Fogyatékos személyek adó-kedvezménye Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magán-személynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér (2014-ben 101.500,- Ft) 5 százalékának megfelelő összeg. Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII.29.) kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül. A 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet rendelkezései alapján a kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást a szakambulancia, a kórházi osztály szakorvosa, vagy a jogosultságot megállapító háziorvos állítja ki. A kedvezményt a súlyosan fogyatékos személy a saját összevonás alá eső jövedelme utáni adóból vonhatja le. Az adókedvezmény az önálló, nem önálló vagy egyéb jogcímen megszerzett összevonás alá eső jövedelmek utáni adóból is megilleti a súlyosan fogyatékos személyt. A súlyosan fogyatékos személy köteles orvosi igazolást kérni, amelyet köteles megőrizni. Amennyiben az állapota végleges és korábban már kiadták az erről szóló igazolást, úgy nem kell a következő adóévben új igazolást kérnie. Fogyatékos személyek otthona A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. Az intézményben elkülönítetten szervezik meg a kiskorúak és a felnőttek, valamint az enyhe értelmi fogyatékos személyek és a középsúlyos, illetve súlyos értelmi fogyatékos személyek ellátását. A fogyatékos gyermekek esetében az ápolással, gondozással párhuzamosan biztosítják a korai fejlesztést és gondozást, ötéves kortól a fejlesztő felkészítést, valamint az iskolai tanulmányok folytatásának segítését. A nagykorú fogyatékos személy intézményi ellátását úgy szervezik meg, hogy számára az állapotának megfelelő önállóság, döntési lehetőség biztosított legyen. Az elhelyezettek részére biztosítják – a fogyatékosságának megfelelő – szinten tartó, képességfejlesztő, munkajellegű foglalkoztatást, továbbá sport- és szabadidős tevékenység végzését is. A nagykorú fogyatékos személy fogyatékos személyek otthonában történő elhelyezésének feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése.
Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye A fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye azoknak a fogyatékos, valamint mozgásilletőleg látássérült személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. Az intézmény előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást.
Lakóotthonok A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt - ideértve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. A lakóotthonok típusai a következők: - fogyatékos személyek lakóotthona; - pszichiátriai betegek lakóotthona; - szenvedélybetegek lakóotthona. A lakóotthoni ellátás formái: - fogyatékos személyek lakóotthona esetében: = rehabilitációs célú lakóotthon, = ápoló-gondozó célú lakóotthon; - pszichiátriai, illetve szenvedély-betegek lakóotthona esetében rehabilitációs célú lakóotthon. A rehabilitációs célú lakóotthonba az a személy helyezhető el, - aki intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett, és a felülvizsgálat eredménye, illetve a gondozási terv és egyéni fejlesztés alapján lakóotthoni elhelyezése az önálló életvitel megteremtése érdekében indokolt; - aki családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg; - aki a fentieken túl önellátásra legalább részben képes; - lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem. A fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonába - intézményből történő elhelyezés esetén a felülvizsgálat és az egyéni fejlesztés eredményeire figyelemmel - a fogyatékosság jellegétől és súlyosságától függetlenül helyezhető el fogyatékos személy. A nagykorú fogyatékos személy fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonában történő elhelyezésének feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése. 2014. január Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Budapest, V. Szalay u. 10-14.. Telefon: (06-1) 795-3168 www.emmiugyfelszolgalat.gov.hu www.csaladitudakozo.kormany.hu
Emberi Erőforrások Minisztériuma 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról
Betegségek után járó adókedvezmény (személyi kedvezmény) (Jogszabályi háttér: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 40. §, adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 49. § (3) bekezdés) Bizonyos betegségtípusok után adókedvezmény (továbbiakban személyi kedvezmény) illeti meg a magánszemély adózót. A személyi kedvezményt az Szja tv. szerint súlyos fogyatékos magánszemélynek minősülő személy érvényesítheti az összevont adóalap adójából. Súlyos fogyatékos személynek azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül. A kedvezmény mértéke a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. A kedvezményre való jogosultság kérdésének eldöntése, vagyis a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegség fennállásának megállapítása nem tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe. A súlyos fogyatékosság eseteit, illetve a betegségeket a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet, valamint a vonatkozó minősítéseket, kapcsolódó igazolásokat a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg. Fő szabály szerint a Kormányrendeletben felsorolt betegségben szenvedő magánszemélyek a betegség fennállásáról kiállított igazolás birtokában jogosultak a személyi kedvezmény igénybevételére. Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban részesül, illetőleg a támogatást megállapító határozat alapján az a személy, akinek fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították. Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem kell újra igazolni. Gyakran felmerül kérdésként, hogy a személyi kedvezményt a szülő a betegségben szenvedő gyermekére tekintettel igénybe veheti-e. Az Szja tv. értelmében kizárólag a betegségben szenvedő magánszemélynek van lehetősége érvényesíteni a kedvezményt, ha rendelkezik a szakorvos által kiállított érvényes igazolással, illetve rendelkezik összevont adóalapba tartozó jövedelemmel. Amennyiben a gyermek nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, akkor a kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség. Gyermek helyett a szülő nem jogosultak a kedvezmény figyelembevételére. Igazolás beszerzése A kedvezmény igénybevételére jogosító, az EüM rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelő igazolást a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, illetve a szakambulancia vagy szakorvos által készített orvosi dokumentáció alapján a beteg által választott háziorvos állíthatja ki. A betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmenti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult.
Az igazolásnak tartalmazni kell a kedvezményt igénybevevő személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, valamint a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását és ezen igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírását. Az EüM rendelet melléklete tartalmazza az igazolás tartalmát, azonban annak formai követelményeit nem. Az adóhatóság külön nem rendszeresített formanyomtatványt a súlyos fogyatékosság igazolására, azonban a munkáltató, kifizető összesített igazolása az adott évi személyi jövedelemadó bevalláshoz, adónyilatkozat benyújtásához elnevezésű ’M30-as nyomtatvány lapjai között megtalálható. Kedvezmény igénybevétele Az igazolás birtokában a magánszemély az adóelőleg megállapítása során (adóelőlegnyilatkozat megtételével) év közben is kérheti a kedvezmény figyelembevételét. A 2014. évre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat az alábbi elérési útvonalon érhető el: http://nav.gov.hu/nav/ado/szja/adoeleoleg_nyilatkozatok.html Amennyiben a magánszemély nem tesz adóelőleg-nyilatkozatot, akkor a kedvezményt nem veszti el, az a személyi jövedelemadó bevallásban is érvényesíthető év végén. A kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolást nem kell csatolni az adóelőlegnyilatkozathoz, illetve a személyi jövedelemadó bevalláshoz sem eredeti, sem másolati példányban. Az igazolást a bevallás másolati példányával együtt meg kell őrizni az 5 éves elévülési időn belül. A kiállított igazolás alapján a magánszemély az adóelőleg megállapításához tett adóelőleg-nyilatkozatában is kérheti a kedvezmény figyelembevételét az adóelőleg megállapítására kötelezett kifizetőtől. Nyilatkozat hiányában év végén a személyi jövedelemadó bevallásában is érvényesíthető a kedvezmény. Kedvezmény utólagos érvényesítése Ha valaki évek óta igazoltan a fent említett Kormányrendeletben felsorolt betegségek egyikében szenved, tehát jogosult lett volna a személyi adókedvezményre, akkor a kedvezményt az igazolás megszerzését követően az 5 éves elévülési időn belül a személyi jövedelemadó bevallások önellenőrzésével érvényesítheti. Az utolsó év, amely még önellenőrzéssel módosítható a 2008. adóév. A 2008. évi bevallást a 0853., a 2009. évi bevallást a 0953., a 2010. évi bevallást a 1053., a 2011. évi bevallást a 1153., a 2012. évi bevallást a 1253., a 2013. évi bevallást a 1353. számú nyomtatványon lehet önellenőrizni. A súlyos fogyatékosság miatt igénybe vehető kedvezmény havi összege 2008-2014. években
Év
Személyi Minimálbér (Ft) kedvezmény összege (Ft)
2008
69 000
3 450
havi
2009
71 500
3 575
2010
73 500
3 675
2011
78 000
3 900
2012
93 000
4 650
2013
98 000
4 900
2014
101 500
5 075
