Hiteliktatószám: Mellékletszám: Ügyintéző:
FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA amely létrejött egyrészről: név: […] előző neve: […] születési hely, idő: […] anyja neve: […] személyi azonosító (személyi szám): […] személyazonosító okmányának típusa és száma: […] lakcím: […] 1 levelezési cím : […] állampolgársága: […] 2 mint adós, zálogkötelezett – a továbbiakban: Adós, Zálogkötelezett– , név: […] előző neve: […] születési hely, idő: […] anyja neve: […] személyi azonosító (személyi szám): […] személyazonosító okmányának típusa és száma: […] lakcím: […] 3 levelezési cím : […] állampolgársága: […] 4 mint adóstárs és zálogkötelezett – a továbbiakban: Adóstárs, Zálogkötelezett –, név: […] előző neve: […] születési hely, idő: […] anyja neve: […] személyi azonosító (személyi szám): […] személyazonosító okmányának típusa és száma: […] lakcím: […] 5 levelezési cím : […] állampolgársága: […] 6 mint zálogkötelezett – a továbbiakban: Zálogkötelezett –, másrészről a Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet, mint kölcsönnyújtó székhelye: 3561 Felsőzsolca, Kassai utca 28. cégjegyzék száma: 05-02-000267 cégbíróság: Miskolci Törvényszék Cégbírósága adószáma: 10043615-2-05 statisztikai számjele: 10043615-6419-122-05 képviseli: […] és […] együttesen és mint zálogjogosult – a továbbiakban: Zálogjogosult, Hitelintézet –, a szerződő felek továbbiakban együtt: Felek között az alábbi feltételek szerint.
1
Akkor kitöltendő, a levelezési cím eltér a lakcímtől! Ez a bekezdés akkor alkalmazandó, ha az adós lesz a zálogkötelezett is egyben. 3 Akkor kitöltendő, a levelezési cím eltér a lakcímtől! 4 Ez a bekezdés akkor alkalmazandó, ha az adóstárs is van az ügyletben. 5 Akkor kitöltendő, a levelezési cím eltér a lakcímtől! 6 Ez a bekezdés akkor alkalmazandó, ha az adós személye és a zálogkötelezett személye eltér egymástól. 2
1. A Felek rögzítik, hogy a […], mint adós (a továbbiakban: Adós), és a Zálogjogosult, mint kölcsönnyújtó egymással ....... év ………… hó .... napján […] hiteliktatószámon […] céljából kölcsönszerződést (a továbbiakban: Kölcsönszerződés vagy biztosított követelés) kötöttek […] Ft, azaz […] forint összegben (a továbbiakban: Kölcsön).. Jelen szerződés a Kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képezi. A Kölcsönszerződés alapján a kölcsönnyújtó Hitelintézetet […] (összeg és pénznem) és járulékai összegű követelés illeti meg az Adóssal/Adóstárssal szemben. A Kölcsönszerződés lejárata: […] év […] hó […] nap A Zálogkötelezett tudomásul veszi, hogy az e pontban megjelölt lejárati időpont a Kölcsönszerződés felmondása, módosítása, vagy jogszabályi rendelkezések következtében változhat. A lejárat időpontjának változásáról – az alábbi bekezdésben foglalt kivétellel – a Zálogjogosult értesíti a Zálogkötelezettet. A Kölcsönszerződés egy példányát a Zálogkötelezett átvette, annak tartalmát ismeri. A Hitelintézet, mint Zálogjogosult javára a Kölcsönszerződés szerinti követelések (így a kölcsöntőke, ügyleti kamat, késedelmi kamat, a Kölcsönszerződés szerinti egyéb díjak, költésgek, valamint a zálogjoggal biztosított követelés és a zálogjog érvényesítésével felmerülő jogérvényesítési költségek) biztosítására az alábbi 2. pontban megjelölt ingatlan(ok)ra a Felek jelzálogjogot alapítanak, a Zálogjogosultat e zálogjog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg, amelyet az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. 2. A Zálogkötelezett(ek) és a Hitelintézet, mint Zálogjogosult megállapodnak abban, hogy a Zálogjogosultnak az 1. pont szerinti Kölcsönszerződés szerint igénybevett kölcsön és járulékai biztosítására a jelen fogyasztói zálogszerződés alapján – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:90. § b) pontjára különös figyelemmel – [...] Ft, azaz […] forint legmagasabb összeg, mint keretösszeg erejéig jelzálogjogot alapítanak, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztetnek be a Zálogkötelezett [...] arányú tulajdonát képező a […] Földhivatal által vezetett ingatlan-nyilvántartásban, […] hrsz. alatt felvett, természetben [település], [út, utca, tér, stb.] [házszám, 2 lh, emelet, ajtó] sz. alatt található [...] m területű, […] megnevezésű ingatlanra (a továbbiakban: Ingatlan vagy Zálogtárgy). A Zálogkötelezett(ek) kijelentik, hogy az előbbiekben megjelölt ingatlan, mint a Kölcsönszerződés zálogtárgya felett – a jelen szerződés szerint a Kölcsönszerződést biztosító jelzálogjog ingatlannyilvántartási bejegyzéséhez szükséghes – rendelkezési joguk fennáll, illetőleg a jelzálogjog bejegyzésére irányadó időpontban a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges rendelkezési joguk fenn fog állni.
Több ingatlan terhelése esetén egyetemleges zálogjog alapítandó , az előző bekezdés törlendő! 7
A Felek megállapodnak abban, hogy a Zálogjogosultnak az 1. pont szerinti Kölcsönszerződés szerint igénybevett kölcsön és járulékai biztosítására a jelen fogyasztói zálogszerződés alapján – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:90. § b) pontjára különös figyelemmel – [...] Ft, azaz […] forint legmagasabb összeg, mint keretösszeg erejéig egyetemleges zálogjogot alapítanak, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztetnek be a Zálogkötelezett tulajdonát képező alábbi ingatlanaira (a továbbiakban az ingatlanok együtt vagy külön külön is: Ingatlan vagy Zálogtárgy): Település (Ingatlan helye, címe)
Hrsz.
Megnevezés
7
Tulajdonos
Tulajdoni hányad
Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítására több zálogtárgyat terhel, az ingatlan nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy a jelzálogjog egyetemleges. 2/7
8
Az egyetemleges zálogjog alapján a fent meghatározott minden Ingatlan az egész követelés biztosítására szolgál. A kielégítési jog megnyílása esetén a zálogjog érvényesítésének sorrendjét a Zálogjogosult határozza meg, azonban a kielégítési jog csupán annyi Ingatlanra terjed ki, amennyi a biztosított követelés kielégítéséhez szükséges. A zálogjog az Ingatlant a mindenkori alkotórészeivel együtt terheli. A zálogjog kiterjed az Ingatlan mindenkori tartozékaira, hasznaira is. A zálogjog nem terjed ki a kielégítési jog megnyílása előtt az Ingatlantól a rendes gazdálkodás szabályai szerint elvált alkotórészre, tartozékra és haszonra, ha annak tulajdonjogát átruházták és azt az Ingatlanról elvitték. A Zálogkötelezett Zálogtárggyal való helytállásának terjedelme a Zálogjogosult 1. pontban írt Kölcsönszerződésből eredő követelése alapján a Ptk. 5:90. § b) pontjára tekintettel a 2. pontban megjelölt legmagasabb összeghez, mint keretösszeghez igazodik. A Zálogtárggyal való helytállás kiterjed a zálogjoggal biztosított tőkekövetelésre és annak járulékaira, valamint a követelés és a jelzálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is. A Felek a követelés járulékainak tekintik a követelésnek az 1. pontban írt Kölcsönszerződésben meghatározott - változó mértékű Ügyleti Kamatát, annak évi […]% (az alapkamat 6 hónapos BUBOR plusz a kamatfelár […]% ) induló, a Kölcsönszerződés fennállása alatt az alapkamatot illetően a hat hónapos BUBOR mértéke szerint 6 havonta változó, a kamatfelárat illetően a Hitelintézet által a Kölcsön futamideje alatt legfeljebb azonban 5 (öt) alkalommal egyoldalúan változtatható mértékű ügyleti kamatát; - a fizetési késedelem esetén fizetendő évi, a Hitelintézet mindekori hatályos Hirdetményében meghatározott, a kölcsönre irányadó ügyleti kamat késedelembe esés időpopntja szerinti éves százaléklábának 1,5-szöröse (mésfélszerese), plusz 3 (három) százalékpont, de legfeljebb a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 24 (huszonnégy) százalékponttal növelt mértékének megfelelő mértékű Késedelmi Kamatot; - meghatározott feltételek szerint változtatható Éves Zárlati Díjat. A Felek rögzítik, hogy a jelen zálogszerződéssel biztosított követelés (tőke-, és járulékok) mindenkori összegének megállapítására a Zálogjogosult üzleti könyvei és nyilvántartásai az irányadók. A Felek az Ingatlanra a jelen szerződéssel alapított jelzálogjog biztosítására elidegenítési és terhelési 9 tilalmat < Alt> elidegenítési tilalmat < Alt> terhelési tilalmat alapítanak a Zálogjogosult javára. 3. A Zálogkötelezett jelen szerződés aláírásával feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adja ahhoz, hogy a jelen szerződés alapján a 2. pontban körülírt Ingatlanra a Ptk. 5:90. § b) pontjára különös figyelemmel jelen fogyasztói zálogszerződés alapján [...] Ft, azaz […] forint legmagasabb összeg, mint 10 keretösszeg erejéig, jelzálogjog / és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom / elidegenítési tilalom / terhelési tilalom a Zálogjogosult javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. 11
3.1.A Felek megállapodnak, hogy jelzálogjog bejegyzésével /elidegenítési és terhelési tilalom / elidegenítési tilalom feljegyzésével, illetve ezen jogok megszűnésekor a törlésével kapcsolatos költségeket Zálogkötelezett(ek) viseli. A bejegyzési eljárás díjának összegét a bejegyzési eljárás megindításával egyidejűleg köteles a Zálogkötelezett az illetékes ingatlanügyi hatóság részére megfizetni. Abban az esetben, ha a Hitelintézet terhek bejegyzésére vonatkozó kérelme bármilyen ok miatt meghiúsulna, úgy a Zálogkötelezett(ek) köteles(ek) a Hitelintézet felhívására a teherbejegyzésekhez szükséges új biztosítéki szerződéseket aláírni vagy más megfelelő fedezetet felajánlani. Amennyiben a Zálogkötelezett(ek) a Hitelintézet felhívásának nem tesz(nek) eleget, úgy a Hitelintézetet megilleti jelen szerződésnek a Ptk. 6:387.§ (1) bekezdés f) pontjában írt felmondás joga.
8
Ez a bekezdés csak több ingatlan esetén alkalmazandó, egy ingatlan esetén törlendő! Hiteldöntéstől függően elidegenítési és terhelési tilalom vagy csak elidegenítési tilalom vagy terhelési tilalom kerülhet kikötésre 10 Nem kívánt rész törlendő. 11 Nem kívánt rész törlendő. 9
3/7
3.2.A Felek megállapodnak, hogy a jelen szerződéssel alapított zálogjog abban az esetben is változatlan tartalommal fennmarad, ha az ezzel biztosított kötelem kötelezettjének személyében változás áll be. A Zálogkötelezett(ek) a személyes kötelezettek tartozásának átvállalásához, a tartozásnak jogszabály rendelkezése alapján történő átszállásához, a Felek személyének szerződésátruházás folytán történő megváltoztatásához ezennel – már előzetesen – hozzájárulnak, azzal, hoghy a zálogkötelezetti felelősségük ezekben az esetekben is változatlan tartalommal fennmarad. 4.
12
A Zálogkötelezett kijelenti, hogy a jelzálogjog tárgyát képező Ingatlan felett korlátlanul jogosult rendelkezni. Az Ingatlan minden olyan pertől, igénytől, és tehertől mentes, amely a Zálogjogosultnak e szerződésen alapuló jogait sértené.
A Zálogkötelezett kijelenti, hogy a jelzálogjog tárgyát képező Ingatlant kizárólag az alábbi terhek terhelik: […] […] A Zálogkötelezett a biztosított követelés fennállásig szavatolja, hogy a fenti terheken kívül a jelzálogjog tárgyát képező Ingatlan minden olyan pertől, igénytől, és tehertől mentes, amely a Zálogjogosultnak e szerződésen alapuló jogait sértené. Az ezen pontban írottak be nem tartása esetén a Zálogjogosultat megilleti az 1. pontban írt Kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondásának joga. 5. A Zálogkötelezett jogosult a jelzálogjog tárgyát birtokában tartani, rendeltetésszerűen használni és hasznosítani, továbbá köteles: - a jelzálogjoggal terhelt Ingatlant épségben megőrizni, szakszerűen kezelni és karbantartani, rendeltetésszerűen használni, s minden módon gondoskodni arról, hogy az Ingatlanban értékcsökkenés, károsodás ne következzen be; - tájékoztatni a Zálogjogosultat az Ingatlan értékében és értékesíthetőségében bekövetkezett változásokról. A Zálogkötelezett(ek) kötelezik magukat, hogy a jelzálogjog fennállása alatt az Ingatlan tulajdonát, vagy az Ingatlanra vonatkozó bármely jogot nem pénzbeli betétként /apport/ csak a Zálogjogosult előzetes hozzájárulásával bocsájtják gazdasági társaság rendelkezésére, továbbá az Ingatlant bármely más módon csak a Zálogjogosult előzetes hozzájárulásával terhelik meg, valamint azt – a közös tulajdon megszüntetését is beleértve – csak a Zálogjogosult előzetes hozzájárulásával idegenítik el. A Zálogkötelezett(ek) kötelezik magukat, hogy a jelzálogjog fennállása alatt az Ingatlan használatát, birtoklását a Zálogkötelezett(ek) körén kívül álló harmadik személynek – bármely jogcímen, akár időleges, akár tartós jelleggel – határozatlan időtartamra kizárólag 60 (hatvan) napot meg nem haladó felmondási idő kitöltésével, vagy legfeljebb 60 (hatvan) napos, meg nem hosszabbítahtó határozott időtartamra engedik át a Zálogjogosult hozzájárulása mellett. 6. A Zálogkötelezett(ek) köteles a jelen szerződés alapján jelzálogjoggal terhelt Ingatlanra a Zálogjogosult által elfogadott, a fedezet mértékéhez igazodó értékkel vagyonbiztosítási szerződést kötni, és a biztosítót a teljesítési utasítást is magában foglaló nyilatkozattal (a továbbiakban: Zálogértesítő) a vagyontárgy(ak) elzálogosításáról értesíteni. A Zálogértesítőben a Hitelintézetet teljesítési utasítás adására jogosult zálogjogosultként kell megjelölni a biztosítási összegre vonatkozó követelés tekintetében. Mindezt a Zálogkötelezett a biztosítási ajánlat és a biztosító nyilatkozata bemutatásával köteles igazolni. A Felek e körben rögzítik, hogy a biztosítási összeg iránti követelésen a Hitelintézetnek törvényes zálogjoga áll fenn, illetve a biztosító társaság által kifizetésre kerülő biztosítási összegen a Hitelintézetnek a 6.2. pontban megjelölt fizetési számlán történő jóváírásával törvényen alapuló kézizálogjoga keletkezik és a Hitelintézet ezen összeget óvadékként kezeli a Kölcsönszerződésből 12
Amennyiben az ingatlan tehermentes, akkor 4. pont első bekezdését, ha nem tehermentes, akkor a 4. pont második bekezdését, kell alkalmazni. 4/7
eredő, esedékessé vált fizetési kötelezettségének nem teljesítése esetén a Hitelintézet jogosult ezen óvadékból közvetlen kielégítést keresni. A Felek megállapodnak továbbá, hogy a Hitelintézet az óvadékként kezelt biztosítási összeget részben vagy egészben a Zélogkötelezett kérelme alapján abban az esetben bocsájtja a Zálogkötelezett(ek) rendelkezésére az Ingatlan helyreállítása céljából, ha a Zálogkötelezett(ek) előzetesen ésszerű és elfogadható helyreállítási tervet és költségvetést nyújt be a Hitelintézethez és feltéve továbbá, hogy a Kölcsönszerződésből származó kiövetelések kielégítését a biztosítási összeg óvadékból való kiengedése nem veszélyezteti, illetőleg a helyreállítást a Zálogkötelezett(ek) számlával igazolja(ák). társaságnál kizárólag a kárrendezés indítása és lefolytatása érdekében eljárni. A Zálogkötelezett(ek) tudomásul veszi(k), hogy csak a Hitelintézet külön írásbeli engedélyével jogosult a) a biztosító által fiezetendő kártérítési összeg felvételére, b) joglemondó nyilatkozat megtételére, c) egyezség kötésére. Ha a káresemény következtében a fedezeti Ingatlan megsemmisül vagy olyan mértékben károsodik, hogy az eredeti állapot a fedezeti érték csökkenése nélkül nem állítható helyre, a Zálogjogosult jogosult az 1. pontban írt Kölcsönszerződést felmondani, és a biztosítási összeget – elszámolási kötelezettséggel – a felmondással lejárttá tett követelés törlesztésére fordítani. 6.1. A Zálogkötelezett(ek) kötelezettséget vállal(nak) arra, hogy a biztosítást a jelen szerződés fennállása alatt, illetve mindaddig, amíg Zálogkötelezett(ek) a Kölcsönszerződésből eredő tartozásait véglegesen és hiánytalanul meg nem fizette, semmilyen módon nem szünteti meg és bármely biztosítási esemény bekövetkezéséről a Zálogjogosultat haladéktalanul írásban köteles értesíteni. A biztosítási fedezet bármyl okból történő megszűnése a Kölcsönszerződés azonnali felmondására ad okot. a biztosítás költésgei a Zálogkötelezette(ke)t terheli(k). A jelzálogszerződés fennállása alatt a Zálogkötelezett köteles a Zálogjogosult kérésére a biztosítási szerződést bármikor bemutatni, és a biztosítási díj szerződésszerű megfizetését igazolni. A Zálogkötelezett(ek) a biztosítási titok alóli felmentésként feltétel nélkül és visszavonhatalanul hozzájárul(nak) ahhoz, hogy a jelen pontban meghatározott vagyonbiztosításról, a biztosítási kötvény kiállításának elmaradásáról és annak okáról, a biztosítás megszűnéséről és annak okáról, a biztosító társaság bármely adatot, információt, tényt átadja a Hitelintézetnek. A Zálogkötelezett(ek) a jelen szerződés aláírásával felmentést ad a biztosító társaság biztosítási titok megőrzési kötelezettsége alól a tekintetben, hogy a Zálogjogosultnak a díjfizetési kötelezettsége teljesítéséről tájékoztatást adjon. 6.2. A Zálogtárgy értékcsökkenése vagy elpusztulása esetén járó biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés a Zálogtárgy helyébe lép vagy a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. A Zálogtárgy kisajátításáért kapott kártalanítás vagy az erre vonatkozó követelés a Zálogtárgy helyébe lép. A Felek megállapodnak, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésének esetére szóló kifizetések a Takarékbank Zrt.-nél vezetett 11500119-10000331 számú számlára történnek mindaddig, amíg a Zálogjogosult a biztosítóhoz intézett eltérő teljesítési utasítást nem ad. 6.3. A Zálogkötelezett a jelen szerződés tárgyát képező Ingatlant vagy a helyébe lépő biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket csak a Zálogjogosult írásos hozzájárulásával terhelheti meg és idegenítheti el, illetve adhatja óvadékba harmadik személy részére. 6.4. Az Ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítással kapcsolatos fenti szerződéses kötelezettségek Zálogkötelezett általi megszegése esetén a Zálogjogosultat megilleti az 1. pontban írt Kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondásának joga. 7. A felek megállapítják, hogy jelen szerződés szerint: -
terhelésnek minősül különösen az Ingatlan zálogul felajánlása, bérbe vagy használatba adása, a megszűnő jelzálogjog ranghelyén jelzálog alapítása, a ranghely fenntartása vagy arról harmadik személy javára való lemondás, továbbá szolgalmi-, haszonélvezeti-, elővásárlási- vagy visszavásárlási jog alapítása; 5/7
-
elidegenítésnek minősül különösen az Ingatlan apportálása, eladása, elajándékozása, cseréje, vagy az Ingatlanra vételi jog alapítása.
8. A jelen szerződéssel alapított zálogjogot csak a zálogjoggal biztosított követeléssel együtt lehet átruházni. A biztosított követelés átruházásával vagy egyéb módon való átszállásával a zálogjog is átszáll a követelés új jogosultjára (figyelemmel a 3.2. pontban foglaltakra is). A biztosított követelés egy részének átruházása esetén a régi és az új zálogjogosultat azonos ranghelyen, a követeléseik arányában illeti meg a zálogjog. 9. A Zálogjogosult ellenőrizheti a jelzálogjoggal terhelt Ingatlan állagának megóvását, rendeltetésszerű használatát. Ha a Zálogkötelezett vagy harmadik személy a Zálogtárgy épségét veszélyezteti, a Zálogjogosult gyakorolhatja a károsodás veszélye esetén a veszélyeztetettet megillető jogokat. Ha a Zálogtárgy romlása (akár a zálogtárgy állagromlása, akár egyéb ok folytán a zálogfedezet értékének csökkenése) a zálogból való kielégítést veszélyezteti, a Zálogjogosult felhívására a Zálogkötelezett(ek) a felhívásban megszabott határidő alatt kötelesek a zálogfedezetet az eredeti értékére kiegészíteni. Amennyiben a Zálogkötezetett(ek) a fenti felhívás ellenére a Zálogjogosult által megszabott megfelelő határidő alatt a fedezetet az eredeti értékére nem egészítik ki, a Hitelintézet a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondhatja, és a teljes követelést lejárttá teheti, és az adósi teljesítése elmulasztása esetén a Zálogjogosult gyakorolhatja a jelen szerződésből alapján őt megillető kielégítési jogot. 10. A Zálogjogosult kielégítési joga a zálogjoggal biztosított követelés esedékessé válásakor, a teljesítés elmulasztása esetén nyílik meg. A Felek megállapodnak továbbá abban, hogy a Zálogjogosult a zálogból való kielégítési jogát a zálogjoggal biztosított követelés lejárta hiányában is gyakorolhatja, - a Zálogjogosultnak a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódása szabályai szerint, ha a jelzálogul lekötött Ingatlant bármely tartozás fejében akár bírósági, akár más hatósági végrehajtás során lefoglalják, - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésére vonatkozó szabályai szerint, ha a jelzálogul lekötött Ingatlanra más Zálogjogosult a zálogjogát bíróségi végrehajtáson kívül érvényesíti. A kielégítési jog gyakorlása a Zálogjogosult választása szerint bírósági végrehajtás útján vagy bírósági végrehajtáson kívül történhet. A Zálogkötelezett – függetlenül attól, hogy a Zálogjogosult a kielégítési jog gyakorlás melyik módját választja – az 1. pontban írt Kölcsönszerződésből eredő lejárt követelés Ingatlanból való kielégítését tűrni tartozik. 11. A Zálogjogosult bírósági végrehajtáson kívül csak nyilvánosan értékesítheti a zálogtárgyat, kivéve, ha a Felek a kielégítési jog megnyílása után írásban eltérő értékesítési módban állapodnak meg, és nem szerezheti meg a kielégítés fejében a zálogtárgy tulajdonjogát. A Zálogjogosult a kielégítési jog érvényesítésének választott módjáról másikra térhet át. 12. A Zálogjogosult, amennyiben kielégítési joga megnyíltával az Ingatlant maga vagy megbízottja útján kívánja értékesíteni, köteles erre vonatkozó szándékáról a Zálogkötelezettet – az értékesítés időpontja előtt legalább 30 (harminc) nappal – írásban értesíteni (a továbbiakban: előzetes értesítés). Az előzetes értesítést a személyes kötelezettnek és a személyes kötelezett teljesítéséért felelősséget vállalt személyeknek, a zálogtárgyat terhelő egyéb zálogjogok jogosultjainak, és azoknak is meg kell küldeni, akik a zálogtárgyat terhelő joguk fennállásáról, annak igazolása mellett, a Zálogjogosult által adott értesítést megelőző tizedik napig írásban értesítették. 13. A Zálogkötelezett – a kielégítési jog megnyílása után a Zálogjogosult felszólítására, a felszólításban meghatározott legalább 20 (húsz) napos határidőn belül – köteles az értékesítés céljából a Zálogjogosult számára lehetővé tenni az Ingatlan birtokbavételét, és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a Zálogjogosultat az értékesítésben akadályozná. A birtokba bocsátás elmaradása nem akadálya a zálogtárgy értékesítésének. 14. A Zálogkötelezett kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a Zálogjogosult jelzálogjogát bírósági végrehajtás útján érvényesíti, az Ingatlant kielégítés céljára kiürített állapotban a végrehajtó rendelkezésére bocsátja.
6/7
15. A zálogjog bírósági végrehajtásoon kívüli érvényesítése esetén a Ptk. és a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének és a kielégítési jog gyakorlása felfüggesztésének és korlátozásának részletes eljárási szabályairól a 66/2014. (III. 13.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni. Lakóingatlan kiürített állapotban való birtokba bocsátásnak teljesítésére legalbb 3 (három) hónapos határidőt kell szabni. 16. A jelen szerződés az 1. pontban írt Kölcsönszerződésből eredő követelés teljes kiegyenlítésével szűnik meg. Jelen szerződéssel alapított jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásból való törlése kizárólag a Zálogjogosult törlési engedélye alapján lehetséges, amelyet a Zálogkötelezett külön írásbeli kérelmére ad ki a Zálogjogosult, ha ennek feltételei fennállnak. A Zálogjogosult a kérelem teljesítését megtagadhatja, ha az Adósnak vagy Zálogkötelezett(ek)nek a Zálogjogosulttal szemben az 1. pontban írt Kölcsönszerződésből eredő függő kötelezettsége áll fenn. A zálogjoggal biztosított követelés megszűnése ellenére is fennmarad a zálogjog a követelést kielégítő személyes kötelezettet, Zálogkötelezettet vagy harmadik személyt megillető megtérítési követelés biztosítására. 17. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Hitelintézet Általános Üzletszabályzata, az ÁSZF, valamint a Ptk. rendelkezései az irányadóak. 13
18. A Zálogkötelezett tudomásul veszi, hogy jelen szerződés közokiratba foglalásra kerül, s ennek alapján közvetlenül kezdeményezhető a végrehajtás elrendelése. A Zálogkötelezett kötelezi magát, hogy a jelen szerződés közokiratba foglalásának költségét a közjegyző részére közvetlenül megfizeti.
Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet
13
Amennyiben a szerződés nem kerül közokiratba foglalásra, úgy ez a pont törlendő. 7/7
