Fogyasztóvédelmi Felügyelősége
Fogyasztóvédelmi Felügyelősége
PIACFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA, BIZTONSÁGOS TERMÉK FORGALMAZÁSÁNAK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ JOG ÉS SZABVÁNYRENDSZER ISMERTETÉSE GYAKORLATI PÉLDÁKKAL
UNIÓS RENDELKEZÉSEK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 768/2008/EK HATÉROZATA (2008. július 9.) a termék forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről És az ezt kiegészítő
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 765/2008/EK RENDELETE (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 765/2008/EK RENDELETE -
2. cikk – Fogalommeghatározások 17. „piacfelügyelet”: a hatóságok által annak biztosítása érdekében végzett tevékenység és hozott intézkedések, hogy a termékek megfeleljenek a vonatkozó közösségi harmonizációs jogszabályokban megállapított követelményeknek, illetve hogy ne jelentsenek veszélyt az egészség, a biztonság vagy közérdek bármilyen más elemének szempontjából;
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 765/2008/EK RENDELETE -
-
-
2. cikk – Fogalom meghatározások 1. „forgalmazás”: a közösségi piacon valamely termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében; 3. „gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki a terméket gyártja, vagy aki saját nevében vagy védjegye alatt egy terméket terveztet, vagy gyártat, vagy forgalmaz; 5. „importőr”: a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki harmadik országból származó terméket hoz forgalomba a közösségi piacon;
-
-
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 765/2008/EK RENDELETE 2. cikk – Fogalommeghatározások 6. „forgalmazó”: az a természetes vagy jogi személy az értékesítési láncban, a gyártón és az importőrön kívül, aki forgalmazza a terméket; 20. „CE-jelölés”: olyan jelölés, amellyel a gyártó azt jelzi, hogy a termék megfelel azon közösségi harmonizációs jogszabályokban rögzített követelményeknek, amelyek a jelölés alkalmazását előírják; 2. melléklet CE-jelölés (1) A CE-jelölés a „CE” rövidítésből áll (2) Ha a CE-jelölés méretét csökkentik vagy növelik, be kell tartani az (1) bekezdés négyzethálós rajzán megadott arányokat. (3) Ha az adott jogszabály nem ír elő konkrét méreteket, a CE-jelölésnek legalább 5 mm magasnak kell lennie.
1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 3.
§ (1) Csak biztonságos termék forgalmazható. (2) A gyártó köteles gondoskodni a termék biztonságosságáról. (3) A forgalmazó nem forgalmazhat olyan terméket, amelyről tudja vagy a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy nem biztonságos.
1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről
4. § (1) A termék akkor biztonságos, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű vagy az ésszerűen várható használat mellett - ideértve a használhatóság időtartamát, valamint az üzembe helyezési, beszerelési, karbantartási előírások betartását - nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti. (2) A termék biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni: a) a termék (összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások) alapvető ismérvei, b) a terméknek más termékre gyakorolt - az együttes használat során ésszerűen várható - hatásai, c) a termék külső megjelenítése, címkézése, használati és kezelési útmutatója, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója, d) a termék használatának hatása a fokozott veszélynek kitett különösen a gyermek- és az időskorú - fogyasztókra.
79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról
1. § (1) E rendelet hatálya az árukra, valamint a szolgáltatás nyújtása során a fogyasztó számára nyújtott vagy elérhetővé tett árukra terjed ki. (2) Az áruk biztonságosságának követelményeit jogszabály, nemzetközi szabvány, európai szabvány, illetve nemzeti szabvány határozza meg.
79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról
4. § (1) A külön jogszabályban meghatározott forgalomba hozatali engedélyezési eljárás és a megfelelőség-tanúsítási kötelezettség alá eső áruk forgalomba hozatala során a piacfelügyeleti hatóságok ellenőrzik, hogy a) a forgalomba hozott áru rendelkezik-e hatósági engedéllyel vagy jogszabály alapján kijelölt vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet által kiadott tanúsítvánnyal, szakvéleménnyel, illetve a gyártó által kiadott megfelelőségi nyilatkozattal, b) az áru megfelel-e a hatósági engedélyben, tanúsítványban, szakvéleményben vagy a megfelelőségi nyilatkozatban foglaltaknak.
Fogyasztóvédelmi Felügyelőség fő feladata a piacfelügyeleti ellenőrzés:
a fogyasztói forgalomban kapható termékek biztonságosságának ellenőrzése. A labor által már megvizsgált és megállapítottan balesetveszélyes termékek forgalomból való kiszűrése, KPIR és RAPEX rendszerek alapján.
Biztonságos-NEM Biztonságos termék
KPIR Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer Magyarországon labor által megvizsgált és balesetveszélyesnek nyilvánított termékek csoportja RAPEX (Közösségi gyors tájékoztatási rendszer) Az EU tagállamokban balesetveszélyesnek nyilvánított termékek csoportja
Biztonságos termék
Az ilyen termék ésszerűen előrelátható használati feltételek mellett – ideértve a használat időtartamát, és adott esetben az üzembehelyezési, beszerelési és karbantartási előírásokat – nem jelent veszélyt, vagy kizárólag a termék használatával összeegyeztethető, elfogadhatónak tekinthető, és a személyek biztonsága és egészsége magas szintű védelmének megfelelő legkisebb veszélyt jelenti, figyelembe véve különösen a következőket: 1. a termék sajátosságai, ideértve összetételét, csomagolását, összeszerelési, valamint – adott esetben – beszerelési és karbantartási utasítását; 2. a más termékekre gyakorolt hatása, amennyiben ésszerűen előrelátható, hogy más termékekkel együtt használják; 3. a termék kiszerelése, címkézése, bármely használati és hulladékkezelési figyelmeztetés és utasítás, valamint a terméket érintő bármilyen egyéb megjelölés vagy tájékoztatás; 4. a termék használata során veszélyeztetett fogyasztói kategóriák, különösen a gyermekek és az idősek.
Biztonságos termék
árubemutatón ajándék termék labor vizsgálta - rendellenes működés esetén a vasaló viselkedését - villamos szilárdságot - belső huzalozást - hálózati csatlakozást és külső hajlékony vezetékeket vizsgált paraméterek tekintetében a vasaló a követelményeknek megfelelt
NEM Biztonságos termék
Az ilyen termék látható és nem látható veszélyt is hordozhat magában, használata során váratlan jelenségek, események keletkezhetnek, történhetnek, melyek közvetlen veszélyt jelentenek a használóra nézve az ésszerű használat mellett az esetleges biztonsági előírások betartása esetén is. Momert 1600 hajszárító, 1000W-os
NEM Biztonságos termék
„Inter Natianol” márkajelű a csomagoláson „silence N-1000” azonosító a terméken Rcy-2000 azonosító aktív (áram alatt lévő) részek megérinthetőek – áramütés-veszélyes működés közbeni vizsgálat során kigyulladt – tűzveszélyes, – baleset (égési sérülés) veszélyes árubemutatón ajándék termék
A termék biztonságossága nem a márkajelzéstől vagy annak vonzó kinézetétől függ! KÄRCHER búvárszivattyú (7 típus)
Veszély: áramütés (RAPEX: Németország)
A termék biztonságossága nem a márkajelzéstől vagy annak vonzó kinézetétől függ! PHILIPS síkképernyős TV (6 típus)
Veszély: áramütés (RAPEX: Lengyelország)
A termék biztonságossága nem a márkajelzéstől vagy annak vonzó kinézetétől függ!
HP notebook akkumulátor Veszély: tűz
(RAPEX: Nagy-Britannia)
NEM Biztonságos termék a beszerzési – értékesítési lánc feltérképezése Nyomon követhetőséget nehezíti: - ha nincs számla - ha számlán csak gyűjtőtételként jelenik meg pl.: cipő 100 pár
GYERMEKJÁTÉKOK
Gyermekjátékok biztonsága
24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelet a gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról HELYETT 2011. november 4.-től hatályos a
38/2011. (X.5.) NGM rendelet a gyermekjátékok biztonságáról
a 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelet meghatározott pontjai hatályukat vesztik, az új NGM rendelet életbe lépésével a 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelet 2013. július 20.-án teljes mértékben hatályát veszti.
24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelet a gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról Hatályos marad (2013. július 20-ig):
2. § (1) A játék akkor forgalmazható, ha az a rendeltetésszerű és a gyermekek szokásos viselkedését figyelembe vevő, előrelátható használata során a használók vagy más személyek biztonságát és egészségét nem veszélyezteti, és megfelel a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott lényeges biztonságossági követelményeknek. 2. számú melléklet meghatározza
-
A játékok alapvető biztonságossági követelményeit Kémiai tulajdonságok
A rendelet többi szakasza csak 2011. november 4.-ig van hatályban.
38/2011. (X.5.) NGM rendelet a gyermekjátékok biztonságáról
1. § (1) E rendelet hatálya a 14 év alatti gyermekek részére játék céljára tervezett, gyártott és forgalmazott termékek alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeire terjed ki. 3. § (1) A gyártó a játékok forgalomba hozatalakor biztosítja, hogy azokat az e rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban tervezték és gyártották. (2) A gyártó a 16. §-nak megfelelően elkészíti a szükséges műszaki dokumentációt, és a 14. §-nak megfelelően alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárást is elvégzi. (3) Amennyiben megfelelőségértékelési eljárás keretében igazolta, hogy egy játék megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártó elkészíti a 11. § (6) bekezdés szerinti EK-megfelelőségi nyilatkozatot, és elhelyezi a 11. § (2) bekezdése szerinti CE-jelölést.
38/2011. (X.5.) NGM rendelet a gyermekjátékok biztonságáról
3. § (7) A gyártó biztosítja, hogy a játékokon az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel-, sorozat- vagy modellszámot helyeznek el, illetve, ha a játék mérete vagy jellege nem teszi ezt lehetővé, a szükséges információt a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján feltünteti. (8) A gyártó feltünteti a játékon, vagy ha ez nem lehetséges, a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és azt a címét, amelyen kapcsolatba lehet lépni vele. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jeleznie. (9) A gyártó gondoskodik arról, hogy a játékhoz mellékeljék a magyar nyelvű használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót.
38/2011. (X.5.) NGM rendelet a gyermekjátékok biztonságáról
5. § (1) Az importőr kizárólag az e rendelet szerinti követelményeknek megfelelő játékot hozhat forgalomba. (2) Az importőr kizárólag olyan játékot hozhat forgalomba, amellyel kapcsolatban a gyártó elvégezte a megfelelőségértékelést. Köteles gondoskodni arról, hogy a gyártó elkészítse a műszaki dokumentációt, a játékon elhelyezze az előírt megfelelőségi jelölést és mellékelje hozzá a szükséges dokumentációt, valamint, hogy betartsa a 3. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott követelményeket. (3) Amennyiben egy játék nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, akkor addig az importőr nem hozhatja forgalomba, amíg a játékot megfelelővé nem tették. Amennyiben a játék a fogyasztóra kockázatot jelent, az importőr tájékoztatja erről a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságot. (4) Az importőrnek fel kell tüntetnie a játékon, vagy ha ez nem lehetséges, a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és azt a címét, amelyen vele kapcsolatba lehet lépni. (5) Az importőr gondoskodik arról, hogy a játékhoz mellékeljék a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót magyar nyelven.
38/2011. (X.5.) NGM rendelet a gyermekjátékok biztonságáról
6. § (1) A játék forgalmazása előtt a forgalmazó ellenőrizni köteles, hogy a játékon elhelyezték-e az előírt szükséges CE-jelölést, mellékelték-e hozzá a szükséges dokumentációt, valamint a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót magyar nyelven, valamint azt, hogy a gyártó betartotta-e a 3. § (7) és (8) bekezdésében, az importőr az 5. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeket. (2) Amennyiben egy játék nem felel meg az e rendelet követelményeinek, a forgalmazó addig nem forgalmazhatja a játékot, amíg a játékot megfelelővé nem tették. Amennyiben a játék a fogyasztóra kockázatot jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságot.
38/2011. (X.5.) NGM rendelet a gyermekjátékok biztonságáról
7. § Amennyiben egy importőr vagy forgalmazó a saját nevében vagy védjegye alatt hozza forgalomba a játékot, illetve olyan módon módosít egy már piacon forgalmazott játékot, ami befolyásolhatja a játék alkalmazandó követelményeknek való megfelelőségét, ezen rendelet alkalmazásában gyártónak kell tekinteni és a gyártó 3. §-ban rögzített kötelezettségei terhelik.
38/2011. (X.5.) NGM rendelet a gyermekjátékok biztonságáról
9. § (1) A játék akkor forgalmazható, ha az a rendeltetésszerű és a gyermekek szokásos viselkedését figyelembe vevő, előrelátható használata során a használók vagy más személyek biztonságát és egészségét nem veszélyezteti, és megfelel a 2. mellékletben meghatározott különleges biztonságossági követelményeknek. (2) A 3 év alatti vagy egyéb meghatározott korcsoportba tartozó gyermekek számára ajánlott játékok esetében a tervezés során a gyermek – korának megfelelő – adottságait és a felügyelő személy képességét is figyelembe kell venni. (3) A 10. § (3) bekezdés értelmében feltüntetett feliratoknak és a játékokhoz mellékelt használati utasításnak fel kell hívni figyelmet a játékok használata során esetlegesen felmerülő veszélyekre, a sérülések kockázatára és ezek elkerülésének módjaira. (4) A játéknak az első alkalommal történő forgalmazásától az előrelátható és szokásos használati időtartam végéig meg kell felelnie a rendeletben foglalt biztonságossági és egészségügyi követelményeknek.
38/2011. (X.5.) NGM rendelet a gyermekjátékok biztonságáról
10. § (1) A 9. § (2) bekezdésben megfogalmazott figyelmeztetéseknek a használati korlátozásokat pontosan meg kell határozniuk az 5. melléklet A. részének megfelelően. (2) Az 5. melléklet B. részében szereplő figyelmeztetések közül a játékon a játék funkciójának, méretének és jellemzőinek megfelelő figyelmeztetést kell feltüntetni. A játékon nem szerepelhet egy vagy több olyan figyelmeztetés, amely a játék funkciója, mérete és jellemzői által meghatározott szándék szerinti használatát tiltaná.
Gyermek csörgő
38/2011. (X.5.) NGM rendelet a gyermekjátékok biztonságáról
10. § (3) A játékkal kapcsolatos figyelmeztetéseket a játékon, a játékon feltüntetett címkén vagy a csomagoláson, és szükség esetén a játékhoz mellékelt használati utasításon jól láthatóan kell feltüntetni. A csomagolás nélkül értékesített kis méretű játék esetében a megfelelő figyelmeztetéseket a játékon kell elhelyezni. (4) A figyelmeztető szöveg előtt értelemszerűen fel kell tüntetni a „Figyelmeztetés" vagy „Figyelmeztetések” szót. (5) A játék megvásárlására irányuló döntést meghatározó figyelmeztetéseket – a használók minimális és maximális életkorát meghatározó figyelmeztetéseket és egyéb, az 5. mellékletben meghatározott alkalmazandó figyelmeztetéseket – a fogyasztói csomagoláson kell feltüntetni, vagy más módon a fogyasztók részére jól láthatón és olvashatón kell a játékon feltüntetni. (6) A figyelmeztetéseket magyar nyelven kell megadni.
38/2011. (X.5.) NGM rendelet a gyermekjátékok biztonságáról
11. § (1) A forgalomba hozatal előtt a játékot CE-jelöléssel kell ellátni. A CEjelölést különleges kockázatokat vagy felhasználást jelölő piktogram vagy bármilyen egyéb jelölés követheti. (2) A CE-jelölés a „CE” kezdőbetűkből áll a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében foglalt mintának megfelelően. (3) A CE-jelölést a játékon jól láthatóan, olvashatóan és maradandóan kell feltüntetni. Amennyiben ez a játékon nem lehetséges, a CE-jelölést maradandóan a csomagoláson, a játékot kísérő címkén kell feltüntetni. Kis méretű és kis méretű részekből álló játékok esetében a CE-jelölést címkén vagy a játékhoz tartozó tájékoztatón is fel lehet tüntetni. Ha ez a kínáló kartonban árusított játékok esetében technikailag nem oldható meg, és a kínáló karton eredetileg a játék csomagolására szolgált, az információt a kínáló kartonon kell feltüntetni. Ha a CE-jelölés a csomagoláson keresztül nem látható, azt a csomagoláson kell feltüntetni.
38/2011. (X.5.) NGM rendelet a gyermekjátékok biztonságáról
11. § (4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti CE-jelöléssel ellátott játékot úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a harmonizációs szabályozásban foglalt rendelkezéseknek. A CE-jelöléssel ellátott játék forgalomba hozatala, használatbavétele nem tiltható meg, és nem korlátozható, ha az megfelel e rendelet követelményeinek. … (8) A honosított harmonizált szabványnak megfelelően gyártott játékot úgy kell tekintetni, hogy az megfelel a szabvány által lefedett az e rendeletben meghatározott követelményeknek.
38/2011. (X.5.) NGM rendelet a gyermekjátékok biztonságáról
-
2. számú melléklet meghatározza a Különleges Biztonsági Követelmények-et Fizikai és mechanikai tulajdonságok Gyúlékonyság Kémiai tulajdonságok (2013.július 20.-tól hatályos) Elektromos tulajdonságok Higiénia Radioaktivitás
38/2011. (X.5.) NGM rendelet a gyermekjátékok biztonságáról
5. számú melléklet
A. rész – Általános Figyelmeztetések B. rész – Bizonyos típusú játékok használata során figyelembe veendő, veszélyre vonatkozó figyelmeztetések és utasítások Pl.: - „Csak 36 hónaposnál idősebb gyermekek számára alkalmas.” - „Csak a gyermek magasságához képest biztonságos sekély vízben és felnőtt felügyelete mellett szabad használni!” - „Ez a játék nem nyújt védelmet." - „Játékot tartalmaz. Felnőtt felügyelete mellett ajánlott”.
Gyermekjátékok biztonsága
Szabvány MSZ EN 71 – Gyermekjátékszerek biztonsága 1.rész Mechanikai és fizikai tulajdonságok 2.rész Gyúlékonyság 8.rész Hinták, csúszdák
MSZ EN 71 – Gyermekjátékszerek biztonsága
Korcsoport jelölés követelményei: - MSZ EN 71-6:2005 számú szabvány 3. pontja mérete min. 10 mm, a helyes formája és színe: kör és átló – piros, háttér: fehér, piktogram és „0-3” – fekete - Figyelmeztető felirat
Veszélyforrás megnevezése Milyen balesetet, sérülést okozhat a játék Milyen módon küszöbölhető ki, illetve csökkenthető a kockázat Magyar nyelvű legyen
Az életkorra vonatkozó ajánlások feltüntetése nem kötelező! (pl.: 1,5+)
Gyermekjátékok biztonsága
3 év alattiaknak szánt építőjátékokon szerepelhetnek például az alábbi javaslatok: - 18 hónapos kortól ajánlott - 1,5+ - 1,5-4 éves korig, stb. 3 év felettieknek szánt építőjátékokon az életkorra és a veszélyre felhívó figyelmeztetés mellett szerepelhetnek például az alábbi ajánlások: - 6 év felett - 8+ - 12 éves kortól, stb. Az életkorra vonatkozó ajánlások feltüntetése nem kötelező!
Gyermekjátékok biztonsága A figyelmeztető feliratok megléte termékbiztonsági kérdés
Mágneses játékok biztonsági követelményei - Kis méretű, hozzáférhető mágneseket, illetve mágneses részeket tartalmazó játékot figyelmeztető felirattal kell ellátni, - Egyéb fulladásveszélyes játék elem nem lehet a játékban, - Egészségre káros anyag nem használható fel. Textiljátékok biztonsági követelményei - Fulladásveszélyes rész (szem, orr) nem lehet a játékban, - Egészségre káros anyag nem használható fel, - Megfelelő varrat, - Töltőanyagban szeg, forgács stb. nem lehet, - Hab, illetve granulátum nem lehet hozzáférhető, - Megfelelő gyúlékonysági tulajdonságok. Fajátékok biztonsági követelményei - Fulladásveszélyes rész nem lehet a játékban, - Egészségre káros anyag nem használható fel, - A játék felülete nem lehet szálkás, sérülést okozó, - 3 év alatt: 3,17- 4,45 cm közötti átmérőjű gömb alakú elem nem lehet a játékban.
RUHÁZAT és LÁBBELIK
RUHÁZAT Követelmények: a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 25/2005 (IV.29.) GKM rendelet MSZ EN 14682:2008 A gyermekruházat biztonsága. Zsinórok és húzózsinórok a gyermekruházaton. Műszaki követelmények MSZ EN ISO 3758 Textíliák. Jelképekkel megadott kezelési útmutató
RUHÁZAT
A fogyasztók valósághű és teljes körű tájékoztatása, a választás jogának érvényesülése, a használathoz szükséges információk közérthető megfogalmazása. A nyersanyag-összetétel megadása lehetséges függő címkén is Bevarrt kezelési jelképsor (mosás, fehérítés, szárítás, vasalás, vegytisztítás)
RUHÁZAT
Biztonságosság – zsinórok, húzózsinórok A szabvány a korcsoportoknál megengedett húzózsinórok alkalmazását szabályozza. - fiatal gyermek 0-7 év 0-134 cm magas Nem lehet a kapucni és nyak részen húzózsinór, funkcionális zsinór. - idősebb gyermek, fiatal személy 7-14 év fiúk 134 – 182 cm, lányok 134 – 176 cm A kapucni és a nyakrészen a húzózsinórnak nem lehet szabad végződése, a kapucnit kifektetve nem képződhet hurok, behúzottan a hurokkerület 150 mm lehet. funkcionális és díszítőzsinór nem lehet elasztikus anyagból a váll- és nyakpántos ruhák kivételével
RUHÁZAT
Biztonságosság – zsinórok, húzózsinórok - általános követelmények 1. A húzózsinórok, funkcionális-, és díszítő zsinórok, valamint a derékszalagok szabad végződéseire háromdimenziós végelzárást és csomót kötni tilos. A végződéseket hővel történő lezárással, vagy retesszel kell biztosítani, hogy megelőzzük a kirojtosodást. A végek kettőbe hajtása, vagy visszahajtása megengedhető, amennyiben nem okoz beakadási veszélyt.
RUHÁZAT
Biztonságosság – zsinórok, húzózsinórok - általános követelmények 2. Zsinórhossz szabályozó elemek/végelzárók nem alkalmazhatók a szabad zsinórvégeken, vagy díszítő zsinórokon. 3. Ahol a húzózsinórok engedélyezettek, ott azt legalább egy ponton a ruhához rögzíteni kell, – pl. egy retesz segítségével – úgy, hogy a kilépő nyílásoktól ugyanakkora távolságra legyen. Pl. derékrészen lévő bújtatott zsinórnál.
RUHÁZAT
Biztonságosság – zsinórok, húzózsinórok - általános követelmények 4. Bokáig érő ruházat esetén a ruha alsószegélyénél a zippzárhúzó bármilyen díszítéssel együtt a zippzár-csúszkától mérve nem lehet hosszabb 75 mm-nél, és nem lóghat a ruházat alsó széle alá. 5. A ruházat derékrészén a húzózsinór szabad végei kinyitott állapotban legfeljebb 140 mm-re állhatnak ki, míg behúzott állapotban, tehát méretre állítva a szabad zsinórhossz nem lehet nagyobb 280 mm-nél.
RUHÁZAT
Biztonságosság – zsinórok, húzózsinórok - általános követelmények 6. Nyakpántos ruházaton nem lehet szabad végződés a kapucni és nyak részen. 7. A ruházat alsó szegélyén (ahol az alsó szél a lábtő alatt helyezkedik el) lévő húzózsinór, díszítő vagy funkcionális zsinór, beleértve minden végzáró elemet is, nem lóghat a ruházat alsó szegélye alá.
RUHÁZAT
Biztonságosság – zsinórok, húzózsinórok - általános követelmények 8. A bokánál végződő ruházaton az alsó szegélynél található húzózsinórnak, díszítő és funkcionális zsinórnak teljes mértékben a ruházaton belül kell lennie. 9. A gyermekruhákat nem lehet úgy tervezni, hogy a ruházat hátsó részéből kibújó vagy a háton megkötendő húzózsinór, díszítő vagy funkcionális zsinór legyen rajta.
RUHÁZAT
Biztonságosság – zsinórok, húzózsinórok - általános követelmények 10. A hosszú ujjú ruházat alsó szélén lévő húzózsinórt, díszítő vagy funkcionális zsinórt teljes mértékben a ruházat belsejében kell elhelyezni. 11. Könyök felett végződő ujjnál húzózsinór, díszítő vagy funkcionális zsinór megengedett kisgyermekeknél legfeljebb 75 mm, idősebb gyermekeknél pedig 140 mm lehet.
RUHÁZAT
Biztonságosság – Azoszinezékek káros aromás amin felszabadulása bőrrel érintkezve kockázatot jelent a fogyasztó egészségére a korlátozást a 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet tartalmazza a korlátozás az alábbi termékekre vonatkozik: - ruházat, ágynemű, törülközők, műhajak, parókák, kalapok, pelenkák és egyéb egészségügyi cikkek, hálózsákok; - cipők, kesztyűk, karóraszíjak, kézitáskák, pénztárcák, levéltárcák, aktatáskák, székhuzatok, nyakban hordható tárcák; - textil és bőr játékok, valamint olyan játékok, amelyek borítása textilből vagy bőrből készült; - végfelhasználók által történő felhasználásra készített cérnák, fonalak és szövetanyagok. MSZ EN 14362-1:2006 Azoszínezékekből származó bizonyos aromás aminok meghatározása
LÁBBELIK
LÁBBELIK Követelmények:
a lábbelik fogyasztók részére történő forgalmazásának egyes követelményeiről szóló 24/2008 (XI.18.) NFGM rendelet MSZ 3368:2002 Lábbelik fogalommeghatározásai - Szabvány MSZ 3367:2002 Lábbelik - Szabvány
a lábbelik fogyasztók részére történő forgalmazásának egyes követelményeiről szóló 24/2008 (XI.18.) NFGM rendelet
1. § (1) A gyártó köteles a fogyasztók részére történő forgalmazásra szánt lábbelin a lábbeli fő alkotórészeihez felhasznált anyagokat e rendelet előírásai szerint feltüntetni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmáért a gyártó felel. (3) A forgalmazó felel azért, hogy az általa forgalmazott lábbelin az e rendeletben foglaltaknak megfelelő tájékoztatás szerepeljen.
a lábbelik fogyasztók részére történő forgalmazásának egyes követelményeiről szóló 24/2008 (XI.18.) NFGM rendelet
3. § (1) A lábbelin fel kell tüntetni a lábbeli három fő alkotórészéhez - a felsőrészhez, a béléshez és fedőtalpbéléshez, valamint a járótalphoz - felhasznált anyagokról szóló tájékoztatást. (2) A lábbeli fő alkotórészeit az 1. mellékletben meghatározott jelképekkel vagy szöveges megnevezéssel, a fő alkotórészekhez felhasznált anyagokat a 3. mellékletben meghatározott jelképekkel vagy - különleges anyagok esetében - szöveges megnevezéssel kell megjelölni. (3) A felhasznált anyagokra vonatkozó tájékoztatásban azt az anyagot kell feltüntetni, amely a) a felsőrész, valamint a bélés és fedőtalpbélés felületének legalább 80%-át, b) a járótalp térfogatának legalább 80%-át alkotja. (4) Ha az egyes fő alkotórészekhez felhasznált anyagok egyike sem éri el a 80%-ot, az alkalmazott két fő anyagot kell megadni.
a lábbelik fogyasztók részére történő forgalmazásának egyes követelményeiről szóló 24/2008 (XI.18.) NFGM rendelet
4. § (1) Az e rendeletben előírt tájékoztatást címkézés útján kell megvalósítani. A címkézés módja lehet pecsételés, ragasztás, préselés, beégetés vagy csatolt címke használata. A címkét az azonos párba tartozó lábbelik legalább egyikének talpán vagy bélésén rögzíteni kell. (2) A címkét jól láthatóan és hozzáférhetően, stabilan rögzítve kell a lábbelin elhelyezni. A jelképnek olyan méretűnek kell lennie, hogy a benne foglalt tájékoztatás könnyen érthető legyen. Az e rendelet szerinti szöveges megnevezés használata esetén a szöveges megnevezést minden esetben fel kell tüntetni magyarul.
a lábbelik fogyasztók részére történő forgalmazásának egyes követelményeiről szóló 24/2008 (XI.18.) NFGM rendelet
1. melléklet - A lábbeli fő alkotórészei és azok jelölése
Felsőrész: a lábbeli talphoz rögzített külső alkotórésze
Bélés és fedőtalpbélés: a lábbeli belsejét alkotó felsőrészbélés és fedőtalpbélés
Járótalp: a lábbeli felsőrészhez rögzített, koptató hatásnak kitett alsó része
3. melléklet - A lábbeli főbb részeihez felhasznált anyagok jelölése
Bőr (természetes bőr)
Bevonatos bőr
Textil
Egyéb anyag
GYERMEKLÁBBELIK
Gyermekcipők biztonsága: Fokozott figyelem 17-34 méret, 1-10 éves gyermekek Nem megfelelő lábbeli: - merev, kemény alsórész-szerkezetű, - hegyes orr-részű, - felsőrészén lelógó, balesetveszélyes kellékeket, illetve díszítéseket tartalmaz.
GYERMEKLÁBBELIK
felsőrészén lelógó, balesetveszélyes kellékeket, illetve díszítéseket tartalmaz.
merev, kemény alsórészszerkezetű,
ÉPÍTÉSI TERMÉKEK
3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól
3. § (1) Forgalomba hozni (továbbforgalmazni) vagy beépíteni csak megfelelőség igazolással rendelkező, építési célra alkalmas építési terméket szabad. (2) Építési terméket építménybe betervezni akkor szabad, ha arra jóváhagyott műszaki specifikáció van. (3) Építési célra alkalmas a termék, ha a gyártó utasításainak és az építészeti-műszaki terveknek megfelelő, szakszerű beépítést követően, a termék teljes tervezett élettartama alatt, rendeltetésszerű használat és előírt karbantartás mellett, az építmény - amelybe a termék beépítésre kerül - kielégíti az alapvető követelményeket.
3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól
2. § 1. építési termék: minden olyan anyag, szerkezet, berendezés vagy több, különböző részből összeállított elem, amelyet azért állítanak elő, hogy építményekbe állandó jelleggel beépítsék; 2. § 13. megfelelőség igazolás: olyan vizsgálatokon alapuló dokumentum, amely igazolja, hogy a termék, illetve műszaki megoldás megfelel a rá vonatkozó műszaki specifikációkban foglalt követelményeknek;
3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól
9. § (1) bekezdése szerint a megfelelőség igazolás módozatai az alábbiak lehetnek:
- megfelelőségi tanúsítvány VAGY - szállítói megfelelőségi nyilatkozat 2. § 14. megfelelőségi tanúsítvány: kijelölt tanúsító szervezet által kiadott megfelelőség igazolás; /kiadhatja: ÉMI Kht., CEMKUT Kft., TÜV Kft. stb./
2. § 15. szállítói megfelelőségi nyilatkozat: a szállító által kiadott megfelelőség igazolás; /kiállíthatja: gyártó, importőr, forgalmazó, köztes forgalmazó / MEGFELELŐSÉGI TANÚSÍTVÁNYT CSAK KIJELÖLT TANÚSÍTÓ SZERVEZET ADHAT KI!!!
3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól
4. § A megfelelőség igazolási eljárás alapját a jóváhagyott műszaki specifikációk képezik. „a) magyar nemzeti szabvány, ezen belül a honosított harmonizált szabvány; b) az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az európai műszaki engedély; c) az építőipari műszaki engedély. (ÉME)”
3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól
A megfelelőség igazolási módozatát a termék jóváhagyott műszaki specifikációja határozza meg jellemzően, vagy - honosított harmonizált szabványok, vagy - az építőipari műszaki engedélyek (ÉME).
3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól
Amennyiben a konkrét építési termék műszaki specifikációja a szabványon alapul, akkor az adott szabvány ZA melléklete határozza meg a megfelelőség igazolási módozatot. Pl. a cement megnevezésű építési termék szabványa az MSZ EN 197-1 számú honosított harmonizált szabvány. E szabvány ZA melléklete határozza meg, hogy a cementek megfelelőségét megfelelőségi tanúsítvánnyal (1+ módozat) kell igazolni.
3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól
Olyan építési termékek esetében, amelyeknél a vonatkozó szabvány (MSZ EN 13888:2009) nem harmonizált, a műszaki specifikációként nem fogadható el a szabvány, csak az ÉME. Pl.: fugázóanyagok Amennyiben a műszaki specifikáció ÉME-n alapul, akkor az ÉME tartalmazza azt, hogy melyik terméknek milyen lehet a megfelelőség igazolási módozata.
3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól
Más építési termékek esetében a termékre vonatkozó honosított harmonizált szabvány megfelelőség igazolási módozatként szállítói megfelelőségi nyilatkozatot határoz meg (3 módozat). A szállítói megfelelőségi nyilatkozatot az építési termék szállítója állítja ki. Pl.: burkolólap ragasztók /MSZ EN 12004:2007/
VILLAMOSSÁGI TERMÉKEK
79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről
3. § (1) Villamossági termék az Európai Unióban kizárólag akkor hozható forgalomba, ha azt a gyártó úgy alakította ki és állította elő, hogy szabályos üzembe helyezés és karbantartás, valamint rendeltetésszerű használat esetén nem veszélyezteti az emberek, háziállatok biztonságát és a vagyonbiztonságot. (2) A villamossági termék az (1) bekezdésben előírt követelménynek akkor felel meg, ha kielégíti az 1. számú mellékletben felsorolt alapvető biztonságtechnikai követelményeket. (3) A (2) bekezdés szerinti követelményeknek való megfelelőség értékelésénél a 4. §, valamint a 3. és 4. számú mellékletben foglaltak szerint kell eljárni.
79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről
4. § (1) A honosított harmonizált szabványok követelményeit kielégítő villamossági terméket úgy kell tekinteni, hogy az kielégíti a 3. § (1) bekezdésében említett követelményeket. (3) Honosított harmonizált szabványok hiányában, azt a villamossági terméket, amely kielégíti a Villamos Berendezések Jóváhagyási Előírásainak Nemzetközi Bizottsága ( CEE) vagy a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) által kiadott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett biztonsági rendelkezéseket úgy kell tekinteni, hogy azok teljesítik a 3. § (1) bekezdésében említett követelményeket. (4) Amennyiben sem honosított harmonizált szabványok, sem a (3) bekezdés szerinti biztonsági rendelkezések nincsenek, azt a villamossági terméket, amely megfelel az Európai Unió gyártó tagállamában alkalmazott nemzeti szabványoknak, úgy kell tekinteni, hogy kielégíti a 3. § (1) bekezdésében említett követelményeket, feltéve, hogy ezen szabványok az 1. számú melléklet szerinti alapvető biztonsági követelmények elérését biztosítják.
79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről
5. § (1) A villamossági terméket az Európai Unióban történő forgalomba hozatal előtt el kell látni a 3. számú melléklet szerinti CE megfelelőségi jelöléssel. Ez a megjelölés azt jelenti, hogy a 4. számú melléklet szerinti megfelelőség értékelési eljárást elvégezték, és a termék megfelel a jelen rendelet előírásainak. (2) A CE jelöléssel ellátott termék gyártója a megfelelőség értékelési eljárás elvégzésének és a termék megfelelőségének bizonyítása céljából jogosult bemutatni a bejelentett szervezet EK típusvizsgálati tanúsítványát. (4) A CE megfelelőségi jelölést a gyártónak a villamossági terméken, vagy annak objektív akadálya esetén a csomagoláson, illetve a használati-kezelési útmutatóban, vagy a jótállási nyilatkozatban jól látható jól olvasható és letörölhetetlen módon fel kell tüntetnie.
79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről
1. számú melléklet A meghatározott feszültséghatárokon belüli alkalmazásra szánt villamossági termékekkel szemben támasztott alapvető biztonságtechnikai követelmények
2. számú melléklet Az e rendelet hatálya alá nem tartozó termékek és területek (Robbanásveszélyes környezet, gyógyászati cél, felvonók, fogyasztásmérők, hajó-repülő-vasút-speciális termékek)
3. számú melléklet A) CE megfelelőségi jelölés B) Megfelelőségi nyilatkozat
4. számú melléklet Belső gyártói intézkedések
79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről
1. számú melléklet 1. Általános feltételek a) Azokat a legfontosabb jellemzőket, amelyeknek az ismeretétől és a figyelembevételétől a rendeltetésszerű és veszélytelen használat függ, a villamossági termékeken, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a hozzájuk mellékelt útmutatóban kell megadni. b) A gyártó nevét, jelét vagy a kereskedelmi márkajelet egyértelműen a villamossági termékeken, vagy ha ez nem lehetséges, akkor annak csomagolásán kell elhelyezni. c) A villamossági termékeket és alkatrészeiket úgy kell kialakítani, hogy azok biztonságosan és szabályszerűen összeszerelhetők vagy csatlakoztathatók legyenek. d) A villamossági termékeket és alkatrészeiket úgy kell tervezni és gyártani, hogy rendeltetésszerű használat és szabályos karbantartás esetén az e melléklet 2. és 3. pontjában felsorolt veszélyekkel szembeni védelem biztosított legyen.
79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről
1. számú melléklet 2. Villamossági termékek veszélyeivel szembeni védelem
Műszaki intézkedéseket kell hozni, az 1. ponttal összhangban annak érdekében, hogy a) az embereket és a háziállatokat megfelelően védjék olyan sérülés veszélyétől vagy más károsodástól, amelyek az érintésvédelem vagy az érintés elleni védelem nem megfelelő kialakításából adódhatnak (közvetett és közvetlen érintés elleni védelem), b) ne jöjjenek létre olyan hőmérsékletek, ívek vagy sugárzások, amelyekből veszélyek keletkezhetnek, c) az embereket, a háziállatokat és az anyagi javakat megfelelően védjék olyan nem villamos természetű veszélyektől, amelyek a tapasztalatok szerint villamossági termékekből indulnak ki, d) a szigetelés a tervezett igénybevételeknek megfelelő legyen.
79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről
1. számú melléklet 3. Villamossági termékekre gyakorolt külső behatások útján keletkező veszélyektől való védelem
Az 1. ponttal összhangban meghozott műszaki intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a villamossági termékek: a) a várható mechanikai igénybevételeket annyira el tudják viselni, hogy emberek, háziállatok vagy anyagi javak ne legyenek veszélynek kitéve, b) a várható környezeti körülmények között a nem mechanikai hatásoknak annyira álljanak ellen, hogy emberek, háziállatok, anyagi javak ne legyenek veszélynek kitéve, c) az előre látható túlterhelések mellett embereket, háziállatokat vagy vagyoni javakat semmiképpen ne veszélyeztessenek.
79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről
1. számú melléklet A meghatározott feszültséghatárokon belüli alkalmazásra szánt villamossági termékekkel szemben támasztott alapvető biztonságtechnikai követelmények
2. számú melléklet Az e rendelet hatálya alá nem tartozó termékek és területek (Robbanásveszélyes környezet, gyógyászati cél, felvonók, fogyasztásmérők, hajó-repülő-vasút-speciális termékek)
3. számú melléklet A) CE megfelelőségi jelölés B) Megfelelőségi nyilatkozat
4. számú melléklet Belső gyártói intézkedések
79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről
3. számú melléklet A) CE megfelelőségi jelölés
A CE megfelelőségi jelölés a „CE” betűszóból áll. - A CE megfelelőségi jelölés kicsinyítésekor vagy nagyításakor a fenti rajzon látható arányokat meg kell tartani. - A CE megfelelőségi jelölés különböző elemeinek alapvetően azonos magasságúakban kell lenniük, amely magasság nem lehet kevesebb mint 5 mm.
79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről
3. számú melléklet B) Megfelelőségi nyilatkozat
A megfelelőségi nyilatkozatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: - a gyártó vagy a gyártó meghatalmazott Európai Unióban letelepedett képviselője nevét és címét, - a villamossági termék leírását, - hivatkozást a honosított harmonizált szabványokra, - hivatkozást azokra az előírásokra, amelyeknek való megfelelőségről nyilatkoznak (ha vannak ilyenek), - a gyártó vagy a gyártó Európai Unióban letelepedett képviselőjének nevében aláíró kötelezettség vállalására felhatalmazott személy azonosíthatóságát, - azon év utolsó két számjegyét, amelyben a CE jelölést elhelyezték.
79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről
1. számú melléklet A meghatározott feszültséghatárokon belüli alkalmazásra szánt villamossági termékekkel szemben támasztott alapvető biztonságtechnikai követelmények
2. számú melléklet Az e rendelet hatálya alá nem tartozó termékek és területek (Robbanásveszélyes környezet, gyógyászati cél, felvonók, fogyasztásmérők, hajó-repülő-vasút-speciális termékek)
3. számú melléklet A) CE megfelelőségi jelölés B) Megfelelőségi nyilatkozat
4. számú melléklet Belső gyártói intézkedések
79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről
4. számú melléklet
1. A gyártó, illetve az Európai Unióban letelepedett képviselője biztosítja és kinyilvánítja a villamossági termék jelen rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelőségét. A gyártónak vagy a gyártó Európai Unióban letelepedett képviselőjének minden terméken fel kell tüntetnie a CE jelölést, és írásos EK megfelelőségi nyilatkozatot kell készítenie. 2. A gyártónak össze kell állítania az e melléklet 3. pontjában leírt műszaki dokumentációt. 3. A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie a villamossági termék értékelését a jelen rendelet követelményeinek való megfelelőség szempontjából. Ezért a dokumentációnak - az ilyen értékeléshez szükséges mértékben - ki kell terjednie a villamossági termék kialakítására, gyártására és működésére. Tartalmaznia kell: - a villamossági termék általános leírását, - az elvi kialakítást, gyártási rajzokat és alkatrészvázlatokat, részegység rajzokat, áramköri rajzokat stb., - az említett rajzoknak, vázlatoknak, illetve a villamossági termék működésének megértéséhez szükséges leírásokat és magyarázatokat, - az egészében, illetve részben alkalmazott szabványok jegyzékét, illetve azoknak a megoldásoknak a leírását, amelyek az ezen rendeletben rögzített biztonsági követelmények kielégítését szolgálják olyan esetekben, amikor szabványokat nem alkalmaztak, - a konstrukciós számításokat és az elvégzett vizsgálatok eredményeit, - a vizsgálati jegyzőkönyveket.
SZABVÁNYOK
A jogrendszer nem teszi kötelezővé a sem a nemzeti, sem a közösségi harmonizált szabványok alkalmazását. A jogszabály előírja, hogy a termék biztonságos legyen. A szabvány meghatározza azon termékgyártási előírásokat, amelyek mentén biztosítható a termék biztonságossága, és ezáltal fog megfelelni a vonatkozó jogszabály biztonságossági előírásainak. A szabvány meghatározza a legfontosabb jelöléseket és figyelmeztető feliratokat, és ha előírja, a használati útmutató tartalmát – segítve a biztonságos használatot.
SZABVÁNYOK
Alapszabvány – alapvető ismeretek, követelmények, és megvalósulásának ellenőrzése Termékszabványok – termékspecifikus kiegészítések csak egy termékkörre vonatkozóan
MSZ EN 60335 – Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság
1.rész: Általános követelmények /MSZ EN 60335-1/
A készülékek kialakítása olyan legyen, hogy rendeltetésszerű használatban biztonságosan működjenek, és ne veszélyeztessék sem használóikat, sem környezetüket, még a rendeltetésszerű használatban előforduló gondatlanság esetén sem.
Ez az alapkövetelmény általában akkor teljesül, ha a készülékek kielégítik a szabvány erre vonatkozó követelményeit; a követelmény teljesülését az összes erre vonatkozó vizsgálat elvégzésével kell ellenőrizni.
MSZ EN 60335 – Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság
1.rész: Általános követelmények /MSZ EN 60335-1/ Vizsgálati feltételeket Kötelező jelöléseket és a használati útmutató tartalmi elemei Az aktív részek elleni védelem Egyéb működés közbeni jellemzők Mechanikai szilárdság Szerkezeti előírások
MSZ EN 60335 – Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság 1.rész: Általános követelmények /MSZ EN 60335-1/
A készüléken legyen feltüntetve: - a névleges feszültség vagy névleges feszültségtartomány voltban; - az áramnem jele, kivéve, ha a névleges frekvencia van feltüntetve; - a névleges teljesítmény wattban vagy a névleges áram amperban; - a gyártó vagy a felelős forgalmazó neve, védjegye vagy azonosító jele; - a modell- vagy típusjel; - a II. érintésvédelmi osztály jelképe - a víz behatolása elleni védettség IP-jele, kivéve ha a védettségi fokozat IPX0.
Ezeket minden villamossági terméken fel kell tüntetni kivétel nélkül!
MSZ EN 60335 – Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság
1.rész: Általános követelmények /MSZ EN 60335-1/ 2.rész: Egyedi követelmények, főfejezetek 1-től 98-ig termékcsoportonként Ide tartoznak pl: Porszívók, /MSZ EN 60335-2-2/ Grillek – kenyérpirítók, /MSZ EN 60335-2-9/ Konyhagépek, /MSZ EN 60335-2-14/ Bőr- és hajkezelők, /MSZ EN 60335-2-23/ Akkumulátortöltők, /MSZ EN 60335-2-29/ Helységfűtők, /MSZ EN 60335-2-30/ Masszírozó készülékek, /MSZ EN 60335-2-32/ Szivattyúk, /MSZ EN 60335-2-41/ Lábmelegítők, /MSZ EN 60335-2-81/ Villamos hálószoba berendezések, /MSZ EN 60335-2-86/ Légnedvesítők, /MSZ EN 60335-2-98/ …
MSZ EN 60335 – Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság
2.rész: Egyedi követelmények 41. főfejezet: Szivattyúk 50 W-nál nagyobb teljesítmény esetén - teljes nyomómagasság feltüntetése - legnagyobb üzemi mélység feltüntetése
MSZ EN 60335 – Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság
2.rész: Egyedi követelmények 29. főfejezet: Akkumulátortöltők - a névleges kimenetei feszültség Volt-ban - a névleges kimeneti áram Amper-ben - a kimeneti áram jele - a kimeneti csatlakozókapcsok (pl.: krokodil csipesz) polaritásuknak megfelelően legyenek jelölve - a kimeneti egyenfeszültség egyértelmű beállíthatósága
MSZ EN 60598 – Lámpatestek 1.rész: Általános követelmények és vizsgálatok (Alapszabvány) - jelölések: feszültség, teljesítmény, áramnem, érintésvédelmi osztály, IP-szám, gyártói védjegy, típus - magyar nyelvű használati útmutató - kialakítás: aktív fémrész nem érinthető meg - egyszeres szigetelésű vezeték nem érinthető meg, és nem érintkezhet megérinthető fémrésszel - a mechanikai szilárdság érdekében megadott minimum keresztmetszetű vezető - elfordítható részek esetében a 360°-nál nagyobb elfordulás nem megengedett - sérülést okozó hegyes pontok, nem állhatnak ki
MSZ EN 60598 – Lámpatestek
1.rész: Általános követelmények és vizsgálatok /MSZ EN 60598-1/ A 2. rész főfejezeteinek jegyzéke /MSZ EN 60598-2-…/ Egyedi követelmények 1. Általános célú, helyhez kötött lámpatestek. 2. Süllyesztett lámpatestek. 3. Közvilágítási lámpatestek. 4. Általános célú, hordozható lámpatestek. 5. Fényvetők. 6. Izzólámpás lámpatestek beépített transzformátorral. 7. Hordozható, kerti lámpatestek. 8. Kézilámpák. 9. Fényképészeti és filmtechnikai (nem professzionális) lámpatestek. 10. Hordozható, gyermekeket vonzó lámpatestek. 11.-16. Jelenleg nincs felhasználva. 17. A színpadvilágítás, a televízió-, film- és fényképészeti stúdiók (belső téri és szabadtéri) lámpatestei. 18. Úszómedencék és hasonló létesítmények lámpatestei. 19. Szellőztetett lámpatestek (biztonsági követelmények). 20. Díszvilágítási füzérek. 21. Jelenleg nincs felhasználva. 22. Tartalékvilágítási lámpatestek. 23. Törpefeszültségű izzólámpás világítási rendszerek. 24. Jelenleg nincs felhasználva. 25. Kórházak és egészségügyi létesítmények klinikai területein használt lámpatestek.
MSZ EN 60598 – Lámpatestek 2.rész: Egyedi követelmények 8. főfejezet: Kézilámpák (Termékszabvány) - bekötött, hajlékony vezeték hossza legalább 5m legyen - a burkolat és fogantyú szigetelőanyagból legyen - kézilámpán ne legyen csatlakozó aljzat - a fényforrást véletlen károsodás ellen védőráccsal, fényáteresztő búrával kell védeni.
MSZ EN 60598 – Lámpatestek 2.rész: Egyedi követelmények 10. főfejezet: Hordozható lámpatestek gyermekeknek - bekötött, hajlékony vezeték teljes hossza ne legyen 2m-nél nagyobb - kellően stabil legyen, 15°-os lejtőn ne boruljon fel - forró rész megérintése ne legyen lehetséges - kellő mechanikai szilárdságú legyen és álljon ellen a durva bánásmódnak
Villamos kéziszerszámok
16/2008. (VIII.30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 36/2011. (IX.22.) NGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet módosításáról…
MSZ EN 60745 – Villamos motoros kéziszerszámok. Biztonság
1.rész: Általános követelmények /MSZ EN 60745-1/ 2.rész: főfejezetek 1-től 21-ig Egyedi követelmények termékcsoportonként Ide tartoznak pl: Fúrógépek, /MSZ EN 60745-2-1/ Köszörűgépek, polírozógépek és tárcsás csiszológépek , /MSZ EN 60745-2-3/ Láncfűrészek, /MSZ EN 60745-2-13/ Gyaluk, /MSZ EN 60745-2-14/ Sövénynyírók, /MSZ EN 60745-2-15/ …
Villamos kéziszerszámok -
-
Általános követelmények a rendeletek és a szabvány alapján: Gyártó cég neve, védjegye és címe Sorozat, modell- vagy típusjel Gyártási év CE megfelelőségi jelölés Alapvető műszaki jellemzők: feszültség, áramnem, teljesítmény, érintésvédelmi osztály, IP-szám, a hálózati kapcsoló ‘KI’ vagy ‘0’ jelölése, a szabályozandó jellemző növelése, csökkentése, szerszám forgásiránya, zajkibocsátás Magyar nyelvű használati útmutató
Villamos kéziszerszámok Egyedi követelmények Fúrógépek /MSZ EN 60745-2-1/ : - tokmányba fogható - szerszám max. átmérője - névleges üresjárati fordulatszám
Sarokköszörűk /MSZ EN 60745-2-3/ : - legnagyobb névleges korongátmérő - névleges fordulatszám - kezelési utasítás elolvasására figyelmeztetés - védőszemüveg használatára való figyelmeztetés
Villamos kéziszerszámok Egyedi követelmények Körfűrész /MSZ EN 60745-2-7/ : - az ajánlott fűrésztárcsa átmérője - a meghajtó tengely névleges üresjárati fordulatszáma
Gyaluk /MSZ EN 60745-2-14/ : - névleges üresjárati fordulatszám
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
2011. október 18.