1) Jellemezze a gazdasági tevékenységet (tartalma, célja, részei), valamint a gazdasági szerepl ket és a gazdasági életben betöltött szerepüket: A társadalom szükségletei korlátlanok, az er források korlátozottak => Gazdasági racionalitás: mit, és mennyit termeljenek, hogyan, és kinek termeljenek – fizet képes kereslet. Meghatározó tényez k: Termelési tényez k: munka (szellemi, fizikai), természeti tényez k, kejavak, vállalkozói szolgáltatások. Gazdasági tevékenységek elemzése: Mikroökonómia, Makroökonómia, Gazdasági racionalizmus: Jobb gazdasági eredmények elérése, vagy a rosszabbak elkerülése, mozgatója az emberi önérdek. Fogyasztói racionalitás: szükségleteink maximális kielégítésére törekszik a rendelkezésére álló jövedelmének legjobb felhasználásával. Vállalati racionalitás: profit maximalizálása minél kevesebb költséggel. Termelési tényez k tulajdonosainak racionalitása: a termelési tényez k felhasználásával a maximális jövedelem elérése. Kormányzati és irányítószervek gazd-i rac: társadalmi jólét növelésére kel törekednie adókkal, vámokkal, árakkal, fenntartani a honvédelmet, közbiztonság, egészségügy intézményeit, Non-profit szervezetek. Gazdasági tevékenység célja: a hatékonyság, ami gazdasági döntések sorozata. Adott ráfordításokkal a legnagyobb kibocsátás elérése. Részei: piac és piaci szerepl k, kereslet, kínálat, verseny, a piacon jelennek meg a gazdasági szerepl k. A piac saját szabályokkal rendelkezik, ez a piaci automatizmus. A piaci szerepl k ezreinek cselekedetei folyamatos meghatározói a kereslet és kínálat alakulásának. Piaci szerepl k: mindazon személyek, akik a piacon tevékenykedve befolyásolják azt, pl: fogyasztók, termel k, vállalkozók. Kereslet: fogyasztó hajlandó valamilyen terméket megvásárolni. Piaci kereslet: adott áru valamennyi fogyasztójának a kereslete. Kínálat: egy cég képes és hajlandó eladásra a terméket el állítani. Piaci kínálat: egyéni kínálatok összessége adott termékre. Piaci verseny: a szerepl k törekednek a saját céljaik elérésére, ez a piac mozgatórúgója. 2) Ismertesse a piac legfontosabb kategóriáit, a piac m ködésének mechanizmusát! Készítsen ábrát(keresleti függvény, kínálati függvény, Marshall kereszt: Piaci szerepl k: fogyasztók, vállalkozók, termel k, termelési tényez k tulajdonosai, kormányzati szervek, non-profit szervek. Piac: kereslet, kínálat, verseny. Kereslet: fogyasztó hajlandó valamilyen terméket megvásárolni. Keresleti függvény: D=f(P, I, E) A valóságban csak a görbe egy pontja érvényes, a függvény többi pontja a lehetséges keresletet mutatják az összes lehetséges ár esetében. Eltolódások: Balra: megunták a terméket, jobbra: megkedvelték azt. Okok: változott a vev k jövedelme, helyettesít áruk árváltozása, kiegészít áruk árának változása, ízlés, divatváltozás, hitelre vásárlás lehet sége, népességnövekedés. Inverz keresleti függvény: adott jószágot milyen áron lehet eladni P=f(Dp). Kereslet árrugalmassága: valamely áru árának százalékos változására mennyit változik annak kereslete Teljesen rugalmatlan kereslet: Ep=0, Rugalmatlan kereslet: 0<Ep<1 Egységnyi: Ep=1 Rugalmas: Ep>1 Végtelenül rugalmas: Ep=+ . Kínálati görbe: az eladók milyen mennyiséget kínálnak fel megvásárlásra bármely ár esetén S=f(P, E) Eltolódás: id járás-változás, technikai haladás, termelési tényez k árváltozásai, adók, támogatások árváltozásai. Marshall-kereszt: 1 koordináta rendszerben felvett keresleti és kínálati görbe, metszéspontjuk az egyensúlyi ár. 3) Fogyasztói magatartás meghatározó tényez kei, ábrázolja az optimális fogyasztói döntést: fogyasztói döntés: hasznosság meghatározása, vagyis hasznos-e a fogyasztó számára az adott termék. Kardinális hasznosság: fogyasztó meg tudja mondani, hogy 1-1 jószág elfogyasztása milyen hasznot jelent a számára. Ordinális hasznosság: nem tudja az egyén megmondani a hasznosságot, de 1-1 jószág közti különbséget el tudja dönteni. Fogyasztói kosár lehet: preferált, diszpreferált, vagy közömbös. Fogyasztói kosár: lehetséges jószágkombináció. Hasznossági függvény: U=f( X, Y, Z ) Segítségével elemezhetjük a fogyasztó hasznosságát különböz jószágkombinációk elfogyasztása esetén. Optimális fogyasztói döntés: minden termék esetén, az adott ár és jövedelem mellett a maximális hasznossághoz jut. Közömbösségi görbe: a javak relatív határhaszna: igen kis változások esetén a fogyasztó hajlandó lenne cserélni a jószágkészletéb l annak fejében, hogy egy
másik áruból többet kap. Fogyasztói egyensúly: az adott lehet ségekhez tartozó kielégülési szint. Változás: jövedelem növekedése, vagy csökkenése, árváltozás, + illetve – irányban 4) Hogyan csoportosíthatók a termékek jövedelemrugalmasság, árrugalmasság és kereszt árrugalmasság alapján: Kereslet árrugalmassága: kereslet változása [%]/ár változása [%]. Teljesen rugalmatlan kereslet: Ep=0, Rugalmatlan kereslet: 0<Ep<1 Egységnyi: Ep=1 Rugalmas: Ep>1 Végtelenül rugalmas: Ep=+ . Kereslet jövedelemrugalmassága: ey = Qy/ Yq Kereslet kereszt árrugalmassága: egyik termék ára, hogyan befolyásolja a másik keresletét: ed= Qa/Qa// Pb/Pb Különböz kapcsolatokat lehet vele leírni, egyik termék mennyire helyettesíthet a másikkal. 5) Termelés technikai-gazdasági összefüggései, termelési függvény, és nevezetes pontjai: Termelési függvény: Q=F(K, L ) A Q a megtermelt mennyiség, a K a felhasznált t ke, az L a munkamennyiség. Skálahozadéki függvény: t ke és munka azonos változásával kapott termelési függvény. Parciális termelési függvény: hogy alakul a termelés, ha csak az egyik tényez változik. Technikailag hatékony termelési mennyiség: adott tényez kombinációval maximálisan el állítható. Határtermék: egyik termelési tényez változtatásával hogy változik a termelés MP L= Q/ L MPK= Q/ K Átlagtermék: APL=Q/L AP K=Q/K Technikai optimum: ahol AP maximum 6) Értelmezze a vállalat (vállalkozás) gazdálkodását jellemz költség és profit fogalmakat, bb költségfüggvények ábrázolása: Költség: a termelésre fordított pénz. Alternatív költség: azon költségek, amiket a vállalat elveszít azzal, ha er forrásait egy meghatározott célra használja fel. Elsüllyedt költségek: már elköltött pénz. Számviteli költségek: adott termelésben kiadást jelentett és elszámolható. Áldozati ár: adott er forrást elvonták más felhasználási lehet ségt l pénzben. Befektetett eszköz: a termeléshez használt t kejavak egy része, gépek, épület, lassan használódnak el. Amortizáció: a t kejavak elhasználódása pénzben. Forgó eszköz: termelés során azonnal elhasználódik, de értékesítéskor egyb l megtérül. Folyó költség: adott id szakra a termelésre fordított pénz. Explicit költség: adott id szakra kifizetés. Állandó költség: fixed cost: FC Változó költség: variable cost VC Összköltség: total cost: TC= VC+FC Implicit költség: nem jár tényleges pénzmozgással Profit: vállalkozásból származó bevételek és a felmerült költségek különbsége. A vállalat átlagosan ködik, ha bevételei = a gazdasági költségekkel. Ha e fölött van a bevétel, akkor gazdasági profitról beszélünk. Veszteség: a vállalat bevétele kisebb, mint a gazdasági költségeinek nagysága. A vállalat emellett dönthet úgy is, hogy folytatja a termelést, ha az explicit költségeit ki tudja fizetni. Határköltség: a termelés egységnyi változására jutó összköltségváltozás. MC= TC/ Q= VC/ Q Átlagköltség: darabköltség AC Átlagos változó költség: termékegységre jutó változó költség AVC Átlagos fix költség: termelés növekedésével folyamatosan csökken AFC= FC/Q Hosszú távú átlagköltség függvény: LAC hogyan változik a termékre jutó költség, ha minden termelési tényez t azonosan változtatunk. Hosszú távú határköltség függvény: LMC hogyan változik a minimális összköltség, ha egységnyivel növeljük a termelést a termelési tényez kkel együtt. 7) Kompetitív vállalat kínálati magatartása különböz árak melett. Jelölje: gazdasági optimum, fedezeti pont, üzembezárási pont: A piacon sokan vannak, könny ki és belépni, a szerepl k árelfogadóak. A tökéletesen versenyz vállalat a profit maximalizására törekedik. Profit= Összprofit=T = TR-TC TR=Q*P, mivel árelfogadó, ezért Q változó, TC=VC+FC, Maximális profit: T max=MC=P Határköltség: MC= TC/ Q = VC/ Q a termelés egységnyi változására jutó összköltségváltozás, ennek elérésére törekszik a cég. Optimális termelés: ahol MC metszi P függvényt Üzembezárási pont: AVC minimumához tartozó ár lenne, mert így a vállalat sem az explicit, sem az implicit költségeit nem tudja kifizetni.
8) Monopólium kínálati magatartása: Monopólium: adott termék piacán csak egy termel kínálja a terméket. Egyedül van a piacon, belépni lehetetlen, ármeghatározó. A monopólium a piaci árakat, a termelt mennyiséget, ás a kínálatot is külön-külön tudja változtatni: max= MC=MR) reményében. 9) Piaci szerkezetek összehasonlítása (oligopólium, monopólium, versenypiac) Piac szerkezetének behatárolása: hányan vannak a piacon, könny -e belépni a piacra, tudnak-e árakat befolyásolni. Tökéletesen versenyz piac: nagyon sokan vannak, könny a belépés, árelfogadóak. Monopólium: egyedül van a piacon, nagyon nehéz belépni a piacra, ármeghatározó. Oligopólium: több meghatározott számú termel van a piacon, nehéz belépni a piacra, ármódosítóak. Összehasonlítás: monopólium kontra tökéletes piac: A monopólium ármeghatározó, a tökéletes lenyomja az árat, monopólium nem növeli a termelést. A monopólium kevesebbet és magasabb áron visz a piacra. Jóléti szempontból a monopólium káros hatású a gazdaságra. Oligopólium fajtái: összejátszásos, monopolisztikus verseny, kisszámú oligopolista együttélése. 10) T kejavak keresletét meghatározó tényez k, reál-t kejavak értékelésének módszerei: A kejavak kereslete %-os kereslet. A lényeg a profitmaximalizálás, ennek érdekében MC=MR. Tehát akkor kell munkaer t felvenni, vagy gépet vásárolni, ha a profit nem maximális, vagy megn tt a kereslet az adott termék iránt. A t kejavak értékét az általa el állított termék határértéke határozza meg. T kejavak: termelési tényez khöz tartozik, tehát a pénz kötvény, részvény. Kötvény: ha egy cég kötvényt bocsát ki, hogy gépet tudjon venni, akkor a gép lesz a t kéje. A részvényes pénze átvándorol a vállalathoz, aki gépet vesz bel le. Miért szükséges a reál-t kejavak értékelése? A jöv ben a t kejavak a piacra kerülhetnek: t zsde, gyárak, gépek. Az értékpapírnak van egy pontos értéke, amíg a gépeknek, gyáraknak nincs. Egy gép egy gyár t késített értéke, és azt vesszük figyelembe, hogy az a jöv ben mekkora hasznot tud hozni, függetlenül a vásárlási értékét l. Ezen kívül van: könyv szerinti érték, ami az egykori vételárból kivont infláció, eszközértékelés: mennyit adnak érte a piacon, jövedelemteremt : egy üzlet a városban mennyi pénzt tud kitermelni. Felkamatolás: pénz jöv beni értéke FV jelen értéke: P0 kamattényez : r Diszkontálás: jöv beni összeg jelenértéke: PV0=FVt * (1/(1+r)t 11) Földpiac: Föld: megújuló er forrás, megfelel gondozás mellett nem veszít az értékéb l. Bérleti díj: a föld használati díja. Ami áll a földb l és a rajta található épület, út stb. A díjból levonva a kamatot a földjáradékot kapjuk. Bérleti díj függ a föld min ségét l, és a rajta termelhet áruk határhasznától. Abszolút földjáradék: legrosszabb min ség földért fizetett díj. Különbözeti földjáradék: jó min ség földért fizetett díj. Adásvételi piac: vételár meghatározása a végtelenül hosszú ideig használható er forrás esetén: Évi jövedelem: kamatláb = vételár. Ha van rajta kebefektetés, azt külön kel eladni. 12) értékpapírpiac legfontosabb kategóriái és összefüggései: Értékpapír forgalom helye: t zsde fölrajz, bankok értékpapír osztálya. Els dleges és másodlagos piac. A t zsdén csak az államilag ellen rzött értékpapírok szerepelhetnek. Feladata: értékpapírok bevezetése, adása, vétele, szabályok el írása, betartása, bíráskodás, kereskedelmi szokásjog. Értékpapírt csak a bróker vásárolhat a zsdén, akit a magánszemély a bankon keresztül bíz meg. Ezzel szemben a dealer saját részére is vásárolhat, a bróker pedig csak megbízásból. Üzletkötés fajtái: nyílt üzletkötés, kétoldalú megegyezés. Gondolkodási mód: az árfolyam növekedésre, vagy csökkenésre játszanak. Fizetési mód: készpénz ügylet: 2-5 napon belül, vagy határid s. 13) Gazdaság reál- és nominális folyamatai, nemzetgazdasági teljesítmény mérésére alkalmazott SNA: Gazdaság területei: háztartási szektor, vállalati szektor, állami szektor, külföld szektora . HSZ: végs fogyasztó, munkaer t ad, jövedelme a munkájából származik VSZ: valamely szolgáltatást vagy terméket termeli a maximális profit érdekében, foglalkoztatja a munkaer t, megtakarításait saját magára fordítja. Külföld: import, export, ezekhez kapcsolódó beruházások.
Nominális számítási módszer: adott évben a folyó árakon számolunk. De a GDP n het az árváltozástól és a termelésnövekedést l is. Reál: 2 adott év összehasonlítása: az adott évhez hasonlítanak egy fix év eredményeit. Az SNA a nemzetközi számlák rendszere, a gazdasági teljesítmény mérésére hozták létre. SNA mutatói: GDP: GO-termel fogyasztás, országban adott évben realizált gazdasági jövedelem, NDP – nettó hazai termék, GNI – bruttó nemzeti jövedelem, NNI – nettó nemzeti jövedelem, GNDI – bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem, NNDI – nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem, GNDI-amortizáció. 17) Pénz lényege, funkciói, és pénzhelyettesít k: A pénz lényege a praktikus, könnyen kezelhet sége, amit a múltjából lehet a legjobban lekövetni. Kezdetben termékcserével fizettek az emberek, majd ezt a rendszert váltotta fel az aranypénz. Pénzhelyettesít k jöttek létre: váltó, bankszámlapénz papír, bankjegy. Váltók: hitellevél, ami id pontról és pénzösszegr l szól. Ezzel akár egymást is kifizethették a hitelez k. Bankszámla pénz: pénzváltók által kibocsátott papírok, látra szóló fizetési ígéret, fizet eszköz is akár. Bankjegy: a bankok által kibocsátott, aranypénzben való fizetési kötelezettségre vonatkozó banki papír. Funkciók: Értékmér funkció: méri az értéket, ármeghatározó, mindeközben nincs jelen a pénz. Forgalmi eszköz funkció: amikor lebonyolítja az áruk forgalmát, jelen van a pénz, ellentétes irányú az áruval, van egy forgási sebessége. Kincsképz funkció: Ha több pénz van a forgalomban, mint amennyire szükség van, akkor az valahol felhalmozódik. Ellenkez esetben visszaáramlik a forgalomba. Fizetési eszköz: mikor a pénz közvetlenül nincs jelen a fizetéskor (hitel, munkabér, adó) Világpénz funkció: nemzetközi felhalmozás 18) Hitelpénz teremtésének folyamata, pénzpiac: A hitelpénz egy pénzt helyettesít , mely a hitel megadásakor jön létre egy könyvelési m velet eredményeként. Pl: egy cég kér hitelt egy kereskedelmi banktól, aki ad is, és így egy összeg jelenik meg a cég folyószámláján, ez egy könyvelési m velet. Ha készpénzt akar a cég, de a banknak nincs, akkor indul el a jegybanki hitel. A jegybank hitelez a kereskedelmi banknak, és így kapja meg a magánszemély a jegybank pénzét. Pénzpiac: Jegybank: állami bank -> Kereskedelmi magánbankok -> vállalatok, magánszemélyek. Tehát a hitelpénz egy könyvelési m velet eredménye. A pénzpiacot a pénzkínálat jellemzi: tranzakciós pénz, kvázi pénz. 19) Egyszint és a kétszint bankrendszer lényege, funkciói: Egyszint bankrendszerben a magánbankok a magánszférát szolgálják ki. A bankok létrehozzák a pénzhelyettesít ket, a hiteleket, a váltókat, bankjegyeket, melyek kifizetéskor értéküket vesztik, és gyakorlati pénzhez jutnak. Az egész bankrendszer az aranyra épül. Likviditási ráta: Minimális aranymennyisége a banknak, amib l fedezi a pénzbeli kifizetéseit. 2 szint bankrendszer: jegybank -> kereskedelmi bankok -> magánszféra A jegybank a bankok bankja, aki hiteleket nyújt a kereskedelmi bankok részére, kamat fejében. A jegybanknak is van likviditási rátája, politikai és gazdasági szabályozó szerepe van. Nem profitcélú pénzintézet a jegybank. bocsátja kia bankjegyeket. Tehát a forgalomban lév pénzt a jegybank pénze és a magánbankok pénzhelyettesít i teszik ki. 20) Infláció típusai, okai, megfékezése: Kúszó infláció: évi 10% alatti, Vágtató infláció: évi 101000% közötti, Hiperinfláció: >1000%. Pénzinfláció: a jegybank további pénzmennyiséget ad ki, Kölcsöninfláció: a kereskedelmi bankok túl sok kölcsönt adnak, Költséginfláció: költségvetési hiányt pénzkibocsátással fedezik. Okok: pénztömeg kib vülése: jegybanki kibocsátás, kereskedelmi bankok túlzott hitelezései, pénzforgalom felgyorsulása. Áruforgalom okozta: magas igények, magasabb költségek, import cikkek magas árai. Kereskedelmi, politikai és pszichológiai okok. 21) Gazdasági növekedés, növekedésre ható tényez k: Gazd-i növekedés: Adott ország hosszú id n keresztül valamely mutatóval jól mérhet en nagyobb szolgáltatás és termékmennyiséget hoz létre. Pl: GDI Tényez k: természeti tényez k, amik gátolják vagy segítik a gazdasági fellendülést, de ezzel a lehet séggel nem minden ország él. Népszaporulat: mekkora az ehhez viszonyított
aktívan dolgozók száma, Foglalkoztatottság: milyen képességekkel bírnak az aktívan dolgozók, milyen állások betöltésére nyílik mód, Technikai találmányok elterjedése, azok optimális fel- és kihasználása, Rendszerhatások: munkafolyamatok szervezettségi foka, teljesítményösztönzés, jövedelemosztási arányok, politikai hatalom formája, gazdasági uralom rendszere. Ezek összessége határozza meg a gazdasági növekedés mértékét. 22) Ismertesse a konjunktúra ciklus f bb szakaszait, és sajátosságait: A gazdasági növekedés és csökkenés id ben ismétl változásait vizsgálták: fellendül, majd megáll és csökken. Felszálló ág a konjunktúra, leszálló ág a dekonjunktúra. Szakaszai: Hanyatlás: az output csökken, de nem éri el a trendnek megfelel szintet, Recesszió: az output a trend alatti szint alá csökken, az alsó fordulópontig, Megélénkülés: az output n , de nem éri el a trendnek megfelel szintet, Fellendülés: az output tovább n a trend felett. Fels fordulópont: a gazdasági fellendülés fels korlátja, melyet a kereslet már nem követ, így a kereslet határt szab. Alsó fordulópont: cégek elhalasztják a beruházásokat, nem vesznek új gépeket, így a pótló beruházások szállítói jövedelemhez jutnak. Megindul a megélénkülés. Beruházási multiplikátor: pl egy új ipari park létesítése. Jövedelemhez juttatja az embereket, mely a hullám felszálló ágát er síti. 23) Állam feladatai a vegyesgazdaságban: A mai piacgazdaságok vegyesgazdaságok, mert alapvet en a piac szabályozza, de jelent s az állam szerepe is. A beavatkozás mértéke alapján: jóléti gazdaságok, szociális piacgazdaságok, piaci típusú gazdaságok vannak. A vegyesgazdaság szerepl i: háztartások, vállalatok, non-profit szervek, állami szférák. Feladatai: közjavak el állítása, szabályozni a monopóliumokat, csökkenteni a túlzott jövedelemkülönbségeket. Közjavak: honvédelem, egészségügy, kultúra, oktatás megszervezése, Monopóliumok: tisztességes verseny, fogyasztók megtévesztése, gazdasági er vel való visszaélés, kartell alakítása, Externáliák: küls gazdasági egymásra hatások, jövedelem különbségek: adók elmozdításával keletkezett pénzt eljuttatni a szegényebb réteghez. 24) Hogyan avatkozik az állam a gazdaságba költségvetési és a monetáris politika segítségével: Költségvetési politikai: az állami szervek kiadásai és bevételeinek összessége, és az ezekkel való gazdálkodás. Kiadások: transzferek, állami beruházások. Bevételek: adó, TB, vám, állami monopóliumok, illetékek, bírságok, állami részvények, értékpapírokból való jövedelem. ködés: adókkal csökkenti a háztartások elkölthet jövedelmét, így csökken az összkereslet, a kibocsátás, és n a munkanélküliség. Transzferek ->n a háztartások elkölthet jövedelme, … Transzfer: családi pótlék, munkanélküli segély, … Állami beruházások: ipari park, útépítés, … Adók: közvetlen adók: SZJA, nyereségadók, önkormányzati helyi adók, közvetett adók: ÁFA, fogyasztási adó. Monetáris politika: a forgalomban lév pénz mennyiségének a szabályozását jelenti. 25) Munkapiac, munkanélküliség: munkanélküliség: adott héten nem dolgozott, nincs olyan munkája, amib l átmenetileg hiányzott, négy hét folyamán aktívan keresett munkát, két héten belül munkába ált volna, ha talál megfelel állást. Sajátosság: a technikai fejl dés új szakmákat kíván, valamint több dologhoz ért embereket. Így a munkanélküliség csökkenti. Átmeneti munkanélküliség: szezonális munka miatt, munkavállaló megválik a cégt l, munkáltató megválik a munkavállalótól. Munkapiac sajátosságai: munkanélküliségi ráta. A fejlett országokban a termelés növekedése a munkanélküliség csökkenésével valósul meg. Foglalkoztatási válság -- robotok, automatizálás. Foglalkoztatási rugalmasság: átképzések, részmunkaid s alkalmazottak, kevesebbet dolgoznak, sok embert bocsátanak el. 26) nemzetközi kereskedelmet meghatározó tényez k, f bb kereskedelempolitikai irányzatok: Meghatározó tényez k: éghajlati el nyök, munkaer olcsósága, technikai fejlettség. Az importexport röket az állam felügyeli, esetleg szabályozza is. Kialakul egy világpiaci ár a terméknek, amihez igazodik a belföldi ár is. Léteznek cserekereskedelmek, és pénzbeli kereskedelmek --
árucsere. Az el nyök sorbavétele alapján specializálódnak egyes termékekre – nemzetközi munkamegosztás. F bb kereskedelempolitikai irányzatok: szabadkereskedelmi politika, protekcionizmus. Szabad kereskedelem: a piac a kormány szabályozása nélkül alakítja a kereskedelmet, kialakítva a nemzetközi munkamegosztást. Protekcionizmus: amikor az állam támogatja a belföldi termelést, gátolja az importot, és támogatja az exportját egy termékcsoportnak. Okai: saját, fejletlen gazdaság felzárkóztatása, politikai okok. Indítékok: termelési adottságok, hatékony termelés, választékb vítés, termelési egyensúly zavara, fejlett technológia behozatala. Kitermelési mutató: termék költsége hazai valutában/termék ára dollárban. Szabad-e kitermelni? Nagy külkereskedelem-politika: liberalizmus, protekcionizmus. Import, export, import tilalom – meghatározott nagyságú, vámok: fiskális, véd vám, diszkriminációs vám. Következménye: a haza termelés elkényelmesedik. Export fokozó eszközök: export támogatása, kedvezményes hitelek, adókedvezmény, kiviteli tilalom. GATT: szabályozási rendszer: megkülönböztetés nélküli kereskedelem. 27) nemzetközi pénzügyi rendszer f bb kategóriái, fejl dése, f bb problémái: 1944-ben az USA-ban nemzetközi konferenciát tartottak, ahol elfogadták a nemzetközi monetáris rend elveit, és megteremtették a m ködéhez szükséges pénzügyi rendszert: Vámtarifa és kereskedelmi egyezmény, nemzetközi valuta alap, világbankok, aranydeviza rendszer. 1971-re az aranydeviza rendszer elbukott: rögzítették a dollár árát aranyhoz, a rendszert a dollár értékvesztése omlasztotta össze. Nemzetközi valutaalap: valutaárfolyamok stabilitásának fenntartása, felügyelni a monetáris rendszert, átmeneti hitelnyújtás. Világbank: Nemzetközi újjáépítési és fejlesztési bank, Nemzetközi fejlesztési társulás, nemzetközi pénzügyi társaság, nemzetközi beruházás-védelmi ügynökség. Valuta vásárlóer paritás: 2 valuta vásárlóerejének egymáshoz mért viszonya. Valuta árfolyam: a mindenkori árának egy másik valutában kifejezett ára. 28) Nemzetközi T keáramlás formái, irányai, motiválói, hatásai: A nemzetközi t keáramlást a nemzetközi vállalatok hajtják végre, amikor átteszik termelésüket egy másik országba. Motivációi: energiahordozók megszerzése, olcsó termelési tényez k, hazai adórendszer, környezetvédelem kikerülése, kevésbé fejlett országban újdonság a termék, több lábon állás, kereskedelmi korlátok megkerülése, protekcionizmus hatása. Hatásai t kebevitel esetén: + és – oldala csak a kevésbé fejlett országokban mutatkozik meg, új termelési technikák meghonosítása, beszállítói hálózat kiépülése, adóalapot hoz létre, (amit ki is játszanak), munkahelyek és munkabérek jönnek létre, profit egészben visszakerül az anyaországba, infrastruktúra er s fejlesztése egy bizonyos régióban, felszívják a jó munkaer t. T kekivitel esetén: hazai képzetlen munkanélküliek növekedése, képzett munkaer munkába állítása, így a konkurencia nem alakulhat ki. 29) Integrációs szervek kialakulásának okai, f bb szakaszai az EU-ban: Oka: gazdasági és kereskedelmi buktatók megsz ntetése, béke szerz dések szavatolása. 1950-ben Robert Schuman frencia belügyminiszter felveti az egységes Európa ötletét. 1951: 1. lépésben létrejöttek a hatok: Hollandia, Belgium, Luxemburg, Franciaország, Németország, Olaszország. Jellemz je a szén és acélipari együttm ködés. 1957: Euratom: a hatok atomenergetikai szerz dése. 1958: Gazdasági ködést szabályozó szerz dés a hatok között. 1967: 2-odik lépés: európai közösség: ipari vámunió, mez gazdasági vámhivatal. 1973-ban csatlakozik Nagy-Britannia, Dánia, és Írország. 1979-ben megindul az Európai Parlament. 1981-ben Görögország, 1986-ban Portugália, Spanyolország is csatlakozik, így már 12 tagja van az EU-nak. 1985-ben schengeni egyezmény a hatok között. 1990. NDK csatlakozik. 1992-ben létrejön az Európai Unió, ahol megegyeznek az Euro 1999-es bevezetésér l, és létrejön az egységes bels piac: áru és t ke szabadon mozoghat. Így versenyképes lett Amerikával és Japánnal szemben. 1995: Ausztria, Finnország, Svédország csatlakozik az EU-hoz. 1997: Ausztria csatlakozik a schengeni egyezményhez. 1998-ban tárgyalni kezdik Magyarország felvételét. 1999: Euro bevezetése.
