HOMLOKZATI TŰZTERJEDÉS VIZSGÁLAT: ennek eredménye percben fejezi ki azt az



időtartamot, aminek eltelte után a rendszer tűzterjedési határállapotba kerül. Ez azt jelenti, hogy ennyi ideig felel meg a hatályos jogszabályokban megkövetelt homlokzati tűzterjedési követelményeknek. A tűzterjedési határérték nagyon fontos fogalom hazánkban, ez határozza meg ugyanis, hogy egy-egy adott rendszer milyen épületmagasságig építhető be. A hatályos OTSZ szerint a homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény az épületek szintszámának függvényében – a vonatkozó műszaki követelmény szerinti vizsgálattal igazoltan – földszint és legfeljebb 2 további szint esetén Th ≥ 15 perc; földszint és legalább 3, legfeljebb 4 további szint esetén Th ≥ 30 perc; földszint és 4-nél több további építményszint esetén Th ≥ 45 perc.

III. A különféle rendszerek és a beépíthetőségükre vonatkozó előírások A hőszigetelő rendszerek vizsgálatainak egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a hőszigetelő anyagok és a belőlük felépített rendszerek tűzvédelmi tulajdonságai nagy mértékben eltérnek egymástól: a hőszigetelő anyag nem egyenlő a

Homlokzati tűzterjedés

17

B-s2-d0, míg az ásványgyapotos rendszereké A2-s1-d0. Jól látható, hogy a tűzvédelmi osztály tekintetében az ásványgyapot-rendszer csak eggyel kap jobb besorolást, és az égvecsepegés szempontjából a két rendszer között semmi különbség nincsen. A két rendszer hasonló, de nem egyező tűzvédelmi paraméterei miatt azok alkalmazhatósága között van néhány lényeges különbség. A homlokzati tűzterjedés tekintetében a jelenleg érvényes OTSZ értelmében a polisztirolos rendszerekre minden esetben kell tűzterjedés-vizsgálatot végeztetni, az ásványgyapotos rendszerekre ez nem szükséges – amennyiben osztályba sorolási vizsgálattal igazolható a rendszer A1 vagy A2 tűzvédelmi osztálya. A megfelelő minőségű anyagokból készített és előírásszerűen kivitelezett polisztirolos rendszerek esetében a homlokzati tűzterjedés határérték általában 45 perc, de csak maximum középmagas épületek esetében alkalmazhatók. Magas épületeken (a legfelső használati szint +30,00 m-nél magasabban van) csak ásványgyapot szigetelések (A1 vagy A2) építhetők be. A polisztirolos rendszerek – amennyiben 10 cm-nél vastagabb szigetelő maggal készülnek – kialakításánál az OTSZ által meghatározott módon ásványgyapot-betétes tűzvédelmi sávokat kell képezni a homlokzaton. Ez történhet a valamen�nyi nyílás felett kialakított szemöldök képzésével, vagy a teljes homlokzaton körbefutó sáv kialakításával. A tűzvédelmi sávok geometriai kialakításának és alkalmazásának pontos előírásait jelenleg az új OTSZ 25. § (4) pontja szabályozza. További különbség a két rendszer alkalmazhatósága között, hogy azon épületnél, amelyre vonatkozóan tűzterjedési határérték-követelmény van, ott a B-E tűzvédelmi osztályú (azaz gyakorlatilag a polisztirol) hőszigetelő maggal rendelkező, vagy a légréses homlokzati burkolati-, bevonati- és egyéb hőszigetelő rendszerek kivitelezésének megkezdését a kivitelezést végzőnek – a kivitelezési munka megkezdése előtt legalább 15 nappal – a tanúsító szervezet részére be kell jelenteni, melyben fel kell tüntetni az alkalmazott rendszer megfelelőségi igazolásának számát.

hőszigetelő rendszerrel. A polisztirol hőszigetelő táblák IV. A rendszerszemlélet fontossága „E” tűzvédelmi osztályba tartoznak. A polisztirol égéskésleltető adalékának köszönhetően csak addig ég, amíg a közvetlen Az új-, de főleg az utólagos homlokzati hőszigetelések szomolánghatásnak ki van téve, ha a hatás megszűnik, az égés nem rú tapasztalata, hogy a bekerülési költségek csökkentésének folytatódik. Az anyag nem csepeg égve, olvadéka nem gyújt tü- szándéka az esetek nagy részében a minőség rovására megy. zet. Magasabb hőmérséklet hatására elolvad majd elpárolog, Ennek leggyakoribb módja az, hogy nem egy teljes hőszigetelő de a tüzet nem terjeszti. Az ásványgyapot hőszigetelő táblák rendszer kerül beépítésre, hanem a hőszigetelés a hozzáfértűzvédelmi osztálya „A1”, ezek az anyagok nem éghetők, ön- hető legolcsóbb és sokszor legrosszabb minőségű rendszermagukban tűzvédelmi szempontból korlátozás nélkül alkalmazhatók. Kékesy Péter, okleveles építészmérnök, a Baumit Kft. alkalmazásBár a két anyag önmagában nagyon technológia- és termékmenedzsere 1994-ben kezdte mérnöki páeltérő tűzvédelmi tulajdonságokkal lyafutását az Energiagazdálkodási Intézet Magasépítési Főosztályán rendelkezik, a belőlük felépített hőszibeosztott építésztervezőként. Egy év után a PI-Hun Kft.-nél folytatta, már mint önálló építésztervező. 2000-től ThyssenKrupp Építőelegetelő rendszerek azonban hasonlóak. mek Kft.-nél mérnök-tanácsadó, értékesítő (trapézlemezek, szendA Baumit Kft. által forgalmazott polisztivicspanelek, hűtőtéri ajtók), majd egy újabb terület (alumínium homrolos rendszerek tűzvédelmi osztálya lokzatburkolati rendszerek) megismerése után 2004-től termékme10 cm-es vastagságig B-s1-d0, efölött nedzser a Baumit Kft.-nél. Florian exPress – Magyar Tűzbiztonsági Szakfolyóirat 2015/4

épületszerkezetek központok Építés és tűzbiztonság

18

elemekből áll össze. Ez azonban nem rendszer! A homlokzati hőszigetelések tűzvédelmi, hőtechnikai és mechanikai vizsgálatai (az ÉME és NMÉ is) minden esetben a teljes rendszerre vonatkoznak, vizsgálattal ellenőrzött paramétereik csak az engedélyükben szereplő és ugyanazon gyártótól ill. forgalmazótól származó rendszerelemek beépítése esetén garantálhatók. Különösen igaz ez a tűzvédelmi tulajdonságokra. Az ÉMI által kiadott ÉME, NME, TMI dokumentumok pontosan meghatározzák, hogy az igazolt tűzvédelmi tulajdonságok mely anyagok beépítése mellett igazak. Amennyiben a felsorolt és engedélyezett rendszerelemek helyett mást építenek be, úgy az így kialakított rendszer tűzvédelmi teljesítménye nem igazolt és nem garantált – a felelősség ebben az esetben mindig azé, aki eltér az előírásoktól.

szor előforduló típus-hibák legtöbbje drasztikusan csökkentheti a homlokzati hőszigetelő rendszerek tűzvédelmi teljesítményét és ellenállását! Ezek közt a leggyakoribb a lemezek ragasztásánál előírt „pont-perem módszer” elmaradása. Ez a rögzítés – mivel megkönnyíti a láng bejutását a hőszigetelő lapok mögé – súlyos hibának minősül és jelentősen növeli a tűzvédelmi kockázatot. Hasonlóan veszélyes és felelőtlenségből fakadó hiba az előírtnál vékonyabb fedőréteg (ragasztótapasz + vékonyvakolat) alkalmazása, az üvegszövet nem megfelelő vezetése a kávákban, az aláhajtások és átlapolások elmaradása vagy a szükségesnél kevesebb vagy rosszabb minőségű dübelek használata. Ezek a hibák – bár a hőszigetelő rendszerek egyéb paramétereit is rontják – általában csak akkor derülnek ki, ha baj van.

V. A kivitelezési előírások és tapasztalatok

VI. Összegzés

Az ÉMI dokumentumok (ÉME, NME, TMI) nem csak a felhasználható anyagokat tartalmazzák pontosan és részletesen, de meghatároznak bizonyos csomóponti kialakításokat is. Ezek közül a legfontosabb a nyílások körüli kávák és szemöldökök kialakítása. A csomópontok gondos és előírásszerű kivitelezése ugyanúgy feltétele a megvalósult rendszer tűzvédelmi paramétereinek igazolásához, mint az anyagok használata. Az utóbbi években az ÉMI folyamatosan ellenőrzi az építkezéseket és csak abban az esetben minősíti megfelelőnek azokat, ha az engedélyekben foglalt előírásokat a kivitelező betartotta. Sajnos kevesen tudják, hogy a hazai gyakorlatban oly sok-

A homlokzati hőszigetelő rendszerek tekintetében a hazai szabályozás szigorúbb és részletesebb az európai átlagnál, ezért biztosak lehetünk abban, hogy a tűzbiztonságot és az emberi élet védelmét szolgálják. Az építőipar valamennyi szereplője számára elengedhetetlenül fontos az OTSZ (és annak legújabb változásai), az egyes rendszerek előírásainak és beépítési feltételeinek pontos ismerete és maradéktalan betartása. Ha mindez egészséges rendszerszemlélettel és a megfelelő minőség használatával társul, akkor elmondhatjuk, hogy a mai homlokzati hőszigetelések biztonsággal fogják szolgálni mind a mai, mind a következő generációk komfortérzetét. n



20

Kruchina Sándor

Égési gázok toxicitása A tanulmány háttere A szakirodalom gyakran említi az égésből származó gázok toxicitását, és általános álláspont az, hogy a műanyagból készült építőanyagok a hagyományos építőanyagokkal összevetve nagyobb kockázatot jelentenek az égés során keletkező mérgező gázok miatt. Tűzesetek során a legtöbb sérülést a gáznemű égési termékek belégzése okozza. A legtöbb, halállal végződő baleset oka füstmérgezés, különösen akkor, amikor a lakók alszanak, és így nem áll módukban kimenekülni az épületből. Az építőipari szakértők és szabályozó szervek egyetértenek abban, hogy az építőiparban a lakosokat fenyegető kockázat csökkenthető a tűz okának és terjedésének megakadályozásával, a menekülési útvonalak megfelelő kialakításával, ami a korszerű épülettervezés alapjául kell szolgáljon (pl. menekülési útvonalak és szakaszokra bontott épületi struktúra kialakítása). További intézkedések, mint például a füstérzékelő berendezések felszerelése, szintén fontos lépést jelentenek a kockázat menedzsment szempontjából. Időről-időre felvetődik a kérdés, hogy a műanyagok égése során keletkező gázok mérgezőbbek-e, mint a hagyományos építőanyagok égése során felszabaduló gázok. Ennek nyomán született meg az a különböző szigetelő anyagokból származó égési gázokat összehasonlító mérési projekt, melynek célja tudományos alapokra helyezni a kérdést megválaszoló szakértői választ. Az EPS és XPS termékek füstgáz toxicitását vizsgáló ös�szehasonlító adatok már a 80-as évektől rendelkezésre állnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a PS polisztirol habok nem mérgezőbbek, mint a természetes parafa, fa, stb. termékek. A 80-as évek óta az égési gázok tesztelési és elemzési módszerei sokat fejlődtek. Szükségessé vált tehát egy a PS Anyag Gáz összetevő

habokat és egyéb nem műanyag szigetelő anyagokat összevető tesztelési program, amelyet Svédországban, az SP Technical Research Institute of Sweden vizsgálati laboratóriumaiban végeztek el.

Vizsgálati módszer Nincsen érvényes szabályozás és előírt teszt módszer az építőanyagokból és -termékekből származó égési gázok toxicitásának megállapítására. Az ISO jelenleg is számos teszt módszert értékel, azonban az építőanyagokból és vonatkozó termékekből származó égési termékek toxicitásának mérésére szolgáló, standardizált, kötelező jellegű és szabályozási céllal előírt módszer egyelőre a szállítás területén áll csak rendelkezésre. Ennek oka az, hogy tűz esetén a járművekből és egyéb szállító eszközökből való menekülés sokáig tarthat, vagy sokszor lehetetlennek bizonyul. Ezért a svédországi SP tűzvizsgálati laborokban az EN 45545-2 által meghatározott tesztelési módszert alkalmazták, amelyet a vasúti szállításban résztvevő termékeknél írnak elő. Hasonló módszert ír elő az IMO (Nemzetközi Hajózási Szervezet) a hajón szállított termékek vizsgálatára. Ahogy az EN 45545-2:2013 leírja, a tesztben résztvevő anyagokat az EN ISO 5659-2 teszt kamrában fűtőtölcsér általi sugárzásnak vetették alá. Az anyagokat három teszt körülményben vizsgálták: 25 kW/ m² , 25 kW/ m² őrláng nélkül, (további vizsgálat, az EN 45545-2 szerint nem kötelező) és végül az 50 kW/ m² őrláng nélkül. A teszt kezdetétől számított 241. és 480. másodpercben az EN 45545-2:2013 által meghatározott, FTIR technikával a következő mérgező égési gázok koncentrációját elemezték:

Mennyiség (ppm) a füstgázban

300 °C

400 °C

500 °C

600 °C

EPS

Szénmonoxid Aromás

10 50

50 120

500 520

1.000 60

Fa (fenyő)


400 -

6.000 -

12.000 -

15.000 -

Fagyapot


14.000 Nyomokban

24.000 300

59.000 300

69.000 1.000


1.000 Nyomokban

3.000 200

15.000 1.000

29.000 1.000

Parafa



21

Eredmények

n széndioxid (CO2) n szénmonoxid (CO) n hidrogén-cianid (HCN) n nitrogénoxidok (NOX) n kéndioxid (SO2) n hidrogén-klorid (HCI) n hidrogén-fluorid (HF) n hidrogén-bromid (HBr).

Minden tesztet kétszer folytattunk le annak érdekében, hogy az eredmények megbízhatóak és ismételhetőek legyenek. Az első és második számadat az oszlopdiagramon a mért termékek átlag CIT-értékeit mutatják. Néhány minta az egyik tesztben meggyulladt, a másikban azonban nem, így bizonyos eredmények jelentősen eltérhetnek az egyéni tesztértékektől.

Ahogyan a vasúti alkalmazásánál, itt is CIT-értékeket (Toxicitás Index, a mérgező komponensek mért koncentrációjának és a megengedett határértékek hányadosának összege) számítottak. Az EN 45545-2 által jelölt gázok elemzésén és kiértékelésén túl további termékeket választottak ki izocianátokra való további tesztelés céljából. A kiválasztási kritérium alapja az volt, hogy a termék tartalmazzon nitrogént, ami az izocianát keletkezésének alapvető feltétele. Az EN 45545-2:2013 nem foglalja magában az izocianátok mérését, így kvantitatív toxicitás-számítás nem volt lehetséges, hiszen limitált azon speciális izocianátok száma, amelyekre már létezik referenciaként használható IDLH-érték.

Vizsgált termékek Minden terméket a tipikus felhasználására jellemző sűrűséggel teszteltek. Az alábbi táblázat (1. Táblázat) részletesen mutatja be a tesztelt termékek adatait.

1. ábra 240 másodpercnél mért CIT-értékek grafikonos összefoglalása

Értékelés

Bármely anyag égése során keletkező égési gázok mérgezőek, így az épületekben jelentkező tűz a tűz forrásánál és az 1 EPS, fehér, égésgátló nélkül 18.9 – 21.9 annak közvetlen közelében lévő helyi 2 EPS, fehér égésgátló nélkül 17.7 – 19.2 ségekben gyakran megfékezhetetlennek 3 EPS, fehér, égésgátlóval 18.4 – 19.6 bizonyul, ami minden esetben megelő 4 EPS, szürke, égésgátlóval (2 termék) 20.4 – 20.9 / 18.7 – 19.7 zi azt az állapotot, amikor az építésnél 5 EPS, szürke, , égésgátlóval (3 termék) 18.3 – 19.2 / 20.5 – 21.3 / 20.7 -21.9 felhasznált anyagok hozzájárulnak a tűz 6 XPS, , égésgátlóval 33.3 – 34.7 terjedéséhez és elősegítik a mérgező 7 XPS, hozzáadott , égésgátlóval 33.9 – 35.1 gázok képződését. Ez a tény leginkább 8 Cellulóz 64.8 – 87.7 a hőszigetelő anyagokra igaz, amelyeket jellemzően nem éghető réteggel vonnak 9 Kőzetgyapot 224 – 287** be. A legfontosabb megállapítás tehát, 10 Kőzetgyapot Tető hőszigetelésre 157** hogy az építőanyagok toxicitásának ös� Kőzetgyapot, 11 szehasonlítása, az építőanyagok összeRagasztott homlokzati hőszigetelésre 105** tételének köszönhetően, nem releváns, 12 Len 20** és lényegtelen kérdés a tűzoltók és la 13 Báránygyapjú 26** kosok számára. Ennek köszönhetően az 14 Fa panel, fenyő 379-449 építőügyi szabályozó szervek a tűz és 15 Parafa 141-160 füst megfékezésére, valamint a mene 16 Rostlap 12.1 –13.5 külési útvonalak és szakaszokra bontott épületstruktúra kialakítására helyezik a legnagyobb hangsúlyt. Az európai orszá* minden terméknél az 5 érték átlagát adjuk meg gok egyre inkább jogilag szabályozzák a füstjelző készülékek ** közelítő érték felszerelését a lakóépületekben.

Termék

Mért sűrűség* (kg/m³)

1. táblázat: tesztelt termékek



22

Természetesen a füstgázok , a természetes és/vagy a nem természetes építőanyagok, valamint a műanyag termékek toxicitását összehasonlító vizsgálatra alkalmanként szükség van, ezért készült el az a PS-hőszigetelő habokkal kapcsolatos komparatív tanulmány, amelyet széles körben használnak az épületszerkezetek kialakításánál, természetes és (részben) nem természetes építőanyagoknál.

Szatmári Zoltán

Vastag polisztirol homlokzati

A hőtechnikai követelmények szigorodását követve egyre vastagabb hőszigetelő maggal ellátott külső vakolatos rendszerek kerülnek beépítésre. Felmerül a kérdés, vajon hogyan viselkedik egy ilyen rendszer tűz esetén?

2. ábra 480 másodpercnél mért CIT-értékek grafikonos összefoglalása

Összefoglalás

A homlokzati tűz terjedésének vizsgálata régóta zajlik Magyarországon, és a környező országokban egyaránt. Az ÉMI tűzvédelmi osztályának vizsgáló fala 1974 óta áll, ahol az elmúlt négy évtizedben számos vizsgálatot hajtottak végre különböző kialakítások mellett. 650 kg fából készül a máglya, 10 liter gázolaj segíti a begyújtást. Az így kialakuló tűzterhelés közel másfélszer akkora, mint ami egy átlagos lakószoba tűz esetén várható.

n A CIT-értékek az EPS és XPS termékeknél 0 és 0.04 között találhatóak. n Az XPS-értékek kissé magasabb értéket mutatnak, mint az EPS termékek, hiszen az XPS termékek sűrűbbek, azonban még ilyen sűrűség mellett is mérvadóak a fenti CIT-értékek. n Az összes tesztelt EPS és XPS termék esetében azonos nagyságúak az értékek a felhasznált FR (HBCD vagy polimerikus FR) típusától függetlenül, illetve a hőszigetelési érték növelése céljából hozzáadott anyagtól függetlenül (szürke EPS esetében). n A természetes építőanyagok CIT-értékei 0.05 és 0.23 között találhatóak. n Az EN 45545-2 által leírt tesztek azt mutatják, hogy a természetes termékek, például a fa, gyapjú, len, parafa égése során keletkező gázok sokkal mérgezőek, mint az EPS és XPS égési gázai. n A tesztelt ásványi gyapjú termék átlagos, 0.01 és 0.13 közé eső CIT-értéket mutatott, ami azt jelenti, hogy az ásványi gyapjú termékek magasabb értéket mutatnak, az EPS és XPS termékeknél. A teszt során az ásványi gyapot termékek jelentős mennyiségű izocianátot is tartalmaztak, ami nem képezte részét a CIT-számításoknak. A szerző: Kruchina Sándor, az Austrotherm Kft. marketingvezetője 1984-ben szerezte vegyész-mérnöki diplomáját. 1992-ig a Szilikátipari Kutatóintézetben hőszigetelõanyagok vizsgálatával, fejlesztésével foglalkozott, majd az Austrotherm Kft.-nél területi képviselői feladatokat látott el. 2004-től ugyanitt a marketing feladatok tartoznak hozzá.

Még a vizsgálat befejezését követően (1 órás égés után) is jól látható a tűz ereje



23

hőszigetelést tartalmazó falak tűzterjedése A vizsgálat menetrendje szerint 5 perccel a tűzgyújtás után a földszinti helyiség ablakát kinyitják és az ablakon kicsapó lángok hatását vizsgálják: okoz-e károsodást a homlokzaton, illetve, hogy a fölötte lévő helyiségben az ablakot helyettesítő nyílás mögött a hőmérséklet megemelkedik-e oly mértékben, hogy az veszélyes legyen. A rendszer kialakításánál a mai tűzvédelmi szabályok lettek figyelembe véve: az alsó ablak feletti tűzgátak nem éghető anyagból kerültek kialakításra az előírások szerint. Mivel kültéri vizsgálatról van szó, ezért az időjárás befolyásolhatja az eredményeket. Már egy közepes szél is megváltoztathatja az eredményeket, mivel a földszinti helyiség ablakán kicsapó láng el fog mozdulni. Nem értékelhető az esőben A vizsgálat kezdete, már túl az végzett vizsgálat ablaknyitáson eredménye sem, mivel az eső lehűtheti a kritikus pontokat. Az időjárás a vizsgálat során is változhat, ami az eredmények hitelességét is megkérdőjelezheti. Esetünkben szerencsés helyzet állt fent: a délelőtti szemerkélő eső délutánra elállt, és így a mérésnek nem volt akadálya.

A vizsgálat végső fázisa, már túl a 45perces időhatáron

Az egy óra hosszat tartó vizsgálat során a polisztirol rendszer nagyon jó eredményt ért el, gyakorlatilag szemmel látható sérülés nélkül úszta meg a tüzet, a vakolat a vizsgálat végén is masszív, és ép volt. A bontás során megállapításra került, hogy a tűzterhelésnek leginkább kitett helyeken, ahol a A vizsgálat végén a mintafal sérülés, hőmérséklet megalakváltozás nélkül elviselte az 1 haladta a 250 °C-t, órán át tartó tűzhatást ahogy előre tudható volt, a hőre lágyuló polisztirol elolvadt. De mindenütt másutt a polisztirol ép és egészséges volt. Ez a vizsgálat tehát jól demonstrálja, hogy a polisztirol hőszigetelő rendszerek a jelenlegi tűzvédelmi előírásoknak megfelelnek, biztonságosan alkalmazhatók és a hőszigetelés vastagsága nem befolyásolta kedvezőtlenül a falszakasz tűzzel szembeni viselkedését. A vizsgálat során készített fényképek, felvételek és film pedig mindenki számára elérhető a MEPS weboldalán (www.meps.hu). Látható tehát, hogy mekkora tűz terhelésnek kell megfelelnie egy homlokzati hőszigetelésnek, és ezt a polisztirol ki is bírja. n

Szatmári Zoltán, a BACHL Kft. alkalmazástechnikai mérnök-tanácsadója felsőfokú tanulmányait a Bánki Donát Műszaki Főiskola gépészmérnöki szakán kezdte, majd ugyanitt műszaki környezeti szakmérnöki képesítést szerzett. Tanulmányokat folytatott a Budapest Műszaki Főiskola műszaki menedzser szakán és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola építészmérnöki szakán. 2003-tól a Bachl Hőszigetelőanyag-gyártó Kft. alkalmazástechnikai mérnök-tanácsadója. Florian exPress – Magyar Tűzbiztonsági Szakfolyóirat 2015/4


24

Vintze Balázs

Stöbich tűzvédelmi rendszerek Nemzeti műszaki értékeléssel A Stöbich Brandschutz GmbH a tűzvédelmi megoldások úttörő és piacvezető gyártója. Fejlesztései nyomán eddig tíz világújdonság, harminchárom szabadalom, kétszáz sikeres laboratóriumi égetéses vizsgálat született. A Stöbich termékek magyarországi forgalmazója 2011. óta az Efaflex Hungária Kft. 2014-ben, a németországi üzemi gyártásellenőrzéseket követően két termékünk, az ,,Omnischott” szállítópálya-lezárás és a ,,Fibershield” függönykapu is megkapta a Nemzeti műszaki értékelést (NMÉ) és a Teljesítmény-állandósági tanúsítványt. A 275/2013. (VII. 16.) Kormány rendeletnek megfelelően egy teljesítménynyilatkozattal együtt ezek a termékek Magyarországon is beépíthetőkké váltak. A Stöbich ,,Ecotube” tűzgátló zsilip műszaki értékelése is folyamatban van, magyarországi tanúsítása várhatóan idén áprilisban készül el. Az alábbiakban közlünk egy rövid összefoglalót e három termék fontosabb tulajdonságairól.

STÖBICH ,,Omnischott’’ tűz- és füstgátló szállítópálya-lezárás Az ,,Omnischott” a tűzszakaszhatárokon átmenő szállítópályák tűzgátló és füstzáró lezárására kifejlesztett acélszerkezetű nyílászáró, motoros mozgatással. Az ,,Omnischott” kapulapja robusztus, 82 mm vastag, tüzihorganyzott acéllemez szerkezetű, ásványgyapot kitöltésű réteges kapulap. A kapulap belső felületén, három oldalon, tűzgátló Promatect-H lapokból készült perem fut végig, amelyeket 2 mm vastag hőre duzzadó laminátok borítják. Az ,,Omnischott” függőlegesen záródik. A kapulap füstzárását az biztosítja, hogy a kapulap függőleges oldalai ,Z’ alakú ,,labirintusprofil’’-ból kialakított megvezető sínekben csúsznak le, záráskor.

Termékjellemzők

Mértékegység

Érték

Vizsgálati módszer

perc

EI 90

EN 1366-7: 2004

Füstzáró képesség

Sm(S200)

Qs< 10 m /h/m

EN 1634-3: 2002

Tűzvédelmi osztály

-

A1

EN 13501-1: 2007 +A1: 2010

Önzáró képesség

Nyitás-zárás ciklus

(C5) >200 000

EN 14600: 2005

Tűzállóság

3

STÖBICH ,,Fibershield’’ tűzgátló függönykapu A ,,Fibershield” kapulapja rugalmas, acélszálakkal megerősített üvegszövetből készült éghetetlen textilponyva. A szemöldök felett található, burkolt acél tengelyre tekeredik fel az üvegszövet ponyva. A függönyszövet két, függőleges acél megvezető sínben ereszkedik le. A megfelelő feszítésről egy vízszintes acél záró profil gondoskodik. A függönykapu a tűzjelző központ jelére és áramszünet esetén is lezáródik. A meghajtást fékező tartó mágnes elenged és a függönyponyva gravitációs úton, önműködően és egyenletes sebességgel lezáródik. A függöny visszanyitását a tengelybe beépített elektromos üzemű csőmotor végzi. A tűzjelzés törlése vagy az áramellátás helyreállítása után a függönykapu automatikusan felnyílik. Florian exPress – Magyar Tűzbiztonsági Szakfolyóirat 2015/4

épületszerkezetek Építés és tűzbiztonság Termékjellemzők Tűzállóság Fibershield-E

25

Mértékegység

Érték


Ecotex 1100-B1,

Ecotex 11-A2

EI 120 EI 120 EW 90

EN 1634-1: 2000; EN 1634-1 2014

EI 120 EW 90 EW 120 A2 (C2) 10 000

EN 13501-1: 2007+A1: 2010 EN 14600: 2005

Heliotex EW90

perc

Fibershield-P Protex 1100.1-A2

Heliotex EW90

Heliotex EW120

- Nyitás-zárás ciklus

Tűzvédelmi osztály Önzáró képesség

,,Ecotube’’ tűzgátló zsilip csőrendszerekhez Az ,,Ecotube’’ olyan átvezetéseknél biztosít tökéletes tűzvédelmet, ahol a hagyományos csappantyúk, tűzvédelmi karmantyúk vagy mandzsetták nem alkalmazhatók a csövek anyaga vagy mérete miatt. Az ,,Ecotube’’ tűzgátló zsilip alkalmas 1001500 mm átmérőjű vagy oldalméretű fémcsövek, fémcsatornák lezárására. Tűzjelzés esetén az ,,Ecotube’’ többrétegű, acéllemezzel burkolt tűzgátló lapja zsilipszerűen leereszkedik elvágva ezzel a tűzterjedés lehetőségét.

Fibershield Termékjellemzők Tűzállóság, tűzmentett oldalon: tűznek kitett oldalon:

Tűzvédelmi osztály Önzáró képesség

Mértékegység

Érték


perc - Nyitás-zárás ciklus

EI2 90 EI 120 A 1 (C2) 10 000

EN 1366-7: 2004 EN 13501-1: 2007 +A1: 2010 EN 14600: 2005

További információt a www.stoebich.de honlapon talál, illetve az Efaflex Hungária Kft. munkatársai szívesen állnak rendelkezésére tanácsadással.

FORGALMAZÓ:

Ecotube

EFAFLEX Hungária Kft. H-1133 Budapest, Tutaj u. 6/B Tel.:+36-1-789-5508 Tel.: 30/414-9007 [email protected] Florian exPress – Magyar Tűzbiztonsági Szakfolyóirat 2015/4

WWW.FIREPRESS.HU

hő- és füstelvezetés Építés és tűzbiztonság

28

Nagy Katalin ügyvezető igazgató Ludor Kft. Hő- és füstelvezetés, szellőztetés, felülvilágítás

Füstelvezetés – mi változott az új OTSZ-ben? A tűz két fő károsító tényezője a hőmérsékletemelkedés, valamint a füst toxikussága és korrozív hatása. Az emberi élet szempontjából a fő veszélytényező a szénmonoxid, amely különösen a tűz kezdeti fázisában (svélgázok) keletkezik nagy intenzitással. A füst ezen kívül csökkenti a láthatóságot, ami alapvetően befolyásolja a látásorientációt és a menekülés során a haladási sebességet. A látótávolság csökkenésével együtt a haladási sebesség is csökken. Ezért kiemelt fontosságú a tűz során keletkezett hő-és füst elvezetése. Ennek jelentőségét az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat is kiemeli, s számos új elemével segíti a sokszor hangoztatott tervezését is. Nagyon fontos eleme ugyanis a szabályozásnak, hogy nem elégszünk meg a hő-és füstelvezetés méretezésével, hanem annak részletesen kidolgozott terven kell alapulnia. A tervezés szükségességének tudatosítása a gyakorlati lépések közreadásával a TvMI-ben is megjelenik, megoldási módjával alátámasztva az OTSZ követelményét. A CPR rendeletből adódó újabb elvárás a biztonságos és az üzemben tartás szempontjából gazdaságos megoldás kialakítása, amit a tervezőnek igazolnia kell. A feladat értelmezéséhez az út a fogalmakon keresztül vezet. Itt megkülönbözteti az új szabályozás a hő és füst elleni védelmet; (a tűz esetén fejlődő hő és füst terjedését korlátozó, az elvezetését és a füstmentesítést biztosító megoldások ös�szessége) a hő- és füstelvezetést; (a védett helyiségbe jutó vagy ott keletkező hő és füst szabadba vezetését biztosító megoldások összessége) és a füstmentesítést; (a védett helyiségbe a füst veszélyes mértékű bejutását meggátló megoldások ös�szessége). Mindezek, valamint a tervezett TvMI-ben megjelenő fogalmak nem a nyelvészkedés kategóriájába tartoznak, hanem a szakmai gondolkodás egységesítésének és egyértelműsítésének kritériumai. Ugyancsak meg kell említeni két alapkövetelményt. Az egyik a füstelvezetés prioritása ez elsőre triviálisnak tűnik, az integrált rendszerek esetén mégis fontos deklarálni, ugyanis ma már nagyon helyesen, a hő-és füstelvezető berendezések a felülvilágításban, a napi szellőztetésben is jeleskednek, de egy tűz esetén a hő és füst elvezető funkció élvez prioritást, ennek érdekében az tekintendő hő- és füstelvezető rendszernek, aminél az egyéb műszaki tartalmak (felülvilágítás, szellőztetés) ennek alárendelten működnek. A korszerű hő- és füstelveze-

tők ugyanis könnyen használhatók napi szellőztetésre és természetes megvilágítás biztosítására, magasabb komfortérzetű épületek költséghatékony és energiatudatos létrehozására. Ezekkel a megoldásokkal könnyen, gyorsan energia megtakarítás érhető el. A másik ilyen alapkövetelmény az egységes vizsgálati rendszer! Itt a sokat hivatkozott CPR rendelet mellett az OTSZ és az MSZ EN 12101: 1-10 követelményeinek megfelelő építési termékekkel, készletekkel építményszerkezetekkel számolunk


Lépcsőházi természetes hő-és füstelvezetés


29

az alkalmazás során. Ezért csak a teljes szerkezetként vizsgált hő-és füstelvezetőket vesszük figyelembe, vagyis a részelemek építési helyszínen történő összeállításával nem hozható létre hő- és füstelvezető. Mindezek után marad a kérdés:

Hol kell hő- és füstelvezetést létesíteni? a) 1200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben, b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a tűzgátló előtér kivételével, d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben, e) fedett átriumokban, f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja, g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.

Hol kell füstmentesítést létesíteni? a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban, b) ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából előírja vagy c) ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából előírja. Mindezekből látható a jogalkotó szándéka a hő-és füstelvezetés és füstmentesítés megkülönböztetésekor. Ha azt vizsgáljuk, hogy hogyan biztosítható a hő- és füstelvezetés, akkor újabb árnyalatnyi megkülönböztetéshez jutunk. A jogszabály ugyanis a természetes hő-és füstelvezetőket szerkezetnek, a gépieket berendezésnek definiálja. Ettől függetlenül mindkét megoldás csak rendszerként működhet hatékonyan, tehát tervezni rendszert kell, ami megvalósítható n természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel, n gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy n a természetes és a gépi megoldás kombinációjával. Amint említettem, az integrált rendszereknél a hőés füstelvezetési funkció élvez prioritást. Mi a helyzet, ha szellőzőberendezést akarunk hő- és füstelvezetés céljára alkalmazni? Itt is előtérbe kerül ez a szabály, ugyanis csak abban az esetben alkalmazható, ha tűz esetén a) a hő- és füstelvezetésre előírt követelményeket maradéktalanul teljesíti vagy b) a hő- és füstelvezetésre előírt követelményeket a hőállóság kivételével teljesíti és a füst hőmérséklete és a térhőmérséklet számítással igazolt módon 50 C fok alatt marad. A természetes hő- és füstelvezetés legkisebb mértékét az OTSZ 9. melléklet 1. táblázata szerint vagy számítással kell megállapítani. Három esetben mindenképpen követelmény a számítással történő meghatározás. Ezek a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való alkalmazása,

b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes alkalmazása vagy c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési sebességű gépi légpótlással való kiegészítése esetén. Lényeges változás történt a füstszakaszok kialakításában, amennyiben a füst lehűlésére vonatkozó 60 méteres szakirodalmi adattól eltérően 80 méter szerepel a jogszabályban. Ugyanis a hő- és füstelvezetéssel érintett helyiségben akkor kell füstszakaszokat létesíteni, ha a) közlekedő, folyosó esetén a menekülésre számításba vett útvonal legnagyobb hosszúsága meghaladja a 40 métert vagy b) egyéb helyiség esetén annak alapterülete meghaladja az 1.600 m2-t vagy hosszúsága a 80 métert. Ugyancsak új módon szabályozza a most már hatályos új OTSZ a füstgyűjtő térben az anyag-, terméktárolás lehetőségét, amikor ezt akkor engedi tervezni és létesíteni, ha a) a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő és a füst elvezetését és b) a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség teljes területe ESFR sprinklerberendezéssel védett. Az OTSZ előírása szerint természetes hő- és füstelvezető vagy légpótló szerkezet alkalmazása esetén az uralkodó szélirányt figyelembe kell venni a szerkezet elhelyezésénél. Ezt a követelményt a TvMI igyekszik a gyakorlat számára megfogható megoldásokkal szemléletessé tenni, azonban ezek csak fő irányokat tekintve alkalmazhatók, az egyedi körülményeket mindig figyelembe kell venni. n


hő- és füstelvezetés

Építés és tűzbiztonság

30

2015 a fény nemzetközi éve A legnagyobb értékünk, a szemünk fénye a gyerekeink, akiket védenünk kell a legnagyobb veszélytől a füsttől, és közben biztosítanunk kell számukra a legfontosabbat, az életet jelentő természetes fényt. A természetes fény a lehető legértékesebb, amit csak kívánhatunk magunknak – az indirekt megvilágítás pedig az építészet szó szerint legtermészetesebb törekvése arra, hogy a természetes fényt beengedje az életünkbe. Néhány hazai óvodában már tudják, hogy a két cél egyszerre teljesíthető, sőt ennél jóval több is. Nagy Katalin

Hő- és füstelvezetés és a szemünk fénye Hő- és füstelvezetés – csak természetesen! Az egyszerű szlogen mögött ott lapul az ősi tudás a természetes fényről, és napjaink legkorszerűbb építészeti felismeréseinek bravúros technikai megvalósítása. Tudjuk, hogy a hőés füst ellen hatékonyan természetes hő-és füstelvezetőkkel védekezhetünk, amit a tetőre kell tennünk. Az is közismert, hogy az épületbe fentről háromszor an�nyi fény érkezhet, mint a hagyományos oldalsó megvilágításnál. Nosza, használjuk az életet jelentő füstelvezetőt az életet jelentő fény beengedésére! Persze ezen a felülvilágítón bejön a fény, de megkapjuk vele a hőveszteséget, a vakító fénysugarakat vagy a túlzott hőbeáramlást, mondják jogosan a hagyományos tudás birtokosai. Tűzvédelem és energiahatékonyság egyszerre – vetik szembe ezzel a modern tudással felvértezettek, akik az Florian exPress – Magyar Tűzbiztonsági Szakfolyóirat 2015/4

FLU értékkel érvelnek. Mi az FLU? Az F reprezentálja a naptényezőt; az L a természetes fényt; az U a hőveszteséget. Ezt az ősi tudást, mérhetővé téve és képletbe formálva, a mérnöki lelemény – a fénysugár útjának megváltoztatásával – formálta termékké, aminek minden értékét független intézetek, méréssel igazolnak. Minden eddigi teszt eredménye ugyanaz: a HEXADOME felülvilágítókkal tekintélyes energia megtakarítás (a világítás, fűtés és klimatizálás költségeinek lefaragása) érhető el. Ja és közben a tűzvédelmi követelmények is maradéktalanul teljesülnek! Természetesen az új OTSZ-nek a füstelvezetés prioritására vonatkozó követelménye is. A tűzvédelmi paraméterek


31

HEXASTEEL THERM RPT MOE Droit Plus hő- és füstelvezető kupola Urc= 1,4 W/m2K Fedés: 16 mm-es, cellakamrás, UV álló, opálszínű

vagy víztiszta polikarbonát Tűzvédelmi osztályba sorolás: B s1 d0 Lábazat: 35 cm magas horganyzott lemez, belső oldalon RAL színre festve porszórással Hőszigetelés: 40 mm-es ásványgyapot, PVC vízszigetelés mechanikus rögzítéséhez előkészítve, vagy körbelemezelés szükséges Fix és nyíló, hőszigetelt PVC keret. Duplán szigetelt, légmentes peremek – Hőhídmentes kivitel Vésznyitás: távvezérléssel elektromos motorral (24 V, 4,5 A), tűzjelző jelére automatikusan Méret: 100 x 100 cm; Geometriai nyílásfelület: 1,0 m2 Hatásos nyílásfelület: 0,74 m2

Ez a modern szemléletmód – tűzvédelem, energiahatékonyság és az életet jelentő természetes fény – a szemünk fényét a gyermekeinket szolgálja például a Kópházán, az óvodában. A korcolt tetőbe épített hő-és füstelvezető világít, beengedi az éltető napot, véd a túlzott sugárzás ellen és egyben szellőztet is. 2015 a fény nemzetközi éve! A termék hőátbocsátási érték mutatója 1,4 W/m2K, a követelmény 2015-ben: 1,7 W/m2K, tehát a HEXASTEEL THERM RPT MOE kupola messze jobban teljesít a legkorszerűbb követelményeknél. Közismert: Egy építkezés legköltségesebb része: a hibák. Ne hibázzunk, ellenőrizzük Urc kalkulátorral a teljesen hőhídmentes szuper ár/érték arányt a www.hexadome. com, vagy a www.ludor.hu honlapokon. n

HEXASTEEL kupola hőképe – kiváló hőszigetelő képesség Nagy Katalin ügyvezető igazgató Ludor Kft. Hő- és füstelvezetés, szellőztetés, felülvilágítás 1082 Budapest, Baross utca 98. Tel: 06 20/364 19 85 Fax: 06 1 /210 38 34 E-mail:[email protected] web: www.ludor.hu




32

Marlovits Gábor

Hő- és füstelvezető berendezések csatornahálózatai PROMATECT ® tűzvédő építőlemezekből a flashover előtti időszakot modellezik: a hőmérsékletet a szabványos zárttéri tűzgörbe (ISO 834) szerint szabályozzák, de 300°C-on vagy 600°C-on maximalizálják és ezt az osztályozás után E300 vagy E600 teljesítményjellemzővel jelölik. Az integritási követelmény ezekben a csatornákban legfeljebb 10 m3/óra/m2 szivárgást foglal magában. Füsttömörség: hő- és füstelvezető rendszerekben ez a tömörség sokszor nem elegendő, így ezt gyakran kétszeresére szigorítják: amennyiben a csatorna e fokozott tömörséget (5 m3/óra/m2) is biztosítja, úgy azt S kiegészítő teljesítményjellemzővel látják el. Nyomásviszonyok: a vizsgálatokat 500 Pa, 1000 Pa vagy 1500 Pa vákuum mellett végzik, amelyet a megfelelő számértékkel ugyancsak jelölnek a végső osztályozásban. A vonatkozó osztályozási szabvány (MSZ EN 13501-4) a felsorolt 3 lehetséges elszívási teljesítmény mellett 500 Pa túlnyomást is magában foglal. Keresztmetszeti korlátok: a vizsgálati szabvány szerint 1000 mm x 250 mm méretű szögletes vagy 560 mm átmérőjű kör keresztmetszetű csatornát tesztelnek, majd a kapott eredmények legfeljebb 1250 mm x 1000 mm méretű szögletes vagy 1000 mm átmérőjű kör keresztmetszetig terjeszthetőek ki. Ennél nagyobb méretű egyszakaszos csatornák a szabvány szerint jelenleg nem igazolhatóak. Két vagy háromoldalú csatornák: a szabvány csak négyoldalú csatornákat vizsgál és a kapott eredmények extrapolálása tilos. Fal vagy födém nem használható fel a burkolat egyik oldalaként! Beépítési pozíció: a vizsgálati szabvány csak vízszintes csatornákról rendelkezik, így a lehetséges kiegészítő jelölés: ho. Egyszakaszos: kiegészítő jelölésként szokás feltüntetni a „single” vagy „egy” szót is, jelölve azt, hogy ez a csatorna csak egy tűzszakaszon belül minősített. Az egyszakaszos hő- és füstelvezető légcsatorna legegyszerűbb osztályozása tehát a következőképpen nézhet ki:

A 2015. március 05-én hatályba lépett 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat, a továbbiakban OTSZ) a vonatkozó európai vizsgálati és osztályozási szabványok fejlődését is figyelembe véve az eddigiektől eltérő követelményeket támaszt a hő- és füstelvezető, ill. a légpótló légcsatornákkal szemben. A régi OTSZ-ben (28/2011. (IX. 6.) BM rendelet) az 516. § alapján a hő- és füstelvezető rendszer elvezető légcsatorna-hálózatának 400°C füstgázhőmérsékletet figyelembe véve legalább 90 percig működőképesnek, állékonynak és A1 tűzvédelmi osztályúnak kellett lennie. Az új OTSZ-ben ez a mondat egy teljes táblázattá (9. melléklet 3. táblázat) bővült, amelynek megértéséhez röviden ismertetjük a különböző csatornatípusokat és a vonatkozó szabványokat, valamint a Promat minősített megoldásait.

Egyszakaszos füstelvezető és légpótló csatornák Az egy tűzszakaszban maradó és a több tűzszakaszt keresztező füstelvezető vagy légpótló csatornák követelményei és ebből adódóan tulajdonságai alapvetően különböznek egymástól (a régi OTSZ ezt a megkülönböztetést nem ismerte). A legfontosabb különbség –ahogy az elnevezés is mutatja– az, hogy az egyszakaszos csatornák sehol sem léphetnek át másik tűzszakaszba. Integritás: ezeknél a csatornáknál az MSZ EN 1366-9 vizsgálati szabvány szerint csak integritást (E) vizsgálnak, a hőszigetelési teljesítményt (I) nem kell igazolni. A próbatest a tűztérben nyitott (1. kép), azaz egyidejűleg külső és belső tűzterhelésnek vetik alá. A vizsgálat során a tűz kifejlődésében

E300 x vagy E600 x, ahol x az időtartamot (30, 60, 90 vagy 120 perc) jelöli. Florian exPress – Magyar Tűzbiztonsági Szakfolyóirat 2015/4


A Promat a 15 mm vastag MASTERBOARD® tűzvédő építőlemezből megépített egyszakaszos füstelvezető csatornát minősíttette (2. kép), amelynek teljes osztályozása a bemutatott kiegészítő teljesítményjellemzőkkel együtt: E600 120 (ho) S 1000 single.

33

Beépítési pozíció: a szabvány szerint a vízszintes és a függőleges csatornákat külön kell vizsgálni (2 különböző próbatest), és ezt ho és/vagy ve kiegészítéssel jelölik. Többszakaszos: kiegészítő jelölésként feltüntetik a „multi” vagy „több” szót is, jelölve azt, hogy ez a csatorna több tűzszakaszt is keresztezhet. A többszakaszos hő- és füstelvezető légcsatorna legegyszerűbb osztályozása tehát a következőképpen nézhet ki: EI x, ahol x az időtartamot (30, 60, 90 vagy 120 perc) jelöli.

A vizsgálatok és az osztályozások rövid ismertetése után nézzük meg az új OTSZ vonatkozó rendelkezéseit, amelyeket a 9. melléklet 3. táblázatában találunk: egyszakaszos füstelvezető és légpótló csatornára egyaránt E300 x S a követelmény, ha az érintett helyiséget befogadó tűzszakasz teljes területét beépített vízzel oltó berendezés védi (x: a beépítés helyén az emeletközi födém időtartam-követelménye). Az oltóberendezés hiányában a követelmény mindkét csatornánál E600 x S–re szigorodik.

A Promat a szükséges időtartam és a füsttömörség függvényében több különböző többszakaszos füstelvezető rendszert is minősíttetett. A leggyakrabban a fokozott füsttömörségű 90 perces megoldásra van szükség, amelyet a 40 mm vastag PROMATECT®-AD tűzvédő építőlemezből lehet megépíteni (3. kép). Az ebből a lapból megépített csatorna teljes osztályozása a bemutatott kiegészítő teljesítményjellemzőkkel együtt: EI 90 (ve-ho) S 1500 multi és EI 120 (ve-ho) 1500 multi.

Többszakaszos füstelvezető és légpótló csatornák A többszakaszos csatornák – nem meglepő módon – akármennyi tűzszakaszt keresztezhetnek, de az előzőtől eltérő vizsgálati szabvány (MSZ EN 1366-8) szerint szigorúbb követelményeket kell kielégíteniük. Hőszigetelés és integritás: az integritási követelmény (E) mellett a hőszigetelési teljesítményt (I) is igazolni kell, az osztályozás tehát a térelhatároló szerkezeteknél megszokott EI jellegű. A teljes vizsgálat során a szabványos zárttéri tűzgörbe (ISO 834) szerint szabályozzák a hőmérsékletet. Az integritási teljesítmény önmagában az egyszakaszos csatornákhoz hasonlóan legfeljebb 10 m3/óra/m2 szivárgást jelent. Füsttömörség, nyomásviszonyok: mindkét paraméter esetén az egyszakaszos csatornáknál leírtak érvényesek. Keresztmetszeti korlátok, két vagy háromoldalú csatornák: maradéktalanul érvényesek az egyszakaszos csatornáknál leírtak. A szabvány szerint igazolható legnagyobb belső méret tehát 1250 mm x 1000 mm méretű szögletes vagy 1000 mm átmérőjű kör keresztmetszet! Két vagy háromoldalú csatornák nem építhetőek.

Érdemes megfigyelni, hogy ugyanaz a rendszer fokozott füsttömörség (S, azaz a szivárgás legfeljebb 5 m3/óra/m2) megkövetelése esetén EI 90, míg kisebb tömörségnél (S követelmény nélkül, a szivárgás legfeljebb 10 m3/óra/m2) EI 120 teljesítményű. A vizsgálatok és az osztályozások rövid ismertetése után ismét nézzük meg az új OTSZ vonatkozó rendelkezéseit (9. melléklet 3. táblázat): többszakaszos füstelvezető csatornára EI x (i ↔ o) S, többszakaszos légpótló csatornára pedig EI x (i ← o) S a követelmény (x: a beépítés helyén a tűzgátló szerkezetek időtartam-követelménye). A nyilak a tűzhatás irányát jelentik (i: belül, o: kívül), azaz légpótló csatornaként egy csak külső tűzhatásnak kitett minősített csatorna is megfelel. Beépített vízzel oltó berendezés kialakítása többszakaszos csatornánál nem jelenti a követelmények enyhülését. Néhány fontos megjegyzés: 1. Amennyiben egy gyártó a szabvány feletti méretű füstelvezető csatornát vizsgáltat, úgy az legfeljebb a vizsgált méretben és beépítési pozícióban (ve-ho) igazol-



34

ható. A méret további extrapolálása nem lehetséges. A szabványból adódó, meglehetősen szigorú méretkorlát (1250 mm x 1000 mm) miatt a Promat nagyobb csatornát is bevizsgáltatott, így a PROMATECT®-AD lapokból önállóan (acéllemez csatorna nélkül) megépített többszakaszos rendszer jelenleg igazolt legnagyobb belső keresztmetszete 1800 mm x 1000 mm. Az osztályozásban szereplő 1500 Pa vákuum, az integritás és a fokozott tömörség biztosítása érdekében az 1250 mm-nél szélesebb csatornákat középen egy, az 1500 mm szélesebb csatornákat pedig egyenletesen elosztva kettő belső merevítéssel kell ellátni (4. ábra). A merevítéseket a csatorna építéséhez használt, 250 mm széles lapcsíkokból kell kialakítani, 350 mm távközzel (5. ábra és 6. kép). 2. A nem derékszöget bezáró sarkokat igen nehéz kielégítően tömíteni, ezért minden esetben javasolt a Könnyen belátható, hogy az új OTSZ által a füstelvezető csatornákkal szemben támasztott követelményeket nem egy-

szerű akkreditált európai vizsgáló laboratórium által igazolt módon kielégíteni. A Promat évtizedek óta élen jár a hő- és füstelvezető légcsatornák fejlesztésében. A bemutatott néhány csomópont az idézett európai szabványok szerint minősített, PROMATECT® lapokból kialakított hő- és füstelvezető rendszerek új katalógusában található. Részletesebb információkért keressék meg a Promat magyarországi irodáját. n derékszögű kivitel (7. ábra). Az áramlási viszonyok javítására célszerű a lapcsíkokból terelések kialakítása. 3. A PROMATECT® lapokkal burkolt acéllemez csatorna hő- és füstelvezető csatornaként nem igazolt (a belső tűzhatásnak kitett acéllemez csatorna egy külső tűzvédő burkolattal igen nehezen tudja teljesíteni az integritási, hőszigetelési és fokozott tömörségi követelményeket).

Marlovits Gábor okl. vegyészmérnök 2000. májusa óta az építészeti tűzvédelmi termékeket gyártó belga Promat cég magyarországi képviselője. Munkája során helyszíni szakértői tevékenység keretében szakmai tanácsokat ad a Promat építészeti tűzvédelmi termékeivel kapcsolatosan akár a felhasználás helyszínén, építkezéseken, karbantartja a termékek magyarországi forgalmazási engedélyeit, elkészíti magyar nyelven a forgalmazáshoz szükséges dokumentációt. Szakmai konferenciákat szervez, vagy vesz részt mások által szervezett konferenciákon előadóként, gyakran publikál szakmai folyóiratokban és aktívan közreműködött az OTSZ megújításában.


hő és füstelvezetés Építés és tűzbiztonság

35

Soós Géza

Hő- és füstelvezetés, vagy amit akartok Az európai integráció egyik fontos alapköve, hogy közelítsük egymáshoz a különböző országok törvényeit, előírásait, szabványait. Ez teremti meg a lehetőséget az egymás közötti kereskedésre. A termékek és szolgáltatások sztenderdjének kialakítása segít a minőség javításában, így biztonságot nyújt akkor is, ha azok különböző országból származnak. Cikkünkben megnézzük mi a helyzet jelenleg Magyarországon hő- és füstelvezetés terén. A hő- és füstelvezető rendszereknél sincs ez másként. Erre is vonatkozik egy harmonizált szabvány, ami lefekteti azokat az alapelveket, melyeket követni kell. Esetünkben ez a szabvány az EN 12101, ami a hő- és füstelvezetés nagy részét le is fedi. Ezen belül természetesen több részre tagozódik a szabvány pl:

ket, így már az engedélyes tervhez lehet csatolni a konkrét adatokkal bíró DoP-t. Néhány esetben előfordul, hogy a magyarországi jogszabály szigorúbb előírást tartalmaz, mint a harmonizált szabvány, ezért erre különösen kell figyelni. Ahhoz, hogy kiválasszuk a számunkra és az előírásoknak is megfelelő füstelvezető berendeEN 12101–1 Füstgátak, füstkötényfalak zést, összeszedtük a legfontosabb EN 12101–2 Gravitációs füstelvezető berendezések szempontokat. EN 12101–3 Gépi füstelszívás

Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy az építőipari termékeknek meg kell felelniük bizonyos alapvető követelményeknek, amiről nyilatkozni kell a gyártónak vagy forgalmazónak. 2013. július 1-jétől kezdődően – a korábbi szállítói megfelelőségi nyilatkozatot felváltja az úgynevezett teljesítménynyilatkozat. (DoP = Declaration of Performance) Nézzük meg mi a helyzet a gravitációs füstelvezető berendezések esetében! Ezeknél nincs előre elkészített teljesítménynyilatkozat, hiszen a legegyszerűbb kupola esetén is rengeteg variáció lehetséges. Természetesen már egy konkrét tervezésnél ki lehet választani az oda megfelelő „konkrét” tudásszintű termé-

Megbízhatósági ciklus (RE): ez mutatja meg, hogy egy adott terméknek minimum hányszor kell kinyílnia füstelvezetésre funkcióvesztés nélkül. Jelen esetben ez Magyarországon RE 300, tehát 300-szor kell kinyílnia. Közösségi (iskola, óvoda, bevásárlóközpont, iro-

daház) terek esetén még szigorúbb RE 1000 a vonatkozó előírás. Fel kell továbbá tüntetni, hogy napi szellőztetésre is alkalmas-e a termék. (DualPurpose) Ebben az esetben a jelölés RE 300 / 10 000, vagy RE 1000 / 10 000 Hóterhelés (SL): N/m2–ben adja meg azt a rárakódó terhelést, ami mellett a terméknek hő- és füstelvezetésre ki kell tudnia nyílni. Hazánkban ez 250 N/m2, de Ausztriában előfordulhat 2000 N/m2 előírt hóterhelés is.A magasabb SL értékhez ugyanazon termék esetében a nyitószerkezet erejét lehet megnövelni. Hatásos nyílófelület (Aa): A termék geometriai nyílófelülete nem egyenlő a hatóságok által elfogadott hatásos felülettel. Az arányt a Cv érték fejezi ki, amellyel megszorozzuk a geometriai felületet. Jellemzően 0,35–0,876 érték között változik. Ebben az esetben nincs minimum követelmény, viszont minden gyártónak meg kell adnia az adott termékre vonatkozó értéket. Ezt már a tervezésnél figyelembe kell venni, hiszen jelentősen befolyásolhatja a beépítendő darabszámot a termék hatásos nyílófelülete. Szélterhelés (WL): N/m2-ben adja meg a maximális szélnyomást, amit a terméknek ki kell bírnia. Jelenlegi előírás Magyarországon WL 1500.

Soós Géza

2009-óta irodavezető a Colt Hungária Kft-nél. 1984-ben született Karcagon. Magyarországon szerzett külkereskedelmi közgazdász diplomája után az Irországi Athlone Institute of Technology egyetemen nemzetközi gazdaságtanból is diplomát szerzett.




36

1. ábra Hőmérséklet korlát (T): Belső hőmérsékleti minimum, amiben a terméknek működnie kell. Nálunk ez T (00), tehát 0°C. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy például egy hűtőháznál ez nem lesz elegendő. Ott mindenképpen olyan minősítéssel kell kiválasztani a terméket, amely 0°C alatti működést garantál (pl. T -15, vagy T -25). Tűzállóság (B): Minimum 30 percig kell a berendezésnek nyitva maradnia, és nem szabad 10%-nál nagyobb keresztmetszet vesztést elszenvednie. B300, vagy B600 a minősítés, ami a 300°C és 600°C-fokon való tesztelést takarja.

Ezeknek az adatoknak szerepelnie kell a beépítésre kerülő terméken, hiszen ez igazolja, hogy a termék megfelel az előírásoknak, és egyedileg beazonosítható. (1.ábra)

3. ábra: Zsalus hő- és füstelvezető szélterelő nélkül (fent). Ez szintén rontja a hatásos nyílásfelületet, és jelentősen csökkenti az élettartamot, ha szellőztetésre is használják. Alatta egy hasonló zsalus szellőztető szélterelővel. Egy termék esetén ez árban akár 10-15%-ot is jelenthet. A probléma ebben az esetben, hogy a szélterelő nélküli zsalust olyan Cv értékkel adták el, amely csak szélterelővel együtt érvényes.

Ennek hiányában nagyon nehéz ellenőrizni a termék eredetét és minőségét. Ránézésre nem lehet meg-

2. ábra: Dongába integrált nyílószárny rövidebb konzollal. Házi barkács-megoldás, nem a bevizsgálásnak megfelelő – erre nincs is bevizsgálás, hiszen egyszárnyú füstelvezető termék szélességi mérete maximum 2 méter, az ábrán pedig egy 3 méter fesztávú donga szerepel – ezért kellett a 2 méter hosszú nyitószerkezet konzoljait házilag megtoldani. Így nem tudja az előírt 150°-ra nyitni a nyílószárnyat, ami jelentősen rontja a hatásos nyílófelületet. Florian exPress – Magyar Tűzbiztonsági Szakfolyóirat 2015/4

állapítani, hogy csakugyan megfelel-e a szabványnak, és az lett-e beépítve, ami a terveken szerepel. Mi a helyzet a valóságban? Sajnos sokszor nem teljesülnek az előírások. Ennek több oka is van. Néha egyszerűen a rosszul értelmezett jogszabály miatt, vagy a helytelenül kiválasztott és betervezett termék miatt nem felel meg az adott berendezés a jogszabályoknak. Azonban az is előfordul, hogy nem a kiírásnak megfelelő termék kerül beépítésre, hiszen a kisebb tudású termék olcsóbb, így könnyebb vele versenyezni. Néhány példa arra, hogy mik kerülnek beépítésre, és hol „játszanak” egy kicsit az előírásokkal. Mivel a füstelvezetés egy elég speciális szakterület, nagyon kevesen értenek hozzá mélységében. Ezért is nélkülözhetetlen, hogy tervezők, beruházók és a hatóságok számára is egyértelmű legyen, mi az, ami fontos és törvényileg előírt egy ilyen berendezés számára. Ezzel a biztonság növelhető és a piac is tisztulhat. n

energiatárolók

Tudomány

38

Bónusz János - dr. Nagy Lajos

Energiatárolók,üzemanyag cellák Korunkra az elektromos áram sokrétű felhasználása a jellemző. A közösségi áramellátást nagy, országos ellátó rendszerek biztosítják, ám a mindennapi életünkben a helyi áramszükségletet, főleg a mobil eszközökön zárt erőforrásokkal szükséges biztosítani. Ezek egyike az akkumulátor. Az akkumulátorok felépítéséről, felhasználásuk módjáról, azok üzeméről, működésükről a velük kapcsolatos ismeretekről, hasznosságukról és az üzemszerű, esetleg váratlan veszélyeikről készítettünk összeállítást a jelenleg fellelhető ismeretanyagok, tájékoztatók, egyéb forrásmunkák alapján. Ezen összeállítással az volt a célunk, hogy a felhasználókkal, tervezőkkel, de főként a tűzoltókkal megismertessük az ilyen típusú elektromos energiaforrások főbb jellemzőit, alkalmazásuk hasznosságát és az esetleges veszélyforrásokat. Szó lesz az általánosan ismert és használt akkumulátorokról, a modern, a közelmúlt kutatási eredményei alapján kifejlesztett új rendszerekről, berendezésekről, az elvekről és már meglévő tapasztalatokról, a töltési módokról,a légcsere biztosításáról, a végzendő számításokról és a durranógáz jelenségről is. Bízunk abban, hogy a terjedelmes, sokrétű összeállítás hasznára válik azoknak, akik elolvassák, ismereteiket ezáltal bővíteni tudják, de – a sok ábra és képlet ellenére – olvasmányos és ismeretterjesztő munkát látnak benne azok is akiket csak egyszerűen érdekel.

Elektrokémiai áramforrások Az akkumulátor energiatároló berendezés, amely töltéskor a bevezetett villamos energiát vegyi energiává alakítja át, vegyi energia formájában huzamosabb ideig tárolni tudja, majd kisütéskor villamos energiává alakítja vissza. Az elemek lemerülés után nem tölthetők újra. A rohamosan fejlődő elektronika mögött igencsak lemaradtak az akkumulátorok. A mai, több ezerszeres gyorsaságú noteszgépeket majdnem ugyanakkora méretű telepek táplálják, mint 10 évvel ezelőtti társaikat. Az akkumulátorok fejlesztésénél az a cél hogy minél nagyobb kapacitás (energiasűrűség) mellett minél kisebb legyen a méret és tömeg. Óriási fejlődésen ment keresztül például a lítium-ion akkumulátorok kifejlesztése. Sokféle akkumulátor van, mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya, így minden alkalmazáshoz egyedileg kell az akkumulátort kiválasztani. Nagyon jó, ha nagy az akkumulátor kapacitása. Lényeges az akkumulátor élettartama, amit az újratöltések számával szokás megadni. Ezt

nem úgy kell érteni, hogy az 1000 töltésnél még tökéletes az akku, az 1001. után pedig eldobhatjuk hanem, hogy a folyamatosan csökkenő kapacitás mellett mennyi idő múlva éri el a kb. 80 %-os szintet.

A primer cellák( elemek): Az azonos áramot leadni képes elemek sorba köthetők, így elérhető egy adott feszültség, de nem köthetők párhuzamosan, mert eltérő adatok esetén az egyik cella a másikat tölti.

A szárazelemek legismertebb típusai:

Leclanche vagy szén-cink szárazelem Cellafeszültségük 1,5 V. Cink anódot, mangán-dioxid katódot és semleges fémoxidban felitatott ammónium-klorid vagy cink-klorid elektrolit gélt tartalmaz. Napjainkban sűrűn használt áramforrás.

Cink-szén elemek Cellafeszültségük 1,5 V. Az öregedésük során kapacitásuk 15 %-át vesztik el évente. A lemerült elemeket soha ne hagyjuk a berendezésben, mert erős maró hatású anyagok folyhatnak ki belőlük, komoly károkat okozva. A lemerülő félben lévő elem pihentetésével lehet valamennyire segíteni, folyamatos használat során gyorsabb a lemerülés folyamata.

Alkáli/mangán elemek Felépítésük hasonló mint a szén-cink szárazelem az elektrolitjuk kálium-hidroxid vizes oldata gél formában. Elektronikus


energiatárolók Tudomány

eszközök tartós elemei. Cellafeszültségük 1,5 V háromszoros kapacitás mellett, és az öregedés során évente 7 %-ot vesztenek a kapacitásból.

Higany (higany-oxid) elemek A higanyos elemek cellafeszültsége 1,4 V, 6-8-szor nagyobb kapacitással rendelkeznek, mint a hivatkozási alapként használt cink-szén elemek. Évente 6 %-ot vesztenek kapacitásukból. A biztonságos megsemmisítésük, tárolásuk körül kialakult problémák miatt egyre kevésbé használnak ilyen elemeket.

Ezüstoxid elemek Leginkább gombelemekként ismertek. Cellafeszültségük 1,5 V. A kapacitásuk kb. háromszor nagyobb, mint cink-szén elemek kapacitása. A kapacitásuk 4 %-át vesztik el évente.

Lítium-mangándioxid elemek Magas energiasűrűségű elemek. Cellafeszültségük 3 V. Kapacitásuk a megközelíti a higanyos elemekét, évente 2 %-ot vesztenek a kapacitásukból. A primer cellák nem tölthetők nincs durranógáz képződés.

Akkumulátorok (szekunder cellák) Az elemekkel szemben az akkumulátoroknak nem végleges a lemerülésük, megfelelő eszközökkel újratölthetők. A fedélzeti elektromos eszközök áramellátására vagy beépítve autó, a hajó, targonca elektromos rendszerében akkumulátorokat vagy akkumulátorcsoportokat használnak. Az akkumulátorok feltöltést követően újra képessé válnak áram leadására. A sorosan vagy párhuzamosan kapcsolva, az akkumulátorok csoportba foglalva szinte bármilyen feszültségű és kapacitású csoportot létre tudnak hozni. A soros vagy párhuzamos kapcsolást csak azonos fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkező akkumulátorokkal szabad összekötni ha mindegyik akkumulátor jó állapotban van. A rossz akkumulátor ugyanis biztosan el fogja rontani a vele kapcsolásban lévő jót.

Folyadékos akkumulátorok Az akkumulátor csak egyenfeszültség tárolására, szolgáltatására alkalmas. Az akkumulátorra fogyasztót kapcsolva az akkumulátor úgy működik, mint egy galvánelem; a töltés szétválasztó folyamat közben elektródáinak anyaga átalakul. Amikor ez a folyamat teljesen végbement, az akkumulátor kisütött állapotba kerül, a kezdeti feszültségértéke lecsökken. A töltés során a kapcsaira adott feszültség hatására töltőáram keletkezik, ilyenkor az akkumulátor mint fogyasztó energiát vesz fel. A folyamat végére az akkumulátor feltöltődik, és ismét képes energiát szolgáltatni. Az akkumulátor kapocsfeszültsége a kisütés során folyamatosan csökken, a töltés során folyamatosan nő. Ha kisütés közben kapocsfeszültsége a – típusától függő –

39

érték alá esik, az akkumulátor kisült, a kisütést be kell fejezni, mert a további terhelés az akkumulátor károsodását okozhatja. A töltést szintén be kell fejezni, amikor a kapocsfeszültség a töltésre megadott értéket eléri. A túltöltés ugyanúgy tönkreteheti az akkumulátort, mint a megengedettnél nagyobb kisütés.

Savas ólom akkumulátorok Az ólom akkumulátorok cellái elektrolitba merülő ólomlemezekből, ólom-oxidból, továbbá 35 %-os kénsav és 65 %-os desztillált víz oldatból áll. Ez az oldat az elektrolit. Amikor az akkumulátort savsűrűség-mérővel tesztelik, gyakorlatilag az elektrolitban jelen lévő kénsav sűrűségét mérik, ami a feltöltöttségtől függően változik. Ezt a típust alkalmazzák leggyakrabban gépkocsik indító áramforrásaként. Az akkumulátor 2 V névleges feszültségű cellákból épül fel. A legtöbb akkumulátor 3 vagy 6 cellából áll, így az 6 vagy 12 V-os lesz. A megfelelő kapacitást az így kialakított cellacsoportok párhuzamos kapcsolásával alakítják ki. Az ilyen akkumulátorok népszerűségüket nagy áramleadó képességüknek köszönhetik. Egyre több olyan autótípust hoznak forgalomba a gyártók, amelyben a hagyományos folyadékos rendszerű akkumulátor helyett felitatott elektrolittal működő, ún. AGM akkumulátor van. Mindkét típus kémiailag ólomsav akkumulátor, lényeges különbség a szerkezetük kialakításában van. Utóbbinak számos előnye van: magasabb rázásállóság, indító-képesség, balesetkor nem szivárog, hidegben lemerült állapotban sem fagy szét, kis méretéhez képest óriási indítóáram, hosszabb élettartam. Hamar népszerűvé vált főleg a nagy indítóáramot igénylő járművek indítására.

AGM akkumulátor felépítése


energiatárolók

Tudomány

40

A hosszabb, üzembiztosabb működés érdekében magasabb töltőfeszültségűek, 14,4-14,8 V-osak, míg a folyadékos akkuk 14,0-14,4 V-al működnek. A cserénél figyelni kell arra, hogy milyen típusú volt az eredeti, gyári akkumulátor. Folyadékos esetén a csereként beszerelt AGM akku a rendszeres alultöltés miatt idő előtt elveszti kapacitását, elhasználódik. Az eredeti AGM akkut folyadékosra cserélni nem szabad, mert az AGM-hez tervezett magasabb töltőfeszültség a folyadékos akkut kiforrázhatja.

végén durranógáz keletkezésével kell számolni. A töltés során a durranógáz keletkezésének mennyisége a feltöltöttségi foktól függ. A lemerült akkumulátornál a töltés során az energia jelentős része a cellákban tárolódik, és csak csekély része okozhat vízbontást. A 80 %-os feltöltöttségi fok után a töltési energia kis része növeli a kapacitást és egyre nagyobb része okoz vízbontást.

Lúgos akkumulátorok

Hagyományos savas ólom akkumulátorok Az egyes cellák záró dugói kicsavarhatók, így minden cella töltöttségét és állapotát vizsgálni lehet. A cellák állapotának megállapítására az elektrolit töménységének mérése szolgál, minél jobban feltöltött az akkumulátor, annál sűrűbb az elektrolit. A teljesen feltöltött savas ólom akkumulátorokban a sűrűség 1,27 körül, a teljesen lemerült akkumulátorokban 1,16 körül van. (ez a környezeti hőmérséklettől függően változik). Az elektrolit töménységének mérését minden egyes cella esetén el kell végezni. Ha az eredmények azt mutatják, hogy valamelyik cella jóval alacsonyabb sűrűségű elektrolitot tartalmaz, az annak a jele, hogy ez a cella már nem képes a teljes töltést felvenni, és az akkumulátor az élettartama végéhez közeledik, mert az 1,22 alatti sűrűség azt jelenti, hogy a cellát újra kell tölteni, kapacitása jó részét leadta. Az akkumulátor hőmérséklete nyáron magasabb, ezért az elektrolit hígabb mint télen. Meglepő de az akkumulátor nyáron előbb lemerül. A töltés során az energia egy része vízbontást eredményez, ezért időnként desztillált vízzel újra kell őket tölteni. A cellákat annyira kell feltölteni, hogy az ólomlemezeket teljesen elfedje a folyadék, legalább 5 mm-es elektrolit-réteg legyen a lemezek felett.

Zárt savas ólom akkumulátorok Zártak a cellái, a biztonsági szelep túlnyomás lebocsájtású kinyitni tilos ezeket az akkumulátorokat, mert nyomás alatt vannak (van olyan típus is amelyiknél az akkumulátor cella teljesen zárt, nincs túlnyomás lebocsátó szelepe sem). Mivel nem lehet desztillált vízzel utántölteni, ezért gondozásmentes akkumulátorként ismertek. A teljesen feltöltött akkumulátor feszültsége 12,6 V. Az akkumulátor jellegéből adódóan az egyetlen módszer az állapot ellenőrzésére a feszültségmérés. Ha a feszültség 12,4 V alá esik, az akkumulátort tölteni kell.

Zselés akkumulátorok A zselés akkumulátorokban az elektrolit zselé formájú, anyagban felitatott hígított kénsav. Töltéséhez főleg a töltési ciklus végén alacsonyabb feszültség kell. Ellenáll a vibrációnak, környezeti hatásoknak, ha felborul nem folyik ki belőlük a sav, jóval hosszabb élettartamot biztosítanak. A zselés akkumulátorok nem szeretnek nagy áramokat leadni, indító akkumulátorokként csak az utóbbi idők fejlesztései óta használhatóak. A zárt savas akkumulátorok kivételével a töltési ciklus

A lúgos cellák feszültsége 1,2 V. Elektrolitjuk kálium-hidroxid vizes oldata. Az ólom akkumulátorokkal szemben előnyük a nagyobb a fajlagos energiatároló képességük, hosszabb élettartamúak, üzembe helyezésük egyszerűbb, a túltöltés és az elégtelen töltés, a mélykisütés kevésbé károsító, mechanikai szilárdságuk nagyobb. Hátrányuk: az elektrolitot évente egyszer ki kell cserélni, mert a levegő szén-dioxid tartalma az elektrolitot tönkreteszi.

Az akkumulátorok típusai A legismertebbek a nikkel-kadmium, a nikkel-vas és a cink-ezüst akkumulátorok, de léteznek más elektróda rendszerűek is. Elektronikus berendezésekben száraz akkumulátor cellákat használnak, melyeket szokás ugyanolyan méretben készíteni mint az elemeket, hogy az elem helyére behelyezhetők legyenek. Lényeges különbség hogy a használatos akkumulátorcellák (nikkel-kadmium, nikkel-metálhidrid) névleges üresjárati feszültsége 1,2 V. Az elemek helyett akkucellákat használva a berendezést működtető feszültség kisebb lesz, de ez a legtöbb esetben nem okoz problémát.

Nikkel-kadmium Elektrolitjuk kálium-hidroxid vizes oldata. Feszültsége 1,2 V. A hatvanas években jelentek meg az első nikkel-kadmium akkumulátorok. Akkoriban ezek kínálták az egyetlen alternatívát a savas ólom akkuk mellett. Jó tulajdonságainak köszönhetően az utóbbi évekig szinte minden hordozható számítógépbe, rádiótelefonba és kamerába ezeket az áramforrásokat építették. Mivel a kadmium erősen mérgező, így egyre több gyártó választ más, kevésbé veszélyes akkumulátortípust. Más akkumulátor nem tölthető újra ennyiszer, és nem képes ekkora csúcsteljesítmény leadására. Hátrányai közül említésre méltó, hogy kicsi az energiasűrűsége, és hajlamos a köznyelvben memória effektusként emlegetett kristályképződésre. A ma használatos NiCd és kis mértékben a NiMH akkumulátorokra jellemző a memóriaeffektus. Ez abban nyilvánul meg, hogy ha a cellát nem merítik le teljesen, mielőtt feltöltik, energiatároló képessége lecsökken, emlékszik arra, hogy feltöltés előtt nem teljesen merítették le, és eredeti tároló képességét csak akkor nyeri vissza, ha teljesen lemerítik feltöltés előtt. Ha egy NiCd akkumulátort rendszeresen pontosan ugyanannyira töltünk fel és merítünk le, egy idő múlva kisebb lesz a kapacitása. Ez azonban egyetlen túltöltéssel megszüntethető. A mindennapi életben sokkal nagyobb probléma a kristálykép-



ződés, pontosabban az, hogy az akkumulátor aktív részecskéi, ha sokáig nem mozgatják meg őket, hajlamosak nagyobb kristályokba összeállni, ami csökkenti a kapacitást. Szélsőséges esetben tönkre is teheti a cellát, mivel a kristály kiszúrhatja az elválasztó membrán falát. A kristályok kialakulása ellen az a leghatékonyabb védekezés, ha havonta egyszer teljesen lemerítjük az akkumulátort. Ennél gyakrabban nem kell, ugyanis ez is csökkenti az akku élettartamát. A teljes lemerítés azt jelenti, hogy addig használjuk, amíg a telefon vagy noteszgép ki nem kapcsol. Hasonló eredményre vezet, ha sokáig folyamatosan töltjük az akkumulátort, ugyanis ilyenkor pártized volttal csökken a feszültsége. Élettartama körülbelül 2000 töltési ciklus. Gyorsan tölthető. A töltést kb. egy hónap alatt fogyasztás nélkül is elveszti. Zárt kivitelben különböző elektronikus eszközök: hordozható rádiók és magnetofonok, villanólámpák, mobiltelefonok stb. áramforrásaként használják.

Nikkel metál-hidrid akkumulátorok Elektrolitjuk kálium-hidroxid vizes oldata. Feszültsége 1,2 V. Az elmúlt néhány évben a legtöbb kis méretű áramforrást igénylő területen a nikkel metál-hidrid technológia vette át a NiCd akkumulátorok helyét. Ezekben az akkukban a pozitív oldalon a NiCd akkukhoz hasonlóan nikkelt találunk, a negatív oldalon viszont egy speciális hidrogén-megkötő fémötvözet veszi át a kadmium helyét. Töltéskor ez a fémötvözet megköti az elektrolit hidrogénjét, kisütéskor pedig leadja azt. A kifejlesztett NiMH akkuk azonos méret mellett 10-40 %-kal nagyobb kapacitásra képesek NiCd társaiknál, és sokkal kevésbé hajlamosak a kristályképződésre. Elektromos autók, mobiltelefonok áramforrásaként is használatosak.

Lítium akkumulátorok Lítium-ion akkumulátorok

41

kony, szerves oldat formájában. Az anódot és a katódot szerves elektrolit választja el egymástól. Ezek nagyon modern akkumulátorok, kapacitásuk azonos méret mellett kétszerese a NiMh akkumulátorokénak. A legfiatalabb generációba tartozik a lítium-ion technológia. Nevét onnan kapta, hogy a töltés tárolásáról lítium-ionok gondoskodnak, amelyek töltéskor a negatív, szén alapú elektródához, kisütéskor pedig a pozitív, fémoxid elektródához vándorolnak. Először a nyolcvanas években sikerült ilyen akkumulátorokat előállítani. Ezek még fémes lítiumot tartalmaztak, ami alkáli fém, ezért kisebb üzemzavar hatására is hajlamos volt villámsebesen felforrósodni, és ez az akku felrobbanásához vagy elolvadásához vezetett. A ma kapható lítium-ionok akkumulátoraiban különféle vegyületeket használ, melyekben megfelelően biztonságosan kötött a lítium. Nagyon sok típus létezik, különböző elektrokémiai reakciókkal (folyékony katódos, szilárd katódos, szilárd elektrolitos, lítium-ion, lítium-polimer). Elektronikus eszközök, mobiltelefonok áramforrásaként használatosak. Léteznek közel 4 V feszültségű lítium cellák. A lítium akkumulátoroknak számos előnyük van: n magas az energiasűrűségük a nikkel-kadmium akkumulátorok kétszerese, n nem vesztik el a töltést, mint a nikkel-kadmium akkumulátorok, n a cellafeszültségük feltöltve 4 V, még a kimerült cella is képes 3 V körüli feszültséget szolgáltatni, ezért egyetlen cella képes ellátni egy mobiltelefont, n kis súlyúak, n nem képződnek kristályok az akkumulátorban, n a Li-ion akkumulátorok nem is szeretik igazán, ha teljesen lemerítik, n a NiMH akkumulátorokhoz hasonlóan kevés mérgező anyagot tartalmaznak, n a Li-ion akkumulátor a NiMH akkumulátoroknál is gondosabb és hosszasabb feltöltést igényel.

Folyékony katódos lítium akkumulátorok Lítium-kén-dioxid Üzemi feszültsége 3 V. Katód: Porózus szerkezetű szén, elektrolit: acetonitril oldószeres lítium-bromid oldat. Porózus polipropilén az elválasztó. Elsősorban katonai célokra használják magas költségei miatt.

Lítium-tionil-klorid

Az akkumulátorok legfiatalabb generációjába tartoznak. Anód: szénvegyület, grafit, katód: lítium-oxid, elektrolit: LiPF6, vagy újabban a kevésbé korrodáló LiBF4, általában folyé-

Üzemi feszültsége 3,3 – 3,5 V. Katód: porózus szerkezetű szén és tionil-klorid az aktív katód anyag, elektrolit: lítiumalumínum-klorid.



42

Ennek a rendszernek az energiasűrűsége magas. A kisebb kapacitású akkumulátorok számítógépes háttértárolók feszültség ellátására, a nagyobb kapacitásúakat katonai célokra.

Szilárd katódos lítium akkumulátorok Lítium-Mangán-dioxid Üzemi feszültsége 3 V. Katód: hőkezelt mangán-dioxid. Elektrolit: propilén-karbonát és 1,2-dimetoil-etán. Lítium-polikarbon-monofluorid Ezeknek a celláknak a feszültsége 3,0 V és nagy az energia sűrűségük. Katód: karbon-monofluorid amelyben fluor épül be a grafit kristályrácsába. Elektrolit: lítium-tetrafluoro-borát propilén-karbonátban és dimetoxi-etánban oldva. Hosszú az élettartama kb. 7 év és alacsony a vesztesége. Órákban, számológépekben és memóriákban.

Szilárd elektrolitos lítium akkumulátorok: Lítium-jodid Anód: lítium, katód: poli-2-vinilpiridin, Elektrolit: szilárd lítium-jodid. Nagyon hosszú élettartamuk miatt pacemakerekben alkalmazzák. Lítium-polimer akkumulátorok A Li-ion akkumulátorok utódja. Előnye, hogy nem vagy csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz folyékony elektrolitot, speciális szilárd polimer választja el az anódot és a katódot. Ez nagyon vékony és nagyon rugalmas cellákat eredményez, mivel nem kell védekezni a folyadék kifolyása ellen. Cserébe várhatóan még rövidebb élettartammal és még hosszasabb töltési időkkel kell számolnunk.Az is elképzelhető, hogy egy szabadon hajtogatható lapocska lesz a jövő akkumulátora, amit ízlés szerint betömködhetünk a rendelkezésre álló nyílásba. Elektronikus eszközök, mobiltelefonok áramforrásai. Lithium-Ion (LFP) elektromos jármű akkumulátor Cellafeszültség: 2.5 V~4.25 V. Elektromos robogókba, quadokba, autókba használják. Cink-levegő Fejlesztés alatt áll a cink-levegő akkumulátor technológia ami a többi akkutípussal szemben nem zárt: működéséhez folyamatos levegő-utánpótlásra van szükség, mert kisüléskor oxigént köt meg, töltéskor pedig oxigént bocsát ki. A hatékony működéshez minél nagyobb cellafelületre van szükség, így inkább könnyűek lesznek ezek az egységek, mintsem aprók. A Li-polimerhez hasonlóan a hosszú töltési idő és rövid élettartam jellemzi.

Nátrium-kén akkumulátorok Feszültség:1,35 V elektrolitjuk szilád, ionvezető kerámia. Elektrolit: kálium-hidroxid, anód: különböző fémek ötvözete

pl. vanádium, cirkónium, króm, nikkel, kobalt, titán, vas, katód: nikkel-oxid-hidroxid A fémek nem vesznek részt a nikkel-metal-hidrid akkumulátorok kémiai reakcióiban, csak a hidrogén tárolására szolgálnak. Jó az energiatároló sűrűségük és nem tartalmaznak mérgező kadmiumot. Speciális elektrokémiai áramforrások egyik változata. A nátrium kén vegyület kezdetben Na2S5 és azután további poliszulfidokká alakul kisebb kén tartalommal. Feszültség: 2,076 V, elektrolit: szilád alumínium-oxid tartal-

mú ionvezető kerámia. Anód: folyékony nátrium, katód: folyékony kén. Számos előnyös tulajdonságuk van: Nem vesztik el töltésüket, mint a nikkel-kadmium akkumulátorok. Nagy a kapacitásuk és kb. egyharmad méretűek, mint az ólomakkumulátorok. Élettartamuk hosszú kb. 15 év, illetve kb. 2500 töltési/kisütési ciklus. Hátrányos tulajdonságok: A nátrium és a kén 290-390°C között folyékony. Nagyon veszélyesek, mert a folyékony nátrium rendkívül reakcióképes, vízzel levegővel gyulladást és robbanást és égési sérüléseket is okoz, ha a nátriumot és ként elválasztó kerámia eltörik. Különböző elektronikus eszközök mobiltelefonok, laptopok, elektromos autók áramforrásaként használatos.


43 Megjegyzés Ha az elhasznált elemet vagy az akkumulátort ki kell dobni, sose dobjuk a szemetesbe az gondoskodjunk szakszerű gyűjtésükről, mivel a legtöbb akkumulátor tartalmaz a környezetre káros, mérgező anyagot. A zárt lúgos akkumulátorok kivételével a vizes elektrolitot tartalmazó akkumulátoroknál a töltési ciklus végén durranógáz keletkezésével kell számolni.

Különleges akkumulátorok Szilikon vegyületű elektromos jármű akkumulátor A szilikon akkumulátorok előnyös tulajdonságai: n az elektrolit szilikát, alkáli fém só és ez nem környezet szennyező anyag, n nem korrodálnak az akku lemezei, nincs szulfátosodás és nem keletkezik szigetelő réteg sem, n magas indítási áramok, akár a kapacitás 30-szorosa, n nagy energia elnyelő képessége miatt gyorsan tölthető, n megengedett cellafeszültség mély kisütés esetén: 1.2-1.8V, n alacsony belső ellenállás, n töltés mentesen tárolható: 6 hónaptól 2 évig, n nincs memória effektus alacsony feszültségtartományban sem, n minimális önkisülés, n 10 évig károsodás nélkül tárolható évenkénti egyszeri töltés mellett, n -40°C-tól + 60°C-ig minden nehézség nélkül használható, n hosszú élettartam és több mint 400 mélykisütést bír ki károsodás nélkül, n nincs sav-köd képződés és nem robbanásveszélyes, n 100%-ig gondozásmentes.

Papír akkumulátorok Amerikai kutatók olyan akkumulátort fejlesztettek ki, amely egymásra helyezett papírlapokból áll. A lapokban karbon nanocsövek helyezkednek el, amelyek éppen csak elérik az egymilliomod centiméter vastagságot. A papírba épített nanocsövek elektródaként viselkednek, ha a papírdarabot ionos folyadékba merítik. A kutatók a papírakkumulátor pozitívumai között említik kis helyigénye mellett a rugalmasságát, hatékonyságát, és azt, hogy a hagyományos akkumulátorokkal szemben egy elemből áll. Extrém hőmérsékleti körülmények között is működőképes. A papírakkumulátort akár az emberi testen belül is fel lehet használni: pacemakerek energiaellátását oldhatja meg az új találmány, ahol az emberi vér szolgálna elektrolitként.

Testmelegből táplálkozó akkumulátorok A német kutatók olyan áramköröket fejlesztettek ki, amelyek a test melegét alakítják át elektromos árammá. A termo elektrikus generátorok a hideg és meleg környezet hőmérséklet különbségéből nyernek energiát. A kifejlesztett szerkezet a

Irodalom jegyzék Akkumulátor tudástár

internetről 2015.

A Rádiótechnika és az Ezermester olyóiratból kivágások

dátum nélkül

A primér cellák (elemek), akkumulátorok (szekunder cellák)

internetről 2015.

BKI Ex Vizsgálóállomás összeállításából a hidrogénről

2000.

Üzemanyag cella Zielinski Balázs gépészmérnök és Jároli József anyagából megjelent: 2002.07.01. internetről 2015. Technikai információk az akkumulátorokról internetről 2015. MSZ 1600-16: 1992 Helyhez kötött akkumulátorok telepítése, akkumulátor- helyiségek és töltőállomások létesítése DIN 41772-1:1972 töltési karakterisztikák MSZ-EN 50272-2: 2001 Biztonsági követelmények az akkumulátorokra és akkumulátor berendezésekre. Akkumulátor helyiségek előírásai. Hidrogén koncentráció mérés nagylégterű csarnokban Négyesi György ipari szakértővel közös munka 2005. MAICO HUNGÁRIA Kft. szellőzés technikai információ anyagából 2004. Zárt gondozásmentes akkumulátorokról Bónusz János

2004.

Rekombinációs akkumulátorok működéséről Bónusz János 2007.

testmeleg és a testet körülvevő levegő pár fokos különbségéből képes energiát termelni. Az ilyen generátorok általában igen kis teljesítményűek, és pár száz milivoltot képesek csak előállítani, ezért olyan áramköröket fejlesztettek ki, amelyek 200 milivolttal is működnek. A termoelektrikus generátorok alkalmazási lehetőségei ugyancsak széles körűek lehetnek, mobiltelefonok vagy MP3lejátszók feltöltése mellett az egészségügy terén is jó szolgálatot tehetnek az olyan készülékek működtetésében, amelyek nem nagy energiaigényűek. Brit kutatók olyan generátort fejlesztettek ki, amelyek egy fogaskerék segítségével átalakítják a szívverés okozta vibrációt megfelelő mozgási energiává, amelyből aztán elektromos áramot termel a kis generátor. (folytatjuk)


tűzvédelmi Cégek

44 44

a A.D.R. Biztonságelemző Kft. 6000 Kecskemét, Bocskay u. 9/B. Tel.: (20) 928-3923, Fax: (76) 955-907 E-mail: [email protected] Http.://www.adrkft.hu Borsos Tibor cégvezető

AGIS fire & security Kft.

1037 Budapest, Montevideo u. 3/A Tel.: (1) 430-3700, Fax: (1) 453-0358 E-mail: [email protected] Http.://www.agisfs.hu Szép Zsuzsanna ügyvezető

ASM SECURITY KFT. hivatalos Protec és Esser képviselet Bemutatóterem: 5000 Szolnok, Hrsz. 21804 Telefon: (56) 510-740, Fax: (56) 510-741 E-mail: [email protected] Http.://www.asm-security.hu Sebők Imre ügyvezető

Autronica-Autrotrade Kft. Iroda: 1188 Budapest, Lőrinci út 3. Székhely: 6500 Baja, Szent László u. 104. Telefon: (1) 439-1057, Tel./fax: (1) 439-1056 E-mail: [email protected] Http.://www.autrotrade.hu Bajai Csaba ügyvezető igazgató

b B Consulting Service Kft. 1102 Budapest, Kőrösi Cs. út 18-20. Tel.: (1) 262-6678, (1) 262-6555 1085 Budapest, Üllői út 14. I. 6. (1082 Budapest, Baross u. 11.) Tel.: (1) 266-1541 Tóth László vállalkozási igazgató

d Dombó-COOP ZRT. tűzoltókészülék-javító üzem

7200 Dombóvár, Petőfi u. 15. Tel./fax: (74) 466-719, Tel.: (30) 399-6118 E-mail: [email protected] Berta Mártonné üzemvezető

Dräger safety Hungária Kft.

1135 Budapest, Szent László u. 95. Tel.: (1) 452-2020, Fax: (1) 452-2030 E-mail: [email protected] Http.://www.draeger.hu Krikus Henrik ügyvezető

e Elektrovill ZRt.

1158 Budapest, Bezsilla Nándor u. 58. Tel.: (1) 216-2612, Fax: (1) 216-2613 E-mail: [email protected] Http.://www.elektrovill.hu Kürti Ákos vezérigazgató

f Fewe biztonságtechnikai Kft. 2111 Szada, Arany J. u. 11. Tel: (30) 389-9788 Fax: (28) 407-599 Email: [email protected] Http:// www.fewe.hu Feicht Ferenc Nyugat-magyarországi kirendeltség: 2823 Vértessomló, Alkotmány u. 29. Tel: (30) 330-0568 E-mail: [email protected] Weltz György

Firepro hungary Kft.

1132 Budapest, Visegrádi u. 53. Tel./fax: (1) 329-4117 E-mail: [email protected] Http:// www.firepro.hu Telephely: 2013 Pomáz, Árpád fejedelem út 14 Georgios Pissinos ügyvezető igazgató

g Gombos Károly

8600 Siófok, Május 1. u. Postacím: 8621 Zamárdi, Fő u. 127. Tel./fax: (84) 350-850 Tel.: (30) 969-9946 E-mail: [email protected]

gPSCOM Kereskedelmi és Szolgáltató KFt.

1135 Budapest, Frangepán u. 84/B. 1242 Budapest, Pf. 359. Tel.: (1) 336-3040, Fax: (1) 336-3049 Kelemen Gyula


h HQ4 Villamossági és szolgáltató Kft.

1124 Budapest, Fodor u. 52. Tel.: (20) 320-6803, Fax: (1) 356-4979 E-mail: [email protected] Zoltánka Géza ügyvezető

i IFEX Tűzvédelmi Kft.

1117 Budapest, Hunyadi J. út 162. Tel.: (1) 204-8669, Fax: (1) 206-7233 E-mail: [email protected] Http://www.ifexkft.hu Szőcsné Varga Ilona ügyvezető

k KONIFO KFT.

1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 67. Tel./fax: 460-0929, 221-6114 E-mail: [email protected] Http.://www.konifo.hu Nikicser Ildikó ügyvezető igazgató

Kvalitas zRt.

6722 Szeged, Petőfi Sándor sgt. 9. Tel.: (62) 430-511, 426-039 Fax: (62) 431-511, Mobil: (30) 3824911 E-mail: [email protected] Internet: www.kvalitas.com Tóth Lajos igazgató

m Masco Kft.

1045 Budapest, Madridi u. 2. Tel.: (1) 390-4170, Fax: (1) 390-4173 E-mail: [email protected] Http://www.masco.hu Juhos Nándor ügyvezető igazgató

Mikola és Tsa. Tűzvédelmi Bt. 1122 Budapest, Kissvábhegyi u. 4-6. Tel./fax: (1) 212-6852 Mikola Zsolt ügyvezető igazgató

n nardotech Kft.

1182 Budapest, Gyöngyvirágos utca 8. Tel./fax: 06 30 3456-133 E-mail: [email protected] Http://www.nardotech.hu Nagy Zoltán ügyvezető igazgató

Nyiri Csaba

7628 Pécs, Bánya u. 11. Tel.: (20) 261 7937, e-mail: [email protected] web: nyirituzvedelem.hu

szolgáltatók Cégek

O Olasz Group Kft.

1028 Budapest, Sóvirág u.2. Tel.: (1) 376 8355, 06 20 9726616, E-mail: [email protected] Http.://www.olaszgroup.atw.hu Olasz LAjos ügyvezető igazgató

p Promat Szakértői iroda 1163 Budapest, Pirosrózsa. u. 32. Tel.: (1) 317-5891, E-mail: [email protected] Http.://www.promat.hu Marlovits Gábor

Promatt Elektronika Kft.

1116 Budapest, Hauszmann A. u. 9-11. Tel.: (1) 205-2385, -2386, -3151 Fax: (1) 205-2387 E-mail: [email protected] Http.://www.promatt.hu Mészáros Imre ügyvezető igazgató

Pyronova Hungária Kft. 1119 Budapest, Tétényi út 79. Tel.: (1) 781-0878 Fax: (1) 781-0955 E-mail: [email protected] www.pyronova.com Mriso Péter ügyvezető igazgató

r Respirátor zRt.

1097 Budapest, Illatos út 9. Tel.: (1) 280-6905 Fax: (1) 280-5794 Zsitnyányi Attila vezérigazgató

Robert Bosch Kft.

1103 Budapest, Gyömrői út 120. Tel.:06 1 4313200, Fax: 06 1 4312222 E-mail: [email protected] www. boschsecurity.hu

Robotex kiadói üzletág Kft. 1138 Budapest, Tomori köz 13. Tel./fax: (1) 329-7472, Tel.: (1) 350-1236 E-mail: [email protected] Http://www.robotex.hu Szabó Ildikó ügyvezető igazgató

Rozmaring Tűzoltókészülék Javító és Szolgáltató Kft.

2094 Nagykovácsi, Kossuth L. u. 1. Tel.: (26) 389-753, Fax: (26) 555-444 E-mail: [email protected] Üzlet: 8800 Nagykanizsa, Űrhajós u. 1/B Tel./fax: (93) 310-793 Bánkuti Kázmér ügyvezető igazgató

s save trade 98 kft.

1043 Budapest, Aradi u. 21. Iroda: 1043 Bp., Lórántffy Zs. u. 13. Tel.: (1) 231-0152, Fax: (1) 231-0153 E-mail: [email protected] Fazekas Katalin ügyvezető igazgató

sBT Protect kft.

H-1143 Budapest, Gizella út 51-57. Tel.: + 36 1 471-1314, Fax: + 36 1 787-6394 E-mail: [email protected] www.sbtprotect.hu Ertinger Imre ügyvezető igazgató

Schrack Seconet Kft.

1119 Budapest, Fehérvári út 89-95. Tel.: (1) 464-4300, Fax: (1) 464-4303 E-mail: [email protected] Http.://www.schrack-seconet.hu Farkas Károly vállalkozási igazgató

siemens zrt.

1143 Budapest, Gizella út 51-57. Tel.: + 36 (1) 471-1322, [email protected] Http.://www.siemens.hu Seres Zoltán

signalcont Kft.

1112 Budapest, Igmándi u. 4. Tel.: (1) 310-3111, Fax: (1) 310-3112 Lingsch Tibor ügyvezető igazgató

Sprinkler hungary KFT.

2153 Fót, Vörösmarty tér 2. Pf. 33. Tel.: (27) 539 775, Fax: (27) 539 776 E-mail: [email protected] Http://www.sprinklerhungary.hu Nagy Gyula ügyvezető igazgató vezető tervező

St. florian ZRt.

1143 Budapest, Hungária krt. 65. Tel./fax: (1) 273-0075 E-mail: [email protected] Http://www.stflorian.hu Deák György vezérigazgató

45

sz SziFire kft.

1104 Budapest Bodza u. 37 Telephely: 1149 Budapest Mogyoródi út 16-20. Tel.: +36 1 431- 8331, +36 30 952-1886 Fax: +36 1 261-5036 E-mail: [email protected] Szabó Imre ügyvezető igazgató

t Tempó-loki Kft.

4400 Nyíregyháza, Család u. 69. Tel. (42) 501-070, (42) 501-071 E-mail: [email protected] Http://www.tempoloki.hu Wermeser Gábor ügyvezető igazgató

TéR EXIM Kereskedelmi Kft. 1078 Budapest, Hernád u. 40. Tel. (1) 461-0109, -15, -16, Fax: 461-0110 E-mail: [email protected] Http://www.tereximkft.hu Ternovics Miklós ügyvezető igazgató

TRADING TEAM Kft.

1047 Budapest, Tinódi u. 29. Tel./fax: (1) 370-9990, Tel.: (30) 941-7373 Horányi Ervin ügyvezető igazgató

Tűzbiztonság 2000 Kft.

1043 Budapest, Lórántffy Zs. u. 15/B Tel./fax: (1) 370-0107, (1) 370-0108 E-mail: [email protected] Http://www.tuzbiztonsag2000.hu ifj. Héra Attila ügyvezető igazgató

Tüzex Kft.

9026 Győr, Ibolya út 6. Tel./fax: (96) 332-832 E-mail: [email protected] Bukovics Béla ügyvezető igazgató

v Vágvölgyi lászló

7623 Pécs, Kolozsvár u. 6. Tel.: (72) 325-868, Mobil: (20) 921-6741 E-mail: [email protected]

VBH Budapest Kft.

1184 Budapest, Lakatos u. 38. Tel.: (1) 297-1010, Fax: (1) 297-1011 E-mail: [email protected] Http.://www.vbh.hu Kotányi András

Strauss-Metál kft.

7630 Pécs, Mohácsi út 107/1. Tel./fax: (72) 313-316 E-mail: [email protected] Http://www.straussmetal.hu Strausz János ügyvezető


tűzvédelmi Cégek

46 46

Megelőző védelem Tervezés,

felülvizsgálat,

tanácsadás, oktatás

Automatikus tűzjelző rendszerek tervezése, engedélyeztetése, telepítése és karbantartása

• Pyronova Hungária Kft.

• St. Florian ZRt.

• Sprinkler Hungary Kft.

• vágvölgyi László

Döme Balázs (1) 781-0878 Nagy Gyula (27) 539 775

Beépített habbal oltó rendszerek tervezése • Pyronova Hungária Kft.

Döme Balázs (1) 781-0878

• agis fire & security Kft.

Biztonsági rendszerek tervezése

• Autronica-Autrotrade Kft.


Barischin Miklós (1) 430-3709 Bajai Csaba (20) 964-4668

• B Consulting Kft.

Tóth László (1) 266-1541

Barischin Miklós (1) 430-3709

• Elektrovill Zrt.

Elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálata

• HQ4 Villamossági és szolg. kft.

• Olasz Group Kft.

Kürti Ákos (1) 216-2612

Zoltánka Géza (20) 320-6803

• KVALITAS Zrt.

Tóth Lajos (1) (62) 430-511

Olasz Lajos (1) 398 7217; 06 (20) 972 6616

Deák György (70) 411 8000 (20) 921-6741

Teljes körű tűzvédelmi szolgáltatás • IFEX Tűzvédelmi Kft.

Szőcsné Varga Ilona (1) 204-8669

• konifo Kft.

Nikicser Ildikó (1) 460-0929

Tervezés, létesítmények tűzvédelmi műszaki leírásának elkészítése, szaktanácsadás • agis fire & security Kft. (1) 430-3709

• Autronica-Autrotrade Kft. Bajai Csaba (20) 964-4668

• save trade 98 Kft.

ESSER automatikus tűzjelző rendszerek tervezése/telepítése

• Vágvölgyi László

• sBT protect Kft.

• asm security Kft.

• Nyiri Csaba

Esztergályos János (1) 231-0152 Ertinget Imre (1) 471-1314

• Schrack Seconet Kft.

Farkas Károly (1) 464-4320

Deczki Enikő (56) 510-740

• Signalcont Kft.

Hő- és füstelvezető rendszerek tervezése, telepítése



Lingsch Tibor (1) 310-3111 Hetyési Attila (1) 231-0152

• Siemens Zrt. IBT

Seres Zoltán (1) 471-1322, (30) 635 3226


Deák György (70) 411 8000

Beépített, gázzal oltó rendszerek tervezése/ telepítése • Pyronova Hungária Kft.

Döme Balázs + 36 (1) 781-0878


• A.D.R. Kft.

• GPSCOM Kft.

• Nyiri Csaba

Kelemen Gyula (1) 336-3040



Beépített, CO2-vel oltó rendszerek tervezése • Pyronova Hungária Kft.


Borsos Tibor (20) 928-3923

• vágvölgyi László (20) 921-6741 (20) 2617937

Tűzvédelmi szabályzat elkészítése

(1) 430-3709

• A.D.R. Kft.

Döme Balázs + 36 (1) 781-0878

• tüzex Kft.

Teljes körű építéstechnikai tűzvédelem (passzív) • Promat Szakértői Iroda

Borsos Tibor (20) 928-3923 Bukovics Béla (96) 332-832

• vágvölgyi László (20) 921-6741

• Nyiri Csaba

(20) 2617937

Marlovits Gábor (1) 317-5891 [email protected]

Beépített, vízzel, vízköddel oltó (sprinkler) rendszerek tervezése

Teljes körű tűzmegelőzési szolgáltatás felelősségátvállalással


• A.D.R. Kft.

(1) 430-3709


Rádiókommunikációs eszközök tervezése, szaktanácsadás, frekvencia-ügyintézés


Lingsch Tibor (1) 310-3111


Tűzvédelmi oktatás, szakvizsgáztatás

Kotányi András (30) 938-1240

Ertinget Imre (1) 471-1314

• Signalcont Kft.

Tűzivíz-hálózatok felülvizsgálata

• VBH Budapest Kft.

Sprinkler rendszerek tervezése és/vagy telepítése


(20) 2617937

(1) 430-3709

Fazekas Katalin (1) 231-0152

• sBT protect Kft.

(20) 921-6741

Borsos Tibor (20) 928 3923


Tűzvédelmi szakértői tevékenység • A.D.R. Kft.

Borsos Tibor (20) 928-3923

• Nyiri Csaba

(20) 2617937


Gyártás, forgalmazás, telepítés, karbantartás Aspirációs – különlegesen érzékeny füstérzékelők • Schrack Seconet Kft.


Automatikus tűzjelző rendszerek telepítése/ karbantartása • Schrack Seconet Kft.


Beépített aeroszolos oltórendszerek telepítése/ karbantartása • Elektrovill Zrt. Kürti Ákos (1) 216-2612

• firepro hungary kft. Georgios Pissinos (1) 329-4117

• HQ4 Villamossági és szolg. kft. Zoltánka Géza (20) 320-6803

Beépített rendszerek • Pyronova Hungária Kft. Döme Balázs (1) 781-0878

Beépített, gázzal oltó rendszerek telepítése/karbantartása

Biztonságtechnika



(1) 430-3709


Kürti Ákos (1) 216-2612




Farkas Péter (1) 231-0152



47 KD-200 gázzal oltó (FM-200) rendszer • Pyronova Hungária Kft.


Mélygarázsok, kábelalagutak teljes körű védelme • Pyronova Hungária Kft.

Döme Balázs + 36 (1) 781-0878

Sprinkler rendszerek telepítése és/vagy karbantartása • Pyronova Hungária Kft.



• Bosch tűzjelző rendszerek • Robert Bosch Kft. Bárány Attila (20) 5797745 [email protected]

• masco Kft. Helpdesk (1) 390-4170

Számítógép- és kommunikációs központ komplex tűzvédelme • Pyronova Hungária Kft.


Szikraoltó berendezések

Beépített, CO2-vel oltó rendszerek telepítése/karbantartása

ESSER tűzjelző érzékelők forgalmazása



• asm security Kft.

Tervezői szoftver



• Robert Bosch Kft.

Beépített, vízzel, vízköddel oltó (sprinkler) rendszerek telepítése/karbantartása

ESSER tűzjelző központok forgalmazása


• asm security Kft. ESSER és effeff alarm képviselet

(1) 430-3709



Beépített, habbal oltó rendszerek telepítése/karbantartása • Pyronova Hungária Kft.


Bankok, szállodák, irodaházak komplex védelme • agis fire & security Kft.


• KVALITAS Zrt.

Tóth Lajos (62) 430-511


Döme Balázs + 36 (1) 781-0878



• Siemens Zrt. IBT

Seres Zoltán (1) 471-1322, (30) 635 3226

Kürti Ákos (1) 216-2612

Bárány Attila (20) 5797745 [email protected]

Tűzivíztározó medencék, medencebélések


effeff biztonságtechnikai rendszerek forgalmazása • asm security Kft. ESSER és effeff alarm képviselet Deczki Enikő (56) 510-740

Gázkoncentrációmérő és gázveszélyjelző rendszerek tervezése, telepítése és karbantartása • Dräger Safety Hungária Kft. Adorján Attila (1) 452-2020

• FEWE biztonságtechnikai Kft. Feicht Ferenc (30) 389-9788 Weltz György (30) 330-0568

• Promatt Kft. Szűts Jenő (1) 205-2385

Tűzjelző érzékelők forgalmazása • Robert Bosch Kft.


• masco Kft.

Helpdesk (1) 390-4170

• Promatt Kft.

Nagy Zoltán (1) 205-2385

Tűzjelző központok forgalmazása • agis fire & security Kft. (1) 430-3709

• Robert Bosch Kft.


• KVALITAS zrt.

Tóth Lajos (62) 430-511

• masco Kft.

Helpdesk (1) 390-4170


tűzvédelmi Cégek

48 48 Tűzoltósági vészkulcsszéf • Strauss-metál kft.

Strausz János (30) 631-7097

Vízköddel oltó rendszerek tervezése/telepítése • Pyronova Hungária Kft.


Különleges szolgáltatások

Tűz- és munkavédelmi eszközök nagykereskedelmi értékesítése • FEWE biztonságtechnikai Kft. Feicht Ferenc (30) 389-9788 Weltz György (30) 330-0568

Tűzvédelmi jelzőtáblák • Robotex Kiadói Üzletág Kft.

Szabó Ildikó (1) 329-7472, 350-1236

• Tűzbiztonság 2000 Kft.

ifj. Héra Attila (1) 370-0107



Tűzvédelmi kiadványok, nyomtatványok • Robotex Kiadói Üzletág Kft.

Szabó Ildikó (1) 329-7472, 350-1236

Utánvilágító rendszer (tervezéssel) • EverGlow magyarországi képviselet Robotex Kiadói Üzletág Kft. Szabó Ildikó (1) 329-7472, (30) 211-4200

tűzoltási anyagok és eszközök Beszerzés Beépített automatikus tűzoltó berendezés gyártása és/vagy forgalmazása • B Consulting Sercvice Kft. Tóth László (1) 266-1541

Habképző anyagok forgalmazása • IFEX Tűzvédelmi Kft. (Sthamer) Szőcsné Varga Ilona (1) 204-8669

Hidraulikus feszítő-vágó berendezések forgalmazása • Nardotech Kft. (lukas) Nagy Zoltán (30) 3456-133

• Szifire Kft. (Holmatro) Laczkó Péter: (30) 248-6489 Szabó Imre: (30) 952-1886 [email protected]



• Rozmaring Kft.

Bánkuti Kázmér (26) 389-753


Ifj. Héra Attila (1) 370-0107

Tűzoltó szakanyag és szakfelszerelés forgalmazása

Műszaki mentő, vágó, daraboló szerszámok

• TéR-EXIM Kft.

• IFEX Tűzvédelmi Kft.

Tűzoltó gépjárművek javítása, gyártása, forgalmazása


Ternovics Miklós (30) 411-0309

Nyomótömlők gyártása és/vagy forgalmazása



Tűzoltó készülék gyártása és/vagy forgalmazása

Tel.: (1) 204-8669

• Tűzbiztonság 2000 Kft. ifj. Héra Attila (1) 370-0107

Oltóporok gyártása és/vagy forgalmazása • IFEX Tűzvédelmi Kft. Szőcsné Varga Ilona (1) 204-8669


• Dombó-coop ZRt.

Berta Mártonné (74) 466-719

• Gombos Károly (30) 969-9946



• Mikola és Tsa. Tűzvédelmi Bt. Mikola Zsolt (1) 212-6852



Pneumatikus berendezések forgalmazása


• Nardotech Kft. Vetter képviselet

• Rozmaring Kft.


Szirénák • masco Kft. Helpdesk (1) 390-4170

Döme Balázs (1) 781-0878 Bánkuti Kázmér (26) 389-753

• tempó-loki Kft.

Wermeser Gábor (30) 955-2390

• Trading Team Kft.

Horányi Ervin (30) 941-7373


Ifj. Héra Attila (1) 370-0107

• tüzex Kft. Tűzcsapok és szerelvényeik gyártása, ill. forgalmazása, karbantartása • IFEX Tűzvédelmi Kft. Szőcsné Varga Ilona (1) 204-8669

• St. Florian ZRt. Deák György (70) 411 8000

Bukovics Béla (96) 332-832

Tűzoltósisak, sisakálarc, sisakfelszerelések • Dräger Safety Hungária Kft. Adorján Attila (1) 452-2020


Tűzcsapszekrények és szerelvényeik gyártása, forgalmazása, karbantartása

URH-rádió forgalmazása, szervize, karbantartása

• dombó-coop ZRt.

• GPSCOM Kft.



Kelemen Gyula (1) 336-3040


Fenntartás Beépített automatikus tűzoltó berendezések karbantartása • IFEX Tűzvédelmi Kft.






Döme Balázs (1) 781-0878 Wermeser Gábor (30) 955-2390


• B Consulting Service Kft.


• Com-Team Service Kft.


Beépített tűzoltó berendezések karbantartása • HQ4 Villamossági és szolg. kft. Zoltánka Géza (20) 320-6803

Füstelvezető ablakok ellenőrzése, karbantartása • IFEX Tűzvédelmi Kft.


Hidraulikus feszítő-vágó berendezések javítása • Nardotech Kft. lukas képviselet

(30) 969-9946

• Respirátor Zrt.

Tűzjelző berendezések karbantartása/javítása

• Signalcont Kft.

• Gombos Károly


Tóth Lajos (62) 430-511

• KVALITAS zRT.

49

Márkusné Szabó Klára (1) 280-6905 Deák György (70) 411 8000

Gáztömör vegyvédelmi ruházat, testvédelem

Tóth László (1) 266-1541

• Dräger Safety Hungária Kft.

Tóth Andrásné (56) 510-550

• FEWE biztonságtechnikai Kft.

• HQ4 Villamossági és szolg. kft. Zoltánka Géza (20) 320-6803

Adorján Attila (1) 452-2020

Feicht Ferenc (30) 389-9788 Weltz György (30) 330-0568

• KVALITAS zRT.

Tóth Lajos (62) 430-511

Hővédő kesztyűk



• Signalcont Kft.

Tűzoltó készülék ellenőrzése, javítása, karbantartása és/vagy utántöltése



Légzési levegőtöltő kompresszor forgalmazása, karbantartása

• Gombos Károly






(30) 969-9946




• Rozmaring Kft.

Laczkó Péter: (30) 248-6489 Szabó Imre: (30) 952-1886 [email protected]


Légzésvédelmi eszközök



• Trading Team Kft.


• Szifire Kft. (Holmatro)

Légzésvédő készülékek javítása/töltése • Dräger Safety Hungária Kft. Paksai Tamás (1) 452-2029

Pneumatikus berendezések javítása • Nardotech Kft. Vetter képviselet Nagy Zoltán (30) 345-6133

Sprinkler rendszerek karbantartása • Ifex Tűzvédelmi Kft.


Bánkuti Kázmér (26) 389-753 Deák György (70) 411 8000 Wermeser Gábor (30) 955-2390 Horányi Ervin (30) 941-7373

• tüzex Kft.


Tűzoltótömlők nyomáspróbája



Egyéni életvédelmi műszerek • FEWE biztonságtechnikai Kft. Feicht Ferenc (30) 389-9788 Weltz György (30) 330-0568

Tűzivízforrások ellenőrzése, javítása, karbantartása Berta Mártonné (74) 466-719 (30) 969-9946

Márkusné Szabó Klára (1) 280-6905

• tüzex Kft.


• Gombos Károly

• Respirátor Zrt.

Védőcsizma és védőkesztyű


Egyéni védőfelszerelés gyártása, forgalmazása








szolgáltatások Füstkísérlet elvégzése • FEWE biztonságtechnikai Kft. Feicht Ferenc (30) 389-9788 Weltz György (30) 330-0568



Tűz- és munkavédelmi szolgáltatóház és szaküzlet • St. Florian ZRt.



impresszum április

50

E havi partnereink

florian press ex

Magyar tűzbiztonsági szakfolyóirat A tűzbiztonsági megoldásokat tervező, fejlesztő, gyártó, forgalmazó, telepítő és alkalmazó szakemberek szakmai folyóirata

Megjelenik évente hatszor 24. évfolyam 2. szám 2014. április

Nagy Katalin tűzvédelmi szakmérnök a Ludor Kft. alapító ügyvezető igazgatója, a Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesóletének elnöke a Közgazdasági Egyetem elvégzése után a franciaországi Groupe ESC Reims diákjaként szerezte meg MBA diplomáját. Az építészeti tűzvédelemmel 1996 óta van kapcsolata. A Ludor Kft. révén természetes hő- és füstelvezetéssel, felülvilágítással és napi szellőztetéssel foglalkozik a műszaki tanácsadástól egészen a rendszerek kulcsrakész átadásáig, karbantartásáig. Fodor Mihály, okl. villamosmérnök 1985-től dolgozik tűzjelzős (kutatás, fejlesztés, oktatás, gyártás, tervezés, telepítés, karbantartás) területen. 2010től tevékenységét a családi tulajdonú Prodet Védelemtechnika Kft. keretébe helyezte. A Magyar Mérnöki Kamara Tűzjelző Szakosztály elnökségének és Minősítő Bizottságának tagja. Több jogszabály és a tűzjelzős TvMI kidolgozásában részt vett. A szakma egyik legsúlyosabb egyénisége. Kékesy Péter okleveles építészmérnök, a Baumit Kft. alkalmazástechnológia- és termékmenedzsere 1994-ben kezdte mérnöki pályafutását az Energiagazdálkodási Intézet Magasépítési Főosztályán beosztott építésztervezőként. Egy év után a PI-Hun Kft.-nél folytatta mint önálló építésztervező. 2000-től ThyssenKrupp Építőelemek Kft.-nél mérnöktanácsadó, értékesítő, majd egy újabb terület (alumínium homlokzatburkolati rendszerek) megismerése után 2004-től termékmenedzser a Baumit Kft.-nél.

Kruchina Sándor, az Austrotherm Kft. marketingvezetője 1984-ben szerezte vegyész-mérnöki diplomáját. 1992-ig a Szilikátipari Kutatóintézetben hőszigetelõanyagok vizsgálatával, fejlesztésével foglalkozott, majd az Austrotherm Kft.-nél területi képviselői feladatokat látott el. 2004-től ugyanitt a marketing feladatok tartoznak hozzá.

Szatmári Zoltán, a BACHL Kft. alkalmazástechnikai mérnök-tanácsadója felsőfokú tanulmányait a Bánki Donát Műszaki Főiskola gépészmérnöki szakán kezdte, majd ugyanitt műszaki környezeti szakmérnöki képesítést szerzett. Tanulmányokat folytatott a Budapest Műszaki Főiskola műszaki menedzser szakán és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola építészmérnöki szakán. 2003-tól a Bachl Hőszigetelőanyag-gyártó Kft. alkalmazástechnikai mérnök-tanácsadója. Bónusz János 1944-ben született Egerben. 1967-69. között a BM akadémia Tűzoltó Tisztképző iskolán, 1973-76 között a Herman Matern Tűzoltó Mérnökképző Szakiskolán tanult. Előbb az egri tűzoltóságon, 1976-tól Budapesten teljesített szolgálatot. Utolsó szolgálati helye a BM OKF volt, ahonnan a felső korhatár elérésével 2001-ben ment nyugállományba. A civil nyugdíj korhatár eléréséig a BME tűzvédelmi csoportjának vezetője volt. 2001 óta elektromos tűzvédelmi szakértőként a GÉPMI Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítási Szervezet vezetője.

Főszerkesztő: Juhász Béla [email protected] Szerkesztőség: 2484 Gárdony-Agárd, Széchenyi u. 118. Postacím: H-2484 Gárdony-Agárd Postafiók 8.

E-mail: [email protected] http://www.firepress.hu Tel: 06 (22) 789 439 Fax: 06 (22) 789 358

Kiadja: Fire Press Kiadó kft. H-2484 Gárdony-Agárd, Széchenyi u. 118. Felelős vezető: Juhász Béla Marketing Keszler László (20) 979-0465 Nyomda: Rózsa Nyomda Kft. Felelős vezető: Juhász László

Hirdetésfelvétel a szerkesztőség telefonszámain

Terjesztés: Florian Press Kiadó Tel.: 06 (22) 789 439, Fax: 06 (22) 789 358 Mobil: (30) 951-0036 Csomagolás és postázás: Magyar Posta Zrt. Minden jog fenntartva!

ára 699 Ft/db Előfizetési díj 1 évre: 6294 Ft issn 1215-492X Observer Budapest Médiafigyelő Kft.

Dr. Nagy Lajos ny. tű. okl. mk. ezredes 1951-ben született. 1972 óta tűzoltó. A szolgálattal kapcsolatos valamennyi jelentős beosztást betöltött. 1993 és 2005 között a BM TOP majd az OKF főosztályvezetője.Tűzvédelmi és biztonságtechnikai mérnöki oklevelet 1980-ban szerzett a Szovjetunióban, 2002-ben a ZMNE-n Ph.D tudományos fokozatot. Kutatási területe a nukleárisbaleset-elhárítás, a tűzoltóság technikai eszközfejlesztése és a területi védelmi igazgatási feladatok.

Továbbá: dr. Jámbor Attila, Juhász Béla – főszerkesztő, Florian exPress, Soós Géza – Colt Hungária Kft., Veresné Rauscher Judit, Vintze Balázs – Efaflex Kft.


1139 Budapest, Frangepán u. 7. Tel.: +36 1 303 47 38 Fax: +36 1 303 47 44 Email: [email protected] http://www.observer.hu

Fókuszban. Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció. Építés és tűzbiztonság. Tudomány. április

Recommend Documents